Fenolszármazékok fungicid hatása* írta : B o h u s
Gábor
és S z a b ó
Károly,
Budapest
A v i z s g á l a t o k n a k k é t célja v o l t : 1. A g a t l ó h a t á s biológiai v i z s g á l a t á n a k p r o b l é m á j a . 2. A l e n o l s z á r m a z é k o k ió'bb t í p u s a i n a k l u n g i c i d h a t á s a .
1. A gátlóhatás biológiai vizsgálata M á r r é g e n elfogadott elv, h o g y a g á t l ó h a t á s v i z s g á l a t á r a csak f a a n y a g o n élő g o m b a f a j o k a t h a s z n á l n a k fel, és nem e g y é b g o m b a f a j o k a t . A k u t a t á s o k és g y a k o r l a t i v i z s g á l a t o k e l s ő s o r b a n a Polyporaceae c s a l á d b a t a r t o z ó f a j o k a t h a s z n á l j á k fel, kisebb m é r t é k b e n á z Agaricaceae ,Corticiaceae, Thelephoraceae és e g y é b c s a l á d o k b a t a r t o z ó f a j o k a t . N e m t ö r t é n t e g y ö n t e t ű d ö n t é s , m e l y i k gombafaj a legalkalmasabb a g á t l ó h a t á s v i z s g á l a t á r a , m e l y i k m u t a t j ó n ö v e k e d é s t és egyben m e l y i k e l l e n á l l ó a fungicid h a t á s ú k é m i a i a n y a g o k k a l szemben. A k é m c s ö v e s m ó d s z e r n é l az a m e r i k a i szakemberek a Fomes annosus-t j a v a s o l t á k , m á s o k a Coniophora cerebella-t, az 1930-ban t a r t o t t b e r l i n i konferencia a »fakockas« (»probahasab«) m ó d s z e r n é l t ö b b f a j j a l egyszerre t ö r t é n ő v i z s g á l a t o t a j á n l o t t oly m ó d o n , hogy k ö z ö t t ü k legyen a Coniophora cerebella. A konferencia á l t a l j a v a s o l t t o v á b b i g o m b a f a j o k : Lentinas lepideus, Lenzites abietina, Lenzites sepiaria, Merulius lacrymans, Trametes versicolor. Jelen v i z s g á l a t o k s o r á n t ö b b á l t a l á b a n h a s z n á l a t o s gombafajon k í v ü l új fajok k i p r ó b á l á s á r a is sor k e r ü l t . A g á t l ó h a t á s v i z s g á l a t o k r a bevont új, illetve kevéssé h a s z n á l a t o s f a j o k : Clitocybe phosphorea, Collybia velutipes, Hypholoma fasciculare, Lenzites betulina, Pleurotus rudis, Pholiota squarrosa. A k u t a t á s o k b a n és g y a k o r l a t i v i z s g á l a t o k b a n a r e n d e l k e z é s r e á l l ó i r o d a l o m szerint p r ó b a s z e r v e z e t k é n t a k ö v e t k e z ő f a j o k a t a l k a l m a z t á k : Ceratostomella ulmi, Clitocybe mellea, Collybia velutipes, Coniophora cerebella, Fomes annosus, F. fomentarius, F. marginatus, F. roseas, Ganoderma lucidum, Lentinus lepideus, Lenzites abietina, L . sepiaria, L . stricta L . thermophila, L.trabea, Merulius lacrymans, M. Silvester, Nectria gallinea, Paxillus panuoides, Placodes betulinus, Pleurotus ostreatus, Pl. stipticus, Polyporus adustus, P.borealis,P. brumalis P. Schweinitzii, P. sulphureus, Poria incrassata, P. vaporaria, Schizophyllum commune,Stereum, fasciatum, St. frustulosum, St. purpureum, Trametes abietina, Tr. carnea, Tr. hirsuta, Tr.pini, Tr. suaveolens, Tr. versicolor, Tr. zonata.
A jelen kísérletekből m e g á l l a p í t h a t ó volt, hogy az agar-, i l l . kémcsöves módszer alkalmazása esetén a felhasznált valamennyi gombafaj közül az újon nan kipróbált Hypholoma fasciculare látszik a legalkalmasabbnak a következő tulajdonságok alapján : 1. Sűrű, fehér micéliumot képez, ezáltal jól l á t h a t ó , hogy a mérgezett t á p t a l a j r a milyen m é r t é k b e n halad rá ; m e g á l l a p í t h a t ó , hogy a t á p t a l a j r a r á h a l a d , vagy csak fölötte nő t o v á b b . * A laboratóriumi technikai m u n k á k a t Átnézte G y a r m a t i Béla.
B a l l á
K á r o l y n é
végezte.
2. Kémiai anyagokkal szemben nagy ellenállóságot mutat. A legellenállóbbnak mutatkozott a 12 gombafaj között, amelyek sorában t ö b b , hasonló vizsgála toknál gyakran használt gombafaj van (Fomes annosus, Lenzites sepiaria, Meru lius lacrymans, Trametes versicolor). Elienállóságát szemlélteti az l . é s 8. kimu tatás. Ellenállóság t e k i n t e t é b e n hasonlóképpen viselkedik a Fomes fomentarius, de leoltása nehezebb, mert a t á p t a l a j felületén elég hamar k e m é n y micéliumhárt y á t képez. 3. Fejlődésében, az oltódarabkáról való kiindulásában nem mutat ingado zásokat. Az ismétlések e g y ö n t e t ű e r e d m é n y e k e t adnak. Ezzel szemben t ö b b faj, különösen a Merulius lacrymans nagy ingadozást mutat. 4. Fejlődése, növekedési sebessége a vizsgálatok követelményeinek meg felelő m é r t é k ű . A kísérletek azt m u t a t t á k , hogy kémiai anyagok fungicid h a t á s á n a k tájé koztató megállapításához (kémcsőves módszerrel dolgozva) elegendő a Hypho loma fasciculare a l k a l m a z á s a és ezzel az ilyen irányú vizsgálatok egyszerűbben és gyorsabban keresztülvihetőbbé válnak. A gátlóhatás vizsgálati módszere A g á t l ó h a t á s v i z s g á l a t á n á l a l k a l m a z o t t m ó d s z e r t e k i n t e t é b e n m a i napig sincs e l d ö n t v e a kérdés, melyik m ó d s z e r t t a r t j á k a szerzők a legalkalmasabbnak. B e h a t ó a n foglalkozott ezzel a k é r d é s s e l t ö b b e k k ö z ö t t R a b a n u s (1931). M e g o s z l ó k a v é l e m é n y e k a k ü l ö n f é l e m ó d s z e r e k r e v o n a t k o z ó a n . F a a n y a g o n t ö r t é n ő v i z s g á l a t o k igen hosszadalmasak és nehezebben k e r e s z t ü l v i h e t ő k , ha a r r ó l v a n s z ó , hogy a n y a g o k egész s o r á t k e l l g á t l ó h a t á s t e k i n t e t é b e n e l ő z e t e s e n m e g v i z s g á l n i . E r r e s o k k a l m e g f e l e l ő b b az a g a r - m ó d s z e r , a m e l y n e k t ö b b e k k ö z ö t t az is e l ő n y e , hogy elég p o n t o s a n m e g á l l a p í t h a t ó , m e l y i k k o n c e n t r á c i ó n á l k ö v e t k e z i k be a g á t l ó h a t á s . T e r m é s z e t e s e n a z o k a t az a n y a g o k a t , amelyek az a g a r - m ó d s z e r r e l l e f o l y t a t o t t v i z s g á l a t o k s o r á n jó f u n g i c i d h a t á s ú a k n a k m u t a t k o z n a k , és a g y a k o r l a t s z á m á r a s z á m í t á s b a j ö h e t n e k , faanyagon t ö r t é n ő v i z s g á l a t b a — a k ü l f ö l d ö n á l t a l á b a n s z a b v á n y o s í t o t t » p r ó b a h a s á b « v i z s g á l a t b a — k e l l b e v o n n i és meg k e l l á l l a p í t a n i , h o g y a n j e l e n t k e z i k a g á t l ó h a t á s a faanyag j e l e n l é t é b e n , és m e l y i k a g y a k o r l a t s z á m á r a a l e g m e g f e l e l ő b b h a t ó a n y a g k o n c e n t r á c i ó . A k í s é r l e t e k b e n n e m a m é r g e z e t t t á p t a l a j r a k e r ü l t e k az o l t ó d a r a b k á k azzal a v i z s g á l a t i c é l l a l , h o g y az o l t ó d a r a b k á r ó l k i i n d u l ó m i c é l i u m k é p e s - e r á t e r j e d n i , a m é r g e z e t t t á p t a l a j r a , hanem a j ó l f e j l ő d ő m a l á t a k i v o n a t agar t á p t a l a j ú t e n y é s z e t r e k e r ü l t a m é r g e z e t t t á p t a l a j d a r a b k a . Ez u t ó b b i m ó d s z e r m e g f e l e l ő b b n e k l á t s z o t t , m e r t a t a p a s z t a l a t azt m u t a t t a , hogy s o k k a l e g y ö n t e t ű b b e k az e r e d m é n y e k ; a g o m b a m i c é l i u m s z á m á r a í g y k e d v e z ő b b e k a fel t é t e l e k . A z e l ő b b i m ó d s z e r n é l , a m i k o r az o l t ó d a r a b k a csak v a l a m i v e l k e v é s b é f e j l ő d ő k é p e s e b b , i l l . virulensebb t e n y é s z e t b ő l s z á r m a z i k , m á s lehet a k í s é r l e t i e r e d m é n y . A z u t ó b b i m ó d s z e r n é l pedig m e g v á r h a t j u k azt az i d ő p o n t o t , a m i k o r a t e n y é s z e t a legjobb f e j l ő d é s b e n v a n , és ekkor helyezzük rá a mérgezett t á p t a l a j d a r a b k á t . A m é r g e z e t t t á p t a l a j darabka kb. 1 c m n a g y s á g ú v o l t , és r á h e l y e z é s e j ó l f e j l ő d ő t e n y é s z e t b e n a m i c é l i u m r a t ö r t é n t . * 3
2. Fenolszármazékok főbb típusainak fungicid vizsgálata Az eddigi k u t a t á s o k r á v i l á g í t o t t a k arra, hogy nincs általános törvény szerűség a fungicid h a t á s és a kémiai összetétel k ö z ö t t . Még viszonylag a legin k á b b á l t a l á n o s í t h a t ó az a megállapítás, hogy a klór jelenléte a m o l e k u l á b a n * A t á p t a l a j 3%-os m a l á t a k i v o n a t agar v o l t . A t e n y é s z e t e k fejlődése 2 3 — 2 4 C ° - o n ( k i v é v e a Merulius lacrymans-t, a m e l y n é l 20 C° k ö r ü l ) t ö r t é n t . A m e g f i g y e l é s , i l l . k i é r t é k e l é s a m é r g e z e t t t á p t a l a j d a r a b k a t e n y é s z e t r e h e l y e z é s é t ő l s z á m í t o t t 30 nap e l t e l t é v e l történt. A m é r g e z e t t t á p t a l a j d a r a b k á k l e h e t ő s é g szerint azonos n a g y s á g ú a k v o l t a k , b á r a 30 napos v i z s g á l a t i i d ő e l e g e n d ő n e k b i z o n y u l t arra, h o g y az i t t j e l e n t k e z ő h i b a f o r r á s t kiiktassa, és í g y a m é r g e z e t t t á p t a l a j d a r a b k a n a g y s á g á b a n m u t a t k o z ó e l t é r é s az e r e d m é n y e k e t n e m b e f o l y á s o l t a . A z i s m é t l é s e k i l l . p á r h u z a m o s v i z s g á l a t o k s z á m a 2, a k e v e r é k e k e s e t é b e n 3.
fokozza annak a vegyületnek fungicid h a t á s á t , amely ö n m a g á b a n is mutat ilyen h a t á s t . így a fenol egyre magasabb klórszármazéka egyre erősebb fungicid h a t á s ú ( H a t f i e l d , 1935). Vannak viszont vegyületek, amelyeknél a klórozás csökkenti a toxicitást, pl. az antranol-nál, fenantrol-nál (C u r t i n—B o g e r t, 1927). Jelen vizsgálatokban m e g á l l a p í t h a t ó volt, hogy a p-krezolnak bizonyos gombafajokkal szemben meglévő fungicid h a t á s a egy klór atomnak a molekulába való bevitelével lecsökken, és a keletkező klórozott p-krezol jóval gyengébb fungicid h a t á s ú , mint az aiapvegyület. Más esetekben pedig a fungicid h a t á s t nem m u t a t ó vegyületeket a klórozás fungicidekké teszi, így az alifás szénhidro géneket. Ha megvizsgáljuk pl. a OH-gyök ilyenirányú szerepét, akkor azt tapasz taljuk, hogy a benzolba vagy a naftalinba való bevitele által a keletkező fenol, i l l . naftol fungicid h a t á s t mutat. De ugyanakkor a fenolhoz adott másik O H révén a keletkező dihidroxibenzolok toxikus h a t á s a kisebb, mint a fenolé (G r e a t h o u s e—R i g 1 e r, 1940). A jelen k u t a t á s b a n , ahol 1,0% koncentráció határig t ö r t é n t az anyagok megvizsgálása, egyik dihidroxibenzolnak sem lehetett a legcsekélyebb fungicid h a t á s á t sem észlelni. Ezzel szemben amíg p-brómfenol a vizsgált koncentrációs h a t á r o k között még minimális fungicid h a t á s t sem mutat, addig a b r ó m b a n gazdagabb 2, 4, 6 tribrómfenolnak jelentős fungicid h a t á s a van. Ismét ellenkezőleg van a nitrofenoloknál : a mononitrofenolok és dinitrofenolok intenzív fungicid h a t á s a mellett a 2, 4, 6, trinitrofenol alig mutat g á t l ó h a t á s t . Miután ez a helyzet m á s gyökökkel is, ezért a jelen vizsgálatok során nem az erre irányuló k u t a t á s volt a cél, hanem a fenolszármazékok főbb t í p u s a i n a k fungicid, i l l . fungistatikus h a t á s á t k í v á n t u k egymással összehasonlítani. Egyben pedig célszerűnek látszott azt is megvizsgálni, hogy e vegyületek fungicid h a t á s a milyen m é r t é k b e n érvényesül a különböző gombafajoknál. A megvizsgált 35 fenolszármazék különböző m é r t é k ű fungicid, i l l . fungi statikus h a t á s ú n a k mutatkozott; egy részük pedig minimális fungistatikus h a t á s t sem mutatott. A vizsgált fenolszármazékok közül a legerősebb h a t á s a a pentaklórfenoln á t r i u m n a k és a 2, 4, 5 triklórfenolnátriumnak van. A p e n t a k l ó r f e n o l n á t r i u m n a k a különböző gombafajokkal t ö r t é n t vizsgálata megerősíti az idevonatkozó eddigi megállapításokat ^ H a t f i e l d , 1944, V i n t i 1 a—P a p o d o p o 1, 1951. stb.). A pentaklórfenolnátrium és a pentaklórfenolnátrium + cinkhidroxid között g á t l ó h a t á s u k a t tekintve nincs lényegesebb különbség, ez utóbbi azonban h a t á s o s a b b n a k mutatkozott. Részletes vizsgálat t á r g y á t képezte a pentaklór fenolnátrium és 2, 4, 5 triklórfenolnátrium fungicid h a t á s a közötti különbség fel derítése, valamint annak megvizsgálása, hogy e két anyag egyenlő a r á n y b a n történő elegyítése mennyiben módosítja a fungicid h a t á s t (2. k i m u t a t á s ) . Meg lehetett állapítani, hogy á l t a l á b a n a triklórfenolnátrium sem m o n d h a t ó gyengébb h a t á s ú n a k , mint a pentaklórfenolnátrium, csak a triklórfenolnátrium más fajok kal szemben h a t á s o s a b b , mint a pentaklórfenolnátrium, és ismét m á s fajokkal szemben gyengébb h a t á s ú . E két anyag keveréke egyesíti a specifikus h a t á s o k a t és így fungicid h a t á s a valamivel kiegyenlítettebb, mint a komponenseké. A pentaklórfenolnátrium és 2, 4, 5 triklórfenolnátrium u t á n a következő fenolszármazékok mutatnak fungicid többé-kevésbbé megfelelő h a t á s t (a fungi cid h a t á s csökkenésének sorrendjében): dinitroortokrezolnátrium, dinitrofenoln á t r i u m , p-nitrofenolnátrium, m-nitrofenolnátrium, 2—4 diklórfenolnátrium, 2, 4, 6 triklórfenolnátrium, 2, 4, 5 tribrómfenolnátrium, p-klórfenolnátrium,
o-nitrofenolnátrium, 2, 4, 6 tribrómfenolnátrium. A fungicid h a t á s mértékét az egyes gombafajokkal szemben a 3 . - 6 . számú k i m u t a t á s szemlélteti. Célszerűnek látszott n é h á n y jó fungicid hatású anyag megfelelő keveréké nek vizsgálata, ezek h a t á s n ö v e l ő , vagy h a t á s c s ö k k e n t ő v o l t á r a v o n a t k o z ó a n (7. k i m u t a t á s ) . Egyes keverékek esetében h a t á s n ö v e k e d é s , m á s keverékek eseté ben hatáscsökkenés volt észlelhető. í g y fokozódás, i l l . kiegyenlítődés észlelhető a 2, 4, 5 triklórfenolnátrium és a d i n i t r o o r t o k r e z o l n á t r i u m 50—50% a r á n y ú keveréke esetében (a teljes g á t l ó h a t á s koncentrációja 0,3%), ugyanakkor pedig ha e keverékben a 2, 4, 5 triklórfenolnátriumot a valamivel h a t á s o s a b b penta klórfenolnátrium + cinkhidroxiddal helyettesítjük, a keverék fungicid h a t á s a gyengébb lesz (a teljes g á t l ó h a t á s koncentrációja 0,5%), annak ellenére, hogy mind a két összetevő ennél alacsonyabb koncentrációnál fejti k i a teljes gátló hatást. Mérsékelt, i n k á b b csak a kevésbé ellenálló fajokkal szemben megnyilvá nuló fungicid hatása van 0,1 — 1,0 koncentráció-határok között az alábbi vegyü leteknek (a sorrend a fungicid h a t á s csökkenésével p á r h u z a m o s ) : o-krezolnátrium (Lenzites sepiaria, Merulius lacrymans, Polypórus sulphureus, Trametes versicolor fajokkal szemben), p-triklórmetiimerkapto-fenol (Lenzites betulina, Merulius lacrymans, Poly por us sulphureus, Trametes versicolor fajokkal szemben), o-aminofenolnátrium (Fomes annosus, Polyporus sulphureus, Stereum hirsutum fajokkal szemben), p-krezolnátrium (Lenzites betulina, Merulius lacrymans, Polyporus sulphureus, Trametes versicolor fajokkal szemben), o-klórfenolnátrium (Lenzites betulina, Merulius lacrymans, Polyporus sulphureus fajokkal szemben), fenolnátrium (Merulius lacrymans, Polyporus sulphureus, Trametes versicolor fajokkal szemben), m-krezolnátrium 'Merulius lacrymans, Trametes versicolor fajokkal szemben), 2, 4, 6 trinitrofenolnátrium (a Merulius lacrymansal szemben). Nincs fungicid h a t á s a 0,1 — 1,0 koncentráció h a t á r o k között az alábbi vegyületeknek : p-brómfenolnátrium, p-fluorfenolnátrium, p-klórortokrezolnátrium, metol, p-nitrozofenolnátrium, o-fenolszulfosavnátrium, p-fenolszulfosavnátrium, p-oxibenzaldehidnátrium, p i r o k o t e c h i n n á t r i u m , rezorcinnátrium, h i d r o k i n o n n á t r i u m , 2, 4 dinitrozorezorcinnátrium, fluoreszceinnátrium, szalicilsavasnátrium, 5, 3 nitroszalicilsavasnátrium, p r o t o k a t e c h i n s a v a s n á t r i u m , fenolftaleinnátrium, tetrajódfenolftaleinnátrium. E k u t a t ó munka során nyilvánvalóvá vált, hogy a különböző gomba fajokkal szemben a fungicid fenolszármazékok különböző m é r t é k ű g á t l ó h a t á s t fejtenek k i . így a Hypholoma fasciculare-va\ szemben 8 anyag mutat megfele lően jó fungicid h a t á s t (8. k i m u t a t á s ) , a Fomes annosus-sal, az amerikai szerzők által gyakran alkalmazott gombafajjal szemben 10 anyag (9. k i m u t a t á s ) , a Trametes versicolor-xdX szemben, amelyet t ö b b e k között V i n t i l a és P a p o d o p o 1 (1951) alkalmazott kísérleteiben 15 anyag (10. k i m u t a t á s ) , és a Merulius lacrymans-sal szemben 19 anyag (11. k i m u t a t á s ) . Érdekes, hogy a dinitroorto krezolnátrium és a dinitrofenolnátrium h a t á s a a különböző gombafajokra majdnem teljesen azonos. Az anyagok specifikus h a t á s á r a különösen jó példa a gyengén fungicid o-aminofenol, amely a megvizsgált 14 faj közül az e g y é b k é n t eléggé ellenálló Fomes annosus-ra erősen gátló hatású, m á r 0,2%-os koncentráció mellett teljes gátlást fejt k i , és ugyanakkor a nagyon érzékeny Merulius lacrymans-va m é g 1,0 koncentráció mellett sincs semmi hatással.
A gyakorlat számára az alábbi következtetéseket vonhatjuk le : A fenolszármazékok fungicid h a t á s á r a v o n a t k o z ó k u t a t á s egységes mód szer és szempont szerint vette vizsgálat alá az ide t a r t o z ó kémiai anyagok egy részét. E vizsgálatokból m e g á l l a p í t h a t ó , hogy t ö b b fenolszármazék és ezek közül elsősorban egyes klórozott és n i t r á l t vegyületek a fapusztító g o m b á k k a l szemben nagy h a t á s s p e k t r u m m a l rendelkeznek, ezért a szerkezeti faanyag megvédésére, t a r t ó s í t á s á r a számításba j ö h e t n e k . A konkrét felhasználhatóságra vonatkozólag sok k u t a t á s r ó l számol be a szakirodalom és egyes fenolszármazékok számos faanyagvédőszer alkatrészeiként szerepelnek, illetve szerepeltek. Különösen kiemelkedik a fenolszármazékok közül jó fungicid tulajdonságával a pentaklórfenol és a 2, 4, 5 triklórfenol, — a nitrofenolokkal szemben is — melyek különkülön de együttesen, és egyes n i t r á l t fenolszármazékokkal k o m b i n á l t a n is alkal m a z á s r a kerülhetnek. A pentaklórfenol a gyakorlatban kipróbált anyag, a 2, 4, 5 triklórfenol még kipróbálandó. Hogy a két anyag közül melyiket kell választani, azt mindig a helyi viszonyok és k ö r ü l m é n y e k szabják meg. A 2, 4, 5 triklórfenol a l k a l m a z á s á r a főleg az biztat, hogy a növényvédelmi célokra g y á r t o t t y hexaklórciklohexan előállításánál nagy m e n n y i s é g ű h a t á s talan hexaklórciklohexán izomer keverék (a, ß, ô,e) keletkezik melléktermék k é n t , s ebből a triklórfenol könnyen előállítható. Igaz ugyan, hogy a pentaklórfenol is elérhető ezen az ú t o n , de lényegesen nagyobb klórfelhasználással és hosszadalmasabb eljárással. Ez különösen fontos a magyarországi viszonyok szempontjából, mert a hazai k l ó r g y á r t á s ellenére klórszükségletünket is részben importból biztosítjuk, másrészt új g y á r t á s k a p a c i t á s biztosítása is rendszerint nagy gondot okoz. Hazai v o n a t k o z á s b a n igen fontos, hogy előállításukhoz fenol (nehezen beszerezhető importanyag) egyáltalán nem szükséges. Gyakorlati szempontból jelentős az a tény is, hogy a k l ó r o z o t t fenolok e g y a r á n t a l k a l m a z h a t ó k impregnálásra vizes oldatokban (Na-sók formájában), vagy organikus oldószerek (pl. k á t r á n y o l a j o k , kőolajpárlatok) segítségével v í z o l d h a t a t l a n formában (szabad fenolok), attól függően, hogy milyen feladatot kell megoldani. I r o d a l o m : B a t e m a n, E . : T h e o r y on the m e c h a n i s m of p r o t e c t i o n of wood b y preservatives I I I . E x p e r i m e n t a l proof of t h e t h e o r y b y means of the t o x i c i t y a n d s o l u b i l i t y p a r t i t i o n of a n u m b e r of t a r acids ( P r o c . A m e r . W o o d . Preserv. Assoc., 1922, p . 70—80.) — B a v e n d a m m , W . : Neue U n t e r s u c h u n g e n ü b e r die Lebensbedingungen h o l z z e r s t ö r e n d e r P i l z e . I I . Gerbstoffversuche ( Z e n t r a l b l . für B a k t . I I . A b t . , 76,\ 1928, p . 172—227). — B a v e n d a m m , W . : E r k e n n e n , N a c h w e i s u n d K u l t u r der h o l z v e r f ä r b e n d e n u n d holzzer setzenden Pilze ( i n H a n d b . B i o l . A r b e i t s m e t h . X I I . / 2 , 1 9 3 6 , p . 1 0 7 5 — 1 0 8 5 ) . — B a v e n d a m m W . : Aus der P r a x i s der m y k o l o g i s c h e n H o l z s c h u t z m i t t e l p r ü f u n g I . ( A n g e w . B o t . , 18, 1936, p . 132—141). — C u r t i n & B o g e r t : E x p e r i m e n t s on w o o d p r e s e r v a t i o n . I V . Preser v a t i v e properties of c h l o r i n a t e d coal-tar d e r i v a t i v e s ( I n d . and E n g . Chem., 19, 1927, p. 1231— 1240). — F a 1 c k, R . : D i e M e r u l i u s f ä u l e des Bauholzes ( i n H a u s s c h w a m m f o r s c h u n g e n , J e n a , H e f t 6, 1912, p . 1—405.) — F i n d 1 a y , W . P. K . : L a b o r a t o r y m e t h o d s for testing w o o d preservatives ( A n n . A p p l . B i o l . , 19, 1932, p . 2 7 1 — 2 8 0 ) . — G r e a t h o u s e & R i g l e r : T h e c h e m i s t r y of resistance of plants t o P h y m a t o t r i c h u m r o o t r o t . I V . T o x i c i t y of phenolic a n d related c o m p o u n d s ( A m e r . J o u r n . B o t . , 27, 1940, p. 9 9 — 1 0 8 ) . — H a t f i e l d , J.: T o x i c i t y i n r e l a t i o n t o the p o s i t i o n a n d n u m b e r of c h l o r i n e a t o m s i n c e r t a i n c h l o r i n a t e d benzene d e r i v a t i v e s (Proc. A m e r . W o o d Preserv. Assoc., 1935, p . 5 7 — 6 6 ) . — H a t f i e 1 d, J . : P e n t a c h l o r o p h e n o l comes of Age (Proc. A m e r . W o o d Preserv. Assoc., 1949, p . 8 4 — 8 8 ) . — H u m p h r e y & F l e m i n g : T h e t o x i c i t y t o fungi of v a r i o u s oils and salts, p a r t i c u l a r l y those used i n w o o d p r e s e r v a t i o n ( U . S. D e p t . A g r i c . B u l l . N r . 227, 1915, p . 1 — 3 8 ) . — K i t a j i m a & K a w a r n u r a : Ü b e r die antiseptische W i r k u n g der h ö h e r e n F e t t s ä u r e n gegen h o l z z e r s t ö r e n d e Pilze ( B u l l . I m p . F o r . E x p e r . St. T o k y o , 31, 1931. p . 108—113). — L i e s e, J . : V e r h a l t e n h o l z z e r s t ö r e n d e r Pilze g e g e n ü b e r verschiedenen H o l z a r t e n u n d G i f t -
s t o í f e ( A n g e w . B o t . , 10, 1928, p . 1 5 6 — 1 7 0 ) . — L i e s e , N o w a k , P e t e r s & R a b a n u s : T o x i m e t r i s c h e B e s t i m m u n g v o n H o l z k o n s e r v i e r u n g s m i t t e l n . Zusammenfassender B e r i c h t ü b e r die Ergebnisse der i m A u f t r a g e der I n t e r n a t i o n a l e n K o n f e r e n z ( B e r l i n 1930) d u r c h g e f ü h r t e n A r b e i t e n ( B e i h . Zschr. Ver. D e u t s c h . Chem. N r . 1 1 . B e r l i n , 35, 1935, p . 1—18), — M a h l k e , T r o s c h e l <& L i e s e : H a n d b u c h der H o l z k o n s e r v i c r u n g ( B e r l i n , G ö t t i n g e n , Heidelberg, 1950). — R a b a n u s , A . ; D i e t o x i m e t r i s c h e P r ü f u n g v o n H o l z k o n s e r v i e r u n g s m i t t e l n ( A n g e w . B o t . , 13, 1931, p . 3 5 2 — 3 7 1 ) . — R c i t s m a, J . : Studien ü b e r A r m i l l a r i a mellea ( V a h l . ) Quel. ( P h y t o p a t h . Zschr., 4, 1932, p. 4 6 1 — 5 2 2 ) . — R i c h a r d s, C. A . : Methods of t e s t i n g the r e l a t i v e t o x i c i t y of w o o d preservatives (Proc. A m e r . W o o d Preserv. Assoc., 1923, p . 1 2 7 — 1 3 5 ) . — R i c h a r d s, C. A . : The c o m p a r a t i v e resistance of 17 species of w o o d - d e s t r o y i n g f u n g i t o s o d i u m f l u o r i d e (Proc. A m e r . W o o d Preserv. Assoc., 1924, p . 1—7.). — R i c h a r d s, C. A . : The c o m p a r a t i v e resistance of eighteen species of w o o d d e s t r o y i n g f u n g i t o zinc c h l o r i d e (Proc. A m e r . W o o d Preserv. Assoc., 1935, p . 1—5.). — R i c h a r d s, C. A . : L a b o r a t o r y methods for e v a l u a t i n g w o o d preservatives : p r e l i m i n a r y comparison of agar and soil c u l t u r e techniques using i m p r e g n a t e d w o o d blocks (Proc. A m e r . W o o d Preserv. Assoc., 1947). — S c h m i t z & Z e l l e r : T h e t o x i c i t y of v a r i o u s fractions and c o m b i n a t i o n s of fractions coal-tar creosote t o w o o d - d e s t r o y i n g fungi (The J o u r n . of I n d u s t r . and E n g i n . Chem. I , 13, 1921, p. 621—625). — V i n t i l a <S P a p a d o p o l : C e r c e t ä r i asupra v a l o r i i fungicide a p e n t a c h l o r f e n o l u l u i p e n t r u conservarea l e m n u l u i ( B u i . Stiintific Sect, de S t i i n t e B i o l . A g r o n o m . Geol. si Geogr., 3, 1951, p . 3 1 7 — 3 2 6 ) . — W o 11 c n w c b e r, H . W . : B e i t r ä g e zur P i l a n z e n - u n d H o l z s c h u t z m i t t e l f o r s c h u n g . 1. V o r p r ü f u n g e n der W i r k u n g chemischer Schutzstoffe in R e i s b r e i n ä h r b ö d e n gegen Schadpilze ( A n g e w . B o t . , 4, 1922, p . 273— 279).
1. t á b l á z a t A Hypholoma
fasciculare
e l l e n á l l ó s á g a a p e n t a k l ó r f e n o l n á t r i u m m a l szemben*
T h e resistance of Hypholoma
fasciculare
against p e n t a c h l o r p h e n o l
sodium.
pentaklórfenolnátrium 0,05 A
0,1
0,15
0,2
0,25
0,4
0,3
0,5
gombafaj százalékban a malátakivonat agárhoz p e r c e n t a g e of d o s e s t o t h e
adagolva
malt extract
agar
100
100
100
100
100
0
100
100
100 100
100
100
100
100
100
Pholiota squarrosa Clitocybe phosphorea
100
100
100
100
80
30
0 0
100
100
50
50
50
0
Collybia
100
100
0
Trametes versicolor Fomes annosus
100
100
0
100
50
Lenzites
100
20
0 0
100
10
0
60
0
Hypholoma Fomes
fasciculare
fomentarius
velutipes
betulina
Daedalea quercina Lenzites sepiaria Merulius
lacrymans
0
Stereum
hirsutum
0
20
—
* A z adatok azt j e l z i k , hogy az egyes gombafajok m i c é l i u m a a m é r g e z e t t d a r a b k á k f e l ü l e t é t 30 n a p i f e j l ő d é s u t á n h á n y % - r a b o r í t o t t a be.
—
táptalaj
* T h e several d a t a show the a m o u n t of h o w t h e mycelia of t h e several fungus species covered the surface of the poisoned culture m e d i a bits after a development of 30 days.
2. t á b l á z a t A p e n t a k l ó r f e n o l n á t r i u m , a 2, 4, 5 t r i k l ó r f e n o l n á t r i u m és a p e n t a k l ó r f e n o l n á t r i u m és 2, 4, 5 t r i k l ó r f e n o l n á t r i u m egyenlő' a r á n y ú k e v e r é k é n e k f u n g i c i d h a t á s a * The fungicid effect of p e n t a c h l o r p h e n o l s o d i u m 2, 4, 5 t r i c h l o r p h e n o l s o d i u m , and of a m i x t u r e of equal portions of p e n t a c h l o r p h e n o l s o d i u m , and 2, 4, 5, t r i c h l o r p h e n o l s o d i u m . * Pentaklór fenolnátrium A
P e n t a k l ó r f e n o l n á t r i u m és 2 4 5 triklórfenolnátrium egyenlő a r á n y ú keveréke
2 4 5 triklór fenolnátrium
gombafaj 0,2
0,1
0,3
0,4
0,5
0,1
0,2
0,3
0,4
0,1
0,2
0,3
0,4
0,5
s z á z a l é k b a n a m a l á t a k i v o n a t a g a r h o z adagolva p e ' e n t a g e of d> e; to the m 1 e x t r a c t a g a r
Clitocybe
phosphorea
Collybia
velutipes
Daedalea
quercina
Fomes
annosus
Fomes
fomentarius
Hypholoma Lenzites Merulius Pholioa
,,. .... ....
fasciculare
sepiaria lacrymans squarrosa
100
50
100
....
100 0 100
10 50
0
100
100
100
100
0
100
100
100
95
0
— 0 — 0
...
0
— — — — — — — — —
0 0
100
Pleurotus
rudis
30
Stereum
hirsutum
0
Trametes
versicolor
100
100
— — — — — —
30
15
0
— — — — — — — 0 — — — —
100
100
100
— 0 — 0
100
0
—
100
100
100
10
0
100 0
—
100
0 —
0
— — —
0 50 100
0
100
— — — — — — 0 —
0
100
0
100
100
100
100
0
—
100
100
0
—
0 100 80 0 50
100
0
— ——— — — —— — — 0 0 — — — 50
40
0
— — — — — — — 0 — — — 0 — — — — ——— 0 — — 50
* Az a d a t o k azt j e l z i k , h o g y az egyes g o m b a f a j o k m i c é l i u m a a m é r g e z e t t d a r a b k á k f e l ü l e t é t 30 n a p i f e j l ő d é s u t á n h á n y % - r a b o r í t o t t a be. * See footnote of Table 1.
40
—
táptalaj
3. t á b l á z a t A dinitroíenolnátrium
és d i n i t r o o r t o k r e z o l n á t r i u m f u n g i c i d
hatása*
T h e f u n g i c i d effect of d i n i t r o p h e n o l s o d i u m and d i n i t r o o r t o c h r e z o l s o d i u m * Dinitroortokrezolnátrium
Dinitrofenolnátrium
A
gombafaj
0,1
0,4
0,3
0,2
0,5
0,6
0,7
0,8
0,9
1,0
0,1
0,3
0,2
0,4
0,5
0,6
0,7
0,8
100
100
0,9
1,0
s z á z a l é k b a n a m a l á t a k i v o n a t a g a r h o z adagolva p e r c e n t a g e o f doses t o t h e m a l t e x t r a c t a g a r
Clitocybe
phosphorea
100
100
0
Collybia
velutipes
100
100
100
30
0
Daedalea
quercina
Fomes
annosus
100
100
80
Fomes
fomentarius
100
30
0
100
0
Hypholoma
fasciculare
—
—.
100
100
100
0
100
100
100
100
100
100
90
0
60
100
50
— — — — — — —
100
100
70
100
70
100
60
100
60
100
60
60
30
Lenzites
betulina
0
0
Lenzites
sepiaria
0
0
Merulius Pholiota Pleurotus
lacrymans squarrosa rudis
Polyporus Stereum Trametes
%-ra
sulphureus hirsutum versicolor
0 0 100 0 0 100
— — — 0 — — — — —
— — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — -
100
100
100
* Az a d a t o k azt j e l z i k , hogy az egyes g o m b a f a j o k b o r í t o t t a be. * See
footnote of Table 1.
100
80
80
40
40
micéliuma a mérgezett
— — — — — 40
0 0 70 0 0 100
100
100
100
100
— 50
50
50
50
50
50
50
— — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 0 — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — - - — — — — — 0
— —
50
—
—
0
80
80
80
80
80
80
80
80
i
40
t á p t a l a j d a r a b k á k f e l ü l e t é t 30 n a p i fejlődés u t á n h á n y
A p- és m - n i t r o f e n o l n á t r i u m
fungicid
hatása*
The fungicid effect of p - and m - n i t r o p h e n o l sodium * p -nitrofenolnátrium A
gombafaj
0,1
0,2
0,3
0,4
m-nitrofenolnátrium
0,5
0,6
0,1
0,2
0,3
0,4
0,5
0,6
0,7
0,8
0,9
1,0
százalékban m a l á t a k i v o n a t a s a r h o z adagolva p e r c e n t a g e o f doses t o t h e m a l t e x t r a c t agar •
—
—.
100
100
100
0
—
100
100
50
0
100
100
0
100
100
100
100
100
Clitocybe
plwspliorea
100
100
100
0
Collybia
velutipes
100
100
100
100
100
100
Daedalea
quercina
100
100
—
—
100
0
100
100
100
100
100
0
0
100
100
0 0
—
—
—
—
—
Fomes
amnnosus
100
100
0
—
Fomes
fomentarius
100
0
—
—
—
—
100
100
100
100
100
100
0
—
—
—
100
100
100
0
100
100
60
0
—
—
—
—
—
'—
—
—
—
—
Hypholoma
fasciculare
Lenzites
betulina
100
100
100
100
100
0
100
100
Lenzites
sepairia
100
100
100
100
60
0
80
0
—
100
0
—
—
100
0
Merulius Pholiota Pleurotus Polyporus Stereum Trametes
%-ra
lacrymans squarrosa rudis sulphureus hirsutum versicolor
100
40
40
0
100
0
—
—
100
0
—
100
100
100
—
100
—
—
100
100
0
100
30
100
100
100
100
0
0
100
100
100
50
50
0
—
—
—
—
0
100
100
100
100
100
100
80
0
—
—
* Az a d a t o k azt j e l z i k , hogy az egyes g o m b a f a j o k b o r í t o t t a be. * See footnote of Table 1.
H Ht
—
100
micéliuma a mérgezett táptalajdarabkák
f e l ü l e t é t 30 n a p i fejlődés u t á n h á n y
5. t á b l á z a t A 2, 4 d i k l ó r f e n o l n á t r i u m és a 2, 4, 5 t r i b r ó m f e n o l n á t r i u m f u n g i c i d
hatása*
T h e f u n g i c i d effect of 2,4 dichlorphenol sodium a n d 2 , 4 , 5 t r i b r o m e p h e n o l s o d i u m . * 2,4
A
gombafaj
0,1
0,2
0,3
2,4,5
diklórfenolnátrium
0,4
0,5
0,7
0,6
0,8
1.0
0,9
0,1
0,2
0,3
tribrómfenolnátrium
0,4
0,5
0,6
0,7
0,8
0,9
1,0
—
—
—
—
—
—
s z á z a l é k b a n a m a l á t a k i v o n a t a g a r h o z adagolva p e r c e n t a g e o f doses t o t h e m a l t e x t r a c t a g a r
Clitocybe phosphorea Collybia velutipes Daedalea quercina Fomes annosus Fomes fomentarius Hypholoma fasciculare Lenzites betulina Merulius lacrymans
Polyporus sulphureus Stereum hirsutum Trametes versicolor
—-
0
—
—
—
—.
—
100
100
100
100
100
0
100
0
100
100
10
0
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
0
100
100
0 —
100
0
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
0
100
100
100
0
—
—
—
—
100
100
100
100
-
—
—
* Az a d a t o k azt j e l z i k , hogy az egyes g o m b a f a j o k % - r a b o r í t o t t a be. * See footnote of Table 1.
10
—
—
0
—
-
-
—
-—
100
100
—
100
100
100
100
80
0
100
100
100
100
100
100
0
—
—
—
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
50
0
0
—
—
—
—
—
—
100
100
100
100
100
100
100
100
90
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
—
—
—
—
—
0 —
—
—
—
0 — 100
0
100
100
100
100
100
—
100
0
—
100
100
100
100
—
—
—
100
100
100
—
0
m i c é l i u m a a m é r g e z e t t t á p t a l a j d a r a b k á k f e l ü l e t é t 30 n a p i f e j l ő d é s u t á n h á n y
A 2, 4, 6 t r i k l ó r f e n o l n á t r i u m T h e fungicid
és a p - k l ó r f e n o l n á t r i u m
effect of 2, 4, 6 t r i c h l o r p h e n o l s o d i u m and
fungicid
hatása*
p-chlorphenol s o d i u m . *
2,4,e t r i k l ó r f e n o l n á t r i u m A
gombafaj
0,1
0,2
0,3
0,4
0,5
0,6
0,7
p-klórfenolnátriu 0,8
0,9
1,0
0,1
0,2
0,3
0,4
0,5
0,6
11 0,7
0,8
0,9
1,0
százalékban a m a l á t a k i v o n a t a g a r h o z adagolva p e r c e n t a g e o f doses t o t h e m a l t e x t r a c t a g a r
Clitocybe
phospliorea
100
100
Collybia
velutipes
100 100
Daeclalea
quercina
100
100
100
100
100
0
100
100
100
100
0
0
100
100
0
100
100
100
100
100
0
Fomes
annosus
100
100
Fomes
fomentarius
100 100
Hypholoma
Lenzites Merulius Pholiota Pleurotus Polyporus Slereum Trametes
%-ra
fasciculare
sepiaria lacrymans squarrosa rudis sulphureus hirsutum versicolor
100
100
100
100
100
100
100
100
—
—
— —
—
—
—
—
100
0
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
0
100
100
100
30
0
100
100
70
30
0
100
80
80
70
0
100
100
0
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
100
0
100
100
100
0
100
100
100
0
100
100
100
100
0
100
100
100
0
100
100
100
100
0
0
* Az a d a t o k azt j e l z i k , hogy az egyes gombafajok m i c é l i u m a a m é r g e z e t t t é á p t a l a j d a r a b k á k b o r í t o t t a be. * See footnote of Table 1.
0
f e l ü l e t é t 30 n a p i fejlődés u t á n
hány
7.
táblázat
A teljes g á t l ó h a t á s k o n c e n t r á c i ó j a egyes f u n g i c i d h a t á s ú f e n o l s z á r m a z é k o k és egyenlő' a r á n y ú k e v e r é k e i e s e t é b e n a Hypholoma fasciculare-ná\ The c o n c e n t r a t i o n of te complete b l o c k i n g effect of some fungicid phenol d é r i v â t e s t h e i r m i x t u r e s of equal parts i n the case of Hypholoma fascicular. 0,1 Keverékek
pentaklórfenol-Na + cinkhidr.
és
0,4
0,3
0,5
+ +
dinitrofenol-Na
1
1
és d i n i t r o o r t o k r e z o l - N a
1
+
1
p e n t a k l ó r f e n o l - N a + c i n k h i d r . és p-nitrofenol-Na 2,4,5 t r i k l ó r f e n o l - N a
0,2
százalékban a malátakivonatagarhoz adagolva
p e n t a k l ó r f e n o l - N a - f c i n k h i d r . és d i n i t r o o r t o k r e z o l - N a 2,4,5 t r i k l ó r f e n o l - N a
i
and
+ j
és p-nitrofenol-Na
->
pentaklórfenol-Na + cinkhidr.
és o-nitrofenol-Na
-*
pentaklórfenol-Na - f cinkhidr.
és o-krezol-Na
->
Komponensek pentaklórfenol-Na + 2,4,5
+
cinkhidr.
+
triklórfenol-Na
+
dinitrofenol-Na
+
dinitroortokrezol-Na
+
p-nitrofenol-Na o-nitrofenol-Na
^
o-krezol-Na
->
- f = a teljes g á t l ó h a t á s
k o n c e n t r á c i ó j a . The c o n c e n t r a t i o n of the complete
blocking
effect. = a teljes g á t l ó h a t á s k o n c e n t r á c i ó j a 1,0% complete blocking effect is above 1,0 per cent.
felett v a n . The
concentration
of
the
8. A teljes g á t l ó h a t á s k o n c e n t r á c i ó j a
táblázat a Hypholoma
The c o n c e n t r a t i o n of t h e complete b l o c k i n g 0,1
2,4,5
0,2
fasciculare
esetében
effect i n the case of Hypholoma 0,3
0,4
0,5
0,6
0,7
0,8
fasciculare. !
0,9
triklórfenol-Na
+
pentaklórfenol-Na pentaklóríenol +
+
cinkhidr.
o-nitrofenol-Na
+
m-nitrofenol-Na
1
+
p-nitrofenol-Na
+ +
dinitrofenol-Na dinitroortokrezol-Na
A teljes g á t l ó h a t á s k o n c e n t r á c i ó j a 1,0% f e l e t t v a n az a l á b b i f e n o l s z á r m a z é k o k e s e t é b e n : fenol-Na ; o - k l ó r f e n o l - N a ; p - k l ó r f e n o l - N a ; 2,4 d i k l ó r f e n o l - N a ; 2,4,6 t r i k l ó r f e n o l - N a ; p - b r ó m f e n o l - N a ; 2,4,6 t r i b r ó m f e n o l - N a ; p-fluorfenol-Na ; 2,4,6 t r i n i t r o f e n o l - N a ; o-krezolN a ; m - k r e z o l - N a ; p - k r e z o l - N a ; p - k l ó r k r e z o l - N a ; o-aminofenol-Na ; m e t o l ; p - n i t r o s o fenol-Na ; o-fenolszulfosav-Na ; p-fenolszulfosav-Na ; p - o x i b e n z a l d e h i d - N a ; p i r o k a t e c h i n N a ; r e z o r c i n - N a ; h i d r o c h i n o n - N a ; 2,4 d i n i t r o z o r e z o r c i n - N a ; fluoreszcein-Na ; szalicilsavas-Na ; 5,3 n i t r o s z a l i c i l s a v - N a ; p r o t o k a t e c h i n s a v a s - N a ; fenolftalein-Na ; tetrajódfenolftalein-Na ; p-triklórmetilmerkapto-fenol. 9. t á b l á z a t A teljes g á t l ó h a t á s k o n c e n t r á c i ó j a
a Fomes
annosus
esetében
The c o n c e n t r a t i o n of t h e complete b l o c k i n g effect i n t h e case of Fomes
0,1
0,2
0,3
0,5
0,4
1
diklórfenol-Na
2,4,5
triklórfenol-Na
2,4,6
triklórfenol-Na
pentaklórfenol-Na pentaklórfenol + cinkhidr.
0,8
0,9
1,0
_|_
p-klórfenol-Na 2,4
0,7
0,6
annosus.
1
+
I
1 + . I T
1
1 +
1
+
•
+
o-nitrofenol-Na
+
m-nitrofenol-Na
+
p-nitrofenol-Na o-aminofenol-Na
+
A teljes g á t l ó h a t á s k o n c e n t r á c i ó j a 1,0% felett v a n az a l á b b i f e n o l s z á r m a z é k o k e s e t é b e n : fenol-Na ; o - k l ó r f e n o l - N a ; p - b r ó m f e n o l - N a ; 2,4,6 t r i b r ó m f e n o l - N a ; p-fluorfenol-Na ; 2,4,6 t r i n i t r o f e n o l - N a ; o-krezol-Na ; m - k r e z o l - N a ; p-krezol-Na ; p - k l ó r k r e z o l - N a ; d i n i t r o fenol-Na ; d i n i t r o o r t o k r e z o l - N a ; m e t o l ; p-nitrosofenol-Na ; o-fenolszulfosav-Na ; p-fenol szulfosav-Na ; p - o x i b e n z a l d e h i d - N a ; p i r o k a t e c h i n - N a ; r e z o r c i n - N a ; h i d r o c h i n o n - N a ; 2,4 d i n i t r o z o r e z o r c i n - N a ; fluoreszcein-Na; szalicilsavas-Na ; 5,3 n i t r o s z a l i c i l s a v - N a ; p r o t o katechinsavas-Na ; fenolftalein-Na ; t e t r a j ó d f e n o l f t a l e i n - N a ; p - t r i k l ó r m e t i l m e r k a p t o - f e n o l .
10.
táblázat
A teljes g á t l ó h a t á s k o n c e n t r á c i ó j a a Trametes
versicolor
esetében
T h e c o n c e n t r a t i o n of the complete b l o c k i n g effect i n the case of Trametes 0,2
0,1
0,4
0,3
0,5
0,6
0,9
1,0
+
p-klórfenol-Na diklórfenol-Na
+
!
2,4,5
triklórfenol-Na
2,4,6
triklórfenol-Na
+ + +
pentaklórfenol-Na pentaklórfenol +
0,8
+
fenol-Na
2,4
0,7
versicolor
cinkhidr.
+ +
1
2 4 6 tribrómfenol-Na
+ +
o-nitrofenol-Na m-nitrofenol-Na p-nitrofenol-Na o-krezol-Na
+ + +
m-krezol-Na p-krezol-Na p-triklórmetilmerkaptofenol
+ +
A teljes g á t l ó h a t á s k o n c e n t r á c i ó j a 1,0% felett v a n az a l á b b i f e n o l s z á r m a z é k o k e s e t é b e n . o - k l ó r f e n o l - N a ; p - b r ó m f e n o l - N a ; p-fluorfenol-Na ; 2,4,6 t r i n i t r o f e n o l - N a ; p - k l ó r k r e z o l - N a '. dinitrofenol-Na ; dinitroortokrezol-Na ; o-aminofenol-Na ; metol ; p-nitrozofenol-Na ! o-fenolszulfosav-Na ; p-fenolszulfosav-Na ; p-oxibenzaldehid-Na ; p i r o k a t e c h i n - N a ', rezorcin-Na ; h i d r o c h i n o n - N a ; 2,4 d i n i t r o z o r e z o r c i n - N a ; fluoreszcein-Na ; szalicilsavas-Nal 5,3 n i t r o s z a l i c i l s a v - N a ; p r o t o k a t e c h i n s a v a s - N a ; fenolftalein-Na ; tetrajódfenolftalein-Na'
11.
táblázat
A teljes g á t l ó h a t á s k o n c e n t r á c i ó j a a Merulius
lacrymans
esetében
The c o n c e n t r a t i o n of the complete b l o c k i n g effect i n the case of Merulius
0,1
0,2
0,3
0,4
0,5
0,6
0,9
1,0
+ +
o-klórfenol-Na p-klórfenol-Na
+
diklórfenol-Na
2,4, 5 t r i k l ó r f e n o l - N a 2, 4, 6 t r i k l ó r f e n o l - N a
+ + +
2, 4, 6 t r i b r ó m f e n o l - N a
+
p-fluorfenol-Na
+ +
o-nitrofenol-Na m-nitrofenol-Na
+ + +
p-nitrofenol-Na 2, 4, 6
0,8
+
fenol-Na
2,4
0,7
lacrymans.
trinitrofenol-Na
o-krezol-Na
+
m-krezol-Na
+
p-krezol-Na
+
p-triklórmetilmerkaptofenol dinitrofcnol-Na dinitroortokrezol-Na
+ +
A teljes g á t l ó h a t á s k o n c e n t r á c i ó j a 0 , 1 % a l a t t v a n a l á b b i f e n o l s z á r m a z é k o k e s e t é b e n : pentaklórfenol-Na ; pentaklórfenol + cinkhidr. A teljes g á t l ó h a t á s k o n c e n t r á c i ó j a 1,0% felett v a n az a l á b b i f e n o l s z á r m a z é k o k e s e t é b e n : p - b r ó m f e n o l - N a ; p - k l ó r f e n o l - N a ; o-aminofenol-Na ; m e t o l ; p - n i t r o z o f e n o l - N a ; o-fenolszulfosav-Na ; p-oxibenzaldehid-Na ; pirokatechin-Na ; rezorcin-Na ; hidrochinon-Na ; 2,4 dinitrozorezorcin-Na ; fluoreszcin-Na ; szalicilsavas-Na ; 5,3 nitroszalicilsav-Na ; protokatechinsavas-Na ; fenolftalein-Na ; tetrajódfenolftalein-Na.
The Fungicide Effects of Phenol By
G . B o h us
and
Derivatives
K. Szabó,
Budapest
T h e a i m of our researches had been t w o f o l d : 1. The p r o b l e m of the biological examina tions of the b l o c k i n g effects, a n d 2. the fungicide effects of the m a i n types of phenol d e r i v a t i v e s . I n connection w i t h the biological e x a m i n a t i o n s of the b l o c k i n g effect, n e w testing species had been w o r k e d on besides m a n y of the fungus species generally e m p l o y e d for this purpose. I t had been f o u n d t h a t , of the fungus species used i n the agar or t e s t - t u b e methods, Hypholoma fasciculare seemed t o be the best suitable as i t builds a r e a d i l y visible, dense, w h i t e m y c e l i u m ; and as its d e v e l o p m e n t is regular w i t h a high resistance also a g a i n s t chemical substances (charts 1,8). B y the m e t h o d used, the 1 ccm c u l t u r e m e d i u m m i x e d w i t h fungicide m a t e r i a l had been p u t on the surface of the w e l l developing-culture. Of the 35 phenol derivatives, the f o l l o w i n g compounds shew good or good enough fungicide effects (the order of sequence is c o n c o m i t a n t w i t h the decrease of t h e fungicide effect) pentachlorphenolsodium, 2 — 4 — 5 t r i c h l o r p h e n o l s o d i u m , d i n i t r o o r t o c h r e s o l sodium, d i n i t r o p h e n o l sodium, p - n i t r o p h e n o l s o d i u m , m - n i t r o p h e n o l s o d i u m , 2 — 4 — 6 t r i c h l o r p h e n o l s o d i u m , 2 — 4 — 5 t r i b r o m e p h e n o l s o d i u m , p-chlorphenol s o d i u m , o-nitrophenol s o d i u m , and 2 — 4 — 6 t r i b r o m e p h e n o l s o d i u m (charts 2 — 6 ) . Pentachlorphenol s o d i u m and 2 — 4 — 5 t r i c h l o r p h e n o l s o d i u m have the best fungicide effects. I t became evident t h a t the fungicide phenol d é r i v â t e s display a b l o c k i n g effect of various i n t e n s i t y against the several fungus species (charts 8 — 1 1 ) . F o r practical uses, p e n t a c h l o r p h e n o l s o d i u m and 2 — 4 — 5 t r i c h l o r p h e n o l s o d i u m m a y come i n t o consideration. P e n t a c h l o r p h e n o l s o d i u m had already been tested i n practice 2 — 4 — 5 t r i c h l o r p h e n o l s o d i u m is y e t t o be t r i e d . B o t h can be produced f r o m a b y - p r o d u c t i n the m a n u f a c t u r e of y hexachlorcyclohexan. These t w o chemicals can be used separately too as also j o i n t l y or combined w i t h some n i t r a t e d phenol derivatives ( d i n i t r o p h e n o l s o d i u m , d i nitroortocresol sodium ; see table 7.).
Фунгицидное действие феноловых Г.
Бохуш
& К.
дериватов
Сабо
А в т о р ы п о с т а в и л и себе з а д а ч е й 1. р а з р е ш и т ь т е х н и ч е с к и е п р о б л е м ы , в о з н и к ш и е п р и б и о л о г и ч е с к о м о б с л е д о в а н и и ф у н г и ц и д н о г о д е й с т в и я и 2. о п р е д е л и т ь н а з в а н н о е действие главных феноловых дериватов. В связи с обследованием фунгицидного действия были подвергнуты исследованию — п о м и м о о б ы ч н ы х — и н о в ы е в и д ы г р и б о в . Б ы л о у с т а н о в л е н о , что п р и п р и м е н е н и и а г а рового и л и пробирочного метода наиболее подходявдим я в л я е т с я новоиспытанный вид НурШота {азскиШге, ибо о н имеет ясно видимый, густой, белый м и ц е л и й и кроме того показывает равномерное развитие, п р и весьма значительной устойчивости против воздействия х и м и ч е с к и х веществ. П о смыслу разработанного метода на поверхность раз витой к у л ь т у р ы был н а л о ж е н кусок агара величиной 1 с м с примесью фунгицидного вещества. С р е д и о б с л е д о в а н н ы х 35 ф е н о л о в ы х д е р и в а т о в х о р о ш е е и л и д о в о л ь н о х о р о ш е е д е й с т в и е и м е л и (в п о р я д к е , п а р а л л е л ь н о и д у щ е м с с о к р а щ е н и е м д е й с т в и я ) : п е н т а х л о р ф е н о л н а т р и й , 2-4-5 т р и х л о р ф е н о л н а т р и й , д и н и т р о о р т о к р е з о л н а т р и й , д и н и т р о ф е н о л н а т р и й п - н и т р о ф е н о л н а т р и й , м - н и т р о ф е н о л н а т р и й , 2-4-5 т р и б р о м ф е н о л н а т р и й / п - х л о р ф е н о л н а т р и й , о - н и т р о ф е н о л н а т р и й и 2-4-6 т р и б р о м ф е н о л н а т р и й . Ф у н г и ц и д н о е д е й с т в и е о к а з алось наилучшим у пентахлорфенолнатрия. В ы я с н и л о с ь , что ф у н г и ц и д н ы е ф е н о л о в ы е д е р и в а т ы п р о и з в о д я т б о л ь ш е е и л и меньшее действие на различные виды грибов. В п р а к т и к е р е к о м е н д у е т с я п р и м е н е н и е п е н т а х л о р ф е н о л н а т р и я и 2-4-5 т р и х л о р фенола. П е р в ы й был у ж е испытан н а деле, а второй еще п о д л е ж и т и с п ы т а н и ю . Оба они добываются из побочного продукта, получаемого при производстве г е к с а х л о р ц и к л о гексана. 3
