Fehérvári úti Vásárcsarnok. Tanulmány az Építés- és Épületgazdaságtan című tantárgyhoz

Fehérvári úti Vásárcsarnok Tanulmány az Építés- és Épületgazdaságtan című tantárgyhoz

2015.05.11.

1

Összeállította:

Gál József

C9OHJP

Kovács Éva

JYNSJ5

Kovács Kata

B6FVM2

Lőrinc Sándor

IDEA9H

Madura Fruzsina

KMCUX1

Szabó Boglárka

I8HD04

Szigeti Anett Kata

AQB55Z

Tibai Friderika Vivien

Y5DLC7

2

I. Vezetői összefoglaló Tanulmányunk célja az épület bemutatása illetve mind tervezői, mind műszaki és üzemeltetési oldalról való vizsgálata. Érdekes volt megtapasztalni, hogy mindezek mennyire összefüggnek és egymástól már-már elválaszthatatlan viszonyrendszert alkotnak. Nyolcfős csapatunk első feladata a közös kommunikációs csatornák egyeztetése volt. Erre az első közös ülésen került sor, ahol megállapodtunk, hogy készítünk egy csoportot Facebook-on, ez lesz a fő kommunikációs eszköz, illetve egymás telefonszámait, email címeit is elkértük. Később jött csak az igény, hogy szükségünk lenne egy, a határidőkre figyelmeztető és azokat követő oldalra is. Ekkor találtunk rá a Trello-ra, ami szintén sokat segített a munkánkban. Ezenkívül hamar eldöntöttük azt is, hogy időközönként le kell ülnünk (ha nem is teljes létszámmal), de mindenképpen kellenek olyan pontok a félév során, amikor megbeszéljük, hogy ki hol tart és ki mit intézett. Így a félév során öt ilyen találkozóra is sor került, ezek jegyzőkönyvét a "Mellékletek" cím alatt csatoltuk. A közös kommunikációs felület megbeszélése után következhetett az épület kiválasztása. Ami sajnos az ütemtervben több időt vett igénybe, mint amennyit erre előzetesen szántunk. Végül azért döntöttünk a Fehérvári úti Vásárcsarnok mellett, mert mindannyian jól ismerjük, gyakori látogatói vagyunk mi is, és ezáltal mindinkább személyesnek, magunkénak érezhetjük. A félév folyamán igyekeztünk a már fent említett ütemterv szerint haladni a teendőkkel. Ezt az ütemtervet az 5.-6. hét körül állítottam össze, benne az alapvető lépésekkel.

3

Ehhez az időbeosztáshoz tartozott egy folyamatábra is, mely szintén tartalmazza a fent leírt lépéseket.

A minél hatékonyabb munkavégzéshez egy ülésünkön megbeszéltük, hogy ki mivel szeretne foglalkozni a félév folyamán, illetve ezt megelőzően átbeszéltük a feladattípusokat és hogy pontosan mik tartoznak ezek közül egy-egy "poszt"-hoz. A "poszt"-ok az alábbiakban láthatók. Szintén a hatékony munkavégzés segítése céljából feladatainkat a Trello nevű program segítségével rendszereztük. Itt mindenki követhette a csapat tagjainak feladatait, készültségi fokát, határidőket. Nagy segítségünkre volt a program.

4

Mindezeket nagyon szépen tartottuk véleményem szerint és kisebb-nagyobb lelkesedéssel, de végigvittük a félévet. Összességében az elmondható, hogy nagyon pozitívan értékeljük az elmúlt heteket - hónapokat. Utólag is szerencsésnek tartjuk az épületválasztásunkat, mert a helyszínen nagyon kedves, segítőkész dolgozók fogadtak minket, ők ajánlották fel, hogy szívesen elbeszélgetnek velünk az üzemeltetésről. Illetve szintén nyitottak voltak, amikor megkerestük őket azzal a szándékunkkal, hogy kérdőíveinket kitöltsék. A kérdőívezés volt a leghatékonyabb vizsgálati "fegyverünk". Különböző kérdőíveket állítottunk össze az épület használói, és a dolgozói számára. Ezek kiértékelése nagyon sokat tett hozzá a tanulmány összerakásához és a kapcsolati rendszerek értelmezéséhez is. A feladat legnagyobb pozitívuma így egyértelműen az volt, hogy jelentős részt kapott benne az emberi kommunikáció és így kialakulhattak új kapcsolatok. Úgy vélem, hogy a csapatunk hatékonyan működött együtt és a félév általunk meghatározott menete szerint sikeresnek tekinthető. Szabó Boglárka

5

II. Benchmark Ha az ember olyan feladatot kap, amilyennel még nem találkozott, a munka megkezdése előtt érdemes szétnéznie a világban. Az esetek többségében található megvalósult példa, melynek megoldásai tanulságosak lehetnek. Itt megfigyelhetőek egy már elkészült és működő épület erényei és esetleges problémái, illetve olyan szempontokat lehet megismerni, melyek egy, a témában kevéssé járatos ember számára egyáltalán nem maguktól értetődőek. A Fehérvári úti vásárcsarnok esetében újabb építésű illetve átépített, mind léptékben mind költségben hasonló hazai épületeket kerestem. Ez ezért volt fontos, hogy minél jobban összehasonlíthatóak legyenek a vizsgált piacok, vásárcsarnokok. A választás végül a budapesti Fény utcai piacra és Lehel téri piacra, valamint a debreceni Nagypiac épületére esett. Az elemzés szempontjai az épület elhelyezése és esetleges előzményei, a tervezési folyamat és az építészeti minőség, a költségvetés, és végül a működés, használhatóság. II.1. Fény utcai piac Funkció: piac és kereskedelmi központ Helyszín: Budapest II. Fény utca 11-13. Év: 1998 (1996: meghívásos tervpályázat I. díj) Lépték: 20.000 m2 Megbízó: Budapest, II. Kerületi Önkormányzat Építész: Cságoly Ferenc, Hőnich Richárd, Bozó András Díjak: 1998 Budapest Építészeti Nívódíja 1999 Pro Architectura díj

II.1.1.Építés

A régi Fény utcai piac több, mint ötven évig működött. A Tisztiorvosi Szolgálat nem találta megfelelőnek, nagy népszerűségének köszönhetően az épület mégis megmenekült a bezárástól. A II.

6

kerületi önkormányzat 1995-ben hagyta jóvá a Retek utca-Fény utca-Lövőház utca által határolt háromszög rendezési tervét, amely beindította az új piac megvalósulását is. A kiírt építészeti tervpályázatot az Építész Stúdió nyerte. Az új épület tervezésekor alapvető célként fogalmazódott meg, hogy a kor követelményeinek megfelelő épület jöjjön létre, és biztosítani lehessen a kultúrált kereskedelmi tevékenység hátterét, különös tekintettel a parkolásra (a szomszédos Mammut Bevásárlóközpont parkolóházában és a Fény Utcai Piac alatt található mélyparkolóban mintegy 800 gépkocsi helyezhető el). Az új épület négyszintes (mélygarázzsal együtt 5), két épülettraktusból áll: az alsó két szinten vegyes kereskedelmi funkciójú üzleteket alakítottak ki, a Retek utca szintjéről induló két emeleten található a klasszikus piac. A két szárnyat hidakkal kapcsolták össze, melyeken az őstermelői árusítás kapott helyet. A két épületrészt könnyed, egy síkkal meghatározott üvegtető köti össze, és így fedett, a két végén nyitott, egyik irányban kis szögben táguló tér szerveződik köztük. Maga az épület pilléreken áll, az ezekre támaszkodó vasbeton lemezek alkotják a horizontális rendszert. Az utcai homlokzatot finom elhatárolódásként transzparens burkolat fedi. Az egyes szintek jó megközelíthetőségét mozgólépcsők könnyítik meg, a szomszédos parkolóházat

az épület

valamennyi szintjével gyalogos közlekedő köti össze, az épület akadálymentesített.

II.1.2.Szolgáltatások

A működés fontos része a teherforgalom minél jobb kiszolgálása, ehhez kellő számú rámpa, teherlift áll rendelkezésre. A földszinten - külön bejárattal - gazdasági funkciókat ellátó területek (raktárak, teherforgalom, szemétkezelés), valamint 15 db üzlethelyiség (táska-bőrdíszmű, ruházat, GSM, vendéglátás, internet kávézó, kínai ruházat, orosz élelmiszer, second-hand, divatáru, utazási iroda) kapott helyet. A II. szint ad helyet egy 850 m2-es élelmiszer-áruháznak, 460 m2-es OTP bankfióknak, 50 m2-es lottózónak valamint kisebb üzleteknek (virág, divatáru, könyv, játék, teaház, pékáru, rövid- és méteráru, bőráru, fehérnemű, cipő, vegyiáru, illatszer, papír-írószer, használt ruha, fűszerbolt, olasz delikátesz, méretes női ruházat, utazási iroda, gyógynövény üzlet, ital-dohányajándék, hírlap, antikvitás). A III. szinten klasszikus piaci funkciók, üzletek találhatók: zöldség-gyümölcs üzlet, vendéglátás,

kávézó,

baromfi,

hús-hentesáru,

7

sajtbolt,

tej-tejtermék,

ital-dohány,

édesség,

savanyúság, állateledel, műanyag áru, , pékáru üzlet, cukrász- és édesipari termékek boltja, lángosos és egyéb lakossági szolgáltatások. A piaci szinteken 97 db őstermelői asztal található.

II.1.2.Működés

A piac az átépítés előtt még százszázalékosan önkormányzati tulajdonban volt, a II. kerületi helyhatóságnak ma már csak többségi részesedése van a felújításra létrehozott Fény Utcai Piac Beruházó, Szervező és Üzemeltető Kft.-ben. Az évente mintegy 250 millió forintos közös költségvetési kerettel működő piac üzemeltetése nonprofit módon történik. Sajátos - bár nem egyedülálló – megoldás az, hogy a piac társasházi formában működik, a mintegy 180 üzletnek az önkormányzattal együtt több mint 60 tulajdonosa van, akik az évente legalább egy kötelező közgyűlésen megválasztják a hét főből álló társasházi intéző bizottságot, amely azután kiadja a feladatokat az üzemeltetésért felelős kft.-nek. Mivel nem volt meg az a tőke, amellyel egyetlen tulajdonosként létre lehetett volna hozni a bevásárlóközpontot, nem volt más megoldás, mint egy beruházó céget alapítása, amely előre értékesíti az üzleteket, és abból finanszírozza az építkezést. Az üzemeltetők számára ugyanakkor ideálisabb lenne egyetlen tulajdonos, mint több tucatnyi tulajdonosi érdek között egyensúlyozni. Miután pedig a szavazás a tulajdoni hányad – vagyis a négyzetméterek – arányában történik, időnként a kisebb tulajdonosok is elégedetlenek, hiszen szempontjaikat a nagyok gyakran felülírják. A Fény utcai eladóhelyekért nagy a versenyfutás az őstermelők körében is: a többnyire Pest megyéből érkező árusok napi-, heti- vagy havi jegyet váltanak 2 ezer, 11 ezer vagy 44 ezer 500 forintért. Az elmúlt időszakban - ha kis mértékben is visszaesett a Fény utcai piac látogatóinak száma (korábban a hét elején 10-15 ezer, a hét második felében pedig 18-25 ezer vásárlóval lehetett számolni). Az ok a sorban nyíló új bevásárlóközpontok konkurenciája. Az épületben található sokféle funkció a vevőkör megtartását szolgálja. Fontos vizsgálni továbbá a felhasználók, vásárlók véleményét a működésről. Buda első számú piacáról van szó, könnyen megközelíthető és a sok funkciónak hála hangulata a régi piacokat idézi. Lényeges észrevétel, hogy minőségbeli különbség tapasztalható a piac különböző részei között: míg az alsó szinten az őstermelők minőségi árut kínálnak (zöldségek mellett füstölt árut és tejterméket), addig a felső szinten a sarki zöldségboltokból ismert egyszerű kínálattal lehet találkozni. A piac a város egyik legdrágább kerületében található, az árakat is ehhez igazítják az árusok, különösen az őstermelők árui drágák. Szeles idő esetén pedig problémát jelenthet az eső: a piac

8

széle fedett, a közepe viszont fedett-nyitott. A piac maga hétfőtől péntekig reggel hattól délután hatig tart nyitva, szombaton délután kettőig. Vasárnap meglepetésszerűen vannak nyitva, vagy nem. Leginkább szombaton délelőtt érdemes nézelődni, de ilyenkor nagy a tömeg.

II.2. Lehel téri piac

Funkció: piac és kereskedelmi központ Helyszín: Budapest XIII. Váci út 9-15. Év: 2002 Lépték: 6250 m2 Megbízó: Budapest, XIII. Kerületi Önkormányzat Építész: ifj. Rajk László Díjak: 2003 Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázat különdíja 2004 Prix d'excellence Nemzetközi Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázat különdíja

II.2.1. Építés 1890-ben felszámolásra került a Váci úti temető. A temető helyére épült Ferdinánd téren (a mai Lehel tér elődje) szabadtéri piac jött létre (ez a piac eredetileg a téren emelkedő Szent Margittemplom helyén állt, a csarnok területén ekkor még fatelep működött). A helyszín kedvező volt piac építésére: a már akkor is nagy forgalmú Váci út mellett már állt a Ferdinánd híd, és a közelben egy vámház is működött. A szabadtéri piac jelentős átépítése a 60-as években történt, a 80-as években raktárak épültek hozzá. 1995-ben a piacot fertőtlenítették és körbekerítették, de ekkor már csarnok építését tervezte az önkormányzat (a piac csarnokba költöztetése már 1903-ban szóba került, erre végül 100 évet kellett várni). Az építkezés során számos probléma adódott. Felmerült, hogy a piac alatt esetleg egy régebbi izraelita temető fekszik. Ezt végül levéltári kutatások megcáfolták, de az alapozási munkálatok csúsztak. Az építkezés alatt módosult az épület terve is. Az aluljáró szintjére eredetileg egyetlen üzletet terveztek, csak utólag döntöttek a mai „Kispiac” kialakításáról. Ez az építési engedély módosítását vonta maga után, és az egyébként is csúszásban lévő kivitelezés további késését

9

eredményezte. További problémát okozott, hogy egyes üzlethelyiségek eltértek a tervezettől, ezért a már korábban megrendelt berendezéseket nem lehetett elhelyezni. A piac földfelszín fölötti része, amely rengeteg vitát kavart átadása után, számos motívumot jelenít meg modern formában. Az épület acélszerkezetes váza és a ráépített üveg tetőszerkezet századfordulós vásárcsarnokokra emlékeztet. 2002-ben készült el, Európa legnagyobb fedett piacaként. A piac négy felszín feletti és egy felszín alatti szinttel épült meg. A két legfelső szint parkoló (a felső közülük nyitott). A piac maga főként a földszinten és a galéria jelleggel kialakított első emeleten kapott helyet, mintegy 318 üzlettel. Az aluljárószint egyrészt a kereskedők áruinak kirakodására szolgál, másrészt itt működik a csarnok egy viszonylag elkülönített része, a „kispiac”. II.2.1. Szolgáltatások A kispiacon - csakúgy, mint a csarnok másik vége alatt - szupermarket működik, emellett többek között pékáru- és édességbolt, antikvárium és kocsma. Ez a rész közvetlenül a 3-as metró aluljárójából nyílik, és a „nagy” piacnál tovább tart nyitva. A földszint kialakítása a Lehel piac szerkezetét próbáltja utánozni: középen nyolcvan őstermelői standot létesült, ahol egynapos asztalbérlésre van lehetőség. Körben üzlethelyiségeket alakítottak ki a régi piac közlekedési struktúrájának megfelelően - az üzletek méretét megnövelve és a közöttük vezető utat is kiszélesítve. Itt kapott helyet számos zöldséges, fűszeres, italmérés, hentes, gombás stand, savanyúságos, halpult, pékáru bolt, biobolt. A bejáratok is ugyanoda kerültek. A galérián kaptak helyet a ruhaboltok és a hagyományos piacon nem jellemző üzletek, irodák (műanyag bolt, posta, utazási iroda, vasedényes és számítógépes is található itt). II.2.2. Működés A piaci eladók a csarnok elkészültekor elismerték, hogy sokkal jobb körülmények között dolgozhatnak majd, mint korábban, a nyílt piacon. Ugyanakkor a Lehel Piaci Kereskedők Egyesülete a vásárcsarnokot túl díszesnek tartotta a célra, amire használni akarták, és részben ennek tudták be a korábbi bérleti díjaknál sokkal magasabb új helyárakat. A csarnok rengeteg kritikát kapott. Közülük jónéhány az építészeti formálás és a használhatóság közti ellentmondásra hívja fel a figyelmet. A piac szintjén történelmi formájú utcabútorokat (lámpák, padok) és a főbejárattól a piac központja felé vezető úton fa pavilont helyeztek el. Ezeket leszámítva az üzlettulajdonosok teljes szabadságot élveznek az üzletük arculatának és

10

berendezésének kialakításában, a hatás így meglehetősen kaotikus, nehéz az eligazodás. A tervezési koncepció részét képezte, hogy a belső eladótereket minden árus maga oldja meg, mert ez szabadságot ad a használóknak. A piac belső képe így állandó változásban van, alakulnak a portálok, egy-egy bolt helyén újak jönnek létre, hol több, hol kevesebb árus lepi el a középső szabad teret. Problémát okozott egyes kereskedőknek az üzletek alaprajza is: Rajk tudatosan kerülte a derékszögű formákat, az árusok berendezései, bútorai (pultok, hűtőpultok, polcok) viszont derékszögűek. A csarnok rikító színeit nem mindenki tartja zavarónak, hiszen azok a színes piac mellett már nem tűnnek annyira harsánynak. A padlóviszont előnytelen színű, a bézs burkolat sötét fugáival túlhangsúlyozza a piacokon mindennapos piszkot. Az alsó szint – különösen hétvégén – meglehetősen túlterhelt, az elhelyezett utcabútorok pedig nehezítik a közlekedést. Ezzel szemben a felső szint lényegesen kisebb forgalmú. Minden piachoz kapcsolódó funkció lent található, a felső szint helyiségeire a piac szempontjából nem is lenne szükség, nélkülük viszont csak félig lenne kihasználva a csarnok. A piac reggel hattól este hatig, szombaton kettőig illetve vasárnap egyig tart nyitva. A tulajdonos a XIII. Kerületi Önkormányzat, 2012 januárjától a Lehel Csarnok üzemeltetője a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. II.3. Nagypiac Funkció: piac és kereskedelmi központ Helyszín: Debrecen, Vár utca 3. Év: 2008 Lépték: 6500 m2 Megbízó: Debreceni Önkormányzat Építész: Szabó Tamás János, Dienes Szabolcs, Szabó Zsolt Díjak: 2008 Média Építészeti Díja: MÉD 2008 épületek

11

II.2.1. Építés A város mai lakói számára évtizedeken át a Csapó és a Rákóczi utcák sarkán 1976-ban létesített vásárcsarnok jelentette "a piacot". Az akkori követelményeknek maradéktalanul eleget tevő létesítmény belső részén 32, a Rákóczi utca felőli részén 12 üzlet működött, s a vásárcsarnokban 338 asztalt helyeztek el. A külső területen - a baromfipiacon - 121 asztal is volt. Több mint két évtized elteltével kezdtek gyarapodni a problémák: nem volt elegendő parkolóhely, az üzletek már nem feleltek meg a hatályos előírásoknak, nem volt elegendő raktárterület, a padozat balesetveszélyessé vált, a közművek elavultak. Debrecen önkormányzata 2000-ben a régi csarnok felújítása helyett egy új létesítmény építését határozta el. A piac megvalósítása iránt több befektető érdeklődött, míg végül 2004-ben pályázat útján a debreceni Dexium Kft. nyerte el a kivitelezés lehetőségét. A befektető a piac területét képező, s az önkormányzat tulajdonában lévő körülbelül 20.000 négyzetméter nagyságú, nettó 1,6 milliárd forint értékű földterületért cserébe többek közt egy 6000 négyzetméter alapterületű korszerű piaccsarnok építését vállalta. A régi vásárcsarnok 2006-ig működött, mikor is a Péterfia utcában ideiglenes piac nyílt. A régi piac területét, mint munkaterületet 2006. augusztus 16-án adták át a befektetőnek. Az új piacépület (Nagypiac vagy Vásárcsarnok) végül 2007 decemberére készült el. Jogerős használatbavételi engedélyt 2008. január 21-én, jogerős működési engedélyt pedig 2008. február 18-án kapott. A megépült Nagypiacnak igazi piaci jellege van. A Vár utca irányából a vásárcsarnokba igyekvők mind vízszintesen, mind függőlegesen tagolt épületet láthatnak A csarnok kétszintes, a belső utcákról a földszint közvetlenül, az emelet spanyol lépcsőn érhető el. A pinceszint mozgójárdák, liftek igénybe vételével, valamint a lépcsőházakon keresztül is megközelíthető. Itt 117 parkoló kapott helyet, a mélygarázsba a Hunyadi és Rákóczi utcák sarkán lehet behajtani. II.2.1. Szolgáltatások Az új Nagypiac 6502 négyzetméter hasznos alapterülettel rendelkezik (pinceszinti raktárak, földszinti és emeleti csarnok, üzletek, öltözők, raktárak, irodák). A teljes létesítmény légkondicionált. Az üzlethelyiségek száma 31 - ebből 18 a földszinten, 13 az emeleten található. Az emeleti üzletsorok megközelíthetősége nem okozhat gondot, ugyanis a lépcsők mellett mozgójárdát is kialakítottak, így a megrakott bevásárlókocsikkal és kosarakkal akadálymentesen, könnyen lehet közlekedni. Összesen

12

295 asztal és 29 hűtőpult - ebből a földszinten 183 asztal, az emeleten 112 asztal és 29 hűtőpult található, ezekről őstermelők és kereskedők egyaránt árusíthatnak. Az árushelyek kialakításakor az őstermelők és a biotermelők külön „részleget” kaptak. Árulnak itt háztartási termékeket és élelmiszereket, húsárukat,

zöldségeket, savanyúságokat, tésztaféléket, tejtermékeket. Az új

piaccsarnok nemcsak az árusoknak jelent munkahelyet, hanem itt találhatók a T-Systems és a BT telekommunikációs cégek debreceni központjai is, az épület két oldalán lévő irodahelyiségekben. II.2.1. Működés Az összes debreceni piac és kirakodóvásár, így a Nagypiac üzemeltetője is a Debreceni Közterület Felügyelet, tulajdonosa a Debreceni Önkormányzat. A Vásárcsarnok építése egy nagyobb tömb

rehabilitációjának

eleme

és

egyben

Magyarország

legnagyobb

értékű

magánerős

beruházásának része volt (a központi elem a Debrecen Fórum). Az üzlethelyiségek mintegy 80 százaléka már az átadás előtt gazdára talált, a többit pedig a nyitást követően vették birtokba a kereskedők. Az önkormányzat igyekezett szerződést kötni minden olyan árussal, aki a régi csarnokban is asztalt bérelt. A földszinti asztalok majdnem 100%-ban kihasználtak, az emeleten viszont számottevően kisebb a kihasználtság. A bérleti díj asztalonként egy napra 1200 Ft, de az árusok többsége bérleti szerződéssel rendelkezik. A Nagypiac kihasználtságát növeli, hogy bármilyen időjárási körülmények között használható, ellentétben a többi debreceni piaccal. Az árufeltöltés a pinceszinten keresztül, teherliftek segítségével történhet. Problémát jelent a parkolók száma: a Vásárcsarnok 117 parkolója nem elég a vásárlók és az árusok kiszolgálására, a problémát súlyosbítja, hogy az utóbbiak számára mindössze 20 helyet különítettek el. A szomszédos Debrecen Fórum jóval nagyobb kapacitással rendelkezik és a parkolás az első órában ingyenes, az árusok helyzetén ez nem javít. Az árusok nehezményezik továbbá, hogy külön WC sem készült számukra, a látogatók számára fenntartott fizetős vizesblokkokat kénytelenek használni. Másik probléma az árusítóhelyek mérete: nincs elég hely az áru bemutatására és a pénztárgépek elhelyezésére. Mind a márványasztalok toldása mind az áru földre helyezett ládákban történő bemutatása ellentétes a csarnok üzemeltetési szabályaival. Az egyedi asztalok átalakítása pedig több tízmilliós tétel lenne. Az asztalok között a látogatók számára sem jut elég hely, az alsó szint túlzsúfolt.

13

Források: http://www.epstudio.hu/hu/munkak/1998/feny-utcai-piac-es-kereskedelmi-kozpont http://hazai.kozep.bme.hu/hu/feny-utcai-piac-budapest/ http://fenyutcaipiac.hu/epulet.html http://www.hvg.hu/gazdasag/20051219piacfenybudagy http://www.nlcafe.hu/gasztro/cikk/piacteszt-budapest/ http://www.origo.hu/tafelspicc/kozelet/20120827-piacfelmeres-takacs-lajossal-feny-utcai-piac.html http://hu.wikipedia.org/wiki/Lehel_Csarnok http://13.kerulet.ittlakunk.hu/holmi/uzletek/lehel-csarnok-piac http://hu.wikipedia.org/wiki/Lehel_Csarnok http://www.origo.hu/tafelspicc/kozelet/20120815-piacfelmeres-a-lehel-piac.html http://magyarnarancs.hu/kepzomuveszet/epiteszet_gagyititanik_a_lehel_teri_piac-57816 http://www.origo.hu/tafelspicc/kozelet/20120815-piacfelmeres-a-lehel-piac.html http://arch.et.bme.hu/arch_old/korabbi_folyam/28/28sarossy.html http://m.magyarnarancs.hu/zene2/epiteszet_piackutatas_apropo_a_megujult_fehervari_uti_piac-59460?pageId=285 http://portal.debrecen.hu/hirek/helyi/atadtak_helyihirek.htmlhttp://hu.wikipedia.org/wiki/Debreceni_V%C3%A1s%C3%A1rcsarnk http://regi.epiteszforum.hu/node/9024 http://epulettar.hu/cikk/nyit-az-uj-debreceni-nagypiac http://www.haon.hu/tovabbra-sem-pakolnak-ki-a-kofak-a-debreceni-nagypiacon/news-20090129-08354440 http://www.dehir.hu/debrecen/konganak-az-uressegtol-a-debreceni-piacok-fotokkal/2015/01/08/ http://portal.debrecen.hu/hirek/kozlemenyek/nagypiacvasarlokert_kozlemenyek.html http://magyarnarancs.hu/belpol/a_debreceni_piacberuhazas_kofatlansag-66641

III. Környezeti körkép III.1. A kerület rövid története

Budapest XI. kerülete (1934-1950 között Szentimreváros, 2055 óta hivatalosan Újbuda) a főváros legnépesebb kerülete. A változatos arcú és domborzatú dél-budai kerület közlekedési értelemben a főváros nyugati kapuja. A kerület 1930-ig jobbára az I. kerülethez tartozó, mezőgazdasági jellegű volt, azonban a XIX. század végétől rohamosan elkezdett nőni a népesség, így 1930-ban rendelet született új kerület létrehozásáról. A helyi szervek 1934-ben kezdték meg működésüket. 1950-ben, Nagy-Budapest

14

létrehozásakor érte el mai méretét, miután hozzácsatolták Albertfalvát és Kelenvölgyet. Népessége az 1960-as évektől az 1980-as évekig tartó lakótelep-építések nyomán jelentősen gyarapodott, köszönhetően a két világháború között megépülő Petőfi hídnak (1937) illetve a kelenföldi vasútállomás pályaudvarrá bővítésének.

III.2. Kerületi adatok Ma Újbuda, a főváros legnépesebb kerülete. Lakossága 146 275 fő, ezzel az értékkel Budapestet nem számolva, Magyarország ötödik legnagyobb települése lehetne. A 2001-es népszámlálás adatai szerint, a lakosság 92,4%-a magyar. A lakosság körében a kerületek között itt a legalacsonyabb a munkanélküliség aránya (1,71%) és az összes fővárosi választókerület közül ez a legalacsonyabb ráta. Ez valószínűleg összefügg azzal, hogy a közép- és felsőfokú képzettséggel rendelkező népesség aránya is meghaladja a fővárosi átlagot a kerületben (középfokú: 12,8%, felsőfokú: 13% [2005]). A kerületben körülbelül 74 000 lakás található, melyek zöme kétszobás. A belső részek (mintegy 25 000 lakás) többnyire 1945 előtt épült. A külső területeken a Kádár-korban épült lakótelepek (25 000 lakás) mellett mindegy 20 000, zömmel az 1980-as években épült magánház osztozik.

III.3. Közlekedés A kerület közösségi közlekedésének feladatát a Budapesti Közlekedési Zrt. látja el metróval, villamosokkal és autóbuszokkal, igen kiterjedt hálózatot alkotó és nagy forgalmú viszonylatokkal. Közlekedési szempontból nagyon jól megközelíthető a kerület központjának nevezhető Móricz Zsigmond körtér – Allee Bevásárlóközpont – Fehérvári úti Vásárcsarnok együttes. Mint ahogy azt már fent említettük, a kerület Budapest „nyugati –kapuja”. A Budaörsi út folytatása az M1-es és M7-es autópálya közös szakasza, valamint innen indul a nyugati irányú 1-es (Budaörsi út), a délnyugatra vezető 7-es (Balatoni út) és a dél felé vezető 6-os főút (Szerémi út). Újbuda jelentős közlekedési csomópontjai közé tartozik a XII. kerület határán fekvő, BAH- csomópont, a Móricz Zsigmond körtér, a Kosztolányi Dezső tér és a Szent Gellért tér. A pesti oldallal három közúti híd köti össze a kerületet (Szabadság híd, Petőfi híd, Rákóczi híd), de tervezik egy vagy két Csepelre vezető híd megépítését is, amelyek Kelenföld déli részéről (Galvani híd) és Albertfalváról indulnának. Újbuda vasút értelemben is kapu szerepet tölt be.

15

A kerületben van a Kelenföldi vasútállomás, a főváros negyedik legforgalmasabb vasúti csomópontja, amin áthalad a Dunántúlt kiszolgálóvonatok nagy része. Kelenföldnél található az elővárosi közlekedést kiszolgáló Volánbusz-állomás, ahonnan Biatorbágy, Érd és Százhalombatta térségbe indulnak buszok. A 2006-ban megkezdődött és 2014-ben átadott 4-es metró sokat lendített a kerület tömegközlekedési hatékonyságán, amely szintén a pesti belváros felé teremt kapcsolatot a kerület súlyponti jellegű, északi részén keresztül. Enyhíti Újbuda főútvonalainak (Tétényi út, Fehérvári út, Bartók Béla út, Bocskai út) zsúfoltságát; ezt kihasználva az önkormányzat kulturális városközpontot kíván létrehozni az út mentén a Móricz Zsigmond körtértől a Szent Gellért téri Duna-partig. A 4-es metró Újbuda-központ nevű megállója éppen a választott épület, a Fehérvári úti vásárcsarnok közvetlen szomszédságában található.

IV. A Fehérvári úti Vásárcsarnok IV.1. Közlekedés Cím: 1117 Budapest, Kőrösi József u. 7-9. Telefonszám: +36 – 1 – 273 – 3143; +36 – 1 – 273 – 3144 Internetes elérhetőség: http://www.facebook.com/fehervariuti.vasarcsarnok

A parkolás az utcán lehetséges, vagy a szomszéd Allee Bevásárlóközpont alagsori parkolójában díjmentesen minden hétköznap első órájában illetve teljes vasárnap.

IV.2. Nyitva tartás Hétfő

6:30 - 17:00

Kedd

6:30 - 18:00

Szerda

6:30 - 18:00

Csütörtök

6:30 - 18:00

16

Péntek

6:30 - 18:00

Szombat

6:30 - 15:00

Vasárnap

Zárva

A virágpiac hét közben 18:00 óráig, szombaton 16:00 óráig, vasárnap 07:00 és 14:00 óra között tart nyitva.

IV.3. Felépítés Az új bővítés amőbaszerűen foglalja magába a régi bevásárló csarnokot. Az egyszerű, nagy belmagasságú, fémvázas csarnokot közrefogja a korábbi köztereket, meghagyva a dél-budai vásárcsarnok piramis alakú szerkezetét. A régi fedett lépcsőket azonban mozgólépcsőkre váltották. Az új területi koncepció a piac spontán terjeszkedésének irányait követi, a tervezés során a fennálló szituációhoz való alkalmazkodás előnyt élvezett. Az L-alakú csarnok két szárát nagy üvegfalak zárják le, a többi kerítőfalat pedig néhol teljes magasságban felnyitható üvegsávok, a tető alatt húzódó magas szalagablakok törik meg, amik a közterület-jelleget erősítik, megidézve az épület régi jellegét. Az épület teteje két irányban lejt, amit a kívül a két nagy üvegfalnál láthatunk kirajzolódni a véghomlokzatokon, belül egyértelműen pedig az acéltartók formáján. A főbejárat a Fehérvári út és az Október huszonharmadika utca sarkán nyílik, amelyet harántfalakkal keretszerűen körülírt, óratornyot imitáló falsáv hangsúlyoz. A vásárcsarnok bejáratai (három) a fő forgalmak irányába néznek, a homlokzatok pedig optimálisan mértékben lépnek vissza a nagy forgalmú útkereszteződéstől. Az épület mozgáskorlátozottak számára is teljes mértékben elérhető. A 11 000 m2 piacon 74 árus és közel 100 őstermelő árusíthat, a vásárlóknak pedig 120 férőhelyes parkolót építettek.

V. Kivitelezés - Bp. XI. Fehérvári úti piac rekonstrukciója és bővítése V.1. Előzmények

17

Az épület hosszú évek óta várt, jól indokolható bővítését, átépítését hosszak viták után 1998 körül határozták el. Az 1977-ben átadott, Halmos György tervezte épületet már rég kinőtte a piac, átterjedt a környező járdákra, a bódék sorai nőttek a falak köré, alkalmi árusok árasztották el a környéket. Mindemellett Halmos György építészeti megoldásait senki nem vitatta, a maga korában az egyik legtöbbet említett mű volt. Elkészültekor a nemzetközi sajtó is felfigyelt rá, elsősorban formai megoldásai és európai törekvésekhez kapcsolódó részletei miatt. A kivitelezés előtti beszámolókban Dénes Ákos a piacot üzemeltető Csarnok és Piacigazgatóság (Csapi) igazgatója elmondta, hogy az akkori majdnem 20 éve épült bevásárlóközpont műszakilag elavult, kinőtte kereteit, ezért felújításra szorul. Ezek után a Csapi tervpályázatot írt ki, amelyet hét jelentkező közül a Kertész Stúdió nyert meg. A beruházás megkezdődése azonban kicsit húzódott, ugyanis nézeteltérések keletkeztek az épület egyes területeit illetően (beton mellvéd, lépcsők), azonban a kompromisszum születését sürgette az idő, ugyanis a beruházási költségek az idő múlásával egyre növekedtek. Az ütemterv betartása végett azonban sikerült megegyezni, a beton mellvéd maradt a lépcsők mentek, helyettük mozgólépcsők beépítését engedélyezték. Az átépítés megkezdése előtt többen kezdeményezték a piac műemlékké nyilvánítását, s bár a műemlékvédelmi hivatal elismerte az épület kiemelkedő értékeit, „ifjú kora” miatt nem vette fel a listájára. Az átépítéssel kapcsolatban az azonban egyértelműnek látszott, hogy az átalakításnak a lehető legkevesebb bontás elve szerint kell lezajlania. Az építési engedély megszerzése után elindultak a munkálatok, amelyek alatt a piac folyamatosan fogadta a vásárlókat, tehát a működésében nem volt leállás az átalakítás alatt sem.

V.1. Kertész Stúdió V.1.1. Megépült munkáik Budapesten Budapest- Riverpark irodaház Budapest – Fehérvári úti vásárcsarnok Budapest- Haller-kert irodaház Budapest - Bürocenter West irodaház Budapest- Infopark „E” épület Budapest- Sikla Iroda és raktárépület Budapest – Europeum Szálloda és Üzletközpont

18

Budapest- Normafa, Családi ház Budapest- Inforpark, T-Com Irodaház Budapest- Családi ház Budapest- Védett Villaépület felújítása és átépítése

V.1.2. Megépült munkáik Vidéken Balatonalmádi- Hotel Aurora Ramada bővítés és rekonstrukció Balatonfüred- Balatonfüredi Yacht Klub Diósd – Irodaház Dunaújváros - Pentele-híd Fót- Fáy András Általános Iskola Révfülöp- Gazdasági épület

V.1.3. Megépült munkáik külföldön Olaszország, San Michele, Bolzano- Sportcsarnok

V.1.4. Munkatársak a Fehérvári úti vásárcsarnok beruházása kapcsán Generál tervező / design KERTÉSZ ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT.

Felelős építész tervező / leading architect KERTÉSZ ANDRÁS TIBOR

Építész tervező / architect HORVÁTH PÉTER STUMMER JUDIT

Építész munkatársak / fellow architect HORVÁTH TIBOR ERDEI ISTVÁN

19

Statika / structure ELENIX BT. – ÖRSI JÓZSEF

Épületgépészet / plumbing G+B PLAN KFT. – BIHARY ZSOLT

Elektromos tervezés / electrical planning KA-TE BT. – DORGAI KÁROLY

Környezettervezés / environmental architecture LAND-A STÚDIÓ KFT. – TORMA SAROLTA

Út – Közlekedés tervezés / traffic KÖZLEKEDÉS FŐVÁROSI TERVEZŐ IRODA KFT. – RHORER ÁDÁM

Külső Közmű / public utilities TRIPLAN – ANIOT PÁL

VI. Megoldás egy problémára– világításkorszerűsítés a Fehérvári úti Vásárcsarnokban Régóta húzódó problémát sikerült orvosolni 2014. év első felében a Fehérvári úti Vásárcsarnok világításának korszerűsítésével. Több szempontból szorult korszerűsítésre a világítás, hiszen a fényáram növelése és áramfogyasztás csökkentése mellett balesetveszélyes közlekedési területeket sikerült biztonságossá tenni, valamint az eredeti világítási koncepció megváltoztatásával kiküszöböltettek a vakítás és árnyékvetés problémái, amik hosszú évek óta nehezítették a vásárlók, de az eladók életét is. A korszerűsítés során indukciós csarnokvilágító és álmennyezetbe szerelhető lámpatestek kerültek felszerelésre. A korszerűsítés során a következő fényforrásokat építették be:

20

fémhalogén reflektorok

-

DMLS

HB-21

fénycsöves lámpatestek

-

DMLS

TC

kompakt fénycsöves lámpatest

-

DMLS

TP-800

csarnokvilágítás

álmennyezeti

világítás

falra

világítás

szerelt

Összességében a világításra fordított energiára vonatkozó energiamegtakarítás számított értéke 53,69% A világítás-korszerszítés közbeszerzési eljárás során történt a Fővárosi Önkormányzat Csarnok és Piac Igazgatósága, mint ajánlatkérő részéről. Az eljárásban végüla DML Hungary Ltd nyert. A közbeszerzés mennyisége:

1. Különféle teljesítményű indukciós reflektor felszerelése 107

db 2. Indukciós armatúrak felszerelése 392 db 3. Világítási villamos elosztó felszerelése kábelezéssel áramköri kialakítások

Elvégzendő feladatok voltak:

A Vásárcsarnok meglévő világítástechnikai rendszere a közforgalmi területeken több helyen nem elégíti ki az előírt megvilágítási értékeket, valamint a hálózat nem megfelelő szakaszolhatósága villamos energia többlet költséget jelent. A világítási rendszer korszerűsítésének célja, hogy a közönségforgalmi területeken egyenletes és nagyobb mértékű megvilágítás legyen kialakítva, energiatakarékos fényforrásokkal.

1. A meglévő fénycső világítási rendszerek elbontásra kerülnek, új indukciós armatúrák kerülnek felszerelésre. 2. A belső közönség tér fölötti tartószerkezetekről függesztékeken indukciós lámpatestek kerülnek felszerelésre alpinista technikával. 3. A műszaki átadás-átvételi eljárás során, a megvilágítás mérési jegyzőkönyvet a Vállalkozónak a Megrendelőnek át kell adnia. 4. Az áramköri kiosztásokat a Megrendelő a Vállalkozónak rendelkezésre bocsájtja. 5. A hálózati szerelési munkák befejezése után Érintésvédelmi Szabványossági jegyzőkönyvet kell készítenie a Vállalkozónak.

21

6. A beépített berendezésekre teljes körű 5 éves garanciát szavatol a Vállalkozó.

22

23

Forrás: http://www.piaconline.hu/new/hir.php?c=1606 http://dml-hungary.hu/index.php/ro/component/content/article/88-indukcios-vilagitas-a-fehervari-uti-vasarcsarnokban

VII. Vonatkozó szervezeti és jogi háttér - „A Fővárosi Önkormányzat Csarnok és Piac Igazgatóságának Szervezeti és Működési Szabályzata”alapján Először áttekintjük át a Fővárosi Önkormányzat Csarnok és Piac Igazgatóság, mint a Fehérvár úti Vásárcsanok felettes szervének tevékenységét és működését, majd a Vásárcsarnok közvetlen irányítását végző Vezető Felügyelő szerepét és feladatait.Az 1954-ben létrehozott Fővárosi Önkormányzat Csarnok és Piac Igazgatóság (CSAPI) tevékenységi körébe csarnokok, piacok, üzletközpontok és egyéb kereskedelmi létesítmények kezelése, mûködtetése és üzemeltetése tartozik Budapest közigazgatási területén belül. Az Igazgatóság felel az ellenőrzési feladatok ellátásáért 14 fővárosi kereskedelmi egység területén, többek között a Fehérvári úti Vásárcsarnok esetében is.A CSAPI önálló jogi személy, önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény; felügyeleti szerve a Fővárosi Önkormányzat Közgyûlése.Az Igazgatóság a felügyeleti jog gyakorlása mellett üzleti érdekeltségekkel is rendelkezik. 12,14%-os tulajdonrészt birtokol a Nagybani Piac Zrt-ben, és 100%-os tulajdonosa a Fővárosi Autópiac Kft-nek, amely Közép-Európa legnagyobb autópiacát mûködteti Budapest XIX. kerületében, a Nagykőrösi út 162. szám alatt. A CSAPI Tevékenységi köre: Ellátandó alaptevékenysége 702000Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése . 702012 Ingatlan kezelés, -forgalmazás, közvetítése, -becslés 751845 Város-, és községgazdálkodási szolgáltatás Az alaptevékenység feltétele a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő piacok, üzletközpontok, vásárcsarnokok feletti kezelési jogi biztosítása, forrása pedig a bérletbe adás bevétele.Az Igazgatóság vállalkozási tevékenységet jelenleg nem folytat. A tevékenységek ellátásának pénzügyi forrásai az Igazgatóság saját bevételei (többségében a bérleti díjak) és esetenként csekély mértékben az önkormányzati költségvetési támogatás.

Az Igazgatóság részére tevékenységének

sajátos jellege miatt feladatmutatók nincsenek megállapítva, a költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírások nem indokoltak. Az Alapító Okiratban szereplő, az alaptevékenységhez kapcsolódó kisegítő és kiegészítő tevékenység

24

454018 Épület fenntartás és korszerűsítés 701015 Saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása 749914 Máshova nem sorolt gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás 751241 Statisztikai adatgyűjtés és feldolgozás 751922 Önkormányzatok elszámolásai

Csarnokok piacok, üzletközpontok és egyéb létesítmények kezelése, működtetése és üzemeltetése: - épület-karbantartás, felújítás; - új létesítmények építése, beruházás és beruházások bonyolítása; - közmű és energiaszolgáltatás a helyhasználók részére; - árusítóhelyek hasznosítása, helyek használatba adása, az igénybevételi díj és az építési hozzájárulás összegének, valamint a helyhasználati és szolgáltatási díjaknak a megállapítása figyelembe véve a 37/1994. (VI.24.) 2.§ (2) bek. valamint a 35/1995. számú Főv.KGy. rendelettel módosítottakat, - illetve helypénzszedés, szolgáltatás, a piaci rend biztosítása; - a kerületi tulajdonban lévő piacok dolgozóinak igény szerinti szakmai képzése, továbbképzése; - gombavizsgálat, szaktanácsadás a vásárcsarnokokban és a vizsgáló állomásokon; -

statisztikai adatgyűjtés, feldolgozás

a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában

vásárcsarnokok, piacok és üzletközpontok forgalmáról; - kis- és nagykereskedelmi tevékenység; - hirdetés, reklám és propagandatevékenység, kiállítás-szervezés, piackutatás.

25

álló

Ellenőrzési feladatok ellátása az üzemeltetésében lévő vásárcsarnokok, piacok és üzletközpontok területén: - az élelmiszerek forgalmazásával (szállítás, kezelés, vásárlás, forgalomba hozatal, a dolgozók személyi higiéniája stb.) kapcsolatos előírások betartásának ellenőrzése; - a vásárlói érdekek védelme, a minőség, ár, a mérés, az árusítási jogosultság ellenőrzése. Az Igazgatóság tevékenységi körét meghatározó jogszabályok: A vásárcsarnokokról, piacokról és üzletközpontokról szóló 37/1994. (VI.24.) sz., valamint az azt módosító 35/1995. (VII.14.) számú Budapest Fővárosi Önkormányzat Közgyűlésének rendelete, illetve módosításai. Az Igazgatósági szervezet függelmi kapcsolatait az alábbi ábra tartalmazza.

A szervezeti egységek vezetőinek felelősségeit, feladat- és hatáskörének részletes leírását, valamint a CSAPI-ról bővebb információkat az alábbi linken olvashatunk: http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=5&ved=0CDgQFjAE&url=http%3A%2F%2Finfoszab.budape st.hu%3A8080%2FGetSpFile.aspx%3FFile%3Dintezmenyek%2FIntezmenyDokumentumok%2F348_SZMSZ_CSAPI.pdf&ei=G otOVb3LIsH8UJ6DgLAD&usg=AFQjCNHYqjzAcGqZnGTBSRAEQwa5BFGGUw&sig2=GgV9NUSN_0F2Rc6a09RInQ&bvm=bv .92885102,d.d24

Az egyes telephelyek (beleértve a Fehérvári úti Vásárcsarnokot is) közvetlen irányítói a Vezető Felügyelők.

26



Vezető felügyelő



Szervezeti felettese: kereskedelmi igazgatóhelyettes



Helyettesítés: A vezető felügyelőt távollétében az általa megbízott felügyelő helyettesíti.

Felelőssége: Felelős a telephely rendeltetésszerű üzemeltetéséért, a bevételi terv és az előirányzott költségkeret betartásáért, a szolgáltatás színvonaláért, ellenőrzési feladatok ellátásáért, a vonatkozó jogszabályok betartásáért. Feladata: - a telephely üzemeltetése, a karbantartások, javítások ellátásának megszervezése; - közmű, energia és egyéb (pl. reklám) szolgáltatás biztosítása a helyhasználók részére; - a piaci rend biztosítása; - napidíjas területek hasznosítása; - készpénzes díjak beszedése; - a nyitvatartási idők ellenőrzése; - ellenőrzési feladatok ellátása (a telephelyen ellátja a vásárlói érdekvédelemmel kapcsolatos feladatokat és ellenőrzi mindazoknak a jogszabályoknak és rendelkezéseknek a betartását, amelyek az élelmiszerek elszállítására, kezelésére, tárolására, forgalomba hozatalára, az élelmiszerrel dolgozók személyi higiéniájára, valamint az egyéb egészségügyi követelményekre vonatkoznak); - a gombaforgalmazás ellenőrzése, szaktanácsadás; - a közös használatú helyiségek és területek takarítása; - a szemét, veszélyes hulladék elszállításának megszervezése; - a munkavédelmi és tűzvédelmi feladatok ellátása;

27

- statisztikai adatgyűjtés végzése; - portaszolgálat és telefonközpontok működtetése; - a belső munkamegosztás kialakítása.

Felelősségi és feladatkörén belül jogosult és köteles javaslatot tenni: - a napidíjas területek hasznosításáról; - a szükséges karbantartási, javítási munkák elvégzéséről vagy elvégeztetéséről; - a hatáskörébe utalt munkáltatói kérdésekben; - a belső munkamegosztás kialakításáról; - az egység területén lévő üzlethelyiségek üzletkörére; - a bérlőkijelölésre; - akciók, árubemutatók szervezésére; - a piaci rendtartás kialakítására; - napidíjak megállapítására; - a szolgáltatások díjszabásának megállapítására; - a bérleti díjakra; - szerződéskötésre, -módosításra és -bontásra a bérlőkkel; - kereskedelmi egységek közvetlen üzemeltetésére; - az alárendeltségébe tartozó dolgozók bér- és létszámkeretére; - anyagbeszerzési kérdésekre.

28

Forrás: http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=5&ved=0CDgQFjAE&url=http%3A%2F%2Finfoszab.budape st.hu%3A8080%2FGetSpFile.aspx%3FFile%3Dintezmenyek%2FIntezmenyDokumentumok%2F348_SZMSZ_CSAPI.pdf&ei=G otOVb3LIsH8UJ6DgLAD&usg=AFQjCNHYqjzAcGqZnGTBSRAEQwa5BFGGUw&sig2=GgV9NUSN_0F2Rc6a09RInQ&bvm=bv .92885102,d.d24

VIII. Helyszíni interjú A Fehérvári úti vásárcsarnok üzemeltetője a Fővárosi Önkormányzat Csarnok és Piac Igazgatósága. Kértünk egy interjút az igazgatóságtól, meglepetésünkre a kereskedelmi, gazdasági ésa műszaki igazgatóhelyettes is rendelkezésünkre állt, így teljes képet kaptunk a csarnok működéséről. Sok új információt kaptunk, ezeket kategóriákba osztottuk és így szeretnénk bemutatni a szerzett ismereteket.

29

Az igazgatóság több piacot is üzemeltet Budapesten, az egyes piacok üzemeltetéséről külön irodák gondoskodnak. Az irodákon belül az üzemeltetés építészeti kérdései a műszaki igazgató helyettesek fennhatósága alá tartozik. A kereskedelmi és gazdasági feladatok is ugyanolyan

VIII.1. Bérlés Lehetőség van napi és havi szinten történő bérlésre. Vannak olyan eladók, akik 40 éve (több generáció) napi díjat fizetnek. A kereskedelmi igazgatóhelyettes elmondása szerint az árusok nagy része nem cserélődik, sok-sok éve árulnak ugyanazok a kofák. A helyek jól kihasználtak, szinte 100% a telítettség, de ritkán adódik olyan eset, hogy ne tudnának, helyet csinálni az olyan árusoknak, akik váratlanul napi díjjal szeretnének árulni. Az üzlethelységek is közel 100% -ig ki vannak használva. Véleményünk szerinte a rendszer jól működik nincsenek konfliktusok. VIII.2. Fejlesztések Bármilyen fejlesztési igény felmerül, a piac részt vesz egy közbeszerzési pályázatban és a következő egy évre nyeri meg a fejlesztéshez szükséges összeget. A pályázat elnyerése után tendert írnak ki az adott munkákra, melyet a nyertes vállalkozó fog kivitelezni. Ez a folyamat éves ciklusban ismétlődik. A tavalyi projekt a világítás korszerűsítés, energiatakarékos izzók beszerelése volt. VIII.3. Finanszírozás A piac saját bevételeiből tartja fenn magát, az igazgató nem köntörfalazott, megmondta, hogy igencsak nyereséges a piac, így saját bevételeikből tud gazdálkodni. VIII.4. Terv A piac tervezése során jól megoldották az áru-hulladék, személyi-áru forgalom elkülönítését. Ez a gyakorlatban is jól működik. Az áru raktározása egy -1. szinten történik, amit egy hátsó bejáraton ( Kőrösy József utca felől) közelíthetnek meg a teherautók, ezt a bejáratot kizárólag ők használják. A 1. szintről egy árulift viszi kívánt helyre a termékeket. Személyi bejártok az épület 3 oldalán is ki vannak alakítva így bármelyik irányból érkező gyalogosok, könnyen be tudnak jutni az épületbe. A piac közlekedő hálózata jól lett megtervezve, még a nagyon forgalmas napokon is gyorsan el lehet jutni az épület egyik pontjából a másikba. A tervezéssorán megrendelői igény volt, hogy a vásárcsarnok fűtetlen-hűtetlen tér legyen. Sok üvegfelület található a homlokzatokon, így télen hideg, nyáron pedig nagyon meleg a belső tér.

30

Erre szokott panasz érkezni az árusok részéről, de a csarnok fűtése-hűtése nagyon költséges lenne. A légcsere és szellőzés jól működik, ez valamelyest javítja a belső komfortot. VIII.4. Üzemeltetés A csarnokkal kapcsolatos feladatokat 13 fő látja el. A 13 személy magába foglalja karbantartókat, felügyelőket, műszaki ügyeletet ellátó személyeket. Az üzemeltetés fő mozgató rugói a felügyelők, ők észlelik elsőként a problémákat és ők teszik meg az első lépéseket a megoldás felé. 1. helyszín biztosítása: Az áruláshoz szükséges hely biztosítása a felügyelőség feladata, akik fél napos váltásban dolgozva ellenőrzik, hogy az árucsere folyamata probléma nélkül működjön. 2. biztonsági szolgálat : Egy külsős biztonsági szolgáltató cég 0-24 órában felügyeli az épületet. 3. takarító szolgálat: A takarítás és wc üzemeltetés szintén egy külsős cég feladata. A felügyelőség ellenőrzi az elvégzett 4. szelektív hulladékgyűjtés és elszállítás: A piac szelektíven gyűjti a hulladékot (fa, elem, zöld hulladék, állati hulladék, egyéb). A hulladékot minden nap 7:00-kor elszállítják, a Kőrösy utca felől. 5.karbantartó szolgálat: A karbantartók a felügyelők megkeresésére végzik el az esetleges javításokat. 6. ellenőrzések: A piacot rendszeresen ellenőrzik különböző hatóságok: ÁNTSZ, tűzoltóság, bevizsgálók. A felügyelőség feladata, hogy biztosítsa és segítse az ellenőrző szervek munkáját. 7.átalakítások: Az árusoknak megengedett, hogy átalakításokat hajtsanak végre saját igényeiknek megfelelően, azonban ehhez előbb kérelmet kell benyújtani az igazgatóság felé. Nem károsíthatják a belső szerkezeteket, vissza kell állítaniuk az eredeti állapotot ha elmennek, és természetesen a saját költségeikből fedezik az átalakításokat. Nagyon jól esett, hogy ilyen készségesen fogadtak minket és időt szántak ránk. Megkérték, hogy az elkészült anyagot majd küldjük el nekik, hátha hasznosíthatják a jövőben. A csarnokkal kapcsolatos feladatokat 13 fő látja el. A 13 személy magába foglalja karbantartókat, felügyelőket, műszaki ügyeletet ellátó személyeket.

31

IX. A dolgozói kérdőív kiértékelése Célunk volt a helyi munkaerő véleményének megismeréseis a csarnok működésével kapcsolatban, hiszen ők is a mindennapi használói kör részei. Személyesen feltett kérdéseinkkel, az általános adatokon kívül, a csarnok szerkezetére, átláthatóságára, megközelíthetőségére illetve a későbbi célok, átalakítások, új funkciók megvalósítására voltunk kíváncsiak. A kérdőívezéskor igyekeztünk minél szélesebb korosztályt, nőket-férfiakat egyaránt, a csarnok funkcióiból adódóan minél többféle munkakört betöltő dolgozókat megkérdezni. Végül 17 válaszadónk lett. Többen voltak, akik passzívan viselkedtek, többen, akik bizalmatlankodtak, többen pedig csak idő hiányában utasították vissza. A feltett kérdéseink: 1. Az Ön neme: 52 2. Az Ön életkora:

53

3. Az Ön foglalkozása: 54 4. Az Ön legmagasabb iskolai végzettsége: 5. Az Ön lakhelye:

55

56

6. Mióta dolgozik a Vásárcsarnokban? 57 7. Milyen módon jut el a Csarnokba?

58

8. Mennyire tartja átláthatónak a Vásárcsarnok kialakítását a dolgozók számára? 9. Szeret a csarnokban dolgozni? Miért?

59

60

10. Az alábbi dolgokban mennyire tartja megfelelőnek a csarnok kínálta lehetőségeket? 61 11. Mi a véleménye a munkakörülményekről más Vásárcsarnokokhoz képest? (munkaidő, fizetés, közösség, vásárlók stb.)

63

32

12. Van-e olyan dolog, amin változtatna a Csarnokkal kapcsolatban? (működés, kialakítás, funkcióbővítés) 64 A megkérdezettek 25%-a nő volt, korcsoportok szempontjából 20 éves kortól egészen nyugdíjas (nyugdíj utáni) korig széles skálán mozognak az alkalmazottak. Foglalkozás

tekintetében

eladókkal,

raktári

munkásokkal,

szakácsokkal,

vezető

beosztottakkal illetve üzletvezetővel is sikerült beszélnünk. Iskolai végzettség szempontjából a megkérdezettek több mint 50%-a középiskolai érettségivel dolgozik az intézményben, a többiek pedig szakiskola, szakmunkásképző, felsőfokú szakképzés elvégzése után kerültek be a csarnok dolgozói közösségébe. A többség természetesen budapesti és viszonylag könnyen el tudnak jutni a munkahelyükre autóval, tömegközlekedéssel. (Kerékpárral, gyalogosan viszont nem Hiányosságnak

viszont

sokan

említették

a

parkolók

gyér

nagyon közlekednek.)

számát,

a

szomszédos

Alleebevásárlóközpont parkolóit használják sokszor, miközben ott csak 1 óra ingyenes parkolás biztosított, amúgy is messze van illetve sokszor zsúfolt. A dolgozók nagy része már évek óta (8-10 éve, nyitás óta) itt dolgozik, és az elhangzó vélemények alapján szeretik is itt tölteni a munkaidejüket. Jó a viszonyuk a vásárlókkal, a többi dolgozóval. A többség átláthatónak, rendezettnek tartja a csarnok rendszerét, nem nagyon változtatna annak építészeti kialakításán. Nyitvatartási idő, elhelyezkedés, forgalom, tisztaság és a dolgozói közösség kérdéskörök megfelelősége nagyrészt átlagosnak mondható a válaszok alapján. Viszont 1-2 használónál felmerült a munkaidő borzalmas hosszúsága (6:30-tól-18:00-ig), a bérleti díj drágasága, az alulfizetettség a többi csarnokhoz képest. Utolsó kérdésünkkel kapcsolatban megoszlóak voltak a vélemények. Jó páran megfelelőnek találják a csarnok kialakítását. A többség viszont javaslatot tettklíma beszerelésére, a korábban említett parkolási gondok orvoslására. Szóba került, hogy nem ártana több reklámmal javítani a csarnok forgalmán. Lényeges információ volt, hogy nincsenek kellően tájékoztatva a vásárlók a

33

felügyelőség illetve a mosdóegységek elhelyezkedéséről. Panaszkodtak az épület szerkezeti kialakítására is: sokszor beesik az eső, huzatos, sok por és kosz jön be. További érdekes javaslat volt a vasárnapi nyitva tartás biztosítása is.

34

IX.1.Netes kérdőív kiértékelése A feladatunk feldolgozása során célunk az volt, hogy az intézmény használói/ismerői közül, minél több embert meg tudjunk kérdezni. Erre kiváló és kényelmes megoldást kínál, egy online kérdőív, melyet egyetemi levelezési listákon, közösségi oldalakon könnyen elérhető és kitölthetővé lehet tenni egy megosztással, kiküldött levéllel. Azonban sokan több száz emberből viszonylag kevés volt hajlandó kitölteni egy 3-4 perces rövid kérdőívet. Igyekeztünk olyan kérdéseket feltenni, mely a felhasználók szempontjaiból lehetnek fontosak. Például mi az, ami őket az intézménybe vonzza, milyen tényezők befolyásolják azt, hogy itt vásárolnak, mi a benyomásuk/véleményük az épületről stb. A megkérdezettek legnagyobb része nő volt.

Foglalkoztatott minket, mely termékek iránt érdeklődnek a legtöbben. A zöldség-, gyümölcs piac és a kifőzdék, büfék a legkeresettebb kiszolgáló egységek. A vásárlók válaszai alapján elmondható, hogy a vásárcsarnok közlekedés és megközelíthetőség szempontjából kiváló. A megkérdezettek közel 90%-a gyalogosan vagy tömegközlekedéssel jár ide bevásárolni. A vásárlók jelentős része teljesen meg van elégedve az itt található termékkínálattal, a minőséggel, az itt dolgozók segítőkészségével. A gyakori ,,vendégek” közül sokan gondolják úgy,

35

hogy egy jól működő, szervezett, igényes csarnokban költik a pénzüket és az állandó tömeg is arról tanúskodik, hogy az igényeiket itt megfelelően kiszolgálják.

A kérdőívbe több kifejtős kérdést is tettünk, melyekre tanulságos és elgondolkodtató válaszok érkeztek. Mi az a szolgáltatás ami hiányzik Ön szerint a Vásárcsarnokból? l Házi készítésű lekvárok, befőttek és szörpök. l hooters l Fagyizó l kézmosási lehetőség a kifőzdéknél, oda nem illő bazár funkciók eltávolítása, több féle étel kínálat l Főzőiskola, ahol megtanulható hogyan is készíthetők el a különlegesebb ételek a frissen vásárolt alapanyagokból l Nem tudok mit írni, ennyire nem ismerem az ingatlant se a szolgáltatásait. l több bio zöldség és gyümölcs

36

l hosszabb nyitvatartás l A keleti fűszeres (bezárt). l Kávézó, fagyizó, kiülős rész l Szolgáltatást nem hiányolok, a nyitvatartás rövid ahhoz nekem, hogy gyakrabban vásároljak ott. De az eladókat megértem ezzel kapcsolatban. l Tésztás l bankkártyás fizetés l Posta l Könnyen érthető és jól látható információs rendszer, ülőhelyek, előtér/előcsarnok. l hogy hétvégén is nyitva legyen. l Szerintem piacként megállja a helyét a választék, sőt inkább kivennék belőle: a műszaki cikkeket l csomagmegőrző l Ugyanúgy, ahogy van termelői zöldség, lehetnének pl. kézműves kerámia tálak, kaspók. Kézzel készített, némileg mívesebb darabok, nem nagyon drágáért, de ami még megfizethető. l Szerintem szuper így, ahogy most van. Majdnem mindent megtalálni itt, és rengeteg friss, szép áru

Sokan nem tudtak olyan dolgot írni, amelyet hiányolnának, ők teljesen kielégítőnek tartották az intézmény kínálta lehetőségeket. Összességében mi a véleménye a Vásárcsarnokkal kapcsolatban? l szeretem l nagyon jó hely l Teljesen pozitív, csak azért vásárolok ritkán ott, mert kiesik az útvonalamból. l Szeretem, mert olcsón lehet meglehetősen jó minőségű termékeket vásárolni. Személy szerint a büfék, kifőzdék miatt járok oda, illetve vágott virágot szoktam ott vásárolni kedvező árfekvése miatt. l A zöldséges-gyümölcsös pultoknál jobb lenne, ha mindenki válogathatna magának. Gyakran kapok a hátsó ládákból régebbi, minőségtelen terméket, ahelyett, hogy a szépen megmosott, felrakott gyümölcsökből, zöldségekből adnának. Egyszer még fennhangon meg is jegyezték, hogy hozzányúltam egy termékhez. A biztonsági személyzet jobban megszűrhetné, hogy kik juthatnak be

37

az épületbe a későbbi konfliktusok elkerülése végett. A kiszolgáló személyzet (eladók) modorának,megjegyzéseinek mérséklése olykor kedvezően hatna. l Ok, bár lehetne nagyobb a termékkínálat l tágas l Túlhasznosított, elsősorban alapterületében, ezen kívül kiemelhetően rosszak a bejáratai és azokműködése. l Király l Sajnos a szerkezeti csomópontjai talán a legrondábbak a világon. A büfékben és a CBA-ban az eladók jelentős hányada igen b..kó... Az üstökös alakú LED-ek borzalmasak. Hál'Istennek a zöldségek, gyümölcsök, valamint a hús és pékáru is minőségi. Megnyugtat a tudat, hogy a vásárlással nem egy arctalan, kizsákmányoló vállalatot, hanem egy magyar személyt támogatok. l Impozáns épület kívül-belül. Érdekes szerkezeti megoldások vannak a belsejében. l drágább mint a nagycsarnok de közelebb van hozzám. nagyon korán zár be a munkaidőmhöz képest l Mivel általában 6 után vásárolok, sajnos ritkán jutok el oda. Ha este is nyitva lenne, szívesebben vásárolnék ott, mint a sparban. l Kiváló helyen lévő, bővülésre okot adó intézmény. l szép jó helyen van, de nekem nem esik útba, ezért nem járok oda l Ár-érték arányban kiváló. l Nagyon szeretem, jók a termékek, de lehetne világosabb is belül. l Az egyik legjobb vásárlóhely, pont azért, mert a nagyvárosi környezetben nem nagyvárosias. A kínálat más, mint a megszokott bevásárlóközpontokban, és az eladókkal, kereskedőkkel is más a viszony. Egyedül a bóvlis-kínais rész zavar. l Ami inkább fontos szempont számomra, hogy az élelmiszerek honnan, és milyen minőségben jönnek (mennyire bio gazdaság, honnan származnak, és hogy ne nagyipari hanem háztáji, kistermelői termékeket vásároljak, amik nem utazzák be a fél világot, hogy eljussanak a fogyasztóig). Úgy tudom az egész Vásárcsarnok fő (a CBA tulajdonosainak) kezében van. l Jó l nincs

38

l nagyon drága, nem lehet kártyával fizetni és nem vagyok benne biztos h nem ugyanaz az áru van ott is mint a sparban, ahol kényelmesen végigtolhatok egy kocsit és a végén fizethetek kártyával,nem kell öt külön szatyorral és öt külön helyen vásárolnom. l piacnak megfelelő l Jó, minőségű termékek miatt szeretem, nem mindig olcsóbb de kifejezetten jobban szeretek oda menni mint az Alleban található Spárban, ami teljes mértékben átláthatalan, drága , és a zöldségosztály kinálatáról ne is beszéljünk :( l OK l Néha lehetne frissebb zöldség és gyümölcs, de amúgy OK! l Szerintem rendben van. l a Fővám téri után a 2. kedvenc vásárcsarnokom Budapesten l A Fővám téri Vásárcsarnok sokkal jobb. l kedvelem szeretek vásárcsarnokban vett gyümölcsöket és zöldségeket fogyasztani, gyakran jobb minőségűek, mint egy szupermarketben megvásárolt l Örülök, hogy itt, a város közepén is tudok egészséges zöldséget, gyümölcsöt, tejet venni! l Kollégium óta szívesen jàrok oda. Mióta dolgozom, sajnos csak hétvégente tudok menni, a nyitvatartàsa lehetne rugalmasabb! l Kiraly hely, nagyon kellemes a hangulata l Nagyon szeretem, de sajnos ritkán sikerül eljutnom oda. l Jó helyen van, nekem közel, leginkább a friss zöldségekért és gyümölcsökért járok oda. l Összeségében jó

X. A területre vonatkozó építési szabályzatok 2007. November 22-én Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata a Fehérvári út – Váli utca – Bercsényi utca – Október huszonharmadika utca által határolt területre (továbbiakban tömb) vonatkozó szabályozási tervet módosította, mely módosított szabályozási terv – néhány apró változtatástól eltekintve – ma is érvényben van a tömbre nézve. A módosítások az ALLEE

39

bevásárlóközpont építését készítették elő a korábbi Skála Budapest Nagyáruház helyén. A változtatások természetesen érintik feladatunk tárgyát képező vásárcsarnok területét is. A módosított építési szabályzatnak a vásárcsarnok telkére és közvetlen környezetére vonatkozó részei alább olvashatók. Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata .../2007./.../XI.ÖK számú rendelete Budapest

XI.

kerület

Kerületi

Városrendezési

és

Építési

Szabályzatáról

szóló

34/2003./X.21./XI.ÖK sz. rendeletnek a Budapest XI. kerület, Fehérvári út – Váli utca – BercsényiOktóber huszonharmadika utca által határolt terület kerületi szabályozási tervére vonatkozó módosításáról

40

Elfogadott szabályozási tervek és nyilvántartási számuk 26. számmal a tömbre vonatkozó szabályozási terv területe

Övezeti terv a szabályozási terven belül. A vásárcsarnok területének övezeti besorolása: I-XI/P

41

Forrás: Újbuda Főépítészi Iroda Városrendezési Osztály Telek beépíthetősége, övezeti besorolás (térinformatikai alkalmazás)

A vásárcsarnok és környezete az Övezeti terv térképe alapján az I-XI/P övezeti besorolás alá tartozik. A kerület beépítésre szánt területe lehet a) lakó-, b) vegyes-, c) gazdasági-, d) különleges-, vagy e) különleges városüzemeltetési terület. A fenti felsorolás szerinti beépítésre szánt területek, mint területfelhasználási egységek helyi építési övezetekre tagozódnak.A vegyes területek egyik helyi építési övezete az I-XI/P : Piac elhelyezésére szolgáló, jellemzően zártsorú beépítésű terület.

Az I-XI/P jelű övezet vonatkozó előírásai:

(1)

Az építési övezetben csak élelmiszerpiac és azt kiegészítő funkciók (szolgáltatás, vendéglátás), ezenkívül igazgatási épület, irodaépület, parkolóház helyezhető el.

(2)

Melléképítmények közül csak rámpa és előlépcső helyezhető el.

(3)

Az építési övezet szabályozási határértékei:

42

Az építési szabályzati módosításaz I-XI/P jelű építési övezetre vonatkozóan egyetlen előírást tesz kötelezővé:

1)

A nem beépített területrészeket külön szerződés alapján időben nem korlátozott

közhasználatra kell átadni.

Az építési szabályzat egyéb, az egész tömbre vonatkozó további előírásai:

1.

Zöldfelületi, környezetvédelmi előírások

1.1

A szabályozási terven jelölt fasorok megtartandók, várostűrő fafajok telepítésével felújítandók

és a közműépítmények figyelembevételével kiegészítendők.

1.2

A szabályozási terven jelölt helyeken várostűrő fafajokból, a közműépítmények

figyelembevételével új fasorok telepítendők.

1.3

Fasortelepítésnél, -kiegészítésnél várostűrő, előnevelt, többszörösen iskolázott, „útsorfa”

minőségű fák ültetendők min. 8-8 méter távolságban. Az ültetéssel egy időben öntözés lehetőségéről gondoskodni szükséges.

1.4

A szabályozási terven jelölt gyalogos utcát és fásított díszteret kialakítani, átépíteni csak

tájépítész által készített kertépítészeti terv alapján lehet, amely fakivágási-, favédelmi és kiültetési tervet, valamint a díszburkolat és az utcabútorok terveit is tartalmazza.

1.5

A tervezési terület az 1. számú, „Budapest és agglomerációja” légszennyezettségi zónába

tartozik. A belső téri zajhatárértékek teljesülése érdekében a határértéket meghaladó zajterhelésű útvonalak menti zajérzékeny épülethomlokzatokon passzív akusztikai védelmet szükséges alkalmazni. A tervezett épületek építési engedélyezési tervéhez erre vonatkozó munkarészt kell csatolni.

43

2. Közművekkel kapcsolatos előírások

1.6

A tervezési területen önálló antenna tartószerkezet (torony) nem létesíthető.

1.7

6 méternél nem magasabb antenna engedély alapján az épületek tetőszerkezetén helyezhető

el

1.8

Kisméretű antenna (mikrocella) az épületek homlokzatán nem látható módon helyezhető el.

1.9

A transzformátorokat épületben, 15-20 m^2 alapterületű, 3 m belmagassábú, közterületről

közvetlenül szállítójárművel megközelíthető helyiségben kell elhelyezni.

3.Tűzvédelmi előírás

A tűzoltóság vonulása és működése céljára az építményekhez, azok megközelítésére olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.

44

Források: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata .../2007./.../XI.ÖK számú rendelete http://kozigazgatas.ujbuda.hu/sites/default/files/2_rendelettervezet_29.pdf BME Építőmérnöki Kar – Magasépítési Tanszék – segédletek – területfelhasználás – beépítésre szánt területek http://www.epito.bme.hu/met/oktatas/feltoltesek/BMEEOMEMA02/kvsz_kivonat_2015.02.12.pdf

45

XI. A csapat Szabó Boglárka I8HD04 Összességében nagyon tetszett ez a féléves feladat, bár kissé csalódott voltam a félév végére, mert nem sikerült mindenkivel együttdolgozni. Ezzel ellentétben viszont akikkel igen, azokkal jó volt találkozni az üléseken és szervezni a következő teendőket. Talán azért is tetszett ennyire a feladat, mert mindig is érdekelt a project management, létesítménygazdálkodás része az építészetnek.

Szigeti Anett Kata AQB55Z 4. éves szerkezeti szakirányos hallgató A féléves feladatunk kapcsán felfrissítettük a csapatmunka jelentőségét: egy cél

érdekében

dolgoztunk

eltérő

képességekkel,

hozzáállással,

időbeosztással. A feladatrészem kapcsán időpontot egyeztettem a Fővárosi Csarnok,- és Piacigazgatósággal személyes beszélgetésre. Kérdőíveztünk a helyszínen, főként dolgozókat, de jópár fogyasztót is megkérdeztünk. Mindennapos vásárlóként a csarnokban otthonosan mozogtam, a félév hatására viszont más szemszögből is elkezdtem figyelni az intézményt.

Kovács Éva_ JYNSJ5 4. éves tervezői szakirányos hallgató

Szeretem az olyan összetett feladatokat, mint amilyennek az épgazd féléves feladat bizonyult. Kihívást jelentett, hogy 8 ember, akik nem közeli barátok együtt dolgozzanak. Én feladatom volt a Trello oldal létrehozása, részt vettem az intézmény keresésben és interjúban, amelyről beszámolót

46

írtam. Illetve ketten raktuk össze a végső dokumentumot Bogival. Összességében elégedett vagyok az elvégzett munkánkkal, de kár, hogy nem mindenki tette oda magát a csapatból.

Sándor Lőrinc IDEA9H 4. éves hallgató

A féléves feladat kapcsán a benchmark résszel foglalkoztam: a helyszínen végzett vizsgálódások, felmérések fontos kiegészítője más, hasonló épületek elemzése, hiszen így a begyűjtött adatok könnyebben értelmezhetőek, összehasonlíthatóak. A feladat legérdekesebb része számomra a csapattagok által gyűjtött anyagok összerendezése volt, mivel minden csapattag más szempontok alapján, más látásmóddal dolgozott a feladaton.

Kovács Kata A

félév

során

elkészítendő

feladatrész

számomra

több

tanulsággal is szolgált. Először is meglepő volt, hogy lassan már 4 éve lakok a XI. kerületben, de még soha nem vettem a fáradságot hogy utána nézzek. Ez számomra megdöbbentő volt, főleg miután megtudtam, hogy milyen sok tekintetben bizonyul a legjobb kerületnek a többi között. A másik dolog a vásárcsarnokkal kapcsolatos építészeti adatok voltak. Három évet töltöttöm a kollégiumban és ebből fakadóan sokat vásároltam

a

szomszédságában

található

Fehérvári

úti

vásárcsarnokban. Természetesen már akkor is feltűnt a különleges építészeti jellege, azonban nagyon sok minden csak

47

most vált világossá számomra, a kutatás során. Ez a tanulmány főleg arra mutatott rá az én esetemben, hogy nem járhatunk elég nyitott szemmel még így sem, hogy próbálunk és emellett egy pár

pillanatra

méltatott

épület

milyen

működést

és

szervezettséget igényel a való életben. Tanulságos.

Gál József – c9ohjp A feladat fonalát csak későn vettem fel, de a kezdeti lemaradásomat igyekeztem behozni. A feladat nagysága volt eleinte ijesztő, egy ekkora léptékű feladat ismeretlen vizeken jelentette a legnagyobb kihívást. Sokszor csak útközben jöttünk rá a sok „hogyanra” és „mikéntre”, és számomra pont ez, a munka közben való tanulás volt a Építési

legmaradandóbb.

szabályzatok

kódjeleit

fejteni,

jogi

szövegeket és szerződéseket értelmezni, szabályozási terv térképeit összehasonlítani, vagy épp lámpatest-típusokat

osztályba sorolni,

mind-mind gyorstalpalással járt. A nagybetűs Életben se lesz másként: rutinfeladatok mellett túlnyomó többségben ismeretlen és látszólag ijesztő feladatokat kell gyorsan és sikeresen elvégeznünk, közben gyorsan tanulnunk. A feladattal kapcsolatosan konkrétan a legérdekesebb az a rácsodálkozás volt, hogy minden mindennel összefüggésben van, és minden mindre hatással van. Bonyolult rendszereket átlátni nemcsak hasznos, de létszükséglet manapság.

48

Madura Fruzsina KMCUX1 A féléves feladatunk elég sok tanulságot hozott számomra, mind személyes, mind pedig szakmai szempontból is. Ez a nagyobb létszámú csapatmunka kihívás volt, a feladat pedig elég sokrétű, tapasztalatszerzésre kiváló. Részt vettem a helyszíni kérdőíveztetésben, illetve a személyes beszélgetésen is jelen voltam, amely során a Fővárosi Önkormányzat Csarnok és Piac Igazgatóságát faggattuk az intézmény működéséről. Pozitív tapasztalat volt, hogy hajlandóak voltak egy egyetemi feladat miatt a rendelkezésünkre állni és nyitottak voltak a kérdéseinkre.

Tibai Friderika Vivien - y5dlc7 A csapatban való munka mindig nagyon jó tapasztalat és feltöltő élmény. Legyen szó építőtáborról, munkahelyi feladatról, vagy egyetemi projektről, szeretek csapatban dolgozni. A közös feladat sikeréhez mindenki hozzátesz valamit , és ez a „hozzátevés” akár jó, akár rossz, mindenképp tapasztalunk és tanulunk belőle. A feladat nagyon izgalmas volt, de a legnagyobb nehézséget talán az

időbeosztás

jelentete.

Az

építészeti

háttér

és

fejlődéstörténet fogott meg a leginkább. Ha lenne elég időnk és figyelmünk, mennyit tudna minden épület mesélni magáról! Legfőbb pozitívum számomra a csapat légköre biztosított

és a

humora jogi

volt,

működési

helyzetelemzések útvesztőiben.

49

mely

jó

energia-utánpótlást

háttér,

vagy

épp

a

XII.Mellékletek

Fehérvári úti Vásárcsarnok dolgozói kérdőív (17 kitöltés)

Tartalomjegyzék 1. Az Ön neme: ....................................................................................................................................... 52 2. Az Ön életkora:................................................................................................................................... 53 3. Az Ön foglalkozása: ............................................................................................................................ 54 4. Az Ön legmagasabb iskolai végzettsége: ........................................................................................... 55 5. Az Ön lakhelye:................................................................................................................................... 56 6. Mióta dolgozik a Vásárcsarnokban? .................................................................................................. 57 7. Milyen módon jut el a Csarnokba? .................................................................................................... 58 8. Mennyire tartja átláthatónak a Vásárcsarnok kialakítását a dolgozók számára? .............................. 59 9. Szeret a csarnokban dolgozni? Miért? ............................................................................................... 60 10. Az alábbi dolgokban mennyire tartja megfelelőnek a csarnok kínálta lehetőségeket? .................. 61

50

11. Mi a véleménye a munkakörülményekről más Vásárcsarnokokhoz képest? (munkaidő, fizetés, közösség, vásárlók stb.) ......................................................................................................................... 63 12. Van-e olyan dolog, amin változtatna a Csarnokkal kapcsolatban? (működés, kialakítás, funkcióbővítés)....................................................................................................................................... 64

51

1. Az Ön neme: Válaszok

%

db

1. Nő

25 %

4

2. Férfi

75 %

12

17 kitöltőtől összesen 16 válasz

52

2. Az Ön életkora: Válaszok

%

db

1. 0-20

0%

0

2. 21-30

29.4 %

5

3. 31-40

35.3 %

6

4. 41-50

17.6 %

3

5. 51-60

11.8 %

2

6. 61-

5.9 %

1


53

3. Az Ön foglalkozása: Válaszok

%

db

1. Biztonsági őr

0%

0

2. Eladó

50 %

8

18.8 %

3

4. Raktári munkás

0%

0

5. Termelő

0%

0

6. Nyugdíjas

6.3 %

1

7. Vezető

25 %

4

8. Diákmunkás

0%

0

3. Szakács


"Egyéb" válaszok: 

üzletvezető

54

4. Az Ön legmagasabb iskolai végzettsége: Válaszok

%

db

1. 8 általánosnál kevesebb

0%

0

2. Általános iskola

0%

0

3. Középiskola érettségivel

56.3 %

9

4. Szakiskola és szakmunkásképző

43.8 %

7

5. Egyetem

0%

0

6. Főiskola

0%

0

7. Posztgraduális képzés

0%

0


"Egyéb" válaszok: 

felsőfokú szakképzés

55

5. Az Ön lakhelye: Válaszok

%

db

1. Budapest

88.2 %

15

0%

0

3. Város

5.9 %

1

4. Község

5.9 %

1

2. Megyeszékhely


56

6. Mióta dolgozik a Vásárcsarnokban? 

17 lve



6 éve



15 éve



12 éve



nyitás óta



1 hónapja



10 éve



2+1 éve



8 éve



régóta



10 éve



1 éve



8 éve


57

7. Milyen módon jut el a Csarnokba? Válaszok

%

db

1. Gyalogosan

0%

0

64.7 %

11

0%

0

35.3 %

6

2. Tömegközlekedéssel 3. Kerékpárral 4. Autóval


58

8. Mennyire tartja átláthatónak a Vásárcsarnok kialakítását a dolgozók számára? Válaszok

%

db

1. Könnyen kiigazodom

52.9 %

9

2. Lenne min változtatni

41.2 %

7

3. Egyáltalán nem átlátható

5.9 %

1


59

9. Szeret a csarnokban dolgozni? Miért? 

igen



Igen szeretek. mivel azzal foglalkozom, amivel szeretek :)



igen



Igen, megszoktak a vásárlók és én is őket.



Nem. Nyáron fullasztó meleg van, télen meg hideg.



Szeretek, mert jó a közösség.



Néha igen, néha nem. Ha egyetemisták pénteken kérdőívet hoznak...:)



Igen, hülye a főnök és jót röhögök rajta.



Senki nem szeret dolgozni, de muszáj



nem



Igen, megélhetés



Igen, a légkör miatt


60

10. Az alábbi dolgokban mennyire tartja megfelelőnek a csarnok kínálta lehetőségeket? Válaszok

%

db

50%

8

2. átlagos

37.5%

6

3. nem megfelelő

12.5%

2

0%

0

1. nyitvatartás 1. megfelelő

4. nem tudom megítélni

Összesen: 16 2. elhelyezkedés 1. megfelelő

68.8%

11

2. átlagos

18.8%

3

3. nem megfelelő

6.3%

1


6.3%

1

Összesen: 16 3. forgalom 1. megfelelő

6.3%

1

2. átlagos

62.5%

10

3. nem megfelelő

25%

4


6.3%

1

Összesen: 16 4. tisztaság 1. megfelelő

43.8%

61

7

2. átlagos

43.8%

7

3. nem megfelelő

6.3%

1


6.3%

1

Összesen: 16 5. dolgozói közösség 1. megfelelő

29.4%

5

2. átlagos

58.8%

10

3. nem megfelelő

11.8%

2

0%

0


Összesen: 17


62

11. Mi a véleménye a munkakörülményekről más Vásárcsarnokokhoz képest? (munkaidő, fizetés, közösség, vásárlók stb.) 

Nem tudom megítélni, mert nem ismerem a többit.



A munkakörülmény normális, a munkaidő borzalmasan hosszú 6:30tól 18:00ig. Fölöslege, rengeteg az elpazarolt idő, sehol sincs ilyen Európában. Fizetés rendben, vásárlók bolondok, tisztelet a kivételnek.



Túl drága a bérleti díj a többi csarnokhoz képest.



Nincs összehasonlítási alapom.



Vásárlók nagy részét ismerem régóta, kialakult egy személyes szimpátia. Fizetés megfelelő.



Ugyanaz mindenhol



Lehetne javítani.



Elég jók a körélmények, csak a fizetést emelhetnék.



Nincs véleményem



Nincs véleményem



Megfelelő



Megfelelő



Szuper


63

12. Van-e olyan dolog, amin változtatna a Csarnokkal kapcsolatban? (működés, kialakítás, funkcióbővítés) 

igen



Jelen körülmények között teljesen meg vagyok elégedve mindennel.



Több reklám kellene.



A mi véleményünkre még senki sem volt kíváncsi.



Sehova nincs kirakva, hogy hol található a felügyelőség és a WC-k. Beesik az eső, túl huzatos, sok por és kosz jön be.



Nem.



Klíma beszerelése, parkolás biztosítása



Nem! (érdekel)



Légkondi!!!!



Nincs saját parkoló, ez nagy probléma.



parkolás



Vasárnap is nyitva lehetne



Nincs



Nincs



Először is a parkolás tragédia, hiába 1 óra ingyenes az emberek nem cipekednek az Allee-ba.


BME Építészmérnöki Kar Építéskivitelezési Tanszék Építés- és tervezésgazdaságtan 2015.

1. Jegyzőkönyv

Kelt: 2015. 03. 10. Jelenlévők: Madura Fruzsina, Kovács Kata, Szigeti Kata, Tibai Frida, Sándor Lőrinc Téma: ismerkedés, csapatépítés, kötetlen beszélgetés a felmerülő épületekről

A féléves feladatkiírásnak megfelelően 8 fős csapatot hoztunk létre. A csapat tagjai: Kovács Éva, Kovács Kata, Szabó Boglárka, Madura Fruzsina, Tibai Frida, Szigeti Kata, Sándor Lőrinc, Gál József. Előzetesen megbeszéltük, hogy mindenki gondolkodjon választható épületeken illetve a féléves feladat lehetséges szétosztásairól. Kovács Kata tett egy javaslatot a Terrorházára - kapcsolatokra hivatkozva-, ami a későbbiekben a hasznunkra lehetne. Felmerült még a San Marco utcai Diákotthon, a kopaszi gátnál található Vízi Rendőrség és Vízi Buszmegálló épülete illetve egy mozgásjavító iskola is. Azt beszéltük meg, hogy Kata megpróbál a Terrorházánál a kapcsolatával kommunikálni. A többiek meg ezt megvárva reagálnak.

Készítette: Szigeti Kata

65


2. Jegyzőkönyv

Kelt: 2015. 03. 24. Jelenlévők: Madura Fruzsina, Kovács Kata, Szigeti Kata, Tibai Frida, Szabó Boglárka, Kovács Éva, Sándor Lőrinc, Gál Joe Téma: Terrorháza és más választható épületek, feladatkiosztás Teljes létszámmal próbáltunk hatékonyan együttműködni. A korábban lehetőségként felmerült Terrorházát elvetettük a léptéke, a távolsága és a kapcsolat időszakos hiánya miatt. Ötletként felmerült a Sportközpont, a Stoczek menza illetve a Bercsényi Kollégium is. Viszont kiderült, hogy ezek közül kettőt már más csoportok kiválasztottak féléves feladatnak.

3. Jegyzőkönyv Kelt: 2015. 03. 30. Jelenlévők: Madura Fruzsina, Kovács Éva, Szigeti Kata és Szabó Boglárka Téma: (épületválasztás), feladatok kiosztása

A mai napra Évi hozott egy tervvázlatot a feladatbeosztásról illetve a sorrendiségekről. Ezeket ismertette velünk, majd megvitattuk, - elsőbbségi jogot élvezve a jelenlétért ,hogy ki mit szeretne csinálni. Ezek alapján sikerült eldöntenünk, hogy a kapcsolatfelvételt -Kata helyszíni vizsgálatokat -Fruzsi és Évi kérdőíveket -Bogi management és ütemezés -Évi fogja csinálni.

66


Fenntmaradt még két feladat melyre 2-2 jelentkezőt várunk: "téma"-háttéranyagok, szakirodalom, más intézmények működése.. "kutatás"-helyzetelemzés, történet, problématérkép...

Ezen felül még abban is megállapodtunk, hogy fő kommunikációs csatornának a Facebook mellett a Trello -t is használni fogjuk. Ez nagy segítségünkre lesz az ütemezésben, a határidők betartásában illetve százalékos kimutatásokat is készít majd a feladat készültségéről. Az épületválasztást illetően ezidáig nem sikerült még végleges épületben megegyeznünk, de ma Évi javasolta a Gombát, ami nagyon megtetszett nekünk és jelenleg ezt tartjuk a feldolgozandó épületünknek. Természetesen nyolcból négyen döntöttünk eddig erről, tehát még változtatható az intézmény. Viszont a határidők közeledtével megkérném a másik négy tagot, hogy ennek tudatában fogadja vagy ne fogadja el a javaslatot. Végül abban maradtunk, hogy ha zöldutat kap mindenkitől a Gomba, akkor azonnal felvesszük a kapcsolatot az üzemeltetőkkel. Évi létrehoz egy Trello csoportot nekünk. És mi leülünk majd 1-2 héten belül újra, hogy megvitassuk a fejleményeket. A következő találkozó időpontját még nem tűztük ki.

67


Készítette: Szabó Boglárka

4. Jegyzőkönyv Kelt: 2015. 04. 07. Jelenlévők: Kovács Éva, Szigeti Kata, Szabó Boglárka Téma: Fehérvári úti vásárcsarnok

Újabb javaslat született a feldolgozandó középületre: Fehérvári úti vásárcsarnok. A Gomba kapcsán általános üzemeltetőt nem találtunk az interneten illetve annak méretével, léptékével is adódtak megválaszolatlan kérdéseink, kételyeink. A vásárcsarnok viszont kellően „középületes”: méretei, forgalma, funkciója szempontjából. Közlekedési csomópontnak minősül, nem utolsó sorban mi, kollégisták is állandó (akár napi szintű) használói vagyunk. A későbbi elemzésben a célcsoportunk így viszonylag széles korosztályt lefedhet. Az ottani számtalan eladó, árus, kiszolgáló személyzet alkalmas lehet az interjúztatás, beszámolók szempontjából is. A délután folyamán ellátogattunk az épületbe általános üzemeltető keresése végett. A helyi Felügyelőség egyik alkalmazottja szívesen állt a rendelkezésünkre. Az épület feldolgozása, elemzése viszont engedélykötelesnek minősül, így email-es egyeztetést javasolt, amit remélhetőleg holnap elintézünk a Tanár Úrral való egyeztetés kapcsán. Addig is igyekszünk nekiállni háttéranyagok gyűjtésének, hasonló példák keresésének, az interjúk során elhangzó kérdések kitalálásának. Bogi készített egy „haditervet”, időbeosztást és feladatkiosztást is, ami a későbbiekben nagy hasznunkra lesz. Az előzetes elgondolások szerint a héten könnyen és gyorsan tudnánk haladni a feladattal és annak szétosztásával. A csarnokhoz közel élők (Bercsényi Kollégium lakói) szívesen vállalnak lokális

68


feladatokat: interjúk, beszélgetések, helyzetjelentések, stb. A további tagok között meg egyszerűen kioszthatóak a további teendők.

Készítette: Szigeti Kata

5. Jegyzőkönyv Kelt: 2015. 04. 18. Jelenlévők: Kovács Éva, Madura Fruzsina Téma: Interjú előtti megbeszélés, interjú

A találkozó célja, a kérdések megfogalmazása, amit fel fogunk tenni az igazgatósággal készülő interjún. Írtunk egy kérdéssort, és felosztottuk egymás között ki mit fog kérdezni. A kérdések nagyon változatosak kiterjednek az üzemeltetésre, intézmény működésére, igazgatóság felépítésére, munkakörnyezetre. Sok kérdéssel készülünk, véletlenül se fogyjunk ki belőlük. Ezt követően elmentünk az interjúra. Utána összevetettük a jegyzeteinket, átbeszéltük a történtetek és írtunk egy beszámolót az interjúról. Készítette: Kovács Éva

69

Fehérvári úti Vásárcsarnok. Tanulmány az Építés- és Épületgazdaságtan című tantárgyhoz

Recommend Documents