Farkas Ferenc Zeneiskola – Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 3300 Eger Dobó tér 13. Telefon, fax: (36) 310-275 Ig. telefon: 36/411-072 E-mail:
[email protected] Honlap: www.egerzene. hu
Farkas Ferenc Zeneiskola – Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata
EGER
2009. év ………………… hónap ……. napján Jóváhagyta: …………………………………… fenntartó
-2-
Tartalomjegyzék I. rész: Általános rendelkezések .................................................................................... - 6 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja és hatálya: ... - 6 2. Az alaptevékenységet meghatározó jogszabályok.............................................. - 6 2.1. Alapvető jogszabályok ...................................................................................... - 6 2.2. A működés során alkalmazott közoktatási jogszabályok, különösen .................... - 6 2.3. Egyéb rendeletek .............................................................................................. - 6 3. A Szabályzat hatálya: ........................................................................................... - 6 4. A Farkas Ferenc Zeneiskola jellemzői, jogállása és gazdálkodási módja: ......... - 7 5. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: ............................................. - 9 Az intézményi bélyegzők elhelyezése: ..................................................................... - 9 6. A Farkas Ferenc Zeneiskola tevékenysége, cél- és feladatrendszere .............. - 10 6.1. Az iskola célja ................................................................................................ - 10 6.2. Az iskola feladatai .......................................................................................... - 10 II. rész: Az intézmény szervezeti felépítése és vezetése ............................................... - 11 1. Az intézmény szervezeti felépítése:................................................................... - 11 1.1 Az intézmény vezetője, az igazgató .................................................................. - 12 1.2 Igazgatóhelyettesek.......................................................................................... - 14 1.3. Tanszakvezetők, Szakmai munkaközösségek ................................................... - 16 1.4. A vezetők helyettesítési rendje ........................................................................ - 18 1.5 A vezetők közti kapcsolattartás ........................................................................ - 18 1.6. Intézmény egyéb dolgozói............................................................................... - 19 2. Érdekvédelmi szervezetek .................................................................................. - 21 2.1. A szülői munkaközösség, Iskolaszék ............................................................... - 21 2.2. Közalkalmazotti Tanács .................................................................................. - 23 2.3 Közalkalmazottak ............................................................................................ - 23 2.4. Az alkalmazotti közösségek jogai .................................................................... - 23 III. rész: A nevelőtestület ............................................................................................ - 23 1. A nevelőtestület .................................................................................................. - 23 1.2. A nevelőtestület feladatai és jogai.................................................................... - 24 1.3. A nevelőtestület döntési jogköre ...................................................................... - 24 2. A pedagógusok munkarendje ............................................................................ - 25 3. A nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok ......................... - 26 3.1. A tanár munkáját szabályozó dokumentumok .................................................. - 26 3.2. Szempontok, irányelvek .................................................................................. - 26 3.3. Az iskola munkájának megtervezése................................................................ - 28 3.4 Tantárgyfelosztás ............................................................................................. - 28 IV. rész: Kapcsolattartás és tájékoztatás módszere az értekezlet ...................................... - 28 1. Értekezletek kiírása............................................................................................. - 28 1.1. Szakmai közösségek kapcsolattartási, tájékoztatási formái ............................... - 28 1.2. Iskolatanács/vezetői értekezlet ........................................................................ - 29 1.3. Alkalmazotti közösségi értekezlet.................................................................... - 29 1.4. Tantestületi értekezlet ..................................................................................... - 29 1.5. Osztályozói értekezlet ..................................................................................... - 30 1.6. Tanszakvezetői értekezlet................................................................................ - 30 1.8. Oktatói értekezletek ........................................................................................ - 30 1.9. Szülői munkaközösség .................................................................................... - 31 1.10. Minőségirányítási program értekezlet ............................................................ - 31 -
-31.11. Szakszervezeti értekezlet ............................................................................... - 31 1.12. Rendkívüli értekezlet .................................................................................... - 31 V. rész: Tanügyi nyilvántartások, dokumentáció ....................................................... - 32 1. Tantárgyi naplók................................................................................................. - 32 1.1. Főtárgyi napló (hangszeres)............................................................................. - 32 1.2. Csoportos oktatás tantárgyi naplói ................................................................... - 32 1.3. Korrepeticiós napló ......................................................................................... - 32 1.4 Munkaterv ....................................................................................................... - 32 1.5 Tantárgyfelosztás ............................................................................................. - 33 2. Törzslap (anyakönyv) ......................................................................................... - 33 3. Bizonyítvány ........................................................................................................ - 33 3.1. Bizonyítvány másodlat .................................................................................... - 34 4. Beírási napló ....................................................................................................... - 34 5. Egyéb iratok, dokumentációk ............................................................................ - 34 5.1. Jegyzőkönyv................................................................................................... - 34 5.2. Iskolalátogatási igazolás.................................................................................. - 35 5.3. Órarend .......................................................................................................... - 35 5.4. Beiratkozási lap, szülői nyilatkozat .................................................................. - 35 5.5. Munka-, tűz-, baleset- és egészségvédelmi oktatás, házirend megismerése ........ - 35 5.6. Szociális alapon járó fizetési kedvezmény igénybevételének kérelmezési nyomtatványa ........................................................................................................ - 36 5.7. Alkalmazandó záradékok ................................................................................ - 36 VI. rész: Nevelő-oktató munka ................................................................................... - 37 1. A pedagógus nevelő-oktató munkája ................................................................ - 37 1.1. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének rendje......................................... - 37 1.2. A fegyelemmel kapcsolatos intézkedések (Tanár) ............................................ - 38 1.3. Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei (Növendék) ............. - 39 1.4. Az órapótlás eljárási szabályai ......................................................................... - 41 2. A tanuló jutalmazásának elvei ........................................................................... - 41 2.1. A művészeti iskolában – az egyes tanulók jutalmazásának lehetőségei : ............ - 41 2.3. Az „Év legeredményesebb pedagógusa, és az „Év legeredményesebb tanulója” - 42 3. Az esélyegyenlőség ............................................................................................ - 42 VII. rész: Tanrendi szabályozás.................................................................................. - 43 1. A tanulással kapcsolatos iskolai rend ................................................................ - 43 1.1. A tanulók felvétele a zeneiskolába ................................................................... - 43 1.2. A tanuló értékelése a zeneiskolában ................................................................. - 43 1.3. A félévi és a tanév végi osztályozás rendje a zeneiskolában .............................. - 44 1.4. Szorgalom ...................................................................................................... - 44 1.5. Részjegyek (osztályzatok) alkalmazása:........................................................... - 44 1.6 A tanév rendje ................................................................................................. - 45 2. Tanulmányi vizsgák: ........................................................................................... - 45 2.1. Vizsgáztatás rendje: ........................................................................................ - 45 2.2. A vizsgák dokumentációja: ............................................................................. - 45 2.3. Vizsga fajták: ................................................................................................. - 46 3. Felsőbb osztályba lépés ..................................................................................... - 47 4. Tanulmányok folytatása ugyanabban az osztályban ........................................ - 47 5. Tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái ................................................. - 48 5.1. Szervezeti formák: .......................................................................................... - 48 5.2. Tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó szabályok ....................................... - 48 -
-46. Az intézményi felügyelet rendszabályai............................................................. - 48 6.1. Nyitva tartás ................................................................................................... - 48 6.2. A vezetők benntartózkodása ............................................................................ - 49 7. A létesítmények és helyiségek használati rendje .............................................. - 49 7.1. Az épület rendje.............................................................................................. - 49 7.2. Az intézményi dolgozók felelőssége: ............................................................... - 49 7.3. Belépés és benntartózkodás rendje:.................................................................. - 49 7.4. A hangversenyterem használata ....................................................................... - 51 7.5. Nyitva tartás és kulcshasználat ........................................................................ - 51 8. Kiviteli engedély.................................................................................................. - 51 9. Az iskolai könyvtár működési rendje ................................................................. - 52 10. Biztonsági rendszabályok ................................................................................. - 53 10.1. Biztonsági berendezés ................................................................................... - 53 11. Házirend ............................................................................................................ - 53 12. Az intézmény bérbeadási rendje ..................................................................... - 53 13. Egyéb rendelkezések........................................................................................ - 54 VIII. rész: Az intézmény működéséhez kapcsolódó feladatok .................................... - 54 1. A zeneiskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ........................ - 54 1.1. Megemlékezések: ........................................................................................... - 54 1.2. Zenei versenyek .............................................................................................. - 55 1.3. Hangversenyek ............................................................................................... - 55 1.4. Rendezvényeken való közreműködés............................................................... - 56 1.5. Nyári zenei táborok......................................................................................... - 56 2. Fénymásolás ....................................................................................................... - 56 3. Az alapfokú művészetoktatás térítési díj kötelezettsége .................................. - 56 3.1. Jogszabályi rendelkezések ............................................................................... - 56 3.2. Térítési díj ...................................................................................................... - 56 3.3 Tandíj.............................................................................................................. - 57 3.4. A térítési díj és tandíj mértékét meghatározó tényezők ..................................... - 57 3.5. Fizetési kedvezmények ................................................................................... - 57 3.6. A kedvezmények igénybevételének szabályozása:............................................ - 57 3.7. A térítési díj és tandíj befizetésének szabályozása ............................................ - 57 3.8. A fizetési kötelezettség elmulasztásának következménye: ................................ - 57 4. Alapítványi támogatás ........................................................................................ - 58 IX. rész: Az intézmény partnerei ................................................................................ - 59 1. A zeneiskola kapcsolatai..................................................................................... - 59 1.1. A helyi irányítást ellátó szakigazgatási szervvel: .............................................. - 59 1.2. A jelentési kötelezettség a következőkre terjed ki:............................................ - 59 1.3. Kapcsolat a szakszervezettel: .......................................................................... - 59 1.4. Kapcsolat a Közalkalmazotti Tanáccsal: .......................................................... - 59 1.5. Kapcsolat a Szülői Munkaközösséggel, Iskolaszékkel: ..................................... - 60 1.6. Kapcsolat az iskolákkal, vállalatokkal, intézményekkel: ................................... - 60 1.7. Külföldi kapcsolatok: ...................................................................................... - 60 X. fejezet: Befejező rendelkezések .............................................................................. - 61 1. Tájékoztatás az intézmény alapvető szabályzatairól ........................................ - 61 2. Záró rendelkezések ............................................................................................ - 61 3. Záradék ............................................................................................................... - 62 4. Nyilatkozatok ...................................................................................................... - 62 4.1. A Közalkalmazotti tanács ................................................................................ - 62 -
-54.2. A Szülői szervezet és Iskolaszék ..................................................................... - 62 4.4. Az intézmény további szabályzatai: ................................................................. - 62 4.5. Záradék .......................................................................................................... - 64 SZMSZ melléklete....................................................................................................... - 65 -
-6-
I. rész: Általános rendelkezések 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja és hatálya: A Szervezeti és Működési Szabályzat meghatározza az egri Farkas Ferenc Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külön kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat, és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az egri Farkas Ferenc Zeneiskola – Alapfokú Művészetoktatási Intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza.
2. Az alaptevékenységet meghatározó jogszabályok 2.1. Alapvető jogszabályok 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről 2.2. A működés során alkalmazott közoktatási jogszabályok, különösen 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési és oktatási intézmények működéséről 24/1997. (VI. 5.) MKM rendelet az alapműveltségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról [a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 26. § (2)-(3) bekezdése alapján] 20/1997. (II. 13.) Kormány rendelet a közoktatási törvény végrehajtásáról miniszteri rendelet az aktuális tanév rendjéről 2.3. Egyéb rendeletek 217/1998. (XII. 30.) Kormány rendelet az államháztartás működési rendjéről 26/1997. (XII. 3.) NM az iskola-egészségügyi ellátásról 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) 138/1992. (X. 8.) kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény végrehajtásáról 8/2000. (V. 24.) OM rendelete a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet kiegészítése
3. A Szabályzat hatálya: Az SZMSZ és a mellékletét képező egyéb szabályzatok (vezetői utasítások) betartása kötelező érvényű az intézmény minden közalkalmazottjára és az iskolával szerződéses jogviszonyban állókra. Az SZMSZ-ben foglaltak megismerése, megtartása azoknak is kötelezettsége, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, épületét, udvarát. Az SZMSZ-t az intézmény igazgatójának előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el a
-7Szülői Munkaközösség egyetértési joga mellett. A szabályzat a fenntartó Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének jóváhagyásával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző SZMSZ.
4. A Farkas Ferenc Zeneiskola jellemzői, jogállása és gazdálkodási módja: 293/2009 (V. 28.) számú Közgyűlési határozat: Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadta a Farkas Ferenc Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Alapító Okiratának módosítását 2009. július 1-jei hatállyal az alábbiak szerint. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
8.
Az iskola neve: Farkas Ferenc Zeneiskola Az iskola székhelye: 3300, Eger Dobó tér 13. Az intézmény típusa: alapfokú művészetoktatási intézmény Az iskola működési területe: Heves megye Az iskola alapítója és fenntartója: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Az iskola jogállása: részben önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Az intézményvezetőt a Megyei Jogú Város Közgyűlése nevezi ki, a kiválasztás nyilvános pályázat útján történik. A kinevezett vezető az intézmény dolgozói tekintetében munkáltatói jogkört gyakorol. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata az intézmény gazdasági és pénzügyi feladatainak ellátásával az Egri Közszolgáltatások Városi Intézményét bízta meg. Az iskola feladata és alaptevékenysége: TEÁOR szám: 8520 Alapfokú oktatás Szakfeladatai: 80130 Alapfokú művészetoktatás 80131-3 Alapfokú művészeti oktatás 92162-8 Zeneművészeti tevékenység 751952 Közoktatási Intézményekben végzett kiegészítő, kisegítő tevékenységek 2010. január 1-től: TEÁOR szám: 8520 85203 Alapfokú művészetoktatás 852031 Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágban Kiegészítő tevékenység: Alaptevékenységgel egyező, az alaptevékenység ellátására létrehozott kapacitás kihasználását célzó, támogatáson kívüli forrásból államháztartáson belüli szervezetek, államháztartáson kívüli jogi személyek és magányszemélyek részére nem kötelezően és nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység. Kisegítő tevékenység: Alaptevékenységtől eltérő, az alaptevékenység ellátására létrehozott kapacitás kihasználását célzó, támogatáson kívüli forrásból, államháztartáson belüli szervezetek
-8és magánszemélyek részére nem kötelező és nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység. 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 479909 Egyéb nem bolti, nem piaci kiskereskedelem 773000 Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése 821900 Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás Alaptevékenységtől eltérő, államháztartáson kívüli jogi személyek részére Alaptevékenységtől eltérő, rendszeres haszonszerzés céljából, támogatáson kívüli forrásból, államháztartáson kívüli jogi személyek és magánszemélyek részére végzett tevékenység. 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 479909 Egyéb nem bolti, nem piaci kiskereskedelem 773000 Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése 821900 Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás 9. 10.
Az iskolának vállalkozási tevékenysége nincs 2009. december 31-ig. A feladatellátást szolgáló vagyon: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában álló 5038 hrsz-ú ingatlan, valamint az intézmény vagyonleltárában nyilvántartott tárgyi eszközök. A vagyonnal való gazdálkodás vonatkozásában Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 5/2008. (II. 01.) sz. rendelet szerint kell eljárni.
A Farkas Ferenc Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 579/2008. (X. 30.) számú határozattal jóváhagyott alapító okiratát Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése 2009. május 28-án kelt 293/2009. (V. 28) számú határozatával 2009. július 1-jei hatállyal módosította. Az alaptevékenység részletezése: Alapfokú művészetoktatás, melynek keretében művészeti nevelés és oktatás folyik, amely megalapozza a művészi kifejezőkészségeket, illetve előkészít, felkészít a szakirányú továbbtanulásra. Alapfokú művészetoktatási tevékenységet folytat 12 évfolyamon. Tehetséggondozási feladatokat lát el, valamint szakirányú továbbtanulásra készít fel. Tevékenységét az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervei programja, valamint az intézményi pedagógiai programban megfogalmazott nevelési és helyi tanterv alapján látja el. Oktatást kiegészítő tevékenységet folytat (pedagógus továbbképzés, művészeti táborok, művészeti versenyek, mesterkurzusok, zenei rendezvények szervezése). A szakmai munka érdekében CD – DVD felvételek, kiadványok készítése. Az intézményi rendezvények helyi, regionális, országos és nemzetközi szinten valósulnak meg. A Zeneiskola fenntartásában működő együttesek:
-9Farkas Ferenc Zeneiskola Fúvószenekara Fanfár együttes Farkas Ferenc Zeneiskola Vonószenekara Tücsökzenekar Kamaracsoportok Kórus
5. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: Hosszú (fej) bélyegző: Farkas Ferenc Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény OM 039924 3300 Eger, Dobó tér 13 Tel./Fax: 36/310-275 Körbélyegző: Farkas Ferenc Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény OM 039924 Eger Az intézményi bélyegzők elhelyezése: gazdasági iroda igazgatóhelyettesi iroda
Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak: igazgató igazgatóhelyettes gazdasági ügyintéző iskolatitkár művészeti alapvizsga és művészeti záróvizsga esetén a vizsga jegyzője a félévi és év végi bizonyítványok, a törzslapok kitöltése során a szaktanárok egyéb intézményi dokumentumok készítésekor a feladattal megbízott belső munkatárs
- 10 -
6. A Farkas Ferenc Zeneiskola tevékenysége, cél- és feladatrendszere Iskolánk a művészeti nevelés lehetőségeivel és eszközeivel intenzív személyiségfejlesztő, gyermekközpontú iskola. Célunk az általános zenei műveltség megalapozása, fejlesztése, aktív humán érdeklődés kialakítása, a legtehetségesebb tanulók művészeti és kulturális pályára és szakmák felé irányítása. A nagyobb többség számára a művészetek szeretete, értékeinek megismertetése, amatőr szintű művelése. Az alapfokú művészetoktatási intézmény speciális iskola, amelyben előképző, hangszeres előképző, alapfokú és továbbképző évfolyamokon folyik az oktatás. 6.1. Az iskola célja A választott szakon belül nyújtson speciális művészeti ismereteket, és az alkotó munkával együtt járó pozitív élmények segítésével járuljon hozzá a harmonikus, érzelmileg gazdag, kreatív személyiség kialakításához. Alakítsa ki a kultúra iránti nyitott magatartást, az esztétikai érzékenységet, neveljen a művészetek befogadására, értésére és művelésére. Sajátos eszközeivel ösztönözzön a társadalmi érintkezésben és kommunikációban a toleráns magatartásra. 6.2. Az iskola feladatai Alapozza meg a művészi kifejezőkészségek kibontakoztatásához szükséges kompetenciákat, bontakoztassa ki a tanulók alkotó fantáziáját, és fejlessze improvizációs készségüket. Készítse fel az átlagosnál jobb képességű növendékeket a szakirányú továbbtanulásra, illetve művészeti önképzőkörök, együttesek munkájába való bekapcsolódásra. Törekedjen a társművészetekkel való együttműködésre, kapcsolattartásra A művészetoktatás célja, hogy az érzelmi és esztétikai nevelés eszközével járuljon hozzá a sokoldalú, érett, kreatív személyiség kialakításához. A Zeneiskola alapfokú művészetoktatási intézmény, melyben speciális képzés folyik. Feladata a hangszeres (vokális) zenei műveltség megalapozása és fejlesztése. Tanulói többségének tudását olyan szintre kell fejlesztenie, hogy képesek legyenek amatőr muzsikálásra kamara együttesben, vagy zenekarban. A Zeneiskola adjon rendszerezett zenei ismereteket. Tanítsa meg tanulóit a zenei írásra és olvasására. Vezesse őket rá a zene logikájára, formai összefüggéseire. Ismertesse meg őket a főbb zenei stílusok sajátosságaival, a zene történeti összefüggéseivel, más művészetekkel való kapcsolataival. Ösztönözze őket életkoruknak megfelelő, zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására. A nemzeti kisebbségekhez tartozó növendékeket ismertesse meg népük zenéjével. A Zeneiskola fejlessze a tanulók zenei ízlését, stílusérzékét, a zenei karakterek iránti érzékenységét. Bontakoztassa ki zenei fantáziájukat, adjon teret kreatív megnyilvánulásainak, fejlessze improvizációs készségüket. A Zeneiskola fejlessze a tanulók zenei képességeit: hallásukat, ritmusérzéküket, az érzékenységüket a dinamika és a hangszín különbségeire.
- 11 A Zeneiskola szoktassa tanulóit rendszeres, céltudatos és gazdaságos munkára. Értékes zenei anyag tanításával, korszerű, vonzó módszerekkel alakítson ki olyan érzelmi kapcsolatot a tanulókban a muzsikálás iránt, hogy az mindennapos szükségletükké váljon. A Zeneiskola tevékenysége irányuljon arra, hogy tanulói az életkoruknak és képességeiknek megfelelő zenei anyagot stílusosan, a zenei összefüggéseket visszaadva, értelmesen tagolva, árnyaltan és kifejezően szólaltassák meg. A Zeneiskola neveljen az értékes zene szeretetére. Ösztönözze tanulóit rendszeres hangverseny- és operalátogatásra, a rádió és a televízió zenei műsorainak meghallgatására, de mindenek előtt aktív társas muzsikálásra. A Zeneiskola használja ki lehetőségeit a közismereti iskolák zenei életének támogatására. Működjék együtt más intézményekkel a kulturális és művelődési feladatok ellátásában (hangverseny-rendezés, ismeretterjesztés). Segítse az egyházzenei életet. Támogassa az amatőr zenekarok, és kamaraegyüttesek, a családi együttmuzsikálás működését, legyen nyitott az értékes könnyűzenére. Lehetőség szerint létesítsen cserekapcsolatot más (esetleg külföldi) zeneoktatási intézményekkel. Teremtsen „szabad iskola” formájában lehetőséget a legváltozatosabb igények kielégítésére.
II. rész: Az intézmény szervezeti felépítése és vezetése 1. Az intézmény szervezeti felépítése: A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. Az intézmény az alábbi egységekre tagolódik: 24 tanterem 1 Bartók terem 1 gazdasági iroda 1 kottatár 1 raktár 1 műhely
- 12 -
FENNTARTÓ Eger megyei Jogú Város Önkormányzata INTÉZMÉNYVEZETŐ IGAZGATÓHELYETTESEK TANSZAKVEZETŐK
GAZDASÁGI ÜGYINTÉZŐK
TECHNIKAI DOLGOZÓK
NEVELŐK
1.1 Az intézmény vezetője, az igazgató Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. (Munkaköri leírása 1. sz. melléklet). Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel az igazgatóhelyettesek helyettesítik. 1.1.1. Az intézményvezető feladatkörébe tartozik különösen: a nevelő - oktató munka irányítása és ellenőrzése, az intézményi munka összehangolása, a nevelőtestület vezetése, az intézményi, nevelőtestületi értekezletek előkészítése és levezetése, az intézményi szintű munkatervek, beszámolók elkészítése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló költségvetés alapján, a munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása, együttműködés biztosítása a szülői szervezetekkel, a szülők és diákok képviselőivel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése, a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása, a tanuló- és gyermekbaleset-megelőzés irányítása, az intézmény képviselete, a döntés - az egyetértési kötelezettség megtartásával - az intézmény
- 13 működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, vagy a kollektív szerződés nem utal más hatáskörbe. 1.1.2. Az intézményvezető kizárólagos hatáskörébe tartozó, általánosan nem helyettesíthető feladatok: tanulói jogviszony létesítése és megszüntetése; pedagógus felvétel, határozott és határozatlan idejű közalkalmazotti munkaviszonyba; közalkalmazotti jogviszony megszüntetése; alkalmazottak feletti teljes munkáltatói jogkör; kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása; fenntartó előtti képviselet; az intézménnyel kapcsolatos nyilatkozatok, publikációk engedélyezése. 1.1.3. Az intézményvezető felelőssége: Az intézmény vezetője (igazgatója) - a közoktatási törvénynek megfelelően - egy személyben felelős az alábbiakért: a szakszerű és törvényes működésért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, a pedagógiai munkáért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, az eszközbővítési tervek elkészítéséért; Felelős továbbá: az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási programjainak működéséért, a középtávú pedagógus-továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítéséért, és a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért, a közoktatási feladatokért,
információs
rendszerrel
kapcsolatos
tájékoztatási
az intézmény ügyintézésének, iratkezelésének és tanügyi nyilvántartásai kezelésének szabályosságáért, a tanulmányok alatti vizsgák (művészeti alapvizsga, művészeti záróvizsga) lebonyolításáért és rendjéért, a jogszabályok által a vezetőhöz utalt feladatok ellátásáért; 1.1.4. További feladatai: Közvetlenül irányítja az igazgatóhelyettes, a gazdasági ügyintéző és az
- 14 iskolatitkár munkáját. Rendkívüli alkalmazotti értekezlet összehívását vezetőséggel egyeztetve - bármikor elrendelheti. 1.2 Igazgatóhelyettesek
az
igazgató
-
a
Közoktatási intézményünk szervezeti (működési) egységeinek élén felelős beosztású vezetők állnak: - általános igazgatóhelyettes - nevelési igazgatóhelyettes Az igazgató közvetlen munkatársai, munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása alatt végzik. Az igazgatóhelyettesek megbízását az igazgató adja (illetve pályázat útján). Igazgatóhelyettesi megbízást határozatlan időre alkalmazott pedagógus kaphat. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. A vezető beosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettesek a vezetői tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, egymással együttműködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el. 1.2.1. Az igazgatóhelyettesek jogköre és felelőssége: Az igazgatóhelyettesek a munkájukat - munkaköri leírásuk alapján - az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az igazgató akadályoztatása esetén korlátozott jogkörben – el nem halasztható ügyek intézése, döntések meghozatala – ellátják az igazgató helyettesítését; Az igazgató tartós – legalább kéthetes – távollétében teljes jogkörrel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti a vezetőt. közvetlenül irányítja az intézményben folyó munkát, szakmai területén segíti az igazgató vezetői tevékenységét 1.2.2. Közvetlenül irányítják: a pedagógiai programban meghatározott pedagógiai tevékenységet, az iskolai könyvtár működését, az iskolai továbbtanulási tevékenységet, a szabadidős tevékenységet, folyamatosan karbantartják a központi statisztikai rendszer (KIR) intézménnyel kapcsolatos adatait, a tanulókat kimaradás, illetve új felvétel esetén bejelentik; átruházott hatáskörben irányítják az alapfokú művészetoktatás pedagógiai, szakmai és igazgatási munkáját, szakmai területén segítik az igazgató vezetői tevékenységét, elkészíti elfogadásra az alapfokú művészetoktatás munkatervét, előkészítik és megszervezik az alapfokú művészeti felvételi alkalmassági vizsgákat (meghallgatásokat), a magasabb évfolyamra történő jelentkezésnél a különbözeti vizsgákat, továbbá az osztályozó- és
- 15 javítóvizsgákat, tanszakvezetők véleményének figyelembevételével beosztják az új tanulókat az oktatást végző tanárokhoz, kialakítják a kötelező tantárgyak tanulócsoportjait, engedélyezik a tanulók beosztását más tanárokhoz, javaslatot tesznek az igazgató részére a felvételi és a tanév végi meghallgatás (vizsga) rendjének meghatározására, a vizsgabizottság összeállítására, közreműködnek a művészeti alapvizsga és záróvizsga előkészítésében, valamint a vizsgáztatás lebonyolítása során jelentkező feladatokban. 1.2.3. Képviselik az iskolát: esetenként, az igazgató felhatalmazása alapján a szülői szervezet ülésein, egyéb fórumokon; szakmai fórumokon. 1.2.4. Felelősök: az intézmény ügyintézésének, iratkezelésének és tanügyi nyilvántartásai kezelésének szabályosságáért, az intézményi adatszolgáltatásért és az adattovábbítás rendjéért, a számítógépes tanuló-nyilvántartás naprakész vezetéséért; az ötéves pedagógus-továbbképzési program, illetve az éves beiskolázási terv jóváhagyásra történő elkészítésért és a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért; a napi operatív tevékenységek ellátásában és a feladatellátáshoz, szervezéshez szükséges információáramlás biztosításában; az intézményi hagyományok őrzésével összefüggő feladatok szervezéséért, koordinálásáért; a nevelőtestületi értekezletek előkészítéséért, szervezéséért; az iskolai könyvtár működtetéséért; 1.2.5. További felelősségük: a pedagógiai szakmai, igazgatási munkáért; a közvetlen irányításuk alá tartozó feladatok ellátásáért; a tanulóbalesetek megelőzéséért, óvó, védő intézkedések betartásáért, betartatásáért; a rendkívüli események esetén tett intézkedésekért; az alapfokú művészetoktatás szakmai munkájáért; az alapfokú művészetoktatás munkatervben meghatározott feladatainak végrehajtásáért, végrehajtatásáért; az alapfokú művészetoktatás területén a beiskolázásért, a felvételi és a tanulmányok alatti vizsgák szervezéséért, a tanulói jogviszony
- 16 megszüntetésével kapcsolatos intézkedések jogszerűségéért; versenyek és hangversenyek szervezésének összefogásáért. 1.3. Tanszakvezetők, Szakmai munkaközösségek A közoktatási törvény szerint: „a nevelési-oktatási intézmény pedagógusai szakmai tanszakokat hoznak létre”. A tanszak szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktatómunka tervezéséhez. Az intézmény tanszakai az alábbiak: FÚVÓS VONÓS ZONGORA SZOLFÉZS VEGYES NÉPZENE
TANSZAK TANSZAK TANSZAK TANSZAK TANSZAK TANSZAK
A munkaközösség (tanszak) vezetőjét az igazgató bízza meg a tanszak pedagógusainak kezdeményezése alapján. A szakmai munkaközösségek, tanszakok tevékenysége: A tanszaki munkaközösségek feladatait a közoktatási intézmény pedagógiai programja és éves munkaterve irányozza elő. Az iskola munkáját a felelős vezető a testületi szervek között megoszlott hatáskörök gyakorlása útján, ezek együttműködésével látja el. Az iskolavezetés tagjai munkamegosztáson alapuló munkaköri leírás szerint önállóan, személyes felelősséggel végzik munkájukat. A döntések előtt az igazgatóhelyettesek konzultálnak az igazgatóval. A megtett intézkedésekről és a szerzett információkról kölcsönösen tájékoztatják egymást. A tevékenység összehangolása és az információk átadása érdekében az iskolavezetés tagjai rendszeresen tanácskoznak. Szakmai munkaközösségek együttműködésének kapcsolattartásának rendje részvétele a pedagógusok munkájának segítésében: A szakmai munkaközösségek az alábbi tevékenységeket folytatják: -
-
javítják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét, havonta egyszer megbeszélik az aktuális feladatokat, problémákat az igazgatóhelyettesek segítségével koordinálják a tanszakok közötti munkát, a kapcsolattartást fejlesztik a szaktantárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat, végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését, kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét,
- 17 -
szervezik a pedagógusok továbbképzését, az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végeznek, javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására, támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, felvételizők felkészítését.
1.3.1. A tanszakvezető feladatai: Képviseli a tanszakot az intézmény vezetősége felé. Irányítja a tanszak tevékenységét. Havonta egy alkalommal részt vesz a tanszakvezetői értekezleten, illetve kezdeményezheti az értekezlet rendkívüli összehívását. Tanszaki értekezletet hív össze. Segíti a pályakezdőket. A gyakornoki szabályzat szerint részt vesz a gyakornokok felkészítésében, értékelésében. Tanórákat látogat, és értékeli a tanszakához tartozó pedagógus munkáját. Kétévenként összegzi az irányítása alá tartozó pedagógusok munkáját. Javaslatot tesz a tanárok jutalmazására, kitüntetésére. Tanév végén beszámol az általa vezetett közösség munkájáról. Számon tartja, és értékeli a nevelők munkáját, eredményeit. Szervezi az évközi és tanév végi tanszaki beszámolókat, elkészíti a vizsgajegyzőkönyvet. Képviseli a közösséget. Segíti a minőségirányítási munkát. További feladatait a munkaköri leírásának megfelelően látja el. Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját. Beszámolót készít a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére a tanszak tevékenységéről. Módszertani értekezleteket tart, bemutató foglalkozásokat szervez. Irányítja a tanszak tagjainak szakmai fejlődését, segíti a szakirodalom tanulmányozását és felhasználását, továbbképzéseket szervez. Javasolja az igazgatónak a munkaközösségi tagok jutalmazását, kitüntetését, közalkalmazotti átsorolását. Képviseli a tanszakot az intézményen belül és kívül. Ellenőrzi a tanszaki tagok szakmai munkáját és munkafegyelmét. Felügyeli a tantervek szerinti előrehaladást és a követelményrendszernek való megfelelést, a minimumszint teljesítését. 1.3.2. A zeneiskolában működő tanszakok és a hozzájuk tartozó szakok:
- 18 Zongora tanszak: zongora, orgona Fúvós tanszak: fuvola, oboa, klarinét, fagott, szaxofon, trombita, harsona, vadászkürt, tenorkürt, baritonkürt, tuba, furulya, fanfár együttes, fúvós zenekar Vonós tanszak: hegedű, brácsa, cselló, nagybőgő Régizene tanszak: blockflöte, csembaló, stílusismeret, régizene előadásmód, történelmi táncok, régizene együttes, blockflöte kamarazene Vegyes tanszak: magánének, gitár, ütő, tangóharmonika, jazz hangszerek, improvizáció, jazz elmélet, jazz-zeneszerzés, kórus Népzene tanszak: népi ének, népi hegedű / brácsa, bőgő, duda, furulya, néprajz, népdalkör, zenekar, cimbalom, tekerőlant, zenekar Elmélet tanszak: szolfézs, zeneirodalom, zenetörténet, számítógépes zeneszerkesztés 1.3.3. A vezetők és középvezetők önállósága és együttműködése: Az iskola munkáját a felelős vezető, a testületi szervek között megosztott hatáskörök gyakorlása útján, ezekkel együttműködve látja el. Az iskolavezetés tagjai munkamegosztáson alapuló, munkaköri leírás szerint önállóan, személyes felelősséggel végzik munkájukat. A döntések előtt az igazgatóhelyettes konzultál az igazgatóval. A megtett intézkedésekről és a szerzett információkról kölcsönösen tájékoztatják egymást. A tevékenység összehangolása és az információk átadása érdekében az iskolavezetés tagjai rendszeresen tanácskoznak. 1.4. A vezetők helyettesítési rendje Az igazgatót akadályoztatása esetén – az azonnali döntést nem igénylő, kizárólagos hatáskörébe, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével – teljes felelősséggel az igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogkörébe fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. Az igazgató és az igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítésére esetenként másnak is adhat megbízást. Az igazgatóhelyettes öt napot meghaladó helyettesítéséről az igazgató intézkedik. 1.5 A vezetők közti kapcsolattartás Az operatív vezetési ügyekben az igazgató és az igazgatóhelyettes – heti rendszerességgel, a hét első munkanapján megbeszélést tart. A megbeszéléseken a tanszakvezetők - a napirendtől függően - az igazgató megbízása alapján vesznek részt. Az igazgató pedagógiai, szakmai ügyekben döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete: az iskolatanács. Az iskola vezetősége, mint testület havonta egyszer megbeszélést tartanak az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készül.
- 19 Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő utasításai, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik (A törvényben meghatározottak szerint). Tagjai belső ellenőrzési feladatokat is ellátnak. A vezetőség együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel. Tagjai: az igazgató igazgatóhelyettes a tanszakvezetők Az iskolatanács havonta ülésezik. Az iskolatanács tagjai kezdeményezhetik a munkaprogramon kívül is a tanács összehívását, ha a javasolt napirend megtárgyalása ezt indokolja. Az összehívásról az igazgató dönt. Az ülések összehívása az igazgató feladata. Az ülésre – napirendi ponttól függően – tanácskozási joggal meghívható a gazdasági ügyintéző, a szülői munkaközösség képviselője, a közalkalmazotti tanács elnöke és az intézményi érdekképviseleti szervek képviselői, a fenntartó képviselője. A tanulói jogok érvényesülésének folyamatos figyelemmel kísérése, a gyermek- és ifjúságvédelmi munka hatékonyságának rendszeres felmérése érdekében a nevelőtestületi döntések és az intézményvezetői döntések előkészítéséhez meghívást kaphat a szülői munkaközösség képviselője. 1.6. Intézmény egyéb dolgozói A gazdasági ügyintézőket, valamint a technikai dolgozókat az igazgató nevezi ki a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével. 1.6.1. Iskolatitkár: Részletes feladatkörét a munkaköri leírás tartalmazza. Feladatait az intézmény igazgatójának közvetlen irányításával önállóan látja el. Részt vesz az intézményi értekezleteken, jegyzőkönyvet készít. Figyelemmel kíséri az igazgató programját. Elvégzi a napi postabontást, iktat, küldeményeket a megfelelő személyhez juttatja. Az igazgatóhelyettessel napra készen vezeti az intézmény egyéb dokumentációit. Irattárazza a dokumentációkat. Az elektronikus küldeményeket fogadja és továbbküldi, illetve tájékoztatást ad az érintetteknek. A médiák részére elkészíti a havi programot. Ügyel az intézményi honlap naprakészségére. Ellátja a postázási feladatokat. Dokumentációkat, leveleket viszi-hozza a fenntartónak, gondnoksághoz, intézményekhez.
- 20 Napra készen vezeti a tanuló igazgatóhelyettessel egyeztetve.
nyilvántartó
programot,
az
Kimutatást készít - a tanuló nyilvántartó program alapján - a térítési díjak befizetéséről, kinyomtatja a csekkeket, számlákat. Ellátja a fénymásolást. 1.6.2. Gazdasági ügyintéző: Részletes feladatkörét a munkaköri leírás tartalmazza. Feladatait az intézmény igazgatójának közvetlen irányításával önállóan látja el. Számfejti a megbízási díjakat, végzi az intézmény személyzeti és munkaügyi feladatait. Az intézmény igazgatója által engedélyezett túlórákat számfejti és továbbítja a MÁK-ba. Előzetes engedély alapján lebonyolítja a kisebb beszerzéseket. A gazdasági események során keletkezett bizonylatokat továbbítja a könyvelésre. Ellátja a számlázásokat. A bejövő és kimenő számlákat nyilvántartja, utalványozza, majd továbbítja az EKVI felé. Tevékenyen részt vesz a leltározásban, selejtezésben. Elkészíti a versenyek, szakmai vizsgák, egyéb rendezvények pénzügyi elszámolásait, napra készen vezeti a dokumentációkat. Az intézményvezetéssel egyeztetve összeállítja az intézmény költségvetési tervét. 1.6.3. Könyvtáros, hangszertáros: A könyvtárosi feladatokat szakképzett könyvtáros látja el. Feladatkörét a munkaköri leírás tartalmazza. Számítógépes nyilvántartásba veszi a könyvtári anyagokat. Javaslatot tesz a használhatatlanná vált kiadványok selejtezésére, majd a selejtezés szabályai szerint elvégzi a selejtezést. Vezeti a könyvtári mozgásokat (kiadás, beérkezés). Felméri és nyilvántartja a pedagógusok igényeit, majd az igazgatóval egyeztetve és engedélyeztetve beszerzi a kottákat, könyveket, hang- és képanyagot, melyek a pedagógiai munkához szükségesek. Segíti a pedagógusok és tanulók könyvtári munkáját (szakirodalom kutatása, kotta, hanganyag keresése, stb.) Napra készen vezeti a hangszerek dokumentációját.
- 21 Kiadja, illetve beveszi a hangszereket. Kisebb karbantartásokat elvégzésére javaslatot tesz. A szaktanárokkal egyeztetve összeállítja a javításra szánt hangszerek listáját. Az igazgatóval történt egyeztetés után elküldi javításra a hangszereket, csatolja a dokumentációt. Tanév végén leltárt készít. A hangszerjavító javaslata alapján összeállítja a selejtezendő hangszerek listáját, majd az igazgatóval egyeztetve, a selejtezési szabályzat értelmében elvégzi a selejtezést. 1.6.4. Portás: Feladatkörét a munkaköri leírás tartalmazza. Fogadja az érkezőket. Tájékoztatást ad, a megfelelő személyhez irányítja a vendégeket. Vigyáz a rendre, a nevelési-oktatási feladatok zavartalan ellátása érdekében. 1.6.5. Fűtő-karbantartó: Feladatkörét a munkaköri leírás tartalmazza. Felügyeli a kazán biztonságos működését, rendszeres karbantartását, szükség esetén szakembert hív a javításokhoz. Gondoskodik az egyenletes hőellátásról, különös figyelemmel a hangszerek sérülékenységére. Rendszeresen ellenőrzi a fűtőtestek állapotát, javításukhoz szakembert hív. A kisebb meghibásodásokat (villanyégő csere, neoncső csere, kilincs csere, stb.) kijavítja. A nagyobb meghibásodásokról tájékoztatja a gondnokságot, és - a műszaki ügyintézővel egyeztetve - gondoskodik a hiba elhárításáról. 1.6.9. Takarító: Feladatkörét a munkaköri leírás tartalmazza. Munkaidő beosztásának megfelelően naponta takarítja a tantermeket, irodákat, közös helyiségeket. Rendszeresen figyeli és tisztántartja a mellékhelyiségeket, a folyosót. Előkészíti a hangversenytermet a rendezvények előtt, és figyelembe veszi a rendezvényszervező utasításait.
2. Érdekvédelmi szervezetek 2.1. A szülői munkaközösség, Iskolaszék A szülői munkaközösség intézményszintű képviselőjével az intézmény igazgatója tart
- 22 kapcsolatot. Az intézményben magasabb jogszabályokban előírtak szerint, az intézmény működésében érdekelt személyek és szervezetek együttműködésének előmozdítására a nevelő-oktató munka segítésére, valamint az iskolahasználók érdekeinek jobb képviseletéért iskolaszék működik (Iskolaszék működése 9. melléklet). Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői munkaközösség szervezeti és működési szabályzata, vagy jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az igazgató kéri meg az írásos anyagok átadásával. A szülői közösség képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet, véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni. Ha a szülői munkaközösség a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben tájékozódni kíván, a kérést az igazgatóhoz kell címezni. A tájékoztatás megállapodás szerint történhet szóban vagy írásban. A szóbeli tájékoztatásról emlékeztető készül, amelynek egy példányát át kell adni a szülői szervezet képviselőjének. A szülői szervezet képviselője tanácskozási joggal vesz részt a tanulók nagyobb csoportját érintő ügyek nevelőtestületi vagy egyéb fórumon történő tárgyalásánál. A meghívásról az igazgatónak vagy az igazgatóhelyettesnek kell gondoskodnia. A tanulók nagyobb csoportját a házirend határozza meg. Ha a szülői szervezet a tanulói jogok érvényesülésének és a pedagógiai munka eredményességének figyelemmel kísérése során megállapításokat tesz, az igazgató gondoskodik arról, hogy azt a nevelőtestület a szülői szervezet képviselőjének részvételével megtárgyalja. Az intézmény szülői munkaközösség részére az intézmény igazgatója tanévenként legalább egy alkalommal tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. A tanszakok szülői közösségeivel a tanszakvezetők tartanak kapcsolatot. Az egyes főtárgyak, illetve szaktárgyak tanáraihoz beosztott tanulók szüleinek közösségével a főtárgyat vagy szaktárgyat (kötelező tárgyat) tanító tanár tart kapcsolatot. A szülői szervezet részére a jogszabályi előírásokon felül biztosított jogok:
A közoktatási törvény 59.§ (6) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján a jelen szervezeti és működési szabályzat a szülői szervezet részére a következő jogokat biztosítja: Az intézményi szülői munkaközösség véleményezési jogkört gyakorol: 1. a szervezeti és működési szabályzatban a szülőket is érintő rendelkezéseiben, 2. a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában, 3. az intézmény és a családok közötti kapcsolattartás rendjének kialakításában. Az igazgató tanévenként legalább egy alkalommal tájékoztatja a szülői szervezetet az intézmény fontosabb eseményeiről, feladatairól, eredményeiről. Nevelők és szülők: Az iskola egészének életéről, az iskola munkatervéről, az aktuális feladatokról az igazgató iskolai értekezleten, hirdetőtáblán, vagy írásbeli tájékoztatás formájában tájékoztatja a szülőket. A tanuló egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: - írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben - fogadó óra - szülői értekezlet
- 23 - nyílt napok A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban közölhetik az iskola igazgatóságával. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról és házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyetteseitől fogadó órákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető: - az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyetteseinél - az iskola könyvtárában - az iskola irattárában - www.egerzene.hu weboldalon 2.2. Közalkalmazotti Tanács A vezetői döntések, előterjesztések előkészítése, a feladatok egyeztetése, illetve azok teljesítésének értékelése, valamint a kölcsönös tájékoztatások érdekében az intézményben közalkalmazotti tanács működik. A Közalkalmazotti Tanács tagjait az érvényes jogszabályok alapján az iskola dolgozói állománya választja. A Közalkalmazotti Tanács tagjai maguk közül elnököt választanak. A Közalkalmazotti Tanács tagjait a jogszabályokban előírt órakedvezmények illetik meg. 2.2.1. A Közalkalmazotti Tanács SZMSZ-át az X sz. melléklet tartalmazza 2.3 Közalkalmazottak Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelezettségeiket és jogaikat a Munka Törvénykönyve mellett a közalkalmazotti törvény szabályozza. Az alkalmazottak egy része oktató-nevelő munkát végző pedagógus, a többi dolgozó az oktató-nevelő munkát közvetlenül, vagy közvetetten segítő más közalkalmazott. A pedagógusok alkotják az intézmény nevelőtestületét. 2.3.1. A közalkalmazott munkarendje: Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét - a hatályos jogszabályok betartásával - az intézményvezető állapítja meg. A munkaköri leírásait az intézményvezető készíti el, és hagyja jóvá. 2.4. Az alkalmazotti közösségek jogai Részvételi jog Javaslattételi és véleményezési jog Egyetértési jog Döntési jog
III. rész: A nevelőtestület 1. A nevelőtestület A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a zeneiskola legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden
- 24 közalkalmazott pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott. Az iskola pedagógusait a magasabb jogszabályok előírásai és a fenntartó engedélyezése alapján megállapított munkakörökre az iskola igazgatója alkalmazza. A pedagógusok munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik, amely mindenkire kötelező jellegű. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörrel rendelkezik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával lép életbe. Az iskolát érintő legfontosabb nevelési-módszertani kérdésekkel a testületi értekezlet foglalkozik. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A testület döntései és határozatai az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. A tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja - tanévnyitó értekezlet - tanévzáró értekezlet - félévi év végi osztályozó értekezlet - munkaértekezletek - rendkívüli nevelőtestületi értekezlet 1.2. A nevelőtestület feladatai és jogai Pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása. A minőségirányítási programban való aktív részvétel. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden - az intézményt érintő - ügyben. Alaposan ismernie kell tanítványai személyiségét. Minősíti a tanulók tanulmányát, magatartását, szorgalmát, Az ellenőrző könyv útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók tanulmányi előmeneteléről, szükség esetén szülői értekezletet tart. Ellátja a tanulócsoportjával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (a napló precíz vezetését, a félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatását, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt, stb.). Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására. A nevelő-oktató munkájához tervezetet készíthet. 1.3. A nevelőtestület döntési jogköre Pedagógiai program elfogadása SZMSZ és a Házirend elfogadása A tanév munkatervének elfogadása Átfogó értékelések és beszámolók elfogadása Az éves beiskolázási terv, és az ötéves továbbképzési program elfogadása A tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása A tanulók fegyelmi ügyében való eljárás Az intézményvezetői programok szakmai véleményezése
- 25 A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógusok választása Minőségirányítási program elfogadása
2. A pedagógusok munkarendje A pedagógus heti teljes munkaideje kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. Munkaidő: heti 40 óra Kötelező óraszám: heti 22 óra Az engedélyezhető éves túlóraszám: 300 óra, amelyet az éves költségvetés határoz meg. Az elrendelhető rendszeres túlmunka: napi 2 tanítási óra, illetve heti 6 óra Az SZMSZ az intézmény közalkalmazotti jogviszonyban álló felnőtt alkalmazottainak helyi munkarendjét szabályozza. A közalkalmazottak munkarendje A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait a Kollektív Szerződés tartalmazza, összhangban a Munka Törvénykönyve és a közalkalmazotti tv. Rendelkezéseivel. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és a helyettesítési rendet az Igazgatóhelyettesek állapítják meg. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál figyelembe kell venni az intézmény vezetőségének javaslatait – a tanórákra elkészített tanórarend függvényében. A pedagógus a tanítási, foglalkozási beosztás szerinti órája előtt 10 perccel a munkahelyén, illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt 10 perccel annak helyén köteles megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel 9 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy a helyettesítésről intézkedhessen. A egyéb esetben (pl.: szereplés) a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább 3 nappal előbb a tanóra (foglalkozás) más időpontban való megtartására. A tanmenettől eltérő tartalmi foglalkozás megtartását, a tanóra elcserélését az igazgató engedélyezi. Engedély esetén a pedagógus az órapótló füzetbe köteles bejegyezni az órapótlás idejét, helyét. A pedagógus kérésére az anyanap kiadását az igazgatóhelyettes egyeztetés alapján biztosítja. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor naplóját az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók óráinak pontos megtartását A pedagógus számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti – feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettesek és a tanszakvezetők javaslatainak meghallgatása után. Az intézményi szintű rendezvényeken, ünnepélyeken a pedagógusi jelenlét Kötelező és egyben elvárható az alkalomhoz illő öltözékben.
- 26 A pedagógus saját intézményének tanulóit magántanítványként nem taníthatja, anyagiakért nem korrepetálhatja. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más közalkalmazottak munkarendje A nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét – a Munka Törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény rendelkezéseivel összhangban – az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az egyes részlegvezetők (igazgatóhelyettesek, gazdasági ügyintéző, tanszakvezetők) tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására.
3. A nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok 3.1. A tanár munkáját szabályozó dokumentumok Tanterv Intézményi pedagógiai program tanszakonkénti lebontásban Naptári terv Tanszakvezető és nevelőtestületi határozatok Szervezeti és Működési Szabályzat és annak mellékletei 3.2. Szempontok, irányelvek A tanár munkáját pontosan és felkészülten, a legjobb tudása szerint látja el. A zeneiskolában folyó nevelés és szakmai képzés fontos hordozói a tanárok, akik munkafegyelemben, emberi magatartásban, szakmai kérdésekben, a munka szeretetében a tanulók példaképeinek kell lenniük. A zeneiskolai tanulók oktatása és nevelése eredményezze az előírt ismeretek és készségek tartós elsajátítását. A tanár alaposan ismerje meg növendéke személyiségét, képességét, tehetségét. A főtárgyi egyéni tananyagtervezetek, egyénre szabott rugalmassággal tartalmazzák az egy-egy időszakban elvégzendő tantervi anyagot, a tudatosítandó, illetve az elmélyítendő technikai és zenei feladatokat. A tervezés egy tanévre történik. A tanárnak tudnia kell, hogy a zenei, művészeti nevelés az általános nevelés fontos része, de azt is tudomásul kell vennie, hogy a művészeti iskolai növendékek legnagyobb része nem lesz hivatásos művész, hanem a jó nevelőmunka eredményeként - a zenét, a művészeteket szerető, értő és művelő ember. Fontos feladatának közösségszervezést.
tekintse
az
általános
művészeti
nevelést,
Az iskolai munka során elsősorban meg kell kedveltetni a zenét, a
- 27 művészeteket. Törekedni kell arra, hogy olyan feladatokat adjon, olyan darabokat válasszon, amelyek fejlesztik a tanulók művészi ízlését, stílusismeretét, látókörét, a tanulók fejlettségi fokának megfelelően. A szaktanárnak különös gonddal kell foglalkozni a művészeti pályára készülő tanulókkal. Ezért rendszeres kapcsolatot kell tartani az iskolavezetéssel, az illetékes művészeti szakközépiskola és egyetem tanáraival. A szakirányú tovább tanulásra jelentkező tanulók felvételi vizsgájához meg kell adni minden szakmai segítséget, az egyéb szülői támogatások mellett. A főtárgy tanár kísérje állandó figyelemmel növendékei szolfézs, kamarazenei fejlődését. A szolfézstanár folyamatosan érdeklődjön a tanuló főtárgyi előmeneteléről. Az iskola szervezeti életében, a társadalmi megbízatásaiban – képességeitől és körülményeitől függően – egyenletesen érvényesüljön a pedagógusok munkamegosztása. A pedagógus - az alkotó értelmiségi ember hivatásából adódóan folyamatosan képezi magát. A továbbképzések segítségével felszámolhatja hiányosságait, növeli emberi nyitottságát, alkalmassá teszi új pedagógiai, szakmai módszerek elsajátítására. Az 50. életévüket be nem töltött pedagógusaink számára hétévente (hét éven belül) kötelező a szervezett pedagógus-továbbképzésen való részvétel. Az igazgató öt évre készíti el a továbbképzési programot. A beiskolázási tervet minden év március 15-ig készíti el. Az országos, regionális, megyei szakmai továbbképzéseken, versenyeken pedagógusaink, növendékeink részt vesznek. Pedagógiai eredményeiről, kísérleteiről számot adva segítse kollégáit, előadásokkal, bemutató tanításokkal és tanácsokkal. A tanár segítse pályakezdő kollégáit (beilleszkedés, helyi szokások, szakmai elvárások megismertetése). A gyakornoki szabályzat értelmében a szakmai vezető irányítja és segíti - a hároméves szakmai gyakorlatot még nem teljesített - pedagógust az intézményi működés megismerésében, a pedagógiai módszerek helyi szokásoknak megfelelő kialakításában és alkalmazásában. Vegyen részt a hangversenyek, versenyek szervezésében, rendezésében, a város közművelődési feladatainak ellátásában. Keressen megfelelő formát a szülőkkel való kapcsolattartásra, kísérje figyelemmel a rábízott tanuló személyiségének alakulását és tanulmányi előmenetelét. Folyamatosan kísérje figyelemmel a zenei pályán tovább tanuló, volt növendékei előmenetelét, és – lehetőség szerint – hívja meg a zeneiskola kiemelt rendezvényeire.
- 28 3.3. Az iskola munkájának megtervezése Az iskola munkatervét az igazgató, az igazgatóhelyettes és a tanszakvezetők - a felettes szervek intézkedéseinek, valamint a nevelőtestület határozatainak és javaslatainak figyelembevételével - készíti el. A munkaterv végleges kialakításáról és elfogadásáról a nevelőtestület határoz. Az igazgató a munkaterv /naptári terv/ egy-egy példányát az Önkormányzat (szakmai irányító és fenntartó) csoportjának küldi meg. 3.4 Tantárgyfelosztás Tartalma: Pedagógus neve, alkalmazásának módja, végzettsége, tanított tantárgyak, tanulólétszám tantárgyanként, osztályonként lebontva, összes óraszáma, kötelező óraszáma, túlóraszáma, illetve helyettesítési óraszáma. Intézményi szinten az összes ellátandó óraszám, összes kötelező óraszám, összes túlóra, illetve helyettesített óraszám. A zeneiskola igazgatóhelyettese az október 1-jei tanulólétszámnak megfelelően állítja össze. Biztosítani kell a „B” tagozatos növendékek megfelelő szintű szakmai felkészítését. Biztosítani kell a korrepeticiós órákat. Órakedvezmények biztosítása a közalkalmazotti tanács tagjainak és a szakszervezeti képviselőknek. Anyagi lehetőség függvényében engedélyezni és támogatni kell a tehetséggondozási órákat. A tanulónak tanév közben más tanárhoz való beosztását az igazgató, a szülő írásban benyújtott kérésére, az indokok meghallgatása után – a pedagógiai szempontok figyelembevételével – a tanszakvezető véleményének meghallgatása után engedélyezheti, illetőleg rendelheti el.
IV. rész: Kapcsolattartás és tájékoztatás módszere az értekezlet 1. Értekezletek kiírása A tanév rendjéről megjelent rendeletek és az iskola munkatervében meghatározott feladatok szerint. 1.1. Szakmai közösségek kapcsolattartási, tájékoztatási formái Alkalmazotti közösségi értekezlet Tantestületi értekezlet Osztályozói értekezlet Tanszakvezetői értekezlet Tanszaki értekezletek Oktatói értekezletek
- 29 Szülői Munkaközösségi, tanszaki szülői, szaktanári szülői értekezlet A Közalkalmazotti Tanács értekezletei Szakszervezeti értekezlet 1.2. Iskolatanács/vezetői értekezlet Az iskolával kapcsolatos ügyekben az iskolatanács értekezik. Az értekezleten részt vehet tanácskozási joggal – a napirendi ponttól függően – a megfelelő szervezet képviselője. Az éves munkaprogram szerint kerül kiírásra. 1.3. Alkalmazotti közösségi értekezlet Az iskola minden alkalmazottja részére tartott tanácskozás. 1.4. Tantestületi értekezlet 1.4.1. Jellemzői: A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, tantestületi és alkalmazotti közösségi értekezlet. Az intézmény pedagógiai szervezeti egységei közti rendszeres szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett tantestületi értekezleteken, illetve a rendkívüli tantestületi értekezleten valósul meg. Napirendtől függően a tantestületi értekezleteken részt vesz meghívás alapján a szülői szervezet képviselője, illetve a fenntartó képviselője.
1.4.2. A tantestületi értekezlet összehívásával, levezetésével kapcsolatos eljárási szabályok: A tanév során tervezett tantestületi értekezletek időpontját és napirendjét az éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkaterv-javaslatot az igazgatóhelyettes terjeszti az igazgató elé. A nevelőtestületi értekezlet összehívását az igazgató rendeli el, szervezéséért, levezetéséért, a jegyzőkönyv vezetéséért az igazgatóhelyettes felel. 1.4.3. Tantestületi értekezletet kell tartani: a pedagógiai program és módosításának elfogadása az új szabályzatok, és a szabályzatmódosítások elfogadása a házirend elfogadása a minőségirányítási programban megfogalmazottak megvalósítása, új célok kitűzése, értékelés, elemzés beiskolázási program és továbbképzési terv elfogadása a tanévkezdés előkészítése, éves munkaterv elfogadása a féléves munka értékelése a tanév pedagógiai munkájának értékelése
- 30 az intézményvezetői pályázathoz készített, összefüggő szakmai vélemény kialakítása
vezetési
programmal
valamennyi, a nevelőtestület döntési, véleményezési jogkörébe tartozó – át nem ruházható ügyben egyéb, váratlan esetekben 1.4.4. A tantestületi értekezlet határozatképessége: A tantestület döntési jogkörébe tartozó ügyek, valamint az intézményvezetői megbízással kapcsolatos értekezlet esetén a közalkalmazotti jogviszonyban álló pedagógusok 2/3-ának, véleményezési jogkörbe tartozó ügyek esetében 50%-ának jelenléte szükséges. Érvényes a tantestület határozata akkor, ha azt a jelenlévők legalább 50%-a elfogadja. 1.5. Osztályozói értekezlet 1.5.1. Félévzáró osztályozói értekezlet: A tanév félévi eredményeinek lezárása, tanulók osztályzatainak egyeztetése, megbeszélése a szaktanárokkal, problémás esetek tárgyalása. Tartható a félévi oktatói értekezlettel is. 1.5.2. Tanévzáró osztályozói értekezlet Az tanév végi eredmények lezárása, tanulók osztályzatainak egyeztetése, megbeszélése a szaktanárokkal, problémás esetek tárgyalása. Tartható a tanévzáró oktatói értekezlettel is. 1.6. Tanszakvezetői értekezlet A tanév minden hónap első hétfőjén kerül összehívásra. Részt vesznek: igazgató, igazgatóhelyettes, tanszakvezetők. Téma: a tanszakokat érintő programok előkészítése, összehangolása, az szabályzatok módosításának előkészítése, a tanszaki értekezletek előkészítése. 1.7.1. Meghatározása: Az alapfokú művészetoktatást végző pedagógusok szakmai fóruma a tanszaki értekezlet. Vezetője a tanszakvezető. A tanszaki értekezletek összehívásáról a tanszakvezető gondoskodik, aki tájékoztatja az igazgatót. A tanszaki értekezlet munkaprogramját az éves munkaterv tartalmazza, de ettől az igazgató jóváhagyásával eltérhet. Jellege munkaértekezlet, határoz és dönt azokban a kérdésekben, amelyek a folyamatos működéshez szükségesek, és nem érintenek az intézmény egészére vonatkozó vagy - a közoktatási törvény és az SZMSZ szerint - az intézményi nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyeket. 1.8. Oktatói értekezletek
- 31 1.8.1. Tanévnyitó értekezlet Augusztus hó utolsó hetében az igazgató által kijelölt napon a tantestület részére tanévnyitó értekezletet kell tartani. Ezen az igazgató ismerteti az új tanév főbb feladatait, és a nevelőtestület elé terjeszti a munkatervre vonatkozó javaslatát. A tanévnyitó értekezlet dönt az éves munkaterv összeállításáról, illetve elfogadásáról. 1.8.2. Félévzáró oktatói értekezlet Eltérő rendelkezés hiányában legkésőbb január 31-ig kell megtartani. Ezen az igazgató elemzi az első félév munkáját, és tájékoztatást nyújt a következő félév feladatairól. 1.8.3. Tanévzáró oktatói értekezlet Tartható az utolsó tanítási napot követően, illetve a tanév rendjének megfelelően. Ezen az igazgató – az igazgatóhelyettes, a szaktanácsadó és a tanszakvezetők véleményének figyelembevételével – elemzi, értékeli a tanév nevelő-oktató munkáját, a munkatervi feladatok végrehajtását. 1.9. Szülői munkaközösség 1.9.1. Szülői munkaközösségi értekezlet: A szervezeti és működési szabályzatában megfogalmazottak alapján, éves munkaterv szerint kerül megszervezésre. A szülőket is érintő rendelkezések megvitatásának céljából kerül összehívásra. 1.9.2. Tanszaki szülői értekezlet: Egy-egy tanszakot érintő témában kerül összehívásra, a tanszakot képviselő szülők és a tanszakvezető meghívásával. A napirendi ponttól függően jelen van az intézmény vezetője. 1.9.3. Szaktanári szülői értekezlet: Egy pedagógus növendékeinek szülei részére tartják. Szervezésének legalkalmasabb időpontja a szaktanári növendékhangversenyek, illetve azok utáni összejövetel. Fő témája: a tanulók egyéni munkájának, előmenetelének elemzése, a tantárgy specialitásának megismertetése. 1.10. Minőségirányítási program értekezlet Éves munkaterv alapján kerül összehívásra. Az intézmény színvonalas működését elősegítő rendszer fejlesztése érdekében szervezett értekezletek. 1.11. Szakszervezeti értekezlet A munkavállalók érdekeinek védelmében kerül összehívásra. Jelen vannak: szakszervezet helyi vezetője, a szakszervezet tagjai. Meghívást kaphat: a központi szakszervezet képviselője, a munkáltató képviselője, intézmény vezetője. 1.12. Rendkívüli értekezlet Az igazgató rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról, a napirend három nappal korábban történő kihirdetésével intézkedik. A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet tanítási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni. A tantestületi értekezleteken a nevelőtestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól csak – alapos
- 32 indok esetén – az igazgató adhat felmentést.
V. rész: Tanügyi nyilvántartások, dokumentáció 1. Tantárgyi naplók A zeneiskolában zeneiskolai nyilvántartó programot kell vezetni. A program a tanköteles tanulók iskolai nyilvántartására is szolgál. A zeneiskolai nyilvántartó programot az iskola vezetője által kijelölt - nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott – alkalmazott vezeti. A tanulót akkor lehet a nyilvántartásból törölni, ha a tanulói jogviszony megszűnt. Naplót kell vezetni minden olyan foglalkozásról, amely az iskola tantárgyfelosztásában szerepel: főtárgyak, kötelező tárgyak, választható tantárgyak. A napló vezetéséért az illetékes szaktanár a felelős. A naplókat az azokban található útmutató szerint kell vezetni, összesítő részeinek napra kész állapotban egyezni kell az irodai összesítőkkel. A túlórák megtartását a naplóban is vezetni kell. A főtárgyi és szolfézs naplókat a tanítási óra után a portán elhelyezett zárható szekrényben kell elhelyezni. 1.1. Főtárgyi napló (hangszeres) Naplót kell vezetni minden olyan foglalkozásról, amely a zeneiskola tantárgyfelosztásában szerepel. (főtárgyi, kötelező tárgyi). A napló vezetéséért az illetékes szaktanár felelős. A naplókat az azokon található útmutató szerint kell vezetni, összesítő részének naprakész állapotban egyezni kell az irodai összesítőkkel. Tartalmazza a tanuló adatait, tanórai jelenlétét, hiányzását, a tanévre tervezett egyéni tananyagot, havi bontásban a végzett anyagot, havonkénti osztályzatokat, félévi és év végi tanulmányi eredményt, valamint a vizsga anyagát, és a tanuló fellépéseit. 1.2. Csoportos oktatás tantárgyi naplói 1.2.1 Fajtái: szolfézs, zeneelmélet zenei ismeretek (zenetörténet, néprajz, stílusismeret, improvizáció) kamarazene, fanfár együttes, régizene együttes, népdalkör zenekar kórus 1.2.2. Tartalma: A tanulók nevét, adatait, tanórai jelenlétet, havi tantárgyi eredményeket, félévi, év végi tanulmányi eredményt, a havonta végzett anyagot. 1.3. Korrepeticiós napló A korrepetición megjelent tanuló nevét, a foglalkozás időpontját, a foglalkozás anyagát, hangszeres tanár nevét tartalmazza. 1.4 Munkaterv Az alapfokú művészetoktatási intézmény munkatervét az igazgató, az iskolaszék, a szakmai munkaközösség-vezető javaslatainak figyelembevételével készíti elő megvitatásra. A munkaterv végleges kialakításáról és elfogadásáról a nevelőtestület határoz. A munkaterv kiterjed a nevelő-oktató munkával kapcsolatos feladatok konkrét megfogalmazására, az
- 33 irányítás az ellenőrzés, továbbképzés, továbbá az iskola társadalmi vonatkozású, valamint a személyi és gazdasági feladataira. A feladatokat határidőkkel, a felelősök megnevezésével az évenkénti ismétlődő teendőket időrendi sorrendben tartalmazza. Az igazgatóság a munkaterv egy példányát megküldi az önkormányzat illetékes irodájának 1.5 Tantárgyfelosztás Az iskola pedagógiai munka tervezéséhez, pedagógusok kötelező óraszámának (foglalkozási idejének) a kötelező óraszámba beszámítható feladatainak, munkának meghatározásához tantárgyfelosztást kell készíteni. A tantárgyfelosztást az iskola igazgatója – a nevelőtestület véleményének kikérésével – hagyja jóvá. A tantárgyfelosztást az iskola igazgatósága október 1-i állapotnak megfelelően állítja össze. A tantárgyfelosztás alapja az óraterv, valamint a tanuló és tanulócsoportok száma. Kialakításánál figyelembe kell venni a tanárok képesítését, egyéni elképzeléseit, szociális körülményeit, munkafeladatok arányos elosztását. Biztosítani kell a B-tagozatos növendékek megfelelő szintű szakmai felkészítését. A tanulónak tanév közben más tanárhoz való beosztását az igazgató csak alapos indok, elsődlegesen pedagógiai szempontok alapján, a tanszakvezető meghallgatása után engedélyezheti, ill. rendelheti el.
2. Törzslap (anyakönyv) A tanulók személyi adatai, tanév végi osztályzatai, mulasztásai, valamint a tanulókkal kapcsolatos határozatok nyilvántartására törzslapot (anyakönyvet) kell vezetni. A törzslapot a főtárgy (előképző) tanár az anyakönyvben található útmutató szerint állítja ki. A törzslapban javítani csak a következő módon szabad: a hibás szöveget egyszeri áthúzással érvényteleníteni kell, s az eredeti szöveg közvetlen közelében, a legalkalmasabb helyre kerül a helyes szó vagy szöveg. Ha a helyesbítés, a javítás igazolására nem lenne elég hely, csillaggal vagy indexszámmal lehet a bejegyzett szöveget és az igazoló záradékot ellátni. A záradékot, a javítást végző tanár és az igazgató írja alá, majd az iskola körbélyegzőjével hitelesíti. A törzslapban ráírással, radírozással, kaparással, vegyszerrel, a hibás szöveg leragasztásával javítani tilos. Az igazgató a törzslapot tanévenként ellenőrzi, aláírásával és az iskola bélyegzőjével hitelesítve lezárja. A törzslapot össze kell fűzni, és be kell köttetni, üresen maradt lapjait át kell húzni. Intézményünk a 1 tanévre szóló törzslapot használja. Ennek segítségével nyomon követhető a tanuló előmenetele, felsőbb osztályba lépése. A törzslap nem selejtezhető. A megsemmisült vagy elvesztett törzslap helyett az igazgató - a rendelkezésre álló dokumentumok alapján - póttörzslapot készít. A nyomtatvány rovatai közül csak azokat kell kitölteni, amelyek hitelesen igazolhatók. A póttörzslapot záradékolni kell.
3. Bizonyítvány A tanulók a tanév végén bizonyítványt kapnak. A bizonyítványt a főtárgy tanár állítja ki. A bizonyítvány kelte a tanévzárás napja. A bizonyítványt a törzslap adataival megegyezően kell kiállítani. A törzslapba tévesen beírt, majd helyesbített adatokat a bizonyítványba, a helyes bejegyzésnek megfelelően kell bevezetni. A bizonyítvány üres rovatait át kell húzni. A téves bejegyzéseket a törzslapra vonatkozó szabályok szerint kell javítani.
- 34 Ha az összeolvasás alkalmával olyan tévedés derülne ki, mely egyszerű javítással nem oldható meg (más tanuló eredménye került beírásra) a bizonyítványban, a kezdő osztályosok esetében új bizonyítványt kell kiállítani, a felsőbb osztályokban a téves bejegyzéses oldalt át kell húzni, és a jegyzet rovatban történt érvénytelenítés után a helyes szöveget a következő oldalra kell írni. A rontott bizonyítványokat a dokumentum nyilvántartásnak megfelelően kell adminisztrálni és tárolni. A bizonyítványt az igazgató vagy igazgatóhelyettes írja alá. Az iskola bélyegzőjével ellátott bizonyítványt a tanévzáró napján kell kiosztani. 3.1. Bizonyítvány másodlat Az igazgató az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványokról a törzslap alapján másodlatot állít ki a tanuló vagy a szülő kérésére. A másodlatnak a törzslappal mindenben egyeznie kell. Az űrlapon a „másodlat” szót fel kell tüntetni. A másodlat kiállításának tényét és keltét a törzslap megfelelő rovatába kell bejegyezni. Törzslap hiányában bizonyítvány másodlat nem adható ki.
Igazgatási díj: Az Oktatási Minisztérium 8/2000. (V. 24.) OM rendelete 7.§ alapján, az iskola másodlatot vagy pótbizonyítványt állíthat ki az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról. Ennek értelmében igazgatási díjat kell fizetnie a kérelmezőnek, ha az iskola az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról másodlatot készít, vagy pótbizonyítványt állít ki. Az igazgatási díj összege az elkészítés évének első munkanapján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tíz százaléka. A befizetett díj az iskola bevételét képezi. Ez a rendelkezés nem alkalmazható abban az esetben, ha névváltozásra a nemzetiségi név felvétele miatt kerül sor.
4. Beírási napló A beírási napló a közoktatási intézmény kötelező dokumentációja. Minden tanévben be kell vezetni az új tanulókat, a beírási naplóban feltüntetett útmutató alapján. A beírási napló tartalmazza a tanuló nevét, születési helyét, idejét, lakcímét, anyja nevét, gondviselő nevét. Be kell vezetni a tanulói jogviszony kezdetének és megszűnésének (okát) időpontját az intézményben, az esetlegesen nem magyar állampolgárságot, az iskola nevét, ahol a tankötelezettségének eleget tesz a tanuló. A megjegyzés rovat tartalmazza a tanuló oktatási azonosító számát és törzslapszámát (1 tanévre szóló törzslap). A beírt adatoknak egyeznie kell a többi tanügyi dokumentumban feltüntetett adatokkal. A beírási naplóban a tanév eleji és tanév végi létszámadatokról összefoglalót kell készíteni.
5. Egyéb iratok, dokumentációk 5.1. Jegyzőkönyv Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha a jogszabály előírja, továbbá ha a nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete, szakmai munkaközössége nevelési-oktatási intézmény működésére, a gyermekekre, a tanulókra, vagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó
- 35 kérdésekben határoz, dönt, véleményez, javaslatot tesz, ill. ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja, s elkészítését a nevelési-oktatási intézmény vezetője elrendelte. Az intézményben történt értekezletekről, megbeszélésekről, vizsgákról jegyzőkönyv készül. Az iskola működésével kapcsolatban készített jegyzőkönyveket az irattárban kell megőrizni az iratkezelési szabályzatnak megfelelően. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévőket, az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, a hozott döntéseket, továbbá a jegyzőkönyv készítőjének az aláírását. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelenlévő alkalmazott írja alá. 5.2. Iskolalátogatási igazolás Annak igazolására, hogy a tanuló a zeneiskolában folytat tanulmányt, az igazgató iskolalátogatási igazolást adhat ki a tanuló, vagy gondviselője kérésére. 5.3. Órarend A tantárgyfelosztás alapján készített órarend tartalmazza a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét. A pedagógusnak az iskolában neveléssel, oktatással, munkával eltöltött idejét, az iskolai órarend határozza meg. Az iskolai órarend a tanítás idejét, helyét tünteti fel. Részletes órarendet a napló tartalmaz, melynek egyeznie kell az iskolai összesítőn szereplő órarenddel. A kötelező óraszám és túlóra a naplóból és a tantárgyfelosztásból tűnik ki. A tanulók létszám, órarend szerinti beosztásában bekövetkezett változásokat a tanár 48 órán belül köteles bejelenteni az igazgatóságnak. Az alapfokú művészetoktatási intézmény végleges órarendjét legkésőbb szeptember 20-ig kell összeállítani. A tanulók egyéni és csoportos óráit egyenletesen kell elosztani, biztosítva ezzel felkészülés lehetőségeit. Az iskolai órarend a tanítás idejét, helyét, tanuló nevét (egyéni foglalkozás esetében), osztályát és a tanár óraszámát, túlóraszámát tünteti fel. Az órarendet be kell vezetni a tantárgyi naplóba, el kell helyezni az aktuális órarendet a tanterem ajtaján. Az órarendi változásokat (kimaradás, új felvétel, belső órarendi változás) azonnal be kell jelenteni az igazgatóhelyettesnek, a változásokat tartalmazó, új órarend leadásával egyidejűleg. 5.4. Beiratkozási lap, szülői nyilatkozat A beiratkozási lap és szülői nyilatkozat tartalmazza a tanuló adatait, a művészetoktatási intézményben tanulni kívánt tantárgyat és osztályfokozatot, a tanár nevét, valamint a szülő nyilatkozatát, hogy gyermeke igénybe vesz-e másik művészetoktatási intézményben is képzést, valamint melyik intézményben fizeti a térítési díjat vagy tandíjat. Továbbá tudomásul veszi a szülő, hogy a művészetoktatás térítési díj, illetve tandíj köteles szolgáltatás, mely összeget félévenként, az előírt határidőre befizet. A beiratkozási lapot és szülői nyilatkozatot a gyermek beíratásakor kell leadni, mely a tanügyi dokumentáció szerves része. A szülői nyilatkozat az állami normatíva igényléséhez ad útmutatást. (Egy tanuló – egy alapfokú művészetoktatáshoz kaphat állami normatív hozzájárulást.) 5.5. Munka-, tűz-, baleset- és egészségvédelmi oktatás, házirend megismerése A tanuló aláírásával igazolja, hogy részére a kötelező oktatásokat megtartották, valamint megismerte az intézmény házirendjét, azt elfogadta és betartja.
- 36 5.6. Szociális alapon járó fizetési kedvezmény igénybevételének kérelmezési nyomtatványa Amennyiben a tanuló családjának anyagi helyzete nem megfelelő, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek, állami gondozott, nevelő szülőknél elhelyezett, a család egy főre jutó átlagjövedelme a törvényben meghatározott mértéket nem haladja meg, akkor ezen a nyomtatványon kérheti a gondviselő – a szükséges igazolások csatolásával - a térítési díj – tandíjmentességet, kedvezményt, illetve részletfizetési lehetőséget. 5.7. Alkalmazandó záradékok (A 11/1994. sz. MKM-rendelete tartalmazza.) Az alapfokú művészeti iskolai anyakönyvbe és bizonyítványba, valamint félévi értesítőbe (ellenőrző könyv) a tanuló munkájáról, eredményeiről, az alábbi egységes záradékot használjuk: Hangszeres tanulmányait megkezdheti Hangszeres tanulmányait nem kezdheti meg. A nevelőtestület határozata (betűvel) évfolyamba léphet pl.: harmadik A …….……. tárgyból ………….. osztályokból összevont beszámolót tett. Alapfokú művészetoktatási intézmény alsó fokú évfolyamának anyagából művészeti alapvizsgát tett, megszűnik a tanuló jogviszonya. 6. Alapfokú művészetoktatási intézmény továbbképző évfolyamának anyagából záróvizsgát tett, megszűnik a tanuló jogviszonya. 7. Alapfokú művészetoktatási intézmény továbbképző évfolyamának anyagából záróvizsgát tett, iskolai tanulmányait befejezte. 8. A javítóvizsgán nem jelent meg, tanulmányait csak az osztály megismétlésével folytathatja. 9. Mulasztása miatt nem osztályozható, osztályát engedély alapján folytathatja. ( az érdemjegy rovatba „NO” bejegyzés történik) 10. A beszámolón igazolatlanul nem vett részt. 11. A tantervi anyagot nem végezte, osztályát engedély alapján folytathatja. ( az érdemjegy rovatba „NO” bejegyzés történik ) 12. A tanuló jogviszonya megszűnik: 12.1. Kimaradással 12.2. ……..óra igazolatlan mulasztás miatt 12.3. egészségi alkalmasság miatt 12.4. térítési díj, fizetési hátralék miatt 12.5. ........ más iskolába való átvétel miatt megszűnt, a létszámból törölve. 13. Betegség miatt kimaradt. 14. Szülei kívánságára töröltem a tanulók névjegyzékéből. (kelt, aláírás, később: 15. .............tárgyból javítóvizsgát tehet. A javítóvizsgán............tárgyból ............osztályzatot kapott.............osztályba léphet. 16. Javítóvizsgán a tárgyból elégtelen osztályzatot kapott, évfolyamot ismételni köteles. 17. Elégtelen tanulmányi eredménye miatt ............. főtárgy szakon tanulmányait nem folytathatja. 18. Kimagasló tanulmányi munkájáért dicséretet kap ........... tárgyból. 19. Kiváló tanulmányi eredményéért igazgatói dicséretben részesült. 20. ............fegyelmi határozat alapján kizártam a művészeti iskolából. 1. 2. 3. 4. 5.
- 37 A hibásan bejegyzett szöveget .......-ról ............-ra helyesbítettem. A .........szót (szavakat), osztályzat(oka)t ...........-ra helyesbítettem. A bizonyítvány .......... lapját téves bejegyzés miatt érvénytelenítettem. Ezt a póttörzslapot a(z) .......... következtében elveszett, megsemmisült eredeti helyett .........adatai (adatok) alapján állítottam ki a zeneiskola iskolai anyakönyve alapján. 25. Ezt a bizonyítvány másolatot az elveszett, megsemmisült eredeti helyett ......... adatai (adatok) alapján állítottam ki a zeneiskola anyakönyve alapján. 26. Pótbizonyítvány. Igazolom, hogy ............ név, .......... anyja neve, a(z) .......iskola,........ szak (szakmai, speciális osztály,két tanítási nyelvű osztály, tagozat),..........évfolyamát a(z) ......... tanévben eredményesen végezte. 27. A tanuló szorgalmát egy osztályzattal kell minősíteni, a kerekítés szabályainak megfelelően. ( pl. 4,5 átlag esetén a bejegyzés módja: példás / 5 ) 21. 22. 23. 24.
VI. rész: Nevelő-oktató munka 1. A pedagógus nevelő-oktató munkája Pedagógiai program: A nevelőtestület által elkészített és elfogadott foglalkozási vagy pedagógiai program képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Az intézményben folyó alapfokú művészetoktatás az alábbi hierarchikus rendet követi: Nevelési igazgatóhelyettes Tanszakok Tanulócsoportok Egyéni órák A szaktanárok a tanulók egyéni képességeire lebontott éves oktatási tervet készítenek, melyek a naplókban lesznek rögzítve. Egy-egy szaktanár egyéni tanulói alkotják a szaktanár tanulócsoportját, amely általában 17 főből áll. Azonos jellegű, vagy a képzés szempontjából egymáshoz közel álló tanulócsoportok és szaktanárok alkotják a tanszakot. Egy-egy tanszak létszáma általában 6-10 szaktanárból és 90-150 tanulóból tevődik össze. A tanszakok vezetése, irányítása a tanszakvezetők feladata. A tanszakvezetők éves munkatervezetet készítenek, a tanszak sajátosságainak megfelelően tűzik ki a tanterveknek megfelelő oktatást, szervezik a szakmai bemutatókon, versenyeken való részvételt, tartják a kapcsolatot az országos szakmai szervekkel. 1.1. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének rendje A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése kiterjed a tanítási órákra, a nem kötelező (választható) tanórai, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokra is. A pedagógiai munka ellenőrzése a tanszakok által kidolgozott területeken és módszerekkel folyik. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemtervét az igazgató készíti el a szakmai
- 38 munkaközösségek javaslata alapján. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet a szakmai munkaközösség és a szülői szervezet (közösség). 1.1.1. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: Igazgató: Az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettes munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. Igazgatóhelyettes: Ellenőrzési tevékenységét a feladataiból következően végzi, a minőségirányítási program értelmében. A folyamatba épített ellenőrzés tapasztalatairól az igazgatóhelyettes a heti megbeszélésen szóban ad tájékoztatást az igazgatónak. Tanszakvezető: A saját tanszakán, a szaktárgyukkal összefüggő területeken látja el az ellenőrzési feladatokat. Tapasztalatairól folyamatosan tájékoztatják az igazgatóhelyettest. Évente egy átfogó beszámolót készítenek az igazgató részére (tanév vége). 1.1.2. Beszámolói kötelezettség: Könyvtáros: Évente egy alakalommal tájékoztató jellegű beszámolót tart az iskolavezetés részére. 1.1.3. Az ellenőrzés módszerei: tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása, növendékhangverseny látogatása, vizsgán való részvétel, dokumentáció ellenőrzés, térítési díj, tandíj befizetés teljesítése. 1.1.4. Tájékoztatás az ellenőrzés eredményéről: Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg ismertetni kell, amellyel kapcsolatban az érintett pedagógus észrevételt tehet. Az óralátogatás célja nemcsak az ellenőrzés, hanem a segítségadás is. Az egyes szakterületeken végzett belső ellenőrzés eredményeit az igazgatóhelyettes és a tanszakvezetők értékelik, melynek eredményeképpen a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezhetik az intézmény vezetésénél. A belső ellenőrzés általánosítható tapasztalatait – a feladatok egyidejű meghatározásával – nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. 1.2. A fegyelemmel kapcsolatos intézkedések (Tanár) A fegyelem megszilárdítása érdekében a zeneiskolában a következő fegyelemmel kapcsolatos intézkedések érvényesek:
- 39 A tanár köteles munkahelyén a tanítás kezdete előtt 10 perccel megjelenni. A növendék hiányzása esetén, a tanár szabadidejével saját belátása szerint rendelkezik. A tanár az órarend szerinti tanítási ideje alatt az iskolából - még a növendék hiányzása esetén is - csak igazgatói, igazgatóhelyettesi engedéllyel távozhat el. A növendék késése esetén a kötelező várakozási idő: 10 perc. Elmaradt órákat, az alábbi esetek kivételével pótolni kell: betegség, igazgatói szünet, tanuló hiányzása, zenei rendezvények, rendezvényeken való közreműködés alkalmával, amikor zeneiskolánk, városunk, megyénk és országunk zenei életét képviseljük, az Mt. 151. § (2) bekezdésében meghatározott távollétek esetén Fegyelmi felelősség: Fegyelmi vétséget követ el a közalkalmazott, ha a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét vétkesen megszegi. A vétséget elkövető közalkalmazott ellen fegyelmi eljárás indítható Kjt. idevonatkozó paragrafusai alapján. 1.3. Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei (Növendék) Mulasztás: A tanuló előzetes engedély nélkül csak indokolt esetben (betegség, iskolai elfoglaltság, közlekedési nehézségek, stb.) maradhat távol a főtárgyi és kötelező tárgyi órákról, foglalkozásokról. Az órarend szerinti foglalkozásokról való távolmaradást nyolc napon belül igazolni kell. Igazolást a szülő, az orvos, az iskola pedagógusa adhat. A mulasztásokat és azok igazolását az ellenőrző könyvbe is be kell jegyezni. Igazolatlan mulasztás esetén a kiskorú tanuló szüleit írásban (ellenőrző könyv vagy levél útján) értesíteni kell. Ha az igazolatlan mulasztások ismétlődnének, a tanár köteles a tanulót kiskorú tanuló esetében a szülőket – annak következményeire figyelmeztetni. A tanuló igazolt és igazolatlan óráinak számát a főtárgyi naplóba vezetett mulasztások alapján összesíteni kell. Fegyelmi intézkedések: A tanulót helytelen magatartása, tanulmányi kötelezettségének elhanyagolása esetén a szaktanár figyelmezteti. Ha a fegyelmezetlenség megismétlődik, a tanulót az igazgató meginti, és erről kiskorú tanuló esetén a szülőt írásban tájékoztatja. A büntetés, nevelési eszköz, ezért megtorló vagy megalázó nem lehet. Többletmunkával vagy testi fenyítés alkalmazásával büntetni nem szabad. Azt a tanulót, aki a zeneiskolai házirendet súlyosan megsérti, illetve kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés céljából a nevelőtestület fegyelmi bizottságot hoz létre. A fegyelmi bizottság állandó tagjai: az intézmény igazgatója, az igazgatóhelyettes.
- 40 Változó tagjai: a tanszakvezető és a főtárgy tanár. A fegyelmi intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – tekintettel a vétség súlyára – el lehet térni. 1.3.1. A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedés hozható: Szóbeli figyelmeztetés, Szaktanári vagy igazgatói írásbeli intés: a tantárgy követelményeinek nem teljesítése, felszereléshiány, foglalkozáson előforduló többszöri fegyelmezetlenség miatt. A házirend enyhébb megsértése, igazolatlan mulasztás esetén. Kizárás: kirívó fegyelmezetlenség, pl. közerkölcsöt sértő magatartás, verekedés, lopás esetén a tanuló cselekedetének elbírálására fegyelmi bizottságot kell létrehozni. A fegyelmi bizottság tagjai: igazgató, főtárgy tanár és 1 fő pedagógus. A fegyelmi tárgyalás esetén meg kell hallgatni a szülőt. A fegyelmi bizottság köteles a tanuló cselekedetét a legalaposabban vizsgálni és mérlegelni. Az iskolát, a közösséget ért különösen nagy kár esetén a tanulót ki kell zárni. Igazgatói – írásbeli intés: a körülmények mérlegelésével a főtárgy tanár kezdeményezi. A fegyelmi eljárás megindításáról – az indok megjelölésével a tanulót és a kiskorú tanuló szüleit értesíteni kell. Az értesítésben meg kell jelölni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét azzal a tájékoztatással, hogy a tanuló, a szülő, illetve a gazdálkodó szervezet képviselőjének távolmaradása a tárgyalás megtartását nem akadályozza. Tájékoztatni kell a tanulót arról, hogy az eljárásban meghatalmazott is képviselheti. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő és képviselőjük külön-külön a tárgyalás előtt legalább egy héttel megkapja. A fegyelmi tárgyalást a megindítástól számított harminc napon belül be kell fejezni. A fegyelmi bizottság tagjai az igazgató vagy helyettese, a nevelőtestület két tagja. A fegyelmi bizottság az eljárás során meghallgatja a fegyelmi eljárás alá vont tanulót. Szükség szerint tanulókat hallgat meg, továbbá megvizsgálja a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos, ill. a tanuló javára szolgáló egyéb bizonyítékokat. A tanulók meghallgatásánál az eljárás alá vont tanuló és a tanulók meghallgatásáról jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek vallomásukra vonatkozó részét a meghallgatottakkal alá kell íratni. A vizsgálat eredménye alapján a fegyelmi bizottság a büntetésre indoklást is tartalmazó javaslatot készít és azt döntésre a nevelőtestület elé terjeszti. Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a fegyelmi vétség felfedezése óta 3 hónap, ill. az elkövetése óta 1 év már eltelt. A fegyelmi tárgyalás nyilvános. A fegyelmi jogkör gyakorlója a nyilvánosságot a tanuló, ill. képviselője kérésére korlátozhatja, ill. kizárhatja. A tanulóval szemben ugyanazért a kötelezettségszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. A fegyelmi büntetést abban a nevelési-oktatási intézményben kell megállapítani, amelyikben az eljárás indult. Végrehajtani csak jogerős határozatot lehet, melyet az anyakönyvbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. A fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályait jogszabály határozza meg. A fegyelmi tárgyalás lefolytatásának szabályait a 11/1994. (VI.8.) MKM-rendelet 5.sz. melléklete tartalmazza.
- 41 1.4. Az órapótlás eljárási szabályai Ha az órát pótolni kell, az alábbi eljárás követendő: Az elmaradt óra pótlásának időpontját az érintett növendékekkel közölni kell. Az új időpontot a növendék ellenőrzőjébe be kell vezetni. A bejegyzést a szülővel láttamoztatni kell. A naplóban a pótlásra kijelölt napot kell leigazolni, a tanuló megjelenése alapján. Az órák pótlását az erre a célra rendszeresített füzetben kell vezetni. A tanórák cserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi.
2. A tanuló jutalmazásának elvei A tanulói közösségek, vagy az egyes tanulók szorgalmában, tanulmányi munkájában elért kimagasló eredmények jutalmazása fontos pedagógiai ösztönzési eszköz. A tanszakvezető megdicsérheti a tanulót. A szorgalmas és kiváló tanulmányi eredményt elért tanuló igazgatói dicséretben részesül, melyet félévkor az ellenőrző könyvbe, tanév végén az anyakönyv és a bizonyítvány „jegyzet” rovatába is be kell jegyezni. A dicséretben részesült tanulót a tanév végén az igazgató oklevéllel, könyvvel, vagy más módon is megjutalmazhatja. A zeneiskola részére rendszeresített vagy saját tervezésű emléklap, dicsérő oklevél is adható. Igazgatói dicséret adható az iskolának dicsőséget jelentő országos, regionális, megyei vagy helyi versenyeken elért kiemelkedő eredményért. 2.1. A művészeti iskolában – az egyes tanulók jutalmazásának lehetőségei (részletezve): Szaktanári dicséret: adható a tanévben több alkalommal, a rendszeres, eredményes felkészülésért, kiemelkedő haladásért, egy-egy feladat példamutató megoldásáért. Igazgatói dicséret: adható egy-egy, az iskolának dicsőséget jelentő versenyen elért eredményért, valamint félévkor és a tanév végén elért kiváló tanulmányi eredményért. Szakirányú szakközépiskolába, vagy főiskolára felvett növendék részére. A dicséretet a tájékoztató füzetbe, illetve az év végi bizonyítvány és törzslap jegyzet rovatába be kell írni. Az igazgatói dicséretben, kiváló tanuló kitüntetésben részesült tanulót az igazgató oklevéllel, könyvvel, vagy más módon is megjutalmazhatja (pl. belföldi, külföldi csereszereplés, táborozás, márkás, illetve mesterhangszerek kölcsönzése) az iskola pénzügyi lehetőségeinek megfelelően. Tantestületi dicséret: adható az országos tanulmányi versenyen, fesztiválon való eredményes szereplésért. Emlékoklevelet kell adományozni annak a végzős tanulónak, aki legalább négy évfolyamon keresztül az intézmény tanulója volt, és tanulmányi eredménye kitűnő volt.
- 42 Az igazgatói dicsérethez, dicsérő oklevélhez és emlékoklevélhez könyv vagy más tárgyjutalom kapcsolódik az iskola pénzügyi lehetőségeinek megfelelően. Csoportos jutalmazási formák: jutalomkirándulás, hozzájárulás színház, opera, hangverseny, múzeum, kiállítás látogatásához, szakmai táborban való részvételhez. 2.3. Az „Év legeredményesebb pedagógusa, és az „Év legeredményesebb tanulója” A Farkas Ferenc Zeneiskola – Alapfokú Művészetoktatási Intézmény díja Az intézmény igazgatója és igazgatóhelyettese dönt a díj odaítéléséről, a tanszakvezetők véleményét, és a tanévben elért eredményeket is figyelembe véve.
3. Az esélyegyenlőség Az iskola Esélyegyenlőségi programmal rendelkezik, melynek alkalmazása minden munkatárstól követelmény. Cél, hogy az iskolába beiratkozott, minden tanuló egyforma eséllyel vegyen részt a művészetoktatásban.
- 43 -
VII. rész: Tanrendi szabályozás 1. A tanulással kapcsolatos iskolai rend 1.1. A tanulók felvétele a zeneiskolába Felvételi vizsgának számít a jelentkező minden olyan beszámoltatása, megmérettetése, mérése, értékelése, melynek célja a tárgyi tudás, tudásszint felmérése. A felvételi vizsgák idejét és módját az éves munkatervben határozzuk meg, szeptember első hetében - az esetleges üres helyek betöltésére - pótfelvételi vizsgát lehet tartani. Új tanuló felvételéről az igazgató - a felvételi bizottság, a tanszakvezetők javaslatát és az iskola engedélyezett tanulói létszámát figyelembe véve – dönt. A felvétel eredményét írásban, az iskola hirdetőtábláján kell a tanulókkal és a szülőkkel, gondozójukkal (a továbbiakban szülő) közölni. Ha egy tanszakra több jelentkező van, mint férőhely, a jelentkezőket a vizsga eredménye és az alkati megfelelés alapján kell rangsorolni, várólistát felállítani, és tanév közben az üresedő helyekre a várólistáról a tanulókat beiskolázni. A tanulók osztályba sorolására – felvételi vizsgán nyújtott teljesítménye alapján – a felvételi bizottság tesz javaslatot. A hangszeres és a kötelezően választható tantárgy osztályba sorolása eltérhet egymástól. A felvételi idejéről és helyéről az óvodákat, iskolákat írásban, a lakosságot pedig újsághirdetés útján tájékoztatjuk, valamint az intézmény honlapján (www.egerzene.hu) tesszük közre. A beiratkozás a tanév végén, a bizonyítványosztás utáni napokon történik a régi növendékeinknek. A beírást a szaktanárok végzik. A felvett és beiratkozott növendékek az iskolával nem tankötelezettséget teljesítő tanulói jogviszonyban állnak. Ha a tanuló az intézmény magasabb évfolyamára kéri felvételét, a jelentkezési lapján ezt fel kell tüntetnie. Kérelméről a bizottság különbözeti vizsga alapján dönt, az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának az adott évfolyamra meghatározott rendelkezése alapján. Más alapfokú művészetoktatási intézményből jövő, érvényes bizonyítvánnyal rendelkező tanulók részére szintfelmérő meghallgatást kell tartani. Az adott tanszak dönt az osztályba sorolásról. A tanszakvezetőnek erről jegyzőkönyvet kell készítenie. A jegyzőkönyvet irattárazni kell. A döntésről a szülőket értesíteni kell. A szülő aláírásával hitelesíti a jegyzőkönyvet. Az alapfokú művészetoktatási intézmény alapfokú évfolyamáról a továbbképző évfolyamba az léphet, aki – jogszabályban meghatározottak szerint szervezett – művészeti alapvizsgát tett. A továbbképző évfolyam befejésével a tanuló művészeti záróvizsgát tehet. Beiratkozni a beiratkozási lap és szülő nyilatkozat kitöltésével és leadásával lehet, illetve mellékelni kell a művészetoktatási intézmény által kiállított érvényes bizonyítványt. Az intézmény megteremti a tanulói jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének feltételeit. A tanulói jogok és kötelezettségek gyakorlásának helyi szabályait az intézmény házirendje tartalmazza. 1.2. A tanuló értékelése a zeneiskolában A tanuló teljesítménye és szorgalma alapján havonként érdemjeggyel értékelendő. A hangszeres főtárgy, a szolfézs, a zeneelmélet tárgyak, valamint a művészeti tanszakok esetén adható érdemjegyek: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Az osztályozás a tantervi követelmények, valamint a tanulók gyakorlati és elméleti eredményeinek egybevetése alapján történik.
- 44 A zenei előképző, hangszeres előképző, a kamarazene, a kötelező zongora, zeneirodalom tantárgy, néprajz, stílusismeret, improvizáció, fanfár együttes, régizene együttes, népdalkör, illetőleg a kórus és zenekar tantárgyak esetén szöveges értékelést kell alkalmazni. Az érdemjegyről a tanuló szülőjét – felnőtt tanulók kivételével – a tájékoztató füzet útján tájékoztatni kell. 1.3. A félévi és a tanév végi osztályozás rendje a zeneiskolában A tanulók munkáját félévkor és a tanév végén osztályozni kell. Kamarazene és zenekar tantárgyakból tanév végén nincs beszámoló. Kamarazene, zenekar, kórus, zenetörténet, kötelező zongora, stílusismeret, néprajz, improvizáció valamint a kiselőképző tantárgyból a tanuló érdemjegy helyett szöveges értékelést kap. Ennek szövege kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg. Hangszeres előképző esetén: jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg érdemjegyet kell adni. A főtárgy és szolfézs tárgyak esetén az osztályozás a következő: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A tanév végi osztályzatokról és a tanuló továbbtanulásáról bizonyítványt kell kiadni. A főtárgyi elégtelen osztályzat (a tanév végén) a tanulói jogviszony megszűnését jelenti. Egész évi munkája alapján kell osztályozni azt a tanulót, aki betegség, vagy testi sérülés miatt a beszámolón megjelenni nem tud, és távolmaradásának okát orvosi igazolással bizonyítja. Ebben az esetben a bizonyítvány és a törzslap megjegyzés rovatában fel kell tüntetni, hogy a tantárgyi beszámolón nem vett részt. A tantárgyi beszámolóra nem bocsátható, illetve nem osztályozható az a tanuló, akinek a tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztásai együttesen meghaladják az előírt kötelező óraszám 1/3-át, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Az osztályzatokat félévkor számjeggyel a tájékoztató füzetbe és a naplóba, tanév végén a naplóba, az anyakönyvbe (törzslap) és a bizonyítványba, szó megjelöléssel és számjeggyel, illetve hangszeres és szolfézs előképző, zenekar, kamarazene, kötelező zongora tantárgy, zenei ismeretek (zenetörténet, stílusismeret, improvizáció, néprajz) fanfár együttes, régizene együttes, népdalkör, kórus tantárgyak esetében az előírt szöveges minősítéssel kell bejegyezni. Ha a tanuló valamely kötelező tantárgy tanulása alól felmentést kapott, a felmentés tényét félévkor a tájékoztató füzetben, tanév végén a törzslapban és bizonyítványban, az osztályzat rovatban „fm” rövidítéssel kell jelezni. 1.4. Szorgalom A főtárgyi, a kötelező, a kötelezően választható tárgy, és a választható tantárgy tanulásában tanúsított szorgalmat havonként értékelni kell. Erről a szülők és tanulók a tájékoztató füzet útján kapnak értesítést. A szorgalom minősítésére 4 fokozatot kell alkalmazni: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). A szorgalom minősítését félévkor szám és szó megjelöléssel a tájékoztató füzetbe, a tantárgyi naplóba, a tanév végén pedig a naplóba, a törzslapra, valamint a bizonyítvány megfelelő rovatába kell bejegyezni. A szorgalom jegyet a főtárgy tanár, és a kötelező tárgy, a kötelezően választható tárgy, és a választható tárgy tanár együttes véleménye alapján kell megállapítani. 1.5. Részjegyek (osztályzatok) alkalmazása: A tanév folyamán a tanulók munkáját ún. részjegyekkel, havonta egy alkalommal pedig átlagjegyekkel osztályozhatjuk. A részjegyeket célszerű egy-egy kisebb feladat
- 45 elvégzésére ösztönző célzattal adni, és nem feltétlenül törvényszerű, hogy a havi átlagjegy a részjegyek középarányosa legyen. 1.6 A tanév rendje A tanév általában szeptember 1-étől a következő év augusztus 31-ig tart. A szorgalmi idő a tanévnyitóval kezdődik és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg a tanévnyitó értekezleten, amit a munkatervben rögzítenek. A tanévnyitó értekezleten döntenek: - a nevelő és oktató munka lényeges tartalmi változásairól (házirend, pedagógiai program) - iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és időpontjáról és a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról, valamint programjáról - a tanórán kívüli foglalkozások formáiról - a nevelőtestület jogkörébe tartozó feladatok átruházásáról, bizottságok létrehozásáról - az éves munkaterv jóváhagyásáról - a tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat a szaktanárok az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel - az intézmény belső rendszabályát (házirendjét) ki kell függeszteni az épület bejáratánál a hirdetőre. A tanítási (foglalkozási) órák, óraközi szünetek rendje, időtartama, az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján, a pedagógus vezetésével a kijelölt termekben történik - tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási (foglalkozási) órák után szervezhetők - a tanítási órák időtartama: a Kollektív Szerződés 4/2 pont szabályozza A gyakorló területek munkarendje: - igazgatói engedéllyel a kijelölt tantermekben
2. Tanulmányi vizsgák: 2.1. Vizsgáztatás rendje: A vizsgarend a tanév munkarendjében kerül meghatározásra. Tanévenként egy főtárgyi vizsga, valamint egy kötelező tantárgyi, vagy kötelezően választható tantárgyi vizsgát kell tenni. Főtárgyi vizsgákat a tanév végén szervezünk. A vizsgák beosztását az adott tanszak tanszakvezetője készíti el, egyeztetve a tanszak tanáraival. A „B” tagozatos tanulók tanévenként 4 alkalommal, negyedévenként adnak számot előmenetelükről, hangverseny keretében. 2.2. A vizsgák dokumentációja: Jelentkezési lapok vizsgákra: művészeti alapvizsga, művészeti záróvizsga. Vizsgajegyzőkönyvek minden vizsgáról. Határozatok a vizsgaeredményekről: művészeti alapvizsga, művészeti záróvizsga, Btagozatra vétel, illetve levétel.
- 46 Tanügyi dokumentációkban feltüntetett vizsgaeredmény: törzslap, napló, bizonyítvány, beírási napló megjegyzés rovata. 2.3. Vizsga fajták: 2.3.1. Hangszeres vizsga, magánének vizsga: Tanévenként egy alkalommal, május – június hónapban beosztás szerint. Vizsga anyaga az intézményi pedagógiai programban megfogalmazottak alapján. Tanszak tanárai hallgatják meg, és értékelik. 2.3.2. Szolfézs vizsga: Tanévenként egy alkalommal, május hónapban, beosztás szerint. A vizsga anyaga az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazottak alapján. Tanszak tanárai hallgatják meg, és értékelik. 2.3.3. Zenetörténet vizsga: Tanévenként egy alkalommal, május hónapban, beosztás szerint. Vizsga anyaga az intézményi pedagógiai programban megfogalmazottak alapján. Tanszak tanárai hallgatják meg, és értékelik. 2.3.4. „B”-s szereplések, meghallgatások: Tanévenként 4 alkalommal, november, január, március, május hónapokban. Hangverseny keretében egy előadási darab, vagy koncertetűd kotta nélküli bemutatása. A többi anyag (skála, etűd, darabok) a beosztás szerinti januári vizsgán. Vizsga anyaga az intézményi pedagógiai programban megfogalmazottak alapján. A tantestület értékel, és határozza meg a további emelt szinten való tanulás lehetőségét. 2.3.5. Művészeti alapvizsga: Az alapfok befejező osztálya utáni, tanév végi vizsga. Letétele feljogosít a továbbképző osztályok megkezdéséhez. Szervezésére az alábbi törvényi rendelkezések az irányadóak: 1993. évi LXXIX. közoktatási törvény 9. § (7), 30. § (9), 31. §, 115. § (1) 11/1994. MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 26. § 24/1997. MKM rendelet az alapműveltségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról Vizsga anyaga az intézményi pedagógiai programban megfogalmazottak alapján. 2.3.6. Művészeti záróvizsga: A továbbképző IV. évfolyam záróvizsgája. Szervezésére az alábbi törvényi rendelkezések az irányadóak: 1993. évi LXXIX. közoktatási törvény 9. § (7), 30. § (9), 31. §, 115. § (1) 11/1994. MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 26. § 24/1997. MKM rendelet az alapműveltségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról. Vizsga anyaga az intézményi pedagógiai programban megfogalmazottak alapján. 2.3.7. Javítóvizsga: Főtárgyból és kötelező tantárgyból a tanév végén kapott elégtelen osztályzat esetén a tanuló augusztus 25. és szeptember 15. között javítóvizsgát tehet. A javítóvizsga napját az igazgató állapítja meg, és az iskola hirdetőtábláján teszi közzé. A javítóvizsga idejéről és a vele kapcsolatos tudnivalókról a tanulók szüleit értesíteni kell. Ha a tanuló a javítóvizsga napján nem jelenik meg, vagy a javítóvizsgán nem felelt
- 47 meg, tanulmányait csak az osztály megismétlésével folytathatja. A javítóvizsgát bizottság előtt kell megtartani, melynek elnöke az igazgató vagy megbízottja, tagjai a kérdező tanár és még egy, lehetőleg azonos vagy rokon szakos tanár. A javítóvizsga eredményét a főtárgy tanára vezeti be a törzslapra és a bizonyítványba. A záradékot az igazgató és a főtárgy tanára írja alá, az eredményhirdetés a bizonyítvány kiosztásával történik. A javítóvizsga nem nyilvános és nem ismételhető meg. 2.3.8. Összevont beszámoló Rendkívüli előrehaladás esetén - a szaktanár és a tanszakvezető tanár együttes javaslata alapján - az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a tanév végén két, esetleg több osztály anyagából tegyen összevont beszámoló vizsgát. A főtárgyi beszámoló anyagát kétharmad részben a magasabb osztály anyagából kell összeállítani. A kötelező tantárgynál a magasabb osztály követelményei alapján kell az osztályzatot megállapítani. Összevont beszámolót a hangszeres beszámolókkal egyidejűleg, vagy az igazgató által megadott időben lehet tartani. A tanulóknak az összevont beszámoló engedélyezését írásban kell kérnie. A kérelmet legkésőbb december 10-ig lehet az igazgatóhoz benyújtani.
3. Felsőbb osztályba lépés A zeneiskola felsőbb osztályába az a tanuló léphet, aki a közvetlenül megelőző osztályt sikeresen elvégezte, arról bizonyítványt kapott és tanulmányait nem szakította meg. Felmentés, vagy más ok miatt a tanuló osztályba sorolása szolfézs, illetve a főtárgy esetében eltérhet egymástól. Ezt a bizonyítványban és a törzslapon is fel kell tüntetni. Ebben az esetben a felsőbb osztályba lépésnél a hangszeres osztályt kell figyelembe venni. Az alapfokú művészetoktatási intézmény alapfokú évfolyamáról a továbbképző évfolyamra az léphet, aki – jogszabályban meghatározottak szerint szervezett – művészeti alapvizsgát tett. Az alapfokú művészetoktatási intézményben a művészeti alapvizsga letétele nem kötelező, hiszen vizsgázási kötelezettséget jogszabályok nem írhatnak elő. A tanulónak kell eldöntenie, hogy kíván-e ilyen vizsgát tenni, vagy sem. Abban az esetben azonban, ha nem teszi le a művészeti alapvizsgát, és ennek következtében az alapfokú évfolyamról nem léphet tovább az első továbbképző évfolyamra, a tanulói jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik. (Ezt a rendelkezést csak akkortól lehet alkalmazni, ha a művészeti alapvizsga megszervezését szabályozó jogszabály hatályba lép.)
4. Tanulmányok folytatása ugyanabban az osztályban Az a tanuló, aki osztálya tantervi anyagát nem tudja elvégezni, az igazgatótól legkésőbb május 20-ig kérheti, hogy tanulmányait a következő tanévben ugyanannak az osztálynak a tanulójaként folytathassa. Az igazgató a szaktanár véleménye alapján dönt. Ebben az esetben a tanuló osztályzatot nem kap. A bizonyítványba és a törzslapra a fenti tényt be kell jegyezni. Osztályfolytatásra az alapfokú művészeti oktatásban, művészeti áganként egy alkalommal van lehetőség. Az előző osztályba folytatja tanulmányait az a tanuló, akinek az igazolt mulasztása valamely tantárgyból meghaladja az óraszám egyharmadát, kivéve, ha a tananyagot elsajátította és az igazgató engedélyével beszámolót tesz.
- 48 -
5. Tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái 5.1. Szervezeti formák: Kórus Tanulmányi, szakmai (intézményi, iskolák közötti, területi, országos) kulturális verseny Tanulmányi kirándulás Kulturális rendezvény Zenei tábor 5.2. Tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó szabályok Tanulmányi kirándulásnak minősül a zenei versenyeken, bemutatókon való részvétel, hangversenyek, operaelőadások, múzeumok, táncművészeti, színházi előadások látogatása. Tanulmányi kirándulások alkalmával annyi kísérő tanárt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 10 tanulónként legalább egy főt. Ha a tanulók szereplésére is sor kerül, lehetőleg biztosítani kell a szaktanárok részvételét. Az kórus, zenekar, a zenei tábor vezetőjét az igazgató bízza meg. A megbízást ellátók szakmailag és pedagógiailag felelősek a kórus, a zenekar működéséért. A kórus, zenekar szerepléseit, külső fellépéseit az igazgató engedélyezi. A tanulmányi, szakmai, kulturális verseny része a tanév helyi rendjének, illetőleg az éves munkatervnek, amely meghatározza a szervezés feladatait és felelőseit. A területi és az országos fordulóra továbbjutott tanulókat a verseny idejére az igazgató mentesíti a tanítási órákon való részvétel alól. Az igazgató gondoskodik arról, hogy az országos, a regionális, a helyi vagy a házi versenyeken győztes, illetőleg helyezést elért tanulók – továbbá a kórus, zenekar, kamaracsoportok, szólisták eredményes szereplését az egész intézményközösség megismerje.
6. Az intézményi felügyelet rendszabályai 6.1. Nyitva tartás 6.1.1. Iskola nyitvatartási szabályai: Az iskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 8 órától 20 óráig tart nyitva. Az iskolát vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. Rendezvények, próbák esetén a nyitva-tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt. Szombaton délelőtt (8-14 óráig) lehet oktatni (órapótlás, napok ledolgozása). Ebben az esetben a pedagógus gondoskodik a biztonságos benntartózkodásról. (Portaszolgálat szombatonként is működik.) Az iskola hivatalos nyitvatartási ideje alatt portaszolgálat működik. Az iskola a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. A nyári szünetben irodai ügyeleti napokat kell tartani a Polgármesteri Hivatallal egyeztetettek alapján. Ennek közzétételéről az igazgató gondoskodik.
- 49 A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az igazgató tanévenként határozza meg. Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben. Az iskolai ünnepélyek, a szülői értekezletek, nyílt napok tartása idején az iskola munkarendje az igazgató döntése szerint módosul. A nyári szünetben csak a beosztásuk szerint munkát végző dolgozók tartózkodhatnak az intézményben. Rendkívüli események (zenei táborok, szereplések, kurzusok) esetén az igazgató adhat engedélyt az iskola nyitva-tartására. Az iskolában a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet határozza meg a tanítás nélküli munkanapok számát. Az intézményben 22.00 óra után rendezvény kizárólag a Polgármesteri Hivatal engedélyével lehetséges. 6.1.2. A könyvtár nyitvatartási szabálya: Az iskolai könyvtár, kottatár nyitvatartási ideje hétköznapokon: 9 - 17 óráig. 6.2. A vezetők benntartózkodása Az iskola tanítási idején belül, 13.00 órától 20.00 óráig az igazgatónak, vagy az igazgatóhelyettesnek az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők távollétében a megbízott tanszakvezető, illetve tanár felel az iskola működéséért. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig, valamint a vezető távozásától az iskola zárásáig, az intézmény rendjéért az igazgatóhelyettes, valamint a szervezett foglalkozást tartó pedagógus és a portaszolgálat tartozik felelősséggel.
7. A létesítmények és helyiségek használati rendje 7.1. Az épület rendje Az épület főbejáratára címtáblát, az utcafronti zászlótartón a Magyar Köztársaság és az Európai Unió zászlaját kell elhelyezni. Az iskola létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni. 7.2. Az intézményi dolgozók felelőssége: a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az energiafelhasználással való takarékosságért, a tűz, a bombariadó és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért. 7.3. Belépés és benntartózkodás rendje: A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel, valamint tanórán kívüli gyakorlásra, igazgatói engedéllyel használhatják. A gyakorlási igény bejelentése írásban történik, melyet az igazgatóhoz kell benyújtani.
- 50 Az órarend szerinti kötelező tanítási órák, és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Idegen személy az intézmény területén csak ellenőrzés céljából, igazgatói engedéllyel tartózkodhat. Külső látogatók az iskolában folyó nevelő-oktató munkát nem zavarhatják. Tanítási idő után tanuló csak külön engedéllyel, vagy szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. A szülők gyermekeiket a tanítás kezdete előtt a tantermekig kísérhetik. A tanítási órák után a gyermekeket ugyanígy lehet megvárni. Az iskolába érkező külső személyeknek a portán jelentkezniük kell, közölniük kell jövetelük célját, illetve azt, hogy kit keresnek. A fenntartó képviselőit, a pedagógiai-szakmai szolgáltató és a pedagógiai szakszolgáltató szervektől érkezőket, illetve más hivatalos személyeket elsősorban az igazgató fogadja, abban az esetben is, ha a tárgyalást, vagy a közös munkát a vezetői feladatmegosztás szerint más vezetővel kell elvégezni. A tanórák látogatására külső személyek részére az igazgató ad engedélyt. Óralátogatást tanítási óra közben megkezdeni vagy tanítási óra vége előtt befejezni, a tanítás menetét zavarni nem szabad. Az intézményvezető által engedélyezett rendezvények közönségét a kijelölt helyen kell fogadni. Az engedély (szerződés) tartalmazza a benntartózkodás szabályait, a vagyonvédelemre vonatkozó előírások megtartásával kapcsolatos kötelezettséget. Az intézményben a portaszolgálat biztosított. Az iskolával jogviszonyban nem állók belépésére és benntartózkodására az előírtak az irányadók. Az igazgató, a titkárság és a gazdasági iroda ügyintézése és fogadóórája az iroda ajtók mellett van kifüggesztve, de erről a portaszolgálat is ad tájékoztatást. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell. Az iskolai könyvtár használati rendjét a könyvtár működési szabályzata állapítja meg. Az iskolához nem tartozó, külső igénybevevők a helyiségek átengedéséről szóló megállapodás szerinti időben tartózkodhatnak az épületben. Az igénybevevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli, és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az iskola munka- és tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat. A termek dekorálásáról a szaktanárok gondoskodnak. Az értéktárgyakat a tantermekben zárható szekrényekben kell elhelyezni, a szekrényeket zárva kell tartani. A szaktantermekben csak szaktanári felügyelet mellett tartózkodhatnak tanulók. A termek zárása a szaktanárok feladata.
- 51 Az aula a pedagógusok óraközi pihenésének, az órákra, foglalkozásokra való felkészülésének színtere, valamint a naplók tárolási helye. A tantermek, ablakok zárásáért, az elektromos eszközök áramtalanításáért, a tanítás befejezésekor a tanár felel. Az iskola hivatali helyiségeinek zárásáért, ablakok, ajtók bezárásáért, az elektromos eszközök áramtalanításáért a helyiségben dolgozók felelnek. A tantermek és egyéb helyiségek takarítás utáni zárásáért a takarító felelős. A tanteremkulcsokat a portán kell elhelyezni, és onnan lehet felvenni (óraadó tanárok). Gépjárművel a zeneiskola épülete elé csak az igazgatói engedéllyel rendelkezők (behajtási engedély) hajthatnak be. 7.3.1. A behajtási engedély a portán kerül elhelyezésre és nyilvántartásra. 7.4. A hangversenyterem használata A hangversenytermet csak tanári felügyelet mellett lehet használni. Tanítási időn túl csak rendezvény, hangverseny idején, illetve igazgatói engedéllyel lehet a teremben tartózkodni. A hangversenytermet gyakorlás, illetve koncert után kulccsal be kell zárni. A kulcs a portán van elhelyezve. A próbák egyeztetését célszerű a nagyterem ajtaján elhelyezett táblázatban rögzíteni. A teremhasználat után a portásnak kötelessége az ablakokat bezárni, a világítást lekapcsolni, a zongorát bezárni, valamint az elektromos eszközöket áramtalanítani. A fentiek betartása a teremhasználók részére is kötelező. A hangversenyteremben a próbák alatt csak a legszükségesebb világítást lehet bekapcsolni. 7.5. Nyitva tartás és kulcshasználat Az épület kulcsainak kiadása a portaszolgálatot ellátó feladata. A kulcsokat a portán, zárható szekrényben tároljuk, melyeknek kiadásáról a portás gondoskodik. A tanítási órák befejeztével a kulcsok leadásra kerülnek a portán, melyeket elzárva tartanak.
8. Kiviteli engedély A termekben, szaktermekben elhelyezett tárgyak, eszközök használata csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. Ha a tanár kölcsönbe szeretne venni egy intézményi berendezést, akkor ezt írásban kell kérvényeznie. A kölcsönkérő alkalmazottnak a tárgy átvételéről és anyagi felelősségéről elismerést kell aláírnia. Kiviteli engedélyt csak az azzal megbízott személyek adhatnak. A kiviteli engedély az engedélyező és az igazgató együttes aláírásával érvényes. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát a gazdasági irodában kell leadni. A berendezés visszaszolgáltatásakor a gazdasági ügyintézőnek meg kell semmisítenie a leadott példányt.
- 52 Az intézmény területén az épület felszereltségében és a berendezési tárgyaiban előidézett kárt a károkozónak meg kell térítenie. A tantermek, termek, helyiségek berendezési tárgyait, felszerelési eszközeit nem lehet elvinni abból a tanteremből, amelynek helyiségleltárába tartoznak. Az eszközök, hangszerek, berendezések, tartozékok listáját a használónak (tanár, diák, közalkalmazott) kötelessége azonnal az igazgatóhelyettes tudomására hozni. A hibás eszközöket le kell adni. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket, hangszereket – külön jogszabály alapján selejtezni kell. Ha az iskolát kár érte, az igazgató köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, a károkozó személyét megállapítani. Ha a vizsgálat során felmerül a gyanú, hogy a kárt az iskola tanulója okozta, a vizsgálatról a károkozással gyanúsítható tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. Ha a tanuló kártérítési felelőssége megállapítható, a tanulót, illetőleg a szülőt a kár megfizetésére írásban fel kell szólítani. Gondatlan károkozás esetén a kártérítés összege az okozott kár 25%-áig terjedhet, ez azonban nem haladhatja meg a szülő, illetőleg az önálló keresettel rendelkező nagykorú tanuló havi jövedelmének 50%-át. A zeneiskola tulajdonát képező hangszerben okozott szándékos károkozást a károkozónak meg kell térítenie. A hangszerek javíttatása csak az intézmény által elfogadott hangszerjavító partnerrel lehetséges. Az elveszett hangszert folyó áron kell megtéríteni, vagy azonos állagú hangszerrel pótolni annak, aki a hangszert elvesztette (tanár, diák, alkalmazott). A tanuló bizonyítványát nem szabad visszatartani azzal az indokkal, hogy az általa jogellenesen okozott kárt nem térítette meg. Az intézmény kétévenként teljes körű leltározást végez, (hangszereket évente) melynek végrehajtását a leltározási szabályzat tartalmazza.
9. Az iskolai könyvtár működési rendje Az iskolai könyv, kotta, zeneműtár, hangszertár (továbbiakban könyvtár-eszköztár) az iskolai nevelő-oktató munka hatékonyságát, a korszerű szemléltetést szolgálja. A könyvtár állományának tartalmaznia kell a nevelési-oktatási tervek által előírt eszközöket (ajánlott kotta és zeneműveket, szakkönyveket, lexikonokat, szótárakat, szakfolyóiratokat, valamint rendelkeznie kell az alapvető kazetta, hanglemeztárral, videokazetta gyűjteménnyel stb.). Törekedni kell az állomány folyamatos gyarapítására. A könyvtár állományának gyarapításáról, nyilvántartásáról, a kölcsönzés rendjének kialakításáról és nyilvántartásáról a könyvtáros gondoskodik. A tanév végén a tanulóknak, a tanároknak - bizonyítványosztás előtt - tartozásukat rendezniük kell. A könyvek, kották kikölcsönzése a nyárra meghosszabbítható. Az elveszett, vissza nem szolgáltatott könyvtári tulajdonú könyvet, kottát, hanglemezt, eszközt stb. a folyó kereskedelmi áron kell megtéríteni.
- 53 A tanulói jogviszony megszűnése: Megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki igazolatlanul az óraszám egyharmadánál többet mulasztott. Az igazolatlan mulasztás következményeire a tanulót, ill. kiskorú tanuló esetén a szülőt értesíteni kell. A jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót, ill. kiskorú tanuló esetén a szülőt. Megszűnik a tanuló jogviszonya: – ha a tanulót másik iskola átvette – az átvétel miatt. Az alapfokú művészetoktatási intézményben, ha a szülő, ill. a nagykorú tanuló bejelenti, hogy kimarad az iskolából, a bejelentésben megjelölt napon, továbbá az utolsó alapfokú évfolyam utolsó napján, ha a tanuló nem tesz művészeti alapvizsgát, valamint az utolsó továbbképző évfolyam záróvizsga letételének napján, ill. a tanuló nem tesz záróvizsgát, az utolsó évfolyam elvégzését tanúsító bizonyítvány kiállításának napján.
10. Biztonsági rendszabályok A zeneiskola intézményi és személyi vagyonvédelme miatt az épület bejáratát tantestületi rendezvényekkor zárva kell tartani. Ugyancsak vagyonvédelmi okokból zárva kell tartani a nyitvatartási idő alatt is az üresen hagyott tantermeket és egyéb helyiségeket. A bezárt termek kulcsát a portán le kell adni. A portásnak kötelessége a leadott kulcsokat megőrizni, illetve elzárni. A tantermek zárását (ajtó, ablak, villany, elektromos berendezések) tanítási idő után, 20.00 órakor a portás ellenőrzi. Az intézmény összes helyiségeinek ellenőrzése után, az épület lezárásakor kötelessége a riasztóberendezést bekapcsolni annak a személynek, aki utoljára hagyja el az épületet. A bejárati ajtó befelé jövő forgalmát szabályozó zárat munkaidő után és hétvégén zárva kell tartani. Ezen időpontokban a bejövetel csak csengetéssel, és az illetékes személlyel történt egyeztetés után valósulhat meg. 10.1. Biztonsági berendezés Az épületben lévő biztonsági berendezést azok a személyek kezelik, akik az iskola bejárati kulcsával rendelkeznek. Tűzriadó, bombariadó esetén a tűzoltóság, a rendőrség azonnali értesítésével az épületet azonnal ki kell üríteni a tűzvédelmi szabályzatba foglaltak szerint.
11. Házirend A helyiségek használatára, az iskolai rendre, a tanulók megjelenésére vonatkozó részletes szabályokat a Házirend tartalmazza.
12. Az intézmény bérbeadási rendje A zeneiskola hangversenytermét, szolfézstermeit az iskola vezetése bérbe adhatja, ha az nem veszélyezteti az alapfeladat ellátását. A bérleti szerződésben ki kell kötni: az épületben tartózkodás idejét, a rendeltetésszerű használat módját, és a bérlő kártérítési kötelezettségét. A terembérlőknek a bérbeadásra kijelölt termek kulcsát a portás adja át a bérleti szerződésben
- 54 megjelölt időtartamra.
13. Egyéb rendelkezések Az intézmény épülete, az épületben lévő vagyontárgyak (hangszerek, eszköztár, számítógépek stb.) védelme érdekében riasztóberendezéssel van ellátva. Minden tanterem biztonsági zárral van felszerelve. Munkatársak, pedagógusok kötelesek a behozott értéktárgyaikat a tantermekben lévő zárható szekrényekben tárolni. Az iskola területére behozott értéktárgyakért (magán) az intézmény vezetése felelősséget nem vállal. A tanítás nélküli munkanapok a tanítási évben az öt napot nem haladhatják meg. /Kivétel: a KT. 52. § (14) bek./. A tanítás nélküli munkanapokat a Naptári terv és a Pedagógiai program tartalmazza, illetve határozza meg. Az intézmény védő, óvó előírásait – bombariadó esetén szükséges teendőket a XV. sz. melléklet tartalmazza. A zeneiskola kottatárral és zenei könyvtárral rendelkezik. Nyitvatartási idő heti 40 óra. A növendékek jogait és kötelességeit tartalmazó HÁZIREND az épület előterében található. Az iskola jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatokat ellátó fontosabb intézmények címét, illetve telefonszámát. Az iskola pedagógiai programját, a SZMSZ-ot a szülők és a növendékek részére – szabad megtekintés céljából – a portán helyezzük el, valamint megtekinthető honlapunkon: www.egerzene.hu .A szülők és a diákok a Szervezeti és Működési Szabályzatról és a Pedagógiai programról, valamint az IMIP-ról az igazgatói fogadóóra idején kaphatnak tájékoztatást. A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót, kiskorú esetén a szülőt, továbbá minden esetben a tanuló állandó lakhelyét. A Zeneiskola Szülői szervezettel, Iskolaszékkel rendelkezik.
VIII. rész: Az intézmény működéséhez kapcsolódó feladatok 1. A zeneiskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 1.1. Megemlékezések: A zeneiskola névadójának, Farkas Ferenc szültésének és halálának kerek évfordulói alkalmából ünnepi megemlékezés és hangverseny rendezése. Az intézmény múltját-jelenét meghatározó pedagógusokról, vezetőkről megemlékező rendezvényt tartunk, és tantermet nevezünk el róluk. Zeneszerzők
jubileumi
évfordulói
alkalmából
hangversenyeken
- 55 emlékezünk meg róluk. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint a felelősöket a tanévre vonatkozó munkaterv tartalmazza. 1.2. Zenei versenyek Szakmai versenyeken (nemzetközi, országos, regionális, megyei) az a növendék vehet részt, akit a tanszak javasol. Az iskola vezetősége és a tanszak tanárai előzetes meghallgatást tartanak. A meghallgatás után döntenek arról, hogy kik képviselik az adott versenyen iskolánkat. A meghallgatás első időpontja kettő hét a verseny selejtezője előtt. 1.2.1. Iskolánk által szervezett zenei tanulmányi versenyek: Regionális Kamarazenei Találkozó - kétévenként. Regionális „Nádas” Fafúvós Találkozó – kétévenként. Népzenei Találkozó – kétévente Regionális Gitárverseny – kétévente Kistérségi Bartók Béla Zongoraverseny - évente Országos Oboa és Fagottverseny területi válogatója az országos verseny előtt két hónappal. Észak – magyarországi Trombitás Találkozó – alkalmanként, a többi intézménnyel egyeztetve Megyei Tanévzáró Hangverseny – alkalmanként, a többi intézménnyel egyeztetve 1.3. Hangversenyek Évenként több alkalommal növendékhangversenyt tartunk, melyen tehetséges tanítványaink adnak számot zenei képességükről. Tanáraink igénye szerint tanári hangversenyt szervezünk. Iskolánk volt növendékei, valamint a pályájuk kezdetén lévő fiatal művészek részére biztosítunk szereplési lehetőséget. Hangversenybérletet szervezünk, melyen zenekaraink, kamaracsoportjaink és szólisták lépnek fel. A zeneiskolában tanuló hangszeres és énekes növendékek évente legalább egy alkalommal (kötelező jelleggel) - a szülők és hozzátartozók részére – hangversenyen mutatkoznak be a zeneiskola hangversenytermében. „Zeneszoba koncertek”- et rendezünk a tanszakokon tanuló gyermekeknek, melyre a szülőket, nagyszülőket, barátokat várjuk családias légkörben. Hagyományos rendezvényeink 8 növendékhangverseny
- 56 Gida Gála Karácsonyi hangverseny Hangszeres bemutató Tanári hangverseny, Tanár-diák hangverseny Mikulás ünnepség Tanévzáró ünnepség Farsangi ünnep 1.4. Rendezvényeken való közreműködés Felkérés alapján szólistáink, együtteseink fellépnek iskolai, városi, megyei rendezvényeken (ünnepek, kiállítás megnyitók, falunapok, céges ünnepek). A fenntartó Önkormányzat és intézményei részére a fellépéseket térítésmentesen biztosítjuk. 1.5. Nyári zenei táborok Egy-egy hetes nyári zenei napközi a hangszeres tanárok szervezésben. Zenekaraink részére felkészítő nyárvégi zenei „tábort” szervezünk, amennyiben tanév elejére elvállalt fellépések vannak – Eger Ünnepe, városi felkérések -.
2. Fénymásolás A zeneiskola vezetése lehetőséget ad tanárainak, hogy saját szakmai fejlődésük érdekében, feladataik ellátására, a szerzői jogvédelem alá nem eső kottákat a zeneiskola fénymásolóján másolhassák. A fénymásolást az erre a feladatra kijelölt munkatárs végezheti, tanévenként megállapított térítés ellenében. A növendékzenekarok, kórus kottáinak fénymásolására az igazgató 1000-1000 oldalt engedélyez, azzal a feltétellel, hogy az elkészült másolatok a könyvtárban kerülnek elhelyezésre, bevételezésre. A pedagógusok a tanszakok működése érdekében, az adminisztrációs feladatok elvégzésére fénymásoló kóddal rendelkeznek, saját maguk végzik a szükséges másolásokat.
3. Az alapfokú művészetoktatás térítési díj kötelezettsége 3.1. Jogszabályi rendelkezések 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról VIII. fejezete Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának 19/2008. (IV.25.) sz. rendelete az önkormányzati fenntartású intézményekben – így a zeneiskolában is – a fizetendő térítési díjak és kedvezmények mértékéről. 3.2. Térítési díj Fizetési kötelezettség: Térítési díjfizetési kötelezettség terheli a tanulói jogviszonnyal rendelkező, zeneiskolába beiratkozott tanulókat 6 – 22 éves korban.
- 57 3.3 Tandíj Fizetési kötelezettség: Tandíjfizetési kötelezettség terheli a tanulói jogviszonnyal nem rendelkező, zeneiskolába beiratkozott tanulókat korhatártól függetlenül. 3.4. A térítési díj és tandíj mértékét meghatározó tényezők A szakmai feladatra - a tanévkezdéskor számított - folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának mértéke. A központi normatíva mértékének meghatározó százaléka. Fenntartó önkormányzat szabályzata. A tanulmányi eredmény. 3.5. Fizetési kedvezmények 3.5.1. Mentesség: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, az állami gondozott, illetve tartós nevelésbe vett, és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak az alapfokú művészetoktatás térítés nélkül vehető igénybe. 3.5.2. Kedvezmény: A törvényi rendelkezések, valamint az önkormányzati rendelkezések által meghatározott mértékben részesülhetnek kedvezményben a nehéz anyagi körülmények között élő, a zeneiskolába beiratkozott tanulók. 3.5.3. Részletfizetés: Az önkormányzati, illetve intézményvetői szabályozás alapján vehető igénybe. 3.6. A kedvezmények igénybevételének szabályozása: Az intézmény által rendszeresített nyomtatvány benyújtásával lehet kérvényezni a térítési díj, illetve tandíjmentességet, kedvezményt és részletfizetést. A kérelem mellé csatolni kell a feltüntetett jövedelmeket igazoló dokumentumokat és – a fizetési mentességre jogosító – egyéb határozatokat. A kérelmeket az intézményvezető bírálja el az idevonatkozó jogszabályok szerint. A döntésről a tanulót, illetve gondviselőjét írásban értesítjük. 3.7. A térítési díj és tandíj befizetésének szabályozása A befizetés az intézmény gazdasági irodájában történik tanévenként két alkalommal. A részletfizetési lehetőséget igénybevevőknek havonta. A befizetéssel egy időben kerül kiadásra befizetési nyugta és blokk, a pénzügyi szabályozásnak megfelelően. 3.8. A fizetési kötelezettség elmulasztásának következménye: Amennyiben nem kerül határidőre befizetésre a kivetett térítési díj, illetve tandíj, erről fizetési felszólító levélben értesítjük a gondviselőt. Amennyiben az újabb határidőig sem kerül kiegyenlítésre a hátralék, úgy másodízben is felszólításra kerül a gondviselő. A másodszori eredménytelen felszólítás után a tanuló intézményi tanulói jogviszonya megszüntetésre kerül, mely határozatról a gondviselőt is tájékoztatjuk, és kivetésre kerül a tanulói jogviszony fennállásának idejéig meghatározott térítési díj, illetve tandíj mértéke. Miután ennek befizetés sem történik meg, úgy a behajtásra polgári peres eljárást kell kezdeményezni.
- 58 -
A térítési díj és a tandíj megállapításának és befizetésének szabályait a XXXIII. sz. melléklet tartalmazza.
4. Alapítványi támogatás A Zeneoktatásért Alapítvány (magánalapítvány) kuratóriuma az alapszabályában lefektetettek alapján támogatja az iskolánk munkáját. A beadott kérvények alapján az alapítvány kuratóriuma dönt a támogatások mértékéről. Az alapítványt magánszemélyek is támogathatják.
- 59 -
IX. rész: Az intézmény partnerei 1. A zeneiskola kapcsolatai 1.1. A helyi irányítást ellátó szakigazgatási szervvel: 1.1.1. A felettes szervekkel való kapcsolattartás szolgálati úton történik, kivéve, ha jogszabály vagy egyes esetekben a felettes szerv másként rendelkezik. 1.1.2. A zeneiskola dolgozói – a jogszabályban meghatározott kivételektől eltekintve – az igazgató útján fordulhatnak a felettes szervekhez. Az igazgató a hozzá benyújtott kérést – a véleményével, javaslataival együtt – 8 napon belül továbbítja. 1.1.3. Az igazgató minden rendkívüli eseményről – 24 órán belül – jelentést tesz mind a szakmai, mind a fenntartó szervnek. 1.2. A jelentési kötelezettség a következőkre terjed ki: 1.2.1. A nevelő-oktató munkát tartósan akadályozó vagy váratlanul fellépő események (pl. járványos betegség, az épület súlyos, a működést zavaró vagy a tanítást szüneteltető megrongálódása stb.). 1.2.2. A társadalmi tulajdonban bekövetkezett nagyobb kár, vagy hiány. 1.2.3. A dolgozók vagy a tanulók súlyosabb balesete, a zeneiskola dolgozóinak súlyosabb fegyelmi vagy büntetőjogi felelősségre vonást igénylő cselekménye. 1.2.4. A dolgozókat és a tanulókat érintő minden olyan cselekmény, amellyel kapcsolatban az erre illetékes szervek eljárására vagy a sajtóban, rádióban, televízióban bírálatra kerülhet sor. 1.2.5. Minden rendkívüli esemény, jelenség, amelyről a nevelő-oktató munkára gyakorolt hatása miatt – az igazgató megítélése szerint - a felettes szervek tájékoztatása szükséges. 1.3. Kapcsolat a szakszervezettel: 1.3.1. Az igazgató köteles a zeneiskola szakszervezeti megbízottjával, a Munka Törvénykönyve és egyéb jogszabályok alapján együttműködni, érdekképviseleti tevékenységét segíteni, a szakszervezeti jogok gyakorlását biztosítani. Törekedjék arra, hogy az együttműködés segítse a művészetpolitikai célok elérését, erősítse és fejlessze a zeneiskola életének demokratizmusát, az egyéni és a társadalmi érdekek összhangját, a törvényesség megszilárdítását. 1.3.2. Az igazgató tegye lehetővé, hogy a szakszervezeti megbízott rendszeresen tájékozódhasson minden olyan jogszabályról, iránymutatásról, közleményről, illetőleg körlevélről, amely a zeneiskola dolgozóinak munkakörülményeivel, érdekvédelmével, továbbá a szakszervezeti és az állami vezetés kapcsolatával foglalkozik, a hivatalos közlönyben megjelent, vagy a zeneiskolába más módon jutott el. 1.4. Kapcsolat a Közalkalmazotti Tanáccsal: A munkakapcsolat a Közalkalmazotti Szabályzat alapján történik.
- 60 1.5. Kapcsolat a Szülői Munkaközösséggel, Iskolaszékkel: Az intézményben Iskolaszék és Szülői Munkaközösség tevékenykedik. A vezető és az igazgatóhelyettesek felelősek a kapcsolattartásért. 1.6. Kapcsolat az iskolákkal, vállalatokkal, intézményekkel: 1.6.1. A tanulók zeneiskolai tanulmányainak zavartalan biztosítása, valamint zenei tevékenységének elismertetése és megbecsülése végett a zeneiskola igazgatója és tanárai tartsanak fent szoros kapcsolatot a tanulók közismereti iskoláival. 1.6.2. Az igazgató kapcsolatot tart az alábbi közművelődési intézményekkel: Bartakovics Béla Művelődési Központ Nemzeti Filharmónia Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár Múzeumok Magyar Zeneművészek Szövetsége Alapítványi és Magániskolák Egyesülete Zeneiskolák Szövetsége ZETA Heves Megyei Pedagógiai Intézet Gárdonyi Géza Színház Forrás Gyermek – Szabadidő Központ Kis Zsinagóga Galéria 1.6.3. Az igazgató kapcsolatot tart a médiákkal (sajtó, helyi rádió, helyi televízió). E kapcsolatokat közvetlenül, vagy megbízottja útján alakítja ki és tartja fent. 1.7. Külföldi kapcsolatok: A zeneiskola kapcsolatot épített ki más országok zeneiskoláival. 1.7.1. A külföldi partnerkapcsolat építésének célja: A zeneiskolák működési feltételeinek kölcsönös megismerése, Tanítási módszerek elsajátítása, Kölcsönös hangversenyszervezés, diákok (szóló, kamaracsoportok, vonós-, fúvószenekar) tanári hangversenyek Baráti kapcsolatok létrehozása. 1.7.2. Az intézmény külföldi kapcsolatai Esslingen Németország Lovosice Csehország Igló Szlovákia
- 61 -
X. fejezet: Befejező rendelkezések 1. Tájékoztatás az intézmény alapvető szabályzatairól Az intézmény pedagógiai programját, szervezeti és működési szabályzatát, minőségirányítási programját, valamint házirendjét – az igazgató által hitelesített 2-2 másolati példányban – az iskolai könyvtárában kell elhelyezni úgy, hogy azokat a szülők és a tanulók a könyvtár nyitvatartási idejében bármikor szabadon megtekinthessék. A dokumentumok egy-egy példánya rendelkezésre áll az iskolatitkárnál és az aulában. A házirend egy példányát az intézménybe történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. Az alapfokú művészetoktatásban részt vevő tanulók szülei az igazgatóhelyettestől kérhetnek szóbeli tájékoztatást a dokumentumok tartalmáról – előzetes időpont-egyeztetés alapján. Szülői kérésre az időpont egyeztetésével az igazgató is fogadja a szülőket, illetve más érdeklődőket.
2. Záró rendelkezések A nevelőtestület által elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat a Fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé és lép hatályba. Ezen SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti az intézmény korábban elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzata. A hatályba lépett Szervezeti és Működési Szabályzatot meg kell ismertetni az intézmény nevelőtestületével, azon alkalmazottaival, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, és meghatározott körben használják helyiségeit. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az intézmény valamennyi alkalmazottjára és tanulójára kötelező, megszegése esetén az igazgató az alkalmazottak esetében munkáltatói jogkörében intézkedhet, a tanulóval szemben fegyelmező intézkedés, illetve fegyelmi eljárás indítható. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakat meg kell tartani az iskolával jogviszonyban nem álló, külső személyeknek is. Eger, 2009. május 28. P. H.
......................................................... Palatinné Barczi Edina Igazgató
- 62 -
3. Záradék A fenti Szervezeti és Működési Szabályzatot az egri Farkas Ferenc Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény nevelőtestülete a 2009. június 08-án megtartott, határozatképes értekezletén 100 %- os szavazataránnyal elfogadta, ezt a tényt az igazgató és a választott jegyzőkönyv-hitelesítők aláírásukkal tanúsítják. Eger, 2009. június 08. ..................................................
..................................................
Macsinka Szilárdné
László Éva
Jegyzőkönyv-hitelesítő
Jegyzőkönyv-hitelesítő .................................................... Palatinné Barczi Edina Igazgató
4. Nyilatkozatok 4.1. A Közalkalmazotti tanács képviseletében nyilatkozom arról, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat elkészítése során véleményezési jogunkat gyakorolhattuk. Eger, 2009. május 28. .................................................... Benyó Tibor Közalkalmazotti tanács elnöke 4.2. A Szülői szervezet és Iskolaszék képviseletében nyilatkozunk arról, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása előtt véleményezési jogunkat gyakorolhattuk, és az intézményi alapdokumentumokkal kapcsolatos tájékoztatást megkaptuk. Eger, 2009. május 28. .................................................... Tóth Zsuzsanna és Kucsma István Szülői szervezet és az Iskolaszék képviselője 4.4. Az intézmény további szabályzatai: Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezések: I. sz. melléklet: Magasabb vezető munkaköri leírása II. sz. melléklet: Általános igazgatóhelyettes munkaköri leírása III. sz. melléklet: Nevelési igazgatóhelyettes munkaköri leírása IV. sz. melléklet: Alapító okirat V. sz. melléklet: Gazdasági ügyintéző és pénztáros munkaköri leírása VI. sz. melléklet: Pedagógus munkaköri leírás/ általános feladatok VII. sz. melléklet: Gazdasági vezető munkaköri leírása
- 63 VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII. XXIV. XXV. XXVI. XXVII. XXVIII. XXIX. XXX. XXXI. XXXII. XXXIII. XXXIV.
sz. melléklet: sz. melléklet: sz. melléklet: sz. melléklet: sz. melléklet: sz. melléklet: sz. melléklet: sz. melléklet: sz. melléklet: sz. melléklet: sz. melléklet: sz. melléklet: sz. melléklet: sz. melléklet: sz. melléklet: sz. melléklet: sz. melléklet: sz. melléklet: sz. melléklet: sz. melléklet: sz. melléklet: sz. melléklet: sz. melléklet: sz. melléklet: sz. melléklet: sz. melléklet: sz. melléklet:
Házirend Iskolaszék SZMSZ Közalkalmazotti Tanács SZMSZ Munkavédelmi Szabályzat Tűzvédelmi Szabályzat Tűzrendészeti Szabályzat Tűzriadó terv Bombariadó terv Könyv-, kotta és hangzóanyag tár működési rendje Pedagógiai program Belső ellenőrzési Szabályzat Iratkezelési Szabályzat Pénzkezelési Szabályzat Kockázatkezelési Szabályzat FEUVE Bizonylati Szabályzat Gyakornoki Szabályzat Takarítók, portások kötelező teendőinek maghatározása Kollektív Szerződés Selejtezési Szabályzat Esélyegyenlőségi terv Leltárkészítési és leltározási Szabályzat A Farkas Ferenc Zeneiskola Ügyrend-je Számviteli politika Minőségirányítási Program Térítési díj/tandíj Továbbképzési/beiskolázási terv
A mellékletekben található szabályzatok a jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszik.
- 64 -
4.5. Záradék Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot, az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2009. június 08. napján elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják.
..................................................
PH.
..................................................
Nevelőtestület képviselője
Nevelőtestület képviselője
..................................................
..................................................
Iskolaszék
Szülői Munkaközösség
képviselője
képviselője
.................................................... Igazgató Eger, 2009. június 08.
- 65 -
SZMSZ melléklete A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvényt (Kt.) módosító 2006. évi LXXI. Törvény 20. § (2) bekezdése a Kt. 1 sz. melléklet, Harmadik rész II/6. pontjában új munkaszervezési módszert határozott meg. A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkájának megszervezése kéthavi tanítási időkeretben történik, az igazgató tervezi, határozza meg. A tanítási időkeret ( a tervezett óraszám) a kötelező óra, és a tanítási napok száma alapján kerül megállapításra. A tanítással lekötött időt mindenki a nevére kiállított adatlapon köteles vezetni. A kéthavi ciklus végén a ledolgozott időről szóló kimutatást a pedagógus aláírásával igazolja, és büntetőjogi felelősséget vállal érte. A nyilvántartásnak egyeznie kell a haladási naplóval, a foglalkozási naplóval és a helyettesítési naplóval. A helyettesítések nyilvántartása szintén a fent említett rendszerben történik. Az adatok valódiságát a felelős igazgató helyettes ellenőrzi. Átfogó ellenőrzést az intézményvezető tart. A tanítási időkeretet az adott tanítási napra tervezett órák számának megfelelően csökkenteni kell minden olyan kieső tanítási nap után, amely az Mt.15. § (2.) bekezdésében megjelölt távollét napjaira, valamint a keresőképtelenség időtartamára esik. A nevelési – oktatási intézmény vezetője a fenntartó jóváhagyásával meghatározza azokat a távolléteket, amelyekkel a tanítási időkeret további napokkal csökkenthető: a) szakmai program szerint meghatározott tanulmányi kirándulás, hangverseny látogatás, kulturális rendezvények, fesztiválok, szakmai napok b) pedagógiai program szerint megyei, területi (regionális) és országos tanulmányi versenyek (hangszeres és elméleti versenyek) napjai c) azok az előfelvételi és felvételi vizsganapok melyeken nélkülözhetetlen a szaktanári kíséret és zongorakísérő tanár jelenléte: - előfelvételi vizsgák esetében 2 tanítási nap - felvételi vizsgák esetén 2 tanítási nap d) az intézmény továbbképzési programjában éves beiskolázási tervben szereplő továbbképzések napjai és szakmai konferenciákon való részvétel e) országos helyi mérés – értékelésben való közreműködés f) az intézményben történt rendkívüli események (pl. tűzeset, bombariadó) g) valamint minden olyan távollét esetében, amelyet a fenntartó vagy a munkáltató írásos utasításban rendel el. h) tanulói baleset következtében jelentkező orvosi ellátásra történő kíséret Ezeken a napokon a tanár órarend szerinti óráinak számával csökken a tanítási időkerete. A feladatok teljesítése során a következő dokumentumok bizonyító értékkel bírnak: - igazgatói utasítás írásban - igazgatói megbízás írásban - országos, megyei, területi versenyidőpontok - előfelvételi és felvételi vizsgák meghatározott napjai - haladási egyéni és csoportos naplók - munkáltatóval kötött megállapodás - továbbképzési programban megjelölt időpont
- 66 A fenn meghatározott távolléti kieső napok (órái) elszámolása és az esetlegesen abból következő változó bér kifizetése az intézményi költségvetés keretein belül valósítható meg, a fenntartó ezzel összefüggésben többletfinanszírozási lehetőséget nem biztosít. Eger, 2007. február 13.
Palatinné Barczi Edina Igazgató
A mai napon a tantestület jóváhagyta a fenti dokumentumot az SZMSZ mellékleteként Eger, 2007. február 13. Az SZMSZ melléklete: 1/ Művészeti alapvizsga és művészeti záróvizsga Az alapfokú művészetoktatási intézmények helyi tantervi szabályozási követelményei közé bekerültek – a Kt. 48.§ (8) bekezdés módosítása nyomán – a művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga követelménye és témakörei. A rendelkezések bevezetéséhez az iskola pedagógiai programja fenntartói jóváhagyás nélkül módosítható. 2/ Tanítási időkeret kiszámítása A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvényt (Kt.). módosító 2006. évi LXXI. Törvény 20 § (2) bekezdése a Kt. 1. számú melléklet, harmadik rész II/6. pontjában új munkaszervezési módszert határozott meg. A törvény II/6. pontja értelmében a munkáltató a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkáját kéthavi tanítási időkeret kialakításával szervezi meg. A tanítási időkeretet a következők szerint kell megállapítani: a két hónapra jutó tanítási napok számát meg kell szorozni a pedagógus munkakörre megállapított heti kötelező óraszám egy ötödével. A tanítási időkeretet a munkakörre megállapított heti kötelező óraszám egy ötödével csökkenteni kell minden olyan kieső tanítási nap után, amely az MT 151. §-nak (2) bekezdésében megjelölt távollét napjaira vagy a keresőképtelenség időtartamára esik. A tanítási időkeret teljesítésénél a ténylegesen megtartott, továbbá a pedagógus heti kötelező órájának teljesítésébe beszámító órák vehetők figyelembe. A rendes munkaidőn belül végzett tanításért óradíj a tanítási időkereten felül teljesített többlettanításért állapítható meg. Ennek értelmében mindannyiunknak kötelező a pedagógus teljesítménymutató kiszámításához a munkaidő nyilvántartási lap kitöltése. A nyilvántartó lapok tartalmazzák a kéthavi tanítási időkeret meghatározását. Ezeket a lapokat a pedagógus munkakörben dolgozók kötelesek leadni az esedékes hónap 7. napjáig az igazgatóhelyettesnek. A pedagógus aláírásával kell ellátni a nyilvántartását.
- 67 A túlórák elszámolása e dokumentum érvényű lap ellenőrzése után történik, melyet az igazgatóhelyettes végez el.
3/ Normatív hozzájárulás Módosult a Kt.1.számú melléklet Második rész „ A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása” alcím 1. b.) pontja a következők szerint. A normatív hozzájárulás meghatározásakor a nappali rendszerű iskolai oktatásban azt a tanulót lehet egy tanulóként figyelembe venni, aki az iskolával tanulói jogviszonyban áll. Azoknak a tanulóknak a létszámát, akik saját döntésük alapján magántanulók, vagy saját döntésük alapján vendégtanulók – a normatív állami hozzájárulás meghatározásakor nem lehet figyelembe venni. 4/ Csoportlétszámok Tágult a létszámhatárok átlépésének lehetősége, miután a Kt. 3. számú melléklet II. rész 7. pontja az alábbiak szerint változott: az óvodai csoportokra, iskolai osztályokra megállapított maximális létszámot legfeljebb húsz százalékkal lehet átlépni a nevelési év illetőleg a tanítási év indításánál. 5/ Alapfokú művészetoktatás térítési díjai Az új előírások szerint a helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési – oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások: - heti hat tanórai foglalkozás a főtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához - évenkénti egy meghallgatás (vizsga, művészeti alapvizsga, művészeti záróvizsga) és egy művészi előadás, egy alkalommal – tanulmányi eredmények nem teljesítése miatt – az évfolyam megismétlése egy művészeti képzésben való részvétel esetén - az iskola létesítményeinek, felszereléseinek igénybevétele, használata e szolgáltatások körében. E szabályt azoknál kell alkalmazni, akik a 2005/2006-os tanítási évben kezdték meg tanulmányaikat az alapfokú művészetoktatási intézmény első előképző vagy első alapfokú évfolyamán, majd ezt követően a belépő új évfolyamokra felvett tanulóknál. 6/ A térítési díj –fizetési kötelezettség A térítési díjhoz kapcsolódik a 11/1994. (VI. 8.) MKM- rendelet rendelkezése, amely szerint az alapfokú művészetoktatási intézményben a normatív költségvetési hozzájárulás meghatározásánál akkor lehet a tanulót egy tanulóként figyelembe venni, ha a tanítási év átlagában, tanítási hetenként a tanuló részére biztosított négy foglalkozás együttes időtartama - zeneművészeti ágban csak egyéni foglalkozás, illetve egyéni és csoportos foglalkozás esetén legalább százötven perc,
- 68 - kizárólag csoportos foglalkozás esetén – minden művészeti ágban – legalább száznyolcvan perc. A Kt. 115. § (1.) bekezdés c) pontja alapján a tanuló – térítési díj ellenében igénybe vett - heti tanórai foglalkozásainak összes időtartama nem haladhatja meg a háromszáz percet. Ha a tanuló több alapfokú művészetoktatási intézménnyel létesít tanulói jogviszonyt, vagy egy alapfokú művészetoktatási intézményben több művészeti képzésben vesz részt (több tanszakra jár) a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell nyilatkoznia arról, hogy melyik iskolában (tanszakon) vesz részt művészeti képzésben térítésdíj-fizetési kötelezettség mellett. Továbbá a 16. évet betöltött tanulók iskolalátogatási igazolást kötelesek beadni, mely szerint tanulói jogviszonyban állnak valamely intézménnyel. Az intézmény vezetője köteles a szülőtől a nyilatkozatot beszerezni. Ezt azoknál a tanulóknál kell alkalmazni, akik 2005. szeptember 1-jén kezdték meg tanulmányaikat az első évfolyamon. A fentebb meghatározott idő számításánál az alapfokú művészetoktatási intézmény által a tanuló részére biztosított foglalkozások idejét kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy a tanuló azokon részt vett, vagy igazoltan, illetve igazolatlanul távol maradt. 2006. január 1-jétől a Kt. 1 számú melléklet második rész 4. pontja szerint, ha az önkormányzati feladatellátásban a közoktatásról szóló törvény rendelkezései szerint a tanulónak térítési díjat kell fizetnie, a normatív hozzájárulás megállapításánál és az arról történő elszámolásnál – fenntartótól függetlenül - a tanuló akkor vehető figyelembe, ha az iskola, a kollégium előírta és beszedte azt. A térítési díj nem lehet kevesebb, mint a 117. § (1) bekezdésében meghatározott alsó határ. Ha a tanuló a térítésdíj- fizetési kötelezettség mellett igénybe vehető oktatást jogszabály rendelkezése alapján ingyenesen veheti igénybe, ezt a tényt fel kell tüntetni a törzslapján, megjelölve a döntés alapjául szolgáló jogszabályt. Ebben az esetben a normatív hozzájárulás megállapításkor a tanulót, egy tanulókét kell figyelembe venni. 7/ A tandíjfizetési kötelezettség A KT. 116.§ (1) bekezdés a) pontja alapján az alapfokú művészetoktatásban tandíjért igénybe vehető szolgáltatások: - A 115. § -ban meghatározottakat meghaladó tanórai foglalkozás, továbbá a tankötelezettség megszűnése után annak, aki nem áll tanulói jogviszonyban, illetve a huszonkettedik életév elérésétől minden tanórai foglalkozás. Ezt a szabályt azoknál kell alkalmazni, akik a 2005/2006. tanítási évben kezdték meg tanulmányaikat az alapfokú művészetoktatási intézmény első előképző vagy első alapfokú évfolyamán, majd ezt követően a belépő új évfolyamokra felvett tanulóknál. Ebben az esetben is igaz, hogy aki nem volt első évfolyamos 2005. szeptember elsején, a régi szabályok alapján fizet tandíjat. E szerint tandíj ellenében igénybe vehető szolgáltatás alapfokú művészetoktatásban a 115. § -ban meghatározottakat meghaladó tanórai foglalkozás, a huszonkettedik életév elérésétől, pedig minden tanórai foglalkozás. 8.a / A térítési díj és a tandíj mértéke A KT. 117. § (1) bekezdés c) pontja szerint a térítési díj tanévenként, a szakmai feladatra – a tanévkezdéskor számított – folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának tizenöt – harminc százaléka a 115. § (1) bekezdésének c) pontjában (alapfokú művészetoktatás) meghatározott esetben, tizennyolc éven felüli, de huszonkettő éven aluli tanulóknál.
- 69 -
A térítési díjat – a fenntartó által meghatározottak szerint – a tanulmányi eredménytől függően csökkenteni kell, azonban nem lehet kevesebb egy tanítási évben, mint a feladatellátáshoz biztosított alap normatív hozzájárulás - zeneművészeti ág esetében - tíz százaléka. E rendelkezés a hátrányos helyzetű tanulók tekintetében nem alkalmazható, tőlük térítési díj nem szedhető. A kötelező minimum mértékét a 2005/2006. tanítási évtől kell alkalmazni azoknál, akik abban a tanítási évben kezdik meg tanulmányaikat abban az oktatásban, amelyben térítési díjat kell fizetni, majd ezt követően a belépő új évfolyamokra felvett tanulóknál. A tandíj tanévenként nem haladhatja meg a szakmai feladatra – a tanévkezdéskor számított - folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A tandíjat – a tanulmányi eredménytől függően csökkenteni kell. 8.b / Fizetési kedvezmények A fenntartó határozza meg azokat a szabályokat, amelyek alapján az iskola igazgatója dönt. - a KT. 114. § -ban meghatározottakon kívül további ingyenes ellátásról - a térítési díj és tandíj összegéről - a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről és a - befizetés módjáról. Szintén az iskola igazgatója hoz döntést - az alapító okirat szerint vállalkozás alapján folyó nevelés, oktatás, illetve az ezzel összefüggő szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos tandíjról - a kedvezményekről és - a befizetés módjáról. Az SZMSZ a következő 9/ és 10/ és 11/ ponttal egészült ki: 9/ A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség A 2007. évi CLII. Törvény egyértelműen és kötelezően határozza meg, mely munkakörök azok, amelyekben foglalkoztatott köteles vagyonnyilatkozatot tenni. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről rendelkező 2007. évi CLII. Törvényt a Magyar Közlöny 2007. évi 169.-es számában hirdették ki 2007. december 6-án. E törvény 1-17. §-a, 18. § (1)-(5) bekezdése, 19-25. §-a, valamint melléklete 2008. január 1jén lépett hatályba. Helyi szintű szabályzatunkban megjelölésre kerülnek azok a közalkalmazottak, akiknek nyilatkozattételi kötelezettségük van. A jövőben a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli azt a közalkalmazottat, aki javaslattételi döntési vagy ellenőrzési jogosultsággal rendelkezik, munkaköri feladataival összefüggésben a költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett. Ezek: intézmény vezetője, intézményvezető helyettes, gazdasági vezető. (Ezen feladatok illetve munkakörök betöltésénél elő kell írni és teljesíteni kell.) Vezetői megbízás nélkül is vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett az, aki utalványozási jogosultsággal rendelkezik, illetőleg akinek feladata a teljesített kifizetések ellenőrzése.
- 70 Ennek kiterjesztését indokoltnak látjuk azokra is, akik felelősséggel tartoznak az intézményi vagyon nyilvántartásáért, leltározásáért. A nyilatkozattételi kötelezettség teljesítése A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget teljesíteni kell azt megelőzően, hogy az érintett részére „kiadják” azt a beosztást, amelyhez ez a kötelezettség kapcsolódik, illetőleg mielőtt az érintett olyan munkakörre közalkalmazotti jogviszonyt létesítenének, amelyben nyilatkozatot kell tenni, vagy olyan feladat ellátásával bíznák meg, amelyhez vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség párosul. Ez úgynevezett előzetes vagyonnyilatkozattételi kötelezettség. Abban az esetben, ha az érintettnek megszűnik az a beosztása, az a jogviszonya vagy az a feladatköre, amely tekintetében vagyonnyilatkozat-tételre volt köteles, a megszűnést követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni. Ez az úgynevezett utólagos vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség együtt járó beosztás, munkakör fennállása alatt, illetve az ilyen kötelezettséggel együtt járó feladat-ellátási kötelezettség meglétének ideje alatt időközönként ismételten vagyonnyilatkozatot kell tenni. Ez az úgynevezett időszakosan esedékes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség. Az időszakosan esedékes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget kétévenként kell teljesíteni, az esedékesség évében június 30-ig. Nem kell megismételni a vagyonnyilatkozat-tételi, amennyiben annak teljesítése után megváltozik az érintett beosztása, munkaköre, feladata oly módon, hogy a változás következtében ismételten vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek kellene eleget tenni. A vagyonnyilatkozat-tételei kötelezettség elmaradásának jogkövetkezményei A vagyonnyilatkozat teljesítéséig nem adható ki az a megbízás, illetőleg nem létesíthető az a közalkalmazotti jogviszony vagy más foglalkoztatási jogviszony, amelynél a vagyonnyilatkozat-tétel kötelező. Ugyancsak nem bízható meg az adott feladat ellátásával az, aki nem tesz vagyonnyilatkozat- tételi kötelezettséget. (Vtkt. 6§) Hasonló módon kell eljárnia a közoktatási intézmények vezetőjének is, mielőtt kiadná az intézményvezető helyettese megbízásokat, illetőleg megkötné azokat a munkaköröket, amelyekhez vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség tartozik. Az, aki megtagadja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését, nem foglalkoztatható tovább. Ez a tény megalapozza a közalkalmazotti jogviszony megszüntetését, illetőleg a vezetői megbízás visszavonását. További szankció, hogy az illetővel a jogviszony megszűnésétől számított három évig nem létesíthető közalkalmazotti jogviszony, illetve részére nem adható vezetői megbízás. A vagyonnyilatkozati iratok kezelése 1. Valamennyi nyilatkozattételre köteles közalkalmazott és hozzátartozója vagyonnyilatkozattal kapcsolatos összes iratát együttesen, az egyéb iratokról elkülönítetten egy iratgyűjtőben kell tárolni, azokról külön nyilvántartást (nyilvántartó könyvet) kell vezetni. A vagyonnyilatkozat személyi és vagyoni részét zárt borítékban kell tárolni. 2. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett közalkalmazott nevét, a munkavégzés helyét. A hozzátartozók vagyonnyilatkozat-tételével kapcsolatos adatokat a közalkalmazottról vezetett nyilvántartás részeként kell szerepeltetni a nyilvántartásban.
- 71 -
3. A vagyonnyilatkozatok kezelésére jogosult a keletkezett iratokat az átvételkor, illetve a nyilvántartásba vétel előtt megvizsgálja, hogy azok megfelelnek-e a vagyonnyilatkozattételéről, átadásáról, kezeléséről, az abban foglalt adatok meghatározott alaki követelményeknek. 4. Átvételkor a vagyonnyilatkozat átvételére jogosult a zárt borítékokra rávezeti a vagyonnyilatkozatra kötelezett azonosító kódját, majd a zárt borítékoknak a vezetőnél maradó példányait a vezetői helyiségben lévő szekrényben elhelyezi. A boríték akkor tekinthető zártnak, ha az mechanikai sérülés nélkül nem nyitható fel, és a borítékot a nyilatkozat tevő és a munkáltatói jogkör gyakorlója saját kezűleg aláírja. 5. Az intézményvezető igazolja a vagyonnyilatkozat személyi és vagyoni részének átvételét, és a nyilvántartásba felvezeti. Az igazoláson szerepeltetni kell a közalkalmazottól átvett személyi és vagyoni rész(ek) számát, valamint az átvétel dátumát. 6. A vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatban keletkezett iratokba csak ellenőrzési eljárás lefolytatásáról szóló. rendeletben meghatározott „Kísérő lapon” történt dokumentálás után lehet betekinteni, függetlenül attól, hogy a betekintési jogosultság a betekintést kérelmezőt a törvény erejénél fogva illeti meg, vagy hozzájárulás alapján jogosult arra. A hozzájáruló nyilatkozatából egyértelműen ki kell derülni a betekintést kérő személyének, a hozzájárulás tartalmának és annak, hogy a hozzájárulás az érintettől származik. A nyilatkozat őrzése Az őrzésért felelős a az intézmény vezetője - az intézmény vezetője tekintetében a polgármester - . (1990.évi LXV. Törvény 35 § (2) bekezdése e/pont Vtkt. 7.§) A vagyonnyilatkozatokat az egyéb iratoktól elkülönítetten őrizzük, zárt szekrényben tároljuk az intézmény vezetőjénél. A munkáltatói jogkör gyakorlójának feladatai Köteles a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett az esedékesség időpontja előtt legalább 30 nappal tájékoztatni. A tájékoztatáshoz a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségéről szóló törvényben található nyomtatványt kell alkalmazni. A nyomtatvány kitöltéséhez szükséges írásbeli útmutatást is az érintett rendelkezésére kell bocsátani, továbbá a kötelezettet tájékoztatni kell arról, hogy milyen jogkövetkezményekkel jár ha nem teljesíti a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét. (Vtkt. 8. § (4)-(5) bekezdés) Ha a kötelezett nem tesz vagyonnyilatkozatot, köteles írásban felszólítani, hogy a felszólítás kézhezvételétől számított nyolc napon belül tegyen eleget a kötelezettségének. Amennyiben ez a felszólítás nem vezetett eredményre, az érintett foglalkoztatását meg kell szüntetni, illetve megbízását vissza kell vonni (Vtkt.9-10 §) A vagyonnyilatkozatokba történő betekintéssel kapcsolatos rendelkezések: A vagyonnyilatkozatban foglalt adatokról harmadik személynek csak a nyilatkozattételre köteles közalkalmazott, illetőleg a reá vonatkozó adatok tekintetében a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettárs, gyermek írásbeli hozzájárulásával adható tájékoztatás. A vagyonnyilatkozatba betekintésre jogosult: saját beosztottjai tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlója;
- 72 meghatározott ellenőrzési eljárás esetén az ellenőrzést lefolytató köztisztviselő; saját vagyonnyilatkozatába a nyilatkozattételre köteles közalkalmazott. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatokba betekintésre jogosultak köre: meghatározott ellenőrzési eljárás esetén az ellenőrzést lefolytató köztisztviselő; jogvitával összefüggésben a bíróság; saját vagyonnyilatkozatába a hozzátartozó. Az első vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség Első alkalommal 2008. június 30-ig kell vagyonnyilatkozatot tenni annak, akit az ismertetett szabályok alapján ilyen kötelezettség terhel. 10./Tandíjak, térítési díjak megállapítása, szabályainak módja EMJV közgyűlése a 19./2008. (IV. 25.) rendeletében meghatározza az Önkormányzati fenntartású intézményekben igénybe vehető tanügyi szolgáltatásokért kérhető térítési díjak és tandíjak megállapításának szabályait és módját. A rendelet tartalma: 1.§ A rendelet hatálya 2.§ Az ingyenesen igénybe vehető közoktatási szolgáltatások 3.§ Térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások köre és a térítési díj - fizetési kötelezettség mértéke 4.§ A tandíj ellenében igénybe vehető szolgáltatások köre és a tandíj-fizetési kötelezettség mértéke 5.§ A tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezmények, mentességek 6.§ A nem magyar állampolgárok fizetési kötelezettsége 7.§ A térítési díjak és tandíjak közlésének, megállapításának és befizetésének szabályai 8.§ Vegyes és hatályba léptető rendelkezések A térítési díjakat és tandíjakat a Farkas Ferenc Zeneiskola gazdasági irodáján fizetik be az iskolatitkárnál. Az éves megállapított tandíj/térítési díj két egyenlő részben kerül kifizetése. Beiratkozáskor a befizetendő összeg 50%-át fizetik, majd az első félévet követően március 20-ig a második részletet. 11./Tanszakvezetői megbízások, nevelőtestületi véleményezések A tanszakvezetői pozíció külön megbízásnak minősül. Az igazgató hatáskörébe tartozik a megbízás és annak visszavonása. A megbízatás kötelező pótlékkal és heti 1 óra kedvezménnyel jár. A Kt. 57 §. (2) bek. alapján ki kell kérni a nevelőtestület véleményét mind a visszavonásakor, mint az új megbízáskor. "Kt. 57.§.2.) A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt." Vonatkozó jogszabályok:
- 73 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 55.§-58.§ 1. számú melléklet az 1993. évi LXXIX. törvényhez[A törvény 15. §-ának (3) bekezdéséhez, 16. §-ának (4) bekezdéséhez, 39. §-ának (3) bekezdéséhez és a 118. § (3) bekezdéséhez] 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 30.§ 138/1992. (X. 8.) Korm. Rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben[A Kjt. 75. §-ához és 76. §ának (2) bekezdéséhez] 15.§ A Farkas Ferenc Zeneiskola, AMI Szervezeti és Működési Szabályzatának kiegészítése 10,11-es ponttal - elfogadva a 7/2008.(X.14.) számú polgármesteri döntéssel.
Egyéb, záró, a hatálybalépéssel kapcsolatos rendelkezés A módosított SZMSZ-ot és a Házirendet a nevelőtestület a 2009-06-08-án tartott értekezletén fogadta el. Eger, 2009. június 08.
………………………………………… Palatinné Barczi Edina