Ffuged-Felsonyék-Magyarkeszi
külteriilet, ENERCON E-82 széleromupark
zajvédelmi szakvélemény
A szabvány képes kezelni a környezo terület topográfiai adottságait, és figyelembe venni, hogya felszín akusztikai impedanciája a forrás és az észlelési pont között nem állandó, hanem a távolság függvényében változhat. Talán e rövid összefoglaló alapján is jól látszik, hogya szabvány a vizsgálandó környezet nagyon sok fajta jellemzojét figyelembe veszi a számításnál, aminek az eredményeként azonban a számítások alapadatigénye is jóval magasabb az egyéb módszerekhez képest. Ez foleg a megfelelo meteorológiai adatok beszerzése miatt jelent nagyobb nehézséget az alkalmazásnál. A NORD2000 szabványban is alapvetoen pontforrásokra összefüggés szerint:
történik a számítás az alábbi
LR(f) = Lw(f) + ~Ld + ~La(f) + ~Lt(f) + ~Ls(f) + ~Lr(f)
ahol
által lesugárzott
Lw(f)
: a berendezések qB(A)
~Ld
: távolsági tényezo egy akadálytalanul és minden irányban (gombszeruen) terjedo, pontszerunek tekintett hangforrásból kibocsátott hanghullám távolságtól függo hangnyomásszint-csökkenését határozza meg (6 dB minden távolságkétszerezodés esetén), a terjedési távolság a gorbült hangsugár útja
~La(f):
a levego tercsávonként
~Lt(f)
: talaj és talaj-kozeli meteorológiai viszonyok csillapító hatása, figyelembe véve az egyszeres vagy tobbszörös akadályok miatti szintcsökkenést, illetve a topográfiai jellemzoket. Nagyobb távolságok esetén a talajról közel teljes fázisfordulattal visszaverodo és a kozvetlenül érkezo hullámok interferenciája miatt a hangnyomásszint rendszerint csokken. Pontos fázisinforrnációk alapján a tobbszörös visszaverodés ek és az egymást kioltó hanghullámok interferenciája is számított.
~Ls(f)
: novényzet és beépítettség miatti szintcsökkenés. A hangterjedést erosen befolyásolja a torzsek, ágak, levelek és a növények kozelében fellazított talaj által okozott szóródás, illetve ha a forrás és az észlelo között épületekkel beépített terul et van, árnyékolás miatti csillapodás léphet fel. Szintén tercsávonként számítva.
~Lr(f)
: hangvisszavero felületek szintnovelo hatása. Az épületek faláról, vagy egyéb függoleges felületekrol történo hangvisszaverodés hatása tercsávonként számítva.
elnyelése
által
hangteljesítményszint
dB(A)
okozott
tercsávonként,
hangnyomásszint-csokkenés
A szabványban a hosszú távú kozépérték számítás ára nem létezik korrekciós tényezo, ehelyett pontos, éves meteorológiai adatsor alapján minden eloforduló meteorológiai állapotra el kell végezni a számításokat és ezen állapotok elofordulási gyakoriságaival logaritmikusan súlyozott átlagát kell venni az így számított hangnyomásszinteknek.
készítette: Nagy Ferenc környezetvédelmi szakérto
II / 33
Ffuged-Felsonyék-Magyarkeszi
zajvédelmi szakvélemény
külterület, ENERCON E-82 széleromupark
A szabványban a topográfia és a különbözo földfelszín típusok hangelnyelo képességének számítása az ún. Fresnel-zónák alapján történik, ahol a forrás és észlelési ponttal mint két fókuszponttal definiált Fresnel-ellipszoid és a földfelszín által adott metszetterületen belül vizsgálják az impedanciajellemzoket. A számításhoz szükséges alapelveket az alábbi ábra mutatja.
--
..•
,
..•
...
, s ' ,.•••.. •..
'
. I
..•....•1/1
--
-- --
3.4
-- -- --
Svéd módszer
A szabvány az elozoekhez képest üdítoen egyszerü módszert kínál a számítások elvégzésére, ahol a forrás és az észlelési pont távolsága az alapvetoen fontos bemeno adat: LAeq
= LWA
-
20 log(d) +
Kl
+ ~ - 11
Ahol: 'd' a távolság,
Kl = -0.005 Kb
x d - a levego hangelnyelésébol
a hangvisszaverodési
eredo korrekció,
korrekció, egységesen 3 dB,
A svéd modell tehát teljesen visszavero földfelszínt feltételez és csak a gombszeru terjedés miatti szintcsökkenést, illetve a levego átlagos elnyelo hatását veszi figyelembe. A többi modellhez képest túlzottan leegyszerüsíti esetén használható megfelelo biztonsággal.
a valós állapotokat, és csak sík terület
3.5 Pszichoakusztikai korrekciók Két fajta korrekció figyelembe vétele szokásos a zajméréseknél az MSZ 18150-1:1998 mérési szabvány szerint: tonális és impulzus os korrekció. Ilyen korrekciók figyelembe
készítette: Nagy Ferenc környezetvédelmi szakérto
12/33
FÜTged-Felsonyék-Magyarkeszi külterület, ENERCON E-82 széleromupark
zajvédelmi szakvélemény
vételét javasolja az MSZ ISO 1996-1:2009 akusztikai szabvány 6.1 pontja is, amelyhez a konkrét értékeket ugyanezen szabvány "A" függeléke tartalmazza. A tonális korrekció a keskeny sávú összetevok megjelenésekor fellépo kellemetlen hatást jellemzi. Ez a gyakorlatban olyan zaj okra jellemzo, amelyet a hétköznapi nyelvben egy adott hangmagassággal leírható zaj ként jellemzünk, mint pl. visító, dörmögo stb. Az impulzusos korrekció az észlelt zaj amplitúdójának, erosségének periodikus változásakor alkalmazható. A gyakorlatban ez a korrekció a lükteto zajok kellemetlen, nehezen elviselheto hatását hivatott figyelembe venni az értékelésnél. Biztonsággal állítható, hogya mai modem széleromuvek kialakítása, ahol a rotor az oszlopnak a szélirány feloli oldalán muködik, lényegesen kevesebb alacsony frekvenciás összetevo és amplitúdó-modulált zaj létrehozására ad lehetoséget a kibocsátott zaj spektrumában, mint a 20 évvel ezelotti gyártmányok. Az eddigi hazai zaj mérési eredmények nem igazolták, hogya megvalósult eromuparkok esetén tonális vagy impulzusos korrekciókat figyelembe kellett volna venni (lsd. Bárány Lajos, Blautech Kft. eloadása a Pannon Egyetemen 2010.04.16.). Hasonlóképpen a Magasbakony Környezetvédelmi Egyesület által hivatkozott külföldi zajvédelmi tanulmányok (Blackstone Edge Windfarm, ENTEC UK Limited, 6.6.226.6.28 pontjai, illetve Boco Rock Windfarm, Heggies Limited, 7.8 pontja) sem számolnak sem tonális korrekciókkal, sem impulzusos vagy egyéb korrekció kkal a szokásos telepítési távolságok esetén, hivatkozva több külföldi zaj mérési tanulmány eredményeire. A gyakorlatban a széleromuvek tövében észlelheto lapátzaj impulzív jellege a toronytól 300-500 méteres távolságon túl már nem észlelheto impulzusos zaj ként, mert a szokásos környezeti zaj ezt a jelleget a távolság novekedésével egyre inkább egyenletessé "változtatja". Hasonlóképp~n nem sikerült az eddigi vizsgálatok során kimutatni olyan frekvenciájú zajokat sem széleromuvek kornyezetében, amelyek atonalitás kritériumainak megfelelnének. A gyártói adatkozlések a széleromuvek forrásteljesítményére vonatkozóan pontosan nyilatkoznak a kibocsátott zaj tonális és impulzus os jellegét illetoen, csak úgy mint a 2. sz. mellékletben látható adatkozlésben, amely szerint az ENERCON E-82-nek nincsenek ilyen korrekció kkal "büntetendo" jellemzoi. Ebbol kifolyólag nem tartjuk szükségesnek az MSZ ISO 1996-1:2009 pszichoakusztikai korrekciók figyelembe vételét a vizsgált esetben. .
szerinti
3.6 Zajterhelés számításának problémái széleromuvek esetén Széleromuvek esetén két olyan problémával is szembesülünk, amelyek miatt nehezebb az általuk keltett zajok zaváró hatásának értékelése, mint egyéb üzemi zajok esetén. Az egyik a meteorológiai tényezok, külonösképpen a szél irányának és sebességének hatása az eromuvek által keltett zaj terjedésére. Az alábbi példa ábrán látható ún. szélrózsa diagram segítségével ábrázolható egy terület szélirány- és szélsebességeloszlása.
készítette: Nagy Ferenc környezetvédelmi szakérto
13 / 33
Fürged-Felsonyék-Magyarkeszi
külteriilet, ENERCON E-82 széleromupark
zajvédelmi szakvélemény
Annu,ll Wind Rose ri
20'>'.
15~
VJ
Wiml Speed (rnJs)
Ho·24 310 -20
912-16
.3-12 s
[J4-9 DO-4
Az ábra együtt ábrázolja, hogy mely irányokban milyen gyakran fúj a szél, illetve hogy mekkora egy adott irányban az egyes szélsebesség-kategóriák elofordulási gyakorisága. Ezen eloszlás nagyban befolyásolja, hogy egy adott széleromu kornyezetében az egyes irányokban milyen zajterhelés milyen gyakorisággal várható, hiszen az alapelveknél tárgyaltak szerint a szél feloli és szél alatti oldalon igen eltéroek lehetnek a kialakuló hangnyomásszintek. Ebbol kifolyólag az átlagértékek számítása és a határértékek vonatkoztatása tobb olyan kérdést is felvet, amelyekre a mai jogszabályi és hatósági gyakorlat nem ad semmilyen útmutatót vagy választ. A másik jelentos probléma, hogy a széleromuvek - jelleguknél fogva - más hangteljesítményszinttel üzemelnek külonbözo szélsebességek esetén. A legtöbb ma használatos széleromu típus indulási sebessége 3-4 mis körul szélsebességnél van, és az áramlási sebesség növekedéséveI együtt muködési hatásfokuk és zajkibocsátásuk általában szigorúan monoton növekvo tendenciát mutat. Ezen nehézségekbol kifolyólag nincs megegyezés a nemzetközi szakirodalomban olyan módszert illetoen, amely egyértelmuen meghatározná, hogy milyen meteorológiai állapotokat kell figyelembe venni széleromuvek zajszámításánál.
készítette: Nagy Ferenc környezetvédelmi
szakérto
14/33
Fürged-Felsonyék-Magyarkeszi
külterület, ENERCON E-82 széleromupark
zajvédelmi szakvélemény
4. Határértékek és értékelési módszerek Sem világszinten sem az Európai Unió országai számára nincs egységes kötelezo gyakorlat a zajterhelés értékelési rendszerére vagy a zajhatárértékek megállapítására vonatkozóan. Ebbol kifolyólag ez egyes tagállamok szabályozási rendszere rendkivül eltéro lehet és a gyakorlatban valóban elég sokszínu képet mutat. Sajnos Magyarországon a jogi szabályozás a széleromuvek zajhatásának értékelése tekintetében nincs összhangban a valóságot jobban közelítö modem kutatási és értékelési eredményekkel, mivel a széleromuvekre is ugyanazok a zajkibocsátási határértékek vonatkoznak, mint a normál üzemi-ipari zajok esetében, amelyeknél a környezet meteorológia állapota nem befolyásolja a zaj források kibocsátását, így "egyadatos" határértékekkel jól szabályozhatóak a gyakorlatban. A továbbiakban ismertetjuk a Magyarországon hatályos jogi szabályozásnak a zajterhelés értékelésére vonatkozó részét, majd kitérünk olyan külföldi értékelési módszerekre, amelyek a széleromuvek meteorológia-függo zaj hatását jobban figyelembe tudják venni.
4.1 Magyar szabályozás és határértékek A zajvédelemmel kapcsolatos általános kötelezettségeket a 284/2007. (X.29.) Kormány rendelet határozza meg, amely 2008. január 1-tol kezdodoen hatályos és tartalmazza azokat a definíciókat, amelyek alapján egy létesítmény zajvédelmi hatásterülete (elviekben) meghatározható. A zajvédelmi határértékek a 27/2008. (XIT.3.) KvVM-EuM rendeletben találhatóak. A zaj védelmi hatásterületen lévo védendo létesítményekre és területekre a 93/2007 (XII.l8.) KvVM rendelet alapján kellhet zaj határérték iránti kérelmet benyújtani a környezetvédelmi felugyeloségekhez a kormányrendeletben meghatározott esetekben. A magyar szabályozási gyakorlat a védendo épületekre vonatkozóan üzemi zaj esetén a területi rendezési terv szerinti területbesorolás és a napszak függvényében egyetlen határértéket állapít meg az észlelt zaj A-frekvenciaszUfovel korrigált logaritmikus átlagértékére vonatkozóan. Az értelmezése az MSZ 180150-1:11998 szabvány alapján kell, hogy történjen, amely a vizsgált zaj valóságban mért és alapzajjal korrigált értékén kívül a korábbiakban részletezett tonális és impulzusos korrekciót veszi figyelembe. Az üzemi létesítmény zaj kibocsátását a rendszeresen (évente legalább tizenkét alkalommal) eloforduló legnagyobb környezeti zaj kibocsátású üzemelési állapot alapján kell értékelni, (93/2007. XII. 18.) KvvM r. 1.§ (3» nappal a legkedvezotlenebb 8 órára, éjjel ~ órára vonatkoztatva. A következo táblázatban a rendelet szerinti határérték láthatóak:
készítette: Nagy Ferenc környezetvédelmi szakérto
15/33
Ffuged-Felsonyék-Magyarkeszi
zajvédelmi szakvélemény
külterület, ENERCON E-82 széleromupark
/. lIIe/h;Á/1!1(1 l7/lI/0S. (.\H 3.1 k,·' ·,ll·Eii.H egnúle.l re/ldelel"":
i);.emi
,
ú .\;.al",tlidiís h:tesílményeklúl
411 .15 ~::.{)~ 50 ~5 onl ~L"pilc ;0.:.( LlJ.••\)ll."riikt krü!l-t l"'is\áro~i.b. ll"I1\:.in~I":-. Llllllotcrukl. L,koh:tiikt lllag~' kÜI\il1l~g\..'::-ltriiir..::tt.,,,,k0LÜ13/ ..:jJl:i:tru:-Olill" ••u).tllu!loi~... a \cg)C~ L'g:Ö/'''CgU~Yl h:Ll"p:-.LL'rÜ h.:rlil Sor~(ia.tdas:.tgl
Idill
/.:1.1101 \
~d••. ·ndp
s;.fÍrllla;.á:a; lerhelési halárértékei
l('rukh:l hl·\..·pit\..~!-ú). lTl(~lh.:k:-1I...llKlI1kg :-Lmtf"" ••.. '"
:'5 hll ·15
J
i:ll:lrI..'rh:k
II
:ajllil "étlend,i'leríilefeken
,t"'II. ,i/ L.\~••.. 1
h.::rüh.'l
nflpp.)l
J/c!{lc},{c:C\ . .• LrtCIrI1I."LÓ('
U
I\tSZ
lSi5()4) ~l.ah\ü:l~ C~ U/ \lSZ 15037 ../.Jh\Jfl}
!'oLCfmt.
A 93/2007. XII. 18.) KvvM rendelet eloírásai szerint a határérték a kornyezeti zaj források száma miatti korrekcióval korrigálandó, amennyiben más üzemi zajforrás( ok) hatásterülete fedésben áll a vizsgált forráséval. Ebbol kifolyólag a leendo eromuhoz kozeli lakott területen vizsgálatokat végeztunk az alapzaj és háttérterhelés meghatározására. Ennek eredményeit a kovetkezo fo fejezetben ismertetjuk. Érdemesnek tartjuk megjegyezni, hogy a határértékek a megítélési idore vonatkoztatott maximális átlagértékeket rogzítik, amelynek értelmében hosszabb-rovidebb idore elofordulhatnak olyan üzemállapotok, amelyek pillanatnyi értékben átlépik ezt a zajkibocsátási határt. Továbbá az évenkénti legalább tizenkét alkalomra vonatkozó üzemállapot eloírás jelzi, hogy erosen változó zajkibocsátású létesítmények értékelése megfelelo korültekintést kiván a zajvizsgálatoknál.
4.2 Magyar jogszabály szerinti zaj védelmi hatásterület A hatásterületen, mint ahogy a neve is mutatja, általában azt a területet értjuk, ahol egy adott tevékenység hatása a gyakorlatban kimutatható és észlelheto. A zajvédelem szakterületén sajnos az utóbbi két évben bevezetett jogi szabályozás nem koveti ezt az elvet, mert olyan feltételeket szab a hatásterület határára vonatkozóan, amelyek nem llÚnden esetben kovetik a gyakorlatban kimutatható valós jellemzoket, illetve sok esetben egyszerüen sajnos értelmezhetetlenek. A 284/2007. (X.29.) Kormány rendelet eloírásai szerint (6. §): (1) A létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterületének (a környezeti hatásterületének) határa az a vonal, ahol a zaj forrástól származó zajterhelés:
zaj forrás
a) 10 dB-lel kisebb, mint a zajterhelési határérték, ha a háttérterhelés is legalább 10 dB-lel alacsonyabb, mint a határérték, b) egyenlo a háttérterheléssei, ha a háttérterhelés határértéknél, de ez az eltérés nem nagyobb, mint 10 dB,
készítette: Nagy Ferenc környezetvédelmi
szakérto
kisebb
a zajterhelési
16/33
FÜIged-Felsonyék-Magyarkeszi külterület, ENERCON E-82 széleromupark
c) egyenlo a zajterhelési határérték,
határértékkel,
zajvédelmi szakvélemény
ha a háttérterhelés
nagyobb,
mint a
d) zajtól nem védendo komyezetben - gazdasági területek kivételével - egyenlo a zajforrásra vonatkozó, üdüloterületre megállapított zajterhelési határértékkel, e) gazdasági területek zajtól nem védendo részén nappal (6:00-22:00) éjjel (6:00-22:00) 45 dB.
55 dB,
A háttérterhelés definíciója ugyanebben a rendeletben: "A komyezeti zajforrás hatásterületén a vizsgált forrás mükodése nélkül, de a forrás típusának megfelelo zajterhelés" A fenti eloírások értelmében itt egy nagyon egyszeruen belátható logikai paradoxonnal van dolgunk, ugyanis a háttérterhelés definíciójában szerepel a hatásterület fogalma, amelynek meghatározása éppen a háttérterhelésen (is) alapszik. Így két olyan fogalmat kapunk, amelyek léte teljes egészében egymástól fiigg és nem értelmezheto egyik sem a másik nélkül (lsd. Joseph Heller: A 22-es csapdája). Sajnos a kormányrendelet sem a háttérterhelés meghatározási módszerére nem ad felvilágosítást, sem arra az esetre, ha a vizsgált területen nincs a vizsgált forrás típusának megfelelo (pl. egyéb ipari) forrás. Továbbá a rendelet sajnos nem veszi figyelembe a területen tapasztalható alapzaj szintjét, amely gyakorlatilag a vizsgált forráson kívüli osszes egyéb forrásból származó, a valóságban ténylegesen észlelheto zajt jellemzi. Emiatt a kormányrendelet definíciója a hatásterületre vonatkozóan egyrészt sok helyzetben értelmezhetetlen, másrészt a fennmaradó helyzetek sokaságában nem a valóságnak megfelelo eredményt ad. A széleromüvek esetében pedig végleg csodot mond a fentiekben taglalt hatásterület-meghatározási módszer, mivel nem létezik semmilyen eloírás arra nézve, hogy milyen meteorológiai állapotra kellene vonatkoznia az értékelésnek. Bár nem a zajvédelemhez tartozik, de véleményem szerint fontos szem elott tartani, hogya levego védelmével kapcsolatos 21/2001. (11.14.) Korm. rendelet 5§ (5) pontjában foglaltak értelmében a hatásterü1et meghatározására irányuló levegotisztaság-védelmi transzmissziós számításokat a leggyakoribb meteorológia viszonyokra kell elvégezni. Mivel a széleromuveknél a zaj kibocsátás sokkal nagyobb mértékben függ a meteorológia állapottól, mint más zaj források esetén, ezért ezen rendelkezés ilyen esetben irányadó lehet a zajvédelmi alapelveket illetoen is.
4.3 Külf"óldi szabályozás és hatásterület-értékelési
módszerek
Ahogy azt már a bevezetoben említettük, a külfóldi országok zaj védelmi szabályozási gyakorlata igen eltéro egymástól. Tobb országban vannak érvényben egyadatos határértékek, ugyanakkor megfigyelheto, hogya széleromuvek tekintetében létezik egy olyan tendencia a szabályozási mód átalakítására, amely kiterjedt zaj háttérterhelésvizsgálatokra alapozva ún. mozgó határértéket ír elo az ilyen jellegu létesítményekre.
készítette: Nagy Ferenc környezetvédelmi szakérto
17/33
Ffuged-Felsonyék-Magyarkeszi
külterület, ENERCON E-82 széleromupark
zajvédelmi szakvélemény
Az alábbi táblázat segítségével összefoglalható, hogy mennyire különbözo határérték és értékelési szabályok vannak érvényben a különbözo országokban:
Megállapítható, hogy a követelmények minden, a táblázatban említett országban a zavaró zaj átlagértékére vonatkoznak, tehát ebben egységes a szabályozási rendszer. Dánia, Hollandia és Németország egyadatos határértékkel minosíti a zajok zavaró hatását, jellemzoen 40 vagy 45 dB(A) napszaktói és területtol függoen. Az Egyesült Államokban is hasonló a szabályozás, azonban itt jóval magasabbak a határértékek. Néhány országban rögzített a 8 mis-os szélsebesség, mint olyan referencia sebesség, amelyre a zajterhelés számítási/mérési vizsgálatokat végezni kötelezo. Emellett az Egyesült Államokban bizonyos védotávolságok betartása is kötelezo. Az Egyesült Királyságban és Franciaországban alkalmaznak olyan szabályozást, amely legjobban figyelembe veszi a széleromuvek zajkibocsátásának jellemzoit, ezeknél az értékelési módszereknél az alapzaj szintjéhez viszonyítva definiálják a megengedheto zajterhelést a vizsgálati pontokon. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a széleromuparkok tervezési fázisában, az energiakihozatali kalkulációkhoz szükséges helyi szélmérésekkel egyidoben a leendo zajtól védendo épületek környékén hosszú ideju (több hét) alapzajméréseket végeznek ideiglenesen telepített méromuszerek segítségéve!. Ezeknél a méréseknél nem csak az alapzaj szintjét rögzítik hangnyomásszintmérovel, hanem egy mini meteorológia állomás beüzemelésével az észlelt hangnyomásszintekhez hozzárendelik az észlelt szélsebesség és esetleg szélirány információkat is. E vizsgálatok nyomán egy olyan adathalmaz jon létre, amelybol viszonylag nagy pontossággal kimutatható ak korrelációs összefüggések az észlelt szélsebesség és az alapzaj szint je között.
készítette: Nagy Ferenc kornyezetvédelmi szakérto
18/33
Fürged-Felsonyék-Magyarkeszi
zajvédelmi szakvélemény
külterület, ENERCON E-82 széleromupark
A következo ábrán, egy ilyen vizsgálat eredményei láthatóak: TJ
•~
I •• '1",
ls:+.,.;'e-P..,
__1__"' .~
I
H .1-----
••.,.. •..•.•.••••..•
-..
.~**-:; .... ~:.\i.:i
k.~ _.' .... 1 "'-,
1 ..•• ~O OPI... ••..•••••• , ••••..•••• ' ••••.••••.. ;..;;. I ~
'4111!
._.'_
.
'-;;;::-iii\!'~lli!e;~~~' ~,-~:.r~'"+t': ..
- -- - -~-----I , I
--
-1- -------
1 I
I
'
I ••
i.
I
I
•
I
~-";-4---1 -- - --+-----, - ..-r------I It'
1
,
I
,
, I
~..~-.-------. I I
I
I
)f---O-----,---------"T---------T---------r----------r--------,01 I , tIt
'0<'''':
- ~- -- ------~---
('
,..
•
~---:---------~---------:---------
I I
-,
- -----~--
:
1
Ilf IIf'
j
4
- _ .. -
:,
:,
1
I
:,
:•
I
I1
---t---- _..- --1------ ---~--------~--------I I •
,
I »j
A vizsgálatnál az alapzaj mérés eredményeit (Y tengely, dB (A» ábrázolták a szélsebesség függvényében (X tengely). Az ábrán látható, hogyazölddel meghúzott vonal jelenti az átlagos alapzaj LA90 szintjének középértékét, amihez képest 5 dB-lel magasabb zajkibocsátás engedélyezett a fekete pöttyözött és szaggatott vonal szerint. Az 5 dB különbség gyakorlatilag azt a szintkülönbséget jelöli, amelynél a kibocsátott zaj szint je az alapzajtól szabad füllel olyan módon elkülönítheto és észlelheto, hogy az a vizsgálati pontban zavaró hatásként jelentkezhet. Ez az értékelési elv tehát valós helyszíni vizsgálatok alapján a tényleges környezetre jellemzo határértékeket szolgáltat, így maximálisan figyelembe veszi a helyi adottságokat. Ezen túlmenoen ez a vizsgálati módszer véleményünk szerint ahatásterület értékeléséhez is jobban használható, mint a magyar jogi gyakorlatban alkalmazott, hiszen éppen azokat a szinteket jelöli ki, amelyek a környezetben észlelheto változást jelentenek, így a valós zajhatás területe határolható le a segítségükkel, ráadásul mindez a szélsebesség fuggvényében és nem csak egyetlen meteorológiai állapotra vonatkoztatva.
4.4 A határértékek problémák
ellenörzésével kapcsolatos muszeres zaj mérési
A megvalósult zajkelto létesítmények zajkibocsátásának mérésére nemzetközileg szintén szabvány létezik, azonban Magyarországon egységesen a vonatkozó magyar szabványt alkalmazzák a szakemberek, amely a 27/2008. (XIL3.) KvVM-EüM rendeletben eloírtak szerint kötelezo jelleggel alkalmazandó. Az MSZ 18150-1:1998 környezeti zaj mérési szabvány szerint az alapzaj szintjét a mérések alkalmával az LAeq A-egyenértékü hangnyomásszint meghatározásával kell elvégezni egy vizsgálatnál, továbbá eloírás, hogy 5 mis feletti szélben nem végezheto környezeti zajmérés.
készítette: Nagy Ferenc környezetvédelmi szakérto
19/33
Ffuged-Felsonyék-Magyarkeszi
külterület, ENERCON E-82 széleromupark
zajvédelmi szakvélemény
Ezen eloírás értelmében a széleromu parkok zaj kibocsátása éppen abban a szélsebesség tartományban nem értékelheto a mai gyakorlat szerint szabványos méréssel, amelyben az eromuvek elérik a maximális villamosáram-termelo kapacitásuk at és zajkibocsátásukat. Érdemes azonban megfontolni, hogy mi áll egy ilyen eloírás hátterében, mert ezáltal jobban érthetové válik a széleromuvek "mostoha" helyzete. A fentebb hivatkozott nemzetkozi alapzajmérési eredmények LA90szintjeibol és egy átlagos alapzaj mérés alkalmával tapasztalt LAeqés LA90szintek eredményeibol kiindulva bemutatható, hogy miért alkalmazza a szabvány az 5 mis-os szélsebességi kritériumot. Az alábbi ábrán látható egy átlagos falusi kornyezetben végzett alapzajmérés eredménye, amely mérés esetén 1,8 mis korüli légmozgás volt tapasztalható száraz, nyári idoben. Alapzaj mérési eredmények.
LAeq [dB(A)]
45
40
35
30
25
20
15
10
5
16:32:02 16:32:16 16:32:30 16:32:44 16:32:58 16:33:12 16:33:26 16:33:40 16:33:54 16:34:08 16:34:22 16:34:36 16:34:50 16:31:55 16:32:09 16:32:23 16:32:37 16:32:51 16:33:05 16:33:19 16:33:33 16:33:47 16:34:01 16:34:15 16:34:29 16:34:43 16:34:57
A mérési eredményekboliátható, hogy akár csak egy 3-4 perces idointervallumot nézve is, a mindennapos környezeti alapzaj szint je folyamatosan változik. Az LAeqátlagos érték azt az állandó szintet adja meg, amely szintu zaj ezen idoperiódus alatt ugyanennyi hangenergia felszabadulását jelentette volna, mint ami a változó zajból adódik. Az LA90es statisztikai szint pedig azt a zajszintet jelöli, amely szintet a másodpercenként rögzÍtett pillanatnyi eredmények a mérési ido 90%-ban meghaladnak. Ennek értelmében a 90%-os statisztikai szint egyfajta olyan alapterhelésként értelmezheto, amely biztonsággal jelen van az adott környezetben, függetlenül a kisebb pillanatnyi változásoktói (pl. távoli autóelhaladás, kutyaugatás, madárcsicsergés, falevelek susogása, stb). Az itt példaként felhozott mérés esetén ez a két érték: LAeq= 34,9 dB(A)
illetve
LA90= 31,9 dB (A) volt.
Ebbol látható, hogy egy jellemzo alapzaj és viszonylag kis mértéku légmozgás esetén a szabvány által mérendo A-egyenértéku hangnyomásszint 3 dB-lel nagyobb, mint az LA90-es statisztikai szint. Minél nagyobb a szélsebesség, illetve a légáramlás
készítette: Nagy Ferenc környezetvédelmi szakérto
20/33