Fekete Mária ünnepi kötet eleje.indd :38:34

E

Fekete Mária ünnepi kötet eleje.indd 1

urópé égisze alatt Ünnepi tanulmányok Fekete Mária hatvanötödik születésnapjára kollégáitól, barátaitól és tanítványaitól

2015.04.16. 12:38:34

| Ókor - Történet - Írás | 4. sorozatszerkesztő: csabai zoltán (pécsi tudományegyetem, ókortörténeti tanszék)

Fekete Mária ünnepi kötet.indb 2

2015.04.16. 12:29:58

EURÓPÉ ÉGISZE ALATT

ünnepi tanulmányok fekete mária hatvanötödik születésnapjára kollégáitól, barátaitól és tanítványaitól

szerkesztette csabai zoltán, szabó ernő, vilmos lászló és vitári-wéber adrienn

pécsi tudományegyetem, ókortörténeti tanszék – l’harmattan pécs – budapest, 2015


2015.04.16. 12:29:58

A könyv megjelenését a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara támogatta.

© Szerzők és szerkesztők, 2015 © L’Harmattan Kiadó, 2015 A kötetben közölt képek jogtisztassága, a szövegek tartalma és nyelvezete szerzői felelősség. Szerk.


2015.04.16. 12:29:58

Tartalomjegyzék

Fekete Mária hatvanöt éves . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Laudatio . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 Szerzőink . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 Hogyan került Marcus Ulpius Bato Daciába? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 Agócs Nándor Az ún. Hercules-buzogány amulett etnikai és vallási háttere . . . . . . . . . . . . 29 T. Bíró Mária Egy késő-óbirodalmi vidéki előkelőség kísérete: Szeni-iqer áldozathordozói (TT 185) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43 Fábián Zoltán Imre A lélek születése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55 Gresz Ágnes Latin feliratok a Barbaricumban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63 Grüll Tibor „INVICTA ROMA AETERNA”. Attalus tragikus császársága . . . . . . . . . . . 77 Horváth Szilvia – Kiss Magdolna Minden másképp van? Tíz év és tíz érv a késő rézkori badeni kultúra kora bronzkorban való továbbélése mellett . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99 Horváth Tünde


2015.04.16. 12:29:58

6

•

Tartalomjegyzék

Bronzkori szúrófegyverek Vas megyei gyűjtők tulajdonában . . . . . . . . . . . 171 Ilon Gábor Széljegyzetek a Kárpát-medence kora bronzkora kapcsán . . . . . . . . . . . . . 187 Mrenka Attila Kísértetek a késő császárkori történetírásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 215 Nagy Levente Bronzból és vasból készült mécsesek Vértesszőlős 092/2 lelőhely római rétegéből . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 251 A. Pál Gabriella A késő rézkori Vučedol-kultúra díszítő művészetének szimbolikus vonásai: a naptáredény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 261 Pásztor Emília Anti-sasanian movements in 6th century Persia – the case of Wistaxm and Windoē . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 281 Miklós Sárközy Lex collegii negotiantium citriariorum et eborariorum . . . . . . . . . . . . . . 297 Szabó Ernő Keleti mítoszelemek nyugati megjelenése a regölyi astragalos leletek tükrében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 321 Szabó Géza A hagymafejes fibulák rangjelző szerepéről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 365 Tóth Endre Dodekathlos – Herakles tizenkét munkájának ábrázolásai pannoniai és noricumi síremlékeken . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 383 Tóth Henriett


2015.04.16. 12:29:58

Tartalomjegyzék

•

7

Történet a történetben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 413 Vilmos László A Paradicsom Sopianae ókeresztény temetőjében . . . . . . . . . . . . . . . . . . 421 Visy Zsolt Az első, pécsi őskori telepásatás és leletanyaga a Nemzeti Múzeumban – Pécs-Makárhegy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 439 Vitári-Wéber Adrienn A neolitikus és rézkori ember alakú szobrocskák értelmezéséről. Észrevételek az idolok darabolódásának/darabolásának kérdéséhez . . . . . . . . . . . . . . . 503 László Attila Rövidítések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 525


2015.04.16. 12:29:58


2015.04.16. 12:29:58

pásztor emília

A

késő rézkori Vučedol-kultúra díszítő művészetének szimbolikus vonásai: a naptáredény*

A Vučedol-kultúra klasszikus fázisának egyik legjellemzőbb és egyben leghíresebb lelete, a vinkovci un. calendar pot vagy naptár-edény. Bár az edény hiányos, de még így is jól látható, hogy felülete négy vízszintesen párhuzamos zónára osztott, melyeket függőleges vonalpárokkal további mezőkre bontottak, így sakktáblaszerűvé tették az edény felületét. A zónákon belül minden második mezőben egy-egy, időnként ismétlődő motívum/szimbólum áll. Alexandar Durman állítása szerint az edény felületén egy naptárábrázolás található. A vízszintes sávok egy-egy évszakot szimbolizálnak, az egyes sávokban látható jelek pedig egy-egy olyan csillagképet képviselnek, amelyek a különböző évszakokban jelzésértékűek voltak a vučedoli nép számára.

Ezzel szemben a szerző állítása szerint az edény felületén található szimbólumok hasonlóságot mutatnak az Kr. e. 2500 körüli időre datálható Ur-i királysírokból előkerült játéktáblák absztrakt motívumaival, így ezeknek a szimbólumoknak a használata nem korlátozódik kizárólag a Vučedol-kultúrára. A klasszikus fázis díszítő művészetében ezek a jelek vezető szerepet játszanak. A szimbólumok összehasonlító vizsgálata is erősíti a szoros kulturális kapcsolat meglétét a kelet mediterrán térséggel.

∗

Köszönettel tartozom Irving Finkelnek és a British Museumnak a cikkekért és a legszebb épen maradt táblajáték fotójáért. Hálás vagyok Aleksandar Durmannak az engedélyért a fotók használatára és Tomislav Bilićnek azért, hogy elolvashattam a megjelenés alatt lévő munkáját.


2015.04.16. 12:30:19

262

•

Pásztor Emília

BEVEZETÉS

A Kárpát-medence déli felét is érintő késő rézkori/kora bronzkori Vučedol-kultúra díszítőművészetének gazdagsága, egyes összetett elemek következetesen ismételt használata azt sugallja, hogy ezek az elemek többek voltak egyszerű díszítő motívumnál. A legtöbb kör alakú jelet csillag vagy napszimbólumnak tartanak, köszönhetően a csillagszerű megjelenésének. A kultúra klasszikus fázisában bőséges számban megtalálhatók az agyagtárgyakon, különösen a finom kerámián.

A VUČEDOL-KULTÚRA

A kultúra nevét a Duna jobb partján található, horvát Vukovár várostól 6 km-re, délre fekvő régészeti lelőhelyről kapta. A Kárpát-medencei terminológia szerinti késő rézkorból a kora bronzkorba átvezető időszakban, Kr. e. 3000 és 2200 között élt és virágzott. A kultúra elterjedési területe a korai időszakban a jelenlegi kelet Slavonija (Szlavónia) és Srem (Szerémség) térségre korlátozódott és a klasszikus fázisnak nevezett időszakban is még meglepően kis területre koncentrálódott1. Életének utolsó időszakában elterjedése és hatása jelentősen megnövekedett. Jellegzetes anyagi kultúrája számtalan helyi változatban megtalálható a Kárpát-medencétől nyugat Balkánon keresztül egészen az Adriai tenger partjáig2. A Kárpát-medencei eddigi legészakibb települése a dombmagaslaton fekvő Somogyvár-Kupavárhegyen volt. A vučedoli népesség átveszi a korábbi lakóhelyeket, de új helyeken is létesítenek új településeket. A telepek részben folyóparti teraszokon, részben olyan stratégiailag fontos magaslati pontokon létesültek, ahonnan a környék jól szemmel tartható volt. Mindez tisztán jelzi, hogy a védhetőség fontos szempont volt számukra. A kultúra új öntési technológiai módszereket alkalmazva aknázta ki a regionális rézlelőhelyeket és olyan technikai alapfogásokkal készítettek nyéllyukas baltákat, vésőket és tőröket, amelyek az Égei- és Fekete-tenger vidékén közel egy időben alakultak ki és terjedtek el. Bár a Vučedol komplexum a helyi aeneolit kultúrákból fejlődött ki, jelentős külső hatások is hozzájárultak a formálódásához. A szakrális szarvakat (horns of consecration) jelképező agyag szobrocskák3 egy galamb alakú kerámia edény, melynek nyakán egy bekarcolt kettősbalta (vagy pillangó) motívum látható, talán vízáldozat céljára készí1 2 3

Miloglav 2012, Durman 1989, Fig. 1. Periša 2007. Bilić 2013, Hoti 1990.


2015.04.16. 12:30:19

A késő rézkori Vučedol-kultúra díszítő művészetének szimbolikus vonásai…

•

263

tett talpcsöves edény,4 egyértelműen az égei világ felé mutat. Másfelől a kurgán alatti temetkezések, a kettős sír Vučedolnál,5 és néhány jellegzetes formájú edény (különösen a kereszt talpú tálka az un. „füstölő”)6 a sztyeppei népek felé mutat7. Azonban nemcsak kulturális, de genetikai kapcsolatot is feltételeznek a sztyeppe és a vučedoli kultúra között. Bár történtek kísérletek arra, hogy Marija Gimbutas elmélete alapján a kultúra születését kapcsolatba hozzák az indoeurópai vándorlás feltételezett első hullámával, a bizonyítékok nem egyértelműek.8 A díszítési stílusuk látványosan alkalmazza a fehér inkrusztációs technikát a mélyen vésett főleg geometrikus mintákban, amelyek különösen szépen mutatnak a finom kerámiák fénylő, sötétbarna felületén. Ritkán vörös festést is alkalmaztak. A magas technikai és művészi igényességgel készített és gazdagon díszített kerámia a klasszikus fázisra jellemző.

A VUČEDOL-KULTÚRA DÍSZÍTÉS RENDSZERÉNEK JELLEGZETES, CSILLAGSZERŰ MOTÍVUMAI

A jellegzetes, többször alkalmazott geometriai motívumok nagy része apró vonalkákkal szegélyezett, ami csillagszerű, fényt sugárzó tulajdonsággal ruházza fel a díszítő elemet. Ez szolgáltatott alapot Aleksandar Durman elméletéhez, melyben ezek a jelek naptári jelző funkciót hordozó szimbólumokká váltak. A finom kerámia felületén található motívumok nagy részének alapszerkezetét vagy a motívumok elrendezését a négyes szám jellemzi. Az ornamentika legjellegzetesebb „csillagszerű” elemei: – öt csillagszerű pont, amelynek elrendezése egy dobókocka ötösét utánozza, öt egymáshoz közeli csillagszerű vagy fényes objektumot jelez

4 5 6 7 8

Hoti 1991. Hoti 1994. Gale 2002: 59, tábla 4: 3–6. Garašanin 1982. Durman 2000, Hincak et al. 2007, Hincak et al. 2013.


2015.04.16. 12:30:19

264

•

Pásztor Emília

1. kép. Durman 2000, Fig. 38. nyomán

– kettős vonallal vésett „sugaras” rombusz vagy négyzet, gyakran kereszttel vagy ponttal a közepén9 – több koncentrikus kör, közepén különböző jelekkel: hármas kör, kereszt, X jel szárai között egy-egy ponttal


– négy, szimmetrikusan elrendezett háromszög, melyek csúcsukkal egy közös kört érintenek –a díszítmény kizárólagosan a jellegzetes talpas tálka belsejét borítja, ami által a belsődíszes talpas tálak a vučedoli kultúrát vagy annak hatását jelző tárggyá váltak

9

Durman 2000, Fig. 55.


2015.04.16. 12:30:19


•

265


– három pont egy sorban, mint külön díszítő elem.

A VUČEDOL-KULTÚRA ARCHAEOASZTRONÓMIAI JELLEGZETESSÉGEIVEL KAPCSOLATOS FELTEVÉSEK

Az első kutató, aki a megszokott régészeti módszerek mellett archaeoasztronómiai szempontokat is alkalmazott a kultúra díszítő rendszerének tanulmányozásakor, Aleksandar Durman volt10. A különleges, csillagszerű motívumokat sakktáblaszerű mezőkre osztott rendszerben alkalmazó díszítőművészet arra inspirálta őt, hogy a szimbólumokat csillagképekkel, bolygókkal hozza kapcsolatba. Feltételezte továbbá, hogy az egyes jelcsoportok több csillagászati eseményt rögzítenek. Állítása szerint a rendszeresen alkalmazott öt, kötött elrendezésű jelből álló szimbólum együttes az Orion csillagképet jelképezi, amint kora este feltűnik a téli csillagos égen. Feltételezése szerint a komplex motívum gyakran jelentősen nagyobb középső pontja az Orion övét formáló három szignifikáns csillag együttesét jelképezi. Állítja továbbá, hogy a gazdagon díszített tál, amely egy szakrális gödörben talált emberi csontvázak melléklete, megjeleníti a Mars és a Vénusz bolygó együttállását a Pleiadok (Fiastyúk) csillaghalmazban. Szerinte emberi áldozattal állítottak emléket ennek a ritka csillagászati eseménynek. A különleges, sakktábla szerű díszítés elemeit és azok arányait tanulmányozva egyes kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a vučedoli kultúra népe ismerte a Pitagorasz féle első számhármas, a 3, 4 és 5 számok kapcsolatát, és ezt a tudásukat 10

Durman 2000.


2015.04.16. 12:30:19

266

•

Pásztor Emília

alkalmazták a díszítmények megalkotásakor. Állításuk szerint a különböző sakktábla minták díszítésbe kódolt különböző számításokat jeleznek. Ezt az ismeretet használták fel, állítják a kutatók, az időszámításukban is. Így a vučedoli kultúra rítusait csillagászati események irányították, szentélyeinek építésében pedig matematikai szabályt alkalmaztak.11 Tomislav Bilić úgy gondolja, hogy ha összetett csillagászati események nem is, a Nap biztosan fontos szerepet játszott a kultúra hitvilágában.12 A klasszikus fázis finom kerámiájának nagy részét napszimbólumok díszítik, melyek között több ábrázolás a horizonton álló Napot jelképezi. A vučedoli un. szent szarvakat (horns of consecration) szimbolizáló agyagszobrok, akárcsak minószi társuk is, a horizonton álló (felkelő vagy lenyugvó) Nap fontosságát hangsúlyozzák a hitvilágban. A minószi horns of consecration valójában nem szarvakat szimbolizál, hanem az egyiptomi szent hegyeket, az ég kapuját a horizonton, ahol a nap felkel és lenyugszik, és amit az egyiptomi akhet-jel is kifejez.13

NAPTÁREDÉNY?

A híressé vált leletet tell település ásatása során, egy vučedoli ház padlójába ásott gödörben találták, Vinkovci, Slavonija hotel lelőhelyen 1978 márciusában. A gödör alján főképpen egész edények, 5 pár (kétrészes) agyag öntőminta balták készítéséhez és egy réz olvasztására szolgáló tégely feküdt. Amíg a házat használták valószínűleg tároló gödörként funkcionált. A ház (a rézöntő gödörrel együtt) magas státuszú személyhez tartozhatott a lakóhelyen belüli elhelyezkedése szerint.14 A kultúra késői fázisába datálható öntőkészlettel együtt három különlegesen díszített edény is előkerült a gödör aljáról: 1. egy kis amfora, mély gömb alakú tálforma, – a kultúra késői fázisát jelzi15 2. „füstölő”, amelynek alsó, zárt részében három kőgolyó volt, így az edény csörgőként is funkcionált – formailag a kultúra klasszikus fázisába tartozik,16 3. olyan edény, melynek kevés analógiája van a kultúrán belül, nyújtott testű, enyhén kihajló peremű fazék, csak az edény testét borító díszítés technikája és stílusa alapján 11 12 13 14 15 16

Jurić et al. 2002, Jurić et al. 2000. Bilić s.a. Bilić 2013, 107 Durman 2000: 93. Durman 2000, Fig. 54. Durman 2000, Fig. 55.


2015.04.16. 12:30:19


•

267

sorolható a klasszikus fázisba. Már sérülten került a gödörbe, nyakának, felsőtestének egy része hiányzik, így csak a díszítés legalsó sávja teljes (I. tábla 2.). A gödröt kitöltő töltelékben található cserepek alapján a betöltés a késői fázisban történt, és annak hangsúlyozottan a kezdetére datálható. Ebből a fázisból vett minták alapján a 14C módszerrel kapott dátum a késői fázis kezdetére Kr. e. 2668/2632 – 2467/2408.17 Nemcsak a kétrészes öntőminta a későbbi bronzkori technológia előfutára, de a díszítő motívumok is különlegesek. A vučedoli ornamentika jellegzetessége a mezőkre osztott felület. Ennek legismertebb képviselője a gödör harmadik edénye, az un. naptáredény, amely az ugyancsak Vinkovciban előkerült a galamb alakú edénnyel együtt, a kultúra emblematikus tárgya lett. Az un. naptáredény felületét négy párhuzamos, közel négyzet alakú mezőkre osztott sáv díszíti. Sajnos az edény sérült, csak a legalsó zóna, amely 12 mezőre osztott, maradt meg teljes épségben. A négy zóna minden második mezőjét különböző jelek töltik ki, melyek megtalálhatók a kultúra más kerámia leletein is. Durman értelmezése szerint a négy vízszintes zóna a négy évszakot jeleníti meg. A legfelső csík a tavaszé. Minden egyes sáv valószínűleg 12 mezőre osztott, melyek az évszakok 12 „hetét” szimbolizálják. A mezőkben található jelek az adott évszak egy-egy csillagképét szimbolizálják. Azokat a csillagképeket, melyek közvetlenül a napnyugta után láthatók a horizonton, ezért az adott évszak első vizuális jelzői (Orion, Gemini, Pegasus, Cassiopeia Cygnus és a Pleiadok csillaghalmaz, amely napjainkban nem önálló csillagkép, hanem a Bika konstelláció része). Az Orion övének első eltűnése jelezte a tél végét és az új év kezdetét. Eltérően más ókori naptáraktól, melyek általában a Nap vagy a Hold mozgásán alapulnak, a vučedoli naptár Durman feltételezése szerint tisztán csillagnaptár volt, amely az Orion éves látszólagos mozgási ciklusán alapult.18

DISZKUSSZIÓ ÉS KONKLÚZIÓ

A vučedoli motívumok azonosítása bolygókkal vagy csillagászati eseményekkel pusztán a szimbólumok következetes használata és egymáshoz viszonyított helyzete alapján, olyan feltevés, amely nélkülöz minden valódi bizonyítékot. Bár Aleksandar Durman lelkesedése a kivételesen gyönyörű díszítmények iránt még egy történetet is teremtett, melyben a Vučedol-kultúra különösen kifinomult csillagászati tudásának állított emléket, 17 18

Durman 2000: 93–101. Durman 2001.


2015.04.16. 12:30:19

268

•

Pásztor Emília

ő volt az első kutató, aki nagyon sokat tett azért, hogy az égi jelenségekkel kapcsolatba hozható díszítő motívumok, a különleges leletek és ezzel ez a különleges kultúra, amely a rézkor és a bronzkor fordulóján virágzott, ismertté váljon. A rögzített elrendezésű öt-csillag motívum következetes használata tanúsítja a jel szimbólum értékét. Talán Durman feltevésének megfelelően egy vučedoli csillagképet jelöl. A csillagos ég iránti érdeklődés egyidős az emberi kultúrával. Vannak olyan csillagképek, mint pl. a Tejút, az Orion, a Fiastyúk (ami a klasszikus görög összesített csillagtérkép szerint nem önálló konstelláció), a Nagy Medve, és még néhány más csillagkép vagy különösen fényes csillag, amelyet szinte minden emberi kultúra ismer, mivel könnyen beazonosíthatóak. Ezért nincs okunk feltételezni, hogy a Vučedol-kultúra népe ne ismerte volna azokat. Az európai és eurázsiai néprajzi kutatások is gazdag népi csillagászati és időjóslással kapcsolatos tudásról tanúskodnak. Így nem zárható ki, hogy az ötös szimbólum az Orion csillagképet jelképezi. Hasonló formában ábrázolták az Oriont azon a kozmológiai ábrázoláson, melyet egy 17. sz. elején élt bennszülött inka indián krónikaíró rajzolt. Az ötös szimbólum a „kozmikus ház” „teteje” mellett látható.19 Ezért egy vučedoli korsón található egyik pontcsoport talán valóban az Orion csillagképet ábrázolja, míg a másik, melynek alakja a valóságnak megfelelően kissé elnyújtott, talán a Pleiadok csillaghalmazt szimbolizálja, ahogy az a kortárs közel-keleti ábrázolásokon is látható.20

4. kép. Durman 2000, Fig. 62. nyomán 19

Fink 2001.

20

Pásztor – Roslund 2007, 4. ábra.


2015.04.16. 12:30:19


•

269

Ugyanakkor a vučedoli ‘Orion’ talán öt független fényes csillagot ábrázol, amelyek számunkra ismeretlen okból fontosak voltak a vučedoli emberek számára, hasonlóan az afrikai tuareg etnikumjelző ezüst keresztekhez, amelyeken ugyanilyen ötös csillagszimbólum található. Egy idős marokkói ember személyes elbeszélése alapján az öt csillagszimbólum a karavánvezetők öt csillaga, melyek megmutatják a helyes útirányt a sivatagban. Ámbár a csillagokat megnevezni már nem tudta, mivel nagyon fiatal volt, amikor nagyapja a tudását át akarta neki adni, de arra még pontosan emlékezett, hogy a keresztet hosszabbik szárával dél felé tartva lehet a csillagokat beazonosítani. A szaharai közösségek csillagászati tudását jelentős szájhagyomány őrzi és az afrikai művészet éggel kapcsolatba hozható ikonográfiája jelzi. A nomád tuareg törzsek égitesteket használtak navigációs pontokként a sivatagban tett utazásaik során. Követték az „anyateve” konstellációt (Ursa Major) amikor észak felé utaztak, és figyelték a „gazella csillagokat” (α and β Centauri) amikor dél felé utaztak.21 A naptáredény néhány geometriai jele különös hasonlóságot mutat egy közel-keleti játéktábla szimbólumaival (I. tábla 1). A féldrágakövekből és elefántcsontból készült játéktáblákat az Ur-i királyi temető sírjaiban tártak fel. A Kr. e. 3. évezred közepére datálható temető előkelő sírjaiból 13 db játéktábla került elő, amelyen az un. 20 mezős ’ki nevet a végén’ típusú társasjátékot játszották. Ezt a játékot ismerték az egész ókori Közel-Keleten.22 Egyes táblák mezőit figurális, másokét geometrikus szimbólumok töltötték ki. Irving Finkel kutatásai szerint a játéktábla díszítéseinek kapcsolata lehet a csillagászattal és a játékot jóslásra is használták, de nem egyének számára.23 Az absztrakt szimbólumokkal díszített táblák vezérmotívuma a dobókockákról ismert elrendezésű öt pont, ami egyes játékzsetonokon is megtalálható (I. tábla 1. kép). Mivel a vučedoli öt pontot sugarak is körülveszik, ez jelzés lehet arra, hogy akinek szándékát a jóslás kifürkészni hivatott, az égben lakozott. Ez az öt pontos szimbólum fontos eleme a kora bronzkori, bár későbbi időre datálható dunavecsei arany karperec felületét borító égi szimbólumoknak is. A játéktáblák többi absztrakt szimbólumának is megvan a vučedoli párja (I-III. tábla). Sajnos a játék ismeretét és használatát más vučedoli lelet nem támasztja alá, ezért csak feltételezzük, hogy a szimbólumok alkalmazása az edényen talán a jóslással hoz-

21 22

23

Snedegar 2008. Az előkerült játéktábla vagy játékfigura leletek az Eufrátesztől az Indusig nyúló hatalmas területen élő számos kultúra közötti kapcsolatokról tanúskodnak. Ld. Voogt et al. 2013. Finkel 1995.


2015.04.16. 12:30:19

270

•

Pásztor Emília

ható kapcsolatba. Mivel a szimbólumok megtalálhatók a finomkerámia díszítményei között is, így alkalmazásuk rituális célt is szolgálhatott. A Pitagorasz féle számhármasok gyakorlati tapasztalaton (építkezések) alapuló ismerete már az ókori egyiptomiak építményeiben is kimutatható (Kr. e. 3. évezred eleje – közepe) évezredekkel azelőtt, hogy Pitagorasz, az Kr. e. 6. században élt görög tudós a róla elnevezett tételt általánosítva bebizonyította. Mivel az első számhármas, a 3, 4, 5 – bármilyen tetszőleges egység – alkalmazásával megbízható merőleges irányokat tudtak kitűzni, a bonyolultabb épületek építésekor több más ókori keleti kultúra is nagy valószínűséggel már korán alkalmazta ezt a tudást. Ismerete és alkalmazása feltételezhető már a késő neolit lengyeli kultúra körárkainak kitűzése során is.24 Bár az ókori világban sokan ismerték és használták, de a görögök voltak az elsők, akik a tapasztalati tudásból kiindulva általánosításra törekedtek és geometriai eszközöket felhasználva bizonyították az elv általános érvényességét. Így a Pitagorász féle tétel megszületése nem kapcsolható a vučedoli kultúrához. Egy tehetséges és gyakorlott fazekas könnyen tud kisméretű szabályos díszítményeket berajzolni az edény felületére, még a 3-4-5 egységek közötti matematikai kapcsolat ismerete sem szükséges hozzá. A Vučedol-kultúra díszítőművészete nemcsak magas technikai színvonalról és kifinomult szépérzékről tanúskodik, hanem az égi jelenségek iránti mély érdeklődésről is. Nehéz ellenállni azonban a kísértésnek, hogy olyan ismereteket tulajdonítsunk nekik, amellyel nem rendelkeztek. Feltehetően azért mert nem volt szükségük még rá.

24

Pásztor – P. Barna 2013.


2015.04.16. 12:30:19


•

271

BIBLIOGRÁFIA Bilić, Tomislav 2013 Solar Symbolism of ‘Horns of Consecration’? Anthropological Notebooks 19: 105–120. s.a. Astronomical orientation of the ‘megaron II’ house on the Gradac (hill fort) of Vučedol. In: Proceedings of the SEAC 17th Annual Meeting in Alexandria (sajtó alatt). Bondár, Mária 2002 Contacts of the early period of the Baden culture in the light of a unique vessel type. Antaeus 25: 405–422. Durman, Aleksandar 2001 Celestial symbolism of Vučedol culture. Documenta Praehistorica 28: 215–226. 2000 The Vučedol Orion and the Oldest European Calendar. Catalogue. Archaeological Museum: Zagreb. Durman, Aleksandar – Obeli, Bogomil 1989 Radiocarbon Dating of the Vučedol Culture Complex. Radiocarbon 31: 1003–1009. Finkel, Irving 1995 Board Games and Fortunetelling: a Case from Antiquity. Pp. 64-72 in Alex. J. Voogt (ed.): New approaches to Board Games Research: Asian Origins and Future Perspectives. (= Working Papers Series 3) IIAS: Leiden. Fink, Rita 2001 La cosmología en el dibujo del altar del Quri Kancha según don Joan de Santa Cruz Pachacuti Yamqui Salca Maygua. Historica 25: 9–75. Gale, Ina 2002 Vučedolsko naselje na Ervenici u Vinkovcima. Vijesnik Arheološkog Muzeja u Zagrebu 35: 53–66. Garašanin, Milutin 1982 The Eneolithic period in the Central Balkan Area. Pp. 136–162 in John Boardman – Iorwerth E. S. Edwards – Nicholas G.L. Hammond – Edmond Sollberger (eds.): The Cambridge Ancient History. Vol. 3, Part 1. The Prehistory of the Balkans; and the Middle East and the Aegean world, tenth to eighth centuries B.C. Cambridge University Press, Cambridge. Hincak, Zdravka –Cavalli, Fabio –Durman, Aleksandar 2013 The Cranial Analysis of Eight Skulls from Collective Grave of the Early Bronze Age Vučedol Site (East Slavonia, Croatia). Collegium Antropologicum 37: 229–237. Hincak, Zdravka – Drmić-Hofman, Irena –Mihelić, Damir 2007 Anthropological Analysis of Neolithic and Early Bronze Age Skeletons – A Classical and Molecular Approach (East Slavonia, Croatia). Collegium Antropologicum 31: 1135–1141.


2015.04.16. 12:30:19

272

•

Pásztor Emília

Hoti, Marina 1994 Vučedol-Streimov-Vinograd: magijski ritual i dvojni grob Vučedolske kulture Opuscula archaeologica 17: 183–203. 1991 Jedna posuda Vučedolske culture s posebnim obzirom na cjevaste vaze. Opuscula archaeologica 15: 25–45. 1990 Novi nalazi konsekrativnih rogova na Vučedolu. Opuscula archaeologica 14: 33–42. Jurić, Ivan – Petričević, Pavao – Đikić, Marija 2002 Vučedolska šahovnica. Društvena istraživanja 11: 953–969. Jurić, Ivan – Đikić, Marija – Petričević, Pavao – Jacqueline Balen 2000 Ishodište pitagorinog Poučka u vučedolskoj Kulturi na prostoru hrvatske. Društvena istraživanja 9: 347–365. Kulcsár, Gabriella 2003 A korai bronzkor. Pp. 141–142 in Visy Zsolt (szerk.): Magyar régészet az ezredfordulón.Teleki László Alapítvány, Budapest. Miloglav, Ina 2012 Topografija nalazišta vučedolske kulture na vinkovačkom području. Pp. 69–94 in Danijel Petković (ed.): Acta Musei Cibalensis 5 Arheološki i povijesno- topografski radovi. Gradski muzej, Vinkovci. Pásztor, Emília – P. Barna, Judit 2013 Concepts of Space, Place and Time in Late Neolithic Carpathian Basin: the Geometry of rondels of the Lengyel complex. Pp. 134–162 in Dragos Gheorghiu – George Nash (eds): Place as Material Culture: Objects, Geographies and the Construction of Time. Cambridge Scholars Publishing, Newcastle upon Tyne. Pásztor, Emília – Roslund, Curt 2007 An interpretation of the Nebra Disc. Antiquity 81: 267–278. Periša, Darko 2007 Book Review: Brunislav Marijanović: Eneolithic and Eneolithic Cultures In Bosnia And Herzegovina. Contributions of Institute of Archaeology in Zagreb 23: 305–322. Pusch, Edgar B. 1979 Das Senet-Brettspiel in Alten Ägypten Vol. 1. Deutscher Kunstverlag, München. Snedegar, Keith 2008 Astronomy in Sub-Saharan Africa. Pp. 368–375 in Helaine Selin (ed.): Encyclopaedia of the History of Science, Technology, and Medicine in Non-Western Cultures. Springer, Berlin


2015.04.16. 12:30:19


•

273

Tasić, Nikola. 2005 Bronze and Iron Age Sites in Srem and the Stratigraphy of Gomolava. Balcanica 36: 7–17. 2003 Historical picture of development of Bronze Age cultures in Vojvodina. Starinar Issue 53–54: 23–34. de Voogt, Alex – Dunn-Vaturi, Anne Elisabeth –Eerkens, Jelmer W. 2013 Cultural transmission in the ancient Near East: twenty squares and fi fty-eight holes. Journal of Archaeological Science 40: 1715–1730. Woolley, C. Leonard 1934 Ur Excavation. The Royal Cemetery. Vol.2. Publications of the Joint Expedition of the British Museum and of the Museum of the University of Pennsylvania to Mesopotamia, New York.

THE SYMBOLIC FEATURES OF THE LATE COPPER AGE VUČEDOL CULTURE: THE CALENDAR POT

Emília Pásztor The most characteristic and famous artefact of the Vučedol culture is the calendar pot found at the Croatian town Vinkovci. Although the vessel is incomplete, the structure of its ornamentation can be well observed. The surface is divided into four parallel horizontal zones which are also broken down into panels by vertical double lines. Every other panel contains a motif/symbol periodically used. Alexandar Durman argues that this ornamentation on the pot represents a stellar calendar. The horizontal zones stand for the seasons. The different signs of a zone denote constellations which were seasonal indications for Vučedol people. In contrast, the author argues that the ornamental symbols of the pot show similarities with the abstract motifs on the gaming boards of the Royal Game of Ur dated to 2600 – 2400 BCE. Therefore the use of these symbols is not constricted exclusively to the Vučedol culture. These symbols play a significant role in the ornamental art of the Classical Phase. The comparative investigation of the symbols indicates strong intercultural relations with Eastern Mediterranean.


2015.04.16. 12:30:19

274

•

Pásztor Emília

Woolley 1934: Plate 95.


2015.04.16. 12:30:19


•

275

Durman 2000: 98–99.


2015.04.16. 12:30:20

276

•

Pásztor Emília

A vučedoli naptáredény


Ur-i játéktábla

2015.04.16. 12:30:20


•

277

Megjegyzés Ez az egyik jellemző motívum a vučedoli klasszikus fázis díszítmény rendszerben és két táblajátékon is.

Durman 2000, Fig. 38.

Ez a motívum az általában 20 mezőből álló Ur-i táblajátékokon (majdnem) mindig ugyanazon a helyen van és (majdnem) mindig 5 db van belőle.

kemence model, Durman 2000, Catalogue 43.


2015.04.16. 12:30:20

278

•

Pásztor Emília


2015.04.16. 12:30:20


egynek megnégyszerezése, talán a játékszabály miatt

•

279

későbbi Bactria-i anyagban is megtalálható, amulett, kb. Kr. e. 2. ée. The Metropolitan Museum of Art, The Collection online

Bár az egyiptomi Senet játéktáblákon előfordul a „Nap” és a „víz” szimboluma (?) is de ezek a motívumok olyan általánosan használtak, hogy további következtetés nem vonható le róluk. Pusch 1979, Plate 76.

Ez annyira általánosan használt egyszerű motívum, hogy beazonosíthatatlan. Az X jel azonban nem tévesztendő össze a + jellel!

Ez minta talán egy másik vučedoli edényen is megvan, de a hasonlóság feltételezése már lehet, hogy eröltetett. Durman 2000, Catalogue 23.


2015.04.16. 12:30:20


2015.04.16. 12:30:20


2015.04.16. 12:30:40

ISBN 978 963 414 008 5 ISSN 2062-0497 A kiadásért felel Gyenes Ádám A kötet megrendelhető, illetve kedvezménnyel megvásárolható: L’Harmattan Könyvesbolt 1053 Budapest, Kossuth L. u. 14–16. Tel.: 267-5979 [email protected]; www.harmattan.hu L’Harmattan France 5–7 rue de l’Ecole Polytechnique 75005 Paris T.: 33.1.40.46.79.20 Email : diff [email protected] L’Harmattan Italia SLR Via Degli Artisti 15 10124 TORINO Tél : (39) 011 817 13 88 / (39) 348 39 89 198 Email : [email protected]

A borítótervet Kára László készítette. A borító előlapján: Európé elrablása. Agócs Nándor grafikája Etruszk vázakép alapján (Cerveteri, Kr. e. VI. sz.) Museo Nazionale Etrusco di Villa Giulia (Róma). Tördelés és tipográfia: Csernák Krisztina munkája. A nyomdai munkákat a Robinco Kft. végezte, felelős vezető: Kecskeméty Péter


2015.04.16. 12:30:40

Fekete Mária ünnepi kötet eleje.indd :38:34

Recommend Documents