Farkas: A piacgazdaság intézményrendszere az Európai Unió új tagállamaiban internetes melléklet

Farkas: A piacgazdaság intézményrendszere az Európai Unió új tagállamaiban internetes melléklet

1

Melléklet A melléklet a tanulmányban bemutatott klaszterelemzések adattáblázatait foglalja össze. A számítások az SPSS 15.0 verzióval, K középpont módszerű klaszterezéssel készültek. A táblázat a klaszterképző változóknak a klaszterenkénti átlagát és szórását tartalmazza. A változók klaszterenkénti átlagai adják a klaszter középpontját, amelyek alapján a klaszterek jellemezhetőek. Az „n” az adott klaszterbe tartozó országok számát jelzi. A klaszterközéppontok távolságát is közöljük, mert ezek az adatok a klaszterek egymáshoz képest fennálló különbségének a mértékére utalnak. 1.1. táblázat Termékpiaci jellemzők a klaszterekben A klaszterek Megnevezés

1. (n=11)

2. (n=4)

3. (n=6)

4. (n=3)

5. (n=1)

Összes

Az áruk kereskedelmének integráltsága1 Átlag

36,25

43,63

58,46

19,27

44,33

41,05

Szórás

14,18

11,47

10,47

3,48

0

16,47

A szolgáltatások kereskedelmének integráltsága1 Átlag

12,30

8,68

11,40

7,82

87,66

13,98

Szórás

7,71

4,42

3,76

3,02

0

16,41

Az áruk nemzetközi kereskedelmének mérlege a GDP százalékában1 Átlag

2,77

–8,66

–9,21

–7,10

–10,66

–3,65

Szórás

7,37

7,79

8,79

6,90

0

9,20

A szolgáltatások nemzetközi kereskedelmének mérlege a GDP százalékában1 Átlag

0,59

1,55

2,98

3,51

43,43

3,38

Szórás

2,42

1,90

2,61

4,15

0

8,76

Belső FDI-állomány a GDP százalékában6 Átlag

59,77

46,32

56,11

23,86

60,20

52,45

Szórás

39,75

31,25

16,24

11,72

0

31,40

Külső FDI-állomány a GDP százalékában6 Átlag

62,64

5,02

8,98

26,26

191,90

41,35

Szórás

32,52

5,79

9,97

17,30

0

46,40

(A táblázat folytatása a következő oldalon.)

Statisztikai Szemle, 89. évfolyam 1. szám

2

Farkas Beáta

(Folytatás.) A klaszterek Megnevezés

1. (n=11)

2. (n=4)

3. (n=6)

4. (n=3)

5. (n=1)

Összes

Árszabályozás (index)2 Átlag

4,09

8,25

4,50

6,66

4,00

5,16

Szórás

1,22

1,25

0,83

1,15

0

1,90

Állami vállalatok és beruházások kiterjedtsége (index)3 Átlag

1,78

8,00

2,55

1,00

3,33

2,93

Szórás

0,98

3,46

2,33

0

0

2,90

A legmagasabb marginális adóráta vállalatok esetén (százalék)4 Átlag

26,95

18,75

18,67

32,33

22,88

24,13

Szórás

5,74

4,50

4,03

3,05

0

6,69

A legmagasabb marginális adóráta magánszemélyek esetén (százalék)4 Átlag

43,87

32,50

28,00

37,39

38,00

37,23

Szórás

9,48

15,35

6,63

7,28

0

11,21

Teljes adóráta a profithoz képest (százalék)5 Átlag

47,67

40,30

47,38

62,26

35,30

47,68

Szórás

12,06

4,52

7,66

13,80

0

11,55

Vállalkozás indításához szükséges eljárások száma5 Átlag

5,27

8,50

7,00

11,33

6,00

6,96

Szórás

2,10

1,73

2,09

3,21

0

2,85

Vállalkozás indításához szükséges idő (nap)5 Átlag

12,27

34,25

17,83

32,67

26,00

20,12

Szórás

6,78

19,05

6,96

17,61

0

13,58

Vállalkozás indításának költsége az egy főre jutó jövedelem százalékában5 Átlag

2,69

10,70

6,75

19,03

2,30

6,89

Szórás

2,46

7,21

6,19

4,11

0

6,94

Vállalkozás indításához szükséges minimum tőke az egy főre jutó jövedelem százalékában5 Átlag

25,95

76,10

38,40

42,53

20,50

38,73

Szórás

21,42

84,09

15,35

53,35

0

41,04

Az engedélyek beszerzéséhez szükséges eljárások száma5 Átlag

13,82

21,00

22,67

13,33

13,00

17,00

Szórás

4,55

6,68

9,77

2,08

0

7,22



3

A piacgazdaság intézményrendszere az Európai Unió új tagállamaiban


1. (n=11)

2. (n=4)

3. (n=6)

4. (n=3)

5. (n=1)

Összes

Az engedélyek beszerzésének időtartama (nap)5 Átlag

155,36

222,50

189,83

219,67

217,00

184,56

Szórás

79,93

73,74

57,33

45,49

0

70,95

Az engedélyek beszerzésének költsége az egy főre jutó jövedelem százaléka5 Átlag

66,39

224,47

38,75

88,26

19,40

85,79

Szórás

29,93

184,66

46,74

43,27

0

96,76

A tulajdonjog bejegyzéséhez szükséges eljárások száma5 Átlag

4,27

7,25

4,17

8,00

8,00

5,32

Szórás

2,41

1,50

1,94

4,00

0

2,73

A tulajdonjog bejegyzésének időtartama (nap)5 Átlag

44,64

189,25

51,83

22,67

29,00

66,24

Szórás

43,47

154,15

41,93

4,50

0

84,90

A tulajdonjog bejegyzésének költsége az ingatlan értékének százaléka5 Átlag

5,82

1,90

2,88

3,90

10,20

4,43

Szórás

3,35

0,98

4,11

3,25

0

3,63

Az adófizetések száma évente5 Átlag

12,45

44,00

18,00

14,67

22,00

19,48

Szórás

6,77

36,17

9,61

6,50

0

18,22

Adófizetésre fordított idő (óra évente)5 Átlag

169,91

374,00

346,67

307,33

58,00

257,00

Szórás

73,32

185,36

303,26

48,67

0

188,75

Szerződések teljesítésének kikényszerítéséhez szükséges eljárások száma5 Átlag

29,36

35,50

30,50

39,67

26,00

31,72

Szórás

4,52

4,12

3,50

1,15

0

5,28

Szerződések teljesítésének kikényszerítéséhez szükséges időtartam (nap)5 Átlag

432,73

820,25

439,00

848,00

321,00

541,60

Szórás

100,45

377,10

223,64

348,40

0

278,00

Szerződésteljesítések kikényszerítésének költsége a követelés százalékában5 Átlag

19,62

17,67

20,91

20,50

8,80

19,29

Szórás

6,72

5,32

7,95

8,26

0

6,86



4

Farkas Beáta


1. (n=11)

2. (n=4)

3. (n=6)

4. (n=3)

5. (n=1)

Összes

Egy vállalkozás megszüntetéséhez szükséges idő (év)5 Átlag

1,23

2,90

3,36

1,60

2,00

2,08

Szórás

0,51

0,61

1,73

0,52

0

1,30

Egy vállalkozás megszüntetésének költsége (a vagyon százalékában) Átlag

7,64

12,00

12,83

15,33

15,00

10,80

Szórás

4,13

6,68

4,11

6,50

0

5,37

Egy vállalkozás megszüntetésekor a hitelezők követelésének visszaszerezhető hányada (százalék)5 Átlag

76,45

33,92

37,96

61,16

41,60

57,18

Szórás

14,20

8,67

9,68

16,05

0

22,34

Forrás: 1 Eurostat (2004–2006 közötti adatok átlaga); 2 Gwartney–Lawson [2008] (2006-os adatok), 3 (2004 és 2006 közötti adatok átlaga); 4 World Bank [2007b] (2006. évi adatok); 5 World Bank [2007a] (2007. évi adatok); 6 UNCTAD [2008] (2007. évi adatok). 1.2. táblázat Klaszterközéppontok távolsága a termékpiac-vizsgálatban Klaszter Klaszter 1.

1.

2.

6,76

3.

4.

5.

4,43

5,79

8,42

4,99

5,85

10,15

2.

6,76

3.

4,43

4,99

4.

5,79

5,85

5,86

5.

8,42

10,15

8,85

5,86


8,85 10,01

10,01

5


2.1. tábla Kutatási-fejlesztési és innovációs jellemzők a klaszterekben Klaszter Megnevezés

1. (n=3)

2. (n=1)

3. (n=7)

4. (n=14)

Összes

3,23 0,64

K+F-kiadások aránya a GDP arányában (százalék)1 1,56 1,94 0,84 0 0,41 0,35

1,46 0,91

Átlag Szórás

66,88 1,20

Az üzleti szektor aránya a K+F-kiadásokban (százalék)2 80,05 52,78 37,81 0 6,96 9,67

47,18 14,72

Átlag Szórás

A kormányzati források aránya a K+F-kiadásokban (százalék)2 26,48 13,90 31,94 50,21 3,30 0 5,02 9,19

Átlag Szórás

Emberi erőforrás a tudományban és a technológiában a munkaerő százalékában3 46,82 43,35 43,76 33,41 38,32 2,96 0 4,59 6,54 7,87

Átlag Szórás

Csúcstechnológiai termékek exportja az összes export százalékában1 15,99 36,04 17,82 6,78 12,15 2,91 0 7,40 4,84 8,88

Átlag Szórás

Foglalkoztatás a tudásintenzív szolgáltatásokban a foglalkoztatás százalékában1 40,60 41,49 38,24 24,86 31,16 6,90 0 4,61 3,77 8,39

Átlag Szórás

Egymillió lakosra jutó európai csúcstechnológiai szabadalom2 10,09 19,85 1,30 0 8,75 1,59

Átlag Szórás

Átlag Szórás

46,65 25,79

40,79 13,54

12,29 17,63

Egymillió lakosra jutó, az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatala (US Patent and Trademark Office) által kiadott szabadalom4 131,85 112,50 61,97 4,67 40,29 6,82 0 13,64 7,59 47,16 Külföldi források aránya a K+F-kiadásokban (százalék)2 5,95 12,66 9,51 0 4,54 5,73

Átlag Szórás

4,84 2,40

Átlag Szórás

Foglalkoztatás a csúcs- és közepes csúcstechnológiai iparágakban az összes foglalkoztatás százalékában1 8,07 1,28 5,75 5,56 2,35 0 1,11 2,71

9,69 5,44

5,74 2,50

Forrás: Eurostat (1 2004 és 2006, 2 2003 és 2005, 3 2005 és 2007, illetve 4 2000 és 2002 közötti adatok átlaga).


6

Farkas Beáta

2.2. tábla Klaszterközéppontok távolsága a kutatás-fejlesztési és innovációs vizsgálatban Klaszter Klaszter 1.

2.

1.

3.

4,71

2.

4,71

3.

3,28

3,98

4.

6,08

6,42

4.

3,28

6,08

3,98

6,42 3,61

3,61

3.1. tábla A pénzügyi rendszer jellemzői a klaszterekben Klaszter Megnevezés

1. (n=3)

2. (n=1)

3. (n=10)

4. (n=2)

5. (n=9)

Összes

A bankok tőkéje az aktívák arányában (százalék)1 Átlag

6,04

4,70

8,63

6,35

5,64

6,90

Szórás

3,05

0

1,52

3,32

0,84

2,12

Átlag

0,63

3,34

0,39

1,14

0,79

0,74

Szórás

0,29

0

0,12

0,12

0,17

0,61

Banki betétek a GDP-hez viszonyítva2

Banki működési költségek az összes aktívához viszonyítva2 Átlag

0,03

0,01

0,03

0,03

0,03

0,03

Szórás

0,01

0

0,01

0,01

0,01

0,01

Betéti banki aktívák a GDP arányában2 Átlag

0,98

1,24

0,46

1,64

1,31

0,96

Szórás

0,21

0

0,15

0,12

0,25

0,47

A bankrendszer által biztosított hazai hitelek a GDP százalékában1 Átlag

97,38

108,66

44,82

165,31

130,46

94,15

Szórás

22,13

0

14,65

9,41

21,76

47,15

Átlag

0,83

1,19

0,37

1,58

1,17

0,84

Szórás

0,20

0

0,12

0,05

0,29

0,47

Betéti bankok által a magánszektornak nyújtott hitel a GDP-hez viszonyítva2



7


(Folytatás.) Klaszter Megnevezés

1. (n=3)

Átlag

0,94

Szórás

0,06

Átlag

1855,22

Szórás

886,94

2. (n=1)

3. (n=10)

4. (n=2)

5. (n=9)

Összes

Bankkoncentráció (a három legnagyobb bank aktíváinak részesedése az összes kereskedelmi bank aktíváiból)2 0,29 0,68 0,54 0,68 0

0,18

A hitelintézetek Herfindahl-indexe* (0-tól 10 ezerig)3 294,00 1357,63 1131,33 676,70

1111,56

885,44

0,03

0,69

0,16

0

0,15

1014,46

363,37

799,75

Az öt legnagyobb hitelintézet aktívái az összes aktíva százalékában3 Átlag

75,07

29,23

65,23

61,47

48,10

58,50

Szórás

14,22

0

14,76

33,71

16,52

19,16

Átlag

A biztosítótársaságok által igazgatott összes aktíva a GDP-hez viszonyítva3 0,69 1,66 0,06 1,08 0,43 0,42

Szórás

0,33

Átlag

A befektetési alapok által igazgatott összes aktíva a GDP-hez viszonyítva3 0,41 50,84 0,04 0,25 0,64 2,35

Szórás

0,21

0

0

0,04

0,03

0,62

0,08

0,23

0,78

0,45

10,12

Az életbiztosítási díjak volumene a GDP-hez viszonyítva2 Átlag

0,06

0,30

0,01

0,07

0,04

0,04

Szórás

0,01

0

0,01

0,03

0,03

0,06

Átlag

0,06

Szórás

0,07

Átlag

0,03

Szórás

0,01

Átlag

109,68

A nyugdíjalapok által igazgatott összes aktíva a GDP-hez viszonyítva3 0,00 0,04 1,22 0,08 0

0,04

0,12

0,09

Nem életbiztosítási díjak GDP-hez viszonyított aránya2 0,04 0,02 0,05 0,03 0

0,01

0,00

0,01

A tőzsdén jegyzett cégek piaci kapitalizációja a GDP százalékában1 139,53 22,22 119,57 56,28 0

Átlag

A tőzsdei forgalom aránya az összes részvény átlagos reálértékéhez képest2 0,87 0,01 0,29 1,18 0,83 0,61

Szórás

0,58

0,14

19,05

57,46

8,68

0,24

22,96

0,03 0,01

Szórás

0

9,48

0,15 0,33

0,44

40,55

0,48



8

Farkas Beáta


1. (n=3)

2. (n=1)

3. (n=10)

4. (n=2)

5. (n=9)

Összes

A tőzsdén jegyzett részvények reálértéke a GDP-hez viszonyítva2 Átlag

1,01

1,26

0,19

1,11

0,51

0,52

Szórás

0,08

0

0,09

0,22

0,18

0,38

A tőzsdén forgalmazott összes részvény értéke a GDP-hez viszonyítva2 Átlag

0,84

0,01

0,06

1,32

0,46

0,40

Szórás

0,55

0

0,07

0,42

0,33

0,47

* A hitelintézetek koncentrációját fejezi ki, piaci arányuk négyzetösszege. Forrás: 1 World Bank [2007b] (2003 és 2005 közötti adatok átlaga); 2 Beck–Demirgüç-Kunt–Levine [2000] (2004 és 2006 közötti adatok átlaga); 3 ECB [2008] (2007. évi adatok). 3.2. tábla Klaszterközéppontok távolsága a pénzügyi rendszer vizsgálatában Klaszter Klaszter 1.

1.

2.

2,31

3.

4.

5.

1,13

1,27

0,85

3,31

1,06

2,28

2,25

1,14

2.

2,31

3.

1,13

3,31

4.

1,27

1,06

2,25

5.

0,85

2,28

1,14

1,27 1,27


9


4.1. tábla A munkapiac és munkaügyi kapcsolatok jellemzői a klaszterekben Klaszter Megnevezés

1. (n=11)

2. (n=3)

3. (n=1)

4. (n=8)

5. (n=2)

Összes

8,47 7,00

A határozott idejű szerződéssel foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatott százalékában1 11,60 16,73 16,44 5,32 4,62 0 8,17 0,73

11,47 7,64

Átlag Szórás

6,98 3,45

Részmunkával foglalkoztatottak a foglalkoztatottak százalékában1 23,18 46,15 15,73 21,08 1,35 0 5,31 6,05

14,42 9,80

Átlag Szórás

Munkapiaci politikákra fordított közkiadások aránya a GDP százalékában – munkapiaci szolgáltatások (1. kategória*)2 0,07 0,19 0,48 0,15 0,30 0,15 0,04 0,03 0 0,08 0,12 0,11

Átlag Szórás

Munkapiaci politikákra fordított közkiadások aránya a GDP százalékában – munkapiaci intézkedések (2–7. kategória*)2 0,21 1,16 0,83 0,53 0,26 0,45 0,15 0,32 0 0,18 0,30 0,36

Átlag Szórás

Munkapiaci politikákra fordított közkiadások aránya a GDP százalékában – munkapiaci támogatások (8–9. kategória*)2 0,37 1,89 1,85 1,36 0,53 0,94 0,23 0,76 0 0,61 0,48 0,75

Átlag Szórás

21,40 7,24

Szakszervezeti sűrűség (a szakszervezeti tagok aránya a bérből és fizetésből élők között, százalék)3 66,39 21,53 31,22 32,90 11,51 0 20,56 5,52

30,86 18,98

Átlag Szórás

38,50 23,52

Béralkukkal való lefedettség (a béralkukban érintettek aránya a bérből és fizetésből élők között, százalék)3 90,00 82,00 81,25 34,77 7,21 0 17,27 0,33

59,80 29,49

Átlag Szórás

2,27 1,27

Átlag Szórás

Átlag Szórás

31,73 21,22

A béralkuk koordinációjának indexe (1–5, a koordináció erőssége szerint)3 3,33 4,00 3,25 3,00 2,84 0,58 0 0,89 2,83 1,25

9,33 8,62

Az alkalmazás nehézségének indexe4 17,00 51,38 0 24,69

11,00 0

33,08 24,61



10

Farkas Beáta


1. (n=11)

2. (n=3)

3. (n=1)

4. (n=8)

5. (n=2)

Átlag Szórás

63,64 17,48

A munkaidő-szabályozás merevségének indexe4 40,00 40,00 62,50 10,00 20,00 0 7,07 14,14

55,20 21,04

Átlag Szórás

32,73 14,89

20,00 17,32

Az elbocsátás nehézségének indexe4 70,00 41,25 0 6,41

15,00 7,07

34,00 16,07

Átlag Szórás

42,82 12,42

A foglalkoztatás merevségének indexe4 23,00 42,00 51,75 12,00 14,73 0 9,05 7,07

40,80 16,09

Átlag Szórás

30,18 5,44

Nem bér jellegű munkaköltségek a bér százalékában4 29,33 18,00 26,50 11,00 27,10 0 10,58 0

26,88 11,67

Átlag Szórás

18,91 11,19

Elbocsátási költségek a heti fizetések számában kifejezve4 14,00 17,00 44,88 23,00 13,11 0 28,38 1,41

26,88 21,55

Átlag Szórás

60,88 4,09

70,48 8,09

Foglalkoztatási ráta (százalék)1 74,50 66,75 0 2,39

70,02 2,24

65,19 5,71

6,37 2,01

Munkanélküliségi ráta (százalék)1 3,93 7,22 0 1,96

4,83 0,47

7,32 2,51

Összes

Átlag Szórás

8,41 2,76

Átlag Szórás

4,56 2,31

Tartósan munkanélküliek az aktív népesség százalékában1 2,03 1,63 2,73 1,30 1,82 0 1,43 0,19

3,29 2,14

19,27 5,96

A 25 évnél fiatalabbak munkanélküliségi rátája (százalék)1 16,37 6,90 15,60 11,25 7,19 0 3,74 3,46

16,61 5,80

Átlag Szórás

* A munkaerő-piaci politikai beavatkozások Eurostat szerinti osztályozása: 1. kategória: ügyfélszolgáltatások; 2–7. kategória: képzés; állásrotáció, munkakörmegosztás; foglalkoztatásösztönzés; támogatott foglalkoztatás és rehabilitáció; közvetlen munkahelyteremtés; tevékenység indításához nyújtott ösztönzés; 8–9. kategória: jövedelemfenntartó és pénzbeli támogatás; korkedvezményes nyugdíj. Megjegyzés. A táblázatban található indexek 0 és 100 közötti értékei a merevség fokát fejezik ki. Forrás: Eurostat (1 2005 és 2007, illetve 2 2004 és 2006 közötti adatok átlaga); 3Visser [2009] (2007. évi adatok); 4 World Bank [2007a] (2007. évi adatok).


11


4.2. tábla Klaszterközéppontok távolsága a munkapiac és a munkaügyi kapcsolatok vizsgálatában Klaszter Klaszter 1.

1.

2.

5,82

3.

4.

5.

8,04

3,62

5,54

5,96

4,45

4,92

5,89

6,29

2.

5,82

3.

8,04

5,96

4.

3,62

4,45

5,89

5.

5,54

4,92

6,29

5,57 5,57

5.1. tábla A szociális védelem és a jóléti állam jellemzői a klaszterekben Klaszter Megnevezés

1. (n=4)

2. (n=1)

3. (n=13)

4. (n=7)

Összes

Összes egészségügyi kiadás a GDP-hez viszonyítva (százalék)1 Átlag

6,84

5,58

6,38

4,67

5,94

Szórás

0,96

0

1,27

1,11

1,39

Egészségügyi közkiadások a GDP-hez viszonyítva (százalék)1 Átlag

1,32

1,61

2,42

1,85

2,05

Szórás

0,42

0

0,64

0,89

0,78

Egészségügyi magánkiadások a GDP-hez viszonyítva (százalék)1 Átlag

8,16

7,20

8,81

6,52

8,00

Szórás

0,93

0

1,26

0,98

1,47

A jövedelemeloszlás egyenlőtlensége a társadalom leggazdagabb és legszegényebb 20 százalékának arányában2 Átlag

3,61

4,95

4,86

5,12

4,74

Szórás

0,27

0

1,09

1,49

1,19

Nyugdíjkiadások a GDP százalékában3 Átlag

11,18

4,83

12,03

7,09

10,22

Szórás

1,10

0

1,76

0,92

2,81



12

Farkas Beáta


1. (n=4)

2. (n=1)

3. (n=13)

4. (n=7)

Összes

Szegénységi kockázat a jóléti transzferek előtt (százalék)2 Átlag

27,50

32,50

25,69

23,07

25,52

Szórás

2,67

0

2,75

3,50

3,49

Szegénységi kockázat a jóléti transzferek után (százalék)2 Átlag

12,12

19,00

15,96

16,35

15,58

Szórás

1,25

0

3,68

4,22

3,76

A szociális védelem teljes költsége a GDP százalékában3 Átlag

27,99

18,06

25,70

15,17

22,81

Szórás

4,64

0

3,69

2,59

6,180

A kormányzat által finanszírozott nem természetbeni szociális kiadások a GDP százalékában4 Átlag

15,30

9,50

15,27

10,13

13,60

Szórás

1,10

0

2,42

1,84

3,18

Átlag

24,14

40,30

28,14

30,60

28,68

Szórás

2,37

0

3,29

3,41

4,39

Gyógyászati/egészségügyi kiadások az összes szociális kiadás százalékában3

Család- és gyermektámogatás az összes szociális kiadás százalékában3 Átlag

12,89

14,86

7,46

9,49

9,19

Szórás

3,21

0

2,59

1,75

3,27

Időskorúak szociális kiadásai az összes szociális kiadás százalékában3 Átlag

33,74

21,86

42,58

43,64

40,63

Szórás

5,50

0

5,89

3,25

7,15

Fogyatékkal élők szociális kiadásai az összes szociális kiadás százalékában3 Átlag

13,79

5,03

8,31

8,88

9,21

Szórás

0,77

0

2,04

0,80

2,65

Lakhatással kapcsolatos szociális kiadások az összes szociális kiadás százalékában3 Átlag

1,49

3,03

1,36

0,25

1,14

Szórás

0,73

0

1,56

0,26

1,31



13



1. (n=4)

2. (n=1)

3. (n=13)

4. (n=7)

Összes

A munkanélküliséggel kapcsolatos szociális kiadások az összes szociális kiadás százalékában3 Átlag

7,43

7,80

5,99

3,06

5,47

Szórás

2,44

0

3,44

1,41

3,14

A kormányzat hozzájárulása a szociális védelem költségeihez (százalék)5 Átlag

50,15

53,16

34,70

27,99

36,03

Szórás

8,91

0

7,71

9,63

11,32

A munkaadók hozzájárulása a szociális védelem költségeihez (százalék)5 Átlag

29,24

26,06

37,37

53,43

40,11

Szórás

13,90

0

7,44

12,32

13,17

A támogatott személyek hozzájárulása a szociális védelem költségeihez (százalék)5 Átlag

15,91

15,83

22,64

15,41

19,27

Szórás

7,17

0

8,19

8,98

8,54

Forrás: 1 World Bank [2007b] (2002 és 2004 közötti adatok átlaga); 2 Eurostat (2005 és 2006, 3 2003 és 2005, 4 2005 és 2007, illetve 5 2004 és 2006.közötti adatok átlaga). 5.2. tábla Klaszterközéppontok távolsága a szociális védelem és a jóléti állam jellemzőinek vizsgálatában Klaszter Klaszter 1.

1.

2.

6,93

2.

6,93

3.

4,16

6,85

4.

6,02

6,65

3.

4.

4,16

6,02

6,85

6,65 4,30

4,30


14

Farkas Beáta

6.1. tábla Az oktatási rendszer jellemzői a klaszterekben Klaszter Megnevezés

1. (n=7)

2. (n=3)

3. (n=10)

4. (n=5)

Összes

A legfeljebb alsó középfokú végzettségűek (ISCED 0–2) aránya a 25–64 éves népességben (százalék)1 Átlag

21,47

57,34

25,98

15,36

26,36

Szórás

4,40

13,41

10,42

5,90

14,78

Korai iskolaelhagyók (a 18–24 évesek közül legfeljebb alsó középfokú végzettséggel rendelkezők (ISCED 0–2) százalékos aránya1 Átlag

10,24

29,75

13,73

9,89

13,90

Szórás

3,02

8,71

2,79

5,69

7,45

A legalább felső középfokú végzettségűek aránya a 25–64 éves népességben (százalék)1 Átlag

78,52

42,65

74,02

84,63

73,64

Szórás

4,40

13,41

10,42

5,90

14,78

A legalább felső középfokú végzettségűek aránya a 20–24 éves népességben (százalék)1 Átlag

82,37

62,43

81,5

85,31

80,22

Szórás

6,03

12,26

4,94

9,00

9,55

A szakképzésben résztvevők aránya a felső középfokú oktatáson belül (fiúk, százalék)2 Átlag

66,09

50,78

48,58

69,88

58,01

Szórás

10,19

18,96

16,93

11,49

16,65

A szakképzésben résztvevők aránya a felső középfokú oktatáson belül (lányok, százalék)2 Átlag

59,71

38,14

38,01

55,40

47,58

Szórás

10,62

12,62

18,45

16,50

17,87

Felsőoktatási beiskolázás (bruttó százalék**)4 Átlag

67,81

59,25

54,74

43,98

56,79

Szórás

13,07

4,18

18,41

9,89

16,11

A felnőttképzésben résztvevők aránya a 25–64 éves népességen belül a kutatást megelőző négy hétben (százalék)1 Átlag

22,19

6,90

5,66

4,74

10,25

Szórás

7,64

3,18

2,44

2,31

8,75



15



1. (n=7)

2. (n=3)

3. (n=10)

4. (n=5)

Összes

1000 fő 20–29 éves lakosra jutó műszaki és természettudományi felsőfokú végzettségűek (ISCED 5–6)* száma2 Átlag

12,78

10,46

11,59

8,81

11,23

Szórás

4,10

0,962

6,83

0,95

4,89

Köz- és magánoktatási kiadások az egy főre jutó GDP százalékában nappali tagozatos hallgatói egyenértékes létszámban*** kifejezve3 Átlag

26,54

25,71

22,4

23,59

24,19

Szórás

2,55

1,33

2,97

2,20

3,03

Felsőoktatási (ISCED 5–6)* kiadások az egy főre jutó GDP százalékában nappali tagozatos hallgatói egyenértékes létszámban*** kifejezve3 Átlag

42,45

32,23

32,24

40,24

36,70

Szórás

4,99

3,67

6,13

5,76

7,07

Oktatási közkiadások a GDP százalékában3 Átlag

6,24

4,75

4,83

4,58

5,16

Szórás

1,15

0,60

0,89

0,49

1,08

Oktatási magánkiadások a GDP százalékában3 Átlag

0,49

0,40

0,40

0,66

0,48

Szórás

0,33

0,17

0,21

0,15

0,24

A 25–64 év közötti legfeljebb alsó középfokú végzettségűek (ISCED 0–2)* foglalkoztatási rátája (százalék)1 Átlag

53,27

56,25

39,77

26,89

42,95

Szórás

7,63

9,74

9,62

10,99

13,72

A 25–64 év közötti felső középfokú végzettségűek és nem a felsőoktatásban felsőfokú végzettséget szerzett személyek (ISCED 3–4)* foglalkoztatási rátája (százalék)1 Átlag

76,14

66,30

67,76

67,62

69,90

Szórás

3,73

1,88

4,10

5,42

5,56

A 25–64 év közötti, felsőoktatásban felsőfokú végzettséget szerzett személyek (ISCED 5–6)* foglalkoztatási rátája (százalék)1 Átlag

86,38

81,4

83,85

83,29

84,15

Szórás

0,97

3,31

2,67

1,19

2,58



16

Farkas Beáta


1. (n=7)

2. (n=3)

3. (n=10)

4. (n=5)

Összes

A 25–64 év közötti legfeljebb alsó középfokú végzettségűek (ISCED 0–2)* munkanélküliségi rátája (százalék)1 Átlag

7,15

8,05

10,08

25,68

12,13

Szórás

1,84

1,38

3,55

11,39

8,75

A 25–64 év közötti felső középfokú végzettségűek és nem a felsőoktatásban felsőfokú végzettséget szerzett személyek (ISCED 3–4)* munkanélküliségi rátája (százalék)1 Átlag

4,40

6,15

6,00

8,96

6,16

Szórás

1,36

1,31

1,64

2,95

2,37

A 25–64 év közötti, felsőoktatásban felsőfokú végzettséget szerzett személyek (ISCED 5–6)* munkanélküliségi rátája (százalék)1 Átlag

3,02

5,38

3,56

3,64

3,64

Szórás

0,75

0,45

1,33

1,17

1,24

* Nemzetközi Egységes Oktatási Osztályozási Rendszer (International Standard Classification of Education – ISCED) szerinti képzési szintek: 0 – Iskola előtti (óvodai) oktatás; 1 – Alapfokú oktatás első szintje (5–7 éves kortól számított 6 éves oktatási időtartam); 2 – Középiskola alsó tagozata vagy az alapfokú oktatás második szintje; 3 – Középfokú oktatás (felső szintje); 4 – Nem felsőoktatás jellegű középiskola utáni oktatás; 5 – A felsőoktatás első szintje, amely közvetlenül nem vezet tudományos minősítés megszerzéséhez (minimális időtartama 2 év); 6 – A felsőoktatás második szintje, amely közvetlenül tudományos fokozat megszerzéséhez vezet. ** Az összes felsőoktatási hallgatónak a 18–23 éves korosztály létszámához viszonyított százalékos aránya. *** A nappali egyenértékes létszámok meghatározáshoz használt súlyozás: nappali tagozatos hallgatók súlya 1; esti, levelező és távoktatási hallgatók súlya 1-nél kisebb. Forrás: Eurostat (1 2005 és 2007, 2 2004 és 2006, illetve 3 2003 és 2005 közötti adatok átlaga); 4 World Bank [2007b] (2002 és 2004 közötti adatok átlaga). 6.2. tábla Klaszterközéppontok távolsága az oktatási vizsgálatban Klaszter Klaszter 1.

1.

2.

6,63

2.

6,63

3.

4,24

4,85

4.

5,20

6,90

3.

4.

4,24

5,20

4,85

6,90 3,61

3,61



17

Irodalom a Melléklethez: BECK, T. – DEMIRGÜÇ-KUNT, A. – LEVINE, R. [2000]: A New Database on Financial Development and Structure. World Bank Economic Review 14. (Updated in 2006). 597–605. old. ECB (EUROPEAN CENTRAL BANK) [2008]: EU Banking Structures. Frankfurt am Main. GWARTNEY, J. – LAWSON, R. [2008]: Economic Freedom of the World. 2008 Annual report. Economic Freedom Network. Vancouver. KETSKEMÉTY L. – IZSÓ L. [2005]: Bevezetés az SPSS programrendszerbe. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest. KOVÁCS P. – PETRES T. – TÓTH L. [2006]: Válogatott fejezetek statisztikából, többváltozós statisztikai módszerek. JATEPress. Szeged. SAJTOS L. – MITEV A. [2007]: SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv. Alinea Kiadó. Budapest. SCHWAB, K. (szerk.) [2009]: The Global Competitiveness Report 2009–2010. World Economic Forum. Geneva. SZÉKELYI M. – BARNA I. [2003]: Túlélőkészlet az SPSS-hez. Többváltozós elemzési technikákról társadalomkutatók számára. Typotex Kiadó. Budapest. UNCTAD [2008]: World Investment Report 2008. United Nations. New York and Geneva. VISSER, J. [2009]: The ICTWSS Database: Database on Institutional Characteristics of Trade Unions, Wage Setting, State Intervention and Social Pacts in 34 countries between 1960 and 2007. Amsterdam Institute for Advanced Labour Studies, University of Amsterdam. Amsterdam. WORLD BANK [2007a]: Doing Business 2008. Washington, D.C. WORLD BANK [2007b]: World Development Indicators 2006. Washington, D.C.


Farkas: A piacgazdaság intézményrendszere az Európai Unió új tagállamaiban internetes melléklet

Recommend Documents