FIGYELŐ A MAGYAR CSALÁD- ÉS NŐVÉDELMI TUDOMÁNYOS TÁ RSASÁG ÉLETÉBŐL

FIGYELŐ

A M AGYAR CSALÁD- ÉS NŐVÉDELMI TUDOM ÁNYOS TÁ RSA SÁG ÉLETÉBŐL

1986. m árcius 17—18-án rendezte meg a H azafias N ép fro n t Családgon­ dozó K lubja, a M agyar C salád- és N ővédelm i Tudom ányos T ársaság, a M a­ g y ar P szich iátriai T ársaság Szociálpszichiátriai Szekciója, a M agyar Szocio­ lógiai T ársaság és a Tudom ányos Ism eretterjesztő T á rsu la t a Szociális M un­ k ásak III. országos k o nferenciáját. A rendezvény védnökei d r . C s e h á k J u d i t m in isztereln ök-helyettes és P o z s g a y I m r e , a H azafias N ép fro n t fő titk á ra vol­ tait. A k o n ferencián 18 re fe rá tu m hangzott el, köztük d r . K l i n g e r A n d r á s : „A M agyar C salád- és N ővédelm i T udom ányos T ársaság lehetőségei a családgondozás tá m o g atásáb an ” cím ű előadása. * A M agyar T udom ányos A kadém ia vendégeként B udapesten tartózkodó a Szovjet Tudom ányos A kadém ia Szociológiai K u tató Intézete Szociális és D em ográfiai O sztályának csoportvezetője, a filozófiatudom ány doktora, 1986. áp rilis 23-án találk o zo tt d r . K l in g e r A n d r á s s a l, a M agyar C salád- és N ővédelm i Tudom ányos T ársaság főtitk áráv al. A m egbeszélésen szó esett a társaság tevékenységéről, v a la m in t a népesedéspolitika, a családvédelem és a családtervezés Szovjetunióban folyó gyakorlatáról, és az ezek­ kel összefüggő kérdéseikről. A . I. A n to n o v ,

* 1986. m ájus 2-án egynapos budapesti lá to g atást te tt a Ja p á n Családtervezési Szövetség tizenöt tagú küldöttsége. A M agyar C salád- és Nővédelmi Tudom ányos T ársaság képviseletében a ja p án szakem berekkel találkozott d r . Z s o ln a i B é la elnök, d r . Ő r y I m r e alelnök, d r . K i i n g e r A n d r á s főtitkár, M é s z á ro s Á r p á d titk á r és d r . M i k l ó s i M i k l ó s pénztáros. A megbeszélésen tájék o ztató k han g zo ttak el a tá rsa sá g u n k tevékenységéről, a család- és nő­ védelem m agyarországi helyzetéről, v a la m in t h az án k népesedéspolitikájáról.

A M agyar C salád- és N ővédelm i Tudom ányos T ársaság m eghívására m ájus 5—7-én B udapesten tartó zk o d o tt p r o f . d r . K . Ö s t e r lu n d , a V aestöliitto F in n C saládtervezési Szövetség elnöke. T ársaság u n k szervezésében a M agyar Nőorvos T ársasággal és az Országos Szülészeti és N őgyógyászati Intézettel közös tudom ányos ülésre k e rü lt sor 1986. m áju s 5-én, m elyen ö s t e r l u n d professzor nagy érdeklődéssel k ísé rt előadást ta rto tt „F innországi ta p asz tala­ tok a csecsem őhalandóság és a p erin a tális m o rta litá s csökkentése te ré n ” címmel.

* A M agyar C salád- és N ővédelm i Tudom ányos T ársaság 1986. m ájus 6án k ib ő v ített vezetőségi ü lést rendezett, m elynek n ap ire n d jén p r o f . d r . ö s t e r ­ l u n d : „A V aestöliitto F inn C saládtervezési Szövetség tevékenysége és a M a­ g yar C salád- és N ővédelm i Tudom ányos T ársasággal közös k u tatáso k lehető­ ségei” cím ű előadása szerepelt.

268

F I G Y E L Ő

G. J o h n s o n —A c s a d y , a N em zetközi C saládtervezési Szövetség (IPPF) P ro g ram B izottsága elnöke 1986. m áju s 12. és 30. közöitti bud ap esti lá to ­ gatása során találkozott d r . K i i n g e r A n d r á s s a l, a M agyar C salád- és N ő­ védelm i Tudom ányos T ársaság fő titk á rá v al is. M egbeszéléseik tém ája a tá r ­ saságunk tevékenysége, v alam in t a k ét ország népesedési helyzete és n ép e­ sedéspolitikája volt. A vendég részt v e tt a tá rsa sá g m áju s 21-i k ib ő v ített vezetőségi ülésén. * 1986. m ájus 13—16-án a b u lg áriai C saládfejlesztési T anács m eg h ív ására Szófiába lá to g ato tt a M agyar C salád- és N ővédelm i T udom ányos T ársaság képviseletében d r . Z s o ln a i B é la elnök és d r . M i k l ó s i M i k l ó s pénztáros. A bol­ g ár társszövetséggel fo ly ta to tt m egbeszélések tém ája a k ét ország családtervezési szövetségeinek tevékenysége és eg yüttm űködésük lehetőségei voltak. A m agyar delegációt fo g ad ta p r o f . d r . S z t o jm e n o v , a B u lgáriai O rvostudo­ m ányi Tudom ányos E gyesületek Szövetsége elnökhelyettese. * A M agyar C salád- és N ővédelm i Tudom ányos T ársaság B udapesti és P est m egyei R égiója szervezésében 1986. m áju s 21-én k ib ő v ített vezetőségi ülésre k e rü lt sor, m elynek n ap ire n d jén a házasság előtti tan ácsad ás to v áb b ­ fejlesztésének lehetőségei szerepeltek. * A N em zetközi C saládtervezési Szövetség (IPPF) E urópai R egionális S zer­ vezete V égrehajtó T anácsa 1986. m ájus 29—31-i ülésén B asingstoke-ban (Anglia) a M agyar C salád- és N ővédelm i T udom ányos T ársaság k ép v iseleté­ ben d r . Z s o ln a i B é la elnök, d r . K i i n g e r A n d r á s fő titk á r és M é s z á r o s Á r p á d titk á r v e tt részt.

* „S zívünk fiatalon kezd h e v ü ln i. . .” cím m el kétoldalas cikket közölt 1986. évi 5. szám ában a „N yegyelja” cím ű m oszkvai hetilap, az „Izv eszty ija” vasárn ap i képes m elléklete. A szocialista országok szakem berei 1986. szep­ tem ber 23—27-i, O strava—Podolankyban rendezett, „C saládi életre nevelés, a serdülő k o rú ak szex u alitása” cím ű k o n feren ciáján készült terjed elm es r i­ port az N D K -beli, a lengyel és a bolgár résztvevők m ellett m egszólaltatta M é s z á ro s Á r p á d o t , a M agyar C salád- és N ővédelm i T udom ányos T ársaság titk árát. T ársaság u n k képviselője a beszélgetés során szólt a családi életre nevelés hazai gyakorlatáról, a serd ü lő k születésszabályozásáról, szex u alitásá­ n a k egyes vonatkozásairól és a M agyar C salád- és N ővédelm i T udom ányos T ársaság tevékenységéről.

A C saládszervezetek Nem zetközi U n ió ja E urópai Regionális Szervezete 1986. áp rilis 2—4. között rendezte S vájcban, F rib o u rg b an a „C saládi jövedel­ m ek és a család tá rsa d alm i biztonsága” cím ű szem inárium át. A rendezvényen a M agyar C salád- és N ővédelm i T udom ányos T ársaság képviseletében M é s z á ro s Á r p á d titk á r v e tt részt. M int m eghívott ugyancsak részt v e tt a rendezvényen d r . É lt e t ő Ö d ö n , a K özponti S tatisztik ai H ivatal osztályvezető­ helyettese, aki „C saládi jövedelm ek és család p o litik a M agyarországon” cím m el előadást ta rto tt. A szem inárium m al egyidőben k e rü lt m egrendezésre az Unió regionális v ég reh ajtó bizottság án ak ülése, am elyen m ag y ar részről M é s z á ro s Á r p á d v e tt részt.

■t

F I G Y E L Ő

269

A SERDÜLŐ KORÚAK SZEX U Á LIS ISM ERETEINEK, VISELKEDÉSÉNEK M EGFIGYELÉSÉRE IRÁNYULÓ PRÓBAFELVÉTEL NÉHÁNY M EG Á LLA PÍTÁ SA A N em zetközi C saládtervezési Szövetség E urópai Regionális Szervezete (In tern atio n al P lan n e d P aren th o o d F ederatio n E urope Region) nagy je len ­ tőséget tu la jd o n ít a fiatalo k körében végzett tevékenységnek, a fiatalo k családtervezési, születésszabályozási igényeinek felm érése, és ezen igények kielégítése érdekében végzett m unkának. E zt az érdeklődést csak fokozta, hogy az ENSZ 1985. évet az Ifjúság N em zetközi É vének jelölte meg. Ezzel k ap cso latb an a szervezet 1982-ben b ein d íto tta a S erdülő k o rú ak család terv e­ zési szolgáltatásai cím ű regionális p ro je k tjé t (Regional A dolescents Services P roject), am elynek célja az volt, hogy összegyűjtse a régió te rü leté n ren d e lk e­ zésre álló tapasztalato k at, am elyek a serdülő k o rú ak szexuális m a g a ta rtá sá ­ val, születésszabályozásával kapcsolatban felhalm ozódtak. E nnek so rán esetta n u lm á n y o k at k észíttettek azokkal az országokkal, am elyek külön, speciális ifjúsági családtervezési k lin ik ák k al rendelkeznek, elem ezték azok m űködésé­ nek tap asz talata it, ezzel is segítséget k ív á n tak n y ú jta n i azoknak az orszá­ goknak, am elyek csak ezután k ív á n n ak felá llítan i hasonló intézm ényeket. E nnek a m u n k á n ak során k itű n t, hogy sajn álato san kevés ism eret áll re n ­ delkezésre a serdülő k o rú ak szexuális m a g atartásáró l, s a rendelkezésre álló inform ációk is csak az egyes k lin ik ák beteganyagán alap u ln ák , te h á t nem rep rezen tatív ak , s ezért sok esetben félrevezető inform áció k at is ta rta lm a z h a t­ nák. Ez a felism erés azt sug allta a N em zetközi C saládtervezési Szövetségnek, hogy ösztönözze a tagországok szövetségeit az ilyen irán y ú k u tatáso k végzé­ sére, illetve azokban az országokban, ahol nem rendelk ezn ek a család terv e­ zési szövetségek ehhez elég ta p a sz ta la tta l és lehetőséggel, o tt a szövetségek p ró b á ljá k m eg a népesedési k érdésekkel foglalkozó k u tató h ely ek et befolyá­ solni ab b a az irán y b a, hogy tevékenységüket terjesszék ki e népességcsoport sajátos p ro b lém áin ak k u ta tá s á ra is. A K özponti S tatisztik ai H ivatal, a M agyar C salád- és N ővédelm i T udo­ m ányos T ársaság m egkeresésére, felism erve a k érdéskö r m élyebb m egism e­ résének ak tu alitásá t, úgy határozott, hogy a következő, 1986-ban v ég re h aj­ tá sra kerü lő rep rez en ta tív term ékenységi, családtervezési, születésszabályo­ zási v izsg álatát kiterjeszti a serdülő k o rú ak családtervezési m a g ata rtásá n ak v izsg álatára is. E m u n k a előkészítését szolgálta az 1985. évben v ég re h ajto tt p róbafelvétel is, am elynek ta p a sz ta la ta it k ív á n ju k jelen dolgozatunkban közreadni. A p ró bafelvétel term észetéből fakadóan, elsősorban az 1986. évi te rm é­ kenységi, családtervezési és születésszabályozási vizsgálat részek én t vég re­ h a jtá s ra kerülő rep rez en ta tív adatfelvétel előkészítését szolgálta. így első­ sorban az összeírás te rv e ze tt kérdőívének gyakorlati k ip ró b álásá t és az öszszeírás te c h n ik á já n a k p ró b á já t szolgálta. E m ellett a prób afelv étel egyes m eg­ á lla p ítá sa it — figyelem be véve, hogy azok nem rep rez en ta tív eredm ényeket b izto sítan ak — elfo g ad h atju k a további vizsgálódás a la p já t képező m unkah ipotézisnek is. Ilyen értelem ben véve p ró b álju k közzé ten n i a próbafelvétel n éh án y eredm ényét, am ely további vizsgálódás a la p já t szolgálhatja. A p róbafelvétel B udapesten, a S chöpf-M erei Á gost K órház és a M argit K órház R endelőintézet serdülő nőgyógyászati rendelésein, B u d ap est V III. és

270

F I G Y E L Ő

IX. k erü letein ek egyes középiskoláiban, v alam in t Gödöllő város egyes k ö ­ zépiskoláiban és szakm unkásképző intézeteiben k e rü lt v ég reh ajtásra, és 150 fiú, v alam in t 626 leán y ö sszeírására te rje d t ki. Az adatfelv étel szervezésében és v ég re h ajtá sá b an közrem űködött d r . V e r ő T i b o r főorvos és d r . O lá h K in g a alorvos, v alam in t M é s z á r o s I s t v á n n é és P a t o n a y A n d r á s n é védőnők. A p ró b afelvétel ta p a sz ta la ta it kérdéscsoportonként az aláb b iak sz erin t fo g lalh atju k össze.

1.

H o n n a n s z e r z ik a f i a t a l o k a s z e x u a lit á s s a l, tá s s a l k a p c s o la to s is m e r e t e ik e t ?

f o g a m z á s g á tlá s s a l,

p á r v á la s z ­

A fiatalo k szocializációját a család n ak és a társad alo m szám os in té zm é­ nyének kell biztosítani. Ezen intézm ények között kiem elt szerepe kell, hogy legyen — m eghatározott' életkorban — az iskolának, s em ellett n agy je len ­ tősége van a közm űvelődés különböző intézm ényeinek is. A fiatalo k családi életre nevelésében — s ezen belül a szexuális felvilágosításban -— kiem elt fela d ato t v állal m ag ára az iskola, am ik o r a családi életre felkészítés k érd és­ körét az iskolai ta n m en etb e beágyazva k ív á n ja e lsa já títta tn i a fiatalokkal. A próbafelvétel során m egkérdezett 15—19 éves fiatalo k v álaszaiban nem tükröződik az iskola ilyen szerepénél-: hangsúlyozása. A fiúik válaszai alap ­ já n a szexuális kérdésekkel kapcsolatos felv ilág o sításb an elsősorban az íro tt sa jtó n a k van jelentős szerepe, m inthogy a m eg k érd ezett fiú k m integy fele azt jelölte meg, m in t szexuális ism ereteinek fő fo rrását. U gyancsak az ilyen irán y ú ism eretterjesztés elégtelenségére h ív ja fel a figyelm et az a tén y is, hogy a fiú k több, minit egynegyede b ará taitó l, te h á t közel azonos korú, m ás fiataltó l szerezte ilyen irán y ú ism ereteit. Csak m inden tizedik fiú jelezte, hogy a legautentikusabb helyről, egészségügyi dolgozótól, illetve pedagógus­ tól szerezte az ilyen irányú ism ereteit. A leányoknál a fen tiek tő l ném ileg eltérő a helyzet, m ivel e fiatalo k (különösen közülük is a legfiatalabbak) a szüleiktől k a p tá k az alapvető inform ációikat, m ajd a későbbi életkorokban nő meg az íro tt sajtó felvilágosító szerepe. Elgondolkodtató, hogy a leányok körében is gyakori a hasonló korú b arátn ő k tő l szerzett inform áltság előfor­ dulása, s körükben is csak m inden tizedik szerezte ism erete it szakképzett egészségügyi dolgozótól vagy pedagógustól. A fogam zásgátlási ism eretek terjesztése ném ileg m ás m ódon tö rtén ik : a fiú k ezeket az ism ereteik et is elsősorban az írásos sajtóból, m ásodsorban b a rá ta ik tó l szerzik, de e kérdésben m á r ném ileg m agasabb az egészségügyi dolgozok szerepe is. m inden hato d ik fia ta l m á r ezt em lítette. A leányok k ö ­ rében a leggyakrabban a szülő, hasonló gyakorisággal az íro tt sajtó fo rd u lt elő, h arm a d ik helyen áll közel azonos gyakorisággal az egészségügyi szem ély­ zet és a pedagógus em lítése, m íg csak a negyedik (19 százalékkal) a b arátn ő . Szexuális, párv álasztási kérdésekben a leányok n y ito ttab b ak , h ajlam o ­ sabbak m ások tap asztalatain ak , a felhalm ozódott ism eretek n ek az átvételére, m e rt k ö rükben csák m inden h eted ik u ta síto tta el m ás ta n ácsain ak elfogadá­ sát, m íg ez az a rá n y a fiú k körében még 40 százalék volt. A leányok ilyen kérdésekben tan ácso t elsősorban (különösen a fiatalab b ak ) szüleiktől fogad­ n ak el, idősebb tá rsa ik egym ás között is m egbeszélnek hasonló kérdéseket. Igen ritk á n em lítették az egészségügy dolgozóit, m in t ak ikhez ilyen k érd é­ sekben ta n ác sért fordulnak, s igen csekély a sajtó szerepe még ak k o r is, ha a közvélem ény szerint az újságok levelezési ro v atai bizonyos segítséget n y ú j­ ta n ak intim kérdések m egválaszolásában. A fiú k elsősorban k o rtársaik tó l. b ará taik tó l fogadnak el segítséget ezekben a kérdésekben, s m ásodik helyen a szülő áll. Ö sszefoglalva azt m o n d h atju k , hogy a v á rtn á l jelentősebb szerepe van a szexuális ism eretek terjesztésében az íro tt sa jtó n a k és a családnak, s ezzel szem ben az egészségügy és az iskola viszonylag kevés inform ációt nyúj/t a fiataloknak. Az életkori sajátosságokból következően, de valószínűleg az in ­ form ációk elégtelensége m ia tt is, m in d k ét nem ű fiatalo k igen jelentős része a szexualitásra, fogam zásgátlásra vonatkozó inform ációk jelentős részét egy­

FIGYELŐ

271

m ástól szerzik. Ez utóbbi kedvezőtlen v o ltá t az hangsúlyozza, hogy a téves inform ációk te rjed ésén e k a la p já t szolgáltathatja. 2.

H á n y é v e s k o r b a n k e z d ik a f i a t a l o k n e m i é le t ü k e t, s a z m e n n y ir e p á r o s u l a fo g a m z á s g á tlá s a l k a lm a z á s á v a l?

M ind a fiúk, m ind a leányok körében a 16. életév az, am ik o r a fia ta ­ lok közel a felének v olt m á r szexuális tapasztalata. Az egy évvel fiatalab b ak k ö réb e n ez az ará n y egyik nem n él sem érte el a 20 százalékot sem. A

s e r d ü lő k o r ú a k s z e x u á lis é le t é n e k k e z d e te

Á ltalános jelenség, hogy a fiatalo k m á r az első nem i ak tu sn ál is éltek a fogam zásgátlás valam ilyen lehetőségével, a rá n y u k m ind a fiúk, m ind a leányok k örében m eg h alad ta a 80 százalékot is. Az alk alm azo tt m ódszerek te k in te téb e n kiem elkedő gyakorisággal a postcoitális ta b le tta alk alm azását em líte tté k (a fiú k 75 százaléka, a leányok 61 százaléka), de nem elhanyagol­ ható a_ folyam atosan szedendő orális fogam zásgátlók em lítése sem, az esetek közel 10 százalékát ez adta. E m ódszerek m e lle tt m ég a kondom alk alm azása és a m egszakított érintkezés em lítése érdem el kiem elést. A m ár szexuális ta p asz talattal rendelkezők közül a leányok között töb­ ben v an n a k azok, ak ik az u tá n m á r rendszeres nem i élete t is élnek: a fiú k közül csak 41 százalék azok aránya, ak ik n ek az elm ú lt h ó n ap b an is volt nem i kapcsolata, m íg ez az ará n y a leányok esetében m eg h alad ja a 60 száza­ lékot is. Ez m egm utatkozik az elm últ havi érintkezések gyak o riság án ak k ü ­ lönbözőségében is, m ivel a szexuálisan ak tív fiú k n ál az elm ú lt hónapban 1,55 v o lt a coitusoik átlaga, m íg ez az a rá n y a leányok körében 4,47 volt. A szexuálisan aktív serdülők körében közel teljes kö rű a fogam zásgátlás alk alm azása (m indkét nem nél m eg h alad ja a 90 százalékot is). Az így alk al­ m azo tt m ódszereket te k in tv e a fiú k szinte kizárólag a horm onális hatású fogam zásgátló ta b le ttá k a t em lítették, ezen belül is túlnyom ó többséggel a postcoitális ta b le tta alkalm azását. A z e lő z ő h ó n a p b a n s z e x u á lis a n a k t í v és f o g a m z á s g á t lá s t a lk a lm a z ó s e r d ü lő k m e g o s z lá s a a v é d e k e z é s m ó d ja s z e r in t , n e m e n k é n t

A leányok fogam zásgátlási g y ak o rlata ném ileg eltérő, m ivel az első helyen e m líte tté k a folyam atosan szedendő orális fogam zásgátlókat, csak a m ásodik helyen a postcoitális ta b le tta alkalm azását, de előfordult a m eg­ szak íto tt érintkezés és a condom alkalm azásának em lítése is.

F I G Y E L Ő

272

A fogam zásgátlás szinte teljeskörűsége a fiatalo k körében a felelősségteljes m a g a ta rtá st sejteti, am it csak erősít az a tény, hogy a m egkérdezett fiú k több m in t 80 százaiéira úgy nyilatkozott, m egbeszéli a p artn e ré v el a fogam zásgátlással kapcsolatos kérdéseket, a to v áb b i 15 százalék em lítette, hogy állandó p artn e ré v el m egbeszéli e kérdést. A horm onális h atású fogam zásgátlók széles körű alk alm azása ebben az életkorban ó h atatlan u l felveti a kérdést, m en n y ire v an ez összhangban a kérdésben k ia lak íto tt egészségügyi elvekkel, orvosi gy ak o rlattal. E kérdés jogosságát csak hangsúlyozza az a tény, hogy e fiatal lányok közel 40 száza­ léka nem orvos ja v a sla tá ra (s így nem orvosi ellenőrzés m ellett) alkalm azta a fogam zásgátlás e m ódját. A z e lő z ő h ó n a p b a n s z e x u á lis a n a k t í v és f o g a m z á s g á t lá s t a lk a lm a z ó s e r d ü lő lá n y o k m e g o s z lá s a a v é d e k e z é s m ó d ja és a c o it u s o k s z á m a s z e r i n t

N ém iképpen en y h íti a képet az, hogy a g y ak rab b an szexuális életet élők alkalm azzák inkább a folyam atosan szedendő orális ta b letták a t, m íg a ritk á b b a n nem i életet élők a postcoitális ta b lettát, illetve az egyes term észe­ tes, kevésbé m egbízható m ódszereket, m in t a m eg szak íto tt érintkezés. 3.

M e n n y ir e , i s m e r i k

a f ia t a lo k

a f o g a m z á s g á t lá s

k ü lö n b ö z ő

m ó d s z e r e it?

A fiatalo k fogam zásgátlási ism erete it a ta p asz talato k szerin t az alábbi tényezők befolyásolják: É l e t k o r : a kor elő reh alad táv al em elkedik az ism eret szintje, s egyre aktív ab b ak az ism eretek. Míg az egyes fiatala b b életk o ro k b an bizonyos fogam ­ zásgátlási eljáráso k at a k érd ezettek em lítésü k esetén úgy jellem eztek, hogy h allo tta k m á r azokról, addig az idősebb életk o ro k b an m á r önállóan, segítség nélkül em lítik azokat. N e m : egyes nem ek szerin t szelektív m ódszereket a fiúk, illetve a leányok m ásk én t ism erik: pl. a fiú k jo b b an ism erik a kondom ot, a coitus in te rru p tu st, m in t fogam zásgátló eszközt, illetőleg m ódszert, m in t a leányok, ugyanakkor azonos m ódon ism erik a leányok á ltal alkalm azandó m ódszereket. M ó d s z e r : a leg elterjed teb b en és legjobban ism ert fogam zásgátlási m ód­ szerek az orális és a postcoitális ta b letták , v a la m in t a kondom alkalm azása. K evésbé ism ertek az ebben az életko rb an és szülészeti anam nézissel M agyarországon nem igen ja v a llt m éhen belüli eszközök alkalm azása, s hasonlóan kevésbé ism ertek egyes term észetes (n ap tári m ódszer, hüvelyöblítés) és egyes m echanikus (pesszárium ) fogam zásgátlási eljárások, m ódszerek.

4.

T e r h e s s é g e k e lő f o r d u lá s a

A leányok 2 százalékának v o lt m á r terhessége, és azok m in d en esetben terhességm egszakítással végződtek.

FIGYELŐ

273

T e r h e s s é g e k e lő f o r d u lá s a és k im e n e t e le a z összes, és a s z e x u á lis t a p a s z t a la t t a l r e n d e lk e z ő le á n y o k k ö r é b e n

H a ezt az a rá n y t a m á r szexuális ta p a sz ta la tta l rendelkező fia ta l leányok k örében vizsgáljuk, úgy a m á r legalább egy alkalom m al terh es leányok ará n y a m á r 5 százalékra tehető, s k ö rükben is a terhességek kim enetele m inden esetben an n a k m egszakítása volt. (Az adatfelvétel az esetek túlnyom ó többségében középiskolákban és szakm unkástanuló iskolákban tö rtén t. Ezen fiatalo k közül, a k ik terh esek le tte k és terhességüket k ih o rd ták , értelem ­ szerűen k im a ra d ta k az iskolából, és így nem k erü lh e tte k be az ad atfelv é­ telbe sem. Ez a m ag y arázat arra, hogy a m egfigyelt fiatalo k k örében egyetlen terhesség sem végződött szüléssel.) F en ti tanulságok szűrhetők le, m in t a serdülő k o rú ak születésszabályo­ zási v iselkedését k u ta tó próbafelvétel főbb m egállapításai, s am elyek még az ad atfelvétel term észetéből fakadóan további m egerősítést igényelnek. Ezt a m egerősítést v árh a tó an az 1986. évi term ékenységi, családtervezési és szüle­ tésszabályozási vizsgálat eredm ényei fogják szolgáltatni, s am ely vizsgálat végleges eredm ényeit a K özponti S tatisztik ai H ivatal fogja közzétenni. M é s z á r o s Á r p á d —d r . M i k l ó s i M ik l ó s

C O H E N , J . : C l i n i c a l u s e o f b ip h a s ic a n d t r i p h a s i c P i l l s . ( A b ifá z is o s és t r i fá z is o s fo g a m z á s g á t ló t a b l e t t á k k l i n i k a i a lk a lm a z á s a .) I P P F M e d ic a l B u l l e t i n 1985. N o . 4. 1 —2. p . R o c k m unk ásság a nyom án v á lt lehetővé 1956-ban a n o retin o d rel szin­ tetik u s progesztogénnel történő ovulációgátlás. A progesztogén ta rta lm ú m o­ nohorm onális an tikoncipiensek alkalm azásával eg y ü ttjá ró v érzészavarok v e­ zettek az ösztrogénekkel — kezdetben a m esztranollaü, később az etin ilö sztnadiollal — k o m b in ált készítm ények előállításához. A h atv an a s évek elején forg alo m b a hozott Enovid 9,85 m g noretinodreflt és 0,150 m g m esztran o lt tartalm azo tt. Az e lm ú lt 25 év folyam án h árom fontos felism erés befolyásolta az o rá­ lis fogam zásgátlás elm életét és g y ak o rlatát: 1. A k ardiovaszkuláris szövődm ényék és az anyagcsere zav aro k m egelő­ zése érd ek ében csökkenteni k ell a készítm ények h o rm o n ta rta lm á t. 2. A fogam zásgátlásban alk alm az h ató ú ja b b sztero id o k at k ell előállí­ tani. 3. Az önm agában ad ag o lt etin ilö sztrad io l n a p i dózisának csökkentése kedvezőtlenül befolyásolja a m egbízhatóságot, ezért a szekvenciális k észít-

274

F I G Y E L Ő

m enyek h ely ett a k o m b in á lt gyógyszerek k erü ltek előtérbe. Ezek so ráb an a la ­ csony dózisú ösztrogén-gesztagén k o m b in áció k k erü ltek elő állításra és fo r­ galm azásra. A zonban a korszerű, alacsony h o rm o n ta rta lm ú ta b le ttá k alk alm azását szám talan m ellék h atás kísérh eti (vérezgetés, am enorrhoea, m ellfeszülés stb.). A ciklus első felében fellépő vérezgetés oka a relatív ösztrogénhiány, míg a későbbi áttöréses vérzés h á tte ré b e n a progeszteron elégtelenség állhat. Ezek az okok vezettek a női horm onális ren d szer élettan i havi ciklusos v á l­ tozásait figyelem be vevő bifázisos, m a jd később a trifáziso s ta b le ttá k k ifejlesztéséhez. A bifázisos k o m b in ált fogam zásgátlás a ciklus fo ly am án (kétféle — az elején alacsonyabb, a m ásodik felében m agasabb h o rm o n ta rta lm ú — össze­ tételű ta b le ttá t alkalm az. A különböző k észítm ényekben a k étféle tab letta m ennyisége és összetétele eltérő. A ciklus első szakaszában 7— 11 n ap ig kell szedni a 30—50 μg etin ilö sztrad io lt és 50— 150 μ g levonorgesztrelt vagy 500 MS n o retiszte ro n t vagy 1000 u g n o retisztero n -acetáto t tartalm azó ta b lettát. A ciklus m ásodik szakaszában a 10—14 n a p ra elegendő ta b le tta 30—50 μ g etin ilö sztrad io lt és 125—200 u g lev on o rg esztrelt vagy 1000 u g n o retisztero n t vagy 2000 μ g n o retiszte ro n -a cetáto t tartalm az. A v álto zatlan ösztrogén m ennyiség m e lle tt növekvő progesztogén ta r ­ talm ú ta b letták b ó l álló trifázisos orális fogam zásgátlás sém ái a következők lehetnek:

H a tá s m e c h a n iz m u s és e l m é le t i e lő n y ö k

A bifázisos és a trifázisos orális fogam zásgátlók feleln ek m eg leginkább az ideális antikoncipiensekkel szem ben tám aszto tt követelm ényeknek: fe l­ függesztik a tüszőrepedést, u g yanak k o r n em d ep rim áljá k az agyalapi m i­ rig y m űködését, b iz to sítják az endo m etriu m és a cerv ik ális n yák ciklusos változásait. Ezen kívül, a növekvő szteroid szin tn ek köszönhetően a bifázisos készítm ények alkalm azása során ritk á b b a pecsételő és erősebb áttöréses vérzés, v alam in t a m onofázisos k o m b in á lt ta b le ttá k m e lle tt előforduló am e­ norrhoea. A trifázisos adagolási sém a a z első h éten igen alacsony, m ajd a m á ­ sodik és a h arm a d ik h éten k ism érték b e n em elkedő horm onm ennyiség révén m egbízhatóan m eggátolja a ciklusközepi lu tein izáló horm on „p eak ”-et. A szteroid ta rtalo m csökkentése m a m á r általán o s követelm ény. Az a la ­ csonyabb ösztrogén-bev.itel révén ritk á b b á v á ln a k a vénás trom boem bóliás szövődm ények, m íg a gesztagén ta rtalo m csökkentésével alacsonyabb lesz az a rté riá s m egbetegedések és a h ip e rtó n ia előfordulása, jav u l a szénhidrái to leran cia és az egyes choleszterin frak ció k (HDL, LDL, VLDL) arán y a. M e g b íz h a tó s á g

A bifázisos készítm ények m egbízható fogam zásgátlók; a P earl index — az összetételtől függően — 1,0 terh esség .alatt v an száz n ő év re szám ítva. A trifázisos ta b le tta h atékonyság át a 0,22 a la tti P earl in d ex jelzi.

F I G Y E L Ő

275

A n y a g c s e re h a tá s o k A bifázisos fogam zásgátlók több vizsgálata azt igazolta, hogy az ösztrogén dózis 50 μ g-ról 30 μ g -ra m érséklésével csökkennek a v éralv ad ási el­ térések, a h ip e rtrig lice rid ém ia és a diabetogén hatás. A zonban -ilyen alacsony ö sztrogéntartalom m ellett is észlelhetők -anyagcsere eltérések. B r ig g s és m u n k a tá rsa 1978-ban összehasonlította -egy m onofázisos, egy bifázisos és egy trifázisos k o m b in á lt fogam zásgátló anyagcsere h atását, mely a legkedvezőbbnek a trifázisos ta b le tta alk alm azása m e lle tt m u tatk o zo tt: utóbbi n em csökkentette a cukortoleranciát, h iperglikém ia esetén nem nö­ v elte az inzulin-választ, a tö b b i vizsgált készítm ényhez v iszonyítva a leg k i­ sebb m é rté k ű h ip e rtrig lic e rid é m iá t idézte elő és szignifikánsan em elte a k ard io v aszkuláris szövődm ényekkel szem ben v éd ő fak to rk én t szereplő m agas den zitású v érzsír (HDL) szin tjét.

E g y é b m e l lé k h a t á s o k

Az am enorrho-ea -gyakorisága a fentiekben e m líte tt k ét — „A ”-v al és „В '’-v el jelzett — trifázisos készítm ény közül az ,,A” jelű n él 1% a la ttin a k bizonyult, ugyancsak -ennél fo rd u lt elő le g ritk áb b a n az áttöréses vérzés is. A m ellfeszülés gyakorisága az „A ” trifázisos ta b le tta szedése m ellett — a különböző vizsgálatok sz e rin t — az alkalm azás kezdetén észlelt 10,7, il­ letv e 21% -ról 18 hónap elteltév el 4,7, illetve 8,8% -ra csökkent. A „B” k é­ szítm ény esetén az ilyen jellegű panaszok előfordulása m ásfél évi alk al­ m azás u tá n 2% -ról 1% -ra m érséklődött. A szedéssel egyidejű testsúly-növekedés az „A ” trifázisos k o m b in ált ta b le tta alkalm azása esetén 14,7%-os gyákorisággal lé p e tt fel, m íg a „B” készítm énynél nem fo rd u lt elő. A ta b le tta ta rtó s szedésének felfüggesztése u tá n a fogam zóképesség gyorsan h ely reáll; a „B” készítm ény -esetén az anti-koncepció befejezése u tán háro m h ó n appal m á r a n ők 95% -a terhes volt. A bőrgyógyászalti elváltozások közül az acne v ulg áris az esetek 96%áb an csökkent az „A ” trifázisos ta b le tta szedése során. H á trá n y o k

Meg kell em líteni, hogy a többfázisos orális antikoncipiens drágább, m in t a k o ráb b i m onofázisos készítm ények. A tablettaszed és elm ulasztása esetén z a v a rt okozhat az alkalm azó szám ára, hogy — a ciklus ad o tt sza­ k áb an szükséges — m elyik színű ta b le ttá t kell, ille tv e k ellett volna b e­ szednie. E m ellett a bifázisos vagy trifázisos kom binált készítm ényeket a l­ kalm azó k n ál — a ta b le tta h a tá sá ra — n övekedhet az acne, a m ellfeszülés és a m e n stru ác ió t megelőző tü netcsoport fellépésének gyakorisága. K ezelésük az esetek -nagy részében m egoldható a p an aszo k at okozó ta b le tta hely ett egy m ásik gesztagén kom ponenst ta rtalm a zó készítm ény adagolásával. Ha a panaszok ekkor sem -szűnnek meg, m agasabb h o rm o n ta rta lm ú készítm ény rendelése -kísérelhető -meg. A bifázisos és trifáziso s k o m b in á lt antikoncipiensek k izáró lag orvosi ellenőrzés m ellett alkalm azhatók, ellen ja v allata ik m egegyeznek a m onofázisos k o m b in ált orális fogam zásgátlók kontrai-ndikációival. K ö v e tk e z te té s e k

N ap jain k b an a többfázisú készítm ények te k in th e tő k a legjobb orális horm onális antikoncipienseknek. Az alacsony dózisú gesztagén ta rta lm ú m o­ nohorm onális ta b le ttá k nem eléggé m egbízhatóak és m agasabb rizik ó t je len ­ ten ek a m éhen k ívüli terhesség és a petefészek töm lő k -kialakulása szem ­ pontjából. A m agas h o rm o n ta rta lm ú készítm ények nehezen to lerálh ato k . A

276

FIGYELŐ

m agas ö sz tro g én tartalm ú szekvenciális ta b le ttá k a m é h n y álk a h árty a tú lten gését o ko zh atják és növelik a trom boem bóliák veszélyét. A m agas ho rm o n ta rta lm ú k o m b in á lt készítm ények szedése esetén gyakoriak a m in d k é t h o r­ m onösszetevő okozta anyagcsere-változások. S zám talan m ellék h atással já r az alacsony dózisú m onofázisos antikoncepció is. T eh á t m a ra d a legkedvezőbb m ódszer: a biíázisos és trifázisos k o m b in á lt ta b le tta . . . addig, m íg valam i jo b b at nem találu n k !

B I L L IN G S , E . L ., W E S T M O R E , A . : T h e B illin g s M e th o d . C o n t r o llin g f e r ­ t i l i t y w i t h o u t d r u g s o r d e v ic e s . ( A B i l l i n g s m ó d s z e r . S z ü le té s s z a b á ly o z á s g y ó g y s z e r v a g y e s z k ö z n é lk ü l. ) A n n e O ’D o n o v a n P t y . L t d . , M e lb o u r n e , 1984. 254 p.

J o h n B i l l i n g s — a könyv szerzőjének fé rje és közös m u n k á ju k irá n y í­ tója, aki em lékének a k ö te te t a já n lja — a h atv an a s években M elboum e-ben dolgozta ki a term észetes an tik o n cip ien sek so ráb a tarto zó fogam zásgátló m ódszerét. L ényege ab b an foglalható össze, hogy a m éh n y ak b an term elődő ny ák m ennyiségének és m inőségének folyam atos m egfigyelése a la p já n nagy valószínűséggel m e g állap íth ató k a n ő i ciklus te rm ék en y és nem term ékeny n apjai, illetv e időszakai. A m ódszernek egyszerűsége, és a m ellékhatások hián y a m e lle tt fő előnye m egbízhatósága, m ely et a hetvenes év ek m ásodik felében az Egészségügyi V ilágszervezet ö t országban leb onyolított vizsg álata 97% -ban á lla p íto tt meg. A könyv legfontosabb fejezete a m ódszer te ch n ik á já v al, illetv e k iv ite­ lezésével foglalkozik. A szerzők azt a já n ljá k , hogy a védekező nő m egfigye­ lésének áb rá zo lá sát az esti órák b an végezze. A feljegyzésekhez csupán egy vonalazott p a p írla p ra van szükség. A ciklus jelenségei alaposan és gyorsan csak aikkor ism erhetők meg, h a az első 2— i h ét folyam án a nő tartó zk o d ik a szexuális kapcsolattól, m ivel a szexuális izgalom vagy az eg y ü ttlét a n o r­ m á lisá t m eghaladó m ennyiségű váladékozással jár. A m ó d szert főbb v o n á­ saiban a fé rjje l is m eg kell ism ertetn i, hogy az élettan i jelenségeket ő is figyelem m el tu d ja k ísérni és fogam zásgátlás m egvalósításában m egértőén együttm űködő p a rtn e r legyen. Az eljárás e lsajátítása so rán a nő szám ára a következőkről kell szólni: 1. S zükségtelen a hüvelyen belü li észlelés, m ivel a n y ák a h ü v ely b e­ m enetben, a szem érem testen is m egjelenik. 2. A n ők á ltaláb a n a m enstruáció s vérzés kezdetéhez h asonlóan ész­ lelik, a m in t a n y á k eléri a szem érem testet. A n ő n ek csupán a n a p folyam án a r r a kell figyelnie, m ilyen érzése v an já rá s közben: száraznak, nedvesnek, ragadósnak vagy sikam lósnak érzékeli-e a szem érem rést? Fel kell jegyezni a n y á k állag á t is: sű rű vagy a n y ers to já sfe h é rjé re em lékeztet, v a la m in t a z t is, m inősége vagy m ennyisége az előző napéhoz v iszonyítva hogyan a la­ kul. j 3. A z észlelések feljegyzésére a következő je lek ajá n lh a tó k : kis függő­ leges v o n al („száraz” n ap ), egyenlőségjel (változatlan váladék) és egy p o n t kö ré ra jz o lt k ö r (nyák). 4. A ciklus hossza nem állandó, ezért a term ék en y időszak n em á lla ­ p íth a tó m eg az önm egfigyelés m ellőzésével, a m enzesz első n ap játó l tö rtén ő szám ítással. 5. A k o rai n a p o k perió d u sa a m enzesztől a középidőig (a tüszőrepedés napjáig) ta rt. A nő addig term éketlen , m íg az ovuláció előtt n éh á n y n a p p a l m eg n em je len ik a nyák. Az ún. száraz v ag y v álto zatlan n y ák m ennyiség­ gel jellem ezhető n ap o k időszakát alapvető te rm ék etlen p erió d u sn ak nevezik. Ez hetekig, ső t hónapokig ta r th a t a szoptató an y ák n ál, a változó k o rb an levő nőknél vag y érzelm i, pszichés stressz h atására. A korai m eddő időszak h iá ­ nyozhat is, h a a ciklus folyam án a tüszőrepedésre a középidőnél jóval k o ­ ráb b a n k erü l sor.

F I G Y E L Ő

277

A z o v u lá c ió s m ó d s z e r s z a b á ly a i

Az egyszerű e ljá rá s célja, képessé tenn i a n ő t a ciklus te rm ék en y fá ­ zisa k ezd etén ek és a z ovuláció felism erésére. 1.

A

te h e rb e e s é s e lő s e g íté s e

A közösüléseket k o n ce n tráln i kell a tüszőrepedés n a p já ra és az ezt kö­ vető n ap ra, m elyet a sikam lós n y á k jelez. Az ezt megelőzően 2—3 n ap n ál n em gy ak o ribb szexuális élet növelheti a férfi nem zőképességét. 2.

A fo g a m z á s m e g g á tlá s a

A

k o r a i n a p o k s z a b á ly a

a) Az erős m enstruációs vérzéssel já ró napokon tartó zk o d n i kell az együttléttől. b) A közösülés a terh esség lé tre jö tte szem pontjából csak ak k o r veszély­ telen, h a a nő a term elődő ny ák m ennyiségében és m inőségében több napon k eresztü l n em észlel változást. c) T artózkodni kell a z együttléttől, h a bárm ily en v áltozás — vérzés vagy váladékozás — következik be a ciklus folyam án. U gyanez a teendő, h a átm enetileg felszaporodik a nyák. A

c s ú c s s z a b á ly

A csúcs szabály a ciklus utolsó n a p ja ira vonatkozik, m ely a tü sző re­ pedéstől a m enstruációig ta rt. A gyak o rlatb an a m eddő periódus az ovulá­ cióra u taló jelek m egjelenésétől szám ított negyedik napon kezdődik.

3.

A s z ü le te n d ő g y e r m e k n e m é n e k m e g v á la s z tá s a

A gyerm ek nem e sikeresen befolyásolható a következő ú tm u tatá so k al­ k alm azásával: a) L eány nem zéséhez az eg y ü ttlé tet a rra az időp o n tra kell időzíteni, am ik o r a n y á k sikam lóssá válik. E zután a tüszőrepedés u tá n i negyedik n a ­ pig tartó zk o dni kell a szexuális élettől. b ) F iúgyerm ek nem zése céljából a szexuális k ap c so la tn ak ak k o r kell tö rtén n ie, am ikor a sikam lós ny ák szárazzá vagy ragadóssá válik. M eg állapítják a szerzők, hogy a m ódszert alkalm azó nő a rendszeres önm egfigyeléssel egészsége védelm ét is szolgálja, hiszen időben felism erheti az olyan kezelést igénylő kóros állapotokat, m in t a vérzés vagy folyás. A szerzők ism e rte tik a n ő i szervezetben a ciklus folyam án lezajló v á l­ tozásokat, b e m u ta tjá k a petefészek, a m é h n y álk a h árty a és a m éhn y ak m ű ­ ködését, v a la m in t a m egterm ékenyülés m echanizm usának főbb vonásait. A könyv egyik önálló fejezete közli a n ő k a m ódszerre vonatkozó leg­ gyakoribb kérdéseit és a szerzők — á lta lá b a n az eljárás előnyeit kidom bo­ rító — válaszait. E m ellett szót e jt a m ódszer elterjesztésén ek n éh án y m ód­ szertan i kérdéséről is. K ülön fejezet foglalkozik a születésszabályozással. A fogam zásgátló m ódszerek ism ertetésekor szól h atásukról, ellen jav allataik ró l, m egbízhatósá­ gukról, a h angsúlyt a h átrá n y o k ra , m ellék h atáso k ra helyezve. K özérthetően ism erteti a m eddőség különböző form áit. A szerzők a kiad v án y végén jól használható, m integ y 120 m egnevezést m ag áb a foglaló betű ren d es fogalom m agyarázatot á llíto tta k össze, m ely a legfontosabb angol és la tin nyelvű fogalm ak egy-egy m ondatos, töm ör, de igen in fo rm atív m ag y aráz atá t tartalm azza. A könyvet kellő részletezettségű irodalom jegyzék zárja.

278

FIGYELŐ

(A ref. m egjegyzése: A N em zetközi C saládtervezési Szövetség (IPPF) 1983-ban az O rvosi T anácsadó B izottsága á ltal összeállított k ia d v án y t je len ­ te te tt m eg az időszakos ö n m egtartóztatáso n alapuló születésszabályozási m ód­ szereikről („Periodic A bstinence fo r F am ily P la n n in g ”. IP P F . 1983.). A könyv — a szerzők á ltal h e ly te le n íte tt elnevezéssel — az ún. term észetes családtervezési m ódszerek cso p o rtjak én t e m líte tt fogam zásgátló eljáráso k sokoldalú, m egalapozott és 'kritikus érték elését adja. A cervikális n y á k m ódszert ism er­ tetve, a kiad v án y ism ételten h ivatkozik az Egészségügyi V ilágszervezet (WHO) p rospektív vizsgálatára. T öbbek között a m ódszer h á trá n y a i között szól a r ­ ról, hogy egy átlagosan 28,6 napos ciklus fo ly am án a teh erb eesés szem p o n t­ jából veszélyes összes napok szám a 15,4 n a p volt, azaz m e g h ala d ta a ciklus ta rtam á n ak felét. Az e ljá rá s ideális feltételek et figyelem be vevő elméleti vagy m ódszer-hatékonysága az irodalom sz erin t 90% fe le tt van. Ezzel szem ­ ben a g y ak o rla ti effektivitás ennél jó v al alacsonyabb. A WHO irán y ításá v al tö rté n t p rospektív vizsgálatok sz erin t a sikertelenségi r á ta átlagosan 20% volt, a terhesség és m ás okok m ia tt az e ljá rá s alk alm azását m egszakító nők ará n y a 13 hónap u tá n elérte a 35,6%-ot. Az IP P F K özponti T an ácsa 1982ben elfogadott és azóta nem rev id e ált állásfoglalása u ta l rá , hogy a m ód­ szert alkalm azó nők 25% -a egy éven belül teh erb e esett, m íg ugyanezen é r­ té k az in tra u te rin eszköznél és az orális ta b le ttá n á l 5% a la tt van. E nnek több oka van, így az a tény, hogy a különböző vizsgálatok sz erin t a nők 7—25% -ának nehézségeket je le n t a n y ák v álto zásain ak felism erése, illetve értékelése. E m ellett a n y á k m ennyiségét gyulladásos betegségek, gyógyszerek és m ás ökok is befolyásolhatják. A fe n ti té n y ek a la p já n az IP P F az időszakos ö n m eg tartó ztatáso n a la ­ puló fogam zásgátló e ljáráso k at a születésszabályozás m ás, hatékony m ód­ szereivel nem te k in ti egyenértékűnek. A lk alm azásu k at olyan szem élyeknek vagy p á ro k n a k aján lja, a k ik eltérő okok m ia tt m ás védekező m ó d szert nem tu d n a k vagy nem a k a rn a k használni. A zonban ezeket a szem élyeket in fo r­ m álni kell arró l, hogy a m ódszer nem te k in th e tő kellően m egbízhatónak. Az állásfoglalás tö b b e k között leszögezi, hogy — h á trá n y a i ellen ére — a cerv i­ kális n y á k m ódszer jobb, m in t a fogam zásgátlás teljes mellőzése.

F I G Y E L Ő

ALKOTÓ IFJÜ SÁ G PÁLYÁZATOK 1985.

279

280

F I G Y E L Ő

F I G Y E L Ő

281

AZ ALKOTÓ IFJÚ SÁ G PÁLYÁZAT 1985. ÉVI EREDMÉNYEI I.

d íj

Az inkongru encia okai a diplom ás ak tív keresők foglalkozási— képzettségi s tru k tú rá já b a n B á t h o r y n é G ö r ö n t s é r V e r o n i k a : Az évtközi ip arstatisztik ai beszám oló je len ­ tések v állalati és ágazatsorosan g y ű jtö tt a d a ta it válogató és listázó p aram éterezhető feldolgozásainak p rogram rendszere K e l e t i A n d r á s : M obilitás ad a to k becslése m egyékre

S zű cs Z o lt á n :

II.

d íj

T i b o r n é : A kom plex hatékonyság alak u lá sán a k d inam ikus vizsgálata a p am u tip a rb a n K u l ic s n é S z a b ó A l i z : A m agánerőből é p íte tt lakások építési költségei Vas m egyében P i n t é r Z o l t á n : S zám ítástechnikai m egoldás kis te rü leti becslések m egyei felhasználásához (Az ifjúsági adatfelvétel alapján)

Spáda

III.

d íj

K a p o s i L a jo s : A foglalkoztatás jellem zői és feszültségei Z ala m egyében G a b o r já k n é d r . V y d a r e n y K lá r a : A települések kiskereskedelm i funkciói

B áes-K iskun m egyében D ic s é r e t b e n r é s z e s ü lt e k : G ö r ö n t s é r V e r o n i k a — P á l m a i P é t e r : A DMS általán o s képernyővezérelt ad atb ev iteli szubru tin k ö n y v tár, és ennek gyakorlati alk alm azása A r d a y Z o l t á n — S im o n S á n d o r n é : P r o g r a m . Ip ari m érlegadatokból h aték o n y ­ sági m u tató k szám ításához D r . M o l n á r E r z s é b e t : M atem atik ai—statisztik ai elemző m ódszerek alk alm a­ zása a kereskedelem és az idegenforgalom k ö lcsö n h atásán ak k im u ta­ tá sá ra

B á th o ry n é

B udapest, 1986. m áju s 9. BÍRÁLÓ BIZOTTSÁG

F I G Y E L Ő

282

Előkészületben az új MAGYAR NEM ZETI ATLASZ M egjelenik 1988-ban Az atlasz térképes fo rm áb an teljes k ö rű átte k in té st n y ú jt h azán k — term észeti adottság airó l és erőforrásairól, — a településrendszerről, a népességről és térb eli eloszlásáról, a lak ásés életkörülm ények te rü le ti sajátosságairól, az idegenforgalom ról, az ipar, a m ezőgazdaság, a közlekedés térszerkezetéről, — a környezetvédelem helyzetéről. Bevezető térképei többek között a közigazgatás 1940 u tá n i v álto zását szem léltetik. Az atlasz célja, hogy a környezeti adottságok, a nem zeti vagyon, a m unkaerő és a term elés te rü le ti eloszlásának a b em u tatásáv al — m egalapozottabbá tegye a népgazdasági és a te rü leti tervezést, segítse elő az ágazati döntések te rü leti h a tá sa in a k felm érését, — ad jo n lehetőséget az egyes tu d o m án y ág ak k u ta tá si eredm ényeinek térk ép i rögzítésére, segítsen a tov áb b i térszerk ezeti k u ta táso k k i­ jelölésében, — szolgáljon fo rrá sk é n t az oktatásban, segítse a hazafias nevelést, — legyen eligazító eszköz a nem zeti k u ltú ra és m űvelődés szám ára, — já ru ljo n hozzá h azán k külföldi m egism ertetéséhez. Az atlasz nagysága 30X42 cm. T érképei n agy részének m é retarán y a 1:1 000 000, 1:1 500 000, 1:2 000 000 és 1:4 000 000. Az atlasz közel 300 oldalán több m in t 400 térkép szem lélteti h azán k at. A té rk ép ek ta rta lm á t grafikonok, szelvények, diagram ok egészítik ki. A térk ép ek jelm ag y arázata és a szak­ szöveg m a g y ar és angol nyelvű. Az atlasz szerkesztését a M agyar Tudom ányos A k adém ia á ltal a m i­ nisztériu m o k és m ás főhatóságok képviselőiből életre h ív o tt szerkesztő bizott­ ság irán y ítja. A té rk é p ek a különböző te rü le te k legkiválóbb szakértőinek, tudom ányos k u ta tó in a k a bevonásával készülnek. A té rk ép ek terv eit, tisztázati ra jz a it a K arto g ráfiai V állalat készíti, az atlasz sokszorosítását a M agyar N éphadsereg T érképészeti In tézete végzi. E lő je g y e z h e t ő :

M agyarország N em zeti A tlasza Szerkesztő B izottsága 1388 B udapest, P f.: 64.

FI G Y E L Ő

283

A NÉPESSÉGTUDOM ÁNYI K U TA TÓ INTÉZET KÖZLEM ÉNYEI A N épességtudom ányi K u tató Intézet közlem ényei sorozatban eddig az alábbi k ö tetek jelenitek m eg: 1. M agyarország m egyénkénti népességének v á rh a tó alakulása, 1960. I.— 1980. I. között, 1963/1. 2. A nyugdíjasok helyzete, 1963/2. 3. A korbevallás m egbízhatóságának vizsgálatai az 1960. évi népszám ­ lálásnál, 1964/1. 4. M agyarország népességének dem ográfiai jellem zői régiónként, 1965/1. 5. A válások okai, 1965/2. 6. A b udapesti nyugdíjasok helyzete és problém ái, 1965/3. 7. A tá rsa d alm i átrétegződés, és dem ográfiai h a tá sa I. B udapesten és a városokban, 1965/4. 8. A népesség foglalkozásának v áltozása 1960—1963 között, 1965/5. 9. V izsgálatok a népesség .területi eloszlásának ala k u lá sá ró l M agyarországon, 1900—1960, 1966/1. 10. L akásdem ográfiai adatok, 1966/2. 11. A szociális intézetek és gondozottaik helyzete, 1966/3. 12. M agyarország népességének te rü le ti előreszám ítása, 1966/4. 13. A m a g y ar leíró sta tisz tik a fejlődése, 1966/5. 14. T erm ékenységi adatok, 1966/6. 15. A dem ográfiai tényezők h a tá sa a művelődésire, 1967/1. 16. Iskolai végzettség és szakképzettség, 1967/2. 17. M agyarország népességének gazdasági korfái, 1967/3. 18. N em zetiségek dem ográfiai sajátosságai B aran y a m egyében, 1968/1. 19. M agyarország népességének előreszám ítása, 1966—2001, .1968/2. 20. A m a g y ar tö rté n eti dem ográfia a II. v ilág h áb o rú u tán , 1968/3, ( a n g o l n y e lv e n ) .

21. T ö rtén eti dem ográfiai kollokvium . B udapest, 1965, 1968/4,

( fr a n c ia ,

a n g o l és n é m e t n y e lv e n ) .

22. D em ográfiai jellem zők a települések nagyságcsoportja szerint, 1900— 1960, 1968/5. 23. A K özponti S tatisztik ai H ivatal N épességtudom ányi K u tató In tézeté­ nek évkönyve, 1963—1968, 1968/6, ( m a g y a r és a n g o l n y e lv e n ) . 24. A lkoholizm us, 1968/7. 25. G yerm ekgondozási segély, 1969/1. 26. K u tatási m ódszerek a term ékenység és a családtervezés v izsg álatára: M agyar tapasztalato k , 1969/2, ( a n g o l n y e lv e n ) . 27. C saládtervezés M agyarországon. Az 1966. évi term ékenységi és csa­ ládtervezési vizsg álat (TCS) fontosabb ad atai, 1970/1. 28! G yerm ekgondozási segély, 1970/2. 29. 1966. évben egyetem i (főiskolai) felv ételre je len tk ezettek dem ográfiai és testfejlettség i vizsgálata, 1970/3. 30. T ársad alm i átrétegződés, és dem ográfiai h atása i II. M agyarországon, 1970/4. 31. C saládtervezés M agyarországon. Az 1966. évi term ékenységi és csa­ lád tervezési vizsgálat (TCS) fontosabb adatai, 1970/5, ( a n g o l n y e lv e n ) .

284

F I G Y E L Ő

32. A IX. Biológiai V ándorgyűlésen elhangzott előadások ta rta lm i kivo­ natai. B udapest, 1970. m áju s 6—8., 1970/6, ( a n g o l n y e lv e n ) . 33. M agyarország népességének 1957 óta tö rté n t belföldi v án d o rlá sán a k vizsg álata n éh á n y szem pontból, 1971/1, ( a n g o l n y e lv e n ) . 34. M agyarország halandósági táb lái 1900/01-től 1967/68-ig, 1971/2. 35. N épesedéspolitika M agyarországon, 1972/1. 36. M agyarország népességének előreszám ítása (1972—2001), 1973/1. 37. N em zetiségek dem ográfiai sajáto sság ai B aran y a m egyében. II., 1973/2. 38. M agyarország népessége, 1974/1, ( a n g o l n y e lv e n ) . 39. A budapesti alkoholisták és leszárm azo ttaik biodem ográfiai vizsgá­ lata (Első szakasz) (Előzetes jelentés), 1974/2. 40. K rim in a litá si táblák, 1974/3. 41. A gazdasági k o rfá k m ódszertani a p p a rá tu sá n a k felh aszn álása o p ti­ m ális stabil népességek m egh atáro zására, 1974/4. 42. A tá rsa d alm i térbeliség n éh án y elm életi és g y ak o rlati problém ája, 1975/1. 43. N épesedési kérdésekkel kapcsolatos közvélem énykutatás, 1976/1. 44. B udapesti öngyilkosok vizsgálata, 1972., 1976/2. 45. Az 1—60 hónapos b u dapesti g yerm ekek testi fejlettsége, szoeiodem ográfiai és m orbiditási viszonyai. (Előzetes jelentés), 1977/1. 46. A fiatal gyerm ekes özvegy nők helyzete, 1979/1. 47. A 16—29 éves fiatalo k különböző gazdasági ak tiv itá sú cso p o rtjain ak helyzetét jellem ző adatok, 1979/2. 48. A gyerm ekvállalásról és a n épesedéspolitikáról a lk o to tt vélem ények több gyerm eket gondozó an y á k körében, 1980/1. 49. M agyarország népessége 1980—2021.. 1980/2. 50. A budapesti 0 éves népesség dem ográfiai, egészségügyi és an tro p o m e tria i vizsgálata, 1981/1. 51. S tab il populációk és szubpopulációk n éhány ú jo n n a n fe ltá rt tu la jságáról, 1981/2. 52. A 0—8 éves budapesti gyerm ekek egyes testm éretein ek alakulása, 1982/1. 53. A 18 éves sorköteles fiatalo k testi fejlettsége, biológiai, egészségi állapota, 1982/2. 54. Az első házasságkötések alak u lása M agyarországon a II. v ilág h áb o rú után. (Születési kohorszok házassági táblái). 1983/1. 55. M agyarország népessége 1981—2001, országos népességelőreszám ítás, 1983/2. 56. M agyarország népessége 1981—2001, te rü leti népességelőreszám ítás, 1983/3. 57. M agyarország népessége 1981—2001, B udapest és az agglom eráció népességének előreszám ítása, 1984/1. 58. M agy arország népessége 1981—2001. a m egyeszékhelyek népessége, 1984/2. 59. A családok és h áz tartáso k előreszám ítása, 1981—2001., 1985/1. 60. K özvélem énykutatás népesedési k érdésekről, 1985/2. 61. C saládok és h á z ta rtá so k dem ográfiai jellem zőinek előreszám ítása. 1986/1. 62. A terhességm egszakításon átese tt 18 éven aluli h ajad o n o k tá rsa d alm idem ográfiai jellem zői, 1986/2.

FI G Y E L Ő

235

ПУБЛИКАЦИИ ИССЛЕДОВАТЕЛЬСКОГО ИНСТИТУТА ПО ДЕМОГДАФИИ ЦСУ

В серии сообщений Исследовательского института по демогрии до настоящего времени вышли следоющие тома: 1. Ожидаемая динамика населения комитатов Венгрии между 1. I. i960 и 1. I. 1980 г. 1963/1. 2. Положение пенсионеров. 1963/2. 3. Исследования относительно достоверности ответов о возрасте при переписи населения 1960 года. 1964/1. 4. Демографические характеристики народонаселения Венгрии по ре­ гиям 1965/1 5. Причины разводов. 1965/2. 6. Положение и проблемы Будапештских пенсионеров. 1965/3. 7. Общественная рестратификая и ее демографические последствия, В Будапеште и в других городах. I. 1965/4. 8. Изменения в занятиях населения в период между i960 и 1963 гг., 1965/5. 9. Исследования в области динамики территориального распределения населения в Венгрии. 1900—1960. 1966/1. 1 0 . Жилищно-демографические данные. 1966/2. И. Положение социальных учреждений и лиц, проживающих в них. 1966/3. 12. Территориальный прогноз населения Венгрии. 1966/4. 13. Развитие венгерского направления описательной статистики. 1966/5. 14. Данные о плодовитости. 1966/6. 15. Влияние демографических факторов на образование. 1967/1. 1 6 . Школьное образование — профессиональное образование. 1967/2. 17. Экономические возрастные пирамиды населения Венгрии. 1967/3. 18. Демографические особенности национальностей в комитате Баранья. 1968/1. 19. Перспективы развития населения Венгрии, 1966—2001. 1968/2. 20. Венгерская историческая демография после второй мировой войны. 1968/3. (На английском языке.) 2 1 . Совещание по исторической демографии. Будапешт. 1965. 1968/4. (На французском, английском и немецком языках.) 22. Демографические характестики поселений по их величине, 1900— I960. 1968/5 23. Ежегодник Исследовательского Института по демографии ЦСУ ВНР, 1963—1968 гг. 1968/6. (На венгерском и английском языках.) 24. Алкоголизм. 1968/7. 25. Пособие по воспитанию детей. 1969/1. 26. Методы исследования плодовитости и семейного планирования. Вен­ герский опыт. 1969/2. (На английском языке.) 27. Планирование семьи в Венгрии. Важнейшие данные исследования по фертильности и семейному планированию (ТЧ) 1966 года. 1970/1. 28. Пособие по воситанию детей. 1970/2. 29. Исследование демографических характеристик и харастеристик физи­ ческого развития желавших поступить в университет (ВУЗ) в 1966 году. 1970/3. 30. Общественная рестратификация и ее демографические последствия в Венгрии 1970/4. 31. Планирование семьи в Венгрии. Важнейшие результаты исследования по фертильности и планированию семьи. (ТЧ) 1966 года. 1970/5. (На английском языке.) 32. Резюме лекций, прочитанных на X Биологической выездной сессии. Будапешт, 6—8 мая 1970 г. 1970/6. (На английском языке.) 33. Несколько аспектов исследования внутренней миграции населения в Венгрии с 1975 года. 1971/1. (На английском языке.)

286

F I G Y E L Ő

34. Таблицы смертности населения Венгрии с 1900/01 г.—по 1967/68 гг. 1971/2. 35. Политика народонаселения в Венгрии. 1972/1. 36. Прогнозы населения Венгрии (1972—2001). 1973/1. 37. Демографические особенности националностей в комитате Баоанья. 1973/2. 38. Население Венгрии. 1974/1. (На английском языке.) 39. Биодемографическое исследование будапештских алкоголиков и их потомства. (Первая фаза.) (Предварительный доклад.) 1974/2. 40. Таблицы криминальности. 1974/з. 41. Использование методологического аппарата возрастных пирамид эко­ номических событий для определения оптимальных стабильных на­ селений. 1974/4. 42. Несколько теоретических и пратических проблем общественной пространственности. 1975/1. 43. Исследование общественного мнения о демографических вопросах. 1976/1. 44. Исследование самоубийц города Будапешта, 1972. 1976/2. 45. Физическое развитие, социально-демографические условия и условия заболеваемости Будапештских детей в возрасте 1—60 месяцев (Пред­ варительный отчет) 1977/1. 46. Положение молодых вдовых женщин с детьми 1979/1. 47. Данные, характеризующие положение молодых в возрасте 16—29 лет. с различной экономической активностью. 1979/2. 48. Мнения о ребёнке и политике народонаселения у женщин, воспиты­ вающих несколько детей, 1980/1. 49. Численноть населения Венгрии в 1980—2021, 1980/2. 50. Демографическое, медицинское и антропометрическое исследование О-летних нонулуш Будапешта. 1981/1. 51. О некоторых вновь установленных характеристиках стабильных по­ пуляций и субпопуляций. 1981/2. 52. Динамика отдельных размеров тела Будапештских детей в возрасте 0—8 лет 1982/1. 53. Развитость тела, биологическое состояние и состояние здоровья мо­ лодых призывников в возрасте 18 лет. 1982 2. 54. Динамика первых браков в Венгрии после второй мировой войны. (Таблицы брачности когорт рождений.) 1983/1. 55. Население Венгрии в 1981—2001 гг., расчет перспективной числен­ ности населения страны, 1983/2. 56. Население Венгрии в 1981—2001 гг., расчет перспективной числен­ ности населения по районам, 1983 3. 57. Население Венгрии в 1981—2001 гг., расчет перспективной числен­ ности населения г. Будапешта и агломерации, 1984/1. 58. Население Венгрии в 1981—2001 гг., население главных городов ко­ митатов. 1984/2. 59. Перспективное исчисление семей и домашных хозяйств, 1981—2001 ГГ., 1985/1. 60. Исследование общественного мнения о демографических вопросах, 1985/2. 61. Перспективное исчисление демографических характеристик семей и домашних хозяйств, 1986 1. 62. Социально-демографические характеристики незамужних женщин моложе 18 лет, подвергнутых прерыванию беременности, 1986'2.

F I G Y E L Ő

287

PU BLICATIO NS OF THE DEM OGRAPHIC RESEARCH INSTITU TE In th e series of th e P u blications of th e D em ographic R esearch In stitu te th e follow ing volum es have been published: 1. P apu latio n P rojections fo r H ungary by Counties betw een Ja n u a ry 1. 1960. an d Ja n u a ry 1, 1980. 1963/1. 2. T he S itu atio n of P ensioners, 1963/2. 3. Investigation on th e R eliability of A ge-A dm issions in th e P opulation Census of 1960. 1964/1. 4. D em ographic C h aracteristic of th e P opulation in H u n g ary by R e­ gions, 1965/1. 5. Causes of Divorces, 1965/2. 6. S itu atio n an d P roblem s of th e P ensioners of B udapest, 1965/3. 7. Social M obility and its D em ographic E ffects in B udapest an d in the Tow ns, I., 1965/4. 8. C hange in O ccupation of th e P opulation betw een 1960 and 1963. 1965/5. 9. A S tu d y on th e R egional D istribution of H u n g ary ’s P o p u latio n 1900— 1960, 1966/1. 10. H ousing-D em ographic D ata, 1966/2. 11. S itu atio n of Social In stitu tes and T h eir D ependants, 1966/3. 12. Regional P rojections of the P o pulation of H ungary, 1966/4. 13. T he D evelopm ent of th e H u n g arian D escriptive S tatistics, 1966/5. 14. F e rtility D ata, 1966 6. 15. T he Im p act of D em ographic F actors on C ulture, 1967/1. .16. School Q ualification an d Professional T raining, 1967/2. 17. T he Econom ic A ge-P yram ids of H u n g ary ’s P opulation, 1967/3. 18. T he D em ographic C haracteristics of th e N ationalities of th e County of B aranya, 1968/1. 19. P opulation P rojection for H ungary, 1966—2001, 1968/2. 20. H u n g arian H istorical D em ography a fte r W orld W ar II. 1968/3. ( I n E n g lis h )

21. Colloquium on H istorical D em ography. B udapest, 1965, 1968/4.

(In

F r e n c h , E n g lis h a n d G e r m a n )

22. D em ographic C haracteristics by Size of S ettlem ents, 1900—1960. 1968/5. 23. A nnals of th e D em ographic R esearch In stitu te of th e C e n tral S tatis­ tical Office, 1963—1966, 1968/6. ( I n H u n g a r i a n a n d E n g lis h ) 24. Alcoholism , 1968/7. 25. A llow ance fo r C hild’s Care, 1969/1. 26. S urvey T echniques in F e rtility and F am ily P lan n in g R esearch: E x p e­ rience in H ungary, 1969/2. ( I n E n g lis h ) 27. F am ily P lan n in g in H ungary. M ain R esults of th e TCS—66 Study, 1970/1. 28. A llow ance fo r C hild’s C are, 1970/2. 29. D em ographic and P hysical-D evelopm ental S tud y of T hose W ho A pp­ lied fo r A dm ission to U niversités (H igher Sohools) in 1966. 1970/3. 30. Social M obility a n d its D em ographic E ffects in H ungary. II. 1970/4. 31. F am ily P lan n in g in H ungary. M ain Results of th e 1966 F e rtility and F am ily P lan n in g (TCS) Study, 1970/5. ( I n E n g lis h ) 32. A b strac t of th e L ectures D elivered a t th e 9th H u n g arian Congress of Biology, B udapest, 6—7—8 M ay, 1970/6. ( I n E n g lis h ) 33. Som e A spects of th e In te rn a l M igration of P o p u latio n in H u ngary since 1957. 1971/1. ( I n E n g lis h ) 34. L ife ta b les of H u n g ary fro m 1900/01 to 1967/68. 1971/2. 35. P opulation Policy in H ungary, 1972/1. 36. P opulation P rojections of H ungary. (1972—2001). 1973/1. 37. T he D em ographic C haracteristics of the N ationalities of the County of B aranya. II. 1973/2. 38. T he P opulation of H ungary, 1974/1. ( I n E n g lis h )

288

F I G Y E L Ő

39. B iodem ographic S tu d y of th e B u d ap est A lcoholics and T h eir D escen­ d an ts (First stage.) (P relim in a ry report) 1974/2. 40. C rim inality T ables, 1974 3. 41. U se of th e M ethodological A p p aratu s of Econom ic A ge-P yram ids fo r th e D eterm ination of O ptim um S tab le P opulations, 1974/4. 42. Some T heoretical and P ra ctical P ro b lem s of Social S p atiality , 1975/1. 43. P ublic O pinion S urvey C oncerning D em ographic Q uestions, 1976/1 44. A S u rvey on Suicides in B udapest 1972. 1976/2. 45. Physical D evelopm ent, Socio-D em ographic and M orbility C onditions of C hildren Aged 1—60 M onth in B udapest (P relim in ary report) 1977/1. 46. T he S ituation of Young W idowed M others, 1979/1. 47. S itu atio n of G roups of Y oung People Aged 16—29 Y ears by T h eir V arions Econom ic A ctivity, 1979/2. 48. O pinions on U ndertak in g C hildren an d on P o pulation Policy Among M others C aring Tw o or M ore C hildren, 1980/1. 49. P opulation of H ungary 1980—2021, 1980/2. 50. D em ographic, A nthropom etric an d H ealth E x am in atio n of th e 0 Y ears Old P opulation of B udapest, 1981/1. 51. On Som e N ew ly R evealed C h aracteristics of S tab le P opulations a n d S ubpopulations, 1981/2. 52. D evelopm ent T endencies in B udapest C hildren Aged 0—8 Y ears B ased on Selected Body M easurem ents, 1982/1. 53. P hysical D evelopm ent, B iological an d H ealth S tatu s of M en in S er­ viceable Age of 18 Y ears, 1982/2. 54. F irs t M arriages in H u n g ary a fte r W orld W ar II. (N uptiality T ables of B irth Cohorts) 1983/1. 55. T he P opulation of H u n g ary in 1981—2001, P o pulation P ro jectio n for th e W hole Country, 1983/2. 56. T he P o pulation of H ungary in 1981—2001, Regional P o p u latio n P ro ­ jection, 1983/3. 57. T he P o pulation of H ungary in 1981—2001, P o pulation P ro jectio n for B udapest and th e A gglom eration, 1984/1. 58. P opulation of H ungary 1981—2001, P o pulation of th e Chief Tow ns of th e Counties, 1984/2. 59. P rojection of Fam ilies an d H ouseholds, 1981—2001, 1985 1. 60. P ublic O pinion S urvey on P o p u latio n Q uestions, 1985/2. 61. P rojection of th e D em ographic C h aracteristics of Fam ilies an d H ouse­ holds, 1986/1. 62. Socio-dem ographic C h aracteristics of S ingle Fem ales u n d er 18 years H aving U ndergone an In te rru p tio n of P regnancy, 1986/2.