Fáy Ferenc: Betlehem. Paradicsom kőkertyibe Arany szőnyeg leterítve,

LAPUNK SZERKESZTŐSÉGE KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET ÉS BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT KÍVÁN MINDEGYIK OLVASÓJÁNAK!

Közéleti és kulturális havilap

2002.

Wir wünschen unseren Lesern Frohe Weihnachten und ein glückliches Neues Jahr!

II. évfolyam 11-12. szám

Fáy Ferenc: Betlehem A csillag régen nem ragyog, - megkopnak mind a csillagok. Csak vér van, könny és vad hadak s riadt, lapító házfalak. A három király, számsorok - osztás, szorzás - közt hánytorog; s lázas álmokkal méri le: megérte-e? Megéri-e? A pásztorok meg, nagy subák alatt álmodnak új csodát: több esőt, gazdagabb napot s a báránykákért kamatot. És sár van, csönd s a csönd alatt: véres virágok alszanak.

„Paradicsom kőkertyibe Arany szőnyeg leterítve, Rengő bölcső középibe, A Kisjézus fekszik benne. Bal kezibe aranyalma. Jobb kezibe aranyalma, Jobb kezibe aranyvessző Mikor ő azt megharsantsa, Zug az erdő, cseng a mező...” (Salamon Anikó gyűjtése, 1987)

2

Készülődés

Adventi elmélkedés

A latin eredetű szó (adventus) megérkezést jelent. A Jézus születésére való várakozás, a felkészülés, a reménykedés időszaka. András napjához legközelebb eső vasárnap és december 25-e közötti négy hetes „szent idő” a karácsonyra való lelki felkészülés ideje. Advent első vasárnapja legkorábban november 27-én, legkésőbb december 3-án lehet.

dálatos eredmények vannak az orvostudományban, a gyógyításban is. Kényelem, luxus, légkondicionált lakásokban... De sajnos újra, meg újra beleütközünk a sötétségbe. Gyűlölködés, családban, községben, és a népek között... Felismertük-e már a sötétség hatalmát? Nagy kérdés. De a fő kérdés az, hogy a magunk szívében, gondolataiban, vádaskodásában, indulataiban, panaszkodásában, dicsekvésében felismertük-e a sötétséget. A belső sötétség, a szívben fészkel. Nem azonos a műveletlenséggel. Sajnos a műveltség, a tudás nem zárja ki a sötét indulatokat. Ha hiányzik belőlünk a hálaadás képessége, szívünk megkeményedik, és ez nem csak „jómodor” kérdése. A hálátlan ember mindent, amit kap, természetesnek tart – „ez jár nekem” vagy ahogy a reklámÉjszaka vagy sötétség – a kettő nem ugya- ban látjuk naponta „mert megérdemlem”. naz. Az éjszaka természeti jelenség: a Nap – Ez is sötétség! lemegy, és jön a félhomály, majd a fizikai A sötétség fogságából nehéz szabadulsötétség. Ez szükséges azért is, hogy pihen- ni. Akkor érem el, ha merek, és nem szégyeljünk, erőt gyűjtsünk lek a „kísértésekÉs ímé fogansz holnapra. re” nemet mondaMás a „sötétség”. ni, ha a családban, a te méhedben, Ez szellemi dolog. a munkahelyen, válNem természetes, lalom, hogy felcseés szülsz f iat, hanem szörnyű, romrélem a sötétség és nevezed az ő nevét boló, pusztító valautálatosságát az mi. Vegyünk néhány élet világosságával, JÉZUSNAK. példát: erkölcsi – ha nem szégyellem kulturális – hitbeli Luk. 1.31 életemmel is megsötétség. Az erkölcsi mutatni, hogy hísötétséggel állandóan találkozunk: önzés, vő ember vagyok, s Isten parancsolatai sze-snéerőszak, gyűlölet. Bűnös szenvedélyek, tes- rint akarok (próbálok) élni. ti vágyak, melyek családokat tesznek tönkre, alkohol, drog. Mások megkárosítása, becsapása. De, ahogy mondják, „ez túl van tárgyalva, ilyen az élet”. Kulturális sötétség. Erről is sokan írnak és beszélnek. Vannak lélekromboló filmek, regények. Van olyan zene, amely felkorbácsol és nyugtalanná tesz. Hitbeli sötétség, ez ilyenkor advent táján különösen aktuális, hiszen a várakozás idejét éljük, a fényt. a világosságot várjuk. A hívő ember tudja Jézus a sötétséget, sötétségnek nevezi. Ez ma nagyon hiányzik! Ki kell mondani hogy, a bűn, az bűn! Naponta találkozunk a sötétséggel. Hírek jönnek terrorcselekményekről, gyilkosságokról.

A régi időkben éjfélkor harangszó hirdette advent, valamint az egyházi év kezdetét. Eredete az 5–6. századra nyúlik vissza, ebben az időben az emberek szigorú böjtöt tartottak. Napfelkelte előtt hajnali miséket tartottak, amelyeket „angyali misének”, „aranyos misének” is neveztek. 1611-ben a nagyszombati zsinat advent első vasárnapjától vízkeresztig megtiltotta az esküvőket, zajos mulatságokat. Egyes elméletek szerint advent négy hete a Krisztus eljövetele előtti négyezer éves sötétséget szimbolizálja. Ennek az elméletnek nincs igazolása a liturgiában. Az adventi koszorú hagyománya az ősi időkbe nyúlik vissza, kapcsolatban van a téli napforduló szokásaival; viszonylag új szokás, a 19. századból eredeztethető. Első nyomait a néprajzkutatók északon, a Keleti-tenger partvidékén és szigetvilágában találták meg. Fűzfavesszőből koszorút fontak és örökzöldet csavartak köré. Ez a szokás később Európa más vidékein is meghonosodott. A valódi adventi koszorú készítése a 19. században jött divatba. Egy hamburgi lelkész otthonában egy hatalmas fenyőkoszorút erősített a mennyezetre, melyen 24 gyertya volt, minden adventi napra egy-egy. Később az egyszerűség kedvéért csak négy gyertyát helyeztek el a koszorún. Minden adventi vasárnapon eggyel több gyertyát gyújtottak meg. A gyertyákat vörös és aranyszalagokkal díszítették, az élet és fény jelképével. Az advent az ünnepekre való ráhangolódás, a készülődés ideje. Az idő múlását legérzékletesebben naptárral mérhetjük. Ezért készítenek – főleg gyerekeknek – adventi naptárt. A naptár a készülődés, várakozás idején minden nap egy apró ajándékkal, édességgel lepi meg a gyerekeket.

Nem tagadjuk, hogy a technika, a tudomány fejlődik. A számítógépek, űrhajók korában élünk. Pár óra alatt ezer kilométereket teszünk meg repülőgépen ülve. Cso-

Zebegényi Polgár 2002. 11-12. szám

3

Hírek Csonkaországban

December 1. – pálos ünnepség – karácsony Megszégyenítő? Kevés arra e fogalom, ami a címben jelzett napon esett meg – a Kempinsky szállóban. Tudjuk-szenvedjük, hogy a századelőn, a testlelke minden porcikájában „vérző” nép, a magyarság – kiteríttetett antieurópai szégyenpadjára. (Lásd Trianon.) Egy nagyszámú ország, még nagyobb „áldozatai” fizetségeként feldarabolva, koncként dobatott rablókezek zsákmányául. A magyar holocaust (áldozati báránysága) elvégeztetett. Az egyik tán legrégibb nép: csonkán-bénán lóg, azóta is, saját (hazai mesterkezekkel ácsolt) keresztjén! Iszonytató! S miközben vérzünk valahányan (még magyarok), és országrészeink „idegen” kezekben, az egyik „szomszéddal” pezsgőt koccintanak a legújabb kori „mesterkezek”. Erdély elcsatoltatott... ha neked nemzeti ünnep, hát tőlünk legyen! De vajon mit gondolsz Te erről, keresztre feszített testvérem?

amikor is „jótékonysági” koncertre telt meg a kis barokk templom, emlékezve a nagy magyar pálos rendet alapító Boldog Özsébre. Csodálatos délután volt. Nagy Viktor rendezésében: Berczelly István, Bokor Jutta és Szendrényi Katalin a Magyar Állami Operaház magánénekesei, Bach, Pergolesi, Kodály, Donizetti és Gluck áriákkal forrósították fel a szíveinket, hogy azután a prózisták: Kopetty Lia, Kautzky Armand és Kőszegi Ákos egy-egy csokor költői különlegességgel – az „áhítat ünnep” varázslatáig emeljék fel e ritka szépségű „pilisi” szolgálatukat. És a szent KŐ? – Szelíd némaságával, áldást adóan volt jelen, Őseink képviseletében...

— –

— –

2002. augusztus 24-én a pilisszántói katolikus templom közepén beomlott a padló..., s láss csodát, hat – hét méter mélyen, egy egész falut átfogó – titokzatos eredetű és rendeltetésű folyosókkal teli – üregrendszer mutatta meg magát! A Pilis hegység szakrális jellege már ismert, hogy évezredek kultúrája „szellemereje”, energiája sugárzik fel belőle. A szántói földben eddig csendesen meghúzódó üzenetek látszanak feltámadni, őseinktől a ma rászorultjainak... Úgy néz ki, az eddig hallgató kövek erkölcsi mentőövet dobnak felénk, történelmi végveszélyhelyzetünkben a túlélés reményét sugározva. Így került elő a szántói temetőkert rendezésénél az a nyolcvan kilós nyolcvannégy–negyvenhét centiméter nagyságú, faragott homokkő, melybe egy szokatlan formájú és szimbolikájú „kereszt” ábrázolás van vésve. A számos régész és művészettörténész közül Badiny Jós Ferenc a kőtáblán „tüskés keresztet” vél felfedezni, az ismert hun-szimbólumot, az ATYA–ANYA–FIÚ Szentháromság és a Napba öltözött Boldogasszony ábrázolásait. És a furcsa Kő szól a hozzáközeledő emberfiához. – Tavaly ősszel, „szenzációt kereső” filmesek keresték fel a Követ a templom apszisában, hogy lefotózzák, de mikrofonjaik s a fényképezőgépük váratlanul működésképtelenné váltak és eközben „majdnem szétrepedt a fejük”! Nem így e hó (december elsején – mialatt a Kempinskyben folyt a pezsgőzés –

A karácsony, legmélyebb értelmében, a Világ Világossága Jézus megszületése ünnepe. Aki azért jött közénk, hogy senki ne maradjon sötétségben! A sötét fellegek, a sötétség szinte teljességgel befedi már egünket itt a Kárpátmedencében. Iskola, templom, közélet, a művészet csarnokai „dermedt fehéren” kapkodók a Fény után. A Jézus-i fény, íme újjászületése bennünk: hazánk s az emberiség jövendője. Nincs más útja... S ezen az úton most nagy és szent elhatározásra jutott a magyar lélek. Az Ember Fia Alapítvány, a Szent Korona „társaságok” – karácsony első napján, 25-én délután három órára, a Kossuth térre hívják mindazokat, akik a nemzet újjászületése, nemesítése folyamatában rész kívánnak venni. Első lépésként, a Szent Korona eszméjéhez kötődő, önként vállalt fogadalomtételünk fog felhangozni a téren, fel az Ég felé, Istenünkhöz!

A „fogadalomtétel” szövege: Teremtő Atyám! Szent fiad Jézus Urunk tanítását követve, Boldogasszonyunk iránti szeretettől áthatva, kinyilvánítom irántad való hűségemet. Én ............ dicső őseink iránti tiszteletből és utódainkért érzett felelősségtől vezérelve, szabad akaratomból fogadom, hogy Hazám törvényes rendjét betartva, életemet a Szent Korona eszme örök értékeihez igazítom. Fogadom, hogy Jézus Urunk Új Szövetsége szerint, embertársaimra test-vérként tekintek a szeretet törvényének betartásával. Fogadom, hogy családom, nemzetem, az emberiség felemelkedésén munkálkodom. Tiszteletben tartom az Élet Szentségét, földi élő környezetünket segítek megőrizni utódaink számára. Őseink reánk bízott hagyatékát, nemzetünk kultúrkincseit megőrzöm, gyermekeinknek átadom. Törekszem rá, hogy tetteimben az égi törvények vezéreljenek, a keresztényi tudat vállalásával. Miképpen ezen fogadalom szerint élek, Isten engem úgy segéljen. Különös karácsony előtt állunk 2002ben! A szeretteink mellett, netán most rendkívülien „előttük” is: a hazáért ajándékozhatunk! A haza oltárára: ráhelyezhetjük eskünket, Kölcseyvel is szólva, hogy „a haza mindenek előtt”! A Teremtő Rend eszmeiségéhez hűségünk fogadalmát adva, hogy kezdetét vehesse a Jézusi fénnyel „újjászületésünk” a Szent Korona, a Boldogasszony Anyánk ölelő karjaiban... Fogadom... fogadd Hazám – „egyéleKautzky Ervin tem s halálom”!

Kapás atya novemberben felszentelte a 12-es út mellett álló régi szép keresztet


3

Hírek Csonkaországban

December 1. – pálos ünnepség – karácsony Megszégyenítő? Kevés arra e fogalom, ami a címben jelzett napon esett meg – a Kempinsky szállóban. Tudjuk-szenvedjük, hogy a századelőn, a testlelke minden porcikájában „vérző” nép, a magyarság – kiteríttetett antieurópai szégyenpadjára. (Lásd Trianon.) Egy nagyszámú ország, még nagyobb „áldozatai” fizetségeként feldarabolva, koncként dobatott rablókezek zsákmányául. A magyar holocaust (áldozati báránysága) elvégeztetett. Az egyik tán legrégibb nép: csonkán-bénán lóg, azóta is, saját (hazai mesterkezekkel ácsolt) keresztjén! Iszonytató! S miközben vérzünk valahányan (még magyarok), és országrészeink „idegen” kezekben, az egyik „szomszéddal” pezsgőt koccintanak a legújabb kori „mesterkezek”. Erdély elcsatoltatott... ha neked nemzeti ünnep, hát tőlünk legyen! De vajon mit gondolsz Te erről, keresztre feszített testvérem?

amikor is „jótékonysági” koncertre telt meg a kis barokk templom, emlékezve a nagy magyar pálos rendet alapító Boldog Özsébre. Csodálatos délután volt. Nagy Viktor rendezésében: Berczelly István, Bokor Jutta és Szendrényi Katalin a Magyar Állami Operaház magánénekesei, Bach, Pergolesi, Kodály, Donizetti és Gluck áriákkal forrósították fel a szíveinket, hogy azután a prózisták: Kopetty Lia, Kautzky Armand és Kőszegi Ákos egy-egy csokor költői különlegességgel – az „áhítat ünnep” varázslatáig emeljék fel e ritka szépségű „pilisi” szolgálatukat. És a szent KŐ? – Szelíd némaságával, áldást adóan volt jelen, Őseink képviseletében...

— –

— –

2002. augusztus 24-én a pilisszántói katolikus templom közepén beomlott a padló..., s láss csodát, hat – hét méter mélyen, egy egész falut átfogó – titokzatos eredetű és rendeltetésű folyosókkal teli – üregrendszer mutatta meg magát! A Pilis hegység szakrális jellege már ismert, hogy évezredek kultúrája „szellemereje”, energiája sugárzik fel belőle. A szántói földben eddig csendesen meghúzódó üzenetek látszanak feltámadni, őseinktől a ma rászorultjainak... Úgy néz ki, az eddig hallgató kövek erkölcsi mentőövet dobnak felénk, történelmi végveszélyhelyzetünkben a túlélés reményét sugározva. Így került elő a szántói temetőkert rendezésénél az a nyolcvan kilós nyolcvannégy–negyvenhét centiméter nagyságú, faragott homokkő, melybe egy szokatlan formájú és szimbolikájú „kereszt” ábrázolás van vésve. A számos régész és művészettörténész közül Badiny Jós Ferenc a kőtáblán „tüskés keresztet” vél felfedezni, az ismert hun-szimbólumot, az ATYA–ANYA–FIÚ Szentháromság és a Napba öltözött Boldogasszony ábrázolásait. És a furcsa Kő szól a hozzáközeledő emberfiához. – Tavaly ősszel, „szenzációt kereső” filmesek keresték fel a Követ a templom apszisában, hogy lefotózzák, de mikrofonjaik s a fényképezőgépük váratlanul működésképtelenné váltak és eközben „majdnem szétrepedt a fejük”! Nem így e hó (december elsején – mialatt a Kempinskyben folyt a pezsgőzés –

A karácsony, legmélyebb értelmében, a Világ Világossága Jézus megszületése ünnepe. Aki azért jött közénk, hogy senki ne maradjon sötétségben! A sötét fellegek, a sötétség szinte teljességgel befedi már egünket itt a Kárpátmedencében. Iskola, templom, közélet, a művészet csarnokai „dermedt fehéren” kapkodók a Fény után. A Jézus-i fény, íme újjászületése bennünk: hazánk s az emberiség jövendője. Nincs más útja... S ezen az úton most nagy és szent elhatározásra jutott a magyar lélek. Az Ember Fia Alapítvány, a Szent Korona „társaságok” – karácsony első napján, 25-én délután három órára, a Kossuth térre hívják mindazokat, akik a nemzet újjászületése, nemesítése folyamatában rész kívánnak venni. Első lépésként, a Szent Korona eszméjéhez kötődő, önként vállalt fogadalomtételünk fog felhangozni a téren, fel az Ég felé, Istenünkhöz!

A „fogadalomtétel” szövege: Teremtő Atyám! Szent fiad Jézus Urunk tanítását követve, Boldogasszonyunk iránti szeretettől áthatva, kinyilvánítom irántad való hűségemet. Én ............ dicső őseink iránti tiszteletből és utódainkért érzett felelősségtől vezérelve, szabad akaratomból fogadom, hogy Hazám törvényes rendjét betartva, életemet a Szent Korona eszme örök értékeihez igazítom. Fogadom, hogy Jézus Urunk Új Szövetsége szerint, embertársaimra test-vérként tekintek a szeretet törvényének betartásával. Fogadom, hogy családom, nemzetem, az emberiség felemelkedésén munkálkodom. Tiszteletben tartom az Élet Szentségét, földi élő környezetünket segítek megőrizni utódaink számára. Őseink reánk bízott hagyatékát, nemzetünk kultúrkincseit megőrzöm, gyermekeinknek átadom. Törekszem rá, hogy tetteimben az égi törvények vezéreljenek, a keresztényi tudat vállalásával. Miképpen ezen fogadalom szerint élek, Isten engem úgy segéljen. Különös karácsony előtt állunk 2002ben! A szeretteink mellett, netán most rendkívülien „előttük” is: a hazáért ajándékozhatunk! A haza oltárára: ráhelyezhetjük eskünket, Kölcseyvel is szólva, hogy „a haza mindenek előtt”! A Teremtő Rend eszmeiségéhez hűségünk fogadalmát adva, hogy kezdetét vehesse a Jézusi fénnyel „újjászületésünk” a Szent Korona, a Boldogasszony Anyánk ölelő karjaiban... Fogadom... fogadd Hazám – „egyéleKautzky Ervin tem s halálom”!

Kapás atya novemberben felszentelte a 12-es út mellett álló régi szép keresztet


4

A testületi ülésen történt A képviselő-testület két alkalommal, november 14-én és december 12-én ülésezett. A közbenső novemberi ülésre a Bursa Hungarica ösztöndíj pályázatok miatt került sor, ugyanis a pályázatok továbbításának határideje a következő ülésig lejárt volna. A novemberi testületi ülésen került sor a bizottságok külső tagjainak megválasztására. Az önkormányzat jegyzője által bizottságonként beterjesztett külső tagokat a testület nyolc igen szavazattal megszavazta. A második napirendi pontot mely Intézmény gazdálkodási rendjének módosításáról szólt a testület elnapolta. Döntött a testület arról, hogy a község lakóinak kérésére, a jelenlegi Táncsics utcát Napraforgó utcára, a Szabad Ifjúág utcát pedig Táncsics utcára kereszteli. A testület, döntést hozott arról, hogy Szikriszt Miklós telekvásárlási kérelmének helyt ad. Az előző testület döntésének szellemében a kérelmet az eredeti kondíciókkal támogatja. Támogatta a testület a Szobi Rendőrőrs Őrsparancsnok kinevezését. A testület az Oktatási bizottsága részvételével ad hoc bizottság felállítását javasolta, a díszpolgári cím odaítélésével kapcsolatban. Az ad hoc bizottságban a civil szervezetek képviselői kaptak helyet.

— –

2002. december 12-i testületi ülésen új képviselő-testületi tag beiktatására került volna sor Ivony István képviselőtársunk sajnálatos lemondása miatt. A képviselő-testület sajnálatát fejezte ki, és tiszteletben tartja Ivony István döntését. A szavazatok arányában Polgár László beiktatására került volna sor. Polgár László azonban az utolsó pillanatban tudatta a testülettel, hogy külföldi tartózkodása miatt nem tud a testületi ülésen részt venni. Így a beiktatás napirendje, valamint a bizottságok kiegészítésének napirendje a következő alkalomra tolódott. Az előző lapszámunkban megjelent polgármesteri programjavaslatot az elkövetkezendő négy év feladatairól a képviselőtestület kiegészítésekkel elfogadta. A polgármester által benyújtott költségvetési koncepciót, a pénzügyi bizottság megtárgyalta, és kiegészítésekkel a testületnek elfogadásra javasolta. A képviselőtestület a költségvetési koncepciót elfogadta. A helyi adórendeletek módosítását a pénzügyi bizottság javaslata alapján ter-

Fogászati hónap volt

jesztette be a jegyző asszony. A képviselőtestület a pénzügyi bizottság érveit és javaslatait tudomásul vette és határozatában az új adó rendeleteket elfogadta. Döntött a testület a jövő évi ivóvíz és csatornadíjakról. A képviselő-testület határozatot hozott arról, hogy a Szőnyi István Általános Iskolát önálló gazdálkodási intézményből, részben önálló gazdálkodási intézménnyé változtatja. Felülvizsgáltatta a testület az önkormányzat ügyvédjének szerződését, és úgy határozott, hogy a szerződést az önkormányzat bontsa fel. Az esetleges peres ügyekre eseti megbízással kell ügyvédet megbízni. Elfogadta a testület a benyújtott költségvetési előirányzat módosítást. A testület tanulmányozta a Micimackó klub panaszát és megbízta az Oktatási bizottságot, hogy a két fél között közvetítsen, s próbáljon mindenki számára megfelelő megoldást találni. A testület továbbra is támogatni kívánja a Dunakanyar Kulturális Alapítványt, mind anyagilag, mind pedig erkölcsileg. A testület kinyilvánította, hogy Zebegény község részt kíván venni a 2003. évi Dunakanyar Művészeti Hetek rendezvénysorozatában, valamint a kuratóriumba egy képviselőt is kíván delegálni. A kuratóriumba delegálandó képviselő személyéről a testület később dönt. A testülethez érkezett vagyonvédelmi ajánlathoz kiegészítő információkat kér a testület, és annak ismeretében dönt. A képviselő-testület az előkészítő bizottság ajánlásait elfogadva határozott arról, hogy Németh Ferenc nyugalmazott iskola igazgatónak, aki 92 éves, Zebegény Díszpolgára címet adományozza és feleségét Zebegényért Emlékéremmel jutalmazza.

Már a várandóság alatt elkezdődik az édesanya felelőssége a saját és gyermeke fogainak védelmében. Nélkülözhetetlen a helyes táplálkozás: – tej, túró, friss gyümölcs, főzelékfélék, melyek tartalmazzák a legfontosabb vitaminokat, ásványi anyagokat, sókat, fehérjéket. A rendszeres fogorvosi ellenőrzésen kívül, elengedhetetlen a gondos szájápolás.

-ese-

A tejfogak szuvasodásának megelőzésének három alappillére: 1.) helyes táplálkozás, gyümölcs, főzelék, tej, tejtermék 2.) gondos szájápolás (szülői példa) 3.) fluoridok alkalmazása Hat éves korban a hatos fogak áttörésével megkezdődik a fogváltás. Ekkor a három alappillérhez kapcsolódik a negyedik a barázdazárás. Ez az eljárás a rágófogak, rágó felszínének védő anyaggal való befedését jelenti. Ebben az időszakban is fontos a rendszeres évente legalább két alkalommal történő fogászati szűrővizsgálat!

Meghívó testületi ülésre Tisztelt Zebegényi Polgárok és Nyaralók! A legközelebbi képviselő-testületi ülés 2003. január 9-én csütörtök 18 órakor lesz. Mindenkit szeretettel vár a képviselő-testület.

Az újszülött csecsemő táplálásának elengedhetetlen helyes módja a szoptatás! A szopás a szabályos fogazat kialakulásának így a fogszuvasodás és az ínygyulladás elkerülésének egyik fontos tényezője. A jó szopó csecsemőt ne teáztassuk! Fél éves kortól elkezdődik a fogzás. Ebben az időszakban fokozott a nyálképződés és a rágási igény. Ezért adjunk megfelelő rágókát. Kerüljük a cukrozott, édes italok adását. Egy éves korban már nyolc foga van a kisbabának. A fogápolást nem lehet elég korán elkezdeni. Egy-másfél éves kor körül este az utolsó étkezés után tisztítsuk meg a gyermek fogait, ehhez gézlapot használjunk! Két három éves korban már teljessé válik a tejfogazat. Ekkor már 20 tejfog van. A fogakat minden étkezés után kívánatos lenne megmosni. Az első fogkefe puha legyen, kisfejű, és műanyag-szálú. Kezdetben fogkrémet még ne adjunk! A fogmosás ebben az életkorban még minden esetben szülői segítséget igényel. A fluoridok védőhatása tudományosan igazolt tény. Védő hatás érvényesülhet: – vérkeringés útján – a fogak – áttörése után belsőleg, külsőleg (fogkrém, zselé stb.)


Védõnõ

5

Dr. Beer Miklós püspök Zebegényben és a gyerek helyzete volt. A család értéke napjainkban válságba került, a gyerekeknek védettséget kell kapni, érezniük kell, hogy otthonuk van. Hány gyerek készül boldogan a karácsonyra? Több mosolygós gyermeket kellene látnunk! A gyermek nem teher, hanem ajándék! Régen az együtt élő generációknál nem volt probléma, hogy ki vigyáz a gyerekre, ma szétszakadnak a generációk. Ki törődik így a gyerekekkel? Egy jó megoldás lehet ennek a problémának a megoldására az Otthon Segítő Mozgalom, ahol anyukák elmennek segíteni a rászoruló anyákhoz. Más ilyen segít-

ség lehet a Baba Club is. Meg kell látnunk az Úristentől kapott adottságainkat, jó szív szükségeltetik ehhez a munkához. A püspök úr adventi gondolatait meghitt, baráti légkörben mondta el a zsúfolásig megtelt könyvtár galériában. Beszélt a társadalmunkat súlytó problémákról, a drogfogyasztás terjedéséről, ennek szomorú következményeiről, hogy számos fiatal a discon kívül nem ismer más programot napjainkban. A következő fontos kérdéskör a család

Dr. Beer Miklós 1943-ban született Budapesten. Kétéves korában édesapja elhunyt, néhány év hányódás után egy nagynéni fogadta be az özvegy édesanyát a kisfiával. A Bakáts téren volt elsőáldozó, ott érték az első vallásos élmények, aztán 1951-ben kitelepítették őket a Nyírségbe. Végül Zebegényben sikerült megállapodniuk, a Duna-parti községre, mint második szülőfalujára emlékszik. Élő volt ott az egyházközség Zebegényben a legnehezebb időkben, az ötvenes, hatvanas években is. Meg lehetett szeretni a természetet, a Börzsönyt, a Dunát, lehetett titokban cserkészkedni, életre szóló barátsá-

Végezetül a püspök úr bemutatta a Képmás című újságot, melynek ő a tiszteletbeli főszerkesztője. Jézusnak megfelelően éljünk, hiteles, tiszta lelkiismerettel, mintegy képmása legyünk neki. Az újság szeretné megszólítani a jó szándékú embereket. W. gokat kötni, lehetett tanulni olyan lelkipásztoroktól, mint Vajda József, a későbbi váci segédpüspök és Liska Zoltán, a „nagy papnevelő”. Csodálatos korszak volt – emlékszik a zebegényi évekre –, ahol nemcsak barátságokat kötött, de a hét unokatestvérével együtt töltött nyarak valamelyest enyhítették az árvaság fájdalmát is. „A mai napig testvérként szeretjük egymást, sokszor alig tudom számon tartani, kit kell keresztelni, esketni a családtagok közül.” A váci Állami Gimnázium után a Központi Szeminárium következett Pesten. 1966-ban pappá szentelik, ezután doktorál. Kőbánya, Szob az első papi állomáshelyei, majd huszonhét évesen – „gyerek voltam még akkor” – önálló lett Márianosztrán. „Hat csodálatos év következett, édesanyám is odajött Zebegényből. Gyerekekkel foglalkoztam, rengeteget kirándultunk, nagyon boldog voltam ott.” 1976-tót Pilismarót következett, huszonegy éven át volt ott plébános, az utolsó nyolc évben megkapta Dömöst is. „Édesanyám is jött velem, nagyon jól éreztem magam” – összegezi a

huszonegy évet. 1978 óta filozófiát tanít az esztergomi Hittudományi Főiskolán. A rendszerváltás után megsűrűsödött az élete. Feladatot vállalt a cserkész szövetségben – „bolondulásig cserkész vagyok” – eljutott Rómába cserkész találkozóra, a Szentföldre. 1997ben, édesanyja halála után, az Esztergom Belvárosi Plébániára helyezte a főpásztora, majd két év múlva az esztergomi Szeminárium rektora lett. Azután alig telt el egy év, a Szentatya 2000. április 8-án segédpüspökké nevezte ki az Esztergom-budapesti Főegyházmegyébe. Püspökké szentelésére 2000. május 27-én került sor a magyar katolikusság főtemplomában, az esztergomi Bazilikában.


6

Alvó falu... Sokszor hangzik el negatív előjellel, elégedetlen zebegényi polgárok szájából. „Itt nem történik semmi! Ez egy alvó falu. Megállt az idő. Nem haladunk a korral. Tutyi-mutyi polgármester képtelen a megújulásra!” November 28-án telefonon keresett meg kisebbik fiam. Anya, mikor jössz haza? - kérdezte, majd feleletet se várva folytatta, öt órakor kiállítás megnyitó van a Kenderesben, gyere el, sok szép „Istenes” képet fogsz látni. Megfogadtam a tanácsot elmentem. Bár sem személy szerint, sem újságíróként nem voltam a meghívottak között, nem bántam meg, hogy elmentem. Egy romániai román festőművész kiállítását egy marosvásárhelyi magyar festőművész nyitotta meg. Önmagában ez is élményszámba megy. És a képek, melyeket szájtátva néztem, minden fáradtságomat elfeledtették velem. Csodálatos ikonokat láttam, és a pasztellek, valami fantasztikus élményt nyújtottak számomra. Azután másnap a Szőnyi István Általános és Alapfokú Művészeti Iskola növendékeinek kiállítását nyitotta meg Köpöczi Rózsa. És ismét páratlan élményben volt részem. A kis nebulók némelyike, olyan

Ferenczi Éva dalestje

érett élményt nyújtó alkotással örvendeztette meg a kiállítás látogatóit, hogy az méltán büszkeséggel tölti el a zebegényi polgárt. Igen, ezek a zebegényi gyerekek! Azután jöttek sorban a Polgári Kör adventi előadásai. Mind-mind páratlan élményt nyújtott. Hát ilyen egy alvó falu, novemberben, decemberben? Képviselőtársam legutóbbi testületi ülésen azt javasolta, nevezzük ki Zebegényt művészfalunak! Ha mi művészfalunak fogjuk nevezni magunkat, előbb utóbb az idelátogatók is így fognak beszélni rólunk. Azt gondolom, ahol az ólmos őszi időben ilyen programokat láthat, hallhat a közönség, ott a tartalom létezik, csupán nevet kell adni neki. Minden zebegényi polgártársamnak ajánlom, mozduljon ki esténként, ha ilyen programajánlattal találkozik. Érdemes mise után meghallgatni Ferenczi Éva művésznőt, fénnyel és békességgel telik meg a szív, a lélek. Kívánom, hogy sokak részesüljenek ilyen élményekben. Sinkóné

„Kakas kukorít, hajnal kivirít...” A Szőnyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola kiállítását, 2002. november 29-én megnyitotta Köpöczi Rózsa művészettörténész. Az ő gondolatait idézzük: Nagyon köszönöm a meghívást, hiszen nagy öröm, egy olyan iskolába belépni, ahol az itt tanuló diákok színes, vidám, tehetséges képei köszöntik a látogatót. Jóleső érzés tudni azt, hogy itt az iskolai nevelés fontos része a művészetekkel való ismerkedés. A legkisebbtől a legnagyobbakig, a tanulók legalább fele vesz részt a művészeti iskola munkájában. Ezek a gyerekek plusz órákat vállalnak délutánonként, szombat délelőttjüket töltik festéssel, rajzolással, mintázással, múzeum látogatással. Mindezt bizonyára örömmel teszik, hiszen olyan új világok tárulnak fel előttük, ahová más úton nem lehet belépni. A tudás, amit így szereznek látszólag haszontalan, mert nem lehet azonnal praktikus dolgokra váltani azt. Amit a Rozika néni vezette foglalkozásokon tanulnak a gyerekek, szerintem sokkal fontosabbak az úgynevezett hasznos dolgoknál, ahogy a Kis Herceg írója Saint-Exupéry fogalmazta híres regényében. „Ami

„Ádventi népi imádságok” a zebegényi templomban Ferenczi Éva dalestjét hallgathatta meg az érdeklődő közönség. December 7-én szombat este a mise után Kapás atya karácsonyt köszöntő bevezetőjével kezdődött a koncert. Hallhattunk számos Jézus születését dicsőítő imádságot, altató dalt, sőt még pattogós dalokat is. Ferenczi Éva előadásában a népi dallamok, Jézus születésének várása elevenedett meg, a hajlítások és a jellemző hangkészlet, a művész tiszta csengő hangján megtöltötte a kiváló akusztikájú zebegényi templom falait.

igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan”, bár jelen esetben kicsit módosítanunk kell ezt az igazságot, mert az ábrázoló művészetek egyik legfőbb célja, hogy az igazán lényeges, de láthatatlan dolgokat láthatóvá tegyék. Mindhárom csoport kitett magáért, bár ez még az első kiállítás ebben az évben, nem összegzésnek szánták. „Így indultunk el, előttünk áll a kibontakozás” - mondhatják magukról. A legkisebbek, az első második osztályosok kóstolgatják a technikákat, még bennük van az óvodából hozott természetes lendület, hiszen a kicsik fantáziáját nem kötik a tanult dolgok, számunkra a rajzolás, festés épp olyan természetes kifejező eszköz, mint a beszéd, vagy éneklés. Gratulálunk nekik.

A második csoportba járók különféle kézműves technikákkal ismerkednek meg és fejezik ki magukat ezek segítségével. Már láthattunk a munkák között csendéleteket, tájképeket is. A harmadikosok, negyedikesek ízlelgetik a látvány utánii rajzolás nehézségeit és szépségeit. A harmadik csoport a felső tagozatosok már komoly kompozíciós gyakorlatokat végeznek, bővül a használt technikák köre. A színes ceruzán, temperán, vízfestéken kívül van itt monotípia, kollázs, papírmetszet. Végigtekintve a tárlaton csak gratulál-


7

Kiállítás a Kenderes hotelben Calinescu Lucia román festőművész kiállítását láthatjuk november 28-ától a Kenderes hotelben. A kiállítás megnyitó gondolataiból idézünk most néhány mondatot:

Egy előttünk álló fehér felület magában hordozza az élet minden bonyolult, vagy kevésbé bonyolult mozzanatát. Magában hordozza az élet minden színességét vagy szürkeségét. Mi szemlélők, mindezt ismerjük, de hogy az alkotó tudatában ezek miként jelentkeznek, öltenek testet elsősorban az alkotó belső energiájától, no meg attól függ, miként szemléli a világot, hogy mi az, ami számára, mint alkotó fontos és ni tudok a gyerekeknek, mert olyan természetességgel elevenítik meg a meséket, a mindennapi életet, a környezetüket, ahogyan Weöres Sándor is egy egész világot tud kanyarítani egy kis versbe: „Kakas kukorít, hajnal kivirít, a réti rigó dala röppen, arany bivalyok gerince ragyog márvány-eres égi ködökben. Ma ládd: a hímes föld, láng-habos ég csak láz-tünemény, csak híg buborék, széthull, tenyeredbe csöppen.” Mindenki tenyerében ott van a teljesség, csak nem szabad kiengedni, elpazarolni, apró pénzekre váltani ezt a kincset. Azoknak, akik rendszeresen rajzolnak, festenek, sokkal gazdagabb lesz az életük, elkerülik az unalom rémét, saját fantáziájuk mindig kisegíti őket. A továbbiakra azt kívánom a zebegényi Szőnyi Iskola tanulóinak, hogy vegyenek példát névadójukról, sokszor jöjjenek megnézni a nagy előd képeit a múzeumba, mert olyan szerencsés helyzetben vannak, hogy egy nagy festő életművét akár minden nap láthatják. Mindennek a haszna lehet, hogy majd sokkal később érik be, de biztos, hogy egész életükre meghatározó lesz. Köpöczi Rózsa

mit akar közölni velünk nézőkkel. A művész az érzékelhető világból, a rá gyakorolt hatásokból teremt a művészet eszközeivel egy új világot. A művész a természetben nem tudományos igazságokat keres, hanem impressziót. Ezáltal alkotásaiban azt az élményt akarja visszaadni, amit a természet gyakorol rá. Nem az a fontos, hogy ki és mikor csinálta a művet, hanem annak belső értéke, kvalitása. Amint Szőnyi István mondta: „A művészetben mindenek felett kizárólag a kvalitás a fontos.” .... Stefan Lucian a román impresszionista festészet jeles képviselője mondta: „Mi festők szemünkkel nézünk, de szívünkkel festünk” Ez a Luchian-i idézet érvényes a marosvásárhelyi Calinescu Lucia művésznő munkásságára is. Kiállított műveit három csoportra oszthatjuk ikonok, olajfestmények és pasztellek. A művésznő mindhárom kategóriában igyekszik önmagát adni, bár az itt látható ORTODOX IKONOK, mivel ezeket nagyon szigorú kánonok határozzák meg, mint ilyenek nagyon megkötik alkotójuk kezét, mégis figyeljük meg azt a tökéletességet, ahogyan a művésznő megoldja ezeket, nagy mesterségbeli tudásról tanúskodnak. Ezek az ikonok a lelket jelenítik meg, az utat, amely Istenhez vezet. Az aranylappal berakott háttér hangsúlyosabbá teszi a szentek figuráinak ruházatát, kihangsúlyozzák a drapériák vörös és kék színeit, melegebbé, levegősebbé, naposabbá teszik az ikonokat. ...

A művésznő tehetségét, mesterségbeli tudását, misem igazolja jobban, mint gyönyörű ikon sorozata. Nem holmi külső divatot, hanem mély vallásosságát, Istenbe való hitét követve műveli a tradicionális román ikonfestészetet, amelynek gyökerei a Bizánci Ortodox ikon festészetben keresendők. Mint már említettem. Szigorú kánonon alapszik s ez gyökeresen megkülönbözteti a Katolikus ikonfestészettől. Jelentősebb ikonok: A hit, Remény, A Könyv, Az öröm, Múzsa, Szűzanya, Jézus stb. ... Lucian művésznő csak azt igyekszik képpé formálni a körülötte lévő világból, ami neki és rajta keresztül másoknak is örömet, optimizmust sugall. Képekben fogalmazza azokat az élményeket, amelyek a külvilágból kellemesen hatnak rá. Gyakran rácsodálkozik a különös természeti jelenségekre, dolgokra, amelyeket a maga sajátos eszközeivel, színvilágával különös képpé tud formálni. Ablakot nyit képeivel, hogy ezeken keresztül másokkal is láttasson. Témáit úgy választja meg, hogy azokban érvényesüljön életszemlélete. Az emberekbe vetett hite. Munkáin keresztül visszatükröződik a kor, amelybe beleszületet. Festészete tele van harccal, küzdelemmel, képei küzdő modern életünk tükrei. Bár életünk harmóniáját kutatja, alkotásai a mára jellemző ellentmondásoktól sem mentesek. A forma, a szín sok képén egymásba cseng, de ugyanolyan sokszor van ellentétben is egymással. A művésznő színekben éli álmait. Ezek néhol harmonikusak, másutt ellentétesek, szinte párbeszédet folytatnak egymással..... Calinescu Lucia művei megtalálhatók Kolozsvár, Marosvásárhely, Zalaegerszeg múzeumaiban, valamint különböző alkotótáborok gyűjteményeiben. Lejegyezte: Sné


8

Fazioli zongoraestek Vácon A világhírű olasz Fazioli gyár által készített hangversenyzongoráról, amelynek méltó tulajdonosa a váci iskola, kapta a koncertsorozat a nevét. A kiváló hangszert ezúttal kiváló művész – Bogányi Gergely szólaltatta meg. December másodikán a váci Zeneiskolában nagysikerű koncertet adott Bogányi Gergely és a Váci Szimfonikus Zenekar. A műsor első felében Sibelius Finlandia Szimfonikus költeményét hallhattuk, amelyet a szerző a Kalevala népi eposz alapján komponált.

Második számként Edvard Grieg Peer Gynt szvitjét játszotta a Farkas Pál által dirigált zenekar. A zenészek között zebegényieket is láthattunk, hallhattunk. A koncert második felében Bogányi Gergely játszotta Edvard Grieg a-moll zongoraversenyét. A szerző a norvég népzenevilág alapjaira komponálta művét, amelyet Bogányi Gergely nagy átéléssel tolmácsolt a hallgatóság felé. A hálás közönség három ráadás után engedte csak haza a művészt. W.

A Váci Szimfónikus Zenekar mindenkit szeretettel meghív 2003. január 4-én 19 órkor és január 5-én 16.30 órakor kezdődő új évi koncertjére.

Bogányi Gergely 1974-ben született Vácott. Négy éves korában kezdett zongorázni. Hat éves korában megnyerte a hazai zongoraverseny speciális díját Nyíregyházán, majd három évvel később az első díjat kapta meg ugyanazon a versenyen. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Esztó Zsuzsa és Baranyay László tanítványa volt, majd Helsinkiben, a Sibelius Akadémián Matti Raekallionál, Amerikában, az Indiana Egyetemen Sebok György professzornál tanult, valamint részt vett Dimitri Baskirov, Schiff András, Fischer Annie, Murray Perahia és Rados Ferenc néhány mesterkurzusán is.

Bogányi Gergely Hazai és nemzetközi versenyeken számtalan díjat nyert, többek között harmadik helyezést ért el Ettlingenben (Németország) 1990-ben, második lett Epinalban (Franciaország) 1991-ben, ahol ő volt a legfiatalabb résztvevő. A budapesti Chopin versenyen, 1993-ban első helyezett lett, majd ugyanabban az évben ugyancsak első helyet ért el a budapesti Mozart versenyen. Helsinkiben háromszor nyerte el az első helyet az Helmi-Vesa versenyen (1989, 1990 és 1991). A Budapesti Nemzetközi Liszt Zongoraversenyen 1996 őszén, első díjas lett.

Gyakran játszik kamarazenét is. 1999 júliusában Kelemen Banabás hegedűssel és Bogányi Tibor csellistával, megnyerte a kuhmo-i (Finnország) nemzetközi hármas verseny első díját. Szűkebb hazájától 22 évesen megkapta a „Vác megbecsült lakosa” díjat, mely a város legrangosabb kitüntetése. 2000 tavaszán Liszt-díjat kapott. Szólistaként gyakran játszik európai zenekarokkal, számtalan fesztiválon lépett fel. Discográfiája 7 CD-t tartalmaz Mozart koncertókkal, Chopin és Liszt zongorára írt darabjaival, Chopin és Rachmanyinov cselló-zongora szonátáival és Liszt teljes hegedű-zongora művével.


9

Karácsonyi ünnepély a Nyugdíjas klubban

Immár hagyományosan a Sonnenblumen Hagyományőrző Kör és a Színi Stúdió növendékei színvonalas műsorral lepték meg az időseket. Az énekkart Tomek Mariann vezette. A műsort Kopetty Lia és Paulisineczné Vil-

József Attila: Betlehemi királyok Adjonisten, Jézusunk, Jézusunk! Három király mi vagyunk. Lángos csillag állt felettünk, gyalog jöttünk, mert siettünk, kis juhocska mondta – biztos itt lakik a Jézus Krisztus. Menyhárt király a nevem. Segíts, édes Istenem!

Irul-pirul Mária, Mária, boldogságos kis mama. Hulló könnye záporán át alig látja Jézuskáját. A sok pásztor mind muzsikál. Meg is kéne szoptatni már. Kedves három királyok, jóéjszakát kívánok! A gyerekek szívből jövő műsorát a polgármester úr karácsonyi jókívánságai, valamint a Zebegényi Díszpolgár és a Zebegényért Emlékérem átadása követte. A kitüntetéseket a Németh házaspár kapta, akik korukra való tekintettel nem lehettek jelen a díj átadásán. A polgármester úr beszédében méltatta Németh igazgató úr és feleségének munkásságát a zebegényi iskola megteremtésében, mai színvonalának megalapozásában. A Németh házaspár 1934ben került Zebegénybe, a háború után nehéz időszakban, két tanteremben, hasonló létszámmal, mint a mai iskola tanítottak Németh igazgató úr kiemelkedő érdeme a nyolctantermes iskola létrehozatala. Az ünnepség végén alpolgármesterünk Verebesné Szikriszt Erzsébet felolvasta a Né-

A Tejút adventi szentjei

lem Vera állította össze. Az énekkar karácsonyi énekekkel kedveskedett, melyek között több német és latin nyelvűt is előadtak. Kellemesen csengtek a többszólamú kánonok, valamint a hegedű duó, amit Fieszl Bianka és Windberg Therésia játszott. Hámori Eszter zongora játéka nagy tapsot aratott. A színészek, Skripek Péter, Kis Anna, Csóka Sarolta, Béres Mariann, Kis Katalin, Kórusz Bea, Túri Bea, Paulisinecz Sára, Sasvári Mátyás, Kövesdi Frigyes, Bugyinszki László, Sinkó Gábor, Kis György, Lacza István, irodalmunk számos gyöngyszeméből idéztek.

Istenfia, jónapot, jónapot! Nem vagyunk mi vén papok. Úgy hallottuk, megszülettél, szegények királya lettél. Benéztünk hát kicsit hozzád, Üdvösségünk, égi ország! Gáspár volnék, afféle földi király személye. Adjonisten, Megváltó, Megváltó! Jöttünk meleg országból. Főtt kolbászunk mind elfogyott, fényes csizmánk is megrogyott, hoztunk aranyat hat marékkal, tömjént egész vasfazékkal. Én vagyok a Boldizsár, aki szerecseny király.

A Hajrá Zebegény polgári kör meghívására Molnár V. József képzőművész és néprajzos varázsolt el bennünket november 30-án, András napján a zebegényi könyvtárban. Esztergomy György nyitotta meg az előadást, ő mutatta be a neves előadót az őt még esetlegesen nem ismerő, a Dunakanyar egészéből összesereglett hallgatóságnak. Az adventi időszak szentjeivel és azok néprajzi hagyományaival foglalkozó előadás egy olyan világot mutatott meg a hallgatóságnak, amelyben mindannyian szeretnénk élni, és kívánnánk azt a szellemi elmélyedtséget, amelyet aztán mégis oly nehezen tudunk megvalósítani a mindennapjainkban. Az előadása végén azzal a gondolattal bocsátotta el hallgatóságát, hogy a szennyes áradattal, amely körbevesz minket nem szembeszegülni kell, hanem muszáj fölébe emelkedni.


10

kicsit kiemelkedik, de a tervező barátjával, a Saridonnal, amikor tervezték a házat, biztos, hogy átmentek a Duna túlsó oldalára, mert onnan nézve, ez a kissé hivalkodó jellege teljesen megszűnik, belesimul a tájba. Az épületben ma is itt van Maróti Géza kisugárzása. Nem véletlenül vált az épület később szülő-otthonná, hiszen ez a ház minden mást

kitúr magából. Nem tűri a hazugságokat, a mellébeszéléseket, ez egy őszinte ház. Én 7-8 évet töltöttem azzal, hogy megtaláljam a megfelelő házat, itt nem az volt a fő kérdés, hogy hivalkodó, vagy nagy legyen, hanem az, hogy hogyan érezném én abban magam. Amikor először bejöttem ide és kicsit elcsendesedtem, akkor éreztem, hogy nem akar kiengedni magából, tudtam, egymásra találtunk. Éreztem azt a fajta szeretetet, ami itt megvolt és remélem mindörökké meg is fog maradni. Kölcsönös szimpátia alakult ki közöttünk, ami miatt nem lehetett itt hagyni. Maróti tehetségét ebben a hazában sajnos kevésbé ismerték el és még napjainkban se. Ma van egy utólagos lángja az életművének, hiszen az embereknek szükségük van a múlt kapaszkodóira, de nem most kellene elismerni, hanem akkor kellett volna. A házat nem én kezdtem el felújítani, hanem Bandura Úr, aki egy Belga vállalkozó, ha jól tudom, ő 92-96-ig foglalkozott a felújításával. Én 2000 őszén találtam az épületre. Novemberben azonnal hozzá is fogtunk, és a következő év novemberében el is készültünk vele. Ez az egy év rendkívül feszített és nehéz év volt. Erre az időre kivontam magam a munkámból és csak a házzal foglalkoztam. Befejeztem a házat, bár kissé észrevehetetlen módon még sincs befejezve. A tervező Bartók János, aki rendkívül kiváló építész. Nem épült meg a nyári pipázó rész, a garázs, a zenetorony, ami a régi kacsás kút helyén épül meg. Belül hiányzik az épület bebútorozásának a befejezése. Ehhez még sok idő kell, hogy elkészüljön. Marótiban voltak ellentmondások is, ezt nehéz megérteni, ő rendkívül gyakran átépítette a házat, mintha egy viaszszobor lenne, amit mindig lehet igazgatni, bár én úgy hiszem, hogy a ház mindig tökéletes volt. Valószínűleg nem tudta, mint saját

Pincében a „török” fürdő

Beethoven szobra

Látogatás a Maróti villában

Egy decemberi hideg reggelen fogadott a ház gazdája, a zebegényi Duna-parton álló impozáns épületben. Ahogy beléptem az épületbe azonnal szembetűntek a hatalmas búzakalász boltívek, amelyek a föld-

fajta látásmódot, ahogy Maróti Géza megpróbált együtt élni a világgal és a környezetével. Az épületet úgy építette meg, hogy a környezetéhez képest kissé hivalkodó, de mégis beleillik. Az utcai frontról, talán egy

Dombormű a bejárat fölött

szintet tagolják és egyben meghatározzák a tér atmoszféráját. A kandalló előtt lévő asztalhoz ültünk, amely Maróti Géza idejében is hasonlóan volt elrendezve. Horváth Imre úr a Maróti villa tulajdonosa nagy tisztelettel és elragadtatással beszélt házáról újságunknak Ha nem tudunk kellőképpen Maróti Gézává válni, akkor nem fogjuk megtudni, hogy mit akart létrehozni, ha most Maróti Géza reinkarnációi lennénk, meg kellene nézni, hogy mit is végeznénk el ugyanúgy, mit is tennénk másképp. Azt hiszem ez a kijelentés minden korábban élt alkotóra igaz, meg kell próbálnunk alkotóvá válnunk. Maróti egy meglehetősen naiv, de rendkívüli tehetséggel megáldott építőművész volt. Ebbe a házba beépítette a korábbi tapasztalatait, összegyűjtött tudását. Először nyaralónak tervezte az épületet, csak később lett belőle lakóház. A ház egészen fantasztikus adottságú, amelyhez foghatót rendkívül nehéz találni. Nem a szépségét szeretném kiemelni, hanem azt a


11 művet tökéletesnek tekinteni, elégedetlen volt magával. A házba nem lehet semmiféle hozzáadást, luxust bevinni. A háznak meg kell hagyni a nemes egyszerűségét, ami a pompázatosságát is adja. A Bandura úr tette rá a tetőtéri szintet, valamint a pincét. Bartók János Úr már akkor is e ház tervezője volt. Hogy őket mi indította, az átalakításra, azt nem tudom. A Bandura úr érthetetlen módon a világ egyik legdrágább fájából rózsafából készítette a nyílászárókat, amelyek egyébként nem mindenhol passzoltak a falba. Horribilis mennyiségű beton került beépítésre. A kialakított úszómedencét egyszer egy árvíz megemelte, és ehhez készült egy belső támfal 810m, ahova 28 mixer betont használtak fel. Lefelé 15m mélyen kötötték be a talajba a támfalat. A külső támfal teljesen vízáteresztő, mögötte homok van, kövekből áll, megfelelő szaktudással egymásra rakva, ahogy a Duna vízszintje emelkedik, ugyanúgy emelkedik a víz bent is, a ház mégis száraz. A másik ilyen hely, ahova rettenetes mennyiségű betont építettek be, az a pince. A ház eredetileg nincs „alapozva” csak egymásra rakott kövekre épült. A ház jól állt ezen, de Bandura úr gondolata volt a pince megnagyobbítása, a ház teljes területe alatt. El is kezdtek alá ásni, aminek

folytán megroppant a ház, ekkor mindenki nagyon megijedt. Kerestek szakembereket a helyzet megoldására, végül komlói bányászok vállalták el a pince befejezését, akik 2 hónapon át napi 24 órás műszakban, majdhogynem kézzel kaparták ki a földet, van is egy anekdota ebből az időből, Egyszer valaki eltüsszentette magát lent, amitől a föld megindult, s ettől kezdve síri csendben próbáltak meg dolgozni. A betont is távolabbról hosszú vezetéken nyom-

ták be, nehogy megremegjen a ház, a tervezőt a bányászok le se engedték a pincébe. Korrekten elvégezték a feladatukat. Én örülök, hogy ez a munka nem rám hárult, valószínűleg meg se csináltam volna. A pince megépítése rendkívül veszélyes volt. A telek kisebb ma, mint Maróti idejében, így a ház „elcsúszott” a telek egyik sarkába. Nekem az a rendkívül hálás feladat jutott, hogy a művet befejezzem, s ezért hálás vagyok Istennek. A ház minden részét imádom, mert egy egységes szerkezet. Bár a pincében szabadon szárnyalhatott a fantáziám, ugyanis Maróti a pincét csak szén tárolására használta. A pincében található egy nagy tárgyaló, ahol értekezleteket szoktam tartani, valamint egy török fürdő és egy borospince Volt egy Szent Erzsébet szobor is az udvarban, amelynek az alapja a kertben van, jelenleg a zebegényi templomnál áll. Nem tudom, hogy Telcs Ede, vagy Maróti mű-e? Telcs Ede Maróti kortársa volt, aki kiváló Beethoven szobrokat is készített. Én fel vettem a kapcsolatot a kolleganőmön keresztül a plébános úrral, hogy visszakaphatjuk-e a szobrot és cserében bármi mást felajánlok, ami oda illik, én legyártatom és elhelyeztetem. Ha az egyház úgy látja, hogy ennek a szobornak ott a helye, akkor részemről, maradhat ott is. Én csak felajánlottam a cserét. Természetesen nekem semmilyen jogosultságom nincs, hogy visszakérjem, nem is akarok ezzel senkit háborgatni. A kert ma is ugyanolyan fontos számomra, mint a ház. Maróti is úgy gondolkodott, hogy együtt kell élni a természettel. A beszélgetés végén körbejártuk a házat kívül is és a téli napsütésben gyönyörködtünk az épület és a kert határozott vonalvezetésein.

Búzakalászos boltívek


W.

12

A hónap verse Wass Albert:

Rémségek éjszakáját Váltsad föl virradatra. Az emberi világot Szebbre és igazabbra.

Uram, adj békességet A Kárpátok között! Sehol még földet annyi Könny s vér nem öntözött

Uram, ki fönt az égben Lakozol fényességben, Gyújtsd föl szent tüzedet Az emberek szívében.

Hogy törvények közt az első A szeretet legyen. Üljön jóindulat A kormányszékeken.

Sehol annyi virág És sehol annyi bánat. Szeresd jobban, Uram, Az én szegény hazámat!

Az emberek agyára Áraszd el bölcsességed. Értsék meg valahára Mi végből van az élet.

S ha mindeneket szépen Elrendeztél eképpen: A népek közt, Uram, Nekem is van egy népem.

Uram, ki fönt az égben Lakozol fényességben, Hallgasd meg kegyesen, Hallgasd meg könyörgésem.

Arasznyi kis idő csak, Mely ajtódig vezet. De előre csak a jó visz, A gonosz visszavet.

Ha érdemét kegyednek A szenvedéssel méred, Úgy egynek sincs annyi Szent jussa, mint e népnek.

Romboló kincsekért Ne törje magát senki. Igyekezzél helyettök Jobb kincseket szerezni.

Legjobb fiait vitte Mindig a Golgotára S jótettének soha, Csak bűnének volt ára.

A bujdosó imája (részlet)

Zebegényi Polgár Felelős kiadó: Zebegény Teleház Alapítvány Szerkesztők: Gabula Mária Sinkó Vilmosné Vágási Tamás Windberg Péter (felelős szerk.) Fotó: Sinkó Balázs Windberg Péter

A márianosztrai úton lévő mészkő bánya a község irányába szeretne terjeszkedni. Még nincs meg minden engedélyük, de hamarosan kielégítő információkat fognak nyújtani a tervezett bővítésről.

Szerkesztőség: Cím: Civil Ház, 2627 Zebegény, Petőfi tér 2. ( : 27/373–063, 30/350–3538 Fax: 27/373-254 E-mail: [email protected] Honlap: www.dunakanyar.com Nyomdai előkészítés: Maros Torony Kft. Nyomtatás: Kucsák Könyvkötészet és Nyomda Az újság előfizethető a szerkesztőségben: éves: féléves: postázva:

960 Ft 480 Ft 120 Ft/lap

Kéziratok leadásának határideje: minden hónap 20. Minden kéziratot megköszönünk, a lehetőségeink szerint írásaikat mihamarabb megjelentetjük. Név- és címhiányos írást nem közlünk. Leveleiket általában szerkesztett formában adjuk közre. A megjelentetett levelek tartalma nem feltétlenül azonos a szerkesztőség álláspontjával.

Megjelenés: Minden hónap közepén. Ny.t.sz.: 2.2.4/503/2001


Fáy Ferenc: Betlehem. Paradicsom kőkertyibe Arany szőnyeg leterítve,

Recommend Documents