Felfedezőút a Bibliában ÁPRILIS Philip Yancey & Tim Stafford szövegének fordítása. Saját használatra
Felfedezőút a Bibliában (Philip Yancey & Tim Stafford szövegének fordítása, saját használatra)
ÁPRILIS
Az aranykor (folytatás) 2- 3: Zsoltárok 139: Dávid lelki életének titka 4- 5: 1 Királyok 3: Lenyűgöző képesség 6- 7: 1 Királyok 8: Fent a csúcson 8- 9: Zsoltárok 84: Otthon, édes otthon 10-11: Példabeszédek 4: Életre szóló tanács 12-13: Példabeszédek 10: Aforizmák 14-15: Példázatok a szavakról: Szóbeli dinamit 16-17: Énekek Éneke 2: Love story 18-19: Prédikátor 3: Ideje van mindennek
Az északi királyság 20-21: 1 Királyok 17: A próféták 22-23: 1 Királyok 18: Leszámolás a hegyen 24-25: 2 Királyok 5: Egy különös kérés 26-27: Jóel 2: A szavak ereje 28-29: Jónás 3-4: Az ellenség szeretete 30-Május 1: Ámósz 4: Az utcai próféta 2-3: Hóseás 1, 3: Példázat a szeretetről 4-5: Hóseás 11: A megsebzett szerető 6-6: 2 Királyok 17: Elhalálozás után
ÁPRILIS 2-3
AZ ARANYKOR (folyt.) 139. Zsoltár – Dávid lelki életének titka: Mit árulnak el a zsoltárok a hősről? 139,23 Vizsgálj meg, Istenem, ismerd meg szívemet! Próbálj meg, és ismerd meg gondolataimat! Annak ellenére, hogy Dávid véres kezű volt, és érzéki bűnbe esett, az „Isten barátja” kitüntető névvel illették már kortársai is. Izraelben volt idő, amikor Istenről úgy beszéltek, mint „Dávid Istenéről”; ennyire szorosan összekapcsolták kettőjüket. Miben állt Dávid titka? Ez a fenséges zsoltár sejteni engedi a titok nyitját. A 139. Zsoltár megmutatja, milyen meghitt kapcsolatban áll Dávid Istennel. Dávidnak talán eszébe jutott időnként, hogy elfusson Isten elől, ám végül arra a felismerésre jutott, hogy bármit is tesz, bárhova megy, Isten elől nem tud elszökni. Ha Isten ismeri minden gondolatát és szándékát, hogyan is futhatna el előle? Dávid zsoltárai azt a tudatos törekvését örökítik meg, amellyel igyekszik mindennapi életét alárendelni az őt körülvevő és szellemi valóságnak. Együtt szemlélve ezeket a zsoltárokat, megláthatjuk, mennyire szorosan képes az ember Istentől függni. Bármit is jelentsen az a kifejezés, hogy „gyakorolni Isten jelenlétét”, Dávid átélte azt. Tudatosan bevonta Istent életének minden részletébe. Látható és láthatatlan dolgok Bár hőstettei miatt (vadállatokat ölt meg puszta kézzel, legyőzte Góliátot, túlélte Saul támadásait, megfutamította a filiszteusokat), népe hősként ünnepelte, Dávid mindig megtalálta a módját, hogy Istent tekintse mindenben a főszereplőnek. Egész életében mélyen hitt abban, hogy a szellemi világ minden tekintetben éppoly valóságos, mint a fizikai környezete, a kardok és lándzsák, barlangok és trónszékek világa. Dávid szilárdan hitte, hogy az ő személye fontos Isten szemében. Egy alkalommal, miután épp hogy megmenekült, azt írta: „[Isten] tágas térre vitt ki engem, megmentett, mert gyönyörködik bennem” (18,20). Más alkalommal viszont hosszan vitatkozott: „Mit használ neked a vérem, ha leszállok a sírgödörbe? Hálát ad-e neked, aki porrá lett, hirdeti-e hűségedet?” (30,10). A 139. Zsoltár gyönyörűen kifejezi, milyen csodálattal tekintett Dávid Isten szeretetére és gondviselésére. Dávid zsoltárait olvasva, azok érzelmi magaslataival és mélységeivel együtt is úgy tűnhet, hogy egyfajta spirituális terápiaként írta azokat, mintegy rábeszélve magát a hitre olyankor, amikor lelki és érzelmi élete hullámzó volt. Most, évszázadokkal később, ugyanezek az imádságok nekünk is segíthetnek abban, hogy – mint a hit lépcsői – az önmagunk körül forgásból Isten valóságos jelenlétébe vezessenek bennünket. Életkérdések Te miként „gyakorolod Isten jelenlétét” az életedben?
ÁPRILIS 4-5 1 Királyok 3 – Lenyűgöző képesség: Az ember, akinek mindene megvolt 3,12 Olyan bölcs és értelmes szívet adok neked, hogy hozzád fogható nem volt előtted, és nem támad utánad sem. Salamon, Dávid fia, a koraérett herceg, már fiatalon mindent megkapott az élettől. Mindennek tetejébe, még Isten is különleges adománnyal ruházza fel. A fiatal Salamon hihetetlen álmot lát, amelyben olyan lehetőséget kap, amiről minden gyermek titokban álmodozik. Isten felkínálja neki azt, amire a szíve vágyik — legyen az hosszú élet, gazdagság, vagy bármi, amit kíván. Amikor Salamon bölcsességet kér, Isten ráadásként jólétet, dicsőséget és békét is ad neki. Bölcsességet szeretne, hogy jó király lehessen. Már maga a kérés is azt mutatja, hogy Salamon máris nagyon bölcs. Sajnos a bölcsességgel együtt járó alázat és szerénység nem marad Salamonnal élete végéig. A második és harmadik fejezet bemutatja Salamon ellentmondásos vonásait is. A 2. fejezetben leírt hatalmi harcok során sokkal kegyetlenebbnek bizonyul apjánál. Ez a tendencia neheztelést vált ki Izrael északi törzseiben, amely végül polgárháborúhoz vezet. A harmadik fejezetben azonban hűséges, bölcs és alázatos uralkodóként látjuk Salamont. Sajnálatos módon, amint uralma növekszik, egyre inkább a sötét oldala látszik kibontakozni. Nagyzási hóbort Az itt olvasható híres jelenet a „salamoni bölcsesség” legnagyszerűbb példája. A KözelKeleten ma is a király jelenti az igazságszolgáltatásban a legfelsőbb bíróságot. Salamon merész indítványa kikényszeríti a két prostituáltból az igazságot, és gyorsan véget vet a csúnya civakodásnak. Már ezekben a boldog napokban is, amelyekről ez a fejezet beszél, veszélyes előjelek mutatkoznak. Salamon külföldi feleséget vesz, és veszélyes politikai szerződéseket ír alá. Nyilvános égőáldozata, amelyben ezer állatot áldozott fel látványosan, éles ellentétet mutat apjának, Dávidnak Isten előtti alázatával. Az új király hajlamos a nagyzolásra — legyen szó istentiszteletről, építkezésről, vagy szexről — ami bukását vetíti előre. Életkérdések Milyen természetes képességekkel rendelkezel? Miként használod ezeket az ajándékokat Isten szolgálatára?
ÁPRILIS 6-7 1 Királyok 8 – Fent a csúcson: Salamon felszenteli a dicsőséges templomot 8,66 Azok áldották a királyt, és hazamentek örvendezve és vidám szívvel azért, mert sok jót tett az ÚR szolgájával, Dáviddal és népével, Izráellel. Salamon költséget nem kímélve építi Isten lakóhelyét. A templom, amelyen 200.000 munkás dolgozik, hamarosan a világ egyik csodájaként lesz ismert. Bizonyos távolságból nézve úgy néz ki, mint valami hóval borított hegytető. Belülről a falak, de még a padló is ragyog a színarany borítástól. A 8. fejezet sok tekintetben az egész Ószövetség csúcspontját, Isten Izraellel kötött szövetségének a beteljesedését jelenti. Salamon összehívja az egész népet, hogy felszenteljék Isten templomát. Miközben emberek ezrei figyelik a hatalmas, nyilvános ceremóniát, az Úr dicsősége leszáll, hogy betöltse a templomot. Még a papok is kihátrálnak a templomból a hatalmas erő láttán. Isten a Salamon templomát teszi meg földi tevékenysége központjának, a tömeg pedig spontán módon úgy dönt, hogy még két hétig ott maradnak az ünnepségen. A bronzból készült emelvényen térdepelve, Salamon király hangos imát mond: „Örömmel építettem neked lakásul házat, maradandót, örök lakóhelyül.” Majd maga is megdöbbenve így folytatja: „De vajon lakhatik-e Isten a földön? Hiszen az ég, sőt az egeknek egei sem fogadhatnak magukba téged, hát még ez a ház, amelyet én építettem!” Látható bizonyíték Ezt Isten tette! Mózesnek és Ábrahámnak tett ígéretei végre valóra váltak. Salamon imája a leghatalmasabb imádság, ami valaha elhangzott. Ebben az imában Salamon áttekinti a szövetség történetét, majd arra kéri Istent, valóságos jelenlétével a templomban pecsételje meg ezt a szövetséget. Isten így válaszol: „Meghallgattam imádságodat és könyörgésedet, amikor könyörögtél előttem. Megszentelem ezt a templomot, amelyet építettél, hogy ott legyen az én nevem mindörökké. Ott lesz a szemem és a szívem is mindenkor” (9,3). Izrael népének végre van országa, amelyet megerősített határok vesznek körül, és Isten jelenlétének ragyogó jelképe közöttük lakik. Senki sem kételkedhet többé Isten hűségében. Életkérdések Van-e olyan ígérete Istennek, amelyre még várnod kell?
ÁPRILIS 8-9 84. Zsoltár – Otthon, édes otthon - Mitől olyan fontos a templom? 84,2 Mily kedvesek a te hajlékaid, ó Seregek URa! Sóvárog, sőt eleped a lelkem az ÚR udvarai után. Az „Otthon, édes otthon” felirat valószínűleg több lakásban díszeleg, mint bármely más mottó. Az otthon az a hely, ahol fáradt tested és sebzett éned biztonságban megpihenhet. Ebben a zsoltárban is hasonló gondolattal találkozunk, ám a különbség drámai: Isten házában olyan otthonra talál az ember, amelynek mélységes vigasztalását minden porcikájában átérzi. A szerző azt állítja, hogy inkább eltöltene egy napot Isten közelségében, dicsérve őt, mintsem ezer napot bárhol másutt. Csaknem lehetetlen eltúlozni, mekkora jelentőséggel bírt a templom a zsidóság számára a történelem során. Büszkék voltak építészeti szépségére (mint ahogy ma is megcsodálják az emberek pl. a Notre Dame katedrálisát), a templomnak azonban messze nem csak szimbolikus értéke volt. Izrael egész vallási életének központja volt ez az épület, Isten háza. A hithű zsidók arccal a templom felé fordulva mondták el napi imádságaikat, és évente három alkalommal elzarándokoltak, hogy kifejezzék hódolatukat Istennek velük kötött szövetségéért. Némelyek egészen odáig elmentek, hogy úgy hitték, hogy a templom mágikus módon megvédelmezi majd őket az ellenséges megszállókkal szemben. Amíg a templom állt, némelyek úgy vélték, hogy idegen hadsereg be nem teheti a lábát Jeruzsálembe. A próféták azonban élesen elítélték az ilyenfajta nézeteket (lásd. Jeremiás 7,4). Irigykedve a verebekre Ez a zsoltár az istentiszteletre érkező hívek templom iránti legmélyebb érzéseit fogalmazza meg. Kórah fiainak egyikétől származik. Ezt a papi kórust még Dávid király hozta létre az istentisztelet zenei életének biztosítására. Amint a szerző a templom felé tart zarándokútja során, öröme és várakozása szinte oázissá varázsolja a pusztaságot. Játékosan azt állítja, hogy irigykedik a verebekre és a fecskékre, amelyek a templom falain belül építik fészküket, mert azok állandóan ott élhetnek. A zsoltáríró lelkesedésének tárgya, a Salamon által épített dicsőséges templom kb. 380 éven át állt. A babilóniaiak Kr.e. 586-ban elpusztították, majd később újraépítették, jóllehet állandóan elhanyagolt állapotban volt. Bár évszázadokkal később a muzulmánok mecsetet építettek a helyszínen, ez a hely sohasem veszítette el megszentelt jelentőségét a zsidóság számára, és még ma is vannak Izraelben olyanok, akik a templom újraépítését szorgalmazzák. Az Újszövetség a Szentlélek templomának nevez bennünket, akik Krisztus által üdvösségre jutottunk (1Kor 6,19). Isten most már bennünk lakik, és nem egy kőépületben. Életkérdések Isten imádata unalmas, vagy inkább izgalmas dolog számodra? Miért? Olvasd úgy a 84. Zsoltárt, mint imádságot, amelyben arra kéred Istent, hogy Szentlelke által állandóan a szívedben lakozzon!
ÁPRILIS 10-11 Példabeszédek 4 – Életre szóló tanács: Mi lett volna, ha Salamon nem tér el ettől? 4,18 Az igazak ösvénye olyan, mint a felragyogó világosság, mely egyre világosabb lesz délig. Bár életének vége felé Salamon már nem Isten tetszése szerint járt, hatalmas tehetségét mégiscsak nemes célokra fordította. A művészetek területén számos remekművet alkotott, amelyek közül némelyik a bibliai irodalom részévé vált. Istentől kapott természetfeletti bölcsességétől vezérelve, több mint ezer dalt komponált, háromszor annyi példázatot írt, többek között az itt összegyűjtött példázatokat is. Ez a fejezet nagyszerűen tükrözi a Példabeszédek könyvének hangnemét. A bölcs édesapa, akit gyermekei vesznek körül, felfedi előttük életének titkait. (Ennek modern párhuzama, hogy emberek milliói vásárolnak híres sportolók és sikeres üzletemberek által írt könyveket, azt gondolva magukban: „Talán ez majd segít nekem abban, hogy én is olyan sikeres legyek.”) Életfogytig tartó tanulás Mielőtt azonban leleplezné titkait, a Példabeszédek könyvének szerzője egy valamit szeretne leszögezni. Az általa tanított bölcsességeket nem lehet egy sor „tedd!” és „ne tedd!” paranccsá degradálni. Ezek nem egyperces bölcsességek. A bölcsesség egész életen át tartó tanulást követel, amely bölcsebbé tehet a sikeres embereknél. A bölcs életvezetés jutalma olyan bőséges, hogy az megér minden áldozatot: „minden szerzeményeden szerezz értelmet” (7. vers). Amikor a szerző egymással szembeállítja az „igazak és a gonoszok útját”, az emberben ösztönösen felmerül a gondolat: Milyen messzire juthatott volna Salamon, ha követte volna mindazt a bölcsességet, amivel rendelkezett! Életkérdések A mai ember is olyan szomjasan és odaadóan keresi a bölcsességet, mint ahogy azt ez a fejezet javasolja? Mire törekednek inkább?
ÁPRILIS 12-13 Példabeszédek 10 – Aforizmák: Példabeszédek helyes értékelésének kulcsa 10,8 A bölcs szívű megfogadja a parancsokat, a bolond beszédű pedig elbukik. A Példabeszédek könyve általánosságokban beszél, nem pedig szigorú és merev szabályokban. Például, a Péld 10,4 azt írja, hogy „aki lustán dolgozik, elszegényedik, de a szorgalmas munka meggazdagít.” Ennek ellenére mindannyian ismerünk elkényeztetett gazdag gyerekeket, akárcsak szorgalmas embereket, akik nem igazán dúskálnak az anyagi javakban. Jellegzetes stílusa miatt, amely főként tömör, csattanós egysorosokból áll, a Példabeszédek könyvét egészen másként kell olvasni, mint a Biblia többi könyvét. Egy fejezetnél nehéz egy alakommal többet olvasni belőle. (A könyv 31 fejezetének elolvasása jó program egy 31 napos hónapra!) Ezt a könyvet kis adagokban kell magunkhoz venni — ízlelgetve, alaposan megemésztve, és engedve hogy mélyen belénk itatódjon. Verselési formák A könyv olvasása során hasznos lehet, ha van némi fogalmunk az itt használt irodalmi eszközökről, különösen az ún. „parallelizmusról”. Ez a héber költészetre jellemző verselési forma azt jelenti, hogy ugyanazt a gondolatot egy kicsit más megfogalmazásban is megismétlik. Például, a Péld 10,10 szinoním párhuzamot használ: „Aki kacsingat, fájdalmat okoz, a bolond beszédű pedig elbukik.” A második tagmondat aláhúzza és kiszínezi az első mondat üzenetét. A 10 fejezet azonban leginkább antitetikus párhuzamosságot használ (Egy gondolatot kontrasztba állít az ellentétével), mint pl. a 10,4-ben: „Aki lustán dolgozik, elszegényedik, de a szorgalmas munka meggazdagít.” A két antitetikus (ellentétes) megállapítást gyakran a „de” kötőszó kapcsolja össze. Mindkét fajta parallelizmus esetén az adja a dolog nyitját, ha összehasonlítjuk a példázat két felének egymással párhuzamos kifejezéseit. A Péld 10,4 esetében pl. a “szorgalmas” kifejezés párja a „lusta”; a „meggazdagít” szó ellenpárja pedig az „elszegényedik.” Néha éppen ezekben az összehasonlításokban bomlik ki a jelentésárnyalatok közötti finom különbség. Életkérdések Ebből a fejezetből melyik példázat vonatkozik rád leginkább?
ÁPRILIS 14-15 Példázatok a szavakról - Szóbeli dinamit: A bölcs a nyelv használatáról tanít 12,18 Van, akinek a fecsegése olyan, mint a tőrdöfés, a bölcsek nyelve pedig gyógyít. Ki a legbölcsebb ember, akit ismersz? Talán egy idős ember jut most eszedbe, aki tele van élettapasztalattal, némi fanyar humorral, és nagyon érdekesen tudja előadni az élet dolgait. Salamon bizonyára ilyen ember volt, aki az élettapasztalatát ízletes falatokban tudta továbbadni. A Példabeszédek könyvében több humor található, mint bárhol másutt a Bibliában. Nyilván Salamon sem üldögélt egész nap, hogy gyönyörű körmondatokkal szónokolja tele a Példabeszédek könyvét. Valószínű, hogy azokat a mondásokat, amelyek fennmaradtak ebben a könyvben, életének késői szakaszában gyűjtötték össze, mindenféle szigorú sorrend nélkül. Így a könyv első olvasatra azt a benyomást keltheti, mintha egy szótárat olvasgatnánk: rövid, önmagukban álló gondolatok egész sorával találkozunk, amelyek között alig van, vagy egyáltalán nincs semmiféle összefüggés. A nyilvánvaló véletlenszerűség ellenére ismerős témák bukkannak fel állandóan ezekben a mondásokban, mint pl. a nyelv helyes vagy helytelen használata, gazdagság és szegénység, önmérséklet és az önuralom elvesztése, lustaság és kemény munka. Megéri az egyes témákat nyomon követni a könyv során. A szavak ereje Egy ilyen témát kiragadva, olvass el valamennyit a sok közül azokból a példabeszédekből, amelyek a szavak erejéről szólnak. Együttvéve, ezek a mondások bölcs és kiegyensúlyozott gondolkodásról tesznek bizonyságot a beszéddel kapcsolatban. Rámutatnak, mekkora robbanó erejük van — pozitív és negatív értelemben egyaránt — az egyszerű szavaknak is. Mi baj lehet a beszéddel, amíg valaki ténylegesen nem hazudik? A Példabeszédek könyve számtalan veszélyt lát. A szavaknak olyan hatalmas erejük van, mint a dinamitnak; akár ölni is tudnak. Még az igaz szavakkal is okozhatunk károkat. A szavak ugyanakkor alkalmasak arra is, hogy megállítsuk vele barátunkat, ha rossz úton jár. A Példabeszédek könyve kiemeli a pletykálkodás veszélyességét, de azt is, hogy milyen jó dolog, ha valaki helyesen inti meg felebarátját. „Élet és halál van a nyelv hatalmában” – állítja a 18,21 verse. Ez a könyv arra tanít, hogyan használhatjuk a beszéd képességét, hogy életet munkáljunk vele. Olvasmányok a szavakról Példázatok a szavak fontosságáról: 10,11.20; 12,14; 15,4; 17,10; 18,21; 25,11 Példázatok a helytelen beszédről: 6,16–19; 11,9.12–13; 12,18; 13,3; 16,27–28; 18,8,13; 26,23–28; 29,5 Példázatok a helyes beszédről: 10,14.21.32; 12,25; 15,1–2.23.28; 16,13.23–24; 17,27–28; 25,12.15; 27,5–6; 28,23 Példázatok a szavakban rejlő veszélyekről: 10,19; 14,23 Életkérdések Mondtál mostanában olyasmit, amit legszívesebben visszavonnál? Milyen életadó szavakat tudtál mondani az utóbbi időben?
ÁPRILIS 16-17 Énekek Éneke 2 – Love story: Korhatáros könyv 2,4 Bevisz engem a borozóházba, és zászlaja fölöttem a szerelem. (Újonnan revideált Károli fordítás) A romantikus szerelemről több dal született már, mint bármi másról. Salamon, akinek 700 felesége és 300 ágyasa volt, enyhén szólva, rajongott a romantikáért. A szerelem iránti szenvedélye végül nagy szomorúságba döntötte. Az Énekek éneke (amelyet Salamon énekeként is ismerünk) azonban a magasztos és gyönyörű szerelemről énekel. Formáját tekintve, a szerelmesek költői párbeszédet folytatnak egymással. Mint általában a szerelmespárok, ők is csak egymást látják, semmi mást. A „kedves” a házasságot egy nagy katonai zászlóhoz hasonlítja, amely akkoriban együtt tartotta a csatában harcolókat. A harc zajában és porában a katonáknak szükségük volt egy látható jelre, hogy be tudják tájolni magukat. A szerelmesek számára a szerelem nyílt és látható megvallása egyfajta zászló volt, amely összetartotta őket. Az Énekek éneke nyelvezete néhány helyen megérdemelné a „18 éven felülieknek” besorolást, de ez elmondható a Biblia számos más szakaszáról is. Ez a fejezet Isten kinyilatkoztatásának részeként bizonysága annak, mekkora ereje van az egymás iránt elkötelezett férfi és nő izgalmas és szépségekkel teljes szerelmének. Életkérdések Milyen hasonlóságokat és eltéréseket mutat ez a fejezet a modernkori szerelmes dalokkal?
ÁPRILIS 18-19 Prédikátor 3 Ideje van mindennek: A gazdag és híres emberek életkérdései 3,10 Láttam azokat a bajokat, amelyeket Isten azért adott az embereknek, hogy bajlódjanak velük. Meglepő, hogy a Bibliába olyan könyv is bekerült, mint a Prédikátor könyve? „Igen nagy hiábavalóság… igen nagy hiábavalóság! Minden hiábavalóság!” – kiált fel az író a reménytelenség hangján (1,2). Üzenete és hangneme talán jobban illene egy kesernyés egzisztencialista könyvhöz, mintsem a Szentíráshoz. Bár a Prédikátor könyve nem említi meg név szerint a szerzőt, számos arra utaló jelet találunk, hogy Salamon királytól származik, ha nem is maga a könyv, de legalább az ihlet. A világ leggazdagabb, legbölcsebb és leghíresebb emberének történetét beszéli el, aki a legmesszebbmenőkig kipróbált minden élvezetet. Ez az ember, a „Tanító”, miután eltékozolta életét, végül bánkódva és csüggedten omlik össze. Hullámzó hangvétele miatt egységes egészként kell kezelni a könyvet, hogy megragadhassuk annak teljes mondanivalóját. Ebben a korai fejezetben egy kis összegzést találunk. Elegánsan felépített költeménnyel indul, amely az időről szól, majd az élet dolgairól való tűnődéssel folytatódik. Nyomasztó teher és reménység A „Bölcs” egész életét a boldogság és a gyönyör hajhászásával töltötte, mégsem talált megelégedést. Legboldogabb pillanatait is beárnyékolta a halál állandó fenyegetése. Szerinte Isten nélkül értelmetlen az élet, és mindenkor az is marad, hiszen mi nem vagyunk istenek. Isten azonban „az örökkévalóságot is az emberi értelem elé tárta” (3,11). Állandóan valami többlet után vágyakozunk: örökké tartó örömökre, soha el nem múló szeretetre, és kiteljesedésre a munkánkban. A Bölcs tehát a két állapot között ingadozik: továbbra is hajlamos az elkeseredésre, valami azonban egyre magasabbra emeli és vonja. A könyv, akárcsak valami személyes napló, a kiegyensúlyozott élet keresésének folyamatát örökíti meg.
Életkérdések A Bölcs fájdalmasan őszintén tárja fel kétségeit és csüggedését. Melyik az a része a fejezetnek, amellyel leginkább azonosulni tudsz?
ÁPRILIS 20-21 AZ ÉSZAKI KIRÁLYSÁG
1 Királyok 17 A próféták: A hősök új nemzedéke 17,21 Istenem, URam! Térjen vissza a lélek ebbe a gyermekbe! Bár Salamon uralkodása alatt Izrael népe aranykorát éli, a végére a király gyengesége komoly károkat okozott az országnak. Pazarló beruházásai miatt súlyos adóterheket szabott ki a népre, akik közül némelyeket szinte rabszolgákként használt. Erkölcsi botlásai aláásták a nemzet szellemi egységét, és az ország rövid ragyogása fokozatosan elhalványul. Salamon halála után Izrael két királyságra szakad, és a pusztulás felé halad. A szakadás utáni kor történelmét olvasva az ember különösen is összezavarodik. A két királyságnak 39 uralkodója lesz, és vagy két tucat prófétát látunk megjelenni mellettük. Nem árt szem előtt tartani az alábbi tényeket, nehogy végleg összezavarodjunk: • Izrael országa a szakadár királyság, amely az északi tíz törzsből áll; fővárosa Samária. Izrael királyai közül mindegyik hűtlenné válik Istennel szemben. • Júda a déli királyság, amelyet két törzs alkot, és amelynek fővárosa Jeruzsálem. Júda királyai Dávid leszármazottai, akik közül némelyek hűségesek maradnak Istenhez és az ő szövetségéhez. Bár a Biblia név szerint megemlíti mind a 39 uralkodót, történetük mégis a feledés homályába tart Salamon uralma után. Isten most a hősök új nemzedékéhez, a prófétákhoz fordul. Kétségbeesetten menekülve Illés, a legvadabb és egyben torzonborz külsejű prófétai személyiség mindenki másnál jobban érzékelteti a döntő fordulatot. Míg Salamon király ékszereket és finom ruhákat hordott, és aranyozott palotában lakott, addig Illés durva, teveszőr ruhát hord, a pusztában alszik és alamizsnáért könyörög, vagy imádkozik. Olyan korban lép színre, amikor Izrael (az északi királyság) politikailag virágzik, szellemileg azonban hanyatlik. A 17. fejezet Illés meneküléséről olvasunk, aki eközben megtanulja hitét teljesen Istenbe vetni. Először is, hollók táplálják. Amikor az ivóvize is elfogy, Isten különleges és lehetetlen helyre küldi őt: egy szegénységtől sújtott özvegyasszony otthonába. Az özvegyasszony, aki még csak nem is izraelita, a gonosz Jézabel királyné szülőhazájában él, ami rendkívül veszélyes hely az üldözött próféta számára. Az özvegyasszony azonban kellő hitet tanúsít a prófétában és az ő Istenében, és megosztja vele utolsó falatját. Jézus később úgy hivatkozik erre a történetre, mint ami azt példázza, hogy Istennek a pogányokkal is terve van (Lukács 4,25–26). Illés borongós és kiszámíthatatlan próféta, akit depressziós rohamok és kétségbeesések gyötörnek, Isten azonban az ő oldalán áll. A történet, amelyben meggyógyítja az özvegyasszony fiát, jól mutatja, hogy Isten nem felejtkezett el a „kisemberekről” sem. Izrael megmenekülése azon múlik, hogy hallgat-e a nép az Illéshez hasonló prófétákra. Életkérdések Kellett-e már valaha Istenhez fordulnod egészségi válság idején? Mi történt?
ÁPRILIS 22-23 1 Királyok 18 Leszámolás a hegyen: Egyetlen próféta 850 ellen 18,21 Meddig sántikáltok kétfelé? Ha az ÚR az Isten, kövessétek őt, ha pedig a Baal, akkor őt kövessétek! Drámaiságát tekintve kevés jelenet vetekszik azzal a történettel, amely a széljárta Kármel hegyen játszódott, ahol a jó és a gonosz erői frontálisan ütköztek. Az olyan könyvekben, mint A gyűrűk ura, vagy az olyan filmekben, mint a Csillagok háborúja, a mítosz-készítők kozmikus összeütközésekről fantáziálnak. A 18. fejezetben leírt történet azonban nem mítosz. Ezen a napon, egyetlen próféta elbánik a királlyal és csaknem ezer papjával. Illés bevonulása nagy feltűnést keltett, amikor teveszőr ruhájában végigment a fényűző Samária teraszos utcáin. Megjelenése éles kontrasztot alkotott a Baál papjaival, akik fehér vászonruhákban jártak, és magas, csúcsos süveget hordtak. Három évvel korábban a pusztulás egyszerű, de népszerűtlen üzenetét hirdette ki: „Ezekben az esztendőkben nem lesz sem harmat, sem eső, hanem csak az én szavamra” (17,1). Ez a bejelentés nyílt hadüzenet volt a Baál követői számára, akik úgy hitték, hogy az ő istenük irányítja az időjárást. Miután átadta az üzenetet, Illés eltűnt. Az elkövetkező három évben ő lett az ország első számú körözöttje. Most pedig Illés próféta visszatér Samáriába. Kihívás a versenyre Izrael népe válaszúthoz érkezett. Más királyok is hoztak bálványimádást a zsidó vallásba, Aháb király azonban, és megszállott felesége, Jézabel ennél sokkal messzebb akarnak menni. Jézabel királyné nemrég adott parancsot egy gyilkos hadjáratra, amelynek célja, hogy megsemmisítse Isten igaz prófétáit, és pogány papokat állítson helyettük. Illés próféta, akinek neve azt jelenti: „Az ÚR az én Istenem”, tövis a királyné oldalában. Illés egy döntő ütközetet javasol, amelyben bebizonyosodik, ki az igazi Isten. Az egyik oldalon a Baál és az Asera 850 papjának fényes tábora, a másik oldalon Isten magányos, besározott prófétája áll. Illés megengedi, hogy a pogány prófétáké legyen az első menet. Amint az oltár körül táncolnak és isteneikhez esdekelnek, ő hátul ülve élvezi a műsort, és őrjöngésbe kergeti őket gúnyolódásával. A papok kardokkal kaszabolják magukat, amíg a vérük is kicsordul. Amikor Illésre kerül a sor, úgy bánik a tömeggel, mint valami hivatásos bűvész. Már-már úgy tűnik, hogy Illés csalásra készül, amikor a csoda megtörténik: tűz száll alá az égből. Végeredményben szó sincs itt semmiféle versenyről. Hangok a pusztában Illés kora az egyik olyan időszak, amikor a legtöbb csoda történik a Bibliában. Isten utolsó figyelmeztetése ez a lázadó északi királyság számára. Mivel Izrael uralkodói és papjai egyre romlottabbá válnak, a Királyok két könyve az Illéshez hasonló prófétákra irányítja a figyelmet. Ezek a próféták szavaikkal és tetteikkel Isten hatalmát képviselik. Jelentőségük eléri, sőt meg is haladja a királyokét. Függetlenül attól, hogy az államigazgatásban dolgoznak, vagy alkalmanként előjönnek a pusztából, az igazi próféták egyedül Istennek tartoznak felelősséggel. Elmarasztalják a „hamis” prófétákat, akik a király udvarában élnek és rendszerint azt mondják, amit a király hallani szeretne. A próféták olyan Istenről tesznek bizonyságot, aki a történelemben munkálkodik. Isten néha hallgat, olykor titokzatosan cselekszik, alkalmanként azonban látványosan mutatja be hatalmát, mint itt, a Kármel hegyén. Életkérdések Ki tölti be ma a próféta szerepét?
ÁPRILIS 24-25 2 Királyok 5 – Egy különös kérés: A büszke tábornok találkozik a prófétával 5,8 Jöjjön ide hozzám az az ember, és tudja meg, hogy van próféta Izráelben! Izrael országa belülről Aháb király romlottsága miatt hanyatlik, kívülről pedig a szomszédos Arám állam támadásai miatt (amit ma Szíriaként ismerünk). Vajon Elizeus, aki Isten prófétája volt abban az időben Izraelben, nem inkább honfitársait kellene, hogy segítse? Ehelyett az 5. fejezetben azt látjuk, hogy Elizeus közbenjárásával meggyógyul az ellenség egyik magas rangú tábornoka. Naamán zarándokútja is mutatja, hogy Elizeus hírneve milyen messze földre eljutott. A pogány király, amikor Elizeusról hall, Isten emberétől kér segítséget Izraelből, hogy tábornokának egészsége helyreálljon. A gazdagnak nehezebb Éles kontrasztot figyelhetünk meg abban, amilyen gorombán bánik Elizeus a hatalmasokkal, mint pl. Naamán tábornokkal, vagy egy másik helyen Izrael királyával, ugyanakkor mennyire gyengéden fordul a szegények és az elnyomottak felé. A bizarr gyógykezelés, amit elrendel, valamint az, ahogy visszautasítja a fizetséget, súlyos sértés Naamán büszkeségének. Elizeus azonban semmi kétséget sem hagy afelől, hogy a gyógyulás Istentől jön, és nem emberi varázserőnek, vagy egy sámán titkos technikáinak köszönhető. Isten engedelmességet és alázatot követel — még egy tábornoktól is, aki tele van kitüntetésekkel és arannyal. Ebben a történetben, valamint még egy másik esetben is (8,7–15), Elizeus Arám királyának tesz szívességet, aki pedig Izrael ellensége. Szolgálata elején Jézus is utal erre a történetre (Lukács 4,27), hangsúlyozva Elizeus üzenetét: ne próbáljuk Istent keretek közé zárni; őt nem lehet manipulálni, a feltételeket ő szabja, mi pedig engedelmességgel tartozunk. Életkérdések Egy híres író, Harold Myra, így fogalmazta meg a keresztény élet lényegét: “Isten meglepetéseiből élni.” Szerzett már neked is meglepetést Isten?
ÁPRILIS 26-27 Jóel 2 – A szavak ereje: Új próféták, eltérő megközelítés 2,11 Nagy és igen félelmetes az ÚRnak a napja! Ki bírja ki azt!? Isten prófétái (kevés kivételtől eltekintve, mint pl. Illés és Elizeus), nem annyira a természetfeletti tetteikkel, mint inkább Isten Igéjének hatalmával közvetítették üzenetüket. Jóel is az „Ige prófétái” közé sorolható. Senki sem tudja pontosan, mikor is hirdette üzenetét. Abban sem lehetünk bizonyosak, hogy vajon az északi Izrael, vagy a déli Júda országában prófétált. Ez a titokzatos ember izgalmas elbeszélő stílusban figyelmezteti népét a közelgő szörnyű katasztrófára. Háromrészes üzenet Jóel könyvének 2. fejezetében mindaz megtalálható röviden, amiről a többi ószövetségi próféta írt: Az ítélet napja. Majdnem az összes próféta írása félelmet keltő szavakkal kezdődik. Néha ellenséges hadseregek támadására, néha természeti katasztrófákra figyelmeztetnek. Például, Jóel könyve eleven képekkel ábrázolja a sáskahadat, amely jelképesen akár valóságos hadsereget is jelképezhet. Akik átéltek sáskajárást, soha többé nem felejtik el. Felhívás a megtérésre. A prófétáknak nyomós okuk volt, hogy a vészharangot kongassák, hiszen az egyes katasztrófákban a nép Istennel szembeni hűtlenségének következményét látták. Sürgetően arra hívják fel a népet, hogy térjenek meg gonosz útjaikról. A Jóel 2,13 ékes szavai egyetlen versben összefoglalják a próféták üzenetének lényegét: „Szíveteket szaggassátok meg, ne a ruhátokat, úgy térjetek meg Istenetekhez, az Úrhoz! Mert kegyelmes és irgalmas ő, türelme hosszú, szeretete nagy, és megbánja, még ha veszedelmet hoz is.” A reményteljes jövő. Minden bibliai próféta – bármily komor legyen is az üzenete – végül a reménység üzeneténél köt ki. Ha összességében nézzük, ezek a próféciák olyan időkről beszélnek, amikor Isten mindent helyreállít a földön, amikor a világ végre olyan lesz, amilyennek Isten látni szeretné. Életkérdések Kellett-e már megbánnod valamit, amit elkövettél? Mi lett az eredménye?
ÁPRILIS 28-29 Jónás 3-4 – Az ellenség szeretete: Jónás kerülőútja Ninive felé 3,10 Amikor Isten látta, amit tettek, és hogy megtértek a rossz útról, megbánta Isten, hogy veszedelembe akarta dönteni őket, és nem tette meg. Amint kimondod Jónás nevét, a legtöbb embernek azonnal a tengeri vihar jut eszébe, és a próféta a hal gyomrában. Az izgalmas cselekmény miatt azonban az olvasók könnyen szem elől téveszthetik a történet lényegét, azaz, hogy miért történt Jónással ez a sok szerencsétlenség: Isten kegyelme ellen lázad, amely a megszálló hatalom felé is megnyilvánul. Izrael egész történelme során olyan nagybirodalmaktól kellett rettegjen, mint Egyiptom, Asszíria és Babilon. Jónás könyve életszerűen tárja fel, mennyire nehéz megtartani az Újszövetség nagy parancsolatát: „szeresd ellenségeidet” (Máté 5,44). Bár a legtöbben elismeréssel tekintenek erre a parancsra, a gyakorlatban keveseknek sikerül megvalósítani. Jónás egyenesen elborzad Isten parancsától, hogy menjen Ninivébe és prédikáljon nekik. Akkoriban Ninive az Asszír birodalom fővárosa volt, amely kegyetlen vérengzéseiről vált hírhedté. (Hogy jobban megértsd Jónás nézőpontját, gondolj azokra a modernkori országokra, amelyek az emberi jogok durva megsértéséről ismeretesek: a náci Németország, Kambodzsa, Kína, Ruanda, Irak,Észak-Korea.) Az asszír katonáknak nem jelentett lelkiismereti kérdést a „felégetett föld” taktikája. Az ellenség városainak és földjeinek elpusztítása után általában lemészárolták a legyőzött népet, vagy vaskampókat akasztottak az emberek orrába vagy alsó ajkába, és azzal hurcolták el őket rabszolgaságba. Jónás esélyt sem akar adni a megtérésre ennek az erőszakos népségnek. Miért menekült Jónás? A legtöbb ember számára ismerős Jónás menekülésének és a hallal való találkozásának története, a 3. és 4. fejezet azonban a kevésbé ismert részleteket is feltárja. A csökönyös próféta azért futott el, mert félt, hogy Isten az ősi ellenségnek is megbocsát. Előérzete beigazolódott: azzal, hogy egyszerűen kihirdette az ítéletet, lelki ébredést robbantott ki a pogány Ninivében. A város olyan mélységes bűnbánatot tart, ami Isten népe életéből gyakran hiányzott. (Jézus később a megtérés példájaként állítja Ninive lakosait saját korának megtéretlen zsidósága elé [Máté 12,41].) A legtöbb próféta nagyon boldog lett volna ilyen eredmények láttán, Jónás azonban egy összeaszott kúszónövény alatt duzzogva elismeri, hogy ő kezdettől fogva gyanította, hogy Isten kegyelmes lesz. Többé nem bízik Istenben — azaz: már nem bízik abban, hogy könyörtelen lesz Ninivével szemben. „Mióta Jónás könyve megíratott, többé már nem bízhatunk abban, hogy Isten nem lesz újból kegyelmes” — mondta Robert Frost, a költő. Jónás könyve a következő éles kérdéssel ér véget: korlátozhatjuk-e Isten kegyelmét és megbocsátó irgalmát? A könyv azt is tudtunkra adja, mi Isten végső célja választott népével: Isten azt akarja, hogy népe — akárcsak Jónás — más embereket is elérjen, hogy szeretetet és megbocsátást közvetíthessen feléjük. Életkérdések Próbáltad-e már valaha is tudatosan szeretni „ellenségeidet”?
ÁPRILIS 30 – MÁJUS 1 Ámósz 4 – Az utcai próféta: A vidéki fiatalember, akit sokkol a nagyváros 4,6 Én meg azt tettem veletek, hogy nem volt harapnivaló városaitokban, kenyérhiány volt minden helységetekben, mégsem tértetek meg hozzám! - így szól az ÚR. Bár a Biblia prófétáinak társadalmi háttere és személyiség-típusa nagyon sokféle, napjaink modern rajzfilmkészítői hajlamosak egyetlen sztereotip képpel ábrázolni őket. Tény és való, hogy Ámószra jól illik ez a sztereotip kép. Ő valóban az a fajta próféta, aki – kezében egy táblával - megáll az utcasarkon, és dühödt szidalmakkal illeti a bűnös világot. A sors fintora, hogy Ámósz éppen akkor bukkan fel Izraelben, amikor az északi királyság gazdaságilag virágzik. A kormány a helyén van, az emberek pedig annyira élvezik az életet, hogy nem érnek rá a próféta kiabálását hallgatni. Éppen ez az oka annak, hogy Ámósz annyira nyomatékosítja mondanivalóját. Más prófétákkal ellentétben, Ámósz paraszti származású. A déli országból vándorolt Izraelbe, és tájszólása miatt gyakran válik a kifinomult városlakók viccelődésének céltáblájává. Képtelen túltenni magát az északi városok fényűző életmódján: díszes pamlagok, elefántcsontból faragott ágyak, nyári lakrészek, első osztályú húsáruk, finom borok, stb. Ámósz azonban azt is látja, hogy ez a pazarló gazdagság igazságtalanságokra épül, amit nem tud szó nélkül hagyni. A magukat annyira vallásosnak tartó emberek alig várják, hogy vége legyen a szombatnak, hogy rohanhassanak vissza dolgozni, másokat becsapni. Erős hadseregük árnyékában Izrael lakosai tartós biztonságban érzik magukat. Hamis biztonság Amint arra Ámósz figyelmeztet is, Isten népe nem gyömöszölheti Istent az életének valamelyik kis zugába, hogy – mint valami amulettet – majd akkor vegyék elő, amikor nekik szükségük lesz rá. Isten nem valami házi kedvenc, hanem hatalmas oroszlán. Ámósz könyvében szinte halljuk félelmetes üvöltését. „Készülj Istened elé, Izráel!” (4,12) – kiáltja Ámósz az utcákon, ám szavainak akkoriban sem volt több foganatja, mint napjainkban. A próféta figyelmeztetése azonban beigazolódott: hihetetlenül rövid időn belül Izrael országa darabokra hullott. Alig harminc évvel Ámósz után, az északi királyság megszűnt létezni. Ámósz könyve nem túl kellemes olvasmány — annak üzenete ma is fájóan igaz, amikor a nemzetek saját sikerességüket hazai bruttó össztermékük és katonai erejük alapján mérik. Éppen ezért érdemel alapos figyelmet. Életkérdések Milyen párhuzamokat fedezel fel Ámósz kora és napjaink között?
MÁJUS 2-3 Hóseás 1,3 Példázat a szeretetről: Hóseás odaadó szerelme hűtlen felesége iránt 3,1 Ezt mondta nekem az ÚR: Szeresd csak tovább azt az asszonyt, aki más szeretője és házasságtörő. Izrael népének széthullását látva, Isten Igéje megszólítja Hóseást. A szenvedő népnek arra van szüksége, hogy gyengédebb hangnemben szóljanak hozzá, ezért Hóseás a kegyelem és megbocsátás reményteli üzenetével közeledik. A legtöbb próféta a hallgatóságra összpontosít, és mindarra, amit elrontottak. Ezzel ellentétben, Hóseás Istenre irányítja a reflektort. Mit érez vajon Isten, amikor látja, hogy választott népe elutasítja őt, és idegen istenek után futkos? Mintha a szavak nem lennének elégségesek, hogy közvetítsék szenvedélyességét, Isten arra kéri Hóseást, hogy ne féljen saját életével előadni az élő példázatot. Feleségül vesz egy laza erkölcsű nőt, akit Gómernak hívnak, és aki — hozva a papírformát — hamarosan otthagyja, és paráználkodik. Csak amikor előadja ezt a drámát, akkor érti meg Hóseás, és lesz képes kifejezni, mit érez Isten, amikor Izrael elutasítja az ő szeretetét. Szegény Hóseás élete szappanoperába illik. Gómer annyira mélyre süllyed, hogy rabszolgának adja el saját magát, Hóseás azonban visszavásárolja, megbocsát neki és újra feleségének tekinti. A történet sajnos megismétlődik. Gómernak két gyermeke születik — de vajon tényleg Hóseás az igazi apjuk? A törvény szerint el kellene kergesse parázna feleségét, vagy bíróság elé kellene állítsa. Amit Hóseás tesz — és amit Isten tesz — az példa nélkül áll. Megtört szív, megtört szövetség Hóseás Gómer iránti, határokat nem ismerő szerelme Isten örök szeretetét jelképezi, amellyel népét szereti. Bár Izrael népe sárba tiporta Isten nevét, ő még mindig kész újra magához fogadni őket. Hóseás könyvében találkozunk először azzal, hogy Isten és Izrael szövetségét a házasság terminológiájával írják le. Azt mutatja be, hogy Isten egy szerelmes vőlegény gyengédségével és vágyakozásával tekint menyasszonyára. A szövetség megkötésekor Izrael örök szeretetet és engedelmességet ígért Istennek, „míg a halál el nem választ.” Hóseás korára azonban ez a lángoló szeretet már rég kialudt. Bár Istennek majdnem a szíve szakad meg, mégis azt ígéri nekik, hogy új esélyt ad, és új szövetséget a jövőben: „Azon a napon férjednek fogsz hívni - így szól az ÚR -, és nem hívsz többé Baalnak.” (2,16). Életkérdések Izrael és Isten kapcsolatának több szintjét említi Hóseás: udvarlás, jegyesség, mézeshetek, hűtlenség, válás. Hol tartasz Istennel való kapcsolatodban?
MÁJUS 4-5 Hóseás 11 A megsebzett szerető: Amire Isten hatalma sem képes 11,8 Hogyan adnálak oda, Efraim, hogyan szolgáltatnálak ki, Izráel? Sokan úgy gondolkodnak Istenről, mint valami személytelen erőről, mint pl. a gravitáció törvényéről. Ezzel ellentétben, Hóseás ábrázolásában Istent személyként ismerjük meg, aki szenvedélyes, haragos, ugyanakkor könnyezik és szeret. Ez az Isten mélyen megszomorodik, amikor látja népének elutasító magatartását. Isten arra használja Hóseás szerencsétlen történetét, hogy saját keserűségét ábrázolja vele. Amikor Isten rátalált Izraelre, és első látásra beleszeretett, olyan volt – mondja Isten -, mint amikor valaki szőlőt talál a sivatagban (9,10). Amikor azonban Izrael újra és újra visszaél Isten bizalmával, Isten úgy érzi magát, mint egy sebzett, megalázott szerelmes. Isten szavainak hangneme - meglepő módon - önsajnálatot fejez ki: „Ezért én olyan leszek Efraimban, mint a moly, és Júda házában, mint a rothadás” (5,12). A szeretet hatalma — és erőtlensége Az elhagyott szerető erőteljes képe (11. fejezet) megmagyarázza, miért ingadoznak annyira Isten érzései. Isten arra készül, hogy eltörölje Izraelt, majd vár, azután sírva fakad, kitárja feléjük karjait… de mégsem… ismét a komor ítélethirdetés következik. Az állandó hangnemváltás talán irracionálisnak tűnik, kivéve, ha valaki már átélte, mit jelent az, amikor elhagyja a szerelmese. Van-e erőteljesebb emberi érzés, mint amit a szerelmi hűtlenség okoz? Kérdezz meg egy középiskolás lányt, akit éppen most dobott el a barátja egy csinos pom-pom lány kedvéért. Vagy hangold a rádiót valamelyik sláger csatornára, és figyeld meg azoknak a daloknak a szövegét, amelyek a hűtlenség okozta szívfájdalomról szólnak. Esetleg lapozd fel a napilapokban a gyilkosságokról szóló híreket; meglepően sok esetben az elhidegült szeretővel való konfliktus áll a háttérben. Hóseás és Isten története eleven színekkel ábrázolja, milyen érzés reménytelenül szeretni valakit, és semmit nem kapni viszonzásul. Minden hatalma ellenére, maga Isten sem kényszerítheti az embert, hogy szeresse őt. Életkérdések Mikor érezted magad elárulva?
MÁJUS 6-7 2 Királyok 17 – Elhalálozás után: Az északi királyság megszűnik létezni 17,14 De ők nem hallgattak rájuk, hanem úgy megkeményítették nyakukat, amilyen nyakasak voltak őseik is, akik nem hittek Istenükben, az ÚRban. Izrael történelme során eddig is már számos kiemelkedő prófétai személyiség próbálta meggyőzni a népet, hogy változtassa meg útját. Ám sem Illés és Elizeus csodatételei, sem pedig Hóseás és Ámósz szenvedélyes kérlelése nem vezetett eredményre. Amikor jönnek a bajok, a nép kétségbeesetten katonai szerződéseket ír alá, és a szomszéd népek isteneihez fordul segítségért. Izrael népe sohasem fordul teljes szívével Isten felé. Amiről a próféták annyira szívbemarkolóan szóltak, az ítélet napjának eljöttéről van szó ebben a száraz, csupán a tényekre szorítkozó történelmi beszámolóban. Ez a fejezet az északi királyság, Izrael halotti bizonyítványa; annak a királyságnak, amely eltűnt a térképről. Izrael országa akkor érkezik el történetének végéhez, amikor annak királyai – minden prófétai tanács ellenére – Asszíriától, majd Egyiptomtól próbálnak politikai védelmet vásárolni. Amikor Asszíria leleplezte az árulást, hadseregével megszállta az országot. A tíz elveszett törzs A korábbi háborúk során az asszír hódítók a népirtás politikáját alkalmazták, megsemmisítve ellenségeiket, elpusztítva országukat és minden birtokukat. Később arra tértek át, hogy a legyőzött népeket deportálták, és helyükre más meghódított területekről való idegeneket telepítettek. Ilyen radikális gyökértelenítés után a meghódított népek aligha voltak képesek újraszerveződni vagy fellázadni, ezért nem jelentettek már fenyegetést. Ennek a deportáló politikának a jegyében, miután Asszíria meghódította az északi királyságot, 27,290 hadifoglyot hurcol el a szülőföldjéről, szétszórva Izrael népének „elveszett tíz törzsét”, helyükre pedig más meghódított népcsoportokat telepítettek. (Ide vezethető vissza a samaritánusok eredete is, amely népcsoport az Újszövetségben is megjelenik, sőt, megtalálható a modern Izraelben is [lásd 17,24]. Ez az etnikailag vegyes népcsoport az élő Isten tiszteletéből átvett elemekkel keveri saját vallását.) A 17. fejezet után a Biblia a déli királyság, Júda felé fordítja figyelmét, amely a megmaradt két izraelita törzsből áll. A Királyok második könyve azt a diagnózist állítja fel, hogy az északi királyság legfőbb betegsége a bálványimádás volt, és ez volt az oka az asszír inváziónak is. Sajnos a bálványimádás már a déli királyságban is megvetette a lábát. Életkérdések A mai hívőket milyen formában fenyegeti a bálványimádás bűne? A vagyon “imádata”? Szex? Emberek? Eszmék? Valamilyen ideál?
