Fejezet
3 A kereskedelem előnyei A komparatív előnyök elve
Kölcsönös függés és a kereskedelem haszna • A közgazdaságtan azzal foglalkozik, hogy a társadalmak hogyan termelik meg és osztják szét a javakat a szükségleteik kielégítése érdekében • Hogyan tudja kielégíteni a szükségleteit egy ország a globális világban? – Gazdasági izoláció és önellátás – Specializáció és kereskedelem kölcsönös függés
A világ nagy része ezt eldöntötte
Forrás: https://www.aei.org/publication/world-industrial-production-and-merchandise-worldtrade-both-reached-new-record-highs-in-january/
3
Egy fontos kivétellel
4
De ők se a régiek
Forrás: http://www.vox.com/2014/12/1/7214579/north-korea-trade-china
5
Kölcsönös függés és a kereskedelem haszna • Az egyének és az országok is a specializációra hagyatkoznak • Két kérdés adódik: –Miért a kölcsönös függőség a szabály, és az önellátás a kivétel? –Mi dönti el, hogy ki mit termel?
Kölcsönös függés és a kereskedelem haszna • Válaszok elöljáróban, röviden • Kölcsönös függés: –Azért alakul ki, mert az emberek jobban járnak, ha kereskednek másokkal • Miért az a kereskedelem mintázata, ami? –Azt, hogy ki mit termel, az alternatív költségek döntik el
A gazdasági termelés egyszerű modellje • Egy nagyon egyszerű modell: –Két jószág: krumpli és hús –Két ember: földműves és állattenyésztő • Mit termeljenek? • Miért kereskedjenek?
Önellátás esete • Nem vesznek egymásról tudomást: – Mindenki azt fogyaszt, amit termel – A termelési lehetőségek határa és a fogyasztási lehetőségek határa egybeesik Egy kg mennyi idő?
Hús
Krumpli 8 óra mennyire Hús elég?
Krumpli
Állattenyésztő 20 perc
10 perc Állattenyésztő
24
48
Földműves
15 perc Földműves
8
32
60 perc
Hús (kg)
A földműves termelési lehetőségeinek határa
Kereskedelem nélküli termelés és fogyasztás 8 4
A
16
32
Krumpli (kg)
Hús (kg)
Az állattenyésztő termelési lehetőségeinek határa Kereskedelem nélküli termelés és fogyasztás
24
12
B
24
48
Krumpli (kg)
Tegyük fel, hogy tudnak kereskedni • Lehet-e mindkettőjük helyzetén javítani? • A földműves nagyon nem ügyes állattenyésztésben, mostantól csak krumplit termeszt • 32 kilót tud termeszteni, eddig 16-ot fogyasztott, most 17-et fog, még mindig marad 15 • Az állattenyésztő megfelezi a krumplitermelését (24 helyett 12), és +6 kiló húst termel, és 12 helyett 13 kilót fogyaszt
ELŐTTE
Ráfordított idő
Előállított mennyiség
Hús
Krumpli
Hús
Krumpli
Földm.
4
4
4
16
Állatt.
4
4
12
24
Össz.
8
8
16
40
UTÁNA Földm. Állatt. Össz.
Ráfordított idő Hús Krumpli 0 8 6 2 6 10
Előállított mennyiség Hús Krumpli 0 32 18 12 18 44 13
Tegyük fel, hogy tudnak kereskedni • Földműves: 15 kiló krumpli „fölösleg” • Állattenyésztő: 5 kiló hús „fölösleg” • Ha kicserélik, mindenki jobban jár!
A kereskedelem haszna FM Hús 4
Fogyasztás és termelés kereskedelem nélkül Termelés kereskedelemmel 0 Kereskedett mennyiség +5 Fogyasztás 5 kereskedelemmel Kereskedelem haszna (+fogy)
+1
ÁT Krumpli Hús 16 12
Krumpli 24
32 -15 17
18 -5 13
12 +15 27
+1
+1
+3
Hús (kg)
A földműves termelési lehetőségeinek határa
Kereskedelem nélküli fogyasztás Új fogyasztás 8 5 4
Új termelés
A* A
16 17
A’ 32
Krumpli (kg)
Hús (kg)
Az állattenyésztő termelési lehetőségeinek határa Új termelés Kereskedelem nélküli termelés és fogyasztás
24 18 13 12
B’
B*
Új fogyasztás
B
12
24
27
48
Krumpli (kg)
Mitől függ, ki mit termel? • A termelők összehasonlíthatók: –Közvetlenül a költség alapján (mennyi idő alatt termel?) –Az alternatív költség alapján (mennyi más jószágot áldoz fel az egyik megtermeléséért?)
Mitől függ, ki mit termel? • Abszolút előny: – Annak van abszolút előnye, aki olcsóbban termel (alacsonyabb költségszint mellett, kevesebb inputtal) – Az állattenyésztőnek abszolút előnye van mindkettő jószág termelésében
Mitől függ, ki mit termel? • Komparatív előny: – Akinek kisebb az alternatív költsége egy jószág megtermelésében, annak komparatív előnye van a termelésben Egy kiló mennyi idő?
Hús
Krumpli
8 óra mennyire elég?
Hús
Krumpli
Állattenyésztő
20 perc
10 perc
Állattenyésztő
24
48
Földműves
60 perc
15 perc
Földműves
8
32
Alternatív költség Hús Krumpli Földműves 4 kg krumpli ¼ kg hús Állattenyésztő 2 kg krumpli ½ kg hús
Mitől függ, ki mit termel? • Komparatív előny: – Akinek kisebb az alternatív költsége egy jószág megtermelésében, annak komparatív előnye van a termelésben
Hús Földműves
Krumpli
4 kg krumpli ¼ kg hús
Állattenyésztő 2 kg krumpli ½ kg hús
Mitől függ, ki mit termel? • Komparatív előny: – FM: komparatív előny krumplitermesztésben – ÁT: komparatív előny hústermelésben – Arra előnyös specializálódni, amiben komparatív előny van
Hús Földműves
Krumpli
4 kg krumpli ¼ kg hús
Állattenyésztő 2 kg krumpli ½ kg hús
Adózzunk néma főhajtással… David Ricardo (1772-1823)
•Eredeti példa: Anglia és Portugália, szövet és bor •Ma azt gondoljuk, hogy valamilyen szinten alkalmazható a nemzetközi kereskedelemre, de az azért jóval bonyolultabb ügy Kép forrása: http://myweb.liu.edu/~uroy/eco54/images/ricardo.jpg
Mi magyarázható a komparatív előnyök elméletével?
• Példák: –USA-Mexikó kereskedelem –Bangladesi ruhák Stb. • Általában: miért kereskednek egymással nagyon eltérő országok, és miért jó ez nekik • Ki megy fogorvosnak, kozmetikusnak, ügyvédnek…
Mi nem? • Miért kereskedik az EU és az USA? • Miért kereskednek nagyon hasonló országok? • Miért van az, hogy egy ország importál és exportál is autókat, repülőgépet, húst?
Csak érdekesség • Új kereskedelemelmélet (70-es évektől) • Paul Krugman: Nobel-díj (2008) • (Nem foglalkozunk vele, nagyon bonyolult) 2 fő feltevés: • Fogyasztók szeretik a nagy választékot • Méretgazdaságosság 26
Mit tanultunk meg? • A kereskedelem előnyös. Aki részt vesz benne, összességében többet fog fogyasztani. • De kinek mennyire? Hogyan oszlik meg a haszon a két szereplő között? ezt most nem részleteztük
Fejezet
4 Kereslet, kínálat, piacok
Kereslet, kínálat, piacok • Talán a leggyakrabban használt szavak a közgazdaságtanban – Angolul: demand (kereslet), supply (kínálat) – Ábrákon: D, S
• Ezek biztosítják a piacgazdaság működését • A piac: egy adott termék vagy szolgáltatás vásárlóinak és eladóinak egy csoportja • Kereslet és a kínálat: ezeknek az embereknek az egymásra ható viselkedése a piacokon
Piacok A vásárlók döntenek a keresletről.
Az eladók döntenek a kínálatról.
Piacszerkezetek • Versenyző piac: – Sok eladó, sok vásárló – A szereplőknek elhanyagolható befolyása van az árra
• Tökéletes verseny (elméleti modell): – Tökéletesen egyforma termék – Sok eladó, sok vásárló – Mindenki árelfogadó – muszáj elfogadniuk a piacon kialakult árat – A piaci áron • Minden vevő megveszi, amit szeretne • Minden eladó eladja, amit szeretne
Piacszerkezetek • Monopólium: – Egyetlen eladó van a piacon, meghatározza az árat
• Oligopólium: – Több, de még elég kevés eladó van a piacon
• Monopszónium: – Egyetlen vásárló van a piacon
• Monopolisztikus verseny: – Kevés szereplő, hasonló termékek, mindenki meghatározza a saját terméke árát
• …
KÉRDÉS!!!! • Milyen piac? – A gyufák piaca? – A túlium piaca? (ritkaföldfém: lézer, röntgenkészülékek, magas hőmérsékletű szupravezetők) – A búza piaca? – A cipzár piaca?
Kereslet • Keresett mennyiség: az a mennyiség, amennyit a vásárló hajlandó és képes megvásárolni • A kereslet törvénye: minden egyéb változatlansága mellett ha egy jószág ára emelkedik, a belőle keresett mennyiség csökken (nem növekszik)
Kereslettáblázat •Táblázat, amely megmutatja, bizonyos árak mellett mennyi terméket fogyaszt valaki Ár $0.00 0.50 1.00 1.50 2.00 2.50 3.00
Mennyiség 12 10 8 6 4 2 0
Keresleti görbe Fagylalt ára $3.00
2.50 2.00
1.50 1.00
„grafikon, amely megmutatja…” Ár $0.00 0.50 1.00 1.50 2.00 2.50 3.00
Mennyiség 12 10 8 6 4 2 0
0.50
0 1
2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
Gombócok száma
Kereslet • Megjegyzés: „Minden egyéb változatlansága mellett” = “ceteris paribus” • Keresleti görbe negatív meredekségű = ceteris paribus magasabb ár mellett alacsonyabb a kereslet • Piaci kereslet: a piacon lévő emberek keresletének összege – egyéni keresleti görbéjük vízszintesen összegezve
Piaci kereslet, mint az egyéni keresletek összege Kati kereslete A fagyi ára
$3.00
DKati
+
Miki kereslete
=
A fagyi ára
A fagyi ára
$3.00
$3.00
DMiki
2.50
2.50
2.00
2.00
2.00
1.50
1.50
1.50
1.00
1.00
1.00
0.50
0.50
0.50
0
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 0 A fagyi-kehely mennyisége
Piaci kereslet
1 2 3 4 5 6 7 A fagyi mennyisége
2.50
0
DPiac
2
4
6
8
10 12 14 16 18
A fagyi-kehely mennyisége
38
Árváltozás hatása: keresett mennyiség változik Cigaretta ára
$4
C
Mozgás a görbe mentén – az ár változott
A
2
D1 0
12
20
Naponta elszívott szálak
A kereslet változásai
• A kereslet növekedése –Olyan változás, ami minden egyes áron megnöveli a keresett mennyiséget –A keresleti görbe jobbra tolódik
• A kereslet csökkenése –Olyan változás, ami minden egyes áron lecsökkenti a keresett mennyiséget –A keresleti görbe balra tolódik 40
Ha más az ok: a keresleti görbe maga változik
Fagylalt ára
Minden ár mellett más kereslet – a fogyasztó viselkedése változott Növekvő kereslet Csökkenő kereslet D2 D3
0
D1
Fogyasztott mennyiség
Keresletet meghatározó tényezők • • • • • •
A piaci ár A fogyasztó jövedelme A kapcsolódó termékek ára A fogyasztó ízlése Vevők száma A fogyasztó várakozásai
A kereslet eltolódása – Jövedelem változása – ha a fogyasztónak nő a jövedelme… • Nő a kereslet normál jószág • Csökken a kereslet alsóbbrendű jószág (inferior)
– Példák? –Blikk Nők inferior a női magazinok piacán http://index.hu/kultur/media/2009/05/19/a_nok_az_ olcsobb_lapokra_valtottak/
Normál jószág Fagylalt ára
Jövedelem nő
$3.00
2.50
Kereslet nő
2.00
1.50 1.00
0.50
D1 0 1
2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
D2 Fogyasztott fagylalt
Alsóbbrendű jószág Burgonya ára $3,00
Jövedelem nő
2,50 2,00
Kereslet csökken
1,50 1,00
0,50
D2 0 1
D1
2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
Vásárolt burgonya
A kereslet eltolódása • Kapcsolódó jószágok árváltozása • A és B termék egymás helyettesítői, ha B árcsökkenése ceteris paribus A keresletét csökkenti (balra tolja) • A és B termék egymás kiegészítői, ha B árcsökkenése ceteris paribus A keresletét növeli (jobbra tolja)
• Példák?
A kereslet eltolódása – Ízlés változása, külső körülmények változása • Divatba jön egy ruhadarab (pl. usánka, trapéznadrág, deszkáscipő) megnő a kereslet • Nyáron magasabb árat is adunk ugyanannyi fagyiért (megnő a kereslet), télen csak nagyon olcsón fogyasztjuk (csökken a kereslet)
• Megjegyzés: a közgazdászok nem szeretnék megmagyarázni hogy miért változik az ízlés, csak azt, hogy mi történik, ha változik az emberek ízlése
A kereslet eltolódása – Vevők számának változása – Egy város népességének gyors növekedése ingatlan iránti kereslet megnő – Egy termékről elterjed hogy egészségtelen, sokan teljesen felhagynak a fogyasztásával a termék iránti kereslet csökken
A kereslet eltolódása – Várakozások változása – Ha rossz a mogyorótermés, arra számítunk, hogy emelkedni fog a Nutella ára mai kereslet nő
– Ha arra számítasz, hogy jövőre lesz egy jó állásod mai keresleted nő az éttermi étkezés iránt Forrás: http://www.origo.hu/gazdasag/20140814-luxuscikk-lesz-a-nutella.html, http://www.elelmiszer.hu/fmcg_szakmai_hirek/cikk/az_egekbe_szokhet_a_nutella_ara
Köszönöm a figyelmet!
Legközelebb: • Kínálat • Piaci egyensúly
50
