Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója A FMFKB által május 29-én elfogadott koncepció évi felülvizsgálata

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata

Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2015. november 10.



Felülvizsgálatot végezte

Dávid Lajos Németh János Schindler Rózsa Veszeliné Pénzes Ildikó

Közreműködött Andavölgyi Ferenc Budai Angéla Buday Attila Tőglné File Dorottya Turcsányi Sándor

Lektorálta Dávid Lajos Németh János

Szerkesztette Bors Ágnes


FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Tartalomjegyzék Bevezető .................................................................................................................................................. 3 Vezetői összefoglaló................................................................................................................................ 5 1

Módszertan ...................................................................................................................................... 9 1.1

2

Módszertan megalkotását alátámasztó dokumentum ............................................................ 11

Fejér megye társadalmi-gazdasági helyzete .................................................................................. 15 2.1

A megye településszerkezete ................................................................................................. 15

2.2

Demográfiai adatok ............................................................................................................... 16

2.3

Fejér megye gazdasági helyzete ............................................................................................ 19

2.4

Vállalkozási környezet .......................................................................................................... 26

2.5

Foglalkoztatottsági helyzet .................................................................................................... 29

2.6

Közigazgatási, intézményi, szervezeti struktúra.................................................................... 38

2.7

Szakképzési helyzetkép ......................................................................................................... 43

2.7.1

Intézmény struktúra, iskolák száma, kapacitása, személyi, tárgyi feltétele ........47

Fenntartói megoszlás .........................................................................................................50 Személyi, tárgyi feltételek ................................................................................................................. 53

2.7.2

Szakmastruktúra, oktatott szakok, szakmák ........................................................56

2.7.3

Beiskolázási adatok, prognózis ...........................................................................58

2.7.4

Gyakorlati képzőhelyek száma, gyakorlati képzési adatok .................................59

Tanulószerződések és szakiskolai tanulmányi ösztöndíj ....................................................61 2.7.5

Szintvizsgák .........................................................................................................68

2.7.6

Pályaorientációs tevékenység a szakképzésben ..................................................71

2.7.7 A gazdasági kamarák és érdekképviseleti szervezetek által végzett kutatások főbb eredményei .................................................................................................................73 2.7.8 3

Munkaerő-piaci igények, képzés szerkezete ........................................................76

Szakképzés-fejlesztési koncepció létrejöttének indoklása............................................................. 79 3.1

A szakképzés megváltozott jogszabályi környezete .............................................................. 79

3.1.1 3.2

Legfontosabb törvényi és jogszabályi változások ................................................................. 80

3.2.1 3.3

A szakképzés megváltozott jogszabályi környezete 2014-2015. ..........................79 Elvek érvényesülése a szakképzésben .................................................................81

A Szakképzés irányítás változásai ......................................................................................... 84

3.3.1 A Fejér Megyei Kormányhivatal - Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály .................................................................................84 1

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 3.3.2

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ ...........................................................84

3.3.3 Nemzetgazdasági Minisztérium, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal 85

4

3.3.4

Földművelésügyi Minisztérium ...........................................................................86

3.3.5

Pedagógiai Oktatási Központ .............................................................................87

3.3.6

A Kereskedelmi és Iparkamara és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara .............88

3.3.7

Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság .............................................................90

3.4

A megyei szakképzés- és a területfejlesztés .......................................................................... 95

3.5

A megyei szakképzési és a köznevelési rendszer .................................................................. 99

Fejér megyei szakképzés-fejlesztési koncepció .......................................................................... 101 4.1

A koncepció hatálya ............................................................................................................ 101

4.2

A koncepció szerkezete ....................................................................................................... 101

Alapelvek és feladatok .................................................................................................................... 102 4.3

Fejér megye szakképzésének jövőképe ............................................................................... 103

4.4

A szakképzés fejlesztés átfogó céljai................................................................................... 103

4.4.1

A koncepció megvalósulásának elemzése .........................................................104

4.5

Új célok .......................................................................................................................... 106

4.6

Fejér megye szakképzés-fejlesztési részcélkitűzései ........................................................... 109

4.7

A koncepció céljainak indoklása, feladatok, eszközök ....................................................... 110

4.7.1

Az esélyegyenlőség biztosítása..........................................................................110

4.7.2

A szakképzés és a munkaerőpiac igényeinek összehangolása ..........................114

4.7.3

A szakképzési intézményrendszer rugalmasságának növelése ..........................122

4.7.4

A szakképzés finanszírozhatóságának biztosítása .............................................128

4.7.5 A gazdasági kamarák, munkaadó szervezetek, érdekvédelmi szervezetek részvétele a szakképzési feladatok megfogalmazásában .................................................131 4.7.6 5

Az információs rendszerek kiépítése .................................................................132

Javaslat a középtávú megyei képzési irányok kialakítására ........................................................ 135

2

Bevezető A Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság elengedhetetlen feladata, hogy összeállítsa a megyére vonatkozó középtávú szakképzés-fejlesztési koncepcióját. Meghatározza azokat a feladatokat, stratégiai célokat, és jövőképet, melyek iránymutatással szolgálnak a megye szakképzési szereplőinek. A 2011. évi CLXXXVII. törvény (Szt.) 83. §.-ának értelmében 2012. október 01-jétől kezdték meg működésüket a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB). A javaslattevő, konzultációs és tanácsadó testületként működő szervezet hét főből áll. A nemzetgazdasági miniszter három éves (2012.10.01- 2015.09.30) időtartamra szóló kinevezést adott a bizottság elnökének Dávid Lajosnak, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnökének, valamint a bizottság tagjainak: Buday Attilának, a Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ igazgatójának, Andavölgyi Ferencnek a Fejér Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztály főosztályvezetőjének, Tóth Erikának a Fejér Megyei Közgyűlés tagjának, Budai Angélának a Videoton Holding Zrt. HR igazgatójának (MGYOSZ), Turcsányi Sándornak a Fejér Megyei Agrárkamara titkárának, valamint File Dorottyának az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés képviselőjének. Az MFKB tagjainak létszáma, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (Szt.) 83. §. (1) bekezdésének 2015. október 1-jétől hatályos módosítása nyomán 5 főre csökken; mely azt jelenti, hogy a megyei közgyűlések nem delegálnak tagot, a kormányhivatalok pedig az eddigi kettő tag helyett csak egy tagot (a foglalkoztatásért felelős személyt) fognak delegálni. A Bizottságok új személyi összetételéről a miniszter dönt (a koncepció felülvizsgálatának időpontjában az új kinevezések még nem érkeztek meg). Az MFKB-nak szerteágazó feladat-és hatásköre kiterjed minden olyan szakképzésre vonatkozó kérdéskörre, amely befolyásolja a megye szakképzés fejlesztésének elősegítését. A bizottság feladata, hogy - munkaerő-piaci információk, foglalkoztatási, foglalkoztathatósági adatok és prognózisok alapján - összehangolja a munkaerő-piaci igényeket a szakképzés fejlesztésével. Így került a bizottság feladatai közé a szakképzés irányaira és a beiskolázás arányaira (szakmaszerkezeti döntés) történő javaslattétel. Az MFKB javaslata az állam által elismert szakképesítésekre, a szakközépiskolák ágazati képzéseire, hiány-szakképesítésekre, illetve 2014 óta az iskolarendszeren kívüli szakmai képzések közül, az állam által elismert szakképesítésekre terjed ki. A feladatok közül kiemelt fontosságú a 2013-2020 időszakra vonatkozó megyei szakképzés-fejlesztési koncepció kidolgozása. A koncepció elkészítése során a Bizottságnak az is feladata, hogy olyan perspektívát vázoljon fel a szakképzés vonatkozásában, amely kielégíti a társadalmi és gazdasági elvárásokat, igényeket. A koncepció hátterét képezi az Európai Unió által megalkotott „Európa 2020” nevű 10 évre szóló növekedési stratégia. A stratégia célja, hogy a korábbi növekedési modellek hiányosságait pótolva egy intelligensebb, fenntarthatóbb és inkluzívabb fejlődési szakasz kezdődjön el az Unióban és a tagországokban. Ehhez a dokumentumhoz kapcsolódva Magyarországnak is adottak a feladatai, melyeket a stratégiában 2020-ra megfogalmazott célkitűzések elérésének érdekében kell megoldania. A stratégia egyik kiemelt területe a foglalkoztatás bővítése, amit egyebek mellett az oktatás, azon belül is a szakképzés 3

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ fejlesztésének megvalósításával lehet elérni. A szakképzés önmagában is lényeges a gazdasági növekedés szempontjából, mivel az oktatásra, a foglalkoztatásra, a gazdaság- és szociálpolitikára is hatással van. A szakképzési rendszer átalakításánál támogatni kell, olyan struktúra létrejöttét, amely szolgálja a versenyképesség növelését, a kiválóan képzett szakemberek kibocsájtását. Gondolkodásmódot és szemléletformálást támogatva erősíteni kell a szakmunkások megbecsülését a társadalomban. A jól képzett szakembereket várják az üzemek, mert munkájuk nem nélkülözhető a korszerű termelési rendszerekben. Ezzel, vissza kell állítani a szakmunka elismertségét, megbecsültségét, anyagi és erkölcsi vonatkozásban egyaránt. Amikor a Fejér Megyei Képzési és Fejlesztési Bizottság 2013-ban elfogadta a Fejér megyei szakképzésfejlesztési koncepciót, döntött arról is, hogy ezt a koncepciót évente felülvizsgálja. Ennek keretében kiegészítette az előző év szakképzéssel kapcsolatos valamennyi adatsorát, számba vette a gazdasági és társadalmi környezet változásait és mindezek alapján megvizsgálta a kitűzött célok teljesítését, aktualizálta, és ha szükségesnek tartotta módosította azokat. A 2014. évi felülvizsgálatban a 2013. év adatai álltak rendelkezésre a helyzetelemzéshez, de a 2014. év addigi változásait is figyelembe vette. 2015-ben csakúgy, mint 2013-ban jelentős szakképzést érintő változások következtek be. A bizottság a szakképzés-fejlesztési koncepció módosításával vizsgálja a kitűzött célok megvalósulását mindemellett reális, megvalósítható célok kitűzésére törekszik rövid és hosszú távon egyaránt. A felülvizsgálattal a megye gazdasági-társadalmi fejlődését kívánja szolgálni és tájékoztatni a munkaerőpiac, valamint a szakképzési rendszer szereplőit.

4


Vezetői összefoglaló Magyarország gazdasági életében Fejér megye jelentős szerepet tölt be. A gazdaság biztos hátterét nyújtó képzés és ezen belül a szakképzés kiemelt jelentőséggel bír. Fontos, hogy a szakképzés fejlesztése szolgálja a munkaerőpiacot. Olyan képzési struktúra és minőségi képzés működjön, amely rugalmasan, hatékonyan és gazdaságosan elégíti ki a szakember szükségletet. A Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013-ban összeállította a megye középtávú szakképzésfejlesztési koncepcióját, amiben megfogalmazta a megye szakképzésének jövőképét: „A Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság célja egy modern, az európai uniós trendekhez igazodó és a megyei igényekre koncentráló szakképzési rendszer kialakítását szolgálja, amely teljes szakképzési vertikummal, jelentős gazdasági kapcsolati potenciállal, meghatározó szellemi és kulturális kisugárzással rendelkezik. A rendszer tevékenységével az egyre vonzóbb, folyamatosan aktuális tudást nyújtó, módszertanilag felkészült, magasan kvalifikált oktatókkal dolgozó, megújuló, fokozottan a szakmai életpályára felkészítő, innovatív, széles körben elérhető, az igényekre rugalmasan reagáló hatékonyan gazdálkodó és vállalkozó szakképző iskolák kialakítását segítse. Az intézmények, amelyek Székesfehérvár, Dunaújváros, Fejér megye és a Közép-dunántúli régió sajátos kihívásait, illetve problémáit szem előtt tartva képeznek szakembereket a gazdaság által igényelt mennyiségben, minőségben és a megyei specifikumoknak megfelelően, valamint a gazdasági és társadalmi szereplőkkel együttműködve támogatnak kutatásokat és fejlesztéseket. „ A bizottság által elfogadott koncepció a megyei területfejlesztési koncepció és területfejlesztési program részét képezi. A bizottság a 2013-ban elfogadott koncepciót 2014-ben és részben 2015. I. félévében kiegészítette. A már korábbi évek és az elmúlt 2-3 év tapasztalatai alapján a bizottság számos javaslatot dolgozott ki a szakképzési rendszer változtatására, továbbfejlesztésére az országos törvény és rendeletalkotó hatóságok, valamint a megyei szakképzés-fejlesztésben együttműködő szervezetek, hatóságok, hivatalok részére. A megyei kamarai szakképzés-fejlesztési koncepció az érintettekkel, résztvevőkkel történő együttműködés áttekintése során jelentős mértékű, de nem elégséges kedvező változtatásról, a megvalósításban elért eredményről számol be. Megállapítható, hogy előrelépés történt a legfőbb cél a gazdaság és munkaerőpiaci igények szakképzési rendszer által történő jobb kiszolgálása tekintetében. Természetesen voltak, vannak még a rendszernek hiányosságai, de azok megoldásai szerepelnek a bizottság és a legtöbb érintett jelenlegi és távlati célkitűzései között. A három éve megyei szinten működő fejlesztési és képzési bizottságok, így a Fejér Megyei Bizottság kezdeményezései, törekvései, a koncepció megvalósítása érdekében kifejtett munkája, működései is részese azoknak az új folyamatoknak, fejezeteknek szervezeti és tartalmi változtatásoknak, amelyek a közelmúltban elindultak a szakképzés reformjának útján. Jelen dokumentum az elmúlt három év tükrében mutatja be a megye társadalmi-gazdasági helyzetét. Tárgyalja a megye természeti adottságait, gazdasági helyzetét, annak teljesítményét, vállalkozási 5

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ környezetét. Elemzi a megye településszerkezetét, demográfiai adottságait, foglalkoztatottsági helyzetét. Bemutatja a megváltozott közigazgatási, intézményi, szervezeti struktúrát. Az adottságokat követően a dokumentum részletesen vizsgálja a szakképzés helyzetét, mint a fejlesztés kiindulási alapjait az Európai Uniós képzési célokkal és feladatokkal összevetve. Ebben kitér a szakmastruktúra, oktatott szakmák, beiskolázási adatok, képzési területi lefedettség elemzésére. Bemutatja a szakképzés hátterét, a szintvizsgák, tanulószerződések, gyakorlati képzőhelyek, záróvizsgák eredményeit, a pályaorientációs tevékenységet. Tárgyalja a szakképzést érintő törvényi és jogszabályi változásokat. A koncepció fő témája az átalakulás alatt lévő szakképzés irányítás által létrejött új struktúra megismertetése. Bemutatja az oktatási rendszer összehangolt fejlesztését megvalósító változásokat. A kormány a szakképzést folytató intézménytípusok és fenntartók átalakításával az iskolarendszerű szakképzést új alapokra helyezi. A 2016. szeptember 1-jétől életbe lépő szabályozás szerint 2016/2017-es tanévtől átalakulnak a szakképző iskolák. A jelenlegi szakközépiskola szakgimnáziummá, a mostani szakiskola szakközépiskolává alakul, mely változás lehetővé teszi mindkét iskolatípusban a szakképesítés és az érettségi megszerzését. Az újonnan (2015. július 1.) létrejött, térségi alapon szerveződő szakképzési centrumok (megyénkben kettő alakult) lehetővé teszik a munkaerő piaci igények változására történő gyorsabb reagálást. A változások között szerepel a 2015-ben bevezetésre kerülő kamarai garanciavállalás rendszerének bemutatása, mely szinte egyedülálló a szakmunkásképzés történetében, új fejezetet nyit, új feladatot, kihívásokat jelent a duális, a tanulószerződés keretében végzett képzés megvalósításában. A 2015. július 1-jétől (A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény módosítása [46. § (1)–(1a) bekezdései és 92/C. §-a]) működő rendszer elsődleges célja, hogy a tanuló gyakorlati képzését vállalati körülmények között valósuljon meg. Amennyiben ez nem megoldható, úgy a kamara igazolást állít ki, amely lehetővé teszi a szakképző számára, hogy gondoskodjon a tanuló gyakorlati képzéséről, ebben az esetben a diák a gyakorlatát tanműhelyben tölti. Jelenleg, a rendszer bevezető évében, Fejér megyében a feltételeknek megfelelő szakmunkás tanulók 82%-ban (a megyék zömét lényegesen meghaladva) tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás formájában gazdasági környezetben folytatják a szakma elsajátítását. A kamarai garanciavállalás kapcsán a másik kamarai feladat, hogy minél több vállalkozó kapcsolódjon be a duális képzésbe, váljon gyakorlati képzőhellyé. Mindkettő része és kölcsönös segítése a másiknak és igen nagy kihívást jelent. A duális képzés a termelő gazdaság és a szabályozó állam konstruktív együttműködése, melyet a németek és az osztrákok már több évtizede gyakorolnak, nálunk most sikerült bevezetni és általánossá tenni. Ezáltal lényegesen megnöveltük a gyakorlati oktatási órák számát, a tanulóknak a munka világában történő oktatását. A gyakorlati és elméleti oktatók képzésének bevezetésével, 2015 novemberében 158 fő tett sikeres mestervizsgát és vette át mesterlevelét 11 szakmában a mesterképzés keretében, ezáltal jelentősen növelve a minőségi képzőhelyek számát. A duális képzés előnyei minden résztvevő számára - tanuló, gazdálkodó, iskola- kimutathatók a tapasztalatok is ezt igazolják, főleg a hiányszakmákban, ahol a tanulmányi ösztöndíj bevezetésével nagyságrendekkel megnőtt a jelentkezők és a szakmunkás képesítést szerző tanulók száma. Ennek legfontosabb hozadéka, a gazdálkodók munkaerő-piaci igényének, a szakképzés által történő, az eddigieknél jobb, de még messze nem elegendő kiszolgálása. 6

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A színvonalas gyakorlati képzés megvalósítása érdekében visszaállításra került a gyakorlati oktatásvezető munkakör. Mindez az iskola és a gazdaság jobb együttműködését szolgálja. A gazdaság igényeinek kiszolgálását erősítő változás továbbá a másodszakma ingyenessé tétele, a hiányszakmák számának növelése (20 db), a nappali munkarend szerint bekapcsolódók korhatárának 21-ről 25 évre emelése. A koncepció megfogalmazza a szakképzés-fejlesztés átfogó céljait, részcélkitűzéseit. Részletesen tárgyalja a célok indoklását, feladatait és a hozzá rendelhető eszközöket. A fő témakörök: az esélyegyenlőség biztosítása, a szakképzés és a munkaerőpiac igényeinek összehangolása, a szakképzési intézményrendszer rugalmasságának növelése, a szakképzés finanszírozhatóságának biztosítása, a gazdasági kamarák, munkaadó szervezetek, érdekvédelmi szervezetek részvétele a szakképzésben, az információs rendszer kiépítése. A bizottság folyamatos tevékenységével vizsgálja, elemzi és javaslatokat fogalmaz meg a fejlesztés irányaira. Tevékenységével támogatja a megyei képzési irányok kialakítását a keretszámok meghatározását. Döntéseiben kiemelt figyelmet fordít az intézményrendszer korszerűsítésére, a személyi és tárgyi feltételek a rendelkezésre álló eszközrendszer optimális kihasználására. A bizottság által 2013-ban elfogadott, 2014–ben felülvizsgált és módosított koncepció céljai és részcélkitűzései jelentős mértékben megvalósultak, illetve megvalósításuk folyamatosan történik. Az esetleges elmaradások (pályakövetési rendszer az infokommunikációs technikák elterjesztése, egységes adatbázis informatikai rendszer, az új jogszabályi környezet, a finanszírozási rendszer vitái, az érdekeltek közötti még meglévő feszültségek kezelése) az új jogszabályi előírások által felvetett változtatási megoldási feladatokat, célkitűzéseket, az elmaradásokat részletesen tartalmazza ezen értékelt, átdolgozott, aktualizált koncepció. Megvalósításuk a magyar és a megye gazdálkodóinak érdeke, fejlődésünknek nélkülözhetetlen része és emellett közös felelőssége!

7


8


1 Módszertan A koncepció elkészítéséhez számos dokumentum és statisztikai adat felhasználásra került. A koncepció első, Fejér megye általános jellemzését tartalmazó részében többnyire a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai, statisztikái szolgáltak alapul a megye társadalmi-gazdasági helyzetének bemutatására. Ezekben a fejezetekben az adott területen érvényesülő tendenciák bemutatása érdekében számos esetben hosszabb időtávra vonatkoznak az elemzésekhez használt adatok, adatsorok. A koncepció hazai és megyei szakképzésével foglalkozó fejezeteiben a KSH adatai mellett további megyei intézmények és szervezetek adatai és kutatási eredményei is fellelhetőek, melyek nem minden esetben engedték meg a több évre való visszatekintést. A Kereskedelmi és Iparkamara koncepcióhoz felhasznált adatai az Internet alapú Szakképzési Integrált Információs Rendszerből (ISZIIR) származnak, melynek bizonyos funkciói nyilvánosak, bárki számára elérhetőek a www.isziir.hu honlapon. A szakképzés-fejlesztési koncepció kidolgozásához primer és szekunder adatok egyaránt felhasználásra kerültek, melyek elsősorban az alább felsorolt forrásokból származnak: 

Központi Statisztikai Hivatal (KSH),

  

Fejér Megyei Kormányhivatal, Fejér Megyei Önkormányzat, Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara,

 

megyei szakképző intézmények, térségi integrált szakképző központok (TISZK),

 

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Fejér Megyei Igazgatóság Klebelsberg Intézményfenntartó Központ.

A koncepcióba számos, egyéb olyan stratégiailag fontos országos és megyei szintű területfejlesztési, szakképzési dokumentum megállapításai is beépítésre kerültek, melyek figyelmen kívül hagyása nem volt lehetséges a koncepció kidolgozásakor, hiszen ez a dokumentum közép- és hosszútávon jelentős mértékben fogja meghatározni a megye szakképzésének alakulását, ami a megye gazdasági fejlődésére is hatással lesz. Mivel a jelzett dokumentumok közül több kidolgozása is a szakképzés-fejlesztési koncepcióval párhuzamosan zajlott, így csak a társadalmi egyeztetés alatt álló tervezetek felhasználására volt lehetőség. A koncepcióalkotás során megvizsgált dokumentumok:   

Új Széchenyi Terv Oktatás és képzés 2020. A Kormány 1040/2015. (II. 10.) Korm. határozata a „Szakképzés a gazdaság szolgálatában” című koncepcióról



Magyarország stratégiája az Élethosszig tartó tanulásról (LLL).



Nemzeti Fejlesztés 2020 9

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 

Széll Kálmán Terv

 Wekerle Terv  

Magyar Növekedési Terv Fejér Megyei Területfejlesztési Koncepció 2012

 Európa 2020 Stratégia  Koncepció a szakképzési rendszer átalakítására. a gazdasági igényekkel való összehangolására Nemzetgazdasági Minisztérium 2011, 

A magyarországi szakképzés rövid áttekintése



Az MFKB-k új szerepköre – Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2011,



Közép-dunántúli Regionális Szakképzés-fejlesztési Stratégia 2009-2015.

 Fejér Megye közoktatás feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve 20082014 – Fejér Megyei Közgyűlés 2008,  A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Középtávú Szakképzési Stratégiája 2005-2013 – Kereskedelmi és Iparkamara 2005. 

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felnőttképzési stratégia

  

Fejér Megye Területfejlesztési koncepciója 2014-2020. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Integrált Területfejlesztési Stratégiája Fejér Megyei Kormányhivatal Köznevelési Koncepciója

 

Dunaújváros Megyei Jogú Város Integrált Területfejlesztési Stratégiája Fejér Megyei Kormányhivatal Köznevelési Intézményfejlesztési Terv

Magyar

A Fejér megyei szakképzés-fejlesztési koncepció illeszkedik a 2014 őszéig megjelent stratégiai és fejlesztési koncepciókhoz és figyelembe veszi az EU 2014-2020 időszakra vonatkozó irányelveit.

10


1.1 Módszertan megalkotását alátámasztó dokumentum Oktatás és képzés 2020. (ET 2020) Az „Oktatás és képzés 2020” Európai Uniós dokumentum az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés új stratégiai keretrendszere, amely elődjén, az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogramon alapul. Közös stratégiai célkitűzéseket biztosít a tagállamok számára, többek között e célkitűzések eléréséhez szükséges elveket, valamint közös munkamódszereket fogalmaz meg. Azaz Európa megalkotta az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés 2020-ig szóló stratégiáját, melyben a szakképzés központi szerepet játszik. A szakképzésre meghatározott, 2020-ra elérendő ambiciózus célok és a 2011-2014-es időszakban elvégzendő feladatok támogatják e stratégia megvalósítását. A technológia, a politika és a társadalom változásai olyan szakképzést kívánnak meg, amely megfelel a munkaerőpiac szükségleteinek és rugalmasan képes követni annak változásait. 2020-ra a munkahelyek több mint egyharmadában magasabb szintű képesítésre lesz szükség, az állások felében felső-középfokú vagy posztszekunder végzettséget fognak megkövetelni. Sok ezek közül szakképesítés. Általában véve a munkahelyek – beleértve az elemi foglalkozásokat – egyre több szakértelmet igényelnek. Cél a tudásalapú Európa létrehozása, illetve a mindenkire kiterjedő egész életen át tartó tanulás megvalósítását továbbra is megnehezítő kihívásokra adható válaszok keresése. Stratégiai célkitűzések: 

az egész életen át tartó tanulás és a mobilitás megvalósítása: ( európai képesítési keretrendszer , Európai Mobilitás minőségi Charta.),  az oktatás és a képzés minőségének és hatékonyságának javítása: (kulcskompetenciák),  a méltányosság, a társadalmi kohézió és az aktív polgári szerepvállalás előmozdítása: (foglalkoztathatósághoz szükséges kompetenciák és készségek megszerezhetősége),  a kreativitás és az innováció – a vállalkozói tevékenységet is beleértve – fejlesztése az oktatás és a képzés minden szintjén: (transzverzális kompetenciák, tudásháromszög (oktatás–kutatás– innováció) működése). A célkitűzések kijelölik a nyolc kulcsfontosságú szakpolitikai területet is, azaz 

igazságosabb oktatási és képzési rendszer biztosítása;



az oktatási és képzési hatékonyság előmozdítása;



az egész életen át tartó tanulás megvalósítása;



a fiatalok elhelyezkedéséhez szükséges készségek elsajátításának a támogatása;



az iskolai oktatás korszerűsítése;



a szakképzés korszerűsítése (a koppenhágai folyamat); a felsőoktatás korszerűsítése (a bolognai folyamat); a foglalkoztathatóság megteremtése.

 

11


Magyarország stratégiája az Élethosszig tartó tanulásról (LLL). Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája a 2014/2020. A magyar gazdaság fejlesztéséhez nélkülözhetetlen a humán erőforrás fejlesztése, az aktív korú népesség foglalkoztathatóságának és versenyképességének folyamatos javítása. Az egész életen át tartó tanulásban való részvétel növelése, a kapcsolódó szolgáltatások és az oktatási-képzési, kulturális és munkaerő-piaci intézményrendszer fejlesztése elősegíti a foglalkoztathatóság javítását a tágan értelmezett humán tőke munkaerő-piaci igényekhez történő hozzáigazításával, a releváns és versenyképes tudás biztosítása révén a vállalatok alkalmazkodóképességének javítását, K+F+I tevékenység bővülését, az IKT–hoz kapcsolódó gazdaság fejlesztését, és jelentősen hozzájárul a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelésének megakadályozásához. Ezért az egész életen át tartó tanulás keretstratégiája a tágan értelmezett humán tőke fejlesztésén keresztül az alábbi célkitűzések eléréséhez járul hozzá: • A magas hozzáadott értékű munkahelyek betöltésére alkalmas munkaerő utánpótlása, a munkaerőpiaci versenyképesség szempontjából hiányzó képességek (pl.: idegen nyelvtudás, infókommunikációs készségek) pótlása. • Informatikai és műszaki szakemberképzés minőségének és mennyiségének javítása, a gazdaság és K+F+I igényekhez igazítása. • A valós reálgazdaság igényeinek és a növekedési potenciállal rendelkező ágazatok képesítési szükségleteinek megfelelő és ahhoz rugalmasan igazodó, versenyképes tudást biztosító képzési és egész életen át tartó tanulási rendszer megteremtése. • A hátrányos helyzetű álláskeresők és inaktívak, kiemelten az alacsony iskolai végzettségűek, tartós munkanélküliek, romák, az idősek, a fiatalok, a kisgyermeket nevelők munkaerő-piaci részvételének és foglalkoztathatóságának javítása, az elsődleges munkaerőpiacra történő belépésük támogatása. • Az oktatás és képzés az egész életen át tartó tanulásban résztvevők összetételéhez igazítása. • A szegregált élethelyzetek felszámolása. • A társadalmi hátrányok átörökítésének mérséklése, a hátrányos helyzetű tanulók esélyeinek növelése, felzárkózás támogatása a kulturális intézmények által biztosított nem formális és informális tanulási formák és a kultúra integrációs szerepének erősítésén, valamint a középosztály és szerepének megerősítésén keresztül. Az egész életen át tartó tanulás politikájának alapelvei: • • • • • •

a tanuló állampolgár igényeinek középpontba helyezése, megfelelő erőforrások biztosítása, az oktatáshoz való hozzáférés, a tanulás lehetőségének biztosítása, társadalmi felzárkózás, a tanulási kultúra kibontakoztatása a teljes népesség körében, törekvés a kiválóságra, partnerségen alapuló fejlesztés.

12

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ „Szakképzés a gazdaság szolgálatában” A Kormány 1040/2015. (II. 10.) Korm. határozata a „Szakképzés a gazdaság szolgálatában” című koncepcióról A magyar szakképzés-fejlesztési stratégia az európai szakképzési rendszerek azon élenjáró tapasztalatainak figyelembe vételével készült, amelyek szerint a szakképzésnek korszerű oktatási szolgáltatásként kell funkcionálnia. Ezt a célt szolgálva a Kormány a szakképzési feladat- és intézményrendszer, a szakképzés szerkezetének átalakítása, a gazdasági igényekkel összehangolt, versenyképes iskolai rendszerű szakképzés biztosítása, az intézményi finanszírozás hatékonyabb megvalósítása és az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében a 1040/2015. (II. 10.) számú határozatával elfogadta a „Szakképzés a gazdaság szolgálatában” című koncepciót. A koncepció kiemelten foglalkozik a szakképzési intézményrendszer fejlesztésével, a gazdasági igényekkel összehangolt, versenyképes tudást biztosító iskolai rendszerű szakképzés megteremtésével. A szakképzési rendszerrel szemben megfogalmazódó kihívások és az ezekkel összefüggő fejlesztési célok a következő három témakör köré csoportosíthatók: a) A gazdaság igényeinek kiszolgálása: a jelenleginél több szakmunkás és technikus képzése, kibocsátása; b) A duális képzés erősítése: a képzőhelyek száma és a képzési lehetőségek bővítése, a duális képzési formában részt vevők számának emelése; c) A szakképzési rendszer jobbítása: a képzés minőségének, hatékonyságának, eredményességének javítása. A magyar szakképzés jövőképe 2020-ra 1. A „szakképzési centrumok” kialakítása. A „szakképzési centrumok” az adott térség gazdasági folyamataival összhangban biztosítják a szükséges munkaerő utánpótlását. 2. Megerősödik a duális képzés, ezáltal biztosítva, hogy a végzett szakmunkások és technikusok gyakorlatorientált, naprakész tudással rendelkezzenek a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően, növelve a szakképzés presztízsét. 3. Az ágazat specifikus szabályozás megvalósulását követően reálisan várható a tanulószerződések számának emelkedése. 4. A tanulószerződés alapján nyújtható tanulói támogatási, illetve a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjrendszer kiszélesítésével több tanuló vesz részt a szakképzésben. 5. Szakképzés és a felsőoktatás közötti jogszabályokban meghatározott átjárási lehetőségek mindkét irányba biztosítják az átlépést a különböző oktatási rendszerek között. 6. Minden szakképzési tanulmányi ágból lehetővé válik a felsőoktatás irányába történő továbblépés. 7. Hatékony pályaorientációs rendszer segíti majd az általános iskolai tanulókat a képességeiknek és alkatuknak megfelelő továbbtanulási irány kiválasztásában. 8.

Az új típusú HÍD programok révén a korábban lemorzsolódó tanulók is szakképesítést szereznek,

9. A pedagógusok az egyetemi és főiskolai tanulmányok alatt felkészítést kapnak a szakképzésben és felnőttképzésben történő oktatásra is. 10. A szakképzési pedagógus életpálya- modell kialakításával gyakorlati oktatók elismert és megbecsült tagjaivá válnak a pedagógus közösségnek. 13


14


2 2.1

Fejér megye társadalmi-gazdasági helyzete A megye településszerkezete

A KSH 2012-ben közzétett adatai szerint Fejér megye területe 4.358 km2, Magyarország területének 4,7%-át foglalja el, a megyén belül tíz statisztikai kistérségre és nyolc foglalkoztatási körzetre oszlik. A megyében jelenleg 108 település található, ebből tizenöt városi rangú, közülük is kettő megyei jogú. Fejér megye a Közép - Dunántúlon található, Pest, Bács-Kiskun, Tolna, Somogy, Veszprém és Komárom-Esztergom megye határolja. Székhelye: Székesfehérvár. Fejér megye természeti adottságait tekintve, az egyik legváltozatosabb területe hazánknak. Fejér megye földrajzi elhelyezkedése

kedvező, a közép-európai és a mediterrán fejlesztési övezetek metszéspontján található, a BécsBudapest innovációs zónába tartozik, az ún. „Kelet-Európai Banán” részeként. A KözépEurópát Dél-Európával összekötő „Adria-Pannónia Banán” felöli Észak-Dunántúlt egészen a fővárosig. Ezen kívül a Közép-és Dél-Dunántúl térségen halad át a tervezett Helsinki korridorok közül kettő, melyek Európa legfontosabb közlekedési tengelyei. A Duna, mint Európa egyik legfontosabb összekötő vízi útja a megye keleti határán folyik, követve a 6-os sz. főút vonalát. Fejér megye hazai térszerkezetben is kedvező pozíciót foglal el. A megye földrajzi és közlekedési lehetőségei kedvezőek, autópályával is rendelkezik. Az M7-es autópálya Fejér megyén halad át érintve Veszprém megyét - és meggyorsítva a Balaton, valamit a szlovén határ elérhetőségét. Elkészült az M6-os autópálya Fejér megyei szakasza, amely Ercsi és Dunaújváros – illetve az autópálya melletti kis települések – könnyebb megközelíthetőségét szolgálja. Ezeken túl jelentős még a 8-as főközlekedési út – amely Ausztria irányába jelent komoly forgalmat -, ami Fejér és Veszprém megyét köti össze, illetve egész Veszprém megyét átszeli. Mindezeken túl jónak mondható a régió vasúti közlekedése is. Ezek a lehetőségek nagyban hozzájárulnak a munkavállalók mobilitásához, azonban mindez nem mondható el a kistelepüléseken élők esetén, ahol nehézkes a csatlakozási pontokhoz való eljutás. Az ingázások irányát tekintve a Zirci térségből Mór és Veszprém felé történő ingázás jellemző, a várpalotai térségből Fejér megyébe jár dolgozni a munkavállalók egy része. A Fejér megyei Bicske és Dunaújváros körzetekből, valamint Székesfehérvárról jellemző a fővárosban történő munkavállalás. Ugyanakkor a megye déli, dél-nyugati területeiről elsősorban a megyeszékhelyre történő ingázás a jellemző. Mindezeken túl a megyén belüli ingázás a főbb ipari városokba is irányul. A 62. sz főút Dunaújváros és Székesfehérvár közötti szakasza átadásra került. A térség út fejlesztései a környező települések számára is hasznosak. Az előző 2013ban megírt koncepcióhoz képest nem változott jelentős mértékben a megye településszerkezete.

15

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 1. sz. táblázat A megye települései népességkategóriák szerint (2012. 2013. 2014.)

Kategória

Lakosság arány (2012.)

Lakosság arány (2013.)

1-500 fő 501-1000 fő 1001-1500 fő 1501-2000 fő 2001-2500 fő 2501-3000 fő 3001-3500 fő 3501-4000 fő 4001-4500 fő 4501-5000 fő 5001-10000 fő 10000-20000 fő 20000-50000 fő 100000 fő fölött

0,29 % 3,59 % 4,80 % 6,00 % 7,82 % 4,37 % 5,26 % 2,57 % 3,88 % 4,38 % 12,76 % 9,00 % 11,29 % 23,88 %

0,19% 3,96% 5,34% 6,20% 7,00% 5,09% 4,53% 2,66% 6,10% 2,19% 12,83% 9,19% 11,11% 23,57%

Lakosság aránya (2014.) 4% 19 % 30 %

35 %

12 %

Forrás: Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály adatai alapján saját szerkesztés

2.2 Demográfiai adatok 2012. január 1-jei adatok alapján Fejér megye az ország népességének 4,3 százaléka számára, 425 581 főnek nyújt lakóhelyet. Legkisebb települése Bakonykúti, ahol csupán 132 lakó él. A megye településsűrűségi mutatója (2,5 település/100km²) kisebb az országosnál (3,4 település/100km²), tehát sűrűbben lakott terület. 2012. január 1-jei állapotok szerint a népsűrűség 97,7 fő/km2, a vidéki átlagot meghaladja, s ezzel az ország egyik legsűrűbben lakott térsége. 2. sz. táblázat A megye lakónépességének adatai A lakónépesség Év 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

száma

változása az előző év azonos időpontjához képest, %

az országos százalékában

428 295 428 295 427 416 426 120 425 581 421 086 419 506

99,97% 99,93% 99,79% 99,70% 99,87% 98,94% 99,6 %

4,27% 4,27% 4,27% 4,27% 4,27% 4,25% 4,2 %

Egy km2-re jutó lakónépesség 98,34 98,28 98,08 97,78 97,66 97 96

forrás: KSH

2013. január 1-jei adatok alapján Fejér megye lakosainak száma 421.086 fő volt. Ez a szám 2014-re mely 0,2%-kal, tovább mérséklődött. Fejér megyében 2013-ban – az országossal ellentétben – a 16

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ népességfogyás mérsékeltebb ütemben csökkent. A stagnáló születésszám és a növekvő számú halálozás eredményeképpen a megye lakossága 1550 fővel csökkent egy év alatt. Az előzetes adatok szerint 2014-ben 91 500 gyermek született, 3,2%-kal több, mint az előző évben. 1. sz. diagram Fejér megye korfája 2011.

2. sz. diagram Fejér megye korfája 2015.

Forrás: KSH

17

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A lakónépesség korcsoportonkénti alakulásának számai azt tükrözik, hogy az elmúlt évtizedben mind a 0-14 év, mind a 15-64 év közötti népesség csökkent, a 15 év alattiak esetében a 2012-es érték már csak 89,5 %-a 2001. évinek. A születéskor várható átlagos élettartam alapján is elmarad a megye az országos átlagtól, hiszen a 2011-es értékeket tekintve Fejér megyében ez a szám a nők esetében 78,19 év (az országos adat 78,23 év, a Közép-Dunántúli régió adata 78,22 év). A férfiak esetében ez a mutató 70,94 év (országos adat: 70,93 év, Közép-Dunántúli régió adata: 70,91 év). Az iskolás korba lépő és tanuló korú fiatalok száma és aránya az összlakossághoz képest folyamatosan csökken. 2012. év elején a megye lakosságának 14,4 százaléka 14 év alatti, 69,7 százaléka 15-64 év közötti, míg 15,9 százaléka 65 éves és idősebb. A gyermeknépesség létszáma csökkenő, az időskorú népességé viszont növekvő tendenciájú a megyében. A gyermeknépesség aránya csökken, az idősebb korosztályé, viszont nő. Míg 1995-ben 100 aktív korúra 28 gyermek jutott, addig 2000-ben 25, 2012-ben pedig csak 21 fő. A 2012-es év elején 290 800 fő, vagyis a lakosság 2/3-a tartozott az aktív (munkavállalási) korú népesség csoportjába. A 2013-as értékeket tekintve Fejér megyében ez a szám a nők esetében 78,25 év (az országos adat 78,73 év, a Közép-Dunántúli régió adata 78,59 év). A férfiak esetében ez a mutató 71,52 év (országos adat: 72,01 év, Közép-Dunántúli régió adata: 71,73 év). Az iskolás korba lépő és tanuló korú fiatalok száma és aránya az összlakossághoz képest folyamatosan csökken. A diagramból látható, hogy az egyes korosztályok létszáma folyamatosan csökken. 2013. január 1-jei adatok alapján a megye lakossága 1550 fővel csökkent, ami 2,8 %-kal magasabb a 2012. évinél. Az év elején 288,9 ezer fő, vagyis a lakosság 2/3-a tartozott a munkavállalási korú népesség csoportjába 2014-ben a megye lakosságának 14,4 %-a 14 év alatti, 69,4%-a 15-64 év közötti, míg 16,2%-a 65 éves és idősebb. A gyermeknépesség eltartottsági rátája csökkenő, az időskorú népességé viszont növekvő tendenciájú a megyében. Az eltartott népesség rátája 44 %, ami kedvezőbb a régiós és az országos mutatónál egyaránt. Év elején Fejér megyében az öregedési index 110,4 %, alacsonyabb az országos mutatónál. Az év elején 302,8 ezer fő, vagyis a lakosság 2/3-a tartozott a munkavállalási korú népesség csoportjába. 3. sz. diagram Fejér megye születési adatai 3631 2010

3735 3983

2008

4203 4228

2006

4243 4185

2004

4156 3996

2002

4164 4119

2000

4119 4008

1998

4068 4157

1996

4552 4813

1994

5069 5268

1992

5512 5651

1990

5613 0

1000

2000

3000

4000

Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

18

5000

6000


2.3

Fejér megye gazdasági helyzete

A megye gazdasági helyzetét a Központi Statisztikai Hivatal által kibocsájtott elemzések alapján készítettük el. Fejér megyét évtizedek óta hazánk legtermelékenyebb megyéi között említik, gazdasági mutatói 2001 óta kismértékű visszaesést és stagnálást mutatnak. Összességében kijelenthető, hogy a megye gazdasága figyelemre méltó, a régió megyéi között vezető szerepe van és mutatói magasabbak a régió átlagánál, de országosan Komárom-Esztergom megye megelőzi. Az egy főre jutó GDP-ben kifejezett teljesítményével a Közép-Magyarországi és a NyugatDunántúli régió után tartja III. helyét. 3. sz. táblázat GDP-re vonatkozó adatok Egy főre jutó bruttó hazai termék az országos átlag %-ában 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Fejér megye KözépDunántúl

A megyék, régiók közötti sorrend az egy főre jutó bruttó hazai termék alapján 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

95,8

94,5

84,5

88,0

92,8

94,0

97

4.

4.

5.

4.

4.

4.

4

92,6

90,8

83,4

87,3

87,9

87,9

88,4

III.

III.

III.

III.

III.

III.

III.


A Fejér megyei székhelyű gazdasági szervezetek 2012-ben 102,4 milliárd forintot fordítottak új tárgyi eszközök beszerzésére, a meglévők bővítésére, felújítására, folyó áron háromnegyedét az egy évvel korábbinak. Egy lakosra 241 ezer forint beruházási érték jutott, ami az országos átlag 78%-át jelentette. 2013-ban Fejér megyében 2929 (ezer Ft) az egy főre jutó bruttó hazai termék. 4. sz. táblázat A beruházások teljesítményértéke anyagi-műszaki összetétel szerint (millió Ft) Beruházások összesen

Fejér megye

Közép-Dunántúl

2008

217 367

466 971

2009

165 844

391 486

2010

190 823

447 133

2011

177 085

393 626

2012

145 725

400 614

2013

167 050

464 248


19

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 5.sz. táblázat A gazdasági szervezetek beruházásai főbb gazdasági ágak szerint 2012, 2013, 2014-es év tükrében Beruházások teljesítményértéke Millió Megoszlás Millió Megoszlás forint % forint %

Előző Előző év= 100 év= 100 Előző % % év=100% (2012.) (2013.) (2014.) 116.8

Megnevezés

2012.

2012.

2013.

2013.

Mezőgazdaság Ipar Építőipar

7 637 65 605 1 486

7,5 64,1 1,5

9 070 88 236 1 468

6,9 66,6 1,1

95,4 70,9 88,5

114,3 131,4 87,1

Kereskedelem

8 116

7,9

11 092

8,4

55,6

145,7

132,4

3,1szeres

Szállítás és raktározás

4 430

4,3

11 374

8,6

112,7 127,6 104,5 128,2 107,7

Ingatlanügyletek

2 989

2,9

4 043

3,1

63,9

133 124,2

Adminisztratív szolgáltatás

2 913

2,8

2 058

1,6

176,7

74,1 101,3

Közigazgatás

4 441

Beruházás összesen:

102 418

4,3

4 970

3,7

100%

132 311

100%

220,1

87,2


A 2012. évi adatokból látható, hogy a beruházások mintegy háromnegyedére estek vissza és a termelő tevékenységek esetében is csak visszaesés tapasztalható. A legnagyobb a visszaesés a kereskedelem, az ingatlanügyletek és az ipar területén. A 2013. évi adatokból látható, hogy a beruházások harmada esett vissza az előző évhez képest. A legnagyobb visszaesés az adminisztratív szolgáltatás területén következett be. A szállítás és raktározás nemzetgazdasági ágban pedig több mint 3-szorosára nőtt a fejlesztési ráfordítások aránya. Az ipari termelés értéke lassabban növekedett, mint az előző évben, az ipari termelés volumene visszaesett, (0.4%) viszont a megyei székhelyű építőipari szervezetek teljesítménye 13,6 %-kal nőtt. 2013-ban a fejér megyei székhelyű gazdasági szervezetek 132,311 milliárd forintot fordítottak új tárgyi eszközök beszerzésére, a meglévők bővítésére, felújítására. A megye egy-egy lakosára jutó 332 ezer forintnyi beruházási érték 53 ezer forinttal elmaradt a Közép-Dunántúl átlagától, 54 ezer forinttal magasabb volt viszont az ország megyéit együttesen jellemző – Budapest nélkül számított – átlagértéknél. 2014 első félévében továbbra is alacsony a beruházási aktivitás, bár a megye gazdasági szervezetei tárgyi eszközbeszerzésre, -felújításra folyóáron 2,8-szor többet fordítottak, mint egy évvel korábban. Ezzel a Budapest nélkül számított megyei rangsorban Pest után a második helyet foglalták el. 20

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Foglalkoztatás bővítést elsősorban a versenyszférától lehet várni, ez részben befektetés-ösztönzéssel valósulhat meg, illetve a vállalkozói szellem javulása következhet be, ha az oktatási rendszerben különösen felsőfokon javul a vállalkozói ismeretek elsajátítása és a felsőoktatás közelebb kerül a vállalkozásokhoz. A fejér megyei telephelyű, 4 fő feletti ipari vállalkozások 596,1 milliárd, a megyében bejegyzett, legalább 50 fős ipari szervezetek 497,3 milliárd forintnyi termelési értéket állítottak elő. A termelés a telephely szerinti megfigyelés alapján 8,3, a székhely szerinti adatokat tekintve 10,3%-kal nőtt 2014 első negyedévéhez képest. A megye egy-egy lakosára jutó termelési érték (1,4 millió forint) meghaladta az országos átlag kétszeresét. Az ipari termelés növekedett, az egy lakosra jutó megyei termelési érték meghaladta az országos átlag kétszeresét.

4.sz. diagram

Forrás: Statisztikai tájékoztató Fejér megye 2013/4

Mezőgazdaság 2010-ben a mezőgazdaság országos bruttó hozzáadott értékének közel 13%-át a Közép-Dunántúlon állították elő. Három megyéje közül Fejér hozzájárulása volt a legnagyobb, 5,4 %, KomáromEsztergomé 3,8 %, míg Veszprémé 3,5%. Az előző évihez képest a mezőgazdaság GDP részesedése azonos mértékben (0,3 százalékponttal) nőtt a Közép-Dunántúlon (4,8%-ra), mint az országban (3,8%ra), ugyanakkor Fejér megye az átlagosnál jobban teljesített: 0,6 százalékponttal, 5,5%-ra növelte részarányát. A Közép-Dunántúlon 2010-ben 20,5 milliárd forintot fordítottak agrárberuházásokra, az országos teljesítmény 14%-át. A befektetések felét Fejér megye területén valósították meg, az összes ráfordítás másik fele, pedig 28–22%-os arányban Komárom-Esztergom és Veszprém megye között oszlott meg. A közép-dunántúli vállalkozások 2010-ben már az ágazati GDP 19%-ának megfelelő összeget invesztálták a mezőgazdaságba, szemben a 2000. évi 14%-kal.

21

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-ban Fejér megyében a növénytermesztés volumenét tekintve (a tavalyi gyenge bázis után) jó évet zárt az agrárium. A 2013. december 1-jei állatszámlálás adatai alapján Fejér megyében a főbb haszonállatok közül a juh kivételével kevesebbet tartottak, mint egy évvel korábban. A több növény termelésében rekordot hozó 2014. évhez képest a mezőgazdaság teljesítménye 2015 első felében visszafogottabban alakult. A terméseredményekre kedvezőtlenül hatott az időjárás is, az enyhe őszt és telet hűvös tavasz követte. A 2015. június 1-jei állatszámlálás adatai alapján a főbb gazdasági haszonállatok országos állományai a juhok kivételével gyarapodtak; a szarvasmarhák száma 3,8, a sertéseké 2,1, tyúkállományé 6,5%-kal volt nagyobb, mint egy évvel korábban, míg a juhállomány 3,6%-kal csökkent. Az állományok változása térségenként eltérően alakult. Az egy évvel korábbihoz képest országosan a tehén- és a tojóállomány gyarapodott, az anyakocák és az anyajuhok száma pedig lényegében nem változott. A tehenek száma Észak-Alföldön, illetve Dél- és Közép-Dunántúlon nőtt az átlagosnál nagyobb mértékben, a tojótyúkok állomány gyarapodása pedig Közép-Magyarországon volt a legjelentősebb.

Ipar 2012-ben Fejér megye ipari termelése – a 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai alapján – 1906 milliárd forintot tett ki, ami összehasonlító áron az előző évi termelés kilenc tizede. Ezzel a megyék rangsorában az ötödik legmagasabb termelési értéket adta. Az egy lakosra jutó termelés értéke 4 millió 485 ezer forint volt, ami megközelíti a régió átlagát, ugyanakkor majdnem kétszerese az országosnak. A megyei székhelyű, 49 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások 1783 milliárd forint termelési értéket állítottak elő, összehasonlító áron az előző évinél egy tizedével kevesebbet. A megye ipari termelését csaknem teljes egészében kitevő feldolgozóipar 1741 milliárd forint értékű kibocsátása 11%-kal kevesebb az egy évvel ezelőttihez képest. A feldolgozóipari termelés közel négy tizedét adó gépipar teljesítménye negyedével maradt el az előző évitől. Az ágazaton belül a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása felére esett vissza, ezzel szemben közel tizedével növekedett a villamos berendezések és 6%-kal a gépek, gépi berendezések termelési volumene. A feldolgozóipari teljesítmény három tizede a fémalapanyagok és fémfeldolgozási termékek kibocsátásából származott, ezek előállított mennyisége 6,3%-kal csökkent. A kisebb súlyt képviselő ágazatok közül 16%-kal bővült az élelmiszeripari, és 18%-kal a gumi-, műanyag, valamint nem fém ásványi termékek gyártása. A csökkenő külpiaci kereslet miatt – 2,6%-os belföldi keresletnövekedés mellett – az összes értékesítés tizedével maradt el az előző évitől. A feldolgozóipar termékeinek négyötödét külföldön értékesítették. A megye iparában döntő súlyt képviselő gépipar összes eladása 27%-kal esett vissza a 2011. évihez képest. Ágazatai közül csak a gép, gépi berendezés gyártása tudta növelni kivitelét, míg a belföldi értékesítés a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásán kívül minden ágazatában növekedést mutatott. A gumi-, műanyag és nem fém ásványi termékek exportja 21%-kal, az élelmiszeripari termékeké 17%-kal bővült.

22

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 6. sz. táblázat Az ipari termelés értéke (millió Ft-ban) Terület

2009

2010

2011

2012

2013

2014

Fejér megye

1 617 862

1 769 299

2 075 357

1 783 450

1 877 882

2 192 260


A megye iparát nagyon erős koncentráció jellemzi: az össztermelés és az export-értékesítés közel kilenc tizedét a legalább 250 főt foglalkoztató vállalatok adták. A 49 főnél többet foglalkoztató ipari szervezetek átlagos létszáma 2,7%-kal bővült az előző évhez képest. Az összes foglalkoztatott több mint négy tizedét a gépiparban alkalmazták, ahol 10% volt a növekedés. A gépiparon belül a járműgyártásban ötödével (mintegy 8400 főre) nőtt az alkalmazásban állók száma. Az ipar összességét tekintve a termelés csökkenése az alkalmazásban állók számának kismértékű emelkedése mellett következett be, így az ipari termelékenység (az egy alkalmazásban állóra jutó termelés értéke) 13%-kal csökkent. A feldolgozóipar termelékenységének csökkenését a gépiparban lezajló kedvezőtlen folyamatok döntően befolyásolták. Itt 10%-os alkalmazotti létszámbővülés mellett a termelés egy negyedével való visszaesését regisztrálták. 2013-ban a Fejér megyei telephellyel rendelkező, legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások 1880 milliárd forint ipari termelési értéket állítottak elő, ezzel a KözépDunántúl összes kibocsátásának 39%-át adták. Az ipari termelés 2012-ről 2013-ra 5,3 %-kal nőtt. Egy lakosra 4,5 millió forint termelési érték jutott, ami azonos a régió átlagával és közel kétszerese az országos átlagnak. A megyei székhelyű, legalább 50 főt foglalkoztató ipari vállalkozások produktuma 1769 milliárd forint értékű volt, ami összehasonlító áron 3,8%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A megye ipari termelését csaknem teljes egészében a feldolgozóipar teljesítménye határozza meg, melynek kibocsátása 4,2%-kal maradt el az előző évitől. A feldolgozóipari termelés közel négytizedét adó gépipar teljesítménye 10%-kal csökkent, aminek legfőbb oka, hogy a számítógépek, elektronikai, optikai termékek gyártása az előző évi kétharmadára esett vissza, emellett 14%-kal szűkült a gépek, gépi berendezések gyártása is. Ezzel szemben a gépipar termelésének közel felét kitevő járműipar 17%kal növelni tudta kibocsátását. 7.sz. táblázat A megyei székhelyű ipari termelés értéke és volumenindexe 2014. Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl

I. negyedév 453 819 513 640 195 615 1 163 075

I. félév 913 157 1 003 841 383 472 2 300 470

I–III. negyedév 1 363 132 1 450 147 571 876 3 385 156

I–IV. negyedév 1 810 383 1 843 162 759 012 4 412 557

2015. I. félévében a legalább 5 főt foglalkoztató ipari vállalkozások telephely szerinti adatai alapján az országosan előállított 13 533 milliárd forint termelési érték 7,6%-os volumennövekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Komárom-Esztergom, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala kivételével minden megyében nőtt az ipari termelés volumene. A legnagyobb bővülés Bács-Kiskun és Somogy 23

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ megyékben (21, illetve 19%) következett be, de Győr-Moson-Sopron, Heves, Tolna és Vas megyékben is tíz százalék feletti növekedést regisztráltak. Az ország legiparosodottabb megyéjében, Győr-Moson-Sopronban az egy lakosra jutó ipari termelés háromszorosa az országos átlagnak, szemben Baranyával, ahol a mutató értéke az országos átlag harmada.

Építőipar A megye építőiparának 2007 óta tartó visszaesése 2012-ben is folytatódott. A megyei székhelyű, 4 főnél többet foglalkoztató építőipari szervezetek éves termelési értéke 27,5 milliárd Ft volt, összehasonlító áron 15%-kal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Országosan ennél jóval kisebb mértékű (4,4%) volt a visszaesés. Az egy lakosra jutó termelési érték Fejérben 64,8 ezer forint, ami a régió átlagánál (62 ezer forint) valamivel magasabb, de az országos érték hat tizedét sem éri el. Biztató jelenség azonban, hogy a 2009 óta tartó csökkenés után most jelentősen, 46%-kal emelkedett az építési engedélyek száma (586), így a megyék rangsorát tekintve Fejér megye a legnagyobb arányú növekedést könyvelheti el. Az építőipar vonatkozásában fontos kitérni, hogy Fejér megyében 2012-ben 317 új lakás kapott használatbavételi engedélyt, ami csupán három negyede az egy évvel korábbinak. 2013-ban a Fejér megyei székhelyű, legalább 5 főt foglalkoztató építőipari szervezetek teljesítményértéke 30,2 milliárd forintot tett ki, az építőipari termelés összehasonlító áron 8,4%-kal haladta meg az előző évit. Országosan közel 12%-kal bővült az építőipar kibocsátása. Az egy lakosra jutó termelési érték 71,7 ezer forint, ami alacsonyabb a régió átlagánál (83,3 ezer forint), és az országos átlag (128,2 ezer forint) hattizedét sem éri el. Az építőipari termelés értéke közel fele-fele arányban oszlott meg a két építményfőcsoport között, eredményük változása azonban ellentétes előjelű volt. Az épületek építése 3,6%-kal csökkent, az egyéb építményeké (utak, hidak, vasutak, közművek) 21%-kal nőtt. Az építőipari vállalkozások 2013 végén fennálló 2,2 milliárd forint értékű szerződésállománya 11%-kal haladta meg az előző évit. Ezen belül az épületek építésére szóló megrendelések 35%-kal bővültek, az egyéb építmények építésére szólók az előző évihez hasonlóan alakultak. Az év egészében a Fejér megyei vállalkozások 45%-kal nagyobb volumenű új szerződést kötöttek. 2015. I. félévében a legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozások székhely szerinti adatai alapján előállított 710 milliárd forint termelési érték 13%-os volumennövekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Somogy, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok kivételével minden megyében nőtt az építőipar teljesítménye. A növekedés mértéke több megyében kétszámjegyű volt, a legnagyobb, mintegy 84%-os termelésbővülés Vas megyében következett be. Az egy lakosra jutó építőipari termelés Budapesten volt a legmagasabb, több mint kétszerese az országos átlagnak. Nógrád megyében a mutató értéke az országos átlag mintegy ötödét érte el.

24

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Turizmus A Fejér megyei kereskedelmi szálláshelyek az előző évinél 1,4%-kal kevesebb, 159 ezer vendéget fogadtak, a szálláshelyeken eltöltött 356 ezer vendégéjszaka 3,3%-kal maradt el a 2011-ben regisztrálttól. A megye idegenforgalmát mérséklődő belföldi, ugyanakkor élénkülő külföldi kereslet jellemezte. A teljes vendégkör több mint háromnegyedét kitevő hazai vendégek száma 3,6, az eltöltött vendégéjszakáik száma 5,9%-kal visszaesett. Határainkon túlról – elsősorban az európai kontinens országaiból – 37 ezer fő érkezett, 6,4%-kal több, mint egy évvel korábban. A külföldi vendégéjszakák száma meghaladta a 102 ezret, ami 3,7%-kal volt magasabb a 2011. január-decemberinél. A látogatók az előző évinél rövidebb időre foglaltak szállást: a hazai vendégek átlagosan 2,1, a külföldiek 2,8 éjszakát töltöttek el a megyei szálláshelyeken. 2013-ban a Fejér megyei kereskedelmi szálláshelyeket 157 ezer vendég vette igénybe – 4 ezerrel kevesebb, mint az előző évben. A vendégkör négyötödét a belföldi vendégek adták, külföldről 32 és félezren látogattak a megyébe. A belföldi vendégek száma 2012-höz képest 4 ezer fővel (3,1%kal) nőtt, a külföldieké viszont 8 ezer fővel (közel 20%-kal) csökkent. 5.sz. diagram


2015 első félévében a megyei építőipari szervezetek összehasonlító áron 12%-kal több, 6,8 milliárd forint termelési értéket realizáltak az egy évvel korábbihoz képest. A megye kereskedelmi szálláshelyein az első három negyedév folyamán mintegy 36 ezerrel több (304.834) éjszakát töltöttek az idelátogató vendégek a tavalyinál. A vendég-éjszakák számának növekedése 13,2 %-ot ért el az egy évvel korábbi időszakhoz képest. A vendégéjszakák zömét (74,7 %-át) belföldi vendégek vették igénybe. A külföldiek által nálunk töltött éjszakák száma az előző év azonos időszakinak az 1,2- szeresére emelkedett, a belföldieké ennél kisebb mértékben, 10,3%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

25

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 6.sz diagram A vendégéjszakák számának alakulása Fejér megyében

Forrás: Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály adatai alapján saját szerkesztés

2.4 Vállalkozási környezet Fejér megyében 2012. december 31-én 60 816 gazdasági szervezetet tartottak nyilván, az egy évvel korábbinál 0,8%-kal kevesebbet. Év végén összesen 56 212 megyei székhelyű vállalkozás és 4012 nonprofit szervezet szerepelt a regiszterekben. A vállalkozásokat 35–65%-os arányban társas, illetve egyéni formában jegyezték be. A 19 394 regisztrált társas vállalkozás kétharmada korlátolt felelősségű, háromtizede pedig a betéti társasági formát választotta. A kft-k száma 3,7%-kal növekedett, a bt-ké 7,3%-kal csökkent. Egy százalék alatti a részvénytársaságok és a szövetkezetek hányada, melyekből 148-at, illetve 101-et tartottak nyilván. A társas vállalkozások szinte teljes egésze kis-, azon belül is túlnyomórészt (10 fő alatti) mikro vállalkozás. Mindössze 144 középvállalkozást (50–249 fő) és 44 (250 fő feletti) nagyvállalatot regisztráltak. Az év végén nyilvántartott 36 818 egyéni vállalkozó 35%-át fő-, 47%-át mellékfoglalkozásúként vették nyilvántartásba, 18%-uk pedig nyugdíj mellett dolgozott, és csak a mellékállásban vállalkozók köre bővült, 1,2%-kal. Az egyéniek csaknem teljes egészében 10 fő alatti kisvállalkozások, és 42%-uk szerepelt az egyéni vállalkozói nyilvántartásban. A vállalkozások több mint ötöde a mezőgazdaság, 15%-a, az ingatlanügyletek, 12%-a kereskedelem, egytizede a tudományos és műszaki tevékenység nemzetgazdasági ágban, további 7,6%-a, az építőiparban, 5,5%-a pedig az iparban tevékenykedett. A mezőgazdaságban és az ingatlanügyletek területén kis mértékben bővült a szervezetek száma, amit döntően az egyéni vállalkozások számának növekedése eredményezett.

26

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 7.sz. diagram A gazdálkodási formák megoszlása gazdasági áganként,Társas vállalkozás

2013.év

Többi gazdasági ág; 20,7

Mezőgazdaság; 2,6

2014.év

Ipar; 11,3

Építőipar; 12,7

Adminisztratív szolgáltatás; 5,6

Tudományos és műszaki tevékenység; 15

Ingatlanügyletek; 5,5

Vendéglátás; 4,9

Kereskedelem; 21,7


8.sz. diagram A gazdálkodási formák megoszlása gazdasági áganként, Egyéni vállalkozás 2013.év

2014. év

Mezőgazdaság; 30,6

Többi gazdasági ág; 19,6 Adminisztratív szolgáltatás; 3,7 Tudományos és műszaki tevékenység; 7,4

Ipar; 2,5

Építőipar; 5 Ingatlanügyletek; 20,5

Vendéglátás; 3,9

Kereskedelem; 6,8


2012-ben a vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása a régiós és országos arányokhoz nagyjából hasonlóan, a következőképpen alakul: 20,1% a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágazatban, 16,8% az ingatlanügyletek ágazatban, 11,7 % a kereskedelem, gépjárműjavítás ágazatban, közel 10% a tudományos, műszaki tevékenységek ágazatában, közel 8% az építőiparban, és 5% a feldolgozóiparban tevékenykedik. A fennmaradó 28,4% a szállítás-raktározás, bányászat, infókommunikáció, villamos-energia, szennyvíz- és hulladékkezelés, egyéb szolgáltatás ágazatokban üzemel néhány %-os részesedésekkel.

27

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Az agrárágazatban működő vállalkozások a megye mezőgazdasági adottságainak megfelelően legnagyobb részt a megye déli területén jöttek létre. A megye legnagyobb foglalkoztatói a Dunaújvárosban találhatók. A 250-499 fős Székesfehérváron helyezkedik el. Arányait összes vállalkozás 70%-át az 1-9 fős önfoglalkoztatók.

városokban, ezen belül főként Székesfehérváron és és 500 fő fölötti vállalkozások valamivel több, mint fele tekintve a régiós és országos viszonyokhoz hasonlóan az mikro vállalkozások teszik ki, amelyek lényegében

A Fejér megyében keletkező termelési érték, tőkevagyon, értékesítésből származó bevétel és vállalkozási eredmény 2010-ben a következőképpen alakult a társasági adóbevallásokból származó adatok szerint. Az egy főre jutó bruttó hozzáadott érték (BHÉ) 1,4MFt volt a megyében 2010-ben, amely alacsonyabb az országos (1,9MFt), de magasabb a régiós értékhez képest (1,3MFt). A bevételi oldalt vizsgálva a megye vállalkozási tevékenységből származó összes bevétele 3.695Mrd Ft, amelynek 52%-át Székesfehérvár, 17,5%-át Dunaújváros, 11,5%-át Bicske, 4,6%-át Mór, 2,5%-át Szabadegyháza és 1,9%-át Rácalmás vállalkozásai realizálták.1 A Fejér megyei vállalkozások jegyzett tőkevagyona 437,4Mrd Ft, amelyből a külföldi tőke 68%-ban részesedik (régiós arány 65%, országos arány 59%). 2013. december 31-én Fejér megyei székhellyel 61 059 gazdasági szervezetet tartottak nyilván, 0,4%kal többet, mint 2012 végén. A szervezetek több mint kilenctizedét a vállalkozások tették ki, további 6,6%-uk pedig nonprofit szervezetként került a nyilvántartásba. A vállalkozásokat 33-67% arányban társas, illetve önálló vállalkozó formában jegyezték be, előbbiek száma – a korábbi negyedévekhez hasonlóan – csökkent. A társas vállalkozásokon belül a kétharmados részarányt képviselő korlátolt felelősségű társaságok száma nem változott számottevően, a betéti társaságoké viszont – amely a második legnépszerűbb cégforma – jelentősen, 7,8%-kal visszaesett. A kisebb arányt képviselő szövetkezetek száma 1,4-szeresére bővült, részvénytársaságból pedig 3-mal többet regisztráltak, mint egy éve. Fejérben az ipari termelés értéke az év eltelt hónapjaiban lassabb ütemben növekedett, mint megelőző év azonos időszakában. 2013. I-III. negyedévében a megyei székhelyű ipari termelési érték 1425,97 milliárd Ft volt, 83,4 milliárddal kevesebb, mint 2012. megfelelő időszakában. Az ipari termelés volumene visszaesett, ami kedvezőtlenebb az országos szintű volumen változásnál. A megyei székhelyű belföldi ipari értékesítés is visszaesett az előző év azonos időszaki adatához képest, aminek mértéke 0,4 %-ot ért el a negyedév végéig. Országos szinten az értékesítést kismértékű növekedés jellemezte, a szerény mértékű növekedés 1,5%-os. A külföldi értékesítés volumenét is a csökkenés jellemezte megyénkben, ami 91,9%-ot ért el. A megyei székhelyű építőipari szervezetek teljesítménye 20,9 milliárd forint volt a negyedév végén, ami jelentősebb, 13,6%-os növekedést jelent az előző év azonos adatához viszonyítva. Fejér megye gazdasági szervezetei 2013 évben 145,7 milliárd Ft értékű beruházást valósítottak meg, s ezzel 17,0 %kal, 29,9 milliárddal alacsonyabb teljesítményértéket produkáltak a 2012-es megfelelő értéknél. 2014. december 31-én Fejér megyei székhellyel 61,4 ezer gazdasági szervezetet tartottak nyilván, 0,6%kal többet, mint egy évvel korábban. A gazdasági szervezetek 63%-a önálló, 29%-a társas vállalkozás

1

Az utóbbi két település magas részesedése a Hungrana Kft. és a Hankook Tire Magyarország Kft. tevékenységével magyarázható.

28

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ volt, a nonprofit szervezetek 6,7%-os, a költségvetési szervek és egyéb szervezetek pedig 1% alatti részarányt képviseltek. Év végén folytatódott az év közben is megfigyelhető tendencia: az önálló vállalkozók száma 3,7%-kal bővült, a társas vállalkozásoké ugyanakkor 5,8%-kal visszaesett az egy évvel korábbihoz képest. Utóbbiban meghatározó szerepe volt annak, hogy mind a kft-k, mind a bt-k száma csökkent, 4,8, illetve 8,5%-kal. A 39 ezer önálló vállalkozó 42%-a váltotta ki tevékenységéhez az egyéni vállalkozói igazolványt. A munkavégzés jellege szerint a bejegyzett önálló vállalkozók közel fele mellékfoglalkozásúként tevékenykedett. A vállalkozások száma a nagyobb súlyt képviselő nemzetgazdasági ágak közül a mezőgazdaságban, az ingatlanügyletek területén, valamint a tudományos és műszaki tevékenységben emelkedett, a kereskedelemben viszont csökkent a 2014. december végihez képest.

9. sz. diagram A gazdálkodási formák megoszlása gazdasági áganként. 2013.


2.5 Foglalkoztatottsági helyzet A fejér megyei gazdasági szervezeteknél alkalmazásban állók létszáma az előző évhez képest nem változott, a versenyszférában kevesebben, a közszférában, azon belül a közigazgatásban és az 29

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ egészségügyben többen dolgoztak. A regisztrált álláskeresők száma 2012-ben nőtt, a munkanélküliségi ráta és a foglalkoztatási arány kedvezőbb volt az országosnál. 2012-ben a KSH lakossági munkaerő-felmérése szerint Fejér megye 15–74 éves népességének 58%-a, 188,7 ezer fő tartozott a gazdaságilag aktívak közé. A lakosságon belül a foglalkoztatottak átlagos létszáma 170 ezer fő volt, 800-zal kevesebb a 2011. évinél. A megyei munkanélküliségi ráta 10,3%, a foglalkoztatási arány 52,3% volt. Mind a munkanélküliségi, mind a foglalkoztatási ráta kedvezőbben alakult az országosnál. 8. sz. táblázat A KSH munkaerő-felmérés adatai

KözépFejér Országosa dunántúl megye n i régió

Fejér megye

Megnevezés

2010

2011

2012

2012

2012

2013

2013

2013

2014

2014

2014

Népesség száma (ezer fő)

427,4

426,1

425,6

1090,3

9957,7

324

835,3

7630,7

325,6

827

7559,1

Foglalkoztatotta k (ezer fő)

164,1

170,8

170

446,3

3935,5

173,3

449,7

3938,4

190,5

475,4

4141,7

Munkanélküliek (ezer fő)

12,6

11,3

18,2

46,1

457,7

18,6

43,6

448,9

10,6

27,2

318,5

181,3

188,9

188,7

492,5

4393,2

191,9

493,3

4387,4

201,2

502,6

4460,2

Gazdaságilag inaktívak (ezer fő)

146,4

136,1

136

346,4

3259,8

132,1

342

3243,3

124,4

324,3

3089,9

Aktivitási arány (%)

55,3

58

58

58,7

57,4

59,2

59,1

57,5

61,8

60,8

59

Foglalkoztatási arány (%)

50,1

52,4

52,3

53,2

51,4

53,5

53,8

51,6

58,5

57,5

54,8

Munkanélküliség i ráta (%)

9,5

9,6

9,6

10,3

10,4

9,7

8,8

10,2

5,3

5,4

7,1

Gazdaságilag aktívak (ezer fő)

Fejér megye

KözépKözépOrszágo Fejér Országo dunántúli dunántúli san megye san régió régió

Fejér megye


A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján – mely más fogalmi rendszerben gyűjti az adatokat 2012 év végére az álláskeresők száma (21 835 fő) 2011 decemberéhez képest 2,8%-kal nőtt. A munkakeresés időtartama szerint az álláskeresők négytizede 1-3 hónapja regisztráltatta magát, egynegyede pedig már több mint egy éve. A nyilvántartott álláskeresők 52%-a nő, 12%-a pályakezdő és 16%-a 25 éven aluli. A regisztrált pályakezdők száma 1,3-szeresére nőtt az egy évvel korábbihoz 30

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ képest. December végén mindeközben a megyében a tavalyinak 1,3-szerese, 1268 bejelentett üres álláshely volt, így egy betölthető álláshelyre 17 nyilvántartott álláskereső jutott. A 2013-as adatokkal kiegészítve megállapítható, hogy az előző évben tapasztalt tendenciák folytatódnak. A közszféra mintegy 25 ezer fős létszáma 7,8%-kal növekedett, ezzel szemben a versenyszféráé (84 ezer fő) 1,8%kal kevesebb volt a 2011. évinél. Munkakör szerint az állami szektor fizikai dolgozóinak száma nőtt legjobban, a legnagyobb csökkenés a vállalkozásoknál lévő szellemi állományt jellemezte. Az alkalmazottak közel négy tizedét foglalkoztató iparban stagnált, a többi jelentős gazdasági ág közül a közigazgatásban, valamint az egészségügyben nőtt az alkalmazottak száma, a kereskedelemben, az építőiparban, az adminisztratív szolgáltatás ágazatban és az oktatásban kevesebben dolgoztak. 9. sz. táblázat Az alkalmazásban állók megoszlása foglalkozásuk szerint Alkalmazásban álló, fő

Időszak

2011.

2012.

2013.

2014.

fizikai foglalkozású

szellemi foglalkozású

összesen

I. negyedév I-II. negyedév I–III. negyedév I–IV. negyedév I. negyedév I-II. negyedév I–III. negyedév I–IV. negyedév

68 276 69 590 70 284 70 418 68 281 69 987 70 908 71 052

40 801 40 864 40 782 40 693 39 590 39 729 39 783 39 736

109 077 110 453 111 066 111 111 107 872 109 716 110 691 110 788

I. negyedév I-II. negyedév I–III. negyedév I–IV. negyedév

68 863 70 924 72 181 72 964

39 689 39 834 39 836 39 940

108 552 110 758 112 017 112 904

I. negyedév

118 200

I-II. negyedév I–III. negyedév I–IV. negyedév

118 300 119 100 119 300

Forrás: Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók 2012. évi átlagos bruttó keresete 213 ezer forintot tett ki, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók közel 222 ezer, a költségvetési szervezeteknél alkalmazottak 185 ezer forintot kerestek. Megyei szinten a bruttó átlagkeresetek az országosnál jelentősebben, 7,2%kal emelkedtek 2011-hez képest, ezen belül a versenyszférát 9,3%-os növekedés, a költségvetést stagnálás jellemezte. A családi kedvezmény nélkül számított megyei nettó átlagkereset 2012. januárdecemberben 138 ezer forintot tett ki, 4,1%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A pénzbeli és a természetbeni juttatásokat is figyelembe véve az átlagos havi munkajövedelem 5,7%-kal (224 ezer forintra) emelkedett, amelyből 5,1% volt az egyéb munkajövedelem aránya. A foglalkoztatottsági esély növelése szempontjából is fontos, hogy a munkanélküliek összetétele milyen arányú az iskolai végzettség szempontjából. A 2012. év folyamán az álláskeresők 46,6%-a szakképzetlen volt. 53,3% rendelkezett szakképesítéssel. Az álláskeresők legnagyobb részét az általános iskolai végzettségűek 31

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ tették ki 35,2%-kal. A szakmunkásképzőt végzettek az álláskeresők 30,8%-át, a szakközépiskolát végzettek a 14,0%-át, a gimnáziumot végzettek a 8,7%-át tették ki. 2013-ban 112 904fő volt az alkalmazásban állók száma. Az alkalmazottak több mint fele a szolgáltatási szektorban dolgozott, ezen belül főként a kereskedelemi, az egészségügyi szolgáltatást nyújtó, az oktatási és a közigazgatási tevékenységet végző szervezeteknél, az oktatás kivételével a 2012. évinél magasabb létszámban. A termelő ágak közül a mezőgazdaságban stagnált, az iparban (és a legnagyobb foglalkoztató feldolgozóiparban is) nőtt az alkalmazottak száma, míg az építőiparban tizedével kevesebben álltak alkalmazásban, mint egy éve. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2013-ban 221 ezer forintot tett ki, 3,8%-kal többet, mint egy évvel korábban (országosan 3,4%-os növekedés volt jellemző). A szellemi foglalkozásúak 303 ezer forintos keresete a legmagasabb volt a megyék között, a fizikaiak pedig (173 ezer forinttal) a negyedik helyet foglalták el.

10. sz. diagram Az álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlásának változása Fejér megyében 2013. év

gimn. techn. 9% 3% szakköz.isk. 14%

2014. év

főisk.egyetem 8 ált.-nál kev. 3% 2% 4%

főisk. 3% ált. isk. 36%

szakm. képző 29%

gimn. 9% techn. 3% szakköz.isk. 14%

8 ált.-nál kev. egyetem 4% 1% ált. isk. 36% szakm. képző 30%

Forrás: Fejér Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály

A nyilvántartási rendszerünkben az évközi forgalmi adatok eredményeként Fejér megyében a 2014. decemberi zárónapon 13.074 fő álláskereső szerepelt, mely létszám valamivel több, mint egytizeddel (1.710 fővel) - kevesebb az egy évvel korábbi állapotnál. 2015. első félévének végén számuk tovább csökkent és 12.627 főt jelentett. 2014-ben átlagosan 14.598 fő volt a havi zárónapokon a nyilvántartásban szereplők száma, a 2013-as átlagos havi adatoknál 25,7 %-kal (5.043 fővel) alacsonyabb. A nyilvántartott állástalanok száma az év egyetlen hónapjában sem haladta meg az előző év azonos havi értékét, minden hónapban az álláskeresők száma az előző év azonos hónapjainál alacsonyabb szinten realizálódott. Az előző évihez képest a csökkenés az év első hónapjaiban volt a legjelentősebb, márciusban 8.643 fős, ami decemberre 1.710 főre fogyatkozott. 32

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Az álláskeresők számának mozgása a múlt év első félévében még követte a korábbi évek trendjeit, hisz tél végéig számukat a növekedés jellemezte, majd a tavaszi időszak kedvezve a mezőgazdaság, az építőipar és egyéb szezonális munkáinak folyamatosan csökkenti a nyilvántartásban lévők számát. Azonban az év vége felé általános jellegű volt a beáramlás, ami az álláskeresők egyre növekvő számát eredményezte, de ez a tendencia nem nyilvánult meg, hisz az álláskeresők nagy számban tudtak belépni a különböző közfoglalkoztatási programokba, erőteljesen meghatározva az álláskeresők létszámának hullámzását. A nyilvántartott álláskeresők és a gazdaságilag aktív népesség alapján számított mutató értéke decemberben 6,8 %-ot ért el a megyében, amely a 2013-as év végi adatnál 0,8 % ponttal kedvezőbb. Éves szinten a megyére számított átlagos mutató 7,6 % volt, amely 2,5 %-ponttal kedvezőbb az egy évvel ezelőtti adatnál. A nyilvántartott álláskeresők aránya a májusi tetőzés (9,4 %) után folyamatos csökkenést mutatott és az év végén igen alacsony, 7 % alatti értéken realizálódott. A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya 2015. júniusában 6,4%, az előző havinál 0,3%-ponttal alacsonyabb, és az egy évvel korábbinál is 1,3 %ponttal kisebb.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása (Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján) A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartási rendszerében az évközi forgalmi adatok eredményeként Fejér megyében a 2013. decemberi zárónapon 14.784 fő álláskereső szerepelt, mely igen jelentősen - 32,3 %-kal (7.051 fővel) - kevesebb az egy évvel korábbi állapotnál (országosan 27,3 %-os csökkenés mutatkozik a 2012. év végéhez képest). A nyilvántartott álláskeresők 52%-a nő, 12%-a pályakezdő és 16%-a 25 éven aluli. Az 1844 regisztrált pályakezdő héttizede a 2012. decemberinek. Fejér megye munkanélküliségi rátája (8,2 %), a foglalkoztatási rátája (54 %) kedvezőbben alakult az országosnál. A munkakeresés időtartama szerint az álláskeresők 42%-a 1-3 hónapja regisztráltatta magát, 29%-a pedig már több mint egy éve. December végén a megyében 2771 bejelentett üres álláshely volt, ami 2,2-szerese az egy évvel korábbinak. A nyilvántartott álláskeresők összetétele A nemek alapján 2014-ben éves szinten a megyében nyilvántartott álláskeresők többsége (52,2 %-a), havonta átlagosan 10.207 fő nő volt, míg a férfiak ennél havonta átlagosan 774 fővel voltak kevesebben (9.433 fő). 2015. június hónapban a férfi álláskeresők száma 5.795 fő. Arányuk 45,9%, az előző havinál 0,3 %-ponttal alacsonyabb, a 2014. júniusinál pedig 0,4%-ponttal kevesebb. 2015-re az álláskeresők többsége (52,8 %-a), havonta átlagosan 7.714 fő nő volt, míg a férfiak ennél havonta átlagosan 831 fővel voltak kevesebben (6.883 fő). Az előző évi átlaghoz viszonyítva ez a nők esetében 2.493 fős (24,4 %-os), míg a férfiaknál 2.600 fős (27,0 %-os) csökkenésnek felel meg. A férfiak száma a múlt év minden hónapjában alatta maradt a nőknek.

33

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Életkor alapján 2014-ben az álláskeresők életkorát tekintve átlagban továbbra is közel egynegyedük (22,8 %-uk, 4.476 fő) a 36-45 évesek, további egyötödük (20,0 %-uk, 3.941 fő) a 26-35 évesek és több mint egynegyedük (28,2 %-uk, 5.516 fő) az 50 évnél idősebb – munkaerő-piaci szempontból hátrányos, nehezen elhelyezhető – korosztályhoz tartozik, akiknek aránya az előző évhez képest tovább emelkedett. Jelentős állományt (3.599 fő, 18,4 %) képviselnek a 25 éves és annál fiatalabbak az álláskeresők között, a maradék rész (10,7 %, 2.110 fő) pedig a 46-50 évesek csoportjába tartozik. 2015. első félévének végén az állomány 16,5%-a legfeljebb 25 éves, mintegy fele 25-50 év közötti, ezen belül is a 26-35 évesek aránya 17,8%, a 36-45 éveseké 20,7%, illetve a 46-50 éveseké 10,1%, míg több, mint háromtizedük 50 évesnél idősebb. Az egy évvel korábbihoz képest az 50 év felettiek aránya 3,4%-ponttal emelkedett, a 25 évnél fiatalabbaké 0,1%-ponttal csökkent, a 25-50 év közöttieké 1,2%ponttal mérséklődött. A megváltozott munkaképességűek: 2014-ben havonta átlagosan közel 582 fő, az álláskeresők 4,0 %-a a megváltozott munkaképességűek csoportjába tartozott. Számuk májusban 718 fő, míg álláskeresőkön belüli arányuk az év utolsó negyedén belül, októberben (4,3 %) volt a legmagasabb. A legkevesebben (488 fő) szeptemberben, a legkisebb hányadban (3,8 %) pedig szintén az év kilencedik hónapjában voltak nyilvántartva. A 2013-as értékekkel összehasonlítva számuk a tárgyév minden hónapjában alacsonyabb volt az egy évvel azelőttinél. Mindezek eredőjeként havi átlagos számuk 297 fővel, egyharmaddal alatta maradt az előző évi értéknél, átlagos arányuk is 0,4 %-ponttal alacsonyabb annál. A pályakezdő álláskeresők helyzete 2013-ban a megyei nyilvántartásban szereplő álláskeresőknek átlagosan 12,7 %-a (havonta 2.472 fő) pályakezdő volt. 2014-re ez a szám 11,8 %. Számuk az előző évihez képest 162 fővel (7,0 %-kal) emelkedett, és arányuk a nyilvántartott álláskeresőkön belül 1,8 %-ponttal szintén nőtt. A pályakezdők létszámának hullámzása minden évben megfigyelhető. Legkevesebben általában a tanév befejezése időszakában (május-júniusban) tartják a kapcsolatot a munkaügyi szervezettel, ők még az előző években végeztek valamelyik tanintézetben. Ezt követően a nyári hónapokban, a tanév befejeződése után jelentkeznek nagyobb számban, amikor nem sikerült a továbbtanulásuk, vagy nem tudtak elhelyezkedni. Októbertől újra folyamatosan csökken a létszámuk, mivel az ajánlott vagy elfogadott képzési programok keretében sokan kezdenek el tanulni, vagy egy részük a pályakezdő programok valamelyikének részesévé válik. Területenként nézve a pályakezdők havi átlagos száma Fejér megyén belül továbbra is a Székesfehérvári körzetben volt a legmagasabb. Ezt követte a Dunaújvárosi térség. A többi térségben jóval alacsonyabb szinten realizálódott a számuk. Ez 2015-ben nem változott. 2015. június hónapban a pályakezdők száma 1.407 fő. Számuk az előző havinál 16 fővel több, az egy évvel korábbinál pedig 255 fővel alacsonyabb, ami 1,2%-os növekedést illetve 15,3%-os csökkenést mutat. Az álláskeresőkhöz viszonyított arányuk 11,1%, az előző havinál 0,5%-pontal több, az egy évvel korábbinál pedig 0,1%-ponttal alacsonyabb arányt jelent. 34

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A pályakezdők szakképzettség szerint 2013-ben az iskolai végzettségüket tekintve a pályakezdők közel háromötöde (53,4 %-uk) szakképzett volt, míg több mint kétötödük (46,6 %-uk) számított szakképzetlennek. Ez a 2012-es értékekhez képest 2,1 % pontos növekedést jelent a szakképzetlenek, s ugyanekkora csökkenést a szakképzettek arányában, aminek következtében a két csoport közt tavaly fennálló 11,0% pontos aránykülönbség idénre 6,8%-ra változott. A pályakezdő álláskeresők harmada (éves átlagban 34,2 %-uk) a szakképzetlennek számító legfeljebb általános iskolát végzettek csoportjába tartozik, ezen belül is 31,4 %-nak van meg az alapfokú végzettségnek számító 8 osztály, további 2,8 %-uk pedig azt sem tudta befejezni. Ezen felül 12,4 %-kal a középfokú végzettségű szakképzetlenek táborát gyarapítják a gimnáziumi érettségivel rendelkezők. Alapfokú végzettségű, szakképesítéssel rendelkezik 20,7 %-uk, akik szakmunkásképzőt, szakiskolát, speciális szakiskolát végeztek. 24,5 % a szakközépiskolai érettségit, s további 2,3 % a technikusi minősítést is megszerzők aránya, így a középfokú végzettségű szakképzettek részesedése 26,8 %-os a pályakezdők között. Főiskolai diplomával 4,0 %-uk, egyetemi oklevéllel pedig 2,1 %-uk rendelkezik, így a felsőfokú végzettségűek (akik természetesen szakképzettnek minősülnek) összesen 6,1 %-nyi részt képviselnek az állástalan fiatalok között. Összességében megállapítható, hogy egy év alatt csökkent a nyilvántartásban szereplő pályakezdő fiatalok iskolázottsági szintje, a szakképzetlen fiatalok aránya tovább emelkedett és 46,6%-uk, azaz közel felük nem rendelkezik szakképzettséggel. 2014- ben az iskolai végzettségüket tekintve a pályakezdők alig több, mint fele (51,2 %-uk) szakképzett volt, míg közel ekkora hányaduk (48,9 %-uk) számított szakképzetlennek. Ez a 2013-as értékekhez képest 2,2 %-pontos növekedést jelent a szakképzetlenek, s ugyanekkora csökkenést a szakképzettek arányában, aminek következtében a két csoport közt tavaly fennálló 6,8% pontos aránykülönbség idénre 2,4%-ra változott. A pályakezdő álláskeresők harmada (éves átlagban 36,8 %-uk) a szakképzetlennek számító legfeljebb általános iskolát végzettek csoportjába tartozik, ezen belül is 33,3 %-nak van meg az alapfokú végzettségnek számító 8 osztály, további 3,5 %-uk pedig azt sem tudta befejezni. Ezen felül 12,1 %-kal a középfokú végzettségű szakképzetlenek táborát gyarapítják a gimnáziumi érettségivel rendelkezők. Alapfokú végzettségű, szakképesítéssel rendelkezik 18,6 %-uk, akik szakmunkásképzőt, szakiskolát, speciális szakiskolát végeztek. 25,2 % a szakközépiskolai érettségit, s további 2,0 % a technikusi minősítést is megszerzők aránya, így a középfokú végzettségű szakképzettek részesedése 27,2 %-os a pályakezdők között. Főiskolai diplomával 3,4 %-uk, egyetemi oklevéllel pedig 2,0 %-uk rendelkezik, így a felsőfokú végzettségűek (akik természetesen szakképzettnek minősülnek) összesen 5,4 %-nyi részt képviselnek az állástalan fiatalok között. Összességében megállapítható, hogy egy év alatt csökkent a nyilvántartásban szereplő pályakezdő fiatalok iskolázottsági szintje, amiből kiemelkedik, hogy a szakképzetlen fiatalok aránya tovább emelkedett és 48,9%-uk, azaz közel felük nem rendelkezik szakképzettséggel. 2015.I. félév során a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező pályakezdők aránya szinte folyamatosan, 45,1%-ig emelkedett májusig, majd június végére kissé lecsökkent. A szakmunkásképzőt, szakiskolát végzettek aránya 15,8 % körül alakult és a második negyedévben növekedést mutat. A középiskolai végzettséggel bírók aránya 38,1 %-ról 2,0%-ponttal csökkent az eltelt 35

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ hat hónap alatt. Míg a diplomások aránya a januári 4,9%-ról márciusra 5,8%-ra nőtt, majd júniusra 4,3%-ra mérséklődött.

Az álláshelyek alakulása 2013-ban összesen majd 23 ezer (22.840 db) új állásajánlat érkezett a megye kirendeltségeire, így havonta átlagosan 1.903 db új álláshelyet jelentettek be a megye munkáltatói. Ez a 2012-es értékektől éves szinten majd 4,2 ezer db-bal, havi átlagban pedig 347 db-bal magasabb. Területenként nézve az új állások fele a Székesfehérvári körzet munkáltatóitól, egyötöde Dunaújváros térségének foglalkoztatóitól érkezett, míg a többi kistérség részesedése egyenként nem éri el az egytizedet. Az új bejelentett álláshelyekkel és az előző havi megmaradt záró állománnyal együtt havonta átlagosan közel 3,7 ezer db volt a rendelkezésre álló álláshelyek száma a megyében, mely az egy évvel ezelőtti értéknél több, mint egyötöddel több állást jelent. 2014-ben az összesen mintegy 26 ezer (26.197 db) új állásajánlat érkezett a megye kirendeltségeire, így havonta átlagosan 2.183 db új álláshelyet jelentettek be a megye munkáltatói. Ez a 2013-as értékektől éves szinten majd 3,4 ezer db-bal, havi átlagban pedig 280 db-bal magasabb. A legtöbb állásbejelentés (4.268 db) május hónapban érkezett, de a júliusi 3.352 db is igen tetemes mennyiség, a legkevesebb (745 db) pedig az év első hónapjában figyelhető meg. Területenként nézve az új állások majd fele a Székesfehérvári körzet munkáltatóitól, egyötöde Dunaújváros térségének foglalkoztatóitól érkezett, míg a többi kistérség részesedése egyenként nem éri el az egytizedet. 2015. I-VI. hónapjában összesen 11.370 db új állást jelentettek be a megyei munkáltatók, szemben az egy évvel korábbi 12.268 db-bal, ami szám szerint 898 db-bal, azaz 7,3%-kal kevesebb új munkalehetőséget jelentett ez év első felében, mint egy évvel korábban. Az összes bejelentésből 7.897 db a támogatott állások száma, ami az egy évvel korábbi 8.913 db-nál 11,4%-kal kevesebb betölthető állást jelent. A nem támogatott állások száma a tárgyidőszakban 3.473 db, szemben az egy évvel korábbi 3.355 db-bal, ami 3,5%-os növekedést mutat az egy évvel korábbi számukhoz képest.

A csoportos létszám-leépítési bejelentések Fejér megye illetékességi területén a többszöri módosításokkal, visszavonásokkal korrigálva összesen 599 főt érintő csoportos létszám-leépítési bejelentés érkezett 2013. év során. Ez havonta átlagosan 50 főről szóló leépítési döntést jelentene, ha egyenletesen oszlana el az év során. A legtöbb létszámot érintő létszám-leépítési bejelentés július hónapban érkezett, aminek nagysága 358 fő. A leépítési bejelentések Fejér megye három térségét érintik: Székesfehérvár, Dunaújváros és Gárdony körzetét. A létszám-leépítések elsősorban a fizikai foglalkozású munkavállalókat érintették, mivel ők képviselték a leépítettek 53,4%-át, de mellettük a vizsgált évben jelentős nagyságot ért el a szellemi foglalkozásúak munkaviszonyának a megszüntetése is. A munkáltatók a létszám-leépítések okát legfőképpen a belföldi és a külföldi kereslet csökkenésében, a szervezeti átalakulásban látták, valamint felsőbb szintű döntést jelöltek meg. A dolgozóik 9/10-ének a munkaviszonyát rendes felmondással szüntették meg. 36

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014 év során Fejér megyében összesen alig kétszáz főt érintő csoportos létszám-leépítési bejelentés érkezett. Ez havonta átlagosan 15 főről szóló leépítési döntést jelentene. A legtöbb létszámot érintő létszám-leépítési bejelentés július hónapban érkezett, aminek nagysága 104 fő. A leépítési bejelentések Fejér megye három térségét érintik: Székesfehérvár, Dunaújváros és Bicske körzetét. A létszámleépítések szinte fele-fele arányban a fizikai és szellemi foglalkozású munkavállalókat érintették, mivel ők képviselték a leépítettek 49,4%-át, míg a vizsgált évben kissé nagyobb hányadot ért el a szellemi foglalkozásúak munkaviszonyának a megszüntetése, ami 50,6%. 2015. június hónapban a megye területéről csoportos létszám-leépítési bejelentés két munkáltatótól érkezett. A létszám-leépítések 2015. I. félévében kedvezően alakultak a megyében, hiszen mindössze mintegy 110 fős leépítést három munkaadó jelzett. A bázisévhez képest azonban már több munkavállaló munkaviszonya szűnt meg a vizsgált időszakban. A létszám-leépítések mindegyik munkáltatónál fizikai munkavállalók munkaviszonyának megszüntetésére irányultak a megye két térségének területén. A létszámbővítési bejelentések, új munkaadók 2013. év folyamán megyei szinten négy létszámbővítési bejelentés érkezett a már meglévő munkáltatóktól, legalább tízfős létszámbővítéseik összesen közel száz fő foglalkoztatására vonatkoztak. Ennek 7/10-e Dunaújváros körzetéből érkezett, míg a fennmaradó hányaduk Gárdony térségében jelentett munkahelybővülést az év folyamán. A létszámbővítések többségében 10-30 fő közötti létszám foglalkoztatására irányultak, s a legmagasabb előforduló létszám is alig haladta meg a harminc főt (34 fő). A létszámbővülések héttizedét belföldi foglalkoztatók biztosították. A szervezetek tevékenysége alapján a munkahely-bővülések elsősorban az ipari foglalkoztatóknál adódtak. Állománycsoport tekintetében a felvételre kerülő munkavállalók mind fizikai foglalkozásúak voltak. 2014. év folyamán az újonnan létesült, legalább 10 főt foglalkoztatni szándékozó munkaadók által négy esetben érkezett bejelentés. A foglalkoztatók tevékenységét tekintve három munkáltató ipari és egy kereskedelmi tevékenységet folytat. A munkahelyteremtések által 71 munkavállaló jutott álláslehetőséghez az év folyamán, akik elsősorban a székesfehérvári térségben tudtak munkához jutni és leginkább a fizikai állománycsoportban. Megyei szinten összesen 38 db létszám-bővítési bejelentés érkezett a már meglévő munkáltatóktól. Legalább tízfős létszámbővítéseik összesen több, mint nyolcszáz fő foglalkoztatására vonatkoztak. Ennek jelentős része Székesfehérvár körzetéből érkezett, míg a fennmaradó hányaduk Dunaújváros, Mór, Gárdony és Bicske térségében jelentett munkahelybővülést az év folyamán. A munkahelybővítések is elsősorban a fizikai állománycsoportban következtek be. 2015 júniusában, a megyében az egy ütemben legalább 10 főt elérő, illetve azt meghaladó létszámbővítést egy munkaadó jelzett összesen 15 főre vonatkozóan. 2015. év első félévében viszonylag jelentős volt a munkáltatók által bejelentett létszám-növelések nagysága. Ez év eltelt hat hónapjában 10 munkaadó jelentett be létszámbővítést, ami összesen majd 200 főt érintett és fizikai állománycsoportúakra vonatkozott. Ugyanakkor új munkáltató létrejöttéről nem szereztünk tudomást ebben az időszakban.

37


2.6 Közigazgatási, intézményi, szervezeti struktúra A kormány a hatékony, megbízható, ügyfélbarát és szolgáltató közigazgatás megteremtése érdekében tett lépéseinek köszönhetően 2011. január 1-jétől megkezdték működésüket a kormányhivatalok, a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervei. Székhelyük a megyeszékhelyeken van, a főváros és Pest megye esetében egyaránt Budapesten. Az általános hatáskör azt jelenti, hogy a kormányhivatal, illetve a kormányhivatalok részeként működő szakigazgatási szervek jogszabály alapján bármilyen államigazgatási ügyben eljárhatnak. kormányhivatal - a jogszabályoknak és a kormány döntéseinek megfelelően - összehangolja és elősegíti a kormányzati feladatok területi szintű végrehajtását. Államigazgatási hatósági jogkört gyakorol, melynek keretében a különböző ügyekben (pl.: építésügy, gyámügy, adóügyek) első vagy másodfokon jár el. Ellátja a helyi önkormányzatok és kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, valamint a kistérségi fejlesztési tanács, a megyei területfejlesztési tanács, a térségi fejlesztési tanács és a regionális fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét is. Ellenőrzi a területi illetékességgel államigazgatási jogkörben eljáró, illetve az ilyen feladatokat ellátó szerveket. kormányhivatal közreműködik egyes szervezési feladatok ellátásban, mint pl.: katasztrófák elleni védekezésben, illetve a közigazgatási képzések és továbbképzések területén vizsgáztatási és vizsgaszervezési tevékenységet végez. Gondoskodik a területi koordináció fórumának, a fővárosi és megyei államigazgatási kollégiumnak létrehozásáról, működéséről, valamint közreműködik a közigazgatás korszerűsítésével és az elektronikus közigazgatás kialakításával kapcsolatos feladatok összehangolásában és szervezésében.

38

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 11.sz. diagram Kormányhivatalok felépítése

Forrás: www.kormanyhivatal.hu

39

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Járási hivatalok A járási hivatalok felépítése a fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz hasonló, a járási hivatalokban törzshivatalok és szakigazgatási szervek működnek. 2013-tól a járási hivatalokhoz kerültek az okmányirodák. Az okmányirodák mellett a járási hivatalokhoz kerültek a fővárosi, megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveinek helyi szervei is. 2013-tól a járási hivatalokon belül szakigazgatási szervként működik a járási gyámhivatal, a járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal, a járási földhivatal, a járási munkaügyi kirendeltség, a járási népegészségügyi intézet, a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal. A járási hivatalhoz kerülő ügyek legnagyobb részét az okmányirodai feladatok jelentik, így a személyi adat- és lakcímnyilvántartással, útlevél-igazgatással és a közlekedési igazgatással kapcsolatos feladatok. A járási hivatal hatósági osztályának hatáskörébe tartoznak az egyes szociális ellátásokkal, kommunális igazgatással összefüggő feladatok, a menekültügyek, az egyes vízügyi, illetve védelmi igazgatási, földrendezési és földkiadási ügyek, az érettségi vizsgával, oktatással, valamint egyes távhő, villamos energia és földgázellátással kapcsolatos ügyek. Szabálysértési hatáskörben 2013. január 1-jétől a járási hivatal hatósági osztálya jár el. A tervek szerint 2013 végére az okmányirodák bázisán alakítják ki a kormányablak-rendszert. A területi közigazgatási reform távlati célja az egyablakos ügyintézés biztosítása az ügyfelek számára, hogy az állampolgárok egyetlen helyen, a – 2013 végéig kialakítandó – kormányablakoknál tudják majd hivatalos ügyeiket intézni. A kormányablakok biztosítani fogják, hogy az állampolgárok az államigazgatási ügyeiket a kormányablakok székhelyein elindíthassák vagy elintézhessék. Azokon a településeken, ahol jelenleg történik hatósági ügyintézés, azonban nem lesz járási székhely és nem lesz kormányablak sem, ott is megmarad az ügyintézési helyszín.

Változások 2015-ben A kormány a hatékony, megbízható, polgár-barát és szolgáltató közigazgatás megteremtése érdekében 2010 tavaszán hozzálátott a magyar állam újjászervezéséhez. E történelmi léptékű átszervezés egyik kiemelkedő eredményeként 2011. január 1-jétől megkezdték működésüket a kormányhivatalok, a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervei. Székhelyük a megyeszékhelyeken van, a főváros és Pest megye esetében egyaránt Budapesten. Kiemelt célkitűzés az Államreform program keretében a közigazgatás hatékonyságának növelése, az eddigieknél összefogottabban, ellenőrzöttebben és költségtakarékosan működő területi államigazgatás megteremtése, ezáltal a Kormány területi feladatellátása hatékonyságának és eredményességének megvalósítása. Az államigazgatás átalakításának elsődleges célja a bürokrácia csökkentése, az ügyfélbarát közigazgatás megteremtése, a társadalom cselekvési szabadságának biztosítása a közérdek érvényesítése mellett. A 2011. január 1jével létrejött fővárosi és megyei kormányhivatalok jelentősen csökkentették a korábbi időszakra jellemző területi széttagoltságot, a bürokráciát, ugyanakkor a funkcionális feladatellátás egységesült, az integrálásra kerülő szakigazgatási szervek szakmai autonómiája és az ágazati szakmai irányítás érintetlenül hagyásával. Mindezek mellett egy - a korábbi széttagolt szervezeti rendszerhez illeszkedő széttagolt költségvetés helyett - egységes és átlátható költségvetés került kialakításra, biztosítva a takarékos kormányhivatali gazdálkodás megvalósítását. Az állampolgárok számára a kormányhivatalok - és különösen a járási (fővárosi kerületi) hivatalok - kialakításával számos hatósági eljárás intézése vált 40

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ sokkal gyorsabbá és egyszerűbbé, különös tekintettel a kormányablakok először megyei, majd fokozatosan történő járási szintű kiépítésével. A kormányablakok kialakításával biztosítható, hogy az állampolgárnak valóban csak egy helyen kelljen találkoznia az állammal, onnan minden eljárási cselekményt az állam szervei bonyolítanak le maguk között. A hivatalt kormánymegbízott vezeti. A kormányhivatal a jogszabályoknak és a kormány döntéseinek megfelelően összehangolja és elősegíti a kormányzati feladatok területi szintű végrehajtását. Államigazgatási hatósági jogkört gyakorol, melynek keretében a különböző ügyekben (pl.: építésügy, gyámügy, adóügyek) első vagy másodfokon jár el. Ellátja a helyi önkormányzatok és kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, valamint a kistérségi fejlesztési tanács, a megyei területfejlesztési tanács, a térségi fejlesztési tanács és a regionális fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét is. Ellenőrzi a területi illetékességgel államigazgatási jogkörben eljáró, illetve az ilyen feladatokat ellátó szerveket. A kormányhivatal közreműködik egyes szervezési feladatok ellátásban, mint pl.: katasztrófák elleni védekezés, illetve a közigazgatási képzések és továbbképzések területén vizsgáztatási és vizsgaszervezési tevékenységet végez. Gondoskodik a területi koordináció fórumának, a fővárosi és megyei államigazgatási kollégiumnak, létrehozásáról, működéséről, valamint közreműködik a közigazgatás korszerűsítésével, és az elektronikus közigazgatás kialakításával kapcsolatos feladatok összehangolásában és szervezésében. A kormányhivatalok 2015. március 31. napjáig ágazatonként elkülönülten, megyei és járási szinten működő, önálló feladat-és hatáskörrel bíró szakigazgatási szervekből (pl. fogyasztóvédelmi felügyelőség, közlekedési felügyelőség, szociális és gyámhivatal), valamint a szintén önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező, funkcionális és egyéb (pl. ügyfélszolgálati, koordinációs) feladatokat ellátó törzshivatalból álltak. A hatékony közigazgatás jegyében 2015. április 1-től az államreform következő lépéseként módosult a fővárosi és megyei kormányhivatalok korábbi szervezeti struktúrája, ezzel egyidejűleg bővült az ellátandó feladatok száma. A külső integráció keretében a kormányhivatalokhoz új, eddig más szervek által ellátott feladatok kerültek, ezek elsősorban a hatósági típusú államigazgatási feladatok:  

a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek, valamint a bányakapitányságok, a Magyar Államkincstár családtámogatási és lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatai,

 az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területi hivatalaitól a baleseti megtérítéssel és a keresőképesség vizsgálatával összefüggő feladatok, 

a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal hazai anyakönyvezéssel összefüggő feladatai.

A külső integráció eredményeképpen nőtt a kormányhivataloknál elintézhető ügyek száma, melynek következtében az ügyfelek több ügyet tudnak egy hivatalnál intézni. Ezzel együtt a Kormány területi feladatai ellátása hatékonyságának és eredményességének növelése érdekében szükségessé vált a fővárosi és megyei kormányhivatalok belső integrációjának végrehajtása. A kormányhivatalokban a szakigazgatási szervre és törzshivatalra történő felosztás megszűnt, mely jelentős szervezeti módosulást okozott. A belső integráció eredményeként a kormányhivatalok a kormánymegbízott által közvetlenül vezetett szervezeti egységekből (főosztályokból) és osztályokra tagozódó járásihivatalokból állnak. Az átalakításoknak köszönhetően egy hatékonyabban működő, gyorsabb reagálású kormányhivatali rendszer jött létre.

41

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 12. sz. diagram A kormánymegbízott közvetlen vezetése alatt álló szervezeti egységek és szakigazgatási szervek

42


2.7

Szakképzési helyzetkép

Az Európai Unió megalkotta az erre az évtizedre vonatkozó növekedési stratégiáját, melynek egyik központi eleme az oktatás, a szakképzés. Az új stratégia az oktatási, kutatási és innovációs beruházások hatékonyabbá tételével egy intelligensebb, a munkahelyteremtés fokozásával és a szegénység mérséklésével egy inkluzívabb, míg a környezetbarát, ugyanakkor versenyképesebb gazdaság megteremtésével egy fenntarthatóbb jövőképet vázol fel. A koncepció öt kiemelt célt határozott meg, melyek alapján mérhetővé válik, hogy milyen mértékű a stratégia előrehaladása az EU egészét tekintve. A szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők számának csökkentése, a K+F-re fordított források növelése és a megújuló energiaforrások arányának, valamint az energiahatékonyság fokozása mellett a koncepció számára két legfontosabb célkitűzés a foglalkoztatottság növelése és az oktatási mutatók javítása. A stratégia szerint 2020-ra el kell érni, hogy az Európai Unióban a 20 és 64 év közötti korosztályban a foglalkoztatottság aránya 75% legyen (2011-ben ez 68,6% volt, 2013-ban ez 68,4% volt), míg az oktatás területén számos egyéb tényező mellett a lemorzsolódás arányát kell 10% alá csökkenteni, ami 2011-ben még 13,5%-os, 2013-ban még 12,8%-os volt . Hazánk a foglalkoztatottság terén jelentősen el van maradva, a 2011. évi 60,7%-os mutatójával csak Görögországot előzi meg (13. diagram), míg a korai iskolaelhagyók arányát tekintve valamivel jobban áll. 11,2%-os értékével az EU 27 tagállamának középmezőnyében foglal helyet. 2012-ben változás nem tapasztalható. 13. sz diagram Foglalkoztatottsági ráta az Európai Unióban 2011.

Forrás: Az Eurostat adatai alapján saját szerkesztés

43

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 14. sz diagram Foglalkoztatottsági ráta az Európai Unióban (%), 2012.

Forrás: Az Eurostat adatai alapján saját szerkesztés

Az öt célkitűzés mellett hét ún. kiemelt kezdeményezés is meghatározásra került, melyek tovább erősítik a célkitűzések és a prioritások megvalósulását. Ezen belül az egyik kiemelt elem „Az új készségek és munkahelyek” elnevezésű, melynek célja, hogy a munkavállalók meg tudják szerezni azokat a készségeket, melyek szükségesek a munkavégzéshez, valamint hogy javuljanak a munkahelyteremtés esélyei. A stratégia által elérni kívánt célok érdekében a szakképzés is kiemelt szerepet kell, hogy kapjon mind uniós, mind tagállami szinten, hiszen a hazai szakképzés vonzóbbá tétele, annak gyakorlatorientáltsága csökkentheti a szakképzésben amúgy is jelentős lemorzsolódást, ami közvetve kihathat a foglalkoztatás bővítésére. Az Európai Szakképzés Fejlesztési Központ (CEDEFOP) 2011-ben kiadott szakképzési jelentésében is kitér arra, hogy 2020-ra a munkahelyek több mint egyharmadában a jelenleginél magasabb képesítést fognak a munkaadók megkövetelni a munkavállalóktól, melyek közül sok valamilyen szakképesítésnek fog megfelelni. Kiindulásként érdemes megvizsgálni az oktatásra vonatkozó adatokat, hiszen a tanulói létszámok alakulásából, már levonhatóak bizonyos következtetések. A demográfiai hatások következtében az iskolai tanulólétszámok már az általános iskolai oktatásban is évről-évre csökkentek, ez pedig a középiskolai létszámok visszaeséséhez vezetett (10.sz. táblázat). Az általános iskolában tanulók számát alapul véve látható, hogy az elmúlt évtizedben állandósult a csökkenés, 2011-re 23%-kal kevesebb általános iskolás volt Magyarországon, mint 2000-ben. Ez a szám valamelyest javult 2014-re, akkor közel 22 %-kal volt kevesebb általános iskolás, mint 2000-ben. A Közép-Dunántúli régióban és Fejér megyében is nagyobb mértékű a visszaesés, a régiós érték 27%-kal, míg a megyei 28%-kal esett vissza. A régiós érték nem változott 2011-hez képest, tehát most is 27%-os a visszaesés, a megyei viszont enyhe javulást mutat, 1%-kal kedvezőbb a korábbinál, 27%.

44

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 10.sz. táblázat Tanulói létszám adatok (fő) Tanév

2009/2010

2010/2011

2011/2012

2012/2013

2013/2014

Intézmény típusa

Tanulói létszám Fejér megye KözépDunántúl

Országosan

általános iskola

43 150

109 920

972 901

gimnázium

5 480

16 830

208 570

szakközépiskola

11 485

26 555

296 753

szakiskola és speciális szakiskola

5 360

15 940

121 680

általános iskola

31 675

80 794

758 566

gimnázium

7 042

19 445

241 872

szakközépiskola

11 436

26 389

273 596


6 731

18 422

147 340

általános iskola

31 203

79 698

749 865

gimnázium

6 867

18 806

236 707

szakközépiskola

11 193

24 569

265 788


6 624

18 251

149 556

általános iskola

30 886

79 275

750 333

gimnázium

6 445

17 413

203 128

szakközépiskola

8 491

18 182

164 847


8 625

19 519

196 351

általános iskola

31531

79646

747746

gimnázium

6447

17763

185440

szakközépiskola

9389

20772

203515


5452

14441

113466

31474

79849

748486

gimnázium

6264

17086

182228

szakközépiskola

8730

19518

188762


4856

12688

100032

általános iskola

2014/2015


Ahogyan azt a 10. sz. táblázat is szemlélteti a középiskolában tanulók számának megoszlása a különböző képzési formák között alapvetően meghatározza a szakképzés helyzetét. Az elmúlt évtized országos szakiskolai, gimnáziumi és szakközépiskolai létszámainak összehasonlításából kiderül, hogy a 45

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ legnépszerűbb a szakközépiskola volt, utána következett a gimnázium, majd csak ezeket követte a szakiskola. A szakközépiskolai adatok a vizsgált időszakban 41% és 44% között (átlagosan 42,5% volt az aránya), a gimnáziumi számok 33% és 36% között (34%-os átlag), míg a szakiskolai értékek 23% és 25% között ingadoztak. Az egyes képzési típusokat elemezve látható, hogy a szakközépiskolai képzésben tanulók száma 2000-től kezdve csökkenő tendenciát mutat, hiszen a 2000-es év 44%-áról 2011-re 41%-ra esett vissza, míg a másik két iskolatípus esetében növekedett a képzésben résztvevők aránya, a gimnázium vonatkozásában 33-ról 34%-ra, a szakiskolánál pedig 23-ról 25%-ra. A csökkenő gyermeklétszám mellett Fejér megyében a gimnáziumban tanulók száma több, mint 400-zal csökkent, a szakközépiskolában tanulók létszáma közel 2700-zal csökkent, a szakiskolában tanulók száma, pedig 2000-el nőtt. Amennyiben a 2012/2013-as, 2013/2014-es és a 2014/2015-ös tanév megyei arányait hasonlítjuk a 2000/2001-es tanév kiinduló adataihoz, megállapítható, hogy a szakiskolába járók aránya érdemben nem változott. Míg ebbe az iskolatípusba 2000-ben a tanulók 25 %-a járt, ez az elmúlt három tanévben 26-26-24 %-os volt. A szakközépiskolába járók aránya a megyében 2000-ben 51 %, az elmúlt három tanévben 45-44-44 % volt, ebben az iskolatípusban volt a legnagyobb visszaesés. Gimnáziumba 2000-ben a megyében a diákok 25 %-a, az elmúlt három tanévben a 29-30-32 %-a tanult, a legnagyobb arányban tehát a gimnazisták száma nőtt meg. 15.sz. diagram Fejér megyei középiskolai képzés megoszlása

Középiskolában tanulók aránya Fejér megyében 30 000 20 000 10 000

2014

2013

2012

2010

2011

2009

2008

2006

2007

2000 2001 2002 2003 2004 2005

0

szakközépiskola Fejér megye gimnázium Fejér megye szakiskola és speciális szakiskola Fejér megye


Abban a megyei mutatók is egyeznek az országos adatokkal, hogy a 2000-es évhez viszonyítva 2011-re a szakközépiskolai értékek csökkentek (6 százalékponttal), míg a gimnáziumi és a szakiskolai létszámok emelkedtek, 3,3, illetve 2,7 százalékponttal. Ahogy azt korábban már láthattuk, a középiskolába járók összlétszáma országos szinten jelentősen csökkent, különösen nagy a visszaesés, ha az 1990-es évhez viszonyítunk. Ugyanekkora gondot jelent az is, hogy a csökkenés nem arányosan 46

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ oszlik meg a három forma között. Gimnáziumi képzésben részt vevők száma az elmúlt 15 év alatt nem csökkent, a szakközépiskola és a szakiskola lett a vesztese a demográfiai mutatóknak.

2.7.1

Intézmény struktúra, iskolák száma, kapacitása, személyi, tárgyi feltétele

Szakképzési és szakközépiskolai ellátottság a megyében Azzal, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK), majd 2013 augusztusában a Vidékfejlesztési Minisztérium, 2015 júliusában pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium átvette a szakképzést folytató intézményeket, ezzel ezek meghatározó fenntartójává az állam vált. Szakiskolai oktatás A szakképzés tanulólétszámainak vizsgálata előtt célszerű áttekinteni a megyében szakképzéssel foglalkozó intézményeket és az általuk ellátott feladatok típusait. 11. sz. táblázat Fejér megye szakképzéssel is foglalkozó intézményeinek feladat-ellátási hely szerinti megoszlása

Szakiskolai feladatok

Speciális szakiskolai feladatok

Szakközépiskolai feladatok

Fejér megye

33

10

54

Fejér megye 2015

49

10

70

Forrás: KIR-STAT adatai alapján saját szerkesztés

Fejér megye 47 szakképző intézményében (43 állami+4 magán) 97 feladat-ellátási helyen 18 844 fő tanulót oktatnak. Székesfehérvár és Dunaújváros, mint képzési központok mellett Alsószentivánon, Baracskán, Bicskén, Bodajkon, Fehérvárcsurgón, Felcsúton, Martonvásáron, Móron, Pusztaszabolcson, Sárbogárdon, Seregélyesen, Száron és Velencén is folyik szakképzés. A megyében összesen 31 intézményben 43 feladat-ellátási helyen 6412 tanulót oktatnak szakiskolában, a felnőttoktatási tanterv szerint 207 főt. Ebből az állami fenntartású 19 intézményben 24 feladat-ellátási helyen 4945 tanuló, 12 magán fenntartású intézményben 19 feladat-ellátási helyen 1467 fő tanul. Egyházi fenntartású intézmény nincsen. A 9. évfolyamokra felvettek száma a 2010/2011-es tanévre 2253 fő, a következő tanévre 2181 fő, míg a 2012/2013-as tanévre 1978 fő. 92,5%-ban a szakiskolák, 7,5%-ban a speciális szakiskolák látják el a szakképzési feladatokat. A szakiskolák a megyében elosztva helyezkednek el. Székesfehérvár és Dunaújváros mellett működik intézmény Bicskén, Gárdonyban, Martonvásárban, Móron, és Sárbogárdon. A polgárdi és az enyingi tankerületben nem folyik szakképzés. Az előbbi esetben Székesfehérvár az utóbbiban, pedig Siófok közelsége miatt, azonban nem okoz gondot ezeknek az iskola típusoknak az elérése az érdeklődő

47

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ tanulók számára. A speciális szakiskolák az állam által fenntartott, illetve két tankerületben (Székesfehérvár és Dunaújváros) állami és magán fenntartású intézményekben működnek. A bicskei tankerületben két intézményben 54 tanulóval működik szakiskolai képzés, egy intézményben 39 tanulóval speciális szakiskolai képzés, a speciális szakiskolai képzés állami, a szakiskolai magán fenntartású intézményekben. A dunaújvárosi tankerületben a szakiskolai képzésben az állami fenntartású intézmények öt feladat-ellátási helyen 1494 fő tanulót látnak el, a magán fenntartásúak nyolc feladat-ellátási helyen 710 tanulóval dolgoznak. A dunaújvárosi tankerületben egy feladat-ellátási helyen 49 fővel speciális szakképzési feladatellátás történik. Állami feladatellátással a gárdonyi tankerületben 247 fő, a móriban 206 fő, a székesfehérváriban nyolc feladat-ellátási helyen 2534 fő ellátása történik. Magán fenntartású intézmény működik a martonvásári tankerületben, ahol két feladatellátási helyen 103 főt, a sárbogárdi tankerületben, ahol két feladat-ellátási helyen 86 főt és a székesfehérvári tankerületben, ahol négy feladat-ellátási helyen 497 tanulót oktatnak. A gárdonyi tankerületben egy feladat-ellátási helyen 95 főt, a martonvásári tankerületben, egy intézményben 61 főt, a móri tankerületben, egy intézményben 39 főt, a sárbogárdi tankerületben két feladat-ellátási helyen 51 főt látnak el. A székesfehérvári tankerületben a már említett állami fenntartású intézmény mellett egy magán fenntartású intézményben 17 tanuló tanul. 2015-re a szakképzés-fejlesztési koncepció elkészítése óta – főként a Földművelésügyi és a Nemzetgazdasági Minisztérium fenntartói válásának következében – jelentősen módosult az intézményszerkezet. Megyénkben jelenleg szakiskolai alapfeladat 20 intézmény 49 feladat-ellátási helyén történik. Ebből 7 a KLIK, 2 a Földművelésügyi Minisztérium, 2 a Nemzetgazdasági Minisztérium, 4 alapítvány, 2 egyház, 3 gazdasági társaság és 1 egyesület fenntartásában működik. A szakképzés-fejlesztési koncepció készítésekor megyénkben nem működött egyház által fenntartott intézmény, jelenleg 2 intézmény lát el így főként felnőttoktatás munkarendjében szakiskolai nevelésoktatást. 2015. január 1. napjától Fejér megyében a korábbi 9 járás helyett 8 működik, tekintettel arra, hogy a Polgárdi Járás megszűnt. Szakközépiskolai oktatás Az állam által fenntartott szakközépiskolák száma 20, a feladat-ellátási helyeinek száma 24, az ott tanulóké 8689 fő. A középfokú oktatás keretében Fejér megyében a szakközépiskolába járók száma a legmagasabb, 12432 fő jár ebbe a képzési típusba, s ez az összes középfokra járó tanuló 47%-a. Ez a szám mint kétszerese a szakiskolába és speciális szakiskolába, és másfélszerese a gimnáziumba járóknak. Megyei szinten a 34 szakközépiskola 54 feladat-ellátási helyén oktatja a tanulókat a szakközépiskolai képzésben. Három tankerület – az enyingi, a martonvásári és a polgárdi - kivételével tankerületenként legalább egy szakközépiskola van. De a két megyei jogú városban több intézmény is működik, így ez a képzési forma a megye diákjai számára könnyen elérhető, főleg azért mert több településen (Székesfehérváron, Dunaújvárosban, Móron, Bodajkon, Seregélyesen, Velencén, Felcsúton) kollégiumok is vannak.

48

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A magán fenntartásban működő 14 intézmény 30 feladat-ellátási helyen 3743 tanulót képez. A közismereti és szakképző évfolyamokkal működő szakközépiskolai feladat-ellátási helyeken, amelyek a megye egész területét lefedik, elérhető a szakközépiskolai általános képzés keretében a szakmai előkészítő oktatás, pályaorientáció, szakmai és szakmacsoportos alapozás, illetve az új kerettantervek alapján az ágazati szakmai érettségi vizsgára felkészítés, összesen 8578 tanuló képzése történik. Továbbá ugyanúgy elérhetőek a szakmai vizsgára felkészítő szakközépiskolai szakképző évfolyamok is, amelyeken 3854 tanuló tud szakképesítést szerezni. A közismereti szakközépiskolai oktatás elsősorban az állami fenntartású szakképző intézményekben érhető el, e szegmensben még a magán fenntartásúak részvétele említhető meg. A magán fenntartású intézmények inkább szakközépiskolai szakképző évfolyamokat működtetnek (feladatellátásuk 62%-a ilyen). Az állami fenntartású intézmények a képzéseik 21,3%-ában végzik a szakképző évfolyamokkal fenntartott szakközépiskolai képzést. Fejér megye kilenc tankerületéből hatban működik szakközépiskolai képzés. A megye településeinek és járásainak területi elhelyezkedését figyelembe véve elmondható, hogy a polgárdi és a martonvásári térséget, tankerületet a Székesfehérváron meglévő középfokú intézményrendszer látja el. Mind a város megközelíthetősége (magán- és tömegközlekedéssel), mind a távolságok ezt támasztják alá. Dunaújváros egy másik centrum, amelyet a sárbogárdi tankerületből is sokan vesznek igénybe. Mivel a megye 11 településen működnek szakközépiskolák, így viszonylag bőséges a választási lehetőség azok számára, akik ebben az iskolatípusban szeretnének tanulni. A dunaújvárosi tankerületben az állami fenntartású nyolc feladat-ellátási helyen érettségire felkészítésben vesz részt a tanulók többsége, csak kisebb része (19,9%) jár a szakképző évfolyamokra. Az állami fenntartású intézmények mellett 12 feladat-ellátási helyen 1291 tanulót tanítanak, itt a szakképzésben a tanulók 23%-a vesz részt. Székesfehérvár mind a szakiskolai, mind a szakközépiskolai képzés szempontjából a legmeghatározóbb a megyében. Az állami fenntartású intézményekben 13 feladat-ellátási helyen 5312 fő vesz részt a képzésben, közülük 83,1% a közismereti képzésben és 16,9% a szakképző évfolyamokon. A magán fenntartású intézmények meghatározóan szakképző évfolyamokkal tartanak fenn szakközépiskolákat 13 feladat-ellátási helyen 1995 tanuló tanul, akiknek 84,2%-a ebben a szakképesítési formában fejezi be tanulmányait. A móri járásban egy állami fenntartású intézmény 74 fő oktatását végzi. Közülük 60 tanuló közismereti képzésben 14-en pedig szakképzésben vesz részt. A két magánfenntartású iskola három feladat-ellátási helyen tanuló 347 tanulója szakképző évfolyamokra jár. A bicskei tankerületben egy magán fenntartású iskola a közismereti képzésben, egy állami fenntartású pedig főként a közismereti képzésben vesz részt, a szakképző évfolyamú képzésben a 117 tanulóból csak nyolcan tanulnak. A gárdonyi tankerületben egy feladat-ellátási helyen 136 főt látnak el, akik közismereti képzésben vesznek részt. A sárbogárdi tankerületben egy feladat-ellátási helyen 63 főt látnak el, akik szintén közismereti képzésben tanulnak. Szakközépiskolai alapfeladatot megyénkben a koncepció 2015. évi felülvizsgálatakor 22 intézmény 70 feladat-ellátási helyen lát el. Ebből 5 a KLIK, 2 a Földművelésügyi Minisztérium, 2 a Nemzetgazdasági 49

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Minisztérium, 5 alapítvány, 1 egyház, 6 gazdasági társaság, 2 egyesület és 1 egyéb felsőoktatási intézmény fenntartásában működik. A szakképzés-fejlesztési koncepció készítésekor megyénkben nem működött egyház által fenntartott intézmény, a jelenleg működő kettőből szakközépiskolai nevelés-oktatás alapfeladatot 1 lát el, főként felnőttoktatás munkarendjében. 2015. január 1. napjától Fejér megyében a korábbi 9 járás helyett 8 működik, tekintettel arra, hogy a Polgári Járás megszűnt.

Fenntartói megoszlás

2013. január 1-jétől - mint az egész országban máshol is - a szakképző intézmények nagyrészt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) fenntartásába kerültek. Ezáltal az állam vált a legnagyobb szakképző intézményi fenntartóvá. Megyénkben, 27 intézményben, 48 feladat-ellátási hely került a KLIK fenntartásába. Egy szakképzést is folytató intézményt két feladat-ellátási hellyel a Kodolányi János Főiskola tart fenn. Megyénkben egyházak által fenntartott szakképző iskolák nincsenek. Hat magán fenntartású intézmény 10 feladat-ellátási helyén 1538 fő tanulót látnak el. Két intézményt egyesület, egyet közalapítvány tart fenn, az itt tanuló diákok száma 631 fő. Jelentős a korlátolt felelősségű társaságok által fenntartott szakképző intézmények száma is. 10 ilyen intézmény 33 feladat-ellátási helyén 621 tanuló tanul. 16. sz. diagram Szakképzésben tanulók létszám megoszlása fenntartók szerint 6000 4945

5000 4000 3000 2000 1000

215

621

631

Korlátolt Felelősségű Társaság

Alapítvány

0 Egyesület

Állami szerv


Látható, hogy az intézményfenntartó központ fenntartásába került a megyei intézmények több, mint fele, emellett jelentős még a korlátolt felelősségű társaságok részaránya, melyek az intézmények közel egy negyedét tömörítik. Az alapítványok, az egyesületek, illetve felsőoktatási intézmény által fenntartott iskolák aránya jóval kisebb. Az állami fenntartású intézmények képzései a nappali rendszerű oktatás szerint történnek, felnőttoktatásban a képzésük nem számottevő, mintegy 2,5%-ot tesz ki. A magán fenntartású szakképző iskoláknál mindkét képzési típus meghatározó, a nappali rendszerű oktatást 56,8%-ban, a felnőttoktatást 43,2%-ban végzik. A szakképzésben érdekelt intézmények fenntartó szerinti megoszlását a 23 sz. diagram szemlélteti. 50

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 12. sz. táblázat Szakképző intézményekben tanulók létszámadatai Fenntartó típusa állami magán magán magán magán magán

állami szerv alapítvány egyéb felsőoktatási intézmény egyesület korlátolt felelősségű társaság közalapítvány összesen

Nappali rendszerű iskolai oktatásban tanulók száma 13289 997

Felnőttoktatás keretében tanulók száma 345 541

250

50

300

330

0

330

1090

1658

2748

294 16250

0 2594

294 18844

Összesen 13634 1538


A köznevelési rendszer fenntartói szerkezetében a 2015-ös év a két évvel korábbi átalakításhoz hasonló nagymérvű változást hozott. A szakképzésről szóló törvény 92/B. § (1) bekezdése értelmében a szakképzési feladat- és intézményátadásra 2015. július 1-jei hatállyal került sor, ettől a naptól kikerültek a szakképző intézmények a KLIK fenntartásából. A fenntartói szerkezetben bekövetkezett változás részletesen a koncepció 3.3 Szakképzés irányítás változásai fejezetében találhatóak. 17. sz. diagram Az egyes fenntartók által fenntartott intézmények száma (2015.)

Egyes fenntartók által fenntartott intézmények száma 12 10 8 6 4 2 0


Kapacitás kihasználtság a képző intézményekben

A kapacitás kihasználás tekintetében megyénkről megállapítható, hogy a szakmacsoportonként az intézményekbe jelentkezők száma érdemben csak az állami fenntartású intézményekben változott a vizsgált időszakban. (1.2.3.számú melléklet) (2010/2011-es tanév – 2013/2014-es tanév) Ezekben az intézményekben 12278-ról 11008-ra, vagyis 1270 fővel (8,6 %) csökkent a tanulók száma. Annak 51

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ellenére, hogy az engedélyezett férőhelyek száma az állami fenntartású intézményekben némileg emelkedett, a felvett tanulók száma stagnál. A magán fenntartású intézményekben az engedélyezett férőhelyek száma folyamatosan csökkent, ennek ellenére a felvettek számaránya itt sem kedvező. A 2012/2013-as tanévre vetítve a 9. évfolyamra felvettek száma a szakmacsoportonként engedélyezett létszámokhoz viszonyítva az állami fenntartású szakképző intézményekben 52%-os, a magán fenntartású intézményeknél csak 36%-os kihasználtságot mutat. Ha az állami fenntartású intézményeknél a jelentkezők számát viszonyítjuk az engedélyezett férőhelyek számához, akkor az arány több mint háromszoros, ha a felvettek számához viszonyítjuk, akkor több mint négyszeres. Az elmúlt időszakban a folyamatosan változó szabályozás miatt sokfajta formában indultak a szakképzési évfolyamok (a kilencedik évfolyamon a szakmacsoportban folyó gyakorlati oktatás, tízedik évfolyamon folyó szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás; a Kt. 27. § (4) bekezdés alapján a kerettanterv szerint oktatott „előrehozott” szakképzés; az Országos Képzési Jegyzék szerinti elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás; elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás; tizenegyedik (nyelvi előkészítő esetén a tizenkettedik) évfolyamtól kezdődően - az Országos Képzési Jegyzék szerinti - elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás). Ha néhány szakmacsoportban áttekintjük az elmúlt három tanévben a szakmacsoportonként az intézménybe 9. évfolyamra jelentkezők számát, szakmacsoportonként a 9. évfolyamra az engedélyezett férőhelyek számát, valamint szakmacsoportonként a 9. évfolyamra felvettek számát, akkor azt látjuk, hogy a tendenciák ugyan hasonlóak a megyei szinten összegzett átlagokhoz, de egy-egy intézmény esetében igen jelentősek az eltérések. Ha az engedélyezett létszámhoz viszonyítjuk a jelentkezők arányát a három legnépszerűbb szakmacsoport esetében megállapítható, hogy a jelentkezési arány mintegy háromszorosa a férőhelyek arányának. 13. sz. táblázat A 9. évfolyamra jelentkezettek és felvettek aránya Szakmacsoport Egyéb szolgáltatások Kereskedelem-marketing Vendéglátás-idegenforgalom

a 9. évfolyamra engedélyezett és felvettek aránya (kapacitás) % 2010/2011. tanév 2011/2012. tanév 2012/2013. tanév 67% 48,2% 63,3% 50,4% 63,5% 57% 53% 52% 51,8%


Szembetűnő, hogy a magas jelentkezési számok ellenére a felvett tanulók aránya viszonylag alacsony. Az összességében megállapítható, hogy nehéz képet alkotni a jelentkezések, a felvettek és az engedélyezett létszám alapján. Ennek oka az adatok pontatlansága és átfedettsége. A jelentkezési adatok azért torzulnak, mert minden tanuló több helyre jelentkezhet, így egy-egy tanuló 3-4 főnek is számíthat a jelentkezési létszámban, az engedélyezett létszám sem pontos annak csak részleges meghatározottsága miatt, mivel van olyan szak, ahol korlátozás nélkül lehet beiskolázni. Fontos szempont, hogy hogyan alakult az elmúlt években a fejér megyei szakképző intézmények térségi integrált szakképző központokba (TISZK) rendeződése. Összesen hat TISZK jött létre, öt székesfehérvári, egy dunaújvárosi központtal. (Lásd: 4. számú melléklet) 52

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Az önkormányzati fenntartású szakképző iskolák állami fenntartásba vétele a TISZK-ek sorsát is befolyásolják, mert a TISZK-ek által megvalósított TIOP és TÁMOP projektek fenntartásához kapcsolódóan azok önkormányzati tagjai már nem rendelkeznek a szükséges feltételekkel. Az állami szerepvállalás átalakulása miatt a szakképző intézmények tankerületi átvétele és új típusú működtetésének kialakítása most van folyamatban. Az átadás-átvétel fontos szempontja, hogy a megnyert és felhasznált uniós források elszámolhatósága biztonságos legyen, a létrejött infrastrukturális fejlesztések és eszközbeszerzések továbbra is, fenntartható módon, a megyei szakképzést szolgálják. A szakképzési centrumok létrejöttével a személyi és tárgyi feltételek koncentrálása történik meg. A képzőintézmények feladattisztítási profiljaival a kapacitások kihasználása folyamatos átalakítás alatt van, ezért jelen állapotban 2015 második félévében pontos adatok nem érhetők el.

Személyi, tárgyi feltételek Szakiskolai oktatás A szakiskolai feladatellátásban résztvevő 5515 tanuló 81,1%-a, az állami fenntartású intézményekben, 15 feladat-ellátási helyen részesül képzésben. Az állam által fenntartott intézményekben a tanulók átlagos osztálylétszáma a nappali rendszerű oktatásban 26 fő, a magánfenntartásúaknál alacsonyabb, 19,7 fő. Az állami intézményrendszerben a 172,3 osztályra 116 osztályterem és 70 szaktanterem, míg a magán fenntartói intézményekben az 53 osztályra 57 osztályterem és 27 szaktanterem jut. Mindkét típusban nagyobb a teremkapacitás, mint azt az osztályok jelenlegi nagyságrendje indokolná. Felnőttoktatási tanterv szerint a magán fenntartásban működő iskolák 408 főt, míg állami fenntartású intézményben 8 fő tanul. Az állami rendszerben a 4473 tanulót 336 főállású pedagógus látja el, közülük 317 fő teljes munkaidőben, 19 fő részmunkaidőben alkalmazott. Mellettük 23 óraadó is tanít. A magánfenntartású iskolákban a 79 pedagógusnak alig fele, 38 fő a teljes állásban, míg 41 fő részállásban foglalkoztatott. Ezeknek a fenntartóknak az esetében arányaiban magas, 52 fő az óraadók aránya is. A speciális szakiskolákban – a feladat specialitásából adódóan – alacsonyabbak az átlagos osztálylétszámok, míg a szakiskolában 26,0, addig ebben a képzési formában 8,8 fő. Az 57 csoport ellátását bőséges tanteremszám szolgálja, hiszen 47 osztályterem és 18 szaktanterem áll rendelkezésre. A pedagógusok döntő többsége, 91% teljes munkaidőben foglalkoztatott. A tankerületek saját településeiken túl, értelemszerűen a térség szakképzési feladatait is ellátják, így a bejárók aránya lényegesen magasabb, mint az általános iskolai képzéseknél. A szakiskolai, speciális szakiskolai képzésben résztvevők 66%-a bejár az állami intézményrendszerbe, 51%-a pedig a magán fenntartású intézményrendszerbe. A tankerületi szintet nézve állami iskolákban ez az arány erősen eltérő. A legmagasabb a bejáró tanulók száma a gárdonyi tankerületben, 82%, a dunaújvárosi tankerületben 71%, a székesfehérváriban 64,6%, a móriban 47%, a sárbogárdiban 25%, a bicskeiben 15%, a martonvásáriban 13%. 53

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A magán fenntartású intézmények esetében székesfehérvári tankerületben lévő intézményekbe a bejáró tanulók aránya 68,5%, a bicskeiben 55%, a dunaújvárosiban, a gárdonyiban, a sárbogárdiban egyaránt 45%. A hátrányos helyzetű tanulók aránya megyei összesítésben a magán fenntartású intézményeknél nem magas, 10%-os. Az állami fenntartásúaknál ez az arány 20%-os, és az ezekbe az intézményekbe járó tanulók 2%-a halmozottan hátrányos helyzetű. Az arányok tankerületenként igen eltérőek. A bicskei tankerületben a hátrányos helyzetűek aránya 38,5%, a gárdonyiban 37%. A többi tankerületben megyei átlag közelében van a hátrányos helyzetű tanulók aránya. A halmozottan hátrányos helyzetűek aránya két tankerületben lényegesen magasabb a megyei átlagnál. A bicskei tankerületben 25,6%, a martonvásáriban 18%. A nappali rendszerű szakiskolai, speciális szakiskolai oktatás keretében az integráltan oktatottak aránya megyei szinten az állami fenntartású szakképzőknél 5%, a magán fenntartásúaknál 3%. Az állami fenntartásúaknál a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő (BTMN) tanulók aránya 4%, a magán iskolákban ilyen tanulók nem kerültek kiszűrésre. Az integráltan oktatott tanulók aránya tankerületeként sem mutat jelentős eltérést. Több tankerületben nincs SNI-s (speciális nevelési igényű) tanuló, számuk a gárdonyi tankerületben a legmagasabb (8,7%). A BTMN tanulók aránya a móri tankerületben a legmagasabb, 8,6%. Az állami intézményekben oktató 336 fő pedagógus 33,3%-a, azaz 112 fő 40 évesnél fiatalabb. Ehhez a korosztályhoz tartozik a magániskolákban dolgozó 29 fő, azaz 36,7%. A 40 és 49 év közöttiek aránya az állami intézményekben 19,9%, azaz 69 fő, a magánintézményekben 34,1%, 27 fő. Az 50 éves vagy annál idősebb pedagógusok aránya az állami fenntartású iskolákban 46,1%, azaz 155 fő, a magán iskolákban 34,3%, 23 fő. Összesítésben 141 fő 40 év alatti, 178 fő 50 éves vagy annál idősebb. Az állami iskolákban idősebb korú a tantestület, mint a magániskolákban. Az állami fenntartású iskolákban 19 fő elmúlt 60 éves, 8 fő már 65 éves, vagy annál is idősebb. A kimutatások szerint 415 pedagógust foglalkoztatnak főállásban (ebből 60 főt részmunkaidőben), továbbá 79 főt óraadóként. A teljes vagy részmunkaidős pedagógiai munkát segítők száma 25 fő.

Szakközépiskolai oktatás A szakközépiskolai tanulói létszámadatokat figyelembe véve külön kell elemezni a nappali rendszerű és a felnőttoktatás keretében végzett képzéseket, valamint azt is, hogy a közismereti és szakképző évfolyamokon milyenek a tanulói részvételek, arányok. A nappali rendszerű közismereti képzésben (fenntartótól függetlenül, valamennyi ellátott tanulót egységesen figyelembe véve) 7375 fő vesz részt, a nappali rendszerű oktatásban a szakképző évfolyamokra járók száma 2879 fő. A felnőttoktatási tanterv szerint tanul 2178 fő, 84,5%-uk magán fenntartású intézmények tanulója.

54

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Az állami fenntartású szakközépiskolákban a nappali rendszerű iskolai oktatásban tanulók száma közismereti képzésben 7014 fő. Őket 250 osztályban, 28,1 fős csoportátlaggal képzik. Az állami fenntartású szakközépiskolákban a nappali rendszerű iskolai oktatásban tanulók száma a szakképző évfolyamokon 1338 fő, őket 56,7 csoportban, csoportonként 23,6 fős csoportátlaggal tanítják. A magán iskolák osztályátlagai némileg alacsonyabbak az államiakénál a közismereti képzési formában, a szakképző évfolyamokon gyakorlatilag egyformák. Az állami intézményekben a 306,7 csoportra 259 osztályterem és 133 szaktanterem jut. A magániskolák 82 csoportjára 109 osztályterem és 66 szaktanterem áll rendelkezésére. Az állami intézményrendszerben a pedagógusok döntő többsége főállásban (teljes- vagy részmunkaidős alkalmazásban) látja el a feladatát, s az összes pedagógusnak (632 fő) csak 13%-a, óraadó. A magán fenntartású szakközépiskolákban a pedagógusok közel fele óraadó státusban van. Hasonlóan a szakiskolákhoz, a szakközépiskoláknál is értelemszerű, hogy magas a bejárók aránya, hiszen a megyében két nagyobb (Székesfehérvár, Dunaújváros) és négy kisebb (Bicske, Mór, Gárdony és Sárbogárd ) központban összpontosul a szakközépiskolai képzés. A legmagasabb a bejárók aránya az állami intézményeknél, ott megyei átlagban 58%-os, azaz minden második tanuló bejáró. A magán fenntartású intézmények esetében ez az arány csak 34%. A legalacsonyabb a bejárók aránya a móri tankerületben (35%). A legmagasabb arányú a sárbogárdi (93,6%) és a gárdonyi tankerületben (91,9%). A magas aránynak az oka, hogy bentlakásos intézményekről van szó. A másik három településen lévő intézményekbe a bejáró tanulók aránya a megyei átlag – 58%közelében van. A magán fenntartású iskolákban a hátrányos helyzetű tanulók aránya mindössze 2%, halmozottan hátrányos helyzetű tanuló nincs. Az állami fenntartású szakközépiskolák tanulóinak 12%-a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű a tanulók 1%-a. A tankerületek között a megyei átlagtól a hátrányos helyzetűeket érintően érdemi eltérés csak lefelé van. A szakközépiskolában integráltan oktatott sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók aránya az állami intézményekben, megyei szinten 2%-os, a magán fenntartásúakban sem ilyen, sem BTMN-es tanuló nincsen. A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő (BTMN) tanulók létszáma nappali rendszerű iskolai oktatásban az állami fenntartású iskolákban a tanulók 2%-a. A megye szakközépiskoláiban pedagógusként 802 fő lát el oktató-nevelő munkát. Az összes pedagógus 79%-a az állami fenntartású iskolákban dolgozik, amelyeknél a pedagógusok átlagéletkora kicsit magasabb, mint a másik két fenntartói típusnál. Az állami iskolák pedagógusainak 27,4%-a 40 év alatti, 21,5%-a negyven éves vagy annál idősebb, de ötven év alatti, 29,8%-a pedig 50 éves vagy annál idősebb. 29 fő elmúlt hatvan éves, 13 fő pedig már túl van a hatvannégy éven.

55

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2.7.2 Szakmastruktúra, oktatott szakok, szakmák Az elemzés első részében állami fenntartású szakközépiskolák adatait tekintjük át. A szakközépiskolai kínálat elemzésekor azt érdemes megnézni, hogy mely szakmacsoportokban milyen létszámmal hirdetnek meg az intézmények képzéseket, ehhez viszonyítva milyen a jelentkezők aránya, s milyen lesz a feltöltöttség, azaz a felvettek aránya. A számadatok az általános középfokú felvételi eljárás adatait tartalmazzák, a rendkívüli felvételi eljárás adatai nincsenek feltüntetve. Ennek ellenére, miután az általános felvételi eljárásban a tanulók döntő többsége képzési helyet talál, a kimutatásból a preferenciák jól kiolvashatóak. A 2014 meghirdetett helyre 6461 jelentkezést regisztráltak és 1365 tanulót vettek fel a 2012/13-as tanévre. A feltöltöttség szempontjából a „nincs elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás” a kapacitás kihasználás szempontjából teljesen feltöltött (100%), második helyen az egészségügy áll 95%-kal, ezt követi az ügyvitel 91%-kal és 9%-kal a faipar zárja a sort. A jelentkezettek és a felvettek arányát nézve az ügyvitel szakmacsoportra 6,97-, a környezet – vízgazdálkodásra 6,78-, a faipari szakmacsoport képzésére 6,33-szoros volt a jelentkezés. A sort a közlekedés szakmacsoport zárja (2,61-szoros jelentkezés) felvételi aránnyal. Megyei összesítésben az látszik, hogy a meghirdetett létszámokhoz képest a jelentkezések száma több mint háromszoros. A meghirdetett létszámhoz képest a felvettek aránya 67,7%. A szakképző évfolyamokon történő, OKJ szakképesítésekre felkészítő oktatás adatai alapján megállapítható, hogy a humán szakterületen az egészségügyi és a művészet, közművelődés, kommunikáció és az egyéb szolgáltatások szakmacsoportban, míg az agrárszakterületen a mezőgazdasági szakmacsoportban vesznek részt legtöbben a szakképzésben. A műszaki szakterület szakmacsoportjai az alábbi képet mutatják: legtöbben az informatikai szakmacsoporton tanulnak, azt követik a gépészet valamint az építészet szakmacsoportok. A gazdasági-szolgáltatási szakterület mind a négy szakmacsoportjában magas a tanulói részvétel. A magán fenntartású iskolai képzésnek a művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportokban van jelentős képzési szerepe. Fejér megyében a szakközépiskolai OKJ szakmák tanulói igen széleskörű választékból választhatnak, mind a négy szakterület szinte valamennyi szakmacsoportjából. (Lásd: 5.számú melléklet) Szakközépiskolában oktatott OKJ szakmák tanulói létszámait szakterületenként a (Lásd: 6. számú melléklet) tartalmazza. A felvételi eredmények mutatói mellett a szakközépiskolai képzés során oktatott OKJ szakmacsoportos alapozás főbb mutatóit is célszerű megvizsgálni. Az állami fenntartású intézmények a meghatározóak. Néhány, elsősorban nagyobb létszámú szakmacsoportban a feltöltöttségi mutatók 65-80% között mozognak. Az alábbiakban először a szakmacsoport nevét, aztán a felvettek számát, majd a feltöltési kapacitás értékét tüntetjük fel. Informatika 188 fő, 80%; üzleti adminisztráció 171 fő 75,6%, elektrotechnika-elektronika 73 fő, 79,3%; gépészet 153 fő, 65%; közgazdaság 108 fő, 68,8%; közlekedés 44 fő, 88%; építészet 87 fő, 69,6%; egyéb szolgáltatás 149 fő 77,6%. A felvételi eredmények mutatói mellett a szakközépiskolai képzés során oktatott OKJ szakmacsoportos alapozás főbb mutatóit is célszerű megvizsgálni. Az állami fenntartású intézmények a meghatározóak. A felvételi számadatokhoz hasonlóan, itt is ugyanazok a szakmacsoportok szerepelnek a legnagyobb arányokkal. Közgazdaság 1237 fő, informatika 1016 fő, vendéglátás-idegenforgalom 802 fő, kereskedelem-marketing 728 fő, mezőgazdaság 630 fő és elektrotechnika-elektronika 546 fő. 56

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A szakképző évfolyamokon történő, OKJ szakképesítésekre felkészítő oktatás adatai alapján megállapítható, hogy a humán szakterületen az egészségügyi és a művészet, közművelődés, kommunikáció és az egyéb szolgáltatások szakmacsoportban, míg az agrár szakterületen a mezőgazdasági szakmacsoportban vesznek részt legtöbben a szakképzésben. A műszaki szakterület szakmacsoportjai az alábbi képet mutatják: legtöbben az informatikai szakmacsoporton tanulnak, azt követik a majd a gépészet valamint az építészet szakmacsoportok. A gazdasági-szolgáltatási szakterület mind a négy szakmacsoportjában magas a tanulói részvétel. A magán fenntartású iskolai képzésnek a művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportokban van jelentős képzési szerepe. Az állami fenntartású iskolákban az iskolán belüli, a tanműhelyekben csoportos formában történő gyakorlati képzés a meghatározó (63%), de a tanulók 11%-a iskolán kívül együttműködés alapján csoportos formában vesz részt a gyakorlati képzésben. A magán fenntartású intézmények diákjainak még nagyobb része (92%) az iskolai tanműhelyi gyakorlati képzésben vesz részt, az együttműködési megállapodás alapján történő csoportos vagy egyéni gyakorlati képzési formát választja. Fejér megyében a szakközépiskolai OKJ szakmák tanulói igen széleskörű választékból választhatnak, mind a négy szakterület szinte valamennyi szakmacsoportjából. Az agrár szakterületen az állategészségügyi technikusok, vannak a legnagyobb létszámmal 41 fő. A gazdasági szolgáltatás szakterületen a logisztikai ügyintéző szakma a legkeresettebb 308 fővel. Az ügyvitel szakmacsoportban a pénzügyi szakügyintéző és a pénzügyi-számviteli ügyintéző szerepel magas létszámmal. A humán szakterületen a sportedző, az ápoló és az általános ápoló szakmák vezetik a rangsort. A műszaki szakterületen a magasépítő technikus, a gépgyártás technológiai technikus és az autószerelő szakmák iránt a legnagyobb a kereslet. Érdemes megvizsgálni a hiányszakmákban szakképző évfolyamokon tanulók létszámának alakulását az elmúlt három tanévben. 14.sz. táblázat Hiány-szakképesítésekben szakképző évfolyamokon tanulók létszáma 2012/2013 Gépi forgácsoló Hegesztő Villanyszerelő Kőműves Szerszámkészítő Ács-állványozó Szociális gondozó és ápoló Ipari gépész Épületgépészeti rendszerszerelő

171 112 166 112 74 76 58 0 0

2013/2014 Gépi forgácsoló Hegesztő Villanyszerelő Kőműves és hidegburkoló Szerszámkészítő Ács Szociális gondozó és ápoló Ipari gépész

Központifűtés és gázhálózat rendszerszerelő Húsipari termékgyártó

55

Húsipari termékgyártó

218 160 170 129 87 79 168

2014/2015 Gépi forgácsoló Hegesztő Villanyszerelő Kőműves és hidegburkoló Szerszámkészítő Ács Szociális gondozó és ápoló

100 76 107

38

142

Központifűtés és gázhálózat rendszerszerelő Férfiszabó

151

Dísznövénykertész

41

31

67


57

243 257 159 212

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jól érzékelhető a szakiskolai ösztöndíj motiváló ereje. Láthatjuk, hogy egyes szakképesítések esetében nagyarányú növekedés figyelhető meg. A gépi forgácsoló esetében a 2012/2013-as tanévhez képest 2013/2014-re 27 %-os, 2014/2015-re 42 %-os emelkedés figyelhető meg. Ugyanaz a hegesztő szakképesítés esetében 42%, illetve 129 %, a kőműves esetében 15% és 89 %. Legnagyobb emelkedés a szociális gondozó és ápoló szakképesítésnél figyelhető meg, tekintettel arra, hogy a 2012/2013-as tanévhez viszonyítva az emelkedés 89%, illetve 184 %-os. Szintén érezhető az érdeklődés fokozódása a dísznövénykertész képzésre jelentkezők létszámában, ugyanis míg nem ösztöndíjas szakmaként 2012/2013-as tanévben 19, a 2013/2014-es tanévben 23 fő tanulta a szakmát, addig a 2014/2015-ös tanévben 41 tanuló volt. A fenti adatokat elemezve megállapítható, hogy a hiány-szakképesítésekkel járó ösztöndíj program jó módszere az oktatás-politika részéről annak, hogy a tanulókat megfelelő pályaorientációval, a hiányszakképesítés választásával járó előnyök ismertetésével, tudatosításával a gazdaság igényeit kielégítő szakképesítések választására sarkallja. Amennyiben elemezzük az 1.2.3. számú mellékletében szereplő adatokat az alábbiakat állapíthatjuk meg. Nagy arányban nőtt a vizsgált időszakban a hiány-szakképesítéseket tanulók száma. Ezen kívül szembeötlő az emelkedés a gazda (53 fő - 110 fő - 98 fő), az autószerelő (20 fő - 68 fő - 63 fő), a karosszérialakatos (39 fő - 92 fő - 55 fő) szakképesítéseknél. A logisztikai ügyintéző (26 fő - 405 fő 367 fő), és az ügyintéző titkár (0 fő - 28 fő - 105 fő) szakképesítésben bekövetkezett emelkedésben jól látható a szakmaszerkezetre vonatkozó kormánydöntés hatása.

2.7.3 Beiskolázási adatok, prognózis

A beiskolázási tendenciák vizsgálatához érdemes megvizsgálni a megye teljes beiskolázási adatait. A beiskolázási arány a gimnáziumi és szakiskolai képzés vonatkozásában a három év alatt jelentősen nem változott. A szakképzésben résztvevők aránya 68% az összes középiskolai képzésben résztvevőkhöz képest. A szakképzésben a keretszámok nem kerültek pontosan meghatározásra, így a kapacitásszámítás pontosan nem végezhető. Az átlagos kihasználtsági mutató valamennyi képzéstípust tekintve 57,42%, ez az arány a gimnáziumi képzések esetében 74,48%, a szakközépiskolai képzés esetében 52,43%, a szakiskolai képzések esetében 42,87%. Három tanév (2010/11 – 2012/13) adatait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a meghirdetett helyek száma nőtt a 4 és a 8 évfolyamos gimnáziumi képzés, illetve a 6 évfolyamos – 1 év angol nyelvi előkészítővel induló képzés esetében. Itt a meghirdetett és betöltött helyek aránya a 4 évfolyamos képzés esetében csökkent említést érdemlően. A szakközépiskolai képzés esetében a meghirdetett és a betöltött helyek aránya jellemzően nem csökkent, tekintve, hogy a meghirdetett helyek számának csökkentésére is sor került. (lásd: 5. számú melléklet)

58

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2.7.4 Gyakorlati képzőhelyek száma, gyakorlati képzési adatok Az állami fenntartású iskolákban az iskolán belüli, a tanműhelyekben csoportos formában történő gyakorlati képzés a meghatározó (63%), de a tanulók 11%-a iskolán kívül, együttműködés alapján, csoportos formában vesz részt a gyakorlati képzésben. A magán fenntartású intézmények diákjainak még nagyobb része (92%) az iskolai tanműhelyi gyakorlati képzésben vesz részt, az együttműködési megállapodás alapján történő csoportos vagy egyéni gyakorlati képzési formát választja. 15.sz. táblázat A gyakorlati képzés helyszíne és formája a szakközépiskolákban állam

magán

állam %

magán %

Iskolai tanműhelyben csoportos formában 2012. év

958

2145

63 %

92 %

2013.év

830

1514

58,2 %

85,6 %

TISZK képzőhelyen, csoportos formában 2012. év

137

-

9%

-

2013.év

51

-

3,6 %

-

Együttműk.má. alapján csoportos formában 2012. év 2013.év

172

121

11%

5%

228

208

16 %

11,8 %

Együttműk.má. alapján egyéni formában 2012. év 2013. év

58

-

4%

-

68

46

4,9 %

2,6 %

64

61

4%

3%

130

-

9%

-

138

-

9%

-

119 1527 1426

2327 1768

8,3 % 100 % 100 %

100 % 100 %

Iskolán kívül

Iskolában

Fenntartó típusa

Tanulószerződéssel csoportos formában 2012. év 2013. év Tanulószerződéssel egyéni formában 2012. év 2013. év Összesen 2012. év Összesen 2013. év

Forrás: KIRSTAT 2013.

A szakképzés egyik legfontosabb célja, hogy munkaerő-piacra felkészült szakemberek kerüljenek ki az iskolákból. A Kormánynak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) kötött együttműködési megállapodása alapján a kamarák is jelentős szerepet kapnak. Többek között a gyakorlatot előtérbe helyező duális képzési forma bevezetésével a cél egyértelműen jól felkészült szakemberek kibocsátása a szakképzésből a munkaerő-piacra. A duális képzési rendszer ismérve, hogy az elméleti képzésre az iskolában, míg a gyakorlati képzésre a gyakorlati képzés folytatására jogosult gazdálkodó szervezetnél 59

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ vagy egyéb szervezetnél kerül sor, melynek egyik formája a tanulószerződés keretein belül megvalósuló gyakorlati képzés. A gyakorlati képzés formáját és helyszíneit vizsgálva megállapítható, hogy az állami intézmények tanulóinál az iskolai tanműhelyi képzés mellett döntő szerepe van a tanulószerződéses formában történő gyakorlati képzésnek. Az állami fenntartású szakképző intézményekben, iskolai tanműhelyben, csoportos formában 2109 tanuló vesz részt gyakorlati képzésben. Az iskolán kívüli képzésben a nagy többség tanulószerződéssel 527 fő csoportos, 700 fő egyéni formában részesül. Együttműködési megállapodás keretében csoportosan 58 fő, egyéni formában 11 fő vesz részt a gyakorlati oktatásban. Látszik tehát, hogy az iskolai tanműhelyeknek, és a tanulószerződéses formának van döntő szerepe a gyakorlati oktatásban. A magán fenntartású iskolák tanulóinak több, mint fele egyéni formájú tanulószerződéssel vesz részt a gyakorlati képzésben. Csoportos együttműködési megállapodás keretében 87, iskolai tanműhelyben, csoportos formában 210 fő vesz részt a gyakorlati képzésben. A gyakorló helyek számának alakulásában közrejátszott, hogy a 9. évfolyamon a tanulók az alapozó képzést a tanintézményükben kapják. 16.sz. táblázat A gyakorlati képzés helyszíne és formája a szakiskolákban állam

magán

állam %

magán %

Iskolai tanműhelyben csoportos formában 2012. év

2109

311

62%

31%

2013.év

2170

202

58,5 %

30,6 %

TISZK képzőhelyen, csoportos formában 2012. év

-

-

-

-

2013.év

-

-

-

-

Együttműk.má. alapján csoportos formában 2012. év 2013.év

58

39

1,7%

4%

44

96

1,2 %

14,5 %

Együttműk.má. alapján egyéni formában 2012. év 2013. év

11

21

0,3%

2%

46

43

1,2 %

6,5 %

527

273

15%

27%

401

181

10,8 %

27,4 %

700

365

21%

36%

28,3 % 100% 100 %

21 % 100% 100 %

Iskolán kívül

Iskolában

Fenntartó típusa

Tanulószerződéssel csoportos formában 2012. év 2013. év Tanulószerződéssel egyéni formában 2012. év 2013. év Összesen 2012. év Összesen 2013. év

1052 3405 3713

139 1009 661 Forrás: KIRSTAT 2013. 60

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Tanulószerződések és szakiskolai tanulmányi ösztöndíj A tanulószerződéses gyakorlati képzésnek, mely évről-évre egyre népszerűbb, fontos szerepet szánnak a szakképzés racionalizálásának folyamatában. A tanulószerződés a gyakorlati képzést végző gazdálkodó szervezet és a tanuló között létrejött olyan dokumentum, mely mindkét félre nézve tartalmazza a gyakorlati képzéssel kapcsolatos kötelezettségeket és jogokat. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nyilvántartásából lekért adatokból is kiderül, hogy a tanulószerződések száma 1998-tól napjainkig emelkedik (22. sz. diagram). Jelentős növekedés tapasztalható 2006-tól, amikor is a 2005-ös több mint 21 ezerről 35 ezerre nőtt a regisztrált szerződések száma. A növekedés a későbbiekben is megmaradt, azonban annak mértéke már elmarad a 2005 és 2006 közötti értéktől.

18. sz. diagram MKIK által nyilvántartott tanulószerződések száma (2014)

6000

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által nyilvántartott tanulószerződések számának alakulása Magyarországon (fő)

5000 4000 3000 2000 1000 0 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

Forrás: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara adatai alapján saját szerkesztés

A 2010-től adható tanulmányi ösztöndíj bevezetésének célja, hogy a gazdaság által leginkább igényelt szakmákat tanulók támogatásban részesüljenek. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókról a 328/2009. (XII.29.) Kormányrendelet ad részletes tájékoztatást. Az ösztöndíjas szakmák köréről korábban az RFKB-k hoztak döntést régiónkként, ettől az évtől kezdődően pedig az MFKB-k feladata lesz a szakmákra vonatkozó javaslat elkészítése. Az ösztöndíj mértéke tanulmányi átlagtól függően (legalább 2,51-es átlag szükséges), 10 ezer és 30 ezer forint között mozog, ami a tanulószerződéses tanulók esetében fizetendő juttatással együtt havi több tízezer forintos összeget jelenthet a tanulók számára. Az ösztöndíj bevezetésének egyértelmű célja, hogy az érintett szakmákban tanulók jobb tanulmányi eredményt érjenek el és a hiányzások száma is csökkenjen. Többek között nem részesülhet ösztöndíjban a tanév adott félévében a tanuló, ha az előző félévben tanulmányi átlageredménye nem érte el a 2,51-es átlagot, az évismétlésre kötelezett tanuló a megismételt tanévben, illetve a tanuló az adott tanévben, ha igazolatlan óráinak száma meghaladja a 10 órát. A tanulmányi ösztöndíjakról nem állt rendelkezésre pontos adat. A Rendeletben megfogalmazott elvek megvalósulása, az ösztöndíjak számának követése, szakmánkénti aránya és mértéke pedig sok hasznos információval szolgálna. A Fejér megyében nyilvántartott tanulószerződések esetében a 61

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ gazdasági kamarák által ellenjegyzett szerződések számát vizsgálva látható, hogy a Mezőgazdaság szakmacsoportba tartozó szakképesítések esetén alacsony a megkötött szerződések száma. A 18. sz. diagram szemlélteti a gazdasági kamarák által nyilvántartásba vett tanulószerződések számát, ami az előző megállapítást támasztja alá. A Fejér megyei kamarák által nyilvántartott tanulószerződések száma a 2010-ben 2258, 2011-ben 2336 és 2012-ben 2394 2013-ban 2388 fő volt. A változásokat a jogszabályi környezet és a tanulói érdeklődés befolyásolja. A kamara adatai alapján a legnépszerűbb tanulószerződéses szakmacsoportok a vendéglátás, kereskedelem, közlekedés, gépészet és az egyéb szolgáltatások. A NAK-nál a 2013-as évben 142 db tanulószerződés került nyilvántartásba összetett és hatékony szakmai munka eredményeként, mely részint köszönhető a sikeres pályaorientációnak, a duális képzés bevezetésével a tanulószerződés megkötésével járó előnyöknek és kedvezményeknek, részint a szakképző intézmények és a kamara sikeres együttműködésének. Az élelmiszeripari szakmacsoportba tartozó szakképesítések gyakorlati képzésének koordinálása további tanulószerződés szám növekedést eredményezett ebben az évben. 19.sz diagram A tanulószerződések száma és megoszlása Fejér megyében

Forrás: rendelkezésre álló adatok alapján saját szerkesztés

62

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 20. sz. diagram a 2014. évben kötött tanulószerződések a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál A 2014. évben megkötött tanulószerződések szakmánkénti megoszlása

6

9

OKJ 33 622 01 0000 00 00 Dísznövénykertész

5

12 OKJ 33 622 02 1000 Gazda

13 8

33

OKJ 34 621 02 Lovász

9 1

OKJ 31 621 04 0000 00 00 Lótartó- és tenyésztő

16 24 29

15

OKJ 34 541 03 Húsipari termékgyártó OKJ 31 541 01 1000 00 00 Húsipari termékgyártó

3

OKJ 33 541 05 1000 00 00 Pékcukrász Forrás: Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Fejér Megyei Igazgatóság adatai alapján saját szerkesztés

Legnagyobb arányban, a szerződéskötők 18,03 %-a Lovász, illetve 15,84 %-a Pék-cukrász szakképesítés gyakorlati képzésére írtak alá tanulószerződéseket. Az idén első alkalommal köthettek saját tanulóikkal tanulószerződéseket a Földművelésügyi Minisztérium (korábban Vidékfejlesztési Minisztérium) által fenntartott Iskolák tangazdaságaik révén. Fejér megyében a két érintett iskolából egy élt a lehetőséggel (Dr. Entz Ferenc Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium). Az Intézmény összesen 17 db tanulószerződést kötött OKJ 33 622 02 1000 00 00 Gazda és OKJ 33 622 01 00000000 Dísznövénykertész szakmákat érintően. Tanulószerződés megszüntetésében 166 alkalommal jártunk el a megyében. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál 2014. decemberi állapot szerint megyei szinten 186 db élő tanulószerződés volt nyilvántartva. A Fejér megyében kötött tanulószerződések számának tanulmányozása során láthatjuk, hogy mind a három kamara esetén emelkedett a megkötött tanulószerződések száma.

Szakmai záróvizsgák A szakmai záróvizsgák statisztikái alapján a megye szakképzésének szerkezete jól körvonalazódik. A gazdasági kamarák a vizsgabizottságokba vizsgaelnök vagy vizsgabizottsági tag delegálására, ám a 22 szakmacsoportból 17 esetében a kamarák bízzák meg a vizsgabizottság valamelyik tagját mind az iskolarendszerű, mind az iskolarendszeren kívüli képzés tekintetében. Kivételt képeznek ez alól az Egészségügy, a Szociális szolgáltatások, az Oktatás, a Művészet, közművelődés, kommunikáció és a

63

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Közszolgálat szakmacsoportok. Emellett bizonyos a Közgazdaság és az Ügyvitel szakmacsoportba tartozó szakképesítések, ahol a kamarák feladata a szakértők megbízása. A záróvizsgák statisztikái a nem egységes kezelés miatt jelentősen eltérnek. Az iskolarendszerű képzésnél a vizsgaszervező lehet megyén kívüli intézmény is. Ezért statisztikailag nem szerepel a megye adatai között. Igaz ez fordítva is, hogy megyei vizsgaszervező cég más megyei intézménynek szervez vizsgát, ekkor pedig szerepel a megye adatbázisában. Legjelentősebb eltérést, ebben az esetben a Türr István Képző és Kutató Intézet vizsgái okoznak. A megyében működő kamarák jelentős szerepet töltenek be a vizsgák szervezésében, mint az elnököt delegáló, vagy vizsgabizottsági tagot delegáló szervezet. A Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara esetében a 2012. évben iskolai rendszerű szakmai záróvizsgáknál 110 vizsgára 1253 vizsgázó részvételével elnöki delegálás, 71 vizsgára 855 vizsgázó részvételével tagi delegálás történt. Iskolarendszeren kívüli képzésekben 123 vizsgára 1718 vizsgázó részvételével elnöki, 125 vizsgára 1510 vizsgázó részvételével tagi delegálás történt. A Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara esetében 46 szakmában 123 vizsgán 1734 fő vizsgázott. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Fejér Megyei Igazgatóság esetében 23 vizsgához, 365 vizsgázóhoz delegáltak elnököt, kamarai képviselőt.

Iskolarendszerű szakmai záróvizsgák Fejér megyében négy tanítási év összegzésében (2009/2010, 2010/2011, 2011/2012, 2012/2013) szakmacsoportonként a sikeres vizsgázók száma az alábbiak szerint alakult. A legtöbben, 2019-en a Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban tettek sikeres vizsgát. Ezt követi a Kereskedelem – marketing, üzleti adminisztráció 1298 sikeres vizsgázóval, majd a Gépészet szakmacsoport 1162 sikeres vizsgázóval. 17. sz. táblázat Az iskolarendszerű záróvizsgákon résztvevők száma a 2009/2010, 2010/2011, 2011/2012, 2012/2013-as tanévekben Szakmacsoport

2010

2011

2012

2013

Összesen

Egészségügy

96

100

88

-

284

Egyéb szolgáltatások

125

128

84

171

508

Elektrotechnika-elektronika

64

74

117

100

355

Építészet

162

155

221

184

722

Faipar

67

68

114

108

357

Gépészet

179

269

423

291

1162

Informatika

73

78

76

68

295

64

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Szakmacsoport

2010

2011

2012

2013

Összesen

Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció

298

295

280

425

1298

Könnyűipar

18

43

45

36

142

Környezetvédelem- vízgazdálkodás

15

0

0

26

41

Közgazdaság

195

113

141

4

453

Közlekedés

130

134

137

157

558

Mezőgazdaság

13

12

15

215

255

Művészet, közművelődés, kommunikáció

84

170

158

-

412

Oktatás

19

137

66

-

222

Szociális szolgáltatások

12

85

81

19

197

Ügyvitel

90

109

110

112

421

Vegyipar

13

5

8

16

42

Vendéglátás-idegenforgalom

526

522

551

420

2019

Összesen

2179

2497

2715

2352

9743

Forrás: KIRSTAT 2013. alapján saját szerkesztés

Az új SZVK megjelenésével a komplex vizsgákra vizsgabizottsági tagként delegáló szervezetek száma bővült, ezért a Kereskedelmi és Iparkamara hatásköréből kikerült szakmai irányok esetén az adatok nem követhetők (hatósági vizsgák és egészségügy).

Iskolarendszeren kívüli szakmai záróvizsgák Iskolarendszeren kívüli képzésben a négy év alatt 14 152 fő vizsgázott. Legtöbben, 3664-en, az Egyéb szolgáltatások szakmacsoportban, 3398-an a Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban. Szakmák szerint a legtöbben (1671 fő) kéz- és lábápoló, műköröm építő szakmában tettek sikeres vizsgát, ezt követi az élelmiszer- és vegyi áru eladó 1483 fővel és az abroncsgyártó 798 fővel.

65

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 18. sz. táblázat Az iskolarendszeren kívüli záróvizsgákon résztvevők száma a 2009/2010, 2010/2011, 2011/2012, 2012/2013-as tanévekben Szakmacsoport

2010

2011

2012

2013

Összesen

Egészségügy

12

32

18

-

62

Egyéb szolgáltatások

1643

1939

17

65

3664

Elektrotechnika-elektronika

17

79

64

57

217

Építészet

221

130

11

64

426

Gépészet

197

92

201

322

812

Informatika

16

20

22

15

73

Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció

1683

899

415

401

3398

Közgazdaság

148

59

0

-

207

Mezőgazdaság

56

0

0

1410

1466

Oktatás

76

0

0

-

76

Szociális szolgáltatások

29

0

0

-

29

Ügyvitel

0

67

0

-

67

Vegyipar

573

425

404

586

1988

Vendéglátás-idegenforgalom

129

154

1152

232

1667

Összesen

4800

3896

2304

3152

14152


2014-es szakmai záróvizsgák Modulos vizsgák A Fejér Megyei kereskedelmi és Iparkamaránál összesen 231 szakmai vizsgára, melyből 35 vizsga kapcsolt volt 163 vizsgaelnöki és 231 vizsgabizottsági tagi delegálás történt 2784 vizsgázó részvételével. Iskolai rendszerű szakmai záróvizsgák esetében 113 vizsgára, 1304 vizsgázó részvételével 70 elnöki delegálás és 113 tagi delegálás történt. Iskolarendszeren kívüli képzésekben 118 vizsgára 1480 vizsgázó részvételével 93 elnöki és 118 tagi delegálás történt.

66

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 21. sz diagram Modulos vizsgák megoszlása a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál 2013.

2014.

A Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamaránál összesen 95 szakmai vizsga került lebonyolításra 1141 vizsgázó részvételével. 2014-től a vizsgáztatás rendszerében megjelent a komplex vizsgáztatási forma. Erre vezethető vissza a modulos vizsgák számának csökkenése, amely a jövőben is folytatódni fog. 2017-re teljesen kifut a modulos vizsgáztatás helyébe a komplex vizsgáztatás lép.

Komplex vizsgák A Fejér Megyei kereskedelmi és Iparkamaránál összesen 160 komplex szakmai vizsgára, melyből 33 vizsga kapcsolt volt 45 vizsgaelnök és 320 vizsgabizottsági tag személyére történt javaslattétel 1944 vizsgázó részvételével. Iskolai rendszerű képzések esetében 2 vizsgára, 35 vizsgázó részvételével 1 elnöki javaslattétel és 4 tagi javaslattétel történt. Iskolarendszeren kívüli képzésekben 158 vizsgára 1909 vizsgázó részvételével 44 elnök és 320 tag személyére történt javaslattétel. 22. sz diagram Komplex vizsgák megoszlása a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál 2014. Komplex vizsgák 320 350 300 250 200 150

44

100 50

1

4

0

Iskolai rendszerű Vizsgák száma (db)

Iskolarendszeren kívüli Vizsgázók száma (fő)

67

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamaránál összesen 33 szakmai vizsga került lebonyolításra 405 vizsgázó részvételével.

2.7.5 Szintvizsgák A gyakorlati szintvizsga hivatott arra, hogy a képzés meghatározott időpontjában tájékoztatást adjon a tanuló és oktatója számára a tanuló időarányos felkészültségéről, szakmai ismereteiről. A gyakorlati szintvizsgák megszervezése elsősorban a gazdasági kamara feladata, annak szervezhetőségéről az adott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye ad tájékoztatást. A korábbi években a szintvizsga bizonyos szakmákban szervezhető volt, amennyiben azt a kamara vállalta, az új jogszabályok alapján azonban a szintvizsga kötelező és a tanulószerződés megkötésének előfeltétele. A szintvizsgák statisztikái többek között a lemorzsolódásra vonatkozóan szolgáltatnak hasznos információkkal, emellett a szakmák tanulói, szülői oldalról jelentkező „keresettségét” is tükrözik.

2009/2010 –es tanév A szintvizsgára jelentkezettek és azon részt vettek száma Székesfehérváron (kék szín) 397, Dunaújvárosban 324 fő volt. 23. sz. diagram Szintvizsgára jelentkezettek 2009/2010-es tanévben 160 140 120 100 80 60 40

Ác sáll vá ny oz ó Bu Bú rk ol to ó ra sz ta lo C s Ép uk rá ül sz et Fe gé stő p ,m és Fé z áz ol rf i s ó z ab és ó ta pé táz ó Fo dr Gé ás pl z ak at He os ge sz Kö Ká tő zp on r tif Ko pito űt zm s és eti és ku cs K s őh ő áló mű v za t s es ze re Nő lő is za bó Pi nc é Sz Sz r er a k ke ze ács tla Vi k lla ato s ny sz er elő

20 0

68

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2010/2011 –es tanév Székesfehérváron 759 tanuló tett szintvizsgát, Dunaújvárosban 456 fő. 146 fő tett szintvizsgát a bútorasztalos és szakács szakmai ismeretekből és 113 fő fodrász, valamint 106 fő pincér ismeretekből. 24. sz. diagram Szintvizsgára jelentkezettek 2010/2011-es tanévben 160 140 120 100 80 60 40 20

áz ó Fo dr ás z K ár pi to K s oz m et ik us K őm űv es N ői sz ab ó Pi nc ér Sz ak V á ill an cs K ys öz ze po re G lő nt é if ű pl ak té sé at os sc H ső eg há es ló zt za ts ő Sz ze re er lő ke ze tla k B at őr os dí sz m űv es Fé rf is Sz z er ab sz ám ó ké sz ítő

bó

pé t ta

Sz a

és

Fe st ő, m áz ol ó

Á cs -á llv án yo zó B ur B ko út ló or as zt al os C uk Ép rá sz ül et gé pé sz

0

2011/2012 –es tanév Székesfehérváron 550 tanuló, Dunaújvárosban 324 tanuló tett szintvizsgát. A legtöbben szakács szakmából, 133 fő, azután bútorasztalos 85 fő és pincér 83 fő. 25. sz. diagram Szintvizsgára jelentkezettek 2011/2012-es tanévben

69

Festő, diszítő,

Élelmiszer- és vegyi

Gázfogyasztóbeállító

Szerszámkészítő

Férfi szabó

Szerkezetlakatos

Központifűtés és

Hegesztő

Géplakatos

Villanyszerelő

Szakács

Pincér

Női szabó

Kőműves

Kozmetikus

Kárpitos

Fodrász

Festő, mázoló és

Cukrász

Bútorasztalos

Burkoló

Ács-állványozó

140 120 100 80 60 40 20 0

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2012/2013-as tanévben Székesfehérváron 1113 fő tanuló, Dunaújvárosban 1023fő tett szintvizsgát. Legkevesebben Festő, díszítő, mázoló és tapétázó legtöbben szakács szakmában tettek szintvizsgát. 26. sz. diagram Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett szintvizsgák megoszlása

Szakmák létszám szerinti megoszlása 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0

Villanyszerelő

Vendéglős

Szerszámkészítő

Szerkezetlakattos

Szakács

Ruházati eladó…

Pincér

Női szabó

Központifűtés-és…

Kőműves

Kozmetikus

Kárpitos

Hegesztő

Géplakatos

Fodrász

Gépi forgácsoló

Festő,díszítő,má…

Férfiszabó

Élelmiszer és…

Elektronikai…

Elektromos gép…

Cukrász

Bútorasztalos

Burkoló

Ács,állványozó

Létszám

2013/2014-es tanév 27. sz. diagram Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett szintvizsgák megoszlása Szintvizsgázott tanulók szakmák szerinti megoszlása (Szintvizsgázott tanulók száma: 1051 fő, szakmák száma: 25 db) 113

120 100 100

66

22 13 Karosszérialakatos

Járműfényező

Vendéglátó eladó

Szerszámkészítő

6 Szakács

Kárpitos Kőműves és hidegburkoló Női szabó

14

34

Pincér

16 19

70

43

37

Hegesztő

Eladó Elektromos gépés készülékszerelő Elektronikai műszerész Szerkezetlakatos

Cukrász

Burkoló

Asztalos

8

Férfiszabó Festő, mázoló, tapétázó Fodrász Központifűtés- és gázhálózat Gépi forgácsoló

20 11

6 Ács

40

33

29

20 0

61

50

Ipari gépész

60 40

83

79

67

Villanyszerelő

81 80

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-ben a szintvizsgára jelentkezett 1122 tanulóból 71 tanuló nem jelent meg, ebből 20 fő igazolatlanul, 25 fő igazoltan hiányzott a vizsgáról, valamint 26 fő tanuló tanulói jogviszonya megszűnt. A szintvizsgán megjelent 1051 tanulóból összesen 25 tanuló sikertelen, 1025 tanuló sikeres vizsgát tett, 1 tanuló a vizsgát megszakította. A vizsgázó tanulók 41 szakmában, 112 vizsgacsoportban adtak számot évközi tudásukról. A szakmák magas száma abból adódik, hogy ugyanazon szakma mellé több OKJ szám is tartozik. 2014/2015-ös tanév 28. sz. diagram Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett szintvizsgák megoszlása

Szintvizsgázott tanulók szakmák szerinti megoszlása (szintvizsgázott tanulók száma: 1051 fő, szakmák száma OKJ szám alapján: 41 db) 80

71

70 60 50

0

50

42 37 31

34 26

20

20

18 9

13

11

13

6

6

6

10

13 14 11 6

24

22

21

19

15

43

40 34

33

13

21

16 8

1

Ács Ács, állványozó Asztalos Burkoló Bútorasztalos Cukrász Cukrász Eladó Elektromos gépElektronikai Élelmiszer- és Férfiszabó Férfiszabó Festő, mázoló, Festő,díszítő, Fodrász Gépi forgácsoló Gépi forgácsoló Géplakatos Hegesztő Hegesztő Hegesztő Ipari gépész Járműfényező Karosszérialakatos Kárpitos Kőműves Kőműves és Központifűtés- és Központifűtés- és Műszakicikk eladó Női szabó Pincér Pincér Szakács Szakács Szerkezetlakatos Szerszámkészítő Szerszámkészítő Vendéglátó eladó Villanyszerelő

10

59

50

40 30 20

60

56 49

2015- ben Fejér megyében 1051 fő 41 szakmában tett szintvizsgát. Az előző évek tendenciáit követve még mindig a gépi forgácsoló szakmában volt a legtöbb szintvizsgázó, a legkevesebb pedig í férfiszabóban. Dunaújvárosban 657-en tettek szintvizsgát, legtöbben szakács, cukrász és pincér vizsgát tettek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarában 139 fő tanuló tett ténylegesen szintvizsgát Fejér megyében. A szintvizsgák konkrét lebonyolítása minden vizsgacsoport esetében zökkenőmenten zajlott, mind a tanulók, mind a vizsgabizottság, mind szakképző intézmények részéről. Összességében elmondható, hogy az iskolák, tanulók, tanárok, vizsgabizottsági tagok hozzáállása pozitív volt, a feltételrendszer megfelelőnek bizonyult, jól előkészített vizsgákat bonyolíthattunk le.

2.7.6 Pályaorientációs tevékenység a szakképzésben

A pályaorientáció az EU stratégiák kidolgozása során az Európai Unió Tanácsa által a tagállamok kormányai felé 2008-ban megfogalmazott állásfoglalásában kiemelt szerepet kapott az egész életen át tartó tanulás (Life Long Learning – LLL) stratégiáiba való fokozottabb integrálás igényének megfogalmazásával. Ennek nyomán a 2011-ben elfogadott, bizonyos rendelkezéseit tekintve 2013. szeptember 1-től hatályba lépő új szakképzési törvény külön fejezetben foglalkozik a pályaorientációval és a pályakövetéssel. 71

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A jogszabályban foglalt pályaorientációhoz kapcsolódó résztevékenységek közül a pályaválasztási tanácsadás, a továbbtanulási tanácsadás, a professzionális pályatanácsadás, a foglalkoztatási és munkába állási tanácsadás, a pályakorrekciós tanácsadás a Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja szakembereinek kompetenciájába tartozik. A pályaorientációhoz kapcsolódó kompetenciák kialakítása elsősorban az oktatási intézmények feladata. Mind az általános iskolai, mind a szakiskolai kerettantervek kijelölik azokat a fejlesztési feladatokat, melyeket elsősorban osztályfőnöki órákon, illetve szakiskolában az osztályközösség építés feladatai közé kell beépíteni. A kompetenciafejlesztés azonban nem korlátozható egy-egy területre, csak a kapcsolódó műveltségi területekkel együtt művelhető eredményesen. A pályaorientáció fontos részét képezi a pályainformáció nyújtás, melyben a gazdaság szereplőivel legszorosabb kapcsolatban álló kamaráknak kell elsődleges szerepet játszaniuk. E feladat fontosságának törvényhozói felismerése jelent meg abban a rendelkezésben, amely alapján a kamarák 2013. januártól önálló munkakörben foglalkoztatott pályaorientációs tanácsadókat alkalmaznak. A pályaorientációs tevékenységben a szakképzés területén két fő célcsoport különböztethető meg: az általános iskolás tanulók és a szakiskolai tanulók köre. Az általános iskolás tanulók esetében külön hangsúlyt kell fektetni a szülők elérésére, hiszen a pályaválasztási döntés meghozása a nyolcadik osztályos serdülők esetében sohasem lehet önálló döntés, csak szülői beleegyezéssel történhet. Így az általános iskolás korosztály sokoldalú információhoz juttatásának a fenti szempontok figyelembevételével kell történnie. Az általános információ nyújtás mellett kiemelt célként jelenik meg a hiányszakmák bemutatása a térség munkaerő-piaci jellegzetességeivel párhuzamban. Az utóbbi időben jellemző maradék elvvel szemben minél több arra alkalmas tanulót kell a szakma tanulás irányába orientálni. Ezzel is elősegítve a gazdaság igényeinek és a szakképzési tevékenységnek az összehangolását. A pályaorientációs tevékenység alapját képező sokoldalú pályainformáció-nyújtás szándékával az alábbi tevékenységeket végzik a kamarák:  általános tájékoztatás a szakképzés nyújtotta lehetőségekről általános iskolás tanulóknak kihelyezett osztályfőnök órák keretében  általános tájékoztatás a szakképzés nyújtotta lehetőségekről általános iskolás tanulók szüleinek kihelyezett szülői értekezletek keretében  kihelyezett szakmaismertető interaktív foglalkozások  kihelyezett információkereső interaktív foglalkozások  gazdálkodó szervezetek üzemegységeiben tett szervezett látogatások A fenti tevékenységekben a kamarák természetes partnerei az iskolák, illetve a gazdálkodó szervezetek. Mellettük azonban további együttműködő partnerek felkutatása szükséges, első sorban a civil szférából, a kulturális egyesületek köréből és minden egyéb szervezeti körből, hogy az információkat az iskolai csatornák mellett egyéb utakon is eljuttathassuk az érintettekhez. Emellett minden egyéb fórumot is fel kell használni a pályainformáció-nyújtásra. Ilyen lehetőség a Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja által minden év őszén megszervezett Pályaválasztási Kiállítás, melyen a szakképző intézmények és a vállalkozások képzési kínálatával is megismerkedhetnek az általános iskolás tanulók. A Pályaválasztási Kiállítás mostanra az iskolák között széles körben ismertté vált, a pályaválasztás előtt álló osztályok szinte teljes számban ellátogatnak a rendezvényre. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a szakképzésért felelős minisztériummal összefogásban évente megszervezi a Szakma Kiváló Tanulója Versenyt (SZKTV), melynek a fővárosban lebonyolított döntőjére a megye általános iskoláiból több száz gyermek utazhat kamarai támogatással. Az üzemlátogatások mellett ezen a rendezvényen nyílik alkalom a szakmák testközeli megismerésére. A 72

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ látogató általános iskolásokra jelentős, pozitív hatást gyakorol, amint láthatják a hozzájuk korban közel álló társaikat munka közben. További lehetőségek még az információnyújtásra a szakmai versenyek, a szakmaismereti vetélkedők, a pályázatok, interaktív tájékoztató anyagok, tájékoztató filmek, kiadványok, stb. A szakiskolákban a közoktatási törvényben megfogalmazott és előírt iskolák közötti átjárhatóság biztosítása a gyakorlatban csak korlátozottan valósul meg. A 9-10. évfolyamos pályaorientáció nem hatékony. Az intézmények túlnyomórészt csak a saját szakképzéshez kapcsolódó orientációs foglalkozásokat szervezik meg. A tapasztalatok szerint az orientációs foglakozások hatékonysága igen alacsony, ezért a tanulók többsége csak a gyakorlati képzés megkezdése után szembesül a szakma valós követelményeivel, a gazdálkodó szervezetek pedig a gyakorlati képzésre jelentkező tanulók képességeivel. A kamara pályaorientációs tevékenysége, mint támogató program segítette a duális képzés megvalósítását, népszerűsítését, valamint a kamarai garanciavállalási programot. 2014-ben kamaránk a pályaorientáció keretében 47 üzem és gyárlátogatást, 12 osztályfőnöki órát és egyéb foglalkozást, 15 szülői értekezletet, valamint számos tájékoztatót tartott. A programok közül kiemelkedő volt a „Szakmák Napja” pályaválasztási börze, ahol a sárbogárdi, a polgárdi és a bicskei tankerület iskolásai számára tizenöt vállalkozó mutatta be mesterségét oly módon, hogy a gyerekek szó szerint kézzel fogható élményekhez, tapasztalatokhoz juthattak. Az „Iparkodjunk, gyerekek!” – szakmaismereti vetélkedő négy fős csapatok számára került meghirdetésre, több fordulóban. A hetedik-nyolcadik osztályos tanulókból álló csapatok egy szakmára és szakmához kapcsolódó egyéb tudásra vonatkozó feladatlapot töltöttek ki és küldtek be. A legjobbak meghívást kaptak a döntőre, ahol a csapatok a szakiskolák tanulóinak közreműködése mellett vetélkedtek. 2015-ben folytatódtak a programok és a pályaválasztás előtt álló diákok számára nyári tábort szerveztünk. A tábor egy héten keresztül biztosított lehetőséget a helyi szakképző iskolák, üzemek, cégek és szakmák megismerésére.

2.7.7 A gazdasági kamarák és érdekképviseleti szervezetek által végzett kutatások főbb eredményei A Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. január hó folyamán is részt vett, abban a négy éve tartó országos kutatási programban, amely a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézete koordinálásával valósult meg, és célja az volt, hogy a szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható jövőbeni alakulását állapítsa meg. A Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara több más szervezettel együtt a fejér megyei vállalkozások körében végzett kérdőíves felmérést arról, hogy a cégeknél hány szakmunkás végzettséggel rendelkező munkavállaló dolgozik, milyen szakmákban mekkora arányban tervezik a szakmunkás létszámukat növelni vagy csökkenteni, ezek a változtatások milyen időtávon belül várhatóak, illetve a pályakezdő szakmunkásokkal mennyire vannak megelégedve a vállalkozások képviselői. Jelen beszámoló tehát a fejér megyei vállalkozások által nyújtott adatok elemzésén alapul. Az eredmények kizárólag a megkérdezett vállalkozások körére vonatkoznak. A szakmunkások számát tekintve megállapítható, hogy a szakmunkások 62 százaléka a nagyvállalatoknál áll alkalmazásban, a középvállalkozásoknál 35 százalékuk, a kisvállalkozásoknál pedig 3 százalékuk. 73

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 29. sz. diagram A munkavállalók és a szakmunkások létszáma a megyében és cégméret szerint statisztikai létszám 31,777

35

szakmunkás létszám

fő (ezer)

21,561

30 25

4,29

0,688

5

0,408

10

7,558

9,524

15

12,258

20

0 Fejér megye

középvállalkozás kisvállalkozás

nagyvállalat

A szervezetek többsége úgy látja jelenleg, hogy a jövőben valószínűleg nem fog változni a szakmunkás végzettséggel rendelkező munkavállalóik létszáma, 73 százalékuk ezt gondolja az elkövetkező egy évre, illetve ugyanezen a véleményen van a cégek kétharmada a középtávú jövőt illetően is. A szervezetek 23 százaléka egyértelműen jelezte, hogy náluk létszámnövekedés várható a következő 12 hónapban, míg a megkérdezett cégek 31 százaléka 3 év múlva kíván szakmunkás munkaerőt felvenni. Szakmunkás munkaerő elbocsátást is jeleztek előre a megkérdezett vállalkozások, a válaszadók 4 százalékánál fordulhatnak elő ilyen lépések a jövőben. A kutatás kíváncsi volt arra is, hogy a fejér megyei cégek az elmúlt egy évben hány pályakezdő szakmunkást vettek fel, illetve belőlük hányat alkalmaznak még jelenleg is. A kérdésre adott válaszokat elemezve kiderül, hogy a cégek harmada vett fel az elmúlt egy év során pályakezdő szakmunkást, míg a vállalkozások két harmada nem alkalmazott ilyen munkavállalót. A cégek képviselői alapvetően elégedettek a pályakezdők felkészültségével, véleményük szerint munkájuk elvégzéséhez inkább megfelelő mértékben vannak felkészülve. A válaszadók 23 százaléka nagyon elégedett, 57 százalékuk inkább elégedett, 23 százalékuk szerint pedig inkább nem megfelelő a pályakezdők felkészültsége. Cégméret alapján a legelégedettebbek a középvállalkozások a pályakezdők felkészültségével, őket követik a nagyvállalatok. Legkevésbé a kisvállalkozások elégedettek a pályakezdőkkel, körükben a legmagasabb a negatív véleménnyel rendelkezők aránya. Leginkább a pályakezdők önálló munkavégzés képességével és munkakultúrájukkal elégedettek kevésbé a munkaadók, 38 illetve 36 százalékuk említette ezeket a problémákat, továbbá 34 százalékuk a munka-, és élettapasztalatokat sorolta fel. A cégek körülbelül egynegyede szerint a pályakezdőik nem rendelkeztek együttműködési készséggel, illetve megfelelő mértékben technikai, és feladat-specifikus képességekkel. További 17 százalékuk említette a motivációhiányt, 11 százalékuk pedig a felelősségtudattal kapcsolatos hiányokat. A vállalkozások legkisebb arányban az idegennyelv-tudást, az ügyféllel való bánásmódot és a vezetési-szervezési képességet jelölték meg problémaként, ezeket a válaszadók maximum 2 százaléka említette. 74


30. sz. diagram (2012.)

Milyen tekintetben voltak a pályakezdőik nem megfelelő felkészültségűek? önálló munkav égzés képessége munkakultúra munka-/élettapasztalat egy üttmûködési készség technikai, feladat-specifikus képességek motiv áció 17% felelõsségtudat 11% kollégákkal v aló bánásmód 9% fegy elmezettség 9% pontosság 6% általános tudás, készségek 4% számoláskészség 4% idegenny elv -tudás 2% ügy féllel v aló bánásmód 2% v ezetési, szerv ezési képességek 2% 0%

10%

38% 36% 34% 28% 26%

20%

30%

40%

50%

említések százalékos aránya

31. sz diagram (2013.)

Milyen tekintetben voltak a pályakezdőik nem megfelelő felkészültségűek? 48%

technikai, feladat-specifikus képességek 29%

munka-/élettapasztalat

26%

önálló munkavégzés képessége 12%

munkakultúra

10%

együttműködési készség

7%

idegennyelv-tudás számoláskészség

5%

pontosság

5%

általános tudás, készségek motiváció kezdeményezőkészség 0%

2% 2% 2% 10%

20%

30%

40%

50%

60%

említések százalékos aránya

75

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 32. sz diagram (2014.)

2.7.8 Munkaerő-piaci igények, képzés szerkezete

A munkaügyi központ évente egy alkalommal reprezentatív felmérést végez a megyei munkáltatók körében. A rövidtávú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás előző évi felmérései alapján a megkérdezett munkáltatók meghatározó hányada visszafogott várakozással tekint a 2013. év elé, mivel többségük mind a reálfolyamatokra, mind a létszámváltozásokra vonatkozó kérdések tekintetében szinten tartást vetít előre, ugyanakkor a cégek egy szűk körénél a derűlátás jelei is megmutatkoznak.

76


2011.

2012.

2013.

Gumitermék-gyártó, vulkanizáló

Villamos-berendezés összeszerelő

Gumitermék gyártó gépkezelő

Egyszerű erdészeti, vadászati és halászati foglalkozású

Egyszerű erdészeti, vadászati és halászati foglalkozású

Fémmegmunkáló, felületkezelő gép kezelője

Egyéb termék-összeszerelő

Egyéb termék-összeszerelő

Fémmegmunkáló, felületkezelő gép kezelője

Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, tartósító

Mechanikai gép-összeszerelő

Szabó, varró

Egyéb szolgáltatási foglalkozású

Műanyagtermék-gyártó gép kezelője Földmunkagép és hasonló könnyűés nehézgép kezelője

Földmunkagép és hasonló könnyűés nehézgép kezelője Villamos gépek és készülékek műszerésze és javítója

Fémmegmunkáló gépkezelő

20 - 49 fő

50 - 99 fő

100 fő és több

19. sz. táblázat Keresett foglalkozások az év végi tervezett létszámfelvételek nagyságcsoportjai szerint (az évente megkérdezett fejér megyei munkáltatók által jelzett igények alapján)

Kőműves Élelmiszer-, italgyártó gép kezelője

10-19 fő

Gyengeáramú villamosmérnök Gyengeáramú villamos ipari technikus

Forgácsoló

Villamosmérnök

Mechanikai gép összeszerelő

Kőműves

Eladó

Ügynök

Számviteli ügyintéző

Lakatos

Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású

Kubikos

Fafeldolgozó gépkezelő és gyártósor mellett dolgozó

Vezeték- és csőhálózat- szerelő

Lakatos

Autóbuszvezető

Rakodómunkás

Vegyi alapanyagot és terméket gyártó gép kezelője

Vízgazdálkodási gépkezelő

Baromfitartó és - tenyésztő

Egyéb irodai, ügyviteli foglalkozású Vezeték és csőhálózat szerelő Gépkezelők

Forrás: Fejér megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

A bejelentett munkaerő igény az elmúlt két év távlatában jelentősen nem módosult. A térségbe települő vállalkozások tudják módosítani jelentősen a már ismert képzési szükségleteket.

77


78


3 Szakképzés-fejlesztési koncepció létrejöttének indoklása A 2015/16-os tanév a fordulat éve lesz a szakképzésben. Az előttünk álló időszakban nemcsak a szakképzési rendszer átalakulásában kell elérnünk jelentős változásokat, hanem annak a szemléletnek a megújításában is, ahogyan eddig a szakképzésre tekintettünk. Az újraiparosítás stratégiájának kidolgozásával és az európai uniós fejlesztési források fókuszált felhasználásával Magyarország tovább akarja erősíteni a gazdasági növekedésben meghatározó szerepet játszó ipar teljesítményét. Belátható, hogy csak úgy zárkózhatunk fel a legfejlettebb ipari országokhoz, ha támogatjuk az innovatív technológiákat, a fejlesztéseket és beruházásokat. Ehhez viszont megfelelően képzett és motivált szakemberekre van szükség. Célunk tehát, mint minél több ember bevonása a szakképzésbe. Ezt a célt csak a gazdaság igényeihez igazodó, megfelelő számú szakember képzésével és a duális képzés kiszélesítésével érhetjük el. Ezt szolgálja a „Szakképzés a gazdaság szolgálatában” című koncepció, amelynek végrehajtásához szükséges törvényeket a Parlament 2015 júniusában elfogadta.

3.1 A szakképzés megváltozott jogszabályi környezete

3.1.1 A szakképzés megváltozott jogszabályi környezete 2014-2015. A Fejér Megyei szakképzés-fejlesztési stratégia jogszabályi környezete, azaz a szakképzés és felnőttképzés működését meghatározó jogszabályi környezet:  2015. évi LXVI. törvény a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról. Kormányrendeletek és - határozatok  319/2014. (XII.13) Korm. rendelet a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalról 88/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet,  88/2015. (IV.9.) A Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet, valamint az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet módosításáról • 1229/2012. (VII. 6.) Korm. határozat a Magyar Képesítési Keretrendszer bevezetéséhez kapcsolódó feladatokról, valamint az Országos Képesítési Keretrendszer létrehozásáról és bevezetéséről szóló 1004/2011. (I. 14.) Korm. határozat módosításáról,  1040/2015. (II.10.) Korm. hat. a „Szakképzés a gazdaság szolgálatában” című koncepcióról, • Magyar Képesítési Keretrendszer bevezetéséhez kapcsolódó feladatokról, valamint az Országos Képesítési Keretrendszer létrehozásáról és bevezetéséről szóló 1004/2011. (I. 14.) Korm. határozat módosításáról. 79


3.2 Legfontosabb törvényi és jogszabályi változások A felnőttképzési törvény 2015. évi LXVI. törvény szerinti változása A felnőttképzésre vonatkozó, a 2001. évi CI. törvényhez képest merőben új filozófiájú és tartalmú szabályozás életbe lépése óta szerzett tapasztalatok, valamint a kormány 2015. 02. 10-én éltbe lépő szakképzési stratégiája a felnőttképzési rendszerben is változásokat indukált.

A szakképzési törvény 2015. évi LXVI. törvény szerinti változása A gazdasági igényekkel összehangolt, versenyképes tudást biztosító iskolai rendszerű szakképzés megteremtése csak a szakképzési intézményrendszer fejlesztésével, annak, tartalmi változásokat hordozó strukturális változásával érhető el. A Kormány 2015. februári döntése megnyitotta a lehetőséget arra, hogy a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvénynek és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénynek az egyidejű és összehangolt módosítása a szakképzést folytató iskolatípusok átalakítása mellett olyan fenntartói szerkezetet vezessen be, amely az iskolarendszerű szakképzést új alapokra helyezi és a gazdaság, valamint az oktatási rendszer összehangolt fejlesztését valósíthatják meg. 2016. szeptember 1-től életbe lépő szabályozás, mely szerint a 2016/17. tanévtől átalakulnak a szakképző iskolák. A jelenlegi szakközépiskola szakgimnáziummá alakul, amelyben a képzés továbbra is az érettségit megelőző 9-12. évfolyamokból, valamint érettségit követő szakképzési évfolyam(ok)ból áll, azonban lényegi változás, hogy az érettségit megelőző szakaszban növekszik a szakmai képzés (és ezen belül is a gyakorlati képzés) aránya, amely biztosítja, hogy a tanulók az érettségi végzettség mellett egy szakképesítést is szerezhessenek. Az érettségit követően pedig érettségire épülő emelt szintű („technikus”) szakképesítés szerezhető. Ebben az iskolatípusban tehát 4+1 éves képzés folyik majd. A jelenlegi szakiskola szakközépiskolává alakul, amelynek lényeges tartalmi újdonsága, hogy a 3 éves szakmai képzést és komplex szakmai vizsgát követően automatikus továbblépési (továbbtanulási) lehetőséget nyújt az érettségi megszerzéséhez, egy kétéves érettségire felkészítő képzés keretében. Erről a lehetőségről a tanuló dönthet. Ebben az esetben a tanuló négy kötelező közismereti vizsgatárgyból tesz érettségit. Ebben az iskolatípusban tehát 3+2 éves képzés folyik majd. A szakképző iskolák szerkezeti változása következtében mindkét szakképző iskolatípus biztosítani fogja a szakképesítés és az érettségi megszerzését is. A jelenlegi speciális szakiskola szakiskolaként működik a 2016/2017-es tanévtől. Megváltozott a szabályozás azon a téren is, hogy megnöveli a szakképzés rendszerében nappali oktatás munkarendje szerint bekapcsolódó fiatalok számára a lehetőségeket és 25 éves korhatárra emeli ennek a felső határát. 80

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Lényeges strukturális, irányítói és működtetési téren bekövetkező változás a szakképző centrumok létrejötte, ugyanis a jelenlegi többcélú köznevelési intézményi kört egészíti ki a szakképzési centrum. Ez az intézményi forma a szakképző iskolákat a költségvetési szervként működő szakképzési centrum szervezeti egységeiként tartja fenn. 3.2.1 Elvek érvényesülése a szakképzésben Az alábbi fejezet részletesen mutatja be az átalakítás elveit és a kialakult szerkezetet. A köznevelés, illetve a szakképzés országos ágazati irányításának feladatát a Kormány az Emberi Erőforrások Minisztériumán, illetve a Nemzetgazdasági Minisztériumon keresztül látja el. Annak érdekében, hogy az oktatási rendszer kielégíthesse a gazdaság, és ezzel együtt az egész társadalom igényét, szükségessé vált a rendszer jogalkotói szinten történő megváltoztatása is annak érdekében, hogy 

növekedjék a gyakorlati tudással bíró, duális képzésben végzettek száma,

 a gazdasági igények kiszolgálására a jelenleginél több, és magasan képzett szakmunkás és technikus kibocsátásara legyen alkalmas,  a szakképzési rendszer fejlesztése eredményeként mindennek alapjául a térségi alapon létrejött szakképzési centrumok szolgálhassanak.

I. Duális képzés erősítését szolgáló változások A duális képzés nem új keletű fogalom a magyar szakképzésben. Lényege röviden úgy fogalmazható meg, hogy az elméleti képzés a szakképző iskolákban, a gyakorlati képzés viszont külső gyakorlati képzőhelyeken valósul meg. A gazdaság és az állam a feladatok felelősségén és költségein a kölcsönös érdekek figyelembevételével osztoznak, miközben folyamatosan együttműködnek. A változások azt a célt szolgálják, hogy a gazdaság szereplői közül minél többet ösztönözzön arra, hogy a programhoz kapcsolódva a vállalati képzőhelyek száma és a képzési lehetőségek bővüljenek, a duális képzési formában részt vevők száma növekedjen a valós gazdasági körülmények között zajló szakmai gyakorlati képzés arányának növelése érdekében. A felnőttoktatási lehetőségek szélesítése érdekében eltörölték azt a szabályozást, miszerint gyakorlati képzés céljából tanulószerződés a nappali rendszerű iskolai oktatás, illetve a nappali rendszerű felnőttoktatás keretében folyó szakképzés esetében köthető. Az új szabályozás szerint – segítve a felnőttoktatás minél nagyobb körben való hasznosulását – tanulószerződés a tanulóval az adott képzés első szakképzési évfolyamának kezdetétől kezdődő hatállyal, az első és a második, állam által elismert szakképesítésre történő felkészítés céljából folyó, költségvetési támogatásban részesíthető képzésre köthető, függetlenül attól, hogy nappali rendszerű iskolai oktatásban, vagy felnőttoktatás keretében sajátítja-e el a résztvevő az ismereteket. Ez várhatóan hozzájárul ahhoz, hogy többen szerezhessenek gyakorlatorientált szakmákban szakképesítést a felnőttoktatás esti munkarendjében megszervezett oktatásban is, akár második szakképesítésként is. 81

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A duális képzés erősítése, a színvonalas, összehangolt gyakorlati képzés megvalósításának igénye az állam által fenntartott szakképző iskolákban indokolja a gyakorlati oktatásvezető munkakör visszaállítását. A gyakorlati oktatásvezetők feladata a szakképző iskolai munkájuk mellett, illetve annak keretében a gyakorlati képzést szervező vállalatokkal történő szorosabb kapcsolattartás, amely elősegíti a jobb együttműködést az iskola és a gazdaság szereplői között. A duális képzés lényeges elemeit képező, a gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzés megvalósulását biztosító tanulószerződés és együttműködési megállapodás rendszere szabályainak pontosítására is sor kerül az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján, továbbá a gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezetek nyilvántartási előírásai is pontosításra kerülnek. A szakképzés irányításában az állam meghatározó szerepe továbbra is megmaradt, de a kamara nagyobb szerephez jutott, ami egyben kihívást és nagyobb felelősséget is jelent.  Egyrészt a tanuló gyakorlati képzése a 9. évfolyamot követő nyári összefüggő gyakorlattól kezdve csak abban az esetben történhet iskolai tanműhelyben, ha a kamara igazolja (kamarai garanciavállalás), hogy a diák képzése vállalati körülmények között nem megoldható. Ennek érdekében a kamarának nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a duális képzésben résztvevő gazdálkodó szervezetek ellenőrzésére.  Másrészt a gazdasági kamaráknak mindent segítséget, támogatást meg kell adni ahhoz– főként – a kis-, és középvállalkozások esetében – hogy minél több gyakorlati képző kerüljön bevonásra a tanulószerződéses gyakorlati képzés rendszerébe. 

A nagyvállalatok esetében pedig ösztönözni szükséges a tanműhelyek kialakítását.

Duális felsőoktatási képzés A duális felsőoktatás a felsőoktatási intézmények és az érintett iparvállalatok együttműködésén alapuló, gyakorlatorientált képzés, a minőségi elméleti tudás mellett gyakorlati tapasztalatokkal és készségekkel rendelkező fiatal mérnökök képzését szolgáló modell. „Az intézmény és a vállalat mind a képzési területeken, mind a képzés időtartamán osztoznak:  A felsőoktatási intézmény elsősorban (de nem kizárólagosan) a hallgatók elméleti, a vállalatok a gyakorlati képzést végzik;  A vállalatnál eltöltött idő el kell, hogy érje az intézményi szakaszok összes idejének legalább 80%át. Ezt az arányt a 7 félévre vonatkozóan kell értelmezni. II. A gazdaság igényeinek kiszolgálását erősítő változások A szakképzési törvény egyik sarkalatos változása, hogy a korábbi szabályozástól eltérően két, állam által elismert szakképesítés megszerzésének ingyenessé tételét tartalmazza az iskola rendszerű szakképzésben. A rendelkezés célja, hogy elősegítse a felsőfokú végzettséggel nem rendelkezők szakmai karrierjének, pályafutásának megerősítését. A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben iskolai rendszerű szakképzésben az első szakképesítését 82

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ megszerezte, új tanévet a második szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben kizárólag felnőttoktatásban kezdhet. A foglalkozatással párhuzamosan végezhető képzéssel az állam előnyben részesíti a munkahelyek megtartását. 2016. szeptember 1. napjától a Köznevelési Hídprogramok Köznevelési és Szakképzési Hídprogramra válnak szét. A Köznevelési Hídprogramért az Emberi Erőforrások Minisztériuma lesz a felelős, a Szakképzési Hídprogram a nemzetgazdasági miniszter feladat- és hatáskörébe kerül, mely csak az új típusú szakközépiskolában lesz majd megszervezhető. A programba legalább 6. osztályos általános iskolai végzettséggel lépők számára a Hídprogram a részszakképesítésen túl általános iskolai végzettség megszerzését is tanúsítja. Kiemelendő, hogy a Szakképzési Hídprogramban résztvevő tanulók ösztöndíjra lesznek jogosultak, mely fontos ösztönzője, motivációja lehet a sikeres befejezésnek, csökkentve ezzel a lemorzsolódást. A köznevelési pedagógus életpálya modellhez illeszkedő, de a szakképzésben oktatók képesítéseit jobban figyelembe vevő szabályok kialakítására kerül sor, amely a magasabb életpálya fokozatok elérését pedagógus képesítéshez köti, de az alacsonyabb fokozatokban a pedagógus végzettség hiányában szakmai szakirányú posztgraduális képesítéssel is továbblépést tesz lehetővé a Pedagógus II. fokozatba.

III. Szakképzési centrumok A szakképzés és a gazdasági, munkaerő-piaci igények érdekében a központi szabályozási, oktatási tartalmi és szerkezeti beavatkozások mellett megkerülhetetlen a helyi szintű együttműködés fejlesztése, hangsúlyozása. Ennek előfeltétele a térségi szemlélet is. Az újonnan létrejött, térségi alapon szerveződő szakképzési centrumok mérete lehetővé teszi a munkaerő-piaci igények változásaira történő reagálást, a szakmaszerkezet összehangolását. Ugyanis a centrumok létrejötte hozzájárul a szakképzésben meglévő személyi és tárgyi feltételek gazdaságos, rugalmas hasznosításához az iskolai rendszerű nappali és felnőttoktatás, valamint a felnőttképzés területein. A szakképzési törvény 2015. júniusában vezette be a szakképzési centrum fogalmát, és szabályozta azt. A felelősségi körébe tartozó szakképzési feladatot a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter az általa alapított és fenntartott szakképzési centrumok szakképző iskolai feladatot ellátó tagintézményei keretében látja el. A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter megyénként legfeljebb három, a fővárosban legfeljebb tíz, költségvetési szervként működő szakképzési centrumot hozhat létre. A szakképzési centrumnak a szakképző iskolai osztályban tanulók hivatalos októberi statisztikai létszám alapján, három tanítási év átlagában számított létszáma legalább kétezer fő. A szakképzési centrum élén főigazgató áll, helyettesei a szakmai főigazgató-helyettes és a gazdasági főigazgató-helyettes. A szakképzési centrum tagintézménye élén igazgató áll, akinek helyettese igazgató-helyettesi megbízást kap. A főigazgatót és a gazdasági főigazgató-helyettest a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter nevezi ki. Fontos garanciaként írja elő az ágazati jogszabály, hogy a szakképzési centrum főigazgatójának és szakmai főigazgató-helyettesének az nevezhető ki, aki a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott feltételeken túl legalább hároméves szakképzési 83

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ vezetői gyakorlattal vagy legalább hároméves szakképzési intézményfenntartói vagy szakképzési igazgatási, közigazgatási tapasztalattal rendelkezik. A 2015. július 1. napjával az országban 44 centrum, azaz önálló költségvetési szerv kezdte meg működését 365 tagintézményben, mintegy 200 000 tanulóval. Ezzel a szakképző intézmények gazdálkodása, működése önállóbbá vált a KLIK alatti fenntartáshoz képest. Fejér megyében két centrum alakult. A Székesfehérvári Centrumhoz 10, egymással teljesen egyenrangú tagintézmény tartozik, ahol mintegy 6000 diák tanul, közülük 460 a felnőttoktatás esti munkarendje szerinti formában. Az óraadó pedagógusokon kívül 526 fő pedagógust alkalmaznak, az összdolgozói létszám 780 fő. A Dunaújvárosi Centrum 7 egymással egyenrangú tagintézmény tartozik, ahol mintegy 3900 diák tanul, közülük mintegy 240 a felnőttoktatás esti munkarendje szerinti formában. Az óraadó pedagógusokon kívül 356 fő pedagógust alkalmaznak, az összdolgozói létszám 494 fő. A centrumokhoz tartozó intézmények listáját a 10.sz mellékelt tartalmazza.

3.3 A Szakképzés irányítás változásai 3.3.1 A Fejér Megyei Kormányhivatal - Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály A Fejér Megyei Kormányhivatal részére a jogszabályok fontos oktatásirányítási kötelezettségeket írnak elő, így az Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály feladat- és hatáskörébe tartozik, hogy:  közreműködik az érettségi vizsga megszervezésében, a jogorvoslati kérelmek elbírálásában,  közreműködik az ágazati irányítás keretébe tartozó területfejlesztéssel és az ahhoz kapcsolódó finanszírozással összefüggő feladatokban,  első és másodfokú hatósági döntéseket hoz tanulói jogviszonnyal, tankötelezettséggel kapcsolatban, 

a járási hivatalok útján gondoskodik a tanulók nyilvántartásáról, a tankötelezettség teljesítéséről.



a szakmai vizsga megszervezésére vonatkozó engedélyezési eljárás lefolytatása,

 a szakmai vizsga hatósági ellenőrzése,  a nemzetgazdasági miniszter megbízásából képviselet ellátása a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságban,

3.3.2 Klebelsberg Intézményfenntartó Központ A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvény és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet jelentősen megváltoztatta az iskola fenntartói és működési rendszerét. 2013. januártól jelentősen változott az iskolák fenntartói rendszere. A Kormány 2012. szeptember elsejével létrehozta a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot, mely a KLIK mozaik nevet viseli. A 84

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KLIK az Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkársága irányítása alatt működő központi hivatal, állami intézményfenntartó központ. A KLIK vette át a korábban önkormányzati fenntartású szakképző iskolák fenntartását és működtetését, majd 2013. április 1-jén azokat a szakképző iskolákat is, amelyek 2012. január 1-jétől a megyei intézményfenntartó központokhoz kerültek, és korábban a megyei önkormányzatok fenntartásában voltak. Ezt követően 2013. szeptember 1-jével az arra kijelölt intézmények megállapodás keretében a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásából a földművelésügyért felelős miniszter fenntartásába kerültek. Fejér megyében ez három intézményt érintett. Az állami fenntartású iskolákban a megyei szakképzés irányítását a megyeközponti tankerület végzi. A megyeközponti tankerület a szakképző iskolák, a kollégiumok, a pedagógiai szakszolgálati feladatokat, valamint a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó közoktatási intézmények fenntartásával kapcsolatosan ellátja az Intézményfenntartó Központ szervezeti és működési szabályzatában számára meghatározott egyes fenntartói feladatokat. A tankerületi igazgatók főbb feladata az illetékességi területükön működő köznevelési intézmények irányítása, pedagógiai munkájának koordinálása, kapcsolattartás az intézményvezetőkkel, pedagógusokkal és a köznevelés egyéb szereplőivel; rendszeres jelentések és adatszolgáltatások készítése; bizonyos esetekben az intézmények működési feladatainak ellátása. A köznevelési rendszer fenntartói szerkezetében a 2015-ös év a két évvel korábbi átalakításhoz hasonló nagymérvű változást hozott. A szakképzésről szóló törvény 92/B. § (1) bekezdése értelmében a szakképzési feladat- és intézményátadásra 2015. július 1-jei hatállyal került sor, ettől a naptól kikerültek a szakképző intézmények a KLIK fenntartásából. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában működő egyes szakképzési feladatot ellátó köznevelési intézmények fenntartóváltásával összefüggő intézkedésekről szól 120/2015. (V. 21.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése alapján azon speciális szakiskolai nevelés-oktatási feladatot is ellátó Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények és többcélú köznevelési intézmények, amelyekben szakképzés kizárólag a speciális szakiskolai nevelés-oktatás keretében folyik, 2016. június 30-áig a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában maradnak, kivéve azokat a gyermekvédelmi szakellátást biztosító feladat-ellátási helyeket, amelyekre vonatkozóan a 2014. vagy a 2015. évben az oktatásért felelős miniszter a fenntartói jog átadására vonatkozó döntést hozott. Ebben az esetben a speciális szakiskolai feladatellátás 2016. július 1-jével kerül a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter fenntartásába. Ennek értelmében Fejér megyében ebben az évben 26 feladat-ellátási hely – melyből 13 székhelyintézmény, 4 tagintézmény – átvételéről született döntés. Ennek megfelelően a megyében 7 feladat-ellátási hely – melyből 5 székhelyintézmény, 1 tagintézmény – lesz érintett 2016-ban.

3.3.3 Nemzetgazdasági Minisztérium, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal A Nemzeti Munkaügyi Hivatal megszűnését követően a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalról szóló 319/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet állami szakképzési és felnőttképzési szervként 85

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014. december 15. napjától a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalt nevezte meg. Ez az új hivatal lett kijelölve a szakképző intézmények 2015. évi fenntartóváltásának, átvételének koordinálására, a szükséges szervezeti háttér biztosítására. A szakképzési törvény 2015. júniusában vezette be a szakképzési centrum fogalmát, és szabályozta azt. A felelősségi körébe tartozó szakképzési feladatot a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter az általa alapított és fenntartott szakképzési centrumok szakképző iskolai feladatot ellátó tagintézményei keretében látja el. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalról szóló 319/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet 5/A. § (1) bekezdése alapján a miniszter a szakképzési centrum felett az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § g) és h) pontjában meghatározott irányítási hatáskörök és a szakképzési centrum tevékenysége pénzügyi ellenőrzésének középirányító szervként történő gyakorlását a Hivatalra átruházhatja. A szakképzési centrum főigazgatója felett a Hivatal főigazgatója gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat. A centrumokat fenntartó és egyben irányító szerv, az NGM az alapító okiratban középirányító szervként megjelölte az NSZFH-t. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal jelen változásokat tükröző Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása a felülvizsgálat idején folyamatban van.

3.3.4 Földművelésügyi Minisztérium

A minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata szerint a közigazgatási államtitkár irányítja a Minisztérium által fenntartott nevelési-oktatási intézmények feletti szakmai felügyeletet. Az Agrárszakképzési Főosztály feladatai körében:  ellátja a miniszter által fenntartott nevelési-oktatási intézmények működésének országos szakmai koordinációját,  módszertani támogatást nyújt, valamint tájékoztatást ad részükre a munkájukat érintő aktuális információkról, fenntartói döntésekről,  koordinálja a tárca által fenntartott iskolák termelő tangazdaságaiban az OKJ agrárágazatba tartozó szakképesítéséhez tartozó szakképesítésben gyakorlati képzésben részt vevő tanulókkal köthető tanulószerződésekkel kapcsolatos feladatokat,  a minisztérium által fenntartott nevelési-oktatási intézmény által hozott döntés ellen benyújtott felül bírálati kérelem és törvényességi kérelem tárgyában meghozandó másodfokú döntést a miniszter nevében eljárva kiadmányozza,  ellátja a Minisztérium által fenntartott nevelési-oktatási intézmények jogszabályban meghatározott fenntartói feladatait,  felelős a miniszter fenntartásában lévő valamennyi agrárszakképző intézmény, az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ és a Magyar Mezőgazdasági Múzeum irányításáért,

86

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ  felelős a Minisztérium által fenntartott oktatási intézmények tekintetében a miniszter munkáltatói jogkörben hozott döntéseinek előkészítésében, a Minisztérium által irányított intézmények vezetőinek, illetve gazdasági vezetőinek pályázati úton történő kiválasztásában való közreműködésért,  felelős a Minisztérium által irányított nevelési-oktatási intézmények fejlesztési és pályázati tevékenységéből adódó önálló szervezeti egységeknél jelentkező feladatokban, a háttérintézményi pályázatokhoz szükséges fenntartói igazolások kiadásában való intézményfelügyeleti szempontú közreműködésért,  felelős a Minisztérium által fenntartott nevelési-oktatási intézmények működési struktúrájának, a működés szervezeti formájának folyamatos vizsgálatáért, a működés hatékonyságát javító intézkedésekre vonatkozó javaslattételért,  felelős a Minisztérium által fenntartott nevelési-oktatási intézmények feladatainak áttekintéséért, feladatainak és feltételrendszerének racionalizálásáért, az intézményszerkezet kialakítására vonatkozó döntés-előkészítő és elemző tevékenységért,  felelős a Minisztérium által fenntartott nevelési-oktatási intézményekre kiterjedő költségvetési és létszám-előirányzatok kialakításában, az intézményi költségvetés és a létszámstruktúra felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokban való közreműködésért. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központon, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalon, a Földművelésügyi Minisztériumon kívül a megyében találhatók egyházak, alapítványok és gazdasági társaságok által fenntartott és működtetett szakképző intézmények. Esetükben a fenntartói szerkezetben jogszabály által előírt kötelező érvényű változtatás nem történt.

3.3.5 Pedagógiai Oktatási Központ A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 2014 decemberében elfogadott módosítása átalakította az állami köznevelési közfeladat keretében az állam által ellátott pedagógiai-szakmai szolgáltatások szervezeti és – részben – tartalmi elemeit. Az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat 2015. április 1. napjától az Oktatási Hivatal biztosítja az állami fenntartású nevelési-oktatási intézmények, pedagógiai szakszolgálati intézmények részére. Az önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézmény a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat a Hivataltól veheti igénybe a hivatal költségvetésében erre a célra szolgáló keret erejéig. Az egyházi, a magán nevelési-oktatási intézmény, pedagógiai szakszolgálati intézmény a Hivatal által nyújtott pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat térítési díj ellenében veheti igénybe. Ezen szolgáltatásokat térítésmentesen olyan pedagógiai intézettől veheti igénybe, amelynek fenntartója a miniszterrel e célból köznevelési szerződést kötött. Az oktatásirányítás célja, hogy a szakmai szolgáltatások egységes, egyforma minőségben valósuljanak meg az ország egész területén, legyenek elérhetőek minden köznevelési intézmény és pedagógus számára a jogszabályban előírt tartalmi területeken, valamint hogy a köznevelési intézmények az igényeiknek és szükségleteiknek megfelelő szakmai támogatást megkapják pedagógiai munkájukhoz. 87

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Ennek érdekében megalakultak az Oktatási Hivatalban a Pedagógiai Oktatási Központok (a továbbiakban: POK), amelyek biztosítják és koordinálják a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat, valamint gondoskodnak a szaktanácsadói hálózat, továbbá a pedagógusok munkájának külső, egységes kritériumok szerinti ellenőrzését szolgáló tanfelügyelői-hálózat hatékony és teljes körű működtetéséről, és alkalmasak az európai uniós fejlesztések megvalósításának támogatására a területen. A nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján a szakmai szolgáltatások az alábbiak: 

a pedagógiai értékelés,



a szaktanácsadás, tantárgygondozás,

 

a pedagógiai tájékoztatás, a tanügy-igazgatási szolgáltatás,



a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése,

 a tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása,  a tanulótájékoztató, -tanácsadó szolgálat,  a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatásához kapcsolódó korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer működtetése.

3.3.6 A Kereskedelmi és Iparkamara és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A Kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara között létrejött megállapodás alapján a területi kamarák közreműködnek a szakképzés fejlesztésében. A Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara a szakképzésről, valamint a kamarákról szóló törvények alapján országosan egységes eljárásrenddel - végzi feladatait a szakképzés területén. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakképzési feladatait a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény, valamint a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. sz. és a közoktatásról szóló törvények rendelkezései, a vonatkozó végrehajtási rendeletek, valamint a szakképesítésért felelős miniszterrel kötött megállapodásban foglaltak határozzák meg. A kamara szakemberei dolgozzák ki a kamara gondozásában lévő szakmák esetén a szakmai- és vizsgakövetelményeket. Ellen jegyzik, nyilvántartják és ellenőrzik a gyakorlati képzőhely és a tanuló közt létrejött tanulószerződéseket, illetve az együttműködési megállapodásokat. A kamara minősíti és ellenőrzi a gyakorlati képzőhelyeket, s ez alapján csak azok a cégek foglalkozhatnak tanulóképzéssel, amelyek teljesítik a képzés személyi, tárgyi és technikai feltételeit. Ez a rendszer tehát garancia arra, hogy csak azok a cégek foglalkozhassanak tanulóképzéssel, amelyek a legjobb színvonalat képviselik. Az Kereskedelmi és Iparkamara delegál vizsgaelnököt és vizsgabizottsági tagokat abban a 124 szakmában, amelyekben a kamara közreműködik a szakmai- és vizsgakövetelmények kidolgozásában. (Ebből a megyében jelenleg 75 szakmában zajlik ténylegesen iskolai rendszerű képzés.). 88

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Az agrárgazdasági kamara a megállapodással átvett 45 szakképesítés tekintetében. 2013-ban kibővül a 14-es környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport szakképesítéseivel, így a Vidékfejlesztési Minisztérium illetékességébe tartozó valamennyi szakképesítés az Agrárgazdasági Kamara gondozásába kerül. A kamara feladata, hogy aktuális információkkal lássa el a szakképzési intézményeket és gyakorlati képzőhelyeket, közvetítse a kormányzat felé a képzők véleményét, igényét, és segítsen a tanulóknak a megfelelő gyakorlati képzőhelyeket biztosítani, melyet a kamarai garanciavállalás rendszerének bevezetése is szolgál. A szakképzésről szóló törvény értelmében a kamara látja el a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság munkaszervezeti feladatait, azaz szervezi és előkészíti a testületi üléseket. A kamarák együttműködési szakmai területei: 

a tanulószerződéses rendszer működtetése, tanácsadás, ellenőrzés és adminisztráció,



a gyakorlati képzőhelyek nyilvántartása, ellenőrzése és adminisztrációs



szakmai gyakorlati szintvizsgák szervezése,



OKJ-s szakmai vizsgákra kamarai tag és elnök delegálása,

 

szakmai vizsgák ellenőrzése központi felkérés alapján, mesterképzések szervezése, mestervizsgáztatás,

 

felnőttképzés, felnőttképzési szolgáltatások, tanácsadás, pályázatírás,

feladatok ellátása,

 szakmai tanulmányi versenyek előkészítése és szervezése, a Szakma Kiváló Tanulója (SZKTV) és (OSZTV) területi szervezése,  

gyakorlati oktatók és oktatásvezetők klubjának (GYOK) működtetése, pályaválasztási rendezvények szervezése,



pályaorientáció, pályakövetés,

 munkaerő-piaci orientáltságú szakképzési rendszer működtetésével kapcsolatos területi feladatok ellátása. 

Verseny

szintű

MFKB működtetése

A feladatellátás során a kamarák együttműködnek az oktatási intézményekkel, a központi, illetve az ágazati fejlesztő-szolgáltató intézetekkel, a civil szervezetekkel, a gazdasági érdekképviseletekkel, a képzésért felelős minisztériumokkal valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, és a szakmai kamarákkal. 2013-ban a Földművelésügyi Minisztérium (korábban Vidékfejlesztési Minisztérium) illetékességébe került szakképesítéseket tekintve változás következett be 2 ütemben: A vidékfejlesztési miniszter 131/2013. (XII. 23.) VM rendelete egyes miniszteri rendeleteknek a vízügyi szervezetrendszer átalakításával kapcsolatos módosításáról, valamint a 43/2014. (VIII. 29.) BM rendelet egyes vízjogi engedélyezési, valamint szakképesítésekkel kapcsolatos miniszteri rendeletek módosításáról jogszabályok hatályosságával egyes korábban Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportba tartozó szakmák kikerültek az FM hatásköréből.

89

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Előrejelzésünk alapján a 2014-es évben várhatóan növekedni fog az új OKJ-ban megjelenő szakmákban a tanulószerződéssel és együttműködési megállapodással foglalkoztatatni kívánt tanulók száma, illetve azoknak a gazdálkodóknak a száma, akik kérelmezni fogják nyilvántartásba vételüket. A képzések szakmai és vizsgakövetelményeiben bekövetkező változások indokolttá teszik az intenzívebb kapcsolattartást a NAK részéről a 2014-es évben, hogy elősegítse a tanulók gyakorlati képzésének hatékonyabb, színvonalasabb megvalósítását, mely megfelel a jogszabályi követelményeknek. A NAK területi kamara szeretné sikeresen tovább folytatni szakképzési tevékenységét, hogy még hatékonyabb közreműködéssel segítse annak fejlesztését, fejlődését a mezőgazdasági és élelmiszeripari szakmacsoportba tartozó szakképesítések tekintetében.

3.3.7 Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság

A Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2012. október 1-jét megelőzően regionális szinten hozta döntéseit. Az elődjeként működő Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság korábbi években hozott döntéseit három megye tekintetében hozta. Az újonnan alakult bizottság konzultációs, javaslattevő, véleményező és tanácsadó megyei testületként működik. Az MFKB köteles megtárgyalni minden olyan ügyet, amelyet a vonatkozó jogszabályok véleményezésre, állásfoglalásra, javaslattételre, valamint döntésre a hatáskörébe utalnak. Az MFKB hatásköre kiterjed minden olyan szakképzésre vonatkozó kérdéskörre, amely befolyásolja a megye szakképzés fejlesztésének elősegítését. Az MFKB javaslatot tesz:  a gazdaság igényeit és a munkaerő-piaci kereslet adatait, valamint a megyei beiskolázást figyelembe véve a szakképzés megyei szükségleteire;  a megyében székhellyel rendelkező fenntartó tekintetében, fenntartónként az általuk folytatott szakképzésben indított, állami költségvetési hozzájárulásban részesíthető és a nem támogatott szakképesítésekre (a szakképzés irányaira) és a fenntartó által indítható szakképesítések keretszámaira (beiskolázási arányaira). E javaslattételi jog nem terjed ki a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által rendeletben meghatározott, munkaerő-piaci relevanciával nem rendelkező művészeti, kulturális, kézműves, hagyományőrző, továbbá a honvédelmi és rendészeti szakképesítésekre;  a felnőttoktatást is magába foglaló iskola rendszerű szakképzésben az állam által elismert szakképesítésekre, és a szakközépiskolák ágazati képzéseire valamint az iskolarendszeren kívüli szakképzésben az államháztartás vagy az európai uniós források által támogatott, állam által elismert szakképesítésekre; 

a decentralizált keret pályázatainak nyerteseire és az általuk nyert összeg nagyságára;

 a képzési alaprész központi kerete megyei felhasználásának céljaira, a fejlesztésekben részesülő intézményekre; 

a nívódíj odaítélésére; 90

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ  a megyében a hiány-szakképesítésekre, valamint a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló kormányrendeletben meghatározott ösztöndíjra jogosító szakképesítésekre; A bizottság együttműködik az országos, a regionális és a megyei szervezetekkel a szakképzési feladatok és a szakképzésfejlesztés tervezésében. Közreműködik munkaerő-piaci információk, a foglalkoztatási, foglalkoztathatósági adatok és prognózisok alapján a nemzetgazdasági igények és a szakképzés fejlesztésének összehangolásában, illetve a pályaorientációs és a pályakövetési feladatok megvalósításában. A bizottság létszáma 7 fő. A tagokat az országos munkaadói, munkavállalói szövetségek, illetve azok szervezetei ( 2 fő), a területi gazdasági kamarák ( 2 fő), a kormányhivatal ( 1 fő a foglalkoztatási, 1 fő a köznevelési feladatellátás tekintetében), valamint a megyei közgyűlés ( 1 fő) delegál. Az MFKB tagjainak létszáma, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (Szt.) 83. §. (1) bekezdésének 2015. október 1-jétől hatályos módosítása nyomán 5 főre csökken; mely azt jelenti, hogy a megyei közgyűlések nem delegálnak tagot, a kormányhivatalok pedig az eddigi kettő tag helyett csak egy tagot (a foglalkoztatásért felelős személyt) fognak delegálni. A Bizottságok új személyi összetételéről a miniszter dönt (a koncepció felülvizsgálatának időpontjában az új kinevezések még nem érkeztek meg). A Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság megalakulása óta az alábbi feladatokat látta el: A bizottság javaslatot tett a decentralizált keret pályázatainak nyerteseire (A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprész 2012. évi decentralizált keretéből finanszírozandó, a szakképzés tárgyi feltételeinek fejlesztésre irányuló beruházások támogatására fordítható megyei keretösszeg (251 297 000 Ft). A bizottság javaslata alapján 24 gazdálkodó nyerte el a kért támogatás 100 %-át, 6 iskola nyerte el a kért támogatás 100 %-át, 8 iskola nyert 20 %-os csökkenéssel. A bizottság javaslatát a miniszter változtatás nélkül elfogadta)

A 2013. évi decentralizált pályázati keret összesen 253 641 000 Ft, amely a szakképzési hozzájárulásra kötelezett vállalkozások, felsőoktatási intézmények és a szakképző intézmények között oszlik meg. Fejér megyébe összesen 57 db pályázat érkezett tartalmai értékelésre. Pályázatok megoszlását az alábbi táblázat hivatott bemutatni.

91

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 20. sz táblázat 2013.évi decentralizált keret megoszlása Pályázók köre

Pályázók száma Csökkentett összegű támogatás Elutasítottak sz.áma Támogatás Összege (Ft)

KKV

40 db

2 db

Nagyvállalat

7db

Állami intézmények

3 db

1 db

Nem állami intézmények

5 db

3 db

Főiskolák

2db

Összesen

57 db

1 db

168 081 811 37 992 406 36 240 319

1db

9 641 176 1 679 954

6 db

2 db

253 641 000

Az MFKB minden év március 31-ig teszi meg javaslatát a következő iskolai tanév tekintetében. A konzultációs testület a javaslattételét megelőzőn alapos kutatómunkát végez, mind a munkaerő-piaci mutatókat, mind a szakképző iskolák igényeit, kapacitásukat, a meg lévő infrastruktúrát és az évek óta folyó Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet kutatásainak eredményeit figyelembe véve. 33. sz diagram Szempontrendszer

GVI

KIR-STAT

Klebelsberg adatai Irány-arány javaslat

Szakiskolák igényei

Munkaügyi Hivatal

92

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 21. sz táblázat a Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság szakmaszerkezeti javaslatai az elmúlt évek tükrében Iskolarendszerű képzések

Szakiskolai képzések Támogat Nem Korlátozo ott támogatott ttan támogatot t 29 104 117 2014/2015 18 123 105 2015/2016 25 104 119 2016/2017

Iskolarendszeren kívüli képzések

Szakközépiskolai ágazatok Tám.

Nem tám. Korlátozott an tám.

13 6 6

1 7 5

21 22 24

Tám.

Nem tám.

173 219

341 299

A bizottság a szakmaszerkezeti javaslatainál mindig támogató jelleggel lépett fel. Azokat a szakmákat nem támogatta, amelyekben a megyében nem volt képzés, vagy nem volt igénye a munkaerő-piacnak. A hiány-szakképesítések kijelölésénél a beiskolázási irány és képzési arányok megjelölésénél a Bizottság figyelembe veszi: 

a megyei közgyűlés 2020-ig tartó fejlesztési stratégiája



a megyei kormányhivatal 2020-ig tartó köznevelési stratégiája



az MFKB 2020-ig tartó szakképzés-fejlesztési koncepciója



a megyei önkormányzat munkaügyi központjának munkaerő-piaci adatrendszere: az álláskeresők és állásajánlatok szakmánkénti alakulása, viszonylata



a KLIK Központi tankerületének, mint az állami fenntartású intézmények működtetőjének javaslatai



az ECHO Survey Szociológiai Kutatóintézet által a kamara megbízásából készült a Szakiskola 2014. megyei adatfelvétele során elkészített kimutatás



a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara javaslatai



az elmúlt évek megyei szakképzésének alakulása, trendjei és a szakképzési szakértők véleményei

93

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 22. sz. táblázat Ösztöndíjas szakképesítések

Ösztöndíjas szakmák 2012/2013

2013/2014

2014/2015

Ács, állványozó

Ács

Ács

Gépi forgácsoló

Gépi forgácsoló

Gépi forgácsoló

Hegesztő

Hegesztő

Hegesztő

Szerszámkészítő

Szerszámkészítő

Szerszámkészítő

Kőműves

Kőműves

Kőműves

Géplakatos

Központi fűtés- és gázhálózat rendszerszerelő

Központi fűtés- és gázhálózat rendszerszerelő

Villanyszerelő

Villanyszerelő

Villanyszerelő

Szociális gondozó

Szociális gondozó és ápoló


Húsipari termékgyártó Húsipari termékgyártó Épületgépészeti rendszerszerelő

Ipari gépész

Férfiszabó Dísznövénykertész

2015/2016

2016/2017

Gépi forgácsoló

Mezőgazdasági gépész

Hegesztő

Hegesztő

Villanyszerelő

Villanyszerelő

Kőműves és hidegburkoló

Kőműves és hidegburkoló

Szerszámkészítő

Szerszámkészítő

Abroncsgyártó

Elektromos gép- és készülékszerelő



Ipari gépész

Ipari gépész

Dísznövénykertész

Húsipari termékgyártó

Asztalos

Asztalos

Eladó

Gyakorló ápoló

Útépítő

Gyártósori gépbeállító Dísznövénykertész Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő Gyakorló mentőápoló Karosszérialakatos Festő, mázoló, tapétázó Laboratóriumi technikus Ruhaipari technikus Gépgyártástechnológiai technikus

94

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A hiány- és ösztöndíjas szakképesítések meghatározása során is konzekvensen követte a Bizottság a korábbi évi döntéseit, így azokban évről-évre nem történtek jelentős változások. Jellemző, hogy az így meghatározott szakképesítések főként a gépipari és építőipari szakmacsoportokba tartoznak. Mivel ezek jellemzően fiúk által választott szakképesítések, ezért a Bizottság megpróbált „lányos” szakmákat is meghatározni – így került a körbe a Szociális gondozó és ápoló, férfiszabó és a dísznövénykertész. A 10-ről 20 szakmára nőtt a megnevezhető szakmák száma. Felvállalni a gazdaság igényeinek feltárását, nagyobb merítésből és szélesebb kapcsolat kapcsolatrendszerből szerzett adatok alapján a munkaerő-piaci igény igazodjon a tényleges vállalati igényekhez.

3.4 A megyei szakképzés- és a területfejlesztés A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 13.§ (2) bekezdés b) pont: „A megyei önkormányzat […] a megyei jogú város önkormányzata bevonásával kidolgozza és elfogadja az országos területfejlesztési koncepcióval összhangban - a megye hosszú távú területfejlesztési koncepcióját (a továbbiakban: megyei területfejlesztési koncepció), illetve - a megyei területfejlesztési koncepció és területrendezési terv figyelembevételével - a megye fejlesztési programját és az egyes alprogramokat.” A Fejér Megyei Önkormányzat fejlesztési koncepciója a terület-felhasználási alapelvek között kiemeli a közkincset képező természeti és kulturális értékek megőrzését, a barnamezős fejlesztések és a helyi adottságokhoz igazodó térségi gazdaság és társadalom támogatását. A megye területének nagy része földrajzi meghatározottságú védendő természeti környezet, melyen csak e speciális funkciókhoz kapcsolódó, kisléptékű, helyi termékek feldolgozását végző ipar- illetve turizmusfejlesztés kívánatos. Ezekben a térségekben elsősorban a kisvárosok munkahelyteremtő, kisvállalkozói típusú gazdaságfejlesztése a prioritás. A megye kitörési pontjaként tekintendő a humán fejlesztésekre való fókuszálás. Ezen belül az igényes, értékközpontú, munkaszerető felnövekvő generációk kinevelése az oktatási-képzési terület nagy kihívása, amelyet a területfejlesztési forrásoknak is támogatni kell. Ahhoz, hogy a munkahelyteremtésben az önfoglalkoztatás bővülésének irányába lehessen elmozdulni, a tehetséges fiatalokat meg kell nyerni a vállalkozásbarát szemléletnek. A vállalkozói attitűdre, a vállalkozóvá válásra a fiatalokat meg kell tanítani, majd a vállalkozásuk elindításához szükséges beruházáshoz is támogatást kell adni. A vállalkozóvá válás szakaszai: - a preaktív szakaszban a kreativitás és az önbizalom fejlesztésével alkalmassá kell tenni a személyiséget, - a reaktív szakaszban ki kell alakítani a vállalkozói attitűdöt és megszerezni a szakmai tudást, - az aktív szakaszban el kell indítani az üzletet, hasznosítani a korábban tanultakat és vállalkozóként is aktualizálni a tudást. Az önfoglalkoztatás előtérbe kerülését Fejér megyében olyan fejlesztési célterületként is meg kell erősíteni, amelyhez pályázati források kötődnek. Ennek keretében egy támogatott mintaprogram keretében az oktatást – nevelést - képzést végzőket szükséges felvértezni azzal a kompetenciával, hogy hangsúlyosan a kreativitásra, a kudarctűrésre, a problémamegoldásra neveljék a kezük alatt formálódó gyerekeket, fiatalokat. Amennyiben a társadalom tagjai már a korai életszakaszban segítséget, 95

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ motivációt kaphatnak egyfajta megújulásra képes szemlélet kialakulásához, az szakmai teljesítményükben is jelentkezni fog. A központi célkitűzések szerinti munkaalapú társadalom megteremtésében a foglalkoztatás bővítése az egyik leglényegesebb kérdés. Ebben a megvilágításban az önfoglalkoztatási képesség szerepe megnő, mely az egyéni érdeket a több lábon állás lehetőségével szolgálja, a közösségi érdekeket pedig azzal, hogy a speciális termelési-szolgáltatási igények kielégítésének felvállalására ösztönzi a munkaerőpiac szereplőit. A jogszabálynak megfelelően az MFKB folyamatos kapcsolatot tart a Fejér megyei Önkormányzattal – a bizottságnak tagja a megyei Közgyűlés képviselője – annak érdekében, hogy a kidolgozott irányelvek alapján a koncepcióba a javaslatokat beépíthessék. A bizottság tagjai több konzultáción részt vettek, és egyeztették és kifejtették véleményüket. Ennek következtében a Fejér megye területfejlesztési koncepciója „Befektetés az emberekbe” fejezet a szakképzés-fejlesztési koncepcióval összhangban a következő fejlesztési irányokat és kapcsolódó intézkedéseket fogalmazta meg:  

Szakképzés további bővítése, hálózat korszerűsítése, Felnőtt képzések erősítése, a munkavállalók és vállalkozók szakmai ismereteinek bővítése,

 Vállalatok és felsőoktatási intézmények partnerségi programjainak ösztönzése, fejlesztése,

gyakorlati képzés

 Kutatási együttműködések bővítése, kutatói létszám emelése,  Közösségi infó-kommunikációs hozzáférési lehetőségek biztosítása,  Integrált IKT megoldások alkalmazása: „intelligens városok” e-kormányzása, e- közigazgatás fejlesztése, digitális társadalmi befogadás,  Infó-kommunikációs csatornák bővítése, intézményi és vállalati internetes oldalak tartalmának bővítése, fejlesztése, interaktivitási lehetőségek kihasználása, 

Digitális oktatás – képzés – nevelés feltételeinek megteremtése,



Egészség- és környezettudatos életmódra nevelés, szemléletformálás,

 Helyi és kisközösségi identitásfejlesztés, közösségi programok szervezése, helyi hagyományokhoz kapcsolódó nevelési programok kialakítása,

sajátosságok,

Az MFKB a megye szakképzés-fejlesztési koncepciójának készítése során a fejlesztési irányokat figyelembe vette és beépítette az alapelvekbe, a stratégiai célokba, a feladatokba és eszközökbe, azok a koncepció szerves részét, megvalósítandó feladatait képezik. 2013 második felében felgyorsultak az Európai Unió stratégiájának, az Európa 2020 nemzeti adaptációi az új tervezési időszakra történő felkészülés keretében. Magyarország a számára 20142020 között rendelkezésre álló uniós források felhasználását tíz operatív program keretében tervezi. Felkészülés az Európa 2020 stratégia pályázati időszakára A 2013-as évben az Európa 2020 stratégia keretében a pályázati időszakra történő felkészülés eredményeként Fejér megyében is jelentős szakmai munka zajlott, amelynek eredményeként a megye 96

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ egészére vonatkozó elemzések születtek meg a helyzetértékelés részeként és az elkövetkező időszakra vonatkozó fejlesztési stratégiai elképzelések is elkészültek a megyére és a megyei jogú városokra vonatkozóan. Ezek a Fejér megyei, a székesfehérvári és a dunaújvárosi közgyűlés által elfogadott stratégiák jelentősen befolyásolják az elkövetkező időszakban a megyei szakképzés fejlesztésének is. A „ Fejér megyei területfejlesztési program” 16 prioritás keretében vizsgálta a megye helyzetét és jelölte ki az elkövetkező időszak fejlesztési stratégiáját . Ezek a következők:  

A kormányhivatalok és önkormányzatok közigazgatási és területfejlesztési szerepének erősítése A Duna nemzetközi integráló szerepének kamatoztatása

 A társadalmi degregációval veszélyeztetett kiürülő kistelepüléseken és alvótelepüléseken a helyi közösségek erősítése  Országos közlekedési csomópontokhoz köthető közlekedési és logisztikai fejlesztések  A pólusok és a turisztikailag preferált térségekben az építési környezet megóvása, az összehangolt területfejlesztések megvalósítása  A növekedési pólusok innovációs bázisának fejlesztése, a K+F sikereit kiaknázó növekedés érdekében  A versenyképes ipari pólusok és alközpontok pozíciójának növelése a versenyképes szereplők támogatásával és a hálózatosodó helyi gazdaság ösztönzésével 

A megye turisztikai centrumaiban integrált turisztikai fejlesztések megvalósítása

 

Zöld klaszter kialakítása a Mezőföldön A stratégiai vízkészletek megőrzése és racionális felhasználása



Társadalmi befogadás erősítése

 

Munkaerőpiaci mobilitás támogatása A természeti és épített környezet megóvása, életminőség javítása és szemléletformálás



Közszolgálati minimumszint teljesítése



Info-kommunikációs csatornák bővítése, fejlesztése, interaktivitási lehetőségek kihasználása



A vidéki területek az adottságokra épülő magas multiplikációjú agrárgazdálkodás támogatása

A szakképzésre vonatkozóan program a kiemelt célok között kezeli a munkaerőpiaci mobilitás támogatása keretében a szakképzés és felnőttképzés további bővítését, a hálózat korszerűsítését, a piaci kereslethez rugalmasan alkalmazkodó képzési szerkezet létrehozását a foglalkoztatottság növelése, a lakosság versenyképességének megőrzése, illetve megteremtése, a vállalkozói aktivitás növelése érdekében. A területi különbségek csökkentése a kompetenciák növelése által, a kor elvárásainak megfelelő tudás megszerzésének elősegítése, a költséghatékonyan működő diverzifikált képzési struktúra létrehozása és képzési rendszer és a munkaerő-piaci igények összekovácsolása meghatározó jelentőségű lesz az elkövetkező időszakban.

97

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Székesfehérvár Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési stratégiája 2014-2020 a célokat a következőképpen strukturálja: Gazdasági cél: Székesfehérvár európai szinten is számon tartott gazdasági erőcentrummá történő fejlesztése Társadalmi cél: Székesfehérvár népességmegtartó erejének megőrzése a társadalmi szolgáltatások és környezet feltételeinek javításával Környezeti cél: Székesfehérvár a városi környezeti és infrastrukturális elemek jó állapotával szolgálja a helyi lakosságot és gazdasági szereplőket. Területi cél: Székesfehérvár térségi központ szerepének kibontakozása szolgáltató várossá válás útján. A szakképzésre vonatkozóan kiemeli a stratégia a fejlett és prosperáló gazdasági tudástőke megteremtésének szükségességét, célul tűzve ki az oktatási infrastruktúra fejlesztését, a duális szakképzési, felnőttképzési és felsőoktatási képzési rendszerek gyakorlati bázisainak, az önálló műszaki felsőoktatásnak a létrehozását, ahhoz kapcsolódva a kutatás-fejlesztési infrastruktúra és intézményi háttér megerősítésének szükségességét. A prioritások ennek érdekében: a műszaki felsőoktatás spektrumának és együttműködésének kiszélesítése valamint a szaktudás megújításának hozzáférhetőségi elemeinek szélesítése, a képzési- és gyakorlati kínálat növelése. Dunaújváros Megyei Jogú Város Integrált településfejlesztési Stratégia a középtávú célrendszer keretében 5 specifikus célt tűzött ki. 1. A városi gazdaság erősítése és a helyi foglalkoztatási környezet stabilizálása a meglévő ipari termelési kultúrára, és az újonnan betelepült multinacionális cégek által teremtett kedvező üzletigazdasági klímára építve 2. A vállalati együttműködések és az innovációs potenciál erősítése, a felsőoktatási szolgáltatási portfolió diverzifikálása a térség gazdasági versenyképességének javítása érdekében 3. A kikötő és kapcsolódó logisztikai eszközrendszer komplex fejlesztése a város meglévő földrajzi adottságaira és a helyi gazdaság igényeire építve 4. A város népességvonzó erejének növelése a települési és természeti környezet fenntartható fejlesztésével, egyes városi területek revitalizálásával 5. A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével A stratégia SWOT-analízis keretében elemzi a képzés, szakképzés helyzetét, erősségként megjelenítve az általános és középiskolai erős képzési bázist, a jelentős helyi szakképzési tapasztalatok, az e-learning szerepét valamint a térségi szinten kiemelkedő szerepkört. A gyengeségek között kiemeli a munkaerőpiaci szempontból rugalmatlan munkavállalók, szakmák meglétét, az alacsony végzettségűek magas arányát. A lehetőségek között a magasabb végzettségűek megtartását tűzi ki célul a tercier és kvaterner szektor fejlesztésével.

98

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A Fejér Megyei Településfejlesztési Program, a megyei jogú városok integrált településfejlesztési stratégiáinak megvalósulása, a projektek rendszere, az akciók összehangolása, egymásra hatása várhatóan az évtized végére jelentős változásokat hoz magával mind a gazdasági életben, mind a foglalkoztatásban, mind a szakképzésben, felnőttképzésben és a felsőoktatásban

3.5 A megyei szakképzési és a köznevelési rendszer

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény 75. § (1) bekezdés: „Az oktatásért felelős miniszter a köznevelési feladatok megszervezéséhez szükséges döntései előkészítése céljából a hivatal (Oktatási Hivatal) előterjesztése alapján a kormányhivatalok közreműködésével, valamint a helyi önkormányzatok véleményének kikérésével és közreműködésével megyei szintű bontásban feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervet készít, amelynek része a megyei szakképzési terv. A települési önkormányzat a köznevelés-fejlesztési tervhez adott véleményéhez beszerzi a településen működő köznevelési intézmények nevelőtestületei, a köznevelési intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében foglalkoztatottak közössége (a továbbiakban: alkalmazotti közösség), szülői és diákszervezeteinek véleményét. A hivatal a megyei szakképzési terv elkészítéséhez beszerzi a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter véleményét.” Az Oktatási Hivatalnak kell elkészíteni a köznevelési fejlesztési tervet. Szakképzési terv tervezett fejezetei:  Demográfiai adatok alapján a szakképzésbe jelentkezők prognosztizált létszáma és intézményi kapacitás,  

Szakképzési centrumok bemutatása (centrum és intézmények), Szakképzési intézményrendszer átszervezésének megyei szintű tervezése – szakközépiskola,



Szakképzési intézményrendszer átszervezésének megyei szintű tervezése –szakiskola,

 

Szakképzési intézményrendszer átszervezésének megyei szintű tervezése - Pedagógus adatok, HÍD programban résztvevő intézmények tervezet adatai,



Felnőttoktatás tervezet adatai.

99


100


4 Fejér megyei szakképzés-fejlesztési koncepció 4.1 A koncepció hatálya Területi hatály: Fejér megye területe Időbeli hatály: 2013-2020 (folyamatos felülvizsgálattal) Intézményi és szervezeti hatály: A koncepció hatálya kiterjed a Fejér megye területén bejegyzett, illetve ott szakképzési tevékenységet folytató intézményekre, továbbá a velük, ezen tevékenységükkel összhangban kapcsolatban álló intézményekre, állami, önkormányzati, érdekvédelmi szervezetekre, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamarára, vállalkozásokra és civil szervezetekre.

4.2 A koncepció szerkezete A koncepció szerkezetileg három szintre tagolódik. Első szint: a probléma feltárása. Adatgyűjtés után ezen a szinten feldolgoztuk a szakképzés fejlesztése során fontosnak tartott kérdéseket, probléma háttereket, elemeztük azt. Alternatívákat jelölünk ki, melyek választási lehetőséget biztosítanak. Második szint: a jövőkép megfogalmazása, stratégia alkotás szintje. A feltárt problémákhoz célokat határozunk meg. A célok tartalmazzák a vízió eléréséhez szükséges akciókat, melyek működtetésével a jövőképben megfogalmazott eredmény elérhető. Harmadik szint: a feladatok és eszközök szintje: A feladatok végrehajtására alkalmas azon eljárások, tevékenységek meghatározása, melyek a rendelkezésre álló erőforrások hasznosításával hatékonyan és eredményesen alkalmazhatóak a probléma megoldására.

101


Alapelvek és feladatok Az Európa Tanács 2010. júniusában fogadta el az „Oktatás és képzés 2020” stratégiát, amely a: 1. Szakoktatás és –képzés minőségének és hatékonyságának javítása, vonzó jellegének erősítése és a munkaerő-piachoz történő igazodása 2. Az egész életen át tartó tanulás és a mobilitás megvalósítása, 3. A kreativitás, az innováció és a vállalkozói készség erősítése, 4. A méltányosság, a társadalmi kohézió és az aktív polgári szerepvállalás előmozdításagondolatkörökben fogalmazta meg a legfontosabb alapelveket. Ehhez igazodva megfogalmazták a 2011-2014 évekre vonatkozó rövid távú célokat. Az elfogadott dokumentum részletesen taglalja a nemzeti szintű fellépéseket és az uniós szintű támogatásokat. A szakképzés- fejlesztési koncepció kidolgozásának alapelvei: 

A megye és a nemzetgazdaság szakember igényeinek kielégítésére egyaránt alkalmas, rugalmas, a foglalkoztathatóságot elősegítő szakképzési struktúra kialakítása, mely képes a gazdaság munkaerő szükségletének mennyiségi és minőségi kiszolgálására.



A szakképzés társadalompolitikai szerepének hangsúlyozása, a jövő generációk kilátásainak javítása, az életen át tartó tanulás elvének szem előtt tartásával.



A gazdaság munkaerő-piaci igényeinek hangsúlyos figyelembevétele a foglalkoztatás bővítése, az öngondoskodás, továbbá az állampolgári szuverenitás megőrzése, kibővítése céljából.



A társadalmi különbségek csökkentése a szakképzés fejlesztésének, irányításának aktív eszközeivel, az esélyegyenlőség kiteljesítése nemek, etnikai csoportok, és fogyatékkal élők és hátrányos helyzetű személyek számára.



A szakképzés rendszerének átfogó modernizációja a tervezési, szervezési, folyamatkövetési és pedagógiai eszközök egységes, új megközelítésű, modellszerű alkalmazásával.



Az alapfokú oktatás gyakorlatának, követelményrendszerének megerősítése abból a célból, hogy a szakképzés számára megfelelően általános műveltséggel rendelkező, élethosszig tartó tanulásra, munkára motivált fiatalok esélyei növelhetők legyenek a középfokú szakképzés által támasztott követelmények eredményes elsajátítására.



Az infó-kommunikációs technológia széles körű alkalmazása feltételeinek megteremtése, hogy a jövő meghatározó technológiai eszközei mindenki számára elérhetően és alkalmazhatóan biztosíthassák az információs társadalom kialakulását.

102


4.3 Fejér megye szakképzésének jövőképe

A Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság célja egy modern, az európai uniós trendekhez igazodó és a megyei igényekre koncentráló szakképzési rendszer kialakítását szolgálja, amely teljes szakképzési vertikummal, jelentős gazdasági kapcsolati potenciállal, meghatározó szellemi és kulturális kisugárzással rendelkezik. A rendszer tevékenységével az egyre vonzóbb, folyamatosan aktuális tudást nyújtó, módszertanilag felkészült, magasan kvalifikált oktatókkal dolgozó, megújuló, fokozottan a szakmai életpályára felkészítő, innovatív, széles körben elérhető, az igényekre rugalmasan reagáló hatékonyan gazdálkodó és vállalkozó szakképző iskolák kialakítását segítse. Az intézmények, amelyek Székesfehérvár, Dunaújváros, Fejér megye és a Közép-dunántúli régió sajátos kihívásait, illetve problémáit szem előtt tartva képeznek szakembereket a gazdaság által igényelt mennyiségben, minőségben és a megyei specifikumoknak megfelelően, valamint a gazdasági és társadalmi szereplőkkel együttműködve támogatnak kutatásokat és fejlesztéseket.

4.4 A szakképzés fejlesztés átfogó céljai A legfontosabb célok a következők: 1. Vonzó és befogadó szakképzés (alap-, tovább-, felnőttképzés) létrejöttének megteremtése, magasan kvalifikált tanárokkal és szakoktatókkal, innovatív tanulási módszerekkel, magas szintű infrastruktúra és létesítmények létrejöttével. 2. A munkaerő-piaci igényekhez való nagyfokú igazodás, a gazdaság részéről felmerülő képzési szükségletek rugalmas és változatos oktatási és képzési formákban való kielégítése, lehetőséget adva a szakmaváltásra is. 3. A szakképzés minőségi javítása, minőségirányítási rendszer kidolgozása, hatékony megyei adaptálása, mely kiterjed a szakmai követelmények teljesítésének mérésére, a szakmai kulcskompetenciák megszerzésére. 4. A munkaalapú tanulás erősítése, melynek fő eleme a duális képzés általánossá tétele, a tanulószerződések számának és a gyakorlati képzőhelyek számának növelése. 5. A szakmai képzés kapcsolatának szorosabbra fűzése a termelő üzemekkel, úgy, hogy a gyakorlati oktatók továbbképzés keretében ismerjék meg a munkahelyi szakmai követelményeket és a munkahelyek jelezzék vissza az elvárt kompetenciák elsajátítási szintjét. 6. A pályakezdő fiatalok számára gyakornoki program támogatása, mely kapcsolatban van a tanulószerződések folytatásával. 7. Szükséges a képzés tartalmi és módszertani megújításának növelése, hogy csökkenjen a lemorzsolódás. Feladat az infó-kommunikációs technika alkalmazásának növelése a képzés minden területén. 8. Az egész életen át tartó tanulás megvalósítása, hogy a fiatalok kötelezettségnek érezzék a folyamatos fejlődést együttműködve a vállalati és civil szférával.

103

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 4.4.1 A koncepció megvalósulásának elemzése A 2013 évben elfogadott koncepció megvalósulását elemezzük a következő részben, hogy a következő időszakra reális célok megfogalmazását, az eddigiek módosítását, kiegészítését tudjuk megfogalmazni. 1. Vonzó és befogadó szakképzés (alap-, tovább-, felnőttképzés, felnőttoktatás, felsőoktatás) létrejöttének megteremtése, magasan kvalifikált tanárokkal és szakoktatókkal, innovatív tanulási módszerekkel, magas szintű infrastruktúra és létesítmények létrejöttével. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal megszűnését követően a 319/2014. (XII. 13.) Kormányrendelet állami szakképzési és felnőttképzési szervként a 2014. december 15. hatállyal megalapított Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalt jelölte ki. A 120/2015. (V. 21.) Korm. rendelet, amely a fenntartóváltással összefüggő intézkedéseket, mellékletében pedig az egyes iskolák 2015. július 1. napját követő státuszát rögzítette. A kormányrendelet 1. számú mellékletében felsorolt iskolák alkotják a július 1-jei hatállyal a Nemzetgazdasági miniszter által megalapított szakképzési centrumok tagiskoláit. A 146/2015. (VI. 12.) Kormányrendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzetgazdasági Minisztérium fejezetei közötti átadás-átvétel részletszabályait határozta meg. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 2015 júniusában vezette be a szakképzési centrum fogalmát. A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, azaz a Nemzetgazdasági Minisztérium fenntartásában a szakképzési feladatellátás a szakképzési centrumok tagintézményeiben történik. Létrejött a két Fejér megyei Szakképzési Centrum Székesfehérváron és Dunaújvárosban. 2. A munkaerő-piaci igényekhez való nagyfokú igazodás, a gazdaság részéről felmerülő képzési szükségletek rugalmas és változatos oktatási és képzési formákban való kielégítése, lehetőséget adva a szakmaváltásra is. Az állam a 2015/16. tanévtől már két szakképesítés megszerzését biztosítja ingyenesen az iskolai rendszerű szakképzésben (Szt. 1.§ (1) bekezdés és az Szt. XI. Fejezet 34/A. § (4) bekezdés alapján), ezzel támogatva az elhelyezkedési esélyeket, a munkavégzés színvonalának emelését, a munkahely megtartását, az esetleges szakmaváltást. A második szakképesítés ingyenes megszerzésének lehetőségét az állam – előnyben részesítve a munkahelyek megtartását, a foglalkoztatással párhuzamos képzés lehetőségét – a nemzeti köznevelésről szóló törvény (Nkt.) 60. § (7) bekezdése értelmében kizárólag a felnőttoktatás – esti, levelező és más sajátos munkarendben folyó képzés – keretében biztosítja (ide nem értve az adott szakképesítés ráépüléseként megszerezhető szakképesítést, vagy az érettségi keretében megszerzett szakképesítést követő technikusi végzettséget. A szakképzést érintő, a köznevelési törvényben foglalt módosítás alapján a nappali rendszerű oktatásban való részvétel felső korhatára a 21. életévről a 25. életévre növekedett, amely szintén bővíti az államilag finanszírozott szakmatanulást igénybe vevő fiatalok számát. Az Nkt. 60. § (2) bekezdés szerint gimnáziumban és szakképző iskolában a huszonötödik életév betöltésének évétől kezdődően a tanuló kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet.

104

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Folytatódik és kiterjesztésre, megújításra kerül a hiányszakmák képzését támogató szakképzési ösztöndíjrendszer. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprésze terhére a Szabóky Adolf szakképzési ösztöndíj megyénként 20- 20 hiányszakmára kerül kiterjesztésre a korábbi 10-10 helyett. 3. A szakképzés minőségi javítása, minőségirányítási rendszer kidolgozása, hatékony megyei adaptálása, mely kiterjed a szakmai követelmények teljesítésének mérésére, a szakmai kulcskompetenciák megszerzésére. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) a felnőttképzési tevékenység ellenőrzése során is szakértői bizottság bevonásával jár el, a szankciórendszer szigorúbbá válik. 4. A munkaalapú tanulás erősítése, melynek fő eleme a duális képzés általánossá tétele, a tanulószerződések számának és a gyakorlati képzőhelyek számának növelése. A felnőttoktatási lehetőségek szélesítése érdekében lehetővé válik tanulószerződés kötése a felnőttoktatásban is. Ezen túlmenően a nem állami fenntartású szakképző intézmények lehetőséget kapnak arra, hogy az állami fenntartótól átvett szakképzési tanulói keretszámokkal növelhessék a felnőttoktatásban részt vevő tanulóik létszámát. Duális képzés a felsőoktatásban is. 5. A szakmai képzés kapcsolatának szorosabbra fűzése a termelő üzemekkel, úgy, hogy a gyakorlati oktatók továbbképzés keretében ismerjék meg a munkahelyi szakmai követelményeket és a munkahelyek jelezzék vissza az elvárt kompetenciák elsajátítási szintjét. A duális képzés erősítése, a színvonalas, összehangolt gyakorlati képzés megvalósításának igénye az állam által fenntartott szakképző iskolákban indokolja a gyakorlati oktatásvezető munkakör visszaállítását. A gyakorlati oktatásvezetők feladata a szakképző iskolai munkájuk mellett, ill. annak keretében a gyakorlati képzést szervező vállalatokkal történő szorosabb kapcsolattartás, amely elősegíti a jobb együttműködést az iskola és a gazdaság szereplői között. A köznevelési törvény módosítása az igazgatóhelyettesekével azonos vezetői pótlékot állapít meg. Az állami fenntartású szakképző intézményekben, illetve tagintézményeikben 200 fő tanulólétszám felett 1 fő gyakorlati oktatásvezető alkalmazása vált kötelezővé. A köznevelési pedagógus életpálya modellhez illeszkedő, de a szakképzési sajátosságokat figyelembe vevő szakképzési pedagógus életpálya almodell kerül bevezetésre, amely pedagógus végzettség hiányában szakmai szakirányú posztgraduális képesítéssel is továbblépést biztosít a Pedagógus II. fokozatba. 6. A pályakezdő fiatalok számára gyakornoki program támogatása, mely kapcsolatban van a tanulószerződések folytatásával. A szakképzésről szóló törvény és a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény egyes rendelkezései egyrészt a tanulószerződéssel történő gyakorlati képzésnek a felnőttoktatásban résztvevőkre történő kiterjesztésével, másrészt a duális képzésben résztvevő vállalkozások szakképzési hozzájárulási kötelezettségét csökkentő új tételekkel ösztönzik a szakképző iskolákban tanulók gazdasági körülmények között történő gyakorlati képzését. Az Szt. 34. § (1) bekezdése alapján már a 2015/16-os tanévtől lehetővé válik tanulószerződés kötése a felnőttoktatásban is. Ez várhatóan hozzájárul ahhoz, hogy többen szerezhetnek gyakorlatorientált 105

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ szakmákban, hiányszakmákban szakképesítést az iskolai rendszerű felnőttoktatás esti munkarend szerinti formáiban is, köztük a második szakképesítés megszerzésére irányuló képzésekben is. A szakképzési hozzájárulás támogatási célrendszere kiegészült a felsőoktatási duális képzés keretében végzett szakmai gyakorlattal és a szakképzési hozzájárulás teljesítésének lehetőségei közé is bekerült e duális képzés keretében végzett szakmai gyakorlat. A módosítások eredményeképpen ezen képzési formában résztvevők is a szakképzési hozzájárulási támogatási rendszer közvetlen alanyaivá válnak. A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény (Szht.) 8. §-ának kiegészítése alapján a gyakorlati képzést végző vállalkozások a szakképzési hozzájárulási kötelezettségüket csökkenthetik – a tanműhely fenntartási kiegészítő csökkentő tétellel, ha a gyakorlati képzést kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyben végzik a 9. évfolyamon tanműhelyben oktatott tanulószerződéses tanulók részére, amennyiben a tanműhely megfelel az Szt. 2§ 50. pontban meghatározott „kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely” kritériumainak, – gyakorlati oktatók bérét tehermentesítő kiegészítő tétellel, ha kis- és középvállalkozásról van szó, – beruházási kiegészítő csökkentő tétellel a beruházás aktiválásának évében, ha kizárólag a gyakorlati képzés folytatásához szükséges beruházást hajtanak végre. (Ez utóbbi a korábbi, decentralizált keretből történő pályázati úton nyújtott támogatási rendszer kiváltását szolgálja). 7. Szükséges a képzés tartalmi és módszertani megújításának növelése, hogy csökkenjen a lemorzsolódás. Feladat az infó-kommunikációs technika alkalmazásának növelése a képzés minden területén. Az OKJ felülvizsgálata megtörtént, kialakították az új komplex vizsgarendszert, csökkentették a vizsgák időtartamát és megjelentek az új SZVK-k és kerettantervek. 8. Az egész életen át tartó tanulás megvalósítása, hogy a fiatalok kötelezettségnek érezzék a folyamatos fejlődést együttműködve a vállalati és civil szférával. Beépült a rendszer változásaiba. Bővült a képzésbe csatlakozás ideje és ingyenessé vált a második szakma megszerzése.

4.5

Új célok

Az új létrejövő szakképzési rendszer támogatása  Az átalakuló szakképzési intézményrendszer, 2016. szeptember 1-jétől a szakiskolák új neve szakközépiskola, a szakközépiskoláké szakgimnázium, a speciális szakiskoláké szakiskola szakmai támogatása.  A kialakuló szakgimnázium 4+1 éves lesz, ahol a szakmai érettségi végzettség a jövőben nem csak munkakör betöltésére fog jogosítani, hanem OKJ-s végzettségnek is minősül egyben. Az új szakközépiskola pedig 3+2 éves lesz, ahol az utolsó 2 évben az érettségire készülhetnek fel a szakiskolások. Nyújtsunk segítséget pályaorientációval, pályaválasztással és népszerűsítéssel.  A Köznevelési Hídprogramok szakképzési ága Szakképzési Hídprogram néven a szakképzési törvény szabályozási körébe kerül, annak minden részletszabályával. Az egyes évfolyamokon a létszám több mint 10 %-a semmilyen szakképzettséget nem szerez. Segítsük elő ezen réteget szakmai végzettséghez jutását! 106

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ  A szakközépiskolák szakképzési kerettanterveinek a jövőben a 9-10. évfolyamon is csak 60%-nyi közismeretet kell biztosítani az eddigi 70% helyett, így 60% lesz a minimális arány egységesen a 9-12. évfolyamon. Biztosítsuk a gyakorlati képzés tartalmas és színvonalas fejlesztését.  A duális felsőfokú szakképzést a megyében több felsőoktatási intézmény kezdte meg. Szükséges ennek további kamarai népszerűsítése és támogatása. A köznevelési törvény módosításának támogatása  21. életévről 25. életévre került felemelésre az az életkorhatár, amelyet követően a tanuló már kizárólag csak felnőttoktatásban kezdhet új tanévet. (A nappali oktatás munkarendje szerinti felnőttoktatás a szakképzésben pedig csak azok számára szervezhető meg, akik még nem rendelkeznek szakképesítéssel.) Ösztönözzük a szakmai képzésben való továbbtanulást, lehetőleg a hiányszakmákban.  A törvény újra nevesítésre kerül a gyakorlati oktatásvezető munkakör. Támogatjuk a gyakorlati oktatásvezető szakmai munkáját. A szakképzés támogatása  A második szakképesítés is ingyenessé válik az iskolai rendszerű szakképzésben, de a második szakma csak a felnőttoktatás keretében szerezhető meg. Ösztönözzük a második szakma megszerzését.  A felnőttoktatás keretében folyó szakképzésben is köthető lesz tanulószerződés, azonban az itt tanuló diákok tanulói juttatása differenciált lesz (nappali: 100%, esti: 60%, levelező: 20%). Támogassuk a felnőttoktatásban a tanulószerződések megkötését.  Kiegészül a kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely (KTM) fogalma: a törvény részben megerősítve az eddigi gyakorlatot kimondja, hogy a termeléstől, szolgáltató tevékenységtől térben vagy időben teljesen elkülönített képzőhely is ilyennek minősül. Ezt egészíti ki az az új rendelkezés, miszerint a gazdasági kamara meghatározott szempontok figyelembevételével állapíthatja meg, hogy a gyakorlati képző gyakorlóhelye KTM-nek minősíthető-e. A megyében támogassuk a sokszínű tanműhelyek kialakítását.  Kimondásra kerül, hogy szintvizsgát nem csak a szakiskolában (azaz a leendő szakközépiskolában), hanem a speciális szakiskolában (azaz a leendő szakiskolában) is meg kell szervezni. A mesterképzés támogatása  A szakképzési törvény eredetileg 2012. január 1-jén hatályba lépett rendelkezése írja elő, hogy a külső gyakorlati helyen tanulókat foglalkoztató gazdálkodó gyakorlati oktatójának mestervizsgával kell rendelkezni (amennyiben ilyen az adott szakmához kiadásra került), a törvény azonban rögtön egy hosszú, három és fél éves türelmi időt is meghatározott 2015. szeptember 1-jéig. A megszerzett mester okleveleket szerző oktatókat a továbbiakban is támogatni kell. Az új jelentkezőknek pályázati lehetőségek biztosítása, hogy a mester utánpótlás biztosított legyen.

107

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A szakképzési hozzájárulás  A törvénybe bekerültek az egyéb szervezetek mint szakképzési hozzájárulásra kötelezettek, amelyek nem kötelesek szakképzési hozzájárulást fizetni a szociális hozzájárulás alapja után, ugyanakkor 2016. január 1-jétől csökkenthetik a bruttó kötelezettségüket.  Kibővült a csökkentő tételek köre is a tanulószerződéssel képzők számára: az alap csökkentő tételen felül kiegészítő csökkentő tételekkel is számolhat 2016. január 1-jétől a hozzájárulásra kötelezett: Beruházási kiegészítő csökkentő tétel (minden hozzájárulásra kötelezett, így az egyéb szervezet is) – a gyakorlati képzés folytatásához szükséges beruházásra, oktatói kiegészítő csökkentő tétel a kis- és középvállalkozások számára, tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétel a 9. évfolyamosok KTMben történő képzésére – az egyéb szervezetek, illetve főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezettek kivételével.  A visszaigénylésnél (tanulószerződés alapján és a duális képzésben kötött hallgatói munkaszerződés alapján) figyelembe vehető a kis- és középvállalkozásoknál az alap és kiegészítő tétel bruttó kötelezettséget meghaladó teljes összege, más hozzájárulásra kötelezettnél nem a teljes, hanem bruttó kötelezettséget meghaladó összeg legfeljebb az alap csökkentő tételig – az egyéb szervezetek, illetve főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezettek kivételével.  Nevesítésre került a (felsőoktatási) duális képzés fogalma is, amelynek költségeivel a szakképzési hozzájárulási kötelezettség is csökkenthető.  2016. január 1-jétől saját munkavállaló képzésének elszámolása: az alapkritériumként meghatározott 45 fő tanulószerződéses tanulóra vonatkozó feltétel teljesíthető ún. partner- vagy kapcsolódó vállalkozás keretében is.  Megfogalmazásra került a nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezett fogalma – az igénybe vehető csökkentő tételeknél és a visszaigénylésnél e szervezetek nem részesülnek támogatásban  Az alaprészből nyújtható (korábban kormánydöntésen alapuló) támogatások a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter hatáskörébe kerülnek → ez utóbbi bővül: támogatás szoftver felhasználási jog megszerzéséhez és szoftvertermék beszerzéséhez  A decentralizált keretben érintettek köre és a keret felhasználási célja változik: alapítványi és egyházi szakképző iskolák + gyakorlatigényes alapképzési szak felsőoktatási intézménye → tárgyi feltételek és szoftver felhasználási jog, szoftvertermék  A hiány-szakképesítést tanulók ösztöndíjának hivatalos elnevezése Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíj lett, és a jövőben majd nem csak szakiskolások részesülhetnek benne.  Új kötelező adat a teljesítési megbízotti szerződésnél (átirányítással megvalósuló gyakorlati képzésnél): a gyakorlati képzés helyszíne.

108


4.6 Fejér megye szakképzés-fejlesztési részcélkitűzései 1.

Az esélyegyenlőség biztosítása



A nők esélyegyenlőségének biztosítása,



A fogyatékkal élők esélyegyenlőségének biztosítása, integrálásuk,



A romák esélyegyenlőségének biztosítása, integrálásuk. 2. A szakképzés és a munkaerő-piac igényeinek összehangolása és kitörési pontjainak meghatározása



A demográfiai negatív hullám, a megnövekedett külföldre történő szakember csökkentése érdekében a szakképzésben dolgozók nagyobb összefogására van szükség,



A korábbi megyei, városi, települési fenntartású iskolafenntartók dolgozzanak ki, vezessenek be és megyei szinten működjenek együtt a működési területükön és annak vonzáskörzetében a gazdaság fejlődését támogató a hiány szakmákban (szakmunkások, mérnökök, műszakiak, informatikusok,…) munkaerő megtartó intézkedések meghozatalában.



A külföldön munkát és megélhetést keresők itthon tartását ösztönző módszerekkel és intézkedésekkel támogassák a gazdaság fejlődését, Elsősorban a megyei, azon túl a hazai munkaerőpiac igényeinek kielégítésére alkalmas szakképzési-rendszer és képzési kínálat kialakítása, A munkaerő-piacról érkező igények jobb figyelembevétele a szakmai, a gyakorlati képzés tartalmának a kidolgozásánál,

 

kivándorlás



Hatékony pályaorientációs és pályaválasztási rendszer kialakítása,

 

Tanulószerződések általánossá tétele, A tanulók szakmai és általános kompetenciáinak fejlesztése,

  

A tanulók életen át tartó tanulásának megalapozása, Az egységes pályakövetési rendszer bevezetése és eredményének visszahatása a Képzési kínálat racionalizálása,

  

A duális (3 éves) szakképzési rendszer teljes körű bevezetése, a felsőfokú szakképzésben is, A gyakorlati képzőhelyek számának radikális növelése, A gyakorlati oktatók folyamatos képzése, képzésük korszerűsítése,



A helyi felnőttképzés teljesítményének javítása.

3.

A szakképzési intézményrendszer rugalmasságának növelése



A területi igényekhez hangolt képzés kialakítása,



A HÍD jellegű programok támogatása,



A speciális pedagógus továbbképzések,



Az iskolai szociális munka megerősítése, 109

képzési kínálatra,

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 

A pályaorientáció szerepének növelése, pályakövetés erősítése,



Mesterképzés szerepe a hatékony gyakorlati képzésben,

  

Felsőoktatási szakképzés szerepe, illeszkedése a szakképzés rendszerébe, Iskolarendszeren kívüli szakképzés EU-s és hazai finanszírozású képzések keretében képzések munkaerő-piaci relevanciája, Az együttműködés az adatszolgáltatásban, közös szempontrendszerű adatbázisok 4.

Az NFA képzési alaprészből nyújtott támogatások felhasználása,

 

A szakképzéshez kapcsolódó hazai és EU-s források feltérképezése, igénybevétele, A szakképzés komplex erőforrástérképének megrajzolása,

  

létrehozása.

A szakképzés finanszírozhatóságának biztosítása





folytatott

A források felhasználásának hatékonyabbá tétele a feladatellátás volumenéhez intézményhálózat üzemeltetése, A képzési kínálat koncentrációja,

illeszkedő

A jelenlegi kapacitások strukturáltabb és oktatásgazdaságilag jobb kihasználása. 5. Az gazdasági kamarák, munkaadó szervezetek, érdekképviseletek részvétele a szakképzési feladatok megvalósításában



A kis és középvállalkozások együttműködésének megszervezése szakképzési igények szempontjából,

 

A szakmai követelményrendszer átalakítása, Fejlesztési irányvonalak meghatározása. 6.

  

Az információs rendszerek kiépítése

Adatbázis létrehozása a régió szakképzőiről (iskolarendszerű, iskolarendszeren kívüli), Pályakövetési rendszer felhasználása a tervezésnél, Munkaadók igényeinek felméréséből kapott adatok, jobb, alaposabb figyelembevétele a döntés előkészítésénél.

4.7 A koncepció céljainak indoklása, feladatok, eszközök 4.7.1 Az esélyegyenlőség biztosítása Elsőként az esélyegyenlőség kérdéskörét, mint minden területre kiterjedő horizontális feladat és eszközrendszert tárgyaljuk. A nők esélyegyenlőségének biztosítása A szakképzésben a nők munkaerő-piaci esélyegyenlőségét tekintve a hagyományos nemi szerepeket érintő felfogás következtében a gyermek-vállalás, - nevelés a nők életpályáját kedvezőtlenül befolyásolja, szűkíti mozgásterüket, mivel elsősorban a nők vállalnak nagyobb részt a családi és 110

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ háztartási teendők ellátásában. Ezért a munkáltatók esetenként – a rendelkezésre állást mérlegelve – inkább a férfiakat részesítik előnybe a toborzásánál, előmenetelnél. Ez a nők munkaerő-piaci esélyegyenlőségét, képességeiknek megfelelő munkahelyi érvényesülését korlátozzák. A nők megbecsültsége alacsonyabb a munka világában, ezért az otthoni helytállást jobban lehetővé tevő szakmát, munkahelyet, időbeosztást választanak, alacsonyabb presztízsű munkakörben helyezkednek el. A nők egyéni helyzetét és esélyeit a munkaerő-piacon elhelyezkedési esélyeiket, foglalkoztatási feltételeiket nemükből eredő hátrányos helyzet határozza meg. A jellemző egyenlőtlenség statisztikai adatokból is megállapítható, amiből látható, hogy nem csak a munkanélküliségi adatok a magasabbak, hanem például a kiközvetítési akadályok (gyermek-megőrzési gondokból adódóan), a jövedelmi különbségek, a foglalkoztatottság képzettségi struktúrája, a munkaerőpiac nemek szerinti szegregációja is. A nők néhány tipikus szakmára való koncentrálása hátrányos helyzetet teremt, ezen hosszú távon változást elősegíteni csak akkor tudunk, ha a nők foglalkoztatásának és szakmai beilleszkedésének mikéntjét és minőségét helyezzük előtérbe. Ennek egyik eszköze lehet a nem hagyományos női szakmákra való felkészítés, ami nagymértékben hozzájárulna az esélyegyenlőség elősegítéséhez. A specifikus nőképzést a nők vállalkozóvá válásánál, a gyermekgondozásból visszatérni kívánó nők támogatásánál és a hátrányos helyzetűek – pl. alacsony képzettségű nők nem hagyományosan női szakmákban történő – képzésénél kell figyelembe venni (tolerancia kialakítása az oktatás egész folyamatában az óvodától a felnőttképzésig, tudatos pályaorientáció a nem hagyományos női szakmák elsajátítására). A nő-specifikus felnőttképzés elsősorban a hátrányos helyzetű nőket tekinti célcsoportnak, akik gyakran többszörösen hátrányos helyzetűek: alacsony iskolai végzettségűek, nem piacképes végzettséggel rendelkeznek, a tanulástól elszoktak, általában kisebb településen élnek, ahol egyetlen lehetőség a közmunka. Ha jelenlegi helyzetükből nem sikerül kilépni, ezt örökíthetik tovább. A gyakorlatban a nők részére alkalmazott támogatások (pl. foglalkoztatási programok, gyermekgondozási támogatások) hosszabb távon nem járhatnak sikerrel, hiszen pl. ha a nőket a munka világába való beilleszkedés érdekében pl. hagyományos női szakmákra képzik, a hátrányos helyzetet újrateremtjük. A képzést alapos körültekintéssel kell végezni nagyobb előkészítést igényelnek, pályaorientációs tréninget kell, hogy tartalmazzanak, a képzés ideje alatt folyamatos tanácsadást, egyéb szolgáltatást is be kell építeni – ezáltal a képzés költségei magasabbak, mint az általános munkaerő-piaci képzések, ami akadályt jelenthet a támogathatóságban. Felnőttképzés keretében a képzési programokat úgy kellene összeállítani, hogy azok kötődjenek a munkafolyamatokhoz, kombinálni kellene a szakmai képzést a személyiségfejlesztéssel. Jelentőséggel bír a nők esetében az idő szervezése: a megfelelő képzési időtartam, az óraszám, a kezdés befejezés megfelelő időpontja – ezt a lemorzsolódás csökkentése érdekében figyelembe kell venni egy képzés szervezésekor. A nők esetében ugyanis különösen fontos lenne, hogy a képzéssel járó elfoglaltság egyeztetve legyen az egyéni időbeosztás lehetőségével, és a képzések megfelelő támogató szolgáltatásokkal egészüljenek ki.

111

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A nők esélyegyenlőségének biztosítása érdekében a pályaorientációs tevékenység erősítésével, a beiskolázási szerkezet átalakításával növelni kell esélyeiket olyan szakképesítések megszerzése érdekében, hogy növekedjen munkaerő-piaci esélyük. A képzésbe épített speciális módszerekkel csökkenteni kell lemorzsolódásukat. A fogyatékkal élők esélyegyenlőségének biztosítása, integrálásuk a szakképzés területén A társadalmi kirekesztődés egyik eleme a bizonytalan munkaerő-piaci pozíció és a munkaerőpiacról történő tartós kiszorulás, a tartós munkanélküliség. Ebben egyes társadalmi csoportok, elsősorban a roma és a megváltozott munkaképességű emberek érintettek leginkább, esetükben a hátrányok legtöbbször halmozottan jelentkeznek. Magyarországon az utóbbi években egy sor kormányzati döntés látott napvilágot a fogyatékosok és a megváltozott munkaképességűek munkaerő-piaci hátrányát csökkentő intézkedésekre vonatkozóan. A fogyatékkal élő emberek többsége nem intézetben, hanem családban, vagy egyedülállóként él. Ezzel meg lenne a lehetőségük a társadalmi beilleszkedésre, de tapasztalható, hogy a fogyatékkal élők teljes családja ki van téve a társadalmi leszakadásnak. A hátrányos helyzet leküzdésének egyik legfontosabb eszköze a képzés, melynek célja, hogy a képzés eszközrendszerével olyan képzési programot kínáljon a célcsoport számára, amivel hátrányaik ellenére a munkaerő-piac aktív részesévé válhatnak. A képzéssel szemben elvárt a nyitott, rugalmas képzési rendszer, a képzések modul rendszerű felépítése pedig lehetőség ad az egyéni fejlesztésre. A tanulás, a mentális és kommunikációs képességek fejlesztése, a hiányzó ismeretek pótlása segíti a résztvevőket, hogy a hátrányos helyzetükből adódó esélyegyenlőtlenségeiket csökkentsék. A korszerű képzés alapelvei: az átláthatóság, az esélyegyenlőség, a megelőző tudáshoz való alkalmazkodás, a szakmai képesség fejlesztése és a tanulhatóság, a hozzáférhetőség. A fogyatékossággal élő emberek képzésben való részvételének legfőbb akadálya az akadálymentesség hiánya, ami alatt nem csak a mozgáskorlátozott emberek hozzáférési lehetőségét kell érteni, hanem valamennyi fogyatékossági csoporthoz tartozó emberét, például a látássérült, hallássérült, autizmussal élő ember. Tehát az elsődleges cél, hogy megteremtsük az egyenlő esélyű hozzáférést mindenhol. Teljes körű akadálymentességről akkor beszélhetünk, ha mind a tárgyi, mind a kommunikációs elérhetőséget tudjuk biztosítani, ha a fogyatékossággal élő ember kísérő nélkül, önállóan is boldogul, ügyeit egyedül el tudja intézni. Ma a munkáltatók nem is az előítéletek, hanem a kockázatvállalás (pl. táppénz, hatékonyság) miatt nem alkalmaznak szívesen fogyatékkal élő embereket. Ezen egyének munkaerőpiacra történő integrációja a munkáltatókat segítő szolgáltatások és megfelelő kompenzációs támogatási rendszer nélkül ma elképzelhetetlen. A fogyatékkal élők esetében biztosítani kell a teljes körű fizikai és infokommunikációs akadálymentesítést. A pályaorientáció segítségével olyan szakképzésbe irányítani őket, ahol teljes értékű munkához való hozzájutást tudnak biztosítani részükre.

112

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A romák esélyegyenlőségének biztosítása, integrálásuk a szakképzés területén A ”roma” egy olyan elnevezés, melyet a romák is használnak és általánosan elfogadott abban az esetben, ha magukat, mint egy etnikai csoportot akarják megjeleníteni. Magyarországon a romák különösen érintettek a képzési területen a hátrányok által, illetve esetükben a hátrányok gyakran halmozottan jelentkeznek. Ez részben köszönhető a társadalmi előítéleteknek, azonban emellett szembetűnő az is, hogy az egyes kisebbségekhez tartozó emberek bizonyos képességei, tudása, társadalmi, gazdasági helyzetük eltér az átlagtól. E tulajdonságok (például alacsony végzettségi szint) nagymértékben befolyásolhatják képezhetőségüket. A kedvezőbb munkaerő-piaci pozíció elérése, a vállalkozóvá válás, az egész életen át tartó tanulás követelménye miatt az emberek többsége felnőttként kapcsolódik be a különböző oktatási formákba. A romák körében is különösen fontos lenne, hogy bekapcsolódjanak a felnőttképzésbe, hiszen ezzel esélyük lenne az integrációra. A roma lakosság magasabb iskolai végzettséghez, piacképes szakmához jutása olyan lépcsőfok lehetne, mely elengedhetetlen feltétele a tartós munkanélküliségből való kilépésnek, a jobb lakáskörülmények közé jutásnak, a szociális gondoskodásra szorulás helyett az önmagukról és családjaikról gondoskodni tudó polgári létnek. Ha sikerrel akarunk tenni valamit a romák magasabb iskolai végzettséghez jutásáért, a felemelkedés esélyének megszerzéséért, akkor szembesülnünk kell azzal a ténnyel, hogy a leszakadó roma családok gyermekei az iskola világával történő első találkozásukkor rendszerint kudarcélményeket szereznek. Akik sem a saját életükben nem tapasztalták meg, sem környezetükben nem láttak mintát az életben való boldoguláshoz, nem tapasztalták meg, hogy a jobb életkörülmények megteremtéséhez vezető út a tanuláson keresztül valósulhat meg, azoknál meg kell a tanuláshoz való pozitív viszonyulást erősíteni. A felzárkóztatás érdekében szükséges a képzés minden típusú erősítése, az általános képzések esetén az általános iskolai végzettség megszerzése. Közvetett formában azonban az általános képzés is hasznosulhat, hiszen megteremti a magasabb szintű, már szakmainak tekinthető képzésekbe való belépés feltételét. Fontos, hogy a munkaerő-piacról kiszorult rétegeknek valós és reális alternatívát kínáló, egymásra épülő képzési modulokból álló, támogatott képzéseket kínáljunk és a képzések során erősítsük motivációjukat. Az általános iskola befejezése után azonnal legyen lehetőség olyan szakma megszerzésére, amely elhelyezkedésüket biztosíthatja. A képzéseknek természetesen fel kell készíteniük a résztvevőket az alkalmazkodásra, az élethosszig tartó tanulás elvének befogadására. A kínált képzéseknek támogatott képzésként kell megvalósulniuk. Az eddigi képzési tapasztalatok azt mutatják, hogy csak abban az esetben várható el a képzésben való részvétel, ha az nem sodorja veszélybe a képzésben résztvevő illetve családja megélhetését. A képzésben való részvételért nyújtott támogatás közelítőleg meg kell egyezzen, azzal az összeggel, amit a képzésben potenciálisan részt vevő egyébként a láthatatlan/fekete/szürke gazdaságban vagy alkalmi munkásként az adott időszakban szerezhetne. További motivációt jelenthet a teljesítményhez kötött ösztöndíj-rendszerű támogatás. Ezért a romák részére szervezett képzéseknek a kognitív tartalmak átadásán kívül, a gyakorlati, szakmai képzés mellett a viselkedés, a magatartás kialakításával, a motiváltság erősítésével is kell foglalkozni. A jelentős teljesítmény elvárása, a mindennapitól eltérő tevékenység és rend elfogadása csak akkor lehetséges, ha motiváltan akarnak részesei lenni az oktatásnak.

113

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Az Európai unió kiemelten támogatja a hátrányos helyzetű csoportok, köztük a romák munkaerőpiaci integrációját. Számukra kidolgozott módszertani és szociális támogatást kell nyújtani, hogy eredményes tanulmányokat folytassanak.

4.7.2 A szakképzés és a munkaerőpiac igényeinek összehangolása A szakképzés eredményességének elsőszámú mutatója, hogy a végzettek milyen arányban tudnak elhelyezkedni a munkaerő-piacon. Emellett annak mérése is lényeges szempont, hogy közülük milyen arányban vannak azok, akik tanult szakmájukban dolgoznak. Ahhoz, hogy a kínálat és kereslet minél jobban illeszkedjen egymáshoz, szükség van a szakképzés és a gazdaság igényeinek összehangolására, ami közvetlenül hozzájárul a szakképzés eredményességének növekedéséhez, ezáltal a foglalkoztatottság és foglalkoztathatóság mutatói is javulnak. A megyei szakképzés eredményességének növelését célzó feladatok, az azok realizálását segítő eszközök és a feladatok végrehajtásától várt eredmények az alábbiakban kerülnek összefoglalásra. Elsősorban a megyei, regionális, azon túl a hazai munkaerőpiac igényeinek kielégítésére alkalmas szakképzési-rendszer és képzési kínálat kialakítása. A megyei szakképzés eredményességi mutatóinak javulása érdekében szükséges, hogy a szakképzésben érintett intézmények, szervezetek, testületek legyenek képesek a megye valós munkaerő-piaci igényeinek feltérképezésére. A felmérések eredményei kerüljenek beépítésre a szakképzési rendszert, a szakmaszerkezetet átalakító fejlesztési elképzelésekbe. Az érintetteknek szoros együttműködést kell kiépíteni. A feladat elsősorban egy olyan, a megyei gazdasági igényekhez igazodó képzési kínálat kialakítása, mely képes a megye gazdaságának igényeit kielégíteni, a végzettek körében a minél nagyobb arányú foglalkoztathatóságot biztosítani, aminek egyaránt meg kell valósulnia az iskolai rendszerű szakképzés és a felnőttképzés vonatkozásában is. A szakképzés szereplői közötti együttműködés az MFKB-n, mint kapcsolódási ponton keresztül valósulhat meg, hiszen a bizottság a megye szakképzését alapvetően meghatározó feladatok elvégzéséért felelős. Az előzőekben vázolt célkitűzések eléréséhez olyan adatszerzési és feldolgozási rendszer létrehozására van szükség, mely valós információkkal szolgál a gazdaság igényeiről a szakképzés szereplői számára. Ehhez szükséges a megyei gazdaság szereplőiről információkkal rendelkező szervezetek, testületek az előzőekben már említett szoros együttműködése, hiszen egy közösen kialakított szempontrendszer alapján létrejövő, folyamatosan frissülő gazdasági, foglalkoztatási és képzési adatokkal ellátott adatbázis hatékonyabb, mintha ezek külön-külön állnának rendelkezésre. A munkaerő-piaci folyamatok nyomon követése, az újonnan szerzett információk, a várható beruházások kiváltotta hatások ismerete, hatékony felhasználása, a kiépülő együttműködésbe történő integrálása szintén elengedhetetlen része a szakképzés minőségi fejlesztésére irányuló tervek végrehajtásának. A szakképzésben érintett intézmények, szervezetek, testületek mindegyike igényli olyan adatszerzési és feldolgozási rendszer létrehozását, amely valós információkkal szolgál a gazdaság igényeiről a szakképzés szereplői számára, azonban ennek kialakításához és működtetéséhez minden érintett félnek komolyan hozzá kell járulnia, hiszen éppen a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez az a terület, a pályakövetési rendszerhez hasonlóan, - ahol több éve nem sikerül a minden fél által jól használható rendszert kidolgozni. 114

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Már 2013-ban, a szakképzési koncepció megfogalmazásakor nyilvánvalóvá vált, hogy szükséges kialakítani egy olyan adatbázist és feldolgozási rendszert, amely folyamatosan elérhető és valós információkat ad a gazdaság igényeiről a szakképzés számára. A jelenlegi tapasztalatok alapján ennél szélesebb körű adatbázis kialakítása a cél, amely a megyei szakképzéssel kapcsolatos összes szükséges információt összegyűjti minden szereplő számára elérhető módon egy informatikai rendszerben. Ennek a létrehozása a jövőben minden szereplő részére feladatot jelent az MFKB koordinálásával. A Munkaerő-piacról érkező igények figyelembevétele a szakmai, a gyakorlati képzés tartalmának a kidolgozásánál. A gazdaság a nagy nemzetközi versenyhelyzetben igényét a minőségi szakképzett munkaerő iránt jelenti be. A magyar szakképzés közép- és hosszú-távú fejlesztési elképzeléseinek elvárása a duális képzési forma általánossá tétele, mely a munkahelyi képzést helyezi előtérbe, ez megfelel a nemzetközi gyakorlatnak is. Ebben a képzési formában jelentős szerepe van a gazdaságnak, hiszen a gazdálkodó szervezetek gyakorlati képzésbe való bevonásának kiterjesztésére van szükség. Szükséges a munkahelyi szakmai követelmények, elvárások, a gyakorlati képzést végzők javaslatainak, észrevételeinek megismerése, beépítése a szakmai tartalmakba, ezáltal is még jobban érdekeltté téve őket a szakképzésben. A képzések szakmai tartalmának kidolgozásakor egyébként sem hagyhatóak figyelmen kívül a gazdaság jelzései, ezek alapján lehet ugyanis főként a gyakorlati képzés tartalmi elemeit a korszerű eljárásokhoz, technológiákhoz, tulajdonképpen a mindennapi gyakorlatban alkalmazott módszerekhez igazítani. Ennek köszönhetően alakítható ki a folytonosság, a zökkenőmentes átjárás lehetősége a tanulmányok és a munka világa között, ami hatással lehet a gazdálkodók képzési hajlandóságának növekedésére is, a közvetlen szakember utánpótlás kiképzésének lehetőségével. A szakképzést folytató intézményeknek fontos a gazdaság javaslatainak figyelembe vétele a szakmagondozás területén, a szakmai tartalmak folyamatos felülvizsgálata és beépítése a gyakorlati képzés tartalmába a számonkérés és vizsga követelményeibe. Ennek érdekében a kamara folytassa kutatásait, felméréseit a munkaerő-piaci igények alakulásáról. Az MFKB pedig állítsa össze, dolgozza ki a megye specifikus államilag támogatandó szakmacsoportok körét és közvetítse a szakképzést folytató intézmények és a fenntartók felé. A koncepció elfogadását követően a Fejér Megyei kereskedelmi és Iparkamara több olyan kezdeményezést indított el a gazdaság javaslatainak összegyűjtésére, amelyek jó alapot kínálnak egy olyan rendszer kiépítésére, amelyek érintik és befolyásolják a megye szakképzését, mélyebben elemzik a társadalmi, gazdasági környezetet, a foglalkoztatás problémáit, elvárásait, a szakképzés helyzetét, változásait, az elvárásokat a foglalkoztatók és a résztvevők oldaláról egyaránt. A projektek eredményei segíthetik a pontosabb helyzetértékelést és megteremthetik a változásokkal kapcsolatos igényeket is. Ezek a következők:

115

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ „Foglalkoztatási partnerség Fejér megyében” A Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara konzorciumi partnereivel közösen „Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása” címmel európai uniós és hazai támogatásból, a foglalkoztatás növekedését elősegítő pályázati projektet indított, amelynek célja a megye új, aktuális és eredményesen hasznosítható foglalkoztatási akcióterveinek és stratégiájának kidolgozása. „Munkaerő vonzóképességének erősítéséhez szükséges infrastruktúra (lakókörnyezet) megteremtése” projekt indítása A projekt létrejötte annak a folyamatnak köszönhető, hogy egyre több vállalkozás részéről jelent meg egy olyan jelzés, hogy Fejér megye fejlődésének már nem a tőkehiány, a pénzhiány vagy éppen a piac hiánya a legnagyobb gátló tényezője, hanem a képzett munkaerő hiánya. Ez a jelenség először a műszaki értelmiségiekkel kapcsolatban jelent meg, de 2014-ben már a szakmunkásokkal és a betanított munkásokkal kapcsolatosan is érzékelhetővé vált és mind a nagyvállalatokat, mind a középvállalatokat érinti. A hagyományos szakmák mellett megjelent az igény a projektvezetésben jártas, széles tudásbázissal, idegennyelvtudással rendelkező projektkoordinátorok iránt is. A hiány már az új beruházások indítását is veszélyezteti. Erős a térségben a külföldre vándorlás a végzettség megszerzését követően, a jobb fizetés reményében. A következő kérdések merültek fel: A megkezdett és jövőbeli fejlesztésekhez milyen munkaerőre van szükség? A gazdaság szereplőinek milyen képzésekre van szükségük, milyen elvárások fogalmazódnak meg a munkaerővel kapcsolatban? Milyen lakáspiaci igényre van szükség ahhoz, hogy a jobb javadalmazás reményében külföldre távozni szándékozó frissen végzett szakemberek a térségben maradjanak? Hogyan segítheti mindezt a duális képzés mind a szakképzésben, mind a felsőoktatásban? Mindezek hatására Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara az „Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014-2020. kidolgozása során célul tűzte ki, hogy együttműködik a lakosság és a vállalkozások közös érdekében a stratégia gazdasági szempontú alapvetése alapján, amelynek célja a gazdaság helyi adottságok és szempontrendszer szerinti fejlesztése, a szakképzett munkaerő minőségi és mennyiségi rendelkezésre állása, valamint az ehhez kapcsolódó lakáspiaci igények kiszolgálása. Hatékony pályaorientációs és pályaválasztási rendszer kialakítása A pályaorientáció a szakképzésbe kerülés egyik legfontosabb eleme. A megfelelő pályaorientáció nagy segítséget jelent a szakképzés népszerűsítésében, a pályaválasztás támogatásában az iskolaválasztás előtt álló gyerekek és szüleik számára. A hatékony pályaorientáció következtében jelentős mértékben mérséklődhet a szakképzésre oly jellemző lemorzsolódás, valamint a későbbi pályamódosítások, pályakorrekciók is ritkábban fordulnának elő. A pályaválasztást segítő intézkedések végrehajtása a szakképzés eredményességének növeléséhez hasonlóan csakis a szakképzésben érintettek összefogásával valósulhat meg, kiegészülve az általános iskolák aktív részvételével. A pályaorientációt lehetőség szerint már az általános iskola minél korábbi szakaszában (ötödik-hatodik osztályban) érdemes elkezdeni, amiben az alapfokú oktatási intézményeknek is nagy a felelősségük. A 116

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ pályaorientáció tehát a szülő, az iskola, a felsőoktatási intézmények, a munkaügyi és civil szervezetek közös feladata kell, hogy legyen. Ennek csupán egyik állomása az iskolai rendszerű szakképzés. A szakképzés szereplői önmagukban, a szakképzés rendszerén belül nem képesek a kétkezi szakmák presztízsének helyreállítására, ehhez – hosszabb idő alatt – minden érintett szereplő összehangolt együttműködése szükséges, többek között az általános iskolai oktatás során az értékorientált nevelés szerepét, a pályaorientációban érintettek szerepét érdemes kiemelni. A pályaorientáció hatékonyságának növelését szolgálhatja közvetlen módon a szakmai versenyek és kiállítások, üzem- és gyárlátogatások szervezése, a szakképzés, azon belül pedig az egyes szakmák megismerésére, népszerűsítésére irányuló előadások, bemutatóórák megtartása. A szakmai versenyek és kiállítások tekintetében fontos, hogy azok rendszeresen kerüljenek megrendezésre, és minél nagyobb nyilvánosságot kapjanak. Másik oldalról jelentős szerepe van a munkahelyi igények bemutatásának, a kereseti lehetőségek, munkahelyi feltételek, a szakmai közösségek, a karrier lehetőségek bemutatásának. A szakmai képzés alapja – mint a gyakorlati képzés legfontosabb jellemzője – a tevékenykedtetés. Ezt akár jogszabályi úton, de az alapfokú oktatásba integrálni lenne szükséges, tantervekbe építve. A bemutatóórák és előadások megszervezéséért, a megfelelő szakmai tartalomért a szakképző iskoláknak, a gazdasági kamaráknak és a munkaügyi központoknak közös felelősséget kell vállalniuk. A pályaorientáció egy olyan összetett és szerteágazó, intézmények sorát felölelő tevékenység, amely igazán hatékonyan csak az abban dolgozó szerveztek összehangolt, tervszerű együttműködésével valósítható meg. Az együttműködés alapjainak kialakítását követően szükséges az érintett szervezetek munkáját koordináló fórum megteremtése.

Tanulószerződések általánossá tétele A tanulószerződés keretében megvalósuló gyakorlati képzés több szempontból is fontos eleme a szakképzésnek. Egyrészt a tanulók valós körülmények között tanulhatják ki választott szakmájukat, másrészt a vállalkozások könnyen és gazdaságosan megoldhatják saját szakember utánpótlásukat. Emellett a tanulószerződésből eredő feladatok ellátása révén kapcsolat alakul ki a szakképző intézmények és a gazdálkodó szervezetek, azaz a gazdaság között. A tanulószerződések száma az elmúlt években egyértelmű növekedést mutat és ennek a folyamatnak a folytatása szükséges. Ehhez elsősorban a megyei gazdasági kamarák aktivitása járulhat hozzá a gazdálkodó szervezetek számára nyújtott információszolgáltatással, mely elősegíti a már gyakorlati képzéssel foglalkozók rendszerben tartását, illetve új gazdálkodók bevonását. A duális képzés tartalmi és formai elemeiről, motiváló tényezőiről széleskörű tájékoztatást kell nyújtani a gazdálkodó szervezeteknek, hogy minél többen tudják vállalni a munkahelyi képzés elindításához szükséges feltételeket. Továbbra is népszerűsíteni kell ezt a támogatási formát, ösztönözni kell a tanulókat és szüleiket, hogy maguk is keressék a gyakorlati képzést felvállaló vállalkozásokat és ebben a kamara vállaljon hatékony szerepet.

117

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-ban központilag megemelték a képzési tanácsadók képzőhely látogatásainak számát. A tanácsadóknak egy negyedévben 16 helyett 32 gazdálkodó szervezetet kell felkeresniük. Így 2012-ben 470, 2013-ban 357 db képzőhelyet értünk el. A látogatások során tanácsadóink népszerűsítik a gyakorlati képzőhellyé válást, valamint tájékoztatást adnak a képzési forma előnyeiről. Pályaorientációs tanácsadásunk keretében kolléganőnk osztályfőnöki órákon, szülői értekezleten informálja a pályaválasztás előtt álló tanulókat és szüleiket a szakképesítésekről, valamint a duális képzésről. A tanulók szakmai és általános kompetenciáinak fejlesztése A szakmai és általános kompetenciák fejlesztésénél figyelembe kell venni, hogy a mai ifjúságot a világban már más ingerek érik, gondolva itt elsősorban az őket érő információkra és azok megszerzési módjára. Ennek következtében a képzésbe kerülők kompetenciái nagyon differenciált képet mutatnak. Annak érdekében, hogy a szakképzés meg tudjon felelni a jelen kor kihívásainak, mindenképpen szükséges, hogy a szakképzés tartalmi elemeinek korszerűsítése megvalósuljon. Ezért a szakmai elméleti és gyakorlati tananyagok a modern módszerek, technológiák, eljárások elvégzésére készítsék fel a tanulókat, hogy a munkaerő-piacra történő belépéskor használható, a gazdaság igényeinek megfelelő szakmai, személyes, társas és módszerkompetenciákkal rendelkezzenek. A képzésbe kerülés első lépése legyen, hogy mérjék fel a tanulók meglévő, előzetes tudását, meglévő kompetenciáit, amelyekkel már rendelkeznek. Fel kell mérni, ki kell dolgozni a szakképzés EU-s alapkompetenciákból, azok mellett milyen új területekre és szakmaspecifikus kompetenciákra van szükség. Ennek alapján készüljön el minden tanuló egyéni kompetencia fejlesztési irányát tartalmazó terve. A fejlesztendő kompetenciák kidolgozásának folyamatába a gazdaság szereplőinek bevonása elengedhetetlen.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által gondozott szakmák tekintetében megtörtént a szakmai és vizsgakövetelmények átvizsgálása, az óraszámok, a vizsgarendszer átalakítása. A szakértői rendszer felkészítésében a megyei kamarákkal közösen kialakította a szakértői bizottságokat. A kamara kezelésébe került szakmai programok engedélyezési eljárása során lehetőség nyílik új tananyagok és követelmények feltöltésére. A tanulók életen át tartó tanulásának megalapozása A tanulók felkészítése az életre, az életpályára, a szakma megszerettetésére, vagy elfogadására fontos feltétele a folyamatos és befogadó fejlődésnek. Szükséges, hogy a tanulók már az iskolaévek alatt fel tudják építeni szakmai életútjukat, életpályájukat. Ehhez az szükséges, hogy pontos képet kapjanak választandó szakmájuk helyzetéről, kereseti, továbbképzési, továbbtanulási lehetőségeiről. Folyamatos képük legyen a szakma fejlődéséről, az elvárt teljesítményről, a munkaerő-piaci kínálatról és keresletről. Napjainkban a továbbtanulásnak, mint az egész életen át történő tanulásra való felkészítésnek fontos szerepe van a gazdálkodó szervezeteknek és a képző intézménynek. A mai fiatal már a tanulás menedzselését igényli, mint tanulási módszert és nem a parttalan ismeret átadást. Arra készüljön fel, hogy hogyan tudnak gyorsan és hatékonyan a változó követelményekre felkészülni, a verbális ismeretek visszaadása mellett. 118

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Az életen át történő tanulásban vállaljon nagyobb szerepet Kamara az eredményes és hatékony ismeret alkalmazási módszerek kidolgozásában és átadásában. Az iskolák alkalmazzák a változatos tanítási módszereket, erősítve az egyéni tanulás menedzselését, törekedjenek a tanulási képesség fejlesztésére.

Egységes pályakövetési rendszer bevezetése és eredményének visszahatása a képzési kínálatra A pályakövetés megvalósítása régóta húzódó probléma. Régóta szükségeltetik egy olyan kataszter kialakítása, amelyben nyilvántartott, hogy az egyes szakmákban hány képzett, képzettségét megszerző és átképzés alatt álló személy van, ennek segítségével ugyanis hasznos információkhoz juthatnak a szakképzés irányítói. Egyrészt mérhetővé válik a szakképző intézmények teljesítménye azzal, hogy egyes képzett szakmákban mennyi a szakmában dolgozó, a továbbképzett, illetve a szakmáját elhagyó, másrészt az egyes szakképesítések munkaerő-piaci helyzetére vonatkozóan is lehet következtetni. A kialakított egységes pályakövetési rendszer kialakítása és annak alkalmazása, valamint a rendszer adatainak rendszeres feldolgozása, az eredményeknek a képzőkkel történő folyamatos közös kiértékelése. A rendszer másrészről jó alapot adhat a szakmai szervezetek aktivizálására, megszólítására, fejlesztésekbe való bevonására is. A szakképző intézmények ezen a területen nagy előnnyel rendelkeznek és szellemi és technikai potenciáljuk jól kihasználható. Egységes pályakövetési rendszer kialakításával történjen meg az egyes szakmákban végzettséggel rendelkezők felmérése, regisztrálása, hogy a szakmai tapasztalatok felhasználhatók legyenek a képzési kínálat alakításában és tartalmi fejlesztésében. Ehhez szükséges a megfelelő infrastruktúra megteremtése.

Képzési kínálat racionalizálása A képzések indításának egyik legfontosabb feltételének kell lennie, hogy megszűnjön a munkaerőpiacra történő túlképzés, párhuzamosság és a képzési erők szétaprózottsága. A kínálatot úgy kell kialakítani, hogy mind társadalmi, mind a munkaerőpiacon keresett tevékenységekre történjen a fókuszálás. A képzési kínálat elsődleges szempontja a széles körben feltárt igények megfelelő számban történő kielégítése, másod sorban az utánpótlás biztosítása és ezt követően a kapacitások fenntartó kihasználása. A képző intézmények fejlesztésénél figyelni kell arra, hogy olyan képzési centrumok alakuljanak ki, melyekben megvalósul a szakmacsoportok képzéseinek koncentrációja, egymásra épülése és olyan alap-, tovább- és felnőttképzési kínálat kialakítása, hogy szolgálja az életen át történő tanulást. Képzési centrumok kialakulásával történjen meg a képzési kínálati piac koncentrációja és egymásra épülése. Alakuljon ki olyan szellemi és szakmai műhely ahol az intézményekben fel tudják vállalni a szakmai rá- tovább- és felnőttképzést is. Koncentrált fejlesztésekkel váljanak ezek a centrumok a szakmai szerveztek bázisává is. 119

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A duális (3 éves) szakképzési rendszer általános körű bevezetése A duális szakképzés bevezetésével jelentős változások történnek a rendszerben, a képzés 4 évről 3 évre rövidült, a gyakorlati képzés már 14 éves korban elkezdődhet és 17 éves korban a fiatal szakmával hagyhatja el az iskolát és kikerülhet a munka világába, és ami nem utolsó, kereseti lehetőséghez is jut. A képzés során jelentősen (50%-kal) megnő a gyakorlati képzés, a képzési idő 1/3 része közismereti óra kb. 1000 óra, 2/3 része szakmai képzés, ennek 1/3 része szakelméleti, 2/3 része gyakorlati óra. A diákok már az első évben gyakorlati oktatásban részesülhetnek az iskolai tanműhelyekben, a 2. és 3. évben pedig ezt a képzést a cégeknél, vállalkozásoknál kapják meg tanulószerződés keretében. A rendszer megvalósításához szükséges a munkával egybekötött, munkatevékenységbe ágyazott, munkatapasztalatot biztosító, munkaerőpiac által igényelt szakképzés. Jelentősen megnő a gyakorló helyek iránti igény. A tanulók szülei, a vállalkozások és vállalatok körében széles körű propagandát és felkészítő tevékenységet kell kifejteni, hogy a szakképzés munkahelyi gyakorlati része igazi szakmai tartalommal teljen el. Történjen meg a képzőhelyeken tanulókkal foglalkozók kiválasztása és felkészítése. Kamaránkban elindult a TÁMOP 2.3.4. B-13/1-2013-0001 „Dolgozva tanulj” projekt, mely három részből tevődik össze. A pályázat lényege, hogy a gyakorlati képzőhelyen lévő oktatók módszertanilag és a jogszabályi feltételeknek megfelelően legyenek felkészítve a külső gyakorlati helyszíneken. Ennek érdekében 60 órás módszertani továbbképzést szervez, támogatja a mesteroklevél megszerzését és a gyakornoki programmal összefüggő szolgáltatásokat nyújt. A gyakorlati képzőhelyek számának radikális növelése A szakképzésben bevezetésre kerülő duális képzés jelentős mértékben többszörözi meg a gyakorló helyek iránti igényt. Szükséges, hogy a munkahelyi képzéseken megfelelő számban álljanak rendelkezésre a képzett oktatók, hogy a munkahely tudja biztosítani a szükséges foglalkoztatáshoz a tárgyi feltételeket. A feltételeket a Kamarák kétlépcsős eljárás keretében ellenőrzik és felügyelik, iskolai és szakmai szakértők bevonásával. A képzőhelyek számának növeléséhez népszerűsítésre, a követelmények megismerésére, a tárgyi feltételek kialakításához, javításához támogatásra van szükségek. Ehhez a pályázati programok felhasználása megbízható megoldásnak minősül, hozzáfűzve azt, hogy volumenét növelni szükséges. Átfogó propagandát kell folytatni a munkahelyi képzés széleskörű megismeréséhez, a gyakorlóhelyekkel szemben támasztott követelmények teljesíthetőségéről, a támogatási rendszer bemutatásához.

2012-ben három ellenőrzési időszakban összesen 550 db, 2013-ban két ellenőrzési időszakban 389 db képzőhely ellenőrzését végeztettünk el felkészült szakértőinkkel.

120

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A gyakorlati oktatók folyamatos képzése, képzésük korszerűsítése A tanulók szakmai és általános kompetenciáinak fejlesztése csak abban az esetben reális elvárás, ha a szakképzés tartalmi elemeinek korszerűsítése megvalósul, valamint az ő oktatásukat végző szakoktatók maguk is képesek a modernizált tartalom átadására. Ennek feltétele a gyakorlati oktatók folyamatos továbbképzése, az új technológiák, eljárások és módszerek megismertetése. A gyakorlati oktatók minőségi követelményeknek való megfelelése mellett nem kerülhető meg a szakképzésben dolgozó gyakorlati oktatók létszámával, leterhelhetőségével kapcsolatos kérdés sem. Az elmúlt időszak tükrében elmondható, hogy a gyakorlati oktatók többsége már nyugdíjasként végzi munkáját, megfelelő utánpótlás pedig nem érkezik, hiszen a szakképzés presztízse és a versenyszférában megkereshető bérektől jóval elmaradó fizetések nem vonzóak a fiatal szakemberek számára. Az ő bevonásuk a szakképzésbe a következő időszak egyik legsürgetőbb feladata, amihez a megfelelő anyagi források biztosítása szükséges. Ez a feladat a legsürgetőbb, mert a jelenlegi feltételek mellett már szeptemberben gondot fog okozni a szakemberhiány. Villamos területen (Árpád- Széchenyi) lesz a legnagyobb gond, hiszen ez a terület kiemelten támogatott, illetve ösztöndíjas szakmát is tartalmaz, és hiába támogatjuk ösztöndíjjal a szakmát, ha a szakoktatók hiánya miatt erősen korlátozott lesz a felvehető tanulók száma. A létrehozandó holland modell szerinti TISZK-en belüli rugalmasabb munkaerő-gazdálkodás következtében lehetővé válik a foglalkoztatásnak a képzési struktúrához történő igazítása, az egymást követő eltérő képzési tartalmú tanévek indításához illeszkedő megvalósítása. Ennek következtében a szakmai tárgyakat oktató tanárok a munkaviszony megfelelő kialakítása révén az intézmények közötti rugalmas foglalkoztatás következtében hatékonyabban vehetnek részt a TISZK szakképzési feladatai megvalósításában, azonban ez nem jelenti azt, hogy egyes területeken jelentkező szakember hiányt pótolhatná. A gyakorlati oktatást végzők részére biztosítani kell a folyamatos és rendszeres továbbképzést, a felkészítést a szakmai munkára. Létszámuk növelése mellett törekedni kell a képzési programok, szakmai és vizsgakövetelmények előkészítésbe és a gyakorlati feladatok készítésébe történő bevonásukra. 2015. szeptember 1- jétől a gyakorlati képzőhelyeken mestervizsgával rendelkező gyakorlati oktató vehet részt a tanulók képzésében. A TÁMOP 2.3.4. B-13/1-2013-0001 „Dolgozva tanulj” projekt „A” komponensében a külső képzőhelyeken a szakoktatói feladatokat végző szakemberek módszertani felkészítését, a „B” komponens a mestervizsga megszerzését támogatja. A módszertani felkészítésen résztvevők az új szakképzési törvényben és a kapcsolódó jogszabályokban előírt feladatok ellátásához, a feltételek teljesítéséhez szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalókkal kapcsolatos (pedagógiai, pszichológiai, jogi és szakmódszertani) ismereteket sajátíthatják el. Az Uniós támogatással megszerezhető mestervizsga 20 óra vállalkozásból, 40 óra pedagógiai képzésből, 80 óra szakmai elméletből és 40 óra szakmai gyakorlatból épül fel. A helyi felnőttképzés teljesítményének javítása A felnőttképzés várhatóan jelentős jogszabályi változásokon megy át. A Kamara jelentős szerepet játszott többek között a szakmai tevékenységek erősítésében, úgy, mint az OKJ rendszer felülvizsgálata, szakmagondozás és vizsgáztatás szervezése, a szakmai és vizsgakövetelmények felülvizsgálatában. A megváltozott szerepkörben a felnőttképzés is előtérbe került. Jelentős szerep jut neki a gazdaság 121

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ különböző távú szak-és felnőttképzési igényeinek felmérésében, a felnőttkori pályakorrekciós tevékenység fejlesztésében és az utánpótlást biztosításának prognosztizálásában. Az alapjaiban átalakuló munkahelyi gyakorlati rendszer megváltoztatja pályakezdő fiatalok gyakornoki rendszerben való elhelyezkedésének támogatását, segíti a munkába való visszakerülést, részt vállal az átmeneti foglalkoztatási programban is. A felnőttképzés minőségbiztosítási rendszerének alapja a megfelelő ellenőrzési folyamat kiépítése. Az ellenőrzési rendszerben fontos szerep jut a kamaráknak, amely felügyeli a képzések minőségi követelményeit. Az egész életen át tartó tanulásban fontos szerep jut a karrier programok biztosításának. A felnőttképzők feladata lesz a szakmai előrehaladás, a továbbképzések szervezése is. A megye felnőttképzési rendszere akkor lesz eredményesen és hatékonyan működő, ha az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli képzés tartalmi összehangolását tudjuk biztosítani. Az alapozó szakmai képzést biztosító szakképző intézmények számára legyen nyitott a felnőttképzés szakmaspecifikus szolgáltatása, természetesen más tanulási idővel. Az oktatók szakmaspecifikus képzésében a kamara nyújtson szervező és gondozói segítséget, hogy a szakmai oktatók megismerhessék a termelési gyakorlatot is. Támogatni kell a szoros együttműködés kialakítását a minősített felnőttképzők és a szakmai centrumok között. A felnőttképzés teljesítményét a rendszer pontos felépítésének megismerésével, megismertetésével, a követelmények pontos bemutatásával szükséges növelni. A követelmények teljesítését folyamatosan ellenőrizni kell.

4.7.3 A szakképzési intézményrendszer rugalmasságának növelése A területi igényekhez hangolt képzés kialakítása Ezt a célt kell szolgálnia a köznevelési és szakképzési törvény alapján a KLIK által fenntartott intézményrendszernek. A szakképzés hatékonyságának egyik legfontosabb fokmérője, hogy gyorsan mérje fel a területi igényeket, reagáljon a fejlesztések munkaerő-piaci elvárásaira. Az érzékeny iskola és képzési rendszer olyan kommunikációt alakít ki a munkaerőpiac szereplőivel, hogy a keresletet és a kínálatot is egyformán tudja érzékelni. Ennek mutatói már látszanak, a fejlesztési tervekben melyre a középtávú tervekben már fel lehet készülni, másrészről látszanak a pályakövetési adatokból, hogy hogyan tudnak elhelyezkedni a végzettek. A területfejlesztési koncepciók megfogalmazzák egy-egy térség vonzereje alapján annak fejlesztési irányait. Ezekhez igazítható a képzés területileg meghatározott képzési igénye. A megye sajátossága, hogy kitörési pontként megjelölhető foglalkoztatáshoz szükséges a vállalkozóvá válás, az önfoglalkoztatás és a gazda szemlélet kialakítása. Mindezt a tantárgyi anyagokba illesztve, a személyiség belső követelményévé kell fejleszteni. Az MFKB-k feladata is egybecseng ezekkel a követelményekkel, hogy reagáljanak az igényekre és alakítsák a szakképzés differenciált támogatottságával a képzés struktúráját. A megyén belüli képzéseknél - azzal, hogy megnőtt a képzések gyakorlati ideje - támogatólag léphetnek fel a gyakorlati képzés üzemi, munkahelyi megszervezésével kapcsolatban, ha valamely térségben az jelentősebb létszámmal jelentkezik.

122

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A területi igények megjelenése és képzési rendszerbe kapcsolása mind a munkaadói, mind a képzési oldal fontos szükséglete. Ebben az MFKB és a kamara szerepe fontos összehangoló, közvetítő tényezőt jelent. Ki kell alakítani a helyi igényekhez legjobban megfelelő és reagáló rendszert. A felmérések készítésébe, a javaslatok, rendszerek kialakításába jobban be kell vonni a munkaadói szervezeteket.

A HÍD jellegű programok támogatása Az általános iskolából különböző okok miatt kikerülő tanulási, motivációs, vagy bármely problémákkal küzdő tanulóknak lehetőségük van különböző felzárkóztató programokban részt venni. A helyi szükségletek alapján kialakított, a köznevelési törvényben támogatott programok segítségével bekapcsolhatók, vagy visszavezethetőek a szakképzésbe. Különösen nagy jelentősége van a felzárkóztató programoknak, hiszen az általános iskolából lemorzsolódók száma elég jelentős és a nyolc osztályt végzettek között is sokan vannak, akiknek szükségük van az ilyen programok nyújtotta segítségre. A HÍD jellegű programok támogatása rövidtávon a tanulólétszámok növelése, közép- és hosszútávon a foglalkoztatottság és foglalkoztathatóság fokozása érdekében is szükséges, amihez a már meglévő jogszabályok mellett anyagi forrásokat is biztosítani kell.

A HÍD jellegű programokhoz hasonló célokat tűztek ki az ifjúsági munkanélküliség ellen 2013-ban és 2014-ben indított legfontosabb programok és pályázati lehetőségek, Ifjúsági Garancia Program A cél mintegy 37 ezer 25 év alatti regisztrált fiatal álláskereső aktivizálása komplex segítségnyújtás, képzési, bértámogatási, vállalkozóvá válási támogatás, munkaerőpiaci szolgáltatás nyújtásával. A program vállalja, hogy 4 hónap alatt a fiatal munkanélkülit vagy tanulószerződéses gyakorlati képzésbe vagy gyakornoki programba juttatja be. Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása A konstrukció alapvető célja a mikrovállalkozások indítását tervező fiatalok segítése. A közvetett kezdeményezettek köre a 35 év alatti, más vállalkozásban többségi tulajdonnal nem rendelkező új egyéni vállalkozást vagy mikrovállalkozást indítani tervező természetes személyek. Ez a program is képzéssel indul, az üzleti terv létrehozását megcélozva és tőkejuttatást biztosít. Társ a foglalkoztatásban program A program keretében új innovációs foglalkoztatásra, tranzitfoglalkoztatásra, szakmai támogatásra, foglalkoztatási támogatások megkötésére van lehetőség. Az MFKB további feladata az ilyen típusú programok teljes körű támogatása.

123

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A speciális pedagógus továbbképzések A szakképzésben részt vevő tanulók körében egyre nagyobb a speciális bánásmódot igénylő tanuló. A gyakorlati oktatóknak és a közismereti tárgyakat tanítóknak is egyre nagyobb szüksége van a speciális pedagógiai ismeretek elsajátítására. A szakképzésben különböző feladatokat ellátó szakembereket is fel kell készíteni a szakképzésben egyre inkább teret nyerő speciális pedagógiai feladatok ellátására. Különös figyelmet kell fordítani a fogyatékos, sérült, akadályozott helyzetben lévő, eltérő képességekkel rendelkező fiatalokkal foglalkozók felkészítésére. A velük való foglalkozáshoz akár integrált rendszerben, akár speciális intézményben történik képzésük kiemelt figyelmet kell fordítani a módszertani, pedagógiai, pszichológiai felkészítésre. Támogatni kell a szakképzésben résztvevők eredményes és hatékony módszertani felkészítését speciális foglalkoztatáshoz pedagógiai ismeretekből. Az ilyen szakemberek számára kidolgozásra kerüljenek a megfelelő képzési dokumentumok és tananyagok., valamint továbbképzésükre a megfelelő anyagi források.

Az iskolai szociális munka megerősítése A megye szakképzésében egyre több hátrányos helyzetű körülmények között nevelkedő tanuló van, akik számára teljesítményük eléréséhez szükséges a személyes gondozás. A szociális gondozást végezhetik az iskola pedagógusai és végezhetik a hivatásos szociális munkások is. A gondozás akkor éri el célját, ha nemcsak a tanulók, hanem családjaik segítségére is kiterjed. A tanulók problémáit a helyzetfelméréssel kell kezdeni és tudatosítani kell bennük a közös megoldás lehetőségeit. A közösen kidolgozott program segítheti személyes fejlődésüket és motivációjukat. Az iskolai szociális munka hatékonyságának növelése érdekében fel kell készíteni a pedagógusokat és biztosítani kell a hivatásos szociális munkások részvételét is. Az eredmény mérhető a képzést idő előtt abbahagyók számának csökkenésével. Hosszú távon eredményes lehet a közösségbe való beilleszkedés, a tanulási és motivációs problémák megoldása területén is. A pályaorientáció szerepének növelése, pályakövetés erősítése A közoktatási törvényben megfogalmazott és előírt iskolák közötti átjárhatóság biztosítása a gyakorlatban csak korlátozottan valósul meg. A 9. és 10. évfolyamos pályaorientáció nem hatásos. Az intézmények túlnyomórészt csak a saját szakképzéséhez kapcsolódó orientációs foglalkozásokat szervezik meg. A tapasztalatok szerint az orientációs foglalkozások hatékonysága igen alacsony, ezért a tanulók többsége csak a gyakorlati képzés megkezdése után szembesül a szakma valós követelményeivel, a gazdálkodó szerveztek pedig a gyakorlati képzésre jelentkező tanulók képességeivel. A kamara által kidolgozott egyedülálló pályaválasztási, pályaorientációs program, a fenntartók támogatásával, az iskolák értő közreműködésével került kidolgozásra. A program meghatározott célja a pályaválasztási döntés meghozatalának elősegítése megkönnyítése a következő fórumokon keresztül: A pályaorientációs tevékenység kiemelt céljaként jelenik meg a hiányszakmák bemutatása, az adott térség 124

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ által kínált munkaerő kereslet és gyakorlati képzési lehetőségek megismertetése. Kiemelt szerepet kap továbbá a szervezetek együttműködése adott témában, és a pályaorientációs tevékenységek együttes koordinálása. A pályaorientációs stratégia részeként segíteni kell az intézmények, a pedagógusok pályaválasztási munkáját, a diákok és a szülők pályaválasztását az aktuális irányok és lehetőségek megismertetésével, a munkaerő-piaci felmérések tapasztalataival, eredményeivel, a munkaerőpiac igényeivel, az adott iskolákban oktatott hiányszakmákkal, a pályázati pénzekből kiemelten támogatott szakmákkal, az ösztöndíjjal támogatott szakmákkal, az ösztöndíj rendszerével, a szülőket és diákokat a tanulószerződés intézményeinek lehetőségével, előnyeivel, a keresett, a jó elhelyezkedési és kereseti lehetőséget biztosító szakmákkal. A pályaorientációs tevékenység eredményességét monitorizált adatokkal lehet mérni amelyek részei a pályakövetés rendszerének. Fontos szerep jut a személyes megkeresésnek, az együttműködésben részt vevő iskoláknak, gazdasági szervezeteknek és a kamarának.

2013 óta a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési csoportjában pályaorientációs tanácsadó végzi a koordináló munkát. A pályaorientációs tevékenység sikeres ellátása érdekében együttműködést alakítottunk ki az iskolákkal, a KLIK megyei és tankerületi szerveivel, a gazdálkodókkal, a partnerszervezetekkel. Pályaválasztási klubot üzemeltetünk, ahol a megye általános iskoláinak pedagógusai alkotják a klub tagságát; meghívást kapnak az aktuális időszak érintett gazdálkodói és szakmai kérdésekben kompetens szakértők. 2013-ban összesen több, mint 1700 főt értünk el szülői értekezletek, osztályfőnöki órák, üzem- és tanműhely látogatások, rendezvények, tájékoztatók, és egyeztetések útján.

Mesterképzés szerepe a hatékony gyakorlati képzésben Erősíteni kell a „Mester” fogalom társadalmi elismertségét, javítani kell kommunikációját, tudatosítani kell azt, hogy a mester cím garancia arra, hogy a munka végzője szakmáját értő, kompetens megbízható személy. A mester cím rangjának növelése érdekében - első sorban a mestereket tömörítő szervezeteknek – segíteni kell a cím viselésének és a címmel járó jogosultságok gyakorlásának kidolgozásában. A folyamatos fejlődés biztosítása érdekében be kell vezetni a mester címmel járó jogosultságok megtartásához szükséges, időhöz kötött kredit - rendszert, valamint méltatlanná válás esetén meg kell teremteni a cím megvonásának lehetőségét. Biztosítani kell a mester cím megszerzésének lehetőségét pályázati források-programok létrehozásával, az iparban, kereskedelemben, szolgáltatásban, a gyakorlati szak- és felnőttképzésben kiemelkedő munkát végző szakemberek számára, amelynek speciális feltételeit az adott szakterület szakmai szövetségeinek kell kidolgozni. A mester képzettséget a vállalkozás alapítás és működtetés feltételeként kell meghatározni azokban a szakmákban, ahol az emberi élet, egészség, baleset, vagyon, környezet, a biztonság, az esztétikum, és a műemlékvédelem indokolja. Ki kell szélesíteni a mesterképzettséghez kötött szakmák sorát, biztosítva a mesterlevél megszerzésének feltételeit és annak társadalmi elismertségén keresztül kivívott kiváló minősítést. 125

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A kamara népszerűsítse a mesterképzést, teremtse meg a cím megszerzéséhez szükséges megyei feltételeket és fogja össze a mester címmel rendelkezőket, hogy az országos kezdeményezéshez minél többen csatlakozhassanak. A gyakorlati oktatók között tegye lehetővé azoknak, akik minőségi munkavégzésük és példamutatásuk által megszerezték a mestercímet és vonja be az innovációs tevékenységébe tudásuk és társadalomformáló oktatási munkájukat. Országos pályázati programokkal segítse elő a mesterképzésben résztvevők aktivitását.

A mesterképzés átalakításáról 2013 évben rendelet jelent meg, mely a támogató programok segítségével hatékonyan fejtheti ki szakmai fejlesztő hatását. Felsőoktatási szakképzés szerepe, illeszkedése a szakképzés rendszerébe Felsőfokú szakképzés helyett felsőoktatási szakképzésekre jelentkezhetnek 2013-tól a felvételizők – az új szabályok (pl. a féléves kötelező gyakorlat) miatt több főiskola kénytelen lesz lemondani képzései egy részéről, és gyakorlati helyet is nehezebb lesz találni, mert csak egyetemek és főiskolák indíthatnak felsőoktatási szakképzéseket. A kétéves képzések kikerülnek az Országos Képzési Jegyzékből (OKJ), diploma azonban továbbra sem jár majd értük. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően itthon is a felsőoktatás rendszerébe illesztik ezeket a rövid, gyakorlatorientált, ugyanakkor elméleti tudást is nyújtó oktatási formát. 2013-tól a szakmai gyakorlat rendszere is változik – a hallgatóknak eddig hathetes gyakorlaton kellett részt venniük, szabadon választhatták ki, melyik vállalathoz mennek. A jövőben kötelező lesz egy féléves gyakorlat elvégzése, az intézményeknek ráadásul már most, a szak elfogadtatása során be kell nyújtaniuk a cégekkel kötött megállapodásokat, a gyakorlati programról szóló szándéknyilatkozatokat. A megyében kevés felsőoktatási intézmény van, de a munkahelyek igénylik a felsőfokú, jól felkészült szakembereket. Ezért szükséges a kamarának hathatós segítséget nyújtani a vállalatok közreműködéséhez. A Kamara részéről indokolt kezdeményezni a 6 hónapos gyakorlat ösztönzését, mobilizációjának bevezetését. A felsőoktatásban a jövőben teljes idejű képzés duális képzésként is megszervezhető. Műszaki, informatikai, agrár, természettudományos vagy gazdaságtudományi területen lehet indítani gyakorlatigényes alapképzési szakon, illetve e képzési területhez tartozó mesterképzési szakon. A duális képzés gyakorlatorientált képzés, az egyetemi elméleti időszakot egy gyakorlati, kiegészítő fázis követi a képzésbe bevont vállalatnál, anélkül, hogy az elméleti rész tartalma csökkenne. A gazdaság érdeke, hogy versenyképes, a gazdaságban azonnal hasznosuló diplomát kapjanak a végzős hallgatók. A megyében bővült felsőoktatási intézmények sora az Alba Regia Műszaki Karral, amely elősegíti a gazdaság igényeinek megfelelő műszaki felsőfokú képzés megvalósulását, a munkahelyek által igényelt jól felkészült szakemberek képzését. A Kamarának szükséges hathatós segítséget nyújtani felsőoktatási duális képzés bevezetéséhez a megye felsőfokú intézményeiben, a vállalatok közreműködésének elősegítéséhez. Az MFKB működjön közre a felsőfokú szakképzés, kiemelten a műszaki képzés megerősítésében, a felsőfokú duális képzés elterjesztésében a képző intézmények és a gazdálkodók együttműködésének fokozásával. Segítse a felsőfokú intézményeknek a hazai gazdaságba való 126

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ integrálását, az üzleti szférával való kapcsolatát, a képzéshez szükséges szakemberek továbbképzését. Vállaljon fokozott közvetítői szerepet a felsőfokú szakképzésnek, a duális képzésnek, a gazdaságitársadalmi elvárásokhoz való közelítésében. Iskolarendszeren kívüli szakképzés EU-s és hazai finanszírozású képzések keretében folytatott képzések munkaerő-piaci relevanciája Az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszere támogatja és előmozdítja az általános oktatást, a szakoktatást-és képzést és a felsőoktatást lefedő, átfogó nemzeti képesítési keretrendszerek bevezetését, melyekhez a tanulási eredmények szolgálnak alapul. Azzal, hogy a hangsúly az inputorientált tanulási folyamatról átkerül a tanulási eredményekre, e keretek lehetőséget adnak az egész életen át tartó tanulásra, és segítenek a munkaerő-piaci igényeknek való jobb megfelelés elérésében. Az országok többségében az inputorientált tanulási folyamatokról a tanulási eredmények irányába történő hangsúlyeltolódás a szakpolitikákban és a gyakorlatban is egyértelműen tapasztalható; A tagállamok egyre inkább azon a véleményen vannak, hogy az uniós eszközök támogatni tudják az átlátható, átjárható, rugalmas és beszámítható tagállami képesítési rendszereket. Jelenleg azonban nem mindegyik uniós eszköz esetében élnek a benne rejlő minden lehetőséggel. Annak ellenére, hogy kialakulóban van az oktatás és képzés európai térsége, a szakképzésben tovább kell erősíteni a tanulmányi mobilitást. El kell érni, hogy azokban a képesítésekben, amelyekben az Európai Képesítési Keretrendszer követelményeinek megfelel az adott szakmai képesítés a részt vevő kapja meg a nemzetközi elismerésről szóló bizonyítványt is. Ebben a képzők között a tájékoztató tevékenységet erősíteni kell. Növelni szükséges a szakképesítések EU-s rendszerbe illesztését.

Az iskolarendszerű képzésben az elmúlt évben több, olyan központi kiírású pályázat jelent meg, amely támogatta a nyelvi és informatikai képzéseket. A kiírás értelmében elsősorban országos hálózattal rendelkező vállalkozások jutottak megrendeléshez. A megyei vállalkozások csak úgy tudtak csatlakozni, ezen programokhoz, hogy alvállalkozói feladatokat láttak el. Az együttműködés az adatszolgáltatásban, közös szempontrendszerű adatbázisok létrehozása Az együttműködésben részt vevő intézményeknek az egymás tevékenységét, tájékoztatását szolgáló adatbázis kialakításában feltáró és elemző munkával ki kell alakítani azt az adatbázist, amelyet egységesen használva a munkaerőpiac és a képzés támogatását naprakészen és hatékonyan tudják végezni. Olyan munkacsoportot kell létrehozni, amely feltárja azokat a kezelendő adatokat és rendszer elemeket, amelyek szolgálják az intézményeket a szakképzési intézményrendszer hatékonyabbá tételében.

127

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 4.7.4 A szakképzés finanszírozhatóságának biztosítása Az NFA képzési alaprészből nyújtott támogatások felhasználása A szakképzési koncepció megvalósításához természetesen elengedhetetlen a szükséges erőforrások biztosítása. A személyi feltételek biztosításához és annak kötelező továbbképzéséhez költségvetési finanszírozás szükséges. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészének az éves költségvetési törvényben meghatározott „Szakképzési és felnőttképzési támogatások” elnevezésű eredeti kiadási előirányzata tartalmazza a Kormány döntésén alapuló, az 50 főnél többet foglalkoztatóknak tanműhely létrehozására és fenntartására, bővítésére, a szakképzéssel. Tartalmazza a felnőttképzéssel összefüggő, központi program teljesítésére szolgáló keretösszeget, a hozzájárulásra nem kötelezett, a szakképzésről szóló törvény szerint tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szerv, szervezet normatív támogatását szolgáló keretösszeget, a szakiskola szakképzési évfolyamán, az első szakképesítésre felkészítő, nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, tanulói jogviszonyban lévő, hiány-szakképesítést tanulókat megillető - a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló kormányrendeletben meghatározott - szakiskolai tanulmányi ösztöndíj és az ezzel összefüggésben felmerült költségek támogatására a költségvetési évre megállapított keretösszeget. Tartalmazza továbbá a költségvetési törvény által előírt európai uniós társfinanszírozási kötelezettség keretében a szakképzési és felnőttképzési intézkedésekre biztosított keretösszeget, a decentralizált keretösszeget és a központi keretösszeget. A képzési alaprészből nyújtott támogatások esetén a legfontosabb, hogy a rendelkezésre álló források felhasználása lehetőleg teljes mértékű legyen, azokból a képző intézmények és a gyakorlati képzést végző gazdálkodó szervezetek is részesüljenek. Emellett amennyire lehetséges a pályázati kiírások elkészítéséhez a területi fejlesztési terveknek, elképzeléseknek megfelelő javaslatokat kell kialakítani, melyek segítik a koncepcióban felvázolt célok teljesülését. A kamara érvényesítse javaslatait a pályázati kiírások terület specifikus meghatározásánál. Ennek megfelelően a megyei képzési irányokra és beiskolázási arányokra vonatkozó elképzelések is eredményesebben realizálhatóak. A szakképzéshez kapcsolódó hazai és EU-s források feltérképezése A tárgyi feltételek biztosításához és folyamatos fejlesztéséhez a szakképzési alap és különböző pályázati források szolgálhatnak. A szakképzés szereplőinek törekedniük kell arra, hogy minden rendelkezésre álló forrás felhasználásra kerüljön a megyei szakképzés fejlesztése érdekében. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség folyamatosan jelenteti meg pályázatait, melyek illeszkednek az Európa Unió által megfogalmazott irányelvekhez és az Új Széchenyi Tervben kerültek megfogalmazásra a hét kitörési pontban megjelenítve. A szakképzés szereplőinek közös felelősséget kell vállalniuk, a pályázati lehetőségek feltárása és kiaknázása terén, hogy a szakképzés a megye gazdaságának fejlődéséhez meghatározó mértékben hozzájáruljon. Az MFKB a kamarán keresztül tájékoztassa a gazdálkodókat, az intézményeket és azok fenntartóit a pályázatok kiírásáról és nyújtson segítséget azok megírásában.

128

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A szakképzés komplex erőforrástérképének megrajzolása A szakképzés minőségi működésének fontos része a finanszírozás. Ezen kívül szükséges, hogy ismerje azokat a támogatásokat, melyeket a társadalom különböző szervezetei, a vállalatok tudnak nyújtani anyagi és szellemi erőforrás tekintetében. Átgondolandó, hogy azok a szellemi erők és innovatív gondolatok hogyan építhetők be a rendszer elemeként. Az anyagi források tekintetében is érdemes figyelemmel lenni a vállaltoknál keletkező melléktermékek és ott hulladékként kezelendő anyagok további felhasználhatóságára. A megyei szakképzésfejlesztéssel megbízott szervezet (MFKB) teremtse meg az összhangot a szakképzésbe beáramló források között, támogatandó szakmák, és területek szempontjából. A források felhasználásának hatékonyabbá tétele a feladatellátás volumenéhez illeszkedő intézményhálózat üzemeltetése A jelen helyzetben a rendelkezésre álló lehetőségek szűkösnek mondhatóak, de inkább a széttagoltság a jellemző, felhasználtsága nem pontosan követhető. A források felhasználása különböző elvek alapján, sokszor párhuzamosan és nem kellő mértékben ellenőrzötten történik. A szakképzési feladatok megoldásában az intézmények a létszám növelésében és nem elsősorban a minőségi oktatásban és a foglalkoztatás erősítésében érdekeltek. Szükséges az intézmények kapacitásának pontos felmérése, mind a tanulók elhelyezése, mind a személyi állomány tekintetében. Az intézmények ma kemény harcot folytatnak a humánerőforrások, a tanuló létszámok megtartásáért miközben a beiskolázható létszám több mint negyedével csökkent az elmúlt évtizedben. Régen húzódó, ma már nem halasztható feladata a valóságos szakképzési igények felmérésével, az optimális intézményszám kialakítása. Kimutatás az intézményi képzések kihasználtságáról, igénybevevők számáról. Az egyes intézményegységek működéséről rendszeres költségkimutatás készítése. Az optimális forráselosztás beállítása. Minőségi, hatékonysági és eredményességbeli mutatókat kell meghatározni, amelyek alkalmazásával szükséges mérni az intézményeket. Meg kell teremteni a források hatékony felhasználásának lehetőségét. Az intézményhálózat működését e fenti elvek alapján kell megszervezni. A képzési kínálat koncentrációja A szakoktatás területén az oktatási kapacitás túlméretezett mind a pedagógusokhoz, mint a tantermekhez, szaktantermekhez, a tanulólétszámhoz képest. Az iskolák versenyezni kényszerülnek a tanulókért, az intézmények olyan szakokon indítanak képzést, ahol biztos a nagyarányú érdeklődés és háttérbe szorulnak a munkaerő-piac igényeit kielégítő, kevésbé divatos képzések. Mindez az oktatás minőségének rohamos visszaesésével, illetve a munkaerő-piaci kereslet és kínálat eltávolodásával jár. A meglévő párhuzamosságok kiküszöbölésével, a munkaerő-piaci kereslet és kínálat összehangolásával érhető el a képzések hatékonyabb finanszírozása. A csökkenő tanulólétszámhoz igazodva a közoktatás kapacitásait át kell szervezni, de úgy, hogy a koncentráltabb iskolaszerkezet 129

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ révén az oktatás minőségi (szakmai és pedagógiai) színvonala emelkedjen. Meg kell határozni azt az intézményrendszert, amely megfelelő területi bontásban, mennyiségben és szakmaszerkezetben képes kielégíteni a megyei szakképzési igényeket. A megye minden jelentősebb városában van a szakképző intézmények mellett kollégiumi elhelyezési lehetőség. Így a megyéből egy területre koncentrált szakmai képzésnél a távol lakó tanulók számára a kollégiumi ellátás biztosítható. A jelenlegi szabályok alapján a kollégiumi lakhatás igénybevétele térítésmentes. Az étkezésért a nyersanyagnorma költségét kell megfizetni, de a szociálisan rászorulók kedvezményben részesülnek. A képzési kínálat ésszerűsítése, a párhuzamos képzések megszüntetése szakmai minőségi szempontok alapján. Fontos feladat az intézmények EU-s programban való részvételét és a földrajzi viszonyokat, valamint a kollégiumok meglétét. Területi képzési térkép kialakítása szükséges. Az MFKB által a szakképzési irányok és arányok meghatározása és a képzések annak szempontjai szerinti indítása. Szakképzési megállapodások kötésének szorgalmazása. A jelenlegi kapacitások strukturáltabb és oktatásgazdaságilag hatékonyabb kihasználása A profiltisztítás és a rugalmasabb foglalkoztatás eredményeként megszűnnek a többszörös finanszírozásból eredő anomáliák, emellett az indokolatlan kiadások csökkentése következtében hosszútávon jelentős költség-megtakarítás érhető el a szakmai feladatok veszélyeztetése nélkül. Ennek szükséges, de korántsem figyelmen kívül hagyható velejárója bizonyos szakképesítések, osztályok jövőbeli megszüntetése, kapacitások, felesleges és költséges tanműhelyek átszervezése, racionalizálása. A fentiekhez mindenképpen szükséges egy egységes szerkezetű kapacitástérkép kialakítása. Az adatbázis egységes szerkezetben mutatná be az adott intézmény humán és eszköz kapacitását, finanszírozási forrásait, a rendelkezésére álló eszközök felsorolását. A rendelkezésre álló kapacitásokat hasznosítani kell a felnőttképzés területén, növelni kell a felnőttképzés hatékonyságát. Az átalakítások során nem hagyhatjuk figyelmen kívül a Térségi Integrált Szakképző Központokkal (TISZK) kapcsolatos tapasztalatokat. A megyében három TISZK alakult a megyei fenntartású intézményekből 3-3 intézménnyel és egy a megyeszékhely szakképző intézményeiből. A megalakulásnál érzékelhető volt a jogi kényszer: létre kell hozni. Ez rá is nyomta a bélyegét az egész rendszerre. A célkitűzésekből alig valósult meg valami, így: nem valósult meg tényleges együttműködés nem valósulhat meg feladat átcsoportosítás tényleges együttműködés a tagok között, mert nincs közös képzési terület (Pannon TISZK)

130

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A TISZK rendszer átalakítása elengedhetetlen, melynek során létre kell jönnie: - a tényleges profiltisztításnak, - az elaprózott képzés megszüntetésének, - a képzéshez szükséges technológiák koncentrálásának, - a munkaerő hatékony átcsoportosításának, - költséghatékonyabb működésnek, - az egységes irányításnak, mely megszünteti a tagok között érdekellentétet. - rokon, vagy egy szakmacsoportba tartozó szakmák koncentrálása magasabb képzési színvonalat tesz lehetővé - kisebb tanműhelyek új funkciókkal való ellátása (pályaorientáció). A megvalósítás érdekében: - adatbázis készítése a rendelkezésre álló szakmai oktatáshoz szükséges humán

erőforrásról.

- adatbázis készítése a rendelkezésre álló eszköz kapacitásról. - eszközök állapotfelmérése a képzési kapacitás területén, intézményi szinten. - a rendelkezésre álló képzési potenciál kihasználtságának közelítése a lehetséges legmagasabb szinthez - a rendelkezésre álló eszközök, humán és a kapcsolati tőke felhasználásának támogatása felnőttképzés, és támogatott képzések területén

a

- a felnőttképzés szerkezetének felmérése, a mutatkozó kínálati rések feltöltése

4.7.5 A gazdasági kamarák, munkaadó szervezetek, érdekvédelmi szervezetek részvétele a szakképzési feladatok megfogalmazásában

A kis- és középvállalkozások szempontjából

együttműködésének

megszervezése

szakképzési

igények

A koncepció megvalósítása érdekében a szakképzésben résztvevőknek szorosan együtt kell működnie. A kamara szerepe felértékelődött és megnőtt a szakképzés átalakításával összefüggésben, mely szerepnek megfelelni kiemelt és felelősségteljes feladat. Az oktatási intézmények, a vállalkozások, a gyakorlati képzéssel foglakozók egyre többet fordulnak kérdéseikkel és problémáikkal a kamara képviselőihez, segítségüket kérve a nem könnyű problémák megoldásában. Nagyon fontos a hatékony együttműködés kialakítása az érintettekkel, mely szinte napi kapcsolattartást, együtt-gondolkodást, „együtt-lélegzést” jelent. Figyelemmel kell lenni a kis- és középvállalkozások helyzetére, tekintettel arra, hogy talán kevésbé hatékonyan tudják érdekeiket képviselni, mint a „nagyvállalatok”. Tekintettel arra, hogy a kormányzati politika kiemelt célja a foglakoztatás bővítése, különös figyelmet kell fordítani a duális szakképzés hangsúlyozására, növelni kell a tanulószerződések, a gyakorlati képzésben szerepet vállaló vállalkozások számát. Mindezekkel összhangban kiemelt fontosságú a szakmai és vizsgakövetelmények felülvizsgálata (módosítása, karbantartása), tekintettel a gyakorlati képzés szerepének növelésére. 131


A kamara szervezze meg azokat az informális fórumokat, ahol közösen tudják egymást tájékoztatni a szakképzést érintő valamennyi kérdésről. Folyamatosan tájékoztassa a résztvevőket a szakképzés állapotáról a végrehajtott és végrehajtandó feladatokról. A szakmai követelményrendszer átalakítása A Kamara a Kormánnyal kötött megállapodás alapján az átalakított OKJ megújításaként végzi a szakmai követelmények átdolgozását. Alapvető változás a gyakorlati óraszámok növelése. A szakmai záróvizsgáztatásban fontos az értékelések és mérések előtérbe helyezése, ehhez kapcsolódóan a záróvizsgák idejének csökkenése, az OKJ rendszer egyszerűsítése, és meghatározó a gazdálkodó szervezetek érdekeltségének növelése. A cél a gyakorlati életbe, a termelésbe integrált szakképzés megvalósítása. Az eddigi modulokat át kell rendezni a szakmai tudás méréséhez, a szintvizsgát be kell számítani a záróvizsgába, amely lényegesen egyszerűbb lesz, s rövidebb ideig tart, mint eddig. Ugyanakkor mindez nem jelenti azt, hogy kevesebbet várnak el a tanuló fiataloktól és a pedagógusoktól, hiszen szakmai szempontok alapján mérik az úgynevezett input es output pontokat. Mindehhez kérik a vállalkozások támogatását is, hiszen e nélkül nem jöhet létre tényleges gyakorlati képzés. Az is látható, hogy a változások megvalósításához anyagi támogatásra van szükség. Ezen túl a vállalatok meghatározó szerepet játszanak abban, hogy milyen szakemberek kerülnek ki a munkaerőpiacra, amely hozzájárul gazdaságunk fejlődéséhez, ezzel együtt a vállalkozások helyzetének javításához is. A Kamara működjön közre abban, hogy feltárva a szakmákban jól teljesítő pedagógusokat és oktatókat aktívan vegyen részt a követelményrendszer átdolgozásában, hogy a munkahelyek követelményei hangsúlyosabban tudjanak megjelenni. Fejlesztési irányvonalak meghatározása A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara koncepció céljai között pontosan megfogalmazta a fejlesztés irányait. Ezeket figyelembe véve a területi kamara átgondolja és pontosítja a saját céljait, konkretizálja a feladatokat és nyilvánosságra hozza azt. A fejlesztés helyi irányvonalai jelenjenek meg a kamarai tervekben és az MFKB megtárgyalva tűzze stratégiai céljai és feladatai közé.

4.7.6 Az információs rendszerek kiépítése

Adatbázis létrehozása a régió szakképzőiről (iskolarendszerű, iskolarendszeren kívüli) A Kamara új típusú szak- és felnőttképzési feladatainak ellátása feltételezi az átvállalt feladatok 132

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ egységes, azonos szintű ellátását. Biztosítani kell az átvett állami feladatok egységes végrehajtásának feltételeit, mind központi, mind területi szinten, ami a jelenlegi rendszer áttekintését, megerősítését igényli. A működő kamarai információs rendszert nyitottá kell tenni a képző intézmények és gazdálkodó szervezetek felé és olyan információkkal kell feltölteni, amelyeket a minden nap rendszeresen használnak és a kommunikációjuk fő csatornája lehet. Olyan nyitott adatbázissá kell bővíteni a kamara meglévő információs rendszerét, amely szolgálja a szakképzés teljes fejlesztését, folyamatosan aktuális adatokkal rendelkezik a képzés egész folyamatáról.

Pályakövetési rendszer felhasználása a tervezésnél A pályakövetési rendszer a képzésekről és az egyénekről gyűjtött adatok lekérdezhetőségével, valamint a képzések színvonalára és a munkahelyi beválásra vonatkozó munkáltatói és munkavállalói vélemények visszacsatolásával erősítheti a társadalom minden csoportjának és tagjának munkaerő-piaci helyzetét. Pontosabb képet közvetít a szakmák a gazdaság által történő megítéléséről, a képzések szerkezetének és összetevőinek munkaerő-piaci értékeléséről. Valamennyi munkaerő-piaci szereplő egységesen és ugyanazzal a jelentéstartalommal értelmezheti a rendszerből lekérdezhető adatokat, melyek felhasználása így hatékonyabbá válik. Az egyes szakmákra vonatkozó munkáltatói elvárásoknak a képző intézmények felé történő folyamatos továbbításával nő a szakképzés színvonala, gazdaságosabbá válik finanszírozása és összességében eredményesebbé válik a szakképzés. A pályakövetési rendszer pontos adatokat szolgáltasson szakképzés és fejlesztés folyamatártól, melyek aktuálisan beépítésre kerüljenek a tervezésnél.

Munkaadók igényeinek felméréséből kapott adatok figyelembevétele a döntés előkészítésénél A munkaadók több szinten és több intézmény felé szolgáltatnak adatokat a munkaerőpiacról és a szakmai követelményekről. Ezen adatokat rendszerbe kell foglalni és meg kell határozni, hogy melyeket hol tudják a leghatékonyabban hasznosítani és felhasználni. A döntések előkészítéséhez több szempontú gondolkodás és mátrix szemlélet kell. A munkaadók felmérései épüljenek be a döntés előkészítésébe, mint a munkaerő-piac egyik legfontosabb követelménye.

133


134


5

Javaslat a középtávú megyei képzési irányok kialakítására A koncepció feladata, hogy a szakképzés szereplői számára iránymutatást adjon arra vonatkozóan, hogy a megyei sajátosságokat, a gazdasági igényeket figyelembe véve a megye gazdasági fejlődését elősegítő minél optimálisabb szakmaszerkezet alakuljon ki a szakképzésben. Természetesen sok tényező van befolyással arra, hogy egyrészt a megyei gazdasági igények kielégítésére alkalmas képzési kínálat alakuljon ki, másrészt, hogy a tanulók is ezeket a szakmákat válasszák. A bizottság valamennyi szakképesítés és ágazati kategória vonatkozásában azonos szempontrendszer alapján hozta meg döntését. Figyelembe vette a munkaerő-piaci igényt, - benne a hiányszakmák, a túlképzés és a fenntartó képzés lehetőségeit -,a gazdaság igényét, a szakképző iskolák, gyakorlati képzőhelyek kapacitását, a jelentkezők arányát és a várható fejlesztések munkaerő szükségletét. A koncepciónak ebben a fejezetében felsorolásra kerülnek azok a megyére vonatkozó konkrét javaslatok, melyek segíthetik a szakképzéstervezést. A szakmákkal, szakmacsoportokkal kapcsolatos javaslatok:  A megye hagyományaira, sajátosságaira, lehetőségeire alapozva szükséges az Gépészet (5.), az Elektrotechnika- elektronika (6.), szakmacsoportok tekintetében a jelenlegi tanulói létszámok szinten tartása vagy növelése, ezzel párhuzamosan a tanulószerződések, gyakorlati képzőhelyek számának emelése.  A Vegyipar (8.) szakmacsoport kiemelését az teszi szükségessé, hogy, több műanyag és gumiipari cég működése kezdődött meg a megyében, szükséges annak környezetvédelmi funkciójának erősítése.  Hazánkra, így Fejér megyére is egyre inkább jellemző a társadalom elöregedése, az ezzel kapcsolatos kihívásokra a szakképzésnek is megfelelő válaszokat kell találnia, ezért fontos az Egészségügy (1.) szakmacsoport képzésének támogatása, azok népszerűsítése, főleg a jelentős hiánnyal jellemezhető szakképesítések (pl.: Ápoló/Gyakorló ápoló, Ápolási asszisztens) tekintetében,  A turisztika Magyarország gazdaságának egyik meghatározó ágazata, az arra vonatkozó fejlesztések, elképzelések, valamint Fejér megye kedvező földrajzi adottságai alapján a Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció (17.), a Vendéglátás-turisztika (18.) szakmacsoportba tartozó szakképesítések esetében a jelenlegi tanulói létszámok szinten tartása célszerű, azonban a szakképesítések közötti arányok átgondolása szükséges (például a szakács, cukrász szakképesítés megyei összlétszámának csökkentése más ebbe a szakmacsoportba tartozó szakképesítések javára),  A Szociális szolgáltatások (2.) szakmacsoportba tartozó szakképesítések esetében a szakmák közötti arányok újragondolása indokolt, főleg a megyei szinten jelentős létszámmal bíró Szociális gondozó és ápoló szakképesítés vonatkozásában, annak ellenére, hogy a szakképesítés az elmúlt esztendőkben az ösztöndíjjal támogatott szakképesítések közé tartozott,  Az Építészet (9.), Faipar (11.) szakmacsoportok esetében a jelenleg elhanyagolható létszámokkal rendelkező (pl.: Ács, Bádogos, Tetőfedő) szakképesítések támogatása, a tanulószerződések számának növelése, amivel összefüggésben a szakmák oktatására alkalmas gyakorlati képzőhelyek bővítésének is meg kell valósulnia.  A Közlekedés (13), szakmacsoport a megyébe települt és települni készülő, a fejlesztési tervekben szereplő irányok munkaerő igényt jeleznek előre.

135

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ  A megye déli területe nagyon jó mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik. Fejlesztésük az élelmiszeripar és feldolgozóipar vonatkozásában is fejleszthető. Az Élelmiszeripar (21.), a Mezőgazdaság (20.) támogatottsága a fenti szempontok alapján indokolt.  A megye adottsága indokolja a Környezetvédelem-vízgazdálkodás (14.) szakmacsoport támogatását is.  A megye adottságai indokolják a Közgazdaság (15.), Ügyvitel (16.) és Informatika (7.) szakmacsoport képzések szinten tartását.  A koncepcióba beépítésre került az idő közben elkészült Fejér megye településfejlesztési programja, Székesfehérvár és Dunaújváros integrált területfejlesztési stratégiája, elfogadásra került a Foglalkozást Segítő Partnerség Programja, A munkaerő vonzóképességének erősítéséhez szükséges infrastruktúra ( lakókörnyezet) megteremtése projekt, melynek megvalósításában az MFKB-nak is kiemelkedő feladatai vannak.

136


Mellékletek

137

1 .sz. melléklet Szakiskolákban oktatott OKJ szakmák tanulói létszámadatai Fejér megyében

Szakképzési terület

Szakmacsoport

Szakma

Összesen Agrár Agrár Agrár Agrár Agrár Agrár Agrár Agrár Agrár

Élelmiszeripar Élelmiszeripar Élelmiszeripar Élelmiszeripar Élelmiszeripar Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság

Agrár

Mezőgazdaság

Agrár

Mezőgazdaság

Édesipari termékgyártó Húsipari termékgyártó Pék Pék-cukrász Tejtermékgyártó Általános állattenyésztő Dísznövénykertész Gazda Lótartó és -tenyésztő Mezőgazdasági gépszerelő, gépjavító Növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó Zöldségtermesztő

Agrár Gazdaságiszolgáltatási Gazdaságiszolgáltatási Gazdaságiszolgáltatási Gazdaságiszolgáltatási Gazdaságiszolgáltatási Gazdaságiszolgáltatási Gazdaságiszolgáltatási Gazdaságiszolgáltatási Gazdaságiszolgáltatási Gazdaságiszolgáltatási

Mezőgazdaság KereskedelemÉlelmiszer- és vegyiáru marketing, üzleti eladó adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti Kereskedelmi ügyintéző adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti Kereskedő adminisztráció KereskedelemLogisztikai műszaki marketing, üzleti menedzserasszisztens adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti Logisztikai ügyintéző adminisztráció KereskedelemMarketing- és marketing, üzleti reklámügyintéző adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti Műszakicikk eladó adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti Ruházati eladó adminisztráció

A tanulók száma állami magán egyházi fenntartásban működő összesen intézményben 3144 0 992 4136 27 0 0 27 55 0 0 55 45 0 37 82 77 0 0 77 46 0 0 46 0 0 51 51 19 0 0 19 53 0 0 53 44 0 0 44 109

0

0

109

45

0

0

45

0

0

25

25

215

0

0

215

0

0

0

0

18

0

0

18

0

0

45

45

26

0

0

26

0

0

14

14

12

0

0

12

44

0

0

44

Ügyvitel

Irodai asszisztens

0

0

10

10

Ügyvitel

Ügyintéző titkár

0

0

0

0

138



Szakmacsoport

Gazdaságiszolgáltatási Gazdaságiszolgáltatási Gazdaságiszolgáltatási Gazdaságiszolgáltatási Gazdaságiszolgáltatási Gazdaságiszolgáltatási Humán

Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátásidegenforgalom Egészségügy

Humán

Egészségügy

Műszaki Műszaki Műszaki Műszaki Műszaki Műszaki Műszaki

Egyéb szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Művészet, közművelődés, kommunikáció Szociális szolgáltatások Elektrotechnikaelektronika Elektrotechnikaelektronika Elektrotechnikaelektronika Elektrotechnikaelektronika Elektrotechnikaelektronika Elektrotechnikaelektronika Építészet Építészet Építészet Építészet Faipar Faipar Gépészet

Műszaki

Gépészet

Humán Humán Humán Humán Humán Műszaki Műszaki Műszaki Műszaki Műszaki Műszaki

Szakma

A tanulók száma állami magán egyházi fenntartásban működő összesen intézményben

Cukrász

83

0

108

191

Falusi vendéglátó

0

0

41

41

Panziós, falusi vendéglátó

45

0

0

45

Pincér

141

0

157

298

Szakács

194

0

214

408

Vendéglős

57

0

0

57

Ápolási asszisztens Fogtechnikus és fülilleszték-készítő Fényképész és fotótermék-kereskedő

8

0

0

8

0

0

8

8

0

0

8

8

Fodrász

66

0

74

140

Kozmetikus

0

0

35

35

Fazekas

0

0

28

28


24

0

34

58

Automatikai műszerész

22

0

0

22

Elektromos gép- és készülékszerelő

20

0

0

20

Elektronikai műszerész

23

0

0

23

Elektronikai technikus

28

0

0

28

Erősáramú elektrotechnikus

32

0

0

32

Villanyszerelő

166

0

0

166

Ács, állványozó Burkoló Festő, mázoló, tapétázó Kőműves Bútorasztalos Kárpitos Épületgépész technikus Gázfogyasztóberendezés- és

76 36 56 88 142 36 25

0 0 0 0 0 0 0

0 42 19 24 0 0 0

76 78 75 112 142 36 25

24

0

0

24

139



Szakmacsoport

Műszaki Műszaki Műszaki

Gépészet Gépészet Gépészet

Műszaki

Gépészet

Műszaki

Gépészet


Gépészet Gépészet Könnyűipar Könnyűipar Könnyűipar Könnyűipar Közlekedés

Műszaki

Közlekedés

Műszaki Műszaki

Közlekedés Közlekedés

Szakma csőhálózat-szerelő Gépi forgácsoló Géplakatos Hegesztő Központifűtés- és csőhálózat-szerelő Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő Szerkezetlakatos Szerszámkészítő Bőrdíszműves Férfiszabó Női szabó Nőiruha-készítő Autószerelő Gépjárműkarosszériakészítő, javító Járműfényező Karosszérialakatos

A tanulók száma állami magán egyházi fenntartásban működő összesen intézményben 171 125 112

0 0 0

0 0 0

171 125 112

57

0

0

57

69

0

0

69

74 74 13 37 43 0 20

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 18 0

74 74 13 37 43 18 20

67

0

0

67

16 39

0 0

0 0

16 39

(Forrás: KIRSTAT 2012.)

140

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2. sz. melléklet Szakképző iskolákban oktatott OKJ szakmák tanulói létszámadatai Fejér megyében 2013-as adatok Szakképzési terület

Szakmacsoport

Szakma


Összesen Agrár

Élelmiszeripar

Agrár Agrár Agrár Agrár

Élelmiszeripar Élelmiszeripar Élelmiszeripar Élelmiszeripar

Agrár

Élelmiszeripar

Agrár

Mezőgazdaság

Agrár Agrár Agrár

Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság

Agrár

Mezőgazdaság

Agrár

Mezőgazdaság

Agrár

Mezőgazdaság Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelem-

Gazdaságiszolgáltatási Gazdaságiszolgáltatási Gazdaságiszolgáltatási Gazdaságiszolgáltatási Gazdaságiszolgáltatási Gazdaságiszolgáltatási Gazdasági-

Édesipari termékgyártó Húsipari termékgyártó Pék Pék-cukrász Tejtermékgyártó Sütő- és cukrászipari technikus Általános állattenyésztő Dísznövénykertész Gazda Lótartó és -tenyésztő Mezőgazdasági gépszerelő, gépjavító Növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó Zöldségtermesztő

68

0

0

68

67 84 77 15

0 0 0 0

0 0 0 0

67 84 77 15

17

0

0

17

0

6

0

6

23 90 31

0 20 29

0 0 0

23 110 60

40

0

0

40

0

0

0

0

5

0

0

5

Élelmiszer- és vegyiáru eladó

243

0

0

243

Kereskedelmi ügyintéző

0

0

0

0

Kereskedő

16

20

0

36

Logisztikai műszaki menedzserasszisztens

0

161

0

161

Logisztikai ügyintéző

204

201

0

405

Marketing- és reklámügyintéző

0

0

0

0

Műszakicikk eladó

13

0

0

13

141


Szakképzési terület szolgáltatási Gazdaságiszolgáltatási Gazdaságiszolgáltatási Gazdaságiszolgáltatási Gazdaságiszolgáltatási Gazdaságiszolgáltatási Gazdaságiszolgáltatási Gazdaságiszolgáltatási Gazdaságiszolgáltatási Gazdaságiszolgáltatási Gazdaságiszolgáltatási Humán Humán Humán Humán Humán Humán Humán

Humán

Humán Humán

Szakmacsoport marketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció

Szakma


Ruházati eladó

29

0

0

29

Ügyvitel

Irodai asszisztens

0

0

0

0

Ügyvitel


17

11

0

28

Ügyvitel

Számítógépes adatrögzítő

11

17

0

28

Cukrász

147

65

0

212


48

0

0

48


41

0

0

41

Pincér

188

73

0

261

Szakács

259

86

0

345

Vendéglős

65

0

0

65

0

0

0

0

0

0

0

0

0

17

0

17

0

6

0

6

57 9

32 10

0 0

89 19

0

0

0

0

0

9

0

9

5

41

0

46

0

14

0

14

Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátásidegenforgalom Egészségügy

Ápolási asszisztens Fogtechnikus és Egészségügy fülilleszték-készítő Gyógy és Egészségügy sportmasszőr Fényképész és Egyéb szolgáltatások fotótermék-kereskedő Egyéb szolgáltatások Fodrász Egyéb szolgáltatások Kozmetikus Művészet, közművelődés, Fazekas kommunikáció Művészet, közművelődés, Festő-általános festő kommunikáció Művészet, Grafikus-alkalmazott közművelődés, grafikus kommunikáció Művészet, Jazz énekes 142



Szakmacsoport

Műszaki Műszaki

közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Szociális szolgáltatások Elektrotechnikaelektronika Elektrotechnikaelektronika Elektrotechnikaelektronika Elektrotechnikaelektronika Elektrotechnikaelektronika Elektrotechnikaelektronika Építészet Építészet

Műszaki

Építészet


Építészet Faipar Faipar

Műszaki

Gépészet

Műszaki

Gépészet

Humán

Humán

Humán

Humán

Humán Humán Műszaki Műszaki Műszaki Műszaki Műszaki Műszaki

Szakma


Jazz zenész

0

28

0

28

Kortárs moderntáncos

0

27

0

27

Mozgóképi animációkészítő

0

29

0

29

Szobrász-bronzműves és szoboröntő

0

11

0

11

Szórakoztató zenész

0

16

0

16

32

136

0

168

0

0

0

0

26

0

0

26

39

0

0

39


25

0

0

25

Erősáramú elektrotechnikus

21

0

0

21

Villanyszerelő

170

0

0

170

Ács, állványozó Burkoló Festő, mázoló, tapétázó Kőműves Bútorasztalos Kárpitos Épületgépész technikus Gázfogyasztóberendezés- és

79 27

0 37

0 0

79 64

80

0

0

80

129 61 31

0 0 0

0 0 0

129 61 31

39

0

0

39

0

0

0

0

Szociális gondozó és ápoló * Automatikai műszerész Elektromos gép- és készülékszerelő Elektronikai műszerész

143



Szakmacsoport



Műszaki

Gépészet

Műszaki

Gépészet



Műszaki

Közlekedés

Műszaki Műszaki


Szakma csőhálózat-szerelő Gépi forgácsoló Géplakatos Hegesztő Központifűtés- és csőhálózat-szerelő Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő Szerkezetlakatos Szerszámkészítő Bőrdíszműves Férfiszabó Női szabó Nőiruha-készítő Autószerelő Gépjárműkarosszériakészítő, javító Járműfényező Karosszérialakatos

A tanulók száma állami magán egyházi fenntartásban működő összesen intézményben 218 116 160

0 0 0

0 0 0

218 116 160

54

0

0

54

142

0

0

142

69 87 7 45 62 0 68

0 0 0 0 0 13 0

0 0 0 0 0 0 0

69 87 7 45 62 13 68

0

0

0

0

39 92

0 0

0 0

39 92


* : felnőttoktatásban van csak

144

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 3. sz. melléklet Szakképző iskolákban oktatott OKJ szakmák tanulói létszámadatai Fejér megyében 2014-es adatok Szakképzési terület

Szakmacsoport

Szakma

Összesen Agrár Agrár Agrár Agrár Agrár Agrár Agrár Agrár Agrár

Élelmiszeripar Élelmiszeripar Élelmiszeripar Élelmiszeripar Élelmiszeripar Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság Mezőgazdaság

Agrár

Mezőgazdaság

Agrár

Mezőgazdaság

Édesipari termékgyártó Húsipari termékgyártó Pék Pék-cukrász Tejtermékgyártó Általános állattenyésztő Dísznövénykertész Gazda Lótartó és -tenyésztő Mezőgazdasági gépszerelő, gépjavító Növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó Zöldségtermesztő

Agrár Gazdaságiszolgáltatási Gazdaságiszolgáltatási Gazdaságiszolgáltatási Gazdaságiszolgáltatási Gazdaságiszolgáltatási Gazdaságiszolgáltatási Gazdaságiszolgáltatási Gazdaságiszolgáltatási

Mezőgazdaság KereskedelemÉlelmiszer- és vegyiáru marketing, üzleti eladó adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti Kereskedelmi ügyintéző adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti Kereskedő adminisztráció KereskedelemLogisztikai műszaki marketing, üzleti menedzserasszisztens adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti Logisztikai ügyintéző adminisztráció KereskedelemMarketing- és marketing, üzleti reklámügyintéző adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti Műszakicikk eladó adminisztráció KereskedelemRuházati eladó marketing, üzleti 145

A tanulók száma állami magán egyházi fenntartásban működő összesen intézményben 65 76 88 68 0 29 41 71 20

0 0 0 0 0 0 0 27 28

0 0 0 0 0 0 0 0 0

65 76 88 68 0 29 41 98 48

117

0

0

117

0

0

0

0

0

0

0

0

156

0

0

156

0

0

0

0

28

8

0

36

0

0

0

0

209

158

0

367

0

0

0

0

13

0

0

13

10

0

0

10



Szakmacsoport

Szakma


adminisztráció Gazdaságiszolgáltatási Gazdaságiszolgáltatási Gazdaságiszolgáltatási Gazdaságiszolgáltatási Gazdaságiszolgáltatási Gazdaságiszolgáltatási Gazdaságiszolgáltatási Gazdaságiszolgáltatási Gazdaságiszolgáltatási Gazdaságiszolgáltatási Humán

Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátásidegenforgalom Egészségügy

Humán

Egészségügy

Humán

Egészségügy Egyéb szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés, kommunikáció Művészet, közművelődés,

Humán Humán Humán Humán

Humán

Humán Humán

Ügyvitel

Irodai asszisztens

0

0

0

0

Ügyvitel


59

46

0

105

Ügyvitel

Számítógépes adatrögzítő

8

22

0

30

Cukrász

173

91

0

264


17

11

0

38


46

0

0

46

Pincér

227

72

0

299

Szakács

232

112

0

344

Vendéglős

0

0

0

0


19

40

0

59

Ápolási asszisztens Fogtechnikus és fülilleszték-készítő Gyógy és sportmasszőr Fényképész és fotótermék-kereskedő

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Fodrász

0

24

0

24

Kozmetikus

0

9

0

9

Fazekas

0

0

0

0

Festő-általános festő

0

6

0

6

Grafikus-alkalmazott grafikus

0

61

0

61

Jazz énekes

0

15

0

15

146



Humán

Humán

Humán

Humán

Humán Humán Humán Műszaki Műszaki Műszaki Műszaki Műszaki Műszaki Műszaki Műszaki Műszaki Műszaki Műszaki Műszaki Műszaki Műszaki

Szakmacsoport

Szakma

kommunikáció Művészet, közművelődés, Jazz zenész kommunikáció Művészet, közművelődés, Kortárs modern-táncos kommunikáció Művészet, Mozgóképi közművelődés, animációkészítő kommunikáció Művészet, Szobrász-bronzműves és közművelődés, szoboröntő kommunikáció Művészet, közművelődés, Szórakoztató zenész kommunikáció Szociális Szociális gondozó és szolgáltatások ápoló * Szociális Szociális szakgondozó * szolgáltatások ElektrotechnikaAutomatikai műszerész elektronika ElektrotechnikaElektromos gép- és elektronika készülékszerelő ElektrotechnikaElektronikai műszerész elektronika ElektrotechnikaElektronikai technikus elektronika ElektrotechnikaErősáramú elektronika elektrotechnikus ElektrotechnikaVillanyszerelő elektronika Építészet Ács, állványozó Építészet Burkoló Építészet Festő, mázoló, tapétázó Építészet Kőműves Faipar Bútorasztalos Faipar Kárpitos Gépészet Épületgépész technikus GázfogyasztóGépészet berendezés- és csőhálózat-szerelő 147


0

22

0

22

0

36

0

36

0

30

0

30

0

11

0

11

0

13

0

13

20

87

0

107

0

25

0

25

0

0

0

0

21

0

0

21

26

0

0

26

24

0

0

24

7

0

0

7

159

0

0

159

76 14 41 117 18 27 20

0 10 66 * 79*+16 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

76 24 107 212 18 27 20

0

0

0

0



Szakmacsoport

Szakma



Műszaki

Gépészet

Műszaki

Gépészet



Műszaki

Közlekedés

Műszaki Műszaki


Gépi forgácsoló Géplakatos Hegesztő Központifűtés- és csőhálózat-szerelő Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő Szerkezetlakatos Szerszámkészítő Bőrdíszműves Férfiszabó Női szabó Nőiruha-készítő Autószerelő Gépjárműkarosszériakészítő, javító Járműfényező Karosszérialakatos

A tanulók száma állami magán egyházi fenntartásban működő összesen intézményben 243 0 0 243 223

34

0

257

29

0

0

29

151

0

0

151

29 100 9 31 47 0 63

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

29 100 9 31 47 0 63

44

0

0

44

17 55

0 0

0 0

17 55


* : felnőttoktatásban van csak

148


TISZKEK Fejér megyében Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskola Dr. Entz Ferenc Mezőgazdasági, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola és Kollégium Dunaferr Szakközép- és Szakiskola Fejér Megyei Önkormányzat Eötvös József Szakképző Iskolája és Kollégiuma Hild József Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Lorántffy Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Petőfi Sándor Gimnázium és Szakközépiskola Rosti Pál Gimnázium, Általános és Szakképző Iskola Rudas Közgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Szabolcs Vezér Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Vajda János Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Szakiskola Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakiskola Balaton-Budapest TISZK Társulás Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Comenius Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Ált.Iskola, Gimnázium, és Gazdasági Szakközépiskola és Kollégium Dél-Balatoni Idegenforgalmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium SÉF Vendéglátóipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szakképző Iskola Belvárosi I. István Középiskola Térségi Integrált Szakképző Központ Belvárosi I. István Középiskola Térségi Integrált Szakképző Központ Belvárosi I. István Középiskola Belvárosi I. István Középiskola Bugát Pál Tagintézménye Belvárosi I. István Középiskola Hunyadi Mátyás Tagintézménye Belvárosi I. István Középiskola Jáky József Tagintézménye Árpád Szakképző Iskola és Kollégium Térségi Integrált Szakképző Központ Árpád Szakképző Iskola és Kollégium Árpád Szakképző Iskola és Kollégium Szent István Szakképző Iskolája

Duna-Tisza-Rába-Körös Szakképzés Szervezési Nonprofit Közhasznú Kft

Alba Regia TISZSZ Közhasznú Nonprofit Kft.

Árpád Szakképző Belvárosi I. Iskola és István Kollégium Középiskola Térségi Térségi Integrált Integrált Szakképző Szakképző Központ Központ

Fejér megyei Szakképzés - Szervezési Társulás

4. sz melléklet A Térségi Integrált Szakképző Központok Fejér megyében

Deák Ferenc Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola Gróf Széchenyi István Műszaki Szakközépiskola Váci Mihály Ipari Szakképző Iskola és Kollégium Vörösmarty Mihály Ipari Szakképző Iskola Fejér Megyei Önkormányzat Perczel Mór Szakképző Iskolája és Kollégiuma Duna-Tisza-Rába-Körös Szakképzés Szervezési Nonprofit Közhasznú Kft Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium City College Üzleti Szakközépiskola Péter Rózsa Gimnázium és Szakközépiskola School of Business Szeged Üzleti Szakképző Iskola School of Business Székesfehérvár Üzleti Szakközépiskola School of Business Üzleti és Művészeti Szakképző Iskola School of Business Zalaegerszeg Üzleti Szakképző Iskola Ybl Miklós Pénzügyi és Számviteli Szakközépiskola

149

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 5. sz. melléklet Középfokú beiskolázási számadatok a 2012/2013-as tanévben a Fejér megyei szakközépiskolákban Elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás megnevezése

Állami fenntartó

Arányok

Meghirdetett létszám

Összes jelentkező

Összes felvett

Feltöltöttség

Jelentkezési arány

összesen

2014

6461

1365

egészségügy

92

324

87

95%

3,72

egyéb szolgáltatások

192

438

149

78%

2,94

elektrotechnikaelektronika

92

279

73

79%

3,82

építészet

125

291

87

70%

3,34

faipar

35

19

3

9%

6,33

gépészet

235

619

153

65%

4,05

informatika

234

1151

188

80%

6,12

226

910

171

76%

5,32

100

400

59

59%

6,78

közgazdaság

157

571

108

69%

5,29

közlekedés

50

115

44

88%

2,61

83

160

46

55%

3,48

16

40

8

50%

5,00

ügyvitel

78

495

71

91%

6,97

vegyipar

32

30

7

22%

4,29

vendéglátásidegenforgalom

243

487

87

36%

5,60

nincs

24

132

24

100%

5,50

kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció környezetvédelemvízgazdálkodás

művészet, közművelődés, kommunikáció szociális szolgáltatások

Forrás: KIFIR 2012. alapján saját szerkesztés

150

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 6.sz. melléklet A tanulók száma a szakközépiskolákban a tanterv OKJ szakmacsoporti besorolása alapján

Szakterület

Humán

Műszaki

Gazdaságiszolgáltatási

Agrár

Szakmacsoport

állami fenntartó

magán fenntartó

összesen

350 31

0 0

350 31

Egészségügy Szociális szolgáltatások Művészet, közművelődés, kommunikáció Egyéb szolgáltatások Gépészet Elektrotechnika-elektronika Informatika (szoftver) Vegyipar Építészet Könnyűipar Faipar Közlekedés

110

254

364

683 660 136 1105 33 462 72 58 184

24 0 0 0 0 0 0 0 0

707 660 136 1105 33 462 72 58 184

Környezetvédelem-vízgazdálkodás

245

0

245

Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Vendéglátás-idegenforgalom Mezőgazdaság Élelmiszeripar Egyéb, általános képzés

576 306

0 14

576 320

743

22

765

310 55 45 998

42 5 0 1055

352 60 45 2053


151

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 7.sz. melléklet Szakközépiskolákban az OKJ szakképesítések megszerzésére felkészítő oktatás számadatai Szakterület

Humán

Műszaki

Gazdaságiszolgáltatási Agrár

állami fenntartó 172 45 56

magán fenntartó 0 112 224

192

344

536

42 229 52 25 100 136

0 0 89 0 0 24

42 229 141 25 100 160

Környezetvédelem-vízgazdálkodás

45

0

45

Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Vendéglátás-idegenforgalom Mezőgazdaság Élelmiszeripar

146 26

606 248

752 274

156

460

616

41 39 25

192 28 0

233 67 25

Szakmacsoport Egészségügy Szociális szolgáltatások Oktatás Művészet, közművelődés, kommunikáció Egyéb szolgáltatások Gépészet Informatika (szoftver) Vegyipar Építészet Közlekedés

Forrás: KIRSTAT 2012. saját szerkesztés

152

összesen 172 157 280


8. számú melléklet Szakközépiskolában oktatott OKJ szakmák tanulói létszámait szakterületenként Agrár szakterület: Szakma

Fő

Sütő- és cukrászipari technikus

25

Állategészségügyi technikus Állattenyésztő technikus

41 17

Mezőgazdasági technikus

9


Gazdasági-szolgáltatási: Szakma Kereskedelmi ügyintéző Logisztikai műszaki menedzserasszisztens Logisztikai ügyintéző Marketing- és reklámügyintéző Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző Postai ügyintéző Reklámszervező szakmenedzser Banki szakügyintéző Pénzügyi szakügyintéző Pénzügyi-számviteli ügyintéző Számviteli szakügyintéző Vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző Vámügyintéző Idegen nyelvi titkár Jogi asszisztens Ügyintéző titkár Idegenforgalmi szakmenedzser Idegenvezető Protokoll ügyintéző Utazás ügyintéző Vendéglátó és idegenforgalmi szakmenedzser Vendéglős Forrás: KIRSTAT 2012.

153

Fő 78 134 308 46 13 8 29 58 86 271 169 35 133 41 184 49 67 31 12 18 64 41

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Humán szakterület: F Szakma Általános ápoló Ápoló Biztonságszervező I.

Fő 80 92 12

Fényképész és fotótermék-kereskedő Kozmetikus Alkalmazott fotográfus Divat- és stílustervező Énekes (a műfaj megjelölésével)** Festő Grafikus

7 23 8 18 2 7 58

Grafikus -Alkalmazott grafikus

31

Grafikus (a tevékenység megjelölésével)**

38

Játék- és animációs film készítő**

6

Jazz-zenész ( a hangszer megjelölésével) Keramikus

73 34

Klasszikus zenész(a hangszer megjelölésével) Kortárs-, modern táncos Magánénekes Mozgóképi animáció készítő Népi énekes

25 53 16 46 13

Népzenész (a hangszer megjelölésével)

7

Népzenész (a hangszer és a szak megjelölésével)** Szobrász

1 18

Szobrász (az anyag és a tevékenység megjelölésével)**

4

Szórakoztató zenész I. (a műfaj és a hangszer megjelölésével)**

15

Táncos (a műfaj és a szak megjelölésével)** Textilműves

18 33

Zenész (a műfaj, a szak és a hangszer megjelölésével)**

12

154

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Fitness-wellness asszisztens Gyógypedagógiai asszisztens

38 54

Rekreációs mozgásprogram-vezető (a szakirány megjelölésével)

21

Sportedző (sportág megjelőlésével) Ifjúságsegítő Kisgyermekgondozó, -nevelő Szociális asszisztens

167 47 84 26


Műszaki szakterület Szakma Magasépítő technikus

Fő 100

Gépgyártástechnológiai technikus Gépipari mérnökasszisztens

133 53

Mechatronikai mérnökasszisztens Vaskohászati technikus CAD-CAM informatikus

34 9 11

Műszaki informatikai mérnökasszisztens

10

Számítógéprendszerkarbantartó Webmester Web-programozó

67 31 22

Környezetvédelmi méréstechnikus Autóelektronikai műszerész Autószerelő Autótechnikus Hajózási technikus Légiutas-kísérő

45 15 62 15 5 19

Útépítő és -fenntartó technikus Vegyipari technikus

44 25


155

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 9.sz melléklet Az egyes oktatási formákban meghirdetett és betöltött helyek száma

2011/2012

2012/2013

2010/2011

2011/2012

2012/2013

2010/2011

2011/2012

2012/2013

Az oktatási formában a meghirdetett és a betöltött helyek aránya

4 + 1 évf. nyelvi előkészítő

397

312

346

289

242

211

1,3

1,46

1,01

4 évf.

833

967

970

627

655

624

0,75

0,68

0,64

5 évf.

109

58

56

56

48

36

0,51

0,83

0,64

6 + 1 évf, nyelvi előkészítő

32

32

36

27

29

33

1,65

1,73

1,82

6 évf.

220

199

174

185

156

151

0,84

0,78

0,87

8 évfolyamos

97

124

125

97

124

122

1

1

0,98

gimnázium összesen

1688

1692

1707

1281

1254

1177

0,76

0,74

0,69

656

1331

130

573

0,2

0,43

0,04

0,15

"Előrehozott" szakképzés 10 hónapos felzárk. oktatás *

57

10 hónapos felzárkóztató okt. * 2 + 2 évf. készségfejl. Spec.szakisk.képzés; 2 + 2 évf. speciális szakiskolai képzés; 2 évf. + a szakképzési évfolyamok; 2 évf. elők. szakisk.képzés 2 szakiskola

Összes felvett tanuló

2010/2011

gimnázium

iskolatípus

Meghirdetett helyek száma

2 évf. előkészítő szakiskolai képzés; 2 évf. készségfejl. Spec. szakisk.képzés a középsúlyos értelmi fogy. tanulók részére 2 évf. spec. szakisk. képzés, 3 2 évf. speciális szakiskolai képzés; 20 hónapos felzárkóztató oktatás a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz; 20 hónapos felzárkóztató okt. alapf. isk. végzettség tanúsításával 20 hónapos felzárkóztató okt. alapf. isk. végzettség

2

3

3 52

1470

1568

33

0,05 2

5

12

8

0,67

198

76

0,38

790

48

840

874

379

24 17

12

0,57

12

9

3

0,33

48

21

0,44

0

20 19

121 33

1

2

0,11

0,01 3

az értelmi fogyatékos tanulók képességének fejlesztésére a többi tanulóval fogyatékossága miatt együtthaladásra képtelenek felkészítése szakmai vizsgára

156

0,88

0,26

1 136

0,48

0,5 15

78

0,56

7

0,02

0,21


2011/2012

2012/2013

Az oktatási formában a meghirdetett és a betöltött helyek aránya 2010/2011

2012/2013

2011/2012

Összes felvett tanuló 2010/2011

2012/2013

2011/2012

2010/2011

iskolatípus

Meghirdetett helyek száma

a Kt. 27. § (4) szerinti ("előrehozott") szakképzés alapf. isk. végzettséggel rendelkezőknek;

444

4 + 1 évf. nyelvi előkészítő

232

311

168

130

90

64

0,87

0,35

0,72

4 évf.

2156

2189

2087

1547

1399

1365

0,72

0,64

0,65

5 évf.

188

123

110

153

80

86

0,81

0,65

0,78

2577

0,59

0,55

0,54

tanúsításával;

Szakképzés összesen

103

0,23

4773 5130 4793 2825 2613 Forrás: KIFIR 2012. saját szerkesztésben

157


10.sz melléklet Fejér megyei centrumok és hozzájuk tartozó intézmények A Székesfehérvári Centrum 10 tagintézményei 

Székesfehérvári Szakképzési Centrum Árpád Szakképző Iskolája és Kollégiuma



Székesfehérvári Szakképzési Centrum I. István Középiskolája



Székesfehérvári Szakképzési Centrum Bugát Pál Középiskolája



Székesfehérvári Szakképzési Centrum Hunyadi Mátyás Középiskolája



Székesfehérvári Szakképzési Centrum Jáky József Középiskolája



Székesfehérvári Szakképzési Centrum Deák Ferenc Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskolája



Székesfehérvári Szakképzési Centrum Perczel Mór Szakképző Iskolája és Kollégiuma



Székesfehérvári Szakképzési Centrum Széchenyi István Műszaki Szakközépiskolája



Székesfehérvári Szakképzési Centrum Váci Mihály Ipari Szakképző Iskolája és Kollégiuma



Székesfehérvári Szakképzési Centrum Vörösmarty Mihály Ipari Szakképző Iskolája A Dunaújvárosi Szakképzési Centrumhoz tartozó tagintézmények:



Dunaújvárosi Szakképzési Centrum Dunaferr Szakközép- és Szakiskolája



Dunaújvárosi Szakképzési Centrum Bánki Donát Gimnáziuma és Szakközépiskolája



Dunaújvárosi Szakképzési Centrum Hild József Szakközépiskolája, Szakiskolája és Speciális Szakiskolája



Dunaújvárosi Szakképzési Centrum Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskolája és Szakiskolája



Dunaújvárosi Szakképzési Centrum Lorántffy Zsuzsanna Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma



Dunaújvárosi Szakképzési Centrum Szabolcs Vezér Gimnáziuma és Szakközépiskolája



Dunaújvárosi Szakképzési Centrum Rudas Közgazdasági Szakközépiskolája és Kollégiuma

A Székesfehérvári Centrumban oktatott szakképesítések:

A Dunaújvárosi Centrumban oktatott szakképesítések: 158

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Ápoló

CNC gépkezelő

Asztalos

Cukrász

Autószerelő

Eladó

CNC gépkezelő

Fitness-wellness instruktor

Cukrász

Gépi forgácsoló

Eladó

Gyakorló ápoló


Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló

Épületgépész technikus

Hegesztő

Fotográfus és fotótermék-kereskedő

Informatikai rendszergazda

Gépi forgácsoló

Ipari gépész

Gyakorló ápoló

Karosszérialakatos

Gyakorló fodrász

Kereskedő

Gyakorló kozmetikus

Kisgyermekgondozó, -nevelő

Hegesztő


Kereskedő

Pedagógiai- és családsegítő munkatárs

Környezetvédelmi technikus

Pék

Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő

Pénzügyi-számviteli ügyintéző


Sportedző (a sportág megjelölésével)

Magasépítő technikus

Szakács

Pénzügyi-számviteli ügyintéző

Számítógép-szerelő, karbantartó

Pincér

Vendéglátásszervező-vendéglős

Sportedző (a sportág megjelölésével)


Szakács Szakiskolások érettségire felkészítő szakközépiskolája Szállítmányozási ügyintéző Ügyviteli titkár 159

FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Vállalkozási és bérügyintéző Vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző Vasútépítő és -fenntartó technikus Vegyipari technikus Vendéglátásszervező-vendéglős

160

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója A FMFKB által május 29-én elfogadott koncepció évi felülvizsgálata

Recommend Documents