fenntartható építés fogalomrendszer

Fenntartható fejlődés, fenntartható építés fogalomrendszer

Fenntartható fejlődés, fenntartható építés KM

Dr Lányi Erzsébet PhD BME Épszerk. Tanszék 2012-13-1

1

Takarékoskodj a Föld energiájával ! Beszélni kell a tágabb összefüggésekről: • •

Működő és javasolt civilizációs modellünkről. Jelenlegi és ajánlott társadalmi struktúráinkról, azok céljairól, gondolkodásmódjáról, a pazarlást kiváltó okokról.

Akár az épületek, akár a modell hibáinak felderítésénél: először is meg kell állapítanunk a hibákat kiváltó okokat, (ha azokat nem szüntetjük meg, a hibák újra és újra meg fognak jelenni)). •

Meg kell említeni; hogy a takarékosságnak nevezett intézkedéseknek egészségügyi és természetkárosító hatásai is vannak.

Tehát az energiatakarékosságot nem szabad csak a használati (végső) formájában értelmezni, szükség van egy másfajta társadalmi formációra és gondolkodásra is. Fenntartható fejlődés, fenntartható építés KM


2

„Fenntarthatatlan fejlődés” „Ha

a földön kívüliek figyelnek bennünket, valószínűleg az emberiség legfőbb tevékenységének azt a törekvést tartják, hogy miképpen lehet a rendelkezésünkre álló természeti erőforrásokból minél gyorsabban hulladékot előállítani” (James Lovelock kb198o)

A civilizációs modell jellemzői: innovatív, energia igényes, fogyasztás centrikus; célja a rövid távú, maximális haszon A Föld erőforráskészleteit és hulladékeltakarító képességét korlátlannak tekintette/tekinti. Fenntartható fejlődés, fenntartható építés KM


3

A modell működésének következményei •

A természeti erőforrások túlfogyasztása, a készletek kimerülése és/vagy megújulásuk veszélyeztetése

•

Földrészek közötti termelés, nagymennyiségű szállítás

•

A természeti környezet szennyeződése, a lebontó funkciók károsítása, betegségek terjedése

•

Az élőlények és gondolatok sokféleségének (diverzitás) és különbözőségének (diszparitás) eltűnése

•

Az évezredek során felhalmozott társadalmi tőke lebomlása

A gazdasági, pénzügyi, társadalmi bomlás ökológiai problémákat is okozott, ami már az emberi élet feltételeit is veszélyezteti Fenntartható fejlődés, fenntartható építés KM


4

Fenntartható „fejlődés” vagy „visszavonulás” ? Jelenlegi civilizációnk olyan „univerzális gépezet, amelyben a természetet és a társadalmat a gazdaságnak rendeltük alá. Elpusztítja a számunkra kedvező földi körülményeket, a győztesek kicsiny csoportján kívül a felesleges vesztesek milliárdjait hozza létre és fogalma sincs róla, mit kezdjen velük.” (Susan George, Luganói tanulmány, 2009) „Már nem civilizációnk fenntartható fejlődéséről, hanem „fenntartható visszavonulásról”, az élőhelyek gyökeres megváltozásáról, a puszta élet folytathatóságának lehetőségéről kellene beszélnünk. A Föld ilyen civilizációs elvárások mellett képtelen eltartani 7 milliárd embert... Megoldás: visszatérni a technika egy, a bioszféra által még tolerált szintjére egy másfajta társadalmi struktúrában.” (James lovelock, 2009)



5

Környezeti válságjelenségek és okaik Civilizációs modellünket a tudományra épülő technika határozza meg, amit az olcsó, fosszilis energiahordozókból előállított, nagy sűrűségű energia működtet. A társadalmi formáció a tömegdemokrácia, meghatározó eszmerendszere a haladás és a kíméletlen verseny. A válság elsősorban az egész bolygóra kiterjedő civilizációs- és csak másodsorban „környezeti” jelenség, tehát a környezeti problémák csak következmények. A két kérdést csak együtt lehet és kell kezelni.(Ok-okozat)



6

Energiaforrások és használatuk következményei 1 kWh elektromos energia 734 db 50 kg-s zsák,10 m magasságra való felemeléséhez szükséges mechanikai energiával egyenértékű. • •

• •

Tradicionális energiaforrások: emberi és állati izomerő, kis hatásfokú szél és vízenergia (lokalitás, kis lépték) A nagy sűrűségű fosszilis energiahordozók felfedezése és munkába állítása (az ókorban 400 rabszolga). Óriási nagyságú és intenzitású technikai arzenál létrehozása és működtetése, ebből az épületek kb. 35 - 40 % Az evolúció milliószorosra gyorsítása (a 200 millió év alatt keletkezett készletek elégetése 200 év alatt) Beavatkozás a Föld cirkulációs rendszereibe, víz-, lég-, talajszennyezés.



7

„Fenntartható”-”zöld” filozófiák változatai A Környezetvédő mozgalmak, sokféle formában léteztek és léteznek (sötétvilágos-, reális zöldek, stb.) Alapvetően két megoldásra redukálhatók; Az egyik a civilizációs modell „fenntartásával”, „környezetkímélő termékszerkezetre” váltással, de változatlan társadalmi struktúrával, mechanikus-technikai szemlélettel látja a problémákat megoldhatónak. (Tüneti kezelés, „zöld ruha”, az okokat nem szünteti meg). A másik, a modell lassú átalakításával, a mechanikus világkép kiegészítésével, a lokalitások autonómiájának erősítésével; hierarchikusan felépített, kis közösségek létrehozásával, fenntartható cselekvési programokkal, de erős állammal számol. Fenntartható fejlődés, fenntartható építés KM


8

Építés a természet álruhájában



9

A „fenntarthatatlan” és a „fenntartható építés” „A építészet a társadalom akaratának térbeli megjelenítése” (Ludwig Mies van der Rohe) A „fenntarthatatlan építésre” jellemző: • a rohamos urbanizálódás • a növekvő energiafogyasztás • a szilárd hulladék és a szennyvíz mennyiségének növekedése • a történelmi és a kulturális örökség pusztulása

A „fenntartható építés” definíciója: „Egészséges épített környezet létrehozása és felelős fenntartása az erőforrások hatékony kihasználásával, ökológiai elvek alapján” (Charles Kibert építész)

Az ENSZ Emberi Települések Központja a HABITAT, II. Isztambuli konferenciája (1996)

A Nemzetközi Építéskutatási Tanács (CIB) „Fenntartható építés első nemzetközi konferenciája”(1994) Florida, Tampa,



10

Válságjelenségek A város, mint parazita - funkcionális zónák szerinti várostervezés, (le Corbusier) - logisztikai fejlődés - centralizáció, tőkekoncentráció, kiszolgáltatottság - a „Városi levegő szabaddá tesz” elve visszájára fordul -Szuburbanizáció Urbanizálódó falu - centralizált ellátórendszerek - utazási kényszer - nem fenntartható életmód Kőolajháború Fenntartható fejlődés, fenntartható építés KM


11

A „folytathatóság” - R.C.R. – szempontjai az építésben A terhelés csökkentés ® • a földhasználathoz • az anyag, víz és energia használathoz • a szilárd hulladék és szennyvíz képződéshez, A megőrzés © • a élőlények, a kultúrák és az épített környezet sokféleségéhez és különbözőségéhez, A visszaforgatás ® • az építőanyagokhoz és az épülethasználathoz köthető



12

„Lineáris” és „fenntartható” épületmodell hagyományos ház – lineáris modell

környezettudatos ház – illeszkedő modell

pazarló bevitel és elhasználás, szennyező kibocsátás

környezeti erőforrások bekapcsolása, takarékos használat, korlátozott, visszaforgatható kibocsátás



13

Épület- épülethasználat- környezet kapcsolódási pontjai és az energia A fenntartható építéssel foglalkozó szakirodalom jelentős része csak emberi épülethasználattal számol. Az integrált életmód feladataiból következően az épületek megvalósításakor a tervezőnek a funkciót követő, igényeket és a külső-belső kényszereket is egyszerre és egyidejűleg kell figyelembe vennie. Minden kapcsolódási ponthoz (nem csak az épület használathoz) tartozik bizonyos energiamennyiség.



14

A „fenntartható visszavonulás” társadalmának építészeti keretei, települések

A fenntarthatóság elvei a településfejlesztésben: • A lokalitás és a decentralitás, az autonómia és az integrált fejlesztés, kis közösségek elve. • A környezet erőforrásaival (nem csak energiaforrásaival) való fenntartható gazdálkodás elve. • Ipari struktúraváltás (köztes technikák), a természeti erőforrások igénybevétele minimalizálásának, és a szennyező anyagok kibocsátása csökkentésénekártalmatlanításának elve. Az elvek érvényesek az emberi települések/kistérségek fejlesztésére (táj- és térhasználat, terület felhasználás), átalakítására és az egyes épületek létrehozására, használatára, felújítására, bontására, sőt újrahasznosítására is. Minden települést csak a környező tájjal együtt lehet és kell értelmezni, cél, hogy a szükségletek kielégítése ne haladja meg a természeti környezet eltartó és hulladéklebontó épességét.



15

A modellváltás építészeti feladatai Három jól elkülöníthető építészeti feladattal kell számolnunk: •a vidékfejlesztéshez kapcsolható, új mezőgazdasági munkahelyekhez (mikro- és kisvállalkozások állattartó, tároló, feldolgozó „üzemei”, műhelyei, stb.) és lakóépületekhez, •a város kisebb egységekre tagolásához (integrált életmód) rendelhető új, barnamezős beruházásokhoz, és • mindkét előző esetben igen nagyszámú rehabilitációs-bővítési, felújítási munkához tartozó tervezési-kivitelezési feladattal.



16

Az építés teljes vertikumának helyreállítása az oktatásban és a gyakorlatban •

Az oktatásban helyre kell állítani az igényes végrehajtáshoz szükséges teljes vertikumot (kisegítők, szakmunkások, munkavezetők-technikusok, üzemmérnökök, tervező építészek)

•

Újraépíteni a szakmunkásképzést, felkutatni és felkérni a még élő, szakembereket, a meglévő épületek építésekor még működő-, illetve a régiúj, (pl. vályogépítés, szalmabála építés, reciklált anyagokból építés), hiányszakmák elsajátítására pl. nyugdíjasok foglalkoztatásával.

•

Elengedhetetlen a felnőttképzésre-átképzésre tanfolyamok indítása, a középfokú szakemberképzés helyreállítása és mindezek egzisztenciális elismerése.

Semmi szükség évente kb. 600 új építészmérnökre, akiknek nem tudunk munkát adni, így a közpénzből kiképzett mérnökeink/építészeink más, nálunk jóval gazdagabb országok építész szakmáit erősítik).



17

Az építészeti formálás „A építészet a társadalom akaratának térbeli megjelenítése”, mondta Mies van der Rohe. A megszokottól gyökeresen eltérő feladat lesz: Zsugorodnak az épületek méretei • Előtérbe kerülnek a helyi és bontott anyagok a termékek helyett • Figyelembe kell venni a helyi adottságokat és az épület működését • Felértékelődik a mesterségbeli tudásra épülő emberi munka • A használókat belevonják a tervezésbe, építésbe, karbantartásba • Megújuló erő és energiaforrásokat kell használni, passzív/hibrid módon és/vagy közösségi formában, azt is keveset • Újra kell tanulni a tradicionális mesterségeket, különösen a városi épületállomány környezetbarát falújításához Egy új társadalomban az épített környezet nem lehet rosszabb, csak másmilyen. Fenntartható fejlődés, fenntartható építés KM


18

Korai „napházak”/ökoházak



19

Esettanulmány I.: „Sustainable City District Vauban” Fejlesztés 1993-2006, www.forum-vauban.de



20

„Sustainable City District Vauban” Lakóépületek beüvegezett loggiákkal, napkollektorokkal A koncepció részei; • A közlekedés; személyautók parkolása „solar garázsban”, autó nélkül 40%, tömegközlekedés, gyalogos, kerékpáros, gyermekintézmények, üzletek, munkahelyek a kerületben. • Az energiatermelés és használat; (saját kogenerációs áram és hőtermelés biomasszával, kis energiájú épületekkel - 65-15 kWh/m2 a – napkollektorokkal és napcellákkal kiegészítve • Az épületek és közösségi terek; kevés családi ház, többlakásos épületek, „szomszédsági központok”, közös zöld területek, saját működtetésű üzletek és piac-környékbeli organikus termelőktől • Közösség teremtés; a fenntartással, működtetéssel Fenntartható fejlődés, fenntartható építés KM


21

„Sustainable City District Vauban” közösségi ház, naptérrel, saját biomassza erőmű



22

Esettanulmány III. Gyűrűfű, öko-falu A koncepció részei: 70-es években elpusztított falu helyén, Gyűrűfű Alapítvány, 1992, szeres települési rendszer,10 család. • Gyűrűfű Egyesület 2002, rendszerbe szervezett ökotechnikák bemutatása, tanfolyamok, erdei-iskolák, vendéglátás. • Vegyszermentes organikus gazdaságok. • Épületek vályogtechnológiákkal, helyi anyagokból. • Helyi vízkészlet, kutak, csapadékvíz gyűjtés, komposzt toalettek, növényi szennyvíztisztítók. • Biomassza fűtés, nap-kollektoros melegvíz készítés. Fenntartható fejlődés, fenntartható építés KM


23

A tradicionális vidéki életmód, és épületei, indikátorok és példák az öko-falu részére. •

•

• • •

•

Dinamikus egyensúly alakult ki az emberi hasznosítás és a természet eltartó és hulladék eltakarító képessége között. A élelmiszert és a tárgyakat helyben termelték/készítették, a kevés felesleget a közelben értékesítették, a hulladékot visszaforgatták. Gazdálkodtak a természeti javakkal és nem fogyasztották azokat. A sokszínű kultúra hagyományait és tapasztalatait használták fel. Régóta ismert, természetes anyagokkal építettek, integrálták a helyi környezeti (nap, szél, csapadék, légáramlatok, növényzet, égtájak, vízfelületek, stb.) erőforrásokat Fenntartható fejlődés, fenntartható építés KM


24

Gyűrűfű Ökofalu Faldöngölés a zsaluzatba, építés vályogtéglából kalákában



25

Építés Brazíliában hulladékból



26

Ökologikus épület-felújítás Olderburg, Gabriel Arshitecten, 1964/1998



27

A fenntartható építés eszközrendszere és mérési lehetőségei • • •

• •

•

Anyaghasználat; (kevés szürke energia (PET), recycling, helyben előállítás, a lehető legkevesebb káros anyag tartalom) Épületszerkezetek, „szelíd”/köztes technikák; (harmadik bőr, védelem, elnyelés, szabályozás, kapcsolatteremtés, „a felesleges” emberi munka) Épülethasználat; (energia és víztakarékos berendezések, megújuló energiaforrások, klímatudatos megoldások, természetes belső légállapotok, növényzet, növényi szennyvíz és hulladékkezelés) Terület felhasználás; (mezőgazdasági és ipari rozsdaövezetek, barna mezős beruházások, tájsebészet, rekonstrukció) „Együttéléstan”; (természettől függés felismerése, decentralizáció; önkorlátozás, helyi gazdaság, kis szállítási távolságok, helyi döntések, autonómia, kooperáció, közösségek, közvetlen demokrácia, felelősség). Mérés: „ökológiai lábnyom”, LCA elemzés, nemzetközi kutatások eredményei adatbázisok, minősítés



28

Összefoglalás A fenntartható, környezettudatos-, ökologikus-, energiatudatos-stb. építészet lényegében egy szemléletmódot jelent. A „fenntartható visszavonulás” elvrendszerének (R.C.R.) érvényesítését az építésben az építésökológia, építésbiológia és humánökológia tudományok kutatási eredményeinek és fogalomkészletének felhasználásával. Semmire sem megyünk a „régi elv” új technikákkal való fenntartásával. A régi foltozgatásával, a források kimerülésével az összeomlás elkerülhetetlen. Ha az elavult „mechanikai világkép” helyébe időben az „életbarát világkép lép”, átalakulhat a társadalom, megszűnhetnek a fenyegető válságok .

Köszönöm a figyelmüket!



29

Irodalomjegyzék •

Dieter Heinrich – Manfred Hergt; Ökológia SH atlasz, Springer- Verlag Budapest 1995

•

Krusche, Per; et al: Ökologisches Bauen, Bauverlag GmbH, Wiesbaden und Berlin, 1982

•

Bogár László; Magyarország és a globalizáció, Oiris kiadó, Budapest, 2003

•

Luc Ferry; Új rend: Az ökológia, Európa Könyvkiadó, Budapest 1194

•

Ernst F. Schumacher; A kicsi szép, közgazdasági és jogi könyvkiadó, Budapest, 1991

•

Ertsey Attila (szerk); Autonóm ház, ajánlás

•

John Lukacs; Egy nagy korszak végén, Európa Könyvkiadó, Budapest, 2005

•

Joseph E. Stiglitz; A globalizáció és visszásságai, Napvilág Kiadó, Budapest, 2003

• •

John Perkins; Egy gazdasági bérgyilkos vallomásai, Ráció Kiadó 2006 Dr Lányi Erzsébet:Ökologikus épített környezet-a modellváltás elvei és építészeti eszközei, PhD dolgozat. Budapest, 2010



30

fenntartható építés fogalomrendszer

Recommend Documents