FELJEGYZÉS BESZÁMOLÓHOZ A KOMÁROMI TALPASÍJÁSZOK KÖZHASZNÚ EGYESÜLET RÉSZÉRE KÉSZÍTETTE: ÉLETTÉR EGYESÜLET

FELJEGYZÉS BESZÁMOLÓHOZ A KOMÁROMI TALPASÍJÁSZOK KÖZHASZNÚ EGYESÜLET RÉSZÉRE KÉSZÍTETTE: ÉLETTÉR EGYESÜLET

Program: „Kertemből hoztam”/Art Of Hosting Csillag óvoda Helyszín: 2903 Komárom, Csendes u.8. Mag-ház Időpont: 2015. május 28. 09:00-11:00 Levezetők: Bazsánt Tamás, Lovas András, Monostori Kristóf, Nyári Kitti Korosztály: 21 fő 6 éves. Komáromi Csillag óvoda nagy csoportosai (3 csoport). Tervezett tematika: 1. Előzőleg azt a feladatot kapja minden óvodás, hogy bármilyen, a természetből származó dolgot hozzon magával (növényt, ágat, bogáncsot, csigaházat, köveket-kavicsokat stb.), valamint otthonról egy kis esernyőt.

Élettér Közösség és- Településfejlesztő Egyesület www.eletteregyesulet.hu

2. Ráhangolódás. Cél: megfelelő tudatállapot létrehozása az új információk befogadására, kellő nyitottság elérése. A napi „pörgésből” kicsit kizökkenni, a koncentráltabb figyelem elérésének érdekében. Módszer: Beszéljünk a kezünkben lévő tárgyról. Miért ezt választottuk? Mit figyelhetünk meg rajta? Egyenként körben, mindenki mondja el, szabadon, bármit, ami eszébe jut a kezében lévő apróságról. Segítség a „beszélő kő” alkalmazása. Tehát, akinél a kő van, az beszélhet, a többiek figyelnek, magukban tarják az esetleges kérdéseiket a másikhoz, és mikor hozzájuk kerül a kő, akkor reflektálhatnak is egyben. Cél: A természeti formák, ismétlődő motívumok, a változatos formagazdagság, a pazarló sokszínűségre való figyelemfelkeltés. Olyan fókuszált és koncentrált figyelem létrehozása, amely az óvodás korban még él, majd elveszítjük. (Az óvodás eljátszik akár órákig egy-egy bogárral, egy kis mezei virággal, azt nagyon részletesen megvizsgálja, érdekli. Később ez felszínesedik.)


3. A kezünk a szemünk! Üljön mindenki át máshová a körben. Helyezkedjenek el kényelmesen, aki tud törökülésben. Tegyék hátra a kezüket, amiben fogják a saját kis tárgyukat. Kezdjék el a hátuk mögött balról jobbra haladva egymás kezébe adni a tárgyakat. A játék lényege, hogy aki úgy érzi „visszaérkezett” hozzá a saját tárgya az jelentkezzen és nézze meg, tényleg az övé-e a tárgy? Nagyon jó, finom módszer a koncentrálásra (ahogy egymás kezébe adják, ne felejtsük el mindössze 6 évesek!), ahogy finoman próbálják felidézni a saját kis kövük, kagylójuk stb. tapintását, alakját. 4. Változzunk egy hatalmas erdővé! Interaktív mese, hangeffektusokkal.

5. A Föld nevű bolygó bemutatása, majd a földre kiterítése, előkészület az ózonréteg megértetéséhez. Egy földgömbön, földgömb labdán mutassuk be a bolygónkat, amin élünk. A földrészeket, azt, hogy milyen nagy része víz, és annak milyen kis része édesvíz, iható. Ezt a bolygót most kiterítem nektek a földre. (Az addig földön lévő szőnyegek felgördülnek és a gyerekek elé tárul egy hatalmas térkép, a földrészekkel, óceánokkal, tengerekkel.)


6. Az ózonréteg. Álljon rá mindenki a térképre, ahol sárga, sivatag van oda kevesebben, ahol zöld és barna oda többen. Nyissuk ki az ernyőket, ez lesz most a Föld ózonrétege, mely a káros sugaraktól védi a földi életet, a növényeket, állatokat és minket, embereket is. Ösztönözzük a gyerekeket, hogy minél összefüggőbb, egymást átfedő „ózonréteget” alakítsanak ki az ernyőkkel. A szélsők leguggolhatnak. A lényeg, hogy a végére egy összefüggő kupola alakuljon ki. Mikor végre – kisebb-nagyobb nehézségek árán  - kialakul az összefüggő réteg, előkerül egy hulladék kartondoboztól készített gyár amit betolunk az egyik földrészre, ahová kerül ott össze kell csukni az ernyőt, jelezve a káros kémények által kibocsátott hatást. A gyerekek ki jönnek (2-3 gyerek, körülbelül annyi ahánynak a helyét a gyár elfoglalja). A többieknek meg kell próbálni a hiányzó ózont pótolni, nyújtózkodni kell, mire sikerül bekerül egy benzinkút, így újabb gyerekek kerülnek ki, újabb esernyők csukódnak össze, ezek után egy sertéstelep kerül be, ismét esernyők csukódnak. A végére a hiány pótolhatatlan. 7. Túlnépesedés, a Föld eltartó képessége. Az esernyők összecsukódnak. Minden gyereket kérjünk meg (egyelőre csak őket), hogy álljanak a földrészekre (a sivatagos területekre és a fehér sarki területekre kevesebben, mert ott nehezebb az élet ezért ezek a területek ritkábban lakottak). Kérdezzük meg, mit tapasztalnak? Mit vesznek észre? Majd álljunk be mi, felnőttek is. Ismételjük meg a kérdéseket!


8. Az éghajlati övek, az elsivatagosodás szemléltetése. „Terepasztal” készítése. A sarkkörök demonstrálása fehér színű pl.: hungarocellel, a sivatagok sárga homokkal, a termékeny földrészeket barna/feketefölddel. Lehet színesíteni a terepasztalunkat növényi részekkel, az esőerdők szimbolizálására, fűfélékkel a sztyeppéket jelölve. Miután a „egy erdőből” térnek át az óvodások nagyon nagy érdeklődéssel fogadják a szemük elé tárult képet. Fontos a terem, tér berendezésénél, előkészítésénél, hogy a benyomások, impulzusok folyamatosan és fokozatosan érjék a gyerekeket. Ezért ezt a terepasztalt is célszerű egy semleges anyaggal elfedni, éppen úgy, mint ahogy szőnyeggel a kiterített bolygótérképét. A terepasztal mellett érdemes elmagyarázni, hogy mi az összefüggés az ózonréteg és a termékeny föld illetve az elsivatagosodás között. Rávilágítani, hogy a sivatagok elterjedésével csökken az a földmennyiség, amin a zöld növények képesek megélni, így nem csak a táplálékunk, az állatok táplálékai, az a sok zöldség és gyümölcs mennyiség csökken, hanem a zöld felület csökkenésével a lételemünk az oxigén is.


9. Zöldség/gyümölcs kép elemzése. Mit ismertek fel? Mit nem?


10. Magvak.

11. Legyünk vízcseppek! A víz fontossága, a víztisztaság és a szelektív hulladékgyűjtés eljátszása. Az előre megépített folyót szórjuk tele különféle hulladékkal (ügyelve, hogy sérülést ne okozzon egyik sem). A feladat az, hogy ők most a folyóban lévő vízcseppek, és az öntisztulási folyamattal összegyűjtik a vízben lévő hulladékokat. A játék előtt válasszuk két részre a csoportot. Hatásos, ha egy általuk kedvelt zenére történik mindez. Míg az első csapat a folyóban van, a másik szurkolhat. Az a csapat nyer, amelyik több hulladékot tud össze szedni és a megfelelő hulladéktárolóba elhelyezni. Szánjunk kellő időt a kiértékelésre, hogy mi került esetleg nem a megfelelő gyűjtőbe. Tipikus hiba, a befőttesüvegen hagyott fém tető.


12. A fotoszintézis. Nagyon bonyolult, felnőttek számára is teljes egészében nem értett, nem kellően tudatosított folyamat. A Föld egy szoláris bolygó. A Nap éltető, energiája tartja életben, épül be első lépésként a zöld fotoszintézist folytató növények jóvoltából 3 szénatomos cukrokba. A növények ezen cukrok felépítéséhez a szénvázat az általuk „belélegzett” széndioxidból nyerik. Tehát a fotoszintézis duplán, illetve háromszorosan létfontosságú:

1. A széndioxid felvételével csökkenti annak légköri koncentrációját. 2. A növények képesek a szervetlen széndioxidból a Napfény energiájának felhasználásával szerves anyagot (egyszerű szénhidrátokat) előállítani. Így elsődleges produktumok, a növényevő állatok számára. 3. A fotoszintézis folyamatának mellékterméke az oxigén, mely a földi élet alapja (eltekintve a prokarióta baktériumoktól, melyek légzés rendkívül változatos). A fotoszintézis eljátszásához egy nagy levelet kell készítenünk. Mindenki kap egy „káros gáz” széndioxid feliratú fejre helyezhető táblát, akárcsak a


számháborúban. Az épített levelünk belsejében el vannak rejtve a „jó gáz”, az oxigén és a cukor feliratú gumis lapok. A feladat, hogy 2 „széndioxid” belépésével kijöhet a fejpántok cseréje után egy oxigén és egy cukor. A cukor feliratú fejpántra erősítettünk egy cukorkát a minél jobb megértés céljából.

Megvalósítás: 1. Előzőleg az Egyesület udvarán (túl homogén volt természeti tárgyak tekintetében) elrejtettünk többféle apró tárgyat (kavicsokat, tobozokat, csigaházakat, terméseket). Ezeket a gyerekek nagy örömmel gyűjtötték be. Már a szabadban mindenki mutatta, hogy ő mit talált, mije van. 2. A terembe invitálás kulcsfontosságú mozzanat. Várjunk mindenkit össze az ajtóban. Majd mondjuk el, hogy most egy érdekes, izgalmas „világba” lépünk be, amit sok szeretettel, rájuk gondolva alakítottunk ki, értük, Élettér Közösség és- Településfejlesztő Egyesület www.eletteregyesulet.hu

azért, hogy új dolgokat tanuljanak, értsenek meg a világról. Belépés után mindenkit kérjünk meg, hogy üljünk körbe. Vessük be a „beszélő követ”. Magyarázzuk el, miért van rá szükség, mi a jelentősége. Majd kérdezzük meg ki mit talált, tudja-e, hogy mit tart a kezében? Milyen alakú, tapintású, színű a tárgy, amit talált. Lát-e rajta valamilyen ismétlődést, érdekességet? Hagyjuk őket beszélni, a kérdések inkább érdeklődőek legyenek, mint rávezetőek. 3. Miután mindenki beszélt a nála lévő tárgyról kérjük meg az óvodásokat, hogy cseréljenek helyet, üljön mindenki máshová, de körbe. A tervezett tematika szerint zajlott a folyamat. Amire célszerű figyelni, hogy üljenek egymáshoz szorosan, szokatlan nekik a hátratett kézzel egymás kezébe adni a tárgyakat, végső esetben a hátuk mögött az átadásban lehet segíteni. Megnézni nem ér!  A feladat közben több fókuszú koncentrációra kényszerülnek. Kitapintással kell megismerniük a saját tárgyukat, közben figyelni kell, hogy a másik mikor adj át a nála lévő tárgyat, azt át kell tudni tőle venni. A feladat egyszerűsége ellenére a 6 évesek számára nagyon is nehéz. Össze kell dolgozniuk, figyelni kell a másikra és közben önmagukra, a tapintási érzékelésükre. 4. Érdemes figyelni a szemekre, kérjük meg a gyerekeket, hogy tartsák végig csukva! Fontos, hogy minél jobban bele tudják magukat élni egy fa szerepébe, életébe. A konkrét mese felolvasására célszerű megkérni valakit, mi magunk inkább vegyünk részt a játékban. Előtte mondjuk el, hogy a lábaink a fa gyökerei, rögzítve vannak, a testünk a fa törzse, kezeink az ágak az ujjaink pedig a fa kis levelei. 5. Röviden, konkrétumok közlésével a 6 évesek nyelvén (sós víz, mely nem iható, édes víz, amit meg iszunk). A Föld nagyobb része vízzel borított. 6. Az ózonréteg fontosságának elmagyarázása. A feladat kivitelezése közben a gyerekek egymással is kommunikációra kényszerülnek, össze kell dolgozniuk, ez fejleszti kommunikációs-kooperációs készségüket. 7. A nagycsoportos óvodások a földrészekre állva szinte maguktól mondják a fenntarthatóság egyik legnagyobb és talán legérzékenyebb globális problémáját: a Föld túlnépesedését. Azt, hogy „sűrűn” vagyunk és a Föld mérete nem változik, az állandó. Nagyon finomhangolással, a bolygó megóvásának a kihangsúlyozásával ajánlatos a játék kivitelezése.


8. A vártnál is érdekesebbnek találták a rögtönzött terepasztalt. Ismételten kiemelnénk, hogy fontos az egyes témák, területek elrejtése az aktualitásig. Így még nagyobb élmény a sorra feltárulkozó elemek látványa. 9. Célszerű minél gazdagabb gyümölcs, zöldség képet készíteni. Sajnálatos (de pont ezért fontos), hogy az almán, sárgarépán, gombán kívül nem ismerik fel a zellergumót, a spárgát, a félbevágott vöröskáposztát. ezekről a zöldségekről érdemes kicsit bővebben beszélni. mi készíthető belőlük, hogyan használhatóak fel, hol teremnek, a növénynek melyik részei. 10. A lencse, kukorica hiányosságokat mutat. Magyarázzuk el, hogy magnak. Hagyjuk, hogy

és a „szotyin” kívül a magfelismerés is komoly A tévesen rögzült elnevezéséket javítsuk ki. miért és mi a pontos megnevezése az adott megfogják, megérintsék a magokat.

11. Legyünk vízcseppek! A kettéosztás valószínűsíthetően a megfelelő zene kiválasztásából fakadóan (PSY - GANGNAM STYLE) szinte a program csúcspontja volt. Igazi felszabadult tánccal, nevetéssel. Érdemes az ilyen apróságokra figyelni felkészüléskor, minden kis részletre megpróbálni figyelni. A tánc után a versengés, a víz kitisztítása igazi élmény volt. A végén pedig a hulladékok megfelelő tárolóba való elhelyezése, majd az azt követő kiértékelés hasznos. Beszélni kell arról, hogy miért fontos szelektíven gyűjteni a hulladékot? Mi a jelentősége az újrahasznosított papírnak? Finoman, fokozatosan, de rá lehetett vezetni a gyerekeket logikai úton (nem a szájukba adni), hogy ezzel a fák kivágását előzik meg, amikről az előzőleg már tudják, hogy mennyire fontos növények.

12. A fotoszintézis. Igazi kuriózum, és kellő körültekintést igényel 6 éveseknek a fotoszintézisről egyáltalán beszélni. Lefordítani az ő nyelvükre. A játék kivitelezésénél finomítani, egyszerűsíteni kell a technikai kivitelezést. Célszerűbb lenne karszalagot, vagy nyakba akasztható feliratokat, vagy simán posztitokat alkalmazni. Reflexió: 2015. június 3-án - tehát majd egy hét múlva - a hagyományos „Erdei óvodában” kerestem fel ugyan azt a 21 óvodást, azzal a céllal, hogy vajon Élettér Közösség és- Településfejlesztő Egyesület www.eletteregyesulet.hu

mit jegyeztek, jegyeztek-e meg valamit, emlékeznek-e a programból valamire? Kérdések: 1. Mi tetszett a legjobban az egy héttel ezelőtti foglalkozáson? A válaszokból a folyós játék volt a legemlékezetesebb számukra (természetesen a Psy számot leszámítva), majd az esernyős játék. 2. Milyen új kifejezést, szót tanultatok meg? Az ózonréteg, a széndioxid és a fotoszintézisre, mint új szavakra, fogalmakra emlékeztek. 3. Mi volt legnehezebb számotokra? Egyértelműen azt a feladatot jelölték meg, mikor hátratett kézzel kellett egymásnak adogatni a tárgyakat és közben kitapogatni, hogy melyik az övéké. 4. Milyen új zöldség nevét tanultátok meg? Egyszerre válaszolva: A spárga. Konklúzió: Összességében első nekifutásra elriasztó lehet 6 éveseknek fenntarthatóságról, környezetvédelemről, globális felmelegedésről, ózonrétegről, elsivatagosodásról, fotoszintézisről egy képzésnek nekifogni. Ám kellőképpen előkészítve (önmagunkat is beleértve) a feladatokat, átgondolva a korosztályi sajátosságokat egy nagyon jó tapasztalás, élmény óvodásokkal dolgozni. Rengeteget segít, ha előtte felvesszük a kapcsolatot az óvodások óvodapedagógusaival, az óvodavezetővel. Tisztázni kell, hogy mely ismeretekkel rendelkeznek már, hogy milyen hosszúságú foglalkozást ajánlanak az adott csoportnak, csoportoknak az óvónők. Szakemberekben méltán merülhet fel a kérdés: Hol az Art Of Hosting, a Tér Teremtés, a Tér Teremtő dialógus? Különös gondot fordítottunk a megfelelő Tér kialakítására, az élményelemek fokozatos adagolására, a terem berendezésére. „Csak úgy” hiszem, hogy nem lettek volna megvalósíthatóak ilyen mélységig a feladatok. Húgom tapasztalt óvónő, előre felkészített, hogy lesznek gyerekek, akik elkószálnak majd, nem csinálják a feladatokat. Az óvodavezető kétkedve fogadta, hogy 60 percnél tovább bármiről is lehetne óvodásoknak foglalkozást tartani.


Mindezekre rácáfolva egy gyermek sem kószált el, sikerült a figyelmet és az érdeklődést folyamatosan fenntartani nem csak 60 percen keresztül, hanem 120 percen át, úgy, hogy közben tanultak a gyerekek. Lencse Istvánné Erika óvodavezető a következő szavakkal búcsúzott a foglalkozás végén: „Ezt a foglalkozást minden óvodába el kellene vinni.” Rajtunk nem fog múlni!


FELJEGYZÉS BESZÁMOLÓHOZ A KOMÁROMI TALPASÍJÁSZOK KÖZHASZNÚ EGYESÜLET RÉSZÉRE KÉSZÍTETTE: ÉLETTÉR EGYESÜLET

Recommend Documents