1. oldal Bevezető az életrajzhoz: (Varga Sámuel) Feltárás a Sylvesterben! Vitanis kéziratok a könyvtárban Tóth Dénes évekig tartó kutatásának eredményét publikálhatjuk, hála a Sylvester János Protestáns Gimnázium könyvtárában feltárt szerzői kéziratoknak és egyéb értékes dokumentumoknak, melyek segítenek tisztábban megismerni Vitanis Geominas költészetének oly hatalmasságát. Aprólékosan kidolgozott életrajzi adalékaival megismerhetjük családi hátterét és jövőjét, múltjának minden jelenét. A méltán híres szerző nem először aratja le babérjait, hisz õ volt aki elemezni merte a költő „Elhunyt a nőm, hercegnő” című versét. Miután befejezte tanulmányait, önszorgalomból kutatni kezdett Vitanis Geominas után. Miután megismerkedett a költő minden művével, azokból kiindulva Európa szerte bejárta a világot, hogy Vitanis életrajzát a legnagyobb pontossággal és terjedelemben összeállíthassa. Sajnos a költő életében nem részesült elismerésben, manapság is kétkedve fogadják nehezen értelmezhető szerzeményit, így nehéz feladat várt rá. Vitanis eddig egyetlen saját kézzel írt nagy értékű önéletrajzi jegyzetét végül a Sylvester János Protestáns Gimnázium híres, IceFire könyvtárában találta meg, rendkívül rossz állapotban. Dénes még idén egy újabb bestsellerrel lepi meg olvasóit, de részletekről még nem nyilatkozott. Vajon mi lesz a következő irodalmi remekműve?
Az életrajz: (Tóth Dénes) Vitanis Geominas 1920-1989 "Ha segített volna a testbeszéd? Claus von Insbrucknak öntöttem a szobrát." /idézet az Elhunyt a nőm, a hercegnő című verséből/
● A litván irodalmi közvélemény első világirodalmi rangú és talán legzseniálisabb írója, a neodadaista irányzat legemblematikusabb figurája. ● Született: 1920-tól 1989-ig. ● Egy szegény sorsú, litván cipőfelsőrész-készítő tizedik fiaként. Testvérei: Retzufg, $izfédálu, Ígerőpo, Kłaviniusz, Owidiusz, Łinccseá, Đqébété, Xatrexitz, Lyikeja. ● Az édesanyjáról nem semmit tudunk, ő a cipőalsórész-készítő volt. ● Gyermekkorában sok iskolába járt, mert nem tudott megülni a seggén. Copyright 2005 Tóth Dénes, Pálinkás Barnabás, Varga Sámuel
2. oldal ● A szakmunkásképzőben az irodalom és a nyelvtan iránt érdeklődött, így nem csoda, hogy minden évben megbukott ezekből a tárgyakból. ● Olvasni, a haláláig nem tanult meg, a hibásan írt szavakból sportot űzött, az már csak hab a tortán, hogy da-da-dadogott is. [„As nekalbu lietuviskai” (=nem tudok litvánul)]. ● 20 éves korában ismerte meg leendő feleségét (1940. február 20.án) a tavaszi mulattságon, ahol a nője sikeresen kitapogatta az odakötözött Vitanist. Nem abban az évben, még azon az éjjelen összeházasodtak. A főmenü természetesen a híres és ízletes napsugár kenyér volt. ● A móka után, de a mulatság közben ismerte meg és kötött jó barátságot a 100x100-as tábla feltalálójával, Punetttel. ● Költői pályafutása nehezen indult. Kezdetben csak Robert Browning epigonként tartották számon, sőt azzal rágalmazták, hogy egyenesen tőle „lopja” verseit. Ezt haláláig tagadta, annyit viszont elismert, hogy fogadott mesterének tartja -> száműzték a Rasa-palotából 2 perc(re). ● A fővárosban található Szofizburgban és Rasa-palotában tevékenykedő önképző kör legaktívabb képviselője volt. ● Sok mindennek hitte magát pl. szobrásznak „Claus von Insbrucknak öntöttem a szobrát.” írja Elhunyt a nőm, a hercegnő című költeményében. Végül is lehet benne valami, mert a szakmunkásképzőben ezt a mesterséget is kitanulhatta volna, ha nem rúgják ki innen is. ● Életéről még sok anekdotát lehetne írni, de ezek most nem olyan fontosak. Sokkal inkább az, hogy a halál álmában érte utol 1980-ban. ● De a történetnek itt még nincs vége, mert visszatér a halálból. Az orvosok mindent megtettek érte, nem hiába. Életének hátralévő részében még több 100 verset lopott Robert Browning-tól. ● 69. születésnapján halt meg és költözött az égbe. Egyes litván csillagászok szerint onnan irányítja, ad tanácsot csak a litván költőknek.
Jellemző vonásai: verseiben gyakran alkalmazza a groteszket, mely a verseiben a túlfűtött erotikával keveredve alkot teljes képet. Versei: Elhunyt a nőm, a hercegnő; Nem tud érdekelni…; Bebagoltál?; Basszuskulcs; Ultimátum!; Röfögjenek nyugodtan.
Copyright 2005 Tóth Dénes, Pálinkás Barnabás, Varga Sámuel
Yep;
3. oldal A vers: (Varga Sámuel) Vitanis Geominas As nekalbu lietuviskai Ar tu non tureti su tureti su manim vaiku?
Elhunyt a nőm, a hercegnő Elhunyt a nőm, a hercegnő ez a kép, Függönyéhez sem nyúlhatok soha. Mi ez a tűz? Nem csak ön volt Akinek keblén, az esthajnal nyugaton Kertből felhozott fehér szamara Elpirul tőle, csupa köszönet. Ha segített volna a testbeszéd? Claus von Insbrucknak öntöttem a szobrát. /Varga Sámuel nyomán/
Bevezető szöveg a vershez: (Pálinkás Barnabás) József Attila századik születésnapja most ünneplődik ezekben a napokban és ezért az egyik kedvencünkel szeretnénk tisztelegni elötte. Ő Vitanis Geominas a litván Petőfi, így tudnám legjobban jellemezni, a Rasapalota és Szofizburg költői körök jeles képviselője, és a neodadaizmus emblematikus figurája. A leghíresebb versét szeretném felolvasni, melyet dr. Kordon Feri is megpróbált lefordítani de neki nem igazán sikerült. Két Sylvesteres diák fordította le végül: Varga Sámuel és Pálinkás Barnabás.
Elemzés: (Tóth Dénes) ● A vers írásának körülményei: Ecstasy tablettát fogyasztott a halotti tor után. 100 mg-os adagot vett be és ennek hatás serkentette látását és hallását. Szaktekintélyek szerint ezeknél az adagoknál ritkán fordul elő a hallucináció, de nem kizárt. A vers elolvasása után szerintem ő azon emberek közé tartozott, akik hallucináltak. ● A költemény sajátossága, hogy nagyon nehéz lefordítani, mert minden egyes utalásnak utána kell nézni. Már több magyar híresség is megpróbálta lefordítani, mint például Matisz nagypapa, Szalacsi, dr. Kordon Feri (ami nem tud érdekelni)… de csak Varga Sámuelnek és Pálinkás BarnaBásnak sikerült. A legenda szerint a két bölcs diák (bölcsességüket a Sylvester János Protestáns Gimnáziumban kapták) külön WC-be zárva – isteni sugallatra – egymástól függetlenül azonos, szó szerint megegyező fordítást készítettek a litván eredetiből.
Copyright 2005 Tóth Dénes, Pálinkás Barnabás, Varga Sámuel
4. oldal ● A cím megegyezik a vers kezdő sorával, mert valószínű a költőnek nem volt annyi esze, hogy egy frappáns címet adjon ennek a remek költeménynek. ● Rögtön az első sor végén olvashatjuk a „kép” szót, ami arra utal, hogy az előtte levő szavak (ami a címmel is =) egy csonka metafora, ami csak a képi síkot foglalja magába. ● A „szamár” egy szimbólum, ami azt szimbolizálja, hogy a nő, akit a világon elismert litván költő szeretett, nagyon buta volt. Naplójában ezeket a feljegyzéseket találtuk a Hercegnő halála előtti időszakából: Annyit tud hozzá, mint a szamár az aranyhoz = egyáltalán nem ért hozzá Hátul hordja az eszét, mint a szamár a kötényét = nagyon feledékeny Járja a táncot, mint szamár a jégen = nagyon ügyetlenül táncol Ostoba, mint a szamár = buta Úgy él, mint a szamár a szemeten = nyomorúságosan tengődik A szamár aranylanton is csak szamárnótát penget = aki olyan ostoba, hogy semmiképpen sem tud megtanulni valamit, azon hiába is próbálnak segíteni Jobban szereti a szamár a tövist a szénánál = az ostoba ember többre értékeli a rosszat a jónál Szamár csacsit fiadzik = ostoba embernek rendszerint a gyereke is ostoba Szamártól rúgást, ökörtől döfést tűrni muszáj = nem tehetünk mást, mint hogy elviseljük a buta és komisz emberek durvaságát Ügyes vagy szamárbőrben = de ügyetlen vagy! Persze a nő olyan szőke volt, hogy ezeken a szamaras szóláshasonlatokon jót nevetett, fogalma sem volt, hogy róla szólnak. ● A „szamár” eufemizmus is (a gyengébbek kedvéért: szépítő kifejezés), mert ebben a költő nem akart csupa-csupa negatív jelzőket használni a halottról. ● A „függöny” szó is szimbólum: az elhunyt nem szeretett ruhákat hordani, mint minden normális ember, hanem a függönyt mindig leráncigálta – amit Geominas nehezen felrakott – és maga köré csavarta. Copyright 2005 Tóth Dénes, Pálinkás Barnabás, Varga Sámuel
5. oldal ● A versben megjelenik a túlzás „Függönyéhez sem nyúlhatok soha.”, hogy nagyobb legyen az érzelmi hatás. ● A zeneiség stíluseszközei: Kakofónia: „testbeszéd”, „Insbrucknak”… Alliteráció: „felhozott fehér” Enjambement (még mindig a gyengébbek kedvéért: sorvégi áthajlás): 3.4.-5. sor ● A költő két kérdést is feltesz, amire azonnal választ ad. ●Ez a vers egy kicsit nagyon ironikus is. ●Persze természetesen ez az egész vers egy komplex kép!
Copyright 2005 Tóth Dénes, Pálinkás Barnabás, Varga Sámuel
