FEHÉRNÉ BRANDISZ KATALIN KAPOSI LAJOS KRAMARICS TIBORNÉ NOVÁK ZOLTÁN

ELEMZÉSEK FEHÉRNÉ BRANDISZ KATALIN – KAPOSI LAJOS – KRAMARICS TIBORNÉ – NOVÁK ZOLTÁN

Nyugat-Dunántúl felkészülése az európai uniós csatlakozásra; az együttműködés eredményei Magyarország Európai Unióba történő integrálódásának fontos szakasza volt a regionalizmus eszméjének meghonosítása. Ennek sajátos formáját képezi az országhatáron átnyúló kapcsolatrendszerek kialakulása és elmélyülése. Határ menti európai uniós együttműködési programok és eredmények Az Európai Közösségek Tanácsa 1989 decemberében indította el PHARE-programját. A Phare feladata a rendszerváltó közép-európai országokban a csatlakozásra való felkészülés elősegítése, a piacgazdaság és modernizáció támogatása. Magyarország és az Európai Unió Bizottsága 1990 őszén kötötte meg a Phare-program felhasználásáról szóló úgynevezett keretmegállapodást, ami a támogatás odaítélésének és felhasználásának feltételeit, körülményeit szabályozta, és a csatlakozásra való eredményes felkészülést segítette. Az évek során sokféle Phare-program indult, attól függően, hogy milyen területet érintettek. A határ menti térségek együttműködésének támogatására jött létre a Phare Credo és a Phare CBC-program. Az ország és különösen a nyugat-dunántúli régió számára az utóbbi jelentősége a nagyobb (a Phare Credo az osztrák–magyar határt nem érintette). A Phare CBC-projektek tükörprogramokként működnek az európai uniós tagállamok országhatárok menti térségei számára létrehozott INTERREG-programokkal, amelyek szintén a határrégiók gazdasági-társadalmi lemaradásának kiegyenlítésére, a határon átnyúló együttműködések koordinálására szolgálnak. Az országban a jelenleg érvényben lévő Phare CBC-program az uniós csatlakozás után az érvényes INTERREG-szabályozásnak megfelelően működik tovább. További EU-s pénzalapok segítik még a magyar határ menti térségek fejlődését. A LACE-program pénzügyi eszközökkel támogatja a határrégiókat, az ISPA- és a SAPARD-alapok pedig 2000-től a területfejlesztést szolgálják. Az előbbi program a csatlakozó országokban a jelentősebb közlekedési és környezetvédelmi fejlesztéseket segíti, míg a határ menti régiókban ezeket a programokat Phare CBC-források támogatják. A SAPARD a mezőgazdaság és a vidék fejlesztéséhez járul hozzá. A Phare CBC-támogatást az országban elsőként – Ausztria 1995. évi európai uniós taggá válása után – a nyugat-dunántúli régió vehette igénybe. Kezdettől sikerült olyan fejlesztési programokat meghatározni, melyek elsősorban a régió gazdaságának fejlődését, élénkítését tették lehetővé, s a kialakult határon túli

NYUGAT-DUNÁNTÚL FELKÉSZÜLÉSE AZ EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁSRA

253

együttműködés révén ez a gazdaság bekapcsolódhatott a „nyugat” vérkeringésébe, mintegy megkönnyítve az uniós csatlakozás utáni nehézségek leküzdését. Az együttműködés élénkülése nemcsak a gazdasági életben, hanem a társadalom szinte minden területén mutatkozott. Mindamellett gyakorlati haszna is van a projekteknek, többek között a pályázati rendszer működési logikájának megismerése és az, hogy a pályázatkészítés elsajátítása a határ menti térség szereplőit időben felkészíti az elkövetkezendő időkre, az Európai Unió egyéb támogatási formáinak megszerzésére. A Phare-CBC úgynevezett határ menti együttműködési projekteket a Phareországprogramtól elkülönítve kezelik. Öt fejlesztési irányra koncentrálnak: 1. regionális tervezés, 2. közlekedés- és infrastruktúra-fejlesztés, 3. gazdaság- és turizmusfejlesztés, 4. humánerőforrás-fejlesztés, 5. környezet- és természetvédelem. Az osztrák–magyar határ menti Phare CBC-projektek a nyugat-dunántúli régióban valósulnak meg. A kedvezményezett térségben a meghirdetett projekteket, illetve a támogatásokat pályázat útján lehet megnyerni. A pályáztatás rendszere szerint a projektalapokat két éves időhátralékban írják ki. Jelenleg a 2002. évi alapokra lehet pályázni, a korábbi évek ebből a szempontból már lezártnak tekinthetők. Kivételt képez az 1998-as év, ekkor nem állt rendelkezésre Phare CBC támogatási alap. Eleinte a Phare CBC-program csak az osztrák–magyar együttműködésről szólt, néhány évvel később indult a román–magyar, a szlovák–magyar és a szlovén–magyar határ menti együttműködési program, majd két hármashatár menti program is. A támogatás nagysága mindvégig a nyugat-dunántúli régióban volt a legnagyobb, és a határ menti együttműködés is itt volt a legvirágzóbb és a legtöbb ágazatot érintő. Az eddig kiírt és megnyert projektek két nagy csoportba sorolhatók, az úgynevezett nagy és kis projektekre. A két típus mintegy kiegészíti egymást, a nagy projektek általában a nagyobb volumenű fejlesztéseket, míg a kis programalapok elsősorban a kisebb beruházást igénylő célkitűzéseket támogatják. Az előbbiek száma általában kevesebb, de a támogatási keret a célkitűzések megvalósításához lényegesen nagyobb összegű. A Phare CBC nagy programok 1995–2001 között a nagy projektek relatív többsége – közel háromtizede – a közlekedés- és infrastruktúra-fejlesztést támogatta, de jelentős számban fordultak elő a környezet- és természetvédelem, valamint a gazdaságfejlesztés területén is. Legnagyobb támogatási keretet szintén a közlekedés- és infrastruktúra-fejlesztésekhez – ezen belül is főként a közlekedésfejlesztéshez – nyújtottak, éves szinten átlagban közel 4 millió eurót. Jelentős összegek jutottak – éves átlagban több mint 2 millió euró – a természet- és környezetvédelemre és a gazdaságfejlesztő projektekre is. A nagy projektek között a turisztikai és a humánerőforrás-fejlesztésiek kevésbé jellemzőek, ugyanakkor a kis projektek között ezek száma és aránya a legnagyobb (1. ábra).

254

FEHÉRNÉ BRANDISZ KATALIN–KAPOSI LAJOS–KRAMARICS TIBORNÉ–NOVÁK ZOLTÁN

1. ábra

A Phare CBC együttműködési programok megoszlása projekttípusok szerint, 1995–2001 Nagy projektek

Kis projektek

4,1%

11,4%

6,5%

18,9%

29,7%

19,6%

35,1% 16,2% 20,3%

27,3% 10,8%

regionális tervezés turisztikafejlesztés környezet- és természetvédelem közlekedés- és infrastruktúra-fejlesztés

gazdaságfejlesztés humánerőforrás-fejlesztés környezetvédelem

Az ország EU-s előcsatlakozási időszakában – különösen az 1995–2001 közötti években – a nyugat-dunántúli régió sikeresen használta ki az EU által nyújtott lehetőségeket, az úgynevezett előcsatlakozási alapok közül a határ menti együttműködési programokat. Azzal, hogy a szomszédos Ausztria uniós tagállam lett, a Phare CBC-projektek révén a nyugat-dunántúli régió jelentős támogatási összegeket kapott, olyan előnyökhöz jutott, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy az ország második legfejlettebb régiója maradjon. A támogatás elsősorban Ausztria keleti határ menti tartománya, Burgenland és a nyugatdunántúli megyék (Győr-Moson-Sopron, Vas, és Zala) kapcsolatainak szélesítésére, a gazdasági együttműködés feltételeinek javítására és a helyi infrastruktúra fejlesztésére szolgál. A támogatott célok között szerepel még a szociális és egészségügyi rendszerek fejlesztése is. A nagy projektek típus szerinti összetételéből arra lehet következtetni, hogy NyugatDunántúlon a közlekedés területén volt a legnagyobb lemaradás. A közlekedési projektekből közvetetten kiolvasható, hogy hiányoznak a korszerű és jó minőségű fő- és mellékutak, a városokon átmenő forgalom csökkentését segítő elkerülő utak, a turisztikai célt szolgáló kerékpárutak, és nincsenek szállítóterminálok. Nem volt elegendő pénz a már meglévő közlekedési infrastruktúra fejlesztésére, de még a felújítására sem. Ehhez nyújtottak és nyújtanak nagy segítséget az európai uniós projektek és támogatások, melyek nélkül ezek a jelentős beruházások soha nem, vagy csak nagy időhátránnyal valósultak volna meg.


255

2. ábra

Közlekedés- és infrastruktúrafejlesztés, 1995–2001 (Phare CBC nagy projektek)

A hatékony és a jövőben megtérülő környezet- és természetvédelemhez szintén sok forrás szükséges. Az Európai Unió különösen nagy figyelmet fordít e két ágazat fejlesztésére és – határokon átnyúló hatásaik miatt is – jelentős mértékben támogatja az ilyen típusú programokat. Uniós segítséggel épült meg többek között a veszélyeshulladék-lerakó Nagykanizsán, a regionális hulladéklerakó Zalaegerszegen, a kommunálishulladék-lerakó Kőszegen, a légszennyezettség-vizsgáló állomás Szombathelyen, továbbá szennyvízcsatorna-hálózat Őriszentpéteren a natúrparkhoz kapcsolódva és a Szentgotthárd környéki településeken. Uniós közreműködéssel alakítottak ki, illetve fejlesztettek néhány natúrparkot is (3. ábra). Közvetlen gazdaságfejlesztő hatása az ipari parkoknak, az innovációs és technológiaközpontoknak, a vállalkozási zónának, a kereskedelmi központoknak van. Szép számmal jöttek létre ilyenek a Phare-projektek segítségével. A gazdaságfejlesztő programok közül különösen sok köthető Győrhöz, ilyen célú programok hathatós segítségével készült el az Innovációs és Technológia-központ az ipari park területén, a Kereskedelmi Központ, valamint a Győri Oktató és Szolgáltató Központ. A gazdaság fejlődését elősegítő további jelentős fejlesztések valósultak meg a Szentgotthárd−heiligenkreuzi ipari parkhoz kötődően, valamint Szombathelyen az innovációs zóna, Sopronban a vállalkozási zóna és innovációs központ, illetve Lentiben az inkubátorház kialakításával. Ez utóbbi program térségi hiány pótlására szerveződött, a gazda-

256


sági nehézségekkel küzdő határ menti településen a kezdő kis- és középvállalkozások számára kedvező működési feltételek biztosításához (4. ábra). 3. ábra

Környezet- és természetvédelem, 1995–2001 (Phare CBC nagy projektek)

A turisztikai nagy projektek zömmel határ menti településekhez, illetve egyéb turisztikai vonzerőhöz (például Duna, Fertő tó, termálfürdő) köthető kerékpárutak kiépítését célozták (5. ábra). A humánerőforrás-fejlesztési nagy projektek között jelentős szerepe van a munkaügyi együttműködést elősegítő programoknak, a különböző oktatási és képzési projekteknek, mint például a szociálökológiai menedzserképzés, a CERNET Nemzetközi középiskolai program, a vállalati adminisztrátorok középfokú képzési együttműködése, pályaorientációs trénerek közös képzése stb. (6. ábra). A csatlakozás évéhez közeledve a nagy projektek száma csökkent, ugyanakkor az egy-egy célra kiírt támogatási összeg növekedett. 2001-ben egy nagy projektre átlagosan 2,3 millió euró támogatás jutott, míg 7 évvel korábban 261,5 ezer euró. A kis projektek száma szintén egyre kevesebb, támogatottságuk – 1997-et kivéve – alig változott. 2000ben kiugróan nőtt, majd 2001-ben visszaesett. Ekkor az egy-egy kis projektre jutó keretösszeg átlagosan 38,5 ezer euró volt (1. táblázat).


257

4.ábra

Gazdaságfejlesztés, 1995–2001 (Phare CBC nagy projektek)

5. ábra

Turizmusfejlesztés, 1995–2001 (Phare CBC nagy projektek)

258


6. ábra

Humánerőforrás-fejlesztés, 1995–2001 (Phare CBC nagy projektek)

1. táblázat

A Phare CB-projektek száma és a támogatás nagysága a nyugat-dunántúli régióban az osztrák–magyar határszakaszon*

Év

A nagy projektek

A kis projektek

A nagy projektekhez

nyújtott támogatások összege

száma 1995 1996 1997 1999 2000 2001

21 21 18 6 4 4

A kis projektekhez

Egy nagy projekthez

Egy kis projekthez

nyújtott átlagos támogatás

1000 euró 55 45 46 39 36 24

5 490,5 10 200,9 13 486,8 9 500,0 8 000,0 9 000,0

449,3 450,0 300,0 490,0 3 337,8 924,5

261,5 485,8 749,3 1 583,3 2 000,0 2 250,0

8,2 10,0 6,5 12,6 92,7 38,5

* Forrás: VÁTI Kht. Területfejlesztési Igazgatóság Nyugat-dunántúli Területi Képviselet.

Az uniós tagságra való felkészülés intenzitása nem volt egyforma a régió megyéiben. Győr-Moson-Sopron és Vas megyében közel azonos számú nagy projekt valósult meg, Zalában lényegesen kevesebb. A kis projektek közül viszont Vas megye területéhez kötődött a legtöbb az elmúlt 7 év alatt. Azonban mindhárom megyében évenként jelentős különbséggel valósultak meg a kis és a nagy projektek.


259

Győr-Moson-Sopron megyében 7 év alatt 32 nagy projekt támogatását nyerték el a pályázók. Közülük a közlekedés- és infrastruktúra-fejlesztő, a gazdaság- és a turizmusfejlesztő programok egyaránt nagy arányban, egyenként 25%-kal szerepeltek. Környezet- és természetvédelemről szóló program a 7 év alatt mindössze egy volt, 1995-ben. Kimagasló összegű támogatást kapott néhány olyan program a megyében, mint például a Ro–Ro-kikötő Győr–Gönyű-projekt, melynek megvalósulásával lehetővé vált a korszerű, közúti és vasúti szállítással kombinált vízi úton történő áruszállítás. A megépült Ro–Ro-terminál a kapcsolódó létesítményekkel elsődlegesen a közlekedési infrastruktúrát fejlesztette a Nyugat-Dunántúlon, másodlagosan erősítette a közlekedési, szállítási kapcsolatokat a Duna menti országokkal, és nem utolsó sorban kedvezően hatott a térség munkaerő-helyzetére. Támogatottságát tekintve kitűnik még a Soproni Innovációs Központ kialakítását célzó projekt, amelynek jelentős gazdaságfejlesztő hatása várható. Volumenében és várható hatását tekintve legnagyobb jelentőségű a Győr–Pér repülőtérprojekt volt, amely két ütemben valósult meg. 2003 júniusára megépült Péren a regionális nemzetközi repülőtér, amely Nyugat-Magyarország kereskedelmének, üzleti életének és idegenforgalmának katalizátoraként fog működni. A péri repülőtér 1450x30 m-es beton felszállópályájával, a hozzá tartozó műszaki infrastruktúrával és számos kapcsolódó létesítményével, megfelelő személyzettel szinte egész nap képes fogadni és indítani a regionális forgalomban használatos személy- és teherszállító repülőgépeket. A reptér sikeréhez döntő mértékben járult hozzá az uniós Phare CBC mintegy 2,4 millió eurós támogatása. A péri repülőtér az ország európai uniós csatlakozása után válhat igazán az európai légi közlekedés részévé, ettől az időponttól ugyanis több légitársaság menetrendszerű és charterjáratainak indítását tervezi e helyről. Ez a fejlesztés kedvező feltételeket biztosít a vállalkozói tőke és a munkaerő szabad áramlásának, és ezek által a nyugat-dunántúli régió, illetve Győr-Moson-Sopron megye az eddigieknél is kedveltebb befektetési színhellyé válik. Vas megyében 7 év alatt összesen 30 nagy projektet indítottak el. Egyedül a regionális tervezés ágazatban nem volt nagy projekt. Két kiemelkedő jelentőségű, több fázisban megvalósuló fejlesztéshez nyújtott jelentős támogatást a Phare CBC-program. A Szentgotthárdi ipari park kialakítását és határ menti összeköttetését a Heilikenkreuzi ipari parkkal összesen 4,4 millió euróval, a 89. számú főút új nyomvonalának kiépítését Szombathely és az osztrák határ között 2,5 millió euróval támogatta. Ez utóbbi projektnél első lépcsőben a főút Bucsu–Schachendorf magyar–osztrák határátkelő-szakaszát és a 8717. számú út Bucsu–Bozsok közötti 2,2 km hosszú útszakaszt építették meg. A Phare CBC a beruházás várható költségeihez közel 60%-os támogatást nyújt. Az útszakasz elkészültével csökken az országhatár, az osztrák A2 autópálya és Szombathely elérési ideje, ezáltal javul az együttműködés, élénkül a gazdasági kapcsolat Ausztriával. Zalában 1995 óta 12 nagy program indult el Phare CBC-támogatással, 37,5%-kal kevesebb, mint Győr megyében. Támogatottságuk azonban viszonylag magasabb volt, mivel többnyire különösen nagy költségvonzatú projekteket indítottak el egyrészt a közlekedés, másrészt a környezetvédelem területén. Zala megyének 2001-ben nem volt Phare CBC nagyprojekt-pályázata, az előző években is csak egy-egy nagy program valósult meg, melyek közül beruházási értéke és támogatottsága miatt kiemelkedik a

260


több fázisban készülő 74. számú út Zalaegerszeget elkerülő szakaszának a megépítése. Ehhez a Phare 1996-ban 165 ezer euróval, 1997-ben 1,3 millió euróval, az 1999-es programban pedig 1,5 millió euróval járult hozzá. A munkálatok során számos kapcsolódó műszaki létesítmény is megépült, két nagy és több kisebb híd, a vasút felett közúti felüljáró, a gyalogosoknak és kerékpárosoknak aluljáró, a vadátjárás biztosítására és az árvizek levezetésére átereszek. Az elkerülő út megépítésével jelentősen csökkent a megyeszékhelyen áthaladó forgalom, javult a közlekedés biztonsága, a levegő tisztasága, és mérséklődött a zajterhelés a városközpontban. A nagy fejlesztő programok közül a legnagyobb összegű támogatásban – magas költségvonzatuk miatt – a közlekedés- és infrastruktúra-fejlesztési projektek részesültek. Legkisebb volt a ráfordítás a regionális tervezés, illetve fejlesztés típusú projektek esetében. Ide tartoznak a területfejlesztési programok, térségfejlesztési stratégiák stb. A régióban 1995–1999 között a közlekedés és infrastruktúra, 2000-ben, 2001-ben a környezetés természetvédelem fejlesztésére fizették ki a legnagyobb támogatást. 2. táblázat

A Phare CBC nagy projektek támogatásai fejlesztési típusonként a nyugat-dunántúli régióban az osztrák–magyar határszakaszon* Év

Regionális fejlesztés, tervezés

Közlekedés- és infrastruktúra-

1995 1996 1997 1999 2000 2001

38,0 58,0 100,0 – – –

1770,0 3117,7 5489,1 8050,0 2200,0 2500,0

1995 1996 1997 1999 2000 2001

38,0 58,0 100,0 – – –

295,0 779,4 1097,8 1610,0 2200,0 2500,0

Gazdaság-

Turizmus-

Humánerőforrás-

fejlesztés A kifizetett támogatások összege 1272,0 1230,0 1950,2 2169,4 5455,7 277,0 – 1450,0 – – 2500,0 – Egy projektre jutó támogatás 318,0 410,0 487,6 309,9 1091,1 277,0 – 1450,0 – – 2500,0 –

(ezer euró) Környezet- és természetvédelem

459,5 476,0 600,0 – 2 000,0 –

721,0 2429,6 1565,0 – 3800,0 4000,0

153,2 238,0 300,0 – 2 000,0 –

180,3 809,9 391,3 – 1900,0 2000,0


A régió megyéi közül a támogatott években a nagy programok uniós kerete Vas megyében volt a legnagyobb, összesen 24,7 millió eurót használtak fel különböző fejlesztésekre. Valamivel kevesebb, 20,7 millió euró támogatás jutott Győr-Moson-Sopron megyének, Zala megye pedig mindössze 10,2 millió euró Phare-támogatást nyert a különböző fejlesztési programok megvalósítására. Győr-Moson-Sopron megyében a közlekedés- és gazdaságfejlesztésre, Vas megyében a közlekedésfejlesztésre és a környezetvédelemre fordítottak kiemelkedően sokat, míg Zalában leginkább a közlekedési projektek támogatásaira. Szembetűnő, hogy a régió északi megyéjében környezetvédelmi nagy


261

projekt csupán 1995-ben volt, melynek támogatottsága sem volt jelentős. Nem maradtak el azonban itt sem a környezet- és természetvédelmi beruházások, a nagy programok helyett számos kis projekttel valósították meg az ilyen célkitűzéseket. További érdekesség, hogy Vas és Zala megyében nem volt regionális tervezési projekt, emellett Zala nagyobb volumenű humánerőforrás-fejlesztési támogatást sem vett igénybe. Ehelyett az ilyen típusú fejlesztésekhez a Phare CBC kisprojekt-alapokat használta fel. A Phare CBC kis projektek A nyugat-dunántúli régióban az osztrák–magyar határszakaszon 1995–2001 között 245 kis projekt valósult meg, 3,3-szer több, mint nagy projekt. Támogatottságuk megközelítette a 6 millió eurót, ami a nagy programok keretösszegének alig több mint a tizedét tette ki. A legtöbb kis projekt az első évben realizálódott, később számuk egyre csökkent, végül 2001-ben 56%-kal kevesebb programmal pályáztak, mint 7 évvel korábban. Általános jellemzőjük, hogy legnagyobb hányaduk – a hat év átlagában – a humánerőforrás- és a turisztikai fejlesztéseket támogatta. Évenként vizsgálva a Phare CBC kis projekteket, 1995-ben közel 50%-ban humánerőforrás-fejlesztést segítő projektek voltak, 1996-ban az előbbiek nagy száma mellett a turisztikai programok is gyakoribbá váltak, majd 1997-ben és 2000-ben is a legtöbb pályázat a turisztika fejlesztése érdekében valósult meg. 3. táblázat

A Phare CBC kis projektek támogatásai fejlesztési típusonként a nyugat-dunántúli régióban az osztrák−magyar határszakaszon* (ezer euró) Év

Regionális tervezés, fejlesztés

1995 1996 1997 1999 2000 2001

26,0 30,0 33,2 77,0 216,5 89,2

1995 1996 1997 1999 2000 2001

8,7 10,0 11,1 19,3 216,5 44,6

Gazdaság-

Turizmus-

Humánerőforrás-

fejlesztés A kifizetett támogatások összege 58,2 96,3 50,0 160,0 51,3 116,1 121,0 67,0 838,4 1 543,2 259,5 247,2 Egy projektre jutó támogatás 6,5 12,0 10,0 10,0 7,3 7,3 13,4 7,4 69,9 128,6 43,3 41,2

Környezetvédelem

205,3 170,0 63,1 144,4 642,0 242,1

63,4 40,0 36,3 80,6 97,7 86,4

7,9 10,0 4,2 13,1 71,3 30,3

7,0 10,0 7,3 13,4 48,9 43,2


A kis projektek régión belüli eloszlása sem egyenletes, legnagyobb hányaduk, közel négytizedük Vas megyei program volt, míg a másik két megyében kevesebb, de hason-

262


lóan nagy számú projektet zártak le. A típusok szerinti összetételben is eltérés mutatkozott a megyéknél. Győr-Moson-Sopron és Vas megyében a humánerőforrás-fejlesztési programalapok, Zalában viszont a turisztikai vonzerő fokozására irányulók domináltak. A legtöbb pénzt mindhárom megyében a turizmus fejlesztésére nyerték a pályázók. A többi projekthez viszonyított arány alapján különösen Zala megyében magas a turizmus támogatottsága, összegszerűen és projektre vetítve viszont Győr-Moson-Sopronban. A turizmus fejlesztése különösen fontos cél a régióban. Nyugat-Dunántúl tájegységei, települései kiemelkedő idegenforgalmi vonzerővel rendelkeznek, szinten tartásuk és fejlesztésük egyre költségesebb. Ehhez nyújtanak segítséget a kisprojekt-alapok, amelyek a turizmus feltételeinek javítását szolgálták. Elkészült a Fertőrákos–Sopron–Ágfalva, valamint a Szombathely–Kám kerékpárutak tervezése, megvalósították a Felsőcsatári turisztikai gyalogutat. A turizmust fejlesztő kis projektek segítségével a legkülönbözőbb rendezvények, tanfolyamok megszervezése, tanulmányutak, kastélyprogramok, borutak, kiadványok, kistérségi társulások turisztikai fejlesztései váltak lehetővé. A régió néhány határon túlmutató turizmusfejlesztő kis projektje: – A XIV–XVI. Zala menti napok rendezvénysorozat megszervezése, lebonyolítása, Zalalövő; – Mura menti települések turisztikai felmérése, Szepetnek; – Velem klimatikus gyógyhellyé nyilvánításának előkészítése; – Falusi turizmus, szobakiadás, Keszthely; – Idegenforgalmi terv elkészítése, Darnózseli; – Celldömölki hőforrások hasznosítása, Celldömölk; – Országos turisztikai konferencia, Kőszeg; – Turisztikai ajánlóműsor-sorozat a Nyugat-Dunántúl régió és Burgenland helyi televízióiban, Győr; – A Kőszegi-hegység határátlépő-pontjainak tájékoztató-rendszere, Kőszeg; – Sallafürdő Egészségközpont I. ütem, Zalalövő; – Borkultúra határon innen és túl, Oszkó; – Az egészségturizmus lehetőségei a Kőszegi-hegységben. A kis projektek között a humánerőforrás-fejlesztési programok a leggyakrabban előfordulók és egyben a legszélesebb skálát alkotók. Zömében határ menti találkozók, közös rendezvények, kooperációs találkozók alkotják ezt a projekttípust, de idetartoznak a munkaerő- és ingázási programok, az oktatási és egészségügyi fejlesztések is. E projektek közvetlen hatást fejtenek ki az ágazati fejődésre és az életminőség javítására, közvetve pedig hozzájárulnak a gazdaság fejlődéséhez. A régió néhány kiemelkedő és jelentőségét tekintve határon túlmutató humánerőforrás-kisprojektje: – CERNET A, B, C, D – Bécsi Európai Középiskola, Győr; – Határ menti munkaerő-piaci együttműködés, megyei munkaügyi központok; – Osztrák–magyar határ menti ingázói egyezmény, megyei munkaügyi központok; – Foglalkoztatási paktum Kemenesalján, Celldömölk; – Állásrotáció – „Best Practice” foglalkozáspolitikai eszköz elterjesztése a határ menti régióban, Szombathely;


263

– Határ menti Területfejlesztési Dokumentumtár és Információs Központ, Győr; – Felnőttképzési hálózat kialakítása Burgenlandban és a nyugat-dunántúli régióban, Szombathely; – Konferenciák: Térségi kézműves-konferencia, Szombathely; Cigány foglalkoztatási konferencia, Zalaegerszeg; Nemzetközi közlekedési nyári egyetem, Győr; Savaria urbanisztikai nyári egyetem, Szombathely; Új lehetőségek a regionális együttműködésben konferencia, Szombathely. A három megyében végrehajtott összes beruházáshoz képest a már megvalósult Phare CBC-fejlesztések ugyan nem képviselnek jelentős súlyt, ennek ellenére egy-egy térség konkrét problémájának megoldásában nagy segítséget jelent az adott projekt megvalósítása. Az így támogatott fejlesztésekhez nyújtott összeg 1995–2001 között a nyugatdunántúli megyék összes beruházási értékének mindössze 1,2%-át tette ki. A SAPARD-pályázatok jelentősége és a támogatások eredményei Az Európai Unióhoz csatlakozó országok mezőgazdasági szerkezetátalakítását és vidéki térségeik hátrányainak mérséklését a SAPARD előcsatlakozási alap hivatott segíteni. A 2003. szeptember végéig országszerte benyújtott pályázatoknak mintegy harmada, ezen belül a nyugat-dunántúliaknak kissé magasabb hányada nyert támogatást. 7. ábra

SAPARD-pályázattal támogatott beruházások egy lakosra jutó bekerülési értéke régiónként támogatási cél szerint, 2003. szeptember 30-ig* Termékfeldolgozás és marketing Mezőgazdasági beruházások

Vidéki infrastruktúra

Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Közép-Dunántúl a) Közép-Magyarország Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ft 0

500

1000

1500

* Forrás: a SAPARD Program hivatalos honlapja 2004 márciusában. a) Pest megye lakónépességére vetítve.

2000

2500

264


A támogatott beruházások bekerülési1 értéke a régióban viszonylag alacsony, összefüggésben a gazdaság kedvezőbb helyzetével. A legmagasabb összegű beruházások és támogatások a régióban a vidéki infrastruktúra, országosan viszont a mezőgazdasági termékfeldolgozás fejlesztését szolgálták. Az infrastruktúra-fejlesztés kiemelt támogatása elsősorban az aprófalvas településszerkezettel függ össze, ezért térségünkön kívül Észak-Magyarországon és Dél-Dunántúlon jellemző. A SAPARD-pályázatok benyújtása és a támogatások odaítélése 2003 októberétől megélénkült, ezért Nyugat-Dunántúlon az egy lakosra jutó, támogatással megvalósuló beruházások bekerülési értéke a 2003. szeptember végi 1700 forintról 2004. március elejéig 8400 forintra növekedett. A régióban 2004. március elejéig benyújtott pályázatok többsége a mezőgazdasági vállalkozások beruházását, ezen belül legnagyobb számban a gépesítést célozta meg. A régióban benyújtott igényléseknek négytizede nyert támogatást. Ezen belül megyénként is hasonló az arány, a támogatható célok szerint azonban már jelentős a szóródás. A gépvásárlásra és az egyéb gazdasági épületekre beadott pályázatoknak jóval alacsonyabb hányada részesült kedvező elbírálásban, mint a termékfeldolgozás és a marketing, továbbá a vidéki infrastruktúra fejlesztésére benyújtottaké. 8. ábra

A Nyugat-Dunántúlon benyújtott SAPARD-pályázatok száma és megoszlása 2004. március elejéig* Gépbeszerzés

31%

Állattartó-épület

69%

42%

Egyéb gazdasági épület

30%

Termékfeldolgozás

58%

támogatott

70%

elutasított és elbírálatlan

57%

43%


46%

0

25

54%

50

75

100

125

150

175

darab * Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Nyugat-Dunántúli Regionális Iroda.

A támogatott pályázatok átlagos bekerülési értéke az anyagi-műszaki jelleg szerint igen változó. A pályázatok benyújtói arra törekedtek, hogy az igényelhető maximális mértékű támogatást nyerjék el. A gépvásárlásokra és az infrastrukturális beruházásokra viszonylag kevesebbet, a termékfeldolgozáshoz kapcsolódókra pedig általában többet 1 Bekerülési érték: beszerzési és előállítási érték. Tartalmát lásd a számvitelről szóló törvényben (2003. évi LXXXV. törvény 52. §-ának 12. bekezdése).


265

fordít egy-egy pályázó. Az infrastruktúra-fejlesztés keretében ugyanis a viszonylag költséges mezőgazdasági útépítésen kívül a mindössze néhány millióból létrehozható informatikai csomópontokra és középületek fűtéskorszerűsítésére is bőven akadt jelentkező (4. táblázat). A mezőgazdasági és halászati termékfeldolgozásra támogatást igénylők egy része tőkeerős nagyvállalat, mely a nagy összegű saját forrását egészíti ki SAPARD-támogatással. Nyugat-Dunántúlon például jelentős, 100–300 millió forintnyi támogatást kapott a Kaiser Food Kft., a Pannonhalmi Borház Rt. és a Pannontej Rt. 4. táblázat

A SAPARD-támogatások főbb jellemzői fejlesztési célonként a Nyugat-Dunántúlon 2004. március elejéig* A támogatások tényleges egy pályázatra egy lakosra jutó összege mértéke, % 1000 Ft forint 39,3 9 299 463 46,8 20 075 520 45,3 28 198 253 37,3 44 923 1 387 73,9 20 038 1 377 47,5 21 708 4 000

igényelhető

Megnevezés Gépbeszerzés Állattartó-épület Egyéb gazdasági épület Termékfeldolgozás és marketing Vidéki infrastruktúra Összesen

40 50 50 40 75 ..

* Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Nyugat-Dunántúli Regionális Iroda.

9. ábra

A SAPARD-támogatások egy lakosra jutó összege 2004. március elejéig* Állattartási épület

Egyéb gazdasági épület Termékfeldolgozás

Gép Győr-MosonSopron


Vas Zala Nyugat-Dunántúl Ft 0

1000

2000

3000

4000

5000


6000

266


Nyugat-Dunántúl megyéi közül a lakosság számához képest Zalában kapták a SAPARD-pályázók a legtöbb támogatást. Ezen belül a vidéki infrastruktúra fejlesztésére ítélték oda a bírálók a legnagyobb összeget. A mezőgazdasági vállalkozások beruházásaira a Vas megyei igénylők nyerték a legtöbbet, Győr-Moson-Sopronban pedig a termékfeldolgozás fejlesztésére juttattak kiemelt nagyságú pénzeszközt (9. ábra). A támogatással megvalósuló beruházások bekerülési érték szerinti megoszlása mutatja, hogy a SAPARD előcsatlakozási alap elsősorban a környezet- és egészségvédelmi szempontokat érvényesítő termékfeldolgozás és a hátrányos helyzetű vidéki infrastruktúra felzárkóztatását szolgálta (10. ábra). 10. ábra

A SAPARD-támogatások megoszlása a beruházások bekerülési értéke szerint 2004. március elejéig* %


100 80

Termékfeldolgozás és marketing

60

Egyéb gazdasági épület

40

Állattartó-épület

20

Gépbeszerzés

0 GyőrMosonSopron

Vas

Zala

NyugatDunántúl


Az osztrák–magyar határ menti együttműködés szervezeti kerete a West/NyugatPannónia EuRégió Nyugat-Pannóniában régmúltra tekint vissza az osztrák–magyar határ két oldalán élők együttműködése. A gazdasági és társadalmi kapcsolatokat azonban először a trianoni határ, majd a II. világháború utáni határzár szelte ketté. A határ menti kapcsolatok újjáélesztése először intézmények között indult meg az 1970-es években. Kormányszinten 1985-ben jött létre a Magyar–Osztrák Területrendezési és Tervezési Bizottság, amelynek legfontosabb feladata az együttműködések kialakítása volt. A vasfüggöny leomlását követően a kapcsolatok kiépítése felgyorsult és célirányossá vált. 1992-ben megalakult a Határ Menti Regionális Tanács, amely javaslatokat fogalmazott meg a határterület fejlesztésével kapcsolatban. A Tanácsnak Burgenland mellett a nyugat-


267

dunántúli megyék közül Győr-Moson-Sopron és Vas volt a tagja. A testület az EuRégió előzményének, jogelődjének tekinthető. A West/Nyugat-Pannonia EuRégió létrehozásáról szóló keretszerződést 1998. október 7-én írták alá Eisenstadtban Burgenland tartomány, Győr-Moson-Sopron és Vas megye vezetői. 1999 júniusában Zala megye is csatlakozott az együttműködéshez. Az EuRégió tulajdonképpen egy szabad akaratból létrejött érdekközösség, amely a tagok földrajzi területére terjed ki. Az összefogás az Európai keretmegállapodás a határon átnyúló együttműködésről a területi testületek között elnevezésű egyezményben kifejezett egyenjogúság alapelvén nyugszik, amelyet az Európa Tanács 1980-ban fogadott el. Az EuRégió megalakításának egyik legfontosabb célja az volt, hogy elősegítse Magyarországnak az Európai Unióba történő integrálódását, és lehetőséget nyújtson az „uniós gondolkodás” csatlakozás előtti elsajátítására. Az alapszerződés aláírásakor az alapítók abban bíztak, hogy a keretmegállapodás segítségével még szorosabb lesz az együttműködés az osztrák és a magyar partnerek között. A gazdasági, infrastrukturális fejlettségbeli különbségek csökkentése, az életszínvonal javítása ugyanis a határ mindkét oldalán élőknek érdeke. A határon átnyúló EuRégió 15 175 km2-es területén 2003 elején 1 278 000 ember élt. Az EuRégió területe Ausztria és Magyarország területének 8,5%-a, lakónépességének pedig 7%-a. A régió területének negyede, népességének ötöde található osztrák oldalon. Az érdekközösség 819 települést – közülük 13 várost – foglal magában. 5.táblázat

A West/Nyugat-Pannonia EuRégió területe és népessége, 2003. január 1. Megnevezés Burgenland Nyugat-Dunántúl Ebből: Győr-Moson- Sopron megye Vas megye Zala megye EuRégió

Terület, km2

Lakónépesség, 1000 fő

3 966 11 209

277,6 1 000,4

4 089 3 336 3 784 15 175

435,1 267,4 297,9 1 277,9

A terület

A lakónépesség

megoszlása, % 26,1 21,7 73,9 78,3 26,9 22,0 24,9 100,0

34,0 20,9 23,3 100,0

Népsűrűség, fő/km2 70 89 106 80 79 84

Az EuRégió a határvidéken mindenekelőtt a területfejlesztés, a gazdaság és az idegenforgalom, a természet- és környezetvédelem, a közbiztonság és katasztrófaelhárítás, valamint a képzés területén igyekszik az együttműködést elmélyíteni. A célok elérése érdekében az EuRégió szervezetei koordinálják a határon átnyúló projektek és programok kidolgozását és lebonyolítását. Emellett támogatják az állampolgárok és különböző szervezetek, helyi önkormányzatok, intézmények közötti kapcsolatok kibontakozását. A szervezet élén a Tanács áll, a négy partner 40 képviselőjével, amelynek feladata a célok és keretfeltételek meghatározása. Az együttműködés hatékonyságának növelése érdekében 8 munkacsoportot hoztak létre a fontos gazdasági és társadalmi területek megvitatására.

268


Az EuRégió megalakulása óta a nyugat-dunántúli régió és Burgenland számos közös projektet valósított meg. Az intézmények, vállalkozások együttműködésének konkrét eredményei születtek. A gazdasági jellegű projektek közül kiemelkedett a heiligenkreuzi és a szentgotthárdi ipari parkok között létesített különleges státusú határátkelő megnyitása. Az 1997 óta működő – az unió határán egyedülállóan átnyúló – két ipari parkba ez idáig osztrák oldalon 13, magyar területen 33 vállalkozás települt le, amelyek közel 2000 ember számára biztosítanak munkalehetőséget. A rábafüzesi határátkelő bővítésével így megvalósult a személyek és az áruk egyszerűsített határátlépése, vámkezelése közúton és vasúton egyaránt. A határok megnyitása az EuRégióban élő munkavállalók számára lehetőséget ad a szomszédos országban történő munkavégzésre. A munkavállalók kölcsönös foglalkoztatásának bővítéséről 1997-ben kormányközi megállapodás született. Ez az úgynevezett ingázói egyezmény Burgenland és a nyugat-dunántúli régió egyedülálló modellje. Az egyezmény értelmében a magyar munkavállalók meghatározott határ menti térségekben vállalhatnak munkát, többek között a vendéglátás, a mezőgazdaság területén is. A kiadott engedélyek száma évről évre nőtt, s jelenleg 1700 fős a keretszám a magyarok számára. Az osztrák állampolgárok Magyarországon történő foglalkoztatását rendelet szabályozza, számuk nem jelentős. A csatlakozás jegyében 2003 őszén elkészült a Határ menti foglakoztatási paktum megvalósíthatósági tanulmánya, melynek lényege többek között a tovább- és szakképzésben van. Működik továbbá az Osztrák–Magyar Szakértői Akadémia mint határ menti munkaerő-piaci vita- és fejlesztő fórum. A szakszervezetek közti együttműködés ötlete Burgenland és Nyugat-Dunántúl között az 1990-es évek elejéig nyúlik vissza, és az Osztrák Szakszervezeti Szövetség kezdeményezésére indult meg. 1999-ben megalakult a munkavállalók jogaival foglalkozó Régióközi (Interregionális) Szakszervezeti Tanács eisenstadti székhellyel. Az EuRégiós együttműködés stratégiai területei közé tartozik a határon átívelő közlekedési infrastruktúra-fejlesztési tervek véleményezése, javaslatok megfogalmazása, a meglévő projektek harmonizálása. A tervek bemutatására 2003-ban konferenciát rendeztek magas rangú döntéshozók és szakértők részvételével. Az idegenforgalom Nyugat-Pannóniában a gazdaság egyik dinamikusan fejlődő területe. A turizmus alapját a gyógy- és termálvizek gazdagsága jelenti. Az elmúlt években a határ mindkét oldalán kiemelkedő fürdőfejlesztések valósultak meg, így kialakult egy természetes termálrégió (6. táblázat). Az egészségturizmusban érdekelt vállalkozások vezetői felismerték, hogy együtt kell működniük, ha sikeresek akarnak maradni. A 2001 nyarán 28 taggal létrejött Pannon Termál Klaszter – amely időközben 6 taggal bővült – célja, hogy az összefogás kilépjen a nemzetközi porondra, azaz az EuRégióban található gyógy- és wellness-központok közös stratégia és marketing alapján jelenjenek meg harmadik, elsősorban távoli piacokon.


269

6. táblázat

Jelentősebb gyógy- és termálfürdővel rendelkező települések kereskedelmi szálláshelyeinek vendégforgalma az EuRégióban, 2002 Település

Kereskedelmi szállás-férőhely

Lutzmannsburg Bad Tatzmannsdorf Stegersbach

491 2 339 277

Balf (Sopron) Győr Hegykő Kapuvár Lipót Mosonmagyaróvár

5 471 4 486 173 373 193 791

Bük Sárvár

3 869 932

Hévíz Kehidakustány Lenti Zalakaros

5 688 692 513 2 509

Vendég

Vendégéjszaka

Burgenland 45 867 114 968 80 437 472 244 22 918 56 395 Győr-Moson-Sopron megye 141 967 344 510 91 948 222 822 4 727 7 341 3 083 15 996 1 334 2 890 41 508 88 623 Vas megye 76 194 425 206 25 285 127 575 Zala megye 164 321 955 596 3 522 11 621 5 972 28 912 42 593 225 563

Átlagos tartózkodási idő, éjszaka 2,5 5,9 2,5 2,4 2,4 1,6 5,2 2,2 2,1 5,6 5,0 5,8 3,3 4,8 5,3

Nyugat-Pannónia természeti értékekben rendkívül gazdag vidék. A természetvédelmi oltalom alatt álló területek nagysága az együttműködés létrejötte, 1998 óta több mint 11 000 hektárral bővült. A védett területek kiterjedése 2002-ben már megközelítette a 230 000 hektárt, ami Burgenland és Nyugat-Dunántúl együttes területének 15%-át képviselte. 2001-ben Ausztria és Magyarország közös pályázata révén az UNESCO a Fertő tó (Neusiedlersee) környékét világörökségnek nyilvánította. Egy osztrák–magyar szakértőkből álló csoport jött létre az átfogó működési terv kidolgozására. Határon átnyúló mintaprojekt keretében tervet dolgoznak ki, hogyan lehet levezetni a forgalmat a védett területen. Az euregionális partnerség fontos területe a határ mindkét oldalán élők biztonságának, védelmének fokozása. Ennek érdekében katasztrófák és súlyos balesetek esetén a mentőszolgálatok szorosan együttműködnek. Az a cél, hogy veszély esetén a kapcsolat és kommunikáció zavartalan legyen. Prioritásként fogalmazták meg, hogy az Európai Unióban katasztrófahelyzetekben alkalmazott úgynevezett TETRA adó-vevő rendszert Burgenland után Nyugat-Dunántúlon is alkalmazzák. A mentés hatékonyságának fokozása érdekében a tűzoltóság mentőalakulatai közösen tanulnak és gyakorlatoznak a 2003-ban Eisenstadtban átadott Pannon Tűzoltósági Kompetencia Központban. Ezenkívül osztrák és magyar tanulók számára polgárvédelmi versenyeket is szerveznek. Az oktatási intézmények közötti kapcsolatok szorosabbra fűzése ugyancsak része az együttműködésnek. Az eredményeket tapasztalat- és módszercserére lehetőséget biztosí-

270


tó tanácskozások, oktatók és diákok számára szervezett csereprogramok, szabadidős programok jelzik. A nyugat-dunántúli és a burgenlandi oktatási intézmények között a bilaterális kapcsolatok mellett egyre több a multilaterális, azaz EuRégión kívüli országokkal megvalósított közös program is. A hatékony együttműködés nem nélkülözheti a partnerek gazdasági, társadalmi helyzetének bemutatását, a fejlettségbeli különbségek tényszerű és összehasonlítható módon történő ismertetését. Ebben vállaltak úttörő szerepet az EuRégió területén működő hivatalos statisztikai szervezetek. Az együttműködés révén két alkalommal jelent meg a térséget bemutató statisztikai kiadvány. Ugyancsak két alkalommal látott napvilágot Nyugat-Pannóniát bemutató, népszerűsítő marketingkiadvány. A partneri kapcsolat egyszerűbbé, gyorsabbá tétele jegyében elkészült az EuRégió önálló internetes portálja is (www.euregio.hu), amely otthont ad minden projektkezdeményezésnek. A partnerség nemzetközi bemutatásának fontos állomása volt 2004 februárjában az EuRégió bemutatkozása Brüsszelben, az Európai Parlamentben. Nyugat-Pannónia jövőjét azok az elgondolások határozzák meg, melyek a térségben felvetődnek. Ennek jegyében az EuRégió vezetősége elkészítette az együttműködés 2015-ig szóló jövőképe című dokumentumot, amelynek mottója Az új Európa szívét formálva kifejezés. Az elképzelések szerint az EuRégió gazdaságilag, társadalmilag egységes integrált térség lesz, és Közép-Európa kezdeményező régiójává válik. Speciális regionális együttműködések, a klaszterek Nyugat-Dunántúlon a Regionális Fejlesztési Tanács 2000 őszén hozott döntést arról, hogy támogatni fogja illetékességi területén a klaszterek megszervezését. A szervezés folyamata a már meglévő tapasztalatok alapján egyre gördülékenyebbé vált. Az ehhez szükséges feltételek további javulását eredményezte, hogy az iparági csoportosulások mellett kialakították a gazdaságfejlesztési szervezetek együttműködési hálózatát, a Pannon Gazdasági Kezdeményezést, mely jelenleg már öt klasztert és más gazdaságfejlesztési szervezeteket tömörítő fórumként működik. Együttműködő tagjai közt ipari parkok, innovációs központok, kamarák, vállalkozásfejlesztési alapítványok, projektmenedzsment- és befektetésösztönző szervezetek is találhatók (7. táblázat). A régióban elsőként a Pannon Autóipari Klaszter (PANAC) alakult meg. A klasztert menedzselő divíziópályázat alapján Győrben az Ipari Park területén nyert elhelyezést. A feladatterv kialakításakor kettős szempont érvényesült. Egyrészt az alapítók közvetlen érdeke szerinti konkrét üzleti eredmények (például költségcsökkentés, piacbővítés) produkálása, másrészt a bevontak számának növelése miatt a klaszter szolgáltatásainak vonzóvá tétele a potenciálisan számításba vehető kis- és középvállalkozások számára. A klaszter tevékenysége szerteágazó, közös elektronikus portált működtet, közös projektek fejlesztésében vesz részt, képzéseket és üzletember-találkozókat szervez és egyes szakmai területeken (például logisztika, közös beszerzés) serkenti az együttműködést. A másodikként megalakult Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter (PANNONFA) menedzsmenti feladatait a Faipari Szolgáltató Iroda látja el. Munkája során tanulmány-


271

utakat szervez a közeli országokba, külföldi faipari klaszterekkel tartja a kapcsolatot, és a klasztertagok tevékenységét ismertető színvonalas kiadványt készít. Internetes elektronikus portált üzemeltet Telepiac néven, ahol az ágazatban érdekelt kis- és középvállalkozások bemutatkozhatnak. 7. táblázat

A Nyugat-Dunántúlon működő klaszterek főbb adatai Pannon Autóipari Klaszter (PANAC)

Megnevezés Az alapítás időpontja Központja Az alapító tagok száma Később csatlakozottak a)

Összes érdekelt cég a) Alkalmazottak száma, 1000 fő

2000. dec. Győr 8 61 Több mint 1000 Több mint 20,0

Pannon FaPannon Termál és Bútoripari Klaszter Klaszter (PANTERM) (PANNONFA)

Pannon Elektronikai Klaszter (PANEL)

Pannon Gyümölcs és Gyógynövény Klaszter

2001. jún. Zalaegerszeg 15 66

2001. jún. Sopron 28 6

2002. márc. Szombathely 12 –

2002. okt. Zalaegerszeg 19 –

50–200

50–200

200–500

50–200

0,5–2,0

0,5–2,0

2,0–10,0

0,5–2,0

a) Alvállalkozókkal és beszállítókkal együtt.

A Pannon Termál Klasztert (PANTERM) Bükfürdőn, a PANNONFÁ-val csaknem egy időben alakították meg. A klaszter fő célja, hogy teljessé tegye a termál- és egészségturizmus szolgáltatásait. Az egyénre szabott diagnózis alapján igénybe vehető, legteljesebb körű szolgáltatást a rehabilitációs kórházak és gyógyszállók képesek nyújtani, de egyre szélesebb skálán mozog a kisebb intézmények, vállalkozások gyógyszolgáltatás-kínálata is. A Pannon Elektronikai Klasztert (PANEL) Szombathelyen alakították meg. Menedzsmentje az Euroregionális Koordinációs Iroda keretében dolgozik. Az együttműködéshez elektronikai profilú multinacionális vállalatok hazai érdekeltségei is csatlakoztak. A klaszter célja, hogy a Nyugat-Dunántúlon kis- és középvállalkozásokat is segítő beszállítói programokat, valamint technológiai innovációt szorgalmazzon, és ezzel hozzájáruljon a régió gazdaságában jelentős részarányt képviselő elektronikai ipar továbbfejlődéséhez. A Pannon Gyümölcs Klaszter menedzselését a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. vállalta magára. Az együttműködés célja, hogy törekedjen a gyümölcstermesztés- és feldolgozás gazdasági súlyának megőrzésére és növelésére az EUcsatlakozást követően. A kitűzött célok elérése érdekében a klaszter szorgalmazni kívánja az egységes növényvédelmi stratégia kialakítását, a regionális gyümölcsvédjegy megalkotását és a felzárkózást az európai gyümölcsvertikumba. A határ menti európai uniós együttműködések közvetett hatásai A határ menti együttműködés intézményesített keretei részben megelőzték a csatlakozási programok létrejöttét, részben viszont annak következményeként alakultak ki. Az uniós csatlakozást segítő kapcsolatok kiépítése a társszervekkel a határ mindkét oldalán sokrétű, intenzív együttműködést eredményezett.

272


A határ menti együttműködés egyik leghatékonyabb formája a gazdasági élet szereplőinek olyan szintű kapcsolattartása, melyet a mindkét oldalon funkcionáló kamarák koordinálnak. A keretmegállapodásokat követően évente alakítják ki a programot, melynek lényege az együttműködés, a megállapodás és a kötetlen kapcsolat. Ezek legjellemzőbb formái a következők: – gazdasági információk cseréje; – közös cikkek, publikációk, kiadványok készítése; – szimpóziumok rendezése; – szakmai előadások tartása, konferenciák rendezése; – tapasztalatcserék, szakmai tanulmányutak szervezése; – a határ két oldalán működő vállalkozások, az ott élő szakemberek együttműködésének erősítése, mesterember-találkozók, üzletember-találkozók stb. szervezése; – közös pályázatok készítése, csatlakozásra való felkészítés, tanácsadás cégek alapításához, befektetési lehetőségek feltérképezése. Az említettek keretében az elmúlt években több projekt megvalósítására is sor került, így magyar–osztrák kis- és középvállalkozók találkozójára, a megyékben lévő gazdasági és idegenforgalmi vonzerők megtekintésére. Kialakították osztrák oldalon az ingázók irodáját, és számos olyan rendezvényt szerveztek, amelyek hatékonyan javították az együttműködést és a felkészítést a csatlakozás utáni időszakra. A fejlesztések minden esetben javították a régió helyzetét az adott ágazaton belül és a régióban élők megélhetési körülményeit, közvetetten a „komfortérzetüket” is. Fontos kiemelni, hogy számos fejlesztésnek az adott konkrét célon túlmutató, annál sokkal nagyobb járulékos hatása van. A csatlakozást követően a korábbi Phare-pénzek felhasználása lezárul, helyette az INTERREG IIIA-források, valamint a strukturális és kohéziós alapokból származó pénzeszközök igénybevételére irányuló pályázatok szerepe kerül előtérbe. *** A nyugat-dunántúli régió 1995 óta tudatosan készül az Európai Unióhoz való csatlakozásra. Stratégiai céljai között szerepel az uniós csatlakozásra való felkészülés, ehhez a gazdaság versenyképességének erősítése, az életminőség javítása, a környezet állapotának megőrzése, a régión belüli társadalmi-gazdasági kohézió és a regionális identitás kialakítása. A csatlakozás utáni jövőképet is ehhez hasonlóan fogalmazták meg, azzal a céllal, hogy az Európai Unió szintjén versenyképes régióvá váljon. IRODALOM Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai. Az Európai Bizottság Magyarországi Delegációja, Budapest, 2003 Csiffáry Tamás: Minden, amit tudni kell az Unióról. Könyvmíves Könyvkiadó, Budapest, 2003 Phare CBC eredményei, 1995–2001, Tanulmány, www.pharereg.hu Palkó Jánosné: Nyugat-Pannonia EuRégió a számok tükrében. Területi Statisztika, 2000/3. EuRégió West/Nyugat-Pannonia. Marketingkiadvány, 2003 Burgenlandi Tartományi Hivatal Statisztikai Részlege, KSH Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyei igazgatóságai (szerk): EuRégió in Zahlen/számokban statisztikai kiadvány, 2000, 2003 Internetes portálok:

www.pharereg.hu, www.euregio.hu, www.westpa.hu, www.sapard.fvm.hu


273

Kulcsszavak: határ menti együttműködés, Phare CBC-programok, SAPARD, klaszter, EuRégió. Résumé The cross-border cooperation of the region of Western Transdanubia with Austria and the neighbouring Burgenland has gained an impetus since the middle of the 1990s. After Austria became a member of the European Union, the region has been in a more favourable situation, it could participate in cross-border regional development projects of the EU, a wider range of opportunities has occurred for reducing economic and infrastructural disparities in the level of development and for improving living standards. Several resources contributed to the preparation for accession, Phare CBC’s large and small projects and SAPARD programmes are outstanding out of the supports. The biggest sums of the former supports have been granted to transport and infrastructural development (bypasses, bicycle roads, industrial parks, innovation zones, etc.), and environment protection (waste disposal sites, nature parks, etc.). SAPARD programmes helped agricultural developments. Several programmes were realized at the aid of the West-Pannonia EuRegion, an organisational framework for EU cooperation. Among other things, industrial parks were established, common commuting and labour market cooperation was achieved, outstanding thermal bath developments came to life, significant results were achieved in the field of disaster recovery, educational establishments, and many other areas. Various programmes have, in addition to direct results of developments, several indirect effects as well. After the accession of Hungary to the European Union in May 2004, the cross-border status of Western Transdanubia will change but projects contributing to development and EU cooperation will be needed in the future too.

HAZAI STATISZTIKAI FOLYÓIRATOK TARTALMA Statisztikai Szemle 2004/3 Társadalmi normák és életstílusok – Bognár Virág Az öregkorúak Magyarországra vándorlása – Illés Sándor A könyvtári tájékoztatás eszközei – a könyvlajstromtól az integrált könyvtári rendszerig – Nemes Erzsébet – Rettich Béla Robert F. Engle és Clive W. J. Granger, a 2003. évi közgazdasági Nobel-díjasok – Darvas Zsolt 2004/4 A nemzetközi gazdasági kibontakozás strukturális feltételrendszere – Dr. Zádor Márta A fogyatékos emberek helyzete – Dr. Tausz Katalin – Dr. Lakatos Miklós A csődesemény logit-regressziójának kismintás problémái – Dr. Hajdu Ottó

Gazdaság és Statisztika 2004/2 A vállalkozói szféra uniós tagsággal kapcsolatos várakozásai – Nyers József – Szabó László – Zuráné Viktor Andrea A hazai kis és középvállalkozások értékelése és a számukra rendelkezésre álló pályázati lehetőségek – Magyarné Dr. Szabó Krisztina Az ipari parkok helyzete és perspektívái Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – Kissné Majtényi Mónika Az árindexekről. A mai gyakorlat, a fejlesztés irányai – Marton Ádám

Demográfia 2003/4 John Salt: A nemzetközi vándorlás összetétele és változása Európában Tóth Pál Péter: Nemzetközi vándorlás – magyar sajátosságok Tóth Judit: Tíz tétel a migrációs politika ellentmondásosságáról Illés Sándor – Michalkó Gábor: A turizmus és migráció néhány összefüggése Magyarországon Gyáni Gábor: A vándorlás mint kulturális jelenség Kopp Mária – Skrabski Árpád: A gyermekvállalás pszichológiai és szociális háttértényezői a magyar népesség körében

FEHÉRNÉ BRANDISZ KATALIN KAPOSI LAJOS KRAMARICS TIBORNÉ NOVÁK ZOLTÁN

Recommend Documents