FIGYELEMEFLHÍVÁS! A KATASZTRÓFAVÉDELMI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG BEJELENTÉSÉHEZ

2012. március

FIGYELEMEFLHÍVÁS! A KATASZTRÓFAVÉDELMI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG BEJELENTÉSÉHEZ 2012. március 31-ig kell benyújtani a katasztrófavédelmi hozzájárulásra vonatkozó bejelentkezési adatlapot. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (továbbiakban Tv.) 79. § (1) bekezdés a), b) pontja értelmében e Tv. szerinti üzemeltetők, és az a pontba nem sorolható, a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó külön jogszabály szerinti veszélyes áruk tárolását, gyártását és feldolgozását végző gazdálkodó szervezeteknek, azaz a mezőgazdasági termelőknek is van katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetési kötelezettségük! A korábban közreadott tájékoztató 3. pontjában foglaltuk össze a fizetési kötelezettség keletkezésének eseteit. A Tv. értelmében: Gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodásával összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha a törvény e jogi személyekre eltérő rendelkezést tartalmaz. {1959. évi IV. törvény (Ptk.) 685. § c.) pont} Mezőgazdasági őstermelő: A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 18. pontja értelmében (a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély) a mezőgazdasági őstermelő nem gazdálkodó szervezet.

XVIII. évfolyam 3. szám

3.1) A fentiek figyelembevételével az őstermelőknek, és azoknak a családi gazdálkodóknak, akik őstermelőként végzik a tevékenységüket, nem kell katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetni (az egyéni vállalkozóként családi gazdálkodónak van fizetési kötelezettsége). 3.2) A Tv. 79. § (2) bekezdés d) pontja értelmében nem kell katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetni akkor sem, ha üzemeltető, vagy gazdálkodó szervezet tárgyévet megelőző éves nettó árbevétele az 50 millió forintot nem haladja meg. Külön felhívjuk a figyelmet, hogy azoknak a termelőknek, akik sem a 3.1) sem a 3.2) pontokba nem tartoznak, hozzájárulás fizetési kötelezettségük van. (Ez azokra a termelőkre is vonatkozik, ahol a veszélyes anyagok jelenléte az üzemben nem éri el az alsó küszöbérték egynegyedét.) 3.3) Azoknak a mezőgazdasági termelőknek, akiknek fizetési kötelezettségük nincs, nem kell katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetésére vonatkozó bejelentést tenni. 3.4) A katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetésére kötelezett mezőgazdasági termelőknek a 79. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezetként, ugyanezen jogszabályhely (5) bekezdésében írt összegben kell a hozzájárulást megfizetni, vagyis a tevékenység során felhasznált veszélyes áru nettó értékének 0,1%-a a fizetendő díj mértéke. 3.5) A katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetési kötelezettség bejelentését 2012. március 31-ig az „Adatlap a katasztrófavédelmi hozzájárulásra vonatkozó bejelentéshez” nevű adatlapon kell megtenni, a 208/2011. (X. 12.) kormányrendelet értelmében. A kötelezett ugyanezen kormányrendelet 2. § (1) bekezdés szerint tárgyév június 30-ig fizeti meg a hozzájárulás összegének 40%-át (előleg). Az előleg befizetését követő fennmaradó összeget tárgyév december 31-ig kell a kötelezettnek megfizetni 2. § (2) bekezdés alapján. http://www.katasztrofavedelem.hu/letoltes/seveso/KH_bejel entolap.pdf Forrás: MAK

AGRÁRKAMARAI HÍREK

2. oldal

TÁJÉKOZTATÁS AZ ÉLELMISZERLÁNC TERÜLETÉN BEVEZETETT FELÜGYELETI DÍJFIZETÉSRŐL Több élelmiszer kereskedő vállalkozás és könyvelő figyelmét elkerülte egy decemberi jogszabály változás amire egy kamarai tag vállalkozás hívta fel a figyelmet, és rendelkezésre bocsájtotta a Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc –Felügyeleti Osztályának állásfoglalását is. A Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011.évi CLXVI. törvény 2011.december 9-én került kihirdetésre a Magyar Közlöny 148. számában. E törvény 69.§-a módosítja az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvényt (a továbbiakban: Éltv.) és bevezeti a szakterületen a felügyeleti díj intézményét. Az Éltv. új 47/B.§ (2) bekezdésében felsorolt természetes személyek vagy gazdálkodó szervezetek kötelesek felügyeleti díjat fizetni, többek között az Éltv.35.§ szerint nyilvántartott vagy engedélyezett élelmiszer-vállalkozások is ( c ) pont. Az Éltv.szerint élelmiszer-vállalkozások fogalmába beletartoznak a kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások is. A díjfizetési kötelezettség alól csak a mezőgazdasági kistermelők mentesülnek. Az Éltv. 47/B.§ (5 ) és ( 6 ) bekezdése a díjfizetési kötelezettséget enyhíti a kiskereskedők számára: eszerint a felügyeleti díj fizetésére kötelezett mikrovállalkozás és a törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott kistermelő esetén évi húszezer forint, kisvállalkozás esetén évi hétszázezer forint. Ez utóbbi kisvállalkozás választása esetén fizetheti az általános szabályok szerint számított felügyeleti díjat: CLXVI. törvény 69.§ szerint (3) A felügyeleti díj mértéke a felügyeleti díj fizetésére kötelezett (2 ) bekezdés szerinti tevékenységből származó, jövedéki adó, illetve népegészségügyi termékadó nélkül számított a) előző évi értékesítési nettó árbevételének, vagy b) – személyi jövedelemadó bevallásra köteles természetes személy – előző évi jövedelmének 0,1%-a. (8) A fizetésre kötelezettnek évente egyszer kell bevallania, a díjfizetés alapjául szolgáló nettó árbevételét, illetve jövedelmét. A bevallási kötelezettséget május 31-ig kell teljesíteni. A díj megfizetése a bevallási kötelezettséget nem pótolja. Nem kell bevallani, illetve megfizetni a felügyeleti díjat, ha annak mértéke nem éri el az ezer forintot. (9) A fizetésre kötelezett az éves felügyeleti díjat két részletben, egyenlő összegben köteles megfizetni július 31. napjáig, illetve január 31. napjáig. A határidőig meg nem fizetett felügyeleti díj után késedelmi pótlékot kell fizetni, amelynek megállapításánál az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény előírásai irányadók. A meg nem

2012. március

fizetett felügyeleti díj és a késedelmi pótlék adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. (10) A befolyt felügyeleti díjat az élelmiszerlánc-biztonsági stratégiában, a többéves tervben és az éves ellenőrzési tervben meghatározott feladatok végrehajtására kell fordítani. Az évente befolyt felügyeleti díj 10%-át fejlesztésre kell fordítani.

A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJRÓL A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (továbbiakban: Új törvény.) 2012. január 1-től hatályos, mezőgazdasági termelőket érintő legfontosabb elemei 2011. december 31-ig az eljárást a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (továbbiakban KT.) szabályozta. A törvény hatálya A törvény alkalmazásában termékdíj köteles termék: A KT. 2.§ (2) bekezdés alkalmazásában termékdíj köteles termék volt: b) csomagolás (III. fejezet). Ez azt jelentette, hogy a csomagolás létrehozója volt a kötelezett a III. fejezetben foglalt szabályok szerint. Vagyis azok a termelők, akik becsomagolva értékesítették termékeiket, vagy azt saját célra használták fel, a környezetvédelmi termékdíj kötelezettjeivé váltak a mindenki fizessen, aki csomagol elven. Az Új törvény 1. § (3) bekezdés alkalmazásában b) a csomagolóeszköz, az egyéb csomagolószer (a továbbiakban együtt: csomagolószer) a termékdíj köteles termék. Az új törvény hatálya a termékdíj köteles termékre és a termékdíj köteles termékkel kapcsolatos tevékenységre terjed ki. A termékdíj kötelezettség általános szabályai Az Új törvény 3. § (1) bekezdés a környezetvédelmi termékdíj fizetési kötelezettséget a termékdíj köteles termék forgalomba hozatalához, vagy saját célú felhasználásához köti. Általános esetben a 3. § (2) bekezdés a) pontja szerint a termékdíj kötelezettség az

3. oldal

AGRÁRKAMARAI HÍREK

első belföldi forgalomba hozót, vagy saját célú felhasználót terheli. Ez a csomagolószerek esetében is azt jelenti, hogy 2012. január elsejétől a csomagolószer után a belföldön először forgalomba hozó gyártó, kereskedő, vagy saját célú előállítás esetén az első saját célú felhasználó fizeti meg a termékdíjat. A fenti összefüggések a mezőgazdasági termelők többsége számára egyszerűsítést jelentenek. Akik a korábbi években a csomagolás révén voltak a környezetvédelmi termékdíj kötelezettjei, 2012. január elsejétől mentesülnek a termékdíj kötelezettség alól. Ugyanis az új szabály értelmében, amikor a környezetvédelmi termékdíj köteles csomagolószert megvásárolják, az után a termékdíjat már a forgalomba hozó megfizette. A belföldi forgalomban megvásárolt csomagolószert a vevő már környezetvédelmi termékdíjjal növelten veszi meg. /Áttételesen ugyan a vevő a díjfizetés részese, de a teljes kötelezettség adminisztrációja alól mentesül./ Nem mentesül a termékdíj kötelezettség alól az a termelő, aki maga is környezetvédelmi termékdíj köteles csomagolószer gyártója, vagy termékdíj köteles termék közvetlen importőre. A megjelölt esetek alapján a gazdálkodó első belföldi forgalomba hozónak számít, és ez megalapozza a kötelezettséget. Ezeknek a termelőknek a törvény általános szabályai szerint kell eleget tenni a kötelezettségeknek, ami kiterjed a bejelentkezésre, negyedéves bevallásra, nyilvántartások vezetésére és a megfizetésre egyaránt. A termékdíj átalány rendszerének átalakulása A termékdíj átalány fogalmát és működését a KT. 2010. január elsejétől vezette be. Környezetvédelmi termékdíj átalánykötelezettség teljesítésére kizárólag a KT. törvény 5/F. §-ában foglaltak alapján a mezőgazdasági termelők voltak jogosultak. A jogosultságot a törvény nem választható módon határozta meg, hanem évente a tárgyévet megelőző évben mezőgazdasági termelésből származó értékesítés nettó árbevételéhez kötötte. Ennek értékhatára 50 millió forint volt. Az Új törvény ezt a rendszert 2012. január elsejétől megszüntette, részben az általános szabályváltozás miatt, mivel szűkült a kötelezettek köre, részben a fogalom átértékelése valamint az egyéb szabályváltozás miatt. 2012. január elsejétől, mely esetben beszélhetünk a mezőgazdasági termelők környezetvédelmi termékdíj átalány kötelezettségéről?

2012. március

Ezt az Új törvény nyilatkozattétel választásához köti. Mint fentebb is kitértünk rá, a 3. § (2) bekezdés általános szabályai szerint a termékdíj kötelezettség az első belföldi forgalomba hozót, vagy az első saját célú felhasználót terheli. Az Új törvény 3. § (6) bekezdésében foglaltak szerint a kötelezett első vevője nyilatkozhat úgy a termékdíj köteles csomagolószer megvásárlásakor, hogy a termékdíjat maga fizeti meg a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény végrehajtásáról szóló 343/2011. (XII.29.) kormányrendelet (továbbiakban: Vhr.) 3. számú mellékletében foglalt nyilatkozatra alapozottan. A nyilatkozattételt viszont az Új törvény a 3. § (6) bekezdésben meghatározott a) b) c) pontokhoz köti. A 73/2009/EK tanácsi rendelet szerinti mezőgazdasági termelő nyilatkozatot, csak az a) és b) pontokban foglalt kritériumok esetén tehet. a) pont: Ezek közül elsősorban az a) pont érinti/érintheti a mezőgazdasági termelőket kizárólag abban az esetben, ha a nyilatkozatot azért tették, mert a megvásárolt csomagolószert csomagolás előállítására használja fel. Pl. vetőmagtermelő gazdaság papírt vásárol, amelyből maga állítja elő a vetőmag csomagoláshoz a zsákot. Ez esetben a törvény a termelőt nyilatkozata alapján nyilatkozóként kezeli, és a termékdíj kötelezettségének a 15. § (4) bekezdésében foglaltak szerint termékdíj átalány formában tehet eleget. /Az árbevételi értékhatár itt is nettó 50 millió forint./ A mezőgazdasági termelők új típusú termékdíj átalány rendszeréhez 2012-től sem párosul bevallási és nyilvántartási kötelezettség: 11.§ (3) bekezdés, a megfizetési kötelezettséget a tárgyévet követő év április 20-ig kell teljesíteni. Aki nyilatkozattétellel kíván élni és nyilatkozóként átalánykötelezettséget választ, annak adott év április 20-ig kell bejelentkezését megtenni a NAV vámszervéhez: 40. § (5) bekezdés. Az Új törvény 3. § (6) bekezdés szerinti kötelezett első vevője – nyilatkozó - írásbeli nyilatkozatát alkalmanként az egyes ügyletek során, vagy időszakokra szólóan is megteheti Vhr. 2. § (3) bekezdés. b) pont Az Új törvény 3. § b) pontja a nyilatkozattétel azon esetét határozza meg, amikor a csomagolószert csomagolás előállítására betétdíjas rendszerben működtetett újrahasználható csomagolóeszközként használják fel. Tapasztalataink szerint a mezőgazdaságban betétdíjas rendszerben működtetett csomagolószer újraforgatása nem jellemző, de a törvény erre lehetőséget ad. Ugyanakkor, ha valaki él a nyilatkozattétele szerint ezzel a lehetőséggel, meg kell felelnie a Vhr. 25. § (1) bekezdésében, valamint a

AGRÁRKAMARAI HÍREK

4. oldal

2012. március

betétdíj alkalmazásának szabályairól szóló 209/2005. (X.5.) Kormányrendeletben foglalt feltételeknek.

A termelési tényezők jövedelme 52%-kal, a vállalkozói jövedelem pedig 89%-kal volt magasabb, mint 2010ben.

A nyilatkozattétellel kapcsolatos összefüggések értékelése

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet és a KSH közösen elkészítette a mezőgazdasági számlarendszer (MSZR) 2011. évi második előzetes adatait. A 2011 novemberében előállított első előrejelzéshez képest több információ áll rendelkezésre, de így is zömmel előzetes információkra támaszkodhattunk, különös tekintettel az őszi betakarítású növények termésére, a tárgyévhez kötődő támogatásokra, illetve az utolsó negyedév ármozgásának mértékére.

A nyilatkozattételt a mezőgazdasági termelő választhatja. Ha a környezetvédelmi termékdíj köteles csomagolószer megvásárlásakor nem nyilatkozik, a vásárláskor a terméket termékdíjjal növelten veszi meg, de ezt követően semmiféle termékdíj kötelezettsége nem keletkezik. Nyilatkozóként viszont nem fizeti meg a csomagolószer utáni termékdíjat a számlában, mert nyilatkozata arra irányul, hogy a kötelezettséget maga teljesíti. Ez esetben azt kell mérlegelni, hogy a megvásárolni kívánt csomagolószer számlában szereplő termékdíja nagyságrendileg nagyobb-e, és mennyivel, mintha nyilatkozóként maga teljesíti a kötelezettség adminisztratív és pénzügyi feltételeit. Megítélésünk szerint a nyilatkozattétel választása az átalánykötelezettség értékhatárán belüli nettó 50 millió forintot meg nem haladó árbevételt realizáló, de nagy mennyiségű csomagolószert használó termelőnek lehet érdeke. Egyéb információk Felhívjuk a figyelmet, hogy a 2011. december 31-ig hatályos „a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény” értelmében a 2011. év utáni környezetvédelmi termékdíj átalányt 2012. március 31ig kell megfizetni az alábbi NAV számlaszámra.

Számlaszám 1003200001037454 00000000

Megnevezés

Számlajel

NAV környezetvédelmi termékdíj adóbevételi számla

20

Az előzetes adatok szerint 2011-ben a növényi termékek kibocsátásának volumene 17%-kal múlta felül az átlagostól elmaradó 2010. évit. A gabonafélék termelési volumene 13, az ipari növényeké 23%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A kertészeti termékek kibocsátása harmadával emelkedett, a gyümölcsöké viszont 3%-kal csökkent. Az első előrejelzés óta rendelkezésre álló, új információk alapján a visszaesés mérsékeltebb volt, a jelentős súlyt képviselő alma termésmennyisége azonban – nagyrészt a tavaszi fagykárok hatására – a 2010. évi közel felére esett vissza. Az állattenyésztés kibocsátása 2011-ben közel 2%-kal bővült az előző évihez képest. Az élő állatok termelési volumene 2%-kal nőtt, a baromfi ágazat bővülő kibocsátásának köszönhetően. Az állati termékek kibocsátása nem változott. A második előzetes becslés adatai alapján a mezőgazdasági ágazat (szolgáltatásokkal és másodlagos tevékenységekkel együtt számolt) kibocsátásának értéke folyó alapáron 29%-kal volt magasabb, mint 2010-ben. Az érték jelentős növekedését a volumenek és a termelői árak együttes emelkedése tette lehetővé. A növénytermesztésben 20, az állattenyésztésben 15%-kal emelkedett az árszínvonal.

Forrás: MAK

MEZŐGAZDASÁG 2011 2011-ben kiugró mértékben emelkedett a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke A bruttó hozzáadott érték előző évi áron 32, folyó áron 59%-kal növekedett. A mezőgazdaság munkaerő-felhasználása 2011-ben az előzetes információk szerint nem változott jelentősen.

A folyó termelő felhasználás volumene összességében az előző évihez hasonló volt, így a ráfordítások 14%-os értéknövekedését az árak emelkedése határozta meg. A rendelkezésre álló információk alapján az energia- és a takarmányköltségek drágulása (13, illetve 28%) befolyásolta jelentősen a folyó termelő felhasználás árának emelkedését, felhasználásuk volumene azonban kismértékben (3–3%-kal) mérséklődött. A bruttó hozzáadott érték előző évi áron 32, folyó áron kiugró mértékben, 59%-kal növekedett. A mezőgazdaság munkaerő-felhasználása 2011-ben az előzetes információk szerint nem változott jelentősen.

AGRÁRKAMARAI HÍREK

5. oldal

Az MSZR második előzetes adatai alapján a termelési tényezők jövedelme 52%-kal, a vállalkozói jövedelem pedig 89%-kal volt magasabb, mint 2010-ben. Előbbi számottevő emelkedése a munkaerőegységre jutó reáljövedelem („A” mutató) 49%-os növekedését idézte elő. Az Európai Unió összes tagállama elkészítette tárgyév novemberében a mezőgazdasági számlarendszer első előzetes adatait. E szerint a 27 tagú Unió teljes mezőgazdasági kibocsátásának értéke 7,5%-kal bővült 2010-hez képest. 19 tagállamban nőtt a reáljövedelem, Magyarországon az uniós átlagot (6,7%) messze felülmúlva, 40%-ot meghaladó mértékben emelkedett (Az „A” mutató tekintetében hazánk a második helyet foglalta el Románia után). Forrás: KSH

ÁLLÁST KERES A Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumában a Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karon természetvédelmi mérnök BSc és környezetgazdálkodási agrármérnök MSc diplomát szerzett, szakmai gyakorlattal rendelkező fiatal hölgy állást keres. Idegen nyelvtudás: angol, német, lovári. Egyéb ismeret: B kategóriás jogosítvány, felhasználói szintű számítógépes ismeretek (valamint IDRISI for Andes, CropWat, ArcVieW programok ismerete), elméleti és gyakorlati vizsga golyós lőfegyver, sörétes lőfegyver, marok- (rövid) lőfegyver megszerzéséhez és tartásához. Tel: +36 20 510-56-52.

2012. március

- a kérelmező a támogatási kérelmében szereplő értékesített tej vonatkozásában az állatok tenyészetének állattartójaként szerepeljen a szarvasmarha ENAR rendelet szerinti nyilvántartásban, - gazdasága gazdasági szempontból sérülékeny területen vagy környezeti szempontból érzékeny területen legyen, - a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában megfeleljen a tejkvóta-rendelet szerinti tejtermelő fogalmának. A támogatás kifizetésének feltétele, hogy a tejtermelő legalább 1 hektár SAPS támogatásra jogosult területtel rendelkezzen. Jogosult a különleges tejtámogatásra az a tejtermelő is, aki, vagy amely felszámolási, végelszámolási vagy adósságrendezési eljárás alatt áll feltéve, hogy a rendeletben meghatározott egyéb feltételeknek megfelel. A támogatási kérelmet 2012. május 15-éig a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal központi szerve által rendszeresített és az MVH honlapján közleményben közzétett nyomtatványon kell benyújtani. A támogatási kérelem egyben kifizetési kérelemnek is minősül. A támogatás forrása az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapnak az Európai Bizottság által meghatározott pénzügyi kerete. A különleges támogatás keretösszege évente 44.864.125 euró. A támogatás mértékét, ezen pénzügyi keret és az összes támogatási kérelmet benyújtó tejtermelő által értékesített összes tejmennyiség alapján, külön jogszabály határozza meg. Tarr Zoltán Ügyfélszolgálati tanácsadó

TÁJÉKOZTATÓ SZÁRMAZÁSI BIZONYÍTVÁNY Megjelent a 18/2012. (III. 6.) VM rendelet a tejtermelőket sújtó különleges hátrányok kezeléséhez kapcsolódó, 2012. évi különleges támogatás igénybevételének szabályairól. A beszállítási, illetve közvetlen értékesítési tejkvótával rendelkező tejtermelő a saját gazdaságában a 2011/2012. kvótaévben megtermelt, és ténylegesen értékesített tej után - legfeljebb a tejkvóta nyilvántartás szerint 2012. március 31-én rendelkezésére álló tejkvóta mértékéig - különleges támogatást vehet igénybe. A különleges támogatás igénybevételének feltétele, hogy

A Földművelésügyi-és Vidékfejlesztési Miniszter 106/2004. FVM rendelete értelmében a közös agrárpolitika hatálya alá tartozó termékek esetében az exportszállításokhoz igényelt származási bizonyítványok és igazolások kiállítása az agrárkamarák feladata. Kiadásával kapcsolatban Kovácsné Novek Adrienn a 46/562-243 – as telefonszámon ad tájékoztatást.

AGRÁRKAMARAI HÍREK

6. oldal

TISZTELT GAZDÁLKODÓ!

JOGSZABÁLYFIGYELŐ

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Agrárkamara nonprofit kft-jén keresztül vállalja Leica GS 20-as GPS készülékeivel a mezőgazdasági parcellák és táblák területmérését. A műholdas mérések pontos eredményt adnak az Ön által ténylegesen használt mezőgazdasági táblák/parcellák területéről. Mérőműszerünk pontosságnak.

megfelel

az

2012. március

előírt

3m-es

A MAGYAR KÖZLÖNY 2012. FEBRUÁR hónaptól eddig megjelent legfontosabb ágazati jogszabályai

10/2012. (II. 21.) VM rendelet 11/2012. (II. 21.) VM rendelet

A területmérési szolgáltatás díjtételei Megnevezés Tagoknak

Díjtétel Nem tagoknak

Kiszállási díj (az alközponti irodától a megrendelő székhelyéig illetve telephelyéig megtett út)

70 Ft/km+ÁFA

Mérési díj Minimális díj (amennyiben a

350Ft/ha+ÁFA

500 Ft/ha+ÁFA

mérési díj összesen nem éri el a táblázatban feltüntetett értéket)

3000 Ft

5000 Ft

A területen való mozgást a gazdálkodónak kell biztosítania.

A kamara kft-je 2006. január 1-től folyamatosan végzi tápanyag-gazdálkodási terv készítési szolgáltatását. Tápanyag-gazdálkodási tervet kell készítenie az ÚMVP agrár-környezetgazdálkodás egyes célprogramjaiban részt vevő mezőgazdasági termelőnek, amelyet a Gazdálkodási Naplóban kell rögzítenie. A kft-nk az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete által kifejlesztett, 2008-ban Magyar Innovációs Nagydíjat nyert, számítógépes szoftver segítségével állítja össze a tervet. A tervkészítéshez a talajvizsgálati eredmények és vetésterv adatok szükségesek.

A tápanyag-gazdálkodási terv készítés szolgáltatás díjtételei Tápanyag-gazdálkodási Díjtétel tervkészítés 1 éves Tagoknak Nem tagoknak megrendeléssel Parcelladíj 400Ft/parcella+ÁFA 640 Ft/ parcella+ÁFA Területdíj (szántóföldi 160 Ft/ha+ÁFA 240 Ft/ha+ÁFA növénytermesztés) Területdíj (szőlő- és 560 Ft/ha+ÁFA 720 Ft/ha+ÁFA gyümölcs ültetvény)

Amennyiben a gazdálkodó a területméréssel egyidejűleg megrendeli a tápanyag-gazdálkodási tervkészítést is – a kiszállási díj kivételével – mindkét szolgáltatás díjából 10% kedvezményt kap.

12/2012. (II. 21.) VM rendelet 13/2012. (II. 21.) VM rendelet 14/2012. (II. 21.) VM rendelet 15/2012. (II. 21.) VM rendelet 16/2012. (II. 21.) VM rendelet 17/2012. (II. 29.) VM rendelet

18/2012. (III. 6.) VM rendelet

19/2012. (III. 6.) VM rendelet 20/2012. (III. 7.) VM rendelet 21/2012. (III. 9.) VM rendelet

22/2012. (III. 9.) VM rendelet

A Körös-Maros Nemzeti Park bővítéséről Az egyes természeti területek védetté, valamint helyi jelentőségű természetvédelmi területek országos jelentőségűvé nyilvánításáról, továbbá természetvédelmi területek határának módosításáról szóló 7/1990. (IV. 23.) KVM rendelet módosításáról A Pirtói-homokbuckás természetvédelmi terület létesítéséről A Soproni Tájvédelmi Körzet bővítéséről A Tiszaigari arborétum természetvédelmi terület bővítéséről A Várbalogi-héricses természetvédelmi terület létesítéséről A Maconkai-rét természetvédelmi terület létesítéséről Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a genetikai erőforrások megőrzése intézkedés keretében a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták megőrzéséhez nyújtandó támogatások igénybevételének részletes feltételeiről A tejtermelőket sújtó különleges hátrányok kezeléséhez kapcsolódó, 2012. évi különleges támogatás igénybevételének szabályairól A különleges rizstámogatás igénybevételének szabályairól Egyes agrártárgyú miniszteri rendeletek módosításáról A kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről A húsmarha és a juh ágazatokban nyújtott kérődző szerkezetátalakítási nemzeti program Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott különleges támogatásának igénybevételéhez kapcsolódó feltételek megállapításáról