Fizetési Biztosítékok az üzleti tranzakciókban Szerzői Jogvédelem alatt álló kiadvány

Fizetési Biztosítékok az üzleti tranzakciókban Szerzői Jogvédelem alatt álló kiadvány

Készítette: Dr. Csekő Katalin Kaposvár, 2013 1

Tartalomjegyzék I.

A nemzetközi ügyletek kockázatai .............................................. 3

II.

A szerződés biztosítéki rendszere............................................... 7 II.1.

A szerződést megerősítő rendelkezések .......................... 10

II.1.1.

A kötbér .................................................................... 11

II.1.2.

A jogvesztés kikötése ................................................ 19

II.1.3.

A tulajdonjog-fenntartás .......................................... 20

II.2.

Személyi biztosítékok ....................................................... 24

II.2.1.

A kezesség................................................................. 24

II.2.2.

A garancia ................................................................. 32

II.2.3.

A személyi biztosítékok működési modellje ............. 58

II.3.

A hitelbiztosítás ................................................................ 61

II.4.

A váltó ............................................................................... 64

II.4.1.

A váltó lényege, az absztraktivitás............................ 64

II.4.2.

A váltó törvényi kellékei ........................................... 66

II.4.3.

A váltó típusai ........................................................... 69

II.4.4.

A váltó diszkontálása ................................................ 72

II.4.5.

A váltókezesség ........................................................ 74

II.5.

A forfaiting ügylet ............................................................. 77

Irodalomjegyzék ............................................................................... 80

2

I. A nemzetközi ügyletek kockázatai Számtalan kockázati tényezővel kell számolni egy nemzetközi kereskedelmi ügylet kialakítása és teljesítése során. A kockázatok egy része gondos piacfeltáró és piacmegismerő munkával, például a jogi, a nyelvi, a kulturális környezet megismerésével, és az üzletkötés helyi szokásjogának elsajátításával csökkenthető. A külkereskedelmi ügylet ugyanakkor olyan rizikó elemeket is magában hordoz, amelyek elleni védekezés csak professzionális szereplők, bankok és biztosítók bevonásával képzelhető el. A nemzetközi kereskedelmi ügyletekben megbújó veszély illetve veszteségforrások az alábbi kockázati típusban foglalhatók össze:  politikai kockázatként kell nevesíteni mindazokat az állami intézkedéseket (akár a célország, akár a küldő ország részéről kerültek bevezetésre), amelyek egy adott ügylet teljesítését, mint külső erő akadályozzák. Ilyen például a politikai indíttatású embargó (teljes vagy részleges), amely egy adott országba irányuló áruszállítások blokkolását jelenti. Meghirdetett embargó esetén az érvényesen és hatályosan létrejött külkereskedelmi szerződések még akkor sem teljesíthetők, ha egyébként a szerződő felek továbbra is képesek és akarják is a megkötött üzlet végrehajtását.1. Politikai kockázatként értékelendő az ún. transzfer moratórium is, amely ideiglenesen – az adott ország pénzügyi stabilitásának megőrzése vagy helyreállítása érdekében – megtiltja a konvertibilis valutában, devizában történő kifizetéseket. Bár a belföldi vevő képes és kész a 1

Az Európai Uniónak Iránnal szemben bevezetett embargója például számtalan áru – többek között a kettős felhasználásra alkalmas mintegy 3000 termékszállításának tilalmára terjedt ki. Itt kell megjegyezni, hogy a 2012. évi 100. számú új Büntetőtörvénykönyv 406 §-a, amely az engedély nélküli nemzetközi kereskedelmi tevékenységet bünteti, akár 3 évi terjedő szabadságvesztéssel.

3

fizetésre, azt nem, vagy csak a helyi, gyakran nem konvertibilis fizetőeszközben teljesítheti. A politikai kockázatok körébe sorolandó továbbá bármely olyan hatósági intézkedés is, amely képes valamely áru importját egy új, vagy módosított egészségügyi, minőségtanúsítási vagy műszaki eljárás bevezetésével rövidebb-hosszabb ideig meggátolni. A külkereskedelemben nem ismeretlen szituáció az sem, amikor egy adott áru azért nem lépheti át a vámhatárt,2 mert hiányzik egy okmány, (vagy az okmányon egy pecsét) amelyet - a fuvarozás ideje alatt - bevezetett hatósági előírás rendel el. A háború, a politikai zavargások, a politikai rendszerváltás és az ebből eredően átrendeződő államközi kapcsolatok mind a politikai kockázatok tárházát gazdagítják. A politikai kockázatok mérséklésére a magánbiztosítók csak korlátozott körben vállalkoznak. Miközben külön díjazás mellett, speciális szállítmánybiztosítási konstrukcióban3 lehetőség van a háborúból, politikai nyugtalanságból származó, a fuvarozást fenyegető károk mérséklésére, addig a profitorientált, magántulajdonú hitelbiztosítók a kockázati körből kizárt eseményként definiálják a befogadó ország „törvényhozása és közigazgatása által hozott döntések következményeit, amelyek részben vagy egészben meggátolják a kereskedelmi szerződésekből eredő kötelezettségek teljesítését, vagy a követelés megfizetését.” (lsd. Coface, Globalliana, Hitelbiztosítási szerződés, Általános Feltételek 1.2.4. pont) 2

vagy a célország hatóságai még kirakodni sem engedik a hajóból; Ilyen például az International War Clause (IWC) azaz nemzetközi háborús záradék vagy a Strike, Riots, Civil Commotions (SRCC) azaz sztrájkokra, zendülések, polgári zavargások esetére kialakított klauzula, amely azonban nem nyújt teljes körű védelmet, hiszen például a fedezet nem terjed ki az elkobzásra stb. 3

4



4

A politikai kockázatokból származó veszteségek minimalizálása az állami export-hitelügynökségek – Magyarországon a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. – által nyújtott biztosítási fedezetek által lehetséges.4 kereskedelmi kockázatok körébe azok a károk tartoznak, amelyek a szerződés nem vagy nem megfelelő teljesítésének következményei. A külkereskedelemi ügylet tipikus kereskedelmi kockázatai az alábbi eseményekben ragadhatók meg:  a megkötött adásvételi, szállítási vagy vállalkozási szerződéstől a vevő önkényes, jogalap nélküli (gyakran meg sem indokolt, vagy hamis indokra alapozott) elállása, annak felmondása, megszakítása;  a vevő fizetésképtelenné válik;  a vevő tagadja a fizetési kötelezettségét, és megtagadja a vételár, a vállalkozási díj megfizetését;  a vevő, különféle (alapvetően hamis) indok alapján halasztja a fizetést (végül több hónap késedelem után, gyakran csak a részösszeg erejéig, vagy részletekben fizet);  a szerződésszerűen leszállított árut nem veszi át, vagy annak elfogadását jogos indok nélkül visszatartja. Az eladói vagy a vevői nem-teljesítés vagy a nem szerződésszerű teljesítés megakadályozására változatos és hatékony eszköztár áll rendelkezésre, így különösen:  a szerződéses akaratot megerősítő kötbér, jogvesztés, és foglaló;  a tulajdonjog-fenntartás;  valamely szolgáltatás visszatartása;

Ld. Később az exporthitelezés illetve exporthitel-biztosítás … fejezetben

5





5

a dologi biztosítékok, így a készpénz, és az értékpapír. A kereskedelemben kiemelt jelentőséggel bírnak az értékpapírnak minősülő fuvarokmányok, a tengeri hajóraklevél, a folyami hajórakjegy, illetve az árutőzsdei forgalom alapját képező közraktárjegy zálogjegy része.  a személyi biztosítékok: a kezesség és a garancia különböző formái;  a biztosítások, amelyek közül külön figyelmet érdemelnek az exporthitel-biztosítások, a termék felelősségbiztosítás, illetve a kezességi és a garanciabiztosítás;  a váltó, amennyiben fedezetként kerül átadásra. fuvarozással összefüggő kockázatok, így különösen az árurakomány sérülése, elveszése, megrongálódása, megdézsmálása stb. és mindezek anyagi következményei a nemzetközi kereskedelem egyik jelentős rizikófaktorát képviselik. A nemzetközi kereskedői közösség, a fuvarozással összefüggő kockázatok megosztására és hatékony kezelésére, csak évszázadok alatt tudta kialakítani azt a módszert, amely 1936tól az Incoterms szokványok fuvarparitásaiban olvasható. A fuvarkárok viselésére köteles fél (például a FOB [költségmentesen a hajóba rakva] klauzulánál a vevő) megfelelő szállítmánybiztosítással védekezhet a tengeri árufuvarozás tipikus kockázatai, így például a hajó ütközése, elsüllyedése, tűz vagy robbanás stb. okozta károk ellen. A szállítmánybiztosítási fedezetek, amelyek történelmi alapját az ún. Lloyds záradékok képezik,5 az ún. kárbiztosítás kategóriájába tartoznak. „A kárbiztosítási szerződés esetén a

FPA, WPA és a közismert All Risks.

6





biztosító szolgáltatása a biztosított kárának a szerződésben meghatározott módon és mértékben történő megtérítésében”(A Polgári Törvénykönyv Magyarázatokkal 899. old.) határozható meg, mely esetben a kártérítés mértéke, azaz a biztosító által fizetendő biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy (az áruszállítmány) értékét. A szállítmánybiztosítások esetében a biztosításból kizárt kockázatok azok a kérdések, amelyek vizsgálatára a biztosítási szerződés megkötése előtt nagy figyelmet kell fordítani. A csomagolás elégtelensége (például nem tengerálló/tengerképes), az áru belső tulajdonságából eredő károk (beszáradásból eredő súlyvesztés stb.) a szállítási késedelem, vagy a fuvarozó csődje mind olyan események, amelyek nem képezik a fedezet tárgyát. jogi kockázatokat, így különösen az eltérő nemzeti jogrendszerek, a kereskedelmi szokásjog, az államközi egyezmények és a nemzetközi jog nem vagy nem pontos ismeretéből származó problémák jelentős anyagi veszteségek forrásai. A jogi és a kereskedelmi kockázatok szoros összefüggésben állnak, hiszen a nemzetközi ügylet nem a szerződés aláírásával, hanem már annak előkészítésével, azaz az ajánlatadással, illetve az ajánlat teljes körű értékeléséhez szükséges információk rendelkezésre bocsátásával jön létre. nyelvi, a kulturális különbségekből eredő kockázatok megemlítésével célszerű zárni a nemzetközi kereskedelemre jellemző veszélyhelyzetek bemutatását.

II. A szerződés biztosítéki rendszere A külkereskedelmi szerződés teljesítését garantáló jogi feltétel-, illetve biztosítéki rendszer áttekintése előtt, lényeges definiálni az eladó illetve a vevő alapvető kötelezettségeit, hiszen ezek megsértése jelenti 7

azt a veszélyt, amely ellen az érintett fél az adott kockázatot mérsékelni és a megfelelő jogi, pénzügyi illetve biztosítási eszközt alkalmazni kívánja. Az eladó alapkötelezettsége, hogy a szerződésben meghatározott feltételek, így a különösen a minőségi, a mennyiségi előírások szerint, a megállapodott határidőben és helyen szolgáltassa az árut és azt szerelje föl, lással el a megfelelő okmányokkal. Az eladó szavatol azért, hogy az áru megfelel a szerződésben illetve a jogszabályban meghatározott technikai, technológiai stb. előírásoknak, illetve felelősséggel tartozik azért is, hogy az áru tulajdonjogának átruházását harmadik (azaz az eladón, illetve a vevőn kívülálló) személy joga nem akadályozza. Az eladó fentiekben leírt kötelezettségeinek tükrében a vevő biztonságot, azaz biztosítékot szeretne azokra a helyzetekre, amelyekben az eladó szerződésszegést követhet el. A nem-teljesítés, illetve a teljesítési határidő be nem tartását a vevő például a kötbérre vonatkozó szerződéses feltételek beépítésével igyekszik szankcionálni. A leszállított áru mennyiségi és minőségi megfelelőségét a jól-teljesítési kezesség vagy garancia képes kikényszeríteni. A hibás teljesítés (beleértve a rejtett hibát is) miatt az eladót terhelő kötelezettségek, így különösen a kicserélés, kijavítás, arányos árleszállítás (azaz a kellék szavatosság jogkövetkezményei) biztosítására szolgál az ún. szavatossági kezesség vagy garancia. Tekintve, hogy a külkereskedelmi szerződés élete már a tárgyalási szakaszban elkezdődik, amelyben a feleket, de különösen az ajánlattevő eladót fokozott információadási és együttműködési kötelezettség6 terheli, a vevő biztosítékot szeretne az 6

Ezt a kötelezettséget a lehető legszigorúbb értelemben kell kezelni. Egyrészt a nemzetközi kereskedelmi közösség által „szentnek és sérthetetlenek” tekintett „good faith”, azaz jóhiszeműség, a másik fél érdekének tiszteletben tartását jelentő alapelv miatt, másrészt az új magyar Ptk. objektív kártérítési megközelítése okán, mely szerint a tárgyalási szakaszban elhallgatott információ, félreérthető vagy pontatlan közlés, félinformáció éppúgy kiváltja a teljes körű kártérítést, mint bármely szerződésszegő magatartás a teljesítés folyamán illetve a jótállási és a szavatosság időintervallumban.

8

ajánlat szakmai komolyságára, illetve arra nézve, hogy az eladó szavatartó, azaz a szerződést az eredeti ajánlati feltételekkel megegyezően fogja aláírni, pályázatnyertessége vagy ajánlatainak elfogadása esetén. A vevő az ún. ajánlati (tender) kezesség vagy garancia megkövetelésével kívánja azt a veszélyhelyzetet kizárni, amely a szállító/eladó ajánlatmódosító törekvésének nyomán előállhat. - A vevő fő kötelezettsége a vételár megfizetése és a szerződésszerűen teljesített szolgáltatás elfogadás, azaz az áru átvétele.7 Az eladó szemszögéből a vevői kötelezettségeket szemlélve a következő veszélyhelyzetek azonosíthatók:  a vevő nem, vagy csak jelentős késedelemmel fizeti meg a vételárat, illetve  a vevő a szerződésszerűen leszállított árut nem veszi át. Ilyen helyzet következik be például akkor, ha a felek FOB paritásban állapodtak meg, de a vevő nem rendelte meg a hajórakteret, vagy DAT8 paritás esetén a vevő nem veszi át/illetve nem szállíttatja el az eladó által terminálban elhelyezett rakományt.  A (kül)kereskedelmi ügylet jellemző feltétele továbbá, hogy az eladó fizetési haladékot ad a vevőnek, mely 7

Ilyen értelemben szabályoz a magyar polgári jog is, amikor az új Ptk. 6:215§-ában kimondja, hogy „az eladó a dolog tulajdonjogának átruházására, a vevő a vételár megfizetésére és a dolog átvételére köteles.” Az Áruk Nemzetközi Adásvételére Bécsben megkötött Egyezmény (Bécsi Vételi Konvenció) … §-a is azonos szabályokat tartalmaz a következők szerint: „…” Az áru átvételének kötelezettsége nem minden nemzeti jog sajátja, így a külkereskedelmi szerződést kötő eladónak fokozott gondossággal kell eljárnia, ha irányadó jogként nem a Bécsi Vételi Konvenciót rögzítik a szerződésben, hanem például a vevő országának jogát. Ilyen esetben, de különösen az iszlám jogot (a shari’a-t) gyakorló országokban az exportőrnek meg kell bizonyosodnia afelől, hogy hibátlan teljesítése esetén követelheti-e az áru átvételét. 8 Delivered At Terminal, leszállítva egy meghatározott terminálra; Az Incoterms 2010 új fuvarparitása;

9

időszak alatt (30, 60, 90-720 nap) az eladó a vevőt mind jogi, mind pénzügyi tekintetben hitelezi. Ezen hitelezési időszak alatt az eladó éppolyan kockázatokkal néz szembe, mint a kölcsönt nyújtó bankok, pénzintézetek, de a kockázat csökkentésére szolgáló eszköztára sokkal korlátozottabb. Az eladó a következő lehetőségekkel élhet: tulajdonjog-fenntartás, zálogjog bejegyzése, váltó vagy vételár-garancia bekérése, illetve a kockázatok áthárítása harmadik személyre a forfetírozás, és a hitelbiztosítási szerződés megkötése révén. A szerződés biztosítéki rendszere a következő főbb elemekre építhető:  a szerződést megerősítő rendelkezésekre;  a személyi biztosítékokra;  a hitelbiztosításra, különös tekintettel az exporthitelbiztosításra;  a váltóra és  a forfetírozás nevű banki termékre;

II.1.

A szerződést megerősítő rendelkezések

A polgári törvénykönyvek a szerződés kifogástalan teljesítésére az alábbi jogi „ösztönzőket” hozták létre: foglaló, kötbér, jogvesztés. A felsorolt, szerződést biztosító feltételek közül a nemzetközi adásvételi, illetve szállítási9 szerződésekben jellemzően a kötbér, illetve a jogvesztés van jelen; mindkét eszköz célja, hogy a szerződő 9

A hétköznapi üzleti nyelvben az egyéni adás-vételi ügyletet gyakran nevezik szállítási szerződésnek: nem helytállóan. Ugyancsak helytelen, ha a szállítás szót a fuvarozás szinonimájaként használják. A szállítási szerződés több adásvételi szerződés együttese, amely azonos vagy azonos fajtájú áruk rendszeres szállítására vonatkozik, azonos szerződő felek között. Változó tényezője a mennyiség, a szállítási (teljesítési) határidő, esetleg a teljesítési hely; nagyon ritka esetben az ár is, amennyiben az valamely indexhez (például tőzsde) van kötve.

10

feleket „belülről” azaz magából a szerződésből, „önként vállalt többlet szankcióval” (A Polgári Törvénykönyv Magyarázatokkal 651. old.) ösztönözze a szerződés feltételeinek pontos betartására. II.1.1. A kötbér A körbérrel kapcsolatban számos félreértés illetve félinformáció van jelen az üzleti életben, így a kötbér karakterének tisztázása – tekintve e szankció gyakori alkalmazását – rendkívül fontos. A kötbér jellemzői a következők:  egy potenciális szerződésszegésben (például a teljesítési határidő be nem tartása a szerelési szerződéseknél) érintett szerződő fél a saját akaratából, mintegy „önbüntetésként”



vállalja, hogy ha az adott lényegi feltételt nem vagy nem szerződésszerűen tudná teljesíteni, akkor egy előre meghatározott pénzösszeget köteles fizetni. a kötbér megfizetése alól a szerződésszegő fél csak akkor mentesül, ha bizonyítani tudja, hogy a szerződésszegésért nem felelős. Évtizedeken keresztül a magyar exportőrök, export fővállalkozók számára a magyar polgári jog szubjektív alapú kártérítési szemlélete, illetve e koncepciónak a megrendelők (nyugat-európai, USA stb.) nemzeti jogától való eltérése jelentette a legkritikusabb nézetkülönbséget. A magyar exportőrök a szubjektív kártérítés hazai koncepcióján szocializálódtak, amely lehetővé tette a felelősség alóli mentesülést,10ha a szerződést megszegő vállalkozás bizonyítani tudta, hogy úgy járt el, ahogy az tőle az adott helyzetben általában elvárható volt.11 Bár igaz, hogy egy szakmai szereplőtől elvárt,12 hogy a

10 11

azaz kötbér megfizetésétől való megszabadulást LB 1959. évi IV. törvény 318§ (1) bek. Ill. 319§(2) a kártérítésről.

11

szolgáltatását a legnagyobb körültekintéssel, szakmai tudással és gondossággal készítse elő, és hajtsa végre, de azt is el kell fogadni, hogy ez a „gondossági elv” a kárt szenvedett fél tekintetében nem érvényesülhet. A szubjektív kártérítés logikájának ugyanis az a végső következménye, hogy ha a károkozó ki tudja magát menteni, akkor a károsult saját maga viseli a veszteségét Összefoglalva: a felelősség alóli kimentés e koncepciója végeredményében a károsultra telepíti a kárviselés terhét, és vele finanszíroztatja a vagyoncsökkenést is. Az új Polgári Törvénykönyv szakított ezzel a jogi megközelítéssel, és a magyar jogot az európai, USA stb. országok jogával egyezően az objektív alapú kártérítés koncepciójára építi föl. Tekintve, hogy a kötbér átalány-kártérítés, így a kötbér is osztozik a kártérítésre irányadó koncepcióban; ennek megfelelően a kötbér megfizetése alóli megszabadulás a jövőben13 akkor lesz lehetséges, ha a szerződést megszegő fél bizonyítani tudja, hogy a „szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, előre nem látható és elháríthatatlan körülmény okozta.14” Az idézet paragrafus a kártérítés „új” megközelítése: azaz a károkozásban a felróhatóság, mint kötelező elem elvetése.15 Ez a megközelítés azonban nem

12

mi több megkövetelt a híres angol elv alapján: Mindenkitől, aki a nemzetköz kereskedelembe lép joggal várható el, hogy érdekeivel tisztában legyen, azaz ne okozzon magának kárt a mulasztásából, a nem tudásából stb. 13 Még egyszer föl kell hívni a figyelmet, hogy a külkereskedelmi forgalomban domináns szerepet játszó országok jogával azonos módon. 14 az új Ptk. 6:186§ (1) bekezdése 15 6:519§ A felelősség általános szabálya: aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható. 6:521§ Előreláthatóság: nem állapítható meg az okozati összefüggés (akár keletkezése és a károkozó magatartás között, és ezáltal a

12

újdonság, csupán azt jelenti, hogy az új Ptk. visszatér az 1959. évi Polgári Törvénykönyvet megelőző koncepcióhoz, és figyelembe veszi az Áruk Nemzetközi Adásvételéről szóló 1980. évi ENSZ Egyezmény (rövidítve Bécsi Vételi Konvenció) közismert, és a nemzetközi adásvételben, illetve szállítási szerződésekben széles körben alkalmazott gyakorlatát. A Bécsi Vételi Konvenció 74. cikkelye, amelyik teljes kártérítés elvéből indul ki, kimondja, hogy a „kártérítés nem haladhatja meg azt a veszteséget, amelyet a szerződésszegő fél a szerződés megkötésének időpontjában előre látott, vagy amelyet előre kellett volna látnia azon tények és körülmények alapján, amelyekről, mint a szerződésszegés lehetséges jogkövetkezményeiről az említett időpontban tudott, vagy tudnia kellett.” Az előreláthatósági korlát így mind a kötbér, mind a kártérítés fogalmának központi elemévé vált. Ha egy magyar exportőr DAP16 paritásra szerződik nyugateurópai vevőjével - például egy svájci székhelyű céggel akkor teljesítési hely a vevő telephelye vagy az általa kijelölt egyéb hely (például a vevő vevőjének, disztribútorának, kiskerekedőjének a telephelye), és a teljesítési határidő a fuvareszköz ezen helyre való megérkezésének, és kirakodás céljából történő rendelkezésre bocsátásának az ideje. Ha az exportőr kötbér fizetésére kötelezte magát késedelmes szállítás esetén, nem mentesülhet a fizetési kötelezettség alól a következő okokra hivatkozva sem: hófúvás,17 közlekedési torlódás, várakozás a lerakodásra más szállítók kárért való felelősség) azzal a kárral kapcsolatban, amelyet a károkozó nem látott előre és nem is kellett előre látnia. 16 Delivered at Place (or Point) Leszállítva egy meghatározott helyre; az Icoterms 2010 új klauzulája 17 Hacsak nem nyáron szállít.

13

miatt, mert mindezek az akadályozó körülmények egy szakmabeli eladó számára köztudottak, illetve elvárt minden exportőrtől, hogy ezekkel a lehetséges veszélyforrásokkal számoljon.18 A kötbér objektív alapokra történő helyezése különösen a Just in Time (JIT) rendszerben dolgozó beszállítók számára lényeges, hiszen az integrált ellátási láncok percre pontosan szabályozott áruáramlási folyamataiban való szakadás (például egy beszállítói késedelem) a rendszer optimalizáltságát sérti, és súlyos, hólabdaszerűen növekvő következménykárokat okoz. A kötbér bár önállóan vállalt többletszankció, amellyel az eladó a vevőt a szerződést teljesítésének készségéről és képességéről kívánja meggyőzni, de egyidejűleg olyan előfeltétel is, amely nélkül – az ellátási láncokra épülő globális világgazdaságban – szerződést kötni elképzelhetetlen. A kötbér és a kártérítés kapcsolata az alábbi három összefüggésben érdemel figyelmet.

18

A hazai multinacionális vállalatok gyakorlata kiválóan példázza az előreláthatóság elvének alkalmazását; igaz gyakran a cinikussághoz is közelítő módon. Kötbérezik a magyar beszállítót még akkor is, ha határidőben megérkezett ugyan a multinacionális vállalat telephelyére, de ott rakodni nem tud, mert a vevő nincs fölkészülve az adott időintervallumban egyszerre érkező – általa ily módon megrendelt – fuvareszközök lerakodására. A kötbérfizetést azonban ún. „windowtime” megvásárlásával el lehet kerülni; azaz a beszállító megvásárolja azt az időt, amelyben lerakodhat, amelyben számára a vevő a rakodás lehetőségét, eszközeit stb. biztosítja. Ily módon az a kockázat is kikerülhető, hogy a vevő az áru átvételét visszautasítsa, mondván, hogy az eladó a szerződésben rögzített szállítási határidőt olyan mértékben túllépte (bár a fuvareszköz a vevő telephelyén áll), hogy az érdekmúlást eredményezett.

14

A nem teljesítés19 vagy a nem szerződésszerű teljesítés miatt fizetendő kötbér:  egyrészt nincs összefüggésben azzal, hogy keletkezett-e ténylegesen kár vagy sem,  másrészt a kárigény akkor is érvényesíthető, ha a kötbérigény nem, és végül  a jogosult igény tarthat a kötbér nagyságát meghaladó kárának megtérítésére is. Az integrált ellátási láncok esetében, amikor a beszállító számára ismert az áru áramlási folyamata a gyártótól a vevőig (esetleg a végső felhasználóig illetve fogyasztóig) nem lehet számára kétséges, hogy a késedelmes szállítása miatt, az ellátási láncban őt követő vállalatot is kötbér fogja majd sújtani, sőt a fuvareszköz biztosításával kapcsolatban többletköltségek is jelentkezhetnek. A keletkező láncreakciókból eredő kár így a kötbér nagyságát többszörösen meghaladhatja. Két szabály bemutatásával célszerű a kötbér témakörének elemzését zárni;  Először azt célszerű kiemelni, hogy a nem-teljesítés esetére kikötött kötbér megfizetése után a teljesítés maga már nem követelhető,  másrészt fontos tudni, hogy a kötbér meg nem fizetése esetén, a jogosult késedelmi kamatot számíthat föl. A kötbér megfizetésével így nem 19

Például egy műszaki hiba miatti termelésleállás. A műszaki hiba, a tűz stb., mint veszélyforrás a termelés szükségszerű velejárója. Ilyen körülményekre való hivatkozás nem mentesít a kötbér, illetve a kártérítés fizetésének felelőssége alól. A japán földrengés miatt bekövetkezett szökőár, mint előre nem látható körülmény

csak ott mentesítette a gyártót, ha az általános élettapasztalat szerint a gyár nem „cunami-veszélyeztetett” területre települt.

15

célszerű késlekedni, mert a tartozás összege csak növekedni fog. A kötbér, mint szerződést biztosító mellékötelezettség – ahogy azt a jogalkotó korábban20 nevezte – rendkívül hatékony, és erős ösztönzővé vált, mely jellege a külföldi jogban is érvényesül. Szolgáljon itt illusztráló például néhány – a magyar külkereskedelmi forgalomban jelentős részesedéssel bíró – ország polgári jogának kötbér rendelkezése. Először a német Ptk. 339-345§-ainak összefoglalása nyújt hasznos információt a magyar exportőrök részére. A német jog a kötbért - azaz a „Vertragsstrafe”--t- ugyanúgy „szerződéses büntetésnek” tekinti és kijelenti, hogy a kötbért meghaladó károk érvényesítéséből a jogosult nem kizárt.21 Azt a szabályt, mely szerint a kötbér még akkor is a teljes összegben jár, ha egyáltalán nem jelentkezett kár, vagy a kár kisebb értékű, mint a fizetendő kötbér, a német jog a következőképpen fogalmazza meg: „Amennyiben a jogosult a kötelezett nem-teljesítése miatt kárigénnyel léphet föl, úgy a kötbért, mint a kár minimum összegét követelheti.22 Ugyanakkor fontos ismerni azt a rendelkezést is, mely szerint, ha a jogosult elfogadja a teljesítést, (például a késve, vagy hibásan szállított árut) akkor csak úgy tudja a kötbérigényét érvényesíteni, ha ezt a jogát, a szerződésben egyértelműen biztosította a maga számára. Amennyiben a kötelezett vitatja a kötbérfizetési kötelezettségét, mert a – 20

Az 1959. évi IV. törvényben, az ún. régi Ptk.-ban. 340§ (2) Die Geltendmachung eines weiteren Schadens ist nicht ausgeschlossen. 22 340§(2) Steht den Gläubiger ein Anspruch auf Schadensersatz wegen der Nichterfüllung zu, so kann er die verwirkte Strafe als Mindestbetrag des Schadens verlangen. 21

16

álláspontja szerint –a szolgáltatását teljesítette, akkor nemcsak a teljesítés megfelelőségét kell bizonyítania,23 hanem azokat a körülményeket is, amelyek őt a felelősség alól mentesíthetik. A német jog így az objektív alapú kártérítés elvéből kiindulva szabályozza a kötbér kérdéskörét, talán még szigorúbban, mint az új magyar Ptk. Érdekes lehet a magyar exportőrök, de különösen az importőrök számára a Kínai Népköztársaságban 1981 óta hatályban lévő ún. Foreign Economic Contract Law,24 melynek 3. fejezete foglalkozik a szerződés teljesítésével, és többek között a kötbér fogalmával is. A törvény 18.§-a kimondja, hogy „amennyiben az egyik szerződő fél nem teljesít, vagy elmulasztja bármely olyan feltétel betartását, amely a szerződés teljesítéséhez szükséges,” úgy megsértette a szerződést és a sérelmet szenvedett félnek joga van az elszenvedett kárainak megtérítését követelni, vagy más jogorvoslati eszközt igénybe venni. Amennyiben a jogorvoslati eszközök nem elégségesek az elszenvedett kár kompenzálására, úgy a sérelmet szenvedett fél fennmaradó kárainak megfizetését (továbbra is) érvényesítheti. Az idézett kínai törvény 19.§-a a Bécsi Vételi Konvenció 74. cikkelyével teljesen azonos módon határozza meg a kártérítés mértékét. A kártérítés nem haladhatja meg azt a potenciális veszteséget, amelyet a szerződésszegő félnek a szerződéskötés időpontjában előre kellett látnia. 23

kivéve, ha az a szolgáltatás, amellyel tartozik nem valamely előírás, jogszabály megsértésére irányul. Ez azt jelenti, hogy kizárt a kötbér megfizetése alóli mentesülés, ha a kötelezett jogellenes magatartást tanúsított. 24 Külgazdasági Szerződéses jog.

17

A kötbérre vonatkozó rendelkezések a 20.§-ban kerültek rögzítésre: „A szerződő felek megállapodhatnak a szerződésükben azon kompenzáció összegéről, amelyet az a fél köteles fizetni a másik félnek, aki a szerződést megszegi; vagy megállapodhatnak a kompenzáció összegének kiszámítási módjában.” A kínai jogban is érvényesül az a szabály, amely megteremti a túl magas kötbérösszeg peres eljárásban (azaz bírósági döntés alapján) történő mérséklését, de az már nem automatizmus, hogy ha a kár összege meghaladja a kötbér összegét, akkor azt is (kötbértől függetlenül, a kártérítés elvén nyugodva) meg kell térítenie a károkozónak. A kötbér összegét meghaladó kár érvényesítésére csak egy választott vagy egy rendes bíróság előtt lefolytatott perben van mód. Alkalmazandó ugyanakkor az a szabály, amely a meg nem fizetett kötbér esetében, a késedelmi kamat felszámítását és követelését lehetővé teszi. Fontos kiemelni, hogy a kínai jog is az objektív alapú kártérítés jogelvén áll, mert a szerződésszegő felet csak akkor mentesíti a nem-teljesítés vagy a nem-szerződésszerű teljesítés miatt fizetendő kártérítés alól, ha a szerződésszegő magatartás „force majeure,” azaz közismertebb nevén „vis maior” okokra vezethető vissza. Meg kell azonban jegyezni, hogy a külkereskedelemben az „elháríthatatlan erőhatalom” azaz a force majeure körébe sorolható események köre igencsak szűk. Helyesen fogalmaz a kínai jog, amikor a „force majeure”-nak minősülő eseményt a következő módon definiálja: „egy olyan esemény, amelyet a szerződéskötés időpontjában egyetlen szerződő fél sem láthatott előre, és amely eseménynek a bekövetkezése sem nem elkerülhető, sem nem elhárítható.” 18

Így az a tengeri vihar, amely az adott évszakban, adott útvonalon rendszeresen jelentkezik nem sorolható az ún. vis maior kategóriába, ahogy azok a kalóztámadások sem, amelyek rendszeresek egy adott tengerszakaszon, vagy kikötőhöz vezető útvonalon. II.1.2. A jogvesztés kikötése A külkereskedelmi forgalomban alapvetően két megjelenési formája ismert:  egyrészt a vevőnek az a joga, hogy a megállapodás szerinti határidőt megelőzően teljesített fizetés esetén „árengedményt” kapjon. A szakirodalom ezt skontónak nevezi, melynek mértékét, illetve a joggyakorlás feltételeit írásban kell kikötni. Ha a vevő a határidő előtt csak részösszeget fizet, vagy csak a határnapon illetve azt követően teljesít, elveszti azt a jogát, hogy (például) 2%-kal csökkentett vételárat utaljon az eladónak.  másrészt a vevőnek biztosított specifikációs jog, amellyel a vevő szintén csak a meghatározott időintervallumban tud élni. A jogvesztés kikötése csak írásban lehetséges, és csak akkor érvényes, ha a felek pontosan meghatározták azt az esetet, amelyhez a jog tapad, és azokat a körülményeket, amely a jog elvesztését eredményezik. A jogvesztést egyértelműen el kell határolni a szerződést felfüggesztő vagy bontó feltételektől. Bármennyire is hasonlónak tűnik az a helyzet, amelyben egy engedély (például import vagy egészségügyi) beszerzése az eladói teljesítés előfeltétele, ilyenkor nem valamely jog elvesztéséről, hanem a bontó feltétel aktiválódásáról van szó.

19

II.1.3. A tulajdonjog-fenntartás Bár minden nemzeti jogban érvényesül az a szabály, hogy az eladó a tulajdonjogát a vételár kiegyenlítéséig fenntarthatja, de az ún. tulajdonjog-fenntartás a nemzetközi kereskedelemben több problémát is felvet. Mindenekelőtt azt a rossz beidegződést kell felszámolni, amely az Incoterms fuvarklauzulák esetében a fuvarozás során fellépő károk megosztásának kérdését a tulajdon jogátszállással kapcsolja össze. Igaz ugyan, hogy a fuvarparitás szerinti kockázatátszálláskor a vevő vételár fizetési kötelezettsége beáll, illetve, hogy ezt követően az áruban bekövetkezett károkat a vevő saját maga köteles viselni,25 de mindez mégsem jelenti a tulajdonátszállását. Ezt a problémát kiválóan példázza az az eset,26 amelyben egy német -orvosi műszereket és berendezéseket gyártó -cég RMI készüléket adott el egy, az Egyesült Államokban működő kórháznak. A szerződésben meghatározott fuvarparitás CIF Port of New York volt és az eladó egyidejűleg tulajdonjog-fenntartással is élt. Az áru sérülten érkezett meg a vevőhöz, aki igénybe vette a szállítmányra kötött biztosítást. A biztosítók (a per felperesei) miután kifizették a biztosítási összeget az amerikai kórháznak, a német eladóhoz fordultak megtérítéséért. Megtérítési igényüket a tulajdonjogfenntartási záradékra alapozták, úgy érvelve, hogy a kárveszély nem szállhatott át, ha a tulajdonjog a német eladónál maradt, hiszen a károk viselésének terhe a tulajdonos egyik (ha nem is éppen örvendetes) joga. A biztosítók meg is nyerték volna a pert, ha az 25

A vevő még akkor is saját maga viseli a kárt, ha azt később a fuvarozóval szemben érvényesítheti. Ennek az az oka, hogy a fuvarozás illetve a külkereskedelmi szerződés –minden kapcsolatuk ellenére- két különálló szerződés. Az egyik szerződésből eredő jogok és kötelezettségek nem érintik a másik szerződésben lévő jogokat és kötelezettségeket. 26 St. Paul Guardian Insurance Company v. Neuromed Medical Systems & Support ; A felek által választott Incoterms 1990 szerint.

20

eredeti szerződő felek – az orvostechnikai berendezést gyártó német cég és az amerikai kórház – szerződésére nem a Bécsi Vételi Konvenciót kellett volna alkalmazni, amely a 66. cikkelyében a következőképpen rendelkezik: „a kárveszély vevőre történő átszállását követően az áru megsemmisülése vagy megsérülése nem mentesíti a vevőt a vételár megfizetésére irányuló kötelezettsége alól, kivéve, ha a megsemmisülés vagy a megsérülés az eladó tevékenységének vagy mulasztásának következménye.” Tekintve, hogy a kárveszély a CIF fuvarparitásnál az árunak/a rakománynak az elhajózási kikötőben – a jelen esetben Hamburgban – az induló hajó korlátja felett történő áthaladásakor szállt át, a vevő még a tulajdonjog-fenntartás esetében is köteles volt viselni a kárveszélyt, illetve megfizetni a vételárat, mert a felek határozott szándékkal az Incoterms szokvány (vagy modellszerződés) rendelkezéseit akarták alkalmazni. Más következtetésre juthatott volna a bíró, ha a felek a szerződésükben kizárták volna a Bécsi Vételi Konvenciót, hiszen a német jog - a magyar joggal azonos módon- szabályoz; a tulajdonos viseli a dologgal járó terheket és a dologban beállott kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni. A fenti eset tanulságait röviden összefoglalva a következő lényegi megállapítások tehetők:  miután a szerződő felek a RMI berendezés adásvételében irányadó jogként a német jogot határozták meg, de nem zárták ki a Bécsi Vételi Konvenciót, így a bíró a Konvenciót alkalmazta, hiszen mind Németország, mind az Egyesült Államok a Konvenciót aláíró és ratifikáló ország; (ugyanarra a következtetésre jutott volna a bíró, ha a felek az USA jogát határozták volna meg, és egyértelműen nem zárták volna ki a Konvenciót); 21



a Konvenció „elismeri” az Incoterms szokványt,azaz elismeri a kárveszély viselésének elválasztását a tulajdonjogtól;  ha azonban a felek a német jogban és az az Incoterms fuvarparitásban, mint szokványban (puha jogban) megállapodva egyidejűleg kizárták volna a Bécsi Vételi Konvenciót, akkor az Incoterms a magasabb rendű német Ptk-nak rendelődött volna alá, és így a tulajdonfenntartás szerződéses záradéka a német félnél, mint tulajdonosnál hagyta volna a kárveszélyviselés terhét. Végső következményeként, a német eladó köteles lett volna megtéríteni a biztosítók által kifizetett kárt. A tulajdonjog-fenntartás további problémái a szabály belső természetéből következnek, amelyet a jogalkotó a következőképpen magyaráz: „A tulajdonjog-fenntartás mellett történő adásvétel hasonló funkciót tölt be, mint a zálogjog. Az eladó hitelező válik, a vételár-követelését azonban nem az eladott dologra alapított zálogjoggal biztosítja, hanem az zálogjognál erősebb és kényelmesebb biztosítékot választ: fenntartja a tulajdonjogát a vételár teljes megfizetéséig.” (A Polgári Törvénykönyv Magyarázatokkal 684. old.) A kérdés most már csak az, hogy rendelkezhet-e a vevő ezzel a dologgal: beépítheti, feldolgozhatja-e a vételár ki nem fizetéséig. A szakirodalom ugyancsak megosztott ebben a kérdésben különösen akkor, ha az eladó az eredeti tulajdonát a feldolgozás miatt már visszavenni nem tudja és a vevőnek nincs pénze, hogy a vételárat kifizesse. Továbbbonyolítja a helyzetet, ha a létrejött késztermék a vevő szellemi tulajdonával védett (márkanévvel ellátott), így a késztermékkel való fizetés sem lehet automatikus, mert ez újabb jogterületre visz. (Védjegyoltalom, ipari jogvédelem.)

22

Az új magyar Ptk. az ingó dolgokra alapított tulajdonjog-fenntartás esetében27 is meg fogja követelni a nyilvánosságot. Míg az ingatlanok esetében ezt a jogot az ingatlan-nyilvántartásba, addig ingóknál a közhiteles hitelbiztosítéki28 nyilvántartásba kell majd bevezetni. Ha a tulajdonjog-fenntartás egy viszonteladói (ún. disztribúciós) szerződés része, mely nagyon gyakran védjegy- vagy iparjog oltalom alatt álló termék értékesítéséről szól, akkor a külföldi eladó  egyrészt köteles lesz ezt a jogát a közhitelű nyilvántartásba bevezetni, melynek révén gyakorlatilag 29 blokkolja, disztribútora értékesítési tevékenységét;  másrészt a disztribútor köteles lesz előfinanszírozni, azaz előbb kifizetni az árut a külföldi eladónak, mintsem, hogy annak vételárát a saját belföldi vevőitől megkapná. Amennyiben magyar exportőr köt disztribúciós szerződést külföldi terjesztésre és él a tulajdonjog-fenntartási jogával a következő főszabályról sohasem szabad megfeledkeznie. Ha a külföldi vevőjétől egy harmadik személy jóhiszeműen (nem tudva a tulajdonjog-fenntartásról) és ellenérték fejében megszerzi az adott áru (ingó dolog) tulajdonjogát, ezt tőle elvitatni, az árut visszakövetelni nem lehet. Ha a külföldi disztribútor előbb adja el az árut, minthogy a magyar exportőrt kifizette volna, majd a vételárral

27

ahogy az ingatlanoknál Az online hitelbiztosítéki nyilvántartás váltja majd föl a jelenleg a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által vezetett zálogjogi nyilvántartást. 29 Hiszen a disztribútor a saját nevében értékesít a belföldi piacon. Ha a disztribútor föltárja a tulajdonjog-fenntartás tényét a vevője előtt, akkor az várhatóan visszalép az ügylettől, mert az adott árut a „nem-tulajdonostól” veszi és nem lehet biztos abban, hogy a disztribútor hamarabb fizet a külföldi eladónak, minthogy az áru tulajdonjogát rá átruházná. 28

23

eltűnik, a tulajdonjog-fenntartás, mint védelmi eszköz teljesen hatástalanná válik.30

II.2.

Személyi biztosítékok

A nemzetközi kereskedelmi ügyletek körében a személyi biztosítékok mindkét típusa a kezesség, illetve a garancia egyaránt széles körben használatos. Mindkét személyi biztosítékra nézve létezik nemzetközi egyezmény, nemzetközileg elfogadott és alkalmazott szokvány valamint nemzeti jogi szabályozás. A két személyi biztosíték azonban – természetét tekintve – jelentős különbséget mutat föl, és a résztvevő szereplők – kedvezményezett, főadós, biztosítok nyújtó – eltérő kockázati tartalmat képvisel.

II.2.1. A kezesség A kezesség (németül Bürgschaft, angolul suretyship, guaranty, vagy bond) járulékos kötelezettségvállalás a biztosítékot nyújtó kezes részéről. A kezességben három jogviszony definiálható:  a főadós és a jogosult (a jövőbeni kedvezményezett) közötti szerződés, melyből a főadósnak31 fizetési, helytállási kötelezettsége keletkezik;  a főadós és a kezességet vállaló magánszemély,32 vállalat, illetve pénzintézet között létrejövő szerződés,

30

Jellemző módon a disztribúciós megállapodások kezdeti időszakában, és meglepő módon a lezárást megelőző időszakában az utolsó árutételnél fordul elő ez a helyzet. 31 például egy külkereskedelmi adás-vételi ügylet esetén a vevőnek vételár fizetési kötelezettsége 32 Amennyiben a kezes magánszemély (például egy ingatlanvásárlás esetén a banki hitel-, illetve kölcsönügyletben), akkor az új Ptk. 6:430§-a „Fogyasztó által vállalt kezesség” cikkszó alatt olyan garanciális szabályokat fogalmaz meg, mint a bank, mint jogosult mélyreható tájékoztatási kötelezettsége a kezes felé, amely

24



melynek szereplői a főadós-megbízó és a kezesmegbízott, akik egy megbízásos jogviszonyt hoznak létre. Az új Ptk. megalkotói helyesen állapítják meg, hogy a kezesség elvállalása – a megbízási jellege mellett - hitelügyletnek is minősül, amely különösen igaz a bankkezességre kibocsátására. A kezesi pozícióra felkért pénzintézet csak a főadós hitelminősítése, illetve a megbízó/főadós által, biztosítékként felajánlott vagyontárgyak, jogok fedezetként való befogadása után dönt a kezesi levél kiállításáról. a jogosult, akit/amelyet a nemzetközi banki szokványok kedvezményezettnek neveznek és a kezes közötti szerződés, a kezesi szerződés.33 A kezességet a nemzetközi banki gyakorlatban34 gyakran „bankguaranty35” vagy „bond”-nak nevezik.

Amennyiben a kezességre vonatkozó nemzeti jog és a nemzetközi szokvány (URCB) rendelkezései között ellentmondás feszülne, a szokvány a kezességre irányadó nemzeti jognak rendelődik alá. A kezesség természetét mind a magyar jog,36 mind a nemzetközi szokvány (URCB) azonos módon határozza meg, amikor kijelenti, hogy a kezességi szerződés egy írásban létrejött megállapodás, információnyújtásnak ki kell terjednie a kezességgel biztosított követeléséből adódó különleges kockázatokra is. 33 Az új magyar Ptk. a kezességi szerződés rendelkezéseinek kialakítása során figyelembe vette elmúlt évek egységesedő nemzetközi és európai gyakorlatát is, így különösen a „Principles in European Law” sorozatban megjelent, a biztosítékokra vonatkozó ajánlásokat. (lsd bővebben: www.sgecc.net) 34 A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) 524. számú szabványa, az URCB Uniform Rules for Contract Bonds, 1993 35 Az írásmód „y”-ja azért fontos, mert csak ez az egy betű választja el a kezességet a bankgaranciától, azaz bankguarantee-től, amely azonban független és nem járulékos kötelezettségvállalás! 36 Illetve az európai jogok.

25

amelyben a kezes37 arra kötelezi magát a kedvezményezettel szemben, hogy ha a főadós az alapul szolgáló szerződésben38 meghatározott kötelezettségét nem teljesítené, akkor maga fog helyette teljesíteni. A kezességi szerződésben így meg kell határozni azt a jövőbeni negatív eseményt, azt a főadósi kötelezettségszegést, amely esetén a kedvezményezett a kezest igénybe tudja venni. A bankkezesség jellemzően valamely pénzben kifejezett igény (például vételár, vagy kár) megfizetésére vonatkozik, de a kezesség mind a magyar, mind a nemzetközi szabályozásban kiterjedhet bármely, pénzben kifejezhető értékkel bíró szerződéses kötelezettségre is. A kezesség járulékossága a nemzetközi banki gyakorlatban kibocsátott „bond”-ok vagy „guaranty”-k esetében épp olyan jelentéstartalommal bír, mint a hazai és az egyéb nemzeti kezességek esetében. A járulékosság azt jelenti, hogy  a kezes kötelezettsége a főkötelezettséghez igazodik esetében;39a kezes így felel a főadós szerződésszegése miatt keletkező mellékkötelezettségekért is (ilyen például a késedelmi kamat, a peres eljárás költségei);

37

Az URCB szokvány a kezest „Guarantor”nak nevezi, amely félreértésre adhat okot, hiszen közvetlen fordításban garantőrt jelent, illetve a garanciát vállaló pénzintézetet, a garánst a bankgaranciára vonatkozó nemzetközi szokvány az URDG 758 (ld. később) szintén „Guarantor”-nak, azaz garantőrnek nevezi. 38 ilyen például egy nemzetközi adásvétel, építőipari vállalkozási, szerelési, javítási szerződés stb. 39

De azzal nem azonos, mert a kezesség másodlagos jellege adja meg a biztosíték funkcióját. „Míg a kezességgel biztosított követelés jogcíme számtalan lehet, a kezes kötelezettségének jogcíme formailag csupán egy lehet: a kezesség formájában történő biztosítéknyújtás.” (A Polgári Törvénykönyv Magyarázatokkal, 883. old.)

26



a kezes a kedvezményezettel szemben felhozhatja mindazokat a kifogásokat, illetve érvényesítheti mindazokat az ellen,- illetve beszámítási igényeket, amelyek a főadóst is megilletik, és ugyanazokkal a jogorvoslati eszközökkel is élhet, amelyek révén a főadós is szabadulhat a kötelezettsége alól. Természetesen a kezes, a kezességi szerződés alapján azokat a követeléseket is érvényesítheti, amelyek őt magát, a saját személyében illetik meg. Mindez a nemzetközi banki gyakorlatban azt jelenti, hogy a kezesi pozícióban lévő bank ismerni kívánja azt a szerződést, amelynek biztosítékául a kezesség létrejött, illetve fizetési kötelezettségét olyan okmányokhoz köti, amellyel igazolható az adott negatív esemény bekövetkezése. Fontos megjegyezni, hogy ha a kezes „kifogásol”, azaz tagadja a fizetési kötelezettségét, akkor vele szemben a kedvezményezett nem hozhatja föl ellenérvként azt a tényt, hogy a főkötelezett ezekről az indokokról már lemondott.40 Mindez azt jelenti, hogy főkötelezett nyilatkozata nem befolyásolja a kezest. Igaz ugyan, hogy a kezesség járulékos természetű, így az alapul szolgáló adásvételi, építőipari, stb. szerződésen, és annak teljesítési (illetve nem-teljesítési) okmányain, bizonylatain, jegyzőkönyvein nyugszik, de a kezesi kötelezettség mégis a „saját lábán” áll; a kezes a kifogásokat azért érvényesíti, hogy ne fossza meg magát a főkötelezettel szembeni megtérítési jogtól.

Bár a hazai polgári jog szerint a kezesség egyaránt lehet határozatlan illetve határozott időre vállalt kötelezettség, a nemzetközi banki gyakorlatban a határozott idejű forma terjedt el. 40

azaz a kezesnek fizetnie kell, hiszen megszűnt a kifogás jogalapja, mert azt maga a főadós sem tekinti most már jogszerűnek, relevásnak stb.

27

Ez a típus egy, naptári nap szerint meghatározott lejárati dátumig41 teszi lehetővé a kedvezményezett számára, hogy igénybejelentéssel éljen. Ha ez a határozott idő úgy telik el, hogy a jogosult nem élt lehívással, akkor a kezes automatikusan szabadul a kötelezettségből. Ilyen esetben a kezesi szerződés megszűnéséhez nincs szükség sem a kezesi szerződés visszaküldésére, sem a jogosult ún. „elbocsátó” nyilatkozatára.42 Ugyanakkor, ha a kezes teljesít, az eredeti főkötelezettség ugyan megszűnik, de a kezes megtérítési igénnyel fog fordulni a főkötelezett felé, az eredeti követelés valamint annak járulékos költségei, díjai stb. tekintetében. Az 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) szerint a bank által vállalt kezesség mindig készfizető kezesség. Ez a szabály az új Ptk.-ban úgy módosul, hogy a banknak egyértelműen nyilatkoznia kell arról, hogy lemond-e a sortartási kifogás jogáról. Automatikusan megszűnik ez a jog, azaz a bank azonnal és közvetlenül igénybe vehető lesz, ha a kötelezettől való behajtás, a kötelezett „lakóhelyének, szokásos, tartózkodási helyének, telephelyének vagy székhelyének megváltozása következtében lényegesen meg megnehezült.” (6:420§ új Ptk.)

41

„Expiry date” – az angol kifejezés, amelyet a különféle „bond”-ok illetve „guaranty”-k tartalmaznak. Fontos felhívni a figyelmet, hogy jelentős tartalmi hasonlósága ellenére a „maturity date” általában a hamisított, vagy valótlan kezesség (illetve) garanciavállalások szóhasználata. 42 Sajnos elsősorban arab országok közbeszerzési eljárásához benyújtandó kezesség kötelező tartalmi eleme a jogosult (általában valamilyen állami intézmény, minisztérium stb.) felszabadító levele, amely fél épp ellentétes érdekeltségű, és emiatt még a főkötelezettség kifogástalan, hiánytalan teljesítése esetén sem hajlandó „kezei közül” kiengedni a kezest.

28

A kezesség formái:43     

előleg-fizetési kezesség (advanced payment bond) ajánlati kezesség (tender-bond) teljesítési kezesség (performance bond) visszatartási kezesség (retention bond) fenntartási kezesség (maintenance bond)

Az egyes kezességi fajták esetében a lehívás illetve a diszhonorálás (fizetés visszautasítása) okai jellemzően a következők:  előleg-fizetési bankkezesség („advanced payment bond”) esetében a kedvezményezetti/jogosulti pozícióban az a vevő (megrendelő) áll, aki valamely gép, berendezés vagy áru legyártásához, illetve beszerzéséhez adott előleget a jövőbeni szállítójának Ebben a konstrukcióban az exportőr/eladó lesz a főkötelezett. A bank a vevőt az előleg szerződésellenes felhasználása, vagy visszafizetésének megtagadása ellen biztosítja. Ha a vevő visszaköveteli a kifizetett előleget, de azt az eladó azért nem akarja visszafizetni, mert a szerződés meghiúsulásáért épp a vevőt hibáztatja,44 akkor a vevő, mint a kezesség jogosultja/kedvezményezettje a bankot hívja föl a fizetésre. A kezesség járulékos jellegéből azonban az következik, hogy a bank „belebújik” az eladó pozíciójába és pont úgy érvel, mint a megbízója, az eladó: a vevőnek 43

Elöljáróban itt kell megemlíteni, hogy a kezességtől teljes mértékben elérő természetű bankgaranciák csoportosítása szó szerinti azonosságot mutat, egy kivétellel: az ún. maintenance bond garanciabeli párját warranty-guarantee-nek nevezik, azaz szavatossági garanciának. 44 Például az eladó megvette az előszerződésben megállapodott, legyártandó termék mennyiséghez szükséges alapanyagot, de a vevő ezt követően a végleges szerződést mégsem kötötte meg, esetleg más vállalattal kötötte meg stb.

29





rója föl a szerződés meghiúsulását, és ennek következtében tagadja az előleg visszafizetésének jogosságát. Ha az eladó az előleg összegéhez képest kisebb értékű teljesítést/szolgáltatást nyújt, akkor beszámításnak van helye, így a bank, mint kezes fizetési kötelezettsége is csökkenni fog. Ha azonban eladó, az előleg összegét meghaladó teljesítményt hozott létre, akkor a vevő köteles lesz a különbség értékének megfizetésére ( feltételezve, hogy betartja a jóhiszemű joggyakorlás és a tisztességes kereskedés alapelveit), de a bank helytállása összegszerűségében változatlan marad. ajánlati bankkezesség („tender-bond”) esetében a kedvezményezetti/jogosulti pozícióban ismét a jövőbeni vevő, a pályázat meghirdetője található. A bank a pályázaton induló exportőrökért kezeskedik. Ha a pályázatkiíró azért kívánja igénybe venni a bankot, mert megítélése szerint a pályázatnyertes eladó az ajánlatához képest eltérő feltételekkel akar szerződni, a bank, mint kezes tagadni fogja a fizetési kötelezettségét, ha bizonyítani tudja, hogy a pályázatkiírónak ez az állítása nem fedi a valóságot. Könnyen belátható, hogy a kezesnek a főadós exportőr (pályázó) magatartásáról pontos, de mindenekelőtt okiratokkal is alátámasztott információval kell rendelkeznie ahhoz, hogy érdemben tudja kifogásolni a pályázatkiíró igényét. fizetési-kezességben („payment-guaranty”) az eladó, mint kedvezményezett javára ígér fizetést a bank, arra az esetre, ha a vevő nem fizetné ki a vételárat. Ha a vevő – az eladó teljesítésének minőségi hibájára hivatkozva- tagadja meg a fizetést, a bank ugyanúgy fog 30

érvelni, mint a vevő; fuvarokmánnyal fogja bizonyítani a határidőn túli feladást, minőségellenőrzési tanúsítvánnyal az áru minőségi (vélt, vagy valós) meg nem felelését. Ezeket az okmányokat a kezesként eljáró bank egyrészt az ügyfelétől szerzi be, másrészt a fizetést diszhonoráló45 közleményében az ügyfélétől - a megbízójától- kapott információkra hivatkozik. 

teljesítési-kezesség („performance-bond”) kedvezményezettje a megrendelő (építő beruházások) illetve a vevő (szállítási szerződések), akinek a javára a kezesként kötelezettséget vállaló bank akkor ígér fizetést, ha az exportőr (építő-vállalkozó, illetve az eladó) nem teljesítene a szerződés feltételeinek megfelelően. Bármely szerződéses kikötés, így különösen a szállítási határidő, vagy egy beruházás esetén az előírt teljesítési határnap elmulasztása, lehetővé teszi a kezes igénybevételét. E kezességi fajta tipikus szövegi megfogalmazása a következő: „Mi (bank) vállaljuk, hogy az Önök felszólítása alapján a fent megjelölt összeget, vagy annak bármely részét kifizetjük, ha a garantált46 (sic!) megsértené a szerződést, vagy nem szerződésszerűen teljesítene bármely kötelezettsége tekintetében.”



visszatartási kezesség („retention-bond”) kedvezményezettje ismét a megrendelő, aki az építési szerződés teljes összegét kifizeti a vállalkozónak, ha az a vállalkozási díj 5-10%-ára, azaz a jövőben esetleg föllépő

45

Banki szakkifejezés, amely azt a folyamatot, illetve azokat az okokat jelöli, amelyekre alapozva utasítja vissza a kezes (bank) a jogosult/kedvezményezett igénybejelentését (ún. demand-ját) 46 Az a fél, akinek a kötelezettségszegéséért ezt a biztosítékot kellett nyújtani.

31

műszaki hiányosságok, problémák kijavításának fedezetére biztosítékot szolgáltat. A biztosítékot a bank bankkezesség formájában nyújtja. 

fenntartási kezesség („maintenance-bond”) rendkívüli hasonlóságot mutat az ún. visszatartási kezességgel, csak ebben a formában a biztosítandó esemény sokkal szorosabban kötődik a jótállási, illetve a szavatossági kötelezettségekhez, illetve minden olyan feladat ellátásához, amelyre a vállalkozó az építőipari beruházás befejezését követően egy előre megjelölt határideig vállalkozott. (Ilyen például a gépsor által legyártott termék minőségi paramétereinek garantálása.)

II.2.2. A garancia A garancia két formában létezik:  egyrészt lehet a garáns47 egyoldalú kötelezettségvállalása a kedvezményezett felé,  másrészt – ahogy ez a külföldi jogban szokásos – lehet egy szerződés is, amely mind a garáns, mind a kedvezményezett jogait és kötelezettségeit egyformán szabályozza. A szerződéses forma inkább azon garanciák sajátossága, amelyben a kedvezményezett valamilyen szolgáltatással tartozik, így például részvények tulajdonjogát köteles átruházni, vagy kötvénysorozatot kell kibocsátania, esetleg előre meghatározott okiratokat kell rendelkezésre bocsátania. Az új Ptk. a 6:431§-ban a következő módon foglalja össze a garanciaszerződés lényegét: 47

A garáns szó, a biztosítékot nyújtó személy hagyományos magyar kifejezése. A nemzetközi szakirodalom a garantőr fogalmat használja. A két kifejezés szinonimaként alkalmazandó.

32

„A garanciaszerződés, illetve a garanciavállaló nyilatkozat a garantőr olyan kötelezettségvállalása, amely alapján a nyilatkozatban meghatározott feltételek esetén köteles a jogosultnak fizetést teljesíteni. A szerződést és a garanciavállaló nyilatkozatot írásba kell foglalni.” A garantőr fizetési kötelezettsége ily módon nem a mögöttes alapügylethez, hanem a saját maga szabta feltételekhez kötődik, és azt egy előre meghatározott esemény bekövetkezte, illetve be nem következése aktiválja. A garancia típusai Az ún. „effektivitási klauzulában” körülírt esemény az egyes bankgarancia típusok névadója.  előleg-visszafizetési garancia (advanced payment guarantee)48  ajánlati guarantee (tender- guarantee)  teljesítési guarantee (performance guarantee)  visszatartási guarantee (retention guarantee)  szavatossági guarantee (warranty guarantee) A bankgaranciát a bankkezességtől a járulékosság hiánya választja el. A bankgarancia a garánsnak az alapügylettől49 független kötelezettségvállalása, amelyet a jogalkotó az új Ptk. 6:432§-ban így fogalmaz meg: „A garantőr garanciavállaló nyilatkozat szerinti kötelezettsége független attól a kötelezettségtől, amelyért garanciát vállalt, a garantőr nem érvényesítheti azokat a kifogásokat, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben.” Miközben a kezes a főkötelezett helyébe lép, addig a garantőr 48

Ezen a ponton ismét emlékeztetni kell a kezesség és a garancia angol kifejezésének EGY BETŰS különbségére! 49 A garanciákra irányadó szokvány az alapügyletet „underlying relationship”-nek, azaz alapjogviszonynak nevezi. Mindkét kifejezés azonos jelentéstartalommal bír.

33

egyedül áll ebben a biztosítékban és késedelem nélküli fizetésre köteles, ha a jogosult (kedvezményezett) erre írásban és a „garanciában meghatározott követelményeket pontosan betartva szólította fel a fizetésre.” (6:435§(1)) A garancia függetlenségét, azaz az alapügylettől való elválását a legszemléletesebben egy - a külkereskedelem finanszírozásában évek óta élenjáró - magyar bank garancianyilatkozatának szövegrésze példázza: „E garanciavállalás alapján a Bank feltétel nélkül és visszavonhatatlanul kötelezettséget vállal arra, hogy az Önök első írásbeli felszólítására (igénybevétel), az alapjogviszony vizsgálata nélkül, a Bank vagy bármely más fél által támasztott jogi kifogás vagy vita ellenére is, az Önök javára, az Önök által megjelölt összegben – legfeljebb azonban a jelen garancia fent megjelölt keretösszege erejéig- fizetést teljesít, ha ezen a Bank ….címére küldött írásbeli felszólításunkban úgy nyilatkoznak, hogy az Önök által követelt összeg azért vált esedékessé, mert a Megbízó nem tett eleget a Szerződésben foglaltnak, így Önök jogosulttá váltak arra, hogy”50 a garantőrt igénybevegyék. Az idézett garanciaszövegből néhány szót, illetve kifejezést érdemes mélyebben kibontani.  „feltétel nélkül és visszavonhatatlanul” kifejezés angol nyelvű megfelelője „unconditionally and irrevocably” kifejezések, amelyek közül a „feltétel nélkül” kitétel a nemzetközi bankgarancia szövegekben nem található meg, hiszen a garantőr fizetésének ilyenkor van

50

Például egy előleg visszafizetési garancia esetében a kifizetett előleget visszaigényeljék. A fenti szövegrész a Magyar Külkereskedelmi Bank mintaszerződéséből származik.

34



feltétele, csak ez a feltétel nem kötődik az alapügylethez.51 az „alapjogviszony vizsgálata nélkül” kitétel fejezi ki a járulékosság hiányát, melyek angol nyelvű formulája: „irrespective of the validity and legal effect of the above mentioned contract.” Az angol formula52 sokkal pontosabban fogalmaz, hiszen a bank azt jelenti ki, hogy sem az alapjogviszony érvényessége, sem semmilyen abból eredő jogi következmény nem érinti az ő fizetési kötelezettségét. A járulékosság hiánya, azaz a bankgarancia kvázi absztrakt jellege tükröződik a kifogásolás jogáról való lemondásban, amely angolul így hangzik: „waiving all rights of objection and defense arising there from…”



az „első írásbeli felszólítás”, vagy angolul „on your first demand” teremti meg a garancia „felszólításra fizetést ígérő jellegét”, amelyre nézve a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) 2010-ben jelentette meg az Egységes Szabályait (URDG) a 758. számú szokványban.53



a „Megbízó nem tett eleget a Szerződésben foglaltnak”, formula maga az ún. effektivitási klauzula, amely bármennyire is az alapjogviszonyból ered, mégsem teremt függőséget a garantőr fizetési kötelezettsége és alapul szolgáló üzleti tranzakció

51

Illetve nem lenne szabad, hogy az alapügylethez kötődjék, mivel akkor fölmerül az a veszély, hogy a garancia áthajlik a kezességbe. 52 Amely az egyik legtekintélyesebb svájci bank, az UBS típusszerződéséből származik. www.ubs.com 53 A korábbi szokvány az URDG Uniform Rules for Demand Guarantee 458. számú szokvány volt.

35

között. Az új Ptk. a 6:432§(2) bekezdésében ezt a szabály a következőképpen fogalmazza meg: „A garanciavállaló nyilatkozatban foglalt, a biztosított kötelezettségre történő, általános jellegű utalás nem érinti a garantőr kötelezettségének a biztosított kötlezettségtől való függetlenségét.” Az URDG 758-as szokvány tartalmaz néhány fontos újítást, melyek bevezetését az integrált ellátási láncok nemzetközi térhódítása tette szükségessé. Ezek közül jelentőségével kiemelkedik a megbízó („applicant”) illetve a megbízást adó („instructing party”) fél személyének elkülönítése. Az URDG szokvány fogalmi meghatározás szerint a „megbízó az a fél, akit a garancia, a garancia által biztosított alapjogviszony kötelezettjeként jelöl meg”. A megbízó azonos lehet a megbízást adó féllel, de lehet más is.”54 A megbízást adó fél ellenben az a személy, aki a „garancia kibocsátására megbízást ad és felelős a garantőr kártalanításáért. „A megbízást adó fél azonos lehet a megbízóval, de lehet más is.”55 Jellemzően a helyzet akkor jelentkezik, mikor a megbízó - például egy magyar leányvállalathelyett egy másik személy - például a külföldi anyavállalat- köti meg a garantőr bankkal az ún. megtérítési megállapodást, és bocsátja a bank rendelkezésére a pénzügyi biztosítékokat. Egy előleg-visszafizetési bankgarancia esetében, amennyiben az exportőr - aki az előleget kézhez a vevőjétől vette - saját maga köti meg a garantőrrel az ún. megtérítési megállapodást, amelyben kártalanítási ígéretet tesz a garantőr felé arra az esetre, ha azt a kedvezményezett/vevő igénybe venné, akkor a megbízó és a megbízást adó fél ugyanaz a személy: az exportőr. 54 55

2. cikk „Fogalmi meghatározások”; ibid

36

A garancia - amelyet az új magyar Ptk. szerint ugyan már vállalat is nyújthat - alapvetően a banki szolgáltatások körében elterjedt el. A kezességgel azonos módon, a garancia is biztosítéknyújtás, és mint ilyen a hitelügyletek nagy csoportjába sorolandó. A garantőr bank, a megbízást adó fél felkérésre kerül a hitelezői pozícióba, egy olyan jogviszonyba, amelyben nincs módja a biztosított alapjogviszonyt érintő kifogások érvényesítésére. A garancia függetlensége, kvázi absztrakt jellege a garantőr kockázati kitettségének erőteljes növekedését eredményezi, melyet egy, az igénybevételének esetére szóló kártalanítási ígérettel kíván csökkenteni. Az ún. megtérítési megállapodás komolyságát megfelelő fedezeti eszközökkel kell alátámasztania a megbízást adó félnek. Fedezetként szolgálhat például a készpénz,56 a vállalati57 ingatlan, meghatározott értékpapírok letétbe tétele, esetleg a vállalat számlája felett inkasszós jog biztosítása, illetve a követelések elzálogosítása, vagy az ún. biztosítéki célú engedményezés is.58 A garantőr szempontjából, a garancia – összehasonlítva a kezességgel - sokkal nagyobb veszélyek hordozója, hiszen a bank 56

Az új Ptk. 5:95§ (1) bekezdése szerint óvadék „pénzen és értékpapíron” kézizálogként alapítható. A 2. bekezdés értelmében fizetési számla-követelésen oly módon, hogy a zálogjogosult (a garantőr) beszedési megbízását a számlavezető, a számlatulajdonos jóváhagyása nélkül teljesíti. 57 KKV esetében nagyon gyakran az ügyvezető, mint magánszemély ingatlanja, ingója stb. 58 Az új Ptk. 5:97§ úgy rendelkezik, hogy „zálogjog egy vagy több, fennálló, vagy jövőbeli, feltétlen vagy feltételes, meghatározott vagy meghatározható összegű pénzkövetelés biztosítására alapítható,” azaz a megbízást adó fél ilyen érvényes követelését vonja be a garáns bank a fedezetek körébe, részben vagy egészben. A biztosítéki célú engedményezés a 6:19§ szerint akkor alkalmazható, ha az engedményezéskor már létezik az a jogviszony, amelyből a követelés fakad. Tekintve a bankgaranciák relatív hosszú lejáratát (akár 3 év is lehet) a garantőr számára előnyösebb a megbízást adó fél – az anyavállalat – jövőbeli követeléseinek, mint vagyontárgynak alapjoggal való megterhelése.

37

nem vizsgálhatja a nem-teljesítés körülményeit; kizárólag59 a kedvezményezett igénybejelentésére, illetve az ún. alátámasztó nyilatkozatára hagyatkozhat. Igénybejelentésnek minősül az az aláírt okmány, amellyel a kedvezményezett fizetésre szólítja föl a bankot a garancia alapján. Az alátámasztó nyilatkozatban pedig azt köteles a kedvezményezett megjelölni, hogy a megbízó60 milyen vonatkozásban szegte meg az alapul szolgáló jogviszonyból származó kötelezettséget.”61 A garancia függetlenségét, illetve a kezességtől való különbözőségét semmi sem igazolja jobban, mint az a tény, hogy a garancia kedvezményezettje nem köteles az állítását okmányokkal alátámasztani; csak azt a körülményt kell megjelölnie, amely a garáns fizetési kötelezettségét aktiválja. Egy előleg-visszafizetési garancia esetén például a vevőnek csak annyit kell állítania, hogy az exportőr a szerződés feltételeivel ellentétesen használta föl az előleget. Még abban az esetben is, ha épp a megbízó/vevő utasítását követve történt ez az eltérő felhasználás, a garantőr bank nem érvelhet a kedvezményezett igénybejelentésekor úgy, ahogy azt a kezesség esetében megtehetné. A fizetés alóli mentesülésének kivételes szabályait – a nemzetközi joggyakorlat fejlődése alapján – az új Ptk. fogalmazta meg 6:436§ (1) bekezdésében, amely kimondja, hogy „ha a garantőr a rendelkezésére álló információk alapján a jogosult nyilvánvalóan visszaélésszerűen vagy rosszhiszeműen él a lehívás jogával, a garantőr nem köteles fizetést teljesíteni…” 59

Főszabály szerint, amely alapelv sajnos gyakran sérül oly módon, hogy a garanciában valamely teljesítési okmányhoz például egy fuvarlevélhez kötődik a garantőr fizetési kötelezettsége. Az ilyen feltételek miatt az adott szerződés inkább minősül kezességnek, mint garanciának. 60 Az alapügylet kötelezettje. 61 URDG 15. cikk a pontja;

38

Az idézett paragrafus 2. bekezdésének a-d pontja ad iránymutatást e kedvezményezetti magatartás tipikus formáiról, így különösen „ha a kedvezményezett hamisított okmányt nyújt be, vagy szándékos magatartása akadályozta” meg a kötelezettet a teljesítésben. Ugyanakkor egy, az alapügylet szereplői között, zajló műszaki tartalmú vita semmiképpen sem szolgálhat a fizetés visszautasításának alapjául. A bankgarancia természetét megismerve érdemes áttekinteni az egyes típusok jellemző vonásait, és belepillantani azokba a problémákba, amelyek az adott garancia-fajta esetén felléphetnek. 

az előlegvisszafizetési-garancia („advanced-payment quarantee”) szereplői a garantőr bank és a jogosulti/kedvezményezetti pozícióban lévő vevő. Az effektivitási klauzulában rögzített esemény, melynek alapján a kedvezményezett a bankot fizetésre fölhívhatja, a vevő által nyújtott előleg visszafizetésének megtagadása, az előlegnek az alapügylettel ellentétes felhasználása. A garantőr bank azonban nem vizsgálhatja a vevő állításának helyénvalóságát. Probléma: a kedvezményezett vevő a garanciát még akkor is lehívja, ha tudomása van arról, hogy a megbízója (az eladó) a kézhez vett előleget a meghatározott módon és célra használta fel, vagy épp a vevő (gyakran szóbeli) utasítására használta föl más módon, illetve a vevő volt az a személy, aki a szerződést megsértette, így semmiféle visszatérítéshez nincs joga.62

62

Például az eladó a kézhez vett előlegből elkészítette azt a …, amellyel a szerződésben megállapodott termék legyártható. Ezt követően a vevő felmondta a szerződést, és most a banktól a kifizetett előleget követeli, miközben a kérésére legyártott kést nem kívánja átvenni.

39





az ajánlati garancia63 („tender-guarantee”) esetében a kedvezményezett a pályázat kiírója, a megbízó (illetve a megbízást adó fél) a pályázaton részt venni kívánó jövőbeni exportőr, vagy export-fővállalkozó. A kedvezményezett az alábbi tartalmú alátámasztó nyilatkozattal64 tudja lehívni a bankgaranciát:  kijelenti, hogy a megbízó az ajánlati időszakon belül visszavonta az ajánlatát;  kijelenti, hogy bár a kedvezményezett a megbízót nyilvánította nyertesnek, a megbízó mégsem írta alá az ajánlatban vállalt feltételek szerint a szerződést;  kijelenti, hogy az ajánlati felhívásban előírt bankgaranciát a megbízó a végleges szerződéskötés előtt – az előírt határidőben - nem szolgáltatta.65 Probléma: a kedvezményezett azt a garanciát is lehívja, amelyiket nem a nyertes pályázó bocsátott a rendelkezésére.66 a teljesítési garancia („performace guarantee”) esetében a kedvezményezett a vevő, aki azt állítva hívja le a bankgaranciát, hogy a megbízó/exportőr nem a megfelelő időben, nem az előírt mennyiségben, vagy egyáltalán nem teljesítette a szállítási kötelezettségét. Viszonylag hosszú időintervallumot ölel át ez a garancia, mert nem csak a szállításra, hanem a betanításra, a technológia átadására, illetve a know-how átadására is kiterjedhet. Minél több szolgáltatási kötelezettséget biztosít ez a garancia, annál jobban növekszik a veszély, hogyha kedvezményezett talál

63

Ezt a garanciatípust nevezik még „earnest-money guarantee” vagy „provisional guarantee”-nak is. 64 Angol elnevezéssel: supporting statement. 65 Ez lesz az ún. performance-guarantee. 66 Nem is egyszer fordul elő az arab relációban, hogy a pályázaton induló összes vállalat garanciáját lehívják, majd ezeket a jogtalanul igénybevett összegeket az adott vállalatok jogalap nélküli gazdagodás címen perelhetik vissza.

40







valamilyen hivatkozási alapot (például a leszállított gép szerkezeti hibás, az átadott gépkönyv pontatlan). Probléma: ha a teljesítési garancia nincs az eladói szolgáltatásokhoz igazodó szakaszokra bontva, és nem tartalmaz ennek megfelelően egy csökkentő klauzulát, akkor az igénybevétel a kifogástalanul teljesített feladatokra is kiterjed. az fizetési garancia („payment-guarantee”), melynek a kedvezményezettje az eladó. A lehívás oka az, ha a vevő nem tesz eleget fizetési kötelezettségének. Probléma: Ha az eladó számára a vételárat a vevő a beszámítási igény érvényesítésével rendezte, akkor ez a „fizetési mód” nem érintkezik a bankgaranciával, hiszen a beszámítás joga egy másik szerződésből ered. A bank az igénybejelentésre fizetni fog, azaz a vevő kétszer is megfizetheti ugyanazt az értéket; az szavatossági garancia („warranty-guarantee”) kedvezményezettje a vevő, aki az igénybejelentéshez csatolt alátámasztó nyilatkozatában kijelenti, hogy az eladó a jótállási, illetve a szavatossági időn belül fellépett hibákat nem orvosolja, vagy azokat csak részben kívánja kijavítani. Probléma: Ez a garancia-típus az építőipari szerződések elválaszthatatlan részét képezi, és jellemzően a garanciák lejárata előtt még akkor is lehívják, ha nem lépett föl hiba, vagy azt az exportőr megjavította. Sajnálatos módon gyakran hívják le olyan hibákra is, amelyeket a helytelen üzemeléssel, használattal maga a megrendelő/kedvezményezett okozott. a visszatartási garancia („retention-guarantee”) kedvezményezettje az építtető, aki a teljes vállalkozási díjat úgy volt hajlandó kifizetni, hogy azt megelőzően kézhezvehette a vállalkozási díj 5-10%-ára kiterjedő

41

garanciát. Igénybejelentésében az építő cég mulasztására hivatkozva kéri majd a garancia összegének kifizetését. Probléma: Miután a mulasztás technikai részleteit nem kell közölni az alátámasztó nyilatkozatban, a garanciát még akkor is lehívják, ha rendelkezésre áll a megrendelő építésvezetőjének korábbi nyilatkozat a 100%-os teljesítésről, illetve a munka elfogadásáról. Miközben az egyes garanciák logikai és időbeli láncolatát a becsatolt 1. számú melléklet szemlélteti a különleges garanciákról sem szabad megfeledkezni, ilyenek:  a vámgarancia (customs guarantee);  a bírósági garancia (judicial guarantee)  az elveszett tengeri hajórakjegy pótlását biztosító garancia;  bizományi raktáron tárolt áruk értékének megtérítését biztosító garanciát;  „red clause payment” garancia;  az ún. Al Kafalah (az iszlám garancia);  „standby letter of credit”;  elfogadvány garancia;  hitelfedezeti garancia; 

az ún. vámgarancia (Customs Guarantee) érdemel elsőként említést, amely első felszólításra szóló, azonnal lehívható bankgarancia. A garantőr bank arra az esetre ígér fizetést a kedvezményezett illetékes vámhivatalnak, ha a vámfizetésre kötelezett megbízó nem tesz eleget a vámhatározatban foglaltaknak. Az Európai Unió Vámkódexének Végrehajtási Rendelete a 345 §-ban az egyedi, illetve a 349§-ban az

42





összkezesség67 címszó alatt határozza meg ezt a vámgarancia formát. a bírósági garancia („judicial guarantee”) nyitását akkor kéri a jogosult,68 ha attól fél, hogy egy esetleges jogvita esetén a számára megítélt kártérítési összeg, a pervesztes féltől nem lesz behajtható, mert annak vagyona ezen összegre nem nyújt majd fedezet. Ez a bankgarancia típus ily módon a per megnyílásához van kötve, és ez a jellegzetessége jelenti a legnagyobb veszélyét is. A felperes azt követeli az alperestől, hogy a javára, a perelt (kár)összeg erejéig nyitasson egy visszavonhatatlan bankgaranciát. Az alpereseket, akik gyakran vonakodnak attól, hogy egy bírósági bankgarancia megnyitására adjanak megbízást,69 a felperes, különösen az angolszász országokban egy ún. befagyasztó bírói végzés70 kibocsátásának rémképével tudja meggyőzni. A bírósági garancia ugyanis nem zárolja az alperes árukészletét, nem tesz ideiglenes zálogjogot ingó vagy ingatlan vagyontárgyára, azaz üzleti szabadságát nem korlátozza. az elveszett bill of lading pótlását biztosító garancia; A tengeri áruszállítás egyik komoly veszélye a tengeri

67

A Végrehajtási rendeletben guarantee szó szerepel, amely garanciát jelent, míg a magyar fordítás már kezességről szól. A NAV honlapján a hatóság,mint kedvezményezett által elfogadható forma letölthető. http://www.nav.gov.hu/nav/letoltesek_egyeb/adatlap/vam/bankgarminta.html?q uery=bankgarancia 68

aki lehet például egy építőipari beruházás megrendelője, vagy épp ellenkezőleg, annak szállítója 69 miután ez a felkérés a megfelelő fedezetek azonnali rendelkezésre bocsátását is jelenti; 70 „Freezing order”, amely lehetővé teszi, hogy az alperes számláit a kárösszeg erejéig zárolják. Csak olyan alpereseknél értelmezhető ez a garancia, akik elégséges forrással rendelkeznek, de a likviditásukat mindennél előbbre valónak tartják.

43

hajórakjegy elvesztése, mert az okmánynak legalább egy szettje (1/3 példánya) szükséges ahhoz, hogy az érkezési kikötőben az árut a hajóstársaság az okmányt fölmutató jogos birtokosnak71 kiszolgáltassa. Ha az okmány elveszett, de az árut a kikötői vámraktárból a romlandósága vagy egyéb kereskedelmi körülmény miatt azonnal föl kell szabadítani, a hajóstársaság az árut csak egy elveszett „bill of lading” pótlását biztosító bankgarancia,72 vagy egy ún. „letter of indemnity” (azaz kártalanítási szerződés) ellenében teszi lehetővé. Az eredeti „marine bill of lading” hiánya miatt kibocsátott bankgarancia több kockázati elemet is tartalmaz:  egyrészt az áru értékének 150%-ára szól, így a címzett vevőnek egyszer ki kell fizetnie a vételárat (100%) és, hogy hozzá tudjon jutni a rakományhoz, 150%-os értékű fedezetet kell letennie a bankgarancia fedezetéül. Ez a két pénzügyi

71

Az angol jog szerint „holder in due course”-nak minősülő személynek. Régies formájában az ún. „elhajóztató által adott kötelezvény bankgaranciával megerősítve”, amelynek lényegi jellemvonása a következő kikötésben testesül meg: „In Anbetracht Ihrer Berufwilligkeit, unserem Ersuchen als Empfänger zu entsprechen uns Auslieferung … eine für die aufgeführten Güter ohne Vorlag der entsprechenden Originalkonnossement auszuhändigen, verpflichten wir uns unwiderruflich, Sie, das Schiff, den Kapitän und … oder deren Vertreter, in jene Hinsicht und in vollen Umfang schadlos zu halten und für alle Folgen aufzukommen, die aus der Auslieferung ohne Vorlage der Originalkonnossemente erwachsen können. Wir verpflichten uns zu Zahlungen für Extrakosten, Schäden und Verluste und übernehmen alle sonstige Haftungen oder Verpflichtungen, Ansprüche Dritter, Gerichts- und Anwaltskosten … zur Sicherstellung unserer oben übernommenen Verpflichtung überreichen wir Ihnen hiermit … eine Bankgarantie über 150% des Warenwertes. 72

44



kötelezettség rendkívüli anyagi terhet jelenthet, még egy hatalmas olajvállalatnak73 is.  másrészt, komoly problémát jelent, hogy a bankgarancia lejárat nélküli, illetve csak abban az esetben jár le, ha az elveszett Bill of Lading előkerül, amely azt jelenti, hogy a fedezetet előre nem meghatározható ideig kell biztosítani. Ilyen kötelezettséget csak hatalmas tőkeerővel rendelkező vállalatok tudnak fölvállalni. Különös jelentőséggel jelentkezik az áru kiszolgáltathatóságának kérdése is, a nemzetközi kereskedelem új biztonságvédelmi előírásinak tükrében, melyről a „A biztonsági kockázatok a nemzetközi kereskedelemben” című kiadványban olvashatunk. a bizományi raktáron tárolt áruk értékének megtérítését biztosító garancia iránt abban az üzleti szituációban merül föl igény, amikor a vállalat külföldi ügynöke üzemelteti azt az ún. bizományi raktárt, amelyben az értékesítésre szánt, a vállalat tulajdonában álló árukészletet tárolják. A bankgarancia effektivitási klauzulája azt a negatív eseményt tartalmazza, amikor a vállalat helyi ügynöke a raktárban elhelyezett árut úgy értékesíti a belföldi vevők számára, hogy annak értékével később elszámolni nem tud. A bizományi raktárban nemcsak késztermékek (gépek, berendezések), de azok szervizeléséhez szükséges alkatrészek is egyaránt tárolásra kerülhetnek, így a raktári készlet mindenkori értéke rendkívül magas lehet. Ebben a

73

A BP Oil Company vagy az EXONMobil cégeknek, amelyek részére érkező áruszállítmányok több százezer tonna nyersolajról szólnak, bár e vállalatok életében a teljes hajóbérlés az ún. Charty party megkötése a jellemző.

45





bankgarancia típusban, az exportőr bizalmát élvező bizományos (ügynök) a megbízást adó fél, a garantőr általában az ügynök számlavezető bankja, míg a kedvezményezetti pozícióban az exportőr található. az ún. Red Clause Payment visszafizetési garancia típus az akkreditívhez kapcsolódik. A „red clause” (azaz „piros záradékkal ellátott” akkreditívben) a nyitó bank a még ténylegesen meg nem nyílt (non-operábilis) vagy a már megnyitott, de igénybevételre még föl nem jogosító akkreditívre, mint fedezetre a kedvezményezett/exportőr számára előlegfizetést biztosít.74 A nyitó bank csak akkor hajlandó ezt az előleget folyósítani, ha a kedvezményezett bankja (rendszerint az avizáló bank) előzetesen garanciát nyit a javára, amelyben azt ígéri, hogy ha az exportőr nem fizetné vissza a felvett előleg összegét,75 akkor azt a nyitó bank első felszólítására azonnal megfizeti. ( Al-Kafalah vagy Al-Damanah, mindkét szót szinonimaként használják az iszlám elvei szerint finanszírozó bankok, egy olyan biztosíték, amelyet egy fél abból a célból, és azon szándékból ad, hogy egy másik fél kötelezettségét megfizesse, ha ez a fél a kötelezettségével kapcsolatban mulasztana. A nemzetközi kereskedelemben két fajta ismert az ún. Bank Guarantee, amely kártalanítási ígéretet jelent, de sohasem vonatkozhat tiltott árukra, illetve az ún. Shipping guarantee, amely megfelel az elveszett tengeri hajórakjegy pótlását biztosító garanciának, ahol a kedvezményezett az árut szállító hajóstársaság. A két

74

Az akkreditívben kedvezményezettként megjelölt exportőr ily módon szeretné finanszírozni a termeléshez szükséges anyagbeszerzést. 75 Az ilyen exportőr valószínűleg teljesíteni sem tud, azaz az akkreditívet sem tudja majd lehívni.

46



76

garancia közös szókincse a következő: a garantőr = AlKafalah; a megbízó;=Al-Makfuhan-h; a kedvezményezett = Al-Makfulleh; a feltételek = Al-Makfulbeh; az ajánlat és annak elfogadása, Sighah. A standby letter of credit az Egyesült Államok pénzügyi gyakorlatában kialakult sajátos bankgarancia, amely bár a nevében hordozza az akkreditívvel rokonságot fölmutató „letter of credit” kifejezést, és külső formáját, megjelenését illetve szövegi megfogalmazására nézve is ahhoz a megszólalásig hasonló, de a valós természete attól teljesen eltér; nem fizetési mód, hanem felszólításra a fizetést teljesítő, az alapügylettől elkülönülő garancia. Az ún. standby letter of credit lényegének megismerését a következő definíció biztosítja: „A standby letter of credit olyan szerződés, amelyben a nyitó, valamely esemény bekövetkezte vagy be nem következtének esetére, feltétlen és visszavonhatatlan fizetési kötelezettséget vállal a jogosult írásbeli fizetési felszólítására, ha a jogosult, hiánytalanul és kifogástalanul teljesíti a standby L/C-ben meghatározott feltételeket és előírásokat. A nyitó fizetési ígérete a maga szabta feltételekhez igazodik, és kötelezettsége független attól a kötelezettségtől, amelyért garanciát vállalt, ily módon nem érvényesítheti azokat a kifogásokat, amelyeket a mögöttes ügylet kötelezettje érvényesíthet a jogosulttal szemben.”76 A standby letter of credit”, mint biztosíték két nagy kategóriát ölel föl: egyrészt az ún. pénzügyi (financial) garanciát, amelyet az Egyesült Államok szabályai szerint magánszemélyek, vállalatok és pénzintézetek is nyújthatnak, és amely valamely előre meghatározott

Részlet szerző doktori értekezéséből, melynek címe A standby letter of credit;

47

maximális összeg erejéig ígér fizetést a garanciaszerződésben rögzített esemény be-, illetve be nem következése esetére. A pénzügyi standby L/C így ugyanazokban a formákban kerül kibocsátásra, mint a már korábban bemutatott bankgaranciák. Némileg eltér azonban az ún. performance standby L/C tartalma a „hagyományos” teljesítési garanciáktól. Az amerikai variációban a garantőr ugyanis nem pénzbeli szolgáltatás nyújtására köteles, hanem valamely szolgáltatás teljesítésére, így bizonyos mennyiségű részvény kibocsátására, tulajdonjogának átruházásra stb. A standby L/C kialakulását, közvetve az USA Nemzeti Bankja „ösztönözte”azzal a szigorú rendelkezésével, amellyel megtiltotta a bankok számára, hogy harmadik személy kötelezettségéért, az alapügylettől elszakítottan (arra tekintet nélkül) a saját nevükben álljanak helyt. A gazdaság törvényszerűségei77 azonban fölülírták ezt a tiltást, és a Federal Reserve lépésről-lépésre engedett a szigorú álláspontjából, míg végül elismerte, majd szabályozta a standby L/C-k jellemzőit.78A köztes időszakban, azaz az egyértelmű tiltástól az elfogadásig tartó években azonban a gazdasági élet szereplői sem maradtak tétlenek; alapul vették a „letter of credit” intézményét, mint formát és a

77

A ’70-es években bekövetkezett amerikai építési lázban, az építők a vállalkozási díj megfizetésére egy, a megrendelőtől független, megbízható bank saját nevében tett kötelezettségvállalását igényelték. 78 Az USA, Kuvait, Ausztrália, Omán, Jemen, Irak, Orosz Föderáció stb. nemzeti joga törvényben szabályozza az Európában okmányos meghitelezésként ismert, és ahhoz nagyon hasonló, de nem minden részletében azonos fizetési módot, az ún. letter of credit-et. A magyar jogban – hasonlóan a német, osztrák stb. joghoz – kizárólag a Nemzeti Bank rendelkezése alapján elismert és alkalmazható a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara „documentary credit” szokványa, az UCP 600.

48

benyújtandó kereskedelmi okmányok helyett, egyetlen formális nyilatkozattól tették függővé a bank fizetését. A kedvezményezett felhívó levelének a „fizess” felszólításon túl nem kellett (és ma sem kell) további lényeges adatot tartalmaznia. Ez a nyilatkozat teljes mértékben megfeleltethető a „hagyományos” garanciák igénybevételéhez szükséges ún. „demand”-nak, azaz fizetésre felszólító nyilatkozatnak.79 A „letter of credit”, illetve a vele nagyfokú azonosságot fölmutató „documentary credit” azaz az okmányos meghitelezés – magyar nevén az akkreditív – szemben a garanciákkal (beleértve a standby L/C-t is) mindig pozitív eseményhez, az eladó/exportőr teljesítéséhez kötött pénzügyi termék; fizetési mód. A garanciák ezzel szemben, biztosítékok valamely negatív esemény így például a fizetés, vagy a szavatossági kötelezettségek nem teljesítésének esetére. Ebből következik, hogy sem a garanciával, sem standby L/C-vel „közvetlenül” nem lehet fizetni: a garantőr a feltételhez kötött fizetési ígéretét csak akkor teljesíti, ha az effektivitási klauzulában leírt helyzet létrejött. Többször fölvetődik a kérdés, hogy miért kell a magyar exportőröknek ismerniük a standby L/C-t, ha ez a biztosíték az USA piacának terméke. Két okból is lényeges, hogy a magyar (és

79

Meg kell jegyezni, hogy a „hagyományos” garanciák igénybevételekor is kerülendő a bőbeszédűség; itt is elégséges a „fizess” felszólítás például a következő udvarias formában: „Tisztelt Bank! Ezúton fölhívjuk Önöket, hogy a … számú garancianyilatkozatukban tett fizetési kötelezettségük teljesítsék, mert a megbízójuk nem tett eleget a vételár-fizetési kötelezettségének.” Hogy miért és milyen szerződés alapján, esetleg milyen körülmények között nem teljesített a vevő, ennek magyarázata már nem képezi egy vételár-garancia tárgyát, illetve a garantőr számára semmilyen jelentőséggel nem bír, így minden ilyen információ kerülendő.

49

az európai is) vállalkozások tisztában legyenek ezen instrumentum lényegével:  egyrészt az amerikai anyabankkal rendelkező leánybankok ezt a formát használják szerte a világon; a kibocsátott standby L/C-k értéke a negyedéves mérleg fordulónapokon az elmúlt években átlagosan 450 billiárd USA dollár volt csak az USA-ban regisztrált és ott működő kereskedelmi bankok esetében. Az akkreditív (letter of credit) esetében ez az érték a fenti összegnek csak a töredéke kb. 23-25 milliárd dollár. Ezek az adatok egyértelműen utalnak a standby L/C elterjedtségére, mely tényt tovább erősíti a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) által megalkotott „nemzetközisített standby” létezése.80 Az ICC standby modellszerzősé tette lehetővé a világ bankjai számára, hogy az amerikai standby termékkel alapvetően megegyező, de a saját jogrendjükbe beilleszthető pénzügyi instrumentumot hozzanak létre.  másrészt az az ok, amely miatt a standby L/C jellemzőivel a magyar KKV vállalkozásoknak is tisztában kell lenniük egy biztonsági kérdés: erre a banki termékre hivatkoznak a pénzügyi bűnözők, amikor az ún. „nagy megtérülésű pénzügyi befektetési termékeket”81 kínálják a vállalatok számára.

80

ISP 98 Internationa Standby Practices Ez az ún. high yield investment csalás, amely a standby L/C állítólagos átruházhatóságán nyugszik, azaz úgy érne el ez a befektetés nagy hozamot – akár 30%-ot is – hogy valamely „prime” (első osztályú) bank a diszkont áron kibocsátott 81

50

Két különleges bankgarancia bemutatásával záródik a személyi biztosítékok fejezete, miután mind a kettő előremutat egy-egy újabb biztosíték irányába.  az ún. elfogadvány (azaz elfogadott váltó) illetve a saját váltó beváltását biztosító váltógarancia, amely egyidejűleg a fizetési eszközként, illetve biztosítékként is használt váltóhoz kapcsolódik. Az ún. váltógarancia kedvezményezettje a váltó rendelvényese, az a személy, akinek a részére ígér a saját váltó kiállítója, illetve az idegen váltó elfogadója fizetést. Hasonlít a váltó avalhoz, de annál erősebb biztosíték.82A váltórendelvényes akkor igényli ezt a bankgaranciát, ha a váltójogok különbsége, illetve a váltóban foglalt követelés bírósági végrehajtásának „gyengesége” miatt a váltót, vagy annak kiállítóját, illetve elfogadóját nem tekinti kellően megbízhatónak. A bankgarancia „aktiválásához” a ki nem fizetett (gyakran az óvatolt) váltó egyidejű csatolása szükséges.  Az ún. hitelfedezeti garancia az államilag finanszírozott exporthitelezés egyik hasznos, a kereskedelmi aktivitást ösztönző terméke. Magyarországon ezt a terméket az Eximbank nyújtja a közepes és a nagyvállalatok számára. A konstrukcióban a garancia kedvezményezettje az a kereskedelmi bank, amely egy adott külkereskedelmi ügylet teljesítéséhez előleget nyújtott az exportőrnek Az Eximbank, az exportőr által felvett hitel tőkeösszegének maximum 75%-át biztosítja ily módon.

standby L/C-t 100%-os áron visszavásárolja. Az olvasó már tudja, hogy mindez képtelenség. 82 A váltóról lsd. … számú fejezetet.

51

Hosszú-távú együttműködések, jelentős értékű áruszállítások, de különösen valamely állami intézményi által finanszírozott beszerzés a jelen nemzetközi kereskedelemében elképzelhetetlen az ún. ellengarancia intézménye nélkül. Az ún. counter-guarantee, vagy ellengarancia fogalmát a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara 758. számú URDG (Uniform Rules for Demand Guarantees) szokványa a következőképpen határozza meg: „Bármely elnevezésű vagy bármilyen meghatározással ellátott, aláírt kötelezettségvállalás, amelyet az ellengarantőr bocsát ki egy másik fél számára abból a célból, hogy egy garancia (vagy egy ellengarancia) kibocsátásra kerüljön. Az ellengarantőr az ellengarancia feltételei szerint teljesít fizetést, rendben lévő okmányok esetén a garanciát kibocsátó személy számára.” Az URDG 5. cikkelye a garancia és az ellengarancia függetlensége mellett foglal állást, amikor kijelenti, hogy az ellengarancia elválik a garanciától, de egyidejűleg elkülönül a garancia alapjául szolgáló ügylettől is, és az ellengaranciát kibocsátó pénzintézet csak a saját maga által szabott, az ellengaranciában rögzített feltételek szerint köteles teljesíteni. Egy ellengaranciával fedezett egy indiai állami vevő (például egy minisztérium) és egy magyar exportőr által kötött külkereskedelemi ügyletben a következő jogviszonyok vázolhatók föl: 1. Az alapügylet, azaz a nemzetközi adásvételi szerződés, amely az indiai importőr és a magyar exportőr között jön létre, és amely szerződés83 tartalmazza az exportőr teljesítési, és szavatossági kötelezettségét az általa leszállított gépi berendezéssel kapcsolatban, illetve az 83

Az ellengarancia természetének bemutatása miatt az egyes kötelezettségek csak leegyszerűsítve kerülnek bemutatásra.

52

importőr vételár megfizetési kötelezettségét. Az indiai vevő a szerződés aláírását két feltételhez köti:  egyrészt egy teljesítési garancia megnyitásához;  másrészt ahhoz, hogy ez a teljesítési garancia, az áru leszállítását és átvételét követően alakuljon át szavatossági garanciává;84 2. A magyar exportőr így megbízást ad az indiai fél által kijelölt pénzintézet számára, amelyben kéri a bankot, hogy az indiai vevője, mint kedvezményezett javára bocsásson ki először egy ún. „performance,-” majd egy ún. „warrantyguarantee”-t, mely utóbbi kötelezettségvállalás időtartama az adásvételi szerződésben vállalt szavatossági időhöz igazodjék.85 Az indiai bank azonban csak akkor tesz eleget e megbízásnak, ha a magyar megbízójával egyidejűleg egy megtérítési megállapodást is meg tud kötni, melynek kulcsfontosságú eleme lesz a megbízó által biztosított fedezet. A fedezet lehet készpénz, zálogjoggal terhelt vagyontárgy vagy ellengarancia. Általában az ellengarancia tűnik a legjobb megoldásnak mind a bank, mind a megbízó szempontjából, hiszen egy készpénz letét hosszú időre (3-5 évre) kötné le a megbízó pénzeszközeit, míg zálogjoggal terhelt vagyontárgynak – nem fizetés esetén történő likvidálása az indiai bank számára rendkívüli időveszteséget és költséget jelent. Fontos tudni, hogy mind a megbízásra, mind a megtérítési megállapodásra azon ország joga lesz az irányadó, ahol a megbízott bank székhelye található, így

84

Az egyes garanciák egymással összefüggő láncolatát lasd. A szavatossági garancia a berendezés átvételétől lép életbe és tart a szavatossági idő+ 3-30 napig. 85

53

jelen esetünkben, az indiai szerződéses jog, a Contract Law.86 3. A harmadik jogviszony az ellengarancia, amelynek kibocsátója a magyar eladó bankja lesz,87 aki az ún. counterguarantee kedvezményezettjeként az indiai bankot fogja megjelölni. Ahogy szinte minden országban az indiai bankok is kizárólag feltétel nélküli, első fizetési felszólításra szóló (ún. „first demand guarantee”-kat) fogadnak be fedezetként. Az ellengaranciában, ahogy az „alapgaranciában” is, a nyitó bank székhelye szerinti jog (így jelen esetben Magyarország hatályos polgári joga és a kiegészítő pénzügyi jogszabályok) lesz az irányadó. 4. Most már a megfelelő fedezet birtokában az indiai bank, mint garantőr megnyitja az indiai rezidens-vevő javára szóló teljesítési, majd szavatossági garanciaszerződést, amelyre a hatályos indiai törvények rendelkezéseit kell alkalmazni. Az indiai félnek egy esetleges szavatossági vitában elfoglalt tárgyalási pozícióját, egy az indiai jognak alávetett teljesítési bankgarancia csak tovább erősíti. Az akkreditívnek, a garanciának és az ellengaranciának a nemzetközi kereskedelmi ügyletekben betöltött szerepe és összefüggését az alábbi valós ügylet mutatja be a legszemléltesebben: A Helm Dungemittel GmbH (felperes) v. The State Trading Corporation of India Ltd. & Ors (alperes) közötti per története:

86

A magyar exportőr itt szembesül azzal a kockázattal, hogy nem elégséges a külkereskedelmi szerződésből eredő jogi kérdések tisztázása, de a szerződéses biztosítékokra vonatkozó nemzeti jogot is ismernie kellene; 87 Nagyon gyakran az EXIM Bank; http://exim.hu

54

A német szállító vállalat (Dungemittel) és az indiai vevője (STC) 2008. október 1-én kötött szállítási szerződés 320,563 tonna +10% karbamid szállítására, USD 685,5/tonna vételáron. A német eladónak az áru legutolsó tételét 2008. október 15ig kellett feladnia, mely szállítási határidő a szerződés lényeges feltételét képezte. Fizetési feltételként a felek okmányos meghitelezésben állapodtak meg, amelyet ki kellett egészíteni egy, az indiai vevő STC javára nyitott teljesítési garanciával. Az indiai vevő azonban csak a saját bankjának, az indiai Canara Banknak a garanciáját volt hajlandó befogadni. Így a német vevő először megbízást adott a saját bankjának, majd a német bank garanciát nyitott a Canara bank javára, (ellengarancia) és végül a Canara bank kibocsátotta az indiai vevő, mint kedvezményezett javára ún. „performanceguarantee,-t”amely egy feltétlen, visszavonhatatlan, első fizetési felszólításra fizető bankgarancia volt. A német fél határidőben és a megállapodott mennyiségben teljesítette a szerződéses kötelezettségét, és a feladott rakomány rendben meg is érkezett. Az indiai vevő STC az árut átvette, kifogással nem élt. Az akkreditívet nyitó bank az okmányok ellenértékét a német szállító felé honorálta. Mindezeket követően az indiai fél 2009. február 10-én igénybejelentéssel élt a teljesítési garanciát kibocsátó Canara Banknál, és teljes összegben lehívta az USD 6,786,450 értékű garanciát. A német fél azonnal bírósághoz fordult, hogy bírói végzéssel (ex parte interim order) megtiltsa a Canara Bank számára a fizetést. 2009. február 13-án, amikorra a német szállító megszerezte a letiltó végzést a Canara Bank már fizetett az indiai kedvezményezettnek. Bár a következő instrumentum nem tartozik sem a kezességek, sem a garanciák népes csoportjába, de a nemzetközi üzleti életben való 55

elterjedtsége mégis olyan nagyfokú, hogy ismertetésétől nem szabad eltekinteni. Komfortlevél (Letter of comfort) Történeti előzményét tekintve, a „letter of comfort” egy olyan nyilatkozat, amelyet az angol birodalomban88 („British Empire”) székhellyel rendelkezett vállalatok, elsősorban a háborús időszakok bizalmatlan légkörében, bocsátottak ki. A jelenkori világgazdaságban jellemzően a transz-, illetve a multinacionális vállalatok gyakorlatában fordul elő, ha az anyavállalat nem kíván a leányvállalata által felvett hitelért kezeskedni, vagy leányvállalatának bármely kötelezettségvállalásáért garanciát vállalni. Bár a komfortlevél kibocsátója (az anyavállalat) nem kívánja a hitelező89 felé a leányvállalatának már létező, vagy jövőbeni, határozott vagy lehetséges (feltételes) adósságát szavatolni egy visszavonhatatlan fizetési kötelezettségvállalással, mégis ezen nyilatkozat léte vagy hiánya a hitel, illetve a pályázat-elbírálás folyamatát jelentősen tudja befolyásolni. Gyakran alkalmazzák a leányvállalat megbízásából kiállított bankgarancia mögöttes „biztosítékaként”90 is, amellyel a megtérítési megállapodás keretében a rendelkezésre bocsátandó pénzügyi biztosítékok értéke és köre csökkenthető. Közkedvelt az ún. termékfelelősség-biztosítások területén is, amikor a biztosítást kötő leányvállalat felett, tulajdonosi vagy egyéb módon - így különösen franchise-gazdaként, licenc-tulajdonosként, disztribúciós szerződés megbízójaként, illetve szállítójaként- ellenőrzést, uralmat gyakorló anyavállalat tesz, jogilag nem kötelező nyilatkozatot. 88

A Vállalati Treasury Szakemberek Szövetségének megfogalmazása szerint. Jellemzően bank, lízingtársaság, de lehet egy állami intézmény például minisztérium is, mint megrendelő. 90 Az idézőjel használatát az indokolja, hogy a szigorú rendszertani értelemben ez a nyilatkozat nem tekinthető biztosítéknak. 89

56

A biztosító, illetve a garantőr pénzintézet ily módon az anyavállalattal semmilyen jogi kapcsolatot nem hoz létre, csak bírja annak „jó szándékát,”91 illetve erkölcsi felelősségvállalását. Ha a leányvállalat szerződésszegést követne el (például a felvett kölcsön törlesztését beszüntetné) a hitelező bank a követelésével nem fordulhat az anyavállalat felé. A komfortlevél révén ugyanakkor már a hiteltárgyalások megkezdésekor értesül az anyavállalat a leányvállalatának tartozásáról, és felmérheti a képződő adósságnak a vállalatcsoportra gyakorolt hatását is. Számtalan oka lehet annak, hogy az anyavállalat nem kíván, vagy nem tud visszavonhatatlan kezességet vagy garanciát vállalni. Ilyen ok lehet, hogy ezeket a kötelezettségvállalásokat az adott állam előzetes engedélyhez köti, külön adóval sújtja, vagy arra kötelezi az anyavállalatot, hogy a kötelezettségvállalást hivatalos lapban jelentesse meg, melynek révén a konkurens cégek az adott vállalatcsoport piaci terjeszkedési, vagy beruházási terveibe nyerhetnek betekintést. Különösen az arab világban, illetve a távol-keleti relációban kibocsátott bankkezességek, illetve bankgaranciák esetében jelentkezik az az aggodalom, amely a kötelezettségvállalás végső lezárásával, az ügyletből való szabadulással kapcsolatban lép föl. A közbeszerzési pályázatokhoz megkövetelt bankgarancia levelekből ugyanis rendkívül nehéz, szinte lehetetlen még a projekt sikeres befejezését követően is, kilépni. Az „örökzöld” bankgaranciáktól való félelem az egyik legfőbb ok, ami miatt anyavállalatok a leányvállalataik nevében nem tesznek kikényszeríthető, a hitelező és az anyavállalat között jogviszonyt létesítő nyilatkozatot. Ha egy ún. komfortlevél mégis ilyen értelmű vállalást tartalmazna, akkor azt kezességvállalásnak kell tekinteni.

91

Bona fide statement.

57

II.2.3. A személyi biztosítékok működési modellje A személyi biztosítékok típusainak, szereplőinek és jellemzőinek bemutatását egy olyan ábrával, célszerű lezárni, amely a kezességek, illetve a garanciák a működési mechanizmusát egyformán szemlélteti. Ezt a több lépcsős eljárási rendet a legegyszerűbben a vételár-megfizetési garancia példáján lehet prezentálni. A fizetési garancia („payment guarantee”) URDG 758 Vevő, aki az alapügylet Kötelezettje; aki lehet a garancia Megbízója, és/vagy a Megbízást adója, aki a garancia nyitására kéri föl a bankját, és megköti vele a megtérítési megállapodást.

Exportőr, aki az alapügylet jogosult; aki a bankgarancia Kedvezményezettje; aki, az igénybejelentés és az ún. alátámasztó nyilatkozat benyújtására köteles,

1.

4.

2.

5.

7.

3. Garantőr bank, aki a vevő felkérésére, de a saját nevében ígér fizetést arra az esetre, ha a vevő nem teljesítene; A standby L/C-ben nyitó banknak is hívják;

6. 7.

A garantőr bank által kijelölt, vele ún. levelező banki kapcsolatban álló bank, amely gyakran a kedvezményezett számlavezető bankja. Kijelölt bank/ Avizáló bank

58

1. A szerződő felek az ún. alapjogviszonyban, azaz az exportszerződésben megállapodnak abban, hogy a vevő az áru ellenértékét 90 napos átutalással fizeti meg. Ha ez a teljesítés nem valósulna meg, akkor a kedvezményezett jogosulttá válik a bankgarancia összegének lehívására. A fizetési bankgarancia lejárata általában a számlában jelölt fizetési határidő + minimum 3 nap92lesz. 2. A vevő megbízza a bankját a bankgarancia kibocsátásával, és meghatározza a garancia igénybevételéhez szükséges okmányokat. A jelen garancia esetében ezek a következő: egy számla, az igénybejelentés és az ún. alátámasztó nyilatkozat. A bank megvizsgálja a megbízó vagy a megbízást adó által felajánlott fedezet, és amennyiben azt elfogadhatónak találja, úgy megnyitja a bankgaranciát. A vevővel megkötött megtérítési megállapodásban ölt testet a bankgarancia hitelügylet jellege. 3. A bankgarancia kiértesítése: a garantőr bank felkéri a kedvezményezett országában lévő levelező banki kapcsolatát, hogy a SWIFT üzenetként továbbított garanciaszerződést avizálja ki, azaz annak megérkezéséről, illetve tartalmáról a kedvezményezettet értesítse. 4. Ha a szerződő felek ezt követően rendben teljesítenek, azaz az eladó rendben szállít, és a vevő kifizeti a vételárat, akkor a bankgarancia folyamata e ponton megszakad, hiszen sohasem lesz szükség arra, hogy a kedvezményezett a garanciát lehívja. Az 5. pontban foglalt eseménysor így csak akkor következik be, ha a vevő a vételár-fizetési kötelezettségét megszegné.

92

A jelenlegi kereskedelmi szokásjog szerint.

59

5. A kedvezményezett benyújtja az igénybejelentését: „Fizess garantőr! vagy Fizess nyitó bank!”, mert a garancia esemény bekövetkezett. A kedvezményezettnek ennél többet sem állítania, sem bizonyítania nem kell: itt nyilvánul meg először a garancia jogviszonynak az ún. mögöttes ügylettől való teljes elszakadása, függetlensége. 6. Az avizáló bank a kedvezményezett lehívását továbbítja a garáns/garantőr banknak. A garantőr kézhez veszi a lehívást, és amennyiben azt rendben lévőnek, azaz a garancia jogviszony feltételeivel összhangban állónak találja, fizet. A garáns/garantőr bank a fizetés megtagadásakor csak olyan kifogásra hivatkozhat, amely magából a garancia jogviszonyból: az általa (korábban) meghatározott feltételekből kitűnik. A garantőr nem hivatkozhat semmilyen olyan okra, amely a mögöttes szerződésből, vagy annak bármely teljesítési körülményéből ered. Így például, ha a vevő azért nem akarna teljesíteni, mert a szállító hibás árut küldött, ez az indok nem akadályozhatná meg a bankgarancia igénybevételét: a bank az eladó ún. „demand”-ja, azaz lehívása esetén köteles lesz teljesíteni. A bankgarancia kvázi absztrakt jellege a következő szövegi formában jut kifejezésre: „fizetési kötelezettséget vállalunk…lemondva minden jogunkról, hogy a mögöttes ügyletre nézve kifogással éljünk…”93 7. A garantőr bank fizet, mely összeget a bekapcsolt bank jóváírja a kedvezményezett számláján.

93

…waiving all rights to raise any objection to the underlying transaction…”

60

II.3.

A hitelbiztosítás

A kereskedelmi kockázatok közül a nem-fizetés, a fizetés indok nélküli késleltetése, illetve a vevő fizetésképtelensége az a kockázati kör, amely ellen az exportőr az ún. exporthitel-biztosítással védekezhet. Az exporthitelezés lehet szállítói (azaz exportőr-oldali) illetve vevői (azaz importőr-oldali) hitelezés. A szállítói exporthitelezés főbb formái a következők:  az exportőr által a vevőnek nyújtott kereskedelmi hitel, azaz a halasztott fizetés engedélyezése, amikor a vevő a halasztott fizetés (60, 80 – nagy projektek esetén- akár 720 napos) kedvezményében részesül. Minél hosszabb az exportőr által nyújtott határidő, minél kockázatosabb az az ország, amelyben a vevő székhellyel rendelkezik, annál inkább csökken a magán-hitelbiztosítók hajlandósága, hogy az ilyen ügyleteket fedezetbe vonják.  az exportőr hitelezése „pre-shipment”, azaz gyártási szakaszban; ilyen hitelkonstrukciót egyformán kínálnak a kereskedelmi bankok és az államilag finanszírozott exporthitel-ügynökségek; (ECA-k;)  az exportőrért, mint főadósként vállalt bankgarancia,94 mind a gyártási, mind a teljesítési (az ún. post-shipment) szakaszban;

A vevői exporthitelezés főbb formái a következők:  a vevőnek közvetlenül nyújtott kölcsön, hogy az exportáló ország eladóinak áruját vásárolja meg;95Jellemzően az

94

tipikusan itt fordul elő a tender, illetve az előleg-visszafizetési bankgarancia; Ez a fajta hitelezés egyik tipikus formája az export szubvencionálásának, és mint ilyen a szabad kereskedelmet valló államok gyakorlatába, azaz az EU-ban is csak nagyon szűk körben megengedett. 95

61



exportőr ország kereskedelmi bankjai által nyújtott szolgáltatás. a vevő megbízásából az exportőr javára nyitott bankgarancia; (tipikusan ilyen a vételár-garancia; Az exportőr országában működő állami finanszírozású ECA-k jellemző szolgáltatása;

Az exporthitel-biztosítást egyrészt a magán-hitelbiztosítók (például Magyarországon a COFACE, az Euler Hermes vagy az ATRADIUS biztosítók), illetve az állami tulajdonú biztosítók (Magyarországon MEHIB Rt.) nyújtják szolgáltatásként. A magán-hitelbiztosítók által nem fölvállalt kockázatok esetén lépnek színre az állami kezességvállalás mellett dolgozó exporthitel ügynökségek, az ún. „export credit agency” (ECA) intézmények, amelyek egy- vagy kétszereplős üzleti modellben dolgoznak. Egyszereplős modell esetén az export finanszírozását, azaz hitelezését végző bank, illetve e hiteleket biztosító biztosítótársaság egy intézménybe, egy szervezeti egységbe tömörül. Ilyen az Egyesült Államok exporthitel ügynöksége, az EXIM Bank of United States. Amennyiben az exportot finanszírozó bank, illetve az exporthiteleket fedezetbe vonó biztosító társaság jogilag két különálló személy, akkor kétszereplős modellről beszélünk. A magyar modell - a két intézmény erős szervezeti és intézményi kapcsolata ellenére is - kétszereplős modell. A magán-hitelbiztosítók által kínált biztosítás, az exportőr áruszállítmányaiból és szolgáltatásaiból származó követeléseire nyújt fedezetet, az egyes vevők egyedileg meghatározott vevői limitek (mint az aktuális követelések összegének felső értékhatára) mellett. A hitelbiztosító egyrészt pontosan meghatározza a biztosítható országrelációkat (például Hollandia, Lengyelország stb.), 62

másrészt az általa kínált fedezet, általában nem lépi túl az érvényes követelés 80%-át. Export esetén a biztosítási fedezetbevonás az áru feladásával kezdődik, addig, a Közösségen belüli áruszállításoknál, melynek tipikus klauzulája DAP (korábban DDU), a fedezetbevonás az áru leszállításának időpontjához igazodik. Az exporthitel-biztosítás előírja a kedvezményezett exportőr számára a maximálisan hitelezhető futamidőt, amely jellemzően 60 nap az áru első fuvarozónak való feladásától, vagy az áru leszállításától számítva. Mint minden biztosításnál, az exporthitel-biztosítás esetében is, a biztosításból kizárt kockázatoknak érdemes figyelmet szentelni. A magán hitelbiztosítók által nem biztosított kockázatok olyan követeléseket foglalnak magukban:  amelyek állami szervekkel, hivatalokkal, közjogi testületekkel szemben keletkeznek; így nem biztosíthatja a magyar exportőr a követelését, ha megrendelője egy szíriai állami intézmény, mint például egy minisztérium.  nem terjed ki a fedezet a háborús eseményekre;  a vevő országának hatóságai által bejelentett általános moratóriumra, vagy egyéb politikai eseményre, illetve gazdasági nehézség által kiváltott fizetési akadályra, késedelemre,  legvégső esetben a fizetés teljes megtagadására.

Ilyen kockázatok biztosítására csak az állami tulajdonú biztosítók vállalkoznak, állami kezességvállalás mellett. Az ECA-k, így a magyar MEHIB is egyformán biztosítanak piacképes és nem piacképes kockázatokat. A piacképes kockázatok olyan kereskedelmi és politikai kockázatok, amelyeknél a kockázatviselés ideje két évnél 63

rövidebb. Minden egyéb kockázat nem piacképes kockázatnak minősül, illetve ahol az adós, vagy kezesének letelepedési helye az állami exporthitel biztosító által meghatározott országban van.96 Ha a gyártást megelőző időszakra jellemző ajánlati, az előlegvisszafizetési garanciák, vagy a szállítási időszakra vonatkozó teljesítési, szavatossági garanciák kiállítója bármely ECA – így pédául a magyar Eximbank), akkor lesz szerepe az ún. garanciabiztosításnak. A garanciabiztosítás esetében biztosított, és a kedvezményezett is a garanciát kibocsátó EXIM bank lesz, míg konkrét magyar példánál maradva a MEHIB fogja őt biztosítani, arra az esetre, ha a bankot a bankgarancia jogosultja igénybe venné.97

II.4.

A váltó

II.4.1. A váltó lényege, az absztraktivitás Két lényegi jellemző alapján lehet a váltóval, illetve a váltófedezet98 mellett történő fizetést a biztosítékok nagy csoportjába sorolni:  egyrészt a váltóban megtestesülő pénzkövetelés absztrakt jellege,  másrészt a váltókövetelés behajtására/végrehajtására vonatkozó jogszabályok szigora miatt; A váltó hitelviszonyt és feltétetlen pénzkövetelést megtestesítő értékpapír, amely erős törvényi védettséget élvez. Kiállítására általában akkor kerül sor, amikor az eladó/exportőr teljesítésének időpontjában, a vevőnek nincs pénze az áru vagy szolgáltatás

96

Nem piacképes biztosítókról szóló kormányrendelet. Piacképes országok esetében magánbank, nem piacképes országok esetében ECA lesz nagy valószínűséggel a biztosított. 98 Ilyen például pénzügyi termék a forfeiting, illetve a commercial letter of credit, vagy az ún. Akzept akkreditív,mely konstrukciók elválaszthatatlan tartalmi eleme, a váltó. 97

64

ellenértékének azonnali megfizetésére: így a vevő a váltóban tesz visszavonhatatlan fizetési ígéretet. Ez a fizetési ígérvény azonban rendkívüli erővel bír: ha a vevő a megjelölt határidőben nem tenne eleget a fizetési kötelezettségének, akkor az alapügylettől teljesen mértékben elkülönülő váltóperben a teljes vagyonára99 nézve viszonylag rövid idő alatt100 lehet végrehajtást kezdeményezni. A váltóban foglalt pénzkövetelés a szerződő felek között fönnálló hitelviszony bizonyítéka, és egyben biztosítéka is: az eladó a váltó lejáratáig, illetve kifizetéséig hitelezi a vevőt. A pénzkövetelés absztrakt jellege, amely azt jelenti, hogy a váltóban foglalt követelésnek nincs szerződéses jogcíme, azaz ez a követelés kizárólag egy adott pénzösszegre irányul, teljes mértékben elszaladva attól az ügylettől, amelyben ez a követelés létrejött, elsősorban azon országok váltójogában érvényesül, amelyek az 1930. évi Genfi Váltójogi Egyezményt ratifikálták. Az angolszász váltójogot alkalmazó országok (USA, Kanada és a volt Commonwealth tagállamok) váltói bizonyos értelemben megőrizték az alapügylettel való kapcsolatukat, így egyfajta kereskedelmi okmánynak minősülnek. A hatályos magyar Váltórendelet,101 amely a Genfi Váltójogi Egyezményen nyugszik a17§-ában erről a következőképpen rendelkezik: „Váltón alapuló keresettel megtámadott személy a 99

Nagyon sok országban nemcsak a vállalat, de az ügyvezetők és családtagjaik vagyonára is. 100 Magyarország e tekintetben viszonylag lassú országnak számít, miután a teljes vagyonra vezetett végrehajtás a váltókövetelés lejáratát követő átlagosan 40 nap múlva kezdeményezhető. Igaz ekkor a végrehajtást, már csak a teljes követelés azonnali megfizetésével lehet leállítani, beleértve a végrehajtó összes költségét is. 101 1/1965 (I.24.) IM rendelet, a váltójogi szabályok közzétételéről;

65

váltóbirtokossal szemben nem hivatkozhat olyan kifogásra, amely a kibocsátóval vagy valamelyik előbbi váltóbirtokossal szemben fennálló személyes viszonyán alapul, kivéve, ha a váltóbirtokos a váltó megszerzésével tudatosan az adós hátrányára cselekedett.” A kifogásolás jogának fenti korlátozottsága biztosítja a váltó absztrakt jellegét, azaz a váltóban foglalt pénzkövetelés, kvázi (igazi) pénznek, és nem valamilyen szerződéses teljesítésért járó ellenszolgáltatásnak tekintendő. Az absztraktvitáson túl, a váltókövetelés végrehajtásának gyorsasága, szigorúsága is hozzájárul ahhoz, hogy a váltóra, mint biztosítéki eszközre lehessen tekinteni. Az egyes országok végrehajtási rendeletei különböző hatékonyságot biztosítanak a váltókövetelés behajtásakor, így Németországban a váltó lejáratát követően átlagosan 2 hét alatt, míg Magyarországon kb. 30 nap alatt lehet egy, az adós vagyonára vezetett teljes körű végrehajtási eljárás eredményeképpen hozzájutni a váltóban foglalt követeléshez. Fontos rávilágítani arra is, hogy ez a követelés nem feltétlenül egyezik meg az alapügylet vételárával, hiszen a váltókövetelés – optimális esetben – tartalmazza az eladó által biztosított fizetési haladékra (exporthitel) számított kamatot is. A váltó létezésének ténye a halasztott fizetési konstrukció kétségtelen bizonyítéka. II.4.2. A váltó törvényi kellékei A váltónak az alábbiakban ismertetett nyolc törvényi kellékkel nem a kiállításakor, hanem a beváltásakor, illetve a leszámítolásakor kell rendelkeznie.102 1. A váltó megnevezése az okiratban, az okirat kiállításának nyelvén. Nemzetközi ügyletekben a felek gyakran állítják 102

Azokat a váltókat, amelyek a kiállításukkor nem rendelkeznek a törvényi kellékek valamelyikével, például az összeggel, vagy kiállítás napjával nem kell hamisított, vagy semmis értékpapírnak tekinteni!

66

ki a váltót angol nyelven, de ez nem jelenti azt, hogy a váltót az angol jognak vetették volna alá.103 2. Határozott pénzösszeg megfizetésére szóló feltétlen meghagyás; amely megegyezhet a szerződés szolgáltatás eredeti értékével, de ilyenkor az eladó kamat felszámítása nélkül hitelezi a vevőjét; 3. Azon személy megnevezése, akinek, illetve akinek a rendeletére a fizetést teljesíteni kell: ez a személy a váltó rendelvényese. Angol szövegi megfogalmazásban: „to the order of ……” Tekintve, hogy a váltó ipso iure, azaz a törvény erejénél fogva forgatható értékpapír, így a váltó rendelvényese, a kézhez vett váltóval, illetve annak forgatásával olyan személyek felé tud fizetést teljesíteni, akikkel szemben ő van adósi pozícióban.104 A váltónak a további fizetésekben való felhasználhatósága a váltó absztrakt jellegén nyugszik; a váltóban ugyanis „eltűnik” az eredeti pénzkövetelés jogalapja (például egy a tervezési/vállalkozási szerződés vállalkozási díja) és a formai követelményeknek megfelelően kiállított értékpapír már csak egy jogcímmentes, feltétel nélküli (azaz a mögöttes jogviszonyokkal már semminemű kapcsolatot föl nem mutató) pénzkövetelést testesít meg. 4. A váltó okiratában meg kell határozni a váltó esedékességét is: azt az időt, amikor a váltókötelezettnek 103

A váltóra irányadó jogot mindig a váltóban tett nyilatkozatok/a kötelezettségek keletkezésének helye szerinti jog határozza meg, így különösen a kiállítás, az elfogadás, a kezesség vállalásának helye. 104 Tételezzük föl, hogy a Gáztervező Kft.-nek a működése során felmerülő költségeire azért nincs likvid fedezete, mert a holland megrendelője még nem fizetett. Ha a Gáztervező Kft. (például) az irodát bérbeadó cég felé nem akar késedelembe esni, akkor a váltó forgatásával a bérbeadó felé fizetést tud teljesíteni. Természetesen a bérbeadó vállalkozás csak akkor fogadja el a váltót - mint pénzhelyettesítő értékpapírt - ha az abban foglalt feltétlen fizetési kötelezettség jó minőségű.

67

5.

6. 7.

8.

a fizetést teljesítenie kell. Az alábbi lehetséges „lejárati idők” közül lehet választani:  Fizetés meghatározott napra (például 2014 január 15-én);  Fizetés megtekintésre; Az ilyen váltót látra szóló („at sight”) értékpapírnak nevezik, és a váltó főadósának akkor kell fizetnie, amikor a váltót neki fizetés végett bemutatják;  Fizetés megtekintés után meghatározott (például 8) napra, mely konstrukció időt hagy a főadósnak arra, hogy föl tudjon készüljön a fizetésre;  Kelet (azaz a kiállítás után) határozott napra: mely váltót akkor használják, amikor a váltó átadásakor még nincs kitöltve a keltezés. (Nagyfokú bizalomra, vagy kiszolgáltatottságra utal; a bianco váltó egyik típusa;) A váltó címzettje: az a személy, akire a váltót intézvényezik; akit a váltóban fizetésre fölszólítanak. A váltó címzettje azonban csak akkor válik a váltó főadósává, amikor a váltót elfogadta. A váltó kibocsátója az a személy, aki a címzettet a fizetésre felszólítja. A fizetési hely főszabály szerint a váltó főadósának székhelye, Ennek a kikötésnek azért van jelentősége, mert ellenkező rendelkezés hiányában a fizetést, a fizetés helyén érvényes törvényes fizetőeszközben kell teljesíteni. A váltó kiállításának helye és ideje: mindkét feltétel rendkívüli jogi konzekvenciákkal bír.

68

 A kiállítás helyének jogát kell alkalmazni a váltó formai követelményeire, és azon aláírások joghatályára is, amelyeket az egyes személyek a váltón tettek.  A váltó kibocsátásának (idegen váltó esetében), illetve kiállításának napja (saját váltó esetében): a váltóban megtestesült hitelviszony kezdetének napja. Ez a nap nem feltétlenül esik egybe a reálfolyamatokban való teljesítés napjával. II.4.3. A váltó típusai A váltó három formája az alábbi esettanulmány segítségével kerül bemutatásra. Az exportőr vállalat a Hungaroplant Kft. 30.000 euró összegben szállított hortenzia palántákat a holland vevőjének, a VanLacksteen N.V. vállalatnak. A felek szerződésben 90 napos halasztott fizetésben állapodtak meg. A vevő elfogadta, hogy évi 1 %-os euró kamatláb felszámítása mellett fizeti meg a tartozását. A váltó összege így: 30.000 +(30.000*0,01*90/360)=30.075,A saját váltó Fizetek én, VanLacksteen N.V (Amszterdam, Spuistraat 26-28, cégjegyzékszám, adószám stb.) jelen váltó erejénél fogva Hungaroplant Kft.nek és vagy rendeletére (Budapest, Mohácsi út 154-156, cégjegyzékszám, adószám) (a rendelvényes) 30.075,- EUR–t, azaz harmincezer-hetvenöt eurót, (a határozott pénzösszeg) 2013. december 30-án,(a fizetés esedékessége) Amszterdamban.(a fizetés helye) Kelt, Amszterdam 2013. október 01-én. (a váltó kiállításának helye és ideje) VanLacksteen N.V.(a főadós, a saját váltó kiállítója) cégszerű aláírás 69

A saját rendeletre szóló idegen váltó Fizessen Ön (fizetési meghagyás) VanLacksteen N.V (címzett/intézvényezett) (Amszterdam, Spuistraat 26-28, cégjegyzékszám, adószám stb.) jelen váltó erejénél fogva Hungaroplant Kft.-nek és vagy rendeletére (Budapest, Mohácsi út 154-156, cégjegyzékszám, adószám) (a rendelvényes) 30.075,- EUR–t, azaz harmincezer-hetvenöt eurót, (a határozott pénzösszeg) 2013. december 30-án,(a fizetés esedékessége) Amszterdamban.(a fizetés helye) Kelt, Amszterdam 2013. október 01-én. (a váltó kiállításának helye és ideje) Elfogadom, VanLacksteen N.V (a főadós, a váltó elfogadója) Hungaroplant Kft (az idegen váltó kibocsátója) cégszerű aláírás

Az idegen váltó Az idegen váltóban az alapügylet főadósa, jelen esetben a VanLacksteen N.V cég egy olyan vállalkozást szólít föl fizetésre, akivel szemben nem vitatott, érvényes követelése van, azaz a fölszólított vállalat így az adósa. A VanLacksteen N.V vállalatnak az amerikai anyacége, a Beautyflower cég tartozik, így ő lesz az idegen váltó címzettje- régiesen intézvényezettje.

70

Fizessen Ön (fizetési meghagyás) Beautyflower (címzett/intézvényezett) (Chicago, Park Avenue 26-28, cégjegyzékszám, adószám stb.) jelen váltó erejénél fogva Hungaroplant Kft.-nek és vagy rendeletére (Budapest, Mohácsi út 154-156, cégjegyzékszám, adószám) (a rendelvényes) 30.075,EUR–t, azaz harmincezer-hetvenöt eurót, (a határozott pénzösszeg) 2013. december 30-án,(a fizetés esedékessége) Amszterdamban.(a fizetés helye) Kelt, Amszterdam 2013. október 01-én. (a váltó kiállításának helye és ideje) Elfogadom, Beautyflower (a főadós, a váltó elfogadója) VanLacksteen N.V cégszerű A váltóval történő fizetést a vállalat könyveiben is nyomon kell aláírás követni. (az idegen A váltó lekönyvelése három tételre bomlik: váltó kibocsátója)  egyrészt le kell könyvelni az exportból származó árbevételt és az abból eredő vevői követelést;  másrészt a kamatot, amelyet a váltó összegére azon oknál fogva számítottak föl a felek, hogy az exportőr fizetési haladékot adott a vevőnek; A kettős könyvelés Tartozik (T) illetve Követel (K) rendszere a váltóval történő fizetést a következő módon képezi le: 1. Első lépésben a realizált export árbevételt, és a nyitott vevői követelést veszi számba:105

105

http://penzugysziget.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=427&It emid=173

71

Tartozik 316 Külföldi követelések (forintban) ↔ Követel a 91-94 Exportárbevétel; 2. Ezt követi a váltóval történő kiegyenlítés nyomon követése: Tartozik a 346 váltókövetelések, ↔ Követel a 316 Külföldi követelések 3. Végezetül a váltó összegének tényleges befolyását kell könyvelni: Tartozik a 38 Pénzeszközök ↔ Követel a 346 Külföldi váltókövetelések, illetve Tartozik a 38 Pénzeszközök ↔ Követel a 974 Egyéb kapott kamatok és kamatjellegű bevételek; Csak ekkor szabad a váltóban foglalt kamatot pénzügyi művelet bevételeként elszámolni, miután „a váltót a kiváltott követelés értékében és nem, a kamatot is tartalmazó névértéken kellett állományba venni.”(Éva, 2008,349.old)106 II.4.4. A váltó diszkontálása A váltóban foglalt követeléshez, a váltó lejárata előtt, az exportőr váltóleszámítolás révén juthat hozzá. A váltóleszámítolás107 egy kölcsönügylet, amelyben a leszámítolást végző bank megelőlegezi a váltó összegét oly módon, hogy a váltó összegéből levonja a leszámítolási díjat.108 A leszámítolási díj kiszámítása a következő képlettel történik: tőke (azaz a váltó összege) * a naptári napok száma (azaz a váltó

106

A váltó árfolyam nyereségének, illetve árfolyamveszteségének elszámolásához lásd az idézett forrás 349-352. oldalait. 107 A váltóleszámítolás könyvelésekor a 2. lépés: T 368 Különféle egyéb követelések ↔ K 346 Váltó követelések; 3. lépés: T 38 Pénzeszközök ↔ Követel 368, illetve a váltóbirtokost megillető kamat elszámolása: T368↔Követel 974 Egyéb kamatok, kamatjellegű bevételek; majd végezetül a leszámítolási díj elszámolása; T 532 Pénzügyi befektetési díjak↔ K 38 Pénzeszközök; 108 Az OTB Bank Nyrt. Üzletszabályzata alapján.

72

esedékességéig hátralévő napok száma) * az aktuális leszámítolási (hitel) kamatláb / 36.000. A bankok, a váltó leszámítolás végetti befogadásáért hitelbírálati díjat is fölszámítanak és csak olyan váltóbirtokostól,109fogadják be a váltót, ahol mind a kedvezményezett, mind az adós110a bank minősítési rendszere szerint egyaránt hitelképes. A váltó leszámítolásakor figyelemmel kell lenni arra is, hogy bár a bankok a váltót kérik magukra forgatni, azaz teljes jogú váltóbirtokosi pozícióba kerülnek, mégsem történik „igazi” váltóátruházás. „ A teljes (tulajdoni )hatályú forgatmánynak három joghatását szokásos megkülönböztetni:  az átruházó hatást (a forgatmányos javára) 

az igazoló (legitimáló) hatást



és a kötelező hatást a forgatóra nézve.

Az átruházó hatás –a mely a forgatmány közvetett hatása –azt jelenti, hogy a váltóból eredő összes jog a forgatmányos illeti meg…. Az igazoló (legitimáló hatás) azt foglalja magában, hogy a váltó birtokosát jogos váltóbirtokosnak kell tekinteni, ha jogát a teljes hatályú forgatmányok összefüggő, a rendelvényesig visszanyúló láncolata igazolja…. A teljes hatályú forgatmány kötelező hatása abban áll, hogy a forgató – ellenkező kikötés hiányában- váltójogilag felelős a váltó elfogadásáért és kifizetéséért a váltó minden későbbi jogos birtokosával szemben. A forgató tehát a forgatmány alapján kötelezetté válik. A forgató azonban kizárhatja saját felelősségét

109

rendelvényestől az idegen váltónál, kedvezményezettől a saját váltónál, illetve rendelvényestől/forgatmányostól teljes forgatással forgatott váltó esetében 110 a saját váltó kiállítója, illetve az idegen váltó elfogadója;

73

„megtérítési igény nélkül”, vagy „visszkereset nélkül” záradékkal.”(Tomori,2010,56-57.old) Igaz ugyan, hogy a rendelvényes köteles a váltó hátlapján – formailag kifogástalan módon- a leszámítoló bankra átruházni a váltót, és ezzel a cselekménnyel be is állna a teljes forgatmány három joghatása, de a banki váltóleszámítolás valójában csak egy ún. meghatalmazói forgatmánynak tekintendő. A bank ugyanis nem kíván igazi váltóbirtokos lenni. Amikor a váltó esedékességkor nem tudja beszedni a váltókövetelést a főadóstól, akkor nem a váltójog alapján, hanem egy - a váltó leszámítolása előtt megkötött - polgári szerződés alapján fordul megtérítési igényével az eredeti rendelvényeshez, és követeli vissza a számára kifizetett összeget.111 II.4.5. A váltókezesség A váltóban megtestesülő absztrakt fizetési kötelezettség megerősítésére szolgál az ún. „váltóaval,”vagy váltókezesség. A nemzetközi kereskedelemben váltókezességet jellemzően pénzintézetek vállalnak, a váltó előlapjára írt „kezességet vállalok”nyilatkozattal. „ A váltókezességi nyilatkozatban meg kell jelölni azt a személyt, akiért a kezességet vállalták. Ennek hiányában a kezességet úgy kell tekinteni, hogy azt a kibocsátóért vállalták” (Váltórendelet 31§(4)bek.)

111

Nem, mint az őt a sorban megelőző váltókötelezettől, hanem, mint a megbízójától, illetve a rendelvényes és bank között kötött korábbi megállapodás alapján. „ A leszámítolás előfeltétele, hogy az Ügyfél a banki visszkereseti jog érvényesíthetősége érdekében- számlavezető hitelintézeteihez, felhatalmazó levél kíséretében, a bank azonnali beszedésre való jogosultságát bejelentse oly módon, hogy ezen jog visszavonását csak a Bank hozzájárulásával gyakorolhatja.” http://www.mkb.hu/dl/media/group_463afc792a1fd/group_48c79052df747/grou p_49956c9192f82/item_3330.pdf

74

Saját váltó esetében, a törvény rendelkezése azt jelenti, hogy a kezesi pozícióban lévő bank az importőr/vevő által kiállított saját váltót garantálja felül; azt ígéri, hogy ha a váltót kiállító vevő határidőben nem fizetne, maga fog helyette teljesíteni.112 Idegen váltó esetében a bank a váltó címzettjéért – régies nevén az intézvényezettjéért- illetve kibocsátójáért szavatolhat. Ha a címzett, a későbbi elfogadó fizetési kötelezettségéért kezeskedik, akkor az elfogadót név szerint kell megjelölnie. Ha a váltó előlapján ilyen „nevesítés” nem szerepel, csak a formális „kezességet vállalok” nyilatkozat olvasható, akkor a kötelezettségvállalás automatikusan a kibocsátó fizetési kötelességére vonatkozik. Fontos kiemelni, hogy a „váltó kezes kötelessége ugyanolyan, mint azé, akiért a kezességet vállalta” (32 (1) bek.), amely azt jelenti, hogy a kezes nem fő, hanem másodlagos kötelezett, ún. megtérítési adós. Ha a bank, mint kezes a váltót kifizeti, akkor egyszerre több személytől is követelheti a kifizetett összeg megtérítését:  egyrészt attól a személytől, akiért helytállt; Ilyen személy lehet a váltó minden olyan szereplője, akinek a váltóból fizetési kötelezettsége származik: az egyenes adósok (a saját váltó kiállítója és az idegen váltó elfogadója) illetve a megtérítési adósok (az idegen váltó kibocsátója, és az összes forgató),  másrészt azon személytől, vagy személyektől, akik a váltó, mint értékpapír alapján kötelezettek azzal a személlyel szemben, akiért a bank kezeskedett.

112

Ez a kijelentés teljes mértékben csak arra a váltóra vonatkozik, amelyet nem forgattak. Ha ugyanis az eredeti rendelvényes (az exportőr) a váltót forgatta, akkor a bank már nemcsak a kiállítóért, hanem az első forgatmányosért (az első rendelvényesért, azaz exportőrért) is vállalhat kezességet. Ilyen esetben azonban nevesítenie kell azt a személyt, akiért kezeskedik. „kezességet vállalok XY cégért”.

75

A fenti szabály lényegét célszerű egy egyszerű példával megvilágítani. Ha a bank egy saját váltó kibocsátójáért113 vállalat kezességet, és kifizette a váltó névértékét a jogos váltóbirtokosnak, akkor megtérítési igényével kizárólag a kiállító felé fordulhat, mert a váltóban nincs másik olyan személy, aki a kiállítóval szemben kötelezve lenne. Ha a bank egy idegen váltó kibocsátójáért vállalat kezességet és fizetett, akkor egyrészt a kibocsátótól – mint „üzleti partnerétől”másrészt az elfogadótól, mint egyenes adóstól követelheti a kifizetett összeget. Ennek az az oka, hogy az idegen első helyen álló főkötelezettje (azaz egyenes adósa) az elfogadó, míg a kibocsátó – a váltóadósok sorában- őt, csak másodikként követi. Ha a bank egy idegen váltó eredeti rendelvényeséért kezeskedett akkor, amikor a rendelvényes forgatóvá vált,114azaz a váltót egy új váltóbirtokosra ruházta át, akkor a bank megtérítési igénye már három személlyel szemben áll fenn:  az eredeti rendelvényessel, mint „üzleti partnerével” szemben;  a kibocsátóval szemben, hiszen a kibocsátó az eredeti rendelvényes adósa, és adósságának fejében állította ki a váltót;  az elfogadóval szemben, mert az elfogadó mind a rendelvényessel, mind a kibocsátóval szemben adósi pozícióban van;

113

ez a személy az alapügylet, pld. egy adásvételi szerződés főkötelezettje, a vevő azaz ezzel a váltóval fizette ki a tartozását egy másik személy felé, és ily módon belőle forgató, míg a hitelezőjéből forgatmányos lett. 114

76

II.5.

A forfaiting ügylet

Vevő, aki az alapügylet Kötelezettje, Saját váltót bocsát ki, és aki kezesség vállalásra kéri föl a bankját; vagy akkreditív nyitására kéri föl a bankját;

A második vevő, aki az ún. másodlagos piacon, az elsődleges forfetőrtől vásárolja meg az avalt váltót, akár visszkeresettel, akár visszkereset nélkül.

1. Az alapügylet

Exportőr, aki az alapügylet jogosult; aki a saját váltó, az akkreditív Kedvezményezettje; A forfeting ügylet eredeti eladója; 2. Az elsődleges piac

3. A másodlagos piac

A forfeiting ügylet vevője; az elsődleges forfetőr, aki alapvetően egy pénzintézet, és amely visszkereset nélkül vásárolja meg az exportőr avalizált váltóját.

A forfaiting ügylet során két különböző piacot kell egymástól elkülöníteni. Az ún. elsődleges piacon megy végbe az adott követelés első adásvétele, az eladást kezdeményező „elsődleges eladó és a vevője” között. Elsődleges eladóként jelöli a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara URF 800115 számú szokványa azt az exportőrt, amely az „időről-időre” keletkező – határozott pénzösszegre szólókövetelését vételre ajánlja föl egy nagy tőkeerejű pénzintézetnek, az elsődleges vevőnek.

115

Uniform Rules for Faiting, azaz a Forfaiting ügylet egységes szabályai, mely 2013. január 01-ével lépett életbe, az International Forfaiting Association (IFA) szervezettel való együttműködés során. Készítői között találjuk a Commerzbank, a bank of China szakértőit. Magyarországon forfaiting tevékenységét kizárólag a magyar EXIMBANK végez.

77

Az exportőr a következő formákban testet öltő követelést kínálhatja föl vételre, mely ajánlatát köteles a megfelelő okmányokkal alátámasztani:  okmányos meghitelezés (akkreditív) esetén az exportőrt, mint kedvezményezettet megillető követelés; benyújtandó okmány a bank által kibocsátott hitellevél;  banki kezességgel ellátott (avalizált) saját vagy idegen váltó;  olyan kölcsönszerződés, amelyből kitűnik az exportőr joga valamely határozott összeg követelésére;  könyvszerinti (számviteli értelemben meghatározott) követelés, amelyet lehetőség szerinti garanciavállalással116 erősítettek meg; Az exportőr által, vételre felkínált követeléseknek az alábbi tulajdonságokkal kell bírniuk:  a követelés kizárólagos tulajdonosa maga az exportőr; nem lehet értékesíteni már átruházott, zálogjoggal terhelt követelést;  érvényes, jogszerű és kikényszeríthető követelést hajlandó csak a forfetőr megvásárolni. Ebben az összefüggésben ismételten előtérbe kerül a választott jog fontossága: az okmányos meghitelezés esetében a nyitó bank székhelye szerinti, míg a váltó esetében azon ország joga lesz az

116

Ez a bankgarancia. Tudni kell azonban, hogy maga a bankgarancia, mint szerződés nem átruházható, nem „adható-vehető”, amelyet az új Ptk. a 6:433§ában is megerősít. Mindezt azért fontos szem előtt tartani, mert a már említetett „high yield investment” csalások arra a tudatos félrevezetésre, félreinformálásra épülnek, hogy a bankgaranciában foglalt jog/követelés, és különösen annak USAbeli formája, az ún. standby letter of credit értékesíthető. Az idézett paragrafus ezen állítás képtelenségét a többi nemzeti joggal egybehangzóan az alábbiak szerint foglalja össze: „ A lehívási jog személyhez kötöttsége: A jogosult nem ruházhatja át a garancia érvényesítésének jogát a garantőr hozzájárulása nélkül, de jogosult azt a személyt megjelölni, akinek a garantőr a fizetést teljesíteni köteles.”

78

irányadó, ahol az adott váltójogi nyilatkozat 117 megszületetett. A követelés adásvételének feltételeit az ún. forfaiting szerződés foglalja magába, amelyben az első forfetőr visszkereseti igény nélkül - azaz véglegesen, és lemondva arról a jogáról, hogy a kifizetett összeget az adós nem fizetésekor visszakövetelje vásárolja meg a kedvezményezettől. Az elsődleges forfetőr a megvásárolt követelést általában továbbértékesíti az ún. másodlagos piacon, így biztosítja a likviditását. A forfaiting ügyletben így ismételten kiemelt szerephez jutnak a váltójogi szabályok, különösen a következő rendelkezés: „A váltó kibocsátói, elfogadói, átruházói és kezesei a váltóbirtokos iránt egyetemlegesen kötelezettek. A váltóbirtokos jogosult a váltókötelezettekkel szemben akár egyenként, akár együttesen fellépni anélkül, hogy figyelembe kellene vennie kötelezettségvállalásuk sorrendjét.” (Váltórendelet 47§(1. és 2.) bekezd.) Az egyetemlegesség fenti jogelve termeti meg az aval váltó biztonságát, és az ún. másodlagos piacon való értékesíthetőségét. Ha ugyanis egy jó minősítésű bank vállalta a váltókezességet, akkor forfetőr kiváltságos helyzetben van, hiszen bizton feltételezheti, hogy a kezes az első fizetési felszólítására fizetni fog: egyrészt azért, mert egy első osztályú bank ismeri a váltójogot és annak végrehajtási szabályait, illetve, mert egy esetleges diszhonorálással nem teszi kockára a hírnevét és üzleti kapcsolatrendszerét.

117

Váltórendelet 79§(1) valamely személynek azt a képességét, hogy idegen vagy saját váltó útján kötelezettséget vállalhasson, hazájának törvénye határozza meg. 80§(1) bekezdés: Az idegen és a saját váltóra vonatkozó nyilatkozatok alakjára annak az országnak a törvénye az irányadó, amelynek területén e nyilatkozatokat aláírták.

79

Irodalomjegyzék Könyvek A Polgári Törvénykönyv Magyarázatokkal. Vékás Lajos (szerk). (2013). Budapest: Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft (Wolters Kluwer). (ISBN 978 963 295 278 9) Éva Katalin. (2008). Számviteli Elemezés I. Budapest: Perfekt Kiadó. International Chamber of Commerce. (1990). Guide to Penalty and Liquidated Damages Clauses. Párizs: ICC Publishing S.A. (478. számú publikáció, ISBN 928-421099-2) International Chamber of Commerce. (1995). Bills of Exchange, A Guide to Legislation in European Countries. Párizs: ICC Publishing S.A. (531. számú publikáció, ISBN 92-842-1176-X) International Chamber of Commerce. (2008). Guide to ExportImport Basics. Párizs: ICC Publishing S.A. (685. számú publikáció, ISBN 978-92-842-0034-4) International Chamber of Commerce. (2010). Incoterms 2010. Párizs: ICC Publishing S.A. Sándor Tamás. (1990). A Nemzetközi Adásvétel. Budapest: Napraforgó Kiadó. Tomori Erika. (2010). Értékpapírjog és a tőkepiac szabályozása. Budapest: Közép-európai Brókerképző Alapítvány. (ISBN 978-963-08-0110-2)

80

Szokványok International Chamber of Commerce. (2003). International Standard Banking Practice (ISBP). Párizs: ICC Publishing S.A. (645. számú publikáció, ISBN 92-842-1314-2) International Chamber of Commerce. (2012). Uniform Rules for Forfaiting (URF 800). Párizs: ICC Publishing S.A. (800E. számú publikáció, ISBN 978-92-842-0184-6) International Chamber of Commerce. (2007). Uniform Customs and Practise for Documentary Credits (UCP 600). Párizs: ICC Publishing S.A. (600. számú publikáció, ISBN 978-92-842-1257-6) International Chamber of Commerce. (2013). Uniform Rules for Bank Payment Obligations. Párizs: ICC Publishing S.A. (750E. számú publikáció, ISBN 978-92-842-0189-1) Internetes források http://www.gfmt.hu/upload/GI-GP-Az-engedmenyezes-es-a-vetelijog-biztositeki-celu-al..pdf http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CONSLEG:2002L0047:2 0090630:HU:PDF http://www.treasurers.org/lettersofcomfort http://www.businessdictionary.com/definition/letter-ofindemnity.html

81

http://www.allamkincstar.gov.hu/intezmenyek/fedezetkezeloi_sza mlanyitas_es_szerzodeskotes http://dejure.org/gesetze/BGB/345.html http://www.kjoh.hu/tanusitvany.html http://exim.hu/termekpaletta/ http://www.biztositasifeltetelek.hu/QBE/qbe_0048.pdf http://www.cisg.law.pace.edu/cases/020326u1.html

82

1. számú Melléklet Az egyes bankgarancia típusok legpontosabb szövegi megfogalmazása a világ egyik legtekintélyesebb kereskedelmi bankjának az UBS AG alábbi honlapján érhető el: https://www.ubs.com/ch/en/swissbank/business_banking/kmu/f inance/trade_exportfinance/bankgarantie/mustertexte.html A gyakorlati életben való elterjedtségük okán, alábbi garancia típusok és szövegi megoldásuk érdemel figyelmet. „First Demand” Tender-Garancia We,….bank irrespective of the validity and the legal effects of the above mentioned bid waiving all rights of objections and defence arising therefrom, hereby irrevocable undertake to pay to you, on your first demand any amount up to the above mentioned maximum amount, upon the receipt of your duly signed request for payment in original stating that…. Problémás: On behalf and by order of the seller we hereby give you our guarantee and undertake to pay you any amount or amounts within the framework of the above amount of our liability….. Elfogadható: Upon the request of (Name of the Accountant) we hereby irrevocably agree to issue this irrevocable letter of guarantee up to the aggregate amount of ……only in your favour for account…… as Name of the Bidder’s Bid Bond(!) and engage ourselves to pay you immediately without recourse upon the receipt of your written statement certifying that the name of the Bidder:  have withdrawn their bid in its entirety or part thereof before its expiration including its extension; 83

 

and/or after being accepted by you; or their failure in entering into contract after being awarded, or  their failure in posting the performance bond within….calendar days after the date of the notice award, accompanied by your simple receipts (or sight drafts drawn on Issuing bank …) Other condition: This condition of the guarantee cannot be automatically transformed into a performance guarantee to which the tenderer’s instructions relate.

„First Demand” Előlegvisszafizetési-Garancia Ehhez a garanciához fő szabály szerint feltétel nem fűzhető, de ennek ellenére a bankok gyakran beiktatják a következő feltételt:  Your claim is to be supported by the declaration that the seller is in breach of his obligation and adding the nature of this breach;  In your demand you confirm that after your due demand to the seller to refund the sum claimed under our present guarantee the seller has defaulted in making such a payment and that you declare that you have rescinded the contract on your part;

„First Demand” Visszatartás Kiváltására szóló-Garancia According by order of the Seller we, Bank herewith irrevocably guarantee to pay you on your first demand the sum of ……as a refund of your payment on Stage no……of the project which however does not waive our principal right to that payment when it will be due in terms of the contract. In your claim you have to declare as to which partial retention your claim refers. 84

„First Demand” Maintanence vagy Szavatossági-Garancia Reference is made to the Contract No……..dated….is terms of which you the Buyer/employer is entitled to withhold…% of the contract price payable to our principals, the Seller/Contractor. …which payment is due to him on termination of the first/second term of the contracted maintenance period, where under he is obliged to perform the instructions and trainings of the local staff in operating the equipment supplied under this contract as well as organizing of certain production processes. His performance is to be certified by the inspecting chief engineer who is in turn is obliged to secure for the instructor such contracted conditions as will enable him to duly perform. According by order of the Seller we, Bank herewith irrevocably guarantee to pay you on your first demand the sum of ……as a refund of part or of the whole of your premature payment which refund however does not waive our principal right to that payment when it will be due in terms of the contract. In your claim you have to declare in what respect the instructor performance has fallen short of his duties as laid down in the underlying contract.

„First Demand” Bill of lading pótlását biztosító-Garancia By order and for the account of the Shipper we hereby hold you harmless and indemnified of all consequences that may arise of your issuing the fresh set of Bills of lading as requested above. Our present guarantee must be returned to us either against:  presentation to you of the original set of bills of lading, should it come to light later date or,  against presentation to you of an official Certificate from the Notary public certifying 85



legal cancellation of the original set of bill of lading or against our payment to you based on your written demand to use to effect payment under our present guarantee in which claim of yours you have to declare that you have been called upon to deliver the goods against the first original set of Bills of lading and being unable to comply you had to effect the payment. The name of the payee’s receipt is to be attached to your claim.

86

2. számú melléklet BANKGARANCIA

Garanciaszám: …………………………..Típusa: Vámbiztosíték típusa Tevékenység/vámeljárás/vámigazgatási eljárás megnevezése Bank (neve, címe, bankszámlaszáma) (a továbbiakban: Bank) a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 45. § (3) bekezdése és a 15/2004. (IV.05.) PM rendelet 49. §-ában foglaltak alapján a Megbízó (neve, címe, bankszámlaszáma, adószáma, VPID/EORI száma) megbízása alapján fizetési kötelezettséget vállal a Megbízó, valamint az általa képviselt Harmadik Személy(ek) (neve(k), címe(k), adószám(ok), VPID/EORI szám(ok)) (kezdő időpont (év, hónap, nap) és végső időpont (év, hónap, nap)) időszak alatt, tevékenységi engedély/határozat alapján végzett (tevékenység/vámeljárás/vámigazgatási eljárás megnevezése)-vel kapcsolatosan felmerülő fizetési kötelezettségéért Maximum………………………………..Ft,. azaz (betűvel): …………………………………………………………………..…forint erejéig a …………..……mint illetékes vámhatóság ( a továbbiakban: Kedvezményezett) felé. A jelen bankgarancia alapján a Kedvezményezett részére teljesített fizetések összegével a garancia mértéke csökken.

87

A bankgarancia kezdő és végső időpontja: (év, hó, nap)…………………….. A bankgarancia lejárata: (év, hó, nap)………………………………….. A Bank a Megbízó megbízása alapján feltétel nélkül kötelezettséget vállal arra, hogy a Kedvezményezett első írásbeli felszólítására – az alapjogviszony vizsgálata nélkül – a kézhezvételtől számított három banki munkanapon belül az igénybejelentésben megjelölt államháztartási számlára megfizeti Megbízója illetve Megbízója által képviselt Harmadik Személy(ek) jelen garanciában megjelölt időszak alatt, a nevesített tevékenysége/vagy konkrét vámeljárás, vámigazgatási eljárás alapján keletkezett lejárt esedékességű tartozások összegét. Az írásbeli felszólításnak, igénybejelentésnek tartalmaznia kell az ügyfél azonosító adatait – név, cím, adószám, a jogutódlással kapcsolatos adatok –, a kiszabott tartozás összegét, az előírt és nem teljesített fizetési határidőt, a tevékenységi engedély típusát vagy vámeljárás/vámigazgatási eljárás megnevezését és a határozat számát. A Bankhoz a lejáraton túl – év, hónap, nap – beérkezett vagy nem tértivevényes levélpostai úton, illetve nem a Bank levelezési címére benyújtott igénybejelentésre a Bank fizetést nem teljesít. Bank garanciavállalási kötelezettségének határidő előtti visszavonásáról hitelt érdemlő módon, tértivevényes levélpostai küldeményben köteles értesíteni a Kedvezményezettet. A visszavonás az arról szóló értesítés átvételétől számított 16. napon lép hatályba. 88

A lejárat után – év, hó, nap – a jelen garancia az eredeti példányának visszaszolgáltatása nélkül is megszűnik.

Kelt: ………………………., 20…….év ………………hó …….napján P.H. ………………………………….. név, beosztás

…………………………………….. név, beosztás

A bankgaranciának – esettől függően – az alábbi szövegeket is tartalmaznia kell: 1. Amennyiben a biztosítéknak tevékenység/vámeljárás folyamatos:

volt

előzménye,

s

a

„Jelen bankgarancia terhére elfogadjuk az előző bankgarancia (szám, kibocsátás kelte, összeg) kezdő és végső időpontja (dátumok) között keletkezett, jelen bankgarancia nyilatkozatban foglaltak szerint megtett jogos igénybejelentéseket is, a vonatkozó jogszabályi előírások szerinti határidőig (az előző bankgarancia lejárati idejéig: határidő). Ily módon, jelen bankgarancia kibocsátásával az előző bankgarancia érvényét veszti.” 2. Amennyiben a garanciát nyújtó bank székhelye nem Magyarországon, hanem az Európai Unió más tagállamában található: 89

„Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a szerződésben foglalt jogok és kötelezettségek vonatkozásában felmerülő kérdésekre a magyar jog alkalmazandó, illetve a kérdések eldöntésére elismerik a Kedvezményezett székhelye szerinti, hatáskörrel rendelkező bíróság illetékességét.”

90