FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

Ügyszám: 02/2-3/2011.

Tárgy: szakmai tájékoztató

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK F JEGYZ JE, CÍMZETES F JEGYZ JE, KÖRJEGYZ JE, JEGYZ JE SZÉKHELYÉN Tisztelt F!jegyz!, Címzetes F!jegyz!, Körjegyz!, Jegyz! Asszony/Úr! I. Jogalkalmazási irányt2 1. A képvisel!-testületi ülések jegyz!könyveinek és az önkormányzati rendeleteknek az aláírásáról A képvisel/-testület ülésér/l készült jegyz/könyv elkészítésével kapcsolatos alapvet/ szabályokat „a helyi önkormányzatokról” szóló 1990. évi LXV. törvény – Ötv. – 17. § (1) és (2) bekezdései tartalmazzák. Ennek értelmében: „17. § (1) A képvisel -testület ülésér l jegyz könyvet kell készíteni, amely a megjelent képvisel k és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszer& eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyz könyv elkészítésér l a jegyz gondoskodik. (2) A képvisel -testület ülésének a jegyz könyvét a polgármester és a jegyz írja alá. A jegyz könyvet az ülést követ tizenöt napon belül a jegyz köteles megküldeni a helyi önkormányzatok törvényességi ellen rzéséért felel s szervnek.” A hivatkozott jogszabály alapján a képvisel/-testület ülésér/l jegyz/könyvet kell készíteni. A jegyz/könyv elkészítésér/l a jegyz/ gondoskodik. A jegyz/könyvet az ülést követ/ 15 napon belül a jegyz/ köteles megküldeni a helyi önkormányzatok törvényességi ellen/rzéséért felel/s szervnek. Mivel a képvisel/-testület ülésér/l készült jegyz/könyv a képvisel/-testületi ülésen történtek közhiteles tanúsítására szolgál, így annak elkészítésér/l, valamint aláírásáról csak a jelen lév! jegyz/, (körjegyz/), aljegyz/, illet/leg – a polgármesteri hivatal, vagy a körjegyz/ség hivatalának szervezeti-és m=ködési szabályzatában – a fentiek együttes és egyidej= akadályoztatása esetén, a helyettesítésükkel megbízott köztisztvisel/ gondoskodhatnak.

8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Tel: 22/526-900 Fax: 22/526-905 e-mail: [email protected]

A jegyz/ tartós akadályoztatása esetében – például betegszabadság – a jegyz/t az Ötv. 36. § (1) bekezdése alapján általánosságban az aljegyz/ helyettesíti és gondoskodik a jegyz/könyv elkészítésér/l és aláírásáról. Amennyiben a településen nincsen aljegyz/, úgy természetesen a helyettesítés során a jegyz/t követ/en rögtön a polgármesteri hivatal, szervezeti és m=ködési szabályzatában megbízott köztisztvisel/ a soron következ/ a helyettesítés rendjében. A fentebb hivatkozott esetek magukban hordozzák a helyi önkormányzat m=köd/képessége sérülésének a veszélyét. Ennél is bonyolultabb helyzet áll el/, ha a képvisel/-testület ilyen id/szakban önkormányzati rendeletet alkot. Az Ötv. 16. § (2) és (3) bekezdései az alábbiakat tartalmazzák: „16. § (2) Az önkormányzati rendeletet a képvisel -testület hivatalos lapjában, illet leg a helyben szokásos - a szervezeti és m&ködési szabályzatban meghatározott - módon ki kell hirdetni. (3) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyz írja alá. Kihirdetésér l a jegyz gondoskodik.” Az Alkotmánybíróság a 69/1995. (XII. 12.) AB határozatában az Ötv. 16. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat a következ/képpen értelmezte: „Az Alkotmánybíróság az indítvány elbírálása során els ként azt vizsgálta, hogy - miután az önkormányzat polgármestere a kihirdetés hiányára hivatkozott - az Ör. 2. és az Ör. 3. tekinthet -e alkotmánybírósági felülvizsgálatra alkalmas, érvényes jogszabálynak. … csatolt iratok alapján egyértelm&en megállapítható, hogy az önkormányzat megkísérelt jogot érvényesíteni a vitatott rendeletek alapján. … Az Alkotmánybíróság megállapította azt is, hogy törvénysért a jegyz eljárása, ha a képvisel -testület által alkotott rendeletet nem hirdeti ki. Az Ötv. 16. § (2) bekezdése kimondja, hogy a rendeletet a képvisel -testület hivatalos lapjában, illet leg a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. Hasonlóképpen rendelkezik a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 14. § (3) bekezdése. A kihirdetés a jogszabály érvényességi kelléke. Kihirdetés hiányában a jogszabály érvénytelen, jogi hatás kiváltására nem alkalmas. Az Ötv. 16. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyz írja alá, kihirdetésér l a jegyz gondoskodik. Ez a rendelkezés nem ad jogot sem a polgármesternek, sem a jegyz nek arra, hogy a képvisel -testület által alkotott rendeletet felülbírálja. Az Ötv. 10. §-a alapján a rendeletalkotás a képvisel testület kizárólagos, át nem ruházható jogköre. Ha a jegyz úgy ítéli meg, hogy a képvisel -testület rendelete törvénysért azt az Ötv. 36. § (3) bekezdése alapján köteles jelezni a képvisel -testületnek. A polgármester az Ötv. 35. § (3) bekezdése alapján kezdeményezheti a rendelet ismételt megtárgyalását. De a képvisel -testület által elfogadott rendeletet - jogszabálysértés esetén is - csak a képvisel -testület helyezheti hatályon kívül. A jegyz a képvisel -testület által elfogadott rendeletet nem bírálhatja felül azzal, hogy nem hirdeti ki. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a jegyz törvénysértést követett el, ha nem hirdette ki a képvisel -testület által elfogadott rendeleteket, és az önkormányzat érvényes jogszabálynak tekintette azokat, amikor kísérletet tett a rendeletben foglaltak érvényesítésére. Ezért érdemben elbírálta az indítványt.”

-28000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Tel: 22/526-900 Fax: 22/526-905 e-mail: [email protected]

Az Alkotmánybíróság gyakorlata tehát nemcsak a jegyz/, hanem a képvisel/-testület felel/sségét is kihangsúlyozza. Kiemelend/ továbbá az is, hogy az Ötv. idézett szakaszai az érintettek aláírásának megkövetelésével érvényességi kellékké teszik az aláírást. Amennyiben a képvisel/testület szervezeti és m=ködési szabályzata az adott településen bevezeti a jegyz/könyv hitelesít/ jogintézményét úgy – jegyz/könyv tekintetében – ez az aláírás is érvényességi kelléknek min/sül. További érvényességi kelléke a jegyz/könyveknek a bélyegz/-lenyomat megléte. „A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmér/l” szóló 1995. évi LXVI. törvény 3. § d.) pontja szerint közokirat a keletkezés idejét/l és az /rzés helyét/l függetlenül minden olyan irat, amely a közfeladatot ellátó szerv irattári anyagába tartozik vagy tartozott. „A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeir/l” szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet 52. § (2) bekezdése szerint küls/ szervhez vagy személyhez kiadmányt csak hitelesen lehet továbbítani. Ugyanezen Kormányrendelet 53. § (1) bekezdés b.) pontja alapján az irat akkor hiteles kiadmány, ha a kiadmányozó, illetve a felhatalmazott személy aláírása mellett a szerv hivatalos bélyegz/lenyomata szerepel. A fentiek alapján a jegyz/könyvet a polgármesternek, a jegyz/nek, a jegyz/könyvhitelesít/knek alá kell írni és a hivatalos bélyegz/-lenyomattal kell ellátnia. 2. A polgármesteri hivatal és a körjegyz!ség hivatalának szervezeti és m2ködési szabályzatáról Az Ötv. 18. § (1) bekezdése alapján a képvisel/-testület m=ködésének részletes szabályait szervezeti és m=ködési szabályzatáról szóló rendeletben állapítja meg. A képvisel/-testület szervezeti és m=ködési szabályzata nem összetévesztend/ a polgármesteri hivatal, illet/leg a körjegyz/ségi hivatal szervezeti és m=ködési szabályzatával. „Az államháztartás m2ködési rendjér!l” szóló 292/2009. (XII. 19.) Kormány rendelet – Ámr. – 8. § (1) bekezdése alapján helyi önkormányzati és helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervnek min/sülnek a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve. Ezek a szervek az alábbiak lehetnek: 1. a f/polgármesteri hivatal, 2. a polgármesteri hivatal, 3. a megyei önkormányzati hivatal, 4. a körjegyz/ség, 5. a társult képvisel/-testület hivatala (A jogszabály ezeket a szerveket a továbbiakban egységesen önkormányzati hivatalnak nevezi.) 6. a többcélú kistérségi társulás önálló munkaszervezete, 7. a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkez/ társulása, a többcélú kistérségi társulás, továbbá a helyi kisebbségi önkormányzat, -38000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Tel: 22/526-900 Fax: 22/526-905 e-mail: [email protected]

valamint a helyi kisebbségi önkormányzat jogi személyiség= társulása által alapított – az 1-2. pontban nem említett - költségvetési szervek. Az Ámr. 20. §-22. §-ait magában foglaló alcím a költségvetési szerv szabályzatairól rendelkezik. A 20. § (1) bekezdése alapján a költségvetés szerv szervezeti felépítését, feladatait és m=ködési folyamatait – az Ámr.-ben és más jogszabályokban foglaltak figyelembe vételével – a szervezeti és m=ködési szabályzat határozza meg. Az Ámr. 20. § (2) bekezdésének a)-k) pontjai határozzák meg az önkormányzati hivatal SZMSZ-ének kötelez/ tartalmi elemeit, amelyek a következ/k: „a) a költségvetési szerv létrehozásáról szóló jogszabályra történ hivatkozást, b) a költségvetési szerv törzskönyvi azonosító számát, alapító okiratának keltét, az alapító okirat számát, az alapítás id pontját, c) az ellátandó, és a szakfeladatrend szerint (szakfeladat számmal és megnevezéssel) besorolt alaptevékenységek, rendszeresen ellátott vállalkozási tevékenységek, valamint az alaptevékenységet meghatározó jogszabályok megjelölését, d) azon gazdálkodó szervezetek részletes felsorolását, amelyek felett a költségvetési szerv alapítói, illetve tulajdonosi (tagsági, részvényesi, szavazatels bbségi) jogokat gyakorol, e) a szervezeti felépítést és a m&ködés rendjét, a szervezeti egységek (ezen belül a gazdasági szervezet) megnevezését, engedélyezett létszámát, feladatait, és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, f) g) a szervezeti egységek vezet jének azon jogosítványait, amelyek körében a költségvetési szerv képvisel jeként járhat el, h) a szervezeti és m&ködési szabályzatban nevesített valamennyi munkakörhöz tartozó feladat- és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a helyettesítés rendjét, az ezekhez kapcsolódó felel sségi szabályokat, i) a költségvetési szerv szervezeti ábráját, j) külön jogszabályban szabályozott esetek kivételével a munkáltatói jogok gyakorlásának - ideértve az átruházott munkáltatói jogokat is - rendjét, k) az irányító szerv által a 16. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint a költségvetési szervhez rendelt más költségvetési szervek felsorolását.” Az Ámr. 20. §-ának (3) bekezdése rendelkezik a költségvetési szervek bels/ szabályzatairól. Ahogy az elkülönített szabályozás is mutatja az önkormányzati hivatal szervezeti és m=ködési szabályzata mellett, a hivatal bels/ szabályzatban rendezi az önkormányzati hivatal – mint költségvetési szerv – m=ködéséhez, gazdálkodásához kapcsolódó pénzügyi kihatással bíró, jogszabályban nem szabályozott kérdéseket. Különösen ilyenek: „a) a gazdálkodással - így különösen a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, a szakmai teljesítés igazolása, az érvényesítés, utalványozás gyakorlásának módjával, eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végz személyek kijelölésének rendjével, és az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével kapcsolatos bels el írásokat, feltételeket, b) a beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendet, -48000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Tel: 22/526-900 Fax: 22/526-905 e-mail: [email protected]

c) a belföldi és külföldi kiküldetések elrendelésével és lebonyolításával, elszámolásával kapcsolatos kérdéseket, d) az anyag- és eszközgazdálkodás számviteli politikában nem szabályozott kérdéseit, e) a helyiségek és berendezések használatára vonatkozó el írásokat, f) a reprezentációs kiadások felosztását, azok teljesítésének és elszámolásának szabályait, g) a gépjárm&vek igénybevételének és használatának rendjét, h) a vezetékes és rádiótelefonok használatát, i) a közérdek& adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelez en közzéteend adatok nyilvánosságra hozatalának rendjét.” Esetenként egyes ágazati jogszabályok további tartalmi elemeket határozhatnak meg. Tipikus példája ennek „a köztisztvisel!k jogállásáról” szóló 1992. évi XXIII: törvény – Ktv – 48/A. § (3) bekezdése. A hivatkozott szakasz alapján a képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket és képzettségeket a szervezeti és m=ködési szabályzat mellékletében kell feltüntetni. Az Alkotmánybíróság pontosan ezzel a Ktv. szakasszal kapcsolatban lefolytatott eljárása eredményeként megalkotott 3/2005. (II. 25.) AB határozatában kifejezetten felhívta a figyelmet a képvisel/-testület szervezeti és m=ködési szabályzata, valamint az önkormányzati hivatal szervezeti és m=ködési szabályzata közötti különbségre: „A Ktv. 48/A. § (3) bekezdése szerint a képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket és képzettségeket a szervezeti és m&ködési szabályzat (ügyrend) mellékleteként kell feltüntetni. Megjegyzi az Alkotmánybíróság, hogy ez a Ktv. 48/A. § (3) bekezdésben szerepl szervezeti és m&ködési szabályzat a Ktv. szabályozási tárgyköréb l következ en a hivatal - jelen ügyben a polgármesteri hivatal - szervezeti és m&ködési szabályzata (ügyrendje), ami nem azonos - bár az elnevezése megegyezik - az önkormányzat képvisel testülete által az Ötv. 18. § (1) bekezdése alapján megalkotott szervezeti és m&ködési szabályzattal. … A képvisel -testület hivatalának, a polgármesteri hivatalnak is van szervezeti és m&ködési szabályzata vagy ügyrendje, mivel az Ötv. 35. § (2) bekezdés c) pontja alapján a polgármester a jegyz javaslatára el terjesztést nyújt be a képvisel -testületnek a hivatal bels szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására. A hivatalnak ez a szervezeti és m&ködési szabályzata, vagy ügyrendje. Ezt is a képvisel -testület állapítja meg, de ennek nem része a képzettségi pótlékra jogosító munkakörök és képzettségek megállapítása, a képvisel -testületnek ugyanis nincs hatásköre ennek megállapítására. A Ktv. 48/A. § (1) bekezdése a hatáskört a hivatali szervezet vezet jének, polgármesteri hivatal esetén a jegyz nek adja a polgármesteri hivatalban dolgozó köztisztvisel k tekintetében. A polgármesteri hivatal szervezeti és m&ködési szabályzatának (ügyrendjének) a melléklete tünteti fel a Ktv. 48/A. § (3) bekezdés szerint a képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket és képzettségeket, amelyeket a Ktv. 48/A. § (1) bekezdése alapján a jegyz megállapított. Az Ötv. 35. § (2) bekezdésének c) pontja alapján az önkormányzati hivatal SZMSZ-ér/l szóló el/terjesztésnek képvisel/-testület elé terjesztése a polgármester feladata. A polgármester az el/terjesztést a jegyz/ javaslatára nyújtja be a képvisel/-testületnek. A hivatal SZMSZ-ét a képvisel/-testület határozatával hagyja jóvá. -58000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Tel: 22/526-900 Fax: 22/526-905 e-mail: [email protected]

Az önkormányzati hivatal bels/ szabályzatait a hivatali szervezet vezet/je határozza meg. Az önkormányzati hivatal több szinten tagolt lehet, amely tagolódásnak az SZMSZ-b/l ki kell t=nnie. Az Ámr. 20. § (7) bekezdése az egyes szervezeti egységek vonatkozásában el/írja, hogy: „A költségvetési szerv szervezeti egységei által ellátott feladatok munkafolyamatainak leírását, a szervezeti egység vezet inek és alkalmazottainak feladat- és hatáskörét (munkakörét), a helyettesítés rendjét, továbbá a szervezeti egység költségvetési szerven belüli bels és azon kívüli küls kapcsolattartásának módját, szabályait - ha azokról a szervezeti és m&ködési szabályzat vagy a költségvetési szerv más szabályzata nem rendelkezik - a szervezeti egységek ügyrendje tartalmazza.” Példakánt hozható fel az Ámr. 15. §-ában meghatározott gazdasági szervezeti egység. Önállóan m=köd/ és gazdálkodó költségvetési szerv – mint amilyen az önkormányzati hivatal – az irányító szerv, azaz a képvisel/-testület döntése alapján rendelkezhet gazdasági szervezeti egységgel, amelynek az Ámr. 15. § (6) bekezdése szerint az Ámr. 20. § (7) bekezdésében meghatározott szervezeti és m=ködési szabályzattal kell rendelkeznie. 3. a) A polgármesterek, alpolgármesterek, megyei közgy2lési elnökök, alelnökök személygépkocsi használatára vonatkozó szabályok A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseir/l és az önkormányzati képvisel/k tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény (Pttv.) 1. § (1) bekezdése szerint a polgármester foglalkoztatási jogviszonya képvisel/-testület, a f/városi, megyei, megyei jogú városi közgy=lés (a továbbiakban együtt: képvisel/-testület) és a polgármester, a f/polgármester, a megyei közgy=lés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester) között – a (2) bekezdés b) pontja kivételével – választással létrejöv/, sajátos közszolgálati jogviszony. Az 1. § (3) bekezdése akként rendelkezik, hogy az alpolgármester, a f/polgármester-helyettes, a megyei közgy=lési alelnök (a továbbiakban együtt: alpolgármester) foglalkoztatási jogviszonya a háromezernél több lakosú helyi önkormányzat képvisel/-testületének a tisztség f/állásban történ/ betöltésér/l szóló döntését követ/en, az alpolgármester megválasztásával jön létre. A fenti rendelkezések alapján és a rendszertani értelmezés szerint – eltér/ szabályozás hiányában – a megyei közgy=lés elnökére a polgármesterre vonatkozó szabályokat, míg a megyei közgy=lési alelnökre az alpolgármesterre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A Pttv. 10. §-a szerint az e törvénynek a polgármesterre vonatkozó rendelkezéseit – eltér/ rendelkezés hiányában – az alpolgármesterre is alkalmazni kell. A 18. § (1) bekezdése értelmében a polgármesternek a polgármesteri tisztsége ellátásával összefügg/, általa el/legezett, számlával igazolt, szükséges költségét meg kell téríteni. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy a polgármestert, választása szerint – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltér/en, költségátalány illeti meg. A költségátalány mértéke – a képvisel/testület döntése alapján – a polgármester illetménye, illetve tiszteletdíja 20–30%-ának megfelel/ összeg. Az alpolgármester esetében a költségátalány mértéke az illetménye, illetve tiszteletdíja 10–20%-ának megfelel/ összeg. Az alpolgármestert (megyei közgy=lés alelnökét) tehát a polgármesterhez (megyei közgy=lés elnökéhez) hasonlóan választási szabadság illeti meg abban a kérdésben, hogy tisztségével összefüggésben keletkezett kiadásait milyen formában térítse meg az -68000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Tel: 22/526-900 Fax: 22/526-905 e-mail: [email protected]

önkormányzat: az általa megel/legezett, számlával igazolt módon vagy költségátalány formájában. A költségátalány mértéke a képvisel/-testület (közgy=lés) döntését/l függ/en eltér/ lehet, azonban nem haladhatja meg a polgármester (megyei közgy=lési elnök) illetményének, illetve tiszteletdíjának 30%-át, illetve az alpolgármester (megyei közgy=lési alelnök) illetményének, illetve tiszteletdíjának 20%-át. A költségátalány a tisztség ellátásához f=z/d/ személyes kiadásokat fedezi, ilyen például a személygépkocsi használatával kapcsolatos kiadások, utazási költségtérítés, mobiltelefon-használat, stb. Az önkormányzat természetesen szabadon határozhatja meg saját vagyontárgya használati módját,, ennek megfelel/en szabadon rendelkezhet a tulajdonát képez/ személygépkocsi használati jogának átengedésér/l is. Az önkormányzat ilyen irányú döntési szabadsága nem zárja ki annak a lehet/ségét, hogy a megyei közgy=lés elnöke és alelnöke részére megítélt, személyes kiadásokat fedez/ költségátalányon felül a saját tulajdonát képez/ személygépkocsit rendelkezésre bocsássa, és hozzájáruljon az üzemeltetési költségek finanszírozásához. Ebben az esetben feltétlenül szükséges figyelemmel lenni a párhuzamos juttatások megítélésének elkerülésére, azaz arra, hogy ne legyen lehet/ség a közgy=lés elnöke és alelnöke számára a saját tulajdonukban lév/ gépkocsi használata utáni költségtérítés és a hivatali gépjárm= részükre való egyidej= biztosítására. Emellett figyelembe kell venni még a köztisztvisel/k jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) polgármesteri jogviszonyra is alkalmazandó szabályait (pl. munkába járáshoz szükséges közlekedési bérlet és a hivatali gépjárm= egyidej= megítélését/l való eltekintés), valamint a gépjárm=adóról szóló 1991. évi gépjárm= egyidej= megítélését/l való eltekintés), valamint a gépjárm=adóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény adó viselésére vonatkozó rendelkezéseit. Az Ötv. 35. § (2) bekezdés e) pontja a polgármester önkormányzati jogkörébe utalja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyz/ és az önkormányzati intézményvezet/k tekintetében. A rendszertani értelmezés szerint az egyéb munkáltatói jogokat a közgy=lési elnök gyakorolja az alelnök tekintetében. A 103. § (1) bekezdés b) pontja az egyéb munkáltatói jogokat úgy definiálja, hogy tételesen felsorolja azokat a munkáltatói jogokat, amelyek nem tartoznak az egyéb munkáltatói jogok körébe: a kinevezés, a vezet/i megbízás, a felmentés, a vezet/i megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, a fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása és a fel nem sorolt, minden más munkáltatói jog az egyéb munkáltatói jogok körébe tartozik. A hivatali gépkocsi személyes használatra és annak magáncélú utazásra való engedélyezése ezzel szemben nem a munkáltatói jogok körébe tartozó kérdés, tekintettel arra, hogy a magáncélú utazás is üzemanyagköltséggel és a gépkocsi amortizációjával jár együtt. Az önkormányzatot megillet/ tulajdonosi jogok gyakorlására és a képvisel/-testületnek (közgy=lés) a gazdálkodás biztonságáért való felel/sségére tekintettel, a hivatali gépkocsi személyes használatra és magáncélú utazásra való engedélyezése mind a közgy=lés elnöke, mind a közgy=lés alelnöke vonatkozásában a közgy=lés hatásköre. b) A mobiltelefon használatának költségtérítésére vonatkozó szabályok értelmezése A mobiltelefon használatának költségtérítésére vonatkozó szabályok értelmezése A mobiltelefon használatának költségtérítési módja annak függvénye, hogy kinek a tulajdona a telefon. Amennyiben a telefon a polgármester tulajdona, a polgármester költségtérítésével összefügg/ szabályokat kell alkalmazni. -78000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Tel: 22/526-900 Fax: 22/526-905 e-mail: [email protected]

A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseir/l és az önkormányzati képvisel/k tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény (Pttv.) 18. § (l) bekezdése szerint a polgármesternek a tisztsége ellátásával összefügg/, általa el/legezett, számlával igazolt szükséges költségét meg kell téríteni. A polgármestert választása szerint fentiekt/l eltér/en költségátalány illeti meg. A költségátalány mértéke – a képvisel/-testület döntése alapján – a polgármester illetménye 20–30%-ának megfelel/ összeg. Ha a polgármester kéri a költségátalány megállapítását, annak mértékér/l a képvisel/-testület a következ/ ülésen köteles határozni. A törvény alapján tehát a polgármester döntheti el, hogy melyik költségtérítési formát kívánja igénybe venni. Döntésének megfelel/en vagy a számlával igazolt költségtérítés vagy pedig költségátalány megállapítására kerülhet sor. Mindkét elszámolási mód egy id/ben történ/ alkalmazására a törvény nem ad lehet/séget. Ha a telefon az önkormányzat tulajdona, vagy azt a polgármester – a képvisel/-testület által – a rendelkezésére bocsátott költségkeret terhére vásárolta, akkor a testület dönt a költségviselés mértékér/l. Nem az a kérdés tehát, hogy vezetékes, vagy mobil telefont használ-e a polgármester, hanem, hogy azt milyen jogcímen használja, továbbá, hogy a használat költségei viselésér/l hogyan döntött a testület. 4. Az adatvédelmi biztos 889/K/2006. számú állásfoglalása a képvisel!-testület ülésén történ! kép-és hangfelvétel készítésének feltételeir!l „Az Alkotmánybíróság 19/1995. (III. 28.) AB határozatában az alábbiakat fejtette ki: „Az Ötv. 17. § (3) bekezdése a képvisel -testület ülése jegyz könyvét minden tartalmi és terjedelmi korlát nélkül (így nyilvános ülés esetén az ott elhangzott „nyilatkozatok és személyes megnyilvánulások” szövegét is) betekinthet vé nyilvánítja. A Ptk. 80. § (2) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy képmás és hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához nyilvános közszereplés esetében nincs szükség az érintett személy hozzájárulásához. Az említett törvényi rendelkezésekb l az következik, hogy a nyilvános képvisel -testületi ülésen „mint nyilvános közszereplés során„ elhangzott nyilatkozatok és személyes megnyilvánulások közérdek& adatokká váltak.” Az 57/2000. (XII. 19.) AB határozat pedig a következ/ket tartalmazza: „Az Ötv. 12. § (3) bekezdése értelmében a képvisel -testület ülése nyilvános. Ez alól csak a 12. § (4) bekezdésében foglalt esetekben lehet eltérni. A képvisel -testületi ülésen elhangzott el terjesztések, nyilatkozatok, az ott történt események (különös tekintettel az egyes képvisel k szavazataira) közérdek& adatnak min sülnek, így f szabályként bárki által szabadon, korlátozás nélkül megismerhet k és terjeszthet k. A képvisel -testületi ülések nyilvánossága éppen ezt a célt szolgálja. Nem igényel különösebb bizonyítást az, hogy ha a képvisel -testületi nyilvános ülésen hallgatóként történ részvétel alkalmával az ott elhangzottakat és a képvisel k által leadott szavazatokat bárki megismerheti, azokról feljegyzéseket, s t felvételeket készíthet és azokat kés bb szabadon terjesztheti, akkor ugyanígy bárkinek joga van arra, hogy az elhangzottakat rögzít magnó- (esetleg video-) felvételek tartalmát megismerhesse, illetve, hogy a szavazások eredményét dokumentáló számítógépes listáról „ arányos díj ellenében „ másolatot kapjon. A képvisel -testületi ülésekr l hangfelvétel készítése, illetve a számítógépes szavazógép használata nem kötelez az önkormányzatok számára. Ha azonban ilyen készül, akkor az általuk rögzítettek közérdek& adatnak min sülnek.” -88000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Tel: 22/526-900 Fax: 22/526-905 e-mail: [email protected]

A fenti határozatokat is alapul véve, az egyes kérdésekre az adatvédelmi biztos az alábbi választ adta: „1./ a) Amennyiben helyi önkormányzat képvisel -testülete rendelete tartalmazza azt, hogy a képvisel -testület nyilvános üléseir l videofelvételt kell készíteni, az ülésre meghívott intézményvezet , vagy szakért , vagy bármely témában hozzászóló nem képvisel engedélyét kell-e külön kérni a felvételkészítéshez, illetve a felvett anyag levetítéséhez „ A személyes adatok védelmér/l és a közérdek= adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 19. §-ának (4) bekezdése értelmében „ha törvény másként nem rendelkezik, közérdekb l nyilvános adat [a helyi önkormányzati feladatot ellátó] szervek feladat- és hatáskörében eljáró személy feladatkörével összefügg személyes adata, továbbá egyéb, közfeladatot ellátó személy e feladatkörével összefügg személyes adata. Ezen adatok megismerésére e törvénynek a közérdek& adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.” Az önkormányzati képvisel/k és polgármesterek, valamint a köztisztvisel/k, közalkalmazottak nem vitásan e rendelkezés hatálya alá esnek, pusztán e rendelkezés alapján sem kell engedély ahhoz, hogy a nyilvános ülésen tett nyilatkozataikat, megnyilvánulásaikat rögzíthessék és azt terjesszék. Ezen túlmen/en a nyilvános képvisel/-testületi ülésen, hivatali min/ségben való részvétel nyilvános közszereplésnek is min/sül [vö. Ptk. 80. § (2) bekezdés]. Hasonló elbírálás alá esnek a nyilvános ülésen esetleg felszólaló harmadik személyek (meghívottak, érintettek, hallgatóság) is, rájuk azonban nem az Avtv. 19. §-ának (4) bekezdése vonatkozik [lsd. 1./ c) kérdés]. Az Alkotmánybíróság fenti határozataira figyelemmel, a nyilvános ülésen bárki (tehát akár a hallgatóság valamelyik tagja is) az ott jelenlév/ más személyek külön engedélye nélkül is készíthet felvételt a képvisel/-testület tanácskozásáról, képvisel/k, egyéb felszólalók megnyilatkozásairól, és azt bármilyen, nem jogellenes célra felhasználhatja. Mivel a törvény értelmében nincs szükség az érintettek hozzájárulására, nincs relevanciája az esetleges olyan nyilatkozatuknak sem, amivel korlátoznák a jogszer= felhasználás lehet/ségét (pl. csak „hivatalos felhasználásra”). Hasonló elbírálás alá esnek a képvisel/-testület ülésér/l a képvisel/-testület rendelete alapján készül/ kép- és hangfelvételek is azzal, hogy ezek megismerését, vagy másolat rendelkezésre bocsátását bárki „ a felhasználás indoka és célja nélkül „ igényelheti az önkormányzattól. „b.) A képvisel -testület ülésén felvett videoanyag helyi kábeltelevízión, vagy más médiában történ közzétételét, felhasználását megtilthatja-e a testületi ülésen részt vett személy „„ Az el/bbi pontban adott választ alapul véve: nem.

-98000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Tel: 22/526-900 Fax: 22/526-905 e-mail: [email protected]

„c.) Közszerepl vé válik-e attól valaki, ha részt vesz a képvisel -testületi ülésen akár vendég, akár közönség, akár az ott munkáját végz köztisztvisel „ Ahogy az 1./ a) pontban említésre került, az önkormányzati képvisel/knek, a polgármesternek, valamint a köztisztvisel/knek, közalkalmazottaknak a nyilvános ülésen tett nyilatkozataik, megnyilvánulásaik az Avtv. 19. §-ának (4) bekezdése alapján is megismerhet/ek. Ezen felül rájuk a Ptk. 80. § (2) bekezdése is vonatkozik. Más résztvev/kre, jelen esetben az esetleges meghívottakra, a hallgatóság tagjaira egyrészt az Avtv. 3. §-ának (5) bekezdése vonatkozik („Az érintett hozzájárulását megadottnak kell tekinteni az érintett közszereplése során általa közölt vagy a nyilvánosságra hozatal céljából általa átadott adatok tekintetében.”), másrészt pedig a Polgári Törvénykönyv 80. §-ának (2) bekezdése („Képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához „ a nyilvános közszereplés kivételével „ az érintett személy hozzájárulása szükséges.”). A „közszerepl/”, helyesebben a „közszereplés” a bírósági gyakorlatban behatárolt tartalmú fogalom: az irányadó bírósági gyakorlat szerint nyilvános közszereplésnek min/sül nem csak az, ha valaki egy nyilvános rendezvényen aktív tevékenységet fejt ki, tehát ténylegesen „szerepel”, hanem az is, amikor valaki a rendezvényen pusztán jelen van. (Vö. A Polgári Törvénykönyv magyarázata, KJK-KERSZÖV, 2004, 308-309. oldal) A kérdésére adható válasz tehát az, hogy a nyilvános képvisel/-testületi ülésen való részvétel (a részvétel okától, a résztvev/ funkciójától függetlenül) nyilvános közszereplésnek min/sül. „2./ A képvisel -testület ülése bárki számára vagy csak a helyi választópolgárok számára nyilvános „ (Az ott felvett anyagot le lehet-e más településen vetíteni „)” A kérdésre az 57/2000. (XII. 19.) AB határozat is megadta a választ, vagyis bárki részt vehet a nyilvános képvisel/-testületi ülésen. Az Alkotmánybíróság a 19/1995. (III. 28.) AB határozatában egy olyan helyi önkormányzati rendeleti szabályt semmisített meg, amely kizárólag a helyi (értsd: az adott településen lakó) választópolgárok számára tette lehet/vé testület dokumentumainak megismerését. Ez a szabály sértette „az Alkotmány 61. § (1) bekezdését és ellentétes az Avtv. 19. §-ában, valamint az Ötv. 17. § (3) bekezdésében foglalt szabályozással”. Ugyanez az alkotmányos sérelem következne be, ha a képvisel/-testületi ülésr/l magáról zárnák ki a nem az adott településen lakó személyeket. Az 57/2000. (XII. 19.) AB határozatban szerepl/ „kés bb szabadon terjesztheti” fordulat „az Alkotmány 61. §-ával összhangban „a felvételek tér- és id/beli korlát nélküli kés/bbi felhasználási lehet/ségét jelenti. „3./ Akár hivatalos, akár magánlevél helyi képvisel -testület ülésén történ nyilvános felolvasásához szükséges-e a címzett és a levélíró engedélye „

- 10 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Tel: 22/526-900 Fax: 22/526-905 e-mail: [email protected]

Kérdése igen nagy általánosságban fogalmazza meg a problémát. A lehetséges esetek az alábbiak: a) Egy állami vagy önkormányzati szerv, illetve tisztségvisel/ feladatkörének ellátása során keletkezett, és egy másik állami vagy önkormányzati szervnek, illetve tisztségvisel/nek címzett levelek f/szabályként közérdek= adatnak min/sülnek. Amennyiben tehát nem állnak fenn az Avtv. 19. §-ának (3) és (7) bekezdésében, illetve (esetlegesen) az Avtv. 19/A. §-ában meghatározott korlátok, nincs akadálya annak, hogy nyilvános ülésen felolvassák /ket. b) Egy állami vagy önkormányzati szerv, illetve tisztségvisel/ feladatkörének ellátása során keletkezett, de magánszemélynek (beleértve a természetes személyeket, jogi személyeket, jogi személyiség nélküli szervezeteket) címzett leveleket a címzett hozzájárulása esetén, ennek hiányában a vonatkozó eljárási szabályok, illetve az Ötv. 12. §-ának (4) bekezdése szerint lehet nyilvánosságra hozni. A természetes személyek jogait alapvet/en a személyes adatok védelméhez f=z/d/ jog védi, a nem természetes személyekét pedig az, hogy az Avtv. 2. §-ának 5. pontja értelmében közérdekb/l nyilvános adat az lehet, amelynek nyilvánosságát törvény kimondja, beleértve azt is, ha az Ötv. 12. §-ának (4) bekezdése nem teszi lehet/vé zárt ülés tartását. Hasonlóképpen kell elbírálni a magánszemélyeknek az állami, önkormányzati szervekhez, tisztségvisel/khöz címzett leveleit is. c) Magánszemélyek egymás közötti levelezése alapvet/en a levéltitok körébe tartozik. „4./ Amennyiben jogszabály valamely ügyben zárt ülés tartását írja el , közérdekl désre történ hivatkozással kérheti-e nyilvános ülésen történ tárgyalását a polgármester, vagy a képvisel -testület tagja „ A kérdést csak a konkrét napirendi pont tárgya alapján lehet megítélni. Az Ötv. 12. §-ának (4) bekezdése szerint a képvisel/-testület háromféleképpen tart zárt ülést: „választás, kinevezés, felmentés, vezet/i megbízatás adása, illet/leg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igényl/ személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; „önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor, az érintett beleegyezését/l függetlenül;

valamint esetleges

„az önkormányzat vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. Az els/ két esetben a képvisel/-testületnek nincs mérlegelési lehet/sége: amennyiben a zárt ülés tartásának feltétele (törvény kötelez/ rendelkezése, illetve az érintett nemleges nyilatkozata) fennáll, külön erre vonatkozó testületi döntés nélkül is zárt ülést kell tartani.


Mérlegelésre csak a harmadik esetben (vagyonnal való rendelkezés, pályázat elbírálása) kerülhet sor, ekkor a testületnek min/sített többség= döntést kell hoznia. Abban az esetben tehát, ha zárt ülést kell tartani, a polgármester ugyan indítványozhatja a nyílt ülést, de ez nem több óhajnál: a törvény kötelez/ rendelkezéseit a képvisel/-testület döntése sem írhatja felül. Más kérdés, hogy az Ötv. 17. §-ának (3) bekezdése szerint a külön törvény szerinti közérdek= adat és közérdekb/l nyilvános adat megismerésének lehet/ségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. Ez azonban nem azonos a tárgyalás nyilvánosságával. „5./ a.) Amennyiben közmeghallgatáson a közönség olyan kérdést tesz fel, amely személyiségi jogokat sért, le lehet-e a kérdést vetíteni a kábeltelevízión, vagy meg kell az anyagot vágni „ b.) Amennyiben közmeghallgatáson személyiségi jogot sért kérdésre, személyiségi jogot sért válasz is elhangzik képvisel t l, kezdeményezhet-e jogorvoslati eljárást, illetve kérhet-e kártérítést az, akinek a személyiségi jogát megsértették „„ A közmeghallgatás a képvisel/-testület ülésének min/sül, a felvétel készítésére és nyilvánosságra hozására „f/szabályként” az el/z/ekben elmondottak az irányadók. 5. A Nemzeti Er!forrás Minisztériuma Oktatásért Felel!s Államtitkárságának tájékoztatója a közoktatási intézményeket és fenntartóikat érint! 2011-es jogszabályváltozásokról szóló tájékoztatója I. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása A Magyar Közlöny 192. számában jelent meg a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvény, amely – a korábbi években megszokottakhoz hasonlóan – módosította a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényt (a továbbiakban: Közokt. tv.). A törvénymódosítás 2011. január 1-jei hatálybalépéssel az alábbi jogszabályi rendelkezéseket érintette: 1. Pontosításra került a fakultatív hit- és vallásoktatás megszervezésének idejére vonatkozó szabályozás az állami, önkormányzati óvodákban. A pontosítás szerint az óvodában a nyitvatartási id/n belül, de nevelési id/nek nem min/sül/ id/keretben szervezhet/ meg a fakultatív hit- és vallásoktatás, természetesen továbbra is az óvodai foglalkozásoktól elkülönítve, az óvodai életrendet figyelembe véve. 2. Hatályon kívül helyezésre került – összhangban a vonatkozó költségvetési támogatás megsz=nésével – a pedagógusok szakkönyvvásárlási támogatásra való jogosultságát megalapozó rendelkezés a közoktatásról szóló törvényben. 3. Az oktatásért felel/s miniszter közoktatási megállapodást köthet abban az esetben is, ha – bár nem országos vagy térségi beiskolázású de – a pedagógiai programja szerint kiemelked/ jelent/ség= feladatot ellátó közoktatási intézmény igényli ezt. - 12 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Tel: 22/526-900 Fax: 22/526-905 e-mail: [email protected]

4. Változtak a sajátos nevelési igény= tanulók tankönyvellátásával kapcsolatos egyes szabályok. A változások értelmében a készségfejleszt/ speciális szakiskolai oktatáshoz és a fejleszt/ iskolai oktatáshoz a szakmai munkaközösség és az iskolai szül/i szervezet (közösség) egyetértésével a pedagógiai programban foglaltak megvalósítását szolgáló, a tankönyvjegyzékben nem szerepl! könyvek, munkafüzetek, feladatlapok, digitális ismerethordozók is beszerezhet!k a tanulók tankönyvellátását szolgáló központi költségvetési támogatás terhére tankönyv helyett, ha az iskolában a nevel/ és oktató munkához részben vagy egészben nem alkalmaznak tankönyvet. 5. Az óvodai nevelési igények teljesítésével összefügg/ feltételek biztosításának határideje újabb egy évvel elhalasztásra került. Tehát a helyi önkormányzatoknak csak 2012. augusztus 31-éig (és nem idén augusztus 31-éig) kell az összes óvodai neveléssel összefügg/ szül/i igény teljesítéséhez szükséges feltételt megteremteniük. 6. B/vült a közoktatási intézményekben kezelt, a tanulókról nyilvántartott adatok köre a tanuló TAJ számával és a mulasztással kapcsolatos adatokkal. 2011. július 1-jével lépnek életbe a közoktatási törvény azon módosításai, amelyek a nem állami, nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények m&ködésének engedélyezésével, illetve törvényességi ellen rzésével kapcsolatosak. Ezeket a feladatokat ugyanis – a jelzett határid t l – a megyei és a f városi kormányhivatalok veszik át a jegyz kt l, illetve a f jegyz kt l. Nagyon fontos változás, hogy a szóban forgó intézményi kör törvényességi ellen/rzése kétévente rendszeressé válik az új törvényi szabályok alapján. 2011. szeptember 1-jével: 1. Módosul a közoktatásról szóló törvényben a sajátos nevelési igény= gyermek, tanuló definíciója. A megismer/ funkciók vagy a viselkedés fejl/désének rendellenessége okán e körbe sorolt tanulókat – a szakma részér/l megfogalmazott igényeket érvényesítve – a továbbiakban nem a szerint kell két csoportra bontani, hogy a rendellenesség organikus okra visszavezethet/-e, vagy sem, hanem a rendellenesség súlyos, illetve tartós és súlyos volta alapján történik a csoporton belüli differenciálás. 2. Emelkedik az alapfokú m=vészetoktatási intézményekben fizetend/ térítési díj fels/ határa. II. A közoktatási intézményeket érint/ legfontosabb munkajogi változások 1. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 2011. január 1-jével hatályba lépett módosításának lényege, hogy megsz=nt a magasabb vezet/i, vezet/i munkakör, így a közoktatásban dolgozó kinevezett vezet!k megbízott vezet!kké válnak, valamint a magasabb vezet/i, vezet/i beosztás határozott id/re, 5 évre szól, a korábbi határozatlan id/ helyett. Nagyon lényegesek az átmeneti szabályok, ugyanis 2011. január 1-jén a) a határozatlan idej2 magasabb vezet!i, vezet/i megbízás a törvény erejénél fogva 2011. január 1-jét!l kezd!d! öt évre szóló határozott idej2 magasabb vezet/i, vezet/i megbízássá alakul át, b) a határozatlan idej2 magasabb vezet/i, vezet/i kinevezés a törvény erejénél fogva 2011. január 1-jét/l kezd/d/ öt évre szóló magasabb vezet!i, illetve vezet!i megbízássá alakul át, egyidej=leg a közalkalmazottat határozatlan id/re, a 2008. december 31-én - 13 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Tel: 22/526-900 Fax: 22/526-905 e-mail: [email protected]

hatályos kinevezése szerinti nem vezet/i (a továbbiakban: szakmai) munkakörébe, vagy ennek hiányában, a legmagasabb iskolai végzettségének megfelel/ szakmai munkakörbe kell kinevezni, c) a határozott idej2 magasabb vezet/i, vezet/i kinevezés a törvény erejénél fogva a határozott id! lejártáig tartó magasabb vezet!i, illetve vezet!i megbízássá alakul át, ezzel egyidej=leg a közalkalmazottat a határozott id/b/l hátralév/ id/re a 2008. december 31-én hatályos kinevezése szerinti szakmai munkakörébe, vagy ennek hiányában, a legmagasabb iskolai végzettségének megfelel/ szakmai munkakörbe kell kinevezni. Ugyancsak lényeges átmeneti szabály, hogy 2011. január 1-je és 2011. február 28-a között, a fenntartó döntése alapján bármely magasabb vezet!i, vezet!i álláshelyre pályázat írható ki, és amennyiben ezen pályázat eredményeképpen nem a korábbi vezet/ kap megbízást, akkor magasabb vezet/i, vezet/ megbízása megsz=nik az új vezet/ megbízásával és a kinevezése szerinti szakmai munkakörében kell tovább foglalkoztatni. 2) A Magyar Közlöny 177. számában jelent meg az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény módosításáról rendelkez/ 2010. évi CXXIV. törvény A törvény 2010. december 30. napján lépett hatályba, rendelkezéseit a 2005. január 1. napját követ/en megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni. Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény a II. fejezet címét követ/en a következ/ 8-12. §-sal egészül ki: Különadó fizetésére köteles az a költségvetési szervnél, állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy m=ködési támogatásban részesített más szervezetnél foglalkoztatott magánszemély, aki munkavégzésre irányuló jogviszonya alapján, továbbá aki a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felel/sségr/l szóló 2008. évi LXXV. törvény vagy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb m=ködésér/l szóló 2009. évi CXXII. törvény szerinti munkavégzésre irányuló jogviszonyban a különadó alapnak min/sül/ bevételt szerez. Mentes a különadó fizetési kötelezettség alól, akinek a jogviszonya megsz=nését követ/ naptári naptól a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátás kerül megállapításra. A különadó alapjának min!sül a jogszabályban meghatározott jogviszony megsz=nésével összefüggésben pénzben kifizetett, vagy bármely más formában juttatott (bármely esetben a továbbiakban: kifizetett) bevételb/l – - ide nem értve a jogviszony 2005. január 1-jét megel/z/ megsz=nése jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összegeket, illetve - a felmentési (felmondási) id/nek a munkavégzési kötelezettséggel járó id/szakára kifizetett munkabér, illetmény összegét, továbbá - a szerz/déses katonák leszerelési segélyét, + de ideértve a Munka Törvénykönyvér/l szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 3. § (6) bekezdése alapján megállapodás szerint kikötött ellenérték címén kifizetett bevételt – a jogszabályban foglaltak figyelembevételével megállapított összeg. El!z!ekben foglaltaktól eltér!en nem min!sül a különadó alapjának: - 14 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Tel: 22/526-900 Fax: 22/526-905 e-mail: [email protected]

a) az állami vezet/k, polgármesterek, (f/)jegyz/k, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezet/ tisztségvisel/i és felügyel/bizottságának tagjai esetében a jogszabály szerinti bevétel kétmillió forintot meg nem haladó része; b) más foglalkoztatott esetében a jogszabály szerinti különadó alapba tartozó bevételnek a hárommillió-ötszázezer forintot meg nem haladó része, valamint a jogviszony megsz=nésének évében esedékes szabadság megváltása címén kifizetett bevétel, illetve a jogviszony megsz=nésekor a magánszemélyt megillet/ jubileumi jutalom. A különadó mértéke a jogszabályban meghatározott adóalapnak a 98 százaléka. 3) A Magyar Közlöny 200. számában jelent meg az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXI. örvény. A törvény – bizonyos kivételekkel – 2011. január 1-jén lépett hatályba. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) módosítása értelmében: „21. § (1) A gyermekgondozási segélyben részesül személy – ide nem értve a nagyszül t, az örökbefogadó szül t a 20/B. § szerinti esetben, továbbá a kiskorú szül gyermekének gyámját – keres tevékenységet a) a gyermek egyéves koráig nem folytathat, b) a gyermek egyéves kora után heti harminc órát meg nem haladó id tartamban folytathat, vagy id korlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik, c) a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek egyéves kora után id korlátozás nélkül folytathat, d) ikergyermekek esetében a gyermekek egyéves kora után id korlátozás nélkül folytathat azzal a megkötéssel, hogy a gyermekgondozási segélyben részesül személy ikrek esetében egy gyermek után jogosult a gyermekgondozási segélyre. (2) A kiskorú szül gyermekének gyermekgondozási segélyben részesül gyámja id korlátozás nélkül folytathat keres tevékenységet.” El/z/ek alapján tehát a GYES-ben részesül/ szül/ 2011-t/l keres/ tevékenységet • a gyermek egyéves koráig nem folytathat, • a gyermek egyéves kora után heti harminc órát meg nem haladó id/tartamban folytathat, • vagy id/korlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. A GYES melletti munkavégzés szabályainak változása az örökbefogadó szül/ keres/ tevékenységére is vonatkozik. Fenti szabály alkalmazásakor a közoktatás területén, a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak esetében, figyelemmel kell lenni arra, hogy a pedagógusmunkakörben foglalkoztatottakra speciális szabályok vonatkoznak abban a tekintetben, hogy a pedagógus heti teljes munkaideje két részb/l áll, a kötelez/ órából, valamint a nevel/ és oktató munkával, a gyermekekkel, tanulókkal a pedagógus szakfeladatának megfelel/ foglalkozással összefügg/ feladatok ellátásához szükséges id/b/l. A Közokt. tv. példálózó jelleggel sorolja fel, hogy melyek azok a feladatok, amelyek a kötelez/ órák teljesítésébe illetve a kötelez/ órák teljesítésén túl beszámíthatók, amelyeket a pedagógusnak munkaköri feladatként el kell látnia. - 15 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Tel: 22/526-900 Fax: 22/526-905 e-mail: [email protected]

A pedagógus kötelez/ óráját az óvodában a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra, az iskolában és a kollégiumban a tanulókkal való közvetlen foglalkozásra (kötelez/ és nem kötelez/ tanórai foglalkozás, egyéni foglalkozás), kollégiumi foglalkozásra, napközis és tanulószobai foglalkozásra kell fordítani. A tanulókkal való közvetlen foglalkozás körébe tartozik az osztály közösségi programjainak és a tanulókkal való egyéni tör/dés feladatainak megtartása, azoknak a szakköröknek, érdekl/dési köröknek, önképz/ köröknek, tanulmányi, szakmai és kulturális versenyeknek, házi bajnokságoknak, iskolák közötti versenyeknek, továbbá más tanórán kívüli foglalkozásoknak megtartása, amelyeket az iskolai nem kötelez/ tanórai foglalkozás id/keretének terhére szerveznek, kollégiumban a szabadid/ eltöltését szolgáló és az egyéni tör/dést biztosító foglalkozások megtartása. A teljes rendes munkaid/ tanítási órákkal le nem kötött részében munkaköri feladatként a munkaköri leírásában foglaltak szerint vagy a munkáltató utasítása alapján – a pedagógus ellátja a nevel/ és oktató munkával összefügg/ egyéb feladatokat, így különösen: felkészül a foglalkozásokra, tanítási órákra, el/készíti azokat, értékeli a gyermekek, tanulók teljesítményét, elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet, részt vesz a nevel/testület munkájában, a hátrányos helyzet= tanulók és a tehetséges tanulók felkészülésének segítésében, az iskola kulturális és sportéletének, a szabadid/ hasznos eltöltésének megszervezésében, az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozások megtartásában, a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátásában, a diákmozgalom segítésével, a tanuló- és gyermekbalesetek megel/zésével, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefügg/ feladatok végrehajtásában, az intézményi dokumentumok készítésében. Fentiek alapján tehát, amennyiben a jogszabály szerinti heti teljes munkaid! a 30 órát nem haladhatja meg, a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott kötelez! óráját arányosítással kell meghatározni. A törvény átmeneti szabályai szerint a 2010. december 31-én keres/ tevékenységet folytató, gyermekgondozási segélyben részesül/ személy a gyermekgondozási segély folyósítása mellett keres/ tevékenységet a 2010. december 31-én hatályos rendelkezéseknek megfelel/en 2011. március 31-éig folytathat (Cst. 50. § (7) bekezdés). 4) A Magyar Közlöny 198. számában jelent meg a kötelez! legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 337/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet. A rendelet értelmében a teljes munkaid/ben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelez/ legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaid/ teljesítése esetén 2011. január 1-jét/l havibér alkalmazása esetén 78 000 forint. Ett/l eltér/en a legalább középfokú iskolai végzettséget, illet/leg középfokú szakképzettséget igényl/ munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaid/ teljesítése esetén 2011. január 1-jét/l havibér alkalmazása esetén 94 000 forint. III. A f/városi és megyei kormányhivatalok létrejöttével összefügg/ változások a közoktatás-igazgatás terén


A f/városi és megyei kormányhivatalokról, valamint a f/városi és megyei kormányhivatalok kialakításával és területi integrációval összefügg/ törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 2011. január 1-jével létrehozta a f!városi és megyei kormányhivatalokat a f/városi és megyei közigazgatási hivatalok jogutódjaként. A kormányhivatalokba ún. szakigazgatási szervekként, illetve részben a törzshivatal szervezeti egységeként beépültek meghatározott területi államigazgatási szervek. A törvény célja a közigazgatás hatékonyságának növelése az összefogottabban, ellen/rzöttebben és költségtakarékosan m=köd/ területi államigazgatás megteremtése révén. Mindezt a jelenleg széttagoltan m=köd/ területi államigazgatás integrációja útján kívánta elérni a törvény. A f!városi és megyei kormányhivatal a kormánymegbízott által közvetlenül vezetett szervezeti egységekb!l (törzshivatal), valamint ágazati szakigazgatási szervekb!l áll (3. § (1) bekezdés). A f/városi és megyei kormányhivatalt kormánymegbízott vezeti (10. § (1) bekezdés). A kormányhivatal látja el 2011. január 1-jét/l a helyi önkormányzatok törvényességi ellen/rzését, valamint számos közoktatási hatósági feladata is van. A területi államigazgatási szervezetrendszer átalakítását megalapozó intézkedésekr/l szóló 1191/2010. (IX. 14.) Korm. határozat döntése alapján az Oktatási Hivatal Regionális Igazgatóságai bekerültek abba az intézményi körbe, amelyek részt vettek a területi államigazgatás szervezeti integrációjában, vagyis a f!városi, illetve a megyei kormányhivatalok szervezeti egységeivé válnak. Ezzel egyidej=leg több, a korábbiakban az Oktatási Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozó ügy intézése a f/városi és megyei kormányhivatalokhoz kerül át. Ide tartoznak a következ/k: Els! fokon: közoktatási intézmények törvényességi ellen/rzése, szabálysértési feladatok, az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint bizonyos érettségivel kapcsolatos feladatok, a tanulmányok alatti vizsgáztatást végz/ független vizsgabizottsággal kapcsolatos feladatok, önkormányzati intézkedési tervvel kapcsolatos feladatok, a fejlesztési tanácsi képviselet, továbbá a határon túli diák és pedagógus kedvezmények megállapításával kapcsolatos feladatok. Másodfokon döntéseket hoznak az érettségi vizsga vizsgabizottságának és a szakmai vizsga vizsgabizottsága elleni törvényességi kérelem tárgyában. Átmeneti szabályként került bevezetésre, hogy a feladatok jelent!s részét augusztus 31éig azok a kormányhivatalok látják el, továbbra is regionális illetékességgel, amelyek a volt regionális igazgatóságok székhelyén m=ködnek. A feladatok megyei illetékesség szerinti ellátására minden megye vonatkozásában 2011. szeptember 1-jét/l kerül sor. A f/városi és megyei kormányhivatalok els/ fokú hatósági döntései elleni fellebbezést az Oktatási Hivatal bírálja el. IV. A 2011. évi költségvetési törvény közoktatási intézményeket érint/ 2011. január 1jével hatályba lépett rendelkezései 1) A 2011. évi költségvetésr/l szóló 2010. évi CLXIX. törvény (a továbbiakban: Kv. tv.) 42. § (2) bekezdése szerint 2011. január 1-jét/l az egyházi kiegészít! támogatás összege 230.000 forint/év minden valós gyermek, illetve tanuló után (2010-ben 190.000 forint/év volt). 2) A Kv. tv. 42. § (11) bekezdése szerint: „A Közokt. Tv. 81. §-ának (8)-(10) bekezdései, valamint a 82. §-a alapján a korábbi években megkötött közoktatási megállapodásokból - 17 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Tel: 22/526-900 Fax: 22/526-905 e-mail: [email protected]

ered éves költségvetési támogatási kötelezettség összege 2011-ben nem haladhatja meg – a (2) bekezdésben meghatározott egyházi kiegészít támogatás összegének változásából adódó különbözett l eltekintve – a 2010. évi összegét. Új közoktatási megállapodás 2011ben kizárólag a 2011-ben lejáró megállapodásoknak a 2010. évi támogatási összegéhez képest jelentkez 2011. évi megtakarítás összegének megfelel 2011. évi támogatási kötelezettséggel köthet . A meglév közoktatási megállapodásoknak a megállapodásból ered költségvetési támogatási kötelezettség növekedésével járó módosítására nem kerülhet sor.” 3) Változás a sajátos nevelési igény= gyermekek, tanulók nevelése, oktatása kiegészít/ hozzájárulásában: Azok után a súlyosan, halmozottan fogyatékos tankötelezettek után, akik nem tudnak részt venni a fejleszt/ iskolai oktatásban, és ezért tankötelezettségüket egyéni fejleszt/ felkészítés keretében teljesítik, a fejleszt/ felkészítéshez kapcsolódó hozzájárulás 140%ának igénybevételére jogosultak a feladatot ellátó intézmények fenntartói. A 427 ezer forint/f/ összeg= támogatás – a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetésér/l szóló 2010. évi CLXIX. törvény 3. mellékletének 16. bcb) pontja alapján - 2011. január 1-jét/l biztosított. 4) Kisiskolák újraindítása: a KDNP programja értelmében minden olyan településen, ahol legalább nyolc gyermek szül/je igényli, m=ködnie kell az általános iskola alsó négy évfolyamának. E cél megvalósításához a 2011. évi költségvetési törvényben 346,0 millió forintos el/irányzat áll rendelkezésre a Nemzeti Er/forrás Minisztérium fejezetében, amelyb/l pályázati úton részesülhetnek támogatásban az intézményfenntartó települési önkormányzatok. A támogatással elérend/ cél az, hogy azokon a településeken, amelyek illetékességi területén a lakosságszám 3000 f/ vagy az alatti, és megsz=nt a település általános iskolája, a meglév/ iskolaépületben a 2011/2012. tanévt/l újra m=ködjön, s így utaztatás nélkül, helyben legyen biztosított a tanulók számára a nevelés-oktatás az 1-4. évfolyamokon. A pályázati kiírás hamarosan (január vége – február eleje) megjelenik a NEFMI honlapján. 5) A költségvetési törvény 5. számú mellékletében szerepl/ – az alábbi táblázatban feltüntetett – támogatások igénylésér/l, döntési rendszerér/l, a támogatás folyósításáról, elszámolásáról és ellen/rzésér/l az oktatásért felel/s miniszter – az államháztartásért felel/s miniszter, valamint a helyi önkormányzatokért felel/s miniszter egyetértésével 2011. február 15-éig rendeletet alkot. A pályázati felhívásokat a minisztérium honlapján is közzétesszük. Jogcím

El!irányzat (millió Ft)

5. Kiegészít/ támogatás nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz 11.Esélyegyenl/séget, felzárkózást segít/ támogatások c) Arany János Programok támogatása d) Egyes sajátos közoktatási feladatok támogatása - nappali rendszer= oktatásban részt vev/ sni gyermekek, tanulók kispéldányszámú tankönyveinek beszerzése - szakiskolai felzárkóztató oktatás - iskolai gyakorlati oktatás a szakközépiskola 11-12. évfolyamán - nem magyar állampolgárok központi ped. program alapján történ/ oktatása

903,0 1.200,0 800,0


- gyermekgyógyüdül/ben, eü. intézményben, rehab. intézményben gyógykezelés alatt álló tanulók - iskolapszichológusi hálózat fejlesztése a többcélú kistérségi társulásokban - beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarokkal küzd/ gyermekek, tanulók nevelése, oktatása

V. Az óvodáztatási támogatással, valamint a családi pótlékkal (nevelési és iskoláztatási támogatás) kapcsolatos változások Az óvodáztatási támogatás feltételrendszerében a háromhavi rendszeres óvodába járást a kéthavi rendszeres óvodába járás váltja fel 2011. január 1-jével (a gyermekek védelmér/l és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 20/C. § (1) bek.). „A korábban hatályos szabályok szerint az óvodáztatási támogatás els/ alkalommal történ/ folyósításának feltétele, hogy a gyermek legalább 3 hónapig rendszeresen járjon óvodába. Ha az óvodai beíratás az év második felében történik, els/ alkalommal decemberben kell folyósítani a támogatást. Ahhoz, hogy a decemberi folyósítás megvalósulhasson, az óvodának november közepéig kell leigazolnia az óvodába járást [149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 68/G. § (3) bek.]. Az óvodai nevelési év kezdetét/l (szeptember 1.) november közepéig azonban nem telhet el a jogosultság alapját képez/ háromhavi rendszeres óvodába járás, ami az érintett szül/k és a támogatást megállapító hatóság számára egyaránt nagy nehézséget jelent."1 Ez indokolta a módosítást. Az iskoláztatási támogatásnak a tankötelezettség teljesítéséhez történ/ kötésével összefügg/ változása a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvényben, hogy a családi pótlék felfüggesztésével kapcsolatos rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a közoktatási intézmény kötelez/ tanórai foglalkozásai tekintetében a) nevel/szül/nél, hivatásos nevel/szül/nél elhelyezett, b) gyermekotthonban elhelyezett, c) javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben lév/, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, d) szociális intézményben elhelyezett tanköteles gyermek mulasztott (15. § (2) bek.). VI. Egyebek 1) 2011. évi munkaszüneti napok körüli munkarend A Magyar Közlöny 189. számában jelent meg a 2011. évi munkaszüneti napok körüli munkarendr/l szóló 7/2010. (XII. 14.) NGM rendelet. A 2011. évi munkaszüneti napok körüli - a naptár szerinti munkarendt/l való eltéréssel járó - munkarend a következ/: a) március 19., szombat munkanap, március 14., hétf/ pihen/nap, b) november 5., szombat munkanap, 1

Forrás: Magyar Országgy=lés http://www.parlament.hu/irom39/01813/01813.pdf

honlapja

Irományok

közvetlenül:


október 31., hétf/ pihen/nap. 2) A Magyar Közlöny 196. számában jelent meg a 2011. évi iskolatej program szabályozásáról szóló 44/2010. (XII. 22.) VM rendelet. A programban a közoktatási törvény 20. § (1) bekezdés a)-d) pontjaiban és (2) bekezdésében foglalt közoktatási intézményekben óvodai nevelésben részt vev! gyermekek (a továbbiakban: óvodások), általános iskolai nevelésben-oktatásban részt vev! tanulók (a továbbiakban: általános iskolai tanulók), a középiskolai és szakiskolai nevelésben-oktatásban részt vev! tanulók (a továbbiakban: középfokú iskolai tanulók), valamint gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelésbenoktatásban részt vev! tanulók vehetnek részt. A program lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a Mez/gazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) látja el. Igénylési határid/k és az igénylés benyújtásának módja: A kérelmez/ a rendelet 3. mellékletében meghatározott adattartalmú támogatási kérelmét az MVH által rendszeresített és honlapján közlemény formájában közzétett nyomtatványon a) a 2011. január 1. és 2011. február 28. közötti id/szakban, b) a 2011. március 1. és 2011. április 30. közötti id/szakban, c) a 2011. május 1. és a közoktatási intézmény nyári szünetének hivatalos kezd/ id/pontja közötti id/szakban, d) a 2011. szeptember 1. és 2011. október 31. közötti id/szakban, és e) a 2011. november 1. és 2011. december 31. közötti id/szakban kiszállított tejtermékekre vonatkozóan, id/szakonként egy alkalommal, személyesen vagy postai úton nyújthatja be az adott id!szakot követ! harmadik hónap utolsó napjáig az MVH kérelmez/ székhelye szerint illetékes megyei kirendeltségéhez. II. 1. Szeretném felhívni a Tisztelt Kollégák figyelmét a 2010. december 9-én, 02/60-21/2010. számon kiküldésre került szakmai körlevél III/5. pontjában foglaltakra. „Az elektronikus információszabadságról” szóló 2005. évi XC. tv. – Eitv. – 15.§ (1)-(2) bekezdése el/írja, hogy az önkormányzat rendeletét a képvisel/-testület ülésér/l készült jegyz/könyv megküldésével egyidej=leg elektronikusan a kormányhivatalon keresztül a helyi önkormányzatokért felel/s minisztériumnak megküldi. A helyi önkormányzatokért felel/s miniszter gondoskodik az önkormányzat rendeletének az erre a célra fenntartott honlapon történ/ közzétételér/l. A jegyz/ e feladat ellátását a kormányhivatalokban m=ködtetett Törvényességi Ellen/rz/ Rendszeren (TÖRV) és a Törvényességi Ellen/rz/ Rendszer Kiegészít/ Alkalmazás (TERKA) rendszeren keresztül tudja megvalósítani. A feladat nem teljesítése mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés, mely a jöv!ben írásbeli törvényességi felhívást von maga után. 2. A helyi önkormányzati választásokat követ/en a 2010. novemberében a polgármesteri, helyi képvisel/i továbbképzésen igényként merült fel, hogy kistérségi szinten is szervezzünk továbbképzést a helyi önkormányzás általános szabályairól, különös tekintettel a helyi képvisel/-testületek m=ködésér/l az aktualitások figyelembe vételével. - 20 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Tel: 22/526-900 Fax: 22/526-905 e-mail: [email protected]

A szakmai napot (délel/ttöt) polgármestereknek, képvisel/knek, jegyz/knek ajánljuk figyelmébe. Kérem szíves visszajelzésüket – a polgármesterek, képvisel/-testületekkel történt egyeztetést követ/en – 2011. március 15-ig [email protected] e-mail címre, arra vonatkozóan, hogy hány f/vel tartanak igényt a továbbképzésre. A szakmai nap id/pontjának egyeztetésére ezt követ/en kerülhet sor. Székesfehérvár, 2011. március 1. Tisztelettel:

Dr. Dorkota Lajos kormánymegbízott


FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

Recommend Documents