Fáy András Közgazdasági, Üzleti és Postai Szakközépiskola
Szervezeti és működési szabályzat
2009
TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ...................................................................................... 2 2. A MŰKÖDÉS JOGI KERETEI.............................................................................................. 2 3. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK ....... 3 4. AZ INTÉZMÉNY MEGHATÁROZÁSA (az alapító okirat szerint) ..................................... 5 4.1. Általános rendelkezések.................................................................................................................... 5
4.2. Az iskola működése ............................................................................................................. 5 4.3. Az iskola feladatai ............................................................................................................... 7 4.4. Az iskola gazdálkodása ........................................................................................................ 9 4.5. Az intézmény bélyegzőinek felirata .................................................................................... 9 5. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE................................................................. 10 5.1. Az iskolai vezetés .............................................................................................................. 10 5.2. Az intézményi közösségek ................................................................................................ 12 5.2.1. Az intézmény nevelőtestülete ......................................................................................... 13 5.2.2. Szakmai munkaközösségek: ........................................................................................... 14 5.2.3. Az osztályhoz kapcsolódó munkaközösségek ................................................................ 15 5.2.4. A Diákönkormányzat ...................................................................................................... 15 5.2.5. Alkalmazotti közösség ................................................................................................... 16 5.2.6. A szülői szervezet .......................................................................................................... 16 6. AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATAI .................................................................................... 17 6.1. Belső kapcsolatok .............................................................................................................. 17 6.2. Külső kapcsolatok .............................................................................................................. 18 6.3. Kapcsolat a szakmai szervezetekkel .................................................................................. 18 6.4. Kapcsolat a közoktatási intézményekkel ........................................................................... 19 6.5. Soproni Fáy Iskoláért Alapítvány ...................................................................................... 20 7. AZ ISKOLA MUNKARENDJE........................................................................................... 20 7.1. A közalkalmazottak munkarendje...................................................................................... 20 7.2. Az intézmény tanulóinak munkarendje (házirend) ............................................................ 21 7.3. A tanév helyi rendje ........................................................................................................... 21 7. 4. Az intézményben tartózkodás rendje ................................................................................ 22 7. 5. A gyakorló területek munkarendje ................................................................................... 23 7. 6. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje ........................................................................... 23 8. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK..................................................................... 24 9. ISKOLAI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK ................................................................................ 26 9. 1. A tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok ............................ 26 9.2. Az iskolai dohányzóhely kijelöléséről ............................................................................... 27 10. A MULASZTÁS ESETÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK .................................. 27 11. A TANULÓI JOGVISZONY LÉTREJÖTTE ÉS MEGSZŰNÉSE ................................... 28 11. 1. Tanulói jogviszony létrejötte .......................................................................................... 28 11. 2. Tanulói jogviszony megszűnése ..................................................................................... 28 11.3. Felnőttoktatás ................................................................................................................... 29 12. TANULÓI JUTALMAZÁSOK, FEGYELMEZÉSEK ...................................................... 29 12.1. A tanulók jutalmazásáhnak elvei és formái ..................................................................... 29 12.2. Fegyelmi intézkedések ..................................................................................................... 29 13. AZ ISKOLAI VIZSGÁK .................................................................................................... 30 14. AZ OKTATÓ-NEVELŐ MUNKÁVAL, ÉS EZZEL ÖSSZEFÜGGŐ EGYÉB MUNKATEVÉKENYSÉGEKKEL KAPCSOLATOS BELSŐ ELLENŐRZÉSEK RENDJE ........ 30 15. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ............................................................................................... 31 Az iskola szervezeti felépítése .................................................................................................. 32 FÜGGELÉKEK ........................................................................................................................ 33
1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Szervezeti és Működési Szabályzat a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény és a szintén többször módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM számú rendelet elveinek megfelelően meghatározza és szabályozza az intézmény tevékenységét. Meghatározza a szervezeti felépítést, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat, és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörébe. A működési szabályzat kiterjed az iskola valamennyi dolgozójára és tanulójára. Az iskola munkáját az alapító okiratban foglaltak, a pedagógiai program, a minőségirányítási program, illetve az ezek végrehajtására készült éves munkatervek, a vonatkozó egyéb rendeletek, a közalkalmazotti szabályzat és a működési szabályzat, valamint mellékletei alapján végzi. 2. A MŰKÖDÉS JOGI KERETEI A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény igazgatója a megalkotásakor hatályban lévő a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. évi MKM rendelet 4. §-át követve, az alkalmazotti közösség, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményének meghallgatásával készítette. Ennek során alkalmazta: a hatályos jogszabályokat, különös tekintettel az alábbi jogforrásokra: 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 2007. évi C. törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról 2008. évi XXXI. törvény az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 2007. évi XCVIII. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról 2007. évi CII. törvény a szak- és felnőttképzést érintő reformprogram végrehajtásához szükséges törvények módosításáról 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 16/2008. (IV. 30.) OKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 210/2008. (VIII. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról 3/2007. (I. 24.) OKM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosításáról 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról
2
13/2008. (VII. 22.) SZMM rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról [mely hatályon kívül helyezte a 13/2004. (IV. 27.) OM rendeletet] 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendelet a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről [mely hatályon kívül helyezte a 21/2007. (V. 21.) SZMM rendeletet] 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről 4/2008. (IV. 22.) SZMM rendelet a regionális fejlesztési és képzési bizottságok működéséről 9/2008. (VI. 28.) SZMM rendelet a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekről 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 24/2007. (IV. 2.) OKM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet módosításáról 48/2001. (XII. 29.) OM rendelet a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályairól 198/2008. (VIII. 4.) Korm. rendelet a felsőoktatási felvételi eljárással és az Oktatási Hivatal működésével kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról 3. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK Az intézmény törvényes mőködését az alábbi - a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: alapító okirat, pedagógiai program, IMIP, házirend, esélyegyenlőségi terv, éves munkaterv (tantárgyfelosztás, órarend és terembeosztás, ügyeleti rend), belső szabályzatok, jelen szervezeti és mőködési szabályzat. Az alapdokumentumok az intézmény titkárságán, könyvtárában és honlapján megtekinthetők. Az alapító okirat: 185/2009. (V. 28.) Kgy. határozat A KTv 37.§-a rendelkezik a közoktatási intézmény létesítéséről, alapításáról. Az alapító okirat (jogosító okirat) tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. A pedagógiai program A közoktatási intézmény pedagógiai (foglalkozási) programja képezi az intézményben folyó
3
nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. A KTv. 39.§-a biztosítja az intézmény szakmai önállóságát. A 44-51.§ ad iránymutatást az intézmények pedagógiai és foglalkoztatási programjáról. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, az iskola működési feltételeit, az iskola nevelési programját, az egészséges és kulturált életmódra nevelést, környezeti nevelést, a tehetség kibontakoztatását, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységeket, az iskola helyi tantervét (a nevelő munka ellenőrzési, mérési, értékelése, minőségbiztosítási rendszerét, szakmai programját). A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Intézményi minőségirányítási program Az intézményi minőségirányítási program tartalmazza az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minıségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. (KT. 40 § előírásai alapján) Házirend Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg, hogy – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – jogszabályokban meghatározott tanulói jogokat és kötelezettségeket milyen módon lehet gyakorolni, illetve kell végrehajtani. Továbbá az iskolai, kollégiumi tanulói munkarendet, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások rendjét. A tiltott tanulói magatartást, az iskola, és a kollégium helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használatának rendjét. (KT. 40 § előírásai alapján) Esélyegyenlőségi intézkedési terv Részletes helyzetelemzés alapján célokat fogalmaz meg, az esélyegyenlőség biztosítása érdekében, illetve a megoldási javaslatokat, intézkedéseket akciótervben összesíti a felelősök kijelölésével. Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve a felelősök megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület határozza meg, az igazgató készíti el, véglegesítésére, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor.
4
4. AZ INTÉZMÉNY MEGHATÁROZÁSA (az alapító okirat szerint) 4.1. Általános rendelkezések A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 9. § (4) bekezdése, a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 2-4. §-a, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése, 8. §-a, 10. §-a és 14. § (2)-(5) bekezdése, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 37. § (5), 90. § (1), 102. § (2) bekezdése alapján a 86. §-ában meghatározott ellátási kötelezettség teljesítése érdekében Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata közoktatási intézményt (továbbiakban: iskola) alapít. 1.Az iskola főbb azonosító adatai: Az iskola neve: Az iskola rövid neve: Székhelye: Alapítás ideje eredeti irat hiányában: Alapítója létrehozáskor: Jogfolytonosság: Alapító szerv neve és székhelye: Irányító szerve és székhelye: Az iskola besorolása tevékenysége jellege szerint: Az iskola besorolása a feladatellátáshoz gyakorolt funkciói szerint: Az intézmény vezetője: Megbízásának időtartama: Működési köre: Körbélyegzője: Az intézmény típusa: Az intézmény OM azonosítója: Az intézmény törzsszáma: Az intézmény statisztikai számjele: Az intézmény adóigazgatási száma: Államháztartási szakágazati besorolása:
Fáy András Közgazdasági, Üzleti és Postai Szakközépiskola Fáy Szakközépiskola 9400 Sopron, Teleki Pál út 26. 1979. január 2. Sopron Város Tanácsa Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (1990.) Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése (9400 Sopron, Fő tér 1.) közszolgáltató költségvetési szerv, közoktatási közintézmény önállóan működő Herczeg Lászlóné igazgató 2006. augusztus 01. - 2011. július 31. elsősorban Győr-Moson-Sopron megye közigazgatási területe a Magyar Köztársaság címere a “Fáy András Közgazdasági, Üzleti és Postai Szakközépiskola, Sopron” körfelirattal szakközépiskola. 030723 367945 15367943-8531-322-08 15367943-1-08 853100 Általános középfokú oktatás 853200 Szakmai középfokú oktatás
2.Az iskola Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) fenntartásában és Közgyűlésének irányítása (felügyelete) alatt működő helyi önkormányzati nevelési, oktatási intézmény. Az iskola jogi személy. 3.Az előző, egységes szerkezetű alapító okiratot Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése 189/2008. (VI. 26.) Kgy határozatával bocsátotta ki.
4.2. Az iskola működése 1. Az iskola élén igazgató áll. Az igazgató a nevelőtestület tagja. 2. Az iskola igazgatóját a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt), valamint annak a közoktatásban történő végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (Vhr) alapján nyilvános pályázat útján Sopron Megyei Jogú Város Köz5
gyűlése bízza meg, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Az igazgató megbízott magasabb vezető beosztású közalkalmazott. 3. Az igazgató az alkalmazottak tekintetében a teljes munkáltatói jogokat gyakorolja, és irányítja az iskola munkaszervezetét. 4. Az iskola képviseletére az igazgató jogosult, akinek képviseleti joga általános, teljes körű és önálló. 5. Az iskola jegyzése akként történik, hogy az iskola körbélyegzője alá az iskola jegyzésére jogosult (igazgató) önállóan írja alá a nevét a hiteles aláírási címpéldány szerint. 6. Az iskola ügyeinek intézését és az iskola képviseletét az igazgató látja el. A igazgató az SZMSZ-ben szabályozottak szerint jogkörét az ügyek meghatározott csoportjára nézve az iskola dolgozóira átruházhatja. 7. Az iskolában a nevelés és oktatás pedagógiai program szerint folyik. A program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 8. A maximális tanulólétszám: 520 fő. Szabad férőhelyére a működési területén kívülről is beiskolázhat tanulót. 9. A szakközépiskolának – érettségire felkészítő, általános műveltséget megalapozó – négy középiskolai évfolyama ill. a nyelvi előkészítő esetében öt középiskolai évfolyama van. A középiskolai évfolyamon a nevelés-oktatás a 9. évfolyamon kezdődik és a 12., nyelvi előkészítő évfolyam esetén a 13. évfolyamon fejeződik be. A szakközépiskolában a tanuló a középiskolai évfolyamon felkészül az érettségi vizsgára, valamint a felsőfokú iskolai továbbtanulásra, illetve munkába állásra, és előkészül a szakképzésbe való bekapcsolódásra. A 9. évfolyamtól kezdődően a Nemzeti Alaptantervben meghatározott szakmai orientáció, a 11. évfolyamtól kezdődően – az Országos Képzési Jegyzék szerinti – elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás is folyhat. 10. A szakközépiskolai szakképzési évfolyamokon az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez, illetve érettségihez kötött a.gazdasági-szolgáltatási szakterületen belül közgazdasági és ügyviteli kereskedelem - marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoporthoz tartozó szakképesítések körében, a pedagógiai programban jóváhagyott szakmákban (a 13. évfolyamtól) szakmai vizsgára készít fel. A szakmai vizsgára felkészítő, szakképzési évfolyamok számát az Országos Képzési Jegyzék határozza meg. 11. A szakképzési évfolyamok indításához az iskola a tanévet megelőző naptári év végéig beszerzi a fenntartó egyetértését. 12. Az iskola a szakképzést felnőttoktatás keretében is szervezheti nappali, esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerint. 13. Az iskola elkészíti a tankönyvrendelést és az iskolán belüli tankönyvterjesztést az ellátás helyi rendjében foglaltak szerint szervezi és bonyolítja. 14. Az iskola gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban résztvevő intézmény. 15. A sajátos nevelési igényű tanulók középfokú oktatása-nevelése, a többi tanulóval együtt, azonos iskolai osztályban, integrált formában történik. 16. A szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata figyelembe vételével, a sajátos nevelési igény típusához és súlyosságához igazodó pedagógiai feltételek (személyi és tárgyi feltételek) biztosítása (megléte) mellett, a középiskola az alábbi tanulók együttnevelését vállalja a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 121. § (1) bekezdés 29. pontja; ill. a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OM rendelet szerinti besorolással:
6
a. b. c. d. e. f. g.
Beszédfogyatékos / beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott Mozgáskorlátozott Enyhe fokban hallássérült – nagyothalló A hallását műtéti úton helyreállított/létrehozott hallássérült Látássérült – gyengénlátó Ép értelmi képességekkel rendelkező autista, autisztikus A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő (figyelemzavar, hiperaktivitás) h. A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő 17. A fogyatékos, továbbá a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs-rehabilitációs foglalkozásban részesül, szakirányú gyógypedagógus vezetésével, a Közoktatási törvény 52.§.-ban meghatározott időkeret terhére, az intézmény pedagógiai programjában szabályozott módon. 18. A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanuló, továbbá a beilleszkedési/tanulási/magatartási nehézséggel küzdő tanuló (BTM) fejlesztőpedagógiai, logopédiai, pszichológiai foglalkozásban részesül, az intézmény és a pedagógiai szakszolgálati központ közötti munkamegosztás alapján, az intézmény pedagógiai programjában szabályozott módon. 19. Az iskola a szakorvos által kiszűrt tanulói részére gyógytestnevelést biztosít. 20. Igény esetén nem szakmai tanfolyami oktatást, vizsgáztatást iskolarendszeren kívül szervezhet. 21. Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése hagyja jóvá, amelynek szükséges módosítását az alapító okirat módosításának életbe lépése után három hónapon belül kell jóváhagyni. 22. Az iskola alkalmazottainak foglalkoztatására általában közalkalmazotti jogviszony keretében a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, egyes esetekben munkaviszony keretében a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az irányadó 4.3. Az iskola feladatai Az iskola alapfeladata (államháztartási szakfeladatok rendje szerint, a Szervezeti és Működési Szabályzatban részletesen kifejtve): Az iskola szakfeladatai 2009-ben: Alaptevékenységek: 552323 Iskolai intézményi közétkeztetés 552411 Munkahelyi vendéglátás 751922 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai 802177 Nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás 802241 Nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás 804017 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, vizsgáztatás 804028 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás 924036 Diáksport Kiegészítő tevékenységek: 751950 Intézményi étkeztetés kiegészítő, kisegítő tevékenységként 751952 Közoktatási intézményekben végzett kiegészítő, kisegítő tevékenységek 7
Az iskola vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az iskola szakfeladatai 2010. január 1-től: Alaptevékenységek: 479901 Tankönyvforgalmazás költségvetési szervnél 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 853121 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) 853122 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (912/13. évfolyam) 853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853212 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon 853214 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás 853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 853222 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon 853231 Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon 853232 Sajátos nevelési igényű tanulók emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatása a szakképzési évfolyamokon 855931 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás 855932 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység támogatása 890441 Közcélú foglalkoztatás 890442 Közhasznú foglalkoztatás Kiegészítő tevékenységek 853121 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) 853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 855931 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás 855932 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás Kisegítő tevékenysége és arányának felső határa az iskola kiadásaiban: 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Aránya az intézmény kiadási előirányzatának évi 20%-os mértékét nem haladhatja meg, forrása intézményi bevétel. Az iskola vállalkozási tevékenységet nem folytat.
8
4.4. Az iskola gazdálkodása 1. Az iskola alapfeladatainak ellátására a fenntartó a Központi Gyermekkonyhával közös használatba adja a soproni 4257/257 helyrajzi számon nyilvántartott, Sopron, Teleki Pál út 26. szám alatti ingatlant és a rajta álló épületet. A közös használat szabályaiban a használók külön állapodnak meg. 2. Az iskola a használatába adott ingó és ingatlan vagyonnal az államháztartási törvényben (1992. évi XXXVIII. tv.) és végrehajtási rendeletében, valamint az önkormányzat rendeleteiben foglaltak szerint gazdálkodik alapfeladatának ellátása érdekében. Az ingatlan vagyont az Intézmények Gazdasági Szolgálata (IGSZ) tartja nyilván. 3. Az iskola önálló költségvetéssel nem rendelkezik, költségvetési keretei felett teljes jogkörrel rendelkezik. Meghatározott pénzügyi-gazdálkodási tevékenységét az IGSZ, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv látja el. Az iskola és az IGSZ közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét az irányító (felügyeleti) szerv hagyja jóvá. 4. Az iskola alaptevékenységét az éves költségvetés keretében biztosított pénzeszközökből, szakmai munkaterv alapján látja el. Az iskola éves költségvetését az IGSZ kezeli azzal, hogy a költségvetési keretek felett az iskola vezetője rendelkezik. 5. Az iskola költségvetését felügyeleti szerve évente az IGSZ útján, az IGSZ költségvetésében tervezetten az igazgatóval egyeztetetten állapítja meg. Az iskola éves és évközi költségvetési beszámolója az IGSZ összesített beszámolója tartalmazza. 4.5. Az intézmény bélyegzőinek felirata Hosszú bélyegző: "Fáy András Gazdasági Szakközépiskola 9400 Sopron, Teleki P. út. 26. T.: 99/510-092, F.:99/510-092."
Használatára jogosultak: iskola vezetősége, tanárok, iskolatitkár, gazdasági ügyintézők. Ez a bélyegző az intézmény azonosítására szolgál nyomtatványok kitöltésénél, levélborítékon stb. Címeres körbélyegző A lenyomat külső körívén az intézmény pontos megnevezése, címe és telefonszáma, középen a Magyar Köztársaság címere található. Használatára jogosultak: iskola vezetősége, tanárok, iskolatitkár, gazdasági ügyintézők. E körbélyegzők az aláírás(ok) hitelesítésére használhatók. Érettségi vizsgabizottsági bélyegző A lenyomat külső körívén az intézmény pontos megnevezése, alatta „mellett működő érettségi vizsga vizsgabizottság”, középen a Magyar Köztársaság címere, alatta a Sopron felirat található. Használatára jogosultak: az iskola vezetősége, érettségi vizsgák jegyzői E körbélyegző kizárólag az érettségi vizsga iratain és az érettségi bizonyítványokon használható az érettségi vizsgaszabályzatban rögzített módon. Szakmai vizsgabizottsági bélyegző A lenyomat külső körívén az intézmény pontos megnevezése, alatta „mellett működő szakmai vizsgabizottság”, középen a Magyar Köztársaság címere, alatta a Sopron felirat található. Használatára jogosultak: az iskola vezetősége, szakmai vizsgák jegyzői E körbélyegző kizárólag azokon a szakmai vizsgák iratain és bizonyítványokon használható, a szakmai vizsgaszabályzatban előírtak szerint.
9
A feltüntetett bélyegzőkön túlmenően több más lenyomatú bélyegzővel rendelkezik az intézmény. Az intézményi bélyegzők nyilvántartását a gazdasági iroda végzi. Az erre a célra rendszeresített füzetben megtalálhatók a bélyegzők lenyomatai, használatba vételi idejük, a bélyegzőt használatba vevő aláírása, időpontja és az érvénytelenítés ideje. Az intézmény képviseletére jogosultak: A szakközépiskola igazgatója, valamint az általa megbízott közalkalmazottak. 5. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE Az intézmény szervezeti felépítését, vezetői szintjeit a magas színvonalú tartalmi munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével az alábbi módon határoztuk meg: (ls. 1. számú melléklet) 5.1. Az iskolai vezetés Az iskola vezetés tagjai: igazgató, általános igazgatóhelyettes, szakmai igazgatóhelyettes, gyakorlati oktatásvezető Az igazgató döntési hatáskörébe tartozó ügyekben tanácsadási, döntéselőkészítő jogkörű vezetői testület. A szükségesnek megfelelően – alkalmanként - tanácskozik, a különösen fontos kérdésekben az igazgató kérésére állásfoglalást fogalmaz meg. Üléseiről emlékeztető készül. A testület együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel is. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség A 2007. évi CLII. törvény rendelkezései alapján vagyonnyilatkozat tételére kötelezett az a közszolgálatban álló személy, aki – önállóan vagy testület tagjaként – javaslattételre, döntésre vagy ellenırzésre jogosult feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás terén. Tehát az a közalkalmazott, aki javaslattételi, döntési vagy ellenırzési jogosultsággal rendelkezik. Intézményünkben kötelezı vagyonnyilatkozatot tennie az igazgatónak. Az igazgató vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítéséért a Sopron Megyei Jogú Város Jegyzője felelős. Az igazgató Az iskola egyszemélyi felelős vezetője. Feladatkörébe tartozik a nevelőtestület vezetése, a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése. A rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési – oktatási intézmény mőködéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a vezetői és szakértői testületekkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzattal, illetve szülői szervekkel (közösségekkel) való együttmőködés. A nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megszervezése; a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása; a tanulóbaleset megelızésével kapcsolatos tevékenység irányítása. Gyakorolja az első fokú tanügyigazgatási jogkört. A szülő kérésére dönt a jogszabályban meghatározott feltételek szerint az iskolai felvételekrıl, a tankötelezettség teljesítésének módjáról. Gyakorolja a munkáltatói jogokat, - a jogszabályban meghatározottak szerint az igazgatótanács bevonásával. Gondoskodik a törvényesség és a munkafegyelem megtartásáról. Képviseli a Fáy András Közgazdasági, Üzleti és Postai Szakközépiskolát, mint közoktatási intézményt. Az intézmény nevében jogokat és kötelezettségeket szerezhet, gyakorolhat.
10
Gondoskodik a biztonságos munkakörülmények kialakításáról, a berendezések rendeltetésszerő használatáról, a szükséges biztonsági, hatósági vizsgálatok megrendeléséről, a munka- és balesetvédelmi oktatás lebonyolításáról, a tűz- és vagyonvédelemről. Ellenőrzi az alapdokumentumok alkalmazását a jogszabályok, valamint a szakmai irányító és a fenntartó rendelkezéseinek megfelelően. A tanév végén az intézmény adott évi működéséről beszámolót készít. Az intézmény munkáját egyezteti és összehangolja a településünkön működő más közoktatási, kulturális, közgyűjteményi és pedagógiai szolgáltatásokat ellátó intézményekkel. Kapcsolatot tart az egyéb szakmai intézményekkel, a helyi vállalatokkal, civil szervezetekkel, az egyesületekkel. Az intézmény igazgatója felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos és hatékony gazdálkodásért. Ellenőrzi a gazdálkodás törvényességét, szabályosságát, hatékonyságát. A gazdálkodási felelőssége az önálló működéséért felelősségi szintre korlátozódik. Kiemelt felelőssége van a költséghatékonyság elvének szem előtt tartására vonatkozóan az intézmény munkájának szervezésében. Felel a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási, esélyegyenlőségi programjának mőködéséért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért. Kiemelt felelőssége van a közoktatás országos mérési feladatainak intézményi zavartalan megszervezésében. Kiemelt felelőssége van, hogy az intézményi gazdálkodás a jóváhagyott éves költségvetési előirányzatokat ne lépje túl. Felel az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért. Általános igazgatóhelyettes Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat. A megbízást az igazgató adja, és a Kjt. előírásai szerint határozatlan időre szól (visszavonásig érvényes). Az igazgató távollétében annak első számú helyettese, ellenőrzési és utalványozási jogkörrel rendelkezik. Az intézményben folyó általános műveltséget megalapozó képzést, az ahhoz kapcsolódó fejlesztési folyamatokat, vizsgáztatást, az iskola adminisztratív tevékenységét irányítja és ellenőrzi (szükség szerint együttműködve a szakmai igazgatóhelyettessel). Feladatait munkaköri leírása tartalmazza, mely az SZMSZ melléklete. Szakmai igazgatóhelyettes Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre kinevezett pedagógusa kaphat. A megbízást az igazgató adja, és a Kjt. előírásai szerint határozatlan időre szól (visszavonásig érvényes). Az intézményben folyó szakmai képzést, vizsgáztatást, az azokhoz tartozó fejlesztési, pályázati munkákat irányítja és ellenőrzi, szükség szerint segíti az általános helyettes munkáját. Feladatait munkaköri leírása tartalmazza, mely az SZMSZ melléklete. A 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet alapján az intézményvezető-helyettesi megbízás magasabb vezető megbízásnak minősül, így a munkakör betöltésére pályáztatást kell lefolytatni, amelyért az intézmény igazgatója felel.
11
Gyakorlati oktatásvezető Gyakorlati oktatásvezető - határozatlan időre szóló megbízással - a tantestület határozatlan időre kinevezett tagja lehet. Megbízását az igazgatótól kapja. Feladata az iskolai és iskolán kívüli gyakorlatok megszervezése, ellenőrzése. A gyakorlati képzéshez szükséges eszközök, berendezések, szakkönyvek, elektronikus adathordozók beszerzésére javaslatot tesz, közreműködik a munkaerőpiac igényeinek közvetítésében, a korszerű ismereteknek a szakmai oktatásba történő beépítésében, a gazdálkodó szervezetekkel való kapcsolattartásban. Feladatait munkaköri leírása tartalmazza, mely az SZMSZ melléklete. A vezetők helyettesítésének rendje: az igazgatót távollétében minden iskolai ügyben - gazdasági ügyekben a gazdasági koordinátorral közösen - az általános igazgatóhelyettes, az igazgatóhelyettest az igazgató, illetve a szakmai igazgatóhelyettes, vagy a gyakorlati oktatásvezető, a szakmai igazgatóhelyettest a gyakorlati oktatásvezető, a gyakorlati oktatás vezetőjét a szakmai munkaközösség vezetője helyettesíti, ha szükséges. Az iskola napi nyitvatartási idején belül munkaidőben (7,30-tól 16,00-ig) az igazgató és helyettesei közül egyikük köteles az épületben vagy elérhető helyen tartózkodni. A vezetőség munkáját segítő munkatársak: rendszergazda, gazdasági koordinátor, iskolatitkár, ifjúság és esélyegyenlőségi felelős, munkavédelmi és tűzvédelmi felelős, könyvtáros, diákönkormányzatot segítő tanár, gazdasági munkatársak, kisegítő dolgozók. Feladataikat munkaköri leírásuk tartalmazza. 5.2. Az intézményi közösségek Az iskolaközösséget az alkalmazottak, a szülők és a tanulók alkotják. Alkalmazotti közösségek teljes alkalmazotti kör, ezen belül nevelőtestület, szakmai munkaközösségek, nem pedagógus munkakörben dolgozók. Szülői közösségek osztály szülői munkaközösségek (osztályonként 2 fő) Szülői Szervezet (osztályok delegáltjai 1 fő) Tanulói közösségek osztályközösségek szakköri, diáksportköri csoportok diákönkormányzatok Érdekvédelmi szervezetek közalkalmazotti tanács – KT Kapcsolattartás formái: alkalmazotti értekezlet, nevelőtestületi értekezlet, munkaközösségi értekezletek, tanulói értekezletek, DÖK, Szülői Szervezet, körözvény, intranet (e-napló), 12
fax, telefon, mobiltelefon, e-mail, képújság, hirdetőtáblák.
A döntési (véleményezési) folyamatokban részt vevő testületek: 5.2.1. Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület az iskola legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű dolgozója. A nevelőtestület joga, hatásköre és eljárásrendje: A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben, az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a jogszabályokban meghatározott kérdésekben a legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerv. Egyéb esetekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik az SZMSZ és mellékletei elfogadása, a munkaterv, ezen belül a tanév rendjének meghatározása, ill. annak módosítása, az iskolai munkát összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, új szakmai képzések bevezetésének vagy már meglevők módosításának elfogadása, házirend elfogadása, módosítása, a szülőkkel való kapcsolattartás rendjének megállapítása, pedagógiai program elfogadása, tanulók súlyos fegyelmi vétségében való döntés. Nevelőtestületi bizottságok Az egyes feladat- és jogkörök átadása A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére, vagy eldöntésére tagjaiból, meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra, így a szakmai munkaközösségre, vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlói: a bizottságok, az osztályközösségek tanárai és a szakmai munkaközösségek vezetői beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített félévi értekezletek időpontjában. A nevelőtestület által létrehozott bizottságok A nevelőtestület feladat- és jogkörének részleges átadásával állandó bizottságokat hoz létre tagjaiból. A Fegyelmi Bizottság feladata a házirendet súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata az érintettek meghallgatása után tárgyilagos döntés hozatala. Tagjai: – a Fegyelmi Bizottság elnöke, – az intézmény általános igazgatóhelyettese, – az érintett tanuló osztályfõnöke, – gyermek-és ifjúságvédelmi felelős, – DÖK titkára Pályaválasztási Bizottság feladata 13
az iskolai pályaválasztási munka elvégzése. Pályaválasztási füzetek készítése, tájékoztatók tartása azzal a céllal, hogy minél többen válasszák iskolánkat a továbbtanulni vágyók közül. Tagjai: – általános igazgatóhelyettes – szakmai igazgatóhelyettes – a tantestület felkért tagjai. Minőségügyi Szervezet tevékenységét a minden tanév elején elkészített munkaterv szerint végzi. Az ÖMIP által meghatározott indikátorszámokat az intézményre vonatkozóan elkészíti. Feladata a partneri elégedettség mérése és kiértékelése, az ebből adódó feladatok meghatározása. Aktív közreműködője a pedagógus értékelési rendszer kiépítésének és működtetésének. Tagjai: – az intézményvezető megbízása alapján tanévre szólóan kerülnek felkérésre A nevelőtestület a törvényben meghatározott keretek közt működik és gyakorolja jogait (Ktv. 56-57. § és a Vhr. 29. §). A nevelőtestülettel kapcsolatos feladatok, tudnivalók az éves munkatervben havi ütemezésben kerülnek rögzítésre. Az iskolavezetőség félévente legalább egy alkalommal beszámol a nevelőtestületnek, értékeli a testület és a saját munkáját. Állandó értekezletek: tanévnyitó és tanévzáró félévi és év végi osztályozó aktuális témát megtárgyaló, a minőségfejlesztési munkához kapcsolódó, félévenként legalább egy-egy értekezlet Amennyiben a testület tagjainak 60%-a, illetve az intézmény igazgatója, vagy vezetősége szükségesnek látja, rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze. A nevelőtestület értekezletein emlékeztető - ha szükséges jegyzőkönyv - készül, a döntéseket és határozatokat az iskola irattára őrzi. 5.2.2. Szakmai munkaközösségek A szakmai munkaközösségek tevékenységét a Ktv. 58. §-a szabályozza. A munkaközösségek szakmai- módszertani kérdésekben segítséget adnak az iskolában folyó nevelő és oktatómunka tervezéséhez, szervezéséhez és ellenőrzéséhez. A nevelőtestület által átadott jogkörökben önállóan járnak el, adott esetben a munkaközösségvezető tájékoztatja a testületet a végzett munkáról. Az iskola jelenleg működő munkaközösségei: osztályfőnöki szakmai informatikai természettudományi társadalomtudományi idegen nyelvi A munkaközösség tagjai vezetőt választanak, akit az igazgató bíz meg a vezetői feladatok ellátásával. A nevelőtestület valamennyi tagja szakjának megfelelően vesz rész valamelyik munkaközösség (de legalább egy) munkájában. Az iskolavezetés és a munkaközösségek kap-
14
csolata folyamatos. A munkaközösség-vezető a tanév elején munkatervet állít össze és évente rövid beszámolót ír a végzett munkáról, részt vesz a pedagógusok teljesítményértékelésében. A szakmai munkaközösségek feladatkörei: A munkaközösség a nevelőtestület által átruházott hatáskörben jár el: előkészíti, véleményezi a tantárgyfelosztást és a munkaközösség pedagógusainak megbízatásait, előkészíti, véleményezi a pedagógus álláshelyek pályázati kiírását. A munkaközösség saját hatáskörben dönt a szakterületén: a továbbképzési programok intézményi képviseletéről, az iskolai tanulmányi versenyek szakmai programjáról, lebonyolításáról. A munkaközösség saját hatáskörben véleményezi a szakterületén: a pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz továbbfejlesztésére, taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztását, az esetleges köztes vizsgák részeinek és feladatainak meghatározását. Az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjének feladata, hogy a tanulók munkájának értékelésével és ellenőrzésével kapcsolatban kialakított közös szabályok megvalósulását segítse, az azzal kapcsolatos adminisztrációt ellenőrizze. A munkaközösség-vezetők feladatait az SZMSZ melléklete tartalmazza. 5.2.3. Az osztályhoz kapcsolódó munkaközösségek Az osztályfőnöki munkaközösség feladatkörébe tartozik a nevelőtestülettől átruházott jogkörben: a szülőkkel való kapcsolattartás rendjének megállapítása, a tanulóközösségek döntési jogkörébe tartozó kérdésekben azok véleményezése. Az egy osztályban tanító tanárok munkaközösségének feladatkörébe tartozik: a tanulók félévi és év végi előmenetelének értékelése, a tanulók magatartásának és szorgalmának minősítése, a tanulók tanulmányi munkájának különleges esetekben való megítélése (pl. osztályozhatóság), a tanulók kisebb fegyelmi ügyeiben való döntés. Az osztályfőnök és az igazgató jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok munkaközösségi értekezletének összehívására. 5.2.4. A Diákönkormányzat A Diákönkormányzat - figyelemmel a tv. 62. §, 63. §, 64. §, valamint a Sztv. 44. § (4). bekezdésében foglaltakra - maga alakítja ki szervezetét, működési és ügyrendjét, tevékenységi területeit. Működését az iskola - anyagi, technikai lehetőségeinek keretei között - a kiadások fedezésével és helyiség biztosításával támogatja. A Diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az iskolai életre vonatkozó kérdésekben, aktívan közreműködik tanévenkét egy tanítás nélküli munkanap programjának megszervezésében (a jogosultságokat a Ktv. és végrehajtási rendelete tartalmazza). Szervezeti-működési rendjét a tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá, az iskolai SZMSZ mellékletét képezi. A Diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért, az igazgató által megbízott tanár segíti, képviselőik részt vehetnek minden olyan iskolavezetőségi, vagy nevelőtestületi értekezleten, ahol a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekről van szó. Érdekképviselőjük minden esetben részt vesz az iskolai fegyelmi bizottság munkájában. A rendszeres kapcsolatot a diákönkormányzat patronáló tanár tartja a DÖK-kel, rendszeresen
15
tájékoztatja az igazgatót, szükség esetén az igazgató kapcsolatot tart a diákönkormányzat vezetőjével. Megkülönböztetés tilalma Az 1993 évi LXXIX. törvény a közoktatásról 4. §. (7) rendelkezése szerint tilos mindenféle megkülönböztetés. „A közoktatásban tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból, így különösen a gyermek vagy hozzátartozói színe, neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, politikai vagy más véleménye, nemzetiségi, etnikai vagy társadalmi származása, vagyoni és jövedelmi helyzete kora, cselekvőképességének hiánya vagy korlátozottsága, születési vagy egyéb helyzete miatt, valamint a nevelési oktatási intézmény fenntartója alapján.” 5.2.5. Alkalmazotti közösség Az alkalmazotti közösség az iskola nevelőtestületéből és az intézmény egyéb közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozóiból áll. Alkalmazotti közösségi értekezletet kell tartani akkor, ha valamennyi intézményi dolgozót érintő kérdésben várható döntés, véleményezés, vagy javaslattétel. Az alkalmazotti közösségi értekezleten valamennyi dolgozónak azonos joga van. Az intézmény valamennyi dolgozóját titoktartás kötelezi minden olyan adattal, ismerettel kapcsolatban, amit a tanulóról és annak szüleiről munkája során megtudott. (Kivétel: rendőrség, igazságügyi szervek, gyámhatóság.) Titoktartási kötelezettség vonatkozik továbbá az intézményben kifejlesztett, az intézmény oktató-nevelő munkáját érintő dokumentumokra. A pedagógusok a közoktatásról szóló 1993 évi LXXIX. tv. 40. §. (2) bek., valamint a törvény 2. sz. mellékletében megfogalmazottak alapján titoktartásra kötelezettek. 5.2.6. A szülői szervezet A szülő jogos igénye, hogy gyermeke tanulmányi előmeneteléről rendszeres tájékoztatást kapjon. Ezért az iskola a tanév során előre meghatározott időpontokban szülői értekezletet és fogadóórákat tart - félévenként legalább egy-egy alkalommal. Ezen túlmenően valamennyi pedagógus köteles az érdemjegyeket és írásos bejegyzéseket az elektronikus naplóba bejegyezni, arról a szülőt az ellenőrző útján tájékoztatni. A félévenkénti délutáni fogadóórákon kívül minden pedagógusnak van a délelőtti órákban egy, a tanév elején rögzített időpontja, amikor a szülők számára elérhető. A Szülői Szervezet fogalma A Szülői Szervezetet a szülők hozzák létre jogaik érvényesítésére, kötelességeik teljesítésére. Az osztályok szülői munkaközösségét az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. A Szülői Szervezetet a szülői munkaközösségek hozzák létre és osztályonként két fő szülő képviseli az egy osztályba járók érdekeit. A szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről. Az osztályok szülői munkaközösségeinek tevékenységét az osztályfőnökök segítik. A munkaközösségek véleményeiket, állásfoglalásaikat, javaslataikat a választott elnök, vagy az osztályfőnök közvetítésével juttatják el az iskola vezetőségéhez. A Szülői Szervezet jogosítványai: egyetértési jog a kirándulások megszervezésében, minden anyagi terhet jelentő feladat elhatározásában. A Szülői Szervezettel az iskolavezetés részéről a szakmai igazgatóhelyettes tartja a kapcsolatot. Az iskola térítésmentesen biztosít helyiséget a szülői szervezet működéséhez. 6. AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATAI 16
Az iskola rendszeres kapcsolatot tart az oktató-nevelő munka megvalósítása érdekében: a fenntartóval a középfokú oktatási intézményekkel, kollégiumokkal az általános iskolákkal (szükség szerint) a gyakorlati képzésben részt vevő gazdálkodó szervezetekkel, illetve az iskolát támogató intéményekkel és jogi személyekkel az illetékes gazdasági kamarákkal a szakképzésben érdekelt minisztériumokkal egyéb pedagógiai és szakmai szervezetekkel az egyetemekkel 6.1. Belső kapcsolatok Vezetők közötti kapcsolat Az intézmény egyes területeinek vezetői értekezleten számolnak be a működésről, amelynek fórumai az iskolavezetőségi ülés, iskolatanácsi ülés, munkaközösségi értekezletek, szakterületi értekezletek. Vezetők és a tantestület tagjainak kapcsolata A pedagógusok mindennapi tevékenységük során a szükség szerint tartandó értekezleteken szerezhetnek tudomást az iskolában történt legfontosabb eseményekről, feladatokról. Évente három alkalommal – tanév elején, félévkor és a tanév végén – nevelőtestületi értekezleten értékelik az intézményi munkatervben megfogalmazottak megvalósulását, elfogadásáról nyílt szavazással döntenek. Kollégák kapcsolata A pedagógusok napi munkájuk során a személyes kapcsolat mellett emailen, és az iskolai intranet hálózaton keresztül kommunikálhatnak egymással, illetőleg a vezetőkkel. Vezetők és nem pedagógus dolgozók Egyéb foglalkoztatottak a szükség szerint tartott megbeszéléseken tájékozódnak az iskola ügyeiről. Tanulók tájékoztatásának rendszere A tanulók napi tájékoztatása az iskolai hangos bemondón, a faliújságon, továbbá az iskolai képújságon (tanári előtt), a honlapon keresztül történik. A DÖK fórumai biztosítják a tanulói közösség és az iskolavezetés közötti kommunikációs kapcsolatot. A szülők tájékoztatása egyénenként az ellenőrző könyvön, az elektronikus naplón keresztül, valamint az évente legalább két alkalommal megtartott tantestületi fogadóórákon, a heti rendszerességű tanári fogadóórákon és a szülő kezdeményezésére alkalomszerű találkozókon történik, osztályszinten az évente két alkalommal lebonyolításra kerülő szülői értekezleteken tájékoztatjuk a szülőket a tanulói közösséget érintő lényeges kérdésekről, iskolai közösségi szinten a Szülői Szervezet ülésein évente legalább két alkalommal cseréljük ki tapasztalatokat. 17
6.2. Külső kapcsolatok Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Intenzív kapcsolat kialakítására törekszünk az iskola fenntartójával, a városi önkormányzattal, a város polgármesterével, a humán ügyekért felelős alpolgármesterével jegyzőjével, az önkormányzat bizottságaival, a Polgármesteri Hivatal dolgozóival, elsősorban az Humánszolgáltatási Osztály. Mindezt annak érdekében tesszük, hogy minél pontosabb képet alkothassanak az iskola belső életéről, eredményeiről, gondjairól. Bízunk abban, hogy az intézmény zavartalan működésének, annak tartalmi és anyagi fejlődésének feltételeit a legfontosabb fenntartói jogosítvánnyal, a költségvetés meghatározásával folyamatosan elősegítik. Minisztériumok Az általánosan képző szakaszban (9-13. osztály) az Oktatási és Kulturális Minisztérium munkatársaival tartjuk a kapcsolatot, külön figyelmet fordítva az érettségi megszervezése kapcsán. A szakképző szakaszban számos szakmai képzést kínálunk a leendő tanulóknak. Az iskola alapképzési szakmacsoportjához tartozó és a mindenkor érvényes OKJ szerinti képzéseket végezünk. Így kapcsolatunk van az Oktatási és Kulturális Minisztérium – OKM Pénzügyminisztérium – PM Szociális és Munkaügyi Minisztérium – SZMM képzésekkel foglalkozó osztályaival. Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karával együttműködési megállapodás alapján segítjük tanulóink továbbtanulását. Háttérintézmények (Oktatási Hivatal, NSZFI, MPI) Szoros kapcsolatot alakítunk ki az OM háttérintézményeivel, akik a vizsgák operatív lebonyolításához nyújtanak segítséget, mind az általánosan képző szakaszban, mind a szakmai OKJ vizsgákban. (vizsgatételek) 6.3. Kapcsolat a szakmai szervezetekkel Győr-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ és Soproni Kirendeltsége A Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ – továbbá ennek kirendeltségei – köztük leginkább a dunaújvárosi szervezete jelentik iskolánk számára az eleven, közvetlen kapcsolatot a munkaerő-piaccal. A közösen vagy a külön-külön szervezett pályaválasztási és állásbörzék jó lehetőséget nyújtanak a munkaadók és munkavállalók, képzők és tanulók egymásra találására. A szakképző évfolyamokon végző diákjaink munkába állását e módon is igyekszünk segíteni. A gazdaság aktuális munkaerő-igényét jól közvetítik a Munkaügyi Központ kiadványai.
18
Soproni Kereskedelmi és Iparkamara A kamarákkal fennállásuk óta jó kapcsolatot sikerült kialakítani. A kamarai törvény módosításával egyre több jogosultságot kaptak ezek a szervezetek. A szakmai képzés és vizsgáztatás tartalmában, feltételeiben mindenképpen figyelembe kell vennünk véleményüket. A munkáltatók munkaerő-igényét ők közvetítik a képzők felé, ezért a tőlük kapott információ fontos a szakképző évfolyamon végző tanulóink munkaerő-piaci helyzetének előrejelzésében. A kamara nemcsak a képzés tartalmi vonatkozásaira felügyel, ill. szakmai szempontból felügyeli az OKJ-vizsgákat, hanem a képzés tárgyi feltételeinek meglétét is ellenőrzi. Az olyan igényes és korszerű szakképzéshez, amilyen iskolánkban folyik megfelelő tárgyi feltételek szükségesek. A tárgyi eszközfejlesztésre és programokra benyújtott intézményi pályázatokhoz mindig számíthatunk a kamarai referenciára. Támogató cégek, gyakorlati munkahelyek Számunkra – különösen a szakmai képzős szakaszban – rendkívül fontos a környezetünkben lévő gazdálkodó szervezetekkel, intézményekkel való folyamatos együttműködés. A gyakorlatorientált képzés elősegíti, hogy a munkaerő-piaci és társadalmi elvárásoknak minél jobban megfeleljünk. Ehhez a cégeknél, intézményeknél dolgozó szakemberek tudására és a tanítási folyamatba történő bevonására van szükség. A tananyagba épített bankipénzügyi gyakorlat jelenleg a Sopronban működő bankok munkatársának közreműködésével folyik. Tanulóinkat olyan korszerű szaktudással, kompetenciákkal kívánjuk megismertetni, amelyekkel szinte azonnal kész munkaerőként léphetnek a munkaerő-piacra. Az iskola teljes mértékben nem tud felkészíteni az élet minden területére, de a törekvése, hogy a tanulók tudása konvertálható, továbbfejleszthető legyen. Ehhez a gazdálkodó szervezetek szakképzési hozzájárulás formájában jelentős anyagi támogatást nyújtottak szakmai gyakorlóhelyeink létesítése során és tárgyi eszközeink fejlesztésében. A tanulók külső munkahelyen megvalósuló szakmai gyakorlatában is folyamatosan támogatják iskolánkat, melynek megvalósítását tanulószerződések segítik. Ezt a kapcsolatot a jövőben a TISZK-ben is fenn kívánjuk tartani. 6.4. Kapcsolat a közoktatási intézményekkel Soproni és megyei középiskolák Sopron többi középfokú tanintézetével iskolánk jó munkakapcsolatot alakított ki. Az intézmények igazgatói rendszeresen konzultálnak. Gyakori a nevelőtestületek tagjainak tapasztalatcseréje, akik azonos szakmai munkaközösségbe tartoznak. A városi középiskolák ifjúságvédelmi felelősei, ifjúságvédelmi és esélyegyenlőségi koordinátorai rendszeresen találkoznak. Aktuális feladatokat beszélnek át, programokat szerveznek, előadásokra, képzésekre járnak. Találkozóikra meghívják a kistérség védőnőit, gyermekvédelmi felelőseit, így hatékonyabb a felmerült probléma megoldása is. Soproni és kistérségi általános iskolák Az általános iskolákkal való kapcsolatunk jónak nevezhető. Részt veszünk a pályaválasztást segítő programjaikban. Az érdeklődő szülők és tanulók nyílt napokon tekinthetnek be a nálunk folyó munkába. A meglevő jó kapcsolatot tovább kell mélyíteni a NAT és a kerettanterv kapcsán, hisz nekünk kell folytatni azt a munkát, amit ők kezdtek el. Város művelődési és sport intézményei Az iskolán kívül is keressük azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek az iskolai sport, kulturális vagy művészeti életének fellendítését segíthetik, illetve az iskolai nevelőmunkát színesí19
tik, gazdagítják, kiegészítik, biztosítva ezzel diákjaink szellemi-testi fejlődésének arányos egységét (Pro Kultúra Kht. intézményei, Sportegyesületek stb.). Gyermek-és ifjúságvédelmi hatóságok (Nevelési Tanácsadó, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat) Az iskola vezetése az ifjúságvédelmi és esélyegyenlőségi felelős útján tartja a kapcsolatot a érintett intézményekkel, amelynek munkájába az osztályfőnöki munkaközösség-vezetőt, ill. az osztályfőnököket bevonja. 6.5. Soproni Fáy Iskoláért Alapítvány Az iskola, mint alapító szoros kapcsolatot ápol a Soproni Fáy Iskoláért Alapítvánnyal, amelynek célja a rászorult tanulók segítése, tehetségek gondozása, közösségi programok megvalósításának finanszírozása. 7. AZ ISKOLA MUNKARENDJE Az SZMSZ az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló felnőttek helyi munkarendjét szabályozza - a tanulók munkarendjét a mellékletben található házirend tartalmazza. 7.1. A közalkalmazottak munkarendje A közoktatásban alkalmazottak körét a KTv. 15.§-a, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait a 16.§ és 17.§ rögzíti. A pedagógusok munkarendje A pedagógusok heti munkaideje 40 óra, mely a kötelező óraszámból, az órákra való felkészülésből, valamint a nevelő-oktató munkával közvetlenül összefüggő feladatok ellátásából áll (ezek körét munkaköri leírásuk tartalmazza). A napi munkarendet - a heti órarend függvényében - valamint a helyettesítési és ügyeleti rendet az igazgató vagy helyettesei határozzák meg. A pedagógus a tanítási, foglalkozási beosztása szerinti órája előtt, illetve a tanítás nélküli mun-kanapok programjának megkezdése előtt 10 perccel köteles munkahelyén megjelenni. A munkából való rendkívüli távolmaradását lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel 7,45-ig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy a helyettesítésről intézkedhessenek. Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább 2 nappal előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanóra (foglalkozás) megtartására. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az igazgató engedélyezi, és a haladási naplóban kötelező feltűntetni. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén - lehetőség szerint - szakszerő helyettesítést kell tartani. Ha a megfelelő szakképesítéssel rendelkező helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanóra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakórát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni. Az intézményi szintű rendezvényeken, ünnepeken a pedagógusi jelenlét kötelező az alkalomhoz illő öltözetben. A pedagógus saját intézményének tanulóit magántanítványként nem taníthatja.
20
Nem pedagógus alkalmazottak munkarendje: A nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét - közvetlen munkahelyi vezetőjük javaslata alapján - az MT. és a Kjt. rendelkezéseivel összhangban az igazgató állapítja meg, az intézmény zavartalan működését szem előtt tartva. 7.2. Az intézmény tanulóinak munkarendje (házirend) Az intézményi házirend tartalmazza a tanulók jogait és kötelességeit, valamint az iskola belső rendjének, életének szabályozását. A szabályok betartása kötelező. A házirendet - melyet az intézmény vezetője készít el, és a nevelőtestület fogadja el a törvényben meghatározottak egyetértésével - az SZMSZ melléklete tartalmazza. A tanulók jogaik érvényesítésére a többséget érintő kérdésekben közvetlenül osztályfőnökeikhez fordulhatnak, illetve önkormányzati képviselőiken keresztül az igazgatóhoz vagy a nevelőtestülethez. Tájékoztatásuk hasonló módon történik. Az iskola összes tanulóját érintő kérdésekben a tájékoztatáshoz az iskolarádió, illetve az iskolai hirdetőtábla is igénybe vehető. Amennyiben a Diákönkormányzat igényli, diákközgyűlésen közvetlenül is intézhetők kérdések, felvetések az iskola vezetőihez. A diákközgyűlés megszervezése, megtartása a Diákönkormányzat feladata, erről saját működési szabályzatuk rendelkezik. Az iskola belső szabályainak megsértése esetén vizsgálatot, illetve fegyelmi eljárást kell tartani, melynek lebonyolítása a Ktv. illetve a végrehajtásáról rendelkező hatályos 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet melléklete szerint történik. 7.3. A tanév helyi rendje A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A szorgalmi idő az ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be. A tanév helyi rendjét - az Oktatási és Kulturális Miniszternek az adott tanévre vonatkozó rendelete alapján - a nevelőtestület határozza meg a tanévnyitó értekezleten, amit munkatervben rögzítenek. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg, és rögzíti az éves munkatervben. Ennek megfelelően a tanévnyitó értekezlet az alábbiakról dönt: a nevelő-oktató munka lényeges tartalmi változásairól (pedagógiai program módosításáról, az új tanév feladatairól), az iskolai szintő rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és idıpontjáról, a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról és programjáról, a vizsgák rendjéről, a tanév tanórán kívüli foglalkozásairól, az éves munkaterv jóváhagyásáról, a házirend módosításáról. A tanév helyi rendjét, a házirendet, valamint a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A házirendet minden, az iskolával újonnan tanuló jogviszonyban lévő diákunknak, illetve gondviselőjének átadjuk. A géptermi gyakorlati órák balesetvédelmi oktatásáról a gyakorlatvezető tanár, szakmai gyakorlat esetén a gyakorlati oktatásvezető a rendszeres gyakorlat megkezdése előtt gondoskodik. Amennyiben az iskolai tanítási idő alatt baleset történik, arról azonnal értesíteni kell a foglalkozás vezetőjét, illetve az iskola igazgatóját (vagy helyettesét), aki a szükséges intézkedéseket megteszi. Egyebekben a 16/1998. (IV. 8.) MKM rendelet mellékletében rögzítetteket kell alkalmazni. A tanulók egészségének védelmére az iskolában iskolaorvosi rendelő működik, az orvosi ellátásról az ifjúsági egészségügyi szolgálat munkatársai gondoskodnak.
21
Az iskolai tűzriadó-tervét az épület előcsarnokában és folyosóin ki kell függeszteni. Váratlan eseményekre való felkészülésként a riadókor esedékes teendőket évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell, s erről jegyzőkönyvet kell készíteni. Bombariadó esetén a jelzés komolyságának bebizonyosodása után az igazgatót, vagy valamelyik helyettesét azonnal értesíteni kell (ha egyikük sem elérhető, akkor a vezetők helyettesítési rendje szerint következő jogosult intézkedni). Ő gondoskodik a rendőrség értesítéséről, illetve a riadó elrendeléséről. Az épületet a tűzriadó-tervnek megfelelően kell kiüríteni, a veszély elmúltáig. A kiesett tanítási idő pótlásáról gondoskodni kell. A szociálisan vagy egyéb okból hátrányos helyzetű tanulók gondozása, a tankötelezettség teljesítése érdekében a rendeletben rögzítetteknek megfelelően együttműködünk a gyermekjóléti szolgálat helyi képviselőivel. A kapcsolattartás az iskola igazgatója által megbízott pedagógus feladata, aki az ifjúságvédelmi felelős feladatait látja el. A tanulók számára adható szociális kedvezményekről az önkormányzat rendeletében foglaltak függvényében és a jogszabályokban rögzítetteknek megfelelően tanévenként az igazgató dönt (döntésében az érintett osztályfőnökök javaslatára támaszkodik). Egyéb tanulói segélyek, támogatások fizetése az iskola anyagi lehetőségeinek függvénye, adott esetben az osztályfőnök és a diákönkormányzatot segítő tanár javaslata alapján születik döntés. A tanulói jogviszony bármely okból történő megszűnése vagy szünetelése esetén a többletfizetés visszafizetéséről az iskola egy hónapon belül intézkedik. 7. 4. Az intézményben tartózkodás rendje Az intézmény nyitvatartása szorgalmi időben: 7 - 21 óra. Tanítási szünetekben az iskola előre meghatározott ügyeleti rend szerint tart nyitva. A tanulók tanítási idő alatt csak az osztályfőnökük, távollétében az igazgató, illetve helyettesei írásos engedélyével hagyhatják el az iskola épületét. Az iskolában tartózkodás további szabályait (látogatók fogadása stb.) a házirend tartalmazza. A tanulók késése esetén a megérkezésük időpontját a portás rögzíti az elektronikus naplóba. A belépés és benntartózkodás rendje az iskolával jogviszonyban nem állók számára: Az iskolába belépni szándékozók köre lehet: - szülők, nem az iskola által szervezett kapcsolattartás esetén, - az iskola napi működéséhez szükséges ügyekben érkezők (pl. postás, szerelő stb.), - a fenntartó, vagy ellenőrzésre, ügyintézésre jogosított külső szervezet képviselője, olyan gazdálkodó szervezet képviselője, akivel az iskola szakmai kapcsolatban áll, olyan oktatási intézmény dolgozója, akivel az iskola kapcsolatban áll, - az iskola helyiségeit alkalmilag, vagy szerződés alapján bérbe vevők. Minden esetben az iskolai portás feladata, hogy a látogatótól udvariasan érdeklődjön kilétéről, látogatásának okáról, céljáról, majd szükség szerint értesítse telefonon az érintett irodát, részleget. Amennyiben szükséges, a látogató személyazonosságának ellenőrzése (pl. megbízólevél, igazolvány stb.) az az adott részleg vezetőjének feladata. A termek, létesítmények bérletével kapcsolatos órarendek, időpont-beosztások egy példányát mindig a portán kell elhelyezni, ebben az esetben az ellenőrzés a portás feladata. A délelőttös és a délutános portás egy erre a célra rendszeresített füzetben rögzíti a látogató nevét, a látogatás célját és időpontját. Az iskolai könyvtár nyitvatartási rendjét jól látható helyen ki kell függeszteni, egyebekben a könyvtár működésének módját, rendjét a könyvtár (a 16/1998. IV. 8. MKM rendelet mellékletének megfelelően elkészített) működési szabályzata tartalmazza, mely az iskolai SZMSZ melléklete.
22
A létesítmények igénybevétele: Az iskola helyiségeit tanulóink, illetve közösségeik (Diákönkormányzat, osztályközösségek stb.) iskolai célra, tanórán kívül is térítésmentesen igénybe vehetik. A rendezvény helyét, célját, tartamát, illetve a rend megőrzéséért felelős tanárok - diákok nevét előzetesen az igazgatói, vagy a gazdasági irodában kell jelezni. Az iskola termei külső személyek, intézmények számára is bérbe adhatók terembérleti díj fejében. A bérbeadás feltételeit minden esetben írásos szerződésben kell rögzíteni, mely rendelkezik a teremhasználat módjáról, céljáról, időtartamáról, a terembérleti díjról és az esetleges egyéb feltételekről. Az iskola helyiségeit bérbe adni csak az igazgató tudtával lehet. 7. 5. A gyakorló területek munkarendje Iskolánkban gyakorlóhelynek a számítógéptermek, multimédiás terem, gépíróterem, pénztárterem, postás szaktantermek, tanposta, taniroda és a nyelvi labor számítanak. A gyakorló termekben a diákok az órarend szerinti időpontokban – egyéb esetekben engedéllyel – szaktanári felügyelet mellett tartózkodhatnak. A gyakorlóhelyekre vonatkozó rendet – melynek betartása kötelező – a termekben kifüggesztett szabályzat tartalmazza, tudomásul vételét a tanulók aláírásukkal igazolják. 7. 6. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje A heti tanítás rendjét az órarend rögzíti, a napi tanítási órák eszerint zajlanak. Tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után szervezhetők. A tanítási órák időtartama 45 perc, az első tanítási óra reggel 8 órakor kezdődik. Az óraközi szünetek időtartama 10 perc, nagyszünetben 15 perc a csengetési rend szerint, melyet az iskolai házirend rögzít. A megtartott órákat, tanórán kívüli kötelező foglalkozásokat sorszámmal ellátva vezeti a szaktanár. A tanítási napokat az osztályfőnök sorszámozza. A tanítás nélküli munkanapokat, valamint az ügyeleti munkaórákat nem sorszámozzuk. A tanítási óra védelme mindenkinek kötelessége, az órát nem lehet zavarni. Óralátogatásra szaktanári hozzájárulással - csak a tantestület tagjai jogosultak, minden más esetben az igazgató adhat engedélyt. Tanítási órára megkezdése után - indokolt esetben - csak az igazgató, vagy helyettese mehet be. A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok tartásának rendjét és idejét - a munkaközösség vezetők javaslata alapján - munkaterv rögzíti. Ügyeleti rend Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes elrendelheti az osztálytermek, a mellékhelyiségek tanári ellenőrzését. Az udvar ellenőrzése a tanítási napok nagyszünetében a tanáriban kifüggesztett táblázatban önkéntes jelentkezés alapján történik. Önként jelentkezés hiányában az általános igazgatóhelyettes jelöli ki az ügyeletes nevelőket. Tanárügyelet feladatai kiterjednek a házirendben foglaltak betartására, különös tekintettel a dohányzás, tanulói magatartás, károkozás, rongálás, balesetvédelem, hetesi feladatok ellátása területekre.
23
8. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez (a KTv. 53.§-a alapján).
A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje: Az iskolában az alábbi szervezett foglalkozási formák vannak: -
szakkörök (igény szerint szervezhetők, heti 1-2 órában), önképzőkörök, korrepetálás, iskolai sportkör (különböző szakosztályokban, illetve a mindennapos testedzés keretében), - tanulmányi és sportversenyek, - kulturális rendezvények, - tanulószobai foglalkozások (igény szerint, a 10. évfolyam végéig). A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettes rögzíti az órarendben, terembeosztással együtt. A tanórán kívüli foglalkozások teljes körét és az adott tanévre érvényes időbeosztását az igények felmérését követően az igazgató engedélyezi. A foglalkozások szorgalmi időben tarthatók, figyelemmel a Ktv. 52. § (4) bekezdésére, valamint az 53. § előírásaira. A mindennapos testnevelés biztosítására tanórán kívül, az éves órarendben megjelölt délutáni időpontban igénybe vehetők az iskolai sportolási lehetőségek. A délutáni ún. tömegsport órákon biztosítani kell a szaktanári felügyeletet is. A foglalkozások vezetője lehet az iskola tanára, dolgozója, külső szerv képviselője. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. A közoktatási törvény rendelkezései alapján, tanórán kívül olyan foglalkozások is szervezhetők, melyekért térítési díjat, tandíjat kell fizetni. Tanulmányi kiránduláson, az iskolai szervezésű táborozásokon a Házirend szabályainak értelemszerű alkalmazását, az iskola nevelési elveiben megfogalmazott magatartási normákat biztosítani kell. Diákmozgalom programjai Az iskola éves munkatervével összhangban éves terv alapján szervezhetők. A diákönkormányzatot működésében tanár segíti. A programok lebonyolításához szükséges anyagi eszközöket részben az iskola, részben pedig saját bevételei fedezik. A pénzkezelést és elszámolást tanári segítség mellett a Diákönkormányzat önállóan végzi, tagjainak köteles elszámolni. Szervezett eseti foglalkozások Kirándulás, mozi, színházlátogatás, iskolanap, osztály klubdélután stb. pedagógus felügyeletével szervezhető. Tanulmányi kirándulás (esetleg közhasznú munka) esetén 20 tanulónként egy felnőtt kísérőt kell biztosítani. Önköltséges tanfolyamok Tanfolyamok igazgatói engedéllyel szervezhetők. Külső intézmény segítségével is indíthatók, más iskola tanulóival közösen is szervezhetők (előkészítő, szakmai tanfolyamok, gépkocsivezetés stb.). Az iskolai szervezésű tanfolyamok esetén előzetes költségterv alapján tanfolyami díjat kell fizetni, az elszámolást – pénzügyi lebonyolítást pedig a mindenkori számviteli rendnek megfelelően kell biztosítani.
24
Iskolai sportkör Az ISK mint szervezeti forma iskolánk tanulóinak nyújt lehetőséget sportköri foglalkozásokon, versenyeken való részvételre, fontos szerepe van az iskola egészségnevelési programjának érvényesülésében. Az ISK tagjai, vagy más pártoló tagok a működéshez önkéntes hozzájárulást fizethetnek, a keletkezett bevétellel a vezetőség rendelkezik. Egyebekben a működés anyagi fedezetét az iskola éves költségvetésében biztosított mértékben az intézmény fedezi. Tanulószoba A Ktv. 53.§ (3)-(4) alapján a 10. évfolyam végéig, szülői igény és megfelelő létszám esetén, az iskola munkanapokon, napi két órában tanulószobai foglalkozást szervez. A foglalkozásokat tartó tanár feladata, hogy segítse a tanulókat az önálló tanulási módszerek kialakításában, a tananyag elsajátításában. Tanórán kívül kerül sor a nemzeti ünnepeinkről történő méltó megemlékezésekre, ennek módját, időpontját mindig az iskola éves munkarendje, a nevelésben betöltött helyét, szerepét, jelentőségét a pedagógiai program tartalmazza. Az iskolai hagyományok ápolására minden év november 30-án emlékezünk meg névadónkról, Fáy Andrásról, illetve ez a diáknap (tanítás nélküli munkanap) alkalmas egyéb hasznos időtöltésre is. Az "András-nap" rendezvényeinek jellegéről, formájáról mindig az adott tanévben - az iskolai Diákönkormányzattal közösen - születik döntés. Hagyományos rendezvény még az iskola életében a Fáy-bál (január első vagy második hetében), illetve a ballagás (az írásbeli érettségi vizsga kezdetét megelőző péntek délután vagy szombat délelőtt) melyek lebonyolításáról szintén az éves munkaterv rendelkezik. Felzárkóztatás A felzárkóztatás célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez igazodó fejlesztés. A felzárkóztatást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. Versenyek A tanulmányi, szakmai és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. A tanulók az intézményi, a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A mindennapi testedzés formái, a sportkör Az iskola a mindennapi testedzést a tanórai foglalkozások mellett az iskolai sportkörök működésének támogatásával biztosítja. Az iskola biztosítja, hogy a heti 3 testnevelési óra mellett, hetente legalább 2 alkalommal lehetőség nyíljon arra, hogy az iskola tanulói rendszeresen sportoljanak. Iskolánk hagyományainak megfelelően a sportkör keretein belül kosárlabda, röplabda, kézilabda és túra szakosztály működik. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az intézmény tanulóinak egészségügyi felügyeletét ifjúsági orvos és védőnő látja el. Tevékenységüket - az iskolával történő egyeztetés után - saját munkaterv szerint végzik. Az általánosítható tapasztalatokról tanévenként tájékoztatják az iskolavezetést. A fogászati ellátást évente egy alkalommal megbízott fogorvos látja el. Az ifjúsági orvos és az iskola közösen gondoskodik arról, hogy a tanulók az osztályfőnöki, a biológia- és a testnevelési órákon életkoruknak megfelelő egészségügyi felvilágosításban részesüljenek, illetve hozzájussanak az egészséges életmóddal, a káros szenvedélyek megelőzésével kapcsolatos ismeretekhez.
25
Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok összehangolása az ifjúságvédelmi felelős feladata, melyet az igazgató által megbízott pedagógus lát el. Tartja a kapcsolatot az Önkormányzat szakigazgatási szervével a tanulók és a családok szociális problémáinak megoldásának segítésére. Az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. 9. ISKOLAI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK Minden tanév elején az osztályfőnökök ismertetik a tanulókkal, azokat az általános rendszabályokat, amelyek elősegítik a tanulói balesetek megelőzését, kialakítják a tanulók helyes magatartását balesetek, valamint rendkívüli esemény bekövetkezésekor. A tantárgyakhoz kapcsolható sajátos balesetvédelmi szabályokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat - különös tekintettel a testnevelés, a kémia, a fizika, a biológia, számítástechnika tárgyak tekintetében - a szaktanárok ismertetik. Az ismertetés tényét és tartalmát az osztálynaplóban dokumentálni kell! Oktatástechnikai, számítástechnikai, laboratóriumi kísérleti eszközöket és anyagokat, veszélyesnek minősíthetı sportszereket tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatnak! Az óraközi szünetekben az ügyeletes tanárok biztosítják a szabályok betartását, de az iskola minden dolgozója köteles azonnal intézkedni, ha a tanulók épségét veszélyeztetı cselekményt, vagy balesetveszélyt jelentı meghibásodást észlel. Tanulóbaleset esetén a pedagógus, vagy a balesetet észlelı dolgozó köteles intézkedni. A tanulót biztonságba helyezi, majd a baleset súlyosságától függően értesíti a mentőket és az igazgatót. A szükséges orvosi segítség megérkezéséig, a rendelkezésére álló eszközökkel (mentődoboz, a gazdasági irodában) igyekszik a baleset káros következményeit csökkenteni. (a sérült megfelelő elhelyezése, a vérzés csillapítása stb.) Amennyiben a sérültet kórházba kell szállítani, vagy az állapota ezt indokolja, az igazgató értesíti a tanuló szüleit az eseményről. A sérült ellátása után az igazgató a 11/1994. MKM rendelet 2.sz. mellékletében foglaltak szerint intézkedik. 9. 1. A tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során felhívja a figyelmet a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát az osztálynaplóban dokumentálni kell. Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegő balesetveszély áll fönn. Dokumentálása az osztálynaplóban szintén kötelező. Külön tájékoztatót kell tartania diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamilyen tevékenységet (pl. osztálykirándulás). A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink számára kötelező. A balesetek jegyzőkönyvezését és nyilvántartását az iskolatitkár végzi. A pedagógusok és egyéb alkalmazottak számára minden tanév elején tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az alkalmazottak aláírásukkal igazolják. 9.2. Az iskolai dohányzóhely kijelöléséről A nemdohányzók védelme miatt az egész iskola területén tilos a tanulók számára a dohányzás. Az iskola igazgatója a tanulók által nem látogatható kisméretű helyiséget jelölte ki do26
hányzóhelyként az alkalmazottak részére. Az iskola területén, továbbá a tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása. A tevékenység ellenőzéséért az igazgató és helyettesei felelősek. 10. A MULASZTÁS ESETÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A mulasztásokkal, azok igazolásával kapcsolatos, a tanulókra és szüleikre vonatkozó rendelke-zéseket az iskolai házirend is tartalmazza. 1. A tanuló késését, mulasztását - okától függetlenül - tanítási óra esetén az osztálynaplóba, egyéb foglalkozások esetén a foglalkozási naplóba a szaktanár, illetve a foglalkozás vezetője jegyzi be. A mulasztott órák heti összesítését és igazolását az osztályfőnök végzi. 2. A tanítási óra helyett szervezett foglalkozáson, a tanuló által választott (emelt szintű) foglalkozásokon a részvétel kötelező, a tanuló hiányzását ebben az esetben is köteles igazolni. 3. Az iskolai foglalkozásokról való távolmaradást a igazolniszülőknek vagy orvosnak kell igazolnia az alábbiak szerint: A tanulók hiányzását a szülő egy tanévben 21 órát (maximum 3 nap) igazolhathárom alkalommal (összesen 3x1 nap terjedelemben) igazolhatja, minden más esetben csak a családi orvos, szakorvos vagy az iskolaorvos igazolását fogadjuk el. Gépjárművezetői vizsga esetén 1 napot igazolhat a tanfolyam szervezője. A 12. évfolyamos tanulók 1 alkalommal igazoltan vehetnek részt a felsőoktatási intézmények által szervezett Nyílt napokon. A tanév utolsó két hetében szülői igazolást már nem fogadunk el. Az igazolást a mulasztást követő egy héten belül be kell mutatni az osztályfőnöknek. Sorozatos hiányzások miatt a tantestület jogosult dönteni a tanév zárásának módjáról azon tanulók esetében, akiknek: az igazolt hiányzása a 250 órát eléri, az igazolatlan óráinak száma a 3025 órát eléri, az igazolt és igazolatlan óráinak száma egy tantárgyból az éves megtartott óraszám 30%-át (szakmai gyakorlati órákon a 20%-át) meghaladja. Csak az ellenőrző könyvbe bejegyzett igazolást fogadjuk el. Az orvosi igazolást a szülőnek is láttamoznia kell. Betegség esetén kérjük a szülőket, hogy ezt a tényt és a hiányzás várható időtartamát valamilyen formában szíveskedjenek az iskolával közölni. Igazolatlan hiányzás esetén - a módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletben foglaltak szerint - tanköteles korú tanulóknál az első, felsőbb éveseknél a harmadik óra után a szülőt, illetve a gyermekjóléti szolgálatot írásban értesíteni kell. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan óráinak száma ismételt értesítés ellenére a 10 órát eléri, erről írásban értesíteni kell a tanuló lakóhelye szerint illetékes jegyzőt, főjegyzőt. A tanulói hiányzások esetén történő eljárás részleteit az iskolai házirend rögzíti. A hiányzások büntetésénél, a felmerülő intézkedéseknél felsorolt eljárásokat tekintve az egységesség és a fokozatosság elvét alkalmazzuk a jogszabályi előírások betartásával.
27
11. A TANULÓI JOGVISZONY LÉTREJÖTTE ÉS MEGSZŰNÉSE Részletesen iskolánk Pedagógiai Programjában szabályozzuk.
11. 1. Tanulói jogviszony létrejötte Az iskola tanulói közé felvétel, vagy átvétel útján lehet bejutni. A felvétel, vagy átvétel jelentkezés alapján történik. A 8. osztályosokra vonatkozó felvételi eljárás rendjét a nevelésioktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 8. sz. melléklete határozza meg, a konkrét ütemezést pedig az aktuális tanév rendjéről szóló OKM rendelet tartalmazza. E rendeletben meghatározott 3 beírási nap közül az intézményi munkatervben kerül rögzítésre a felvételt nyert tanulók beíratásának napja. A beiratkozás időpontjáról, a szükséges tudnivalókról a felvételi határozat kézhezvételével egyidőben kapnak tájékoztatást a tanulók. A beíratáshoz szükséges listákat az iskolatitkár készíti el, és átadja a általános igazgatóhelyettesnek, aki a beírókkal ismerteti a tudnivalókat, koordinálja a beiratkozást. A tanév folyamán más intézményből átjelentkező tanuló átvételét szintén a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet szabályozza, mely szerint erre a tanítási év során bármikor lehetőség van. Az eljárás a tanuló és gondviselője által benyújtott kérelemmel kezdődik, melyhez csatolni kell az elvégzett iskolai évfolyamot tanúsító bizonyítvány(ok) másolatát, esetleg az adott tanévben szerzett érdemjegyekről készült naplómásolatot. Amennyiben a választott osztály létszáma lehetővé teszi az átvételt, az igazgató vagy általános igazgatóhelyettes a rendelkezésre álló dokumentumokat megvizsgálva megállapítja, hogy kell-e valamelyik tantárgyból osztályozó vizsgát tenni, illetőleg a tanuló tanulmányi eredményétől függően a döntéshez szükséges-e szintfelmérő dolgozatot írnia a tanulónak. Ha a tanuló átvételének nincs akadálya (tanköteles tanuló esetén), az intézmény a kérelmező rendelkezésére bocsátja az előző iskola számára kiállított átvételi nyilatkozatot, illetőleg határozat formájában megkapja a kérelmező az intézményvezetés döntését. E határozatban kell feltüntetni azokat a tantárgyakat, melyből a tanulónak osztályozó vizsgát kell tenni. A tanulói átvétel a beiratkozást követően (tanügyi ügyintéző) az osztályfőnök által elvégzendő adminisztrációval zárul. A szakképző évfolyamon a felvételi kérelmek elbírálásának elve az előképzettség és a rátermettség. Szakképző évfolyamokra az önkormányzat jóváhagyott döntését követően a meghirdetett szakokra történő jelentkezés esetén a felvételi bizottság javaslatot tesz a felvételekről. A felvételről az igazgató dönt. A felvételi bizottság tagjai: szakmai igazgatóhelyettes, gyakorlatioktatás vezető, leendő osztályfőnök. A 13., szakképző évfolyamra más iskolából jelentkező tanulóknak az adott szakképzés szakmai előképzettségeként előírt, a felvételi bizottság által meghatározott tantárgyakból különbözeti vizsgát kell tenniük. Amennyiben a kitűzött határidőig ezen kötelezettségüket nem teljesítik, úgy a tanulói jogviszonyuk megszűnik. A második vagy további szakma tanulása esetén a tanulók térítési díjat és vizsgadíjat fizetnek. 11. 2. Tanulói jogviszony megszűnése A közoktatási intézményekhez fűződő tanulói jogviszony megszűnéséről a Ktv. 75. §-a rendelkezik. A kiiratkozáskor a tanköteles (kiskorú) tanulónak le kell adnia a másik iskola átvételi, valamint a gondviselő beleegyező nyilatkozatát. E két dokumentum nélkül a tanköteles tanuló tanulói jogviszonya nem szüntethető meg. Eközben az osztályfőnök elvégzi a szükséges adminisztrációt: megfelelő záradékkal ellátja a tanuló bizonyítványát, az osztálynaplót és 28
törzskönyvet. A kiiratkozás az iskolatitkárnál zárul, aki – aláírás ellenében – átadja a tanulónak a bizonyítványát, valamint az új iskola számára kiállított „Értesítés iskolaváltoztatásról“ elnevezésű nyomtatványt és az osztálynapló megfelelő oldaláról készített fénymásolatot. Az eljárás akkor fejeződik be, amikor az átvevő iskola visszaküldi az „Értesítés beiratkozásról“ c. nyomtatványt. Mind a beiratkozás, mind pedig a kiiratkozás tényét a fenntartónak, a Közoktatási Információs Irodának a különböző szabályzatokban előírt módon jelenteni, ill. dokumentálni kell. A fenntartó számára először szeptember hónapban kell megküldeni a 9. évfolyamra beírt tanulók névsorát, majd ezt követően minden hónap 5-éig kell a változásokat jelenteni. A változások tényét 15 napon belül kell rögzíteni a KIR tanulói nyilvántartáskezelő rendszerében. A 18. életévüket betöltött tanulók jogviszonyát az OEP internetes rendszerén keresztül kell bejelenteni. Az intézményen belül további adminisztrációt igényel a változások átvezetése a “Magiszter” nyilvántartó programokban, valamint a beírási naplóban. 11.3. Felnőttoktatás Iskolánkkal tanulói jogviszonyba felnőttek is kerülhetnek a felnőttoktatás keretében. A felnőttoktatás az érettségi utáni szakmai képzések megszerezhetőségét biztosítja esti, vagy levelező tagozaton, az elfogadott központi program szerint, a hatályos törvényi rendelkezések alapján. Felnőttoktatás folyhat önköltséges tanfolyamok formájában is, a felnőttképzési törvény rendelkezéseinek figyelembe vételével. Iskolarendszerű felnőttképzésben – amely állami normatív finanszírozással jár együtt – az iskola jelenleg nem vesz részt. Az iskolarendszeren kívül folytatható képzéseket a Veszprém Megyei Munkaügyi Központ 2006. novmeber 13-án a 08-0080-06 nyilvántartási számon regisztrálta. Érvényességi ideje 2010. november 13. A piaci igényeknek megfelelően vagy felkérésre alkalomszerűen végzünk felnőttképzést. 12. TANULÓI JUTALMAZÁSOK, FEGYELMEZÉSEK 12.1. A tanulók jutalmazásáhnak elvei és formái A tanulók munkájának ellenőrzésére, értékelésére, a jutalmazási formákra vonatkozó részletes elveket, formákat az iskolai minőségirányítási program keretében a nevelőtestület 2004. júniusában elfogadta, a 2004-5. tanévtől alkalmazza. Része az iskola pedagógiai programjának és a házirendnek. Az iskola pedagógiai programját 2008-ban felülvizsgálta, aktualizálta intézményünk, a házirend megújítása pedig minden tanév nyitóértekezletének feladata. Mindkét dokumentum kiegészítő rendelkezésekkel történő aktualizálása megtörtént/megtörténik. 12.2. Fegyelmi intézkedések Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi felelősséggel kapcsolatban a Ktv. 76-77. §-ai, a fegyelmi eljárás lebonyolításáról a végrehajtási rendelet vonatkozó szakaszai rendelkeznek. Kisebb fegyelmi vétség miatt a pedagógiai szempontok gondos mérlegelésével hozott fegyelmező intézkedések szaktanári, osztályfőnöki vagy igazgatói szinten történnek, a nevelőtestület által elfogadott és rögzített szabályok szerint, melyet az iskola pedagógia programja és a házirend tartalmaz.
29
Súlyosabb fegyelmi vétség esetén a tantestületi fegyelmi tárgyalást a tanulót tanító tanárok, illetve a szülők bevonásával esetmegbeszélés előzi meg a probléma lehetséges kezeléséről. A felelősségre vonási eljárás módjára és formájára nézve a Ktv. rendelkezései és a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 5. számú melléklete az irányadóak. Az eljárás lebonyolításában a nevelőtestület működésénél leírtakat is figyelembe kell venni. 13. AZ ISKOLAI VIZSGÁK Az érettségi vizsgákról, a szakmai vizsgáztatás rendjéről az SZMSZ mellékletében található iskolai vizsgaszabályzat rendelkezik a jogszabályi előírások figyelembevételével. A helyi vizsgák időpontját az éves munkaterv tartalmazza, bonyolításukra az igazgató bizottságot nevez ki. A bizottság elnöke felelős a jegyzőkönyvek vezetéséért. A vizsgák eredményét az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba, a záradékot az igazgató is aláírja. 14. AZ OKTATÓ-NEVELŐ MUNKÁVAL, ÉS EZZEL ÖSSZEFÜGGŐ EGYÉB MUNKATEVÉKENYSÉGEKKEL KAPCSOLATOS BELSŐ ELLENŐRZÉSEK RENDJE Az ellenőrzés célja: a tájékozódás, segítségnyújtás, a feladatok, utasítások végrehajtásának ellenőrzése, az eredményesség, hatékonyság mérése, az esetleges problémák feltárása, a pedagógus értékelés, a dolgozói értékelés A közalkalmazottak munkavégzésének minősége alapvető fontosságú az iskola működése, minőségbiztosítási feladataink ellátása érdekében, ezért az ellenőrzés szempontjaival, a rendszer működésével az iskolai minőségirányítási kézikönyv és az IMIP foglalkozik részletesen. Az oktató-nevelő munka, valamint az intézmény működésének egészére kiterjedő ellenőrzési jogkörrel az igazgató rendelkezik. Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzésére jogosultak: munkaköri leírásuk alapján az igazgató és az igazgatóhelyettesek a szaktárgyukkal összefüggő területen a munkaközösség-vezetők, munkaköri leírásuk szerint. a gyakorlati oktatásvezető az iskolai és üzemi szakmai gyakorlatokkal összefüggő kérdésekben az osztályfőnök az osztálya életével kapcsolatos területen, ellenőrzi a késések, hiányzások, osztályzatok beírását, az osztálynapló vezetését, egyéb adminisztrációs feladatok teljesítését a fentiek teljesítését az osztályfőnöki munkaközösség vezetője ellenőrzi Az ellenőrzés formái: tanórák, gyakorlati foglalkozások, tanórán kívüli foglalkozások látogatása - adminisztratív munkák ellenőrzése, vizsgálata összetett vizsgálat egy-egy tantárgy, tantárgycsoport, nevelési területre vonatkozóan beszámoltatás szóban vagy írásban Az ellenőrzés tapasztalatait értékelni kell. Az értékelés lehet:
30
szóbeli konzultáció írásbeli emlékeztető vagy feljegyzés Az értékeléshez az esetlegesen feltárt hibák, hiányosságok kiküszöbölésére vonatkozó intézkedési terv kapcsolódik. 15. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Az iskolai SZMSZ-t minden olyan esetben módosítani kell, amikor azt jogszabály előírja, illetve a fenntartó az alapító okiratot módosítja. Az SZMSZ-t a Diákönkormányzat és a Szülői Szervezet véleményének figyelembevételével a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik hatályossá, egyidejűleg az előző SZMSZ hatályát veszti. Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának, Pedagógiai Programjának és Házirendjének, Minőségirányítási programjának egy-egy példányát el kell helyezni az iskolai könyvtár olvasótermében, a titkárságon, illetve a tanári szobában, hogy kérésre betekinthetőek legyenek. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot a nevelőtestület a 2009. szeptember 1-jei ülésén ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta. S o p r o n, 2009. szeptember 1.
Herczeg Lászlóné igazgató
31
Az iskola szervezeti felépítés
1. sz melléklet
igazgató
tanárok
term.tud. mk.
gyakorlati okt.vez. KT
tanárok
DÖK
Felnőtt okt. szakmai mk.
társ.tud. mk.
tanárok könyvelők
inform. mk. tanárok
gazdasági koordinátor
szakmai ig.helyettes
ált.ig.helyettes
id.nyelvi mk.
tanárok ügyintézők
SZM
kisegítő d.-k ofői mk.
ofők.
iskolaorvos
ifjúságvédelmi és esélyegyenlőségi felelős
testnevelők
iskolatitkár ISK
könyvtáros
munkavédelmi és tűzvédelmi f.
32
FÜGGELÉK
Házirend Magyartási kódex Szaktantermek rendje Baleseti Szabályzat Esélyegyenlőségi Terv Vizsgaszabályzat Gyűjtőköri Szabályzat Iskolai tankönyvellátás rendje Gyakornoki Szabályzat Tűzvédelmi Szabályzat Munkavédelmi Szabályzat Közalkalmazotti Szabályzat Munkaköri leírások Közbeszerzési Szabályzat Belső ellenőrzési kézikönyv FEUVE Számviteli politika Pénzkezelési Szabályzat Önköltségszámítási Szabályzat Leltárkészítési és Leltározási Szabályzat Eszközök és Források Értékelési Szabályzata Felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzata
33
