Fejér Megyei Kormányhivatal Ügyszám: KTF-14658/2016., 53764/2016. Ügyintézı: Görög Annamária Dr. Bartus Beáta Telefon: (22) 514-300, (22) 514-310
Tárgy: Elızetes vizsgálati eljárást lezáró határozat
HATÁROZAT 1.00
A NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztı Zrt. (székhely: 1134 Budapest, Váci út 45., KÜJ: 100365768, KSH azonosító: 11906522-4211-114-01) megbízásából a Vibrocomp Kft. (1118 Budapest, Bozókvár u. 12.) kérelmére, a Szabadbattyán-Aszófı vasúti vonalszakaszon új villamos felsıvezeték építésére vonatkozó, 2016. július 20. napján érkezett kérelem, valamint az eljárás során tudomásomra jutott adatok alapján megállapítom
2.02
az alábbiakat: A tervezett tevékenységbıl jelentıs környezeti hatások nem származnak. A tervezett tevékenység egységes környezethasználati engedélyhez nem kötött. Tájékoztatom, hogy a tervezett tevékenység megkezdése elıtt az alábbi engedélyek beszerzése szükséges: Az erdırıl, az erdı védelmérıl és az erdıgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény szerinti erdı igénybevételi engedély. A tervezett villamos energia hálózat létesítésére vonatkozó vezetékjogi engedély.
3.00
A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság elıírásai:
1.01 1.02 2.00 2.01
1. A létesítés során a földtani közeg és a felszín alatti vizek nem szennyezıdhetnek. A munkagépek kenıanyag és hidraulika olaj elfolyását, az oszlopok festésénél a festék talajra kerülését, ezzel együtt a talajszennyezést meg kell akadályozni, a keletkezı hulladékot és szennyezı anyagot a területrıl el kell szállítani. 2. Az építéskor keletkezı hulladék és veszélyes hulladék ideiglenes tárolóinak, valamint a földmunkagépek üzemanyag-tárolóinak kijelölését és kialakítását a szennyezıdésre érzékeny területeken, burkolt felületen, vagy megfelelı védelem mellett kell megoldani. 3. Az építkezés során a vízfolyásokban, csatornákban, vízelvezetı árkokban a vízmozgás lehetıleg ne legyen korlátozva, a víz átfolyása biztosítva legyen. Amennyiben az építés alatt a mederben munka folyik, úgy az építés befejeztével a medret helyre kell állítani. 4. Az építkezés idıszakában a munkavégzés helyszínein keletkezı kommunális szennyvizeket zárt tartályban kell győjteni és szennyvíztisztító telepre elszállíttatni. 5. A tevékenység során elıforduló rendkívüli eseményeket a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató- helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztályra, mint vízügyi/vízvédelmi hatóságra haladéktalanul be kell jelenteni, a kárelhárítási tevékenységet az engedélyes köteles azonnal megkezdeni, az okozott kárt saját költségén felszámolni.
8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9., Tel: 22/526-900, Fax: 22/526-905, e-mail:
[email protected] Fejér Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Fıosztály Ügyintézés helye: 8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 1. Levelezési cím: 8002 Székesfehérvár, Pf.: 137. Telefon: (22) 514-300, (22) 514-310, Fax: (22) 313-564, E-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfı: 830-1200; Szerda: 830-1200 és 1300 – 15 30; Péntek: 830 – 12 00 y:\dokutar\hirdetmeny\kozzetetelrevar\14658-16-1.doc
-23.00 4.00
5.00
6.00 7.00 7.01
7.02 7.03 7.04
7.05
Jelen határozat nem mentesít egyéb, a tevékenység megkezdéséhez külön jogszabályok alapján szükséges engedélyek beszerzése alól. Jelen határozatommal megkeresem a tevékenységgel érintett települések jegyzıit (Szabadbattyán Nagyközség Önkormányzat Jegyzıjét, Polgárdi Város Önkormányzat Jegyzıjét, Fülei Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzıjét, Balatonfıkajári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzıjét, Balatonfıkajári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzıjét (Csajági Kirendeltség és Balatonakarattyai Kirendeltség), Balatonkenese Város Önkormányzat Jegyzıjét, Balatonfőzfıi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzıjét, Balatonalmádi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzıjét, Alsóörsi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzıjét, Csopaki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzıjét, Balatonfüredi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzıjét és a Tihanyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzıjét-Aszófıi Kirendeltség) hogy jelen határozatom kézhezvételét követı nyolcadik napon gondoskodjon a határozat helyben szokásos módon történı nyilvános közzétételérıl és a közzétételt követı öt napon belül tájékoztassa a Fejér Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Fıosztályát (továbbiakban: Környezetvédelmi Hatóság) a közzététel idıpontjáról, helyérıl, valamint a határozatba való betekintési lehetıség módjáról. Elrendelem, hogy az ügyfelek tájékoztatásáért felelıs személy a határozat kiadmányozását követıen haladéktalanul gondoskodjon a határozatnak a Környezetvédelmi Hatóság hirdetıtábláján történı kifüggesztésérıl, illetve az internetes honlapján, valamint a központi rendszeren való közzétételérıl. Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésre került. Egyéb eljárási költség nem merült fel. Jogorvoslat: Döntésem ellen, a közléstıl számított 15 napon belül, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Fıfelügyelıséghez címzett, de hozzám két példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezésben nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyrıl az ügyfélnek a döntés meghozatala elıtt tudomása volt. A fellebbezést indokolni kell. Fellebbezés benyújtásának hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton, ideértve a telefont, vagy írásbelinek nem minısíthetı elektronikus úton nincs helye. A jogorvoslati eljárás díja az eljárásért fizetendı igazgatási szolgáltatási díj 50%-a, természetes személyek és civil szervezetek esetén az alapeljárás díjának 1%-a. A díjat az eljárás kezdeményezésekor a 10029008-00335670-00000000 elıirányzat-felhasználási számlára kell átutalási megbízással teljesíteni, vagy készpénz-átutalási megbízással (csekk) postai úton befizetni. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a jogorvoslati kérelem elıterjesztéséhez mellékelni kell. A szakhatóság állásfoglalása ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az jelen döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. INDOKOLÁS
A Fejér Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Fıosztályán (továbbiakban: Környezetvédelmi Hatóság) a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztı Zrt. (továbbiakban: Zrt.) megbízásából a Vibrocomp Kft. (1118 Budapest, Bozókvár u. 12.) által 2016. július 20-án benyújtott elızetes vizsgálati dokumentáció alapján a KTF-14658/2016. ügyszámon közigazgatási hatósági eljárás indult a Szabadbattyán-Aszófı vasúti vonalszakaszon új villamos felsıvezeték építése tárgyában, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 3. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 3. számú melléklet 76. pontja alapján. Tárgyi eljárásban megtett eljárási cselekmények ismertetése: Az elızetes vizsgálati eljárás igazgatási szolgáltatási díja a környezetvédelmi és természetvédelmi, hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (továbbiakban: Díjr.) 1. melléklet 35. pontja szerint 250 000 Ft, melynek befizetésérıl szóló igazolást a Zrt. a kérelemhez csatolta.
-3A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (továbbiakban: Ket.) 71/A. § (1) bekezdése alapján 45949/2016. számon függı hatályú döntést hoztam. A Környezetvédelmi Hatóság 2016. július 29. napján − a R. 3. § (3) bekezdése alapján – a hivatalában, a központi rendszeren, valamint a honlapján közleményt tett közzé; továbbá a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetésérıl, valamint az adatbázis alapján történı értesítésrıl szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. r. 2. § (2) bekezdése és a Ket. 28/A. §-a alapján a közleményt megküldte az érintett civil szervezetek részére. A Ket. 29. § (6) bekezdése és a R. 3. § (4) bekezdése alapján, a fenti közlemény közzétételével egyidejőleg a Környezetvédelmi Hatóság 45950/2016. iktatószámú levelében megküldte a közleményt, a kérelmet és a mellékleteit a telepítés helye szerinti település Jegyzıjének (továbbiakban: Jegyzı) a közterületen és a helyben szokásos módon történı közhírré tétel érdekében. A nyilvánosság részérıl a dokumentációval kapcsolatos észrevétel sem a Környezetvédelmi Hatósághoz, sem az önkormányzathoz nem érkezett. A Környezetvédelmi Hatóság a 45952/2016. iktatószámú levelének megküldésével bevonta az elızetes vizsgálati eljárásba a Ket. 44. § (1) bekezdése és a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésérıl szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) a 28. § (3) bekezdése, valamint az 5. melléklet II. táblázata alapján az ügyben érintett szakhatóságot: a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (továbbiakban: Igazgatóság). Az Igazgatóság 35700/10842-2/2016.ált. számon a 3.00 pontban szereplı elıírásokkal adta meg szakhatósági állásfoglalását, amelyet az alábbiak szerint indokolt: „[…] A megkeresés alapján az alábbiakat állapítottam meg: A Szabadbattyán – Aszófı vasúti vonalszakasz villamosítása során 25 kV-os légvezeték épül ki a teljes szakaszon, illetve az érintett alállomások vágányain. Szabadbattyán-Aszófı vonalszakasz felújításához és korszerősítéséhez kapcsolódó mőveletek a következık: -
Szabadbattyán 120/20/25 kV-os vontatási transzformátor állomáson a meglévı alállomás korszerősítése, bıvítése
-
Aszófı meglévı áramszolgáltatói 120/20 kV-os alállomás 120/25 kV-os transzformációval történı bıvítése
-
Elválasztó és betápláló fázishatárok létesítése
-
Szabadbattyán meglévı 120/25 kV-os alállomástól 25 kV-os távvezeték építése a betápláló fázishatárig
-
Aszófı 120/25/20 kV-os alállomás vontatási célú kitáplálástól távvezeték építése a betápláló fázishatárig A tervezett kétrendszerő 25 kV-os távvezeték az Aszófı – Szabadbattyán villamosítandó vasútvonal villamosenergia –ellátását biztosítja. Az egyik betáplálási pont Aszófı térségében lesz, a már meglévı Aszófı 120/20 kV-os transzformátor állomásból. A transzformátor állomásban távlatilag 2 db 16 MVA-es MÁV 120/25 kV-os transzformáció épül, a Tapolca és a Szabadbattyán irányba, amelyhez csatlakozik a tervezett kétrendszerő 25 kV-os kitápláló távvezeték. Az Aszófı 120/25/20 kV-os transzformátor állomás területén lévı 2 db 25 kV-os fogadóoszlopról való a távvezeték csatlakozik szabványos távvezetéki oszlopokon keresztül az Aszófı település határában vasútvonal 690 hm szelvényéig, ahol csatlakozik a felsıvezeték tervezı által tervezett 25 kV-os betápláló fázishatár 25 kV-os betápláló szakaszolójához. A benyújtott tervdokumentációk (elızetes vizsgálati dokumentáció alapján) az alábbiakat állapítottam meg: A Szabadbattyán-Aszófı a 115+00 – 710+00 szelvények közötti vasúti vonalszakasz villamosítása során 25 kV-os légvezeték épül ki a teljes szakaszon, illetve az érintett alállomások vágányain. A vasútvonal villamosítással tervezett beavatkozások vasúti területen fognak történni, kisajátítás nélkül. A vasútvonal jelenleg is mőködik, a pálya töltésének víztelenítésében érdemi változás nem lesz.
-4A tervezett távvezetékek tekintetében a felszíni vizekre közvetlen hatásterületként értelmezhetı felület megegyezik az oszlopok területfoglalásának kiterjedésével. A felszín alatti vizek tekintetében közvetlen hatásterület nem jelölhetı ki, mivel a beruházás keretében meglévı vasúti pálya felújítása tervezett, sem a talajvíz áramlási viszonyai, sem a beszivárgás tekintetében változás nem prognosztizálható. A terület szennyezıdés-érzékenységi besorolása a felszín alatti vizek védelmérıl szóló 219/2004. (VII. 21.) kormányrendelet (továbbiakban: FaviR.) 7. § (4) bek. alapuló 1:100.000-es méretarányú érzékenységi térkép alapján, a felszíni vizek állapota szempontjából a 2. számú melléklete szerint -
az alábbi települések területe érzékeny: Polgárdi, Füle, Csajág
az alábbi települések területe fokozottan érzékeny: Szabadbattyán, Kıszárhegy, Balatonfıkajár, Balatonakarattya, Balatonkenese, Balatonfőzfı, Balatonalmádi, Alsóırs, Paloznak, Csopak, Balatonfüred, Aszófı. A vasúti nyomvonal a tervezési szakasz meghatározó részén a Balaton közvetlen közelében halad, illetve 1 kisebb tó is található a tervezési területen a tihanyi Belsı-tó. A FaviR. 2. számú melléklet 1. pontjának c) bekezdése alapján A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LII. Törvény szerint állami tulajdonban lévı felszíni állóvizek medrétıl mért 250 m széles parti sáv fokozottan érzékeny terület. Vízbázis védıterületek vannak Balatonalmádi, Aszófı területén. Balatonalmádi rendezési terve alapján érinti a Káptalanfüred tartalék vízbázis védıterületét. Kisebb területen a felszíni, vagy a közeli karsztok védelme érdekében vannak védıterületek kiejlölve, Csopak, Balatonfüred, Aszófı területén. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelmérıl szóló 123/1997. (VII. 18.) kormányrendelet 5. számú melléklete alapján vasutak esetében a hidrogeológiai B védıövezeten korlátozás nélkül vezethetı át vasútvonal. Talajszennyezés esetleg a munkagépek kenıanyag és hidraulika olaj elfolyásából, oszlopok festésekor a festék lecseppenésébıl eredhetnek, valamint havária során, ezért határozatom 1.-4. pontjaiban – tárgyi határozat 3.00 pont, 1-4 pontok - általános elıírást tettem, arra vonatkozólag, hogy a létesítés során a földtani közeg és a felszíni és a felszín alatti vizek nem szennyezıdhetnek. Határozatom 5. pontjában – tárgyi határozat 3.00 pont, 5. pontja - foglalt elıírását a FaviR. 19. § alapján tettem, melynek (19) bekezdése elıírja, hogy „A környezethasználó a felszín alatti vízben, illetve földtani közegben okozott szennyezést, illetve károsodást a vízvédelmi hatóságnak köteles bejelenteni, illetve a vizek állapotának azonnali beavatkozást igénylı környezetkárosodása esetén köteles megkezdeni a kárelhárítást a környezetkárosodás megelızésének és elhárításának rendjérıl szóló kormányrendeletben foglaltaknak megfelelıen.” A távvezeték mőködése vízhasználatot nem igényel, vízellátó vízilétesítmények nem épülnek. A csapadékvizek elvezetése csapadékvíz-elvezetı árkokkal megoldott. Olajjal szennyezett csapadékvíz csupán a transzformátorokból származhat, ezért vasbeton alapjuk medenceszerően, vízzáró kivitelben kerül kialakításra. Az olajos csapadékvíz az új MÁV transzformátortól egy olajleválasztó berendezésen keresztül kerül elvezetésre. A távvezeték területérıl a csapadékvíz a környezı területeken elszikkad. A létesítmények nincsenek hatással az árvíz és jég levonulására, valamint mederfenntartásra. A vezetékek építése és mőködtetése felszíni és felszín alatti vizekkel nincs közvetlen kapcsolatban, a terület vízgazdálkodására sem mennyiségi, sem minıségi tekintetben nincs hatással. A rendelkezésre álló dokumentáció alapján, a hatáskörömbe utalt kérdéseket megvizsgálva megállapítottam, hogy környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása a felszín alatti és a felszíni vizekre gyakorolt hatás szempontjából nem szükséges, ezért a szakhatósági hozzájárulást a fenti elıírásokkal megadom. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntetı végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján. Felhívom az eljáró hatóság figyelmét, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 72. § (1) bek. ed) pontja értelmében a határozat indokolásának tartalmaznia kell a szakhatósági állásfoglalás indokolását. A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelölésérıl szóló 223/2014. (IX.4.) Korm. rendelet
-5(továbbiakban: Korm. rendelet) 10. § (1) bekezdés 4. pontja, a környezetvédelmi és természetvédelmi, hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésérıl szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (3) bekezdés 5. melléklet II. táblázat 3. pontja, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28. § (1) bekezdése és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése és a 2. melléklet 4. pontja állapítja meg.” A Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése alapján, a környezetvédelmi hatáskörében eljáró kormányhivatal elsı fokon az 5. melléklet I. táblázatában meghatározott szakkérdéseket is vizsgálja, ha az 5. melléklet I. táblázata szerinti elızetes vizsgálati, környezeti hatásvizsgálati, egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban, az összevont eljárásban valamint az egységes környezethasználati engedélynek az R. 20/A. § (4) és (6) bekezdése szerinti felülvizsgálatára irányuló eljárásban az 5. melléklet I. táblázatában megjelölt feltételek fennállnak. Fentiek alapján a Veszprém Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Fıosztálya a szakkérdés vizsgálata során VEF/001/01517-2/2016. ügyiratszámú feljegyzésében az alábbi elıírást tette: - „A tevékenység során a környezetben lévı mezıgazdasági területeken a termıföld minıségében kárt okozni és a talajvédı gazdálkodás feltételeit korlátozni nem lehet.” Feljegyzését az alábbiakkal indokolta: „[…] A mellékelt elızetes vizsgálati dokumentáció alapján, a talajvédelmi hatóság a rendelkezı részben a termıföld védelmérıl szóló 2007. év CXXIX. tv. 43.§ szerinti elıírást tette. A talajvédelmi hatóság hatáskörét a termıföld védelmérıl szóló 2007. év CXXIX. tv. 32.§ (1) bekezdése, a megyei kormányhivatalok mezıgazdasági feladatainak meghatározásáról szóló 68/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 18. § (1) (továbbiakban: Korm. rendelet), valamint a 71/2015. (III. 30.) sz. Korm. rendelet 28 § (1) bekezdése, illetékességét a fıvárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fıvárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése állapítja meg.” A Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Fıosztálya a szakkérdés vizsgálata során az FE/043/01752-2/2016. ügyiratszámú feljegyzésében az alábbi elıírásokat tette: -
„A tevékenységet úgy kell végezni, hogy az ne szennyezze a levegıt a felszín alatti és felszíni vizeket, valamint a körülötte elhelyezkedı földtani közeget, a tevékenység során valamennyi vonatkozó elıírást, így a levegı védelmérıl szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet elıírásait, a felszíni vizek minısége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletet elıírásait, a felszín alatti vizek védelmérıl szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet elıírásait, be kell tartani.
-
Az üzemi és szabadidıs létesítményektıl származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendı területeken nem léphetik túl - a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM – EüM együttes rendelet 2. § (1) bekezdése alapján - a zajtól védendı területeken az üzemi vagy szabadidı zajforrástól származó zajterhelési, 1. számú mellékletben meghatározott határértékeket.
-
A veszélyes anyagokkal, keverékekkel végzett tevékenység során be kell tartani az Európai Parlament és a Tanács vegyi anyagok regisztrálásáról, értékelésérıl, engedélyezésérıl és korlátozásáról szóló 1907/2006/EK (REACH) rendeletében, a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvényben és valamennyi végrehajtási rendeletében foglaltakat.
-
A tevékenység megkezdése elıtt a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. 19. §. szerinti kémiai kockázatbecslést el kell végezni és a kockázatok csökkentése érdekében a szükséges intézkedéseket meg kell tenni.
-
A Kbtv. 20. § (9) bekezdése szerint a veszélyes anyaggal, illetve a veszélyes keverékkel kapcsolatos tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy a tevékenység az azt végzık és más személyek egészségét ne veszélyeztesse, a környezet károsodását, illetve szennyezését ne idézze elı, illetıleg annak kockázatát ne növelje meg.”
Feljegyzését az alábbiakkal indokolta: „[…] Megállapítottam, hogy a kérelmezı megbízásából a Vibrocomp Kft. által elkészített és benyújtott elızetes vizsgálati dokumentáció közegészségügyi szempontból eleget tesz a környezet védelmének általános
-6szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvénynek, az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletnek, a felszín alatti vizek védelmérıl szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletnek, a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelmérıl szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletnek, valamint a hatályos közegészségügyi rendelkezéseknek. Fentiek szerint a dokumentációt közegészségügyi szempontból elfogadásra javasolom. Az új villamos felsıvezeték építésére vonatkozó elızetes vizsgálati eljárásban a tervezett tevékenység engedélyezését - közegészségügyi szakkérdésként megvizsgálva - a dokumentációban foglaltak és a rendelkezı részben elıírt feltételek betartása mellett nem kifogásoljuk. A kiadmányozási jog gyakorlása a Fejér Megyei Kormányhivatal vezetıjének a kiadmányozásról szóló 3/2016. (II.29.) utasítása alapján történt. A Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Fıosztálya a szakkérdés vizsgálata során az VE/001/01638-2/2016. ügyiratszámú feljegyzésében az alábbiakat adta elı: „[…] A http://kdtktvf.zoldhatosag.hu/index.php?p=hirdetmenyuj&id=4-1 webcímen digitálisan rögzített dokumentációt közegészségügyi szakmai szempontok vonatkozásában a népegészségügyi feladatkörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal áttekintette. A Vibrocomp Kft. által összeállított elızetes vizsgálati dokumentációt áttanulmányozva megállapította, hogy az abban foglaltak eleget tesznek a hatályos közegészségügyi rendelkezéseknek. A népegészségügyi feladatkörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésérıl szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdés 5. melléklet 1. táblázatban meghatározott szakkérdések tekintetében az elızetes vizsgálati dokumentációban foglaltakkal szemben, közegészségügyi szempontból kifogást nem emel. A Szabadbattyán –Aszófı vasúti vonalszakaszon új villamos felsıvezeték építése és annak üzemeltetése során az egészségügyrıl szóló 1997. évi CLIV. tv. 46.§-a értelmében a tevékenység közvetlenül vagy közvetve emberi egészséget nem veszélyeztethet.” A Veszprém Megyei Kormányhivatal Földmővelésügyi és Erdıgazdálkodási Fıosztálya a szakkérdés vizsgálata során az VEG/01/04289-3/2016. ügyiratszámú feljegyzésében az alábbiakat adta elı: „A fent hivatkozott szakkérdés tekintetében, mint szakmai ismerettel rendelkezı szervezeti egység az alábbi állásfoglalást teszem. A beruházónak az építési munkálatok megkezdése elıtt a Veszprém Megyei Kormányhivatal Földmővelésügyi és Erdıgazdálkodási Fıosztály Erdészeti Osztályától a beruházás során – a hatósági nyilvántartásomban, az Országos Erdıállomány Adattárban (a továbbiakban: Adattár) szereplı – erdıterületet érintı ingatlanra vonatkozó, erdı termelésbıl való kivonása szerinti erdı igénybevételi engedélyt meg kell szereznie. Amennyiben az erdıterületen a beruházási munkálatokkal összefüggésben fakitermelésre lenne szükség, az csak erdıterv módosító határozat birtokában, a fakitermelés elızetes bejelentésének erdészeti hatóság általi tudomásulvétele után végezhetı. Amennyiben a kivitelezési munkálatok során erdıgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen lévı vagy az Adattárban nem szereplı külterületi ingatlanon található, az erdészeti hatóság hatáskörébe tartozó faállomány kitermelése szükséges, akkor az csak a Veszprém Megyei Kormányhivatal Földmővelésügyi és Erdıgazdálkodási Fıosztály Erdészeti Osztályára elızetesen benyújtott fásításban tervezett fakitermelés bejelentés erdészeti hatóság általi tudomásulvétele után végezhetı. A tervezett építési munkálatok során a vasútvonal szomszédságában lévı erdıkben tilos hulladékot elhelyezni, valamint a talajt ért károsító hatások megszüntetésérıl és következményeinek felszámolásáról a kivitelezınek gondoskodnia kell.” Feljegyzését az alábbiakkal indokolta: „Az Elızetes vizsgálati dokumentáció szerint: „A tervezett beruházás megvalósításához a vasútvonal közvetlen szakasza mentén nem szükséges idegen területek igénybevétele, mert új villamos felsıvezeték
-7építésérıl van szó. A meglévı vasútterületeken kívül egyéb ingatlanok igénybevételére egyedül a Szabadbattyán 120/20/25 kV-os, illetve az Aszófı 120/25/20 kV-os alállomások vontatási célú kitáplálásaitól a betápláló fázishatárig telepítendı távvezeték építése során lehet számítani.” A melléklet térképek alapján az Aszófın telepítendı távvezeték kiépítése érinti az Aszófı 19 B erdırészletet, ezért erdı terület kisajátítása az erdı védelmérıl és az erdıgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 77. §-a szerinti erdı igénybevételnek minısül. Aszófın a telepítendı távvezeték kiépítése több olyan ingatlant is érinthet, melyeknél az Országos Erdıállomány Adattárban nem szereplı külterületi ingatlanon található, az erdészeti hatóság hatáskörébe tartozó fa vagy faállomány található. Amennyiben az itt lévı fa vagy faállomány kitermelése szükségessé válik a kivitelezés során, az Evt. 70. § (2) bekezdése alapján, csak a Veszprém Megyei Kormányhivatal Földmővelésügyi és Erdıgazdálkodási Fıosztály Erdészeti Osztályánál elızetesen az Evt. végrehajtására kiadott 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 43. § (1) bekezdése szerinti formanyomtatványon benyújtott fásításban tervezett fakitermelés bejelentés erdészeti hatóság általi tudomásulvétele után végezhetı. Az érintett ingatlanokat nem tudom felsorolni, mivel a dokumentáció szerint: „A munkaterületek kijelölése a kiviteli terv és az organizációs terv feladata lesz, így jelenleg nem ismertek.” A feltételek elıírásakor -
az erdı igénybevételére vonatkozóan az Evt. 77. § alapján,
-
az erdıterv-módosítására vonatkozóan az Evt. 40. § (3) bekezdése alapján,
-
a fakitermelés elızetes bejelentésére vonatkozóan az Evt. 41. § (1) bekezdése alapján,
-
a fásításból történı fakitermelés bejelentésére vonatkozóan az Evt. 4. §-a, az Evt. 12. §-a, az Evt. 70. § (2) bekezdése és Vhr. 43. § (7) bekezdése valamint a Vhr. 1. számú melléklete;
-
a káros tevékenységek elleni védelemre vonatkozóan az Evt. 61. § (1) bekezdés b) pontja valamint az Evt. 12. § (2) bekezdése;
-
a talajvédelemre vonatkozóan az Evt. 62. § (3) bekezdése valamint az Evt. 12. § (2) bekezdése
alapján jártam el. Mindezek alapján erdészeti hatóság szempontjából a Szabadbattyán – Aszófı vasúti vonalszakaszon új villamos vezeték építése engedélyezhetı, de az Aszófı 120/25/20 kV-os alállomások vontatási célú kitáplálásaitól a betápláló fázishatárig telepítendı távvezeték építése által érintett ingatlanokra vonatkozó erdı igénybevételi engedélyt meg kell szereznie a beruházónak a kivitelezési munkálatok megkezdése elıtt. Döntésemet a fıvárosi és megyei kormányhivatalok mezıgazdasági feladatainak meghatározásáról szóló 68/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörben eljárva, a rendelet 2. § (2) bekezdése és 1. számú melléklete szerinti illetékességi szabályok figyelembevételével a Veszprém Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottjának a kiadmányozás rendjérıl szóló 12/2016. (V. 27.) utasításának 18. § alapján hoztam meg.” A Pest Megyei Kormányhivatal Földmővelésügyi és Erdıgazdálkodási Fıosztálya a szakkérdés vizsgálata során az XIV-G-33/11411-2/2016. ügyiratszámú feljegyzésében az alábbi feltétel betartása mellett járult hozzá a tevékenységhez: „Szabadbattyán 120/20/25 kV-os, illetve az Aszófı 120/25/20 kV-os alállomások vontatási célú kitáplálásaitól a betápláló fázishatárig telepítendı távvezeték építése során - amennyiben az erdıterületet érint – erdı igénybevételi eljárás lefolytatása válik szükségessé és az erdészeti hatóság engedélyét be kell szerezni. Szakkérdés vizsgálatát az alábbiakkal indokolta: „[…] Az erdészeti hatóságnak az erdıre gyakorolt hatások vizsgálata szempontjából kell vizsgálnia a kérelmet. A szakkérdés vizsgálat lefolytatásához szükséges iratok és dokumentációkat áttanulmányozva hatóságunk a rendelkezı részben foglaltak alapján döntött.
-8A környezı erdıre a vasúti felsıvezeték építése várhatóan minimális hatással lesz. A fent leírtak miatt a Szabadbattyán-Aszófı vasúti vonalszakaszon új villamos felsıvezeték építésével egyetértettem. A Pest Megyei Kormányhivatal Földmővelésügyi és Erdıgazdálkodási Fıosztályának illetékességét a megyei kormányhivatalok mezıgazdasági feladatainak meghatározásáról szóló 68/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése állapítja meg.” A Fejér Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földmővelésügyi Fıosztály Növény- és Talajvédelmi Osztálya a szakkérdés vizsgálata során FE/NTO/05028-2/2016. iktatószámú feljegyzésében az alábbiakat adta elı: „A Fejér Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földmővelésügyi Fıosztály Növény- és Talajvédelmi Osztályán a NEMZETI IFRASTRUKTÚRA FEJLESZTİ ZRT. – székhelye: 1134 Budapest, Váci út 45. – ügyfél kérelmére Szabadbattyán – Aszófı vasúti vonalszakaszon új villamos felsıvezeték építésére vonatkozó elızetes vizsgálati eljárásban a termıföldre gyakorolt hatásokat mint szakkérdést Fejér megye érintettségére megvizsgáltam és az alábbi álláspontot alakítottam ki: • A vasúti szakasz tervezett villamosítása termıterület közvetlen végleges máscélú hasznosításával nem jár, a kivitelezés a meglévı vasúti területen belül történik. • A vasúti pályatesten kívüli területen haladó, a villamos vezetéket tartó oszlopokat állító géplánc mozgása rekultivációs eljárás keretében helyreállítható, átmeneti változást okoz a termıterületek talaján. A helyreállítás szükségességét a tanulmány számításba vette, a mezıgazdasági területek igénybe vételével járó, a talaj védelmére vonatkozó követelmények érvényre juttatását a dokumentáció kielégítıen tartalmazza. • A nyomvonal mentén meliorációval, valamint öntözéssel berendezett területek nincsenek. • A tervezett villamosítási beruházással hatásterületileg érintett termıterületek talajára vonatkozóan környezeti hatásvizsgálat elvégzése nem szükséges. • Az elızetes vizsgálati szakaszban a környezetvédelmi eljárás a termıföldre gyakorolt hatások szakkérdése szempontjából a mellékelt vizsgálati dokumentációval lezárható. • A termıföld minıségi védelme szakkérdés további vizsgálatot nem igényel. A szakkérdés vizsgálatáról a feljegyzést „a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésérıl” szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 5. számú melléklet I. táblázat 5. pontja alapján készítettem. A talajvédelmi hatáskört „a megyei kormányhivatalok mezıgazdasági feladatainak meghatározásáról” szóló 68/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése állapítja meg. A kiadmányozási jog gyakorlása a Fejér Megyei Kormányhivatal vezetıjének a kiadmányozásról szóló 3/2016. (II. 29.) utasítása alapján történt.” A Környezetvédelmi Hatóság 45951/2016 iktatószámon belföldi jogsegélyt kért Szabadbattyán Nagyközség Önkormányzat Jegyzıjétıl, Polgárdi Város Önkormányzat Jegyzıjétıl, Fülei Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzıjétıl, Balatonfıkajári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzıjétıl, Balatonfıkajári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzıjétıl (Csajági Kirendeltség és Balatonakarattyai Kirendeltség), Balatonkenese Város Önkormányzat Jegyzıjétıl, Balatonfőzfıi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzıjétıl, Balatonalmádi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzıjétıl, Alsóörsi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzıjétıl, Csopaki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzıjétıl, Balatonfüredi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzıjétıl és a Tihanyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzıjétıl (Aszófıi Kirendeltség) a R. 1.§ (6b) bekezdése alapján. Balatonkenese Város Önkormányzat Jegyzıje a 845-1/2016/mősz. Ügyiratszámú levelében a következı nyilatkozatot tette: - „A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztı Zrt. által a Szabadbattyán - Aszófı vasúti vonalszakaszon új villamos felsıvezeték építése vonatkozásában tervezett tevékenység a hatályban lévı a helyi környezetvédelem szabályairól szóló 28/2004. (VII. 14.) önkormányzati rendelet szabályozásával összhangban van,
-9-
a tervezett tevékenység Balatonkenese Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 10/2012. (IV. 5.) önkormányzati rendelet – mint településrendezési eszköz – szabályozásával összhangban van.”
Balatonfüredi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzıje az 1/5853-1/2016 számú levelében az alábbi tájékoztatást adta: 1. „Megítélésem szerint a vizsgálati dokumentáció és egyéb tervanyag által meghatározott, Szabadbattyán-Aszófı vasúti vonalszakaszon új villamos felsıvezeték építése nem ellentétes a területre vonatkozó Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselıtestületének Balatonfüred város környezetvédelmérıl szóló 13/2004. (IV. 30.) rendeletével, azaz a helyi környezetvédelmi és természetvédelmi szabályozással összhangban van. 2. Álláspontom szerint a Szabadbattyán-Aszófı vasúti vonalszakaszon új villamos felsıvezeték építése nem ellentétes a helyi településrendezési tervekkel, elıírásokkal sem.” Balatonfıkajári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzıje a 876/3/2016. számú levelében az alábbiakat adta elı: „[…] A tervezett felsıvezeték építés Balatonfıkajár Község Önkormányzata Képviselı-testületének Helyi Építési Szabályzatáról szóló 6/2014. (IV. 28.) önkormányzati rendeletében foglaltakkal, valamint a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos szabályokkal nem ellentétes. A helyi építési szabályzatnak és a településrendezési követelményeknek megfelel.” Balatonfıkajári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzıje (Csajági Kirendeltség) a 391/2/2016. számú levelében az alábbiakat adta elı: „[…] A tervezett felsıvezeték építés Csajág Község Önkormányzata Képviselı-testületének Helyi Építési Szabályzatáról szóló 15/2012. (XII. 13.) önkormányzati rendeletében foglaltakkal, valamint a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos szabályokkal nem ellentétes. A helyi építési szabályzatnak és a településrendezési követelményeknek megfelel.” Balatonfıkajári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzıje (Balatonakarattya Kirendeltség) a 424/3/2016. számú levelében az alábbiakat adta elı: „[…] A tervezett felsıvezeték építés Balatonakarattya Község Önkormányzata Képviselı-testületének Helyi Építési Szabályzatáról szóló 6/2014. (XII. 8.) önkormányzati rendeletében foglaltakkal, valamint a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos szabályokkal nem ellentétes. A helyi építési szabályzatnak és a településrendezési követelményeknek megfelel.” Fülei Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzıje a 605-2/2016 iktatószámú levelében a következıket adta elı: „Hivatkozva KTF-14658/2016. ügyszámú megkeresésükre – jegyzı asszony távollétében Gubicza József, mint Füle Község Önkormányzat polgármestere – nyilatkozom, hogy az önök által tervezett tevékenység, mely a Szabadbattyán – Aszófı vasúti vonalszakasz új villamos felsıvezeték építésére vonatkozik, Füle település környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozásával valamint településrendezési eszközeivel összhangban van.” Polgárdi Város Önkormányzat Jegyzıje az Ált-2643-2/2016. ügyiratszámú levelében az alábbi nyilatkozatot tette: Hivatkozva a fenti számon a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztı Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.) által a Szabadbattyán – Aszófı vasúti vonalszakaszon új villamos felsıvezeték építése várható környezeti hatásai tárgyában érkezett megkeresésre kinyilatkozom, hogy a tervezet megvalósítása a helyi környezet- és természetvédelmi szabályozással valamint a hatályos településrendezési eszközökkel nem ellentétes, azzal összhangban van.” Balatonfőzfı Város Önkormányzat Jegyzıje a 9/63/2016 ügyiratszámon az alábbiakat adta elı: „A Fejér Megyei Kormányhivatal fenti hivatkozási számú belföldi jogsegély megkeresésére a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztı Zrt. által kezdeményezett, Szabadbattyán-Aszófı vasúti vonalszakaszon új villamos felsıvezeték építése várható környezeti hatásai tárgyában folytatott elızetes vizsgálati eljárás kapcsán
- 10 nyilatkozom, hogy a tervezett fejlesztés a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos szabályozással, valamint Balatonfőzfı Város Önkormányzat Képviselı-testületének Balatonfőzfı Város Helyi építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervérıl szóló 11/2005. (III. 31.) számú rendeletében foglaltakkal összhangban van.” Alsóörsi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzıje az 1/434-1/2016/Ált. számú levelében nem nyilatkozott kifejezetten a 45951/2016 iktatószámú belföldi jogsegélyben foglaltakról, ezért a 47582/2016. iktatószámú végzésben ismételten belföldi jogsegélyt kértem. Alsóörsi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzıje az 1/434-2/2016/Ált. számú levelében az alábbiakat adta elı: „[…] A kérelem vizsgálata és a helyszíni ellenırzés során megállapítottam, hogy az engedélyezni kért vasúti felsıvezeték – a Helyi Építési Szabályzatról és Szabályozási Tervrıl szóló Alsóörs Község Önkormányzat Képviselıtestületének 7/2005. (XI. 11.) számú önkormányzati rendeletének megfelel. Valamint nem ellentétes Alsóörs Község Önkormányzat Képviselıtestületének a környezetvédelemrıl szóló 9/2004. (VI. 25.) önkormányzati rendeletével.” Csopaki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzıje az 1/1075-1/2016.ügyiratszámú levelében a következı nyilatkozatot adta: „Szabadbattyán-Aszófı vasúti vonalszakaszon felsıvezeték építése a Csopak Község helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, illetve a településrendezési eszközökkel összhangban van.” A Szabadbattyáni Polgármesteri Hivatal Jegyzıje 2564-2/2016. számon az alábbiak szerint nyilatkozott: „A tervezett új villamos felsıvezeték építése helyi jelentıségő védett természeti területet nem érint, továbbá Szabadbattyán Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testületének a helyi építési szabályzatáról szóló 14/2010. (IX. 28.) önkormányzati rendeletével összhangban van, azzal nem ellentétes.” Balatonalmádi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzıje 7/812/1/2016. számú, majd az azt kiegészítı 7/812/2/2016. számú levelében arról tájékoztatta a Környezetvédelmi Hatóságot, hogy a tervezett tevékenység Balatonalmádi Város településrendezési tervével, Balatonalmádi Város Önkormányzat Képviselı-testületének a helyi építési szabályzatról szóló 27/2015. (IX. 25.) önkormányzati rendeletében, valamint a környezetvédelem helyi szabályairól szóló 25/2015. (IX. 25.) önkormányzati rendeletében foglaltakkal összhangban van. A tervezett tevékenység nem érint helyi jelentıségő védett természeti területet. A Tihanyi Közös Önkormányzati Hivatal Aszófıi Kirendeltsége 3/791-3/2016. számon az alábbi nyilatkozatot tette: „Szabadbattyán-Aszófı vasúti vonalszakaszon felsıvezeték építése, az Aszófıi község helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, illetve a településrendezési eszközökkel összhangban van.” A benyújtott dokumentáció alapján az alábbiak állapíthatóak meg: A Szabadbattyán — Aszófı vasúti vonalszakasz villamosítása során 25 kV-os légvezeték épül ki a teljes szakaszon, illetve az érintett állámások vágányain. A kivitelezés elsıdleges célja az eredeti 80 km/h pályasebesség helyreállítása, az ideiglenes lassújelek megszőntetése. A tengelyterhelés változatlanul 210 kN marad. Szabadbattyán-Aszófı vonalszakasz felújításához és korszerősítéséhez kapcsolódó mőveletek a következık: -
Szabadbattyán 120/20/25 kV-os vontatási transzformátor állomáson a meglévı alállomás korszerősítése, bıvítése Aszófı meglévı áramszolgáltatói 120/20 kV-os alállomás 120/25 kV-os transzformációval történı bıvítése Elválasztó és betápláló fázishatárok létesítése
- 11 -
Szabadbattyán meglévı 120/25 kV-os alállomástól 25 kV-os távvezeték építése a betápláló fázishatárig - Aszófı 120/25/20 kV-os alállomás vontatási célú kitáplálásától távvezeték építése a betápláló fázishatárig A tervezett kétrendszerő 25 kV-os távvezeték az Aszófı - Szabadbattyán villamosítandó vasútvonal villamosenergia-ellátását biztosítja. Az egyik betáplálási pont Aszófı térségében lesz, a már meglévı Aszófı 120/20 kV-os transzformátor állomásból. A transzformátor állomásban távlatilag 2 db 16 MVA-es MÁV 120/25 kV-os transzformáció épül, a Tapolca és a Szabadbattyán irányba, amelyhez csatlakozik a tervezett kétrendszerő 25 kV-os kitápláló távvezeték. Az Aszófı 120/25/20 kV-os transzformátor állomás területén lévı 2 db 25 kV-os fogadóoszlopról való a távvezeték csatlakozik szabványos távvezetéki oszlopokon keresztül az Aszófı település határában vasútvonal 690 hm szelvényéig, ahol csatlakozik a felsıvezeték tervezı által tervezett 25 kV-os betápláló fázishatár 25 kV-os betápláló szakaszolójához. A MÁV 29. számú, országos törzshálózat vasúti fıvonala Szabadbattyán (bez.) – Aszófı (bez.) közötti szakaszának helyben történı felújítását követıen a tengelyterhelés továbbra is 210 kN, az engedélyezett sebesség 80 km/h marad. A tanulmány a hosszú távú prognózis szerint a vonatforgalom növekedésével nem számol, így a vasútvonal korszerősítése nem tartozik a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 1. számú melléklet 36. pontjának, illetve 3. számú melléklete 131. pontjának hatálya alá, mivel a R. 2. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételrendszert a tervezett felújítás nem elégíti ki. A vasútkorszerősítés közlekedési hatósági engedélyek alapján végezhetı. Hulladékgazdálkodási szempontból: Az Aszófı - Szabadbattyán villamosítandó vasútvonal villamosenergia-ellátását biztosító tervezett kétrendszerő 25 kV-os távvezeték építése során az alábbi keletkezı hulladék típusok keletkezése várható: - Hulladékká vált csomagolóanyagok (mőanyag, papír, fa), - Építési és bontási hulladékok (beton, vas- és acél, alumínium, fa, föld és kövek), Havária esetén keletkezı hulladékok elsısorban olajhulladékok és folyékony üzemanyagok hulladékai. A nem veszélyes és az esetlegesen keletkezı veszélyes hulladékok győjtésérıl és további kezelésérıl a vonatkozó, hatályos jogszabályok elıírásainak megfelelıen gondoskodnak. Hulladék a távvezeték üzemszerő mőködése során nem keletkezik. Hulladékgazdálkodási szempontból a távvezeték üzemelésének várható környezeti hatása semleges. A fentiek alapján hulladékgazdálkodási szempontból a tervezett tevékenység jelentıs környezeti hatással nem jár, így környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt. Zajvédelmi szempontból: A Szabadbattyán – Aszófı vasúti vonalszakaszon tervezett villamos felsıvezeték telepítésére készített elızetes vizsgálati dokumentációban részletesen kidolgozásra kerültek a vezetéképítéssel párhuzamosan tervezett vágányfelújításból származó környezeti hatások, ugyanakkor a tanulmány csak érintılegesen foglalkozik a 25 kV-os vezeték hatásaival. Az elvégzett részletes vizsgálatok szerint a vasútvonal jelenlegi forgalmából származó zajterhelés a területi besorolás és a beépítettség függvényében nappal 0-12, míg éjjel 0-19 dB mértékben meghaladja a jogszabályban meghatározott határértékeket. A tervezett vágánykorszerősítést követıen a villamos vontatás bevezetése, valamint a vasúti pálya mőszaki paramétereinek javítása következtében a vasúti közlekedésbıl származó zajterhelés nappali idıszakban 2,5-4,8 dB, míg éjjel 7,3-9,8 dBm értékő csökkenése várható (kivéve Balatonfüredet, ahol nappal 0,8 dB mértékő növekedés is elıfordulhat), így a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet (továbbiakban: Zaj.hat.R.) 4. § (5) bekezdésében foglalt, a meglévı közlekedési létesítmény felújítására vonatkozó követelmények tejesítése biztosított.
- 12 A jelen elızetes vizsgálati eljárás tárgyát képezı 25 kV-os felsıvezeték, és a betáplálást biztosító Szabadbattyáni és Aszófıi távvezeték szakaszok normál üzemelési körülmények között a dokumentációban foglaltak szerint nem bocsátanak ki zajt, csak rendkívüli meghibásodások, vagy körülmények mellet lép fel zajhatás. A ritkán elıforduló koronajelenségek: sercegés, pattogás, és erıs szélben az oszlopok és a sodronyok zúgása kelthet zajt. A tanulmány megállapításai szerint ismert üzemi mérések alapján a maximális üzemi zaj a biztonsági övezet (R=35m) határán: 40 dB(A), míg a távvezeték áramvezetıi alatt 55 dB(A). A vezetéképítés során az alapozás, az oszlopszerelés, valamint a vezetékhúzás munkálataihoz alkalmazott munkagépek okoznak idıszakos zajhatást. Az építési munka várható átfutási ideje egy vizsgált pont környezetében: 1 hónaptól 1 évig tart. A vizsgálatok szerint az építési zaj a hagyományos technológia alkalmazása mellett, tekintettel a rövid hatásidıre elviselhetınek minısíthetı, a várható zajterhelés a javasolt intézkedéssel megfelel a jogszabályi elıírásoknak. Környezeti rezgéshatás kizárólag a vasúti közlekedésbıl származik (A tanulmányban foglaltak szerint a várható mértékadó rezgésterhelés mind nappal, mind éjszaka határérték alatt lesz.). A 25 kV-os vezetékek (felsıvezeték rendszer és betápláló vezetékek) üzemeltetése környezeti rezgésterheléssel nem jár. Az elızetes vizsgálati dokumentációban foglaltak, valamint a rendelkezésemre álló információk alapján megállapítottam, hogy a Szabadbattyán – Aszófı vasúti vonalszakaszon tervezett villamos felsıvezeték telepítése környezeti zaj- és rezgésvédelmi szempontból nem minısül jelentıs környezethasználatnak, így hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt. A felsıvezeték telepítése külön zaj- és rezgésvédelmi elıírás nélkül végezhetı. Levegıvédelmi szempontból: A tervezési terület a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölésérıl szóló 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet 1. számú melléklete alapján a 4. és a 10. számú légszennyezettségi zónába tartozik. A levegı szennyezettségét a közúti és vasúti közlekedés, a környezı ipari létesítmények emissziója valamint a háztartások egyedi főtése határozza meg. Jelenlegi állapot levegıminıségét tekintve megállapítható, hogy jelentıs szennyezıforrás a beruházás környezetében nem található. A beruházással érintett vasútvonalon jelenleg kizárólag dízel motorvonatok közlekednek. Az építési idıszakban porterheléssel illetve a munkagépek kipufogó gázainak kibocsátásával kell számolni. A porszennyezés csökkentése érdekében az anyagszállító teherautókat lefedik, a szállítási útvonalakat a kiporzás elleni védelem érdekében rendszeresen locsolják. Az építés légszennyezése ideiglenes, a szakaszt rövid ideig terheli, a hatásterület egészen mind térben, mind idıben jól eloszlik. Az építés alatt a fémszerkezetekkel történı munkálatok során a hegesztésbıl, vágásból származhat levegıterhelés. A távvezeték építési munkálataiból származó kibocsátások által okozott levegıszennyezés hatásterülete gyakorlatilag az érintett beruházási területre korlátozódik, lokalizálódik. Az építés ideje alatt várható levegıterhelés kedvezıtlen hatásai a munkaterülettıl számított 100 m-en belül jelentkeznek a dokumentáció szerint. A távvezeték normál feltételek melletti üzemmenetének nincs légszennyezı hatása. Az építés és üzemeltetés során helyhez kötött bejelentés köteles légszennyezı pont- és diffúz forrást nem létesítenek. A térség emissziós jellemzıinek érdemi változása sem az építési munkák, sem pedig az üzemeltetés hatásából eredıen nem várható. Levegıtisztaság védelmi szempontból fentiek figyelembevételével a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. Táj- és természetvédelmi szempontból: A beruházás keretében a Börgönd-Tapolca vasútvonal Szabadbattyán és Aszófı közötti 60 menetrendi km hosszú szakasza kerül villamosításra. A teljes szakaszon 25 kV-os légvezeték épül ki, emellett a Szabadbattyán meglévı 120/25 kV-os alállomástól, valamint az Aszófı 120/25/20 kV-os alállomástól két 25 kV-os távvezeték is létesül a betáplálás érdekében. A kivitelezés során számos kisebb szakaszon szükség lesz aljcserére, aljjavításra, illetve ágyazat rostálásra. Emellett el kell végezni a meglévı árkok tisztítását, burkolt árkok építése is szükséges a víztelenítés érdekében, valamint több vasúti áteresz cseréje, egy aluljárós átvezetés építése és két helyszínen a hídszigetelés felújítása is meg fog történni. A munkálatok a kitérıket is érintik számos helyszínen, mely cserét, felújítást, illetve bontást jelent, valamint az állomások,
- 13 megállóhelyek, utasperonok átépítése, felújítása tervezett. Az útátjárók átépítése mellett bizonyos szakaszokon vágányok átépítésére, vágányok és kitérık bontására, a biztosítóberendezések korszerősítésére és a távközlési berendezések kialakítására is szükség lesz. Az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekrıl szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet alapján a vasútvonal kb. 405 és 435 szelvények (Balatonkenese és Balatonfőzfı) közötti szakaszával közvetlenül határos a Balaton elnevezéső (HUBF30002) kódjelő kiemelt jelentıségő természet-megırzési és különleges madárvédelmi Natura 2000 terület, valamint a vasútvonal kb. 685 és 713 szelvények (Aszófı) közötti szakasza mentén húzódik a Tihanyi-félsziget elnevezéső (HUBF20006) kódjelő kiemelt jelentıségő természet-megırzési Natura 2000 terület. Ez utóbbi szakasz ugyanakkor a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítésérıl szóló 31/1997. (IX.23.) KTM rendelet (továbbiakban: KTM rend.) alapján a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területével is határos. Az 535 és 555 szelvények (Balatonalmádi és Alsóörs) közti szakasz szintén közvetlenül határos a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területével. Az említett területek egyúttal a Balaton Kiemelt Üdülıkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény (továbbiakban: Btv.) alapján az országos ökológiai hálózat magterület (Ö-1) övezetébe tartoznak, emellett a vasútvonal kisebb szakaszokon az ökológiai folyosó (Ö-2) és a pufferterület (Ö-3) övezetével is határos. A 2010-2011. évi nádasminısítés szerint a vasútvonal közelében több szakaszon találhatóak a Balaton és a parti zóna nádasainak védelmérıl, valamint az ezeken folytatott nádgazdálkodás szabályairól szóló 22/1998.(II.13.) Korm. rendelet (a továbbiakban nádas rendelet) hatálya alá tartozó nádasállományok, pl. a Balatonalmádi és Alsóörs közötti szakaszon 1.b. 4.b. minısítéső, a Balatonkenese és Balatonfőzfı közötti szakaszon 3.a., 3.b., 4.a., 4.b., 5.a. és 5.b. minısítéső nádasállományok. Az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekrıl szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található az 1–3. számú mellékletben meghatározott fajok és a 4. számú mellékletben meghatározott élıhelytípusok kedvezı természetvédelmi helyzetének megırzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. A Btv. 35. § e) pontja szerint tómeder övezetén (D-1) az I-III. osztályú nádasban, illetve attól legalább 2 mre, a környezeti kárelhárítás vagy az élet- és balesetvédelmi indokból szükséges beavatkozás, valamint az engedély nélkül létrehozott feltöltés és vízi állás visszabontásának eseteitıl eltekintve, tilos minden olyan mechanikai beavatkozás (kotrás, feltöltés, építés, vízi állás-, csónak- út-, horgászhely-létesítés), amely a nádas állományát, annak minıségét károsítja, illetıleg a nádas pusztulását eredményezheti. A nádas rendelet 7. § (6) bekezdése szerint a IV. és V. osztályú nádasok megtartásáról, illetve ahol ez lehetséges a helyreállításáról gondoskodni kell. Élıvilág-védelmi szempontból a nádasok minısítéstıl függetlenül értékesek a hozzá kapcsolódó élıhelyek és pótolhatatlan víztisztító hatásuk miatt, ezért megóvásukról gondoskodni kell. A természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. törvény (továbbiakban: Tvt.) A Tvt. 17. § (1) bekezdése szerint a 8. § (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelıen a vadon élı szervezetek élıhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni. A Tvt. 5. § (1) bekezdése alapján minden természetes és jogi személy, valamint más szervezet kötelessége a természeti értékek és területek védelme. Ennek érdekében a tılük elvárható mértékben kötelesek közremőködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelızésében, a károk enyhítésében, következményeik megszüntetésében, a károsodás elıtti állapot helyreállításában. A Tvt. 42. és 43. § (1) bekezdései értelmében tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élıhelyeinek veszélyeztetése, károsítása, valamint tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élı-, táplálkozó-, költı-, pihenı- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. A Tvt. 16. § (5) bekezdése értelmében a vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjait - a vizes élıhelyek védelme érdekében - meg kell ırizni, a vízépítési munkálatok során a természetkímélı megoldásokat kell elınyben részesíteni.
- 14 A tervdokumentáció szerint a felhasználandó anyagok szállítását a meglévı közútrendszer, valamint a vasútvonal felhasználásával célszerő megoldani, a megvalósításhoz a vasútterületeken kívül egyéb ingatlanok igénybevételére egyedül a két alállomástól kiépítendı távvezeték építése során lesz szükség. Fentiekbıl következik, hogy a beruházás értékes élıhelyek szempontjából területvesztést nem jelent, fajok tekintetében a mőszaki munkák természetvédelmi szempontú szabályainak szigorú betartásával reális veszteségek (egyedpusztulás) nem jelezhetık elıre. A tervezı szerint a beruházás tényleges helyszíne, a közvetlen építési terület nem tekinthetı természetvédelmi szempontból értékes élıhelynek. Megállapítottam, hogy a tervezési terület nagy részén a vasútvonallal párhuzamosan közút is halad, melynek a forgalomból adódó hatása nem elhanyagolható. A beruházást tekintve a legkritikusabb szakasznak a Balatonkenese-Balatonfőzfı közötti rész mondható, ahol a vasút közvetlenül a vízparton, a Natura 2000 terület határán halad. Emellett kiemelt figyelmet igényelnek azok a szakaszok, ahol a vasútvonal közvetlen közelében védett természeti terület, Natura 2000 terület, vagy az ökológiai hálózat elemei húzódnak, ezért a továbbtervezési szempontok között kikötésre került, hogy az említett szakaszokon a kivitelezéshez kapcsolódó munkaterület átadásra a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságot (a továbbiakban Igazgatóság) meg kell hívni, ahol a kivitelezésre vonatkozó korlátozásokat tehet. Az elızetes vizsgálati dokumentáció, valamint a két Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció is ismerteti a szükséges védelmi intézkedéseket, melyekkel a Környezetvédelmi Hatóság egyet ért. A tervdokumentáció megállapítása szerint a beruházás hatására egyedüli változás a zavarásban jelentkezhet, mely azonban rendszeres formában jelenleg is jelen van a területen, csupán a munkálatok idején nıhet meg ennek mértéke idıszakosan – azonban az élıvilág-védelmi javaslatok betartásával ezen hatások mérsékelhetık. Fentiek alapján a természetvédelmi kérdések vizsgálata során a Környezetvédelmi Hatóság figyelembe vette az érintett terület korábbiakban ismertetett jellemzıit, valamint azt is, hogy a tervezett beruházás egy meglévı vasútvonal korszerősítésére vonatkozik, mely során a tervdokumentáció szerint elsısorban vasútterületek igénybevétele történne. A kivitelezési munkálatok során a fentiekben ismertetett jogszabályi környezet, valamint az alábbiakban megadott továbbtervezési szempontok maradéktalan figyelembe vétele esetén a vasútvonal környezetében található védett természeti területek, Natura 2000 területek, illetve az ökológiai hálózat elemei, a meglévı nádasok, valamint a természetközeli állapotú élıhelyek megóvása biztosítható, vagyis a beruházás természetvédelmi szempontból jelentıs hatásai nem állapíthatók meg. Tájra gyakorolt hatások: A Tvt. 7. § (2) bekezdés c) pontja szerint a táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében a település-, a területrendezés és fejlesztés, különösen a területfelhasználás, a telekalakítás, az építés, a használat során kiemelt figyelmet kell fordítani a természeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és az egyedi tájértékek megırzésére. A Tvt. 6. § (2) bekezdés szerint a tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell ırizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról. Az elızetes vizsgálati dokumentációban kifejtésre kerül, hogy a nyomvonal nagyrészt külterületi településrészeken halad át, azonban jelenleg is meghatározó elem a tájszerkezetben. Tekintettel arra, hogy a vasúti területeken kívüli ingatlanok igénybevétele csak a betáplálás érdekében megvalósuló távvezetékek esetén tervezett, jelentıs tájhasználati változás nem várható a beruházás hatására. A tervdokumentáció szerint az építkezés egyéb hatásai a tájban jellemzıen átmeneti változásokat okoznak. Az építéssel együtt járó levegıszennyezés, zaj- és rezgésterhelés, a talajok minıségének romlása, a hulladékkeletkezés átmenetileg okoz a tájhasználatokra vonatkozóan zavarást, azonban az építkezés befejeztével e hatások megszőnnek. A villamosítás következtében jelennek meg újabb légvezetékek, melyek hatása kedvezıtlen, de a közvetlen környezetében jelenleg is meglévı mővi elemek mellett elviselhetı. A tervezı szerint tájvédelmi szempontból, a vonatkozó jogszabályok és javasolt intézkedések teljesülése esetén a korszerősítés nincs jelentıs hatással a tájra. A Környezetvédelmi Hatóság a tervdokumentációban foglaltakkal egyet ért, az abban ismertetett szükséges védelmi intézkedések, illetve a továbbtervezési szempontok között felsorolt elemek megtartása mellett a tervezett beruházás megvalósítása valószínősíthetıen nem fog tájvédelmi problémát okozni. Fentiek alapján megállapítottam, hogy a tervezett beruházás megvalósítása nem jár jelentıs táj- és természetvédelmi hatásokkal, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt.
- 15 A továbbtervezés során figyelembe veendı szempontok: 1. Az elızetes vizsgálati dokumentáció Élıvilág-védelem és Tájvédelem fejezeteiben, illetve a Natura 2000 hatásbecslési dokumentumokban ismertetett szükséges védelmi intézkedésekre vonatkozó javaslatokat meg kell valósítani, a kivitelezést ennek megfelelıen kell elvégezni. 2. A kivitelezés során a tervezési területet határoló nádasállományok nem károsíthatóak, a nádas természetbeni határától számított 2 méteres távolságon belül semmilyen mechanikai beavatkozás nem végezhetı. 3. A tervdokumentációban bemutatott, vasútvonal közelében található, megtartandó fa egyedeket a kivitelezés ideje alatt meg kell óvni (szükség szerint törzsvédelem, elkerítés alkalmazásával), illetve havária esetén az egyedek pótlásáról gondoskodni kell tájhonos, lombhullató fajok telepítésével. 4. A kivitelezés során kialakításra kerülı anyagnyerı helyeket, depóniákat MÁV üzemterületen belül kell kijelölni, azok, illetve a felvonulási, szállítási útvonalak védett természeti területet, Natura 2000 területet, illetve a Nemzeti Ökológiai Hálózat területét nem érinthetik. Az anyagnyerı helyeket és depóniákat a kivitelezést követıen rekultiválni kell. 5. A kedvezıtlen hatások minimalizálása érdekében a 405-435, 450-465, 470-490, 530-560 és 675-713 szelvények közötti szakaszok esetén a kivitelezéshez kapcsolódó munkaterület átadásra a Balatonfelvidéki Nemzeti Park Igazgatóságot (a továbbiakban Igazgatóság) meg kell hívni. Amennyiben az Igazgatóság illetékes munkatársa a munkálatok idıbeli, illetve térbeli korlátozását tartja szükségesnek, azt a kivitelezés során figyelembe kell venni. 6. Az elızı pontban felsorolt szakaszok esetén a védett természeti területek, a Natura 2000 területek, a Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei, valamint a nádasállományok védelme érdekében a munkálatokat vegetációs idıszakon kívül, szeptember 1. és március 1. között lehet végezni, illetve ettıl eltérni csak az Igazgatóság beleegyezése mellett lehetséges. 7. Az esetlegesen szükségessé váló fakivágást, cserjeirtást kizárólag a költési idıszakon kívül, augusztus 15. és március 15. között lehet elvégezni. 8. A kivitelezés során a szennyezı anyagok földtani közegbe, felszíni, felszín alatti vizekbe való jutását, illetve az élıvilág károsodásával járó havária eseményeket meg kell akadályozni, azok bekövetkezésérıl a Környezetvédelmi Hatóságot és az Igazgatóságot haladéktalanul értesíteni kell. 9. Az újonnan létesülı távvezetékeket úgy kell megtervezni, hogy kialakításuk madárvédelmi szempontból megfelelı legyen. 10. A keresztezett vízfolyások medrének burkolását csak a mőszakilag indokolt, feltétlenül szükséges mértékig környezet- és természetbarát anyaggal lehet elvégezni. 11. A munkálatokkal összefüggésben az inváziós fajok terjedését meg kell akadályozni, a földmunkákkal érintett területek helyreállítása, illetve gyepesítése után azok rendszeres kaszálásáról gondoskodni kell. 12. A munkálatok során képzıdı hulladékot a területrıl el kell szállítani, a terület rendezését meg kell oldani (tereprendezés, növénytelepítés). A rendelkezésre álló adatok és dokumentumok alapján összefoglalóan megállapítható, hogy a tervezett tevékenységgel kapcsolatban környezetvédelmi, valamint táj- és természetvédelmi szempontból kizáró ok nem merült fel és nem feltételezhetı olyan jelentıs környezeti hatás, amely a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását szükségessé tenné, a tervezett tevékenység pedig nem egységes környezethasználati engedély köteles. A fentiekrıl a rendelkezı rész 1.01 és 1.02 pontjában rendelkeztem. A tervezett tevékenység megkezdése elıtt beszerzendı engedélyre vonatkozó tájékoztatást a 2.00 pont tartalmazza a R. 5. § (2) bekezdésének ac) pontjára figyelemmel. A Veszprém Megyei Kormányhivatal Földmővelésügyi és Erdıgazdálkodási Fıosztály, valamint a Pest Megyei Kormányhivatal Földmővelésügyi és Erdıgazdálkodási Fıosztály szakvéleményeit figyelembe véve az elızetes vizsgálati eljárást lezáró határozat kiadásának nem láttam akadályát, tekintettel arra, hogy az
- 16 elızetes vizsgálati eljárás során a környezetvédelmi hatóság a tervezett tevékenység környezeti elemekre gyakorolt várható hatásainak jelentıségét vizsgálja, és errıl dönt az eljárást lezáró határozatban, amely nem jár (például létesítésre vonatkozó) engedély kiadásával. Erre tekintettel az erdı igénybevételi engedélyt a Veszprém Megyei Kormányhivatal Földmővelésügyi és Erdıgazdálkodási Fıosztály, valamint Pest Megyei Kormányhivatal Földmővelésügyi és Erdıgazdálkodási Fıosztály szakvéleményei alapján a tevékenység megkezdése elıtt beszerzendı engedélyként szerepeltettem a 2.01 pontban. A határozat 2.02 pontjában tett megállapítás értelmében a tervezett tevékenység megvalósításához jogerıs vezetékjogi engedélyre van szükség a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII.23.) Korm. rendelet alapján, mely eljárás lefolytatására a Fejér Megyei Kormányhivatal Mőszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Fıosztálya rendelkezik hatáskörrel. Határozatom jogalapja a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (továbbiakban: Kvt.) 67. § (2) bekezdése, illetve a R. 5. § (2) bekezdés ac) pontja. Az eljárási költség viselésérıl a Ket. 72. § (1) bekezdés dd) és de) pontja és 153. § 2. pontja alapján jelen határozat 6.00 pontjában rendelkeztem. A határozat 7.01 pontjában az alábbiakra figyelemmel adtam tájékoztatást: A határozat elleni fellebbezést a Ket. 98. § (1) bekezdése alapján biztosítottam, a fellebbezésre nyitva álló határidıt a 99. § (1) alapján állapítottam meg. A Ket 78. § (10) bekezdése értelmében a döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt írásban közölték. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény kifüggesztését követı tizenötödik napon kell közöltnek tekinteni. A 7.02 pontban tett figyelemfelhívás jogalapja a Ket. 98. § (1a) bekezdése. A 7.03 pontban a Ket. 99. § (3) bekezdése, a 7.04 pontban a DíjR. 2. § (5)-(7) bekezdése, valamint az 5. § (1), (3) és (6) bekezdése, továbbá a 7. melléklet 7. pontja szerint rendelkeztem. A 7.05 pontban foglaltak jogalapja a Ket. 44. § (9) bekezdése. A R. 5. § (6) bekezdése értelmében a Környezetvédelmi Hatóság a határozatot közli az eljárásban részt vett önkormányzat jegyzıjével, aki a Környezetvédelmi Hatóság által megjelölt idıpontban gondoskodik a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételérıl. A Környezetvédelmi Hatóság a közzétételre a határozat megküldésétıl számított nyolcadik napnál korábbi idıpontot nem határozhat meg. A jegyzı a határozat közzétételét követı öt napon belül tájékoztatja a Környezetvédelmi Hatóságot a közzététel idıpontjáról, helyérıl, valamint a határozatba való betekintési lehetıség módjáról. Kérem a T. Jegyzıt, hogy a határozat közzétételét követı öt napon belül a közzététel idıpontjáról, helyérıl, valamint a határozatba való betekintési lehetıség módjáról a Környezetvédelmi Hatóságot tájékoztatni szíveskedjen a R. 5. § (6) bekezdésének megfelelıen. Rendelkeztem a határozat Környezetvédelmi Hatóságon történı kifüggesztésérıl és az internetes honlapon, valamint a központi rendszeren történı megjelentetésrıl a Ket. 80. § (4) bekezdésében foglaltakra tekintettel. A Korm. rendelet 28.§ (4) bekezdésének értelmében az eljárásban hozott határozatot az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal közölni kell. Az ügyintézési határidı leteltének napja: 2016. október 3. A 45949/2016. iktatószámú függı hatályú döntéshez joghatások nem kapcsolódnak. A Környezetvédelmi Hatóság az ügyintézést a jelen döntés postára adásával lezárta, így az ügyintézési határidıt megtartottnak tekinti. A Környezetvédelmi Hatóság a döntését a Korm. rendelet 9. §-a és a Kvt. 67. § (2) bekezdése szerinti hatáskörében, valamint a Korm. rendelet 8. § (1)-(2) bekezdése és a 2. számú melléklet 4. pontja, a 3. számú melléklet 1. 2. pontja és a Ket. 21. § (1) bekezdés c) pontja szerinti illetékessége alapján eljárva hozta meg.
- 17 A kiadmányozási jog gyakorlása a Fejér Megyei Kormányhivatal vezetıjének a kiadmányozásról szóló 3/2016. (II.29.) utasítása alapján történt. A határozat hatósági nyilvántartásba vételérıl a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet szerint intézkedem. Székesfehérvár, 2016. szeptember 14.
Dr. Simon László kormánymegbízott nevében és megbízásából
Dr. Zay Andrea fıosztályvezetı
