FEJEZETEK A SZÜLÉSZET FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETÉBŐL KÁRPÁT-UKRAJNÁBAN A XIX. SZÁZADBAN

FEJEZETEK A SZÜLÉSZET FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETÉBŐL KÁRPÁT-UKRAJNÁBAN A X I X . SZÁZADBAN VERES

JENŐ

magyar s z ü l é s z e t i ellátás a X I X . s z á z a d b a n egyike volt a legrosszabbaknak E u r ó p á b a n . A segélynyújtás annyira kezdetleges, a különböző' előítéletek és á r t a l m a s szokások annyira virágzóak voltak, hogy ,, . . . Törökországon és a többi Európának talán egyetlen országa sem, Balkán-államokon kívül nincs a civilizált hol a terhesség, szülés és gyermekágy vezetése oly hiányos és egyenesen vészes volna, mint Magyarországon" [48]. Igaz, hogy a n é m e t e k és magyarok által lakott t e r ü ­ leteken a viszonyok n é m i l e g jobbak voltak, de a szláv- és k ü l ö n ö s e n a r o m á n ­ lakta v i d é k e k e n nagyon súlyos á l l a p o t o k uralkodtak [48.] E jellemzés teljes m é r ­ t é k b e n vonatkozott a M a g y a r o r s z á g h o z t a r t o z ó K á r p á t - U k r a j n a s z ü l é s z e t i e l ­ l á t á s á n a k h e l y z e t é r e is. A m e n n y i b e n a X V I I I . század v é g é n , a „ G e n e r a l e N o r m a t i v u m i n Re Sanit a t i s " (1770) m e g j e l e n é s e u t á n bizonyos javulás v o l t észlelhető a magyar s z ü l é ­ szeti ellátás t e r é n , ugyanakkor a X I X . század első felében visszaesés m u t a t k o z o t t m i n d a b á b a k é p z é s , m i n d az egész s e g é l y n y ú j t á s t e r é n [33]. A z okleveles s z ü l é s z ­ n ő k s z á m a f e l t ű n ő e n csekély v o l t . A l k a l o m a d t á n t ö b b n y i r e az ú n . „ c é d u l á s " b á b á k n y ú j t h a t t a k segélyt a s z ü l é s e k n é l . E m á s o d r e n d ű b á b a k a t e g ó r i á t m é g 1786-ban vezették b e : a megyei fizikus előtt sikeresen levizsgázott b á b á k ú n . „ c é d u l á h o z " jutottak, mely i g a z o l v á n y feljogosította őket a szülészeti gyakorlat­ ra [ 3 6 ] , A v a l ó s á g b a n viszont az egész évszázad f o l y a m á n a s e m m i f é l e felké­ s z ü l t s é g b e n nem r é s z e s ü l t b á b a a s s z o n y o k , az ú n . p a r a s z t b á b á k a l k o t t á k a se­ gélynyújtással foglalkozók t ö b b s é g é t . É r t h e t ő , hogy ilyen viszonyok mellett a s z ü ­ lészeti segélynyújtás alacsony s z í n v o n a l ú v o l t . A K á r p á t o n t ú l i T e r ü l e t i O r s z á g o s L e v é l t á r b a n egy 1831. évi okiratra b u k k a n ­ t u n k , amely a s z ü l é s n e k teljesen tudatlan, sőt k á r o s levezetéséről t a n ú s k o d i k az U n g v á r t ó l m i n d ö s s z e 15 km-re fekvő H l u b o k a k ö z s é g b e n . N é h á n y nap leforgása alatt egy s z ü l ő n ő fájásgyengeség mellett k é p t e l e n v o l t m e g s z ü l n i h a r á n t f e k v é s n é l kézzel előre eső g y e r m e k é t . A b á b á k e r ő s z a k o s r á n g a t á s o k sorozatával igyekeztek k i h ú z n i a magzatot — e r e d m é n y t e l e n ü l . E m a n i p u l á c i ó k a magzat m é h e n b e l ü l i elhalása mellett, s ú l y o s endometritishez vezettek. D e m é g ekkor sem f o l y a m o d ­ tak orvosi segítségért. Csak az ö t ö d i k napon v é l e t l e n ü l m e g é r k e z e t t k ö r s e b é s z fejezte be a szülést d a r a b o l ó m ű t é t segítségével, i l l . mentette meg az anya életét [ 1 ] . H a s o n l ó eset fordult elő 1864-ben Bereg megye A l s ó - V e r e c k e k ö z s é g é ­ ben azzal a k ü l ö n b s é g g e l , hogy i t t a k é s ő n k i h í v o t t s e b é s z n e k m á r n e m s i k e r ü l t megmenteni a s z ü l ő n ő életét [10]. Egy m á s i k , 1862. e r e d e t ű levéltári okirat szerint

A

a M u n k á c s melletti S z e n t m i k l ó s község bábája fájásgyengeségnél oly erőszakkal h ú z t a előesett l á b á n á l fogva a m e d e n c e v é g f e k v é s ű magzatot, hogy a gyermek törzsét a m é h b e n leszakadt feje n é l k ü l h ú z t a k i , melyet a z t á n csak a k é s ő b b k i ­ h í v o t t orvos t á v o l í t o t t el [9], A z i d é z e t t p é l d á k a r r ó l t a n ú s k o d n a k , hogy a tudatlan és durva, valamint k á r o s b e a v a t k o z á s o k az i d ő tájt nem mentek ritkaság s z á m b a , s egyidejűleg hiteles k é p e t alkotnak a k á r p á t - u k r a j n a i szülészeti segélynyújtásról a X I X . században. A z orvosok eloszlása r e n d k í v ü l e g y e n l ő t l e n v o l t . M i n t azt U n g v á r m e g y e tisztifőorvosának j e l e n t é s e bizonyítja, 1848-ban az e g é s z m e g y é n e k 13 orvosa és sebésze v o l t . E z e k b ő l 9 lakott az alig 13 ezer lakost számláló U n g v á r o t t . E z e n k í v ü l 4 járási k ö z p o n t n a k volt egy-egy s e b é s z e . Ez u t ó b b i a k 209 község t ö b b m i n t 101 ezer lakosát voltak hivatva ellátni [ 3 ] . A z évszázad végefelé a 4

1, ábra: Czimbák A n d r á s szerednyei plébános 1831. j a n u á r 29-én kelt levele, amelyben U n g megye főis­ pánját értesíti Ritter János sebészorvos daraboló m ű t é t ­ jéről. 3 0 r A . <J>OHA4, onncb 9, e#. xpaHefWH 1408, JIHCT 2.

k á r p á t - u k r a j n a i m e g y é n e k m i n d ö s s z e í)7, t ú l n y o m ó r é s z t v á r o s o k b a n lakó orvosa volt [ 2 3 ] , ugyanakkor viszont a 45 k ö r o r v o s i állásból 14 b e t ö l t e t l e n ü l ma­ radt [ 2 4 ] .

A SZÜLÉSZETI

SEGÉLYNYÚJTÁS

A gyakorlati szülészettel foglalkozó b á b á k t ö b b s é g é n e k M a g y a r o r s z á g o n n e m volt s z a k k é p z e t t s é g e . A segélynyújtást g y a k o r l ó , t ö b b n y i r e p a r a s z t b á b á k „ t u d á s a " a v é l e t l e n ü l szerzett tapasztalatokon és a h a g y o m á n y o s falusi előítéleteken alapult, melyek gyakran egyenesen ellentmondtak az o r v o s t u d o m á n y n a k [41J. A z effajta t e v é k e n y s é g b e n nagyon gyakoriak voltak a l e g é r t h e t e t l e n e b b , titokzatos cseleke­ detek és m ű v e l e t e k . A gyakorlati s z ü l é s z e t i tevékenység szorosan ö s s z e f o n ó d o t t a k u r u z s l á s s a l , és sok misztikus elemet foglalt m a g á b a . A X I X . s z á z a d b a n M a g y a r o r s z á g o n o r s z á g s z e r t e a szülés a l e g k ü l ö n b ö z ő b b testhelyzetekben folyt le : állva, t é r d e n á l l v a , guggolva, ü l v e , esetleg fekve, s n é h a t é r d - k ö n y ö k helyzetben is. U n g és M á r a m a r o s v á r m e g y é k b e n a szülés t ö b b n y i r e állva ment v é g b e . I l y e n k o r a szülő n ő kezeivel a falban, esetleg az ajtófélfában m e g t á m a s z k o d o t t vagy a p l a f o n - g e r e n d á h o z rögzített k ö t é l b e kapaszkodott [28, 45, 48], A s z ü l é s l e v e z e t é s e k i m o n d o t t a n eredeti, E u r ó p á b a n egyedülálló m ó d j a a m á r a m a rosi u k r á n o k közt f o r d u l t e l ő : e l h ú z ó d o t t szülésnél a s z ü l ő n ő t h ó n a l j á n á l fogva k ö t é l h u r o k b a a k a s z t o t t á k , hogy l á b a i v a l ne é r h e s s e n földet [48]. G y a k ­ ran f o l y t le a szülés guggolva, i l l , t é r d e n állva. I l y e n k o r a szülő n ő kezei­ vel k é t felborított szakajtóra vagy s z é k r e t á ­ maszkodott. A b á b a e l ő t t e t é r d e p e l v e , vagy h á t a m ö g ö t t ülve v á r t a a gyermek m e g s z ü l e t é ­ sét. Ü l ő helyzetben a szülés t ö b b n y i r e a magyar lakosság k ö r e i b e n volt elterjedve. Ugocsa me­ gyében például két székre ültették a szülő n ő t o l y m ó d o n , hogy genitáléi a két s z é k k ö ­ zé k e r ü l j e n e k , kezeivel a z u t á n megkapaszko­ dott az á g y s z é l b e n vagy egy harmadik szék támlájában. Ülőhelyzetbeli szülésvezetésnél a b á b a k i z á r ó l a g a s z ü l ő n ő előtt egy s á m l i n foglalt helyet [48]. A j o b b m ó d ú a k m é g a X I X . s z á z a d elején is ú n . s z ü l ő s z é k b e n ü l v e h o z t á k világra gyermekeiket. Ez ókori r ó m a i e r e d e t ű , fából k é s z ü l t szerkezetek O l a s z o r s z á g b a n m é g s z á z a d u n k negyvenes é v e i b e n is h a s z n á l a t b a n voltak [36, 4 5 ] . A s z ü l ő s z é k e t Lugosi Fodor András írta le 1817-ben. A szülés e s z é k b e n a k ö v e t k e z ő k é p p e n folyt l e : a szülő n ő ü l v e , 'Lábra; Szülőszék (sella partuesetlet? fekvő tt ee ss tt tt aa rr tt án ss bh ai nn , szetterpesz S 7 é t t e r n e s z centrum). D i a n u m perpetuum, esetleg teli téliga tekyo sok R

tett l á b a k k a l helyezkedett el benne. A baba a s z ü l ő n ő lábai k ö z ö t t kisszéken foglalt he-

é

g

i

e r ( J é l y i

m

a

g

y

a

r

o r v 0

emlékére (Üjpest, 1942) c. k ö n y v b ő i . (lap)

lyet, s beolajozott kezével gyakran végzett b e l s ő vizsgálatokat. A m e g s z ü l e t e t t magzat a b á b a ö l é b e h u l l o t t . A szülőszéket az á g y k ö z e l é b e helyezték, hogy k ö n n y e b b e n lehessen belefektetni a g y e r m e k á g y a s t [ 3 2 J . A gazdag és a z s i d ó n ő k á g y b a n fekve s z ü l t e k [ 4 8 ] . A k ö z n é p n é l is d í v o t t a fekvő helyzetű s z ü l é s , viszont ez á g y o n kívül f o l y t a t ó d o t t . Mellesleg a p a d l ó r a (földre) fektetett s z ü l ő n ő alá nem m i n d i g terítettek s z a l m á t vagy rongyokat ( t ö b b n y i r e a férj gatyáját). A z á g y b a n s z ü l é s a széles n é p t ö m e g e k b e n csak kivételes esetek­ ben — hirtelen s z ü l é s , v é r z é s , eclampsia — v o l t t a p a s z t a l h a t ó . M é g az á g y b a n vajúdó n ő k is a tolófájások jelentkezésével t ö b b n y i r e leszálltak onnan, hogy g y e r m e k ü k e t a f ö l d ö n szüljék meg [28, 32, 4 8 ] , Azokban az i d ő k b e n a n ő k mindennapi r u h á z a t u k b a n s z ü l t e k , i l l . a m á r hasz­ n á l h a t a t l a n , rongyos és piszkos f e h é r n e m ű t ö l t ö t t é k magukra i l y e n esetekhez. Ez az eljárás a r u h a n e m ű b e p i s z k o l á s á n a k e l k e r ü l é s é t szolgálta. Á l t a l á n o s jellem­ vonása volt ez a s z e g é n y s é g n e k , f ü g g e t l e n ü l a n e m z e t i s é g i h o v a t a r t o z á s t ó l . A tanult b á b á k n a k olykor h o s s z ú vitákba kellett b o c s á t k o z n i u k m i n d a szülés helyének és h e l y z e t é n e k , m i n d a r u h á z a t , esetleg á g y n e m ű k i v á l a s z t á s á n a k é r d e k é ­ ben. És ha a s z ü l ő n ő alá a k á r az á g y b a n , a k á r a f ö l d ö n tiszta l e p e d ő t t e r í t e t t e k , ez m á r h a l a d á s s z á m b a ment. Igaz, a földön s z ü l é s t olykor maguk a b á b á k aján­ lották, hogy s z ü l é s u t á n kevesebbet kelljen t a k a r í t a n i u k , mert ezt a l e g s z e g é n y e b b lakosság is m e g k ö v e t e l t e [ 4 8 ] . A szülés m e g g y o r s í t á s a és a fájdalom csillapítása é r d e k é b e n a l e g k ü l ö n b ö z ő b b eljárásokat a l k a l m a z t á k . A j á n l a t o s a k voltak a s z ü l ő n ő k ü l ö n b ö z ő m o z g á s a i , a hasfal n y o m k o d á s a , gőzölések stb. H a s z n á l a t b a n voltak k ü l ö n b ö z ő italok és v a r á z s ­ szerek [28, 4 8 ] . M e g kell j e g y e z n ü n k , hogy az egész é v s z á z a d f o l y a m á n a k ü ­ lönféle s z o k á s o k a t és k u r u z s l á s i m ó d s z e r e k e t lehetetlen volt k i i r t a n i a szülészet köréből. F á j á s g y e n g e s é g n é l U n g v á r m e g y é b e n a n ő k e t borszesz vagy f o r r ó n lelocsolt t é g l a p á r á j a fölött g ő z ö l t é k , m í g hasukat a férj g a t y a m a d z a g á v a l k ö ­ tötték át. H a s o n l ó a n cselekedtek A r a d és N ó g r á d m e g y é b e n . L e kell s z ö g e z n ü n k , hogy a férj a l s ó n e m ű t a r t o z é k a i n a k E u r ó p a - s z e r t e titokzatos e r ő t t u l a j d o n í t o t ­ tak, mely a s z ü l é s v e s z é l y t e l e n s é g é t és m e g g y o r s í t á s á t biztosítja, valamint meg­ védi a szülő n ő t a gonosz s z e l l e m e k t ő l és a d é m o n o k t ó l [37, 4 8 ] . K á r p á t - U k r a j n a déli r é s z e i b e n , valamint T o l n a és Pest m e g y é k b e n a szülés sürgetése é r d e k é b e n egy p o h á r v í z b e dobott 8—10 szem anyarozst itattak meg a szülő nőkkel ( v a r á z s s z e r k é n t ) . A z ugocsai u k r á n n ő k e z e n k í v ü l f e l t é t l e n ü l kibon­ tották hajukat, l e v e t t é k f ü l b e v a l ó j u k a t , g y ű r ű i k e t stb. M á r a m a r o s b a n szenet oltottak és e vízzel meglocsoltak minden ajtót s ablakot, a m a r a d é k o t pedig r á ö n t ö t t é k a s z ü l ő n ő r u h á z a t á r a [48]. Sok h e l y ü t t m á g i k u s h a t á s t t u l a j d o n í t o t t a k a fából faragott „ s z ü l ő b a b á k n a k " [45] meg másféle amuletteknek és t a l i z m á n o k n a k . Mindehhez csatlakoztak m é g az i m á d s á g o k , b ő j t ö l é s e k , r á o l v a s á s o k stb. A helyi­ séget, melyben a szülés v é g b e m e n t , m é g n y á r i d e j é n is nagyon be kellett f ű t e n i . Ez nyilván azzal m a g y a r á z h a t ó , hogy a g y e r m e k á g y i lázt, a t ü n e t e k h a s o n l a t o s s á g a miatt, sokáig m e g h ű l é s e s b e t e g s é g n e k t a r t o t t á k . S z o k á s s z e r ű e n a s z ü l é s n e k a v a j ú d ó jajveszékelése mellett és á l t a l á b a n r e t t e n t ő zaj k í s é r e t é b e n kellett lefolynia, a m i ugyancsak a gonosz szellemek ellen i r á n y u l t . M á s u t t ugyanezen célból igyekeztek m e n n é l t o v á b b e l t i t k o l n i a szülés meg­ indulását. A d é m o n o k f i g y e l m é n e k elvonása é r d e k é b e n sokszor r e n d k í v ü l furcsa 28

cselekedetekhez folyamodtak. í g y p é l d á u l a szülő n ő t f é r f i r u h á b a ö l t ö z t e t t é k , esetleg a s z o m s z é d h á z b a „ l o p t á k á t " . Ugyanakkor a l e g v e s z é l y e s e b b s z ö v ő d ­ m é n y e k felléptekor is csak nagy r i t k á n folyamodtak orvosi s e g í t s é g h e z . A z t tar­ t o t t á k , m i n é l kevesebben tudnak a s z ü l é s r ő l , a n n á l k ö n n y e b b és v e s z é l y t e l e n e b b k i m e n e t e l ű lesz. E z é r t p l . az Ugocsa megyei u k r á n o k és r o m á n o k a h a r á n t f e k v ő magzat kezének előre esésekor a s z ü l ő n ő t fekvő helyzetben felvonszolták a c s ű r vagy az istálló p a d l á s á r a , ú g y m o n d , ez m e g ó v j a őt a rossz szem m e g v e r é s é t ő l és a d é m o n o k veszélyétől, s e z u t á n a s z ü l é s jóval k ö n n y e b b e n f e j e z ő d h e t i k be 137, 4 8 ] . A s z ü l é s m e g g y o r s í t á s a é r d e k é b e n a v a j ú d ó nőket l i l i o m , r ó z s a s z i r o m , s á f r á n y , t u l i p á n vagy m á s v i r á g főzetével i t a t t á k . E z e n k í v ü l szeszes italokkal — fahéjjal, szegfűszeggel fűszerezett borral, leggyakrabban azonban pálinkával. Ehhez U g o c s á b a n m é g puskaport is kevertek. A z alkohol fogyasztása ilyen esetekben n a g y m é r t é k ű volt, s a v a j ú d ó k olykor a lerészegedésig ittak [ 4 8 ] . A m é h l e p é n y e l t á v o l í t á s á n a k é r d e k é b e n a szülő n ő k e t r á b í r t á k , hogy ü r e s ü v e g b e fújjanak, s i l y m ó d o n fokozzák hasizomzatuk h a t á s á t . A hasfalt k ü l ö n ­ b ö z ő szerekkel k e n e g e t t é k . Vajas p á l i n k á v a l itatták a s z ü l ő n ő t . K á r p á t - U k r a j n a n é m e l y helyein puskaport szórtak a n ő h ü v e l y é b e [ 4 8 ] , A s z ü l é s alatt vagy u t á n jelentkező v é r z é s e k n e k n e m t u l a j d o n í t o t t a k j e l e n t ő s é ­ get, s ő t gyakran t e r m é s z e t e s jellegűnek t a r t o t t á k a v é r z é s t , amely „ e l ő s e g í t i a n ő t i s z t u l á s á t " . Bőséges v é r z é s n é l v ö r ö s b o r b a vagy p á l i n k á b a elkevert n é m e l y házi szerrel — h á n y t a t ó k k a l , h a s h a j t ó k k a l s t b . — itatták a v é r z ő n ő k e t , s k ü l ö n ­ b ö z ő b o r o g a t á s o k a t raktak hasukra. A v é r z é s t esetleg a m é h m a s s z í r o z á s á v a l , d ö g ö n y ö z é s é v e l , s hideg-meleg m é h ü r i irrigációkkal igyekeztek c s ö k k e n t e n i . Viszont orvost csak v é g s ő esetben h í v t a k , mikor a beteg m á r teljesen legyen­ gült [ 4 8 ] . M e g j e g y e z z ü k , hogy az orvosi segítség l e m o n d á s a nemcsak a s z ü l ő n ő ­ től és h o z z á t a r t o z ó i t ó l eredt, ami az akkor u r a l k o d ó erkölcsi s z a b v á n y o k szem­ p o n t j á b ó l é r t h e t ő is lenne. Nagyon gyakran maguk a b á b á k n e m találták s z ü k ­ s é g e s n e k , i l l . k í v á n a t o s n a k az orvos j e l e n l é t é t az általuk l e v e z e t e n d ő s z ü l é s e k ­ nél. S z ü l é s u t á n á l t a l á b a n 8 — 10, r i t k á n t ö b b napot f e k ü d t e k á g y b a n a gyermek­ á g y a s o k , de a s z e g é n y e k m á r 1—2 nap m ú l v a felkeltek. M i n d az anya, m i n d s z ü l ö t t j e jóléte é r d e k é b e n , k ü l ö n ö s e n az első napokban, egész sor „ ó v i n d é z k e d é s hez" folyamodtak. A h á z a t végig locsolták szentelt vízzel, a k ü s z ö b ö k e t b e v o n t á k piros p o s z t ó v a l , s b e d ö r z s ö l t é k f o k h a g y m á v a l és így t o v á b b [ 4 8 ] . Az ú j s z ü l ö t t b a l csuklóját feltétlenül piros szalaggal vagy c é r n á v a l k ö t ö t t é k á t , mert f é l t e t t é k a gyermeket a s z e m m e l v e r é s t ő l . A t á p l á l k o z á s k é r d é s e i b e n az anyagi helyzet volt a m é r t é k a d ó . K ö z v e t l e n ü l szülés u t á n m e g e n g e d h e t ő volt a legnehezebben e m é s z t h e t ő ételek és „ t e r m é s z e ­ tesen" a szeszes italok fogyasztása. E tekintetben a p á l i n k a o r s z á g s z e r t e e g y e d ü l ­ álló helyet foglalt el. A s z e g é n y e k s z á m á r a ételként, i t a l k é n t és o r v o s s á g k é n t szolgált. Gyakran a g y e r m e k á g y a s o k fél, s ő t egy l i t e r i g fogyasztottak b e l ő l e n a p o n k é n t . A z alkohol h a t á s á t mellesleg ú g y m a g y a r á z t á k , hogy tőle n e m fog „ b e l ü l r ő l f á z n i " az anya, és jobban f o g „ t i s z t u l n i " . A p á l i n k á t l o c h i a - h a j t ó és utófájásokat m e g s z ü n t e t ő t u l a j d o n s á g o k k a l r u h á z t á k fel [48]. M é g az ú j s z ü l ö t t e k sem n é l k ü l ö z t é k az a l k o h o l t : a nyugtalan gyermek szájába p á l i n k á b a á z t a -

tott r o n g y c u c l i t adtak alta­ tóként. A z akkori p r i m i t í v és t u ­ datlan s z ü l é s v e z e t é s mellett a nagy m e n n y i s é g ű alkohol­ fogyasztás, ú g y látszik, b i ­ zonyos m é r t é k ű szerepet játszott a szülés u t á n i septikus s z ö v ő d m é n y e k „ p r o p h y l a x i s á b a n " . A n n á l is i n ­ k á b b , m e r t az alkohol a X I X . század végéig hivatalosan is egyik l e g h a t á s o s a b b antiseptikus szer h í r é b e n állt [29, 48J. Ennek e l l e n é r e a gyer m e k á g y i láz eléggé gyakran fordult e l ő . D e m é g i l y fé­ lelmetes m e g b e t e g e d é s se váltott k i r e n d k í v ü l i n y u g ­ talanságot sem a n é p k ö r é ­ ben, sem pedig a b á b á k nagy része k ö z ö t t . E z é r t a beteg­ hez csak e l v é t v e hívtak or­ vost. S ha a v i r á g z ó k o r ú n ő belehalt a sepsisbe, ennek okát (a postnatalis psychosiséhoz h a s o n l ó a n ) abban látták, hogy „ a tej a fejébe 3. ábra : A m u n k á c s i püspöki vikárius 1861. decem­ ber 30-án kelt 002. számú levele a püspökség papjai­ ment" a szerencsétlennek hoz a bábaasszonyok teljes tudatlanságáról és az [48]. A g y e r m e k á g y i láz ke­ ukrán nemzetiség csecsemőhalandóságáról zelési eljárásai főleg a magas láz ellen i r á n y u l t a k . Izzasz­ t ó szereket, h o m l o k b o r o g a t á s o k a t , k ü l ö n b ö z ő főzeteket alkalmaztak, s mint m á r szóltunk róla, a pálinka z á r t a be a kört. N é m e l y helyeken a „ t e j l á z " fellépését nem t a r t o t t á k k á r o s n a k , s e z é r t a betegek irgalmasan e l t ű r t é k azt, egészen a ha­ lál b e k ö v e t k e z t é i g . Ez u t ó b b i e l k e r ü l h e t e t l e n s é g é t isteni akarat m e g n y i l v á n u ­ lásaként f o g a d t á k , amelyet egyetlen orvos se lenne képes m e g m á s í t a n i [ 4 8 ] . A szülészeti s e g é l y n y ú j t á s végrehajtása a X I X . s z á z a d b a n e g é s z é b e n véve gyenge m i n ő s é g ű v o l t . A z e l m a r a d o t t s á g egyik fő oka a b á b á k t ö b b s é g é n e k alacsony s z i n t ű k é p e s í t é s e v o l t . Hiszen ezeknek a t ö b b n y i r e e g y s z e r ű asszonyok­ nak se k é p z e t t s é g ü k , se h i v a t á s u k a szülészeti gyakorlathoz n e m v o l t . E t é n y visszaverődik a m u n k á c s i p ü s p ö k i vikárius egy 1801-ben az E g y h á z m e g y e klérusához c í m z e t t leveléből, melyben r á m u t a t arra, hogy ,,a szüléseknél a hozzá nem értő tudatlan nők segédkeznek". E b b ő l kifolyólag a p a r ó c h i á k köteleztetnek annak befolyásolására, hogy a községek csak a h a t ó s á g i orvosok által képesített bábákat a l k a l m a z z á k [ 2 1 ] .

BÁBAKÉPZÉS

KÁRPÁT-UKRAJNÁBAN

K á r p á t - U k r a j n a s z ü l é s z n ő i p r o b l é m á j a az egész X I X . s z á z a d folyamán meg­ oldatlan maradt. A z é v s z á z a d első felében okleveles s z ü l é s z n ő csak elvétve v o l t t a l á l h a t ó . í g y p é l d á u l U n g v á r m e g y é b e n 1837-ben m i n d ö s s z e 5 k é p z e t t s z ü l é s z n ő m ű k ö d ö t t , de ezekből is 3 m a g á n b á b a volt [ 2]. 1868-ban e g é s z K á r p á t - U k r a j n á n a k 49 okleveles bábája v o l t , melyek k ö z ü l csak Ki t ö l t ö t t b e hivatalos állást [ 3 8 ] . A mintegy 577 ezres lakosság s z á m á r a ez nagyon is kevés v o l t . De a t o v á b b i a k ­ ban is lassan emelkedett a k é p z e t t s z ü l é s z n ő k s z á m a . E p r o b l é m a megoldhatat­ lannak mutatkozott, m i v e l a X I X . század u t o l s ó évtizedéig n e m létezett t a n i n t é ­ zet, mely a b á b a k é p z é s r e lett volna hivatott. A b á b a k é p z ő i n t é z e t e k fejlesztése M a g y a r o r s z á g o n , az egyetemeken folytatott szülésznői o k t a t á s mellett, a m ú l t század 70-es éveiben i n d u l t meg. De az o r s z á g határszéli részein az iskolák, i l l . tanfolyamok szervezése csak a század v é g é n k e z d ő d ö t t . A b á b a n ö v e n d é k e k oktatása az o r s z á g b a n a v a l l á s - és k ö z o k t a t á s ü g y i miniszter által 1875-ben 27912. s z á m alatt kiadott „ I d e i g l e n e s szabályzat az országos szülésznői t a n i n t é z e t e k s z á m á r a " é r t e l m é b e n f o l y t a t ó d o t t . K é s ő b b e szabályzat a 15913/1880. és a 6105/1903. miniszteri k ö r r e n d e l e t e k k e l b ő v ü l t k i . E rendeletek alapján f o l y t a t ó d o t t az o k t a t á s az u n g v á r i t a n i n t é z e t b e n , valamint a m á r a m a r o s s z i g e t i tanfolyamokon is. 1890-ben a m á r a m a r o s s z i g e t i k ó r h á z b a n a b e l ü g y m i n i s z t é r i u m által létesített hathetes ingyenes b á b a k é p z ő tanfolyam i n d u l t meg [ 4 0 ] . E tanfolyamokon a m á r t e v é k e n y k e d ő p a r a s z t b á b á k r é s z e s ü l t e k o k t a t á s b a n , ami által l e h e t ő s é g e t kaptak n é m i elméleti k i k é p z é s r e is [20]. M á r a m a r o s s z i g e t e n m á s o d r e n d ű b á b a k é p z é s folyt, és a tanfolyamokat e l v é g z e t t b á b á k csak „ c é d u l á k a t " kaptak. Ez volt az a r ö v i d t a r t a m ú p ó t b á b a k é p z é s , m e l y az o r s z á g b a n az évszázad v é g e felé Tauffer t a n á r i n d í t v á n y o z á s á r a k e z d ő d ö t t . Ugyancsak Tauffer k ö z r e m ű k ö d é s é v e l hívták életre az u n g v á r i b á b a - t a n i n t é z e t e t is. Az e m l í t e t t k é t tanfolyam M a g y a r o r s z á g észak­ keleti m e g y é i t volt hivatva ellátni k é p z e t t b á b á k k a l [40 j . A z U n g v á r i B á b a - T a n i n t é z e t a B e l ü g y m i n i s z t é r i u m (a K ö z o k t a t á s ü g y i M i n i s z ­ t é r i u m jóváhagyásával) 1890-ben kiadott 34689. s z á m ú h a t á r o z a t a alapján l é t e ­ sült [ 3 9 ] . U n g , Bereg, Ugocsa és M á r a m a r o s k á r p á t - u k r a j n a i v á r m e g y é k e n k í v ü l az i n t é z e t kiszolgálási k ö r é b e tartozott m é g Z e m p l é n , Szabolcs és S z a t m á r megye bábaellátása [ 6 ] . A t a n i n t é z e t eleinte csak kísérleti jellegű v o l t . 1894-ig egy tan­ folyam i d ő t a r t a m a m i n d ö s s z e 3 h ó n a p i g tartott, és e z é r t a v é g z e t t b á b á k csak helyi jellegű b i z o n y í t v á n y o k a t (azaz „ c é d u l á k a t " ) kaptak, melyek csak oly k ö z s é ­ gekben n y ú j t o t t a k l e t e l e p e d é s i l e h e t ő s é g e t , melyekben okleveles b á b a n e m m ű ­ k ö d ö t t . Ellenben ha a s z ü l é s z n ő a tanfolyamot v é g z e t t „ c é d u l á s " b á b a u t á n é r k e z e t t , ú g y ez u t ó b b i megtarthatta j o g á t a szülészeti gyakorlatra [4, 5 ] . M e g kell j e g y e z n ü n k , hogy m i n d az u n g v á r i t a n i n t é z e t , m i n d a m á r a m a r o s s z i g e t i tanfolyamok „ c é d u l á i n a k " e l n y e r ő i , ha nem is volt kiváló k é p e s í t é s ü k , felkészült­ s é g b e n feltétlenül fölötte álltak a h a t ó s á g i orvosok által ugyancsak „ c é d u l á s o k nak" m i n ő s í t e t t b á b á k n á l . A z o n k í v ü l az u n g v á r i t a n i n t é z e t b e n m á r k e z d e t é t ő l fogva oklevelet is lehetett elnyerni. Ehhez az í r n i - o l v a s n i t u d ó n ő k két tanfolya­ mot tartoztak elvégezni [ 4 , 5|. A 3 h ó n a p o s o k t a t á s d í j m e n t e s v o l t . A l a k b é r t , a b é l y e g d í j a t és a b á b a t á s k a

árát azonban a n ö v e n d é k e k tartoztak k i f i z e t n i . A sze­ gény s o r s ú t a n í t v á n y o k he­ lyett e k i a d á s o k a t a köznyil­ v á n o s s á g , i l l . az állam fedez­ te. A n ö v e n d é k e k kijelölésé­ nél a k ö v e t k e z ő k ö v e t e l m é ­ nyeket v e t t é k figyelembe: 20—40 é v e s kor, egészségi és erkölcsi b i z o n y í t v á n y fel­ mutatása. A z írni-olvasni t u ­ dók e l ő n y b e n részesültek. E l s ő s o r b a n azokat a jelentke­ z ő k e t v e t t é k s z á m í t á s b a , akik olyan k ö z s é g e k b e n ó h a j t o t ­ tak letelepedni, hol az ideig okleveles b á b a nem m ű k ö ­ d ö t t . Ezeket f e l m e n t e t t é k a 25 forintos b e i r a t k o z á s i , tanés vizsgadíj befizetése alól, e l l e n t é t b e n azokkal a n ö v e n ­ dékekkel, akik v á r o s b a n vagy n a g y k ö z s é g b e n k í v á n t a k le­ telepedni, i l l . diploma meg­ szerzésére t ö r e k e d t e k [ 5 , 1 7 , 29]. A z első é v e k b e n az okta­ tás a v á r o s i k ö z k ó r h á z b a n f o l y t a t ó d o t t , és ugyancsak /. ábra : Az u n g v á r i bába-tanintézet hirdetménye az itt voltak elszállásolva a n ö ­ 1892. évből. vendékek [40], Foglalkozá­ 30rA. OOHÄ 7, onncb 3, ejx. xpaHenmi 1437, JIHCT 6. sokat n a p o n k é n t tartottak. Másfél ó r a v o l t jelölve az előadásokra, n é g y óra az i s m é t l é s e k r e , s a k é z m ű f o g á s o k b e g y a k o r l á s á r a . T a r ­ tottak phantom-gyakorlatokat is. N é g y h e t e n k é n t kollokviumokat rendeztek. A tananyagba beletartozott a t e r h e s s é g , szülés és g y e r m e k á g y i i d ő s z a k élet- és k ó r t a n a , a h i g i é n é és diétetika k é r d é s e i . K ü l ö n oktatták a s z ü l é s z e t i asepsist. Foglalkoztak az újszülöttek g o n d o z á s á n a k és á p o l á s á n a k f ő b b k é r d é s e i v e l . A z oktatási programba tartoztak a szülészeti ellátás s z e r v e z é s é n e k n é m e l y isme­ retei is. A tanfolyam ideje alatt a b á b a j e l ö l t e k n e k meg kellett t a n u l n i u k a n o r m á ­ lis szülés l e v e z e t é s é t , valamint a k ü l ö n b ö z ő szülészeti s z ö v ő d m é n y e k felisme­ rését. A n ö v e n d é k e k ezenkívül elsajátítani tartoztak n é m e l y m a n i p u l á c i ó k a t is, m i n t a k a t é t e r i z á c i ó t , m é h t ü k r ö z é s t , b e f e c s k e n d e z é s e k e t , b o r o g a t á s o k a t , nadályozást stb. A t a n u l á s o n k í v ü l kötelesek voltak részt venni az i n t é z e t i p á c i ­ ensek á p o l á s á b a n is |29, 42], A tanfolyam v é g é n h á r o m t a g ú b i z o t t s á g előtt államvizsgát tettek. A sikere-

sen levizsgázott n ö v e n d é k e k n e k szülésznői képesítő bizonyít­ ványt, „cédulát", ill. diplomát adtak k i . E z e n k í v ü l a s z ü l é s z n ő k a „ B á b a esküje" másolatát, a kötelességeiket t a r t a l m a z ó uta­ sítást, valamint az előírt leg­ s z ü k s é g e s e b b m ű s z e r e k e t kap­ ták k é z h e z [ 2 9 | . A z első tanfolyamon 22 n ö ­ v e n d é k vett r é s z t . A Budapest­ ről kirendelt Tóth L . egyetemi t a n á r j e l e n l é t é b e n megtartott szigorlatok kielégítő e r e d m é ­ nyekkel v é g z ő d t e k . A v é g z e t t b á b á k helyi jellegű bizonyítvá­ nyokat kaptak. A m á s o d i k tan­ folyam v é g e z t é v e l sor k e r ü l t 5 s z ü l é s z n ő i diploma k i a d á ­ s á r a . Ez u t ó b b i tanfolyam v é g ­ zettjeinek t ö b b s é g e U n g v á r ­ megye nagybereznai járásá­ nak k ö z s é g e i b e n telepedett le [ 7 ] . A z 1890. november 1-től 1893. december 31-ig meg­ tartott 8 tanfolyamon össze­ sen 202 b á b a nyert képesítést [ 3 9 ] . Ezzel l e z á r u l t a t a n i n ­ tézet kísérleti jellegének i d ő ­ szaka.

5. ábra : Az U n g v á r i Állami Bábaképző Intézet. Státni ústáv pro vzdeláni a vycvik porodnych assistentek v U z h o r o d é (1930.) c. könyvből

1894. f e b r u á r 1-től a K ö z o k t a t á s ü g y i M i n i s z t é r i u m 59703/1894. s z á m ú ren­ deletének értelmében a m o s t m á r Ungvári Állami Bábaképző Intézetben éven­ k é n t k é t ö t h ó n a p o s tanfolyamot r e n d s z e r e s í t e t t e k . Ezáltal a t a n i n t é z e t az első­ o s z t á l y ú s z ü l é s z n ő i iskolák szintjére emelkedett, s e z e n t ú l U n g v á r o t t csak orszá­ gos jellegű okleveleket lehetett elnyerni [ 1 7 , 4 0 ] . A z 1895. f e b r u á r 1-én megin­ d u l t tanfolyam m á r egy ú j , emeletes, a városi k ó r h á z h o z h o z z á é p í t e t t é p ü l e t b e n k e z d ő d ö t t , melyet kizárólag a t a n i n t é z e t s z á m á r a létesítettek. I t t az iskolai tanter­ men kívül egy s z ü l ő s z o b á t , h á r o m , 15 ággyal berendezett k ó r t e r m e t , egy m a n i p u ­ lációs s z o b á t , a m b u l a n c i á t s m á s hivatalos és kisegítőhelyiséget rendeztek be [ 4 0 ] . A saját i s k o l a é p ü l e t és saját s z ü l ő o s z t á l y m e g j e l e n é s e fontos e l ő r e h a l a d á s n a k szá­ m í t o t t a t a n i n t é z e t b e n folytatott gyakorlati o k t a t á s s z e m p o n t j á b ó l , m i v e l a s z ü ­ lőosztály és az ambulancia n y ú j t o t t a l e h e t ő s é g e k pozitív m ó d o n szolgálták a s z ü l é s z n ő k képesítési s z í n v o n a l á n a k szükséges t o v á b b i tökéletesítését. Ennek e r e d m é n y e i azonban csak az évszázad l e g u t o l s ó é v e i b e n , s m é g i n k á b b a X X . s z á z a d b a n mutatkoztak. A z u n g v á r i t a n i n t é z e t b e n az o k t a t á s rendszerint magyar nyelven folyt. Csak

r i t k á n hirdettek felvételt r u t h é n (azaz u k r á n ) n y e l v ű tanfolyamra [4, 5 ] . A z i n ­ t é z e t b e n é v e n t e 50—55 s z ü l é s z n ő t k é p e z t e k k i [ 1 1 ] . S z ü k s é g e s m e g j e g y e z n ü n k , hogy 1905-ig, t a n á r s e g é d h i á n y á b a n , az oktatást csak az i g a z g a t ó - t a n á r , vala­ m i n t az intézeti b á b a b i z t o s í t o t t a [ 3 9 ] .

INTÉZETI SZÜLÉSZETI

SEGÉLYNYÚJTÁS

KÁRPÁT-UKRAJNÁBAN A z u n g v á r i t a n i n t é z e t 1895-ben é p ü l t szülészeti osztálya t u l a j d o n k é p p e n K á r p á t - U k r a j n a első s z ü l ő i n t é z e t e v o l t . A m á r k o r á b b a n is m ű k ö d ő n é g y v á r o s i k ó r h á z b a n nem voltak k ü l ö n s z ü l é s z e t i osztályok. A j o b b i k esetben a s z ü l ő n ő k e t és g y e r m e k á g y a s o k a t újszülötteikkel e g y ü t t a sebészeti o s z t á l y o k o n h e l y e z t é k el. A k á r p á t - u k r a j n a i k ó r h á z a k felkészületlenek voltak a s z ü l é s z e t i s e g é l y n y ú j t á s r a , s a z o n k í v ü l — âr. Nusszer L . , M u n k á c s v á r o s tisztiorvosa egy 1874. évi j e l e n t é s e szerint — „nem feleltek meg sem humanitási, sem higienicus czéloknak, s távol áltak [ 1 8 ] . E sajnálatos helyzetet bizonyítja az a t é n y is, hogy m é g a rendeltetésüktől" X I X . század u t o l s ó é v t i z e d é b e n is e l ő f o r d u l t , hogy s z a l m á r a fektették a gyermek­ á g y a s o k a t a közös n ő i s z o b á k b a n , ahol helyet kaptak a trachomas betegek is [ 1 5 ] . É r t h e t ő , hogy ilyen viszonyok mellett az asszonyok tartottak a k ó r h á z a k b a n való s z ü l é s e k t ő l , s m é g k é s ő b b is e l u t a s í t o t t á k azt, amikor m á r életbe l é p e t t az i n t é z e t i szülészeti s e g é l y n y ú j t á s díjazását r e n d e z ő X X I / 1 8 9 8 . T ö r v é n y c i k k , melynek é r t e l m é b e n a k ö z k ó r h á z a k b a n , i l l . b á b a k é p z ő i n t é z e t e k b e n (és egyetemi k l i n i k á ­ kon) s z ü l ő n ő k és újszülötteik ápolási költségeit az O r s z á g o s Betegápolási A l a p , i l l . az Á l l a m k i n c s t á r fedezte [ 3 0 ] . í g y a k ó r h á z i szülés ritka jelenség volt. 1891-ben p é l d á u l m i n d ö s s z e 4 s z ü l ő n ő (az összes á p o l t betegnek 0,04%-a) volt felvéve a b e r e g s z á s z i [ 1 5 ] , és csak 3 (a betegek 0,43%-a) a m u n k á c s i k ó r h á z b a . Ez u t ó b b i a k k ö z ü l az egyiken c s á s z á r m e t s z é s t végeztek [ 1 0 ] . De m é g 1898-ban is a M u n k á c s o n e l ő f o r d u l t 050 s z ü l é s b ő l [ 1 9 ] csak 14-et (az összes s z ü l é s alig 2,2%-át) v e z e t t é k le a város k ó r h á z á b a n , s ezekből is 2 halálos k i m e n e t e l ű v o l t [ 8 ] . M é g kevesebb v o l t a s z ü l é s e k s z á m a N a g y s z ő l l ő s k ó r h á z á b a n , s e z é r t ennek m é g a X X . s z á z a d elején se v o l t saját szülésznője [ 1 3 ] . L á t h a t j u k , hogy K á r p á t - U k r a j n á b a n gyakorlatilag nem létezett i n t é z e t i s z ü l é ­ szeti s e g é l y n y ú j t á s . A z e g y e d ü l i , u n g v á r i b á b a k é p z ő - t a n i n t é z e t i s z ü l ő o s z t á l y s z ű k ö s s é g e folytán k é p t e l e n volt k ó r h á z i segéllyel ellátni U n g v á r és k ö r n y é k e a n y á i t . De t u l a j d o n k é p p e n i r e n d e l t e t é s e n e m is ez volt. E l s ő s o r b a n a b á b a k é p z é s céljait kellett szolgálnia, s e b b ő l a s z e m p o n t b ó l ez osztály igazolta m a g á t . 1930-ig az i n t é z e t n e k nem v o l t saját n ő g y ó g y á s z a t i osztálya. E célokra két n é g y á g y a s b e t e g s z o b á t jelöltek k i a s z o m s z é d o s v á r o s i k ó r h á z b a n . Ugyancsak e k ö z k ó r h á z ­ ban h e l y e z t é k el a g y e r m e k á g y i l á z a s o k a t , valamint az erre g y a n ú s betegeket. J ó ideig a városi k ó r h á z sebészeti o s z t á l y á n végezték a c s á s z á r m e t s z é s e k e t is [39, 4 0 ] . E , , k e t t é o s z t o t t s á g " azonban n e m zavarta a munka f o l y a m a t á t , mivel m i n d ­ k é t g y ó g y i n t é z e t dr. Nóvák Endre s z e m é l y é b e n egy ember v e z e t é s é r e v o l t b í z v a .

DR. NOVAK E N D R E ( 1 8 5 0 - 1 9 3 7 ) S z ü l e t e t t K á r p á t - U k r a j n a T é c s ő i j á r á s á n a k Ú r m e z ő (Russkoje Pole) n e v ű k ö z s é g é b e n [ 4 0 ] . A budapesti egyetemen d o k t o r á l t 1872-ben. M é g az évben kolera elleni k ü z d e l e m r e U n g v á r r a k ü l d t é k . A j á r v á n y végeztével 1873-ban az i t t e n i városi k ó r h á z a l o r v o s á n a k , majd egy év m ú l v a f ő o r v o s á n a k választották meg. R ö v i d i d ő n b e l ü l n a g y s z e r ű szervezői t e h e t s é g r ő l tett t a n ú b i z o n y s á g o t . M i n d ö s s z e p á r év alatt a kicsiny v á r o s i k ó r h á z kétszáz ágyas i n t é z e t t é fejlődött k i az ő vezetése alatt [ 4 7 ] . É s 1916-ig szinte s z ü n t e l e n ü l folytatta a kórház továbbfejlesztését. N ó v á k a megfontolt o r v o s t í p u s h o z tar­ tozott, s egyidejűleg k i t ű n ő s e b é s z is v o l t . A z ő n e v é h e z fűződik az o p e r a t í v s z ü l é ­ szet-nőgyógyászat megindítása KárpátUkrajnában [22]. H a j t h a t a t l a n s á g a nagy szerepet j á t s z o t t az U n g v á r i B á b a k é p z ő I n t é z e t megszerve­ zésében. E m u n k á b a n őszinte támogatást kapott Tauffer t a n á r t ó l . A z intézet első i g a z g a t ó - t a n á r a k é n t 1927-ig m ű k ö d ö t t [ 3 9 ] . A z I . v i l á g h á b o r ú u t á n i évekig egyidejűleg a városi k ö z k ó r h á z igazgatója is volt, s n a g y s z e r ű e n látta el a két hivatalt. M i n d k é t g y ó g y i n t é z e t fejlesztése N ó v á k k i m e r í t h e ­ tetlen erélyességének és nagy munkaszere­ tetének köszönhető. É r d e m e i elismeréséül ig, ábra : Nóvák Endre (1850- 1937). mai napig is a N ó v á k nevet viseli U n g v á r P. Szova után egyik utcája, mely az általa i r á n y í t o t t , manapság Területi Klinikai Kórházhoz vezet. Ez u t ó b b i n a k s e b é s z e t i p a v i l o n j á b a n 1923-ban m á r v á n y e m l é k t á b l á t lep­ leztek le e n a g y s z e r ű orvos és ember t i s z t e l e t é r e . D r . N ó v á k lelkes híve v o l t a b á b a k é p z é s , valamint az e g é s z szülészeti ellátás ü g y e m e g j a v í t á s á n a k . 1891-ben tervezetet n y ú j t o t t be U n g v á r m e g y e t ö r v é n y ­ h o z ó b i z o t t s á g á h o z , melyben a b á b a k é p z ő i n t é z e t k i b ő v í t é s é t javasolta, ami lehe­ tőséget n y ú j t o t t volna 75—90 p a r a s z t b á b a m á s f é l — k é t h ó n a p o s ingyenes é v e n ­ kénti k é p z é s é r e [ 4 ] . Nagy k á r , hogy e tervezetet nem k ö v e t t e h a t á r o z a t . N ó v á k b e h a t ó a n foglalkozott a szülészeti, valamint az egész egészségügyi ellátás s z e r v e z é s é n e k o r s z á g o s m é r e t ű p r o b l é m á i v a l is. A z 1893-ban U n g v á r o t t kiadott „ A közegészség m i n t közgazdasági t é n y e z ő az á l l a m é l e t b e n " [42] c í m ű k ö n y v é b e n részletesen foglalkozott a lakosság o r v o s - e g é s z s é g ü g y i , valamint általános k ö z e g é s z s é g ü g y i ellátása s z e r v e z é s é n e k és v é g r e h a j t á s á n a k kérdéseivel, m i n d a k ö z v e t l e n e g é s z s é g ü g y i szempontok, m i n d a t á r s a d a l o m - e g é s z s é g ü g y i i n t é z k e d é s e k k ö z g a z d a s á g i s z e r e p é n e k f i g y e l e m b e v é t e l é v e l . E m ű összefoglalta az ország szülészeti ellátása l e h e t ő s é g e i n e k , valamint t e v é k e n y s é g é n e k alapos jellem­ zését. Ugyanakkor találóan fejezte k i a s e g é l y n y ú j t á s s z e r v e z é s é n e k fogyatékos­

ságait. Ezek kiküszöbölése é r d e k é b e n a s z e r k ő egész sor, a szülészeti ellátás megjavítására i r á n y u l ó javaslatot tett. Ezek k ö z ü l m e g e m l í t j ü k a v é t k e s gondat­ lanság ellen i r á n y u l ó fegyelmi h a t á r o z a t o k kidolgozásának s z ü k s é g e s s é g é t , az egészségügyi rendeletek széles k ö r ű , s ezek b e t a r t á s á n a k maguk az a n y á k által végzett e l l e n ő r z é s é t l e h e t ő v é t e v ő célszerű elterjesztését, v a l a m i n t a m i n d e n egyes g y e r m e k á g y i láz által okozott anyai halálozás e s e t é b e n t ö r t é n ő orvos­ t ö r v é n y s z é k i szemle e l e n g e d h e t e t l e n s é g é n e k e l r e n d e l é s é t . N ó v á k t á n t o r í t h a t a t l a n híve volt a k á r o s , indokolatlan b e a v a t k o z á s o k és m ű v e l e t e k l e g s z i g o r ú b b m e g f e g y e l m e z é s é n e k [ 4 2 ] , Viszont az m á r nem rajta m ú l o t t , hogy c é l s z e r ű javaslatai, m i n t a s z ü l é s z e t i ellátás m á s , ugyancsak a k t í v szervezőinek t ö r e k v é s e i , t á r s a d a l o m ­ gazdasági és t á r s a d a l o m t ö r t é n e l m i t é n y e z ő k gátlása folytán m e g v a l ó s í t h a t a t l a noknak bizonyultak. Ennek e l l e n é r e N ó v á k n e m adta fel k i t a r t á s á t , és minden tőle t e l h e t ő t e l k ö v e ­ tett a s z ü l é s z e t i segélynyújtás é r d e k é b e n az U n g v á r i B á b a k é p z ő I n t é z e t h a t á s ­ körén belül. A szülész­ nők o k t a t á s a és nevelése révén n a g y m é r t é k b e n já­ rult hozzá Magyarország e m e g y é i szülészeti ellá­ tásának megjavításához. K á r p á t - U k r a j n a képesí­ tett s z ü l é s z n ő i s z á m á n a k n ö v e l é s e , valamint a se­ gélynyújtás eredményei­ nek feljavulása a X I X . század végén nagyrészt az ő p e d a g ó g i a i és szer­ vezői tevékenységének köszönhető.

A

KÖZSÉGEK

BÁBAELLÁTÁSA

7. óí>ra ; Bábanövendék-kötelezvény. 3 0 r A . O o H f l 27, o n n c b 1, e f l . xpaHeHHH 173, JIMCT 4.

A szülészeti tanintézet megjelenése örvendetes jelenség volt a kárpát­ ukrajnai szülészeti ellá­ tás r é s z é r e . Igaz viszont, hogy az i n t é z e t t í z , de m é g h ú s z év leforgása alatt sem v o l t k é p e s e l ­ l á t n i az egész t e r ü l e t e t szükséges számú képzett szülésznővel. Ezenkívül

az első tanfolyamok oktatási szintje nem volt m i n d e n tekintetben k i e l é g í t ő , és a n ö v e n d é k e k képességei sem v o l t a k e g y f o r m á k . M i n d e n n e k e l l e n é r e az i n t é z e t m e g n y i t á s a l e h e t ő s é g e t n y ú j t o t t a községi b á b a á l l á s o k k é p e s í t e t t s z ü l é s z n ő k k e l v a l ó fokozatos b e t ö l t é s é r e . Nagy is v o l t ebben a s z ü k s é g , hiszen 1890-ben csak U n g megye 195 k ö z s é g é b e n n e m m ű k ö d ö t t k é p z e t t b á b a [ 4 ] . S a b á b a k é p z ő i n t é z e t t e v é k e n y s é g e ellenére sok-sok falu k é n y t e l e n v o l t h o s s z ú i d e i g v á r n i , m í g l e h e t ő s é g e t kapott, hogy k é p z e t t s z ü l é s z n ő v e l l á t h a s s a el m a g á t . E l s ő s o r b a n a nagyobb k ö z s é g e k e n volt a sor. M í g a kisebb, 3—5—600 l a k o s ú falvak j o b b időkre kényszerültek várni. A községek ellátása k é p z e t t s z ü l é s z n ő k k e l a k ö v e t k e z ő k é p p e n folyt le. A s z ü l é s z ­ n ő k e t n é l k ü l ö z ő községek a megye f i g y e l m é b e ajánlották kiválasztott jelöltjüket. A z ü g y e t az a l i s p á n i n t é z t e , k i a tiszti főorvos t a n á c s á r a kiválasztotta a m e g f e l e l ő s z á m ú n ö v e n d é k j e l ö l t e t [ 3 9 ] . K i v á l a s z t á s k o r fontos szerepet j á t s z o t t a b á b a j e l ö l t anyagi helyzete, i l l . a javaslatot t e t t község g a z d a s á g i viszonyai. M i n t m á r e m l í t e t t ü k , az o k t a t á s fizetett v o l t , noha a h á r o m h ó n a p o s u n g v á r i k é p z é s i d e j é n , v a l a m i n t a m á r a m a r o s s z i g e t i tanfolyamokon maga a t a n í t á s d í j m e n t e s volt. V i s z o n t a t ö b b i k i a d á s t valakinek akkor is kellett f i z e t n i ! M i v e l a n ö v e n d é k e k t ö b b s é g e s z e g é n y v o l t , így a k ö z s é g e k n e k (másfélezernél t ö b b lakost s z á m l á l ó k ö z s é g e k helyett az államnak) kellett elvállalni a t a n u l á s s a l kapcsolatos összes k ö l t s é g e k fedezését. Ennek e l l e n é b e n a j ö v e n d ő b e l i szülésznők 5 é v r e szóló m u n k a k ö t e l e z v é n y t írtak alá az ő k e t kijelölő és o k t a t á s u k a t anyagilag t á m o g a t ó , i l l . az intézet által megjelölt k ö z s é g j a v á r a . A k ö t e l e z v é n y m e g s z e g é s e e s e t é b e n a b á b á k tartoztak visszafizetni a t a n u l á s s a l járó összes k i a d á s o k a t [ 1 2 , 1 7 ] . D e így is m e g t ö r t é n t , hogy a v é g z e t t s z ü l é s z n ő k n e m álltak a m e g j e l ö l t k ö z s é g s z o l g á l a t á b a . E l ő f o r d u l t a k e l l e n k e z ő esetek is, amikor a s z ü l é s z n ő n e m foglal­ hatta el állását, m e r t m í g t a n u l m á n y a i t v é g e z t e , a község m á s b á b á t fogadott fel. Mindezek a k ö r ü l m é n y e k csak fokozták a zavart a b á b á k e l o s z t á s á n a k a n é l ­ k ü l is rendezetlen m ó d s z e r é b e n .

A SZÜLÉSZETI A S E P S I S ÜGYÉNEK H E L Y Z E T E A z ö t h ó n a p o s o k t a t á s i i d ő gyakran r ö v i d n e k mutatkozott megfelelő k é p e s í t é s ű s z ü l é s z n ő k k é p z é s é r e . F ő k é p p e n a s z ü k s é g e s g y a k o r l o t t s á g e l n y e r é s é h e z bizo­ n y u l t e l é g t e l e n n e k . K ü l ö n ö s e n az asepsissel kapcsolatos ismeretek és gyakorlott­ s á g h i á n y o z t a k a s z ü l é s z n ő k n é l , n e m is beszélve a k é p z e t l e n b á b á k r ó l . A z i g a z s á g h o z tartozik, hogy a m a g y a r o r s z á g i b á b a t a n f o l y a m o k o n k o m o l y j e l e n t ő s é g e t t u l a j d o n í t o t t a k az asepsis o k t a t á s á n a k . M é g 1802-ben jelent meg egy u t a s í t á s , mely előírta a klórvizes k é z m o s á s t a b á b á k s z á m á r a [ 4 6 ] . A z asepsis k ö v e t k e z e t e s a l k a l m a z á s á t a s z ü l é s z e t i gyakorlatban a K ö z o k t a t á s ü g y i M i n i s z ­ t é r i u m 2771/1889. s z á m ú k ö r r e n d e l e t e írta elő. í g y az u n g v á r i s z ü l é s z e t i tan­ i n t é z e t , valamint a m á r a m a r o s s z i g e t i tanfolyamok oktatási p r o g r a m j á b a n fel­ t é t l e n ü l helyet kapott e t é m a k ö r is. A z okleveles s z ü l é s z n ő k s z á m á n a k n ö v e k e ­ d é s e folytán, m i n t a l á b b látni fogjuk, ez észlelhető is lett a gyakorlati t e v é k e n y ­ s é g e r e d m é n y e i n . Azonban távolról sem m i n d n y á j a n k ö v e t t é k az iskolai u t a s í t á ­ sokat. Ezekkel az e g y s z e r ű , gyakran az i n t é z e t b e való felvételkor m é g í r á s t u d a t l a n 10 O r v o s t ö r t é n e t i K ö z l e m é n y e k 60—61.

asszonyokkal p r o b l e m a t i k u s v o l t e g y k ö n n y e n m e g é r t e t n i a mindennapi és az ú n . szülészeti t i s z t a s á g k ö z ö t t i k ü l ö n b s é g e t . Az aseptikus m ó d s z e r a l k a l m a z á s a a l a p v e t ő e l ő í r á s a k é n t a X I X . s z á z a d u t o l s ó é v e i b e n a m á r e m l í t e t t 1889. m á r c i u s 2 5 - é n a K ö z o k t a t á s ü g y i M i n i s z t é r i u m által kiadott 2771. s z á m ú „ A g y e r m e k á g y i láz m e g g á t l á s a céljából k ö v e t e n d ő e l j á r á s " c í m ű rendelet s z o l g á l t . A fertőzés lehetséges m ó d j a i n a k leírása u t á n e rendelet m i n d e n b á b á t a terhesek, s z ü l ő n ő k és g y e r m e k á g y a s o k k ö r ü l i eljárás m i n d e n egyes e s e t é b e n a t i s z t a s á g l e g s z i g o r ú b b b e t a r t á s á r a k ö t e l e z e t t . K ü l ö n ö s figyelem i r á n y u l t a kéz és a s z ü l é s z e t i m ű s z e r e k tisztán t a r t á s á r a . E z é r t a rendelet előírta ezeknek karbolvizes m o s á s á t m i n d e n b e a v a t k o z á s e l ő t t . A rendelet tartalmazta a g y e r m e k á g y i i d ő s z a k aseptikus levezetésére i r á n y u l ó u t a s í t á s o k a t , s e g y ú t t a l megtiltotta a b á b á k n a k a g y e r m e k á g y i lázas, v a l a m i n t m á s gennyes, i l l . ragályos betegek ápolását. E z e n k í v ü l az u t a s í t á s előírta az ú j s z ü l ö t t e k 2 százalékos karbolsavas b l e n o p r o p h y l a c t i c á j á t [ 2 9 ] . A Crede-féle m ó d s z e r t csak 1893-ban vezették be, de kizárólag orvosok a l k a l m a z h a t t á k azt. E rendelet k i e g é s z í t é s e k é n t 1895-ben megjelent a K ö z o k t a t á s ü g y i M i n i s z t é r i u m 65766. s z á m ú rendelete, mely m e g t i l t o t t a b á b á k n a k m i n d e n o l y a n n e m ű foglal­ kozást, mely a kezeket rothadt vagy k ö n n y e n r o t h a d ó anyagokkal való beszenyn y e z é s v e s z é l y é n e k teszi k i [ 3 0 ] . A z e m l í t e t t m i n i s z t e r i rendeleteket kellő k ö r ü l t e k i n t é s s e l állították össze, és t é n y l e g a s z ü l é s z e t i septikus s z ö v ő d m é n y e k m e g e l ő z é s é r e i r á n y u l t a k . N ó v á k kifejezése szerint a 2771/1889. „rendelet szellemét kétségtelenül azon törekvés vezette, mely lényegében a czélra szolgál. A tényleg fennálló viszonyok mellett azonban elenyészőleg kevés hasznot hoz, mert ez is csak félrendszabály, mint a legtöbb intézkedés, mely a közegészség érdekében van hozva, mely a sikeres végre­ hajtáshoz szükséges mellék tényezőket nélkülözi" [ 4 2 ] . Ez v a l ó b a n így is v o l t . A z orvosokra a rendelet n e m vonatkozott. D e a b á b á k sem teljesítették azt [ 4 3 ] . A t ö b b n y i r e v á r o s o k b a n és n a g y k ö z s é g e k b e n m ű k ö d ő és ezáltal anyagi szem­ p o n t b ó l jobban b e b i z t o s í t o t t okleveles s z ü l é s z n ő k s z á m á r a a szülészeti segély­ n y ú j t á s e g y e d ü l i elfoglaltságot, m í g a falu b á b á i t ö b b s é g é n e k csak m á s o d r e n d ű foglalkozást, m e l l é k k e r e s e t i l e h e t ő s é g e t jelentett [ 4 2 ] . í g y a legjobb akarat elle­ n é r e sem volt l e h e t ő s é g a fent e m l í t e t t rendeletek á l t a l á n o s b e t a r t á s á r a .

A SZÜLÉSZETI KÁDEREK SZÁMSZERŰ A XIX. SZÁZAD

JELLEMZÉSE

VÉGÉN

1891-ben az U n g v á r i B á b a k é p z ő I n t é z e t h a t á s k ö r i t e r ü l e t é n b e l ü l m ű k ö d ő b á b á k k é t h a r m a d á n a k n e m v o l t semmilyen k é p e s í t ő b i z o n y í t v á n y a [ 4 ] . Ezek sze­ r i n t a t ö r v é n y t i l a l m a e l l e n é r e v i r á g z ó b a n volt a n e m hivatalos s e g é l y n y ú j t á s . N e ­ h é z ó r á i k b a n a j ö v e n d ő a n y á k oly s e g í t s é g h e z folyamodtak, amely e l é r h e t ő v o l t , m é g ha ezt csak a m i n d j o g i , m i n d erkölcsi j o g o s u l t s á g o t n é l k ü l ö z ő s z e m é l y e k á l ­ tal k a p h a t t á k is m e g . Ugyanakkor az ú n . p a r a s z t b á b á k jó része hajlott k o r ú volt, és e z é r t m é g „ c é d u l á s " b á b á v á sem lehetett m i n ő s í t e n i . M i n d e m e l l e t t a b á b a ­ asszonyok rendszerint m e g t a g a d t á k a h a t ó s á g i orvosok előtti v i z s g á k a t . Azok pedig, akik v é g i g h a l l g a t t á k a n é h á n y órás t á j é k o z t a t á s t , a „ c é d u l a " m e g s z e r z é s e

u t á n u g y a n ú g y folytatták m u n k á j u k a t , m i n t a z e l ő t t , s nem engedve az okos s z ó ­ nak, mereven ragaszkodtak saját „ k i p r ó b á l t m ó d s z e r e i k h e z " . A szappant és a k ö r ö m k e f é t teljesen s z ü k s é g t e l e n és h i á b a v a l ó t á r g y a k n a k t a r t o t t á k . M á s r é s z r ő l , m i n t ezt U n g v á r m e g y e tiszti főorvosának egy 1889-ben t e t t előterjesztése is hitelesíti, azoknak, k i k m e g g y ő z e t t e k az ú n . szülészeti t i s z t a s á g h a s z n o s s á g á r ó l , gyakran n e m volt se szappanuk, se k ö r ö m k e f é j ü k [ 4 ] . A z u n g v á r i b á b a k é p z ő t a n i n t é z e t k é t é v e s m ű k ö d é s e u t á n m é g m i n d i g csak 115 k é p z e t t s z ü l é s z n ő m ű k ö d ö t t a n é g y k á r p á t - u k r a j n a i megye t e r ü l e t é n [ 2 3 ] . A lakosság szülésznői e l l á t o t t s á g á n a k 10 ezer lélekre k i s z á m í t o t t indexe 1,4-et tett k i . A z egész o r s z á g r a v o n a t k o z ó h a s o n l ó m u t a t ó s z á m ebben az e s z t e n d ő b e n 4 , 9 - d e l v o l t egyenlő [ 2 3 ] . A X I X . század l e g u t o l s ó é v é b e n K á r p á t - U k r a j n á b a n 222, t ö b b n y i r e az u n g v á r i t a n i n t é z e t b e n k i k é p z e t t s z ü l é s z n ő m ű k ö d ö t t [ 2 7 ] . T e r ­ m é s z e t e s , hogy a s z ü k s é g l e t e k h e z m é r v e ez sem volt e l e g e n d ő . E l kell i s m e r n ü n k , hogy m i n d a szülésznői k á d e r e k n ö v e k e d é s é n e k ü t e m é b e n , m i n d a lakosság szak­ k é p z e t t szülészeti segéllyel v a l ó ellátásának t e r é n K á r p á t - U k r a j n a az ország e te­ kintetben elmaradottabb t e r ü l e t e i közé tartozott. E r r ő l az a l á b b k ö v e t k e z ő t á b ­ lázat is t a n ú s k o d i k ; ennek összeállításakor a Magyar K o r m á n y megfelelő É v i J e l e n t é s e i n e k adatait dolgoztuk fel. 1. Összehasonlító

adatok Kárpát-Ukrajna és Magyarország szülésznői az 1898 — 1900. években [25, 26, 27]

táblázat

ellátottságáról,

Magyarország

Kárpát-Ukrajna

Ebből minden Egy szülész­ 10 ezer nőre jutó lakosra lakos száma jut

Évek

Szülész­ nők száma

Ebből minden 10 ezer lakosra jut

1898

201

2,7

370G

8878

5,4

1859

1899

222

2,9

3410

9395

5,6

1776

1900

222

2,9

3383

9684

5,8

1729

Egy szülész­ Szülész­ nőre jutó nők száma lakos száma

A t á b l á z a t világosan mutatja a s z ü l é s z n ő k s z á m á n a k lassú n ö v e k e d é s é t K á r p á t U k r a j n á b a n . Ugyanakkor az ö s s z m a g y a r o r s z á g i viszonyokhoz k é p e s t s z e m b e t ű n ő az i t t e n i lakosság feleakkora szülésznői ellátottsága, j ó l l e h e t K á r p á t - U k r a j n a natalitása f e l ü l m ú l t a az ö s s z m a g y a r o r s z á g i h a s o n l ó m u t a t ó s z á m o t . A m í g t e h á t az e m l í t e t t t e r ü l e t n a t a l i t á s a ezekben az é v e k b e n elérte a l a k o s s á g 43—45 e z r e l é ­ két, ugyanakkor országos m é r e t b e n csak 39—40 ezreléket t e t t k i [ 1 4 , 25. 26, 2 7 ] . M á s o d i k , nem k e v é s b é l é n y e g e s fogyatékossága a s z ü l é s z e t i ellátásnak a s z ü ­ lésznők r e n d k í v ü l e g y e n l ő t l e n elosztása v o l t . Ennek k ö v e t k e z t é b e n K á r p á t Ukrajna községeinek csak kisebb része rendelkezett saját k é p z e t t s z ü l é s z n ő v e l . M i n t az a B e l ü g y m i n i s z t é r i u m 1897. évi J e l e n t é s é b ő l k i t ű n i k , az i d ő b e n 522 k á r p á t - u k r a j n a i k ö z s é g b e n (a községek 76,3%-a) nem v o l t okleveles s z ü l é s z n ő .

S m i t ö b b , e falvak nagy r é s z é b e n m é g p a r a s z t b á b a sem m ű k ö d ö t t , j ó l l e h e t a s z ü l é s z n ő k e t nélkülöző k ö z s é g e k b e n K á r p á t - U k r a j n a falusi lakosságának k é t ­ harmada élt [ 3 4 ] . V i s z o n t a szülésznői e l l á t o t t s á g o r s z á g o s helyzete is m e s s z e m e n ő l e g elégtelen volt. A z évszázad v é g é n is a s e g é l y n y ú j t á s t f ő k é p p e n a k é p z e t l e n b á b á k gyakorol­ ták. 1891-ben M a g y a r o r s z á g o n mintegy 14 ezer b á b a m ű k ö d ö t t . Ezek k ö z ö t t v o l t 3755 okleveles, 2370 „ c é d u l á s " , m í g 7780-nak s e m m i l y e n képesítése sem v o l t [ 4 2 ] . Ezek szerint a b á b á k n a k t ö b b m i n t a fele nem r é s z e s ü l t szülészeti ok­ t a t á s b a n . Emellett a „ c é d u l á s " b á b á k n a k sem volt sok hasznuk. E kategória csak elpalástolta a helyzet v a l ó s á g á t , és l é n y e g é b e n csak ö n á m í t á s h o z vezetett [ 4 ] . E l ­ lenben j o b b lehetőség h í j á n az állam nem t ö r ö l t e a b á b a k é p z é s e m ó d j á t . Hiszen ehhez n e m volt s z ü k s é g sem nagy k i a d á s o k r a , sem h o s s z ú i d ő r e . B á r m e l y tiszti főorvos, a hatóságok t á m o g a t á s á v a l , p á r h é t alatt „ k i k é p e z h e t t e " megyéje összes b á b á i t . D e N ó v á k tapasztalata szerint erre sem került sor, m e r t e k é r d é s b e n m i n d e n orvos fölösleges f o r m a s á g o t l á t o t t , m i v e l a b á b a k é p z é s n e k az állam által t ö r v é n y e s í t e t t ilyen f o r m á j a n e m bizonyult t ú l s á g o s a n hasznos i n t é z k e d é s n e k [ 4 ] . I l y e n k é p p e n a X I X . s z á z a d v é g é n a magyar szülészet t e r é n mintegy 10 ezer, a v a l ó s á g b a n s z a k k é p z e t l e n b á b a m ű k ö d ö t t , s ezek csak a szélsőséges b á b a h i á n y miatt voltak elviselhetők. Ugyanakkor n e m is lehetett felelőségre v o n n i ő k e t a s e g é l y n y ú j t á s folyamán e l k ö v e t e t t h i b á i k é r t . í g y ö t h e t e d r é s z é b e n a dolog a v é l e t l e n r e volt bízva [ 3 1 , 4 2 ] . A m a g y a r o r s z á g i szülészeti e l l á t á s súlycs h e l y z e t é t az is bizonyítja, hogy 1897-ben 9117 k ö z s é g mintegy h a t m i l l i ó s lakcssága nem

S. ábra: Az Ungvári Állami Bábaképző Intézet által kiadott szülésznői oklevél. K á r p á t o n t ú l i Területi Országos Levéltár M u n k á c s i (Mukacsevói) Fiókintézménye

volt ellátva k é p z e t t s z ü l é s z n ő k k e l [35}> s i l y e n f o r m á n az ország falusi lakos­ s á g á n a k 46—47%-a k é p e s í t e t t s z ü l é s z e t i segély nélkül maradt. A z o r s z á g szülészeti k á d e r k é r d é s é n e k m e g o l d á s á h o z , a 10 ezer k é p z e t l e n b á b a kicseréléséhez ö t e z e r s z ü l é s z n ő k é p z é s é r e lett volna s z ü k s é g . Viszont ezt 10 é v leforgása alatt se lehetett volna m e g v a l ó s í t a n i . Az ötszázalékos é v e n k é n t i k á d e r ­ v e s z t e s é g figyelembevételével ehhez s z ü k s é g e s lett volna, hogy az o r s z á g é v e n t e 750 s z a k k é p z e t t s z ü l é s z n ő t kapjon [ 4 2 ] . E feladat azonban meghaladta a ma­ g y a r o r s z á g i szülészeti t a n i n t é z e t e k l e h e t ő s é g e i t . A m ú l t s z á z a d utolsó k é t é v é ­ ben az ország 9 s z ü l é s z e t i t a n i n t é z e t e csak 1093 oklevelet adott k i [25, 2 6 ] , A n y a ­ gi n e h é z s é g e k miatt az á l l a m k é p t e l e n v o l t nagyobb s z á m ú b á b a n ö v e n d é k ö t h ó napos o k t a t á s á t k e r e s z t ü l v i n n i . M a g y a r o r s z á g s z ü l é s z e t i ellátásának elhanyagolt h e l y z e t é t találóan jellemezte Temesváry Rezső 1899-ben. „A bábaviszonyaink — írta — tudvalevőleg a lehető legrosszabbak s Kézmárszky és Tauffer tanár urak már közel két évtized óta szüntelenül fáradoznak azok javításán, de csak az utolsó időben . . . látható némi javulás, annyiban, hogy néhány újabb bábaképző-intézet felállításával nagyobbszámú bába nyerheti a megfelelő kiképzést. Nagyon messze vagyunk azonban még azon időtől, a midőn országunk minden községének tanult bábája lesz s a midőn hazánk minden szülőnőjének tanult bába fog segédkezni" [ 4 8 ] .

A SZÜLÉSZETI SEGÉLYNYÚJTÁS

EREDMÉNYEI

A b á b a k é p z é s m e g j a v í t á s á r a i r á n y u l ó t ö r e k v é s e k szerfölött szükségesek v o l t a k . A k á d e r h i á n y , valamint a b á b á k a l a c s o n y f o k ú képesítése m e s s z e m e n ő l e g b e f o l y á ­ solta a gyakorlati t e v é k e n y s é g e r e d m é n y e i t . í g y a X I X . s z á z a d utolsó n e g y e d é n e k k ö z e p é n M a g y a r o r s z á g anyai halálozása r e n d k í v ü l magas v o l t . É v e n k é n t csak a g y e r m e k á g y i láz k i o l t o t t 4—5 ezer életet a t á r s a d a l o m l e g é r t é k e s e b b k o r o s z t á l y á ­ b ó l — m i k ö z b e n a m e g b e t e g e d é s e k s z á m a a h a l á l o z á s o k n a k legalább k é t s z e r e s e v o l t . S a m i a l e g s z o m o r ú b b , a k ö z é p k o r ú n ő k e 12—13 százaléka a t u d a t l a n s á g és h a n y a g s á g á l d o z a t a k é n t pusztult el [ 4 2 , 4 3 ] . A g y e r m e k á g y i láz okozta anyai h a l a n d ó s á g k é r d é s é b e n M a g y a r o r s z á g j e l e n t ő s e n elmaradt az e u r ó p a i o r s z á g o k t ö b b s é g é t ő l . A z á l t a l á n o s mortalitás s t r u k t ú r á j á b a n a g y e r m e k á g y i láz 0,70%-ot tett k i , ugyanakkor A n g l i á b a n csak 0,40, S v é d o r s z á g b a n 0,38, H o l l a n d i á b a n 0,24%-ot és így t o v á b b [ 4 3 ] . K ö z v e t l e n ü l csak az évszázad v é g é n lehetett észlelni az anyai m o r t a l i t á s foko­ zatos c s ö k k e n é s é t . Igaz, az utolsó é v t i z e d első felében m é g m i n d i g 2000—2200 v o l t a sepsis é v e n k é n t i á l d o z a t a i n a k s z á m a [23, 2 4 ] , és csak az é v s z á z a d leg­ u t o l s ó é v e i b e n sikerült az esetek s z á m á t 500—030-ra c s ö k k e n t e n i [25, 26, 2 7 ] . E b b e n vitathatatlan szerepet játszottak az egészségügyi t á r s a d a l o m h a l a d ó szel­ l e m ű képviselőinek a helyzet m e g j a v í t á s á r a i r á n y u l ó t ö r e k v é s e i . D e a gyer­ m e k á g y i láz elleni k ü z d e l e m b e n elért e r e d m é n y e k mellett m é g m i n d i g magas v o l t a m á s okok által kiváltott anyai h a l á l o z á s o k n a k s z á m a . A t á b l á z a t t a l való i s m e r k e d é s azon m e g g y ő z ő d é s h e z vezet, hogy a n e m septikus k o m p l i k á c i ó k okozta halálesetek s z á m a 3—4-szeresen meghaladta a gyermek-

2. Az anyai halálozás

Magyarországon

az 1897—1900.

táblázat

években [25, 26, 27]

Halálokok

1897

1898

1899

1900

Gyermekágyi láz

544

501

559

6?1

M á s halálokok

2201)

1899

2135

1648

Összesített anyai halálozás

2750

2400

2G94

2279

ágyi láz h a l á l o s á l d o z a t a i n a k s z á m á t . Ennek k ö v e t k e z t é b e n az anyai mortalitás összetett eseteinek s z á m a m i n d e n ezer s z ü l é s e n k é n t elérte a 4-et. A g y e r m e k á g y i láz p r o b l é m á j a K á r p á t - U k r a j n á b a n jóval k i é l e z e t t e b b volt, m i n t o r s z á g o s viszonylatban. A szüléseknél az e g é s z század f o l y a m á n segédkező t ö b b n y i r e k é p z e t l e n p a r a s z t b á b á k b e a v a t k o z á s a i k d u r v a elvégzése mellett szinte semmibe v e t t é k az asepsis s z a b á l y a i t . T e v é k e n y s é g ü k folytán gyakori volt a sérülések és m á s s z ö v ő d m é n y e k s z á m a , s á l t a l á b a n beavatkozásaik t ö b b k á r t okoztak, m i n t hasznot [ 4 8 ] , Ennek k ö v e t k e z t é b e n sok anya egészsége, i l l . élete esett a g y e r m e k á g y i láz vagy m á s s z ö v ő d m é n y á l d o z a t á u l . A z akkori hivatalos statisztikai k i m u t a t á s o k szerint 1892-ben 181 k á r p á t - u k r a j n a i anya pusztult bele a sepsisbe, egy év m ú l v a pedig 210 [ 2 3 , 2 4 ] . Csak az é v s z á z a d legutolsó é v e i b e n s i k e r ü l t e halálozások s z á m á t évi 40—50 esetre s z o r í t a n i [ 3 4 , 3 5 ] . Ez az e r e d m é n y a b á b a k é p z é s n y ú j t o t t a l e h e t ő s é g e k n e k és a segélynyújtás országos fejlődése m e g i n d u l á s á n a k k ö s z ö n h e t ő . De a h a l á l e s e t e k s z á m a c s ö k k e n é s é n e k el­ l e n é r e K á r p á t - U k r a j n a anyai h a l a n d ó s á g a j e l e n t ő s e n meghaladta az országos v i ­ szonyokat. S. A gyermekágyi

láz okozta anyai mortalitás Kárpát-Ukrajnában 1892-ben és 1897-ben [23, 35]

és

1892 Az esetek absz. száma KárpátUkrajna Magyar­ ország

1000 élveszüle­ téshez

táblázat

Magyarországon

1897

1000 100 000 halál­ lakos­ esethez hoz Viszonyítv a

Az esetek absz. száma

1000 élveszüle­ téshez

1000 100 000 halál­ lakos­ esethez hoz Viszonyítv a

181

5,2

9,2

27,5

52

1,5

2,5

7,1

2275

3,7

4,3

14,8

544

0,8

1,8

4,3

A z u t ó b b i t á b l á z a t m e g e r ő s í t i azt a t é n y á l l á s t , hogy K á r p á t - U k r a j n a septikus anyai h a l a n d ó s á g a , m i n d az é l v e s z ü l e t é s e k f i g y e l e m b e v é t e l é v e l , m i n d az általá­ nos halálozással v a l ó ö s s z e h a s o n l í t á s n á l , sokkal magasabb volt az o r s z á g o s á t l a g ­ n á l . A p o p u l á c i ó s v i s z o n y o k b ó l k i i n d u l v a pedig arra kell k ö v e t k e z t e t n ü n k , hogy a sepsis k é t s z e r t e gyakrabban p u s z t í t o t t a k á r p á t - u k r a j n a i a n y á k k ö z ö t t , m i n t á t l a g o s a n az o r s z á g b a n . Ez n e m is lehetett m á s k é p p e n . A rosszabb k á d e r e l l á t á s é s az ezzel kapcsolatos alacsonyabb s z i n t ű s e g é l y n y ú j t á s mellett az i t t e n i lakosság s ú l y o s a b b t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i helyzete okozta a gyakorlati s z ü l é s z e t rosszabb eredményeit. A X I X . s z á z a d b a n m é g f e n n á l l t az „ a n y a vagy magzat" dilemma, m e l y azzal a k ö v e t k e z m é n n y e l j á r t , hogy a k e d v e z ő t l e n k i m e n e t e l ű v é g e r e d m é n y t a magzat s z á m á r a e l k e r ü l h e t e t l e n n e k , o l y k o r t ö r v é n y s z e r ű n e k fogták fel [ 4 4 ] . E tételt a s z ü l é s z e t akkori s z í n v o n a l a d i k t á l t a . M i n d e z é r t a perinatalis magzati halálozás gyakori j e l e n s é g v o l t . A z 1898—1900. é v e k b e n a h a l v a s z ü l e t é s e l é r t e a s z ü l e t é ­ sek 21—22 e z r e l é k é t , az ú j s z ü l ö t t e k korai h a l a n d ó s á g a (életük első 6 napja folya­ m á n ) pedig meghaladta az é l v e s z ü l e t é s e k 10 e z r e l é k é t [25, 26, 2 7 ] , K ü l ö n ö s e n k e d v e z ő t l e n ü l alakult az ú j s z ü l ö t t e k korai h a l a n d ó s á g a , mely az e g é s z perinatalis m o r t a l i t á s m i n t e g y h a r m a d r é s z é t tette k i . Ez k ö z v e t l e n ü l az i n t é z e t e n kívüli f i ­ zetett s e g é l y n y ú j t á s h i á n y o s s á g a i n a k volt a k ö v e t k e z m é n y e . A szülészeti t e v é k e n y s é g á t t a n u l m á n y o z o t t e r e d m é n y e i a s e g é l y n y ú j t á s ala­ csony s z í n v o n a l á r ó l t a n ú s k o d n a k . A szülészeti ellátás elhanyagolt á l l a p o t á n a k fő oka az volt, hogy az á l l a m alig gondoskodott az a n y á k r ó l . A z asszonyok t ö b b s é g e e g é s z s é g ü g y i felügyelet és szociális segély n é l k ü l viselte t e r h e s s é g é t , i l l . s z ü l t e meg és nevelte f e l gyermekeit. A rossz t á r s a d a l m i , g a z d a s á g i , k ö z e g é s z s é g ü g y i és é l e t m ó d i viszonyok m á r m a g u k b a n is m e g t e r e m t e t t é k az a n y á k és ú j s z ü l ö t t e i k magas m o r b i d i t á s á t é s m o r t a l i t á s á t , mintegy m e g h a t á r o z v a ezáltal a szülészeti ellátás a r c u l a t á t . D e az akkori t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i r e n d s z e r t ő l n e m is lehetett e l v á r n i a lakosság e g é s z s é g ü g y i ellátásának l é n y e g e s m e g j a v í t á s á t . A szülészeti ellátás fejlődését csak a g y ö k e r e s t á r s a d a l m i á t a l a k u l á s t b i z t o s í t ó n é p i hatalom képes megvalósítani.

I R O D A L O M tl]

30rA —

3aKapnaTCKHH O Ö J i a c T H O í í r o c y a a p C T B e H H b i i í A p x H B , r . B e p e r o B O . ( K á r p á t o n ­

túli Területi

O r s z á g o s L e v é l t á r ) OOHA 4 ( H a f l H c y n a H YacaHCKOH acynbi

KopojieBCTBa, r . Y H c r o p o A ) , o n n c b

9 (1822—1835 r r . ) ,

eflHHnua x p a H e m i í i

BeHrepcKoro

1408

(IlncbMO

CBHmeHHHKa r . CepeflHe IIuMÖaK Andpen Hajj,H
[2] 3 0 r A . flmuia

O.

4,

on.

10 (1836—1848

o caHHTapHOM cocTOHHHH

29. 1, 1831 r . ) , JIHCT 2.

r r . ) , e/i. x p .

HacejieHHfl

62 ( f l o R j i a ^ a c y n H o r o B p a n a >Kynbi, o 6 3 r o i 3 o o T n n

yacaHCKoii

Maepep H

a r m

n p o B e p K H anTeK. 22. V I . 1836 r.—26. I . 1838 r . ) , JTJI. 17—19.

L3] 3 0 r A .

i>.

HTejibCTBa

4,

on.

10, e%. x p . 2115 ( / l o K J i a f l b i SoJibHuubi, o p r a H H 3 a n i i n

jKynHoii

OKpyxcHbix B p a n e i í o n o T p e Ö H O c ™ BpaneÖHbix yiacncoB

crpo-

H o COCTOHHHH

Tpex yacropoACKHX H30JIHTOPOB. 10—13. V I I . 1848 r . ) , JUT. 1—3.

[4] 3 0 r A .

0 .

7

(ÍIp,zpKynaH YacaHCKOM x y n w B e n r e p c K o r o

KopojieBCTBa, r . "VxcropoxO,

o n . 3 (1880—1899 r r . ) , e « . x p . 1226 ( r i p o T O K O J i b i 0 6 o p r a H n 3 a n H H y n e 6 b i aicyniepoK,

T. I . 1890—1893 r r . ) , j m . 31—32, 41—43, 158—164, 171—172.

[5] 3 0 r A . O. 7, o n . 3, eu. xp. 1437 (üepenHCKa c A n p e K u n e K Y í K r o p o A C K o i í a i c y w e p c K O Ä niKOJiM 0 6 yTBepjKfleHHH CBH AGTe JIbCTB aKymepKaM, OKOHHHBHIHM Kypcbi. 10. I . — • 15. I X . 1892 r . ) , JI. 6. [6] 3 0 r A . 3>. 7, o n . 3, e A . xp. 1737 ( C o o S m e H n e A n p e f c r o p a y » c r o p o A C K o í í a K y i n e p c K o f t A

mKOJibi A - P HoeaKa 0 6 OTKPMTHH H 3aAanax HIKOJIM. 19. X I I . 1894 r.—10. V . 1897 r . ) ,

7. [7] 3 0 r A . . 7, o n . 3, e f l . x p . 2700 (OTHCT noflxynaHa YacaHCKOH w y n b i 3a 1891 r o A . 1891 r . ) , Jin. 2, 16. [8] 3 0 r A . Í>OHA 10 ( H a A ^ y n a H E e p e 3 b K o ï >KynH, M . B e p e r o B o ) , o n n c 1, (1834—1942 p p . ) OAHHHua 36epeKeHHH 2894 (3BÍT A H p e K T o p a M y K a n i B C b K o i ' j i i K a p H i . 1898 p . ) , JIHCTH 48—56. [9] 30TA. O. 10, o n . 4 (1861—1915 p p . ) , OA. 3 6 . 4 ( C n p a B a n p o 3AopoBejibHHií CTaH JI.

Eepe3bKo'i scynn. 1861 p . ) , JIJT. 17—25.

[10] 3 0 r A .

10, o n . 4, OA. 3 6 . 33 (MÍCHHHÍ 3BÍTH OKpy>KHoro jiiKapa 3a 1864 piK. 1864 p . )

JIJT. 1—2.

[11] 3 0 r A . K r o p o A . 1919—1927 p p . ) , o n . I , OA. 3 6 . 19 (AHKCTK n p o CTaH cnyjKOH oxopoHH 3AopoB'a H a IliAKapnaTcbKiíí Pyci i nepenncKa

3 M i H i c T e p c T B O M o x o p o H H 3AopoB'a H e x o c j i o B a n -

HHHH n o u b O M y nnraHHK). 1920—1921 p p . ) , JIJI. 14—32. [12] 3 0 r A . O. 27, o n . I , OA. 36. 178 (JlncTyBaHHa 3 MiHicTepcTBOM oxopoHH 3AOPOB'H i AHpeKHÍ3fo Y î K r o p o A C b K o ï flepxaBHoi' aKyuiepcbKoï LUKOJIH n p o ï ï cj)iHaHcyBanHH, oronouieHH« n p o yiviOBM n p n n o M y . 1919—1920 p p . ) , n . 4. [13]

3 0 r A . O. 245 ( ! I o A > K y n a H Y r o i a H C K O H a c y n w B c u r e p c K o r o KOpojieBCTBa, r . C e B j n o i n ) , on.

3 (1880—1919 r r . ) , eA- xp. 1051 ( Y c T a B ÖOJIMÍHUM H M . I l e p e H H r . H a A b c e m i e B u i rnaBBpanoM o pacnpocxpaHeHHH ACTCKHX H H ^ e K u n o H H b i x 3 a 6 o j i e B a -

H nepenHCKa c HHH. [14]

1906 r.), JIJI. 11—16.

3 0 r A . <J>. 245, o n . 3, e A . x p . 1090 ( C r a T H C T H K a o COCTOHHHH 3ApaBooxpaHeHHH B

B e H r p H H B 1906 r o A y ) , JIJI. 12—48. [15] 3 0 r A . (D. 721 ( E y p r o M H C T p r. B e p e r o B o ) , o n . I (1890—1919 rr.), eA. x p . 195 ( O T w r E e p e r o B C K o i í öoJibHHUbí 3a 1891 r o A - 1892 r.), JIJI. 1—10. [16] 3 0 r A . <í>. 721, o n . I , eA- x p . 196 (OTHCT M y K a n e B C K o n r o p o A C K o i í ÖoJibHHUbí 3 a 1891 r o A - 1892), JUT. 1—9. [17] 30TA. O. 721, o n . I , eA- x p . 269 ( I T o J i o x e H H a o npoBeASHHH KypcoB caAOBOAOB, n o j i e B b i x c T o p o î K e i i , nwKapHHKOB H aKymepoK. 1893 r . ) , JI. 19. [18] M. <ï>. 30TA — O H J i n a j i 3aKapnaTCKoro O Ö J i a c T H o r o T o c y A a p c T B e H H o r o A p x H B a ( r . M y K a n e B o ) . í>. 90 ( Y n p a B j i e H n e 6yproMHCTpa r . M y K a n e B O . 1872—1918 r r . ) , o n . I , efl. x p . 124 (JXeno o p a c u i n p e H H H , (pHHaHCHpoBaHHH H p a ö o T e ÖoJibHHUbí. 8. I I I . 1873—• 26. V I I I . 1874 r . ) , JIJI. 9—15. [19]

M . O . 3 0 r A . O . 90, o n . I , en,, x p . 1793 (OTHCTW

r o p o A C K o r o B p a n a o COCTOHHHH

3ApaBooxpaHeHHH 3a 1898 r o A . 6. 1.—6. XII.—1898 r . ) , JIJI. 3—23.

[20] M. <ï>. 3 0 r A . <ï>. 90, o n . I , eA. x p . 2236 ( I l o c T a H O B j i e H H e M y H n u n n a j i b H o i i KOMHCCHH BepeaccKOH acynw 0 6 o p r a H H 3 a n H H a K y u i e p c K H X nyHKTOB B c e j i a x H r o p O A a x acynw. 24. V I I . 1907 r . ) , JIJI.

1—2.

[21] A M u n k á c s i P ü s p ö k s é g vikáriusának levele p ü s p ö k m e g y e i klérushoz. U n g v á r . 1861. december 30. 602. sz. 22] Dr. Petrecky P., az Uzshorodi Állami Szülésznői O k t a t ó és K é p z ő T a n i n t é z e t volt tanársegédének (1930—1939) visszaemlékezései. Uzshorod. 1969. július. [23] A M . K i r . B e l ü g y m i n i s z t é r i u m Jelentése az ország közegészségügyi viszonyairól az 1892-ik évben. Hieronimi K. Budapest. 1893. 83 — 84., 312 — 315.

A M . K i r . Belügyminisztérium Jelentése az ország közegészségügyi viszonyairól az 1893-ik é v b e n . Hieronimi K. Budapest. 1894. 115 — 116., 326 — 329. A M . K i r . K o r m á n y 1898. évi működéséről és az ország közállapotairól szóló Jelentés és Statisztikai Évkönyv. Budapest. 1899. 323., 335., 396 — 397. A M . K i r . K o r m á n y 1899. évi működéséről és az ország közállapotairól szóló Jelentés és Statisztikai Évkönyv. Budapest. 1900. 351 — 352., 374., 389 — 390. A M . K i r . K o r m á n y 1900. évi működéséről és az ország közállapotairól szóló Jelentés és Statisztikai Évkönyv. Budapest. 1901. 366 —367., 392., 401 — 402., 696. A magyarság néprajza. I V . köt. Szokások, Budapest. 1943. 132 — 156. Az Egészségügyre vonatkozó Törvények és Rendeletek Gyűjteménye. Chyzer K. I . köt. 1854—1894. Budapest. Eggenberger-Franke. 1918. 34—38., 48 — 75., 159 — 160., 369 — 372. Az Egészségügyre vonatkozó Törvények és Rendeletek Gyűjteménye. Chyzer K. I I . köt. 1895—1900. Budapest. Dobrowsky-Franke. 1900. 148., 368 — 372. Bardos, A. : Prvy nacet dejin slovenskeho porodnictva a gynekologie. — Ceskoslovenska Gynekologie. 1968. 33. 10. 747 — 754. Benedek A, : Adatok a magyar szülészet múltjához ( I I ) . — Magyar Nőorvosok Lapja. 1941. 4., 7 3 - 7 8 . Benedek A. : Adatok a magyar szülészet múltjához ( I I I ) . — Magyar Nőorvosok Lapja. 1941. 5. 90—91. Magyar K i r . Belügyminiszter jelentése az ország közegészségi viszonyairól az 1896- ik évben. Perczel D. Budapest. 1897. X X (old.), 438. Magyar K i r . Belügyminiszter jelentése az ország közegészségi viszonyairól az 1897- ik évben. Perczel D. Budapest. 1898. 128 — 132., 4 6 0 - 4 6 2 . Magyary-Kossa Gy. : Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvos­ t ö r t é n e l e m köréből. I V . köt. Budapest. 1940. 190., 194. Magyary-Kossa Gy. : Szent Margit asszony öve. — Orvosi Hetilap. 1926. 70. 35. 961 — 965. MuKyjiamweij,

C.

H.:

M3 MCTOPHH 3 a p a B O O x p a H e H M í i

B 3aKapnaTCKofl

oGnacra

JJ,O

BoccocziHHCHHH c Y i c p a H H C K o í í C o B e T C K o í í CopHajiHCTHHecKOH P e c n y Ö J i H K o ä . J\wcc. KaHfl. y>Kropofl. 1955. 43. Nemec, V. : Státní ústáv pro vzdelání a vycvík porodnych assistentek v U z h o rodë v roce 1927 — 1936. Uzhorod. 1937. 7 - 8 . , 34. Nemec, V. : Vzdelanie a vycvik porodnych assistentek na Podkarp. Rusi. — Bratislavske Lekarske Listy. 1935, X V . 3. 1 — 5. HbMeifb, B.: P a 3 B H T i e aKywepcTBa Ha I T o j i K a p n a T C K o í í P y c n . C6.: «noflKapnaTCKaa P y c b . 1919—1936». y>Kropoffb. 1936. 77—78.

Nóvák E. : A közegészség mint közgazdasági tényező az államéletben. U n g v á r . 1893. 88 — 94., 95— 110. Oláh Gy. : A községek feladatai a közegészségügy t e r é n . Budapest. 1891. 84 — 96. Tlempoe-MacAaKoe, M. A.—KnitMeu, M. H.: nepnHaTajibHaa CMepTHOCTb. JleHHHrpa,i];. « M e a n n H H a » . 1965.

5—6.

Székely S. : Az o r v o s t u d o m á n y története. Budapest. Medicina, 1960. 90., 184—192. Szilágyi Gy. : Az 1873. évi kolerajárványról. — Orvosi Hetilap. 1966. 107. 13. 610 — 611. Coea, IJ.: üpoLUJioe y ^ c r o p o f l a . y ^ r o p o / i i . . 1937.

295—299.

Temesváry R. : Előítéletek, népszokások és b a b o n á k a szülészet körében Magyar­ országon. Budapest. Dobrowsky-Franke. 1899. 3—7., 41 —57., 58 —59., 64—67., 69., 79 — 82., 85 — 86., 87.

Summary T h e birthattendance i n H u n g a r y i n the X l X t h century was one of the w o r s t i n Europe. S t i l l more distressing situation there was i n Transcarpathia.* T h e p r i m i t i v e methods o f birthattendance, prejudices and h a r m f u l habits h i n d e r e d h a r d the development o f practical obstetrical activity. D u r i n g the first h a l f o f the X l X t h century there took place no i m p r o v e m e n t i n this f i e l d . T h e development began o n l y f r o m the m i d d l e o f the second half o f the century. B u t the aspi­ rations o f the enthusiasts directed at the i m p r o v e m e n t o f birthattendance d i d n ' t get any substantial support f r o m the state. T h e birthattendance was carried o u t apart o f the medical practice. A l s o the p r o b l e m o f the obstetrical cadres was n o t solved d u r i n g the whole century. U n o f f i c i a l birthattendance was f l o u r i s h i n g i n the c o u n t r y . A t the end o f that century o n l y about 30% o f active m i d w i v e s had the special obstetrical t r a i n i n g . O n l y towns were p r o v i d e d w i t h sufficient q u a n t i t y of m i d w i v e s . A l m o s t h a l f o f the r u r a l p o p u l a t i o n i n H u n g a r y was left o u t o f the qualified obstetrical attend­ ance. T h e lack of cadres was especially sharp i n the o u t l y i n g provinces o f c o u n t r y where the Transcarpathian districts were situated, i n w h i c h two t h i r d o f the village p o p u l a t i o n had no possibility to get the attendance o f trained m i d w i v e s . T h e medical legislations w h i c h persued the a i m of increasing of the q u a n t i t y o f obstetrical cadres and w h i c h ordered the measures i n the i m p r o v e m e n t o f organisation and carrying out of obstetrical practice c o u l d n ' t promote the notice­ able development o f birthattendance because there were neither conditions, nor guarantees for the realisation of the medical laws and orders. T h e development o f obstetrical schools i n H u n g a r y began only i n the last quarter o f the X l X t h century. Transcarpathia got a possibility to p r o v i d e itself w i t h obstetrical cadres o n l y i n the last decade of the X l X t h century. I n this matter doctor E. Novak's activity played an i m p o r t a n t role. O n l y after t h a t a s l i g h t i n g i m p r o v e m e n t i n rendering birthattendance to the Transcarpathian p o p u l a t i o n began. A n d still the indexes o f birthattendance i n Transcarpathia were worse than the everage state indexes d u r i n g the whole period. A t the same time h i g h maternal and perinatal m o r t a l i t y was characteristic for the whole country. T h e r e was the end of the century w h e n the i m p r o v e m e n t of b i r t h a t t e n d ance's results appeared. T h e absence o f centralized and planned system of organisation of b i r t h a t t e n d ­ ance hindered the development i n this f i e l d . T h e backwardness o f T r a n s ­ carpathian and H u n g a r i a n m i d w i f e r y was caused b y the objective reasons — i m m a t u r i t y o f the society for p r o v i d i n g a good Care o f Public H e a l t h , as well as b y the subjective ones—unsufficient care o f r u l i n g circles about the health o f w i d e masses o f p o p u l a t i o n .

* The southern part of the Carpathians has belonged to Hungary t i l l 1918, then to Czechoslovakia t i l l 1938. Between 1938-1944 it was annexed partly again to Hungary. Since 1945 it is the territory of the Soviet U n i o n . (Editor)

Zusammenfassung D i e Geburtshilfe Ungarns w a r i m X I X . Jahrhundert eine der schlechtesten i n Europa. E i n noch schwerer Zustand herrschte i n Transkarpathien.* D i e p r i m i t i v e D u r c h f ü h r u n g der Geburtshilfe, die Vorurteile u n d s c h ä d l i c h e Ange­ wohnheiten h e m m t e n entscheidend die E n t w i c k l u n g der praktischen geburts­ hilflichen T ä t i g k e i t . I m Laufe der ersten H ä l f t e des Jahrhunderts gab es keine verbesserende V e r ä n d e r u n g i n dieser H i n s i c h t . D i e E n t w i c k l u n g z u m besseren begann erst i n der zweiten H ä l f t e des X I X . Jahrhunderts. D i e B e m ü h u n g e n der Enthusiasten u m eine Verbesserung der Geburtshilfe bekamen jedoch sich die notwendige U n t e r s t ü t z u n g v o m Staat. D i e Geburtshilfe wurde ohne ä r z t l i c h e n Bestand d u r c h g e f ü h r t . A u c h das Problem der Hebammenkader blieb i m Verlaufe des ganzen Jahrhunderts u n g e l ö s t . I m Lande b l ü h t e eine nicht offizielle Geburtshilfe. A m Ende des Jahrhunderts hatten nur u n g e f ä h r 30% der arbeitenden H e b a m m e n eine spezielle H e b a m m e n v o r b i l d u n g . Fast eine Hälfte der D o r f b e v ö l k e r u n g v o n U n g a r n war ohne qualifizierte H e b a m m e n h i l f e . Besonders scharf w u r d e der Mangel an K a d e r n i n den Grenzgebieten des Landes empfunden, u n t e r denen auch i m Transkarpathiengebiet lag, w o zwei D r i t t e l der D o r f b e v ö l k e r u n g keine M ö g ­ lichkeit den Beistand v o n qualifizierten H e b a m m e n zu b e k o m m e n hatten. D i e medizinische Gesetzgebung, die das Ziel der V e r m e h r u n g der Hebammenkader verfolgte u n d eine Reihe v o n Massnahmen zur Verbesserung der Organisation u n d D u r c h f ü h r u n g der H e b a m m e n t ä t i g k e i t verordnete, war n i c h t i n der Lage eine bemerkenswerte E n t w i c k l u n g der Geburtshilfe z u f ö r d e r n , da es keine Vorbedingungen u n d keine Garantien für die E r f ü l l u n g der medizinischen Gesetze u n d V e r o r d n u n g e n gab. Die E n t w i c k l u n g der geburtshilflichen Schulen i n U n g a r n begann erst i n der 2. Hälfte des X I X , Jahrhunderts. A b e r Transkarpathien bekam diese M ö g l i c h ­ keit sich selbst m i t geburtshilflichen K a d e r n z u versehen erst i m letzten Jahr­ zehnt des Jahrhunderts. H i e r spielte die T ä t i g k e i t des D o k t o r E . Nowak eine grosse Rolle. Erst s p ä t e r begann eine langsame Verbesserung a u f dem Gebiet der Geburtshilfe für die B e v ö l k e r u n g v o n Transkarpathien. Jedoch standen die Indexe der Geburtshilfe i n Transkarpathien i m Laufe der ganzen Periode unter d e m Staatsdurchschnitt. Z u dieser Zeit war eine hohe M u t t e r - u n d perinatale Sterblichkeit für das ganze Gebiet L a n d bezeichnend. D i e E n t w i c k l u n g w u r d e d u r c h das Fehlen eines zentralisierten u n d planm ä s s i g e n Systems der Organisation der Geburtshilfe gehemmt. D i e R ü c k ­ s t ä n d i g k e i t der transkarpathischen u n d ungarischen Geburtshilfe war einerseits d u r c h objektive Ursachen — die Unreife der Gesellschaft z u r Schaffung eines * M i t dem Namen Kárpátalja ( = Subkarpatenland) bildete dieses Gebiet bis zum J. 1918 einen Teil des geschichtlichen Ungarns. Als P o d k a r p a t s k á Rus ( = Subkarpatorussland) gehörte es dann bis 1938, bzw. 1939 zu der Tschechoslowa­ kischen Republik, zwischen 1938, bzw. 1939 u n d 1944 wiederum zu Ungarn, seit 1945 ist es ein Teil der Sowietunion und zwar der Ukrainischen SSR. — D i e Redaktion.

effektiven gesellschaftlichen Gesundheitswesens, u n d anderseits die subjektive Ursachen — eine u n g e n ü g e n d e F ü r s o r g e der regierenden Kreise u m die Gesund­ heit der breiten B e v ö l k e r u n g s m a s s e n bedingt.

P e

no

cpaBHeHHK)

Tiixejioe

nojiOKeHHe.

CyAKM

BpeAHbie

H

aKymepcKoii npoH3ouiJio BTopoH

npHMHTHBHoe

Ha

HHKaKoro

cTopoHbi

npaKTMMeCKOH

nojioBHHbi

Hanajiocb

ôojiee npe,n,pac-

TOJibKo

He

BeKa

c

cepe,itHHbi

3HTy3HacT0B, HanpaBjieH-

noJiyHajin

noiwep-

HaflJiexameii

rocyAapcTBa. n p o B O A H j i o c b B C T o p o H e OT B p a n e B a H H H . B TO Mce B p e M H

aKyuiepcKHX xa^poB

CTOJieTMH. B C T p a H e n p o u B e T a j i o CT. j i H i H b o K o j i o 30%

He

őbiJia pa3peuieHa

Ha npoTíOKeHiin Bcero

HeocbHHHajibHoe p o A O B c n o M O i K e H i i e . B KOHHe

p a ö o T a B u i n x HOBHBajibHbix 6 a 6 o K

aKyiuepcKyio n o n r o T O B K y .

ajibHyio

pa3BHTHe

nepBoií

OmraKo, C T p e M J i e H H H

CT.

eme

poflonoMouin,

TOpM03HJIH

npoTH^cerniH

p o A O B c n o M o a c e H H H , He

PoAOBcnoMoaceHne

XIX

rocnoacTBOBajio

npoBeAeHue

ynyHiueHHH. Pa3BHTHe

XIX

Eßpone.

ÖHJIO OÄHHM H 3 x y m n n x B

3aKapnaTbe

n p H B b l H K H CHJIbHO

nojioBHHbi

npoöJieMa

3THM H a

fleaiejibHOCTH.

Hbie H a y j i y i m e H H e 3KKH c o

c

e

M

XIX CT.

PoAOBcnoMo>KeHHe B e H r p H H B OflHaKo

to

3

ToJibKo

HMejiK

cneHM-

ropo,na 6MJIH ooecneneHbi AO-

CTaTOHHbiM KOJiHHecTBOM a K y u i e p o K . n o H T H n o j i o B M H a c e j i b C K o r o

HacejieHHii

no-

HeoxBaneHHoii K B a j m c b n H H p o B a H H O H aKyuiepcKoiî MouibK). OcoöeHHo ocTpo H e A o c T a T o K B Ka^pax H a oKpaHHax c T p a H b r , TJ\Q 6 b D i H p a c n o j i o > K e H b i H s a f c a p n a T C K H e > K y n b i , B K O T o p b i x 2/3 C K o r o H a c e j i e H H H H e HMCJIH BO3MO>KHOCTH n o j i y H H T b KBajraabHHHBeHrpHH

ocTaBajiacb

oiAyinajicn

cejib-

noMoinb

poBaHHbix

uejib

aKyuiepoK.

MeAHijHHCKoe

3aKOHOAaTejibCTBo,

npecjieAOBaBiuee

yBejiHHeHHii K O J i H i e c T B a aKyuiepcKHX KaapoB H n p e A n H C b i B a B n j e e

MeponpHHTHii

no

opraHH3aHHH

H npoBeAeHHio

aKymepCKoS

6 b i J i o H e B c H J i a x c n o c o ö c T B o B a T b s a i v r e T H O M y P&3BHTHK)

HH r a p a H T H H , HH y c j i o B H Í í 3axoHOB H pacnop^JKeHMH.

TaK KaK He ô b i j i o

Pa3BHTHe jioBHHe

JXJXSÍ

ponoBcnoMoxeHHa,

BbinojmeHHfl

HOBHBajibHbix HiKOJi B e H r p H H H a i a j i o c b

XIX CT. OnHaKo 3 a K a p n a T b e

pJiA

AeaTejibHOCTH,

wieRWxyiHCKHX

T O J i b K o BO B T o p o H

no

nojiyHHjio B03M05KHocrb c o ö c T B e H H o r o

ooecneneHHii a K y u i e p c K H M H KaspaMH TOJIBKO B n o o n e A H e M AOCHTHJIETHH B e K a . p o j i b c b i r p a n B p a n 3. HŐSÜK. TojTbKo noone 3Toro H a ^ i a j i o c b M e A J i e H H o e y n y n m e H H e B Rene o x a 3 a H H H p o i t o n o M o u i n H a c e j i e H H i o .

B 3 T O M Aejie ö o j i b u i y i o Bee

xe

pe3yjibTaTbi 3aKapnaTCKoro poAOBcnoMoaceHHii Ha npoTiOKeHHH Bcero

BpeivteHH y c r y n a j i H c p e A H e r o c y A a p c T B e H H b i r v r BbicoKaH MaTepHHCKan TepHa

fljiH

Bceä

HaMeTHJTOCb Pa3BHTHe CHcreMbi

H nepHHaTajibHan

CTpaHbi.

Ho

yjiynujeHHe

TOJÎbKO B C a M O M K O H H e TOpM03HJIOCb

opraHH3auHH

noKa3aTejiíiM. B

A e r c K a f l civtepTHOCTb pe3yjibTaTOB

TO ace

BpeMs

6biJia

xapax-

poAOBcnoMoaceHHH

BeKa.

OTCyTCTBHCM

HeHTpajIH30BaHHOH

poAOBcnoMo>KeHHii.

OTCTajiocTb

H

nJiaHOBOÎÎ

3aKapnaTCKoro,

a

TaK)Ke H BceBeHrepcKoro aKyinepcTBa ő b i j i a oôycjioBjieHa K a K o ô i . e K T H B H b i M H

npHHHHâMH Horo

—

He3pejiocTb

o ö m e c r B a JÍJIH c o 3 í i a H H H x o p o i u e r o

3flpaBooxpaHeHHíi, TaK H

npaB5UJu,Hx x p y r o B

o

3AopoBbM

cyÔBeKTHBHbiMH — uinpoKHX Macc

oömecTBeH-

HeAOCTaTOHHafl

3a6oTa

HacejieHHíi.*

* H o j i b s y H C b cjiynaeM, c nyBCTBOM j n o 6 e 3 H o r o j j o n r a n p H H o m y w c K p e H H i o i o ô n a r o / i a p HOCTb IJ,oKTopy MeAHUHHCKHx HayK, n p o ( j ) e c c o p y JI. B. TuMomeHKO — 3 a B e a y i o i n e M y x a c|)eflpoM A K y m e p c T B a — r H H e K O J i o r H H JIbBOBCKoro T o c y ^ a p c T B e H H o r o M e / j H i m H C K o r o MHCTHTyTa, K a t u j M A a T y MC^HUHHCKHX n a y K , Ä O u e H T y B. Kaio ö o J i b u i y i o npH3HaTejibH0CTb / i n p e K T o p a M H c o T p y f l H H K a M 3 a K a p n a T C K o r o O Ô J i a c T H o r o T o c y ^ a p c T B e H H o r o a p x H B a r . E e p e r o B o H e r o M y K a n e B C K o r o 4>nJiHajia — A. A. raùôomy, F. 0. JTacjio, E. A.: Po3oecK0ù, B. C. Pezeewy, 77. M. 3aeoAOKuny 3a j j o ô p o c e p ^ e H H y K ) n o M o m b B c o Ô H p a m i H apxHBHbix M a T e p H a j i o B . H a K O H e u , HO He B n o c j i e / j m o i o o i e p e x i b , n c x p e n H e ô n a r o / j a p i o ^ O K T o p a M e , n n H H H b i , n p o ( j ) e c c o p a Mmpe 3oAmaHa — P e K T o p a E y n a n e m T C K o r o M e j z w u H H C K o r o yHHBepcnTeTa HM. C e M M e j i b B e M c a , / I n p e K T o p a I I . A K y u i e p c K O — n i H e K O J i o r H H e c K O H KJIHHHKH y m i B e p c H TeTa 3a JieKTopcKHíí T p y a H ÖJiarocKjioHHbifi 0T3WB; ^ O K T o p a O m i o x i o r H M e c K H X HayK Mojtcecßa Anmajui — 3 a M e c T H T e j m ^ . n p e K T o p a M y 3 e H H EHÖJIHOTCKH H c T o p w H M e ^ H U H H b i HM. C e M M e j i b B e ß c a , a T a o c e c o r p y A H H K O B pe/jaKUHH j K y p H a n a « G o m m u n i c a t i o n e s d e H i s t ó r i a A r t i s M e d i c i n a e » 3a j n o 6 e 3 H o e o n y ö J i H K O B a H H e H a c T o s t m e r o Hccjie/ioBaHHfl. — Aß mop