Fax: Mobil: hungis.hu

XVII. TÉRINFORMATIKA AZ OKTATÁSBAN

A RENDEZVÉNY SZPONZORAI

SZIMPÓZIUM HUNGIS ALAPÍTVÁNY TÁJTERVEZÉSI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI TANSZÉK

BEKES MÉRNÖKI KONZULTÁCIÓS KFT.

CDATA KFT. ESRI MAGYARORSZÁG KFT. GEOLEVEL KFT. GEOX KFT.

BUDAPEST 2008. OKTÓBER 29.

GRAPHIT KFT.

SZVT TEKIRÉ KFT. VARINEX ZRT.

HUNGIS Alapítvány 1124 Budapest Fillér utca u. 8. V/15. Tel/Fax: 1 316-2076 Mobil: 30 525-0167 [email protected] hungis.hu

Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék 1118 Budapest Villányi út 35-43. Tel.: 1 482-6281 Fax: 1 482-6338 tajtervezes.uni-corvinus.hu [email protected]

VILLÁNYI ÚT 35-43. ’K’ ÉPÜLET KLUBHELYISÉG (III. EMELET)

PROGRAM 8.45-től Regisztráció (III. emelet) Elnök: Szabó Béla 9.00 Megnyitó = Dr. Berencei Rezső 9.10 Szabó Béla A HUNGIS-Alapítvány diplomaterv pályadíjainak átadása 9.30 Kákonyi Gábor (BEKES Mérnöki Konzultációs Kft.) A megújult ERDAS, „Earth to Business” – Az űrtől az üzletig 9.50 Domokos György (CData Kft.) A konferencia üdvözlése 10.10 Szabó Krisztina (ESRI Kft) A térinformatikai felvevőpiac elvárásai 10.30 Nyögeri Gábor (GeoX Kft.) 10.50

11.10

11.30

11.50

Mitnyan Zoltán (graphIT Kft.) Az INTERGRAPH új oktatási politikája, MARGON Geomedia újdonságai és WMS Szabó Richárd (SzvT) A térinformatikai alapokon történő gondolkodás további terjesztése – A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság bemutatása Janovszki Zsolt (TEKIRÉ Kft) Közbiztonság, katasztrófa és polgári védelem Hajdú Gábor (Varinex Zrt.)

12.10

Az Autodesk és a MapInfo legújabb térinformatikai megoldásai Hozzászólások, vita

12.20-12.45

14.30

Ebédszünet 14.45

Elnök: Dr. Csemez Attila 12.45 Dr. Zichar Marianna – Szeghalmy Szilvia (DE Informatikai Kar) Térinformatika informatikus szemmel 13.00 Szabóné dr. Szalánczi Erika (ZMNE KLHK Geoinformációs Tanszék) Hogyan segítette egy társ-tantárgy az ArcGIS oktatás hatékonyságát? 13.15 Dr. Sulyok Dénes – Dr. Rátonyi Tamás – Dr. Dobos Attila - Ferencsik Sándor (DE AMTC – KITE zRt.) A térinformatika módszertani szerepe napjaink tápanyag-visszapótlási gyakorlatában a szántóföldi növénytermesztésben 13.30 Dr. Winkler Gusztáv (BME ÉK Fotogrammetriai és Térinformatika Tanszék) A térinformatikai adatgyűjtés oktatásának új módszeri a BME Fotogrammetria és Térinformatika Tanszékén 13.45 Dr. Kollányi László (BCE TÁJK Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék) Hungarikumok térképen 14.00 Soós Dániel (Miskolci Egyetem Geodéziai és Bányaméréstani Intézeti Tanszék) Mapserver oktatása Unix és Windows rendszerekben 14.15 Jombach Sándor (BCE TÁJK Tájtervezési és Területfejlesztési

Tanszék) A táj látogatottságának modellezése Csutorás Balázs – Dr. Pődör Andrea (NYME GEO Térinformatika Tanszék) Térinformatikai szerver használata az oktatásban Hozzászólások, vita

14.55-15.15

15.15

Kávészünet

A 2008. évben HUNGIS pályadíjat nyert diplomaterv-pályázatok bemutatása

Bíró Lóránt A Halimba II/Dny É-i teleprész geostatisztikai és térinformatikai elemzése Károlyi Zoltán Veszprém város zajtérképének elkészítése térinformatikai és zajtérképező szoftver eszközökke Kárpáti Zoltán Aquincum Polgárváros térinformatikai feldolgozása és virtuális rekonstrukciója Mészáros Antal GPS/GPRS alapú járműkövető rendszer a Tisza Volán zRt.-nél Stocker Tamás Adatbetöltő kiterjesztés fejlesztése ARCGIS DESKTOP 9.1 szoftverhez Tolnai Katalin Régészeti feltárás térinformatikai támogatása Vaspöri Gábor Nagyméretarányú (1:10 000) talajtérképezés térinformatikai támogatása

The Earth to Business Company

AUTHOR – MANAGE – CONNECT – DELIVER 2008. Október 29. Térinformatika az oktatásban szimpózium Kákonyi Gábor, Bekes kft. www.bekes.hu

© ERDAS, Inc. A Hexagon Company. All Rights Reserved

Here we are; Again… Leica Geosystems Geospatial Imaging is now ERDAS, Inc. ERDAS, Inc. Created

Hexagon purchases Leica Geosystems and maintains Leica name

Acquired ERMapper

ERDAS is Back…

2001

1978

2005

Leica Geosystems acquires ERDAS, Inc.

August 2007

April 2007

Acquired Acquis, Inc.

May 2007

April 2008

Acquired IONIC


2

ERDAS Companies – 2008

Woking

Denver

Liege Paris

Menlo Park

Alexandria

Beijing Heerbrugg

Tokyo

Delhi

Atlanta Hyderabad Singapore

Perth

Brisbane

Development Centers / legal entities Other Legal entities Other Employee Locations (Some shared) © ERDAS, Inc. A Hexagon Company. All Rights Reserved

3

Industry drivers Change

Social Networking

Data

Security

Quality

Delivery


4

The Geospatial Information Value Chain From the data sources to the Business applications


5

Turning Data into Information 3D VISUALIZATION WEB & MOBILE SOLUTIONS

PHOTOGRAMMETRY

THE ENTERPRISE GEOSPATIAL COLLABORATION

REMOTE SENSING

SPATIAL MODELING


6

Comprehensive Portfolio As the earth to business company, ERDAS’ product portfolio encompasses the entire geospatial information lifecycle of authoring, managing, connecting and delivering integrated business data

•

Author

•

Transforming source data into products, including orthos, terrain, features, 3D data, land cover data and processing models

•

Manage Finding, describing, cataloging and publishing data and web services

Connect Linking users within an organization, allowing the rapid sharing of content throughout the organization or business to business (B2B)

•

Deliver Subscription, mobile and web services which contain value added content delivered to a variety of domain specific and business applications


7

Combined Solution Portfolio Includes:

 ERDAS IMAGINE®

 ERDAS Image Manager 1.0

 ERDAS ERM Pro

 ERDAS TITAN

 Leica Photogrammetry Suite (LPS)  ERDAS Enterprise (RedSpider)

 Stereo Analyst™ for ArcGIS

 Image Integration Framework

 Image Analysis™ for ArcGIS

 ERDAS Virtual Explorer

 Image Compressor

 ERDAS Image Web Server (IWS)

 ERDAS ADE Enterprise Suite

 ERDAS Web (RedSpider)

 ERDAS Catalog (RedSpider)

 Image Extraction Engine


8

The industry standard photogrammetric processing application. Its advanced functionality and ease of use allow users to increase throughput without sacrificing accuracy.

Leica Photogrammetry Suite


9

What can LPS do for you?

• Reference your imagery to the earth’s surface • Measure your imagery to collect vector, point and area data and create digital terrain models • Update your enterprise with accurate geospatial data


10

The industry standard geographic imaging software package. Designed specifically for image processing. Easy-to-learn, easy-to-use and comprehensive collection of tools, for accurate base imagery and imagederived products.

ERDAS ERDAS Imagine Imagine


11

What can ERDAS IMAGINE do for you? • Reference your imagery to the earth’s surface • Measure imagery to collect vector, point and area data and create digital terrain models • Analyze results - draw conclusions about the processes and activities affecting your area of study • Present your imagery and geospatial information in 2D and 3D environments • Update your enterprise with accurate geospatial data


12

Pixels (training )

Pixels (candidates )

Pixel Cue Metrics Train

Pixel Probability Layer

Prob. Pixels To Raster Object Operator

Raster Object Layer

Vector Object Layer

Vector Object To Vector Object Operator

Vector Object Layer

Vector Object Layer

Vector Object To Vector Object Operator

Vector Object Layer

Raster Object To Raster Object Operator

Raster Object Layer

Query Pixel Inference Engine

Vector Objects (training )

Raster Object To Vector Object Operator

Vector Objects (candidates )

Object Cue Metrics Train

Query Object Inference Engine

IMAGINE Objective 9.3


13

Internal / External Development

Plug-ins

Pixel Cues

Object Cues

Classifiers

Others

Targets

Buildings

Roads

Hydrology

Forestry

Objective Workstation

Feature Models

IMAGINE Objective Architecture Deployment

Analyst Applications

Operators

Internal Development

Core

Objective Framework


14

Building Primary Extraction Example (Rooftop Polygons)


15

Roads Example (GIS-ready Linear Features)


16

Multi-Class Example (Vegetation)


17

Target Identification (Template Matching)


18

Enabling organizations to create their own secure community over any HTTP Network, with both internal and external permissionbased data fueling. Participants are 'subscribers' to a GeoHub, managed by an Administrator who performs functions including authenticating users, creating groups, setting policies (share/no share).

ERDAS ERDAS Imagine Titan


19

TITAN is a Geospatial Data Bridge Manage connections to data, organizations and people

Data In From: Geospatial Data Geospatial Web Services Location Based Content

Data Out To: Desktop, Internet, 3D Virtual Globe applications


20

‘Data In’ Many resources…one client Unlimited public and private data sources….

bridged through one client….

NMA

GeoHubs

Local Data Image Web Server (IWS) Data Provider

Data Containers State & Local Government ERDAS Image Manager (EIM) Federal Government OGC Web Services

GIS Clearinghouse


21

‘Data out’ One client…many applications One client…

bridging data into multitudes of applications Desktop

3D Virtual Globe

Internet


22

ERDAS Apollo Image Manager 2009 An enterprise-class management system enabling an organization to describe, catalog, search, discover and securely disseminate massive volumes of gridded data.


23

Business Problems The Data • • • •

Number of Formats (Format x version x storage method = 1000’s of renditions) Size and Volume of Datasets (and rapidly increasing) Workflow and “application” specific (not available to all potential users) Complexity (band combinations, bit depths, sensor models, portrayal options, analysis options)

“The Search” • • • •

Where is the data? What is it? What is it good for? When was it collected?

Security • Who has access to the data • Cannot geographically “constrain” access

Domain Knowledge Bottleneck • Need what application? How do I use it?

Scalability (How Many?) • License management of complex desktop applications

Inability to share data, processes and applications between departments, regions, partners and clients


24

EA Image Manager Solution…unleash the user • Abstracts Geospatial Information (GI) into a Standardized Data Model –No need to know what format, where it is stored, how big it is –Standardizes the terminology into the International Standards language of GI • Centralizes the GI metadata (now I know where it is and what it is) • Use Interoperable Application Profiles to search and disseminate data • Single Comprehensive Security Model • Enable the Exploitation of GI to a broad array of users of varying skill levels, from Image Analysts to End Users to a variety of clients. (IMAGINE, AutoCAD, TITAN, web browser, ArcMap) • Scalable based on IT Standards • TRULY Interoperable (natively built on OGC and ISO Standards) –Web Mapping Service, Web Coverage Service, Web Feature Service, Catalogue Service – Web, Web Map Context


25

Köszönöm a figyelmet www.erdas.com


„Köszöntés és Bemutatkozás” XVII. Térinformatika az oktatásban szimpózium Domokos Gyö György 2008.10.29.

A térinformatika fontos [a térinformatika az oktatásban pedig még fontosabb !] • Mert a jól felkészült fiatal szakemberek nélkül nem lehet széles körben elterjeszteni, alkalmazni a térinformatikára épülı megoldásokat. • Új utak és kapcsolatok feltárása, kiépítése szükséges az „ipar” és az oktatás között. • Már a CData-Térképtár is itt van …

1

Bemutatkozá Bemutatkozás www.cdata.hu www.terkeptar.hu www.cdata-terkeptar.hu

Budapest, XIV. Cinka Panna u. 8.

Cégtörténet • 1994 a CData Bt. megalakítása, • Az alapítók 100%-ban magyar magánszemélyek. • Alapvetı profil: – a szoftverfejlesztés, – hardver kiskereskedelem, illetve – különbözı hálózati alkalmazások kialakítása

• 2000-ben a cég alapítói létrehozták a Térképtár Kft.-t (a kibıvült, számítógépes térképészeti, térinformatikai és közlekedésinformatikai nagyobb mérető szöveges és grafikus adatbázisok kezelése és építése, valamint navigációs alkalmazások fejlesztések miatt. • 18 alkalmazott, 2007-ben 170 millió Ft-os árbevétel • A CData Bt. 2008. januárjában CData-Térképtár Kft.-vé alakult át. Mellette a – többek között az ÚtInfó navigációs szoftver értékesítésével foglalkozó – Térképtár Kft. továbbra is önállóan mőködik.

2

Tevékenységek • Közlekedés-, és térinformatikai projektek (navigáció és gépjármőkövetés, tömegközlekedési és autós útvonalajánló, menetlevél-készítı program, ingatlan- és objektumnyilvántartás, adatbázisok illesztése és építése térképekhez, szoftverintegráció, stb.), • térképészeti, földmérési, valamint joghatályos távolság és pontmérési feladatok • A projektek megvalósítása során a legkorszerőbb technológiák (internetes alkalmazások, PDA, GPS, GPRS, Bluetooth, WiFi) • Desktop-Mobil-Webes megoldások egyaránt • Tanácsadás – Kutatás – Fejlesztés • Jedlik Pályázat nyertese: TMC Magyarország Kutatási konzorcium • Térinformatikai eszközök: ESRI ArcGIS, Minnesota Open GIS, PostGIS • Fıbb partnerek a magyar közlekedésben: Volán Egyesülés, Volán vállalatok, BKV, Máv- Informatika, GKM, BKSZ, MKV • ITS Hungary tag – TeleAtlas partner – 5 szakmai díj nyertese

Referenciák • • • • • • • • • • • • • • •

ASUS, Fujitsu-Siemens Computers, Typhoon - ez a három brand az ÚtInfó Medium verzióját adja, minden Magyarországon eladott PDA mellé. MÁV Informatika Kft. - a MÁV vasúti objektumainak és pályáinak szubméteres GPS alapú joghatású pont és távolságmérése az egész országban Szerencsejáték Rt. - egy speciális regisztrációs rendszer fejlesztése a lottozóhelyek nyilvántartása számára Matáv Rt. - a buszmenetrendek országos tudakozóba történı integrálása Szerencsejáték Felügyelet - navigációs és nyomkövetı rendszer fejlesztése Pécsi Tudományegyetem - DLL-es navigációs fejlesztırendszer elkészítése, a helyi tömegközlekedés számára VOLÁN Egyesülés és területi tagvállalatai - Országos Számítógépes Buszmenetrend, valamint GPS alapú joghatású pont és távolságmérés a területi vállalatok buszmegállóhelyei és útvonalai számára az egész országban, településenként Hírközlési Fıfelügyelet - frekvencia adattáblázat, full-textes kereshet adatbázisba szervezése (Frekvenciafelosztási Táblázat) Budapesti Piac - térképi rendszer fejlesztése lapterjesztés céljából MOL Rt. - touch down információs tornyok térképes ellátása Autóvéd Kft. - speciális autóvédelmi rendszer térképi részének fejlesztése (nyomkövetés) BankSoft Kft. - touch down-os információs tornyok térképes ellátása OMV Hungaria - benzinkutak GPS-alapú joghatású pontfelmérése Unió Kiadó - a Magyar Törvénytár CD-ROM és annak elõkészítı rendszerének a fejlesztése Autosecurit Rt. - autóvédelmi rendszer fejlesztés

3

Fıbb fejlesztéseink • Magyar Törvénytár kezelı szoftvere mely a teljes hatályos magyar joganyagban hatékony keresést biztosító rendszer. • Elektronikus Hivatalos Autóbusz Menetrend, mely a Volán Egyesülés által összefogott Volán autóbuszközlekedési vállalatok teljes helyközi menetrendjét tartalmazza naprakészen. A szoftver a www.menetrendek.hu oldalon keresztül érhetı el. • Közlekedési térképadatbázis, országos út és utcahálózat, útszámokkal, utcanevekkel, jelentısebb településeken házszámokkal, tömegközlekedési hálózattal. • GKM tömegközlekedési analizátor szoftver • Webes és desktop térképi megoldások, TVNET Kft, SZRT • ÚtInfó Magyarország (és Európa) hangos navigációs szoftver

Térképrajzoló és navigációs projekt • Célja platform (operációs rendszer) független szoftver komponensek létrehozása. (ITS különdíj nyertese) • Elemei: – 1. Térképrajzoló – 2. Célkeresı (ország, település, cím és POI keresı)O – 3. Útvonaltervezı – 4. Navigátor – 5. Grafikus felhasználói kezelıfelület (GUI)O – 6. Térkép, cím és navigációs adatbázis

4

Közlekedéstechnikai mérések • Nagypontosságú (akkreditált) GPS mérıberendezés segitségével közlekedési eszközök szempontjából fontos útvonalakat (vonali mérés), valamint objektumokat (pontmérés) mérünk. • A mérések alkalmasak két pont között megtett út pontos kiszámítására, valamint a menetrend szerint közlekedı járatok adott idıpillanatban való automatikus térbeli pozíciómeghatározására, és az ezen alapuló utastájékoztatásra. • Vonali mérések: vasúti pálya, közúthálózat • Pontmérések (megállóhelyek, vasúti jelzık, jelzıtáblák, vasúti útátjárók, útkeresztezıdések stb.).

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

T-Com MOL Codix Sowah Fıber E.ON Tiszántúl GPS Bolt BKV OT 3000 Videoton BankSoft Térképvilág Unió Kiadó Autosecurit OMV Hungaria Budapesti Piac HumanSoft LCP Systems MTI Kiadói Mátrix 68 Ramiris Rubin Trendex.com AsusTeK Computer Typhoon Anubis Z-Press Media Markt SVED GPSlap.hu CHS Hungary ITS Hungary Autóvéd -- autóvédelmi rendszer kifejlesztése Volán Egyesülés és területi tagvállalatai Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Magyar Posta TETRA Nemzeti Hírközlési Hatóság Nemzetbiztonsági Szakszolgálat

Partnerek • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Pécsi Tudományegyetem Fujitsu-Siemens Computers PDAMania.hu polgármesteri hivatalok Hortobágyi Nemzeti Park megyei illetékhivatalok MÁV Informatika NHH Budai Könyvtár Vista Utazási Irodák Compass-Sport Paksi Atomerõmû Szerencsejáték Szerencsejáték Felügyelet Worldgate HRP Optitech I-city TESCO Duett Szoftver ABC BGpress BULL Magyarország Térinformatika szaklap Gazdasági és Közlekedési Minisztérium iCell Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány, Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet, Mechatronikai Osztály Nokia Siemens Networks TraffiCOM TrafficNav TVNet Budapesti Közlekedési Szövetség Bekes TeleAtlas Blue Panther Team Airis Micro Team

5

Bemutatók a honlapról www.terkeptar.hu/pages/hun/present.htm

• Térinformatika Nemzeti Platform -- ráhangoló gondolatok (2008. június 18.) • A kapcsolattartó mindenes (8. Mőszaki Térinformatika Konferencia, 2005. május 1213.) • A Magyarország ÚtInfo rendszer és az ÚtBöngész szoftver rövid bemutatása (2004.) • Magyarország ÚtInfó 1.4v (ASUS dealernap, 2004.)

www.cdata.hu/pages/hun/utin_pc.htm

6

www.menetrendek.hu

TeleAtlas partnerség • Együttmőködés: – Adatbeépítés – Termékfejlesztés – Értékesítés – Innováció – …

7

Hefisz72: TMC a tömegközlekedésben

www.tmc-kutato.hu/

8

ITS TMC és sok minden más GPS, Galileo

Terrestrial Broadcast RDS, DAB, DVB-H Sat-Comm

GSM-GPRS UMTS WiMAX

Beacon •CALM-M5 •CALM-IR •CEN-DSRC

Hot-Spot (Wireless LAN) Broadcast Transmitter Variable Message Sign

Info-Broadcaster

Vehicle-to-Vehicle (M5, IR, MM)

Elérhetıségek • • • • •

Székhely, iroda: 1145 Budapest, Cinka Panna u. 8 Levélcím: 1591 Budapest, Pf. 406. Telefon: (1) 329-1842, 340-3190 Fax: (1) 320-5505 Honlap: – www.cdata.hu/ – www.cdata-terkeptar.hu/ – www.terkeptar.hu/

• • • • • •

E-mail: [email protected] [email protected] [email protected] Skype: cdata.terkeptar.kft GPS: 47°31'73" 19°06'22" EOV: x: 654433, y: 241638

9

Köszönöm a figyelmet! • Keressük az együttmőködést! [email protected]

10

Térinformatikai felvevőpiac elvárásai Szabó Krisztina, üzletágvezető ESRI Magyarország Kft.

2008. október 29.

XVII. TÉRINFORMATIKA AZ OKTATÁSBAN SZIMPÓZIUM HUNGIS ALAPÍTVÁNY

Szabó Krisztina - ESRI Magyarország Kft 2008. október, 29.

1

GIS szakértők hálózata

Ügyfeleink világszerte

. . . Making GIS Work XVII. TÉRINFORMATIKA AZ OKTATÁSBAN SZIMPÓZIUM HUNGIS ALAPÍTVÁNY


2

GIS szakértők hálózata

Ügyfeleink országosan



3

Korunk Globális problémái I.

• Klimaváltozás • Katasztrófák és a katasztrófák elleni védekezés • Migrációs problémák • Éhezés, a világ élelmiszerellátása • Politikai szövetségek átrendeződése, geopolitika



Korunk Globális problémái II.

• Globalizáció, a világgazdasági folyamatok átrendeződése (Kína, India) • Gazdasági válságok és globális hatásai… • Ásványvagyon kimerülése, • Új területek keresése… kapcsolódó nemzetközi súlypontok változása (Brazilia)

VERSENY XVII. TÉRINFORMATIKA AZ OKTATÁSBAN SZIMPÓZIUM HUNGIS ALAPÍTVÁNY


A térinformatika szép!

• A GIS Információtechnológia • A GIS szemléletmód • A GIS integrációs eszköz, NYELV • A GIS változatos, érdekes, modern, hatékony és innovatív!!! • Segitségével VALÓDI problémákra kereshetünk kielégítő MEGOLDÁSOKAT XVII. TÉRINFORMATIKA AZ OKTATÁSBAN SZIMPÓZIUM HUNGIS ALAPÍTVÁNY


Szakemberszükséglet

• A GIS technológia • A GIS Informatika • A GIS geográfiai eszköz • A GIS rendszer • A GIS adatokat

Tervezni kell Programozni kell Kezelni kell Uzemeltetni kell Elő kell állitani, Be kell szerezni, Rendszerezni, ...

Az adatellátást is tervezni kell… XVII. TÉRINFORMATIKA AZ OKTATÁSBAN SZIMPÓZIUM HUNGIS ALAPÍTVÁNY


Szakterületi párbeszéd

• A GIS-nek erőforrás igénye van! • Az erőforrásokat PROJEKT keretek között és INTÉZMÉNYI keretek között kell ellenőrzötten és hatékonyan felhasználni! • A rendszereknek konszolidált, stabil jogi, szervezeti és működési környezetre van szüksége. • Több szakterület szakembereinek közös munkája szükséges! XVII. TÉRINFORMATIKA AZ OKTATÁSBAN SZIMPÓZIUM HUNGIS ALAPÍTVÁNY


Szakterületek Közigazgatás

Közbiztonság

•Építőmérnöki tevékenységek (Út, híd, víz, vasút) •Geodézia, földmérés •Építészet •Várostervezés •Információ technológia

•Gazdaságfejlesztés •Választás •Ingatlan nyilvántartás •Térképezés •Közmunka •Állami és önkormányzati ig. •Fenntartható fejlődés •Városi-, települési- és regionális tervezés

•Diszpécser rendszerek •Veszélyhelyzet és katasztrófa menedzsment •Mentőszolgálat •Tűzoltóság •Bűnügyi és rendészeti statisztika •Operatív felderítés

Gazdaság

Természetvédelem

Közművek

A/E/C

•Banki és pénzügyi szolgáltatások •Biztosítás •Sajtó és média •Ingatlan piac •Szállítás és szállítmányozás

•Mezőgazdaság •Régészet •Barlangászat •Rekultiváció •Környezet menedzsment •Erdészet Védelem és hírszerzés •Vízlelőhelyek, vízgazdálkodás XVII. TÉRINFORMATIKA AZ OKTATÁSBAN SZIMPÓZIUM •Élővíz és part védelem HUNGIS ALAPÍTVÁNY •Bányászat,Földgáz és kőolaj

•Elektromos és gáz, csővezeték •Helyfüggő szolgáltatások •Telekommunikáció •Víz és szennyvíz

Logisztika Egészségügy Szabó Krisztina - ESRI Magyarország Kft 2008. október, 29.

Üzenet

... A Földmérő mérnökök és így a

Térinformatikai mérnökök is mindigis az

ELIT (szakmai) körökbe tartoztak, munkálkodtak...



ESRI ArcGIS termékek



ESRI licencek az oktatásban

– Student and Educational Individual Licenses tanulók, oktatók, vizsgáztatók, gyakorlatvezetők számára

– LAB KIT Licenses kari-, számítógép laborok, adminisztratív irodák számára

- LAB KIT Licenses kizárólag számítógép labor és oktatási célra

- Campuswide Site Licenses oktatási intézmények /karok teljes térinformatikai ellátására XVII. TÉRINFORMATIKA AZ OKTATÁSBAN SZIMPÓZIUM HUNGIS ALAPÍTVÁNY


Tanfolyamok



Köszönöm a figyelmet! Kapcsolat: Szabó Krisztina üzletágvezető

ESRI Magyarország Kft. e-mail: [email protected] Mobil: 20/491-3008



1

Szabó Richárd:

A térinformatikai alapokon történő gondolkodás további terjesztése (Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság bemutatása)

2008.10.28.

Hungis - Diplomapályázat

1

Az előadás tartalma Néhány gondolat a térinformatika hazai

helyzetéről A GeoSpatial Information & Technology Association, mint nemzetközi szervezet jelentősége, iránymutatás Más műszaki szervezetek szorosabb integrálása a térinformatikai gondolkodás kiterjesztése érdekében SZVT bemutatása

2008.10.28.


2

1. Néhány gondolat a térinformatika hazai helyzetéről A hazai térinformatikai tudományos rendezvények szakmai szempontból mindig magas színvonalat képviseltek Az IT alkalmazásában követjük a nemzetközi trendet Számos országos projekt valósult meg de… A hazai térinformatika helyzetét a tőkehiány igen komoly mértékben sújtja …

2008.10.28.


3

2. A GeoSpatial Information & Technology Association, mint nemzetközi szervezet jelentősége

A szervezet kezdettől felismerte, hogy műszaki

térinformatika gazdasági szerepét. A hazai szervezet immár sokadik éve képviseli hazánkat a nemzetközi fórumokon és egyre több hazai oktatási intézmény, közműszolgáltató és térinformatikai vállalkozás csatlakozik ehhez a szerveződéshez. Sikere a „user orientation” felfogásban rejlik. 2008.10.28.


4

3. Más műszaki szervezetek szorosabb integrálása a térinformatikai gondolkodás kiterjesztése érdekében

A tőkehiány csökkentésének egyik eszköze

lehet a térinformatikai marketing további növelése Új és meghódítható szerveződés lehet a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság, ahol a 2006-ban megalakítottuk a Térinformatikai Szakosztályt. Új kapcsolatok építése az IT-n belül a térinformatikai alkalmazások növeléséért. 2008.10.28.


5

Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság

A szervezet bemutatása

Tartalom 1.

A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság (SZVT) elődei és megalakulása

2.

Az SZVT általános bemutatása

3.

Az SZVT céljai

4.

Az SZVT szervezeti felépítése és szakosztályai

5.

Az SZVT fő tevékenységei

6.

Néhány aktuális kutatási terület

7.

Az SZVT néhány partnere

8.

SZVT Térinformatikai Szakosztály célkitűzései

2008.10.28.


7

Az SZVT elődei és megalakulása ¾ Munkatudományi és Racionalizálási Társaság 1947-1950 ¾ Üzemszervezési Tudományos Társaság 1950-1953 ¾ Központi Tervgazdasági Bizottság -1953-1957 ¾ Központi Ipargazdasági Bizottság 1957-1970

Az SZVT megalakulásának ideje: 1970. október 10. A MTESZ keretében alakult szervezetbe 397 tag kérte felvételét. Névadó: Valkó Endre volt. 2008.10.28.


8

Az SZVT története 1. 1970-1972 között megalakultak az első szakosztályok: Szervezési Szakosztály Tervezési Szakosztály Munkatudományi Szakosztály Kereskedelmi Szakosztály Pénzügyi és Ellenőrzési Szakosztály Fővállalkozási és Beruházási Szakosztály 1971: 2800 egyéni tag, 130 vállalati jogi tag, 6 szakosztály 2008.10.28.


9

Az SZVT története 2. 1974: 5950 egyéni tag, 467 vállalati jogi tag 1991: Az SZVT szakmai irányítója az MTA Gazdasági és Jogtudományi Osztály lett. Az MTA Vezetés és Szervezéstudományi Bizottság tagjai többen SZVT aktivisták is voltak. 1993: Művelődési és Közoktatási Minisztérium felkérte az SZVT-t az Országos Vezetőképzési Tanács háttérszervezetének 2006: 1000 tag, 15 szakosztály 2008.10.28.


10

Az SZVT céljai 1. 1.

SZVT korszerű szakmai menedzsment műhely legyen erős vállalati támogatással,

2.

A kutatási eredmények mielőbbi hasznosulását segíteni a gazdaságban,

3.

A friss kutatási eredmények publikálását támogatni,

4.

Kapcsolódni a Információs Társadalom és a II. Nemzeti fejlesztési terv stratégiai célkitűzéseihez,

5.

Együttműködni az egyetemi és akadémiai kutatóhelyekkel,

6.

Jogszabályi változtatásokat elindítani, elemezni, felülvizsgálni,

2008.10.28.


11

Az SZVT céljai 2. 7.

A szervezés- és vezetéstudomány, (és társtudományok) elméletének, gyakorlatának és kultúrájának fejlesztése, oktatása,

8.

Az ismeretek terjesztése,

9.

Ezen tudományterületeken végzett kutatás, fejlesztés, valamint a vezetés és fejlesztés szakmai tudományos érdekek képviselete, védelme,

10. Az egyesület tagságának szakmai érdekképviselete, védelme. 2008.10.28.


12

Az SZVT szakosztályai 1. 2. 3. 4.

Anyagtudományi Szakosztály Egészségügyi Gazdaságfejlesztési Szakosztály Emberi Erőforrás Szakosztály Ifjúsági Tagozat

5. 6. 7. 8.

Informatikai Szakosztály Környezetvédelmi és Vállalkozási Szakosztály Kutatás - Fejlesztési Szakosztály Marketing Szakosztály

9. 10.

Pénzügyi és Ellenőrzési Szakosztály Szaknyelvi Szakosztály

Nyitási lehetőség a térinformatika felé

11. Szervezési Szakosztály 12. Térinformatikai Szakosztály 13. 14. 15.

Titkárság Turisztikai Szakosztály Vezetési Szakosztály

2008.10.28.


13

Az SZVT fő tevékenységei 1.

Képzések szervezése

2.

Rendezvények és konferenciák szervezése

3.

Szakmai műhelyek működtetése

4.

Vállalatok közötti kapcsolatfelvétel erősítése

5.

Hírlevél működtetése

6.

Együttműködési lehetőségek megteremtése a szakosztályi tagok között

7.

Tudományos kutatási tevékenységek támogatása

8.

Harsányi István díj

2008.10.28.


14

Néhány aktuális kutatási terület 1. Vezetői döntéstámogató rendszerek 2. A települési önkormányzatok szerepe a helyi gazdaság fejlesztésben 3. Szerkezeti átalakulás, gazdasági növekedés meghatározó tényezőinek alakulása az agrárágazatban Magyarországon 4. Integrált vállalatirányítási rendszerek 5. Innovációs kutatási tevékenység 2008.10.28.


15

A Térinformatikai Szakosztály céljai ¾ Térinformatikai műhely létrehozása, internetes oktatás támogatása a közép- és felsővezetői réteg számára, ¾ Közreműködés szabályzatok (pl. közmű) felújításában ¾ Kutatási tevékenység kialakítása, főleg az alábbi területeken: 1. Általános szakmai anyagok készítése 2. Nemzetközi térinformatikai stratégiák elemzése 3. Web alapú térinformatikai rendszerek 4. Meta- és adatportál rendszerek 5. Térinformatikai lehetőségek más szakmai területeken 2008.10.28.


16

Köszönöm a figyelmet Elérhetőségek: Szabó Richárd Tel.: 06-30-606-1575 Email: [email protected] www.szvt.hu

2008.10.28.


17

Térinformatika informatikus szemmel Dr. Zichar Marianna1,a, Szeghalmy Szilvia2,b 1

Debreceni Egyetem Informatikai Kar, Komputergrafika és Képfeldolgozás Tanszék 2 Debreceni Egyetem Informatikai Kar, PhD hallgató a [email protected], [email protected]

Bevezetés A Debreceni Egyetem több karán számos formában létezik térinformatika oktatás. A nappalis képzésben van, ahol szakirányként választhatják a hallgatók, máshol az eredeti szakjukhoz kapcsolódva csupán néhány kurzus áll rendelkezésükre térinformatikai ismeretek szerzésére. Az Informatikai Karon 10 éve találkozhattak először ezzel a területtel a hallgatók a Bevezetés a térinformatikába gyakorlati tárgy keretein belül. Ma az érdeklődő hallgatók két féléven keresztül kaphatnak betekintést a térinformatika világába.

Célok A tananyag összeállításánál a képzési idő rövidsége jelenti a legnagyobb megkötést számunkra. Egyértelmű, hogy egy, esetleg két félév alatt a hallgatók nem fognak elmerülni a térinformatika rejtelmeiben, mégis arra kell törekednünk, hogy ez alatt a rövid idő alatt hasznosítható tudást szerezzenek. A tárgy tematikájának összeállításakor ezért elsősorban azt vettük figyelembe, hogy milyen olyan képességekkel, előismeretekkel számolhatunk, melyeket kihasználhatunk ezen a területen. Ezeket az évek folyamán gyűjtött adatokból, és az utóbbi években hagyománnyá vált év eleji kérdőívek alapján határoltuk be. A tárgyat választó hallgatók zöme programtervező matematikus, programozó matematikus, illetve programtervező informatikus. A jelentkezési adatok alapján elmondható, hogy bár a tárgyaknak nincs előfeltétele, mégis szinte kizárólag felsőbb éves hallgatók választják a tárgyat (Ebben nyilvánvalóan szerepet játszik, hogy túljelentkezés esetén a végzős hallgatóknak elsőbbsége van a tárgyfelvétel során.). Ezek ismeretében már kijelenthető, hogy erős informatikai ismereteket, programozási nyelvek és adatszerkezetek ismeretét feltételezhetjük a munka során. Felmérés Mint azt már említettük a félév első óráján kérdőívet töltenek ki a hallgatók az előismeretek és a motiváció feltérképezéséhez. Ez a kérdőív a következő kérdéseket tartalmazta: 1. Hallgatott-e már a tanulmányai során térinformatikai témájú tárgyat? Ha igen, mit és hol? 2. Miért választotta ezt a tárgyat?

3. Ismer-e Debrecenben vagy lakóhelyén térinformatikával foglalkozó céget? Esetleg Budapesten, vagy bárhol az országban? 4. Hogyan definiálná saját szavaival a térinformatikát, vagy a térinformációs rendszereket? 5. Találkozott-e már térinformatikával a hétköznapi életben? Ha igen, konkrétan hol? 6. Hol találkozhatna térinformatikával a hétköznapi életben? 7. Nevezzen meg térinformatikai szoftvert, és jelölje meg mennyire ismeri. (hallott vagy olvasott róla –látta már –használta is) Az elmúlt két félévben kapott válaszok alapján levont következtetéseket kérdésenként részletezzük: 1. A válaszok alapján kiderült, hogy a két félév hallgatói közül még egyetlen sem találkozott térinformatikához kapcsolódó tárgyal. Ez az arány rosszabb a tavalyinál, ahol a hallgatók 10%-a már hallgatott korábban ilyen tárgyat. 2. A motiváló tényezőnél továbbra is az érdeklődés vezet, viszont a kredit megszerzése is nagy arányban szerepel a válaszok között. 3. A hallgatók 80%-a a korábbi évekhez hasonlóan nem ismer a kérdésben szereplő cégeket. A maradék 20% az Autodesk és/vagy az IGO cégekről hallott. 4. A hallgatóknak közel fele meg sem próbálkozik a válasszal. Több információval szolgálnak azok a diákok, akik adtak valamilyen definíciót. Ebből kiderült, hogy 30 százalékuknak téves elképzelései vannak a területtel, és ezzel együtt a tantárggyal kapcsolatban is, viszont 22 százalék már jó irányban próbálkozik, azaz térképekhez és nem térhez köti a térinformatika fogalmát. Leggyakrabban térképes alkalmazásokból, útvonalkereső rendszerekből kiindulva próbálják megadni a definíciót, mely általában egy erősen leszűkített meghatározást eredményez. A válaszok eloszlását a 1-es ábra szemlélteti.

Kép 1: A hallgatók definíciói a térinformatikára

5. A hallgatók 45%-a gondolja úgy, hogy nem találkozott még térinformatikával, néhány hallgató téves példát ad meg. Jellemző hiba, hogy mindenféle tervezési munkát (a csavargyártástól az épülettervezésig, a lakberendezésen át) ide sorolnak. Sokan láttak vagy használtak már GPS-t, valamint útvonaltervezést is végeztek már különböző, általában internetes szoftver segítségével. Az utólagos megbeszélés során persze kiderül, hogy valamilyen formában mindenki találkozott vele a hétköznapi életben.

6. Kevés kivétellel ugyanazokat a válaszokat adták a hallgatók, mint az 5-ös pontnál. A várostervezést, közlekedésszervezést, csatornázást és a Google Earth programot említi még 1-1 hallgató. 7. A hallgatók 40%-a az AutoCAD Map programmal már találkozott. Ez főleg annak köszönhető, hogy a karon önálló tárgyként szerepel az AutoCAD is, melyet egyes szakokon kötelező teljesíteni. Egy-két hallgató ismeri az IGO, és Nav N Go szoftvereket, és persze itt is akadtak tévedések (pl.: ArchiCAD, IKEAkonyhatervező). Összefoglalva az előzőeket kijelenthetjük, hogy a hallgatók közt alig akad olyan, akinek bármiféle előképzettsége lenne, sőt sokaknak téves elképzelései vannak a térinformatika tárgyról, többen egyszerűen térbeli adatok megjelenítésének tartják, és a grafika tárgyhoz kötik.

Tematika összeállítása Az előbbiek alapján az alapoktól kell indulnunk, mind az elméleti, mind a gyakorlati oktatás terén. Ahogy azt a bevezetésben említettük két térinformatikai témájú tárgyat vehetnek fel a hallgatók tanulmányaik során. Mindkét tárgyat bármely TTK-s hallgató felveheti, előfeltételük nincs. Utóbbit azért fontos megemlíteni, mert így olyan hallgatók is kerülhetnek a csoportba, akiknek a számítógépes ismeretei messze elmaradnak a csoport átlagtól, a programozási ismeretekről nem is beszélve, mely nagymértékben nehezíti a tematika összeállítását, szükségessé teszi annak dinamikus változtatását, az aktuális gyakorlati csoport képességeihez mérten. A bevezetés a térinformatika tárgy egyetlen gyakorlatból áll, ezért a hallgatók a gyakorlaton keresztül ismerkednek meg a térinformatika alapfogalmaival és az AutoCAD Map, és ArcGIS szoftver felhasználói oldalával. Ez tehát egy alapozó tárgy, mely során a hallgatók megismerkednek a szakterület nyelvezetével, és a két szoftver alapvető részeinek kezelésével. A Térinformatikai fejlesztések tárgy heti 2 óra előadásból, és 2 labor gyakorlatból áll. Az előadáson a következő témaköröket érintjük. 1. 2. 3. 4.

A valós világ modellezésének áttekintése a térinformatika szemszögéből Adatnyerési eljárások csoportosításai, és azok főbb jellemzőinek megismerése Az adatnyerés folyamata és az adatok minősége A vektoros, a tesszelációs és a hibrid adatmodellek tulajdonságai, egy-egy konkrét adatmodell részletesebb ismertetésével 5. Műveleti lehetőségek térinformációs rendszerekben 6. Néhány alapvető fontosságú algoritmus áttekintése 7. Geoadatbázisok tervezése 8. 3D térinformatika 9. Geovizualizáció 10. Térképek publikálása a neten 11. Egyéni alkalmazások fejlesztésének lehetőségei az adott szoftver ben

A két tárgy közt jelentős átfedések vannak, melyekre azért van szükség, mert a Bevezetés a térinformatika tárgy teljesítése sajnos nem előfeltétele a Térinformatikai fejlesztések tárgynak. Későbbiek során tervezzük az előfeltétel bevezetését, és ezzel párhuzamosan az elméleti anyag módosítását, oly módon, hogy a Térinformatikai fejlesztések során a hallgatóknak lehetőségük legyen elmélyíteni elméleti ismereteiket, képesek legyenek önállóan feldolgozni a térinformatikával kapcsolatos szakirodalmat. A fent említett okok miatt, a gyakorlat során is foglalkozunk az AutoCAD Map használatának megismertetésével, de ezzel párhuzamosan már az utóbbi két évben programozási feladatok is kiadásra kerültek opcionális jelleggel. A megfelelő szintű program bemutatása esetén a hallgató mentesült az év végi zárthelyi dolgozat megírása alól, sőt megajánlott jegyet kapott. Az idén a gyakorlat jellege, az előző évben megfogalmazott tervekkel összhangban a fejlesztés irányába tolódott el [9]. Ezt most a csoport összetétele is lehetővé teszi, hiszen kivétel nélkül programtervező matematikus szakos hallgatók jelentkeztek a tárgyra. A tematikával a következő célokat kívánjuk elérni: 1. Legyen a hallgatóknak elképzelésük a térinformatikai szoftverek kezeléséről. Tudják összekapcsolni az elméleti ismereteket, a gyakorlaton tanultakkal. 2. Képesek legyenek egy programozható rendszerek fejlesztői felületének megismerésére. 3. A felhasználóval a szakterületen belül könnyedén kommunikáljon. El tudja dönteni, hogy a felhasználó kérései megvalósíthatók-e, javaslatokat tudjon tenni a felhasználók problémáira. 4. Legyenek kritikusak, keressék a hiányosságokat, esetlegesen a hibákat a térinformatikai rendszerekben. 5. Ismerkedjenek meg az on-line térkép publikálás lehetőség legalább egy módjával. 6. Az elvárt területeken belül képesek legyenek ismereteik önálló elmélyítésére. A félév elején az AutoCAD Map rendszer felhasználói felületét ismertetjük meg a hallgatókkal, ahol csak lehet utalva a programozási elnevezésekre is, megkönnyítve ezzel a későbbi anyagrész elsajátítását. Az első pár hét alatt megismerkednek az AutoCAD forrásrajz, az sdf, és shape állományok kezelésével, a stilizálás, és térképelemzés alapvető eszközeivel, a raszteres adatok, DEM fájlok használatával, továbbá a forrásrajz letisztázásával, a topológiák felépítésével és a különböző elemző műveletekkel. A gyakorlatok azt mutatják, hogy a programtervező matematikus szakos hallgatókkal igen gyorsan lehet haladni ezen a téren. Saját maguk is sok mindenre rájönnek, ki merik próbálni a rendszer adta lehetőségeket, és érdekli is őket, mit hogyan lehet megvalósítani. Az adatok kezelése, létrehozás, szűrés, stb. pedig készségszinten megy számukra. Ajánlott segédanyagok: [1] A második célkitűzés teljesítéséhez az AutoCAD Map fejlesztői lehetőségeibe tekintünk bele. Mivel azt akarjuk elérni, hogy a hallgatók a tárgy teljesítése után, egy újabb rendszertől se ijedjenek meg, ezért nagyon fontos hogy ne kész kódokat kapjanak, melyeket meg kell jegyezniük, hanem a referencia alapján kelljen dolgozniuk. A gyakorlaton Visual Basicben dolgozunk. A hallgatóknak a „Helló Világ!” programtól kell

eljutniuk a különböző objektumok létrehozásán, kezelésén keresztül, a bonyolultabb felhasználói felülettel rendelkező, többféle adattal dolgozó makró létrehozásáig. Ajánlott segédanyagok: [2], [6] A 3. és 4. cél érdekében arra kell rávennünk a hallgatókat, hogy mélyedjenek el a rendszerben, mind felhasználói, mind fejlesztői téren. Ehhez olyan beadandó feladatokat kapnak, melyekre kis útmutatással ugyan, de nekik kell megtalálni a megoldást. Az értékelésnél nem csak azt vesszük figyelembe, hogy jó-e a megoldás, de azt is, hogy megfelelő oldalról közelítette-e meg a problémát. Például, ha kódot írt rá, de ezzel csak feleslegesen bonyolította a megoldást, akkor a helyes válasz ellenére sem kap maximális pontot. Ajánlott segédanyagok:[1], [2] Az internetes térkép-publikálási lehetőségek közül a MapServerrel foglalkozunk részletesebben. Egy mintaprogramon keresztül megtanulják egy egyszerűbb alkalmazás felépítésének módját, majd újabb beadandó házi feladatként 2-3 fős csoportokban létre kell hozniuk egy saját MapServer alkalmazást. Ehhez a feladathoz nyilván a korábban megszerzett tudásuk is szükséges, hiszen a megjelenítendő fóliákat, adatokat is nekik kell legyártaniuk. Ajánlott segédanyagok: [5] A félév maradék részében egy évközben kitöltött kérdőív eredménye szerinti témát ismertetünk a hallgatókkal. Éppen ezért a második kérdőív kérdései főként arra irányulnak, milyen területek iránt érdeklődnek a hallgatók, de arról is kérünk visszajelzést, hogy a felhasználói, illetve programozói ismeretek tanulásához hasznos-e számukra a gyakorlat. Kérdések: 1. Milyen térinformatikai terület érdekelné jobban? 2. Térinformatikai szoftver felhasználói ismretek tanulásához szükségesnek érzi-e az órai gyakorlat? 3. Térinformatikai szoftver programozóii ismretek tanulásához szükségesnek érzi-e az órai gyakorlat? 4. Mennyire érdekelik az alábbi területek (1- semennyire, 5- nagyon) a. Internetes térképek megvalósítása b. Térképek elemzése c. Űrfelvételek elemzése d. Épületek modellezése A kérdőívek eredményei 1. Kivétel nélkül a navigációval kapcsolatos témák, elsősorban a GPS érdekli a hallgatókat. 2. Minden hallgató szükségesnek érezi a felhasználó ismeretek tanulását. 3. A programozási ismeretek elsajátításához is szükségesnek ítélik a gyakorlatot.

4. Leginkább az internetes térképek érdeklik őket (3,8 pont), legkevésbé pedig a térképek elemzése (2,7 pont). Az utolsó pontnál kiemelném, hogy minden hallgató adott legalább egy témára 4-es vagy 5-ös értékelést. Ez különösen biztató annak fényében, hogy kezdetben sok hallgató nem volt tisztában a térinformatika mibenlétével. Öt hét elteltével viszont ők is találtak olyan területet, amelyet szívesen tanulnának.

A korábbi évekhez hasonlóan a hallgatók önálló munkára való ösztönzésére most is kiadunk olyan feladatokat, mely az órai ismeretek alapján nem megoldhatóak. A hallgatóknak jellemzően egy ismert rendszerben kell az órai szintet meghaladó programozási feladatokat végrehajtani, vagy egy ismeretlen rendszerrel kell megismerkednie. Az idén az internetes megoldások területén mutatott nagyfokú érdeklődés miatt a feladatok megoldásához a Google Map API részével kell a hallgatóknak megbarátkozniuk. Az ilyen feladatok megfelelő szintű megoldása esetén a hallgató mentesül a vizsga alól. Ajánlott irodalom: [3], [4], [8]

Konklúzió A tapasztalatok azt mutatják, hogy továbbra is komoly hiányt pótló ismereteket közvetítenek a térinformatikai tárgyak, melyek szerencsére közkedveltek a hallgatóság körében. Említésre méltó továbbá, hogy a 2008/09-es tanévtől szabadon választható tárgyként a levelezős képzésben részt vevőknek is alkalmuk nyílik térinformatikai ismereteket szerezni, így jelentősen tovább bővült azon középiskolai informatika tanárok száma akiknek már nem jelent gondot, hogy meghatározzák mivel is foglalkozik ez a szakterület. Irodalomjegyzék [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7]

AutoCAD 2008 Felhasználói kézikönyv AutoCAD Map 3D ActiveX and VBA Developer's Guide http://code.google.com/apis/maps/documentation/index.html http://econym.org.uk/gmap/ http://mapserver.gis.umn.edu/ http://through-the-interface.typepad.com/ http://www.hyperpics.com/eBooks/Intro_to_VBA_for_AutoCAD/Introduction_to_VBA_for_Auto CAD_(Mini_Guide).pdf [8] http://www.programmableweb.com/api/google-maps/links [9] Zichar Marianna: Térinformatika oktatása a DE Informatikai Karán, XVI. Térinformatika az oktatásban szimpózium, Budapest, 2007.

Szabóné dr. Szalánczi Erika Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Összhaderőnemi Műveleti Intézet Geoinformációs Tanszékének egyetemi adjunktusa

Hogyan segítette egy társ-tantárgy az ArcGis szoftver oktatásának hatékonyságát? A felsőoktatás változásai folyamatosan késztetik az oktatókat arra, hogy új módszereket keressenek és alkalmazzanak különösen az informatikai területen. A szinte minden felsőoktatási intézményt érintő változásokon túl a térinformatika területén a következő két tendencia figyelhető meg: 1. A földtudományokat oktató intézményeknél a térinformatika, vagy geoinformatika tantárgy ma már önállóan nincs, hiszen egyrészt szervesen beépült a különböző hagyományos tantárgyak eszközrendszerébe, másrészt számos új tantárgy „öltözetében” jelent meg, a robbanásszerűen bővült tudásanyagnak megfelelően. 2. A földtudományokkal közvetlenül nem foglalkozó intézményeknél kevésbé tapasztalható a geoinformatikai innováció megjelenése, ugyanakkor az ilyen típusú alkalmazások az élet minden területén megjelentek. Az európai téradatbázis információs igénye mind a gazdaság, mind a humánszféra területeit átfogja. A bank, egészségügy, történettudomány vagy éppen biztonság- és védelempolitika területén, hogy csak néhány példát említsek, szükség van – olyan leendő, döntési potenciállal rendelkező szakemberekre, akik már az egyetemen megszerezték azt a szükséges rálátást, ami a különböző szakterületek közötti együttműködéshez szükséges az Európai Unióban. A Nemzetvédelmi Egyetemen is nő a térinformatikai kutatások, illetve tényleges alkalmazások száma. Számos terület, például a logisztika, bevetés-irányítás, tüzérségi tűztámogatás, digitális hadviselés és robotika, GPS-navigáció címszavak mind ezt az örvendetes fejlődést illusztrálják. Ugyanakkor az a személyes véleményem, hogy minden szakon egy átgondoltabb – a kimeneti célnak megfelelő térinformatikai ismeretek oktatására lenne szükség. A Geoinformációs Tanszéken az egyik fő feladat ArcGIS szoftver ismeretének minél jobb és gyakorlatiasabb elsajátítása. Ezt a szoftver rendszeresítették a Magyar Honvédség csapatainál, valamint a missziókban. A főiskolai tiszti hallgatók nappali és a csapattisztek továbbképzése során sikerült elég sok olyan módszertani tapasztalatot szerezni, amit a tanárkollégákkal hatékonyan sikerült alkalmazni. 2008 tavaszán a III. éves Katonai vezető Geoinformációs szakirány tisztiskolás hallgatók 15 órás Geoinformatika kurzusa előtt a Katonaföldrajzot oktató tanárkolléga a következő kérdést tette fel. A hallgatók egyéni, − egy hazai megyére kiterjedően − katonaföldrajzi feladatát lehetne-e szintén egyéni ArcGIS megjelenítésekkel és elemzésekkel kiegészíteni? Ez a kooperációval sikerült a két tantárgyat egy valós gyakorlati projekt keretében összekapcsolni és a feladatban rejlő erős komplexitást és összetettséget a hallgatókkal megismertetni.

I. Adatgyűjtési fázis Hazánk területére vonatkozóan a Magyar Honvédség által készített következő digitális térképészeti adatbázisok képezték a felhasználható adatforrásokat.

1

1. A DTA50 2.0 MilShape vektoros állományok válogatása mind a 4 különböző kiterjesztés szerint (∗.dbf, ∗.prj, ∗.shp, ∗.shx) [∗.sbn]; A Digitális Topográfiai Adatbázis (DTA-50 2.0 MILSHAPE) ESRI Shape formátum paraméterei: alapfelület: WGS84; vtületi rendszer: UTM; magassági alapszint: Balti; Szelvényezési rendszer: GEOREF 1×1 fokos szelvények

A GEOREF rendszer a Föld felszínét 15°×15°-os mezőkre osztja, így 24 oszlop és 12 sor, összesen 288 mező keletkezik. Az egyes mezőket két-két betűvel jelölik, az első betű az oszlopot, a második a sort határozza meg. Magyarország egyetlen 15°×15-os GEOREF-mezőbe, a PK tartományába esik. A 15°-os mezőket továbbosztják cellákra. Egy 15°×15°-os mezőben további 225 db 1°×1°-os cella van. 1. ábra: A PK 15°×15°-os mező EC 1×1°-os cellája

2. A katonai topográfiai térképek 1:50 000 méretarányú össznyomatainak szkennelt (raszteres) állományainak a célterületre történő válogatása Az 1:50 000-es méretarányú katonai topográfiai térképek színes össznyomatait a HM Térk. Kht 200 dpi-vel szkennelte le. A földrajzi térbe illesztett geotiff állományok igen fontos információs hátteret adtak a feladat megoldásához. A digitális állományok megnevezéseit az alábbi táblázat részlete szemlélteti. Sorsz.

A szelvény térképi száma

Szelvény digitális száma

1

L-34-026-D, -B

d026d_200, d026b_200

2

L-34-027-C, -D

d027d_200, d027c_200

3

L-34-028-C, -D

d028c_200, d028d_200

...

….

….

n

….

….

A PK mező 1×1°-os vektoros adatainak leválogatásához az első feladat volt az adatbázisból

a megyehatárok leválogatása, majd szükség szerint a megyehatár által alkotott poligon pótlólagos digitalizálása, javítása.

2

2. ábra: Bács-Kiskún megye határvonala a geotiff állományokkal (Körmös Csaba hallgató munkájából)

3. A DTED (Digital Terrain Elevation Data) Level 1 szintű 1×1°-os területi egységként létrehozott állományaiból a célterület szerinti leválogatás

3

3. ábra: Komárom – Esztergom megye domborzata (Gyermán József hallgató munkájából)

4. Landsat űrfelvétel letöltése az Internetről Az Internetről letölthető, georeferált és ortorectifikált (UTM WGS84), 2000-ben készített LANDSAT 7 ETM+ (Enhanced Thematic Mapper) űrfelvételek színes sávkombinációiból az N-33-45_2000.sid, valamint az N-34-45_2000.sid állományok (4. ábra). Értelemszerűen az N-északi féltekét, a 33-34-es számok a megfelelő 6 fokos zónákat jelentik. A LANDSAT Geocover 2000-ben a 30 m felbontású 7-4-2 sávokban készített multispectrális (MSS) felvételeket a 15 m felbontású pankromatikus sávban készített felvétellel geometriailag „élesítették”.

4. ábra: LANDSAT 7 műhold georeferált és ortorectifikált fedvényei

4

5. ábra: LANDSAT űrfelvétel kivágata Bács-Kiskun megye területére (Körmös Csaba hallgató munkájából)

5.

Internetes adatgyűjtés a katonaföldrajzi tartalom aktualizálása érdekében

A téma teljességének bemutatása érdekében a katonaföldrajzi szempontból rögzített tartalmi követelményeket az alábbi felsorolás szemlélteti. Általános tényezők Természeti tényezők Domborzat, Éghajlat, Vízrajz, Növényzet. A természeti tényezőkből levonható következtetések. Társadalmi tényezők Közigazgatás, Településhálózat, Egészségügy. A társadalmi tényezőkből levonható következtetések.

5

Gazdasági tényezők Ipar, Nyersanyag, Energia, Közlekedés, szállítás, Mezőgazdaság. A gazdasági tényezőkből levonható következtetések. Katonai tényezők

II. Feldolgozási fázis A feldolgozás keretében az ArcCatalog, ArcMap és az ArcToolbox számos funkcióját kellett alkalmazni ahhoz, hogy a katonaföldrajzi elemzéshez a térképi „illusztráció” is megmutatható legyen 1. A hallgató által leadandó dolgozatban képek csatolásával. 2. Méretarány szerint történő plottolás eredményeként. Néhány példa:

6. ábra: Baranya megye vízrajza (Veszprémi István munkájából)

6

7. ábra: Komárom – Esztergom megye növényzete (Gyermán József munkájából)

8. ábra: Győr-Moson-Sopron megye közlekedési hálózata (Rábel Roland munkájából)

A konzultációkkal együtt a mintegy 30 óra kontakt óra eredményeként a hallgatókban sikerült felkelteni a motivációt. Értékes dolgozatok és ArcMap-ben készült ∗.mxd állományok születtek további egyéni munka eredményeként. (Az egyéni feladatvégzés a tiszti iskolások körében nem könnyen megvalósítható az igen sok kollektív kollégiumi elfoglaltság miatt.) A hallgatói munkákat, mind a tanárkollégám (Dr. Pócsmegyeri Gábor egy. adj.), mind én sikerként könyvelhettük el.

7

Hungarikumok térinformatikai adatbázisa Egy hallgatói térinformatikai gyakorlat eredményei…

Vezette: Kollányi László Készítették: 3. évfolyamos tájépítész hallgatók

Térinformatika a Felsőoktatásban Szimpózium Corvinus Egyetem Budapest, 2008. 10. 29.

A gyakorlat során az alábbi kérdésre kerestük a választ:

Hol vannak a „legmagyarabb” területek ?

Hol van a legtöbb „hungarikum” ?

Tokaji aszu Pick szalámi Makói agym a Kalocsai paprika Paprika Matyóhimzés Pálinka Szürkemarha Unicum Hortobágyi húsospalacsinta Egri bikavér Bajai halászlé Szegedi halászlé Vecsési káposzta Kalocsai népi motívum ok Aggteleki barlangrendszer Balatonboglári bor Szekszárdi bor Villányi bor Gulyásleves Debreceni kolbász Hollóházi porcelán Túró Rudi Túzok Hortobágy Tokaji borvidék Csikós Karikás ostor Mangalica Herendi porcelán Tiszai halászlé Újházi tyúkhúsleves Balaton Kiskunhalasi csipke Gulyás (személy) Gyógy- és termálvíz Paksi halászlé Herz szalámi Jókai bableves Hortobágyi kilenclyukú híd Gyulai kolbász Kunhalmok Libamáj Lipicai ménes Székelykapu Szilvalekvár Tiszacipő Pécsi zsolnay porcelán Ópusztaszer

14 11 10 10 9 8 8 6 6 5 4 4 4 4 4 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Előzetes felmérés 22 hallgató kérdőíve alapján

A tudományos feldolgozás alapja: Hagyományok, Ízek, Régiók

Mik azok a „hungarikumok” ? batul alma, magyar szürke, racka juh, nagymarosi gesztenye, kendermagos tyúk, fodrostollú magyar lúd besztercei szilva, húsvéti rozmaring, makói vöröshagyma, vecsési káposzta, Csabai kolbász, mangalica, Zwack Unicum, pozsonyi kifli, Pick szalámi cecei paprika, ágyaspálinka Tokaji aszu Több mint 300 tétel …

A feldolgozás alapját hálóbeosztás képezte 1 x 1 km háló - Település - Régió -Település és x km körzete

A „legmagyarabb” területek, a földrajzi kistájhatárokkal

Előzetes becslés….

Tudományos elemzés…

Eredmények, tapasztalatok: - Nem szokványos (unalmas) digitalizálási, szerkesztési feladat, talán nagyobb kedvvel készítették a hallgatók. - Ráéreztetett a térinformatika sokszínű használhatóságára. (Miből is le lehet vezetni a „legmagyarabb” területeket.) - Talán elgondolkodtatott, megmutatta, hogy majdnem minden adatból lehet „térképet” készíteni. - A feldolgozás végül is sok mechanikus munkát, adatbevitelt jelentett, de ez hozzájárult ahhoz, hogy megtanulták felmérni egy munka nagyságát A-tól Z-ig. - Talán máshol is használható új eredmény jelentett az elkészült a „hungarikum térkép”

Köszönöm figyelmüket !

Soós Dániel Miskolci Egyetem Geodéziai és Bányaméréstani Intézeti Tanszék Mapserver oktatása UNIX és WINDOWS rendszerben

Bevezetés Mapserver programcsomag térinformatikai rendszerek használatát teszi lehetővé a web szerver segítségével, azaz az Interneten vagy Intraneten keresztül történő kezelést biztosít. Ez a felhasználás széleskörű gyakorlati jelentőséggel bír, ami indokolja szerepeltetését a felsőoktatási tananyagban. Az alábbiakban bemutatjuk a Mapserver programot UNIX/LINUX rendszerben,illetve WINDOWS környezetben. Megítélésünk szerint célszerű mindkét típust felvenni az oktatásba, nem utolsósorban azért, hogy a diákok otthonosan mozogjanak mindkét rendszerben.

1. Mapserver oktatása Unix/Linux rendszerben: Az első lépés a Unix/ Linux rendszer kiválasztása. A cél világos. Olyan Linux verziót kell kiválasztani, amelyik könnyen telepíthető, különösebb extra programok nélkül támogatja a Mapserver csomag futtatását, és egyszerű kezeléssel elősegíti azt, hogy a diákok megismerjék a geo-adatok, meta-adatok felépítését, képesek legyenek létrehozni grafikusalfanumerikus kapcsolatot a térkép és az attribútum tábla között, és maguktól fel tudjanak telepíteni és konfigurálni egy térképszervert. Számos kérdés merülhet fel ezzel kapcsolatban. Kereskedelmi vagy szabad softwaret használjunk? Melyik szabad Linux verzió a legjobba Mapserver futtatásához? Melyik verziót a legkönnyebb telepíteni? És még számos más kérdés… A felsorolt követelményeknek jól megfelel a Fedora Core 4 szabad hozzáférésű Linux operációs rendszer. Erre a rendszerre konfigurált UMN Mapserver 4.6- verzió található az Interneten , és a Fedora Core 4 Linux beépített adat(web)szervere tökéletesen ellátja a webszerver funkcióit, így nincs szükség külön Appache szerverre. Az oktatásban elsősorban a LINUX operációs rendszer jelenthet problémát, mivel kevesen ismerik, így plusz időt és energiát igényel annak betanítása, megtanulása. Az operációs rendszer telepítésénél hívjukfel a figyelmet a következőkre: 1. A „swap” partíció méretét lehetőleg minél nagyobbra válasszuk, (minimum500 MB) 2. Linux rendszerünket Server módban telepítsük fel 3. A teljes rendszer telepítését válasszuk, ami körülbelül 4.2GB tárhelyet foglal el. A feltelepítés során a diákok a Linux szerkezetét alapjaiban megismerhetik, fontos információkat tanulhatnak a rendszer működésével kapcsolatban és láthatják, hogy a rendszer milyen csomagokat fog tartalmazni. A fejlett grafikus felület szinte minden funkciót biztosít a hallgatók számára, amit a Windows környezetben is megszokhattak annyi különbséggel, hogy nem a megszokott Microsoft-os elnevezésekkel és struktúrával találják szembe magukat.

Mapserver telepítése Linux alá: A térképszerverünk jelen esetben az ingyenes UMN Mapserver 4.6 –os verzió Fedora 4.-re konfigurált változata,amely az automatikus telepítést biztosító .rpm formátumban letölthető azUMN portálról. A térképszervert önmagában is, és a Grass 6.1.0 szintén ingyenes GIS szoftverrel együtt is tanítjuk. Célszerű a GRASS telepítése a térképszerver telepítése előtt. Ehhez két csomagot fel kell installálnunk, annak érdekében, hogy az UMN Mapserver 4.6 együtt tudjon működni a Grass 6.1.0-val. Ezek a: - libgrass.rpm - openssl.rpm csomagok. Ezt követi a GRASS .rpm csomagjának telepítése. Ezeknek a csomagoknak feltelepítésével a hallgatók megtanulhatják, hogy a Linux rendszer esetében mit jelent egy telepítési metódus. A hallgatók ezen a ponton kerülnek kapcsolatba először a rendszer könyvtárszerkezetének a megismerésével, ugyanis csakis a csomagok megfelelő elhelyezkedése esetén fog működni a feltelepített szoftver. Ezért lényeges dolog megismertetni a hallgatókkal a struktúrát. Mivel az UMN Mapserver 4.6 egy CGI alkalmazás így csak el kell helyeznünk a megfelelő helyre a Linux rendszer könyvtár struktúrájában. A hallgatók az online help és a readme.html fájlok segítségével ezt a folyamatot könnyedén elvégezhetik. Ekkor a térképszerverünk még nem működőképes, mivel még nem végeztük el a megfelelő fájlok linkelését. A linkelés lényege, hogy egy létező fájlra hivatkozó újabb fájlt hozunk létre. A hivatkozó fájlnak tetszés szerinti nevet adhatunk. Rendszerint egy újabb kiadású könyvtári fájlra hivatkozunk a régi névvel. Így a régebbi fájlra hivatkozó program akadály nélkül futtatható. Tekintsük át a linkelés menetét:

1.

ábra A libcrypto.so.0.9.7 tulajdonságai

A következő fájlokat kell linkelnünk:

• • • •

•

libgdal.1.1.so Æ libgdal.so.1.10.0 libgd.so.1.8 Æ libgd.so.2.0.0 libpng.so.2 Æ libpng12.so.0.1.2.8 libcrypto.so.0.9.7 Æ libcrypto.so.0.9.7.a (4.1.1 ábra) libssl.so.0.9.7. Æ libssl.so.0.9.7.a

A linkelés a következő lépésekből áll: 1. Megkeressük a linkelni kívánt fájlt, amit vagy a /lib vagy pedig a /usr/lib könyvtárban találunk meg. Az előző felsorolásban a nyíl utáni fájlokat kell megkeresni, mivel a majdan létrehozott új fájl erre a fájlra fog mutatni. Tehát a libcrypto.so.0.9.7 Æ libcrypto.so.0.9.7.a esetében a libcrypto.so.0.9.7.a fájlt kell megkeresnünk és a linkelés műveletét ezen kell elvégeznünk. 2. A linkelés művelet elvégzése: • A megkeresett fájlra jobb egér gombbal rákattintunk, majd a menüből kiválasztjuk a „Link létrehozása” al-menüt. • Ekkor létrejön egy ugyanilyen elnevezésű fájl, ha a példát tekintjük, akkor létrejön egy libcrypto.so.0.9.7.a nevű fájl. • Erre az új fájlra szintén jobb egérgombbal kattintva az „Átnevezésű” almenüt kiválasztva átnevezzük a példa szerint a libcrypto.so.0.9.7.a nevű fájlt libcrypto.so.0.9.7 nevű fájlra. Ugyanezt a műveletet kell végrehajtani a diákoknak a temp könyvtáron is, mivel ha az adatokat interneten keresztül szeretnék megjeleníteni szükségünk van a weboldalnak saját temp könyvtárra. A diákok ezen műveletek elvégzésével egy működő térképszerver tulajdonosaivá váltak. A mapfile, a template és az adatok: Oktatási szempontból talán ez a legösszetettebb feladat, mivel ezek a fogalmak általában teljesen ismeretlenek a diákok számára. A mapfile esetében meg kell értetni a hallgatókkal a fájl fontosságát a térképszerver „életében”, meg kell tanítani a szerkezeti felépítését, a számukra elengedhetetlen parancsokat, és meg kell mutatni a mapfile elhelyezkedését a fájlstruktúrában. Szinte ugyanezek vonatkoznak a template-re is, azzal a különbséggel habár ez feladat függő-, hogy a template szerkesztés elsajátítása mellett gyakran meg kell ismerkedniük a Javascript programozással is. Itt mutatjuk meg a hallgatóknak az adatok fontosságát. Elsősorban az adatokat meg kell ismerniük - mi van bennük, miből lesz a térkép, stb. – és meg kell, hogy tanulják az adatok elhelyezését. A mapfile, a template és az adatok elhelyezése: A diákok számára ez inkább csak elméleti gondolkodást és értelmezést jelent, mivel a gyakorlati megvalósítás csak egy másolás parancs kiadása. Az elkészített és megszerkesztett mapfile-t és template-et be kell illeszteni a megfelelő könyvtárba, ugyanúgy ahogyan az adatokat is.

Az alábbi könyvtárakba kell a file-oka bemásolni: / var/www/cgi-bin: Az elkészített állományokat csakis ebben a könyvtárban lehet letárolni. Így az összes geoadatot, az összes html fájlt amelyek a html template szerepét töltik be és a megszerkesztett map file-t ebbe a könyvtárba kell bemásolni. /var/www/html: Ebbe a könyvtárba semmi mást nem kell bemásolnunk mint az induló oldal html file-t. Ez az 1. html a 2. ábrán. Ennek az oldalnak a címét kell beírni a web böngészőbe ahhoz, hogy az induló oldalt megkapjuk.

2. ábra Mapserver felépítése, elvi működése

A diákok a munkájukat egy web böngésző segítségével ellenőrizhetik. Mielőtt begépelik az induló url-t a böngészőbe a Fedora Core 4-es Linux beépített webszerverét el kell indítani. Ezt egy Terminal ablak segítségével végezhetjük el.

3.ábra Terminál ablakon keresztül az Appache szerver indítása

Nem kell mást tennünk csak begépelni a „service httpd start” parancsot és az [OK] jelzi azt, hogy az Appache szerver fut.

2. Mapserver oktatása Windows rendszerben Az előbbiekben megismerkedhetünk, hogy Linux rendszer alatt milyen feltételek és beállítások mellett tudunk üzemeltetni térképszervert. Linux rendszerek esetén alapvető problémát jelenthet, hogy a diákok nem látják át a Unix rendszerek struktúráját és egyszerűen az oktatásban nincs annyi idő, hogy ezeket a hiányosságokat az Egyetemen ismertessük, megtanítsuk. Ez nem csak az oktatásban van így, hanem az átlag felhasználók is legtöbbször ebbe a problémába ütköznek. Ezek az okok késztetik a szabad felhasználású programfejlesztőket, hogy Windows platformra is megírják szoftvereiket. A térinformatika világában örvendetes új eredmény egy térképszerver csomag, amelyet a készítők Windows platformra terveztek. Így a potenciális felhasználók nem ütközhetnek abba az akadályba, hogy Unix ismeretek hiányában nem tudják használni a programot. Ingyenes, Windows alatt működő térképszerver már korábban is létezett (UMN Mapserver), itt az újdonságot a „programcsomag” szóban találhatjuk meg, amely a MapServer 4 Windows, (általam kipróbált verzió: version 2.2.7) MS4W fantázia nevet kapta. Az MS4W legfrissebb verzióját a MS4W 2.2.7, 2008. február. 08.-án adták ki (http://www.maptools.org/ms4w/). Az MS4W tervezőinek célkitűzése egy mindenki számára könnyen telepíthető, használható program megtervezése volt, amibe a WebGIS minden fontos modulját beleintegrálták. Így nem kell bajlódnunk a térképszerver megfelelő csomagjainak az összeszedésével, illetve a térképszerver és a webszerver megfelelő verziójának a kiválasztásával és még további most nem részletezett dolgokkal. A fejlesztők ezzel a lépéssel elérték azt, hogy olyan alkalmazók is megjeleníthetnek térképeket a weben, akik nem jártasak ezen a területen. Így az oktatásban is ezt az ingyenes programcsomagot mutatjuk be a hallgatóinknak, természetesen a Linuxos verzió összehasonlítás képen bemutatásra kerül. Most pedig vizsgáljuk meg, hogy mi is a különbség Unix/Linux, illetve Windows platform alkalmazása esetén. Az MS4W programcsomag letöltése után a telepítés nagyságrendekkel

könnyebben megy mint UNIX/LINUX alatt. Ezt a műveletet ugyanakkor nem tudjuk pontosan összehasonlítani a két operációs rendszeren, mivel Windows alatt kész programcsomagot telepítünk, a Unix esetében pedig külön a térképszervert és külön a többit. A tapasztalatom viszont az, hogy annyi idő alatt amíg a Unix platformon egy térképszervert felinstallálunk, Windows alatt az egész programcsomagot beüzemelhetjük fele annyi utánajárással és energiával. Nem kell bajlódnunk mindenféle dokumentációk és telepítési útmutatók beszerzésével, a letöltött csomagolt fájl ugyanis tartalmazza ezeket. A README_INSTALL.html fájl lépésről lépésre végigvezet a telepítési fázison, bemutatja a programcsomag moduláris felépítését, ismerteti a modulok verzió számát, illetve azt, hogy melyik könyvtárba milyen fájlokat kell elhelyeznünk. 3.1 MS4W 2.2.7 moduláris felépítése, modul információk A programcsomag tartalmaz Apache 2.2.8 –at, PHP 5.2.5 (MS4W 2.x) vagy 4.4.4 (MS4W 1.x), MapServer 5.0.2 és Mapscript-et (CSharp, Java, PHP, Phyton). Ezen felül az GD 2.0.35, FreeType 2.1.10, GDAL/OGR 1.5.0, PROJ, WMS/WFS, Flash, PDF, ECW3.1, PostGIS, GEOS, libcurl 7.15.1, FastCGI, AGG 2.4 támogatást biztosít. Részletesen dokumentáltak a Mapserver csomagjai, amely nagy segítséget nyújt a felhasználónak, ha fejleszteni kívánná a térképszerverét. Véleményem szerint a Mapscriptben megtalálhatunk minden fontos programozási nyelvet, ami a Webes környezetben elegendő. A PHP mellet dokumentálva van a Java, a CSharp és a Phyton verziója is. 3.2 MS4W 2.2.7 moduljainak feltelepítése( Apache 2.2.8, Mapserver 5.0.2) Amint láthattuk minden modul a lehető legújabb verziójú, ezért minden fontos funkciót elláthatunk ezzel a WebGIS programcsomaggal, amire a kereskedelmi úton beszerezhető vetélytársak képesek. Miután megismertük az MS4W moduljait, elkezdhetjük a program telepítését. Ez a művelet roppant egyszerű. A telepítési útmutató betartásával mindösszesen 10 perc alatt egy működő WebGIS tulajdonosai lehetünk. A sikeres feltelepítést a következő képen ellenőrizhetjük: Az Apache 2.2.8 (http://httpd.apache.org/) sikeres felinstallálása után a parancssoros ablakban ezt az angol nyelvű üzenetet olvashatjuk: „Installing the Apache MS4W Web Server service The Apache MS4W Web Server service is successfully installed. Testing httpd.conf.... Errors reported here must be corrected before the service can be started. The Apache MS4W Web Server service is starting. The Apache MS4W Web Server service was started successfully.” Az adatszerver működésére egy Apache „figyelőt” (Apache monitor programot <2.1.ábra>) készítettek a tervezők, amely a tálca jobb alsó részén ikonnal jelzi az Apache állapotát.

4. ábra Az Appache állapotát jelző Appache monitor

A Mapserver 5.0.2 térképszerver sikeres feltelepítését a kövötkező módon végezhetjük el . A böngészőbe a http://localhost/ vagy http://127.0.0.1/ hívást kell csak begépelnünk. Sikeres telepítés esetén megjelenik az MS4W saját oldala, ellentétes esetben a html oldalon hibaüzenetet kapunk. Egyetlen dologra kell csak a telepítés során figyelni, az MS4W könyvtárnak a C:\ partíción kell lennie, tehát a letöltött MS4W programcsomagot tartalmazó tömörített állományt a C:\ könyvtárba kell kicsomagolnunk. A Mapfile és a Template-ek elkészítése, elhelyezése

Két template- et kell elkészítenünk, az egyiket a c:\ms4w\Apache\htdocs könyvtárba kell elhelyeznünk. Ez az induló html oldalunk, amelyet az Apache feldolgoz <2.ábra>. Én személy szerint egy start gomb mögé raktam be a mapfile-t így a második template csak a funkciógombokat és a térképszerver által generált képet jeleníti meg grafikusan. A másik template a C:\ms4w\apps\tutorial\htdocs könyvtárba kerül. Ezen a template-en vannak a funkciógombok, ez a template jeleníti meg a térképszerver által generált képet <3.ábra>. A második fontos dolog, hogy ebben a template-ben kell megadni a mapserv.exe (mint cgi program) elérési útját, arra ügyelve, hogy az Apache könyvtár a default-ja a webszervernek, ezért elegendő a /cgi-bin/mapserv.exe elérési út („
”). 3.4 Az adatfájlok elhelyezése A mapfile és a template-ek elkészítése után az adatainkat kell a megfelelő könyvtárba elhelyezni. Minden adatot – legyen ez bármilyen kiterjesztésű, csak az a lényeg, hogy a mapserver képes kezelni- a C:\ms4w\apps\tutorial\data könyvtárba kell elhelyezni. Az én adataim ESRI formátumú adatok voltak, amelyek .dbf, .shp, .shx kiterjesztésű fájlok. Ezek a fájlok kizárólag vektoros adatokat tartalmaztak, azonban ha

raszteres adatokat akarunk megjeleníteni a C:\ms4w\apps\tutorial\data\raster könyvtárba kell elhelyeznünk. Amint ezeket a lépéseket megtettük egy böngészőbe az induló html oldalt begépelve megtekinthetjük az eredményt. 4. UNIX/LINUX és a Windows platform összehasonlítása, kunkluziók A térképszerver program struktúráját tekintve mind Unix/Linux mind pedig Windows környezetben megegyezik, azzal a különbséggel, hogy: 1. Linux esetében az operációs rendszer beépített webszerverét is használhatjuk, nincs szükség Apache-ra 2. Linux esetében, mivel nincs egy nagy programcsomag ezért nincs Java, CSharp, Phyton, PHP és Mapscript beépítve, de letölthetjük modulként. 3. Linux esetében a térképszerver telepítése bonyodalmas, a hosszas és nagy odafigyelést igénylő linkelési folyamat miatt. Ezzel szemben a Windows-os platformon csak a programcsomagot kell feltelepíteni, ami könnyedén megy, a megfelelő (azaz a C:\ ) könyvtárba kell kicsomagolni a MS4W programcsomagot tartalmazó tömörített állományt.. 4. Az adatok elhelyezésének elve mindkét esetben megegyezik. Hosszas tesztelésre egyik operációs rendszer esetén sem volt lehetőségem, nem tudom megállapítani, hogy melyik platform a stabilabb.

2.7 Linkgyűjtemény 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

http://mapserver.gis.umn.edu/ http://www.maptools.org/ms4w/ http://www.gdal.org/ http://httpd.apache.org/ http://www.maptools.org/php_mapscript/ http://www.maptools.org/ms4w/index.phtml?page=downloads.html http://africa.itim.mi.cnr.it/

A táj látogatottságának modellezése Jombach Sándor PhD hallgató Budapesti Corvinus Egyetem, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék [email protected] Összefoglalás: A táj az ember által érzékelt területi egység, mely természeti és emberi tényezők hatására állandóan változik. A területrendezés számára a területhasználat szabályozása okán kiemelten fontos, hogy melyek azok a tájrészletek, tájegységek melyeket rendszeresen látogatunk, ahol tájélményt szerzünk. Ennek felmérése igen összetett feladat lenne, rengeteg adatgyűjtést igényelne. Gyors, egyszerű megoldást a tevékenyég – felszínborítás és látogatási prioritások alapján történő – térképi modellezése adhat. Kulcsszavak: táj, látogatottság, modellezés, tájegység, területrendezés. 1. Bevezetés – A táj látogatottsága és a területrendezés A táj látogatottságáról készült jelen tanulmány korábbi tájkutatási eredményekre alapoz. Célja, hogy térinformatikai elemzéssel megmutassa Magyarország különösen kedvelt tájrészleteit, a területfejlesztési, és -rendezési döntések alátámasztására. Az eredményekből kiderül, hogy az emberek hova utaznak leginkább, és hol jutnak nagyobb tájélményhez. Ezek olyan kiemelten látogatott tájrészletek, melyekre a területrendezési, tájtervezési döntéshozatal során külön figyelmet érdemes fordítani. 1.1. A táj, mint turisztikai látványosság A táj látogatása összetett tevékenységet jelent. Ennek megértéséhez fontos az Európai Táj Egyezmény [1] fogalom-meghatározására emlékeznünk. Az egyezmény a tájat hangsúlyozottan az ember által érzékelt területnek tekinti, melynek jellege a természeti tényezők, és/vagy emberi tevékenységek hatása és kölcsönhatása eredményeként alakult ki. A definícióból egyértelműen kiderül, hogy az észlelés, érzékelés kulcsfontosságú tevékenység. Az egyezmény alapján táj nem is létezik annak észlelése nélkül. A táj percepciója teszi többé a turista tevékenységét egy egyszerű utazásnál. Egy táj látogatottsága a tájrészletben végzett tevékenységet, vagy a tájegységhez történő utazást / elutazást és a táj észlelését egyszerre reprezentálja. Egy turistáktól

hemzsegő terület nem feltétlen jelenti, hogy az emberek a tájat látogatják. A turistáknak rá kell döbbenniük a táj jelentőségére. Daugstad [2] azt mondja az embereknek „fel kell falniuk a látványt” és „megízlelniük” a több-érzékszervvel megtapasztalható tájakat, hogy ez megtörténjen. Aki nem egyszerűen elutazik egy helyre, hanem a tájat észleli is maga körül, az látogatja is azt. Amikor nem csak jelen vagyunk egy rendezvényen – legyen az tanulmányi tevékenység, színelőadás, megbeszélés – hanem oda is figyelünk annak mondanivalójára, azzal már ténylegesen kimerítjük a látogatás fogalmát (1. ábra).

1. ábra A táj látogatottságának modellezési váza 1.2. Táj, turisták, és érzékelés Igen sok kutatásban, felmérésben és tanulmányban olvasható, hogy az emberek különféleképpen érzékelik a tájat. Nagy eltérés figyelhető meg a gazdálkodók, a lakosok, és a turisták véleményében, melyekből látható, hogy azonos tájegységeket látogatva is különböző élményeik, meglátásaik, elvárásaik vannak [3, 4, 5]. Személyes tapasztalatom alapján környezetünket csak akkor értelmezzük tájként, ha vele szemben nincsenek kötelezettségeink, csak élvezzük annak áldásait. A gazdálkodók és a helybéli lakosság általában nem tekinti a saját földjét, telkét tájként, hanem egyszerűen munkahelyként vagy lakóhelyként gondolnak rá. Ezt a koncepciót látszik bizonytani a „táj” szó megszületése is, mely Francesco Petrarca költői megnyilvánulása révén keletkezett 1336-ban, amint a Mont Ventoux csúcsára felkapaszkodott, és mintegy külső szemlélőként érzékelte a tájat [6]. Ezért foglalkozik ez a felmérés is a szabad időben végzett tájbéli utazás és “táj”-érzékelés tevékenységével, azaz a táj látogatottságának modellezésével. Néhány kutatás a környezetpszichológiai eredményekre támaszkodván információkat közöl arról, hogy a turisták egyes tájelemekhez, karakterjegyekhez [7, 8], vagy éppen egyes tájtípusokhoz különösképpen vonzódnak, azok látványát nagyra becsülik [9]. Modellezési technikák alkalmazása fokozottan terjed a tájkutatásban. Az űrfelvételek, a légifelvételek, és a feldolgozásuk során előállítható térképi adatbázisok különösen alkalmasak arra, hogy segítségükkel a környezetállapotot, sőt tájváltozást, a földfelszínt érintő folyamatokat modellezzük [11, 12]. A táj látogatottságának modellezését is részben űrfelvételekből nyert felszínborítás adatokra építettük. Nem csak a változást [10, 13, 14], de a

környezet jelenlegi állapota is modellezhető, sőt indokolt is modellezni mivel annak részletes felmérését esetenként nem lehetséges kivitelezni [15]. Eredményeként általában egy 2D-s térképlapot kapunk, a tájra vonatkozó információk sokaságával, amelyre az objektív értékítélethez van szükségünk. A tájértékelés a szubjektív leíró elemeket tartalmazó elemzés mellett állandóan igényel tiszta, számszerű értékelési módszereket. Ezek gyorsabbá, egyszerűbbé, és könnyebbé teszik a tájrészletek jellemzését és a táj karakterelemzését [16, 17], noha nem minden esetben, és nem feltétlenül jobbá. 2. Módszerek – A táj látogatottságának modellezésére Az alkalmazott térinformatikai módszer korábbi tájértékelési módszerek tapasztalataira épül, és felhasználja számos esztétikai, turisztikai, tervezési, és környezeti témájú tanulmány eredményeit. Az alapadatok turisztikai és demográfiai statisztikákból, felszínborítási, domborzati, és tájtipológiai adatbázisokból, valamint turisták kedvelt célpontjait és a táj vizuális értékét növelő tájelemeket tartalmazó adatállományból származnak. A modellezési módszer maga is a látogatottság összetettségére épít. (3. ábra) 2.1. Táj és utazás A táj látogatottságát a tevékenység lényegét átfogó tíz tényezővel modelleztük (1. táblázat). Öt közülük az utazás, másik öt pedig az érzékelés témakörét fedi le. A turisták időtöltése a tevékenység intenzitását és hosszát jellemzi (Lásd. 1. tényező.) Fontos az utazás tekintetében, hogy merre vannak túraútvonalak, ösvények, melyeken a látogatók ténylegesen járják a tájat. A magyar turisták sokkal inkább vonzódnak a hegyvidékhez, ezért a tengerszint feletti magasság különösen fontos. A “Turista utak és domborzat” tényező e kettő túrázási sajátosságot kapcsolja össze (2. tényező). A turisták részletesebb túrázási szokásai a tájtípusok és tájegységek vonatkozásában kérdőívek alapján kerültek felmérésre. Több szabadidős tevékenységre, utazási szokásra vonatkozó kérdés mellett azt válaszolta meg a 165 különböző lakóhelyen élő résztvevő, hogy a felsoroltak közül mely tájtípusokhoz ill. tájegységekbe látogat el a leggyakrabban (2. ábra). Magas értékkel ‘5’ jelölték a gyakori utazási-, vagy túracélpontokat, és alacsonyabbal ‘1’ az elvétve előfordulót. A tájtípusok (3. tényező) (pl.: legelő és gyep, erdő, szántóföld stb.) a CORINE Felszínborítási Adatbázis, míg a tájegységek (4. tényező) Magyarország középtájai (pl.: Cserhátvidék, Zemplénihegység stb.) Marosi-Somogyi [18] alapján került modellezésre. A

„Turisztikai lépéselőny” tényező a turisztikai kapacitásokat a helyi lakosság arányában mutatja meg (5. tényező).

Tájtípusok

Hulladéklerakó, Mocsarak, lápok Bányaterület Repülőtér Kikötő Szántóföld Gyümölcsös Szőlők Ipari és kereskedelmi Sport és szabadidő terület Utak, vasutak, Legelő, gyep Hétvégiházas terület Sziklás domb és hegyvidék Kertes, vagy kertgazdasági Folyó, folyópart Tó, tópart Erdő Városi parkok, Természtközeli területek Kisvárosok, falvak Nagyvárosok, belvárosok 0

1

2

3

4

5

Tájtípusok kedveltsége

2. ábra Szabadidős tevékenységek kedvelt tájtípusai 2.2. A táj érzékelése A következő öt tényező a táj érzékelésére vonatkozóan hordoz információt. Az első szerint minél több ember él az adott térségben annál többen érzékelik annak táji jelentőségét szabadidejükben. Budapest közelében lévő tájak például sokkal inkább élnek a köztudatban, többen érzékelik, tapasztalják meg, mint az alacsonyabb népsűrűséggel rendelkező vidéki területeken, hiszen több mint 2 millió ember él és kapcsolódik ki a régióban. Bár az emberek 42%-a távolabbi célpontokat látogat meg szívesebben, ahogyan azt a kérdőívezés kiderítette, majdnem 45% azt mondja, hogy nagy élvezetét leli a táj szépségeinek a szabadban töltött egyéb szabadidős tevékenysége során, sőt 16% különösen élvezi azt, és mindössze 7% az, aki ezt sosem teszi. Ezért veszi figyelembe a modellezés a települések lélekszámát (6. tényező) és a megyei népsűrűséget (7. tényező). A nagy felszínmozgalmasság (8. tényező) a táj észlelhetőségének érzékelhetőségének jó kifejezője, ahogyan azt korábbi tájértékelési alkalmazások bizonyítják [9]. Minél nagyobb a felszín mozgalmassága annál inkább láthatóvá válik a táj mintázata. A mintázat érzékelése – mely az egyik kulcsmotívum a táj percepciójában [20] –

egyértelműen sokkal erőteljesebb a meredek lejtőjű domboldalakon, mély völgyekben, vagy kiemelkedő hegycsúcsokon, mint síkvidéken. Ez fokozza a tájélményt, akárcsak az erdő- vagy vízszegély. Ezek a tájelemek gyakorta használatosak, mint a tájképi minőség, vagy vonzerő indikátorai [20, 9]. A vízszegélyt a modellezés során 500m-es, míg az erdőszegélyt 250m-es bufferzónával vettük figyelembe, mivel közvetlen környezetük, ahonnan ezek érzékelhetők, különösen kedvelt tartózkodási, „látványélvezeti” hely [21, 22]. A modellezés folyamata során minden egyes tényezőt tartalmazó fedvényt összemetszettünk, így összesen több mint 1 200 000 tájrészlet jött létre, melyek más és más látogatottsági aktivitással voltak jellemezhetők. Az adatállományt tényezőnként 10-10 osztályba kategorizáltuk és az értékeket összegeztük, így az alacsonyabb értékek csekély (szegélyek hiánya, alacsony felszínmozgalmasság, kevés turista időtöltés stb.) és a magasabb értékek jelentős látogatottságot mutattak (sok szegély, nagy felszínmozgalmasság, maximum turista időtöltés stb.). 1. Táblázat A táj látogatottságának modellezése során felhasznált tényezők Tényező

Mérhetőség (egység, év)

1

Turisták időtöltése

Vendégéjszakák száma (megyénként, 1990-2005)

2

Turista utak és domborzat

A Cartographia turistatérképei, és a tengerszintfeletti magasság (0,25 km2 négyzetrács-hálóban, 2005)

3

Tájtípus preferenciák

Típusok a CLC Adatbázis nevezéktanához kapcsoltan (foltokban, 2000)

4

Tájegység preferenciák

Magyarország középtájai (foltokban, 2007)

5 6 7 8 9 10

Vendéglátóhelyek / lakosság (településenként, 2005) Turisztikai lépéselőny Lakosság (településenként, 2005) Lakónépesség Népsűrűség (megyénként, 2005) Népsűrűség Magasságkülönbség (0,25 km2 négyzetrács-hálóban) Felszínmozgalmasság 500m-es zóna a vízszegély körül (foltokban, 2000) Vízszegély 250m-es zóna az erdő szegély körül (foltokban, 2000) Erdőszegély CORINE Felszínborítási Adatbázis 2000, Magyarország Domborzati Modellje (100m-es rácsháló), Eurostat Turisztikai Adatbázis, Felhasznált térképek és Magyarország középtájainak térképe, Magyarország település és megyetérképe, KSH Megyei Statisztikai Évkönyv 2005, Magyarország adatbázisok: turistatérképei (Cartographia)

3. ábra

A táj látogatottsági térképének modellezési folyamata 3. Eredmények – Magyarország táji látogatottságának térképe A látogatottság térkép kis tájrészletekből áll össze, melyek eltérő látogatottsági értékekkel rendelkeznek. Az elméletileg elérhető legmagasabb pontszám ‘100’ a legalacsonyabb mindössze ‘10’. A ténylegesen elért legmagasabb értékkel (‘85’) jellemzett tájrészletek Magyarország legkedveltebb és leglátványosabb turisztikai célpontjai (2. táblázat). A legalacsonyabb pontszámot (‘18’) a legelhagyatottabb vidéki területek szerezték. Utóbbiak főként Bács-Kiskun, Szabolcs-SzatmárBereg megyében továbbá Tolna, Békés, Jász-Nagykun Szolnok, és Somogy megyében találhatók. Az első 15 település melyek szignifikánsan magasan látogatott tájrészletekkel jellemezhetők az ország legkiemeltebb turisztikai célpontjai. Szignifikancia szintnek itt azt tekintettük, ha legalább 3 tájrészlet hordozott 80 pont feletti értéket a település igazgatási határán belül. 2. táblázat A leglátogatottabb tájrészletekkel rendelkező első 15 település 1 2 3 4 5

Tihany Balatonalmádi Balatonkenese Esztergom Visegrád

6 7 8 9 10

Budapest (II. XII.) Pannonhalma Nagymaros Zebegény Badacsonytomaj

11 12 13 14 15

Pécs Alsóörs Salföld Keszthely Miskolc

A legjobb 15 település egymástól többnyire eltérő tájkarakterrel, és turisztikai formák sokaságával jellemezhetők. Megtalálhatók köztük a vízparti tömegturizmussal jellemezhető Balatonkenese, Balatonalmádi, az ökoturizmus ékes példája Salföld, a városi turizmus reprezentánsai (Budapest, Pécs), de szerepel a falusi turizmus érdekes képviselője Zebegény, vagy a hegyvidéki túrázás egyik fellegvára (Miskolc), de szerepel a gasztronómiai (Badacsonytomaj), vallási ill műemléklátogató turizmus (Esztergom, Pannonhalma), vagy neves a történeti helyszínek (Visegrád, Keszthely, Tihany) is. Ez a felsorolás bizonyítéka annak, hogy a modellezés módszere jól működött, bár igaz, hogy síkvidéki tóparti üdülőterület (pl.: Tisza-tó környéke) nem szerepel az említettek között, ellenben többségük hegy, vagy dombvidékhez kötődik. A térkép szerint az ország nyugati és északkeleti részei a leglátogatottabbak, míg a deli, és különösen a délkeleti tájai igen elhagyatottak. Egyértelmű, hogy a Balaton környéke, az erdő borította hegyvidék különösen a főváros közelében, és a magasabb hegyeink (Mátra, Bükk), a leglátogatottabbak. Érdemes megfigyelni, hogy a térképen a Duna, Tisza, Körös, Hernád, Maros, Berettyó, Rába, Bodrog folyók és közvetlen környezetük is mint

frekventáltan látogatott tájrészletek jelennek meg. Ha a folyók mentén zajló aktív turizmusra, horgászatra, vízi sportokra, hajókázásra, vagy éppen vadászatra gondolunk, akkor igazoltnak találjuk, hogy ezek a tájrészletek magas látogatottságnak örvendenek. 4. Vita – A térkép használhatósága Mi a tényleges haszna a táj látogatottságát modellező térképnek? Erre a kérdésre akkor tudunk válaszolni, amikor összevetjük a jelenlegi tájvédelmi, turisztikai, és területfejlesztési szabályozással. Közöttük erős korreláció figyelhető meg. Egy másik válasz a modellezés módszerének alkalmazhatósága más léptékben. Természetesen indokolt továbbra is az utazás és észlelés pillérjeire építkezni egy újabb alkalmazásnál is, de erősen ajánlott az adatbázis léptékhez történő igazítása, annak megfelelően történő kiegészítése. Az Országos Területrendezési Terv nemrégiben kiegészült a Tájképvédelmi övezettel [23]. Ennek célja, hogy meghatározza azon településeket, melyekben a tájképvédelmi szempontokat különösen szem előtt kell tartani a megyei területrendezési és településrendezési tervek készítése során. Bár az országos szintű védelmi övezet települések határvonalával adja meg a védelmi zónát, a korreláció az övezet és a tájrészletek látogatottsága között jól megfigyelhető (4.a. és b. ábra). Ahol magas a látogatottság az övezet tájképvédelmet javasol. Vannak azonban területek, ahol néhány települést még lehetne javasolni a tájképvédelmi övezethez a táj látogatottságának okán. A Dunazug-hegység vagy a Vértes meglehetősen védtelennek tűnik a tervlapon, akárcsak a Duna- és Tiszamenti vagy egyéb folyó menti települések jó része (4.b. ábra) Talán ezek a területek tájképileg kevésbé jelentősek, de az emberek gyakran látogatják őket. Ez indokolhatja védelmüket. A 2012/1986-os Minisztertanácsi rendelet meghatározza a kiemelt üdülőkörzeteket, és az idegenforgalmi tájegységeket. Ez a szabályozás több helyen is érint olyan területeket, melyek a tájképvédelmi övezetben nem szerepelnek, ami annak eredménye lehet, hogy az üdülőkörzetek lehatárolásakor figyelembe kellett venni a fokozott folyóparti, hétvégi-házas rekreációt, valamint a Budapest-környéki rövid, egynapos túrákra lehetőséget biztosító kirándulóhelyeket is (4.c.). Érdemes a táj látogatottságát összevetni a természetvédelmi oltalom alatt álló területekkel is. Magyarországon a nemzeti parkokban, tájvédelmi körzetekben, és a természetvédelmi területeken a tájképi értékek felett különös figyelemmel kell gazdálkodni. Érdemes megfigyelni, hogy a védett területek többsége érinti, vagy lefedi a leglátogatottabb tájrészletekkel jellemzett foltok magját (4.d. ábra). Nyilvánvalóan

számos egyéb megállapítást, és további javaslatot lehetne tenni a meglévő jogi szabályozás módosítására, vagy az alkalmazható tájgazdálkodási módokra a táj látogatottságának térképe alapján. Lényeges azonban, hogy a modellezés során ne használjunk fel jogi szabályozásból származó információkat. Kizárólag tudományosan alátámasztott, felmért, térképezett tényezőket vegyünk figyelembe, különben a modellezés eredménye nem lehet releváns alap a jelenlegi szabályozás megreformálására.

4. ábra A táj látogatottsága (4.a), Tájképvédelmi övezet (4.b), Kiemelt üdülőkörzetem és idegenforgalmi tájegységek (4.c), Természetvédelmi jogi oltalom alatt álló területek (4.d)

5. Következtetések – Döntéstámogatás a területrendezésben A frekventált turisztikai övezetek, és a jelentős tájképi értékkel rendelkező területek igen sokféleképpen jelennek meg kutatásokban, tanulmányokban, tudományos irodalomban. A területfejlesztési és területrendezési szempontokat figyelembe véve a fő kérdés: Milyen mértékben, és pontosan hol látogatjuk tájainkat. Ezért az utazási, kirándulási prioritások mellett a modellezés módszertana figyelembe veszi azt is, hogy hol, milyen mértékű tájélményhez jutnak a látogatók, fokozván ezzel érzékeik megnyitását a tájképi értékek befogadására. A tíz tényezőre építő modellezés országos léptékben sikeresnek mondható. A térkép interpretációja megmutatta, hogy erős korreláció van az eredmények és a jelenlegi jogi szabályozás között. A modellezés jól működött és módszertanának alkalmazása bármely léptékre javasolható. A kistérségi, vagy települési léptékben történő alkalmazáshoz azonban szükséges helyi jelentőségű tényezőkre, adatbázisokra – pl.: kultúrtörténeti vonatkozású emlékekre is koncentráltan – kiegészíteni. Eredményei egyértelműen használhatóak, hiszen a tájrészletek közötti látogatottságbéli különbségek a megfelelő területrendezési, fejlesztési döntések alátámasztói lehetnek. Köszönetnyilvánítás Köszönettel tartozom annak a 11 tájépítész ill. településépítész hallgatónak, aki a kérdőívezésben segítséget nyújtott: Csutor Ágnes, Dubniczky Kitty, Ganyecz Levente, Kókai Marcell, Márton Lőrinc, Szabó Áron, Szabó Balázs, Táborosi Bernadett Anna, Takács Rita, Tóth Tádé Dániel, Varró Dorottya Katalin. Továbbá Kollányi Lászlónak, aki jó tanácsokkal, ötletekkel támogatta tevékenységemet. Irodalom [1] [2] [3] [4] [5]

European Landscape Convention, European Treaty Series No 176, Council of Europe, Florence (Italy) 2000; Daugstad K.: Negotiating landscape in rural tourism, Annals of Tourism Research 2008/35-2 pp.402-246; van den Berg A. E.; Vlek C. A. J.; Coeterier F.: Journal of Environmental Psychology, 1998/18, pp.141-157; Brush R.; Chenoweth R. E.; Barman T.: Group differences int he enjoyability of driving through rural landscapes, Landscape and Urban Planning, 2000/47, pp.39-43; Rambonilaza M.; Dachary-Bernard J.: Land-use planning and public preferences: What can we learn from chice experiment method? Lands & Urb Plan, 2007/83, pp.318-326;

[6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15]

[16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23]

D. Wascher (szerk.), 2005; European Landscape Character Areas, Landscape Europe, Wageningen (Nederland) pp. 1; Cook P. S. Cable T. T.: The scenic beauty of shelterbelts on the Great Plains. Landscape and Urban Planning, 1995/32, pp.63-69; Jessel B.: Elements, characteristics and character – Information functions of landscapes in terms of indicators, 2006/6 pp.153-167; Balling and Falk in Parsons R. and Daniel T. C.: Good looking: in defense of scenic landscape aesthetics, Landscape and Urban Planning, 2002/60, pp.43-56; Tress B.; Tress G.: Scenario visualisation for participatory landscape planning – a study from Denmark, Landscape and Urban Planning, 2003/64 pp.161-178; Skidmore A. (ed): Environmental modelling with GIS and remote sensing, Taylor & Francis, London (England) pp.8 2002; Konkoly Gyuró É.; Jombach S.: Területhasználat változás táji hatása és percepciója – Európai fenntarthatósági hatásvizsgálat táji vonatkozásai, III. Magyar Tájökológiai Konferencia előadások és poszterek összefoglalói, 2008, Budapest; Bishop I. D.: Comparing regression and neural net based approaches to modelling of scenic beauty, Landscape and Urban Planning, 1996/34, pp.125-134 Lacitignola D.; Petrosillo I.; Cataldi M.; Zurlini G.: Modelling socio-ecological tourism-based systems for sustainablity, Ecological Modelling, 2007/206; Hazendonk, N., Hendriks, M. and Venema, H.: in Greetings from Europe. Landscape & Leisure. 010 Publishers Rotterdam. 2008, pp.189: Washer D.; Schuiling R.; Hazendonk N.; Looise B.: Map of European Leisurescapes – A Geographic Image of Tourist Values, Trends and Potentials in European Landscapes; Angileri V.; Toccolini, A.: The assessment of visual quality as a tool for the conservation of rural landscape diversity, Landscape and Urban Planning, 1993/24, pp.105-112; Dong-Gwon Sung.; Seoung-Hyeon Lim.; Je-Woong Ko; Gi-Sung Cho: Scenic evaluation of landscapes for uban design pirposes using GIS and ANN, Landscape and Urban Planning, 2001/56, pp.75-85; Marosi S., Somogyi S.,; Magyarország Kistájainak Katasztere, MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, 1990; Bell S.: Landscape: pattern, perception and process, pp.39-61, E & FN Spon, London, (England), 1999; Kollányi L.: A környezetállapot értékelésének módszertani és fejlesztési lehetőségei, hatótényezőinek vizsgálata – Táji indikátorok alkalmazási lehetőségei a környezetállapot értékeléséhez, BKAE Tájterv. és Területfejl. Tsz., Budapest, 2004; Kiemstedt, H: Zur bewertung der Landschaft für die Edholunkg – Beiträge zur Landespflege. Sonderheft 1. Stuttgart: Ulmer Verlag, pp.151; Fry I.; Sarlöv-Herlin I.: The ecological and amenity functions of woodland edges in the agricultural landscape; a basis for design and management, Landscape and Urban Planning, 1997/37, pp.45-55; Kollányi L.; Csemez A.: Módosítási javaslat az Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. tv. módosítása - Tájképvédelmi terület övezetének szabályozása, BCE, Tájtervezési és Területfejlesztési Tsz., Budapest, 2006, Megbízó: VÁTI Kht.;

Csutorás Balázs- Pődör Andrea NYME GEO Térinformatika Tanszék A térinformatikai szerver használata az oktatásban 1. Bevezetés Ha megvizsgáljuk a térinformatika jelenlegi elterjedését és piacát egyértelműen látható, hogy egyre több vállalkozásnál, sok feladat megvalósítása esetén nélkülözhetetlen a WEBGIS alkalmazása. Ez inspirálta a kari vezetőket arra, hogy a Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Karán is bevezessük a térinformatikai szerver használatát. Távlati célunk természetesen az, hogy a hallgatók is képesek legyenek webes térinformatikai alkalmazások készítésére. Ezt az elkövetkezendő tanévben egy választható tantárgy keretében sajátíthatják majd el. A tavalyi félévben végre sikerült beszereznie a karnak egy térinformatikai szervert és akkor az a döntés született, hogy a hallgatók egyelőre ennek egyszerű használatával ismerkednek meg. 2. Képzési cél A Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai karán 7 félévben képzünk földmérő és földrendező mérnököket geoinformatikai, földrendezői és ingatlan-kataszteri szakirányban, valamint igazgatásszervező szakon szintén nappali és levelező tagozaton. Az intézményi tájékoztatóban megfogalmazott képzési cél szerint karunk feladata: „Mérnökök képzése a földügyi szakigazgatás, ezen belül az állami földmérés és térképészet számára, akik – túl a mérnököktől általánosan elvárható követelményeken – képesek a földméréssel szemben támasztott igények felismerésére és színvonalas kielégítésére. Képesek a földmérési alapmunkák elvégzésére, ismerik a korszerű műszereket, mérési és feldolgozási eljárásokat, képesek hatékonyan közreműködni a természet- és környezetvédelmi, földvédelmi feladatok végrehajtásában, a környezeti ártalmak megelőzésében, elhárításában, valamint arra, hogy tudásukat az ágazat igényeinek megfelelően szervezett vagy önálló továbbképzés érintett területein továbbfejlesszék. A szakon végzettek alkalmasak a magyar gazdaság szakterületein jelentkező alábbi geodéziai feladatok megoldására: - a földmérési alapmunkák végzésére (alappontok meghatározására, nagyméretarányú térképek, topográfiai térképek készítésére és felújítására); - a gazdaság legkülönbözőbb ágazataiban a műszaki munkák tervezésének és kivitelezésének alapját képező, kellő pontosságú és megfelelő részletességű térképek korszerű eljárásokkal való elkészítésére; - a városok, községek, ipartelepek és egyéb ipari létesítmények fejlesztéséhez, létesítéséhez, a beruházási, tervezési, kivitelezési, kitűzési stb. célok érdekében szükséges földmérési, térinformatikai, távérzékelési dokumentumok elkészítésére, ill. e feladatok elvégzésére; - az államigazgatás részeként működő ingatlankataszter tervezésében, kivitelezésében és továbbvezetésében való aktív közreműködésre;” Forrás: http://www.geo.info.hu/dokumentumok/tanrend/inttaj08.doc 2.1 A térinformatika oktatása az NYME GEO-n A hallgatók harmadik félévtől kezdve ismerkednek a térinformatikával különböző tantárgyak keretében. A fent említett képzési célnak megfelelően a hallgatókkal minél részletesebben és gyakorlatiasan igyekszünk megismertetni a különböző térinformatikai

megoldásokat és alkalmazásokat. A legfontosabb tantárgyak, amelyek kifejezetten a térinformatika megismertetését tűzték kik célul: Térinformatika I., Térinformatika II., Térinformatikai alkalmazások, Térinformatikai menedzsment, ezeken kívül azonban más tantárgyak keretében, feladataik megoldásához is használnak térinformatikai szoftvereket a hallgatók. A Térinformatika I. tantárgy a térinformatika elméleti és gyakorlati megalapozását szolgálja. A Térinformatika I. tantárgy leírása: „Alapfogalmak: a GIS elemei, a térinformatika definíciója. A valós világ leképezése: az egyed leképezésének problémái, az egyed megjelenése a modellben, a fedvény koncepció, az objektum orientált modell. Az adatmodell: vektoros, raszteres és a harmadik dimenzió. Az elsődleges és a másodlagos adatgyűjtés. Térinformatikai algoritmusok áttekintése: az adat-átalakítás és a szerkesztés műveletei. A térinformatikai adatbázis lehetséges hibái: a modellezés, az adatgyűjtés, az adatintegráció és a generalizálás hibái. A hibák becslése, megtalálása és javítása. A felhasználói felület és értékelése, a térinformatikai rendszer testre szabása. Követelmények: A tantárgy teljesítését követően ismerni kell a térinformatika alapfogalmait, az adatbázis létrehozásának elveit, végre kell hajtani az adatbázis építés lépéseit, ismerni kell a térbeli elemzések alapvető módszereit, ismerni kell a működő rendszerek elveit, a rendszer testre szabásának folyamatát.” Forrás: http://www.geo.info.hu/dokumentumok/tanrend/inttaj08.doc A gyakorlat felépítése: A gyakorlat keretében a hallgatók megismerkednek az oktatott szoftver alapvető funkcióival, elsőként a megjelenítés, tematikus térkép készítésének lehetőségeit tanulják meg, majd egyszerűbb térinformatikai elemzéseket végeznek. A félév második felében egy viszonylag egyszerű földrészlet feldolgozásán keresztül sajátítják el a geoadatbázis tervezését, készítését, a georeferálás folyamatát illetve az, így általuk adatokkal is feltöltött térinformatikai rendszer adatainak megjelenítését tematikus térképen.

2.1. ábra Lekérdezések, tematikus térkép létrehozása

2.2. ábra Egyszerű térinformatikai adatbázis építése földrészletekhez

2.3. ábra Egyszerű statisztikai projekt A Térinformatika II tantárgy a Térinformatika I. tantárgy keretein belül megszerzett ismeretekre építve tovább mélyíti a hallgatók elméleti és gyakorlati tudását. A Térinformatika II. tantárgy leírása: „Alapfogalmak. Egyszerű térbeli műveletek: távolság, terület, lekérdezések, statisztikai műveletek. Szomszédság (övezetek, csoportosítás, szűrés). Összetett térbeli műveletek: problémák, skálák, átlapolás, vektoros átlapolás (algoritmusok, Boolean műveletek, forgácsok), raszteres átlapolás, térképi algebra, idősorok. Térbeli interpoláció, speciális interpolációk (vonal menti, területekre). Transzformációk (vektor-raszter, raszter-vektor). Digitális domborzatmodellezés: interpolációs módszerek, elemi műveletek, komplex műveletek. Hálózatok: irányítás, készletek elosztása, gyűjtés. Döntés előkészítés: kartográfiai modellezés, megbízhatóság. Projektmenedzsment alapismeretek: stratégiai menedzsment, projektötlet, projekttervezés, projektmenedzsment. A GIS helye és szerepe a szervezetben. Tervezés és jövőkép.” Forrás: http://www.geo.info.hu/dokumentumok/tanrend/inttaj08.doc

A gyakorlat felépítése: A hallgatók elsajátítva a szoftver alapfunkcióit most már egyszerű és összetett térbeli műveleteket végeznek az oktatott szoftverrel. Ebben a félévben már több önálló projektfeladatot kell megoldaniuk: döntés-előkészítés ModelBuilder segítségével, statisztikai elemzés és domborzatmodell modell létrehozása, javítása.

2.4. ábra ModelBuilder használata

2.5. ábra Domborzatmodell javítása és elemzése Térinformatikai alkalmazások A tantárgy célja: A tantárgy keretében áttekintjük a térinformatika főbb alkalmazásait: földinformációs rendszerek, közműalkalmazások, városi alkalmazások. Megoldandó feladatok: Saját térinformatikai alkalmazás adatbázisának megtervezése, felépítése és elemzése a gyakorlaton tanultak alapján. A felsorolásból látható, hogy tantárgyak gyakorlati feladatainak megoldása során is fontos szerepet játszhat a térinformatikai szerver alkalmazása. Amint fent említettük szeretnénk C típusú tantárgyként meghirdetni a WEBGIS-t, és ennek megalapozásaként a Térinformatika II. tantárgy keretein belül vezettük be a térinformatikai szerver használatát. 3. A térinformatikai szerver A Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara 2008-ban vásárolt egy térinformatikai szervert. Ennek ismertetését az alábbiakban részletezzük.

A térinformatikai szerver paraméterei: Egy GIS Server több komponensből áll. Fontosabb elemei a több felhasználós geoadatbázismotor, és az internetes publikálást segítő alkalmazás szerver. Ezt a technológiát lehet egygépes és többgépes környezetben is telepíteni, a tervezett felhasználószám alapján. Feladata, hogy központilag tudja kiszolgálni a felhasználókat térképekkel, adatokkal, és egyéb szolgáltatásokkal. Mire jó a térinformatikai szerver: A térinformatika alkalmazási területe igen széles skálát ölel fel. Az egyes feladatok kategorizálását többféleképpen végezhetjük el. Az egyik ilyen besorolást a mobil, a desktop (asztali) és a szerver GIS fogalmak adják. Mindhárom technológia folyamatos fejlődést mutat, ám valójában a mobil és szerver megoldások elterjedése az utóbbi években kezdődött el igazán, ami figyelembe véve az elérhető áru kézi-eszközök megjelenését, illetve az internet használat robbanásszerű növekedését nem meglepő. Ma már szinte mindenki használ térképet, ha másra nem, akkor a nyaralás megtervezéséhez, vagy ingatlan-kereséshez. Az ilyen típusú publikus szolgáltatások mögött komplex eszközöket és megoldásokat találunk. Minden térképi szolgáltatás alapja egy kellően naprakészen tartott térképi adatbázis (geo-adatbázis, vagy téradatbázis). Ezeknek az adatbázisoknak a létrehozása és folyamatos karbantartása nem egyemberes feladat. A korszerű technológiák lehetővé teszik, hogy egyidejűleg több munkaállomáson végzett módosítások eredményét egy közös adatbázisba mentsük el. Ez nagyban növelheti a produktivitást, azonban szükségessé teszi olyan feladatok megvalósítását, melyekkel például központilag lehet ellenőrizni az elvégzett módosítások geometriai (topológiai) helyességét. Erre a feladatra a térinformatikai szerver (GIS Server) képes. Egy ilyen központi alkalmazás-szerver többféle feladatot is elláthat. Szolgáltathat térképeket, adatokat, rendelkezhet címkereső szolgáltatással, és további elemző eszközökkel. A mi esetünkben a térképi szolgáltatások és az elemző eszközök voltak szükségesek a feladat megvalósításához. 3.1 A térinformatikai szerver használata az oktatásban Mindig nagy problémát jelent az a feladat, hogy a hallgatók megértsék, munkavégzésük során elkövetett hibáik újabb hibát generálnak, továbbá ez súlyos következményekkel járhat munkájuk minőségére is. Épp ezért a térinformatikai szerverrel történő munkavégzés során törekedtünk arra, hogy a hallgatók ne csak a szerver alkalmazásával ismerkedjenek meg, hanem annak használata során érzékeljék, hogy a pontatlan munkavégzés megjelenik a szerver közvetítésével a térképen is. 3.1.1. A feladat leírása A feladat során a hallgatók megtanulták, hogyan tölthetnek le adatot a szerverről, megismerkedtek az abban rejlő lehetőségekkel, tapasztalhatták, hogy ugyanazon adatbázison hogyan dolgozhatnak egyszerre többen is, és szembesülhettek azzal is, hogy programozói ismeretek nélkül is lehetséges a szerver használata, az eredményeik publikálása. A hallgatók feladata az volt, hogy megyénként településekre lebontva készítsenek statisztikai elemzést, arra vonatkozóan, hogy egy adott megyéből hányan érkeztek karunkra.

3.1 Csatlakozás a szerverhez A korábbi félévben megszerzett ismeretekre építve a hallgatók feladata első lépésben az volt, hogy létrehozzanak egy adatbázist, majd ebbe a központi adatbázison keresztül töltsék le az adatokat. A hallgatók a feladat végrehajtása során külön kóddal csatlakozhattak a szerverhez.

3.2 Adatok letöltése

3.3. Saját adatbázis Ha sikerült létrehozniuk a saját adatbázisukat és letölteni az adatokat, akkor következő lépésként minden hallgató saját megyéjének településeit digitalizálta be, egy a rendelkezésükre bocsátott raszteres állomány segítségével, mely állományt a központi adatbázisból letöltött Magyarország térkép segítségével georeferáltak. Az illeszkedésre (snapping) nagyon ügyelniük kellett, mert a topológiai hibákat súlyos pontlevonással büntettük. Az ID mezőt a raszter képen található értékek alapján kellett feltölteniük. Ez azért volt fontos, mert ez alapján lehetett külső adatként integrálni a KSH kódokat, és ehhez lehetett kapcsolni egyéb, a karon tanuló nappalis és levelező hallgatókra vonatkozó statisztikai adatokat. Ezt követően különböző lekérdezéseket illetve tematikus térképeket hoztak létre. A topológiai hibák megjelenítése, illetve azok értékelése szintén a térinformatikai szerver segítségével történt.

3.4 Statisztikai elemzés megoldásai 3.1.2 Topológia építése

3.5 Alkalmazott topológiai szabályok 3.1.3 A feladat értékelése A hallgatók számára végzésüket követően elengedhetetlenül fontos lesz a pontos, alapos munkavégzés. Olyan feladatokat fognak végrehajtani munkájuk során, ahol kisebb tévedés is sok millió forint kárt okozhat. Ezért nagyon fontos didaktikai szempontból is, hogy a hallgatók szembesüljenek munkájuk minőségével, a pontossági követelményekkel, amelyeknek munkájuk majd később meg kell, hogy feleljen. Épp ezért a térinformatikai szerver nagy változást jelentett már a bevezetés során is, hiszen az ismertetett feladat végrehajtásakor a hallgatók nemcsak megismerték a térinformatikai szerver használatát, hanem ennek segítségével objektíven szembesülhettek saját teljesítményükkel is.

3.6 A topológiai hibák megjelenése

3.7 A topológiai hibák számszerűen (0-484, az átlag 192) 4. További terveink Szeretnénk, hogy a hallgatók a gyakorlati foglalkozáson beadandó feladataikat, illetve a térinformatikai szakirányos végzettek a szakdolgozati feladataikat ezen a felületen publikálhassák, illetve ne csak passzív, hanem aktív részesei legyenek a térinformatikai szerver használatának. Doktorandusz hallgatóink a térinformatikai szerver segítségével publikálhatnák eredményeiket, és a további nemzetközi kutatási projektekben is fontos eszköz jelent ennek alkalmazása. Források: 1. http://www.geo.info.hu/dokumentumok/tanrend/inttaj08.doc 2. www.esri.com

Bíró Lóránt geológus hallgató

A HALIMBA II/DNY É-I TELEPRÉSZ GEOSTATISZTIKAI ÉS TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE

Témavezetők: Dr. Kovács József (ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék) Dr. Mindszenty Andrea (ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék) Külső konzulensek: Jankovics Bálint (Halimbai Bányaüzem, MAL Zrt.) Tiszay János (Halimbai Bányaüzem, MAL Zrt.)

Munkám során a Halimba II/DNy É-i területén 2006. májusáig létesült fúrásainak földtani adatait elemeztem, valamint mintáinak egy és többváltozós statisztikai és térinformatikai feldolgozását végeztem el (4895 folyóméter fúrás és 12791 db elemzési adat). A feldolgozás első lépcsőjeként nemcsak a fúrások, hanem minden egyes mintavételi pont koordinátáit is trigonometriai úton pontosan ki kellett számolni. A várakozással ellentétben ez nem volt egyszerű lépés, ugyanis a bányabeli fúrásoknál figyelembe kell venni azok dőlését és csapását. A feladatot saját készítésű programokkal oldottam meg. A munka során az adatokat relációs adatbázisban tároltam a későbbi vizsgálatok, lekérdezések megkönnyítése érdekében. A felszíni fúrások mintáinak mért komponensei, valamint a klaszter analízis segítségével a különböző képződményeket jellemző mintákat csoportosítani lehetett. Az egyes képződményeken belüli elemkoncentrációk vizsgálatára a korreláció analízist

alkalmaztam, amely rávilágított az elemek közötti gyenge lineáris kapcsolatokra. Ennek oka feltehetően a halimbai bauxit közismert áthalmozódása lehet. Arra a kérdésre, hogy a vetők hidrogeológiai szempontból hogyan befolyásolják a bauxit CaO tartalmát, statisztikai vizsgálatokat végeztem. Ezek során kiderült, hogy a vetők – pontosabban szólva a vetők mentén cirkuláló karsztvizek – ugyan kis mértékben kimossák a minták CaO tartalmát, de az általam létrehozott térmodellek tanúsága szerint ezeknél fontosabb a vetők mentén kiemelten várható mechanikai keveredés (finomabbdurvább dolomittörmelékkel való szennyeződés) hatása, illetve esetleg az utólagos cementáció. A felszíni fúrások leírásainak segítségével létre tudtam hozni a terület 3 dimenziós földtani modelljét. A Halimbai Bauxit Formáció felszínén két „beszakadást” észleltem, melyek utólagos hatást tükröznek. A földtani modell és a komponensek térbeli eloszlásának elemzése során kiderült, hogy ezek kialakulása eltérő okokra vezethető vissza. Egyrészt tektonikára, másrészt utólagos karsztosodásra. Az elkülöníthető kronosztratigráfiai szintek tszf. magasságainak korrelációs vizsgálatából kiderül, hogy adott vető által átszelt időben fiatalabb rétegek felszínének tszf. magasságai egyre kisebb mértékben hasonlítanak egymásra, vagyis a szintek jelenkori tszf. magasságainak kialakulásában a rétegsorban fölfelé egyre kisebb szerepet játszik a szóban forgó vető. Ez kézenfekvő, azonban sikerült objektíven, statisztikai módszerekkel is bizonyítani. A variogram felszínekből kiderült, hogy a medence anizotróp. A különböző kronosztratigráfiai felszínek anizotrópia irányai nem mindig azonosak. Ebből következtetni lehet a terület tektonikai fejlődésére. Ezek alapján megállapítottam, hogy a terület az óramutató járásával ellentétesen rotált, vagyis ez a megfigyelés megegyezik a korábban leírt ALCAPA rotációs irányával. A vizsgálatokból az is kiderült, hogy az eocénen belül a Padragi Márga képződése során volt a legnagyobb az anizotrópia megváltozása, azaz a rotáció mértéke.

Károlyi Zoltán Pannon Egyetem Mérnöki Kar Környezetmérnöki Szak Környezetmérnöki és Kémiai Technológiai Tanszék VESZPRÉM VÁROS ZAJTÉRKÉPÉNEK ELKÉSZÍTÉSE TÉRINFORMATIKAI és ZAJTÉRKÉPEZİ SZOFTVER ESZKÖZÖKKEL Hazánk Európai Uniós csatlakozásával hatályba lépett a 2002/49/EK irányelv. Melynek lényege, hogy első lépésben minden tagállamnak stratégiai zajtérképet kell elkészítenie. Az irányelvet Magyarország 2004-ben vette át két rendelet megalkotásával: 280/2004.(X.20.) Kormányrendelet a környezeti zaj kezeléséről és értékeléséről, illetve 25/2004.(XII.20.) KvVM rendelet a stratégiai zajtérképek valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól. E tények ismeretében kezdtem meg elkészíteni a diplomamunkámat. A jogszabályok és szakirodalmak áttanulmányozása után, a település domborzatának, épületeinek, közútjainak, vasútjának, zajvédő létesítményeinek bedigitalizálásával kezdtem a munkám érdemi részét. A digitalizálást követően, egy leíró jellegű adatbázist hoztam létre, amely folyamatosan bővíthető. Az épületekhez magasságot, népességet rendeltem; a szintvonalakból felépítettem a környék domborzatát; a zajvédő létesítményeket, pedig magassággal és a zajterjedést befolyásoló tényezőkkel töltöttem fel. Az útszakaszokat forgalomszámlálási adatokkal töltöttem fel, amelyekből 25/2004. KvVM rendelet segítségével kiindulási egyenértékű A-hangnyomásszintet képeztem. A diplomám készítése során lehetőség nyílt arra, hogy a Környezetmérnöki és Kémiai Technológiai Tanszék birtokában lévő Brüel & Kjaer 2238 Mediátor zajszintmérő készülékkel saját méréseket is végeztem mind a közútra, mind a vasútra vonatkozóan. A zajmérésekkel párhuzamosan pedig forgalmat számoltam a Veszprém városának meghatározott utcáira. Ezzel szerettem volna reprezentálni, hogy a modellező program milyen közelítéssel adja a valóságos helyzetet. A mért, és számolt adatokból egy zajtérkép-készítő szoftver segítségével elkészítettem Veszprém stratégiai zajtérképét. Továbbá különböző közlekedési szituációkat illetve megoldási javaslatokat modelleztem a városra vonatkozólag, hogy milyen módon lehetne csökkenteni a közlekedésből eredő zajt. A zajtérkép elkészítésével pedig egy olyan adatállomány jön létre, amelynek segítségével további felhasználásokra is alkalmassá válik: építésügy, közlekedéstervezés, közműhálózat megjelenítése, lakósűrűség megjelenítése.

Kárpáti Zoltán Gábor Dénes Főiskola Alkalmazástechnológiai Tanszék Aquincum Polgárváros térinformatikai feldolgozása és virtuális rekonstrukciója A XIX.–XX. században műemlékeink régészeti lelőhelyeink nagyfokú pusztulása ment végbe. A rendszerváltás utáni gyors infrastrukturális fejlődés következtében a régészeti leltek fokozottabb veszélynek vannak kitéve, így leltározásukra és felmérésükre égető szűkség van megóvásuk érdekében. Diplomamunkámban a magyar kulturális örökségvédelem egyik szimbólumának tekinthető területet, Aquincum római kolónia területét dolgoztam fel. A feldolgozás három fázisra bontható: 1. Adatnyerés • Aquincum polgárváros légifotóinak fotogrammetriai kiértékelésé a CartoHansa Kft-nél Alpha 2000 típusú analitikus sztereóplotteren. • A mért adatok feldolgozása MicroStation, 3D Studio Max programokkal. • 3D objektumok előállítása a terepmodellek függvényében. 2. Adattárolás • A kulturális erőforrásban vezető szerepet játszó Brit SMR (Site Monuments Record) és HERs (Historic Environment Records) alapjául szolgáló MIDAS adatbázis szabvány implementálása a magyar viszonyokat figyelembe véve és az adatbázis specifikáció elkészítése. 3. Adatmegjelenítés • Az adatbázisban tárolt adatok megjelenítése az interneten és a Google Earth programon keresztül. A feldolgozás során az egyik fontos szempont volt, hogy az adatbázis és a felmérés valamint a megjelenés, ne csak római kor specifikus legyen, hanem könnyen adaptálható legyen más műemlékvédelmi kontextusba is. A másik fő szempont a költséghatékonyság volt, amennyire lehetett, igyekeztem a rendszer előállításának költségét minimalizálni, az adatnyerés fázisától eltekintve mindenütt ingyenes rendszer komponenseket, Google Earth-t, Google Maps-t, PHP 5-t, Javascriptet és MYSQL adatbázist használtam. A fenti komponensek ingyenességük mellet viszont kiváló web2-es szolgáltatásra adnak lehetőséget, amelyet igyekeztem minél jobban kihasználni. A diplomamunka egyes részei elérhetőek http://aquincum.info/ honlapon.

Mészáros Antal Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Kar Közlekedésüzemi Tanszék GPS/GPRS alapú járműkövető rendszer a Tisza Volán Zrt.-nél A diplomaterv feladat a Tisza Volán Zrt. Szeged helyi közforgalmú autóbuszközlekedésében bevezetett GPS/GPRS alapú járműkövető rendszer értékelése, és a vizsgálat eredményein alapuló továbbfejlesztési javaslatok kidolgozása volt. A társaság menetrendszerinti (helyi, helyközi, távolsági) és nem menetrendszerinti (szerződéses, különjárat) személyszállítási feladataihoz kapcsolódóan bemutattam a magyarországi közforgalmú autóbusz-közlekedés szabályozási környezetét, illetve röviden ismertettem a közforgalmú közlekedés milyenségét befolyásoló Csongrád megyei településszerkezeti, közlekedési, ipari és gazdasági viszonyokat. A témaválasztásból adódóan külön hangsúlyt kapott Szeged helyi közforgalmú autóbuszos közlekedése. Bemutattam az Önkormányzat és a társaság között kötött Közszolgáltatási Szerződés menetrendi, műszaki, minőségi és forgalomszervezési követelményrendszerét, utalva a GPS alapú járműkövető rendszer bevezetésének szükségességére, okaira is. Ismertettem az operatív forgalomirányítás feladatait, illetve felvázoltam a városi közforgalmú közlekedés forgalomirányítási módszereit és eszközeit, ezeket két nemzetközi példán, a bécsi Wiener Linien és Helsinki közforgalmú közlekedésének forgalomirányítási rendszerén is illusztráltam. A diplomamunkában részletesen vizsgáltam a rendszer felépítését (járműfedélzeti egység, központi modul, adatkapcsolat) és működését (terv-tény összehasonlítás, utastájékoztatás), valamint a hozzá kapcsolódó forgalomirányítási és egyéb feladatokat. A rendszer értékelését, az apróbb hiányosságok feltárását, illetve az ezekre, a rendszer működését javító, illetve az operatív forgalomirányítás munkáját segítő javaslatokra a zárógyakorlat során a forgalomirányításnál szerzett tapasztalatok alapján tettem ajánlást. A forgalomirányítók napi munkáját segítené a kezelőfelület átalakítása, amely egyes moduljain jelenleg sok felesleges információ is megjelenik, emiatt a diszpécserek kevésbé használják. Egy másik probléma, hogy a járat – jármű, illetve a tényészlelések is hiányosságokat mutatnak, ezek egy része szoftver vagy hardver eredetű, másik része a járművezetők pontatlan fedélzeti egység beállításaira vezethetők vissza. Ezeket célszerű javítani, egyrészt, hogy az automatikus naplózás még hatékonyabb legyen, másrészt egy valós időadatokkal dolgozó utastájékoztató rendszer is csak egy kifogástalanul működő járműkövető rendszer esetén vezethető be. A GPS alapú járműkövető rendszerre építhető fejlesztési lehetőségeket a társaság igényeit és Szeged Megyei Jogú Város közlekedési fejlesztési koncepcióját figyelembe véve dolgoztam ki, melyek a következők: • a forgalmi rendszer vizsgálata a naplózott adatokból • valós idejű utastájékoztatási rendszer Szeged helyi közforgalmú közlekedésében • a társaság járműkövető rendszeréhez kapcsolható aktív előnyben részesítési lehetőségek A rendszer által szolgáltatott pontos tényadatokból természetesen lehetőség van, és szükséges is, a meglévő forgalmi rendszer vizsgálata. A legalapvetőbb mérési adatok, például a megállóhelyi érkezési és indulási idők, a vállalatirányítási rendszerben rendelkezésre állnak, és a korábbi, járművezetők jelentésén alapuló tényadatokkal szemben, az automatikus naplózás tényadatai a GPS szolgáltatta időadatok miatt még pontosak is. Ezen adatok több hetes időszakra való vizsgálata segítségre lehet a menetrend és fordatervezésnél is.

1

Szeged helyi közforgalmú közlekedésének sajátossága, hogy az utasok szállításában két szolgáltató vesz részt, a Tisza Volán Zrt. és az önkormányzati tulajdonú Szegedi Közlekedési Társaság. Célszerűnek látom a két társaság utastájékoztatási adatainak integrációját, tehát a valós idejű utastájékoztatási rendszer kiépítésének lehetőségét városi szinten, mindkét közlekedési szolgáltatóra kiterjeszteni. A diplomamunka során a legnagyobb hangsúlyt a mobil és hagyományos Internetes valós idejű utastájékoztatás kapta, mivel ez nem igényli semmiféle infrastruktúra kiépítését, és gyakorlatilag bárhonnan elérhető. Több nemzetközi megoldásra alapozva elkészítettem egy térkép nélküli felületet a kisebb kijelzővel rendelkező kommunikációs készülékek (pl.: mobiltelefon), és egy térképes felületet a grafikai elemek megjelenítésére képes készülékek számára (pl.: számítógép, erre alkalmas PDA). A térkép nélküli keresővel a megálló kódja, neve vagy vonal alapján kereshetők a megállóhelyi valós idejű indulási információk. A térképes kereső ezeken kívül cím alapú keresési lehetőséget is biztosít, a térképes felület létrehozásához Google Maps API szolgáltatásait vettem igénybe. A valós idejű utastájékoztató rendszerhez természetesen fedélzeti és megállóhelyi utastájékoztatás is kapcsolódik, de ezek már komolyabb beruházást igényelnek, így megvalósításukhoz a két társaság és az Önkormányzat összefogására van szükség. Szeged közlekedési koncepciójában szerepel egy leendő, közforgalmú közlekedési járműveket előnyben részesítő rendszer kiépítése is, amely megvalósítási lehetőségeinél a társaságnál bevezetésre került GPS/GPRS alapú járműkövető rendszerhez kapcsolható megoldási lehetőségekre törekedtem. A közforgalmú közlekedési járművek aktív csomóponti előnyben részesítésének egyszerűbb megoldási lehetősége, ha a járművek közvetlen a csomópont előtt valamilyen vezeték nélküli technológián jelentkeznek be. Erre a leginkább elterjedt megoldás a kis hatótávolságú rádiós kapcsolat. A csomópont előtti bejelentkezésen alapuló „zöld út” kérésre leginkább olyan egyedi csomópontoknál van lehetőség/szükség, amelyek vagy nincsenek összekötve a forgalomirányító központtal, vagy a keresztező forgalom nem kitüntetett jelentőségű. A járműkövető rendszer lehetővé teszi olyan megoldás alkalmazását is, amelyben a közforgalmú járművek nem közvetlen a hagyományos rádióadó-vevőn keresztül jelentkeznek be a helyi forgalomirányító berendezésnél, hanem a GPS helymeghatározás és az Operatív Forgalomirányítás modul adatai alapján a központi forgalomirányítás ad utasítás a jelzőlámpa befolyásolására. Így egy kedvezőbb hálózati szintű összehangolás is elérhető, mind közforgalmú közlekedési eszközök között (pl. prioritás a villamos – autóbusz között), mind a közforgalmú és az egyéni járművek között. A hatékony területi és vonali összehangolás lehetővé teszi a Szeged gerincét adó sugárutak és körutak forgalmának összehangolását. Végezetül felvázoltam néhány egyéb fejlesztési, alkalmazási lehetőséget is, mint a diagnosztikai adatok gyűjtése és a rugalmas közlekedési rendszerek.

2

Stocker Tamás Gábor Dénes Főiskola Műszaki Informatika Tanszék Adatbetöltő kiterjesztés fejlesztése ARCGIS DESKTOP 9.1 szoftverhez Multimédia, térképek, navigáció. Manapság oly divatos informatikai területek és trendek. Fejlődésük, akárcsak a hátterükként szolgáló elektronikáé és IT üzletágaké, szédítő. A térinformatika egyre inkább mindegyik szerves részévé válik és ezen keresztül önmaga is rohamosan változik. A fejlődés tempója miatt egy egy rendszer teljes mértékű megismerése, ma már szinte lehetetlen, alkalmazása kihívásokkal teli. Mégis szerencsésnek mondhatom magam, hogy térinformatikai rendszerekkel dolgozhatok. Különösen azért szeretem ezt a területet, mert fáradozásaimért sokszor igen látványos eredményeket, térképeket kapok cserébe. Ezek a tények velem együtt világszerte igen sok felhasználót vonzanak erre a területre, főként ha figyelembe vesszük, hogy nem csak a rendszereket fejlesztők, de az azokat használó ügyfelek is sokkalta látványosabb, közérthetőbb eredményeket kapnak a pénzükért cserébe. Szakdolgozatom témájaként egy adatbetöltő kiterjesztés elkészítését választottam, amelyben szabadon elérhető térképeket használtam fel. A témaválasztásom kettős indíttatású volt: z szerettem volna az iskolában tanultakat felhasználni, illetve kipróbálni, hogyan lehet azokat alkalmazni egy valós életből vett probléma megoldására, z bemutatni, hogyan lehet kiterjesztést készíteni egy komoly térinformatikai szoftverhez. Nem csak szorosan a fejlesztésről szóltam, hanem a térinformatikai projektek esetében oly fontos szerepet játszó adatok előkészítését is bemutattam. Erre kiváló lehetőséget biztosítottak az interneten szabadon elérhető térképek (CLC, Landsat, SRTM). Sajnos vektoros térképek esetében, magyarországi viszonylatban már nem tudtam szabad forrásokhoz jutni, ezért a GeoX Kft.-től, az ArcMagyarország termékük képében kaptam segítséget a dolgozatomhoz. A felhasznált adatokat úgy válogattam össze, hogy azon keresztül a legmesszebbmenőkig be tudjam mutatni a mindennapi munkám során szerzett

adatfeldolgozási tapasztalataimat. SRTM adatokon az árnyékoltság réteg önállóan és a domborzat fölött átlátszóan alkalmazva A bővítmény tervezése során a tanulmányaim során megszerzett tudást alkalmaztam. Kihasználtam az Egységesített Eljárással (Unified Process) kapcsolatos lehetőségeket, a konkrét problémák minél jobb megoldhatóságának érdekében. A program elkészítéséhez a C# programozási nyelvet használtam fel.

Szakdolgozatomat azok figyelmébe ajánlom, akik középfokú térinformatikai ismereteiket szeretnék tovább gyarapítani ill. azoknak, akik érdeklődést mutatnak az ESRI szoftvereinek magasabb szintű felhasználása –nem titkoltan programozása– iránt, de nem tudják hogyan fogjanak hozzá. Stocker Tamás

Tolnai Katalin Régészeti feltárás térinformatikai támogatása NyME Geoinformatikai Kar Szakfeladatom célja egy régészeti feltárás dokumentációjának, s az innen napvilágra került leletanyagoknak egységes térinformatikai rendszerbe foglalása volt. A visegrádi Sibrik-dombon elhelyezkedő kora Árpád-kori ispáni várban, s annak környékén az 1950-es évektől végeztek feltárásokat, melyek eredményeiről eddig mindössze rövidebb összefoglalások láttak napvilágot. Az általam tervezett és kialakított rendszer célja, hogy segítségével a területen folytatott ásatásokból származó adatokat hatékonyan és könnyen kezelhető módon foglalja össze, segítve ezzel a régészeti elemzéseket, értelmezéseket. Szakdolgozatom első részében a rendszer tervezését és kialakítását megelőzően összefoglaltam és bemutattam a régészeti térinformatika hazai és külföldi irányvonalait. A rendszer megtervezését a munkaterület megismerésével, s a rendelkezésre álló adatok összegyűjtésével kezdtem meg, melyek alapján meghatároztam a rendszer célját. Ezt követően meghatároztam a rendszer szereplőit és tartalmát, majd kialakítottam a valós világ objektumait leíró adatmodellt. Meghatároztam a rendszerben szereplő egyedeket, azok tulajdonságait, kapcsolataikat. A térinformációs rendszer kiépítéséhez, vagyis az ásatási dokumentáció felszín-, és metszetrajzainak a rendszerbe illesztéséhez terepi mérést végeztem, mely a rendszer alapját képezi. A rendszer kialakításához ArcGIS 9.2 szoftvert használtam. Az ásatási dokumentáció, vagyis felszín-, és metszetrajzok, az ásatási napló adatai, az ásatási fotók képezik a rendszer adatainak első részét. Ezek közös projektbe foglalását megnehezíti a köztük fellépő kettőség: a felszínrajzok a jelenségeket a földfelszín síkjában, vízszintesen ábrázolják, a metszetrajzok a szelvények faláról készülnek a mai felszíntől függőlegesen haladva a feltárt szelvény aljáig. A metszetfalon megjelenő rétegek megfigyelése, azok rögzítése-rajzolása a régészeti elemzés szempontjából elsőrendű feladat, mivel ezek egymásutánisága, viszonya adja a kormeghatározás alapját. Ez a kettősség, kétirányúság jelenti az első nehézséget a feladat megoldásában, vagyis a térinformatikai rendszer kialakításában. A régészeti elemzés támogatásához szükséges a feltárt leletanyag integrálása is a rendszerbe, mely így válhat teljessé. Ez újszerű megoldást igényel, melynek kidolgozása szakfeladatom második része volt. Az előkerült leletek – kerámiatöredékek, vastárgyak, állat-

csontok - a múzeumi raktárban kerülnek elhelyezésre, nyilvántartásukat leltárkönyvben vezetik. Szakfeladatomban elsősorban a kerámiatöredékek rendszerhez csatolását igyekeztem megoldani, mivel ezek adják a leletanyag túlnyomó részét. A térinformatikai adatbázishoz több, különböző típusú réteget hoztam létre. Az első csoportba a Szentendrei Körzeti Földhivataltól kapott, valamint a saját mérésből származó adatokat vettem át. Az ásatások során megfigyelt és feltárt jelenségek strukturált kezeléséhez három poligon típusú réteget hoztam létre. A feltárt kutatóárkokban, valamint a szelvényekben megfigyelt jelenségek egyértelmű azonosítása a rendszer tervezése szempontjából a legnehezebb feladat. Az ásatás folyamán ugyanis a megfigyelt jelenségeket leírták, helyüket egymáshoz képest határozták meg, mely a feldolgozás során megnehezíti, a számítógépes rendszerben pedig nem teszi lehetővé az azonosítást. Esetemben a leghatékonyabbnak egy folyószámozás bevezetése, vagyis az általam „jelenségszám”-nak nevezett attribútum bevezetése tűnt szükségesnek. A felszín-, és metszetrajzok alapján bedigitalizáltam a munkaterületen a régészeti objektumokat, majd azok leíró adatait az adatbázisba töltöttem. Az eredmények megjelenítéséhez lekérdezéseket végeztem. A terület topográfiai térképe alapján a szintvonalak digitalizálásával az ArcGIS 3DAnalyst moduljában elkészítettem a terület digitális domborzatmodelljét, mely további megfigyelésekre, elemzésekre ad lehetőséget. A modellre vetítve az objektumok réteget, jól kirajzolódik, hogy például a domb mely területe alkalmas megtelepedésre, illetve melyik oldalról érheti támadás. Az elkészült, s mintaadatokkal feltöltött rendszer támogatja a régészeti feldolgozást, összefogja, és átláthatóvá teszi a feltárás eredményeit, s a későbbiekben tudományos ismeretterjesztés céljából is felhasználható.

Tolnai Katalin 1112 Budapest, Beregszász út 42/B [email protected]

Vaspöri Gábor Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Főiskolai Kar Térinformatikai Tanszék Nagyméretarányú (1:10 000) talajtérképezés térinformatikai támogatása A mostanság meg növekedett információigény az élet minden területén érzékelhető. Így a térinformatika tudománya az igények kielégítése, az egyre jelentősebb téradat- és a kapcsolódó attribútum adat mennyiség kezelésének szükségessége miatt nélkülözhetetlenné vált az élet minden területén. Így vált ez a tudomány a talajtérképezés és talajértékelés részévé. A térinformatika a talajtérképezésben is megjelent, a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálatnál továbbá hat megyei növény-és talajvédelmi szolgálatnál regionális szerepkörű térinformatikai központok létesültek 2000-ben, az Európai Unió támogatásával. A nagyméretarányú talajtérképek és azok feldolgozása alapján kialakított térinformatikai rendszerek a digitális modellezés eszközeivel térségi szintű kérdések tudományos és gyakorlati vizsgálatát teszik lehetővé; többek között földrajzi kistájak, települési társulások, kistérségek, illetve nagygazdaságok földhasználattal kapcsolatos döntéseinek támogatása révén. Középiskolai tanulmányaimat a szombathelyi földmérő technikumban végeztem. Ott minden tanév végén kötelező nyári gyakorlaton vettem részt. Két alkalommal is a Vas Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat térinformatikai központjában tölthettem el a gyakorlatot, itt nagyrészt analóg talajtérképek digitalizálása volt a feladatom. Itt kerültem először kapcsolatba térinformatikával és annak gyakorlati alkalmazásával, nagyon megtetszett ez az alkalmazási terület, ezért választottam ezt a témát! A jó kapcsolat a térinformatikai szakterület vezetőjével, Szabó Leventével az óta is megmaradt, aki szívesen vállalta a külső konzulens szerepét. A Hivatal munkatársai foglalkoznak az Agrár-környezetvédelmi Információs Rendszer (AIR) kiépítésével, melynek terepi modulja reprezentatív mintaterületek digitális talajtani adatbázisán alapul, melyet helyszíni (térinformatikával támogatott) adatgyűjtés egészít ki. Ennek az adatrendszernek mely a reprezentatív mintaterületek kijelölését hivatott megkönnyíteni az elkészítése volt a fő hozadéka szakdolgozatomnak. Az érdemleges munkám analóg talajtérképek digitalizálásával kezdődött, majd a keletkezett raszteres állományokat geokorrekcióztam, a talajfoltokat digitalizáltam, a digitális talajtérképet az ESRI cég ArcView szoftverével készítettem el. Ehhez a nagyméretarányú digitális talajtani adatbázist is létrehoztam majd feltöltöttem a talajfoltok attribútum tábláit. Miután feltöltöttem az adatbázist különböző tematikus térképeket készítettem a szoftverrel (genetikus talajtípusok, fizikai féleség, kémhatás, szervesanyag készlet, nitrát érzékenység, belvíz veszélyesség) ezzel már egy fajta kiindulópontként szolgálhattam a talajtani szakértőknek munkájukban. Az előírásoknak megfelelő reprezentatív parcella részletek kijelölése előtt meg kellett határoznom az egyes talajfoltok mezőgazdasági alkalmasságának, illetve környezeti érzékenységének jellemzésére egy értékszámot, amit az Ángyán-féle módszertannal végeztem. Az értékeket hozzárendelem az attribútum táblákhoz csoportonként, ez egy nagyon hosszadalmas manuális része volt a munkámnak, ami sok hiba lehetőséget rejtett magában. Ezután a vektorgrafikus (poligon) talajtérkép állományból tulajdonságonként 20x20 m felbontású grid fedvényeket konvertáltam úgy, hogy a talajtípus értéke legyen a mező értéke. Miután létrehoztam az összes GRID fedvényt a MAPCALCULATORRAL egyesítettük azokat. Így jött létre a talajok mezőgazdasági alkalmassági térképe valamint a környezet érzékenységi térkép, az értékek 5 kategóriába lettek besorolva. E két térkép és a célprogramok alapján (a földrészletek művelési ága) kijelölhetők a parcella részletek ahol majd elvégezhető a talajminta vételezés.

Az elkészült adatrendszer célja olyan információk biztosítása (genetikus talajtípusok, fizikai féleség, kémhatás, szervesanyag készlet, nitrát érzékenység) a mintavételi kvadrátokon belül, melyek alapján a szakértők kijelölhetik az egyes tényleges mintavételi helyeket, majd a terepmunka során is tájékozódhatnak az egyes talajfoltok, talajtulajdonságok illetve a parcellák térbeli helyzetéről. Az adatrendszer használata kettős: elemzési célú és navigációt támogató lehet. Az elemzés során irodai körülmények között a következők végzendők el: - a kvadrátokon belül található parcellák közül a terepi mintavételbe vonandókat kiválasztása, - a kiválasztott parcellákra (vagy reprezentatív részletükre) mintaátló szerkesztés, - kontroll parcella (vagy parcellák) kiválasztása. A terepi munka során a mintázandó parcellákra, és a kontrollparcellákra megszerkesztett mintavételi átlók állományait rátöltöttem a terepi adatgyűjtő készülékre, ami az én esetemben a Thales MobileMapper CE volt. Ez egy olyan hordozható készülék, amely mobil térképészeti alkalmazásokra készült, és egyesíti az 1 méternél pontosabb GPS-t és a Microsoft Windows CE. NET operációs rendszert. A MobileMapper CE nyitott rendszer, így felhasználójának lehetővé teszi a legmegfelelőbb GIS szoftvert, választását. Ez a mobil GIS a mi esetünkben az ESRI cég ArcGIS program csomagjának ArcPad szoftvere. A navigáció és a szakmai munka terepi támogatása céljából feltöltöttem a kvadrát ortofotóját, talajtérképét és parcella térképét is. A terepen a megadott protokoll szerint elvégeztem a szakértők segítségével a talajminták begyűjtését és a talajellenállás méréseket. A minták azonosítóit valamint a talaj ellenállási adatokat az ArcPad testre szabott űrlapjain rögzítettem. A gyűjtött adatokat az irodában ArcView környezetbe visszatöltöttem. A talajlaborból űrlapokon érkező talajminta laboradatokat a továbbiakban az egyes parcella objektumokhoz csatolva kaptam meg a parcella szintű, terepi monitoring adatokat tartalmazó kész fedvényt. Összegezve, a dolgozat készítése során kialakítottam azt az ArcView projekt környezetet, ami több adatszint integrálásával megalapozta a terepi mintavételi helyek konkrét megtervezését. Az adatrendszer terepi eszközre való feltöltése után lehetővé vált a terepi adatgyűjtés kivitelezése, így biztosítva a terepi monitoring térinformatikai támogatását. Munkám fontos hozadéka, hogy országosan is az első alkalommal én állítottam össze az AIR talajminta vételi kvadrátra azt a térinformatikai adatrendszert, mely a talajminta vételezést és ez által az egész talajtérképezés folyamatát hivatott meggyorsítani. A pozitív tapasztalatok alapján több Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálatnál is kilátásba helyezték az általam készített rendszer (eljárás) tesztelését még idén nyáron. Amennyiben a szakemberek megfelelőnek találják a talajminta vételi helyek kijelölésére és mintavételezés elvégzésére ezt a rendszert, akkor azt a mindennapi munkájukban hasznosíthatják majd a jövőben.

Szombathely, 2008-06-30 Gábor

Írta:Vaspöri

Fax: Mobil: hungis.hu

Recommend Documents