Fejér Megyei Kormányhivatal

Fejér Megyei Kormányhivatal Ügyszám: KTF-22777/2015.,34649/2016. Ügyintézı: Stéger Ferenc, Bálint Zsuzsánna Telefon: (22) 514-300, (22) 514-310

Tárgy:

Pápai szennyvíztisztító telep környezetvédelmi mőködési engedélye Melléklet: 1. sz. melléklet: légszennyezı diffúz forrás mőködési engedély üzemeltetési feltételei

HATÁROZAT

1.00

Engedélyes megnevezése, azonosítók:

1.01

Engedélyes megnevezése: Pápai Víz-és Csatornamő Zártkörő Részvény Társaság (továbbiakban: Engedélyes)

1.02

Engedélyes székhelye: 8500 Pápa, Vízmő u. 2.

1.03

KSH azonosító: 11338110-3600-114-19

1.04

Környezetvédelmi Ügyfél Jel (KÜJ): 100285857

1.05

Telephelye, amelyre az engedély vonatkozik: pápai szennyvíztisztító telep (Pápa 4678/4 hrsz., 4678/5 hrsz.; Szabó Dezsı u. 36.)

1.06

Környezetvédelmi Területi Jel (KTJ): 100431499

2.00

Az engedélyezett tevékenység:

2.01

Engedélyes részére jelen határozatomban foglalt feltételekkel környezetvédelmi mőködési engedélyt adok a Pápa városában és a szennyvízrégióhoz tartozó településeken keletkezı, csatornahálózaton elvezetett szennyvizek, illetve tengelyen érkezı települési folyékony hulladékok kezelésére szolgáló pápai szennyvíz-tisztítótelep mőködtetésével és felhagyásával kapcsolatos tevékenység végzésére, és kötelezem a szükséges környezetvédelmi intézkedések megtételére.

3.00

A létesítmény mőszaki adatai, a tevékenység során alkalmazott technológia: A szennyvíztisztító telepen 1965 óta szennyvíztisztítás és iszapkezelés folyik, más tevékenységet a telepen nem folytatnak. A Folytatott tevékenység TEÁOR szerint: Szennyvízbegyőjtés, kezelés:

37.00

Hulladékkezelés (nem veszélyes):

38.21

8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9., Tel: 22/526-900, Fax: 22/526-905, e-mail: [email protected] Fejér Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Fıosztály Ügyintézés helye: 8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 1. Levelezési cím: 8002 Székesfehérvár, Pf.: 137. Telefon: (22) 514-300, (22) 514-310, Fax: (22) 313-564, E-mail: [email protected] Ügyfélfogadás: Hétfı: 830-1200; Szerda: 830-1200 és 1300 – 15 30; Péntek: 830 – 12 00 y:\dokutar\hirdetmeny\kozzetetelrevar\22777-15-1.doc

-2A szennyvíztisztító tevékenység végzésének helye: Pápa, 4678/4-5 hrsz., mely a várostól észak-nyugati irányban van. Területe helyrajzi számonként: 4678/4 hrsz. –12904 m2; 4678/5 hrsz. –29532 m2 A komposztáló telep helye: Pápa, 0977/2 hrsz. – 15391 m2 A telep kiépített névleges hidraulikai kapacitása: 18000 m3/d, továbbá 8000 m3/d tengelyen érkezı települési folyékony hulladékok kezelése is lehetséges. Pápa város csatornázottsága a 2015. szeptember 30-i kiépítettség alapján 95 %-os. A telephely a teljes agglomerációt (Pápa Tapolcafı, Borsosgyır, Kéttornyúlak városrészekkel, Dáka, Mihályháza, Nyárád, Mezılak, Békás-Pápadereske településeket) látja el. 3.01

A tevékenység során alkalmazott technológia: Szennyvíztisztító telep irányítása, technológiai mőveleteinek felügyelete A szennyvíztisztító telep irányítását, technológiai mőveleteinek felügyeletét a diszpécserközpontban lévı folyamatirányító számítógép végzi. A számítógép URH rádiórendszeren és SMS bejelzésen keresztül győjti a vidéki szennyvíztisztító telepek, szennyvízátemelık, a PRESSKAN szennyvízátemelı rendszer, valamint a pápai szennyvíztelep jeleit. Összegyőjti a szennyvíztisztító telep helyi PLC-inek jeleit és mért értékeit, ezekbıl vezérlı jeleket képez a beállított paraméterek és üzemállapotok figyelembevételével. Elvégzi a technológia felügyelt részének mőködtetését, és a naplózást. Lehetıséget biztosít a telepen kívüli rendszerek felügyeletére és a szükséges beavatkozások, összesítések elvégzésére is. Itt van lehetıség a mért értékek nyomtatására és az összegzések, valamint a paraméterek módosítására. Csatornahálózaton keresztül érkezı szennyvizek kezelése A városból a nyers szennyvíz 1-0-0 jelő 70/165 tojásszelvényő fıgyőjtın érkezik a telepre. A telepre érkezı szennyvíz mechanikai tisztítását elıször egy durva síkrács végzi. A durva rácsot villanymotor tisztítja. A keletkezett szemetet egy 4 m3-es konténerbe győjtik. A következı egység az átemelı (szivattyúház), amelybıl a szennyvíz nyomóvezetéken egy mechanikai tisztítóra folyik. A szivattyúk üzeme szabályozott, hogy a szennyvízfeladás a szennyvíztelep tisztítástechnológiai rendszere számára egyenletes legyen. Az átemelı szívóterébe és a mechanikai finomrácsainak fogadóterébe kialakuló vízszint befolyásolja az átemelı üzemét. A szennyvíz nyomóvezeték az átemelı épületébıl légvezetéken megy át a mechanikai tisztító épületébe. A mechanikai tisztítóra feladott szennyvíz a finomrácsokon halad át elıször. Három db 5 mmes résmérető finomrács lett beépítve. A rácsok hengeres szőrıpalásttal rendelkeznek, a paláston Ø5 mm lyukakkal. A paláston fennakadó szemetet egy spirális leszedı és kihordó csiga emeli a kihordó garatig. A leválasztott préselt, víztelenített szemét zárt surrantón keresztül jut a sínen gördülı fedeles konténerbe. A finomrácsokon átszőrt szennyvíz a tangenciális homokfogóba folyik normális üzem alatt, ahol kiválnak a szilárd szennyezık és a homokfogó aljába csúsznak. A homokfogó keverését egy függıleges tengelyő keverı végzi. A keverıtengely belsı terében mőködı mammutszivattyú feladata a homokfogó fenéklemezén átmenı függıleges gravitációs csövön juttatja a kiemelt zagyot a homokmosóra. A homokmosó mammutszivattyúit 2 db oldalcsatornás fúvók által termelt levegı mőködteti. A homokmosó az oda került zagyot ülepíti. A kiülepedett anyagokat csigás homokkihordó emeli ki, a csurgalékvíz a felsı peremen kialakított bukóélen át a csurgalékrendszerre folyik. A kiszőrt szennyezı itt is zárt surrantón

-3keresztül jut a tároló konténerbe. A konténerbe hulló rácsszemetet és homokot hypoval fertıtlenítik. A fertıtlenítést két hypoadagoló szivattyú biztosítja. A homokfogó elfolyó vize a homokfogók közé épített szimmetrikus vízelvezetı csatornába folyik és onnan a flotáló felé kiépített gravitációs légvezetéken a flotálóra vagy az azt megkerülı vezetékre folyik. A mechanikai szőrı berendezései az átemelı üzeméhez igazodnak, amikor az átemelı mőködik, akkor üzemelnek a fent említett gépek is. A mechanikai tisztítón átszőrt szennyvíz gravitációsan ráfolyik a KROFTA flotálóra, illetve a flotáló hidraulikai terhelhetıségét meghaladó hányad a szennyvízosztó (leválasztó) segítségével közvetlenül a biológiai tisztító egységre folyik. Mőködése során a Q<600-650 m3/h szennyvíz mennyiségig az osztó úgy mőködik, hogy a flotáló tápcsöve tolózárjának nyitásakor a teljes szennyvízmennyiség a berendezésbe folyhasson, illetve a tolózár zárt állapotában a víz automatikusan a biológiai fokozat felé folyjon. Az ezt meghaladó szennyvíz mennyiség esetében az osztó úgy mőködik, hogy a flotáló max. teljesítményét meghaladó mennyiséget a biológiai tisztító felé küldi. A flotálóhoz vezetı nyomócsövön helyezkedik el az induktív mennyiségmérı, mely az érkezı térfogatáramok mérését végzi és szolgáltatja azon információkat, melyek a flotáló üzemrendjét határozzák meg. A nyomócsövön történik a vasvegyület nyomócsıbe adagolása. A KROFTA flotáló zsír-olaj-lebegıanyag valamint a kémiai oxigénigény terhelés csökkentését a mechanikai elıtisztítás utáni (durva-, finomrács-homokfogó) flotációs technológiával valósítja meg. A flotáló diszperzvizes, recirkulációs technológiát valósít meg, a kollocidok fémsókkal és polielektrolittal történı flokkulálása után. A kiflotált lebegıanyag folyamatos eltávolítását a berendezés különleges flotátum leszedı szerkezete végzi. A flotátum, melynek viszonylag magas a szárazanyag tartalma elıstabilizálásra, majd víztelenítésre kerül. Szabadban elhelyezett berendezések: a két kazettás flotátum acél fogadó tartály, a mészhidrát bekeverı egység, tároló egység (nincs üzemben), valamint a vasvegyület tároló. A vasvegyület tároló kármentıként kialakított korrózióvédelemmel ellátott vasbeton kármentıben helyezkedik el. A kármentı hıtechnikai és biztonságtechnikai okokból fedett, de oldalról nyitott. A KROFTA berendezés alépítményének víztelenítését külön összefolyó biztosítja, így az esetleges tömítetlenségek, vagy egyéb okokból kikerülı folyadékok eltávolítása lehetséges a telepi csatornahálózatba. A csurgalékvizek fogadását a már meglévı csurgalékvíz-csatorna biztosítja és juttatja el a vizeket a szennyvíztisztító rendszer elejére. A KROFTA berendezés, mint gép alapvetıen két üzemállapotban mőködik. A két diszperzvizes kör energiatakarékos üzemet tesz lehetıvé, tekintettel az iparból származó szennyezıanyagok éjszakai és hét végi hiányára. A flokkuláló vegyszerek adagolása az érkezı hozamhoz hozamarányosan illeszkedik, a flotátum eltávolításához igazítható, de beállítása kézi vezérléssel valósul meg. A szennyvíz a flotálóról a biológiai mőtárgyhoz tartozó elılevegıztetı - foszformentesítı mőtárgyba, majd hosszanti átfolyású elıülepítıbe kerül. Az elımechanikán átfolyt szennyvízbıl az elıülepítıben kiülepednek az ülepíthetı, fıleg szerves szennyezések. Nyersiszap keletkezik, amit gravitációsan (a fölös iszappal együtt mint kevert iszap) a meglévı centrifugával víztelenítik. Az elıülepítı medencében visszatartott és az iszapelvezetı vályúba emelt iszap motorikus szerelvénnyel vezérelt módon egy túlfolyóval ellátott átemelı aknába folyik, ahonnan átemelésre jut sőrítésre a régi elıülepítı medencébe. Az elıülepítıhöz tartozó szívó-kotró szerkezete zsíruszadék lefölözıvel ellátott.

-4A lefölözött uszadék külön aknába kerül, és a flotáló üzemeltetése idején a flotálóra kerül, ha a flotáló nem üzemel, akkor a centrifugán víztelenítik. Az uszadékgyőjtı akna tartalmát szivattyúval továbbítják a meglévı fekvıhengeres sőrítı tartályokba. Az elıülepítıt elhagyó szennyvíz gravitációsan folyik át a denitrifikáló anoxikus medencébe. A denitrifikálás elıdenitrifikáló rendszerő, tehát a tisztítási sorban késıbb sorra kerülı nitrifikálás során keletkezı nitrátot recirkulációs víz+iszap juttatja vissza az anoxikus medencébe. A biológiai tisztítás befejezı lépése az aerob oxidáció, amikor a szennyvíz denitrifikálásából megmaradt szerves anyag tartalma és az eddigi lépések során nem változó ammóniaszennyezés oxidálódik. A denitrifikáló medencébıl a vizes iszap szuszpenzió zsilip tolózárakon keresztül gravitációsan folyik át a 2 db párhuzamos telepítéső levegıztetı medencébe. Az oxigén bevitel 2 db gumimembrán diffúzorral történik. Az elıírt oldott oxigén koncentráció az oxikus medencékbe telepített 1-1 oxigénmérı jele alapján a légfúvó fordulatszámának a vezérlésével, illetve a fúvók szükség szerinti ki-be kapcsolásával szabályozható. A fúvógépházban 3 db légfúvó található, egynek közülük a fordulatszámát szabályozni lehet. Az elvezetıben a vízszintet az elvezetı vályú szélére erısített bukó magassága határozza meg. Az elvezetı vályúból a medence DNY-i oldalán folyik ki a tisztított víz+iszap szuzpenzió, ill. zárt csövön folyik a DORR utóülepítıbe. A kiülepedett iszap recirkulációs vezetéken gravitációsan folyik át, az iszap átemelı aknába. Míg a tisztított víz bukón keresztül a győjtıvályúba és onnan a befogadóba folyik (Mezılaki-Séd). Az utóülepítı felszínére esetlegesen felúszó eleveniszap jellegő uszadék eltávolítására külön szivattyúval mőködtetett fölözıszerkezet szolgál. Az uszadék elvétele szakaszosan történik. Szippantott szennyvizek fogadására és kezelésére A telep alkalmas a szippantott szennyvizek fogadására és kezelésére is. A technológiai kialakítása a következı szempontok figyelembevételével történt: −

érkezı szennyvíz szakaszos beszállítása

−

hosszú kihordási szünet (éjjel, hétvégén)

−

erıs minıségi ingadozások kiegyenlítése

−

egyszerő, szakaszos üzemmódban is hatásos technológiai gépészet alkalmazása

A szippantott szennyvíz napi mennyisége kb. 50 m3/d, kezelésére egy 200 m3-es medence áll rendelkezésre. Rács és lejtıakna szolgál a rácsszemét felfogására. A levegıztetést egy EMU FA 107-275 típusú szivattyúra szerelt ejektor végzi. A medencébıl egy szivattyú emeli az elıtisztított szennyvizet a durvarács elé. Az iszapzsompból szippantókocsival emeljük ki az iszapot és juttatjuk a sőrítıbe. A biológiai tisztítófokozatban keletkezı fölös eleveniszap elvételére nagykörös iszaprecirkulációs aknába telepített 2 db fölös eleveniszap elvevı szivattyú szolgál. A fölösiszap elvétel szakaszos üzemő, a szivattyúk kézi indításúak. Az iszapelvétel során tekintettel kell lenni: −

az iszapsőrítı teltségére

−

az iszapvíztelenítı centrifuga mőködésére,

−

az eleveniszap levegıztetı térbeni koncentrációjára

Az elıülepítıben, illetve az utóülepítıben keletkezı iszapok sőrítése pálcás iszapkotróval rendelkezı iszapsőrítıben történik. Az iszapsőrítıbıl az iszaphomogenizáló medencébe kerül a sőrített iszap. Az iszapsőrítıben keletkezı 3-4 % szárazanyag tartalmú iszapot az iszapvíztelenítı gépházban elhelyezett 2 db iszapvíztelenítı centrifuga vízteleníti.

-5A feladott iszap mennyisége hétköznap kb. 200 m3. A centrifugáról lejövı víztelenített iszap 25-30 m3/d, amely 20-23 % szárazanyag tartalmú. A víztelenített szennyvíziszap a centrifugaház melletti rakodótérre beálló traktor vontatta pótkocsira kerül egy zárt surrantón keresztül. A szennyvíziszap szállítása ezzel történik a komposztáló telep kezelıterére. A komposzt alapanyagok összekeverése itt történik. A komposztáló telep a szennyvíztisztító telep ÉNY-i részén található. Komposztálás A 0977/2 hrsz.-ú ingatlanon a komposztálási tevékenységet a 3798/2013. ügy- és 49646/2013. iktatószámon kiadott hulladékgazdálkodási engedély alapján az Agro-Hum Környezetvédelmi, Termékelıállító és Szolgáltató Kft. végzi. A víztelenített szennyvíziszap kb. 23 % m/m szárazanyag tartalmú, a C:N arány 5:10 közötti, ami nem felel meg a komposztálás optimális körülményeinek. A megfelelı fizikai állapot kialakítása végett lignócellulóz- alapú (főrészpor) melléktermékeket kevernek az iszaphoz. Továbbá Biomass kappa oltóanyagot használnak a komposztálás beindításához. A Biomass kappa oltóanyag 6-8 mikróba fajt tartalmaz, így a komposztálás irányítottá válik, és a bevitt starterkultúrával rövidebb idı alatt keletkezik stabil, jó minıségő komposzt. A kezelıtéren főrészporból 3-3,5 m szélességő vályú alakú ágyak kerülnek kialakításra, a pótkocsiról ezekbe történik a szennyvíziszap ürítése. A szennyvíziszapot főrészporral le kell fedni és egy hétig szikkad. Ezt követıen a prizma felszínére történik egyenletes rétegben az oltóanyag terítése, majd a szervestrágya szóróval 3-3,5 m talpszélességő, 2 m magas prizmákba kell rakni, miközben az alapanyagok homogénen összekeverednek. Az elsı, harmadik és hatodik héten a prizmákat át kell kevergetni. A 10. hetet követıen a félkész komposzt a kezelıtérrıl az utóérlelı térre szállítható, ott gúla alakú prizmába rakva tárolható. A kész komposzt a mezıgazdasági kihelyezés elıtt minısítésre kerül. 4.00

Elıírások:

4.01

A Pápa, Szabó Dezsı u. 36. szám alatti 4678/4-5 hrsz-ú szennyvíztisztító telephelyre megállapított zajkibocsátási határérték: -

a Pápa, 0993/10 hrsz-ú lakóház védendı homlokzatai elıtt 2 m-re. nappal (06-22 óráig) 60 dB(A) éjjel (22-06 óráig) 50 dB(A)

4.02

Kötelezem az üzemeltetıt az 4.01 pontban szereplı határértékeknek a jelen határozat jogerıre emelkedését követı mindenkori megtartására.

4.03

A megállapított zajkibocsátási határértékek teljesítési határidın túli túllépése zajbírság fizetési kötelezettséget von maga után.

4.04

Az üzemeltetı a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkezı minden olyan változást, amely a zajterhelés megváltozását eredményezheti, 30 napon belül fenti határozatszámra való hivatkozással köteles Környezetvédelmi Hatóságnak bejelenteni.

4.05

Jelen határozatban megállapított zajkibocsátási határérték az érintett telephely mőködéséig, illetve a zajhatárérték módosulását eredményezı változás bekövetkezéséig érvényes.

4.06

A gépi berendezések, zajforrások folyamatos karbantartásával, mőszaki állapotának figyelemmel kísérésével kell biztosítani a zajkibocsátás minimalizálását.

4.07

Fejlesztés esetén a telephelyi technológiát, az alkalmazott gépeket, telepített berendezéseket, egyéb eszközöket az elérhetı legjobb technika szerint, a környezeti zajkibocsátás minimalizálására alkalmas módon kell megválasztani.

4.08

A tevékenység során keletkezı hulladékok kizárólag az adott hulladék kezelésére engedéllyel és feljogosítással rendelkezı szervezetnek adható át további kezelésre.

-64.09

Az Engedélyes köteles tevékenysége során keletkezı veszélyes és nem veszélyes hulladékokról hulladéktípusonként, anyagmérleg alapján és technológiánként naprakész nyilvántartást vezetni, valamint adatot szolgáltatni.

4.10

A hulladékképzıdés megelızése és a hulladékgazdálkodás során a hulladékhierarchia elsıbbségi sorrendként történı alkalmazására kell törekedni.

4.11

A hulladék hasznosítására, ártalmatlanítására – a környezeti és gazdasági hatékonyság figyelembevételével kiválasztott – lehetı legközelebbi, arra alkalmas létesítményben kerülhet sor.

4.12

Az Engedélyes köteles a tevékenysége során keletkezı hulladékot a kezelésre történı elszállítás érdekében – amennyire az mőszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontból megvalósítható – elkülönítetten győjteni. Az elkülönítetten győjtött hulladékot más hulladékkal vagy eltérı tulajdonságokkal rendelkezı más anyagokkal összekeverni tilos.

4.13

A 1. számú mellékletben feltüntetett légszennyezı diffúz forrás mőködési engedélyét, a határozat 1. számú mellékletében meghatározott üzemeltetési feltételekkel, a határozat 4.15 – 4.22 pontokban szereplı elıírások betartásával, a 4.14 pont szerinti érvényességi idıvel megadottnak tekintem.

4.14

A 4.13 pont szerinti légszennyezı diffúz forrás mőködési engedély érvényességi ideje: 2021. május 31.

4.15

A diffúz forrás a lehetı legkevesebb légszennyezı anyag levegıbe juttatásával alakítható ki, mőködtethetı és tartható fenn. Az üzemeltetı köteles a diffúz forrás mőködtetése, fenntartása során a diffúz forrás környezete és az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodni.

4.16

Az üzemeltetı köteles – a levegıterheléssel járó tevékenység fennállásáig – a tényleges légszennyezıanyag kibocsátásról minden év március 31-ig LM - légszennyezés mértékérıl elektronikus úton éves levegıtisztaság – védelmi jelentést tenni.

4.17

A levegıtisztaság-védelmi alapbejelentésben bekövetkezı változásokról az üzemeltetı köteles elektronikusan, ügyfélkapun keresztül LAL - levegıtisztaság-védelmi adatszolgáltatást tenni és ezzel egyidejőleg a Fejér Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Fıosztálya (a továbbiakban: Környezetvédelmi Hatóság) részére a változás bekövetkezésétıl számított 30 napon belül 1 példányban az engedélykérelmet és az elektronikus befogadást igazoló nyugtát megküldeni.

4.18

A tevékenység végzése során a technológiai elıírások betartásával a lakosságot zavaró bőzhatás kialakulását meg kell akadályozni.

4.19

Az üzemeltetı köteles a jelen határozatban meghatározott diffúz forrásáról és az ehhez tartozó technológiai berendezések üzemvitelérıl a vonatkozó jogszabályi elıírások szerinti üzemnaplót folyamatosan vezetni.

4.20

A rendeltetésszerő üzemeltetéstıl eltérı üzemi állapot (üzemzavar) esetén az üzemeltetı köteles a történteket, beleértve az üzemzavar megszüntetésére tett intézkedéseket az üzemnaplóban rögzíteni. A diffúz forrás üzemnaplóját, valamint az éves jelentéseket az üzemeltetı az adatrögzítéstıl számított öt évig köteles megırizni.

4.21

A rendeltetésszerő üzemeltetéstıl eltérı üzemi állapot (üzemzavar) esetén az üzemeltetı köteles a Környezetvédelmi Hatóságot haladéktalanul értesíteni, a történteket az üzemnaplóban rögzíteni, és ezzel egyidejőleg a kárelhárítási munkálatokat megkezdeni.

4.22

A légszennyezés mértéke éves jelentésnek, az adatlap adatainak megváltoztatása esetén a levegıtisztaság-védelmi változásjelentésnek, határidıre történı be nem nyújtásának esetén a Környezetvédelmi Hatóság levegıtisztaság-védelmi bírság megfizetésére kötelezi az üzemeltetıt.

-75.00 5.01

Szakkérdések: Talajvédelmi szakkérdések vizsgálata alapján rögzített elıírás −

5.02

A tárgyi terület környezetében elhelyezkedı mezıgazdasági területeken a termıföld minıségében kárt okozni és a talajvédı gazdálkodás feltételeit korlátozni nem lehet. Erdészeti szakkérdések vizsgálata alapján rögzített elıírások −

Amennyiben az erdıterületen az üzemeltetési munkálatokkal összefüggésben fakitermelésre lenne szükség azt csak erdıterv módosító határozat birtokában, a fakitermelés elızetes bejelentésének erdészeti hatóság általi tudomásulvétele után végezhetı.

−

Amennyiben a telephelyen történı munkálatok során erdıgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen lévı vagy az Adattárban nem szereplı külterületi ingatlanon található, az erdészeti hatóság hatáskörébe tartozó faállomány kitermelése szükséges, akkor az csak a Veszprém Megyei Kormányhivatal Földmővelésügyi és Erdıgazdálkodási Fıosztály Erdészeti Osztályára elızetesen benyújtott fásításban tervezett fakitermelés bejelentés erdészeti hatóság általi tudomásulvétele után végezhetı.

−

Amennyiben a szennyvíztisztító telep illetve annak szomszédságában lévı külterületi ingatlanokon terveznek fásítás telepítését, amely a megvalósulás után az erdészeti hatóság hatáskörébe fog tartozni, akkor azt – az erdészeti hatóság központi szerve által rendszeresített, és a honlapján közzétett formanyomtatványon – legalább az elsı kivitel megkezdése elıtt 45 nappal elızetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóságnak. A telepítés a bejelentés erdészeti hatóság általi tudomásulvétele után végezhetı. Fásítás telepítésének bejelentése helyett a telepítı kérelmezheti az erdészeti hatóságtól a telepítés engedélyezését.

−

A szennyvíztisztító telep üzemeltetése során a szomszédos ingatlanok erdıterületeibe és fásításaiba tilos hulladékot elhelyezni, valamint a talajt ért károsító hatások megszüntetésérıl és következményeinek felszámolásáról az üzemeltetınek gondoskodni kell. 6.00 A környezetvédelmi mőködési engedély 2026. május 31-ig érvényes. 7.00 A környezetvédelmi mőködési engedély egyéb, más jogszabály által elıírt engedély beszerzése alól nem mentesít. 8.00 Az Engedélyes az igazgatási szolgáltatási díjat megfizette, egyéb eljárási költség nem merült fel. 9.00 A Környezetvédelmi Hatóság jelen határozatban szereplı kötelezettségek önkéntes teljesítésének elmaradása esetén végrehajtási eljárás keretében teszi meg a szükséges intézkedéseket. 10.00 Jelen határozatommal megkeresem a tevékenységgel és hatásterületével érintett település (Pápa) önkormányzatának jegyzıjét, hogy gondoskodjon a határozat helyben szokásos módon történı közlésérıl és a közlést követıen a határozat kifüggesztésének és a levételének napjáról a Környezetvédelmi Hatóságot haladéktalanul tájékoztassa. 11.00 Elrendelem, hogy az ügyfelek tájékoztatásáért felelıs személy a határozat kiadmányozását követıen haladéktalanul gondoskodjon a határozatnak a Környezetvédelmi Hatóság hirdetıtábláján történı kifüggesztésérıl, illetve az internetes honlapján, valamint központi rendszeren való közzétételérıl. 12.00 A szakhatósági állásfoglalás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, az jelen döntésem elleni fellebbezés keretében támadhatók meg. Döntésem ellen a közléstıl számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Fıfelügyelıséghez (továbbiakban: Fıfelügyelıség) címzett, de hozzám benyújtott – igazgatási szolgáltatási díjköteles − fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezést a Fıfelügyelıség bírálja el.

-8A jogorvoslati eljárás díja a megfizetett igazgatási szolgáltatási díj 50 %-a. A civil szervezetek esetében, ha az engedélyezési eljárás nem a civil szervezet kérelmére indul, a jogorvoslati eljárás díja a megfizetett igazgatási szolgáltatási díj 1%-a.

INDOKOLÁS

A Fejér Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Fıosztályán (továbbiakban: Környezetvédelmi Hatóság), a 2015. november 11. napján érkeztetett Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35700/13481-1/2015.ált. számú végzésével áttett Pápai Víz- és Csatornamő Zrt. (továbbiakban: Zrt.) által benyújtott kérelem alapján, KTF-22777/2015. ügyszámon közigazgatósági hatósági eljárás indult, a Pápa 0977/2 és 4678/4-5 hrsz.-ú ingatlanokon lévı szennyvíztisztító telep (KTJ: 100431499, EOVX: 221765, EOVY: 528470) teljes körő környezetvédelmi felülvizsgálata tárgyában. A kérelem mellékleteként benyújtott „Teljes Körő Környezetvédelmi Felülvizsgálat 2015. Pápai Vízés Csatornamő Zrt.” címő dokumentáció (továbbiakban: dokumentáció) a Grünvald Mérnökiroda állította össze. A beadványt áttanulmányozva a Környezetvédelmi Hatóság megállapította, hogy a kezdeményezett eljárás díjköteles, azonban az igazgatási szolgáltatási díj nem került teljes mértékben megfizetésre. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015.(III. 31.) FM rendelet (továbbiakban: Díjr.) 2. § (1) bekezdésére figyelemmel igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, a Díjr. 1.-4. sz. mellékleteiben meghatározott eljárásokért. A Díjr. 2. sz. mellékletének 14. pontja [A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdésében foglalt felülvizsgálat: Az 1-12. pontban foglalt díjtétel 50%-a] és a 2. sz. mellékletének 10. pontja [Egyéb közösségi szolgáltatás a 10.1. pont kivételével: 1350000 Ft], továbbá a Díjr. 2. § (2) bekezdése alapján 675000,- Ft, azaz hatszázhetvenötezer forint az igazgatási díj mértéke. A Zrt. kérelmében az eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megfizetését nem igazolta, melyre tekintettel a Környezetvédelmi Hatóság 72399/2015. iktatószámú végzésében a díj megfizetésére szólította fel, melyet Zrt. 74728/2015. iktatószámon teljesített. A beadványt és mellékleteit áttanulmányozva megállapítottam, hogy az nem felelt meg a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (továbbiakban: Ket.) 36. § (1) bekezdésében foglaltaknak, mert nem tartalmazza teljes körően az e jogszabályban, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben (továbbiakban: R.) meghatározottakat. Fentiekre tekintettel a Környezetvédelmi Hatóság a 72399/2015., 78160/2015., 9653/2016. iktatószámú végzéseiben hiánypótlásra hívta fel a Zrt.-t, aki a 76479/2015., 2926/2016., 17651/2016., 18176/2016. iktatószámokon érkeztetett beadványaival teljesítette a hiánypótlási végzésekben elıírtakat. A Környezetvédelmi Hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (továbbiakban: Ket.) 29. § (6) bekezdésének megfelelıen 2016. január 22-én hirdetményt tett közzé a honlapján, a hirdetıtábláján és a központi rendszeren. A hirdetményt, a kérelmet és mellékleteit 4007/2016. iktatószámú levele mellékleteként megküldte a tevékenységgel, és a hatásterülettel érintett Pápa Város Jegyzıjének, hogy gondoskodjon a közhírré tételrıl. A 4007/2016. iktatószámú levelével a Környezetvédelmi Hatóság elektronikus formában értesítette az eljárás megindításáról a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által

-9mőködtetett adatbázisban szereplı civil szervezeteket a Ket. 29. § (3) bekezdés b) pontja és (5) bekezdése alapján. A tárgyi eljárásba környezetvédelmi érdekek képviseletére alakult civil szervezet ügyféli minıségben történı részvételi szándékát a Környezetvédelmi Hatóságra nem jelentette be. A Környezetvédelmi Hatóság tárgyi engedélyezési eljárásba a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésérıl szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 28. § (1) bekezdés alapján, az 5. sz. melléklet I. táblázatában foglalt szakkérdések tekintetében a 4010/2016. iktatószámú levelével bevonta a nevesített közigazgatási szerveket, amelyek az alábbiak szerint nyilatkoztak: A Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Fıosztály a a VE/0001/00359-2/2016. ügyiratszámú feljegyzésében a tervezett tevékenység végzéséhez közegészségügyi szempontból kifogást nem emelt. Indokolása szerint: „A Fejér Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Fıosztálya a Pápai Víz- és Csatornamő Zrt. (8500 Pápa, Vízmő u. 2.) kérelme alapján szakkérdések tekintetében közegészségügyi véleményt kért a Veszprém Megyei Kormányhivataltól a Pápa 0977/2 és 4678/4-5 hrsz.-ú ingatlanokon üzemelı szennyvíztisztító telep teljes körő környezetvédelmi felülvizsgálata ügyében. A http://kdtktvf.zoldhatosag.hu/go.php?31ce83e2998de828 webcímen digitálisan rögzített dokumentációt közegészségügyi szakmai szempontok vonatkozásában a népegészségügyi feladatkörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal áttekintette. A Grünwald Mérnökiroda által összeállított dokumentációt áttanulmányozva megállapította, hogy az abban foglaltak eleget tesznek a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletnek, valamint a hatályos közegészségügyi rendelkezéseknek. A népegészségügyi feladatkörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésérıl szóló 71/2015. (III.30.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdés 5. melléklet I. táblázatában meghatározott szakkérdések tekintetében a teljes körő környezetvédelmi dokumentációban foglaltakkal szemben, közegészségügyi szempontból kifogást nem emel.” A Veszprém Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Fıosztálya VEF/001/00081-2/2016. ügyiratszámú feljegyzésében a kérelmezett tevékenységhez talajvédelmi szakkérdésben az 5.01 pontban rögzített kikötés mellett hozzájárult. Indokolása szerint: „A talajvédelmi hatóságot a Fejér Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Fıosztálya (továbbiakban: környezetvédelmi hatóság) kereste meg a Pápai Víz- és Csatornamő Zrt. (8500 Pápa, Vízmő u. 2.) Ügyfél kérelmére, a Pápa 0977/2 és 4678/4-5 hrsz-on mőködı szennyvíztisztító telep teljes körő környezetvédelmi felülvizsgálatához talajvédelmi szakkérdésben vélemény kiadása ügyében. A határozat kiadásának alapja a Grünwald Mérnökiroda által készített Teljes Körő Felülvizsgálati Tervdokumentáció, amely alapján a talajvédelmi hatóság a rendelkezı részben nyilatkozott. A tervdokumentáció szerint a telep közvetlenül nem gyakorol hatást termıföldre, mert zárt rendszer. A keletkezı végtermék víztelenített szennyvíziszap, amelybıl meghatározott technológiával komposztot készítenek. A komposzt forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezik és termésnövelı anyagként kerül felhasználásra termıföldön. Fentiek alapján a szükséges elıírások betartása mellett a termıtalaj szennyezése kizárható, ezért a talajvédelmi hatóság a szakkérdésre a rendelkezı részben foglaltak szerint adta meg véleményét. A talajvédelmi hatóság hatáskörét a termıföld védelmérıl szóló 2007. év CXXIX. tv. 32.§ (1) bekezdése, a megyei kormányhivatalok mezıgazdasági feladatainak meghatározásáról szóló 68/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése, valamint a a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésérıl szóló 71/205. (III.30.) Kormányrendelet

- 10 28. § (1) bekezdése, illetékességét a fıvárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fıvárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairólhttp://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=85989.290128 - foot1 szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 21. § (1) bekezdése állapítja meg.” A Veszprém Megyei Kormányhivatal Földmővelésügyi és Erdıgazdálkodási Fıosztálya VEG/01/00588-2/2016. ügyiratszámú Feljegyzésében a kérelmezett tevékenységhez erdészeti szempontból az 5.02 pontban rögzített kikötéssekkel hozzájárult. Indokolása szerint: „A fent hivatkozott szakkérdés tekintetében, mint szakmai ismerettel rendelkezı szervezeti egység az alábbi állásfoglalást teszem. A Pápa 0977/2 és 4678/4-5 hrsz.-ú ingatlanokon lévı szennyvíztisztító telep Pápa 0977/2 b hrsz.-ú ingatlanja erdı mővelési ágú terület és Országos Erdıállomány Adattárban (a továbbiakban: Adattár) Pápa 54 A és B erdırészletként szerepel. A dokumentáció szerint az erdıterületeken nem terveznek változtatásokat. Amennyiben az erdıterületen az üzemeltetési munkálatokkal összefüggésben fakitermelésre lenne szükség azt csak erdıterv módosító határozat birtokában, a fakitermelés elızetes bejelentésének erdészeti hatóság általi tudomásulvétele után végezhetı. Amennyiben a telephelyen történı munkálatok során erdıgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen lévı vagy az Adattárban nem szereplı külterületi ingatlanon található, az erdészeti hatóság hatáskörébe tartozó faállomány kitermelése szükséges, akkor az csak a Veszprém Megyei Kormányhivatal Földmővelésügyi és Erdıgazdálkodási Fıosztály Erdészeti Osztályára elızetesen benyújtott fásításban tervezett fakitermelés bejelentés erdészeti hatóság általi tudomásulvétele után végezhetı. Amennyiben a szennyvíztisztító telep illetve annak szomszédságában lévı külterületi ingatlanokon terveznek fásítás telepítését, amely a megvalósulás után az erdészeti hatóság hatáskörébe fog tartozni, akkor azt – az erdészeti hatóság központi szerve által rendszeresített, és a honlapján közzétett formanyomtatványon – legalább az elsı kivitel megkezdése elıtt 45 nappal elızetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóságnak. A telepítés a bejelentés erdészeti hatóság általi tudomásulvétele után végezhetı. Fásítás telepítésének bejelentése helyett a telepítı kérelmezheti az erdészeti hatóságtól a telepítés engedélyezését. A szennyvíztisztító telep üzemeltetése során a szomszédos ingatlanok erdıterületeibe és fásításaiba tilos hulladékot elhelyezni, valamint a talajt ért károsító hatások megszüntetésérıl és következményeinek felszámolásáról az üzemeltetınek gondoskodni kell. Indokolás A szennyvíztisztító telep üzemeltetése során amennyiben a Pápa 0977/2 a hrsz.-ú ingatlanon az Adattárban nem szereplı külterületi ingatlanon található, az erdészeti hatóság hatáskörébe tartozó fa vagy faállomány kitermelése szükséges, akkor – az erdırıl, az erdı védelmérıl és az erdıgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 70. § (2) bekezdése alapján – a fakitermelés csak a Veszprém Megyei Kormányhivatal Földmővelésügyi és Erdıgazdálkodási Fıosztály Erdészeti Osztálynál elızetesen az Evt. végrehajtására kiadott 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 43. § (1) bekezdése szerinti formanyomtatványon benyújtott fásításban tervezett fakitermelés bejelentés erdészeti hatóság általi tudomásulvétele után végezhetı. A dokumentáció alapján: „Cél az erdısáv minél további fenntartása, teljes letermelése csak komoly faállományi egészségi állapotromlás esetén következik be. Ezután azonnali felújítása következik, hasonló kivitelezésben. 1999.: 0977/1 hrsz 15.105 m2 Telepített fa: Akác További területeket kívánnak erdısíteni, jelentıs lépéseket tesznek a szennyvíztisztító telep és a várost elválasztó 16.500 m2 földterület erdısítésére.”

- 11 Az Evt. 6. § (1) b) bekezdésében szabályozott erdı telepítése az erdészeti hatóság által jóváhagyott erdıtelepítési-kivitelezési terv, a 12. §-ban szabályozott fásítás telepítése az erdészeti hatóság által tudomásul vett bejelentés alapján végezhetı. Az erdı és fásítás telepítésének részletes szabályait az Evt. 44-50. §-a, ill. a Vhr. 25-26. §-a írja elı. Az erdıtelepítés során alkalmazható fa- és cserjefajok a tervdokumentáció részét képzı termıhely-feltárási szakvélemény alapján tervezhetık meg. A zajvédelmi hatásterületen belül az Adattárban az alább erdıterületek találhatók: Pápa 4678/10 hrsz.-ú ingatlanon Pápa 45 A, B, CE, NY1 és NY2 erdırészletek . A hatásterületen található erdıállományok a dokumentáció alapján a tervezett tevékenység miatt csak igen alacsony mértékő kedvezıtlen zaj- és rezgésterhelésnek, valamint por- és légszennyezésnek lesznek kitéve, az élıvilágra gyakorolt hatás elviselhetı. Mindezek alapján elmondható, hogy a Pápa 0977/2 és 4678/4-5 hrsz.-ú ingatlanokon lévı szennyvíztisztító telep üzemeltetése a faállományok növekedését és egészségi állapotát, valamint az erdei életközösséget károsan nem befolyásolják. A feltételek elıírásakor - az erdıterv-módosítására vonatkozóan az Evt. 40. § (3) bekezdése alapján, - a fakitermelés elızetes bejelentésére vonatkozóan az Evt. 41. § (1) bekezdése alapján, - a fásításból történı fakitermelés bejelentésére vonatkozóan az Evt. 4. §-a, az Evt. 12. §-a, az Evt. 70. § (2) bekezdése és az Evt. végrehajtására kiadott 153/2009.(XI.13.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 43. § (7) bekezdése valamint a Vhr. 1. számú melléklete; - az erdıtelepítésre vonatkozó feltételt az Evt. 44. §-a, míg a fásítás telepítésére vonatkozót az Evt. 47. § (1) és (4) bekezdései, valamint az Evt. végrehajtására kiadott 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet 26. § (3) és (6) bekezdései alapján, - a káros tevékenységek elleni védelemre vonatkozóan az Evt. 61. § (1) bekezdés b) pontja valamint az Evt. 12. § (2) bekezdése; - a talajvédelemre vonatkozóan az Evt. 62. § (3) bekezdése valamint az Evt. 12. § (2) bekezdése alapján jártam el. Állásfoglalásomat a megyei kormányhivatalok mezıgazdasági szakigazgatási feladatainak meghatározásáról szóló 68/2015. (III.30.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdés állapítja meg, illetékességemet a rendelet 2. § (2) bekezdése biztosítja.” A Veszprém Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Fıosztály, Építésügyi Osztálya VEB/005/491-2/2016. ügyiratszámú feljegyzésében az alábbiakat közölte: „A Fejér Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Fıosztály (a továbbiakban: Környezetvédelmi Hatóság) a Pápai Víz- és Csatornamő Zrt. (8500 Pápa, Vízmő u. 2.) nevére szóló, a Pápa 0977/2 és 4678/4-5 hrsz-ú ingatlanokon lévı szennyvíztisztító telep egységes környezethasználati engedélyének felülvizsgálati eljárásában 2016. január 25-én megkereste a Veszprém Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Fıosztály Építésügyi Osztályát, hogy a területrendezési tervekkel való összhang szakkérdését vizsgálja meg. Az ügyet megvizsgálva megállapítottam, hogy szennyvíztisztító telep vonatkozásában a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeirıl, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr1.) az állami fıépítész részére nem ad felhatalmazást az Országos Területrendezési Tervrıl szóló 2003. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: OTrT) és Veszprém Megye Területrendezési terve megállapításáról szóló Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyőlésének 5/2011. (II. 28.) önkormányzati rendelettel módosított 5/2005. (V. 27.) rendeletének (a továbbiakban: VMTrT) rendelkezéseivel való összhang vizsgálatára. Indokolás:

- 12 A Környezetvédelmi Hatóságnál a Pápai Víz- és Csatornamő Zrt. által benyújtott, a Grünvald Mérnökiroda által készített, a Pápa 0977/2 és 4678/4-5 hrsz-ú ingatlanokon lévı szennyvíztisztító telep teljes körő környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációja alapján 22777/2015. ügyszámon közigazgatási hatósági eljárás indult. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésérıl szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr2.) 28. § (1) bekezdése alapján, a környezetvédelmi hatáskörében eljáró kormányhivatal elsıfokon az 5. melléklet I. táblázatában meghatározott szakkérdéseket is vizsgálja, ha az 5. melléklet I. táblázata szerinti elızetes vizsgálati, környezeti hatásvizsgálati, egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban, az összevont eljárásban valamint az egységes környezethasználati engedélynek a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20/A. § (4) és (6) bekezdése szerinti felülvizsgálatára irányuló eljárásban az 5. melléklet I. táblázatában megjelölt feltételek fennállnak. A szakkérdés vizsgálatához szükséges iratok, dokumentáció elérhetıségét (http://kdtktvf.zoldhatosag.hu/go.php?31ce83e2998de828) a Környezetvédelmi Hatóság megadta. A Kr2. 28. § (1) bekezdése és az 5. melléklet I. táblázat 9. pontja alapján a területrendezési tervekkel (OTrT, VMTrT) való összhang tekintetében a szakkérdést az állami fıépítészi hatáskörében eljáró kormányhivatal vizsgálja, ha az a Kr1. szerint országos vagy térségi jelentıségő mőszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények megvalósítására, valamint azok jelentıs módosítására irányul. A szennyvíztisztító telep a Kr1. 7. számú mellékletének II./A.) fejezet 1.3. pontja szerint nem minısül a területrendezési tervekben országos, illetve térségi jelentıségő mőszaki infrastruktúra hálózati elemnek, ezért azt állapítottam meg, hogy nincs lehetıségem az összhang vizsgálatára.” A Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya VE-09D/EOH/00283-3/2016. ügyiratszámú Feljegyzésében a kérelmezett tevékenységhez örökségvédelmi szempontból kikötés nélkül hozzájárult. Indokolása szerint: A Fejér Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Fıosztályától (8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 1.) a Pápa 0977/2 és 4678/4-5 hrsz.-ú ingatlanokon lévı szennyvíztisztító telep engedélyezési eljárása ügyében szakkérdés vizsgálatára vonatkozó megkeresés érkezett Hivatalomhoz. A rendelkezésemre álló iratok alapján megállapítottam, hogy az eljárás tárgyát képezı létesítménnyel érintett terület (Pápa 0977/2 és 4678/4-5 hrsz.) nyilvántartott vagy védett kulturális örökségi elemet nem érint. Megállapítottam, hogy a létesítmény a kulturális örökség védelmérıl szóló 2001. évi LXIV. (XII. 20.) törvényben (a továbbiakban: Kötv.) és a régészeti örökség és a mőemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) Korm. rendeletben (a továbbiakban Kr.) rögzített követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint megfelel. Felhívom az engedélyes figyelmét, hogy a Kötv. 24. § (2) bekezdésében foglaltak értelmében amennyiben a kivitelezés során régészeti feltárás nélkül régészeti emlék, lelet vagy annak tőnı tárgy kerül elı, a felfedezı, a tevékenység felelıs vezetıje, az ingatlan tulajdonosa, az építtetı vagy a kivitelezı köteles, az általa folytatott tevékenységet azonnal abbahagyni, a jegyzı útján a Hivatalnak azt haladéktalanul bejelenteni, amely arról haladéktalanul tájékoztatja a mentı feltárás elvégzésére a 22. § (5) bekezdése szerint feltárásra jogosult intézményt és a hatóságot, valamint a tevékenységet szüneteltetni, továbbá a helyszín és a lelet ırzésérıl – a felelıs ırzés szabályai szerint – a feltárásra jogosult intézmény intézkedéséig gondoskodni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása a Kötv. 82. § (1) bekezdése, valamint az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (XI.18.) Korm. rendelet alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után!”

- 13 A Veszprém Megyei Kormányhivatal Pápai Járási Hivatal Földhivatali Osztálya a 10022/2/2016. ügyiratszámon értesítette a Környezetvédelmi Hatóságot, hogy a kérelmezett tevékenységhez termıföldvédelmi szempontból kikötés nélkül hozzájárult. Indokolása szerint: „A Pápai Járási Hivatal Földhivatali Osztályát a Fejér Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Fıosztálya kereste meg a Pápai Víz-és Csatornamő Zrt. szennyvíztisztító telepének teljes körő környezetvédelmi felülvizsgálati eljárása keretében, földvédelmi szakkérdésre vonatkozó vélemény kiadása céljából. Az ügy földvédelmi vonatkozását vizsgálva megállapítottam, hogy: Az érintett ingatlanok közül a termıföld védelmérıl szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) értelmezése alapján (2.§ 19. pontja) csak a pápai 0977/2 a) hrsz.-ú ingatlan minısül termıföldnek, melynek teljes területe szántó mővelési ágú földrészletként szerepel az ingatlan-nyilvántartásban. A helyszínen azonban e terület egy része komposztáló térként hasznosított. A más célú hasznosítás engedélyezésére hivatalunk a korábbiakban nem adott ki engedélyt és miután az ügyfél hitelt érdemlıen igazolta a 10 évet meghaladó más célú használatot, a Tfvt. 16/B§ rendelkezése alapján utólagos engedélyezési eljárás lefolytatására sem került – kerülhet sor. Így földvédelmi érdekérvényesítésre a továbbiakban nincs szükség – a mőködési engedély kiadáshoz tehát kikötés nélkül hozzájárultam. Jelen feljegyzést a termıföld védelmérıl szóló 2007. évi CXXIX. törvény 7. §, 8.§, 9. § (1); 10.§, 14.§; valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 44. §.-ában foglaltak alapján adtam ki. A hatáskört a fıvárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fıvárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 13. § b.) pontja, a termıföld védelmérıl szóló 2007. évi CXXIX. törvény 7. § (1) bekezdése, a földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területérıl, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló 373/2014. (XII.31.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése, míg az illetékességet a 373/2014. (XII.31.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete alapozza meg.” A Korm. rendelet 28.§ (3) bekezdése és a 6. melléklet II. táblázat, valamint a Ket 44. § (1) bekezdése alapján, a 4009/2016. iktatószámú levelemben – a hatályos rendelkezések alapján - szakhatósági állásfoglalás kéréssel kerestem meg a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, aki 35700/2184-1/2016.-ált. számú levelében a környezetvédelmi mőködési engedély kiadásához kikötés nélkül hozzájárult, indokolása szerint: „A Fejér Megyei Kormányhivatal a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: Vízügyi Hatóság) szakhatósági állásfoglalását kérte a Pápa, szennyvíztisztító telep környezetvédelmi felülvizsgálata tárgyában folytatott közigazgatási eljárásban a környezetvédelmi mőködési engedély kiadásához. A hatáskörömbe utalt kérdéseket megvizsgálva megállapítom, hogy a tárgyi engedély kiadásának vízügyi és vízvédelmi szempontból akadálya nincs, ezért a szakhatósági hozzájárulást megadom. Megfelel a felszíni és felszín alatti vizek minıségének védelmére vonatkozó jogszabályoknak. A vízellátás, szenny-és csapadékvíz-elvezetés, szennyvíztisztítás biztosított. A Pápa 0977/2 és 4678/4-5 hrsz.-ú ingatlanok vízbázis védıterületet nem érintenek. A tevékenység nincs hatással az árvíz és jég levonulására és mederfenntartásra. A hatóság az ügyintézést jelen döntés postára adásával lezárta, így az ügyintézési határidıt megtartottnak tekinti. Felhívom az eljáró hatóság figyelmét, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 72.§ (1) bekezdésének ed) pontja értelmében a határozat indokolásának tartalmaznia kell a szakhatósági állásfoglalás indokolását.

- 14 Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntetı végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg a Ket. 44.§ (9) bekezdése alapján. A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelölésérıl szóló 223/2014. (IX.4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10.§ (1) bekezdés 4. pontja, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28.§ (1) bekezdése és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1.§ (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10.§ (2) bekezdése és az 2. melléklet 4. pontja állapítja meg. A szakhatósági állásfoglalást a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésérıl szóló 71/2015. (III.30.) Korm. rendelet 29.§ (3) bekezdés 6. sz. melléklet II. táblázat alapján adtam meg.” A tárgyi közigazgatósági hatósági eljárás során a Környezetvédelmi Hatóság köteles vizsgálni a tevékenységnek a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozásával, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangját a R. 1. § (6b) bekezdése alapján, ezért 19323/2016. iktatószámon belföldi jogsegély keretében megkereste Pápa Város Önkormányzata Jegyzıjét, aki a 4/324-2/2016. ügyszámú levelében a településrendezési eszközökkel való összhang vonatkozásában az alábbiakat nyilatkozta: „Fenti iktatószámú megkeresésére hivatkozva tájékoztatom, hogy a Pápai Víz- és Csatornamő Zártkörően Mőködı Részvénytársaság. (székhelye: 8500 Pápa, Vízmő u. 2.; KÜJ: 100285857; KSH: 11338110-3600-114-19) által a 8500 Pápa, Szabó Dezsı utca területén elhelyezkedı, 0977/2, 4678/4 és 4678/5 hrsz-ú ingatlanokon meglévı szennyvíztisztító telep teljes körő környezetvédelmi felülvizsgálata dokumentáció alapján a tevékenység a 10/2002. (VII.5.) önkormányzati rendelettel (továbbiakban: Rendelet) jóváhagyott helyi építési szabályzatban – helyi rendezési tervben foglaltakkal összhangban van.” A 4/325-2/2016. ügyszámú levelében a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással való összhang vonatkozásában az alábbiakat nyilatkozta: „Fenti iktatószámú megkeresésére hivatkozva tájékoztatom, hogy a Pápai Víz- és Csatornamő Zrt. (székhelye: 8500 Pápa, Vízmő u. 2.) által a Pápa 0977/2, 4678/4-5 hrsz-ú ingatlanokon lévı szennyvíztisztító telep teljes körő környezetvédelmi felülvizsgálati eljárására vonatkozó dokumentáció alapján a tervezett tevékenység a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással összhangban van.” A dokumentáció, valamint a rendelkezésemre álló iratok alapján, az alábbiak állapíthatók meg: Levegıtisztaság-védelmi szempontból: A hatásterülettel érintett Pápa közigazgatási területe a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölésérıl szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. sz. melléklete alapján a 10. zónába tartozik. A felülvizsgált technológiának szabályozást igénylı helyhez kötött légszennyezı pontforrása nincs. A benyújtott dokumentum alapján a telephely kapacitása a 2007. júniusi bıvítés óta 18.000 m3/nap. Ez a mennyiség átszámítva meghaladja a 166/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (továbbiakban: E-PRTR) I. melléklete f) pontjában elıírt 100.000 lakosegyenérték kapacitást, ezért a telephelyen található szennyvizes szabadfelülettel rendelkezı mőtárgyak együttesen diffúz forrásnak minısülnek, szaghatás tekintetében. A telephely környezetét érı szaghatás csökkentése érdekében számos eszköz zárt térben (homokfogó, iszapkezelı stb.) mőködik. Az átfolyó rendszerek többsége zárt, a nyílt árkos megoldást kerülik. A szaghatás csökkentését szolgálja továbbá egy telepített erdısáv is. Mivel a szennyvíztelep kapacitása a meghaladja a 166/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (E-PRTR) I. melléklete f) pontjában elıírt 100.000 lakosegyenérték kapacitást, ezért 9653/2016. számon iktatott végzésemben a telephelyen mőködtetett diffúz forrás tekintetében a levegı védelmérıl szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet (továbbiakban: Levr.) 5. számú mellékletében meghatározott tartalmi követelmény szerinti engedélykérelem megküldésére, és a Levr. 31. § (1)

- 15 bekezdésében, 4. sz. mellékletében és 32. § (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelıen kitöltött a diffúz forrásra vonatkozó elektronikus LAL alapjelentésnek az OKIR rendszerbe történı feltöltésére hívtam fel a Zrt.-t. A Zrt. 1167867 azonosító számú LAL alapbejelentésével és 18176/2016. számon iktatott leveléhez mellékelt engedélykérelemmel kiegészítését a hiánypótlást teljesítette. A Zrt. 1816/2016. iktatószámú beadványához mellékelt „Engedélykérelem D1 diffúz forrás mőködtetéséhez” dokumentumának 13. „Hatásterület” fejezete alapján a diffúz forrás esetén a szagimmisszióra vonatkozó hatásterület a telephely középpontjától számított 500 méter sugarú kör. Elıírásaimat a Levr. 22. § (1) bekezdésében biztosított jogkör szerint adtam ki. A határozat 4.13 pontjában a helyhez kötött légszennyezı diffúz forrás mőködési engedélyének megadásáról rendelkeztem. A határozat 4.14 pontjában a diffúz forrás mőködési engedély érvényességi idejét a Levr. 26. § (8) bekezdése alapján állapítottam meg. A rendelkezı rész 4.15 pontjában szereplı elıírást a Levr. 26. § (2) bekezdése alapján tettem, figyelembe véve a Levr. 4. §-ában foglaltakat. Határozatom 4.16 és 4.17 pontjai a Zrt. számára további kötelezettségeket állapítanak meg. A 4.17 pont szerinti elıírást a Levr. 31. § (2) bekezdés alapján, a 4.18 pont szerinti elıírást a Levr. 31. § (4) bekezdés alapján tettem. Határozatom 4.18 pontjában a Levr. 4. § fejezete alapján elıírást tettem, hogy a tevékenységet csak a technológiai elıírások szigorú betartása mellett lehet végezni. Az üzemnapló tartalmi és formai követelményére vonatkozóan a levegıterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyezı források kibocsátásának vizsgálatával, ellenırzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I.14.) VM rendelet (továbbiakban: VM.) 18. § (1) bekezdés alapján a 4.19 pontban rendelkeztem. Az üzemnapló vezetésére a határozat rendelkezı részének 4.20 pontjában hívtam fel a figyelmet a VM. 18. § (1) bekezdés c) pontjára és a VM. 19. § (6) bekezdésére tekintettel. Üzemzavar, rendkívüli esemény bekövetkezése esetére a határozat 4.21 pontjában a Levr. 6. számú mellékletének 6. és 7. pontja szerint elıírást tettem. Felhívom a figyelmet arra, hogy a levegıvédelmi követelmények megszegése esetén a Zrt.-t a Környezetvédelmi Hatóság levegıtisztaság-védelmi bírság megfizetésére kötelezi a Levr. 34. § (1) bekezdés alapján (4.22 pont). Hulladékgazdálkodási szempontból: A teljes körő környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció alapján az alkalmazott szennyvíztisztítási technológia bemeneti oldalán jelentıs mennyiségő rácsszemét és homok-bendıtrágya keletkezik, mely zárt surrantón keresztül zárt konténerbe kerül, ahol fertıtlenítik. A rács- homokfogó tisztítása gépi úton, automatikusan, idıprogram által, vezérelten történik. A keletkezı kommunális hulladék győjtése az iroda épület mellett elhelyezett 5 m3-es konténerben történik. A fentebb említett hulladékok további kezelése engedéllyel rendelkezı átvevı-kezelı szervezet által biztosított. A technológiához szükséges gépek, berendezések karbantartása során keletkezı veszélyes hulladékok elhelyezése üzemi győjtıhelyen történik, melynek üzemeltetési szabályzatát a Környezetvédelmi Hatóság jóváhagyta. A telephelyen keletkezı, illetve telephelyre beszállított szennyvíziszapot víztelenítés után az AgroHum Környezetvédelmi, Termékelıállító és Szolgáltató Kft. komposztálja a Zrt. Pápa 0977/2 hrsz.-ú telephelyén. A komposztálási tevékenység a Környezetvédelmi Hatóság által 3798/2013. ügy- és 49646/2013. iktatószámon kiadott hulladékgazdálkodási engedély alapján történik. A 4.08 pontban szereplı elıírást a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 31. § (5) bekezdése alapján tettem, mely szerint a hulladék birtokosának meg kell gyızıdnie arról, hogy az átvevı az adott hulladék szállítására, közvetítésére, kereskedelmére, illetve kezelésére

- 16 vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik, vagy az adott hulladékgazdálkodási tevékenység végzéséhez szükséges nyilvántartásba vétele megtörtént. A 4.09 pontban szereplı elıírást a Ht. 65. §-ában foglaltak, valamint a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekrıl szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendeletben foglaltak alapján tettem. A Ht. 7. § (1) bekezdését figyelembe véve, miszerint a hulladékképzıdés megelızése és a hulladékgazdálkodás során a a) a hulladékképzıdés megelızésére, b) a hulladék újra használatra elıkészítésre, c) a hulladék újrafeldolgozásra, d) a hulladék egyéb hasznosítására, így különösen energetikai hasznosítására, valamint e) a hulladék ártalmatlanítására kell törekedni az elsıbbségi sorrend alkalmazásával, a 4.10 pontban elıírást tettem. A Ht. 3. § d) pontját figyelembe véve a 4.11 pontban rögzített közelség elve rendelkezetem. A 4.12 pontban foglalt elıírást a Ht. 12. § (4) bekezdésére tekintettel tettem. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A vizsgált szennyvíztisztító telep Pápa belterületi részén, a sőrőn lakott területtıl nyugatra, különleges terület, szennyvíztelep övezeti besorolású területen helyezkedik el. A telephelytıl északi irányban különleges terület, hulladéklerakó övezeti besorolású területen hulladéklerakó, illetve erdı, véderdı övezeti besorolású terület, nyugati irányban különleges területen iszapkezelı, észak-keleti irányban vízmő terület, egyéb irányokban erdı, véderdı övezeti besorolású területek, azon túl mezıgazdasági területek találhatók. A legközelebbi védendı terület a telephelytıl észak-keleti irányban mintegy 300 m-re kezdıdı Pápa város kertvárosias lakóterülete. A legközelebbi védendı létesítmény a telephelytıl északi irányban mintegy 100 m-re, „E-VE” jelő, erdı, véderdı övezeti besorolású területen, a 0993/10 hrsz.-ú ingatlanon lévı lakóépület. A telephely zajforrásait a finomrács, homokfogó, a fúvógépház, az egyesített tisztító mőtárgy, az iszapvíztelenítı gépház, a Krofta (vas adagoló), az utóülepítı medencék, valamint a szivattyúk üzemeltetése jelenti. A környezetvédelmi felülvizsgálat keretében a Grünvald Mérnökiroda mőszeres méréssel ellenırizte a telephely környezeti zajkibocsátást. Az 56/2015. számú mérési jegyzıkönyvben foglaltak szerint a telephely környezeti zajkibocsátása az alapzajtól függetlenül nem értékelhetı, de a védendı létesítmény környezetében biztosan nem okoz határértéket meghaladó környezeti zajterhelést. a mérési eredmények alapján a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (továbbiakban: Zajrendelet) 9. § (1) bekezdése alapján a szennyvíztisztító telep továbbüzemeltetésének, illetve az erre vonatkozó környezetvédelmi mőködési engedély kiadásának zajvédelmi szempontból akadálya nincs. A szennyvíztisztító telep 2009-ben végzett környezetvédelmi felülvizsgálata során a Zajrendelet 6. § szerint számítással lehatárolásra került a telephely zajvédelmi hatásterülete. A jelen felülvizsgálati dokumentációban foglalt nyilatkozat szerint a telephely zajforrásaiban, illetve azok üzemeltetési körülményeiben a 2009-ben végzett felülvizsgálat óta eltelt idıszakban változás nem történt, így a korábbi vizsgálat során meghatározott hatásterület tekinthetı mérvadónak. Eszerint a hatásterület a telephely akusztikai középpontjától számított 182-202 m-en belüli terület. A hatásterület északi irányban érinti a „E-VE” jelő, erdı, véderdı övezeti besorolású területen elhelyezkedı 0993/10 hrsz.-ú ingatlanon lévı lakóépületet. Egyéb irányokban a hatásterület védendı létesítmények nélküli, zajvédelmet nem igénylı véderdı területeket, mezıgazdasági területeket, a hulladéklerakó területét, a vízmő területét, az iszaplerakó területét valamint utak területeit érinti.

- 17 Tekintettel arra, hogy a szennyvíztelep zajvédelmi hatásterülete zajtól védendı létesítményt érint, a Környezetvédelmi Hatóság – a korábbi engedélyhez hasonlóan – a környezetvédelmi mőködési engedély keretében zajkibocsátási határértéket állapít meg a telephelyre. A felülvizsgálati dokumentációhoz pótlólag benyújtott vizsgálati jelentésben foglaltak szerint a telephelytıl északra fekvı védendı létesítmény zajvédelmi besorolása a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM rendelet (továbbiakban: Zaj.hat.R.) 1. sz. melléklete szerint: „Gazdasági terület” Az itt megengedett zajterhelés: nappal (06-22 óráig)

60 dB(A)

éjjel

50 dB(A)

(22-06 óráig)

A telephely zajvédelmi hatásterületén lévı védendı létesítmények: -

A Pápa, 0993/10 hrsz-ú ingatlanon lévı lakóház – építményjegyzék szerinti besorolása 1110, egylakásos lakóépületek.

A zajkibocsátási határérték megállapítása során a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj és rezgéskibocsátás ellenırzésnek módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet (továbbiakban: Zaj.KvVM.r.) 1. sz. melléklet 1 pontja szerint az üzemi és szabadidıs zajforrás zajkibocsátási határértéke megegyezik a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló jogszabály szerinti zajterhelési határértékkel, ha közvetlen hatásterülete nem áll fedésben más üzemi vagy szabadidıs zajforrás hatásterületével. A 2. pont szerint ha több, zajkibocsátási határértékkel még nem rendelkezı üzemi vagy szabadidıs zajforrás hatásterülete fedésben áll. akkor a zajkibocsátási határértéket az LKH = LTH – KN dB képlet segítségével kell megállapítani, ahol KN = 10 lgN, de legfeljebb 5 dB (N-azon üzemi vagy szabadidıs zajforrások száma, beleértve az eljárás tárgyát képezı zajforrást is, amelyek közvetlen hatásterülete az üzemi vagy szabadidıs zajforrás közvetlen hatásterületével fedésben áll). A 3. pont szerint amennyiben határértékkel rendelkezı üzemi vagy szabadidıs zajforrás hatásterülete fedésben áll a zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelem tárgyát képezı üzemi vagy szabadidıs zajforrással, a kérelmezı részére megállapított határérték LKH = LTH – 5 dB. A rendelkezésemre álló információk alapján a lakóépületekre vonatkozó zajkibocsátási határérték megállapítása során korrekciós tényezı alkalmazása nem indokolt. Határozatom zajkibocsátási határérték megállapítására irányuló elıírásait a Zajrendelet 10. §. (4) bekezdése, valamint 11. § (2) illetve (5) bekezdése alapján, a Zaj.KvVM.r. 1. §-a és 1. sz. melléklete szerint, a Zaj.hat.R. 2. § (1) bekezdése és 1. számú melléklete alapján határoztam meg. A fentiek alapján határozatom 4.01 pontja tartalmazza a megállapított zajkibocsátási határértéket. A zajkibocsátási határérték teljesítési határidın túli túllépése esetén zajbírság megfizetésére kell köteleznem a Zajrendelet 26. § (1) bekezdése alapján rendelkeztem a 4.03 pontban. A Zajrendelet 11. § (5) bekezdése alapján a környezeti zajforrást üzemeltetı a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkezı minden olyan változást, amely határérték túllépést okozhat, 30 napon belül, külön jogszabályban foglalt eljárás szerint (bejelentılapon) köteles bejelenteni a környezetvédelmi hatóságnak. A változásjelentést a Zaj.KvVM.r. 3. sz. melléklet szerinti bejelentılapon kell teljesíteni, melyrıl a 4.04 pontban rendelkeztem. A zajkibocsátási határértékek érvényességi idejérıl rendelkeztem a 4.05 pontban. A 4.06 és a 4.07 pontokba foglalt elıírások jogalapja a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (továbbiakban: Kvt.) 6. § (1) bekezdése, miszerint a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy a legkisebb mértékő környezetterhelést és igénybevételt idézze elı, megelızze a környezetszennyezést, kizárja a környezetkárosítást. A 6. § (3) bekezdése értelmében a megelızés érdekében a környezethasználat során a leghatékonyabb megoldást, továbbá külön jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az elérhetı legjobb

- 18 technikát kell alkalmazni. A Kvt. 7. § szerint a 6. §-ban foglaltak érvényesítése érdekében jogszabály elıírhatja a környezethasználat feltételeit, illetıleg korlátozó vagy tiltó rendelkezéseket állapíthat meg. Táj- és természetvédelmi szempontból: A pápai szennyvíztisztító telep kapcsán megállapítottam, hogy a tevékenység hatása nem érint országos jelentıségő védett területet és nem tartozik a Natura 2000 hálózatba. Pápa kül- és belterületet érint, de nem barlang felszíni védıövezete és egyedi tájértéket közvetlenül nem érint. A tevékenység folytatásához táj- és természetvédelmi szempontból kikötés nélkül hozzájárulok. A fentiek alapján a dokumentáció, valamint az eljárás során tudomásomra jutott adatok ismeretében a Kvt. 79. § (1) bekezdés b) pontja, 81. § (1) és (2) bekezdése szerint, a 3.00 és 3.01 pontban bemutatott, a 4.00 és 5.00 pontban tett elıírásokkal a környezetvédelmi mőködési engedélyt határozott idıre adtam meg, Határozatom jogalapja a Ket. 72. § (1) bekezdése és a Kvt. 79. § (1) bekezdés b) pontja. A környezetvédelmi mőködési engedély érvényességi idejét a Kvt. 81. § (1) bekezdés e) pontja alapján határozatom 6.00 pontja szerint állapítottam meg. Az eljárási költség viselésérıl a Ket. 72. § (1) bekezdés dd) és de) pontjai alapján a 8.00 pontban rendelkeztem. A döntés nyilvános közzétételének jogalapja a Ket. 80. § (3) bekezdése, összhangban a 29. § (6) bekezdésének elıírásaival. Jelen határozatom rendelkezı része tartalmazza a döntés tárgyát, ügyszámát, az eljáró hatóság megnevezését és a tevékenységgel érintett hatásterületet, valamint a jogorvoslat lehetıségérıl és benyújtásának határidejérıl való tájékoztatást. A határozat rendelkezı részének 9.00 pontjában a határozatban szereplı kötelezettségek önkéntes teljesítésének elmaradására vonatkozó jogkövetkezményére a Ket. 72. § (1) bekezdés df) pontjában foglaltakat figyelembe véve figyelmeztettem a Zrt.-t. Határozatom 10.00 pontjában rendelkeztem arról, hogy a Jegyzı a határozat kézhezvételétıl számított 8. napon gondoskodjon a határozat közzétételérıl, a határozat kifüggesztésének és levétele napjainak megjelölésével az errıl szóló értesítés Környezetvédelmi Hatóság részére történı megküldésével. Kérem a T. Jegyzıt, hogy a határozat közlésének, azaz a hirdetmény levételének idıpontjáról a Környezetvédelmi Hatóságot tájékoztatni szíveskedjen! A Ket. 80. § (4) bekezdése alapján a határozat 11.00 pontjában elrendeltem a határozatnak Környezetvédelmi Hatóság hirdetıtábláján történı kifüggesztését, a központi rendszeren, illetve a honlapon való közzétételét. A döntés nyilvános közzétételének jogalapja a a R. 10. § (3) bekezdése, figyelemmel a Ket. 80. § (3) bekezdésére, összhangban a Ket. 29. § (7) bekezdésének elıírásával. A határozat 12.00 pontjában az alábbiakra figyelemmel rendelkeztem: -

A Ket. 44. § (9) bekezdésére figyelemmel, a szakhatóság szakhatósági állásfoglalása és végzései ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntetı végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

-

Az ügy érdemében hozott elsı fokú határozat elleni fellebbezés jogát a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja. A fellebbezés lehetıségérıl - a Ket. 72. § (1) bekezdés da) pontjára figyelemmel rendelkeztem. Felhívom az érintett ügyfelek figyelmét, hogy a hirdetmény útján közölt döntést, a hirdetmény kifüggesztését követı 15. napon kell közöltnek tekinteni, így fellebbezést ettıl a naptól számított 15 napon belül lehet elıterjeszteni a Ket. 99. § (1) bekezdése szerint. Azon ügyfelek esetében, akikkel a Környezetvédelmi Hatóság döntését postai úton közli, a Ket. 78. § (10) bekezdése, és a 99. § (1) bekezdése alapján a közléstıl, azaz a kézhezvételtıl számított 15 nap áll rendelkezésre jogorvoslati kérelem benyújtására. A Ket. 73/A § (1) bekezdés a) pontja értelmében jelen határozat, amennyiben ellene fellebbezést nem terjesztettek elı, a közlés utáni 15. napot követı napon külön értesítés nélkül jogerıre emelkedik.

- 19 -

A Díjr. 2. § (5) bekezdése értelmében a jogorvoslati eljárás díja a megfizetett igazgatási szolgáltatási díj 50 %-a, jelen esetben 337 500 Ft. A Díjr. 2. § (7) bekezdése értelmében civil szervezetek esetében, ha az engedélyezési eljárás nem a civil szervezet kérelmére indul, a jogorvoslati eljárás díja a megfizetett igazgatási szolgáltatási díj 1%-a, azaz 6750 Ft.

Az ügyintézési határidı leteltének napja: 2016. június 10. A Környezetvédelmi Hatóság az ügyintézést jelen döntés postára adásával lezárta, így az ügyintézési határidıt megtartottnak tekinti. A 7/2000. (V.18.) KöM rendelet szerint jelen határozat hatósági nyilvántartásba vételérıl intézkedik a Környezetvédelmi Hatóság. A Környezetvédelmi Hatóság a döntését a Korm. rendelet 9. §-a és a Kvt. 79. § (1) bekezdése szerinti hatáskörében, valamint a Korm. rendelet 8. § (1)-(2) bekezdése és a 2. számú melléklet 4. pontja, a 3. számú melléklet 1. 2. pontja és a Ket. 21. § (1) bekezdés c) pontja szerinti illetékessége alapján eljárva hozta meg. A Környezetvédelmi Hatóság a döntését a Korm. rendelet 28. § (4) bekezdésére tekintettel megküldöm a területileg illetékes Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére. A kiadmányozási jog gyakorlása a Fejér Megyei Kormányhivatal vezetıjének a kiadmányozásról szóló 3/2016. (II.29.) utasítása alapján történt. Székesfehérvár, 2016. május 27. Dr. Simon László kormánymegbízott nevében és megbízásából

Dr. Zay Andrea fıosztályvezetı

- 20 -