Fenntarthatóság Energia koncepció Megújuló energiák

Fenntarthatóság – Energia koncepció – Megújuló energiák Helyzetünk – teendőink- lehetőségeink

Készítette: dr.Tóth József 2011.November hó

„Az energetikában az elkövetkező időszak a struktúra- és paradigmaváltás korszaka lesz mind a keresleti, mind a kínálati oldalon. Az emberiség még napjainkban is az olcsó és végtelen mennyiségben rendelkezésre álló energia tévhitében él, azonban az eddigi fogyasztási szokások nem lesznek a jövőben fenntarthatók. A saját jövőnk és a következő nemzedékek szükségleteinek biztosítására, valamint az élhető környezet megőrzéséhez halaszthatatlan a mielőbbi szemléletváltás az energetika terén is.” (Nemzeti Energiastratégiából)

I. Fenntarthatóság

Ő már nem hisz a fenntartható fejlődésben pedig ő dolgozta ki. Dennis Meadows a közelmúltbab nálunk járt. A Corvinus egyetemen most ezt mondta:

Dennis Meadows: amerikai tudós, professzor nevéhez fűződik a „Növekedés határai” című tanulmány, mely 1972-ben a Római Klub jelentéseként először hívta fel a figyelmet arra, hogy a Föld eltartó képessége véges. A könyve

megjelenésekor még azt mondta:

Van megoldás. Nevéhez fűződik. FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS kifejezés, és a hozzá tartozó elmélet kidolgozása. De sajnos „Mire egy probléma mindenki számára nyilvánvaló lesz, gyakran már nem lehet megoldani.” Hát ez is olyannak tűnik

A világ – a gazdaság működése, energia- és nyersanyagigénye szempontjából – már elérte, sőt túl is lépte a fenntarthatóság szintjét. Jelenleg évente nagyjából 40-50 százalékkal több környezeti erőforrást használunk fel, mint amennyi 12 hónap alatt regenerálódik. A világ alapvető folyamatai ma fenntarthatatlanok – fogalmazta meg a konklúziót,- példaként említve, hogy míg néhány évtizede a világgazdaságban mozgó pénz 70 százaléka a kereskedelemben forgott, és „csak” 30 százalék volt a spekulatív tőkehányad, mára ez az arány megfordult. A kiút szerinte egyrészt a jó minőségű, hozzáférhető információk biztosítása, a döntések átláthatóvá tétele lenne, de ezt pont

azok akadályozzák, akiknek a hatalmunkban állna a változtatás. Az emberiség pedig annyit tehet, hogy a GDP helyett a haladás más mérőszámát kezdi abszolutizálni.

Akkor vajon mi a valódi ok ? A jövedelmek eloszlása az EU országaiban

Akik ebben a csoportban vannak, azt mondják hogy az életszínvonal emelésének vannak korlátai.

A felső tized jövedelme bármelyik országban kb. annyi, mint az alattuk lévőké összesen.

Vessünk egy pillantást erre a grafikonra. Mit árul el? Gyakorlatilag változó átlagos jövedelemszint mellett a „felső tized” - a lakosság 10%-a - minden országban közelítően ugyanannyi jövedelemre tesz szert, mint a többi 90%. Akkor hát értelmes dolog –e általában életszínvonal emelkedésről beszélni?

„Ha mindenki úgy élne, mint itt, a második 20%-ban tartózkodók, akkor a jelenleg igénybevett forrásoknak mindössze 60%-át vennénk igénybe. Ez azt is jelenti, hogy a leggazdagabbak jólétének feláldozásával a Föld népességének 60%-a elfogadhatóan jó színvonalon élne, s a bolygó is megszabadulna a terhek 40%-tól.”

a világ 1 210 leggazdagabb emberének vagyona 45 billió (45*1012) $. Összehasonlításként a 2010 évben a világon előállított GDP 57,8 billió (57,8*1012) $.(Wikipédia).

A kifejezés William Rees és Mathis Wackernagel uraktól származik.

Ökológiai lábnyom

Globálisan 17,6 milliárd hektár biológiailag produktív terület kellene. Ezzel szemben van 13,4 milliárd hektár!

Kifejezi, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez.

Az emberiség lábnyoma: 2.7 ha/fő

- 0,6

USA polgár lábnyoma: 9.4 ha/fő

- 4,4

Arab Emirátusé

9,5 ha/fő

- 8,4

Afgán polgáré

0.5 ha/fő

Kongói polgáré Magyarok lábnyoma:

0,5 ha/fő 3,5 ha/fő

+0,3 +13,3 - 0,7

Az ökológiai lábnyom kiszámítható : kovet.hu/tavoktatas/okolabnyom.html

Fenntartható a fejlődés vagy nem? Így nem. Az erőforrások jelenlegi pazarlása alapvetően nem a 7 milliárd ember életszínvonal növekedésével függ össze. Egy kutatás szerint például „a leggazdagabb amerikaiak 20 százalékától származik minden fogyasztási kiadás mintegy 60 százaléka”.

A fenntarthatóság tehát alapvetően nem technikai, hanem elosztási kérdés. Vajon rábírható-e az 20% amely a jövedelmek 82,7%-át birtokolja, hogy „környezettudatosan” éljen. Lemond e a második magánrepülőről, vagy a 2 milliárd $-os magán yactról, azért, hogy ne éhezzen másfél milliárd ember a világon?

Tud valaki erre jó megoldást?

Azért tehetünk valamit. Forduljunk zöldbe. A fenntarthatóság ugyan nem elsősorban technikai kérdés, mégis úgy vélem, sokat segíthetünk, ha általánosan alkalmazzuk azokat az ismert (kidolgozott) technikai megoldásokat, amelyekkel csökkenteni lehet a föld meglévő erőforrásainak felelőtlen elpazarolását. Ezek:

• Megújuló energiák hasznosítása – fosszilis energiahordozók kiváltása. • Takarékosság az energiával. • Hulladékok csökkentése, keletkező hulladékok hasznosítása. • Újrahasznosítás

E tanulmány keretében a továbbiakban a megújuló energiák hasznosításában rejlő hazai lehetőségeket tekintjük át, azt is csak fő vonalaiban.

Úgy véljük a termelés minden területén a termelőfolyamat részévé kell válnia az energia gazdálkodásnak, illetve ehhez kapcsolódóan a fosszilis energiahordozó felhasználás csökkentésére való törekvésnek.

„Az emberek hajlandók ésszerűen cselekedni ha már minden egyéb lehetőséget kipróbáltak.” Azt gondolom – sokakkal együtt – a 24. órában vagyunk. A megújuló energiák lehető legszélesebb körben való hasznosítása, már nem csak gazdaságossági kérdés. Ehhez hozzá kell tenni, ma már nem igaz általánosságban az sem, hogy a megújuló energia hasznosítás sokkal drágább a fosszilisoknál.

Felismerés Az emberiség által okozott globális felmelegedés évszázadunk egyik legnagyobb kihívása. Az Éghajlatváltozás Kormányközi Testülete szerint 2100-ig a földi átlaghőmérséklet akár 6 C-al is emelkedhet. Ilyen gyors és radikális változás nem volt még az emberiség történetében.

Az éghajlatváltozás hatásaként nem csak az átlaghőmérséklet emelkedik drasztikusan, de a szélsőséges időjárási jelenségek gyakorisága is növekszik. Ez a két típusú változás olyan mértéket ölthet az elkövetkező évtizedekben, amelyhez növényi és állatfajok nem lesznek képesek alkalmazkodni, szűkösebbé válnak az élelem és ivóvíz készletek a Föld bizonyos területein.

Az éghajlatváltozás növekvő kockázata miatt a környezetvédelmi beavatkozások alapja főképp a fosszilis energiahordozókból származó üvegházhatású gázok emissziójának csökkentése. Ez nemzetközi kötelezettség számunkra, ami egyúttal nemzeti érdek érvényesítését is jelenti. ……a növénytermesztés esetében a műtrágya-használat mérséklése, időben és térben való célzottabb használata jelentős mértékben elősegítheti a nitrogén-oxid kibocsátás csökkentését.

Dr Tabajdi Csaba EU képviselő

"A Közös Agrárpolitika keretében ezért külön támogatásban kell részesíteni a természetkímélő gazdálkodási eljárásokat. Ezt szolgálja többek között a közvetlen kifizetések keretében a zöld komponens bevezetése„

II. Megújuló energiák általában

A világ eddigi és várható energiafelhasználása ( Egy optimista előrejelzés) Egyéb megújuló

Árapály erőmű

A várható energia felhasználás növekedés kizárólag megújulókból.

Vízenergia Hagyományos biomassza Földgáz Kőolaj Szén

Megújuló energia potenciál a világon és itthon …. ”A földön minden összefügg, és a Föld a Naptól függ, az eredeti energia forrásától? A Nap 90 perc alatt annyi energiát ad át a Földnek, amennyit az egész emberiség egy év alatt fogyaszt el. Annyit kell tennünk, hogy nem fúrjuk tovább a Földet, hanem felnézünk az égre….”

Bioenergia típus Bioetanol Biodízel Tüzelhető biomassza Biogáz Összesen

Alapanyag mennyiség t 1 330 000 250 000 12 500 000 27 000 000 41 080 000

Energia PJ 70 20 188 25 303

Magyarország elméleti megújuló energia potenciálja és az elérhető elméleti bioenergia potenciálja.

Nemzeti Energiastratégia 2030-ig Energia takarékosság, megújuló energia felhasználás a lehető legnagyobb arányban,

Ellátásbiztonság kellően diverzifikált beszerzési útvonalakAés beszerzési források. Versenyképesség lokális adottságok kihasználása, különösen a biomassza termékláncon zöld ésáruk és Fenntarthatóság:alapuló A környezet fejlődés technológiák exportja ügyének összekapcsolása: az energiafogyasztás mérséklése, az energia előállítása és szállítása a leghatékonyabb módon, lehetőség szerint megújuló forrásból.

Az Energiastratégia fő üzenete: a függetlenedés az energiafüggőségtől

biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció, multifunkcionális mezőgazdaság létrehozása,

európai energetikai infrastruktúrához való kapcsolódás.

Az általános célok , a feladatok, valamint a megvalósítás lehetséges eszközeinek felsorolása is helyes. És a végrehajtás?

Megújulók az energia koncepció célkitűzéseiben

„Megújuló energiaforrások: Magyarország-európai viszonylatban - viszonylag jó, azonban nem megfelelő módon kihasznált megújuló energia potenciállal rendelkezik a biomassza, biogáz, geotermikus- és napenergia hasznosítás területén. Ezen túlmenően a vízenergia és hulladékok energetikai célú hasznosítása területén is vannak tartalékok. A felhasználásban a decentralizált alkalmazások elterjesztésére, és az ahhoz szükséges ösztönző feltételek biztosítására kell hangsúlyt helyezni, melynek során a megújuló energia részesedését legalább a nemzetközi kötelezettségeknek megfelelő arányban kell növelni. Az egyes energiaforrások elterjesztésének ösztönzése során figyelembe kell venni az energiaátalakítási terméklánc mentén az eredő hatásfokot, ami a jelentős hazai potenciállal rendelkező források többsége esetében a helyi hőtermelést helyezi előtérbe.” (Nemzeti energia stratégiából)

A célkitűzések ilyen összegezése csak helyeselhető.

Deklarálja a tartalékok meglétét.

Minden megújuló lehetőséggel számol. A decentralizált felhasználást helyezi előtérbe. Feladatként határozza meg a helyi hő biztosításának támogatását.

Megújuló energiák és a hordozók javasolható felhasználása Természeti energiák

Biomasszák Gázosítható biomasszák

Hőenergia

Tüzelhető biomasszák

Bio üzemanyagok

Geotermikus energiák

Geotermikus energiák fűtésre

Természeti energiákból alapvetően elektromos energiát célszerű előállítani. A napenergiából kiegészítő forrásként lehetséges hőenergia is. (Napkollektor melegvíz)

A tüzelhető biomasszát alapvetően helyi hőigény kielégítésére, kivételes esetben elektromos energia előállításra. A hulladékokból biogáz. Kívánatos lenne ennek gázként való hasznosítása. A realitás azonban az elektromos áram és hő (fűtés és technológiai hő).

III.Napenergia

A Napenergia hasznosításának lehetséges formái Napkollektor: A napból származó hőenergia felhasználásával meleg vizet állít elő, amelyet közvetlenül használati meleg vízként hasznosítanak, esetleg fűtésre használják. Ehhez mindenképpen kiegészítés (gáz ) szükséges. Naperőmű: Homorú tükrök felhasználásával a nap hősugarait egy toronyra fókuszálják. A toronyban valamilyen hőhordozót (sót) melegítenek fel több száz C. fokra. A hőhordozóval nagynyomású gőzt állítanak elő, amellyel gőzturbina segítségével nyernek áramot .Közvetlen napsugárzást igényel. Fotovoltaikus erőmű: A napból jövő fényenergiából közvetlenül elektromos áramot állít elő az által,hogy az atomokba csapódó fotonok „gerjesztik” azokat, és szabad elektron többlet keletkezik, amelyet elvezetnek. Legelterjedtebb aktív anyag a szilicíum, de használnak más anyagokat is (kadmium, tellúr, réz, stb.). A fejezet keretében most csak a fotovoltaikus rendszerekkel foglalkozunk.

Napenergia - kormánykoncepció „A elméleti maximum értékekből látszik, hogy hazánkban potenciálisan a napenergiából nyerhető a legtöbb megújuló energia….. Mindemellett jelenleg a napenergia hasznosítás terén van a legnagyobb szakadék a lehetőségek és a ténylegesen realizálható energiatermelés között. Ennek oka a fototermális, fotoelektromos berendezéseken alapuló energiatermelés nagyon magas költsége és a változó rendelkezésre állás miatti kiszabályozási problémák…” Az egyes megújuló energia beruházások várható bekerülése

Ellenvetések

A fotovoltaikus erőmű kiszabályozásával aligha lehet probléma, hiszen csúcsidő alatt termel. Életteljesítményre vetített összes költsége kedvezőbb a fosszilis erőműveknél. Az itt közölt grafikon szerinti költség csökkenés túlzó, mivel a jelenlegi költségeit vette túl magasnak

Mennyire fog csökkenni a fotovoltaikus erőmű beruházási költsége? A naperőmű elemei Teljesítmény független 7%

Kiegészítők 28%

A fotovoltaikus elemek gyártásában a „nagy áttörés”1975-85 között következett be. Attól kezdve az árcsökkenés lelassult. (25 év alatt az árak csak 15%-al csökkentek.) A koncepció szerint 2030-ra 1 W naperőmű bekerülésének 0,4$ alá kellene csökkenni.

Az eddigi tendencia alapján ezt kizártnak tartom.

Előkészítés 6%

Napelem 59%

Jelenleg a naperőmű beruházási költségének nem egészen 60%-át teszi ki a napelem. Ez 1985-ben 83% volt. A beruházás egyéb elemeinek bekerülési költsége tehát közel sem csökkent olyan mértékben, mint a napelemek ára. Összegezve: Várható ugyan e tekintetben árcsökkenés, de ez aligha fogja a jelenlegihez viszonyítva a 20 %-ot meghaladni.

Egyes erőmű típusok életteljesítményre vetített önköltsége (€) Az elektromos áram (közvetlen) önköltségének alakulása életteljesítményre vetítve (25 év Planning of optimál 2009) adatai alapján €/ MW Erőmű típus

Élet teljesítmény kWh

Beruházás

Élettartam alatt összesen Fűtőanyag

Olajtüzelésű erőmű Földgáz erőmű Szén erőmű Biomassza erőmű

Ráfordítás összesen

Munkabér Karban tartás

1 kWh önköltsége 306 Ft/€ árfolyammal €/kWh

Ft/kWh

200 000 000 200 000 000 200 000 000 180 000 000

991 000 1 316 000 1 794 000 1 912 000

19 800 000 15 327 030 14 399 342 7 918 552

162 500 167 500 287 500 742 500

960 000 840 000 820 000 1 200 000

21 913 500 17 650 530 17 300 842 11 773 052

0,1096 0,0883 0,0865 0,0654

33,75 27,18 26,64 20,15

Szél erőmű

32 500 000

1 440 000

0

85 000

657 710

2 182 710

0,0671

20,69

Atomerőmű

219 000 000

3 205 000

547 500

380 000

1 051 200

5 183 700

0,0237

7,29

27 500 000

1 651 183

0

1 763 883

0,0641

19,76

Fotovoltaikus erőmű

• • • • •

112 700

Az egyes erőmű típusok adatai a „Planning of optimál 2009” kiadványból. Egy megvalósítás előtt álló erőműnek ezek a tervezési adatai. A keletkező hő hasznosításával sehol nem nem számol. Nem számol az életciklus végén a rekultiváció költségeivel Nem számol a tüzelőanyag elégése utáni maradvány felhasználásával, illetve az elhelyezés költségeivel. (Ez az atomerőmű esetében nagyon jelentős)

Az elektromos áram önköltségének elemei az egyes erőmű típusok esetben Egyes erőműtípusok életteljesítményre vetített önköltségének összetevői forinta átszámítva (Ft/kWh Planning of optimál 2009 alapján) Karbantartás Ft 1 kWh teljesítményre

35,00

Munkabér Fűtőanyag

30,00

Beruházás 25,00 20,00 15,00 10,00 5,00 0,00

Karbantartás

Olajtüzelés ű erőmű 1,48

Földgáz erőmű 1,29

Szén erőmű 1,26

Biomassza erőmű 2,05

Szél erőmű

Fotovoltaik us erőmű

6,23

Atomerőm ű 1,48

0,81

0,53

1,26

Munkabér

0,25

0,26

0,44

1,27

Fűtőanyag

30,49

23,60

22,17

13,55

0,00

0,77

0,00

Beruházás

1,53

2,03

2,76

3,27

13,65

4,51

18,49

Fotovoltaikus erőműnél a munkabér és karbantartás összevonva

Miből áll egy fotovoltaikus rendszer A beruházás bekerülése 1 MW teljesítményre 306 Ft/€ Megnevezés Mennyiség Egységár € Solar Modul XSSP260M48 3 846 254 Inverterek Solar Max 300C 3 69 325 Csatlakozó szekrények MaxConnect Plus 16 15 1 991 MaxWeb Ethernet, adatátviteli rendszer 1 642 Inverterház 1 26 862 NN kapcsolótáblák, hálózati védelem, EM anyagok 1 32 805 Kábelezés DC/AC, eszközök telepítése 1 97 595 Villámvédelem, egyéb bizt eszköz 1 36 045 Transzformátor 1 36 000 Állványzat 481 430 Berendezés összesen A beruházáshoz kapcsolódó további költségek Megnevezés Mennyiség Egység ár Ft Terület m2 2 770 1 000 Terület kivonás (arany korona érték szerint) 77 15 000 Tereprendezés roncs eltávolítás 47770 200 Kerítés fm 870 5 000 Épület felújítás átalakítás m2 100 100 000 Csatlakozási költség 1 15 000 000 Csatlakozó vezeték m 50 30 000 Kiegészítők összesen Beruházás nettó Előkészítés 6% Beruházás nettó összesen

Összesen Ft 296 691 538 63 162 008 9 070 001 194 975 8 157 989 9 962 879 29 639 602 10 946 867 10 933 200 62 784 135 501 543 192 Összesen Ft 27 770 000 1 155 000 9 554 000 4 350 000 10 000 000 15 000 000 1 500 000 69 329 000 570 872 193 37 715 246 608 587 439

Területigény : 2ha/MW Vezeték hossz 200 m Napelem Poly vagy monokristályos (esetünkben monokristályos, mivel a szórt fényt jobban hasznosítja Teljesítmény 260 W/db 1,034 €/W Állványzat fix 30° 8 tábla/állvány (16m2/db)

Inverter 330 kW/db kimenő 220 V váltóáram.

Transzformátor 220V -> 22kV Napelem minimális élettartam 25 év Ekkor még a teljesítmény 85% . Éves várható teljesítmény 1100 -1320 kWh/kW/év

Beruházás elemei

Ft

Rendszer elemek Állványzat Kiegészítők Terület ,épület

412 891 071 33 603 096 24 279 076 26 378 125

Előkészítés

31 733 066

Fotovoltaikus rendszerek üzemeltetési költségei Költségelemek Költségelem fő Telepi őr 1 Ügyvezető 1 Bérköltség Járulék Bér összesen Helyi adó induló árbevétel 1%-a Karbantartás Biztosítás Igazgatás (könyvelés) Előre nem látható költségek Összes költség

Ez a költségtábla egy Látható, hogy ezek költségek. 1 – 4 MW mindegy , hogy milyen van szó.

Ft/hó Összesen Ft 200 000 2 400 000 400 000 4 800 000 7 200 000 2 016 000 9 216 000 387 875 200 000 2 400 000 100 000 1 200 000 200 000 2 400 000 250 000 3 000 000 18 603 875

projekt cégre készült. gyakorlatilag állandó nagyságrendben szinte teljesítményű erőműről

A fotovoltaikus erőmű üzemeltetésének valójában közvetlen költsége nincs. A karbantartás gyakorlatilag a terület rendben tartása. Belátható, hogy lehetséges olyan telepítés (és szervezet), hogy gyakorlatilag nincs költség.

A költségszint a fenti szám alapján: 1 MW:49,46%;2 MW:24,73%;3MW:16,49%

Költségek megoszlása Nem tervezhető 16% Igazgatás 13%

Biztosítás 6%

Bér összesen 48%

Karbatartás 12%

Helyi adó 5%

Mekkora erőmű telepítése célszerű? Első megközelítésben minél nagyobbat. Az optimális méretet azonban más tényezők is befolyásolják: 1.

2. 3.

A hálózatra való csatlakozás lehetősége. Az általában könnyen elérhető 22 kV-os vezetékre 4 MW felett már nem lehet csatlakozni. A 110 kV-ra való csatlakozás nagyságrendekkel drágább. A szükséges terület biztosítása nehézséget jelenthet. Mondhatjuk, hogy a 3-4 MW- os erőművek telepítése a legcélszerűbb.

Mitől függ a fotovoltaikus rendszerek termelése ? A napelem típusának szerepe

Telepítés helyének szerepe 1080 kWh/kw

1050 kWh/kW

1210 kWh/kW

1320 kWh/kW 1060 kWh/kW

Leggyakoribb napelem típusok Szilícium monokristályos (nagyobb hatásfok a szórt fény jobb hasznosítása, valamivel drágább). Szilícium polikristályos minimálisan olcsóbb az elsőnél, direkt fényre való. Amorf olcsó, rövid élettartam, alacsony hatásfok. CDTE (vékony rétegű). Hatásfoka nem magas, de névleges kapacitásra vetítve a legnagyobb teljesítményt adja .

EU Bizottság megbízást adott egy nyilvánosan elérhető kalkulátor kidolgozására. E szerint hazánkban 1 kW névleges teljesítménnyel egy év alatt 1050-1 320 kWh elektromos energia termelhető. (L. térkép) A térképen közölt számok fix déli telepítésű, 35 fokos dőlésszögű, szilícium monokristályos napelemekre vonatkoznak.

Hatásfok Pm a fényelem által leadott maximális teljesítmény, E a napsugárzás energiája (W/m²), Ac a napelem felülete (m²)

Termelés – árbevétel-fedezeti összeg Induló ár 4%-os Év inflációval (2012) Teljesítmény 2012-vel kWh Egységár indul Árbevétel Ft Ft/kWh 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 Összesen

3 120 000 3 095 040 3 070 280 3 045 717 3 021 352 2 997 181 2 973 203 2 949 418 2 925 822 2 902 416 2 879 197 2 856 163 2 833 314 2 810 647 2 788 162 2 765 857 2 743 730 2 721 780 2 700 006 2 678 406 2 656 978 2 635 723 2 614 637 2 593 720 2 572 970 70 951 718

31,03 32,89 34,87 36,96 39,17 41,53 44,02 46,66 49,46 52,42 55,57 58,90 62,44 66,18 70,16 74,37 78,83 83,56 88,57 93,88 99,52 105,49 111,82 118,53 125,64 66,51

Fedezeti Fix áron Ft/kWh Költség Ft 4% összeg 31 inflációval Ft/kWh induló Árbevétel Ft árral

96 813 600 19 184 136 77 629 464 101 801 437 20 335 184 81 466 253 107 046 247 21 555 295 85 490 951 112 561 269 22 848 613 89 712 656 118 360 426 24 219 530 94 140 896 124 458 355 25 672 701 98 785 654 130 870 450 27 213 064 103 657 386 137 612 895 28 845 847 108 767 048 144 702 711 30 576 598 114 126 113 152 157 795 32 411 194 119 746 601 159 996 965 34 355 866 125 641 099 168 240 008 36 417 218 131 822 791 176 907 734 38 602 251 138 305 483 186 022 020 40 918 386 145 103 634 195 605 874 43 373 489 152 232 386 205 683 489 45 975 898 159 707 591 216 280 302 48 734 452 167 545 850 227 423 064 51 658 519 175 764 544 239 139 900 54 758 030 184 381 869 251 460 388 58 043 512 193 416 875 264 415 627 61 526 123 202 889 504 278 038 320 65 217 690 212 820 629 292 362 854 69 130 752 223 232 102 307 425 388 73 278 597 234 146 791 323 263 944 77 675 313 245 588 631 4 718 651 062 1 052 528 260 3 666 122 802

66,51 Fedezeti összeg Ft

207 495 911 188 311 775 278 553 600 258 218 416 276 325 171 254 769 876 274 114 570 251 265 957 271 921 653 247 702 124 269 746 280 244 073 579 267 588 310 240 375 246 265 447 603 236 601 756 263 324 023 232 747 424 261 217 430 228 806 236 259 127 691 224 771 825 257 054 669 220 637 452 254 998 232 216 395 981 252 958 246 212 039 860 250 934 580 207 561 091 248 927 104 202 951 205 246 935 687 198 201 234 244 960 201 193 301 682 243 000 520 188 242 489 241 056 515 183 013 003 239 128 063 177 601 940 237 215 039 171 997 348 235 317 319 166 186 567 233 434 780 160 156 183 231 567 302 153 891 989 6 312 350 499 5 259 822 239

A fotovoltaikus elemek teljesítménye az idő előrehaladtával csökken. A beruházásnál jelzett napelem típusnál a csökkenés évi 0,8% (25. év végén még 80%os). A fenti számok egy KÖZÉP MAGYARORSZÁGON létesítendő 2,5 MW teljesítményű erőműre vonatkoznak. Fajlagos termelés 1 250 kWh/kW

Napelemmel termelt elektromos energia átvételi árai Európában Ország Ausztria Horvátország Csehország Franciaország Olaszország Németország Görögország Portugália Spanyolország Magyarország

€/kWh 0,3000 0,2900 0,4630 0,4000 0,4400 0,3550 0,2850 0,3170 0,2300 0,0982

Ft 91,11 88,073 140,6131 121,48 133,628 107,8135 86,5545 96,2729 69,851 29,82

Nálunk jelenleg az áram átvételi ára ugyan Európában a legalacsonyabb, de infláció követő. Az eddigiek alapján évi minimum 4%-os növekedéssel lehet számolni.

Könnyü belátni, hogy az alacsony költséghányad miatt az infláció növekedésével a fedezeti összeg is nő, mégpedig az infláció és a teljesítmény csökkenés különbségével.

A fotovoltaikus rendszer hozadéka (2,5 MW) Év

Megtérülés év Infláció követő induló ár Ft/kWh

Fedezeti Adóalap összeg 1 77 535 864 0 2 79 832 588 0 3 82 195 688 0 4 84 627 011 0 5 87 128 453 0 6 89 701 959 0 7 92 349 525 0 8 95 073 197 0 9 97 875 078 0 10 100 757 320 0 11 103 722 134 0 12 106 771 787 0 13 109 908 602 0 14 113 134 962 2 989 326 15 116 453 312 11 314 296 16 119 866 157 19 733 760 17 123 376 064 28 250 288 18 126 985 668 36 866 511 19 130 697 665 45 585 129 20 134 514 823 54 408 906 21 138 439 974 63 340 677 22 142 476 023 72 383 345 23 146 625 944 81 539 887 24 150 892 787 90 813 349 25 155 279 672 100 206 854 Összesen 2 806 222 257 607 432 329 Jelenérték 889 669 739 80 577 442

Adó 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 298 933 1 131 430 1 973 376 2 825 029 3 686 651 4 558 513 5 440 891 6 334 068 7 238 335 8 153 989 9 081 335 10 020 685 60 743 233 8 057 744

12,79 31,03

Induló árból számított fix ár (élettartam alatt)

Megmaradó Fedezeti összeg Adóalap összeg 77 535 864 188 311 775 13 080 082 79 832 588 185 500 760 15 275 686 82 195 688 182 633 961 17 415 508 84 627 011 179 707 130 19 495 296 87 128 453 176 715 767 21 510 553 89 701 959 173 655 113 23 456 518 92 349 525 170 520 128 25 328 154 95 073 197 167 305 479 27 120 124 97 875 078 164 005 517 28 826 782 100 757 320 160 614 264 30 442 149 103 722 134 157 125 389 31 959 894 106 771 787 153 532 187 33 373 312 109 908 602 149 827 559 34 675 303 112 836 030 146 003 985 35 858 349 115 321 883 142 053 503 36 914 487 117 892 781 137 967 678 37 835 282 120 551 036 133 737 575 38 611 799 123 299 017 129 353 732 39 234 575 126 139 153 124 806 123 39 693 586 129 073 932 120 084 128 39 978 211 132 105 906 115 176 496 40 077 199 135 237 688 110 071 308 39 978 630 138 471 956 104 755 934 39 669 877 141 811 452 99 216 996 39 137 558 145 258 987 93 440 315 38 367 497 2 745 479 024 3 666 122 802 787 316 411 881 611 995 1 486 572 460 234 917 508

Megtérülés év

9,79

Ft/kWh

66,51

Adó 1 308 008 1 527 569 1 741 551 1 949 530 2 151 055 2 345 652 2 532 815 2 712 012 2 882 678 3 044 215 3 195 989 3 337 331 3 467 530 3 585 835 3 691 449 3 783 528 3 861 180 3 923 458 3 969 359 3 997 821 4 007 720 3 997 863 3 966 988 3 913 756 3 836 750 78 731 641 23 491 751

Megmaradó összeg 187 003 767 183 973 191 180 892 411 177 757 600 174 564 712 171 309 461 167 987 313 164 593 466 161 122 839 157 570 049 153 929 400 150 194 856 146 360 029 142 418 150 138 362 054 134 184 150 129 876 396 125 430 275 120 836 764 116 086 307 111 168 776 106 073 445 100 788 947 95 303 240 89 603 565 3 587 391 161 1 463 080 710

Látható , hogy a fotovoltaikus rendszer létesítése már akkor gazdaságos, ha a jelenlegi átvételi árak infláció figyelembe vételével számított átlagát hosszú távon – más országokhoz hasonlóan – biztosítanák.

Az adatokat 10% kamat és 4% infláció figyelembe vételével számoltuk, egy 2,5 MW névleges teljesítményű naperőműre vonatkozóan.

IV.Szél energia

Szélerőművek A szélerőművek száma és azok kapacitása nagyon gyorsan növekedett. 2010-re az összesített kapacitás 160 GW. Nálunk 2006-tól kezdődően indult meg a nagyobb arányú telepítésük. • •

• • • • • •

Hazánkban a széljárás nem mondható biztonságosnak, de vannak olyan területeink ahol – elvileg – 25 – 28%-os kihasználással lehet számolni. Összehasonlításul: – A tengerpartokon és partközelben 90 – 95% – Spanyolország 35-37% – Németország 29-33% Szélerőművek esetében a 25-28%- os kihasználtság már gazdaságos lehetne. A problémánk a kiszabályozhatóság. Nem sikerült megoldani a szivattyús energiatározót. Ma már – elvileg – engedélyezett 440 további MW. Az engedélyeztetés elég bürokratikus (előzetes letét). A jelenlegi szélerőművek 70%-a Spanyol érdekeltség. A megújuló energiák közül az elektromos áram előállítás az eddigi tapasztalatok szerint ezzel a leggazdaságosabb.

Szélerőművek

Szélerőművek Beépített teljesítményének változása a Magyar VER-ben 2001-2010 május 220 200

Ma (2011.10.) Magyarországon 172 db szélerőmű van 330 MW kapacitással 502 GWh /év termeléssel.

180 160 140 MW

120 100 80 60 40 20

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

0

SZUMMA SZÉL BT [MW]

A beruházási költségekkel együtt a szélerőművek esetén a 1 kWh-ra vetített összes költség 17 – 18 Ft-ra tehető .

A hazai szélerőművek működési költségei (tőkeköltség nélkül) kb. 5-7 Ft/kWh körül alakultak 2009-ben, amely hosszabb távon is stabilnak mondható. Az európai tanulmányok 2-4 € cent/kWh költséget mutatnak.

V. Víz energia

A víz és vízgazdálkodás Vízerőművek

Öntözés

A világon jelenleg a szántóterület 17%-át öntözik;

ez a felület adja az évenként betakarítható össztermés valamivel több mint 40%-át. Hazánkban a vízjogi engedéllyel rendelkező öntözésre berendezett területünk 210 ezer hektár, ami a szántóterület közel 5%-a, de a ténylegesen öntözött terület évjárattól függően -ennek kb. a fele.

Az Európai szántóterület öntözöttnek.

Unióban átlagosan a 13,5%-a tekinthető

Földrész

Európa Észak Amerika Latin Amerika Afrika Ázsia Óceánia Világ összesen Magyarország

Elektromos energia Vízerőművel termelés TWh/év termelt áram aránya Összes Vízerőmü 2 599 3 202 370 234 3 475 161 10 041 32,753

453 642 281 49 564 39 2 028 0,214

17,43% 20,05% 75,95% 20,94% 16,23% 24,22% 20,20% 0,65%

Valami nincs rendben nálunk a víz körül.

Jók a mezőgazdasági adottságaink, kevés a csapadékunk, de alig öntözünk. Vizeink energiájának kihasználásában a világon a legutolsók között vagyunk. Vajon miért?

Vízmérlegünk

Duna: 2035 m3/sec

Hernád 29 m3/sec

Ipoly 52 m3/sec

Tisza 190 m3/sec Bodrog 105 m3/ses

Zagyva 19 m3/s Vág 192 m3/sec

Rába:27 m3/sec Maros 177 m3/sec

Dráva 502 m3/sec

Dráva:591 m3/sec Duna:2377 m3/sec

•

Tisza:815 m3/sec

Hazánkban a kifolyó víz mennyisége lényegesen meghaladja a befolyót. Ez elgondolkodtató a lehetőségeink kihasználtságát illetően is. (Öntözés ?!)

Öntözésünk A kiöntözött vízmennyiség és az öntözött terület Kiöntözött vízmennyiség 1000 m3

Év

Öntözött terület ha

600 000 500 000 400 000

300 000 200 000 100 000

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

0

Év

Amennyiben a többlet kifolyó vizet kiöntöznénk az 3, 3 millió hektárra lenne elegendő.

Nálunk az öntözésre berendezett terület aránya a szántó 5%-a (210 000 ha). Ennek 2009-ben felét sem öntöztük. (Az EU átlagban 13%).

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

Felhasznált víz Öntözött mennyiség terület ha 1000 m3 534 028 219 408 293 384 395 898 269 744 240 892 154 065 92 468 115 545 55 542 215 701 110 743 162 346 168 356 109 482 56 819 69 922 162 743 143 304 161 052

216 937 148 669 177 808 180 088 160 384 146 541 126 344 81 908 93 431 44 822 125 866 104 172 117 035 121 718 93 380 68 422 68 373 82 071 93 671 99 715

m3/ha 2 461 1 476 1 650 2 198 1 682 1 644 1 219 1 129 1 236 1 239 1 713 1 063 1 387 1 383 1 172 830 1 022 1 983 1 529 1 615

Vízerőműveink Vízerőműveink Helység Gibárti Vizierőmü Felsődobszai Vizierőmű Alsószölnök vizierőmű Kesztenyéteni vizierőmű Hernádvércse vizierőmű Felsőméra Vizierőmű Alsóméra Forró vízierőmű Halmaji vizierőmű Alsószölnök Csörötnek vizierőmű Körmend vizierőmű

Ikervár I és II

2 800

Nicki vizierőmű

10

Kenyeri Tiszalök vizierőmű

A vízerőműveink - a két nagy Tiszai erőműn kívül -a Hernádra, a Rábára, és a Lajtára – valamint a hozzájuk csatlakozó patakokra épültek.

1950-60 között volt egy erőmű építési hullám, azt követően 1995- ben épült Ikervár, jelentős kapacitással, majd 2009- ben kezdődött a Kenyeri erőmű építése. Politikai okokból dugába dőlt a Nagymarosi erőmű. Az erőmű építésének leállítása súlyos anyagi károkat okozott, és okoz még ma is. Persze hiányzik az ott megtermelhető elektromos áram mennyisége is.

Kapacitás Teljesítmény Épült Folyó kW kWh/év 500 2 500 000 1908 Hernád 540 2 800 000 1912 Hernád 200 430 000 1960 Hernád 4 400 23 500 000 1942 Hernád 52 228 000 Bársonyos 33 176 000 Bársonyos 39 181 000 Bársonyos 43 166 000 Bársonyos 40 172 000 Bársonyos 200 1 000 000 Rába 245 710 000 1919 Rába 240 931 000 1931 Rába

1 052 12 500

21 500 000

1995Rába

9 000 000 45 000 000

2009Rába 1959Tisza

1932 Kisrába

Kapuvári vizierőmű Felsőcsatári vizierőmű Vaskeresztesi vizierőmű Pornoapáti vizierőmű

50 40 40 113

156 000 176 000 98 000 393 000

1968 Kisrába 1950 Pinka 1954 Pinka 1953 Pinka

Szentpéterfai vizierőmű Lukácsháza vizierőmű Gencs (alsó és felső) erőmű Göngyöshermán vizierőmű Bogát Tanakajd vizierőmű Vasszécseny vizierőmű

50 26 51 13 13 13 25

345 000 134 000 275 000 41 000 47 000 53 000 81 000

1951 Pinka 1952 Gyöngyös 1952 Gyöngyös 1952 Gyöngyös 1952 Gyöngyös 1950 Gyöngyös 1959 Gyöngyös

Sárvár-Újmajor vizierőmű Márialiget vizierőmű Hajmáskér vizierőmű

18 93 40

44 000 390 000 134 000

1960 Gyöngyös 1950 Gyöngyös 1939 Séd

Kisköre vizierőmű Összesen

28 000 104 000 000 51 479

1975Tisza

214 661 000

Az 5 nagy vízerőmű termeli a vízerőművek által termelt áram 95%át.

A vízerőművek megítélése A hagyományos vízerőművekkel szemben a környezetvédők – okkal, vagy ok nélkül – ellenérzéseket táplálnak. A Nemzeti Energia Stratégia így fogalmaz: „Vízenergia tekintetében az olyan kiskapacitású energiatermelő egységek elterjedését ösztönözzük, amelyek mobilak, nem okoznak irreverzibilis környezeti változást és nem igényelik komolyabb vízi műtárgyak építését” .

Ha ez a cél- ami egyébként helyes, mert szerte Európában épülnek ilyenek – akkor vajon mi az oka annak, hogy nálunk még mutatóban sincs egy darab sem?

Mivel a víz átlagosan 830-szor sűrűbb levegőnél, egy 10 km/h-ás áramlás több mozgási energiát jelent, mint egy 350 km/h-ás szél (az utóbbinál a szélkerekek már nem is üzemelnek). Ezért hasonló teljesítmény eléréséhez jóval kisebb lapátok elegendőek. A most bemutatott turbina óránkénti 1 megawattos teljesítményét is körülbelül 10 km/h-ás vízáramláshoz adták meg.

Ezek a turbinaházak néhány méteresek, de a legújabb megoldások olyan jellegűek, hogy szinte észrevétlenül, magában az áramló vízbe helyezett, igen érzékeny turbina fejleszti az áramot és lát el - esetleg kisebb településcsoportot, vagy kisebb elektromos szolgáltatást igénylő üzemet.

VI. Geotermikus energia

Geotermikus energia •

Termálvíz: A felszínről a csapadék nagyon lassan leszivárog, és a föld belső hője melegíti fel. Felszíni földhő: A napsugárzás által felmelegített felső talajréteg hője – vezetéssel- a mélyebb (pár méter) rétegekbe kerül, amely talaj kollektorral kinyerhető Mélységi földhő: Nagy mélységben a kőzetek radioaktív bomlásából keletkező hő a kőzeteket felmelegíti. Ide hideg vizet vezetnek, ami ott nagy nyomású gőzzé válik és ezt hasznosítják. (Esetenként hatására élénkült a szeizmikus tevékenység)

Mélységi földhő kitermelési modellje

Geotermikus energiahasznosítás és típusai Termálvizek hasznosítása Hazánkban 620 termálkút van ebből 180 ami 35 Cnál melegebb. A termálvíz nem megújuló energiaforrás. • Jelenleg elsősorban fürdőként hasznosítjuk. • Néhány esetben Közösségi fűtőművekben. • Mezőgazdaság zöldségtermesztésben.

Felszíni földhő hasznosítása :A felszíni földhő megújuló energia, mivel az a napból származik. Kétféle típusról beszélhetünk. Talaj kollektoros és talaj szondás rendszerek. A talaj kollektor felszíni – 10 m- nél nem mélyebben telepített csőhálózat , a talaj szonda 100-150 m mély kút. Mindkét esetben a tényleges hőt hőszivattyú szolgáltatja. Mélységi földhő hasznosítás: Eredete a kőzetek radioaktív bomlásából származó hő. Nagy mélységbe - 5-10 km – lefúrnak. Hideg sós vizet préselnek a forró kőzetbe. Az ott felforrósodik és a túlnyomással felszínre törő forró folyadék (gőz) hőjét turbinával hasznosítják. Hazánkban ilyen rendszer még nincsen. A külföldi tapasztalatok nem egyértelműen kedvezők. (Kalifornia: a szeizmikus tevékenység felerősödése.)

•

2010 évben geotermikus energiából 4 600 TJ energiát nyertünk, (Bohoczky Ferenc) ezt gyakorlatilag hőként használtuk fel.

Termálvizek Magyarországon •

•

A magyarországi termálvizek jó része gyógyvíz, és így is hasznosul. Az alacsony hőmérsékletű kutak közül számos, jó minőségű ásványvizet produkál. A termálvizek mindegyikéhez kötődik metán is.

A legutóbbi felmérés szerint hazánkban mintegy 620 termálkút van, melyeknek kifolyóvíz hőmérséklete 35 °C-nál nagyobb és 180 darab azoknak a kutaknak a száma, amelyekből a kifolyó víz hőmérséklete eléri, ill. meghaladja a 60°C-ot és így energetikai célra már hasznosítható. Jelenleg a kitermelt víz mennyiségének mintegy 45%-a hasznosul energetikai célokra. Ezzel a mennyiséggel elvileg évente mintegy 200 000 tonna olajat lehetne helyettesíteni. Sajnos a valóság azonban azt mutatja, hogy ennek a mennyiségnek nem egészen a felét hasznosítjuk csak, mert a hasznosító berendezések műszaki színvonala sok esetben nem megfelelő.

Termál és gyógyfürdők

•

A fürdőkhöz kapcsolható idegenforgalom a vidékfejlesztés jelentős tényezője lehetne, megfelelő piár tevékenység mellett. Ennek infrastruktúrális háttere ma még sok helyen hiányzik.

Termálvíz hasznosítása •

Termálvíz hasznosítási arányai országosan

Az Árpád Agrár ZRT termálvízre alapozott rendszere

Az egyik legnagyobb hazai cég, ahol a termálvíz komplex kertészeti hasznosítása megvalósult, a szentesi Árpád Agrár Zrt. A cég kertészete az ország legnagyobb összefüggő kizárólag (!) termálvízfűtésre alapozott kertészete, 20 saját termálkúttal. Termálvízzel fűtik a 30 hektár üvegházat és a 30 hektár fóliasátrat. Termálvíz biztosítja a szociális épületek fűtését és használati melegvíz-ellátását, a műhelyek, válogatószínek fűtését, a keltető és a gabonaszárító hő ellátását, a baromfinevelő ólak fűtését. A lehűlt termálvíz egy hűtő-tározó tóba kerül, ahol egy igen gazdag állatvilágnak ad otthont. Az ornitológusok megfigyelése alapján közel 200 madárfaj élő- és fészkelő helye lett az évtizedekkel ezelőtt létrehozott mesterséges tó, amelyet remélhetőleg hamarosan védetté nyilvánítanak. A tó haltenyésztésre is alkalmas, illetve jelenleg is kedvelt téli-nyári vízi sport paradicsom. A közeljövőben tervezett balneológiai hasznosítással ez a rendszer egy valóban komplex hasznosítási mód hazai példája lehet.

VII. Tüzelhető biomassza

Biomassza a nagy lehetőség A Biomassza: biológiai eredetű szervesanyag-tömeg, egy biocönózisban vagy biomban, a szárazföldön és vízben található élő és nemrég elhalt szervezetek (növények, állatok, mikroorganizmusok) testtömege; biotechnológiai iparok termékei; és a különböző transzformálók (ember, állatok, feldolgozó iparok stb.) összes biológiai eredetű terméke, hulladéka, mellékterméke.

Minden eddigi fejlesztési koncepció, így a Nemzeti Energiastratégia is, a biomasszát a megújuló energiafelhasználás növelésében az első helyre teszi. Valóban óriási a még fel nem használt mennyiség, de ebből mennyi az ami valóban felhasználható.

Dr Dinya L. nyomán

A nemzeti Energia Stratégia az alábbi energetikai célra felhasználható biomassza mennyiségekkel számol. Biomasszából kinyerhető energia potenciál Mennyiség Megnevezés Energia PJ 1000 t Bioetanol alapanyag Biodízel alapanyag Tüzelhető biomassza Biogáz Összesen

1 330 250 12 533

Eszerint a jelenlegi energiafelhasználásunk 28%-a biomasszából fedezhető lenne.

70 20 188 25 303

Az Új Széchenyi Terv milyen ujdonságokat ígért? „A biomassza energetikai célú felhasználása hozzájárul a bioökonómia, a mezőgazdasági melléktermékekre alapozott, a fosszilis alapanyagok kiváltását lehetővé tévő, jelentős munkahely teremtési potenciállal bíró gazdaságfejlesztési modell megvalósításához.” Kiszámíthatóság: a korábbi támogatási rendszerek általános problémája volt az időszakosság és a kiszámíthatatlanság. A pályázatok leadása határidőhöz volt kötve, mely néha irreálisan rövid volt. A határidő letelte után pedig nem lehetett tudni, hogy mikor hirdetik meg újra és milyen formában. Ez blokkolta a keresletet. Ráadásul a pályázatok lökésszerű kiértékelése megterhelő és költséges volt. Ehelyett olyan pályázati rendszer létrehozása célszerű, mely folyamatos befogadást és értékelést tesz lehetővé.

Biztonságos finanszírozás: a pályázatok befogadásának és értékelésének folytonosságánál még fontosabb a finanszírozás folytonossága. Utófinanszírozás esetén, ha a teljesítés és a kifizetés között kiszámíthatatlan hosszúságú, vagy kiszámítható, de túl hosszú (fél évnél több) idő telik el, akkor ellehetetlenül a projektet. Ezért elengedhetetlen az előfinanszírozó rendszer kialakítása. 2016.10.24. 11:00

És megjelent az ördög a részletekben (Pályázatok feltételei) „A pályázattal együtt be kell nyújtani a 7/2006 (V.24.) TNM rendelet szerint készített épületenergetikai számítást. A számítást a pályázat tárgyát képező teljes épületre el kell végezni. A számítás által igazolni kell, hogy az épület fajlagos hő veszteség tényezője megfelel a 7/2006 (V.24.) TNM rendelet szerinti követelmény értéknek.” (4-2-0/A) „A pályázat keretében igazolni szükséges a pelletáló/brikettáló berendezés termelőkapacitását, valamint a felhasználói oldal kapacitásigénye közötti megfelelőséget. ESCO cégek esetében pellet vagy biobrikett gyártás szintén kizárólag (100%-ban) saját felhasználás céljából támogatható.” (4.2-0/B)

„Nem támogatható azon épület(ek) fűtési energiaigényének megújuló energiaforrással történő kielégítésére vonatkozó projekt, ahol közvetlenül a pályázat tárgyát képező épület(ek) a pályázat benyújtása előtt nem felel(nek) meg a 7/2006 TNM rendeletben előírt, az épület(ek) fajlagos•hő xveszteség tényezőjére vonatkozó követelményértéknek. Kivételt képez ez alól a 7/2006 TNM rendelet 1.§ (2) bekezdése szerinti épület(ek) valamint a megújuló energiaforrásokat hasznosító közösségi távfűtő rendszerrel ellátott épületek; mint például geotermikus kaszkád rendszer vagy biomassza fűtőmű által előállított hőenergiával ellátott épületek.” (4-2-0/B)

És mi történt az utóbbi időszakban? Az év második felében valamennyi zöld gazdaságfejlesztési program pályázatát felfüggesztették. Az előfinanszírozási ,és egyáltalán a finanszírozási lehetőség rendkívüli módon leszűkült ,szinte egyáltalán nem lehet kapni hitelt. A vállalkozásoknak az anyagi helyzete nem javult, sőt romlott. Az önkormányzatoknál szinte nincs saját erő.

A forint árfolyamának nagyarányú romlása a külföldről behozott eszközöket rendkívüli mértékben megdrágította. A korábbi bürokratikus engedélyezési rendszer semmit nem változott. Következmény: Nem indulnak ilyen beruházások.

Biomassza és lehetséges felhasználása

Tüzelhető biomasszából elektromos áram 455 000 t

149 000 t

251 000 t

229 000 t

A biomasszát felhasználó ma működő elektromos áramot is termelő erőművek ma összesen 1 676 000 tonna biomasszát – döntő többségben faaprítékot – használnak fel. Látható, hogy az az erőművek hatásfoka az elsődleges fűtőművek kivételével meglehetősen alacsony.

310 000 t

Biomasszát használó erőművek Elektromos erőművek hulladékhő értékesítéssel Az erőmű Pannongreen Bakony bioenergia Borsodi Oroszlány Mátrai Összesen Martfű Ajka Dorog Összesen Mindösszesen

Elektromo Felhasznált Kapacitás Értékesítet s energia biomassza Hatásfok MW t hő TJ GWh fűtőértéke TJ 49,9 30 79,15 48,45 103,3 310,8

335 194,8 126 245,9 633,7 1 535,4

470,0 0,0 896,0 71,0 35,0 1 472,0

Fűtőművek és kapcsolt rendszerek 3,6 6,4 928,0 33,04 61,2 904,0 0,29 0,4 14,0 36,93 68 1846 347,7 1 603,4 3 318,0 Forrás: MTA megújuló energiák hasznosítása

Voltak kísérletek lágyszárú biomasszák (szalma, kukoricaszár, energiafű) erőművekben való hasznosítására ezek azonban kudarcban végződtek. (Pannon power, Szakony)

4 663,0 3 138,0 3 767,0 3 430,0 6 825,0 21 823,0

35,94% 22,35% 35,83% 27,88% 33,94% 32,07%

A biomassza erőműveket- elektromos energia előállításra – csak addig célszerű számba és kapacitásba növelni, ameddig azt nehezen értékesíthető erdészeti melléktermékekkel tudjuk ellátni.

1 060,0 2 238,0 20,0 3318 25 141,0

89,72% 50,24% 77,20% 63,01% 36,16%

Lágyszárú biomasszára alapozott elektromos erőművek létesítése – egészen speciális eseteket kivéve – nem javasolható.

Hőenergia Hazánk energiafogyasztásának valamivel több mint fele hőenergia. (400 PJ-ra tehető) A hőenergiát több mint 50%-ban gázból, és közel 15%-ban elektromos áramból állítjuk elő. (Az utóbbi a legrosszabb hatékonyságot jelenti.

Alapvető feladat – ez megjelenik az energia koncepcióban is – a gáz minél nagyobb arányú kiváltása.

Figyelembe véve az erdőterületünk adottságait és az eddig lekötött mennyiségeket az erdőgazdálkodásból még további 2-2,5 millió tonna tüzelőanyag lenne biztosítható anélkül, hogy ez a fenntarthatóságot veszélyeztetné. További igen nagy lehetőség a növénytermesztési melléktermékek felhasználása, hő előállításra.

Miért hő ?

Hol jöhet szóba?

• Technológiai hő – Sterilizálás – Takarmánykeverés – Feldolgozóüzemek • Élelmiszeripar – Tej, hús, konzerv • Egyéb ipar

• Termény és termékszárítás • Növényházak fűtése • Fűtés – Közösségi fűtőművek – Állattenyésztés épületei – Egyedi épületek fűtése Biztonságosan kiváltható földgáz mennyiség 2,5 milliárd m3, a 11 milliárd m3 éves összes felhasználásból.

Megújuló energia fajtája

hatásfo k

U

Hőellátás

Villamosenergiatermelés

fa mezőgazdasági biomassza

0,86

fa mezőgazdasági biomassza

0,33

Földgázbázis hatásfok

 FG

Fajlagos földgázkiváltás  U/ FG, % 95,5

0,90 0,80

88,8 62,9

0,525 0,25

47,6

Reálisan begyűjthető (felhasználható) tüzelhető biomassza mennyisége és fűtőértéke Megnevezés

Terület ha

Mennyiség Fűtőérték Összesen Összesen t/ha GJ/t t GJ

Gabonák

1 300 000

0,80 1 040 000 14,50 15 080 000

Kukorica

1 200 000

1,50 1 800 000 15,00 27 000 000

Energianövény Egyéb szalmák Venyige (fanyesedék) Tisztítási melléktermék

60 000 12,00 120 000 0,50

Erdészeti melléktermék

2 000 000

Összesen

4 680 000

720 000 60 000 350 000 100 000

16,00 11 520 000 14,00 840 000 16,00 5 600 000 14,50 1 450 000

0,50 1 000 000 12,50 12 500 000 5 070 000

73 990 000

A biomassza fűtés jellemzői A biomassza tüzelésre alkalmas berendezések bekerülési költsége 2,53 szorosa a vele azonos kapacitású gáztüzelő berendezésnek. A biomasszával történő fűtésre való átállás feltételezi a tüzelőberendezés cseréje mellet a tároló épületek, és a szükséges kiegészítő berendezések, (anyagmozgatás, esetleg hőtárolás) létesítését is. A gázfűtéshez viszonyítva jelentkeznek egyéb többletköltségek is. Ezek:

• munkabér • elektromos energia • szállítás, anyagmozgatás • magasabb karbantartási költség

A megtakarítás tehát a földgáz ára és felhasznált biomassza árának (ráfordításainak) különbsége, csökkentve a biomassza fűtés miatti többlet költséggel. A gazdaságosság szempontjából tehát meghatározó tényező a felhasznált biomassza ára és annak fűtőértéke. Ezt kell összevetni a szükséges beruházási többletköltséggel. A földgáz kiváltása biomasszával

A földgáz kiváltás gazdaságossága Az 1 m3 gáz kiváltásával elérhető megtakarítást elsődlegesen a felhasznált tüzelőanyag – biomassza – ára határozza meg.

1 MJ költségének intervalluma nettó piaci árakon különféle fűtőanyagokban Minimum

Maximum 3,38

3,50

•Fa apríték 8 – 12 Ft/kg •Bálázott lágyszárú termék 5 – 9 Ft/kg •Pellet, brikett 19 – 26 Ft/kg

Az előállított hő önköltségének tehát meghatározó eleme , hogy mit használunk fűtésre. Az objektum helye, és a fajlagos hőszükséglet nagysága azonban befolyásolja, hogy milyen fűtőanyagot használhatunk

2,65 3,00 Forint/Megajoule

A biomassza ára nagymértékben a ráfordítástól függ. Az egyes tüzelőanyag fajták előállítására fordított költség nagyon különböző:

2,25 2,25

2,50 1,56

2,00 1,50

1,33 1,07 0,88

1,00 0,50 0,00

Kis kapacitású - 1 MW alatti - egyedi fűtő berendezésekben nem lehetséges pl. a szalma, vagy kukoricaszár bálával való fűtés. Itt a drágább pelletet kell választani

A földgáz biomasszával való kiváltásának megtérülése A beruházás megtérülési ideje (év) a bekerülési költség (Ft) és az éves óraszám függvényében 21,49 25,00

A biomassza tüzelésre alkalmas berendezések drágábbak a földgáz fűtőberendezéseknél, tehát felmerül a megtérülési idő kérdése.

Megtérülési idő év

20,00

15,00

10,00

2,69

6,45 5,00

90 70

0,00 1 000

2 000

50

0,81 3 000

4 000

5 000

6 000

30 7 000

A megtérül ési idő meghatá rozó tényezői

• A beruházás tényleges bekerülési költsége • A felhasznált tüzelőanyag ára. • Az egyéb költségek aránya. • A földgáz tényleges ára • A berendezés éves üzemideje (óra).

8 000

A beruházás megtérülési idejét – mivel mind a beruházás bekerülése, mind a felhasznált biomassza ára, mind az üzemeltetés egyéb költségei és a földgáz ára is adott – alapvetően a berendezés kihasználtsága (az éves szükséges üzem órák száma) határozza meg. Alacsony kihasználtság esetén nagyon hosszú lehet a megtérülési idő.

Gázfűtés kiváltási lehetősége az önkormányzatok intézményeiben Az önkormányzatok intézmenyei Sportlétesítmény 4%

Kulturális jellegű 7%

Földgáz ára

Lakóépület 48%

Kereskedelmi, szolgáltató, igazgatási és szálló jellegű 12%

Földgáz árának és az áralakulás tendenciájának alakulása 1996 %-ában

Összesen: 75 057 db

Az önkormányzati intézmények éves fűtési költsége ma 49 milliárd Ft. Gyakorlatilag – a legnagyobb városokon kívül – nincs olyan önkormányzat, amelynek területén az intézményi fűtéshez szükséges tüzelhető biomassza melléktermékekből, ne állna rendelkezésre. Az önkormányzati intézményekben szerzett kedvező tapasztalatok alapján várható a lakossági hajlandóság növekedése a gázfűtés kiváltásában.

A Földgáz ára 1996 év %-ában

Szociális és egészségügyi célt szolgáló 11%

oktatási célt szolgáló 18%

Tendencia

600% 500% 400%

300% 200% 100%

1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 Évek 1 település

Helység csoportok a átlagos fűtési lakosság száma szerint költsége Ft 10 001- 50 000 5 001- 10 000 3 001 - 5 000 fő 1 001- 3 000 501 - 1 000 fő < 500 fő Összesen

130 476 379 51 637 783 28 082 383 13 008 445 5 437 067 2 050 254 12 865 734

Lehetőség a közösségi fűtőművekben Fűtőmű: nagyobb fűtési körzetet ellátó kazántelep fűtőközponttal, hőszolgáltatással, kapcsolt villamosenergiafejlesztés nélkül Magyarországon 92 településen kb. 220 távfűtő rendszer működik, a távfűtött lakások száma 650 ezer. Ez az országos lakásállomány kb. 16%-a. „A hőpiacon radikális változás várható a következő évtizedben, és lehetőség van arra, hogy decentralizált fűtőműveket létrehozva falufűtési rendszereket, egy-egy intézményi blokk ellátását szolgáló energiatermelő berendezéseket építsenek ki a helyi adottságokra alapozva…” (USzT) Itt sokkal gyorsabban lehetne és kellene haladni. Egyedül állóan jó a közvetett és közvetlen haszon (bevétel és megtakarítás) lehetősége. Sajnos a célkitűzést realizáló egyéb szabályok hátráltatnak, beruházási forrás viszont nincs, vagy alig van.

Egy, ötezer fős településen lévő fűtőmű modellje (konkrét terv alapján) Hőigény havonta 20 000 000 18 000 000

A jelenlegi helyzet és lehetőségek A fűtőmű maximális teljesítménye 15 MW jelenleg gázkazánnal.

16 000 000 14 000 000 12 000 000 10 000 000 8 000 000 6 000 000

4 000 000 2 000 000 0

A hőhordozó közeg melegvíz. Az elmúlt évben a maximális hőigény 987 000 MJ/nap (29 030 m3 gázfelhasználás). Az elszámolási mód bruttó, így a gáz ára 139,70 Ft/m3, a 15MJ/kg fűtőértékű biomassza ára 18 750 Ft/t. A rendszer egész évben üzemel. A nyári hónapokban csak meleg vizet szolgáltat.

A havi és napi hőigény elemzése alapján az a döntés született, hogy 1 db 4 és 1 db 2 MW teljesítményű bála tüzelésre alkalmas biomassza kazánt állítanak be. E két kazánnal a hőigény az év 20 leghidegebb napja kivételével – amikor a meglévő gázkazánnal rásegítenek – biztosítható.

A fűtőműbe a tüzelőanyag (bálázott kukoricaszár) beszállítása megoldható. A biomassza fűtésű kazánok elhelyezhetők a meglevő kazánházban.

Miből áll egy ilyen beruházás Beruházás Megnevezés 4 MW-os kazán

Berendezés

•

Összesen

Bruttó Ft

115 000 000 14 000 000 129 000 000 161 250 000

2 MW kazán 65 000 000 Hőtároló 18 000 000 Bálabontó 17 000 000 Adagoló, továbbító 10 600 000 Bálarakodó traktor 12 000 000 Kazánház és tároló építés és átalakítás Bála tároló építés Összesen 237 600 000

•

Szerelés

12 000 000 77 000 000 4 000 000 22 000 000 17 000 000 2 100 000 12 700 000 12 000 000

96 250 000 27 500 000 21 250 000 15 875 000 15 000 000

32 000 000 32 000 000

40 000 000

18 000 000 18 000 000 22 500 000 82 100 000 319 700 000 399 625 000

Látható, hogy a tüzelőberendezésen túl még sok egyéb berendezésre szükség van a zavartalan üzem biztosításához. A meglévő fűtőművek átalakítását sok esetben az akadályozza, hogy az elhelyezés miatt nincs mód a megfelelő (bála) tárolótér kialakítására.

A beruházás megtérülése szempontjából lényeges, hogy a bekerülési költségen belül milyen arányt képviselnek a termelő berendezések (itt kazánok) és egyebek. A termelő berendezések 64%-os aránya kedvező.

A beruházás összetétele funkcionálisan Építés 16% Kiegészítők 20%

Kazán 64%

Üzemeltetés (Költség és megtakarítás) A hőigény biztosítás módja Hónapok

január február március április május junius jullius augusztus szeptember október november december Összesen Gáz m3

A kombinált fűtés költség összetevői

Hőigény Gázkazánnal Biomasszából biztosítva Gáz Biomassza havonta Mj biztosítva I. Kazánnal II. Kazánnal felhasználás szükséglet MJ. m3 t MJ MJ 18 036 356 14 194 292 12 059 812 6 616 888 4 162 236 2 134 480 2 347 928 2 241 204 5 763 096 8 644 644 11 846 364 18 676 700 106 724 000

2 484 356 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 3 124 700 5 609 056

10 368 000 9 676 800 10 368 000 6 616 888 4 162 236 0 0 0 5 763 096 8 644 644 10 368 000 10 368 000 76 335 664

5 184 000 4 517 492 1 691 812 0 0 2 134 480 2 347 928 2 241 204 0 0 1 478 364 5 184 000 24 779 280

73 069 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 91 903 164 972

1 220 1 113 946 519 326 167 184 176 452 678 929 1 220 7 931

Munkaóra 1 584 1 478 1 584 1 011 636 0 0 0 880 1 321 1 584 1 584 11 662

3 138 941

Költség megtakarítás Fűtés költségei a kombinált Fűtési költség gázzal Ft 431 604 412 22 683 682 148 698 447 arendszerben Kombinált fűtés megtakarítása a gázfűtéshez viszonyítva Ft/év

•

Elektromos áram felhasználás kWh 53 280 42 473 47 460 28 489 17 921 11 265 12 392 11 829 24 813 37 220 47 104 53 280 387 526

16 954 260 15 137 786

201 222 486

Az eredmény itt a gázfűtés költségéhez viszonyított megtakarítás . Ha ezt a megtakarítást összevetjük a beruházás bekerülési költségével az egyszerű megtérülési mutató itt 2 év.

A földgáz kiváltás lehetősége és feltételei a fűtőművek esetében Meglévő fűtőműveknél – ahol hálózatot már nem kell építeni – általában elég gyors a biomassza fűtőberendezés megtérülése különösen akkor, ha a bála, vagy apríték fűtés megoldható. Alapfeltétel a biztonságos tüzelőanyag ellátás mennyiségben és minőségben egyaránt. • A tüzelőanyag akadálytalan beszállítása biztosított. • Megfelelő nagyságú tárolótér kialakíthatósága. További feltételek: • A meglévő rendszer legyen alkalmas a biomassza kazánok rá csatlakozására. Ezeken a helyeken biztonságosan elérhető 1 m3 kiváltott gázra vetítve 25 – 50 Ft megtakarítás. A biomassza kazán szerelési, illetve a meglévő rendszerhez való csatlakoztatási költségei nem nagyok, építéssel együtt ezek nem szokták meghaladni a 30-35%-ot, így az egységnyi gáz kiváltásához szükséges beruházási költség relatíve alacsony. A fűtőművek gázfogyasztása abszulut értékben magas. Megfelelő tervezés (méretezés) mellett biztosítható a biomassza tüzelőberendezések viszonylag magas kihasználtsága.

• c

A földgáz kiváltás kapcsán biztonságosan állítható, hogy az idő előrehaladtával a biomasszával való fűtéssel a relatív megtakarítás növekedni fog. (A költségek várhatóan kisebb arányban növekednek a földgáz áránál) Ebből következően érdemes mindenütt ahol a feltételek adottak, támogatás nélkül is ilyen beruházásokat megvalósítani.

Földgáz kiváltás lehetősége egyedi fűtési rendszerekben E blokkban azok a települési intézmények tartoznak, ahol fűtőmű nincsen, minden épületnek külön kiépített fűtési rendszere van, és az egyes épületek hő teljesítmény igénye 1 MW alatt van. Ilyen település 2 800 db van az országban. Ezekben az esetekben a szóba jöhető fűtőanyag a pellet, mivel ezzel oldható meg az automata tüzelőanyag adagolás, és a tüzelőanyag beszállítása sem okoz problémát.

Jellemzők

Feltételek

Egy épületben egy kazánház van, egy vagy több gázkazánnal.

A tüzelőanyag tárolásához szükséges tér kialakítható legyen.

Az eddigi tapasztalataink szerint ezek a kazánok - kevés kivételtől eltekintve jelentősen túlméretezettek.

A kazánházban el lehessen helyezni az új biomassza kazánt.

Az épületek energetikai mutatói általában nem felelnek meg a 2006 évi előírásoknak. Kivételt képeznek az azóta épült épületek, és azok, ahol az energetikai korszerűsítést elvégezték. A korszerűsített épületekben viszont a kazánokat is kicserélték. Eszerint – amíg a támogatás nem volt lezárva – ezek többsége akkor sem volt támogatható.

Amennyiben ez nem megoldható vizsgálandó a konténer kazán telepítési lehetősége.

A fűtési rendszer legyen alkalmas a biomassza kazán bekötésére.

Az eddigi tapasztalatok szerint az egyedi fűtési rendszereknél a biomasszára való átállás teljes beruházási költsége a kazán árának 185-240%-a.

Egyedi fűtési rendszerek biomassza tüzelésre alkalmas berendezései Carborobot kazánok Vegyes tüzelésű nem automata tüzelőanyag adagolású kazánok.

Automata tüzelőanyag adagolású biomassza kazánok.

Fa pellet tüzelésre alkalmas kazánok. Viszonylag olcsók, de Hamu állandó tartalomra felügyelenem tet érzékenyek igényelnek . (kézi fűtés).

Sokféle árfekvé sben létezne k .

Hamu tartalomra érzékeny (általába n 1% alatti hamu a kívánalom).

A tüzelő anyag minősé gére nagyon érzékenyek.

Lágyszárúból készült pellet tüzelésre alkalmas kazánok.

Fajlagos an valamivel drágáb bak a fa pellet tüzelésű kazánoknál.

6-7%-os hamu tartalomig biztonságosan működnek.

Elsősorban a lágyszárú melléktermékekből (szalma, kukoricaszár, nyesedék, stb.) készült pellet fűtést preferáljuk mert: • Bőségesen van alapanyag • A lágyszárúból készített pellet olcsóbb • Fűtőértéke nem rosszabb a fa pelletnél

Típus

Teljesítmé ny kW

Kazán ár Ft Bruttó

Nettó

1 kW teljesítményre Bruttó

Nettó

C30 Bio C40 Bio C80 Bio C120 Bio C140 Bio C180 Bio

30 40 60 120 140 180

1 047 840 1 161 120 2 053 200 3 285 120 3 285 120 4 318 800

873 200 967 600 1 711 000 2 737 600 2 737 600 3 599 000

34 928 29 028 34 220 27 376 23 465 23 993

29 107 24 190 28 517 22 813 19 554 19 994

C300 Bio

300

4 899 360 4 082 800

16 331

13 609

Számos más kazánforgalmazó is van Magyarországon, amelyek elsősorban külföldi kazánokat forgalmaznak. Standardként azért e cég kazánjait hozzuk mert:

Carborobot Saját gyártású kazánokat forgalmaz. Hosszú gyártási tapasztalata van, számos igen jó -hazai és külföldi referenciával rendelkezik.

A forgalmazott kazánjainak árfekvése – fajlagos bekerülése – a legjobbak közé tartozik.

Pellet fűtés sajátosságai A korszerű pellet fűtésre készült kazánok tüzelőanyag adagolása automatikus, a hőmérséklet termosztáttal szabályozható.

Gondos kodni kell, azonban :

• A tüzelőanyag utántöltéséről. • A keletkező hamu eltávolításáról és elhelyezéséről. • A mozgó alkatrészek (adagoló és eltávolító szerkezetek, ventillátorok) rendszeres karbantartásáról.

A gázfűtéshez viszonyítva így többletköltsé gek merülnek fel: Ezek:

• Elektromos energia • Munkabér (járulék) • Karbantartási költségek • Egyéb (Anyagmozgatás, segédanyag, szállítás stb.)

A fűtési költség megtakarítás számításánál tehát figyelembe kell venni azokat a többlet költségeket is, amelyek pellet fűtés esetén a gázfűtéshez viszonyítva felmerülnek. Az eddigi tapasztalataink szerint ezek az alapanyag költségének 16-27%-át teszik ki.

A lehetséges költségmegtakarítás . Költségmegtakarítás a gáz ár %-ában

•

Pellet ár Ft/kg

Gáz ár Ft/m3 28

29

30

31

32

33

34

35

36

37

9,40%

A táblázatban a pellet fűtőértéke 16 MJ/kg értékkel van figyelembe véve . A pellet fűtés többletköltségét pedig az alapanyag költség 14 %-ával vettük figyelembe.

38

90

29,53%

27,02%

24,50%

21,98% 19,47% 16,95%

14,43% 11,92%

7,04%

4,52%

95

33,24%

30,86%

28,47%

26,09% 23,71% 21,32%

18,94% 16,55% 14,17% 11,93%

9,55%

100

36,58%

34,32%

32,05%

29,79% 27,52% 25,26%

22,99% 20,73% 18,46% 16,34% 14,07%

110

42,35%

40,29%

38,23%

36,17% 34,11% 32,05%

29,99% 27,93% 25,87% 23,94% 21,88%

115

44,85%

42,88%

40,91%

38,94% 36,97% 35,00%

33,03% 31,07% 29,10% 27,25% 25,28%

120

47,15%

45,26%

43,38%

41,49% 39,60% 37,71%

35,83% 33,94% 32,05% 30,28% 28,39%

125

49,26%

47,45%

45,64%

43,83% 42,02% 40,20%

38,39% 36,58% 34,77% 33,07% 31,26%

130

51,22%

49,47%

47,73%

45,99% 44,25% 42,50%

40,76% 39,02% 37,28% 35,64% 33,90%

135

53,02%

51,34%

49,67%

47,99% 46,31% 44,63%

42,96% 41,28% 39,60% 38,03% 36,35%

140

54,70%

53,08%

51,46%

49,85% 48,23% 46,61%

44,99% 43,38% 41,76% 40,24% 38,62%

145

56,26%

54,70%

53,14%

51,58% 50,01% 48,45%

46,89% 45,33% 43,77% 42,30% 40,74%

•

A Költségek összetétele Munkabér +járulék 5%

Egyéb 2%

Költségmegtakarítás a gáz ár és a pellet ár függvényébe a gáz ár %ában

Összes költség: 62 332 649

60,00% 50,00%

Karbantartás 2%

Tüzelőanyag 86%

Költségmegtakarítás %

Elektromos energia 5%

40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00% 28 29 30 31 32 33 34 35 36

125 115 37

100 38 90

135

145

A megtérülési időt meghatározó tényezők

Egyszerű megtérülési idő: A beruházás bekerülése osztva az éves megtakarítással.

A beruházás fajlagos költsége.

A földgáz jelenlegi ára.

A pellet beszerzési ára.

A pellet fűtőértéke. A pellet fűtés többletköltsége. A szükséges hőigény (mennyi gázt váltottunk ki).

Hol éri meg lecserélni a gázfűtést? Adott épületben a maximális hőigényt figyelembevételével egy 120 kW teljesítményű pellet kazán beállítására van szükség. Ennek bruttó ára: 2 540 000 Ft. A kazán beszerelése , a kiegészítő berendezések, a tárolótér kialakítása közelítően ugyan ennyi, tehát összesen 5 480 000 Ft.

A beruházás megtérülése

A gáz ára (bruttó) 140 Ft/m3, a pellet ára 42 Ft/kg. Látható, hogy amennyiben az eddigi gáz fogyasztás relatíve alacsony a megtérülési idő nagyon hosszú lesz. Nem érdemes tehát azokban az épületekben, ahol csak esetenként fűtenek átállni a biomassza fűtésre, mivel ott nagyon hosszú megtérülési időre kell számítani.

• c

Földgázfűtés biomasszával való kiváltása egy önkormányzatnál egyedi fűtőberendezésekkel Jelenlegi helyzet Gáz Hő Lég Intézmény neve Jelenlegi fogyasztás mennyiség köbméte kazán kW m3 MJ r 2 361 946 6 558 Polgármesteri Hivatal 69 469 700 2 203 200 7 620 Művelődési Központ 64 800 350 466 854 2 765 Sportcsarnok 13 731 180 3 359 608 9 219 Gimnázium és Kollégium 98 812 470 1 876 868 4 988 Rendelőintézet 55 202 175 2 693 582 7 995 Vörösmarty Általános Iskola 79 223 580 2 748 968 8 262 Rákóczi úti Ált. Isk. tagozat 80 852 589 1 119 144 3 424 Szakmunkásképző 32 916 120 648 006 3 020 Csauscher Ház 19 059 105 164 356 850 Háziorvosi Rendelő 4 834 25 93 534 1 140 Gyűjtemények Háza 2 751 40 94 894 3 486 Könyvtár-képtár 2 791 120 292 978 1 650 Központi Óvoda 8 617 60 196 656 760 Okmányiroda 5 784 35 Anya és gyermekvédelmi szakr. 5 554 188 836 1 237 115

Kiegészítő beruházás Építés átalakítás

Kazánok Szerelés Konténer összesen Ft

Beruházás összesen

6 952 560 9 218 160 4 318 800 9 798 720 4 899 360 9 218 160 9 798 720 4 318 800 4 318 800 1 047 840 1 161 120 3 285 120 2 053 200 1 161 120 3 285 120

12 652 560 11 698 160 7 108 800 16 248 720 5 729 360 17 568 160 16 298 720 6 168 800 5 618 800 1 197 840 1 311 120 3 725 120 2 133 200 1 241 120 3 455 120

3 250 000 2 450 000 1 650 000 830 000 1 870 000 920 000 450 000 6 000 000 600 000 230 000 5 000 000 3 350 000 4 700 000 1 800 000 1 020 000 830 000 610 000 690 000 0 150 000 0 150 000 310 000 130 000 0 80 000 0 80 000 0 170 000

Összesen Pellet ára Ft

544 395 18 509 430 62 974 3 664 19 010 000 12 310 000 6 000 000 74 835 600 112 155 600 52 057 772 Egyéb költség Ft 8 652 000 Éves megtakarítás Ft 15 505 528

Földgáz ár Ft

76 215 300

A beruházás egyszerű megtérülési ideje év

7,23

A táblázatban lévő adatok egy konkrét projektből származnak.

Mennyibe kerül és mit hoz? Elméletileg elérhető költségmegtakarítás az önkormányzati intézmények gázfűtésének kiváltásával Intézményi Helység csoportok Helységek fűtés hő a lakosság száma száma szükséglete szerint (db) (MJ)

Fűtési költség gázzal Ft

Becsült beruházási költség (az Lehetséges Fűtési költség megtakarítás ismert projektek biomasszával (Ft) alapján) Ft (Ft)

> 10 000 fő

72

31 561 875

9 357 167 647

7 271 856 000 2 085 311 647 23 408 421 642

5 001- 10 000

114

12 491 018

5 863 430 588

4 556 723 200 1 306 707 388 14 668 290 732

3 001 - 5 000 fő

193

6 793 041

5 398 470 000

4 195 382 400 1 203 087 600 13 505 118 937

1 001- 3 000

921

3 146 706 11 933 418 824

9 273 971 200 2 659 447 624 29 853 317 799

501 - 1 000 fő

676

1 315 217

3 660 946 471

2 845 078 400

815 868 071

9 158 431 465

495 958

2 064 645 882

1 604 524 800

460 121 082

5 165 035 315

< 500 fő

1 011

Összesen

2 987

3 112 188 38 278 079 412 29 747 536 000 8 530 543 412 95 758 615 890

Ez a kalkuláció az eddig ismert ilyen tartalmú projektek extrapolálásával és az önkormányzati intézmény kataszter felhasználásával készült.

Egyedi fűtőrendszerek esetén – pellet fűtéssel – a fűtőanyag bekerülése lényegesen drágább mint a bála vagy apríték fűtés. Pellet fűtésnél az anyagköltség eléri - a jelenlegi gáz és pellet ár mellett - a földgáz fűtés költségének 55-65%-át. A pellet fűtés többletköltségét figyelembe véve maximum 20-28% fűtési költség megtakarítás érhető el. Az egyedi fűtési rendszereknél a kazánok fajlagos bekerülése is több mint a nagyobb rendszerek esetében. Tovább drágítja a beruházást a nagyobb szerelési költség, es a szinte mindenütt jelentkező építési, vagy átalakítási szükséglet. A megtérülési időt alapvetően a beépített fűtőberendezés (kazán) kapacitás kihasználtsága (a kiváltható gáz mennyisége) határozza meg. Figyelembe véve a költségviszonyokat és a fűtés sajátosságait, csak egészen kivételes esetben érhető el ezeknél a rendszereknél 10 év alatti egyszerű megtérülési idő. Ezek a beruházások vásárolt tüzelőanyag esetén támogatás nélkül általában nem rentábilisak. Alapvetően változhat a gazdaságosság ha a tüzelőanyagot saját maga a fellelhető hulladékból állítja elő

Technológiai hő biztosítás Folyamatos hőigényű termelő feldolgozó üzemek.

•Takarmánykeverők •Élelmiszeripari üzemek. •Bioetanol •Szerves hulladék feldolgozó

Egyszerű a meglevő hő ellátási rendszerbe bekapcsolni a biomassza kazánt (kevés kiegészítő berendezés kell).

Mivel a hőigény nagyjából egyenletes a kazán kihasználtsága állandó, jó hatásfokkal tud dolgozni. Amennyiben a szükséges tüzelhető biomassza biztosítható ezekben az esetekben a megtérülés nagyon gyors (három év alatti).

Speciális eset a mezőgazdasági terményszárítás. Jellemzője, hogy évjárattól függően rövid időszakra igen nagy hő igénnyel jelenik meg. Terményszárítónál elérhető megtakarítás

VIII. Biogáz

Biogáz általában Biogáz:szerves anyagok mikrobák által anaerob körülmények között történő lebontása során képződő gázelegy. Körülbelül 45-70% metánt (CH4), 30-55% szén-dioxidot (CO2), nitrogént (N2), hidrogént (H2), kénhidrogént (H2S), ammóniát és egyéb maradványgázokat tartalmaz . A biogáz fűtőértéke 20-23 MJ/m3.

Hasznosít hatósága:

Alap anyagai:

• Saját felhasználásra gázként • Tisztított állapotba gázvezetékbe „biometánként” betáplálva, vagy üzemanyagként felhasználva • Elektromos áram előállítása CHP egység (gázmotor és generátor) közbejöttével. •Trágyák •Szerves hulladékok (szeméttelepekDepóniagáz) •Szennyvíz •Termesztett növények (silókukorica, cukorcirok, stb.) •Élelmiszeripari (és háztartási és egyéb) hulladékok •Vágóhídi melléktermékek és kockázatot jelentő hulladékok.

Fontos szempont, hogy az energiatermelés mellett a biogáz üzemmel környezetvédelmi feladatot – hulladék kezelést – is meg lehet oldani. A folyamat végén keletkező maradék anyag talajerő visszapótlásra alkalmas

Biogáz alapú energiatermelés az EU országaiban 2006 GWh Mg-i és Depónia Szenny Állam Összesen Élip gáz víz hulladék Németország 22 370 6 670 4 300 11 400 UK 19 720 17 620 2 100 0 Olaszország 4 110 3 610 10 490 Spanyolország 3 890 2 930 660 300 Franciaország 2 640 1 720 870 50 Hollandia 1 380 450 590 340 Ausztria 1 370 130 40 1 200 Dánia 1 100 170 270 660 Lengyelország 1 090 320 770 10 Belgium 970 590 290 90 Görögország 810 630 180 0 Finnország 740 590 150 0 Csehország 700 300 360 40 Írország 400 290 60 50 Svédország 390 130 250 10 Magyarország 120 0 90 40 Portugália 110 0 0 110 Luxemburg 100 0 0 100 Szlovénia 100 80 10 10 Szlovákia 60 0 50 10 Észtország 10 10 0 0 Málta 0 0 0 0 EU összesen 62 200 36 250 11 050 14 900

Biogáz üzemek hazánkban 2003 -tól hazánkban is kezdtek biogáz üzemeket építeni (Nyírbátor) és néhány szennyvíztelep. Az igazi fejlesztés 2008 tól kezdődött, amikor az FVM az istállótrágya (hígtrágya) kezelés megoldására pályázatot hirdetett.

A biogázból termelt elektromos áram Megnevezés GWh Szeméttelepi biogáz 54 Települési szennyvízből 25 Mg-i üzemhez kötött 260 Összesen 339 Az összes megújulóból 21,19%

A hazai biogáz üzemek mindegyike elektromos áram termelésére létesült. A keletkező hő teljes körű hasznosítása sehol nem megoldott

A mezőgazdasági támogatásból a tervezett üzemekből több nem valósult meg, mivel a hiányzó összeg biztosítására nem volt finanszírozó. A biogáz alapanyag potenciál a jelenlegi termelő kapacitás többszörösét is lehetővé tenné

A pályázat keretei között 70%-os beruházási támogatással 32 mezőgazdasági üzemmel kötöttek támogatási szerződést. Jelenleg tudomásunk van 8 előkészített projektről 1- 2,6 MW elektromos kapacitással. (ebből 4 pályázat be van adva, a többi a pályázat új megnyílására vár. Elbírálás egy év óta nincsen. A hazai bankok jelenleg gyakorlatilag nem hajlandók biogáz üzemet finanszírozni.

Jelenlegi lehetőségek-támogatás A biogáz üzemek létesítésére EU támogatás (KEOP) ugyan van, de ebből a mezőgazdasági üzemek ki vannak zárva. (!!!) •

Elvileg persze lenne lehetőség – projekt cég közbejöttével a támogatás megszerzésére

Hazánkban azonban jelenleg a biogáz üzemek létesítésére vonatkozó támogatást felfüggesztették, Várhatóan aa következő évben újra fog indulni

A biogáz üzemben termelt elektromos áram azonban a KÁT rendszerben tartozik, így az támogatott.

A Biogáz üzemekben termelt elektromos áram jelenlegi átvételi árai

A villamos energia törvény szerint az átvételi árakat az inflációnak megfelelően minden évben meghatározzák

A mezőgazdasági üzemhez köthető biogáz üzem általános sémája

Általános jellemzők:

• Alapanyag valamilyen trágya és valami termesztett növény legtöbbször silókukorica, újabban sok szó esik a cukorcirokról • A különféle rendszerek eltérőek lehetnek. (több fermentor, gyűrűs fermentor, egy fermentoros megoldás,stb.)

A megtermelt gáz hasznosítása a ma kialakult gyakorlat szerint szinte kivétel nélkül CHP egység közbejöttével történik. Ennek hatásfoka 85-89% amelynek fele elektromos áram fele hő

Mezőgazdasági termeléshez köthető biogáz üzem leggyakoribb alapanyagai és azok gázhozama Általános felfogás, hogy a biogáz legfontosabb alapanyaga a trágya.

Ezt kicsit helyesbíteni kell a következőképpen: A biogáz üzem alkalmas a trágyákban lévő anyagok energetikai hasznosítására, és segítségével megoldható a trágyák környezetszennyezés nélküli kezelése azonban:

Biogáz előállításhoz a trágya mellé feltétlenül kell olyan szubsztrátum, amelynek a gáztermelése magasabb. Ha van lehetőség ilyen melléktermék, vagy hulladék (Melasz, konyhai hulladék, törköly) beszerzésére az biztosan növeli a gazdaságosságot.

Jó gázkihozatala van az állati maradványoknak (hullák) ezek feldolgozása azonban jelentősen drágítja a beruházás.

A szántóföldi növények közül jó lehet a silókukorica, a cukorcirok.

Jó közepes gázhozamú lehet a szennyvíziszap ennek azonban bizonytalan az összetéle.

Csak trágyával biogáz üzem gazdaságosan nem működtethető a trágyák – különösen a hígtrágyákalacsony gázhozama miatt .

Energia hasznosulása a biogáz üzemben Az energia hasznosulási arányai 100,00%

Kihasználtsági % Szubstráthoz 100,00%

A biogáz üzem a szubsztrátum anyagaiból energia hordozót állít elő az átalakítás vesztesége itt közel 30%.

Kihasználtsági % Biogázhoz

100,00% 90,00% 80,00%

71,29%

75,47%

A keletkező biogázból a CHP egység áramot és hőt produkál. Ennél a fokozatnál további 24-25%os veszteséggel kell számolni.

70,00% 60,00%

53,80%

52,26%

50,00% 37,26%

40,00%

41,34% 29,47%

30,00%

keletkező energiából (mivel a hőt fűtésre használjuk) kb. 20%ot nem tudunk felhasználni. A

20,00% 10,00% 0,00% Szubsztrát energiatartalma

Biogáz energia tartalma

Termelt energia (CHP)

Felhasznált összesen

Értékesített energia

Végeredményben az üzemből, a szubsztrátumban lévő energiának csak 29%-a kerül értékesítésre. (Ez – amennyiben csak a biogázban lévő energiából indulunk ki - úgy az 41,3%-os hasznosulást jelent.)

A biogáz üzem működésének gazdaságosságában meghatározó, hogy a keletkező hőenergiának milyen hányadát tudjuk valójában értékesíteni.

Az üzem által termelt energia mintegy 10%-át az üzem maga használja fel.

Egy mezőgazdasági üzem biogáz telepet akar

Jelenlegi állapot:

• Az adott üzem profilja állattenyésztés (sertés és szarvasmarha) a takarmány előállításához elegendő területtel rendelkezik. • Évente keletkezik 77 000 m3 sertés hígtrágya, amelynek a jelenlegi előírásoknak megfelelő kezelése és tárolása jelentős – mintegy 400 millió Ft-os – beruházással lenne megoldható. • A sertéstelep fűtéséhez jelenlegi gázfelhasználás költsége 28 millió Ft-ot meghaladja. • Az üzem területi adottságai jók, és rendelkezik a takarmányszükséglet biztosításán túl mintegy 200 ha olyan területtel, amely árunövényekkel nincs lekötve. • Az üzem telepei koncentráltan egymáshoz közel helyezkednek el. Lakott területtől távol vannak, további bővítés lehetséges.

Döntés: Meg kell vizsgálni egy biogáz üzem létesítésének lehetőségét

Eldöntendő kérdések:

•A sertés hígtrágya mellett szükség van- e egyéb biogáz alapanyag biztosítására. Ha igen úgy annak mik a költségei, mekkora területet köt le. • Mekkora teljesítményű biogáz üzemet kell létesíteni ahhoz, hogy a problémát okozó sertés hígtrágya kezelése ezzel megoldott legyen. • A biogáz üzem létesítésének költségei és várható szolgáltatásai (árbevételei) hogyan aránylanak egymáshoz. Milyen lesz a beruházás megtérülése. • A beruházás megvalósításához szükséges összeg hogyan finanszírozható, a finanszírozás milyen költségekkel jár. • A beruházáshoz igénybe vehetőe valamilyen támogatás, ha igen ennek milyen szervezeti és egyéb feltételei vannak.

a z d a s á g i ü z e m 3 0 0 0 h a t e r ü l e t e n

Egy lehetséges (valós) modell variációinak ismertetése • Az üzem fő profilja állattenyésztés, 1 500 db szarvasmarha, 15 000 db sertés, ezen túl baromfitenyésztése is van. • Az állattenyésztés épületei a központi majorban vannak, amely a lakott területtől megfelelő távolságban van. • Az állattenyésztésben alkalmazott technológiák korszerűek. Jelenleg a legfontosabb megoldandó probléma a nagy mennyiségű sertés hígtrágya előírásoknak megfelelő kezelése és tárolása. • Az adott üzem pénzügyileg stabil. A saját tőke meghaladja a 3 milliárd Ftot és évente 80-130 millió Ft a mérleg szerinti eredménye.

gA helyzet elemzése alapján döntött biogáz üzem alétesítéséről, amellyel elsődlegesen a sertéstenyésztés z hígtrágya problémát kívánják megoldani. d á l k o

A beruházást három féle szervezeti formában lehetséges megvalósítani. A biogáz üzemet maga a mezőgazdasági üzem valósítja meg. Ebben az esetben:

• Az alapanyagokat a mezőgazdasági üzem önköltségen adja át a biogáz üzemnek. A trágyáknál nem számol önköltséget, de a biogáz üzemből kikerülő talajerő visszapótlásra alkalmas fermentációs maradványt, illetve a fűtésre felhasznált hőt is ingyen kapja.

A mezőgazdasági üzem többségi • Valamennyi termék – alapanyag, tulajdonával melléktermék, hő – árában létrejövő projekt kölcsönösen a legnagyobb cég valósítja meg kedvezményt biztosítják, a beruházást.

A beruházást • Minden termék piaci értéken kerül önálló cég valósítja értékelésre. meg.

A továbbiakban az adott ,tényleges beruházás gazdaságosságát e három modellen vezetjük végig.

Alapanyag szükséglet A biogáz üzem létesítésénél peremfeltétel, hogy az évi 77 000 tonna sertés hígtrágya mindenképpen felhasználásra kerüljön. Figyelembe véve, hogy a „mezofil” folyamat technológiája olyan szubsztrátumot tételez fel, amelynek szárazanyag tartalma 12%, a 7-8% szárazanyag tartalmú hígtrágya mindenképpen kiegészítést igényel.

•

A lehetőségek figyelembevételével az alábbi alapanyagokat használhatják fel Az alapanyagok mennyisége és gázhozama (megoszlási %) Mennyiség

Gázhozam

80,00% 70,00%

75,64%

60,00% 50,00% 32,48%

40,00% 30,00% 20,00% 10,00%

Ezekkel az alapanyagokkal elérhető a szubsztrátum optimális szárazanyag tartalma. A felhasznált alapanyagok fajlagos gázhozama alapján egy olyan CHP egység beállítására van lehetőség, amely 1 059 kWh elektromos energiát és 4 568 MJ hőt képes óránként szolgáltatni.

0,00%

24,57%

38,29%

14,73% 7,86%

A beruházás Erő és munkagépek 4%

A beruházás (nettó) összetétele

Belső infrastruktúra 5%

Berendezések szerelése 24%

Előkészítés 5%

Terület és út 6%

Az üzem berendezései 56%

Bekerülési

költség: 1 622 277 000

A beruházásból 20 %-ot tesznek ki azok a szükséges berendezések és munkák, amelyek tulajdonképpen a termelésben nem vesznek részt. Figyelembe véve az üzem várható termelését, (lásd később) az 1 kWh éves teljesítmény (áram+hő) 80,18 Ft beruházási költséggel valósítható meg.

Üzemviteli költségek

Az összes költség alakulását alapvetően az elszámolás módja határozza meg, mivel a költségek legnagyobb hányada az alapanyag költsége.

Ezek a költségek függetlenek az elszámolás módjától. Ha a biogáz üzem működik, ezek változatlan összegben felmerülnek. Itt nincs részletezve az anyagmozgatáshoz felhasznált üzemanyag költsége. Konkrét számítás alapján ez 39 tonna/év.

A Nitrogén műtrágya többlet költsége mindenképpen a mezőgazdasági üzemnél jelentkezik. A fermentációs maradványból – amelyet a mezőgazdasági üzem használ fel – hiányzik az a N ami egyébként a trágyában jelen van. Ezt nyilvánvalóan műtrágyával kell pótolni. Ennek a többletköltsége van itt feltüntetve.

Költségszerkezet

Költségek megoszlása különféle elszámolási mód esetén

Költségek összetétele különféle ártípusokban Ft Alapanyag Bér Karbantartás Egyéb költségek

Üzemanyag

200 000 000

Karbantartás

Egyéb költségek

Üzemanyag

N. mütrágya többlet

100% 14 194 444 90%

163 926

80%

160 000 000 140 000 000

Bér

N. mütrágya többlet

202 146 180 000 000

Alapanyag

14 194 444 10 850 000

10 850 000

10 530 000

10 850 000

10 530 000

70%

105 036

60%

120 000 000

10 530 000

50%

100 000 000 157 610 000

80 000 000

40% 30%

119 390 000

60 000 000 40 000 000

14 194 444

119 390 000

157 610 000

60 500 000

20% 60 500 000

10%

20 000 000

0%

0 Önköltséges alapon

Kedvezményes áron

Piaci alapon

Önköltséges alapon

Kedvezményes áron

Piaci alapon

A beruházást megvalósító szervezet milyensége meghatározó a költségek nagyságát illetően is. Ez abból a szempontból lesz lényeges, hogy a szervezet a jövedelméből tudja-e fedezni a terheket. Vásárolt alapanyagok esetén az üzem lényegesen kisebb jövedelmet fog realizálni, mivel a termelt termék értéke gyakorlatilag nem változik az alapanyag ár viszont igen.

Energia termelés

A biogáz üzem folyamatosan működik. A CHP egység – elvileg – időegység alatt a kapacitásának megfelelő mennyiségű elektromos áramot és hőt termel. A termelt elektromos áram egy részét a beépített berendezések működtetésére használja (ez a működése alatt állandó mennyiség) a fennmaradó részt értékesíti a díjidőszaknak megfelelő áron, vagy felhasználja más berendezés üzemeltetésére. A termelődő hő egy részét (30-35%-át) a fermentor fűtésére használjuk. Ennek mennyisége függ a külső hőmérséklettől. A fennmaradó rész értékesíthető lenne , feltéve, ha az adott időben erre igény van. Esetünkben a nyári hónapokban a hőigény minimális.

Energia értékesíthetősége A termelt, felhasználható és ténylegesen értékesített energia havonta (kWh) Termelés

Értékesített

Polinom. (Felhasználható)

2 000 000 1 800 000 y=

15178x2

- 205264x + 1E+06

1 600 000 1 400 000 1 200 000 1 000 000 800 000

A felhasználható energiából fel nem használt rész

Polinom. (Értékesített)

Az ábra jól szemlélteti a biogáz üzemeknél általában meglévő problémát: A keletkező hőből a legnagyobb arány nyáron lenne felhasználható, mert akkor a legkisebb a fermentor szükséglete.

Amennyiben a hőt fűtésre használják, ez feleslegként jelenik meg.

600 000 400 000 200 000 0

Sokkal jobb a helyzet akkor, ha van lehetőség valamilyen folyamatos üzemű hő fogyasztó bekapcsolására. Ilyen lehet pl.egy bioetanol üzem.

Árbevétel,költség, fedezet.

Az elektromos áram értékesítéséből származó árbevétel adott és minden formában azonos. A hő értékesítésből származó árbevétel az

Ez a fedezeti összeg az első esetben 8,78, a második esetben 12,05, a harmadik esetben pedig 14,72 éves egyszerű megtérülést jelent. Vásárolt alapanyagok esetében kivételesen kedvező helyzet kellene ahhoz, hogy a beruházás finanszírozható legyen.

első esetben a teljes megtakarított gázmennyiség ára. A második esetben a felhasznált hőmennyiséget olyan kedvezménnyel kapja a felhasználó, amilyen kedvezményt az alapanyagból ad. A harmadik esetben 15%-al kapja olcsóbban a hőt a felhasználó ,mintha gázt használna.

A fermentációs maradványt az első esetben ingyenesen kapja az üzem. A második esetben az alapanyagnál kapott kedvezmény mértékének megfelelően. A harmadik esetben pedig piaci áron értékesül.

Fedezeti összeg és költségszint. Az árbevétel összetevői különféle szervezeti forma esetében Költség összesen

Fedezeti összeg

350 000 000

300 000 000

110 220 057 250 000 000 134 593 775 200 000 000

184 704 911

Az árbevételen belül a fedezeti összeg arányaiban és abszulut értékben is jelentősen eltér, attól függően, hogy milyen szervezeti formában valósul meg a beruházás, illetve ,ami ebből következik, milyen tényleges költséget jelent az alapanyag beszerzése.

150 000 000

202 146 469

100 000 000 163 926 469 50 000 000

105 036 469

0 Önköltségi alapon

Kedvezményes áron

Piaci alapon

A fedezeti összeg arányának reciproka a költségszint. Ez esetünkben rendre a következő: 36,25%, 54,91%, és 64,71%.

Finanszírozhatóság Hazai finanszírozás helyzete A biogáz üzemek létesítésére vonatkozó (KEOP) támogatás igénybevételére jelenleg nincs mód. (Felfüggesztve) Ebből következően a hazai bankok az ilyen típusú beruházásokat – alapból – kockázatosnak minősítik. A hazai bankok általános véleménye szerint az egész mezőgazdasági tevékenység kockázatos. Ebből a felfogásból következik, hogy a kamatok eleve magasak ,8-12% .

Külföldi befektetők konstrukciói A külföldi (pénzügyi) befektetők a magyarországi mezőgazdaság fejlesztését, valamint a megújuló energiákat hasznosító beruházásokat ígéretesnek tartják, és erre számos különféle konstrukciót ajánlanak. Ebből néhány jellemző: •Teljes bruttó finanszírozás alacsony –(4%€ és 7% ) Ft alapon számított kamat. A hitel visszafizetéséig többségi tulajdon a menedzsmentbe való részvétel nélkül. A tőke és kamattörlesztésen kívül más juttatásra nem tart igényt. Futamidő 10-15 év. A finanszírozás + költsége a teljes hitel 4%-a •Bruttó finanszírozás,10-25% saját erő, 5-8% kamat, 10-15 éves lejárat az előtörlesztés lehetőségével. A finanszírozás plusz költsége a teljes hitelösszeg 6-7%-a. Tulajdoni hányadot és egyéb biztosítékot nem kér.

A lejárati időt 10 éven túl nem hajlandók elfogadni.

Látókörünkben van ezen túl több, másfajta konstrukciót igénylő befektető is. Magas – minimum 25% - saját erőt követelnek.

A hitelre külön biztosítékokat kérnek. Mindezek együttes hatásaként a biogáz üzemek finanszírozására hazai forrásból alig van esély.

Mindezek alapján úgy látjuk érdemes áttekinteni a külföldi befektetők ajánlatait a biogáz üzemeket illetően is.

Végül is milyen, és mi határozza meg a biogáz üzemek gazdaságosságát? •A biogáz ma A helyes „hozzáállás” szerintem az, ha a biogáz üzemet úgy tekintjük, hogy az elsődlegesen környezetvédelmi feladatot old meg, úgy, hogy közben jövedelmet is (energiát) termel.

A biogáz más irányú hasznosítására, mint a CHP egységben való elégetés, (pl. hálózatban való betáplálás, biometán üzemanyagként való hasznosítás) az egyéb előfeltételek hiánya miatt nem rendelkezünk értékelhető tapasztalatokkal.

A CHP egységben való hasznosításnál a gazdaságosság meghatározó tényezője - a termelt áram átvételi, (vagy értékesülési) ára mellett – az, hogy a keletkező hőt milyen arányban és áron tudjuk értékesíteni.

A gazdaságosság tényezői A biogáz üzem által megoldott környezetvédelmi feladat pénzértéke.

A termelt elektromos áram értékesülése (értékesítési ár, vagy saját felhasználás).

A termelődő hő értékesülése.

• Az értékesítés aránya • Az értékesítési ár,vagy: • Az innen származó hővel kiváltott fosszilis energiahordozók ára.

Foglalkoztatottságra gyakorolt hatás.

Az alapanyag biztosításának ráfordításai, vagy alapanyag árak.

• Önköltség vagy • Piaci ár.

A biogáz üzem finanszírozásának költségei (kamat, stb.)

Beruházási támogatás mértéke (?)

IX. Bio üzemanyagok „Biodízel előállítás szempontjából a hazai kapacitás elégséges az irányelveknek megfelelő mennyiség előállítására, míg Bio etanolból többlet termelő kapacitással rendelkezünk. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a bioetanol gyártókapacitások közvetlen beruházási támogatás nélkül jönnek létre, azonban a bioetanol esetében a bekeverési igényeket meghaladó mennyiség felvevő piacát biztosítani kell. Ez az E85 üzemanyag piacra jutásának támogatásával (benzinnél kedvezőbb árképzés) és exportra termeléssel valósítható meg. Azonban az alkalmazott adómentesség vagy adókedvezmény megállapításánál a 2003/96/EK irányelvvel összhangban el kell kerülni a bioetanol gyártásához kapcsolódó többletköltségek túlkompenzálását. Az Európai Unióban csak olyan bioüzemanyagok előállításának és exportjának van létjogosultsága, melyek megfelelnek a fenntarthatósági kritériumoknak. Ezért csak a valóban fenntartható (pozitív energia és kibocsátási mérleggel rendelkező) bioüzemanyagok gyártása és felhasználása támogatható. Tekintettel arra, hogy az első generációs bioüzemanyagok nagy mennyiségű előállítása konkurenciát jelenthet az élelmiszer- és takarmányozási célú felhasználásra szánt alapanyag számára, felhasználásának korlátai vannak. Hosszú távon prioritást élveznek a hulladékból, illetve melléktermékekből előállított biogáz és második generációs bioüzemanyagok, illetve a marginális (például belvíz járt), degradált mezőgazdasági területeken is termeszthető első generációs alapanyagok (például cukorcirok, csicsóka).” (Nemzeti energiastratégia)

Felemás helyzet a bioüzemanyagok területén A nemzeti energiastratégia 1 310 000 t bioetanol alapanyaggal és 250 000 t biodízel alapanyaggal számol. Hazánkban ennél több - átlagosan 2 millió t kukorica és takarmánygabona felesleg képződik, amelynek külföldi (nyereséges) értékesíthetősége problematikus.

A Bio üzemanyag gyártást sokan bírálják egyrészt az alacsony energia hatékonyság miatt, másrészt azért, mert szerintük termőterületet vonunk el.

Ez a szemlélet tükröződik a nemzeti energia stratégiában is.

2009 és 2010 ben Mezőgazdasági támogatásból volt lehetőség decentralizált – 10 000 t/év kapacitás alatti üzemek létesítésére.

Véleményünk szerint a hazai (kukorica és takarmánygabona) felesleg bioetanolként való feldolgozásához elegendő kapacitást létre kellene hozni. Ehhez meg lehet találni a piacot is.

2011 ben ez a támogatás megszűnt, sőt a bioetanol bekerült a jövedéki adó körbe, ezzel az előállítás gazdaságossága megkérdőjeleződött. A tervezett (és korábban támogatást is nyert) bioetanol üzemek építése így többségben el sem kezdődött.

A hazai – energetikai célra termesztett olajos növény (repce, napraforgó) nagyobbik hányadát nem itthon dolgozzák fel. Erre is célszerű lenne hazai feldolgozó kapacitást létrehozni

Energia farm

Valójában mi az energia farm ? Az energiafarm lényege, hogy komplex mezőgazdasági termelés (növénytermesztés, állattenyésztés, kertészet) kiegészül energetikai ágazattal (biogáz, bioetanol üzem). A keletkező (elektromos) energia értékesíthető, a hőenergia felhasználható (bioetanol üzem, fűtés, palántanevelés). Semmilyen hulladék nem keletkezik, mert azokat egy következő lépcső felhasználja. Az üzemen belüli kapcsolatok lehetősége több irányú. Pl. A bioetanol üzem maradéka lehet takarmány, de biogáz alapanyag is. A biogáz üzem fermentációs maradéka mehet közvetlenül talajerő visszapótlásra, de értékesíthető Bio humuszként is. Ez a felépítés a mezőgazdasági üzem számára nagy biztonságot nyújt.

X. Foglalkoztatás és fenntarthatóság

Mennyi új munkahely teremthető • •

•

•

•

A fenntarthatóság kulcskérdése a foglalkoztatottság legalább szinten tartása. Ha a foglalkoztatottság csökken, nincs aki fogyasszon és szükség szerű a válság, ami ha egyszer elindult önmagát erősíti. A versenyképesség növelése a termelékenység javulását tételezi fel, ami pedig a foglalkoztatottság csökkenésével jár. Egyre növekszik a szolgáltatásban és az improduktív ágazatokban (reklám és eddig soha nem hallott, értelmetlen szolgáltatásokat kínálók – pl. buli szervező {?} -) lévő foglalkoztatottak száma. Az alacsony szakképzettségüek problémája a világon mindenütt jelentkezik. Munkájukra nincs szükség, vagy eltartottakká válnak, vagy marad számukra a bűnözés.

•

•

•

A nemzeti energia stratégia ebben a szektorban 100 000 fő új foglalkoztatottal számol. Ennek legnagyobb hányadát a megújuló energiák fejlesztésétől reméli. A foglalkoztatás növekedését elsősorban az innovációtól és a termelés fejlesztésétől reméli. Ebben azonban ilyen tétel is szerepel, mint 15 millió árammérő csere intelligens mérőre. Úgy véljük, elsősorban a tüzelhető biomassza begyűjtésével, feldolgozásával, esetlegesen az energia ültetvények gondozásával - viszonylag rövid idő alatt 15-20 000 alacsony szakképzettségű dolgozónak lehetne munkahelyet teremteni.

És még egyszer a fenntarthatóság •

•

•

•

Technikai oldalról a fenntarthatóság alapvető feltételének tartjuk, hogy az energia felhasználás növekedése megújuló energiákból származzon. Azt a „méregzöld” célkitűzést, hogy a termelést úgy növeljük, hogy az energia felhasználásunk szinten marad (sőt csökken?!) lehetetlennek tartjuk. Helyeseljük, hogy a nemzeti energiastratégiában első helyen szerepel az energiatakarékosság, azonban ennek számos elemét túlzónak tartjuk, sőt esetenként ennek abszolutizálása éppen a fő célkitűzések ellen hatnak. Ilyen például az épületek szigetelésének általános előtérbe helyezése. Elfogadva, hogy jelenleg bővében vagyunk a biomasszának, mégis úgy véljük, azt is takarékosan kell felhasználni. Ezért szorgalmazzuk annak hőtermelésre való hasznosítását.

•

•

• •

A megújuló energiák hasznosítása elsősorban a vidékhez kötődik. Így ez a vidékfejlesztésnek is fontos eleme. Jó szervezés esetén mind a foglalkoztatottság növelésével közvetlenül, mind a vállalkozások eredményességének emelésével közvetetten hozzá tud járulni a fellendüléshez. Ennek azonban pénzügyi feltételei vannak. A pénzügyi feltételek alatt nem elsősorban a jelenleg befagyasztott beruházási támogatások emelését értjük, hanem olyan hitelkondíciók megjelenését, amelyek lehetővé teszik az ilyen beruházások létesítését. Jelenleg ez a csatorna teljesen lezárult.

És végül hogyan gazdálkodunk az energiával Energiafelhasználásunk szerkezete Szolgáltatás 12% Veszteség 29%

Ipar 13%

Közlekedés 18%

•

xxx

Lakosság 21%

Nem energetikai 7%

Azt azért elgondolkodtatónak tartjuk, hogy az összes energiafelhasználásunk legnagyobb tétele a veszteség. Lehetni kicsit jobban?