ALFÖLD
Fekvése • 100000 km² MO-területén 50800 km² • Határai: • Nyugaton Sió, Sárvíz • Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék törésvonalai
Felszín • Akkumulációs terület, mikrorelief • (Lejtés: 6 ‰ /60 cm/10000cm, szintkülönbség 1 km²-en < 200 m (30 m – tökéletes síkság) • Tengeri üledék + folyami hordalék (alluviális terület) vagy eolikus akkum. terület
Felszínalaktani formák (relief nagyformák) • F .pliocén folyami hordalék lösszel • Ó pleisaztocén lösztakarók (alatta folyóvízi rétegek) • Ó pleisztocén futóhomok területek (hordalékkúpok) • Új pleisztocén- holocén hordalékkúpok • Új pleisztocén- holocén teraszmezők • Új pleisztocén- holocén peremsüllyedékek
Geomorfológiai körzetek • Morfotektonikai fővonalak: – 1. Duna – 2. Szolnok-Záhony Tisza vonal – 3. Érmellék- Berettyó- Sárrét vonal
Geomorfológiai körzetek: - Duna jobb oldal (1.4, 1.5- Dráva mente) - Duna – Tisza köze (1.2, 1.3 – Bácska) - Északi peremvidék (1.9) - Tiszamente, Tiszántúl (1.6,1.7, 1.8; 1.10Nyírség, 1.11 Hajdúság, 1.12 BerettyóKörösvidék, 1.13 Körös-Maros köze)
1.1 Dunamenti - síkság • Duna eróziós- akkumulációs síksággá szélesedő 20-30 km-es völgye • Új pleisztocén előtti törmelék-és hordalékkúp síkság: Pesti (1.1.1.) Csepeli-Mohácsi sík (1.1.2.). Részei: Csepeli, Solti, Kalocsai- Sárköz, Tolnai sárköz /Bajai síkság/, Mohácsi-sziget) • Laterális erózió- völgysík mélyítés – teraszvidékek (Bácska, Mohácsi-terasz)
1.2 Duna – Tisza közi síkvidék • Duna pleisztoc. hord.kúpja – homokos hátság – Homok, kavicsoshomok, löszös homok, iszapos rétegek – DK-felé kiszélesedő kúppalást – Izsák-Kolon-tó, ágasegyházi és kunszentmiklósi tavak – pleisztocén végi Duna medrek
Futóhomok felszínek: Würm- óholocén sztyeppklíma+ török hódoltság idején legeltetés félig kötött formák: dűnék, garmadák, deflációs mélyedések
1.3 Bácskai - síkvidék • Új pleisztocén II. Duna terasz DK-i irányba lejt • Illancs (1.3.1.1.) hordalékkúp maradvány homokpuszta északi szélén áll a 172 m magas Ólomhegy • Bácskai lösztábla (löszös síkság 1.3.1.2.)
Vizei • A Bácskai-sík vidékén tíz természetes tó vízfelülete csupán 35 ha kiterjedésű, amelyből egyedül a szatymazi Fehér-tó 15 ha-t foglal el. Ezeken felül 500 ha kiterjedésben alakítottak ki tározókat és halastavakat, melyek közül a legnagyobb Kelebia melletti 220 ha kiterjedésű halastó.
1.4 Mezőföld • 4000 km² átmeneti táj • Északi része Etyeki – dombságpleisztoc letarolódás • Középső része Sárvíz hordalékkúpja • Déli pleisztoc. Löszhátságok (löszfalak 60 m) • Pleisztoc kori mozgások sakktábla szerű feldarabolódás
1.5 Drávamenti- síkság • Újpleisztoc terasz: deflációs szélbarázdák, garmadák • Holocén hordalékkúp ártér
1.6 Felső Tiszavidék • Északon megsüllyedt hordalékkúp: Bodrogköz, Rétköz • Keleten, délen Szamos és Tisza megsüllyedt hordalékkúpok – Szatmárberegi síkság
1.7 Közép- Tiszavidék • Óholocén süllyedék: Zagyva-medence, Jászság • Süllyedékből kimaradt „rögök” Hordalékkúpok: Tarna hord.kúp, Nagykunság, Szolnok körny. Hortobágy Folyószab. előtt árterek elegyengetett löszös iszap Antropogén tájelemek: duzzasztóművek, morotvák, gátak, agyag-és homokbánya gödrök
1.8 Alsó- Tiszavidék • Pleisztocén árkok a Maros és Tisza völgye Csongrád 83m Szeged 79m • Alluviális teraszok
1.9 Észak- alföldi hordalékkúp síkság • Zagyva-vidék, Gyöngyös-Heves vidék, Borsodi-Zempléni előtér, Borsodi Mezőség, Sajó-Hernád sík • Erózióbázis: Közép-Tiszavidék
1.10 Nyírség • Tisza-Szamos hordalékkúp, eróziós, deflációs eredetűek • Homokvidékek, mészben szegény terület, rétlápok, savanyú talaj, nyírfák Feltöltődésében a Északkeleti-Kárpátokból és az Erdély felől lefutó folyók jelentős szerepet töltöttek be. Az élő és elhagyott medrek közötti, száraz felszíneket az új pleisztocén szelei megtámadták és futóhomokot fújtak ki belőlük.
1.11 Hajdúság (Hajdúhát) • Homokos-lösz, löszös-homok, iszapos lösz • Nyugati pereme a Keleti főcsatorna, a Hortobágy irányában tereplépcsők, lösz-tanúhegyek jellemzik.
1.12 Berettyó - Körösvidék • Pleisztocén-holocén medence a Berettyó és a Körösök hordalékkúpja között
1.13 Körös – Maros köze • Maros hordalékkúp (kavics, homok és iszaprétegek váltakozása), kőzete: folyóvízi úton áttelepített lösz
