Fenntartható gazdaság a közszféra szerepvállalásával: gazdaságszerkezeti hiányosságok kiküszöbölése

EME Csata Andrea

Fenntartható gazdaság a közszféra szerepvállalásával: gazdaságszerkezeti hiányosságok kiküszöbölése Bevezető gondolatok A romániai gazdasági környezetet figyelve és elemezve a következő jelenséget tapasztalhatjuk: habár a gazdaságba pumpált összegek egyre nagyobbak, nőnek a különböző fejlesztésekre szánt pénzösszegek, és egyre több pénzt hívunk le EU-s alapokból is, a befektetések hatékonysága elmarad a várt mértékektől, vagy nagyon későn jelentkezik, vagy a legrosszabb esetben teljesen hatástalan marad. A fejlesztések, gazdaságpolitikai beavatkozások hatékonysága gazdasági visszaesés és lassú gazdasági növekedés idején még fontosabb, mint gyors növekedés idején, mert a fejlődési időszakokban a magánszféra által generált növekedés számos problémát megold, a foglalkoztatottsági mutatók és a gazdaság teljesítménye javulhat akár a közszféra beavatkozása nélkül is. Tehát a közszféra szerepválallalása dekonjunktúra esetén még kiemeltebb lesz, az időben és helyesen meghozott döntések és beavatkozások az életszínvonal megőrzését és fejlődését is eredményezhetik. Negatív gazdasági trend, gazdasági válság esetén vagy egy hosszú, lassú felemelkedési folyamatban is fontos a belső erőforrások optimális, minél teljesebb mértékű kihasználása. A különböző kormányzati stratégiákat elemezve és a pályázati rendszerek és pályázatok hatékonyságát vizsgálva az egyik kulcsproblémának tűnik a gazdaságszerkezeti hiányosságok jelenléte és ezen hiányosságok erősítése a pályázati rendszerek révén. Elemzéseim a vidéki térségre vonatkoznak, pontosabban Székelyföld és leginkább Hargita megye szintjén történtek, de a jelenséget országos szinten is megfigyelhetjük. Személyes érintettségem révén is megfigyelhettem ezt a jelenséget, hiszen számos stratégiai elemzés és helyi fejlesztési stratégia kivitelezésében vettem részt, amelyekben habár a terv megfelelő volt, végrehajtásának eredménye elmaradt a várttól. Tehát az alábbi írás a fenntartható gazdaság (leginkább vidéki, helyi gazdaság) egyik lehetséges megvalósítását vázolja fel a helyi kormányzat nagyobb részvételével, amelynek növekvő szerepe a gazdaságszerkezeti hiányosságok kiküszöbölésében ölthet testet.

Kapcsolódó szakirodalom A legáltalánosabb és legmagasabb fejlesztési keret, ami érinteni fogja régiónkat: az Európai Unió következő tervezési időszakra vonatkozó stratégiai terve. Az Európa 2020 Stratégia is felhívja a figyelmet a hiányzó láncszemekre és szűk keresztmetszetekre mint a növekedési Csata Andrea (1977) – közgazdász, tanársegéd, Sapientia EMTE, Csíkszereda, [email protected]

EME FENNTARTHATÓ GAZDASÁG A KÖZSZFÉRA SZEREPVÁLLALÁSÁVAL…

21

potenciál akadályaira. Viszont a stratégia értelmezési keretében a szűk keresztmetszeteknél leginkább az egységes piac hiányzó elemeit, a befektetések növekedésének szükségességét akár kohéziós politika szintjén, akár uniós költségvetés, akár magánerőforrások szintjén történő mozgósítását emeli ki, illetve a külpolitikai eszköztár bevetését hangsúlyozza annak érdekében, hogy növekvő külső piacok felé tudjon elmozdulni az Európai Unió külkereskedelmi tevékenysége. Az egységes piac esetén a hiányzó láncszemeket pótló számos intézkedést kell meghozni, mivel a vállalkozások nap mint nap tapasztalják, hogy az egységes piac létezése ellenére továbbra is számos tényező akadályozza a határokon átnyúló üzleti tevékenységet. A kohéziós politika és a megvalósítását célzó strukturális alapok önmagukban is fontosak, de emellett kiemelkedő szerepet játszanak az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés prioritásainak elérésében tagállami és regionális szinten egyaránt mozgósított tőke, eszközök. Magán- és állami források együttes felhasználása és a szükséges beruházásokat finanszírozó innovatív eszközök kialakítása terén egyebek mellett a köz-magán társulások (PPP) lehetőségeinek fokozottabb kiaknázására is felhívja a figyelmet az Európa 2020 stratégia.1 Talán egyik ilyen innovatív megközelítés lehet a kormányzat nagyobb szerepvállalása a gazdaságszerkezeti hiányosságok kiküszöbölésében. Természetesen ez nem mond ellene az uralkodó neoliberális társadalomszemléletnek, amely az egyéni választások függetlenségének feltevésén alapul, habár azt is hozzá kell tennünk, hogy a gazdasági válság ezen elmélet kritikusainak hangját erősítette fel, a reguláció felé tolódik el egyelőre a tudományos diskurzus. Minden gazdasági irányzat elismeri, hogy a kormányzat feladata az állam intézményrendszerének jó karban tartása, valamint a nemzetgazdaság teljesítményének növekedését biztosító feltételek megteremtése. A gazdaságpolitika mindenkori funkciói a jogi és társadalmi keretek biztosítása, a verseny fenntartása, a jövedelmek újraelosztása, a stabilizáció, ami rövid távon konjunktúraszabályozást jelent, hosszú távon pedig a gazdasági növekedést és fejlődést kell segítenie.2 „Demokratikus viszonyok között az államszervezet minden lényeges ügyben az állampolgárok igényeire tekintettel köteles állást foglalni, törekedve a közjó megvalósítására. Alapvető célok: a gazdasági növekedés, nem teljes foglalkoztatottság, az értékálló pénz, az anyagi egyenlőtlenségek keretek között tartása.”3 A növekedés természetesen önmagában nem lehet cél, mert ez egyedüli célkitűzésként számos formában megvalósítható, de nem biztos, hogy a természeti és társadalmi szempontoknak is megfelel. Mindenképpen a fenntartható növekedésre kell a kormányzatnak is törekednie. A fenntartható gazdasági növekedés egyik lehetősége a zéró növekedés, tehát lehet, hogy pénzben kifejezve nem nő a gazdaság, de ennek ellenére értékorientált gazdaság jön létre, amely az erőforrások optimális felhasználására törekszik, a helyieknek teremtve értéket.4 Az a gazdaságpolitika, amely a verseny kizárólagosságát hirdeti, számos visszásságot okoz társadalmi szinten. Az egyik a nagy vagyoni egyenlőtlenségek megjelenése, ami hosszú távon az elvagyonosodott rétegeket is veszélyezteti. Ha a társadalom egyik része meggazdagodik (általában kisebb társadalmi szegmensre jellemző a gyors meggazdagodás), és ezzel szemben nagyobb társadalmi rétegek lecsúsznak, a gazdagok sem érezhetik magukat biztonságban: elszaporodnak a lopások, betörések, tüntetések, rongálások stb. Ha csak a gazdasági oldalát 1 Európa 2020 Stratégia. Összefoglalás http://ec.europa.eu/eu2020/pdf/1_HU_ACT_part1_v1.pdf – 23–28. oldalak, letöltés dátuma: 2012.01.30 2 Veress József: Fejezetek a gazdaságpolitikából. Bp. 2005. 21. 3 Bod Péter Ákos: Gazdaságpolitika. Intézmények, döntések, következmények. Bp. 2005. 43–53. 4 Ion Pohoaţă: Filosofia economică şi politica dezvoltării durabile. Buc. 2003. 77.

EME 22

CSATA ANDREA

nézzük: csökken a vásárlóerő, nagyobbak lesznek a szociális kiadások, és a növekedés lelassul. Ennek a jelenségcsoportnak a gazdasági növekedéssel való szoros összefüggését több tanulmány is kimutatta. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2011 szeptemberében közölte Berg és Ostry tanulmányát, mely megállapítja, hogy az egyenlőtlenség mérséklése minden más tényezőnél – még az adósságszint csökkentésénél is – pozitívabban hat a fenntartható gazdasági növekedés elérésére. „A fenntartható gazdaságot megteremtő reform csak akkor lehetséges, ha a hasznot széles körben osztják meg” – írják a tanulmány szerzői.5 De nemcsak a társadalmi rétegek közötti különbség mérséklése lehet a fenntartható gazdaságra törekvő kormányzás célja, hanem a területi különbségek kiküszöbölése is. Az Európai Unió több lépcsőben történt bővítése felhívta a figyelmet arra, hogy a regionális politikának jelentős erőforrásokat kell összpontosítania a területi különbségek mérséklésére, akkor is, ha ez nagyon nehézkes folyamatnak látszik. Természetesen szem előtt kell tartanunk azt a közgazdasági törvényszerűséget, hogy a területi különbségek a gazdasági fejlettség egy bizonyos szintjéig a Williamson-hipotézis szerint növekednek, vagyis először megnőnek a különbségek a területek között, majd kiegyenlítődnek, miután egy bizonyos fejlettségi szintet elértek.6 Ezen létező és tetten érhető gazdasági jelenség mellett a kormányzatnak törekednie kell a különböző – jelen kontextusban vidéki térségekre értendő – fejlettségi versenyképességi szint növelésére az elmaradott térségekben is. Számos lehetőség adódik a vidék felzárkóztatásra, ennek fontos pillérei lehetnek a helyi, közösségi kezdeményezésekre épülő LEADER típusú fejlesztések és strartégiák.7 Ahhoz, hogy a vidék gazdasága megfelelően felzárkózzon és fejlődni tudjon, számos hiányosságot ki kell küszöbölni. Ezeket a Csete–Láng szerzőpáros a vidékfejlesztés hiánygyűrűjének nevezte, és a következő hiányosságokat sorolta ide: információk hiánya, tőkehiány, pénzszerzési készségek hiánya, ismeretek hiánya, együttműködési készség hiánya.8 Jelen tanulmány nézőpontjából a gazdaságszerkezeti hiányosságok hasonlóan fontos tényezők, amelyek a vidéki térségek fejlődését befolyásolják, gátolhatják.

A modell gondolkodási keretei, a közszféra szerepe a helyi fejlesztésekben Jelen modell gondolkodási keretében a következő kiinduló feltételeket kell tisztáznunk: Az első tényező azt feltételezi, hogy a helyi (térségi, megyei stb.) szintű gazdaság nem működik megfelelően, ha akár a magánszektor, akár a helyi kormányzat működése nem megfelelő. Ebben a nézőpontban a kormányzati tevékenység segíti a helyi gazdaságot az egyensúly megőrzésében, tehát az adott kormányzatnak kiszolgáló és egyensúlymegőrző funkciója van, akkor is, ha pénzmennyiségben meghatározva a helyi gazdaság kisebb szeletét uralja. Leginkább egy fordított piramishoz tudnám hasonlítani, amelynek az alsó keskenyebb részét a helyi kormányzat képviseli, a felsőbb részét pedig a helyi gazdaság többi szereplői, de a forma egyensúlyát az alsó elem határozza meg. 5 6 7 8

Andrew G. Berg – Jonathan D. Ostry: Equality and Efficiency, Finance & Development. 2011. Vol. 48. No. 3. Lengyel I. – Lukovics M. (szerk.): Kérdőjelek a régiók gazdasági fejlődésében. Szeged 2008. 248–263. Vincze Mária: Dezvoltare regională şi rurală - Idei şi practici. Kv. 2000. 60–80. Csete László – Láng András: A fenntartható agrárgazdaság és vidékfejlesztés. Bp. 2005. 203–285.


23

Helyi magángazdaság Helyi kormányzás

1. ábra. A helyi reálgazdaság és kormányzat viszonya Forrás: saját szerkesztés

Ebben a gondolkodási keretben a kormányzat fő feladata a helyi gazdaság optimális kereteinek biztosítása (gyors és hatékony ügyintézés), adókedvezmények biztosítása stb. Ugyanakkor ez az egyensúlyteremtés kibővülhet azzal, hogy a gazdaság valamely résztevékenységét pótolja, a hiányzó gazdasági láncszemet saját tevékenységből és forrásból finanszírozza. Lehet, hogy elrugaszkodott ötletnek tűnik, de akár részfinanszírozó és résztulajdonos is lehet bizonyos külsős gazdasági tevékenységekben, ha ez a helyi gazdaságnak segít, és egyben a helyi költségvetés fenntarthatóságának is lehet eszköze. Abban az esetben, ha valamilyen prioritást kellene felállítani a résztevékenységek között, akkor azokat a területeket lenne célszerű előnyben részesíteni, amelyek egyszerre több célcsoport, akár több szektor hiányzó láncszemeit célozzák meg, amelyek akár a különböző szektorok, tevékenységek egymásba kötődő elemeit foglalják magukba. Gazdasági tevékenységek érintkezési felületeinek megkeresése Agrárszektor

Turizmus

Feldolgozóipar

Kormányzati tevékenység

2. ábra. Fejlesztési prioritások a gazdaságszerkezeti hiányosságok és az érintkezési felületek mentén Forrás: saját szerkesztés

EME 24

CSATA ANDREA

A következőkben nézzük meg ezeket a gazdaságszerkezeti hiányosságokat és azok orvoslási módját.

Gazdaságszerkezeti eltolódások Gazdasági környezetünk változásait figyelve a következő jelenséget fedezhetjük fel: megtörténik egy fejlesztés, akár önkormányzati oldalon, akár a magánszféra oldalán, de ez egy bizonyos szektor részterületére vonatkozik, és mivel nincsenek kialakítva vagy hiányoznak az adott szektor további szerkezeti elemei, az adott befektetés időbeni késéssel vagy egyáltalán nem fejti ki hatását (főleg ha egy negatív gazdasági trend is közbeszól). Vegyünk egy mindenki által ismert példát: a turisztikai szektort. Az 1989-es változások után, a kilencvenes évek közepére a turisztikai programok és infrastruktúra teljesen leépültek vagy amortizálódtak, a magánszféra helyükre várt befektetései elmaradtak, illetve azokon a vidékeken, ahol az etnikai jellegű kapcsolatok révén testvér települési stb. kapcsolatok kezdtek kialakulni, megjelentek a kisebb befogadóképességű, házi jellegű panziók. A minimális turisztikai infrastruktúra csak azokon a vidékeken tudta biztosítani a relatív állandó vendégszámot, ahol markáns természeti vagy kulturális érték volt jelen. Mivel Romániában a turisztika és a turisztikai értékek egy kitörési pontnak számítottak a mindenkori kormányzatok számára, a csatlakozás előtt és után is jelentős pályázati összegek kerültek kifizetésre turisztikai alapinfrastruktúra, leginkább szállások létesítésére. Ugyanakkor elmaradtak vagy időben késéssel jelentkeztek azok a pályázati lehetőségek, intézkedések, amelyek a turisták odavonzását célzó marketingtevékenységek, illetve az adott helyszínekre utazó turisták programokba való részvételét, szórakoztatását szolgálták volna. A turistákat szolgáló tipikus csomag Székelyföldön úgy nézett ki, hogy az adott helyszínen volt egy szálláslehetőség, a turista csillagtúrákban megnézhette a környező természeti adottságokat, a programlehetőség pedig egy-két helyi, évente megrendezett programsorozatban (pl. falunapok), illetve egy-két nagyobb regionális rendezvényben merült ki. Székelyföld esetében ez a pünkösdi búcsú és az Ezer székely leány találkozó. A magánszféra, a vállalkozók nem fektettek be programok szervezésébe, mivel nem látták azt a kritikus turistatömeget, amely jövedelmezőképesen tudta volna működtetni tevékenységüket. Turisták hiányában pedig a helyi lakosság jövedelemszintje és szolgáltatásokat igénybe vevő szokásai nem biztosították az állandó bevételt. 2012-re értünk oda, hogy vannak célzott programszervező és népszerűsítő tevékenységek, illetve a desztinációmarketing is tudatosan építődik bizonyos helyeken (ilyen Székelyföld és ezen belül Hargita megye is). De továbbra is hiányos, alkalmankénti a helyi termékek, termelők vagy kulturális adottságok bekapcsolása a turisztikai rendszerbe. Másik sarkalatos kérdés a turizmusban a fogadóközeg, de leginkább a szállástulajdonosok és a kiszolgálószemélyzet megfelelő szintű szakmai felkészültsége. Ez is hiány volt a piacon, de ebben az esetben a piaci környezet gyorsan kínált oktatási lehetőséget, mivel érzékelhetően jelen volt a fizetőképes kereslet erre a szolgáltatásra, illetve az állami szabályozás is kötelezte a vendéglátóegységek tulajdonosait vagy menedzsereit e képzések elvégzésére. Megfigyelhető, hogy habár a résztvevők valamilyen mértékben panzióvezetési és menedzsment-ismereteket elsajátítottak ugyan ezeken a képzéseken, de az már közel nem biztos, hogy kaptak olyan ismeretanyagot is, amely a helyi történelmi és kulturális értékeket bemutatja, és sajnos ezt az iskolai történelemoktatás nem biztosítja. Elmondhatjuk, hogy a vendéglátó egységeinkben dolgozó


25

személyzet technikailag talán felnőtt a feladatához, de kulturális ismereteik, amelyeknek a turisztikai szolgáltatás szerves részét kell képezniük, elmaradnak a várakozásoktól. A turisztikai ágazat grafikusan így ábrázolható:

Humánerőforrás

Szállás

Turizmus Marketing

Helyi ajándéktárgyak, termékek

Programok

3. ábra. Turisztikai ágazat sematikus felépítése Forrás: saját szerkesztés

Látnunk kell, hogy ha nincs meg a gazdasági szektor minden egyes részterülete vagy a megfelelő minősége, az elvárt hatás elmarad, és tolódik mindaddig, amíg ezek a hiányosságok pótlódnak, vagyis a szűk keresztmetszet, a legszűkebben rendelkezésre álló erőforrás fogja meghatározni az outputot, az adott gazdasági szektor teljesítményét. Tehát ha bármilyen szintű kormányzás helyi, megyei, országos vagy akár európai uniós pályázati rendszerrel vagy másként forrásokat juttat bizonyos részszektoriális tevékenységekhez, előbb fel kell mérnie a szerkezeti hiányosságokat, és ezeket pótolnia kell vagy a privát szférát motiválnia, akár pályázati úton, hogy ezeket a hiányosságokat kiküszöbölje. Hogy lesz hatékonyabb a helyi gazdaság működése, és hogyan tud beavatkozni hatékonyan a helyi kormányzás? Egyrészt a fent leirt szektoriális megközelítést kell érvényesíteni, másrészt vannak olyan közös gazdasági felületek, amelyek egyszerre több szektorhoz kapcsolódva több érintettet, stakeholdert bevonnak, és egy hiányosság megoldásával akár több terület vagy részterület problémája is megoldódik. Az említett példát továbbvive rögtön szembetűnik a kapcsolódás a helyi agrár- és kézműves-tevékenység és turisztikai tevékenységek között. Tehát ha segítjük a helyi termelőt termékei értékesítésében, az pozitívan fogja érinteni a helyi turisztikai

EME 26

CSATA ANDREA

tevékenységben érdekelt vállalkozói réteget is. Vegyünk ismét egy egyszerű példát: egy átlagos vidéki település legtöbb esetben leírható a következő gazdasági szektorokkal:

Turizmus

Agrárszektor

Feldolgozóipar

Kormányzati tevékenységek 4. ábra. Vidéki térség sematikus gazdasági modellje Forrás: saját szerkesztés

Egy vidéki település legtöbb esetben leírható három, legtöbb négy gazdasági szektor jelenlétével. Szinte törvényszerű az agrárszektor és a turisztika jelenléte, a környezeti adottságoktól függően még ide sorolható az erdős területeken a fafeldolgozás és esetleg valamilyen ipar, termék-előállításának hard (anyagi) része: alapanyag-előállítás, összeszerelés. Feltérképezve az érintkezési területeket meghatározhatjuk azokat az intézkedéseket, beavatkozásokat, amelyek segítésével egyszerre több részterület vagy szektor működését segíthetjük elő.

Időbeli ütemezés kérdése A fejlesztési projektek kapcsán egy másik hiányosság is gyakran előfordul: a tevékenységek és tervek időbeni ütemezése az egymást követő részterületek vagy résztevékenységek befejezése után folytatódik. A tipikus tevékenységi tervezés a következőképpen néz ki: a tevékenység anyagi és infrastrukturális részének előkészítése, majd az érintettek felkészítése, és ezután következik a tevékenység marketingje. A következő tevékenység mindig akkor kezdődik, amikor a másik már befejeződött. Ugyanakkor számos tevékenységnél, mint például a humánerőforrás


27

felkészítése, már a folyamat elején el kell kezdődnie ahhoz, hogy a tevékenységet megfelelő időben és minőségben el tudják végezni. Ugyanez vonatkozik a marketingtevékenységekre is.

Hatékony alkalmazási keretek A minta mindenhol alkalmazható, de talán leghatékonyabb az egyszerű leírhatóság és megközelíthetőség, valamint a beavatkozás könnyebb megvalósíthatósága miatt, ha a települési kistérségi szinten, leadercsoportok és megyei fejlesztések szintjén kivitelezhető. Ezekben az esetekben az érintettekkel való kapcsolattartás, a hatások érzékelése, az esetleges korrekciók elvégzése is sokkal hatékonyabb lehetne. Ez a módszer lehetőséget ad arra, hogy egy egységes országos vidékfejlesztési terven túl a kormányzat célzott hatékony és a vidék igényeire szabott intézkedéseket tudjon foganatosítani.

A módszer alkalmazásának előnyei Nagyon sok stratégiai tervezésnél érzékelhető hiányosság, hogy a SWOT által feltárt hiányosságok, lehetőségek és az ez alapján kivitelezett stratégiai tervezés nem ad lehetőséget a hiányosságok kiküszöbölésére és a lehetőségek felhasználására. Ez a megközelítés lehetőséget ad a SWOT-ban feltárt hiányosságok kiküszöbölésére és a lehetőségek érvényesítésére is. Ágazati megközelítés: a módszer az adott térséget vagy települést az ágazatok komplex hálózatán keresztül közelíti meg. A kormányzatnak érdeke lehet az ilyen típusú beavatkozás, hiszen a jól működő helyi gazdaság hosszú távon stabil adóbevételeket, nem utolsósorban elégedettséget és fenntartható gazdálkodást eredményez. Ez a módszer biztosítja a beavatkozások hatékonyságát s gyorsabb eredményességét. A szubszidiaritás elvének érvényesítése: a módszer lehetőséget teremt a szubszidiaritás elvének érvényesülésére, a helyi szint, illetve az a szint határozza meg a fejlesztéseket, amely leginkább érintett a fejlesztések hatásának érvényesülésében. A leadercsoportok és stratégiák nagy esélye, hogy az adott térség gazdaságszerkezeti hiányosságait kiküszöbölhetik. A vidékfejlesztésben ez még inkább érvényes, mivel a gazdaság szerkezete itt egyszerűbb, nincs túl sok ágazat, az adminisztratív rendszer is egyszerűbb. Előmozdítja a foglalkoztatottság növekedését, és a jövedelmek felzárkóztatását is segíti, mivel stabil gazdasági környezetet teremt. Megfelelő jövedelemszint a helyi lakosságnál azt is jelenti, hogy a helyi szolgáltatásokat és a termékeket maga is fogyasztani fogja, és így kiegyensúlyozódik a külső gazdasági környezet okozta ciklikusság. A vidéki területek felzárkóztatása kulcskérdés Románia számára, mivel a lakosság nagy részét érinti, természetszerűen Székelyföldet is. A területi gazdasági felzárkóztatás olyan lehetőség, amely alternatívát kínálhat a helyi gazdasági szereplőknek és munkaerőnek is. Például ha megszerveződik egy helyi termékeket értékesítő központ, akkor az alternatívát jelenthet a helyi gazdasági szereplők számára a helyi értékesítés tekintetében is.

EME 28

CSATA ANDREA

Összegzés A gazdasági fejlesztéseket és azok hatékonyságát figyelve megállapíthatjuk, hogy a beavatkozások, tervezés és végrehajtás hatékonyságában van javítani való. A helyi gazdaság megfelelő működése a mindenkori kormányzat egyik fontos feladata. A tanulmány nézőpontja a kormányzat intenzívebb szerepvállalására hívja fel a figyelmet, oly módon, hogy a helyi gazdaság szerkezeti hiányosságait pótolja, vagy ösztönözze a magánszférát a pótlásra. Ez a módszer nem csupán a szubszidiaritás elvének megvalósulását tekintve lenne fontos, hanem lehetőséget adna a SWOT hiányosságainak kiküszöbölésére, a vidéki foglalkoztatottság és jövedelem növekedésére, valamint hosszú távon a kormányzat fenntartható stabil jövedelmi hátterének megteremtésére.

Sustainable Economy Involving the Public-sector: Counteraction of the Structural Deficiencies of the Economy Keywords: public sector, private sector, structural weaknesses of the economy, local economy The active role of public sector in achieving a functional economy has always been accepted but with the negative effects of the economic crisis it has become a necessity. The article is based on the observation that the functioning of local economy (especially in rural development) is poor because of the structural weaknesses of the economy in general. The solution to this situation proposed by the author is that the structural shortcomings of the local economy should be disclosed and counteracted by the active participation of the public sector or a more effective motivation of the private sector. It is also recommended that the intervention should follow a specific agenda. First those programs should be implemendted which help to simultaneously solve the shortcomings of more sectors. Applying this model brings a positive contribution not only to counteract the structural weaknesses of the local economy and the shortcomings revealed by the SWOT analysis. The benefits of this model could be not only a sustainable local economy, but also a long-term sustainability of the local budget. The model can be applied most effectively at the local level, especially in rural development.

Fenntartható gazdaság a közszféra szerepvállalásával: gazdaságszerkezeti hiányosságok kiküszöbölése

Recommend Documents