Fejér Megyei Kormányhivatal

Fejér Megyei Kormányhivatal Ügyszám: KTF-23649/2015.,35033 /2016. Ügyintézı: dr. Puskásné Nagy Ildikó dr. Bartus Beáta Telefon: (22) 514-300, (22) 514-310

Tárgy: Várpalota VII. (Inota) – dolomit védnevő bányatelek bányászati tevékenység környezetvédelmi mőködési engedélye, a bányatelek alaplap süllyesztéssel történı bıvítés elutasítása

HATÁROZAT 1.0

Engedélyes megnevezése, azonosítók

1.1 Engedélyes megnevezése: Füredi Mészkı Ingatlanforgalmazó és Bányászati Korlátolt Felelısségő Társaság (továbbiakban: Ügyfél) 1.2 Engedélyes székhelye: 2351 Alsónémedi, Ócsai út 2405/4 hrsz. 1.3 Engedélyes KSH száma: 13967080-6810-113-13; 1.4 Engedélyes KÜJ száma: 102539826; 1.5 A telephely, amelyre az engedély vonatkozik: Várpalota VII. (Inota) - dolomit” védnevő bányatelek 1.6 A telephely KTJ száma: 101303096 2.0

A tevékenység, amelyre az engedély vonatkozik:

2.1

Engedélyes részére jelen határozatomban foglalt feltételekkel környezetvédelmi mőködési engedélyt adok a bányatelken külszíni bányászati tevékenység végzésére és felhagyására, és egyben kötelezem a tevékenység végzéséhez szükséges környezetvédelmi intézkedések megtételére.

2.2

Ezzel egyidejőleg a Várpalota VII. (Inota) - dolomit védnevő bányatelek alaplap-süllyesztéssel történı bıvítéséhez, a táj- és természetvédelmi szempontból felmerült jogszabályi kizáró ok, valamint felszín alatti vízvédelmi szempontból felmerült kizáró ok miatt nem járulok hozzá.

3.0

A létesítmény mőszaki adatai, a tevékenység során alkalmazott technológia: A Várpalota VII. bányatelek területén mőködı bányászati tevékenység végzésére 30035-2/2002. számon kiadott környezetvédelmi mőködési engedély érvényességi ideje 2015. december 31-én lejárt. A bányavállalkozó a bányászati tevékenységet a továbbiakban is folytatni kívánja, oly módon, hogy a bányatelek alaplapját a jelenlegi 145 m Balti feletti szintrıl a 135 m Balti feletti szintre süllyesztését tervezi.

8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9., Tel: 22/526-900, Fax: 22/526-905, e-mail: [email protected] Fejér Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Fıosztály Ügyintézés helye: 8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 1. Levelezési cím: 8002 Székesfehérvár, Pf.: 137. Telefon: (22) 514-300, (22) 514-310, Fax: (22) 313-564, E-mail: [email protected] Ügyfélfogadás: Hétfı: 830-1200; Szerda: 830-1200 és 1300 – 15 30; Péntek: 830 – 12 00 y:\dokutar\hirdetmeny\kozzetetelrevar\23649-15-1.doc

-2-

A bányatelek a Várpalota 0151/17, 0152/1, 0152/2, 0158 és 0161/4 hrsz. alatti ingatlanokat érinti, a 0151/17, 0152/1 és a 0158 hrsz.-ú földrészletek a bányatelek határpillérébe esnek, így ezeken a területeken bányászati tevékenységet nem terveznek. A Várpalota VII. – dolomit” bányatelek sarokpontjainak EOV koordinátái: Sarokpont 1 2 3 4 5 6 7 8 9

4.0 4.1 4.2 4.3

4.4

Y (m) 585219,18 585376,38 585412,19 585471,70 585539,18 585539,70 585500,57 585423,14 585336,15

X (m) 208500,00 208500,00 208429,88 208323,71 208203,31 208164,43 208055,45 208145,56 208316,38

Z mBf) 162,7 155,6 155,5 153,9 153,8 153,7 152,3 153,4 157,0

A bányatelek fedılapja 192,0 [mBf] szint, alaplapja 145,0 [mBf] szint. A bányatelek területe: 5 ha 5628 m2. A bánya engedélyezett termelési kapacitása: 200.000 t/év. A termelési technológia: A bányamővelési rendszer felszíni típusú külfejtés. A bányászati tevékenység letakarítás, haszonanyag kitermelés (jövesztés), feldolgozás, rakodás, szállítás, meddıanyag elhelyezés, valamint rekultiváció munkafolyamatokból áll. Letakarítás: Az átlagosan max. 0,3 m vastag fedıréteg letakarítása tolólapos géppel történik. A letermelt anyag a bányatelek határvonala mentén védısáncként kerül felhalmozásra. Ez a töltés védelmet nyújt a jármővek véletlenszerő leesése, és a csapadékvíz beáramlása ellen, valamint akadályozza az esetleges idegen behatolást. Jövesztés: A dolomit kitermelése több szinten, nagyobb részben robbantással történik. Az egy termelési évben elvégzett robbantások száma: 40 robbantás /év. Feldolgozás: A bányában lejövesztett anyagot a kızet összeaprításával és köztes elválasztásával a vevık igényének megfelelıen elıkészítik. Rakodás és belsı szállítás: A belsı szállítás célja a bányaterületen letermelt a lerobbantott, ill. jövesztett haszonanyag eljuttatása a feldolgozó egységekbe, másrészt a késztermék értékesítése esetén szállítójármővekre történı rakodása. A belsı szállítást a homlokrakodó vagy lánctalpas kotró végzi. A vevık tehergépjármőveire a készletezett, osztályozott bányaterméket homlokrakodó rakja fel. Felhagyás, rekultiváció: A tájrendezés alapjául szolgáló újrahasznosítási cél a bányászat befejezését követıen erdı és gyep, legelı mővelési ág visszaállítása és a bányaterület tájba illesztése terepplasztikával. A tájrendezési munkák ütemezése a mindenkori mőszaki üzemi tervekben folyamatosan történik. Elıírások: A diffúz levegıterhelés elkerülése érdekében az üzemeltetı köteles a telephely rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodni. A levegıvédelmi követelmények teljesülését a légszennyezı forrás hatásterületén biztosítani kell. Az üzemeltetı köteles a szálló por megelızését, mérséklését szolgálni, a burkolatlan közlekedési utakon a jármő sebességét úgy megválasztani, hogy a keletkezett kiporzás minimális legyen valamint a száraz idıszakban a szállítási útvonalak locsolásáról gondoskodni. A tevékenység során keletkezı hulladékot a kezelésre történı elszállítás érdekében – amennyire az mőszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontból megvalósítható – elkülönítetten kell győjteni.

-3-

4.5

Az Engedélyes a tevékenysége során keletkezı hulladékok további kezelésérıl gondoskodni köteles. Ha az Engedélyes a hulladékot másnak átadja - a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében történı átadás kivételével-, meg kell gyızıdnie, hogy a hulladékot átvevı a szükséges hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik, vagy nyilvántartásba vétele megtörtént. 4.6. A hulladék termelıje, birtokosa köteles telephelyenként és hulladéktípusonként a tevékenysége során képzıdı, másnak átadott hulladékról nyilvántartást vezetni és rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni. 4.7 A dolomitbánya üzemeltetését úgy kell végezni, hogy abból semmilyen körülmények között ne származhasson a területre vonatkozó határértékeket meghaladó környezeti zajterhelés. 4.8 Amennyiben a zajforrások üzemeltetésében, vagy a telephely környezetében olyan változás áll be, ami a környezeti zajviszonyokat kedvezıtlen irányban megváltoztatva határérték túllépést okozhat, a változást 30 napon belül be kell jelenteni a Környezetvédelmi Hatóságnak. 4.9 A bánya környezetében (összetolt termıtalajon) nagy mennyiségő bálványfa található melynek irtásáról (kémiai és mechanikai) gondoskodni kell. 4.10 Az erdısítésben megjelenı adventív fajok folyamatos visszaszorításáról gondoskodni kell. 4.11 A csereerdısítés az alábbi sarokponti EOV (Y; X) koordinátákkal körülhatárolt területen belül történhet: 1. 585384.28;208550.32, 2. 585387.00;208582.36, 3. 585395.01;208605.40, 4. 585402.05;208628.32, 5. 585384.44;208656.51, 6. 585389.20;208684.30, 7. 585396.25;208716.95. 8. 585407.65;208717.09. 9. 585418.37;208713.52, 10. 585435.72;208702.80, 11. 585443.38;208686.97, 12. 585446.95;208665.53, 13. 585457.97;208585.81, 14. 585468.50;208558.52, 15. 585489.59;208543.76, 16. 585497.63;208530.37, 17. 585493.91;208514.45, 18. 585501.06;208504.74, 19. 585507.44;208487.40, 20. 585530.88;208465.39, 21. 585554.76;208445.53, 22. 585565.28;208438.47, 23. 585568.91;208417.46, 24. 585570.80;208407.05, 25. 585575.62;208399.36, 26. 585580.68;208393.26, 27. 585588.67;208382.20, 28. 585588.82;208372.01, 29. 585583.37;208354.22, 30. 585582.18;208339.47, 31. 585584.67;208332.09, 32. 585596.00;208327.62, 33. 585609.78;208318.94, 34. 585617.09;208304.52, 35. 585629.18;208296.99, 36. 585645.52;208275.55, 37. 585643.47;208255.64, 38. 585646.54;208234.20, 39. 585641.43;208215.83, 40. 585636.33;208197.96, 41. 585627.65;208184.18, 42. 585627.14;208162.74, 43. 585627.31;208142.95, 44. 585581.62;208142.23, 45. 585593.45;208191.83, 46. 585590.00;208228.30, 47. 585557.72;208306.18, 48. 585532.71;208365.90, 49. 585507.69;208435.83, 50. 585477.07;208518.52, 51. 585457.67;208514.44, 52. 585434.70;208509.85, 53. 585399.09;208494.33, 54. 585400.63;208504.32. 4.12 A tervezett csereerdısítésre kijelölt területen az erdısítés a Pannon molyhos tölgyes ( 91H0 ) fı és elegy fafajaival (molyhos tölgy, cser tölgy, kocsánytalan tölgy, virágos kıris, mezei juhar, vadkörte, barkóca berkenye stb.), ezen fajoknak megfelelı célállomány típussal történjen. 4.13 A bányabeli robbantásokat február 1.- május 31. között az uhu védelme érdekében szüneteltetni kell. 4.14 A közeli barlangok a robbantások során nem károsodhatnak.

-4-

5.0

5.1 5.2 5.3 5.4 5.5

5.6

5.7

6.0 7.0 8.0 9.0 10.0

11.0

12.0 12.1

12.2 12.3 12.4

Szakhatósági elıírások: A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a bányaüzemben végzett bányászati tevékenység környezetvédelmi mőködési engedélyezése ügyében a bányaüzemben végzett bányászati tevékenység engedélyezéséhez az alábbi elıírásokkal hozzájárult: A tevékenység során a földtani közeg, valamint a felszíni és felszín alatti vizek nem szennyezıdhetnek. A felszín alatti víz minıségét veszélyeztetı anyagok a bánya területén nem helyezhetıek el. A rakodó és szállító jármővek, munkagépek üzem- és kenıanyagainak földtani közegbe kerülését meg kell akadályozni, az esetlegesen kijutó szennyezıdést azonnal el kell távolítani. Robbantás során a robbanóanyagot rugalmas falú töltetben kell elhelyezni. A robbantásokat csapadékmentes idıben kell végrehajtani, a nitrogéngázok bemosódási valószínőségének csökkentése érdekében. A robbantás után a robbanószer maradványok összegyőjtésérıl gondoskodni kell. A Várpalota K-39 kat. sz. kútban (Erımő 3. sz. kút) évente meg kell mérni a karsztvíz szintjét, továbbá a kút mintavételezését és a vízminták vizsgálatát évente el kell végezni. A vizsgálandó paraméterek: ammónium, nitrit, nitrát és TPH. A vízmintákat arra jogosultsággal rendelkezı, akkreditált szervezettel kell megvetetni, a vizsgálatokat akkreditált laboratóriumban a vonatkozó rendeletbe foglalt szabványos mérési módszerrel, (B) szennyezettségi határértékre kell elvégezni. A vizsgálatok eredményeit a tárgyévet követı év március 31-ig a vízvédelmi hatóságnak meg kell küldeni. A környezetvédelmi mőködési engedély 2026. szeptember 30-ig érvényes. A környezetvédelmi mőködési engedély egyéb, más jogszabály által elıírt engedély beszerzése alól nem mentesít. A Környezetvédelmi Hatóság az engedélyben szereplı kötelezettségek önkéntes teljesítésének elmaradása esetén végrehajtási eljárás keretében teszi meg a szükséges intézkedéseket. Az Engedélyes az igazgatási szolgáltatási díjat megfizette, egyéb eljárási költség nem merült fel. Jelen határozatommal megkeresem a Várpalotai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzıjét, hogy gondoskodjon a határozat helyben szokásos módon történı közlésérıl és a közlést követıen a határozat kifüggesztésének és a levételének napjáról a Környezetvédelmi Hatóságot haladéktalanul tájékoztassa. Elrendelem, hogy az ügyfelek tájékoztatásáért felelıs személy a határozat kiadmányozását követıen haladéktalanul gondoskodjon a határozatnak a Környezetvédelmi Hatóság hirdetıtábláján történı kifüggesztésérıl, illetve az internetes honlapján, valamint központi rendszeren való közzétételérıl. Jogorvoslat: Döntésem ellen, a közléstıl számított 15 napon belül, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Fıfelügyelıséghez címzett, de hozzám két példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezésben nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyrıl az ügyfélnek a döntés meghozatala elıtt tudomása volt. Fellebbezés benyújtásának hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton, ideértve a telefont, vagy írásbelinek nem minısíthetı elektronikus úton nincs helye. A jogorvoslati eljárás díja az eljárásért fizetendı igazgatási szolgáltatási díj 50%-a, természetes személyek és civil szervezetek esetén az alapeljárás díjának 1%-a. A díjat az eljárás kezdeményezésekor a 10029008-00335670-00000000 elıirányzat-felhasználási számlára kell átutalási megbízással teljesíteni, vagy készpénz-átutalási megbízással (csekk) postai úton befizetni. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a jogorvoslati kérelem elıterjesztéséhez mellékelni kell.

-5-

12.5

A szakhatóság állásfoglalása ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az jelen döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

INDOKOLÁS A Fejér Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Fıosztályán (a továbbiakban: Környezetvédelmi Hatóság) a Füredi Mészkı Ingatlanforgalmazó és Bányászati Kft. (a továbbiakban: Ügyfél) által 2015. november 25-én benyújtott a Várpalota VII. (Inota) - dolomit védnevő bányatelek bıvítésére (talpszint süllyesztéssel) és a bányaüzemben végzett bányászati tevékenységre vonatkozó környezetvédelmi hatásvizsgálat alapján 23649/2015. ügyszámon eljárás indult. A Környezetvédelmi Hatóság a benyújtott dokumentáció alapján a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 77. § (1) bekezdése szerint környezetvédelmi teljesítményértékelés elbírálása tárgyában folytat közigazgatási hatósági eljárást. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (a továbbiakban: Díjrend.) 9. § e) pontjára figyelemmel, az illetékekrıl szóló 1990. évi XCIII. tv. 73/A. § (1) és (3)-(4) bekezdése alapján, a Díjrend. 2. § (1) bekezdése szerint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni a Díjrend. 1-4. mellékletében meghatározott eljárásokért. A Díjrend. 1. mellékletének 40. pontja (Környezetvédelmi teljesítményértékelés elbírálása- Kvt. 77. §), továbbá a Rend. 2. § (2) bekezdése alapján 250 000 Ft, azaz kettıszázötvenezer forint az igazgatási szolgáltatási díj mértéke. A beadványt áttanulmányozva a Környezetvédelmi Hatóság megállapította, hogy a kezdeményezett eljárás díjköteles, azonban az igazgatási szolgáltatási díj nem került megfizetésre. A fentiek, valamint egyéb szempontok alapján a Környezetvédelmi Hatóság a 76442/2015. iktatószámú végzésében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 37. § (3) bekezdése, valamint 36. § (1) bekezdése alapján hiánypótlásra, valamint díjfizetésre szólította fel az Ügyfelet. Az Ügyfél az igazgatási szolgáltatási díjat megfizette, a hiánypótlási felhívásnak eleget tett. A Környezetvédelmi Hatóság a Ket. 29. § (6)-(7) bekezdéseinek megfelelıen 2016. január 29. napján hirdetményt tett közzé a hivatalában, a honlapján és a központi rendszeren keresztül, továbbá a hirdetményt, a kérelmet, a dokumentációt az 5160/2016. számon iktatott levele mellékleteként megküldte Várpalota Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzıjének a közterületen és a helyben szokásos módon történı közhírré tétel céljából. A Ket. 15. § (5) bekezdése szerint meghatározott ügyekben jogszabály ügyféli jogosultságokat, illetve ügyféli jogállást biztosíthat azoknak a civil szervezeteknek, amelyeknek a nyilvántartásba vett tevékenysége valamely alapvetı jog védelmére vagy valamilyen közérdek érvényre juttatására irányul, és a Ket. 15. § (5a) bekezdése szerint a hatósági eljárásban azokat a civil szervezeteket, amelyeknek a nyilvántartásba vett tevékenysége valamely alapvetı jog védelmére vagy valamilyen közérdek érvényre juttatására irányul, az eljárás során megilleti a nyilatkozattételi jog. A nyilatkozat az eljáró hatóságot nem köti. A Kvt. 98. § (1) bekezdés szerint a környezetvédelmi érdekek képviseletére létrehozott politikai pártnak és érdekképviseletnek nem minısülı, a hatásterületen mőködı egyesületeket a környezetvédelmi közigazgatási hatósági eljárásokban a mőködési területükön az ügyfél jogállása illeti meg. A Környezetvédelmi Hatóság a tárgyi hatósági eljárás megindításáról az eljárásban érintett, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által mőködtetett adatbázisban szereplı civil szervezeteket (Aranyszarvas Egyesület, Csalán Környezet- és Természetvédı Egyesület, Gaja Környezetvédı Egyesület, Egyensúly Környezetvédelmi Egyesület, Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ Egyesület, Magas-Bakony Környezetvédelmi Egyesület, Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség, Mécses Szeretetszolgálat, Reflex Környezetvédı

-6-

Egyesület, Tudatosan a Környezetünkért Egyesület, Zöld Forrás Környezetvédı Egyesület, Kulturált Légi Közlekedésért Egyesület, Almádi Konzervatív Kör, Egészséges Palotáért Egyesület, Humusz Szövetség, Kelet-Balatoni Légtérvédı Egyesület, PLANÉTA Környezetvédelmi és Városvédı Egyesület) a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetésérıl, valamint az adatbázis alapján történı értesítésrıl szóló 187/2009. (IX.10.) Korm. rendelet 2. § (2) bek. szerint eljárva, a hirdetmény elektronikus úton történı megküldésével értesítette. Környezetvédelmi érdekek képviseletére alakult civil szervezet ügyféli minıségben történı részvételi szándékát nem jelentette be a Környezetvédelmi Hatósághoz. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésérıl szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 29. § (3) bekezdése alapján a Kormány a 6. melléklet II. táblázata szerinti környezetvédelmi eljárásokban a 6. melléklet II. táblázatában megjelölt feltételek fennállása esetén a 6. melléklet II. táblázatában meghatározott hatóságokat jelöli ki szakhatóságként. A Környezetvédelmi Hatóság a fentiekre figyelemmel, a Ket. 44. § (1) bekezdése alapján az 5159/2016. iktatószámú levelében szakhatóságként megkereste a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, hogy a hatáskörébe tartozó szakkérdésekre kiterjedıen, jogszabályi elıírásoknak megfelelı állásfoglalását adja meg. A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 35700/2396-1/2016.ált. számú szakhatósági állásfoglalásában a Várpalota VII. (Inota) – dolomit védnevő bányatelek a bányaüzemben végzett bányászati tevékenység engedélyezéséhez jelen határozat 5.0 pontjában szerepeltetett elıírásokkal hozzájárult. Ezzel egyidejőleg a Várpalota VII. (Inota) – dolomit védnevő bányatelek talpszint süllyesztéssel történı bıvítéséhez szakhatóságként nem járult hozzá. Állásfoglalást az alábbiak szerint indokolta: „A Fejér Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Fıosztály a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, mint területi vízügyi hatóság (továbbiakban: vízügyi hatóság) szakhatósági állásfoglalását kérte a környezetvédelmi és természetvédelmi, hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésérıl szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 29. § (3) bekezdése alapján a Várpalota VII. (Inota) – dolomit védnevő bányatelek talpszint süllyesztéssel történı bıvítésének és a bányaüzemben végzett bányászati tevékenység környezetvédelmi mőködési engedélyezése ügyében. Állásfoglalásom kialakításához biztosította a Biotit Bányászati és Környezetvédelmi Mérnökiroda Bt. által 2015 novemberében készített dokumentációt. A bányatelek a Várpalota Készenléti lakóteleptıl 1,5 km-re É-ra helyezkedik el, Várpalota külterületén a 0152/1, 0152/2, 0158, 0161/4 hrsz.-ú ingatlanokon. A bányatelek területe: 5 ha 5628 m2, alaplapja: +145,0 mBf, fedılapja: +192,0 mBf. Tervezett kitermelés: 200.000 t/év. A nagy vastagságban kifejlıdött dolomit kızet felszíni vagy felszínhez közeli részének kitermelését külfejtéses bányászati módszerrel végzik. A haszonanyagot átlagosan max. 0,3 m vastag termıréteg fedi. A letakarítást tolólapos munkagéppel végzik és az anyag a bányatelek határán kerül elhelyezésre védıtöltésként. A jövesztés kızetrobbantással történik. A robbantásra felhasznált robbanóanyag: ANDÓ. A robbantással jövesztett kızetet mélyásó szerelékkel szerelt lánctalpas kotróval rakják a feldolgozó egységbe (mobil törı vagy osztályozó berendezés). A termelési tevékenység végén a bányatelek a tájrendezési terv és az ez alapján készült felhagyási és tájrendezési ütemterv alapján tájrendezésre kerül. Az engedélyezett tájrendezési cél erdı és gyep, legelı mővelési ág visszaállítása és a bányaterület tájba illesztése terepplasztikával. Felszín alatti vízbe sem közvetlenül, sem közvetve nem történik bevezetés. A bánya területén vízkiemelési lehetıség nincs. Az ivóvizet palackozott víz formájában biztosítják. A gépek motorjainak hőtıvíz biztosítására ioncserélt vizet használnak. A munkavállalók mosakodási lehetıségét mobil fürdıkonténerrel oldják meg, amelybe a vizet tartályból biztosítják, valamint a keletkezı szennyvizet is tartályba győjtik, ami a szennyvíztelepre kerül majd elszállításra. A területen dolgozók részére a bánya területére zárt rendszerő kémiai őrszék kerül kihelyezésre, melynek igény szerinti (de legalább

-7-

heti egyszeri) ürítésérıl a szolgáltató gondoskodik. A bányában állandó dolgozók száma (4 fı) alapján a keletkezı szennyvíz mennyiség 1 m3/hónap, évente 12 m3. A bányatelek területén felszíni vízfolyás nem halad át. A legközelebbi felszíni vízfolyás a bányatelektıl Ny-ra a Magyaralmási vízfolyás. A bányatelek terültére csapadékvíz nem folyik be, mivel a bányatelek védıtöltéssel van körülvéve. A bányatelek területére hullott csapadék a kızet repedéseiben elszivárog. A bányatelken csatornahálózat kiépítésére nem került sor, a csapadékvíz elvezetés megoldott. A bánya térsége fıdolomitos területre esik, a beszivárgó csapadék a karsztvizet táplálja. A bányatelektıl D-re található K-39 kat. sz., Erımő 3. sz. kútra vonatkozó Bakonyi Erımő Zrt. adatszolgáltatása (OSAP 1375) szerint 2015. évben a karsztvízszint +120,07-120,77 mBf között mozog (csıperem: 149,67 mBf, nyugalmi vízszint csıperemtıl: 29,6-28,9 m). A Hydrosys Kft. által készített, a Dunántúli-középhegység karsztvíztárolójának 2013. évi állapotértékelése szerint a 2030-ra elırejelzett karsztvízszint-emelkedés a területen még 5-10 m, azaz max. 130 mBf karsztvízszint várható. A fentiek alapján a +145 mBf alaplap és a várható maximális karsztvízszint között a 10 m védıtávolság biztosított. A tárgyi bányatelek Hidegvölgyi vízbázis „A” és „B” hidrogeológiai védıterületén található. A vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelmérıl szóló 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet 5. számú melléklete alapján bányászati tevékenység meglévı létesítmény esetén az egyedi vizsgálat eredménye alapján megengedhetı. Az egyedi vizsgálatra vonatkozó dokumentáció a 20837/2007. ügyszámú elızetes vizsgálati eljárásban a 79314/07. iktatószámon benyújtásra került, melyet a vízügyi hatóság jogelıdje vízgazdálkodási szempontból elfogadott. A munkagépek váratlan meghibásodása esetén (tömlıszakadás, stb.) olaj kerülhet környezetbe. Ebben az esetben az elfolyt olajat azonnal perlittel, bentonittal vagy egyéb itatóanyaggal felitatják és a szennyezett itatóanyagot, szennyezett kızetet felszedjük és erre a célra rendszeresített acéledényzetbe rakják. A havária elhárítása után a keletkezett veszélyes hulladékot azonnal elszállíttatják és gondoskodnak új tárolóedény kihelyezésérıl. A bányatelek területén földalatti vezetékek, tartályok nincsenek. A bányatelek területén üzemanyagot-kenıanyagot vagy robbanóanyagot nem tárolnak. A terület szennyezıdés-érzékenységi besorolása: a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: faviR.) 7. § (4) bek. alapuló 1:100.000-es méretarányú érzékenységi térkép alapján a felszín alatti vizek állapota szempontjából fokozottan érzékeny terület. A rendelkezı rész 5.1-5.5. pontjaiba foglalt elıírásokat a faviR. 10.§ (1) bekezdése, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. 14. § (1) bekezdése és a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelmérıl” szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet. alapján tettem. A faviR. 8. § b) pontja szerint a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak ellenırzött körülmények között történhet, beleértve monitoring kialakítását, mőködtetését és az adatszolgáltatást. A faviR. 47. § (3) bek. szerint a felszín alatti vizekkel kapcsolatos vizsgálatot, illetıleg a mintavételeket – ideértve a földtani közegre irányuló vizsgálatokat is – csak arra jogosultsággal rendelkezı, akkreditált szervezet (laboratórium) végezheti. A tevékenység felszín alatti vizekre gyakorolt esetleges hatásának, valamint a karsztvízszint változásának nyomon követése céljából a K-39 kat. sz. kút rendszeres vízszint-észlelését és mintázását tartom szükségesnek, a tervezıvel egyetértve. A vizsgálandó szennyezı anyagok körét a bányászati tevékenységnél vizsgált jellemzık alapján határoztam meg, a vízszintmérés gyakoriságára a tervezı javaslatát vettem figyelembe. A mintavételre és a felszín alatti vízminıségi vizsgálatokra vonatkozó szabványokat a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekrıl és a szennyezések mérésérıl szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza. A fentiek alapján az 5.6. és 5.7. pontokban elıírásokat tettem. Felhívom a figyelmet, hogy a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásról szóló 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet értelmében az adatszolgáltatás csak elektronikusan teljesíthetı. A mintavételi eredményeket az OKIR FAVI-MIR-K rendszerébe kell feltölteni. Elsı alkalommal a rendszerbe alapbejelentést kell tenni, ezt követıen

-8-

monitoring rendszerazonosítót fognak kapni és a további adatszolgáltatást a rendszerazonosítóval ellátva kell teljesíteni. További tájékoztatás a web.okir.hu oldalon olvasható, a program és az adatlapok innen letölthetıek. A tevékenység nincs hatással az árvíz és jég levonulására, illetve mederfenntartásra. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján a hatáskörömbe utalt kérdéseket megvizsgálva megállapítottam, hogy tárgyi bányászati tevékenység folytatása vízügyi, valamint felszíni és felszín alatti vízvédelmi érdeket nem sért, ezért a rendelkezı részben foglaltak szerint döntöttem. Megállapítottam továbbá, hogy a tervezett, +135 mBf szintig történı alaplap süllyesztés felszín alatti vízvédelmi érdeket sért. A rendelkezésemre álló adatok alapján a bányatelek területén a várható maximális karsztvízszint +130 mBf. A faviR. 9. § (4) bek. c) pontja szerint a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területeken tilos olyan bányászati tevékenység végzése, amelynek következtében a külszín megbontásával kialakított bányatalp a maximális karsztvízszintet 10 m-en belül megközelíti. Tekintettel arra, hogy az elırejelzett maximális karsztvízszint és a tervezett alaplap szint közötti távolság 10 m-nél kisebb, a talpszint süllyesztéshez nem járultam hozzá. A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vízügyi hatósági és szakhatósági feladat- és hatáskörében 2014. szeptember 10. napjától a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelölésérıl szóló 223/2014. (IX.4.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdés c) pontja értelmében a Közép-dunántúli Vízügyi Hatóság jogutódja. A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vízvédelmi hatósági és szakhatósági feladat- és hatáskörében 2014. szeptember 10. napjától a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelölésérıl szóló 223/2014. (IX.4.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdés c) pontja alapján a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelıség jogutódja. A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelölésérıl szóló 223/2014. (IX.4.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 10. § (1) bekezdés 4. pontja, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi, hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésérıl szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 29. § (3) bekezdése, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28. § (1) bekezdése és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése és az 2. melléklet 4. pontja állapítja meg. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntetı végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg a Ket. 44.§ (9) bekezdése alapján.” A dokumentáció, valamint a rendelkezésemre álló iratok alapján, az alábbiak állapíthatók meg: A bányatelek területén vezetékek, tartályok nincsenek, üzemanyag- és kenıanyag átfejtést, tárolást nem végeznek. Levegıtisztaság-védelmi szempontból: A bányatelek a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölésérıl szóló 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet 1. számú melléklete alapján a 4. számú légszennyezettségi zónába tartozik. A bányatelek Várpalota külterületén a 0151/17, 0152/1, 0152/2, 0158, 0161/4 hrsz-ú ingatlanokon helyezkedik el, a Várpalota Készenléti lakóteleptıl 1,5 km-re É-ra. A bányamővelés és szállítás által okozott levegıterhelés a munkagépek szennyezıanyag kibocsátásából és a kiporzásból tevıdik össze. A haszonanyag kitermelése során 2 db dízelüzemő, munkagép üzemel. A dokumentáció alapján a munkavégzésbıl származó imissziós koncentrációk nem haladják meg a jogszabályban elıírt határértékeket, a levegıterhelési hatásterületének határa a tevékenység végzésének helyétıl számított 33 m-es körön belül található. A hatásterületen belül védendı létesítmények nincsenek. A por a tevékenység helyétıl számított 51m-en belül leülepszik. A szállítási út egy 800 m hosszú bányai kiszolgálóúton keresztül csatlakozik a Készenléti lakótelep bekötıútjához, majd a 8. számú fıúthoz. A kiszállítás lakott területet nem érint. A dokumentáció

-9-

szerint a vizsgált utak forgalmából származó imissziók a határértéket nem haladják meg, a kiszállításból adódó gépjármőforgalom nem okoz jelentıs mértékő imisszió növekedést. A dokumentációban szereplı számítások szerint a bányatelek határán kívül a szennyezı anyagok koncentrációja minimális, a megengedett határértékek alatt marad. A rendelkezı rész 4.1 pontjában szereplı elıírást a levegı védelmérıl szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Levr.) 26. § (2) bekezdése alapján tettem, figyelembe véve a Levr. 4. §-ában foglaltakat. A határozat 4.2 pontjaiban a levegıtisztaság-védelemmel kapcsolatos elıírásokat a Levr. 5. § (2) bekezdése alapján írtam elı. A kibocsátott szálló por koncentrációjának csökkentése érdekében rendelkeztem a 4.3 pontban. Továbbá megállapítottam, hogy a Levr. 26. § (4) bekezdése alapján - figyelembe véve a bányatelek méretét (25 ha alatti) - nem szükséges diffúz forrás mőködtetésére vonatkozó engedély, így levegıtisztaság-védelmi adatszolgáltatás megtétele sem szükséges. Hulladékgazdálkodási szempontból: A jövesztés és feldolgozás során a technológiából adódóan hulladék nem képzıdik. A bányaterületen folytatott tevékenység során a dolgozók révén kis mennyiségő települési hulladék keletkezik, melyet konténerben győjtenek. A hulladék elszállítása közszolgáltató által történik. A bánya üzemszerő mőködése során veszélyes hulladék nem képzıdik. Havária során a veszélyes anyag (olaj, üzemanyag) elfolyásokat felitatják, majd a zárható edényzetben győjtik és elszállíttatják a területrıl. Az alkalmazott gépek karbantartása, javítása szakszervizben történik. Az illegális hulladéklerakás megakadályozása érdekében a bányavállalkozó a bányaterületet lehatárolja, ırzésérıl gondoskodik. Az 4.4 pontban szereplı elıírást a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Ht.) 12. § (4) bekezdése alapján tettem. A Ht. 31. §-ában foglaltak alapján a 4.5 pontban tettem elıírást. A 4.6 pontban a Ht. 65. §-ában, valamint a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekrıl szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendeletben foglaltak alapján tettem elıírást. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A tevékenység végzése során a letakarítást végzı munkagépek, a robbantással történı jövesztés, a törı-osztályozó berendezés, a rakodás és szállítás zajhatásával kell számolni. A bánya csak nappali idıszakban üzemel. A dokumentációban a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Zajrendelet) 6. § szerint mőszaki számítással lehatárolásra került a telephelyen végzett tevékenység zajvédelmi hatásterülete. A számítások szerint a zajvédelmi hatásterület a bányaterület határától 200 m-re terjed, amin belül védendı létesítmény nem található, így az üzemeltetésbıl határértéket meghaladó környezeti zajterheléssel nem kell számolni. Ugyancsak számítással 501 m-ben került megállapításra a robbantás zajvédelmi hatásterülete, ami szintén nem érinti a védendı létesítményeket. A robbantásból rezgéshatással kell számolni. Az elvégzett számítások szerint a telepítési körülmények következtében az emberre ható rezgés nem haladja meg a vonatkozó jogszabályban meghatározott terhelési határértékeket. A bánya kiszállító útja a 0158 hrsz.-ú út és az Erımő utcán keresztül 1900 m után csatlakozik a 8. számú fıútra. A szállítási útvonal védendı területeket nem érint, környezetében védendı létesítmények nincsenek. A bányamőveléshez kapcsolódó forgalom napi 10 személy és kisteher gépjármő, 16 könnyő tehergépkocsi, 20 nehéz tehergépjármő, és 30 tehergépkocsi szerelvény forgalmat jelent. A dokumentációban foglaltak szerint határértéket meghaladó közlekedési zajterheléssel nem kell számolni. A Zajrendelet 3. § (1) bekezdése értelmében tilos a védendı környezetben veszélyes mértékő zajt vagy rezgés okozni, ezért a határozat 4.7 pontjában elıírást tettem.

- 10 -

A Zajrendelet 9. §. (1) bekezdése értelmében a környezetbe zajt vagy rezgést kibocsátó létesítményeket úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a védendı területen, épületben és helyiségben a zaj- vagy rezgésterhelés feleljen meg a zaj- és rezgésterhelési követelményeknek. A területre vonatkozó zajvédelmi követelményeket a környezeti zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM rendelet (a továbbiakban: Zaj.hat.R.) 1. sz. melléklete határozza meg. A Zajrendelet 11. §. (5) bekezdése alapján a környezeti zajforrást üzemeltetı a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkezı minden olyan változást, amely határérték túllépést okozhat, 30 napon belül, külön jogszabályban foglalt eljárás szerint (bejelentılapon) köteles bejelenteni a környezetvédelmi hatóságnak. Határozatom 4.8 pontjában a fentiek alapján rendelkeztem. A változásjelentést a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenırzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 3. sz. melléklet szerinti bejelentılapon kell teljesíteni. Táj- és természetvédelmi szempontból: A bányatelek Várpalota külterületén helyezkedik el (nem védett területen), de része a Keleti-Bakony (HUBF20001) Natura 2000 területnek. Ezen túl a bányatelekkel érintett területek az Országos Területrendezési tervrıl szóló 2003. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Otrt.) szerint többek között az ökológiai hálózat magterület övezetébe esnek, valamint részei a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendı terület övezetének. 2014. év folyamán a bányavállalkozó újabb erdıterület igénybevétel miatt a Várpalota 0152/2 hrsz.-ú ingatlanon található Várpalota VII. dolomitbánya területén lévı Várpalota 89/B2, 89/D2, 89/TN2 erdırészletek igénybevételére és azok csereerdısítéssel történı pótlását kérelmezte. A kérelem többszöri – a természetvédelmi kezelıvel (Balaton – felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, továbbiakban:BfNPI) történı - egyeztetése után a csereerdısítésre felajánlott és a BfNPI által elfogadott terület lehatárolásra került és részét képezi a jelenlegi tervdokumentációnak. A Füredi Mészkı Kft. által benyújtott kérelem egyrészt a bányatelek bıvítésre, másrészt a környezetvédelmi felülvizsgálatra irányul. A bányászatról szóló többször módosított 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Btv.) 26. § (1) bekezdés szerint ásványi nyersanyagot feltárni és kitermelni, szénhidrogén felszín alatti tárolására földtani szerkezetet hasznosítani a föld felszínének és mélyének e célra elhatárolt részén (a továbbiakban: bányatelek) szabad. A bányatelek a bányajog hagyományos jogintézménye, amely meghatározza a föld felszínének és mélyének a bányászat számára elhatárolt részét. A bányatelek mőszaki fogalma: a föld kérgének függıleges helyzető, sokszög alakú hasábot alkotó része, melynek felsı határoló lapja általában a külszín legmagasabb pontjának, alsó határoló lapja pedig a megkutatott ásványi anyag legmélyebb pontjának szintjében van. Ezek alapján a bányatelek mindig térbeli idom, melynek alsó és felsı határoló lapja vízszintes. A kérelem az alaplap süllyesztését tartalmazza, ez a magterületre vonatkozóan az Otrt. 17.§. (6) bekezdése szerint külszíni bányatelek esetén nem lehetséges. Mivel mérlegelésre nincs lehetıség, így a bányatelek bıvítési részt jogszabályi kizáró ok miatt elutasítom. A természetvédelmi kezelı által megadott szakmai nyilatkozat a törvényi tiltást nem írja felül. A környezetvédelmi felülvizsgálat alapján azonban az eredeti bányatelken belüli tevékenység és az arra vonatkozó kitermelési paraméterekkel 4.9-4.14 pontokban tett kikötéseim betartásával a bányászat folytatható. Az igénybevételhez kapcsolódó csereerdısítés újonnan kijelölt helyszíneként a Várpalota 0152/2 hrsz.-ú ingatlan bányatelekhez nem tartozó részének egyik, 3,2238 ha nagyságú területét jelölték meg, mely terület sarokponti EOV koordinátái a rendelkezı rész 4.11 pontjában szerepelnek. A Várpalota 0152/2 hrsz.-ú ingatlan része az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekrıl szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) mellékleteiben szereplı „Keleti-Bakony” elnevezéső (HUBF20001 kódszámú) kiemelt jelentıségő-természet megırzési Natura 2000 területnek, valamint a természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 23. § (2) bekezdése alapján ex-lege védett barlang felszíni védıövezetét is magába foglalja, azonban a tervezett beavatkozások a barlangokat nem veszélyeztetik.

- 11 -

A Korm. r. 4. § (1) bekezdése alapján a Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található, az 1-3. számú mellékletben meghatározott fajok és a 4. számú mellékletben meghatározott élıhely típusok kedvezı természetvédelmi helyzetének megırzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. A csereerdısítésre felajánlott új területen Natura 2000 jelölı élıhelyek és védett növényfajok állományai nem találhatóak. A kijelölésre került területen a termıhelynek megfeleltethetı élıhely a pannon molyhos tölgyes és a pannon cseres tölgyes. A csereerdısítés a termıhelynek megfelelı molyhos tölgy, cser tölgy, virágos kıris, mezei juhar, vadkörte, barkóca berkenye stb. fajokkal történı erdısítés esetén, a bánya által igénybe vett erdıterületen található erdı természetességével megegyezı, és a megszőnı Natura 2000 jelölı élıhely kialakulását elısegítı erdı hozható létre, így az természetvédelmi szempontból elfogadható. A bánya közelében fészkelı fokozottan védett uhu (Bubo bubo) védelme érdekében a 4.13 pontban rendelkeztem. A Tvt. 43. § (1) bekezdése szerint tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élı-, táplálkozó-, költı-, pihenı- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. A bányatelek határától 153 m –re van az Inotai karsztvízakna ürege, és 273 m – re a Kerekes – barlang bejárata. A Tvt. 23.§ (2) bekezdése szerint e törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelı, szikes tó, kunhalom, földvár. Az e bekezdés alapján védett természeti területek országos jelentıségőnek minısülnek. Ezen túl a Tvt. 19. § (1) szerint a földtani természeti értékek védelme a tájvédelmet, továbbá az élettelen és meg nem újítható természeti erıforrások és az élıvilág létfeltételeinek megóvását szolgálja. A földtani természeti értékek általános védelme kiterjed a földtani, felszínalaktani képzıdményekre, ásványokra, ásványtársulásokra, ısmaradványokra. Valamint a (2) szerint a természeti érték igénybevételével járó tevékenység, így különösen a beruházás, építés, létesítés tervezése, kivitelezése során biztosítani kell, hogy a földtani természeti értékek, valamint a nyilvántartott ásványvagyon csak a lehetı legkisebb mértékben károsodjon. Felhívom a figyelmet, hogy a bányászati tevékenység szakszerőtlensége miatt bekövetkezı természetkárosítás esetén a Tvt. 80. § értelmében természetvédelmi bírság szabható ki. Fentiek alapján a 4.14 pontban rendelkeztem. Fentiek alapján a dokumentáció, és kiegészítése, valamint az eljárás során tudomásomra jutott adatok alapján a bányatelek területén a bányászati tevékenység folytatásához jelen határozat 4.0 és 5.0 pontjaiban szereplı feltételekkel hozzájárultam, a bányatelek alaplapjának süllyesztéssel történı bıvítése azonban táj- és természetvédelmi szempontból felmerült jogszabályi kizáró ok, valamint a vízügyi hatóság állásfoglalása szerint felszín alatti vízvédelmi szempontból felmerült kizáró ok miatt nem engedélyezhetı. Határozatom jogalapja a Kvt. 79. § (1) bekezdés b) pontja. A környezetvédelmi mőködési engedély érvényességi idejét a Kvt. 81. § (1) bekezdés e) pontja alapján határozatom 6.0 pontja szerint állapítottam meg. A Ket. 72. § (1) bekezdés df) pontjának megfelelıen a 8.0 pontban tájékoztattam az Ügyfelet a határozatban foglalt kötelezettségek önkéntes teljesítésének elmaradása esetén várható jogkövetkezményekrıl. Az eljárási költség viselésérıl a Ket. 72. § (1) bekezdés dd) és de) pontjai, valamint a 153. § 2. pontja és 158. § (1) bekezdése alapján rendelkeztem határozatom 9.0 pontjában. A döntés nyilvános közzétételének jogalapja a Ket. 80. § (3) bekezdése, összhangban a 29. § (6) bekezdésének elıírásaival. Jelen határozatom rendelkezı része tartalmazza a döntés tárgyát, ügyszámát, az eljáró hatóság megnevezését és a tevékenységgel érintett hatásterületet, valamint a jogorvoslat lehetıségérıl és benyújtásának határidejérıl való tájékoztatást. Kérem a T. Jegyzıt, hogy a határozat közlésérıl, azaz a kifüggesztésének és levételének idıpontjáról, a záradékolt határozat haladéktalanul történı megküldésével a Környezetvédelmi Hatóságot szíveskedjen tájékoztatni! Határozatom 11.0 pontjának jogalapja a Ket. 80. § (4) bekezdése.

- 12 -

A határozat 12.1 pontjában az alábbiakra figyelemmel adtam tájékoztatást: A határozat elleni fellebbezést a Ket. 98. § (1) bekezdése alapján biztosítottam, a fellebbezésre nyitva álló határidıt a 99. § (1) alapján állapítottam meg. A Ket 78. § (10) bekezdése értelmében a döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt írásban közölték. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény kifüggesztését követı tizenötödik napon kell közöltnek tekinteni. A 12.2 pontban tett figyelemfelhívás jogalapja a Ket. 98. § (1a) bekezdése. A 12.3 pontban a Ket. 99. § (3) bekezdése, a 12.4 pontban a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet 2. § (5)-(7) bekezdése, valamint az 5. § (1), (3) és (6) bekezdése, továbbá a 7. melléklet 7. pontja szerint rendelkeztem. A 12.5 pontban foglaltak jogalapja a Ket. 44. § (9) bekezdése. A Környezetvédelmi Hatóság a döntését Korm. rendelet 9. §-a és Kvt. 77. § (1) bekezdése szerinti hatáskörében, valamint a Korm. rendelet 8. § (1)-(2) bekezdése és a 2. számú melléklet 4. pontja, a 3. számú melléklet 1. 2. pontja és a Ket. 21. § (1) bekezdés c) pontja szerinti illetékessége alapján eljárva hozta meg. A kiadmányozási jog gyakorlása a Fejér Megyei Kormányhivatal vezetıjének a kiadmányozásról szóló 3/2016. (II.29.) utasítása alapján történt. A Környezetvédelmi Hatóság a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V.18.) KöM rendelet szerint jelen határozat hatósági nyilvántartásba vételérıl intézkedik. Székesfehérvár, 2016. május 30. Dr. Simon László kormánymegbízott nevében és megbízásából

Dr. Zay Andrea fıosztályvezetı