Felszámoljuk a bérek lemaradását?

2005. március VII. évfolyam 3. szám

Felszámoljuk a bérek lemaradását ? Újságunk tartalmából „Ki fizeti a révészt?” Miután 1998-ban Járási Ferenc távozott a VDSZSZ-bõl, a Gaskó István által vezetett szakszervezet azonnal, és habozás nélkül feljelentette, továbbá elárasztotta szóban és írásban a vasutasságot azzal, hogy a feljelentett bûnözõ, mert lopott és csalt, majd a felelõsségre vonás elõl elmenekült. (folytatás 2. oldalon)

Mi aztán jól BEBIZTOSÍTUNK !

A MÁV és a szakszervezetek között létrejött megállapodás talán legígéretesebb pontja az volt, hogy három év alatt felszámolásra kerül az a bérlemaradás, ami 2000. és 2002. között alakult ki a vasutas átlagkereset és a nemzetgazdasági átlagkereset között. Annak ellenére, hogy a megállapodás körülményeirõl ilyen-olyan legendák születtek és sokan sokféleképen értelmezik, számunkra továbbra is az következik a megállapodás szövegébõl, hogy 2005. végére a vasutasok átlagkeresete és a nemzetgazdasági átlagkereset közötti különbség nem nagyobb, mint amekkora 2000. év elõtt (azaz 1999-ben) volt. Ebbõl adódó kötelezettségünknek érezzük, hogy – mint ahogy ezt eddig is tettük – minden év március és szeptember hónapban közzé tesszük lapunk hasábjain azt az összehasonlító táblázatot, mely világosan rögzíti hol tartunk. Felszámoljuk-e a bérlemaradást, mint ahogy abban megállapodtunk? (A vizsgált éveket – 2000, 2001, 2002 – a táblázatban félkövér számokkal jelöltük.)

Összehasonlító táblázat A MÁV Rt. és a nemzetgazdasági szintû bruttó havi átlagkeresetekrõl (Ft/fõ/hó)

Széleskörû szolgáltatás rendkívül alacsony díjért! Kizárólag PVDSz tagok részére. (folytatás 2. oldalon)

Üzemi Tanács és munkavédelmi képviselő választások 2005. (cikkünk 5-6-7. oldalon)

Ezt is jól elintéztük! (cikkünk 9. oldalon)

Olvasói levelek (10-11. oldal)

A végeredmény, a megállapodás teljesülése 2006. márciusában lesz mérhetõ. Addig, minden kijelentés csak jóslásnak, prognózisnak tekinthetõ, és mint ilyen kockázatokkal jár. A közölt táblázatban mi is csak egy prognózisra vállalkozunk akkor, amikor kijelentjük, hogy a megállapodásban foglaltak nem fognak teljesülni. Számításaink szerint 2005 végén, mintegy 2 %-al – fejenként több, mint havi 3700 forinttal – elmaradunk elõzetes várakozásunktól. A 2005. évi átlagkeresetek meghatározásánál a 9,5 százalékos vasúti és a 6,0 százalékos nemzetgazdasági szintû bérnövekedéssel számoltunk. Sajnos azonban figyelembe kell vennünk azt is, hogy míg az országos bérnövekedés jellemzõen az Országos Érdekegyeztetõ Tanács-ban megkötött megállapodást meghaladó mértékben szokott teljesülni, addig a vasút esetében nem szokta meghaladni a megállapodásban rögzített szintet. erobi

2

2005. március

HÉZAG NÉLKÜL Járási Ferenc elnök

„Ki fizeti a révészt?” Mottó: „Ha ti abbahagyjátok a hazugság terjesztését rólunk, akkor mi is abbahagyjuk az igazság terjesztését rólatok!” én

Miután 1998-ban távoztam a VDSZSZ-bõl, a Gaskó István által vezetett szakszervezet azonnal, és habozás nélkül feljelentett, továbbá elárasztotta szóban és írásban a vasutasságot azzal, hogy bûnözõ vagyok, mert loptam és csaltam, majd a felelõsségre vonás elõl elmenekültem. Ezt követõen a saját becsületem igazolására kénytelen voltam az engem bemocskolókon erkölcsi elégtételt venni, melynek bírósági listája a következõ: Gaskó István elnök

• személyiségi jogok megsértése 2002. (kártérítési összeg 6 számjegyû) • rágalmazás 2003. (1 évre próbára bocsátás) Bárány Balázs • személyiségi jogok megsértése alelnök 2005. (kártérítési összeg 6 számjegyû) • rágalmazás 2005. (megrovás) Feledy István • személyiségi jogok megsértése vez. ügyv. 2003. (bocsánatkérés) • jogosulatlan adatkezelés 2001. (a büntetés mértéke 5 számjegyû) ( Bravó Pista! Szép a lista! Lapunk információi szerint a VDSZSZ tagsága sem arra nem hatalmazta fel ezen „vezetõit”, hogy mocskolódjanak, sem pedig arra, hogy a szakszervezetük – összesen – hét számjegyû kártérítési összeget fizessen ki. - a szerk. -)

Mindez idõ alatt természetesen a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetét (PVDSz) is folyamatosan – különbözõ és kitalált okokra való hivatkozással – feljelentették a munkaügyi bíróságokon, melynek eredménye a következõ: – a PVDSz reprezentativitásának megállapítása 2002.( jogerõs ) – a PVDSz reprezentativitásának megállapítása 2004.( jogerõs ) Eközben a MÁV Rt. is perelte a PVDSz-t reprezentativitásának vitatása okán, melyet aztán szintén szakszervezetünk nyert meg azzal, hogy a bíróság jogerõsen megállapította azt, hogy a PVDSz reprezentatív szakszervezet. Ezek után talán hab is lehetne a tortán az, hogy a VDSZSZ „pályás üdvöskéje”, ismeretlen tettes ellen tegyen feljelentést a rendõrségen azzal, hogy a PVDSz több millió forintos kárt okozott a MÁV-nak. Ennek az eredménye az lett, hogy a rendõrség rövid úton megszüntette a nyomozást. Kérdés lehet az, hogy mi jöhet még ezek után? Reményeink szerint az, hogy Gaskó és társai végre azzal kezdenek el foglalkozni, amire a szakszervezetük tagsága felhatalmazta Õket, mégpedig a vasutasok érdekvédelmével. Az eddig megtapasztalt elõzmények után erre azonban – sokak véleménye szerint – sajnos nem sok esély van! Végül: ha az „IGAZSÁG”-on valaki akár csak jottányit is változtat, az rögtön megváltozik, mégpedig „GAZSÁG”-ra.

Mi aztán jól BEBIZTOSÍTUNK! Széleskörû szolgáltatás rendkívül alacsony díjért! Kizárólag PVDSz tagok részére. Belépési feltételek:

Az alábbi táblázatban közöljük a szakszervezetünk tagjai részére 2005. március 01-tõl rendelkezésre álló biztosítási lehetõségeket: Szolgáltatások

“A” csomag“ B” csomag 600 Ft/hó 800 Ft/hó 600.000 Ft 1.000.000 Ft

Életbiztosítás bármely okból bekövetkezõ halál esetén

Baleseti halál

500.000 Ft

1.000.000 Ft

1.000.000 Ft

1.500.000 Ft

20.000 Ft

20.000 Ft

20.000 Ft

20.000 Ft

10.000 Ft

10.000 Ft

2.000 Ft

2.000 Ft

100.000 Ft

100.000 Ft

100.000 Ft

100.000 Ft

esetén további

Baleseti rokkantság már 1%-tól 100%-ig arányosan

Baleseti csonttörés csonttörés, csontrepedés esetén

Baleseti égés legalább II.fokú, testfelület min. 5%-ára kiterjedõ égés esetén

Baleseti múlékony sérülés

- PVDSz tagsági viszony - a tag rendelkezzen lakossági folyószámlával

Figyelem ! Ezen kívül a szakszervezetünk által létrehozott alapítvány a Munka törvénykönyve 166.§-a, valamint a MÁV Rt. Kollektív Szerzõdésének 80.§-ban foglaltak alapján megtéríti a munkavállaló kártérítési kötelezettségét, amennyiben a munkáltató eljárás keretében kártérítési összeget állapít meg és szab ki.

28 napot meghaladó baleseti táppénz esetén

Baleseti kórházi napi térítés legalább 5 nap elérése után, az 1-50 nap között, naponta

Baleseti mûtét esetén súlyossági fok szerint a biztosítási összeg 50-200 %-a

Kritikus betegségek bekövetkezése esetén szívinfarktus, rákos megbetegedés, agyi érkatasztrófa, koszorúér áthidalási mûtét (by-pass), szervátültetés, veseelégtelenség

Bõvebb felvilágosítást a PVDSz 01+81-94 és a 01+11-69-es telefonszámain lehet kérni és kapni, hétköznap 09 - 13 óra között.

2005. március

HÉZAG NÉLKÜL

3

VÉT HÍREK Enzsöl Róbert érdekvédelmi alelnök

A közelmúlt Vasúti Érdekegyeztetõ Tanács (VÉT) ülésein a MÁV Rt. 2005. évi munkaerõtervének egyeztetése, a középtávú (2003-2006) együttmûködési megállapodás idõarányos teljesülésének munkáltatói értékelése, valamint a vállalati esélyegyenlõségi terv elfogadása szerepelt a napirenden.

Folytatódik a létszámleépítés… A már korábban üzletági szinten bejelentett létszámcsökkentési elképzelések összegzéseként a MÁV Rt. a VÉT ülésen jelentette be, hogy tervei szerint a társaság létszáma az év végére 42.218 fõre apad. Ez annyit jelent, hogy a 2004. évi 5270 fõs létszámcsökkenést 2005. évben hálózati szinten további 4596 fõs leépítés követheti. A létszámcsökkenés üzletágankénti összetételét az alábbiak szerint tervezik:

A PVDSZ elismerte ugyan, hogy a kiszervezett dolgozók nem kerülnek utcára, de az akciók munkáltatói oldalon jelentkezõ gazdasági hasznát továbbra sem látja bizonyítottnak. Szakszervezetünk kifejtette azt is, hogy a kezdeti tapasztalatok semmiben nem támasztják alá a hatékonyság javulást. Sõt a beérkezett információk szerint 2005. év elsõ hónapjaiban emberek százai keresték munkáltatóikat a vasúti sínek mentén, akik számára gondot jelentett az értelmes feladatok megtalálása, a dolgozók munkaeszközökkel történõ ellátása. Hangot adtunk annak a véleményünknek, hogy a létszámcsökkentést erõltetett ütemûnek a mértékét pedig eltúlzottnak tekintjük. A munkáltató 2005-ben továbbra is alkalmazza a nyugdíjba vonulás ösztönzésének eszközét, sõt a szerinte feleslegessé vált idõsebb – azaz ötven év feletti – munkavállalók esetében kidolgozza a rendelkezési állomány intézményét, melynek célja az idõsebb korosztály fokozatos kivezetése a munkaerõpiacról. Várhatóan 1050 fõ vonul nyugdíjba, és hozzávetõlegesen a tavalyi évnek megfelelõ mennyiségû munkavállalónak szüntetik meg munkaviszonyát a munkáltató mûködésével összefüggõ okból.

bizottságban a munkaadó négy a szakszervezetek két-két fõvel képviseltetik magukat. Az esélyegyenlõségi terv alapelvei között megfogalmazásra került, hogy a MÁV valamennyi munkavállalóját érintõen törekszik az egyenlõ bánásmód érvényesítésére, az esélyegyenlõség elõsegítésére, a munka és családi élet összeegyeztethetõségének biztosítására, az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek mind teljesebb megteremtésére. A munkaerõ-felvétel, egyes álláshelyek betöltése során nemre, fajra, családi állapotra, társadalmi származásra tekintettel nem tesz különbséget. Sõt egyes esetekben alkalmazza a pozitív diszkrimináció elvét is. A bérezés területén az egyenlõ munkáért egyenlõ bér elvét alkalmazza. A hátrányos helyzetû csoportokat külön juttatásokkal támogatja. A munkakörülményeket folyamatosan javítja. Egészségmegõrzõ programban való részvételt, baleset utáni rehabilitációs lehetõséget biztosít. Egységes, elkülönült vasút egészségügyi szervezetet mûködtet. A szakmai elõmenetelt, képzésben történõ részvételt mindenki számára elérhetõvé teszi, ennek során pusztán a képességek és készségek szelektálhatnak. A tervben külön fejezetet kapott a családos munkavállalók számára biztosított kedvezmények kiterjesztése. Ez különösen a munkaidõ-beosztásnál (rugalmas munkaidõ), a részmunkaidõ kiterjesztésénél, a szabadság kiadásnál játszhat szerepet.

Az immár második éve zajló, 10 százalék körüli létszámfogyásból ismét az átlagot meghaladó mértékben kell kivennie a részét a pályavasúti üzletágnak. A létszámcsökkentés módszerei közül továbbra is a tevékenység kihelyezés a meghatározó, mely elsõsorban a mûszaki fenntartási és karbantartási tevékenységeket érinti. A tervek szerint a 2004. évben megkezdett kihelyezések folytatásaként 2005-ben 1 739 fõ kiszervezése várható.

Esélyegyenlõségi terv a MÁV Rt-nél A többségi tulajdonú állami nagyvállalatok számára a 2003. évi CXXV. törvény - mely az egyenlõ bánásmódról és az esélyegyenlõség elõmozdításáról szól – írja elõ esélyegyenlõségi terv készítését. A MÁV Rt-nél a szakszervezetek kezdeményezésére alakult meg az a bizottság, mely kidolgozta a tervet. A

Az esélyegyenlõségi terv tartalmazza, hogy az egyenlõ bánásmód megsértése, zaklatás, jogellenes elkülönítés, megtorlás elõfordulása esetén a munkavállaló a MÁV Rt-nél mûködõ Esélyegyenlõségi Bizottsághoz fordulhat. A bizottság a panaszt – anonim módon – véleményezés után véleménnyel együtt 10 napon belül a munkáltatói jogkörgyakorló elé tárja és az eljárás eredményérõl a munkavállalót értesíti. (folytatás a 4. oldalon)

4

HÉZAG NÉLKÜL

( folytatás a 3. oldalról)

A munkáltató elégedett kötelezettségei teljesítésével „A 2003-2006. évekre szóló együttmûködési megállapodásból származó kötelezettségeit a munkáltató idõarányosan teljesítette.”- ez tükrözõdik abból az értékelésbõl, amit a MÁV Rt. humánpolitikai vezérigazgató-helyettese terjesztett a szakszervezetek elé a Vasúti Érdekegyeztetõ Tanács ülésén. Az elõterjesztés tárgyszerûen sorolja fel az elmúlt két év munkáltatói intézkedéseit:

• a létszám tervek folyamatos egyeztetetését, • a képzési források növelését, a munkaerõ-fejlesztés rendszeres bõvülését,a képzettségi szint emelését, • az átlagot meghaladó éves bérfejlesztések végrehajtását, a munkakör-értékelésen alapuló bértarifa rendszer bevezetését, • a választható béren kívüli juttatások meghonosítását, valamint • a egészséges és biztonságos munkakörnyezet kialakítása érdekében megtett lépéseket. Lapunk hûséges olvasói az elmúlt év novemberi számából ismerhették meg szakszervezetünk álláspontját. Ennek lényege, hogy a kétségtelenül megtett intézkedések ellenére, még ma is több vonatkozásban elmaradunk a kitûzött céloktól, és nehezen birkózunk meg azokkal a megállapodásba foglalt csapdákkal, melyek értelmezésében

2005. március

eltérõ álláspontot képviselünk. Mindenek elõtt, ilyen csapdahelyzetnek értékeljük, hogy míg számunkra a hatékonyság javítása és a létszámcsökkentés nem azonos fogalom, addig a jelenlegi vasúti vezetés úgy tekint a létszámleépítésre, tevékenység-kihelyezésre, mint ami feltétlen növeli a társaság hatékonyságát. A foglalkoztatás politikai gyakorlaton túl, ugyanez az ellentmondás fedezhetõ fel a munkavállalók jövedelmi helyzetének folyamatos javítása esetében is. Annak ellenére, hogy a MÁV Rt. a reformprémiummal évente biztosítja a vasutasok átlagot meghaladó bérnövekedését és szó szerint betartja a az éves bérmegállapodásokat, ma már látható, hogy 2005. év végére nem sikerül felszámolni a vasutas munkavállalók 2000-2002 között keletkezett bérlemaradását.

„Az Explorer Vasutas Világjáró Klub (egyesület) idei programter ve programterve Párizs – Versailles 04. 26 - 29. Kirándulás 1 éjszaka szállással, reggelivel. Velence-Nápoly-Capri-Sorrento-Pompei 05. 06 - 11. Kirándulás 2 éjszaka szállással, 3*szállodában reggelivel. Dél - itáliai körút 05. 09 - 15. Látványos, Róma- Siracusa- Taormina- Cattania- Vatikán strapatúra, 2 éjszaka szállással, reggelivel. Erdély 05. 27 - 06. 01. Kirándulás a Sóvidékre félpanzióval, rengeteg programmal. Szicíliai Nyaralás 06. 16 - 27. Nyaralás Pattiban bungalós elhelyezéssel Hajdúszoboszló 06. 18 - 25. Üdülési csekkel valamint MNÜA Pályázattal a részvételi díj mérsékelhetõ. Horvát Tengerpart (Brac) 07. 08 - 17. & 08. 19 - 28. Nyaralás magán apartmanokban Auschwitz 07. 08 - 10. Emléktúra a gettókba Prága és Krakkó 07. 22 - 25. Strapatúra Velence – Róma 07. 15 - 18. Strapatúra Erdély Nyáron 07. 25 - 31. Kirándulás Homoródfürdõ környékére félpanzióval, Petõfi emléknap. Dunadelta Exclusive 08. 07 - 13 Természetjáró túra a különlegességeket kedvelõknek, teljes panzióval. Elba szigete 09. 10 - 19. Nyaralás utószezonban. Elhelyezés mobilehome-okban. Rendelje meg Úton c. könyvünket: Bankkártya /telefon használata letiltása külföldön, FIP kedvezményrendszer (szabadjegyek, FIP szabályzat kivonat), biztosítás. Ha bajba kerülsz külföldön (eljárás, külképviseletek listája), Schengeni határok, vám szabályok, gyakorlati tanácsok, hasznos vasúti információk (Vasúti szervezetek, cégek stb.) A könyv kiadását a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete is támogatta. TOVÁBBI RÉSZLETEK: http://www.evvk.hu/ honlapunkon [email protected] e-mail címen a 06+ 27-51-es vasúti telefonon minden kedden 9-15 h-ig a 06 76 /430-582-es matávos számon hétköznap 16.00 h után illetve hétvégén a 06 30/9634-325–ös mobil számon napközben

2005. március

HÉZAG NÉLKÜL

5

Üzemi Tanács és munkavédelmi képviselõ választások 2005. - MÁV Rt. Hol? Üzemi tanácsot kell választani minden olyan munkáltatónál, illetve a munkáltató minden olyan telephelyén (részlegénél), ahol a munkavállalók létszáma az ötven fõt meghaladja. (Mt 43. §(1)) Üzemi megbízottat annál a munkáltatónál, illetve a munkáltató olyan önálló telephelyén (részlegénél) kell választani, ahol a munkavállalók létszáma ötvenegy fõnél kevesebb, de a tizenöt fõt meghaladja. (Mt 43. § (2)) Hol nem? A munkáltató önálló telephelyén (részlegénél) csak akkor kell üzemi tanácsot, illetve üzemi megbízottat választani, ha a 65. §-ban meghatározott üzemi tanácsi jogosítványokkal kapcsolatos munkáltatói jogok az önálló telephely (részleg) vezetõjét részben vagy egészben megilleti. (Mt 43. § (3)) Mennyit? Az üzemi tanács tagjainak száma, ha a munkavállalók száma a választás idõpontjában: a) a száz fõt nem haladja meg, három b) a háromszáz fõt nem haladja meg, öt c) az ötszáz fõt nem haladja meg, hét d) az ezer fõt nem haladja meg, kilenc e) a kétezer fõt nem haladja meg, tizenegy f) a kétezer fõt meghaladja, tizenhárom (Mt 45. § (1)) Minek? mert az ÜT-nek együttdöntési, véleményezési és tájékoztatási jogosítványai vannak. Ráadásul az ÜT erõs (együttdöntési) jogosítvánnyal bír a KSZ-ben meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználása, illetve az ilyen jellegû intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében. (Mt 65. § (1)) pl: munkabér elõleg, szociális és temetési segély (KSZ 65.,75. §) Ezen kívül az ÜT választásokon elért támogatottságtól függ a szakszervezetek reprezentatív jellege. A reprezentatív szakszervezetek, a nem

reprezentatívokhoz képest, jóval erõsebb jogosítványokkal rendelkeznek. Ki lehet? Üzemi tanácstaggá az a cselekvõképes munkavállaló választható, aki legalább hat hónapja a munkáltatóval munkaviszonyban áll. (Mt 46. § (1)) Ki nem? Nem választható Üzemi tanácstaggá az, aki munkáltatói jogokat gyakorol, aki a munkáltató, illetve a munkáltató vezetõjének közeli hozzátartozója (139. § (2)), továbbá, aki a Választási Bizottság tagja. (Mt 46. § (2)) Kinek lehet? A munkáltatónál képviselettel rendelkezõ szakszervezet tagjai közül önállóan állíthat jelöltet. (Mt 49. § (3)) Jelöltet állíthat választásra jogosult munkavállalók legalább tíz százaléka, vagy legalább ötven választásra jogosult munkavállaló is. (Mt 49. § (4)) Kinek nem? Nem állíthat jelöltet szakszervezeti szövetség, több szakszervezet együtt, valamint a munkahelyen képviselettel nem rendelkezõ szakszervezet. A munkáltatónál képviselettel rendelkezõ szakszervezetnek azt a szakszervezetet kell tekinteni, amelyik alapszabálya szerint a munkáltatónál képviseletre jogosult szervet mûködtet, illetve tisztségviselõvel rendelkezik. (Mt 21. § (5)) Hogyan? A jelölés és a választás lebonyolítására az üzemi tanács a választásra jogosult munkavállalók közül – legkésõbb a választást nyolc héttel megelõzõen – választási bizottságot alakít. (Mt 49 § (1)) (Nem lehet tagja: aki a bizottság megalakításának idõpontjában az ÜT tagja, elnöke, a munkáltató, valamint aki ÜT jelöltként indul a választásokon. Mt 46. § (2), 48/A §, 49. § (1)) A választási bizottság tagjainak számát jogszabály nem korlátozza. Tagjait a választásra jogosult munkavállalók közül kell kiválasztani. A választási bizottságoknak tagjai lehetnek a munkáltatónál képviselettel rendel-

kezõ szakszervezetek képviselõi is, akiket az adott szakszervezet jelöl ki. A választási bizottságból egyetlen, a munkáltatónál képviselettel rendelkezõ szakszervezet képviselõjét sem lehet kihagyni. A választási bizottságban való részvétel tehát nem függ az adott szakszervezet létszámától, vagy az elõzõ üzemi tanács választás eredményétõl sem. Ha a szakszervezet nem él ezzel a jogával, vagyis nem idõben jelenti be képviselõjét (legkésõbb a választási bizottság megalakulásakor) abban az esetben a szervezet képviselõje nélkül is megalakítható a választási bizottság. Természetesen az üzemi tanácsnak elõzetesen informálnia kell az érintetteket választási bizottság megalakításának várható idõpontjáról. Amennyiben ilyen jellegû információ nélkül hagyták ki az adott szakszervezet képviselõjét a választási bizottságból, akkor az Mt 54. §-a szerinti egyeztetést kell kezdeményezni, és ennek eredménytelensége esetén öt napon belül a munkaügyi bírósághoz fordulni. E nélkül a jogsérelmek utólag nem orvosolhatóak. Az üzemi tanács tagjának választására minden, a munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállaló jogosult. (Mt 47.§ (1)) A választásra jogosult, valamint a választható munkavállalók jegyzékét a munkáltatónak a választási bizottság kérésére öt napon belül rendelkezésre bocsátott adatai alapján a választási bizottság állapítja meg és teszi közzé. (Mt 47.§ (2)) A választási bizottság: a) meghatározza a jelöltállítás határidejét, illetve a választás idõpontját b) gondoskodik a jelölés és a választás törvényes rendjének megõrzésérõl c) megállapítja a szavazatszámlálás részletes szabályait. A jelölést és a választást a munkáltató szervezetére, munkarendjére, valamint egyéb sajátosságaira tekintettel kell megszervezni. A választást a munkáltató minden telephelyén lehetõleg azonos idõpontban kell tartani. (Mt 48. § (1-2))

6 ( folytatás a 5. oldalról) A választási bizottság a választást megelõzõen legalább három héttel összeállítja és közzéteszi a jelöltek listáját. A jelöltek írásban nyilatkoznak a jelölés elfogadásáról. (Mt 49. § (5)) A jelöltlista akkor tehetõ közzé, ha a jelöltállítás érvényes volt. A jelöltállítás érvényesnek akkor tekinthetõ , ha a jelöltek száma legalább az üzemi tanácsba választható tagok számának megfelel. Érvénytelen jelölés esetén a jelöltállítási idõszakot meg kell hosszabbítani. (Mt 49. § (6)) A választási bizottság – a jelöltlistának megfelelõen- elkészíti a szavazólapokat. A szavazólapra a jelöltek a nevük szerint ABC sorrendben kerülnek fel. A szavazólapon a szakszervezet által állított jelölt neve mellett a szakszervezet nevét is fel kell tüntetni. A választási bizottság gondoskodik a szavazás megszervezésérõl, a szavazatszedõ bizottság összeállításáról. (50.§ (1-2)) A üzemi tanács tagjait titkos és közvetlen szavazással választják. (Mt 51.§ (1)) A szavazólapon a választani kívánt jelölt nevét egyértelmûen meg kell jelölni.(Mt 51. § (2-3)) Érvénytelen a szavazat, ha a) nem az 50.§(1) bekezdése szerinti szavazólapon adták le, b) nem lehet megállapítani, hogy a szavazatot kire adták le, c) a szavazólapon a megválasztható tagok számánál több jelöltet jelöltek meg. Az üzemi tanács megválasztott tagjának – a 45.§ (1) bekezdésében meghatározott számban – azokat kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül legtöbbet, de legalább a szavazatok harminc százalékát megszerezték. Szavazategyenlõség esetén az adott munkáltatónál fennálló hosszabb munkaviszonyt kell figyelembe venni. (Mt 51 § (4)) Eredménytelen a választás, ha a jelöltek a 45. § (1) bekezdése által meghatározott számban nem érték el a (4) bekezdésben elõírt mértéket. Eredménytelen választás esetén a (4) bekezdés szerinti mértéket elért jelölteket megválasztott üzemi tanácstagnak kell tekinteni, a fennmaradó helyekre harminc napon belül új választást kell tartani. Az új választáson a választást megelõzõ tizenöt napig új jelöltek is állíthatók. (Mt 51 § (5))

HÉZAG NÉLKÜL Az üzemi tanács póttagjának kell tekinteni azt, aki érvényes leadott szavazatok legalább húsz százalékát megszerezte. E szabályt nem lehet alkalmazni, ha a munkáltatónál ( a munkáltató telephelyén) üzemi megbízottat választanak. (Mt 51 § (6)) Ha az 51/A.§ (2-3) bekezdése szerint megismételt választást, továbbá , ha az eredménytelen választás miatt új választást tartanak, akkor a (6) bekezdéstõl eltérõen a póttagsághoz szükséges , az érvényes szavazatok legalább húsz százalékát e választáson kell a jelöltnek megszereznie. (Mt 51 § (7)) A választás akkor érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint fele részt vett. Ebbõl a szempontból nem kell figyelembe venni azt a választásra jogosult munkavállalót, aki a választás idõpontjában a) keresõképtelen beteg, b) szülési vagy a 138-140.§-ban meghatározott okból fizetés nélküli szabadságon van, c) sor vagy – tartalékos katonai, illetve polgári szolgálatát tölti, továbbá, d) egy hetet meghaladó idõtartamú tartós kiküldetésben van, feltéve, hogy a választáson nem vett részt. (51./A.§ (1)) Érvénytelen választás esetén a választást kilencven napon belül meg kell ismételni. Új választást harminc napon belül tartani nem lehet. (51./A.§ (2)) A megismételt választást – az általános szabályoktól eltérõen – akkor kell érvényesnek tekinteni, ha azon a választásra jogosultak több mint egyharmada részt vett. Üzemi tanácstaggá megválasztottnak azokat a jelölteket kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok harminc százalékát megszerezték. Ebben az esetben az üzemi tanács megválasztása két évre szól. A megismételt választásra az 51.§ (5)-(6) bekezdésében foglalt rendelkezés nem alkalmazható. Ha a megismételt választás érvénytelen, újabb üzemi tanács választást egy év múlva kell tartani. (51./A.§ (3)) A munkáltatónál a szavazóurnák csak a választási bizottság által és a választás befejezése után azonos helyen és idõpontban bonthatók fel. (Mt 52 § (1)) A szavazatokat a választási bizottság számolja össze. Ennek alapján haladéktalanul megállapítja és közéteszi

2005. március

a választás eredményét, továbbá errõl tájékoztatja a munkáltatót is. (Mt 52 § (2)) A választásról a választási bizottság jegyzõkönyvet készít. Ennek tartalmaznia kell különösen: a) a szavazóurnák felbontásának körülményeit , b) a választás helyét és idõpontját, c) az 51/A .§ (1) bekezdése szerinti szavazásra jogosultak számát, d) a szavazáson résztvevõk számát, e) az összes leadott szavazatok számát, f) az érvényes és érvénytelen szavazólapok számát, g) az egyes jelöltekre leadott szavazatok számát, h) a megválasztott üzemi tanácstagok és póttagok nevét, i) a választással összefüggõ esetleges vitás ügyet, illetve az ezzel kapcsolatos döntést. (Mt 53 § (1)) A választási jegyzõkönyvet a választási bizottság tagjainak alá kell írnia és a munkáltatónál szokásos módon közzé kell tenni. A jegyzõkönyvet a megbízatásának megszûnéséig az üzemi tanács õrzi. Érvénytelen választás esetén e kötelezettség a munkáltatót terheli , és annak tartama a következõ üzemi tanács megválasztásáig tart. (Mt 53 § (2)) A munkáltató biztosítja az üzemi tanács választásának, illetve mûködésének indokolt és szükséges költségeit. Ennek mértékét a munkáltató és az üzemi tanács közösen állapítja meg. Vita esetén egyeztetésnek van helye. (Mt 63. §) Hogyan ne? Szervezetlenül. Ha a jelöléssel, a választás lebonyolításával vagy annak eredményével kapcsolatban vita merül fel, öt napon belül egyeztetést lehet kezdeményezni. Az egyeztetés kezdeményezésére a munkavállaló, a munkáltató, a munkáltatónál képviselettel rendelkezõ szakszervezet és a választási bizottság jogosult. Az egyeztetés során a választási bizottság és a munkáltatónál képviselettel rendelkezõ szakszervezet öt napon belül közösen határoznak. A határozat ellen, illetve az egyeztetés eredménytelensége esetén e § szerint az egyeztetés kezdeményezésére jogosultak öt napon belül bírósághoz fordulhatnak. A bíróság tizenöt napon

2005. március

7

HÉZAG NÉLKÜL

belül, nem peres eljárásban határoz. (Mt 54. §) Ha az üzemi tanács a mandátumának lejártáig nem állít fel választási bizottságot, abban az esetben az Mt 49.2 §-át kell értelemszerûen alkalmazni: „Ha a munkáltatónál üzemi tanács nincs, a választási bizottságot a munkáltatónál képviselettel rendelkezõ szakszervezetek, illetve a nem szervezett munkavállalók képviselõibõl kell megalakítani.” Ez esetben a választási bizottság megalakítását bármely érintett szakszervezet vagy munkavállaló kezdeményezheti. Nem lehet a választási bizottság tagja, aki a bizottság megalakításának idõpontjában az üzemi tanács tagja, elnöke, a munkáltató, valamint aki ÜT jelöltként indul a választásokon. (Mt 46. § (2) 48/A. § 49. (1)) Érvénytelen a szavazat, ha a) azt nem az 50. § (1) bekezdése szerinti szavazólapon adták le, b) nem lehet megállapítani, hogy a szavazatot kire adták le, c) a szavazólapon a megválasztható tagok számánál több jelöltet jelöltek meg (Mt 51. § (3)) A szavazólapon csak a jelöltet állító szakszervezet neve tüntethetõ fel a jelölt neve mögött, az un. „támogató”-é nem. A „támogatás” nem vehetõ figyelembe a szakszervezet jelöltjére leadott szavazatoknál, de az un. „független” jelölteknél sem!!! Érvénytelen választás esetén a választást kilencven napon belül meg kell ismételni. Új választást harminc napon belül tartani nem lehet. (Mt 51./A § (2)) …és hogy miért? …mert segíteni szeretnénk mindazon Kolléganõknek és Kollégáknak, akik arra a nem kis feladatra vállalkoztak, hogy az elõttünk álló választásokon és az azok elõkészítõ munkáiban tevékenyen részt vesznek. Kiállásukat és fáradtságos munkájukat köszönjük! a PVDSZ

Nyaraljon Hor vátországban Horvátországban MONTENEGRO Bár városának kertváros részében, egész évben üzemelõ 2, 3, 4 szobás apartmanok várják a pihenni vágyókat. Az apartmanok a tengerparttól 800m-re, a vasútállomástól 3 km-re helyezkednek el. Árak:

Elõszezon: 4 ( kb. 1000 Ft) /fõ/nap Fõszezon: 6 ( kb. 1500 Ft ) /fõ/nap Mind a fõszezonban, mind elõszezonban a 7 év alatti gyermekek számára 50% kedvezmény van. Az apartman tulajdonosa beszél magyarul.

További információ: Kádár Antal: 06-70/292-7864 Email: [email protected]

Közvetlen! A gyorsabb és rugalmasabb ügyintézés érdekében ismételten közöljük a tisztségviselõink - közvetlen! - telefonszámait: Járási Ferenc Enzsöl Róbert Nagy Miklós Szentgyörgyi Mihály Hegedûs István Fehérné Ragcsák Andrea

elnök 01+81-94 érdekvédelmi alelnök 01+45-86 általános alelnök ( forg. ) 01+11-69 PML alelnök 01+81-94 TEB alelnök 01+11-69, 02+10-98 irodavezetõ 01+81-94 fax/üzenetrögzítõ 01+45-35 MATÁV fax/üzenetrögzítõ 06+1-432-4535

E-mail cím: [email protected] vagy [email protected] - a szerk -

HELYESBÍTÉS! A „Nyílt vonal-Hézag nélkül” címû újságunk 2005. február havi számának 7. oldalán az „Olvasói Levelek” rovatunk „Tisztelt Fõigazgató Úr” címû olvasói levél aláíróinak száma – nyomdahiba miatt – tévesen lett leközölve: A „24 aláíró” helyesen „240 aláíró”. Az érintettektõl ezúton - is - elnézést kér lapunk szerkesztõsége. - a szerk. -

PÖKKÖP Felvilágosítás munkanapokon 9 és 1400 között az alábbi telefonszámokon: matáv: 06-1-270-28-83; vasútüzemi: 01+86-52; 01+81-95(üz.rögz./fax) 00

2005. március

9

HÉZAG NÉLKÜL

Ezt is jól elintéztük! MÁV Rt. Vezérigazgatóság Kugler Flórián vezérigazgató-helyettes Budapest Andrássy u. 73-75

Tisztelt Vezérigazgató-helyettes Úr! A fenti indokok alapján tehát javasoljuk, hogy az érintett kollégáinkat az MMK 13. kategóriájában lévõ „TEB üzemirányító diszpécser II.” munkakörbe sorolni. Szíves közremûködését elõre és ezúton is köszönöm! Budapest, 2005. január 26.

Tisztelt Vezérigazgató-helyettes Úr! Mint az bizonyára Ön elõtt is ismert, az erõsáramú üzemirányító diszpécser (elektrikus) munkakörben súlyos létszámhiány van. Ez a beosztás ráadásul speciális ismereteket igényel, így az csak, az alapképzés keretében nem szerezhetõ meg. Ehhez ugyanis szakirányú középfokú végzettség és három éves villamos gyakorlat szükséges, (MSZ 1585) aminek alapján szerezhetõ csak meg a villamos mûkezelõ I., villamos mûkezelõ II., amely 16 KVAnál nagyobb teljesítmény kezelésére jogosít. A fenti szakmai követelmény alapfeltétel az üzemirányító diszpécser (elektrikus) munkakör betöltéséhez. Ezen kívül szükség van még több vasúti tanfolyamra, és a számítógép legalább készségszintû ismeretére is. A fenti szakképesítések megszerzése azonban nem jogosít fel az önálló munkavégzésre, hiszen még jelentõs idõ (6-12 hónap) és tapasztalat kell a helyi sajátosságok megtanulásához. A leendõ diszpécsernek ismernie kell az alállomás helyi sajátosságait és a tápszakasz villamos felsõvezeték hálózatának áramköreit is. A villamos kapcsolásoknál, üzemzavar elhárításnál a diszpécser egyszemélyi felelõsséggel tartozik az általa végrehajtott kapcsolásokért, ami jelentõs felelõséggel jár, ismerve a feszültség szinteket (120.000 ill. 25.000 volt). Az „Istvántelki” diszpécser központ az országos szinthez képest is a legterheltebb. Kilenc vasútvonal mellett, az összes budapesti pályaudvar és az ország legfrekventáltabb alállomásai tartoznak a felügyeletük alá. Emellett még a váltó, és elõfûtés a biztosító berendezés energia ellátása valamint a BILK területén lévõ felsõvezeték is ellenõrzésük alá tartozik. Tevékenységük közben még öt alállomás üzemzavari és hiba statisztikáit is összesítik, számítógépre viszik, illetve továbbítják. Szeretnénk mindezeken felül - ismételten - felhívni a figyelmet a már-már tarthatatlan létszámhiányra is. A tavalyi év folyamán szakszervezetünk kezdeményezésére - országos szinten - 42 fõ beiskolázásra került, de az alapvégzetség hiánya miatt a képzésre szánt létszámot csak nagy nehézség árán lehetett összeállítani. Azonban ez sem oldotta meg a problémát, hiszen az átszervezésekbõl adódó létbizonytalanság, valamint külsõ vállalatok kedvezõbb bérajánlatai a diszpécserek (elektrikusok) távozását vonta maga után. Ha ezt a tendenciát nem tudjuk valamilyen szinten kezelni, megítélésünk szerint a vasútüzem biztonsága kerülhet veszélybe. Szakszervezetünk megítélése szerint a javaslatunk ezen, a senki számára nem kívánt helyzeten próbál segíteni!

Tisztelettel: Járási Ferenc elnök

Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete Járási Ferenc elnök Budapest Tisztelt Járási Úr! Humánpolitikai vezérigazgató-helyettes úrhoz címzett levelében foglaltakkal kapcsolatban az alábbiakban tájékoztatom Önt: A Pályavasúti Üzletág területén 2005. február 1. napjával végrehajtott szervezeti átalakítás érinti a TEB igazgatóság erõsáramú szakág területén elektrikus és TEB üzemirányító diszpécser munkakörben foglalkoztatott munkavállalókat. A H4 Projektben foglaltak szerint a villamosüzem irányítását végzõ munkatársak besorolásának egységesítése vált szükségessé. Ennek megfelelõen a területen foglalkoztatott valamennyi munkatárs besorolása felülvizsgálatra kerül. A besorolásnak igazodnia kell a berendezések kezeléséhez szükséges ismeretekhez, az üzemirányításban elfoglalt helyéhez és a beosztáshoz tartozó felelõsség mértékéhez, figyelembe véve a munkavállaló állami és vasúti szakképesítését. Tekintettel arra, hogy a villamos iparág széleskörûen az elektrikus megnevezésû munkakört alkalmazza, a MÁV is át kíván térni ezen munkaköri megnevezésre. A különbözõ elvárás szintekhez a munkakör különbözõ besorolási szintjének megállapítása szükséges. A tevékenység munkaköri leírásának elkészítése és HAY szerinti értékelése jelenleg folyamatban van. A munkaköri leírások elfogadása, értékelése után kerül sor a munkavállalók egyéni besorolásának felülvizsgálatára, szükség esetén módosítására. Kérem Elnök úr szíves türelmét, a további intézkedésrõl tájékoztatni fogjuk az érdekképviseleti szervezeteket. Budapest, 2005. február 18 Jándi Péter igazgató

10

2005. március

HÉZAG NÉLKÜL

OLVASÓI LEVELEK 1. levél:

Szakszervezetünk válasza:

Tisztelt Kollégák!

Tisztelt …!

1995-ben kezdtem a vasútnál. Akkor még az a bértáblázat volt érvényben, amelyhez hasonló más ágazatokban is létezett, legalábbis ahol én megfordultam. Volt egy olyan szabály is, amely szerint ha valaki hat évet tölt a MÁV-nál, a korábban más munkáltatónál munkaviszonyban töltött idejét teljes egészében beszámítják és ennek megfelelõen állapítják meg az alapbérét. Mindez a 2000es évben szertefoszlott. Most hála az új bérrendszernek sok feszültség oldódni látszik. Ugyanakkor én mégis úgy érzem, hogy a 31 éves munkaviszonyom ellenére hátrányba kerültem a velem egykorúakkal. Így amikor fiatal munkavállalóként azért kerestem kevesebbet, mert nem voltam elég öreg szaki, most meg azért keresek kevesebbet, mert már elég öreg szaki vagyok. Viszonyításképpen az alapbérem 112.400 Ft, rendelkezõ forgalmi szolgálattevõként dolgozom. Felsõfokú forgalmi-kereskedelmi tanfolyamot végeztem 2000-ben. A folyamatos munkarend megfelelõ a családi körülményeim miatt. Minden lehetséges alkalommal kaptam béremelést, a munkáltatói jogkört gyakorló vezetõimre nincs panaszom. A kérdésem az, hogy az elmondottak alapján van-e jogi vagy méltányossági alapon lehetõség alapbérem növelésére a velem azonos munkakörben dolgozó kortársaim alapbérszintjére ? Úgy gondolom, hogy rajtam kívül még mások is kerültek a fenntiek miatt hátrányba. Még három iskoláskorú gyerekem van, akiket szeretnék jobb feltételek mellett taníttatni, nevelni. Azért fordultam a PVDSZ-hez problémámmal, mert úgy látom, hogy megfelelõen tevékenykednek a nehéz helyzetekben is. 2005.február 23. Tisztelettel: (név és cím a szerkesztõségben)

Az interneten feltett kérdésével kapcsolatban – miszerint van-e lehetõsége arra, hogy bérének emelését jogi vagy méltányossági alapon kikövetelje - szakszervezetünk az alábbi választ adja:

5. M i n d ezek ellenére arra még mindig lehetõség van, hogy „méltányossági alapon” béremelést kérjen szolgálati fõnökétõl. Javasoljuk azonban, hogy kérelme megfogalmazásakor ne gyermekeire és szociális körülményeire, hanem kiváló, magas színvonalú munkájára hivatkozzon.

1. Tekintettel arra, hogy jelenlegi személyi alapbére (112.400,-Ft) forgalmi szolgálattevõként (12. MMK) - az érvényes bértétel határok között van, béremelés kikényszerítésére jogi lehetõség nincs. A 12. MÁV Munkaköri Kategória bértétel határai: 105.000, és 192.500,-Ft.

6. Szakszervezetünk, az Ön igényét - természetesen – támogatja. Kérjük, hogy döntésérõl értesítsen, annak érdekében, hogy a munkáltató felé – az esetleges méltányossági kérelmét illetõen - támogató szándékunkat jelezni tudjuk. Budapest, 2005. február 24.

2. Ami a 2000. év elõtt érvényben lévõ vasúti bértarifa rendszer szabályait illeti valóban szempontként kezelte a bérmegállapítás során a munkavállaló gyakorlati idejét. A munkavállalók 3 évente bértétel kategóriát ugrottak és ezzel magasabb alapbérre váltak jogosulttá. Ez a jelenleg hatályos – HAY típusú – munkakör-értékelésen alapuló bérrendszernél nem szempont. 3. Megértjük, hogy méltánytalannak érzi azt a helyzetet, hogy mikor fiatal volt ezért volt alacsony a bére és mire idõsebbé vált – a szabályok megváltozása miatt – már nem számít a gyakorlati idõ, így ezért alacsonyabb a bére. Ez elsõsorban azért van, mert a megemelt alsó bérhatárokra történõ ráállás bérigénye – valamint egyes szakszervezek (pl. a VDSzSz) demagóg véleménye - a differenciálás lehetõségét nem biztosítja. 4. Elvileg lehetõség lenne arra, hogy az 1. pontban rögzített bértétel határok között a gyakorlati idõ alapján differenciált bérek legyenek, de jelenleg ez még nem került általánosan elfogadásra. Szakszervezetünk azért dolgozik, hogy ez a differenciálási lehetõség megvalósuljon és a differenciálás egyik szempontja a gyakorlati idõ legyen.

Üdvözlettel:

a PVDSz

2. levél: Tisztelt PVDSZ ! A segítségüket szeretném kérni különbözõ kérdésekben . „X” állomáson dolgozok forgalmi szolgálattevõként és egy hónapja semmiféle papír kitöltése nélkül áttettek „Y” állomásra, ami „X” állomásfõnökséghez tartozik . A kérdésem az nem jár-e erre nekem valami külön pénz. Ez több embert is érint az Állomásfõnökségen. A másik kérdésem nincs tanulmányi szerzõdésem a vasúttal, így is jár-e a fizetett tanulmányi szabadság? Én fõiskolára járok. Elõre is köszönöm a válaszukat. (név és cím a szerkesztõségben)

Szakszervezetünk válasza: Tisztelt …! A másik állomásra történõ „áttételével” kapcsolatos kérdésével kapcsolatban - azt feltételezve, hogy munkaszerzõdésében a munkavégzés helye rovatban nem változó munkahely

SEGÉLY HELYETT ESÉLY

2005. március van megjelölve és munkaszerzõdését sem módosították – az Mt. 105. §, 83/ A. §, valamint a KSZ.62. § az irányadó. Ez szerint: 1. 105. § (1) A munkáltató gazdasági érdekbõl ideiglenesen, a szokásos munkavégzési helyén kívüli munkavégzésre kötelezheti a munkavállalót (kiküldetés). Ennek feltétele, hogy a munkavállaló ezen idõtartam alatt is a munkáltató irányítása és utasításai alapján végezze a munkáját. (3) Nem kötelezhetõ beleegyezése nélkül más helységben végzendõ munkára a nõ terhessége megállapításának kezdetétõl gyermeke hároméves koráig. Ezt a rendelkezést megfelelõen alkalmazni kell a gyermekét egyedül nevelõ férfira is. (4) Kiküldetés esetén a 83/A. § (2)-(3) bekezdésének rendelkezéseit megfelelõen alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy a várható idõtartamról a munkavállalót tájékoztatni kell, valamint azt, hogy naptári évenként kollektív szerzõdésünk szerint a 66 napnál többre nem kerülhet sor. Kiküldetés esetén, ha az utazási idõ a munkavállaló munkaidõ-beosztása szerinti munkaidõn kívül esik, a munkavállalót - kollektív szerzõdésünk eltérõ rendelkezése miatt - személyi alapbére illeti meg. (KSZ 62. §) (7) A bekezdés alkalmazása során utazási idõnek minõsül a) személygépkocsival történõ utazás esetén annak indulásától a megérkezéséig eltelt idõ; b) tömegközlekedési eszközzel történõ utazás esetén annak indulásától a megérkezéséig tartó, valamint az átszállással töltött idõ; c) a tömegközlekedési eszköz megérkezésétõl a kiküldetés szerinti munkavégzés megkezdéséig, valamint a munkavégzés befejezésétõl a tömegközlekedési eszköz indulásáig eltelt idõ. (8) Kiküldetés esetén a jogszabály alapján járó költségtérítésen túlmenõen a munkáltató köteles a munkavállaló számára megfizetni a kiküldetés során felmerülõ szükséges és igazolt többletköltségeket. Járandóságok: • Személyi alapbér • Munkarend szerinti pótlékok

11

HÉZAG NÉLKÜL • 200,-Ft/nap napidíj • Ha a kiküldetés tartós akkor 2 hónapig + 110Ft/szolgálat, a harmadik hónaptól 210 Ft/szolgálat 2. Ami a tanulmányok esetén járó szabadságot illeti az Mt. 115. § nyújt eligazítást, ennek értelmében: 115. § (1) Az iskolai rendszerû képzésben részt vevõ munkavállaló részére a munkáltató köteles a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidõt biztosítani. (2) A szabadidõ mértékét a munkáltató az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelezõ iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat idõtartamáról szóló igazolásnak megfelelõen állapítja meg. (3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl a munkáltató vizsgánként - ha egy vizsganapon a munkavállalónak több vizsgatárgyból kell vizsgáznia, vizsgatárgyanként -, a vizsga napját is beszámítva négy munkanap szabadidõt köteles biztosítani. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minõsül. (4) A diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez a munkáltató tíz munkanap szabadidõt köteles biztosítani.

(5) A nem iskolai rendszerû képzésben részt vevõ munkavállalónak tanulmányi munkaidõ-kedvezmény csak abban az esetben jár, ha azt munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli, vagy tanulmányi szerzõdés megállapítja. (6) A (3)-(4) bekezdésben meghatározott szabadidõt a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelõen köteles biztosítani. Kiemelést érdemel, hogy csak az iskolarendszerû képzésre (mely lehet pl. állami, magán, egyházi) állapít meg a Munka tv. kötelezõen biztosítandó szabadidõt. Ugyanakkor a kollektív szerzõdés, vagy tanulmányi szerzõdés a nem iskolai képzésben résztvevõ munkavállaló számára is megállapíthat munkaidõ-kedvezményt. A MÁV KSz-ben csak akkor, ha elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót. E szabadidõkre a Munka tv. alapján díjazás nem jár, a felek azonban a tanulmányi szerzõdésben (esetleg kollektív szerzõdésben) a munkáltató fizetési kötelezettségét megállapíthatják. Budapest, 2005. március 08. üdvözlettel a PVDSz

Fehérné Ragcsák Andrea irodavezetõ

Ruházati Utasítás A MÁV Rt. Kompenzációs Fõosztálya felé jelezték, hogy a 2005. évi 6 számú MÁV Értesítõben megjelent 4/2005. számú MÁV Rt. besorolási rendszere, valamint a Kollektív Szerzõdés ( KSZ) 4. számú mellékletét képezõ Ruházati Szabályzat néhány forgalmi munkakör esetén eltérõ FEOR számokat ( a 7. számjegy ) tartalmaz. A zavartalan ruhaellátás érdekében technikai módosítást adott ki a fõosztály, hogy az érintett munkaköröknél a 7. számjegy (ami 3-as volt eddig) kipontozva szerepeljen az utasításban, így minden munkavállaló megkaphatja az ellátmányát függetlenül attól, hogy a 7. számjegyet átvezették-e már 3-asról 4-esre. A változás a következõ munkaköröket érinti: – Forgalmi szolgálattevõ munkaköri csoportban 1355..320 helyett 1355.20 forgalmi szolgálattevõ ( F ) 1355..317 helyett 1355.17 rendelkezõ forgalmi szolgálattevõ ( F ) 1355..318 helyett 1355.18 külsõ forgalmi szolgálattevõ ( F ) – Kocsivizsgáló munkaköri csoportban: 5223..303 helyett 5223.03 vonóvezetékes váltókezelõ 5223..304 helyett 5223.04 helyszíni állítású váltókezelõ 5223..305 helyett 5223.05 elektrodinamikus váltókezelõ

12

2005.március

HÉZAG NÉLKÜL

Mottó: „Aki kapni akar, tanuljon meg adni!”

Alapítvány a Pályavasutasokért

Lao-Ce

A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete (PVDSZ) 2000-ben megalapította, az „Alapítvány a Pályavasutasokért” alapítványt. A benyújtott pályázatnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

Az alapítvány célja, hogy az – amúgy is nehéz anyagi körülmények között élõ – pályavasúti munkavállalókat a rendkívüli élethelyzetekben támogassa!

– a kérelmezõ adatait – a kérelem rövid indoklását, valamint az indoklást alátámasztó dokumentumokat – a munkáltató kereseti igazolását (házas- illetve élettárs kereset igazolását is!) – az igényelt összeget

Az alapítvány támogatásáért elsõsorban PVDSZ tagok pályázhatnak. Az alapítvány kuratóriuma három havonként tartott ülésein bírálja el a beérkezett kérelmeket, pályázatokat.

Az alapítvány számlaszáma: OTP Bank Rt 11706016-20803599 Az alapítvány címe: 1062 Bp. Bulcsú utca 8-10 –Telefon: matáv: 06-1-432-45-35; vasútüzemi: 01+81-94

P A pályavasúti szakszervezet (PVDSz) hozta létre a vasutas munkavállalók segélyezésére, megsegítésére és önsegélyezésére a PÖKKÖP-öt, amely – szakszervezeti hovatartozás nélkül – a vasutas munkavállalók nagy megelégedésére már több éve egyre nagyobb népszerûséggel mûködik.

Hogy miért népszerû? Köszönhetõ mindez annak, hogy: – a PÖKKÖP havi tagdíja mindössze 4.500,- Ft, mely a VBKJ 165.000,- Ft keretösszegébõl, éves szinten csupán 54.000,- Ft igénybevételét jelenti a munkavállaló számára – a PÖKKÖP tagsági viszony létesítése továbbra sem szakszervezetfüggõ!!! – a PÖKKÖP szolgáltatásainak igénybevételéhez szükséges várakozási idõ: • az elõre tervezhetõ eseményeknél 9 hónap! • az elõre nem tervezhetõ eseményeknél mindössze 5 hónap! (kivéve a pénztártag egyéni számláján lévõ összeg, ugyanis itt a várakozási idõ 4 hónap) – a PÖKKÖP igen sok jogcímen nyújt segélyt, így önmagában a VBKJ összevont igénybevételére is lehetõséget nyújt (beiskolázási-, felnõttképzési-, üdülési-támogatás, stb.)

Miért pont a PÖKKÖP? Azért, mert… – ha már PÖKKÖP tag vagy, ne hagyd elveszni a korábbi tagsági viszonyodból származó elõnyöket! – a PÖKKÖP tagság adómentes, így az éves VBKJ keretbõl igénybevett összeget nem terheli sem adó sem pedig különféle járulék, tehát mindenki a megjelölt összeget adómentesen felhasználhatja! – a PÖKKÖP által nyújtott segélyek segíthetnek a nehéz élethelyzetbe került tagjainkon (betegség, kórházi ápolás, haláleset, munkaképesség csökkenés, stb.) és nem csak az általuk befizetett tagdíjuk erejéig, hanem a szolidaritási alapból az igényelt segély teljes összegét felvehetik!

Ö

K

K

Ö

P

– több segély összegét jelentõsen megemelte és bõvítette a PÖKKÖP

költséget, így a tagdíjon felül, egyénileg befizetett

– egyéni tagdíjfizetés esetén, a befizetett tagdíj után adókedvezmény vehetõ igénybe

TELJES ÖSSZEG FELVEHETÕ !

– az egységes tagdíjon felüli többletbefizetés 100 %-a az egyéni részbe kerül, és mivel ebbõl a PÖKKÖP nem von kezelési

Hogyan kell belépni a PÖKKÖP-be?

✍

a munkavállaló a PÖKKÖP „Belépési Nyilatkozat” nyomtatványának kettõ kitöltött és aláírt példányát eljuttatja a pénztár címére Várak. idõ/hó

Segély összege

9

80 000 Ft

9

120 000 Ft

9

200 000 Ft

Beiskolázási segély

9

10 000 Ft

Házasságkötési segély

9

50 000 Ft

Felnõttképzési segély (befejezett félévenként)

9

20 000 Ft

Segély megnevezése Születési segély Munkaképesség–csökkenési segély (legalább 50 %-ot elérõ munkaképesség csökkenés esetén) Rokkantsági segély (legalább 67 %-ot elérõ munkaképesség csökkenés esetén)

Temetési segély – tag halála esetén – eltartott, közeli hozzátartozó esetén

5 5

Egyszeri árvasági segély Betegségi segély (naponta)

180 000 Ft 80 000 Ft 200 000 Ft

5

500 Ft

elsõ 30 napra

5

1 000 Ft

a 31. naptól

1 500 Ft

Munkanélkülivé válási segély

5 5

50 000 Ft

Gyermek üdülési segély

5

7 000 Ft

Kórházi, szanatóriumi segély (naponta)

Átmeneti kiegészítõ segély – – – –

Lakhatási támogatás Gyermeknevelési támogatás Ápolási Fenyõ (október 15. – december 15.)

4

egyéni rész egyenlege, amely 4 havonta igényelhetõ

A PÖKKÖP ügyfélfogadási napokat KIZÁRÓLAG hétfõn és pénteken 10 és 13 óra között tart a pénztár székhelyén: 1062 Budapest, Bulcsú u. 8-10. Felvilágosítást munkanapokon 9 és 14 óra között a 01+86-52 és a 01+81-95 (üzenetrögzítõ, fax) vasútüzemi, valamint a 06-1-270-28-83 tel/fax (üzenetrögzítõ) Matáv telefonszámokon lehet kérni és kapni.

A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetének havi lapja – Kiadja a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete – Felelõs kiadó: Járási Ferenc elnök, – Fõszerkesztõ: Nagy Miklós (tel.: 01+11-69) Tervezõszerkesztõ: Györgyné Pekár Éva, – Szerkesztõség: 1062 Budapest Bulcsú u. 8-10. Telefon/fax: matáv: 06-1-432-45-35, Vasútüzemi: 01+81-94, E-mail: [email protected], és [email protected], Internet: www.pvdsz.hu Meg nem rendelt kéziratokat nem õrzünk meg és nem küldünk vissza, az anyagok rövidítésének jogát fenntartjuk! Nyomás: B.V.B. Nyomda Eger, Fadrusz u. 4. Tel.: 36/518-413