FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

1

1

FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Véleményeztetési dokumentáció

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

Készítette:PÉCSÉPTERV STÚDIÓ Kft, 7621 Pécs, Rákóczi u. 1.

2


3

Aláíró lap Fadd településfejlesztési koncepciójának és településrendezési tervének megalapozó vizsgálatához

vezető településtervező:

Csaba Gyula építőmérnök, vezető településtervező TT1, É1 02-0034

táj és zöldterületi szaktervező

Böszörményi Krisztina táj- és kertépítész mérnök K/1-02-0031

építész szaktervező:

dr. Csaba Ders építészmérnök, településmérnök TT, É 02-0637

régész szakértő:

dr. K. Németh András régészeti szakértő sz.ny.sz.: 15-022

közlekedéstervező:

Lovas Attila építőmérnök Tkö 02-0883

közmű szaktervezők

Keresztes László építőmérnök TV-T-02-0436

Dlusztus Alajos

Fadd Településfejlesztési Koncepciója és Településrendezési Terve | Megalapozó vizsgálat

4

villamosmérnök TE-02-0010

környezetvédelmi szaktervező

Böszörményi Krisztina környezetvédelmi szakmérnök TK 02-0031, SZT 02-0031

tervező munkatárs:

Kiszely Szabolcs településmérnök


5

Tartalomjegyzék BEVEZETÉS ..........................................................................................................................9 1

HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ..............................................................................11 1.1 Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok .......................................................................................................................12 1.2

A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések.....................................14

1.3

A területrendezési tervekkel való összefüggések ...................................................20

1.4 A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek - az adott település fejlesztését befolyásoló - vonatkozó megállapításai ...........................................29 1.5

Fadd hatályos településfejlesztési döntései............................................................30

1.6

A település településrendezési tervi előzményei ....................................................32

1.7

A település társadalma ...........................................................................................36

1.8

A település humán infrastruktúrája .........................................................................45

1.9

A település gazdasága ...........................................................................................48

1.10 Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszközés intézményrendszere..........................................................................................................52 1.11

Településüzemeltetési szolgáltatások ....................................................................55

1.12

A táji és természeti adottságok ...............................................................................56

1.13

Zöldfelületi rendszer ...............................................................................................64

1.14

Az épített környezet................................................................................................65

1.15

Közlekedés ............................................................................................................77

1.16

Közművesítés.........................................................................................................87

1.17

Környezetvédelem .................................................................................................97

1.18

Katasztrófavédelem..............................................................................................108

1.19

Ásványi nyersanyag lelőhely ................................................................................110

2

HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ .............................................................................111

3

HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ .........................................................................115

4

MELLÉKLETEK ..........................................................................................................123


6

Ábrajegyzék 1.1-1. ábra: Funkcionális térségek Magyarországon ............................................................12 1.1-2. ábra: Városhálózati struktúra Magyarországon ..........................................................13 1.1-3. ábra: A városi ranggal rendelkező települések Tolna megyében ................................13 1.1-4. ábra:5oo fő alatti települések Tolna megyében ..........................................................13 1.2-1. ábra: Az OFTK hosszútávú céljai 2030-ig ...................................................................15 1.6-1. ábra: Fadd Településszerkezeti terve .........................................................................35 1.7-1. ábra: A 1870-2010 közötti népességnövekedés .........................................................36 1.7-2. ábra: A 2001-2013 közötti évi átlagos népességnövekedés a 2000. év végi lakónépesség arányában (‰),..............................................................................................37 1.7-3. ábra: A 2001-2013 közötti évi átlagos természetes szaporodási ráta a 2000. év végi lakónépesség arányában (‰),..............................................................................................37 1.7-4. ábra: A 2001-2013 közötti évi átlagos vándorlási egyenleg a 2000. év végi lakónépesség arányában (‰),..............................................................................................38 1.7-5. ábra: 100 gyermekkorúra jutó időskorú az állandó népességből (fő), 2013 ................38 1.7-6. ábra: A cigány nemzetiségűek aránya a népességből 2011, % ..................................39 1.7-7. ábra: A 17 éven felüliek között a legalább érettségivel rendelkezők aránya 2011, %..40 1.7-8. ábra: A foglalkoztatottak aránya a teljes népességből (%), 2013 ................................41 1.7-9. ábra: Egy állandó lakosra jutó befizetett személyi jövedelemadó (Ft), 2013 ...............41 1.7-10. ábra: Az összkomfortos és komfortos lakások együttes aránya (%), 2011................42 1.7-11. ábra: Fadd településrészei .......................................................................................43 1.8-1. ábra: Más településről bejáró általános iskolások aránya (%), 2013 ...........................46 1.9-1. ábra: 1000 főre jutó regisztrált vállalkozások száma (db), 2013..................................48 1.9-2. ábra: 10 fő feletti foglalkoztatottal rendelkező regisztrált vállalkozások aránya (‰), 2013 .....................................................................................................................................48 1.9-3. ábra: Fő gazdasági ágazatok szerinti megoszlás .......................................................49 1.9-4. ábra: átlagos négyzetméterenkénti átlagárak Fadd környezetében, 2016. .................51 1.10-1. ábra: A foglalkoztatottak aránya a teljes népességből (%), 2013 ..............................53 1.10-2. ábra: Egy állandó lakosra jutó befizetett személyi jövedelemadó (Ft), 2013 .............54 1.12-1. ábra: Fadd erdőterületei ...........................................................................................58 1.12-2. ábra: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, erdőtelepítésre alkalmas terület .......59 1.12-3. ábra: A Duna Dunaföldvár és Fadd között 1884 .......................................................60 1.12-4. ábra: A Duna Fadd és Báta /Tolna m./ közötti szakaszának szabályozási térképe 1813 .....................................................................................................................................60 1.12-5. ábra: Régi képeslap 1...............................................................................................61 1.12-6. ábra: Régi képeslap 2...............................................................................................61 1.12-7. ábra: Tájképvédelmi övezetek Madocsa környékén .................................................63 1.14-1. ábra: A település területének beépítési periódusai ...................................................66 1.14-2. ábra: Területhasználat ..............................................................................................67 1.14-3. ábra: Faddi beépítés és területhasználat ..................................................................68 1.14-4. ábra: Dombori beépítés és területhasználat .............................................................69 1.14-5. ábra: Telekstruktúra és beépítettség vizsgálat ..........................................................70 1.14-6. ábra: Kritikus közterület szélesség ...........................................................................71 1.14-7. ábra: Fadd tulajdonvizsgálat .....................................................................................72 1.14-8. ábra: Dombori tulajdonvizsgálat ...............................................................................73 1.14-9. ábra: Régészeti lelőhelyek .......................................................................................74


7

1.14-10. ábra: Faddon található műemlék és környezete .....................................................74 1.14-11. ábra: Faddon található védett objektumok ..............................................................75 1.14-12. ábra: Az épített környezet problémái ......................................................................76 1.15-1. ábra: A település és környékének országos közúthálózata .......................................77 1.15-2. ábra: A település és környékének közlekedési hálózata ...........................................79 1.15-3. ábra: Motorizációs szint ............................................................................................80 1.15-4. ábra: Rákóczi utca - keskeny burkolat ......................................................................81 1.15-5. ábra: Mátyás király utca - korszerű belterületi útprofil ...............................................82 1.15-6. ábra: Közösségi közlekedés .....................................................................................84 1.15-7. ábra: Kedvezőtlen kialakítású kerékpártároló ...........................................................85 1.15-8. ábra: Megfelelő kerékpár támasz .............................................................................86 1.16-1. ábra: Nagyvízi Meder ...............................................................................................92 1.16-2. ábra: A háztartási gázfogyasztók számának alakulása 2001-2014 között.................94 1.16-3. ábra: A szél energiája Magyarországon ...................................................................95 1.16-4. ábra: Az évi átlagos napfénytartam (óra) Magyarországon az 1971-2000 közötti időszak alapján ....................................................................................................................95 1.16-5. ábra: Megújuló. energiaforrások hasznosítására javasolt területek ...........................96 1.17-1. ábra: Fadd és környékének talajtípusa Magyarország genetikai alaptérképén .........97 1.17-2. ábra: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete ..........................................98 1.17-3. ábra: Nagyvízi meder területe Fadd térségében .......................................................99 1.17-4. ábra: OKIR (Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer) vízbázis védőterületek ......................................................................................................................101 1.17-5. ábra: Felszín alatti vizek érzékenységi besorolása Fadd területén .........................101 1.17-6. ábra: Nitrátérzékeny terület ....................................................................................102 1.18-1. ábra: Magyarország földrengés-veszélyeztetettsége ..............................................108 1.18-2. ábra: Rendszeres belvízjárta terület övezete - Nagyvízi meder övezete .................109 1.18-3. ábra: Madocsa vízrajzi veszélyeztetettsége............................................................109 1.19-1. ábra: Fadd nyilvántartott ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület ........................110 3.1-1. ábra: Az épített környezet problémái ........................................................................119 3.1-2. ábra: Korlátok ...........................................................................................................120 3.1-3. ábra: Szegregáció ....................................................................................................121


8

Táblázatok: 2.2-1. táblázat: I. átfogó cél és tematikus céljai ....................................................................19 2.2-2. táblázat: II. átfogó cél és tematikus céljai ...................................................................19 2.2-3. táblázat: III. átfogó cél és tematikus céljai...................................................................19 1.3-1. táblázat: A területrendezési tervek hatása a településre .............................................28 1.9-1. táblázat:Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában ..........50 1.9-2. táblázat: Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül .............................................................................................51 1.12-1. táblázat: Természetvédelem alatt álló területek ........................................................61 1.14-1. táblázat: a területfajták megoszlása..........................................................................65 1.15-1. táblázat: 5112 út 2013-ra vonatkozó keresztmetszeti forgalma ................................78 1.15-2. táblázat: 51366 út 2013-ra vonatkozó keresztmetszeti forgalma ..............................78 1.15-3. táblázat: 5112 út 2030-ra vonatkozó keresztmetszeti forgalma ................................79 1.15-4. táblázat: 51366 út 2030-ra vonatkozó keresztmetszeti forgalma ..............................79 1.17-1. táblázat:Levegőminőségi zónacsoportok ................................................................103 3.1-1. táblázat: SWOT analízis ...........................................................................................118


9

BEVEZETÉS


10

A megalapozó vizsgálat követi a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) mellékletében foglalt tartalmat, és él a Kormányrendelet 5. § (3), illetve 9. § (6) által felkínált lehetőséggel, azaz a vizsgálat tartalmát a település méretének, sajátosságainak, településhálózatban betöltött szerepének megfelelően alakítja. A helyzetfeltáró munkarészben összegyűjtöttük a településről, környezetéről és viszonyrendszeréről a hozzáférhető adatokat, majd a helyzetértékelő munkarészben ezeket egymásra hatásukban, SWOT analízisben összegeztük.


11

1 HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ MUNKARÉSZ


12

1.1 TELEPÜLÉSHÁLÓZATI

ÖSSZEFÜGGÉSEK, A TELEPÜLÉS HELYE A

TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN, TÉRSÉGI KAPCSOLATOK Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció értelmében a fejlődés motorjai a környezetükkel szoros kapcsolatban lévő városok és városhálózatok, valamint a kiemelkedő táji értékű térségek. Mindezek szem előtt tartásával az OFTK olyan funkcionális térségeket határoz meg (1.1-1. ábra), amelyek a jövőben egy-egy, nemzeti szinten is jelentős gazdasági, társadalmi vagy környezeti feladatot fognak ellátni, integrálódva a nemzeti szintű társadalmi és területi munkamegosztásba.

1.1-1. ábra: Funkcionális térségek Magyarországon (Forrás: OFTK, pp. 109.)

A térségi szemlélet érdekében az OFTK kijelölte a növekedés elsődleges színtereit és hálózatait. Ezeket olyan városok alkotják, amelyek kiemelkedő telephelyi lehetőségeik, jelenlévő és potenciális befektetőik, vállalataik, térségi beágyazódottságuk révén a növekedés dinamikus térségeiként jelennek meg a hazai településszerkezetben (1.1-2. ábra). Tolna megyének ez a térsége egyrészt jó mezőgazdasági adottságú terület, ami a települések gazdasági életében a mai napig jelentős szerepet játszik; másrészt pedig gazdasági-technológiai magterületként is funkcionál.


13

1.1-2. ábra: Városhálózati struktúra Magyarországon (Forrás: OFTK, pp. 142.)

A település az ország belső (ipari-logisztikai) és a külső (nagyvárosi) gyűrűje között félúton helyezkedik el, a városhálózat hiányaival és az aprófalvas térségekkel rendelkező Tolna megye kedvező helyén, a Duna menti urbanizációs tengely elemét képező Paks, Tolna és Szekszárd között.

1.1-3. ábra: A városi ranggal rendelkező települések Tolna megyében (Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis, 2013.)

1.1-4. ábra:5oo fő alatti települések Tolna megyében (Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis, 2013.)

A nagyközségi státuszú Fadd a szekszárdi kistérséghez és a tolnai járáshoz tartozik. A 6 kmre lévő Tolna járásközponti szerepén túl nem jelent vonzást Faddra, a 19 km-re lévő Szekszárd és a 21 km-re lévő Paks az intézményeivel, kereskedelmével, szolgáltatásaival és munkahelyével viszont jelentős vonzást gyakorol. Fadd-Domborinak, mint üdülőhelynek térségi jelentősége van.


14

1.2 A

TERÜLETFEJLESZTÉSI

DOKUMENTUMOKKAL

VALÓ

ÖSSZEFÜGGÉSEK Fadd fejlesztési lehetőségeinek megismeréséhez és a fejlesztési céljainak helyes megválasztásához célszerű megismerni a Faddot magába foglaló nagyobb területegységeknek és Szekszárdnak – mint járási székhelynek - a fejlesztési terveit.

Európai Unió Duna Régió Stratégiája Duna régió magában foglalja a Duna teljes hazai szakaszát, a Duna hazai vízgyűjtő területére eső térségeket, a Duna menti tájakat. A térség fejlesztésének főképp turisztikai, vízgazdálkodási, természetvédelmi, illetve közlekedési relevanciája egyértelmű. A térség fejlesztése európai jelentőségű, átfogó gazdaságfejlesztési hatással járhat, például a Duna hajózhatóságának kérdésében. A Duna térség fejlesztésének kapcsolódása a kilenc EU tagállam és az öt nem EU tagállam által jegyzett Duna Régió Stratégiához vitathatatlan, tehát a makroregionális, határon átnyúló vonatkozása is jelentős. Magyarország ehhez kapcsolódó fejlesztéspolitikai feladatai: • • •

•

A magyarországi Duna-térség fenntartható fejlesztése, természeti területeinek, tájainak és kulturális értékeinek védelme, megőrzése. Az itt élők életminőségének javítása, infrastrukturális feltételeik javítása, boldogulásuk elősegítése. A régió gazdaságának és versenyképességének, illetve az ott élők jólétének fenntartható módon történő növelése, valamint egy virágzó, fejlődő és vonzó térség létrehozása. Az Európai Unió Duna Makro-regionális Stratégiájának megvalósítása, kiemelten a magyarországi „Duna minősítéssel” (EUDRS minősítési rendszer) rendelkező projekteken keresztül.

Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) Az OFTK a kormányzati fejlesztéspolitika 2030, illetve 2014-2020 között megvalósítandó stratégiai céljait, prioritásait jelöli ki. A koncepcióban foglaltak szerint Magyarország 2030ban Kelet-Közép-Európa egyik vezető gazdasági és szellemi központja lesz, lakosságának biztonságos megélhetést biztosító, az erőforrások fenntartható használatára épülő versenyképes gazdasággal, azzal összefüggésben gyarapodó népességgel, megerősödött közösségekkel, javuló életminőséggel és környezeti állapottal. Ennek érdekében az OFTK négy hosszú távú, 2030-ig szóló átfogó fejlesztési célt, valamint 13, az átfogó célokénál egyenként jóval szűkebb tárgykörű ágazati és területi specifikus célt fogalmaz meg.


15

1.2-1. ábra: Az OFTK hosszútávú céljai 2030-ig

Az OFTK az alábbi, Madocsa fejlesztési lehetőségeit is meghatározó, főbb területpolitikai irányokat és teendőket határoz meg: •

•

hálózati szemlélettel működő, valamint települési adottságokat és lehetőségeket figyelembe vevő területi tervezési folyamat kialakítása, amely decentralizált térszerkezet kialakulását és hálózatos térszerkezetet eredményez a város-vidék együttműködése, a kölcsönös előnyökön nyugvó, együttműködéseken alapuló kapcsolatrendszer kialakítása


16

A koncepció célja, hogy kijelölje Tolna megye lehetséges kitörési pontjait, meghatározza azokat a főbb fejlesztési irányokat, amelyekre a megye a 2030-ig terjedő időszakban különös hangsúlyt érdemes fektetni. • •

hatékonyan és fenntarthatóan működő gazdasági térszerkezet megvalósítása az adott térség valós potenciáljainak, igényeinek és kitörési lehetőségeinek felismerésével periférikus térségek felzárkóztatása a helyi adottságaik figyelembe vételével

Az OFTK megyei szinten megjelölt fejlesztési irányok közül Madocsa térségét a következők érinthetik: •

•

•

innovatív környezeti ipar és energetika lehetőségeinek megteremtése működő tudásbázisokkal, az atomerőmű fejlesztéséhez kapcsolódó szak- és felsőoktatási képzés biztosítása. piacképes, hagyományosan jelenlévő ipari ágazatok fejlesztése (élelmiszeripar, textilés bőripar, fémfeldolgozás), mezőgazdasági termékek feldolgozása, piaci értékesítése; a biotermelés ösztönzése, az agrármarketing tevékenység fejlesztése. a turizmus jelenlévő ágazatainak fejlesztése, tematikus összekapcsolása

A megye területfejlesztési koncepciója A megye jövőképe („Itthon Tolnában”) 2030-ra célként fogalmazza meg, hogy a Tolna megyei emberek boldogok, elégedettek legyenek; aktívan, egészségesen és egészséges környezetben éljenek városban és a vidéki kistelepüléseken egyaránt; és ezáltal otthonuknak tekintsék Tolna megyét. A koncepció 3 átfogó célt és a célokhoz fejlesztési területenként 2-4 stratégiai célt jelöl meg. Gazdaságfejlesztés: • •

• • • • • • • • • •

Új K+F+I és logisztikai központok kialakítása iparáganként és termékpályánként Széles körű, gazdasági célú vállalkozói együttműködések (klaszterek, projektszervezetek) támogatása a Tolna megyei vállalkozások piaci szerepvállalásának megerősítése érdekében ágazatonként, illetve termékpályánként A helyi mezőgazdasági alapanyag-termelési igényekhez igazított helyi logisztikai alközpont kialakítása funkcionális térségenként A helyi alapanyag-termelési igényekhez igazított térségi logisztikai bázisok kialakítása a megyét érintő jelentősebb vasúti, közúti, vízi közlekedési csomópontokban Piacképes, hagyományosan jelen lévő ipari ágazatok, valamint a kiemelten magas kézimunka igényű könnyűipari tevékenységek fejlesztése A megyei bőr- és textilipari, illetve kézimunka igényes könnyűipari kapacitások növelése A helyi mezőgazdasági alapanyagokra épülő, magas hozzáadott értékű élelmiszer- és feldolgozóipari kapacitások kiépítése A megyei gépgyártási kapacitások erősítése, elsősorban az autóipari, szerszámgépgyártás területén és az elektronikai iparban A megye természeti erőforrásainak, táji, természeti és épített környezeti értékeinek megismertetése, fenntartható hasznosítása és tematikus összekapcsolása Duna menti rekreációs térség kialakítása, térségi turisztikai csomag létrehozása A Szekszárdi és Tolnai Borvidék és a pincefalvak borturisztikai és gasztronómiai kínálatának növelése: infrastrukturális fejlesztése, rendezvények szervezése Kerékpáros turizmus feltételeinek fejlesztése: Szekszárd-Tolna- Fadd- Dombori, kapcsolódás az EuroVelo hálózathoz


17

•

•

Környezeti elemek fenntartható hasznosítására irányuló fejlesztések: fontos a természeti és táji értékek megőrzése, a táj szerkezetében és karakterében bekövetkezett kedvezőtlen irányú változások fékezése, megállítása, a természetközeli élőhelyek megőrzése. Vállalkozások versenyképességének erősítése

Társadalmi megújulás: • • • • • • • • • • • • • • • • •

Oktatásfejlesztés, hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci esélyeinek javítása A közoktatás színvonalának javítása (e-oktatás) A minőségi oktatáshoz való hozzáférés biztosítása és a korai iskolaelhagyás csökkentése A szociális ellátórendszer fejlesztése A civil szféra megerősítése Helyi identitás és kulturális élet fejlesztése közösségi terek és programok létrehozásával Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok munkához jutásának elősegítése Hátrányos helyzetű csoportok befogadásának elősegítése A kedvezőtlen demográfiai folyamatok negatív hatásainak mérséklése Családbarát foglalkoztatáspolitika, az atipikus foglalkoztatás lehetőségeinek kiterjesztése Életminőség javítása és vonzó élettér kialakítása a településeken gazdasági funkcióbővítéssel Kulturális, sport és szabadidős-rekreációs lehetőségek bővítése Települési infrastruktúra és közszolgáltatások fejlesztése A közszféra infrastruktúrájának energiahatékonyságával kapcsolatos beavatkozások Városfejlesztéssel kapcsolatos beavatkozások (közterek, barnamezős területek rehabilitációja, természet értékvédelem, környezetvédelem) Szociális városrehabilitáció Bevételteremtő, értéknövelő, költségcsökkentő fejlesztések

Vidékfejlesztés: • • • • • • • •

Nagy hozzáadott értékű mezőgazdasági termékek előállítása, feldolgozása, piaci értékesítés és agrármarketing A helyben előállított termékek piaci értékesítésének elősegítése Minőségi haltenyésztés és -feldolgozás Vidéki életminőség javítása és a rurális térségek népességmegtartó képességének elősegítése Helyi és helyközi tömegközlekedés keresletorientált racionalizálása Vidékies jellegű városok fejlesztése Helyi erőforrásokra támaszkodó energiahasznosítás Szabadidősport önszerveződésének támogatása és intézményi hátterének biztosítása

Tolna megye Területfejlesztési Koncepciója a megyén belüli különféle sajátosságokkal rendelkező területi részegységekre is fejlesztési célrendszert határoz meg. Madocsa a „Duna menti rekreációs térség” területegységhez sorolható. A rekreációs térség kettős osztatú. A településektől távolabb eső területeken a természeti értékek feltárása, a vízi sportok és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások dominálnak. A Duna menti települések közül a római Limes révén több is várományosa világörökségi címnek. A térség jelenleg magas színvonalon csupán közúton érhető el, további lehetőségeket rejt a vízi személyszállítás újjáélesztése turisztikai jelleggel.


18

A kistérség fejlesztési programja 2014-2020 A szekszárdi kistérség fejlesztési programja az alábbi kiemelt fejlesztési csomagokat tartalmazza: • • • • • • • • • • • • • • •

az aktív és egészséges élethez kapcsolódó közösségi infrastruktúrafejlesztés, települési környezet integrált, környezettudatos megújítása, barnamezős területek rehabilitációja, települési környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése, energiahatékonyság növelése, fenntartható közösségi mobilitás, egészségügyi alapellátás, járóbeteg ellátás, szociális alapszolgáltatások, közszolgáltatás és közigazgatás, szegregációs területek rehabilitációja, alternatív foglalkoztatás, munkavállalói készségek közelítése a gazdasági igényekhez, helyi identitás növelése, közösségfejlesztés és társadalmi befogadás, civil szervezetek – település – lakosok kapcsolat erősítése, CLLD típusú fejlesztések.

A járásközpont stratégiája

fejlesztési

koncepciója

és

integrált

településfejlesztési

Tolna városának 2004-ben készült hosszú távú városfejlesztési alapcélja „az adottságokra és lehetőségekre alapozott kiegyensúlyozott fejlődés feltételeinek megteremtése”. A város erre épülő jövőképe három elemet tartalmaz: •

• •

egészséges, lakható város, ahol jó a társadalmi közérzet, megfelelő az ellátás, igényes a települési környezet, amellyel azonosulnak lakói, a befektetőket és a turistákat pedig vonzza, amely táji környezetét és épített értékeit tiszteletben tartja, elérhetőségének javulására alapozva erősíti kistérségi szerepét, és komplexszé teszi gazdasági szerkezetét, partneri viszonyban a térség más településeivel, az országos és megyei fejlesztési elképzeléseket figyelembe véve alakítja ki fejlesztési terveit, programjait, ezzel is növelve saját esélyét a fejlesztési források megszerzéséért folytatott versenyben.

A fentiekre figyelemmel az alábbi hosszútávú célokat tűzi ki: • • • • • • • • •

a természeti értékek védelme, a tájhasználat egyensúlyának helyreállítása, a települési környezet minőségének javítása, a település örökségének védelme az infrastruktúra fejlesztése, felkészülés a település népességének növelésére, a gazdaság és az idegenforgalom fejlődésének elősegítése, a megközelíthetőség javítása, településközi együttműködés, a városközpont fejlesztése.

Tolna város 2023-ig elérendő, középtávú stratégiai célkitűzései városi szintű tematikus célokat foglalnak magukban.


19

A középtávú stratégiai célokból az alábbi városi szintű tematikus célok vezethetők le: I. A lakhatás minőségének javítása T1. Vonzó városközpont kialakításának folytatása T2. A Holt-Duna parton városi rekreációs terület kialakítása T3. Környezetkímélő városi és térségi közlekedésfejlesztés, illetve energiagazdálkodás T4. Humán infrastruktúra minőségi fejlesztése, sport- és rekreációs területek kialakítása 1.2-1. táblázat: I. átfogó cél és tematikus céljai

II. Versenyképes, fenntartható, több lábon álló, helyi gazdaság erősítése a foglalkoztatottság bővítésével T5. Gazdaságfejlesztésre alkalmas területetek fejlesztése, gazdasági együttműködések kialakítása T6. A térség turisztikai kínálatának bővítése T7 A térségi mezőgazdasági termelésre alapozott ellátólánc kialakítása 1.2-2. táblázat: II. átfogó cél és tematikus céljai

III. Települési identitás, társadalmi kohézió javítása T8. Az identitás-tudat erősítése T9. A szociális intézményrendszer megerősítése T10. A társadalmi integráció erősítése 1.2-3. táblázat: III. átfogó cél és tematikus céljai

Az Integrált Településfejlesztési Stratégiában szereplőprojektek között az alábbiak igényelnek Faddot is érintő térségi együttműködést: • •

•

Térségi hivatásforgalmi kerékpárút hálózat kialakítása. Ezek közül a legfontosabb a Szekszárd-Fadd vonal, de a Bogyiszló-Tolna vonalat is célszerű beütemezni. Térségi turisztikai célú kerékpáros közlekedés fejlesztése. A Duna menti európai kerékpárút-hálózat (EuroVelo 6) térséget érintő szakaszának tervezése folyamatban van. A kerékpárút megépítésével jelentősen megnőne a térség turisztikai célra használható kerékpáros útvonalak hossza. E projekthez kapcsolódva, de ettől függetlenül is szükséges a térség turisztikai elemeit felfűző kerékpárút hálózat kialakítása. Ilyen irány lehet a Tolna-Sió-töltés-Duna-part-Gemenci erdő illetve TolnaDombori útvonalak. Fontos a Dunán való átkelési pontok elérése is – az M9 Duna-hídja és a Gerjen-Kalocsa komp. (Illetve ma már inkább a paksi Duna-híd) Ebből a szempontból mindegy, hogy a Duna melyik partján fog haladni az EuroVelo 6. Mindkét esetben át kell jutni a Dunán a kerékpárút hálózattal. A Duna holtágainak vízrendszerére alapozott egységes turisztikai projekt kialakítása, ezen belül a holtágak vízutánpótlásának és kezelésének egységes fenntartható rendszerré alakítása. A vízutánpótlás rendszerének kialakításában és működtetésében Fadd és Tolna önkormányzatának, a Paksi Atomerőműnek és az illetékes Vízügyi Igazgatóságnak az együttműködésére van szükség. A turisztikai projektben az érintettek köre tovább bővül Bogyiszlóval, Gerjennel és Szekszárddal, a Duna-Dráva Nemzeti Parkkal, és a téma ilyen kiterjedése miatt a Tolna Megyei Önkormányzattal.


20

1.3 A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK A tervhierarchia legmagasabb szintjén az Országos Területrendezési Terv (a továbbiakban: OTrT) áll, amelyet az országgyűlés a 2003. évi XXXVI. törvénnyel hagyott jóvá és 2008-ban, valamint 2013-ban módosított Az OTrT határozza meg az ország egyes térségeinek térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, ill. erőforrások védelmére. Az OTrT az ország szerkezeti tervét, valamint az országos térségi övezeteket és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában. A térségi, illetve megyei területrendezési tervek hivatottak a térségi területfelhasználási kategóriák és övezetek kijelölésére, az országos területfelhasználási kategóriák, övezetek figyelembe vételével, azok pontosításával. Tolna Megye Területrendezési Tervét Tolna Megye Közgyűlése a 1/2005. (II. 21.) számú rendelettel fogadott el és a 2/2012 (II. 17.) számú rendelettel módosított. A területrendezési intézkedéseket és ajánlásokat – amelyek többek között a településrendezés számára iránymutatást tartalmaznak a megyei területrendezési terv elhatározásainak érvényre juttatása érdekében – határozattal fogadta el a Közgyűlés. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) kormányrendelet szerint a településrendezési tervekben igazolni kell a tervezett fejlesztések területi terveknek való megfelelőségét. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. tv. 23/A. § (4) bekezdése szerint az „országos területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályoknak a kiemelt térség vagy a megye területére vetítve, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási szabályoknak a település közigazgatási területére vetítve kell teljesülniük”. Fenti előírás következtében településrendezési terv készítés esetén az összhangot a területfelhasználási kategóriák és a megyei övezetek tekintetében a vonatkozó megyei területrendezési tervvel, az országos övezetek tekintetében az OTrT-vel is kell biztosítani. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. tv. 23/A. § (2) bekezdése kimondja, hogy a településrendezési tervek készítése során: •

•

az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatoknak a település közigazgatási területére vetített hossza legfeljebb +/-5%-kal térhet el a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek szerkezeti tervében ábrázolt nyomvonalváltozattól, kivéve, ha külön jogszabályban meghatározott területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat a nagyobb eltérést indokolja; az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek által érintett területeket az érdekelt államigazgatási szervek állásfoglalása alapján kell lehatárolni oly módon, hogy a kiemelt térségi és a megyei övezet területének a település közigazgatási területére eső része legfeljebb +/-5%-kal változhat.


21

Az Országos Területrendezési terv térségei Fadd az OTrT szerkezeti tervében

A Tolna Megyei Területrendezési Terv térségei Fadd a TmTrT szerkezeti tervében

A területrendezési tervek hatása a településre Fadd jelenlegi területhasználata

Az OTrT Szerkezeti Terve a következő területfelhasználási térségeket jelöli Faddra: Vegyes területfelhasználású térség A település közigazgatási területének keleti részét ebbe a térségbe sorolja. A terület túlnyomó részt mezőgazdasági művelésű, az erdők jelenléte nem jelentős. Mezőgazdasági térség A település nagy részét idesorolja az országos terv. Erdőgazdálkodási térség A déli határon, valamint a Duna és a töltése közötti részre jelöl ilyen térséget a terv. Vízgazdálkodási térség Az OTrT a település területén vízgazdálkodási térségként szerepelteti a közigazgatási területet érintő Duna holtágat és a Dunát. Települési térség Az ország szerkezeti terve Fadd belterületét jelöli települési térségként. Építmények által igénybe vett térség Az ország szerkezeti terve a település területét érintő meglévő közúthálózat elemeit jelöli.

A TmTrT Térségi Szerkezeti Terve a következő területfelhasználási térséget jelöl Faddra. Vegyes területfelhasználású térség A község közigazgatási területnek nagyobb részét sorolja ebbe a térségbe a megyei terv, minta az országos. Ezen területek hasznosítása többnyire nagyparcellás szántókra korlátozódik, néhol egy-egy erdőrészlet is bele esik. Mezőgazdasági térség A település nyugati rész tartozik ide. Erdőgazdálkodási térség Ezen térség kisebb foltokban jelenik meg a megyei terven. Vízgazdálkodási térség A külterületen két meghatározó vízgazdálkodási terület van, a Duna, és annak holtága. Ezen kívül még megjelennek a megyei szerkezeti terven kisebb csatornák is. Települési térség Fadd belterületi részei hagyományosan vidéki települési térségbe tartoznak. Építmények által igénybe vett térség A műszaki infrastruktúra területe tartozik ebbe a kategóriába, köztük a közlekedési hálózatok elemei.

A jelenlegi területhasználat eltérése a területrendezési tervektől: Kisebb eltérések vannak a tervek között, ezek pedig a mezőgazdasági és az erdőgazdálkodási területek váltakozásából adódnak.


22

Az Országos Területrendezési terv övezetei A Tolna Megyei Területrendezési Terv övezetei Faddra von A térségi övezetek vonatkozásában az OTrT 31/B.§-a alapján a megyei terv módosításáig, az OTrT által megállapított övezeteket kell figyelembe venni a településrendezési terv készítése vagy módosítása során, akkor is, ha a megyei terv tovább részletezi az övezetet. Az OTrT ábrázolását is felülírja az aktuális államigazgatási szervek által adott adatszolgáltatás. Az országos övezetek közül a település területét a következő övezetek érintik: Országos ökológiai hálózat övezete Magterület, ökológiai folyosó Övezettel é

Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi es megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes es természetközeli élőhelyeit es azok kapcsolatait nem veszélyezteti. Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával

Magterület: zöld, Ökológiai folyosó: narancssárga Az országos ökológiai hálózat jelölése megegyezik a megyei tervvel. A magterület és ökológiai folyosó övezetében beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és

Magterület: A megyei te Duna-Dráva esetben a s

külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető.

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete

Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete

Övezettel é

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete nem érinti Fadd A településrendezési eszközökben a jó termőhelyi adottságú Jó termőhel közigazgatási területét szántóterület övezetét a mezőgazdasági terület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni.

24

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete

Erdőtelepítésre javasolt terület

Övezettel é

A kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetét az országos terv ábrázolja, azonban az illetékes államigazgatási szerv adatszolgáltatásként megküldte az övezet pontos lehatárolását, így ez alapján kerül jelölésre az övezete. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani es bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet.

A hatályos megyei terv együtt ábrázolja a kiváló termőhelyi adottságú A kiváló term erdőterületet és az erdőtelepítésre alkalmas területet. Az előbbit az OTrT és az illetékes államigazgatási szerv adatszolgáltatása is másképp jelöli, míg az utóbbit az OTrT erdőtelepítésre javasolt területként nevesíti. Ezek alapján a tárgyi övezetet a megyei terv aktualizálásáig figyelmen kívül hagyjuk.

Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület

Országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület

Övezettel é

A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete A hatályos megyei terv tovább bontja az OTRT által meghatározott Az övezetet területét a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv és annak tájképvédelmi területeket, de a hatályos OTrT ezt felülírta, így ezen illetékes álla alapján a településszerkezeti terv pontosítja. felosztás már csak jelzés értékű. vesszük figy Az érintett területre a kiemelt térség és a megye területrendezési tervének megalapozó munkarésze keretében meg kell határozni a tájjelleg helyi jellemzőit, valamint a település teljes közigazgatási területére készülő településrendezési eszköz megalapozó vizsgálata keretében meg kell határozni a tájjelleg megőrzendő elemeit, elemegyütteseit, valamint a tájképi egység és a természeti adottságokhoz igazodó hagyományos tájhasználat helyi jellemzőit. A pontosított területre a tájképi egység és a hagyományos tájhasználat fennmaradása érdekében a helyi építési szabályzatban

26

Ásványi nyersanyagvagyon-terület övezete

Bányatelke

Az ásványi nyersanyagvagyon-terület övezete nem érinti Fadd A Bányásza közigazgatási területét. bányatelkek Országos vízminőség-védelmi terület övezete

Övezettel é

Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében Rendszeresen belvíz járta terület övezete megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete

Nagyvízi m

A nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében A rendszeres belvízjárta terület övezetében új beépítésre szánt terület Világoskék: megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének csak akkor jelölhető ki, ha ahhoz a vízügyi igazgatási szerv a övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során adott véleményében hozzájárul.

28

Natura 2000

Natura 2000

A Natura 2000 területeket nem a területrendezési tervek jelölik, azonban ezek is hasonló korlátokat jelentenek a települések számára.

A Duna-Drá alapján leha 1.3-1. táblázat: A területrendezési tervek hatása a településre (Forrás: OTrT, TMTT, adatszolgáltatások)

29

1.4 A

SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI

TERVEINEK

-

AZ ADOTT TELEPÜLÉS FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ

-

VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI A települést 5 Tolna megyei és 2 Bács-kiskun megyei település határolja.

Tengelic A településrendezési terv 2006-ban készült, amit azóta többször módosítottak. A terv nem tartalmaz Fadd települést befolyásoló megállapításokat.

Dunaszentgyörgy A településrendezési terv 2008-ban készült. A terv nem tartalmaz Fadd települést befolyásoló megállapításokat.

Gerjen A településrendezési terv 2003-ban készült, amit azóta egyszer módosítottak. A terv nem tartalmaz Fadd települést befolyásoló megállapításokat.

Bátya A településrendezési terv 2013-ban készült. A terv nem tartalmaz Fadd települést befolyásoló megállapításokat.

Fajsz A településrendezési terv 2015-ban készült. A terv nem tartalmaz Fadd települést befolyásoló megállapításokat.

Bogyiszló A településrendezési terv 2005-ban készült, amit azóta többször módosítottak. A terv nem tartalmaz Fadd települést befolyásoló megállapításokat.

Tolna A településrendezési terv 2010-ben készült, amit azóta többször módosítottak. A terv nem tartalmaz Fadd települést befolyásoló megállapításokat.


30

1.5 FADD HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEI A hatályos fejlesztési koncepció vonatkozó megállapításai A fejlesztési koncepció kialakításhoz annak idején feltételezték, hogy •

• • • •

•

• •

a térség a gyorsforgalmi utak megépülésével a jelenleginél lényegesen jobb helyzetbe kerül. Ez nagy hatással lesz a munkahelyteremtés elősegítésére és a turizmus megalapozására. A tervezett útfejlesztések a Dombori üdülőterület felértékelődését eredményezi, várható a népesség nemzetközi közlekedési folyosók felé költözése, biztosítható az alacsony társadalmi státuszú réteg felemelkedése, a közeli városok a magasabb szintű ellátást biztosítani tudják. a gazdaság fejlődése egyre kevésbé lesz értelmezhető települési léptékben, a település nagysága nem teszi lehetővé, hogy intézményi és munkahelyi ellátás tekintetében önellátó legyen. azzal, hogy Fadd a Duna-menti urbanizációs tengelyen egy nemzetközivé fejlődő közlekedési folyosóban fekszik, az ellátásokat települési együttműködés keretében tudja lakóinak megadni, a holtág véges eltartóképessége miatt az üdülőterület bővítése korlátozható, a holtág és a Duna vízminőségének javítása a megoldódik.

Fadd 2002-ban készült településfejlesztési koncepciója szerint a község hosszútávú célja, hogy •

lakosainak egészséges, a kor színvonalának megfelelő, esztétikus lakókörülményeket, az idelátogató turisták számára jó minőségű üdülési feltételeket nyújtson, partneri viszonyban a térség más településeivel együttműködve alakítsa ki fejlesztési elképzeléseit, programjait.

A hosszútávú céljainak elérésére – a koncepció szerint - az alábbi célokat és programokat kell megvalósítania. A tájhasználat egyensúlyának helyreállítása • • • • • •

Korlátozott mezőgazdasági tevékenységeket szabad csak folytatni az ökológiailag érzékeny területeken. Dombori környezetében erdőtelepítést kell végrehajtani. A szántóterületek tagolása érdekében erdősávokat kell telepíteni. A gyepes területeket védelem alá kell helyezni. A Faddi holtág, a Solymos patak mente, a régi Faddi-Duna kiszáradt medre (Bovár) védett területekké kell, hogy váljanak. A településen található egyedi tájértékeket védelem alá kell helyezni.

A településközi együttműködések fejlesztése • •

Az ellátó-rendszert ésszerűen kell kialakítani és működtetni, figyelembe véve a környező települések kapacitásait és igényeit. A pályázati rendszerben a területfejlesztési támogatások minél hatékonyabb megszerzése érdekében térségi szemlélettel kell megjelenni.

A népesség természetes fogyását ellentételező betelepülés elősegítése • •

Új lakótelkeket kell kialakítani. Az infrastrukturális hátteret folyamatosan fejleszteni kell.

A környezetvédelmi intézkedések meghozatala


31

• • • • •

A hulladékelhelyezést meg kell oldani. Az ivóvízbázis védelmét biztosítani kell. Meg kell szüntetni a holtágak további szennyezését. A lakó- és üdülőterületeket terhelő közúti forgalom csökkentését el kell érni. A lehetséges kavics és homokbánya környezeti terhelését szabályozási tervi eszközökkel korlátozni kell

A turizmus fejlődésének támogatása • • • • • •

Támogatni kell a vízi- és horgászturizmus, valamint a kikötőket kiszolgáló infrastruktúra fejlesztését. Kerékpárutakat kell építeni. Elő kell segíteni a külterületeken a lovasturizmus létrejöttét. Horgászturizmus elősegítése a Dombori holtágon. A falusi turizmus fejlesztését szorgalmazni kell. A Bartal kastély esetében inkább az épület kulturális, idegenforgalmi hasznosítását kell szorgalmazni, valamint lehetővé kellene tenni a kastélypark látogathatóságát.

A kulturális és épített örökség védelme •

Helyi védelem alá kell helyezni a település hagyományos építészetének még fellelhető emlékeit.


32

1.6 A TELEPÜLÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEI A hatályban lévő településrendezési eszközök Fadd egységes településrendezési terve 2002-2003-ban készült, a Településszerkezeti Tervét az 144/2002. (XII.16.) számú határozattal, Helyi Építési Szabályzatát és az annak mellékletét képező Szabályozási Tervét a 10/2003. (V. 13.) rendeletével fogadta el a Képviselőtestület.

Területfelhasználás a külterületen A bovári területen, a Duna egykori medrének vonalában helyi természetvédelmi területet javasol a terv, ezzel a Faddi-holtág, mint természetes élőhely ténylegesen meghosszabbítható és az élő Dunával egy újabb helyen összeköthető. A jelentős mértékű szélerózió fékezése céljából mezőgazdasági véderdő-sávokkal javasolja tagolni a nagy összefüggő szántóterületeket. Az erdősávokat a leghatékonyabban az uralkodó északnyugati szélirányra merőlegesen, egymástól 1000-1500 méteres távolságban kell elhelyezni. Másik funkciója ennek az, hogy télen a közlekedést gátló hóátfúvásokat megakadályozza. A község határában található szeméttelepet fel kell számolni, a területét pedig rekultiválni. A hulladékelhelyezést regionális hulladéklerakóhoz történő csatlakozással kell megoldani. Dombori üdülőterületet déli irányból 70-100 méter széles véderdő kell, hogy körülvegye, amely a mezőgazdasági területektől határolja el.

Közlekedési hálózat A Domboriban lévő kikötő és gabonatároló megközelítésére Bogyiszló felől javasol elkerülő utat. Így a korábban Dombori üdülőterületét terhelő forgalom erre az útra átterhelődik. A kerékpárút hálózatot a hierarchia elvének értelmében a megyei területrendezési tervben meghatározott módon kell kialakítani. A Domboriban található kikötők számára vízi közlekedési területeket kell lehatárolni.

Új területfelhasználások A Volent-öbölhöz vezető út mentén, a vízparton közparkot javasol a terv, amely azért indokolt, mert a községben – annak ellenére, hogy az vízpartra települt – nem érzékelhető a vízfelület a partig nyúló teleksorok miatt. A közpark környezetében lévő szántóterületen, a vízpart közelében valósulhat meg egy igényes lakóterület úgy, hogy a vízpart közterületen megközelíthető marad. A hullámtérben található lakóterületeket az árvízvédelem érdekeinek megfelelően vízgazdálkodási területként kell definiálni, és az ide vonatkozó szigorú előírásokat a szabályozási tervben is érvényre kell juttatni.


33

A holtág parti sávjait - feltöltés révén - összefüggő zöldterületként lehet hasznosítani.

A belterület területfelhasználási rendszere Fadd belterületén az intézményhálózat területileg szétszórtan, egy intézményesedő lakóterületen helyezkedik el. Ez a lakóterület fokozatosan kereskedelmi-szolgáltató funkcióval bővül ezért településközponti vegyes területbe célszerű sorolni. Fadd belterületén lévő iparterületeket a lakóövezetek közvetlen közelsége miatt célszerű kereskedelmi-gazdasági területként definiálni. Az így meghatározott földrészleteken zavaró hatású ipari tevékenység nem végezhető, jelentős környezeti terhelést okozó tevékenységek eleve kizárhatók. Ennek az elvnek az alapján átsorolásra került a Mátyás király utcai olajsajtoló telke, valamint a temető szomszédságában található ipari terület. A beépítetlen, mezőgazdasági használatú belterületi ingatlanokat külterületbe kell sorolni. A további lakóterület fejlesztések számára a már meglévő nagyméretű lakótelkekből álló tömbbelsőkben célszerű helyet biztosítani. A tervben a Volent-öböl környezetében egy igényes, kertvárosias jellegű lakóterület jelenik meg. A településszerkezeti terv tisztázza a Domboriban lévő strandok és a közlekedési területek helyét, lehatárolja az üdülőházas és a hétvégiházas üdülőterületeket, valamint az azokat kiszolgáló településközponti vegyes övezeteket.

Örökségvédelem Fadd közigazgatási területe rendkívül gazdag régészeti leletekben. A legkülönbözőbb korok és kultúrák kisebb-nagyobb leletei túlnyomórészt a belterülettől északra találhatók, amelyek a kulturális örökség védelméről szóló törvény értelmében védelmet élveznek. A település hagyományos építészetének emlékei a vizsgálati szakaszban összegyűjtésre kerültek. Az épületek illetve építmények a helyi védelem H1 vagy H2 kategóriájába tartoznak. A szabályozási terv feltüntetni a helyi védett objektumokat, amelyek részletes leírását a szabályozási terv mellékleteként kiadott örökségvédelmi hatástanulmány tartalmazza. A község ősi magját a település keleti lakótömbjei alkotják. A helyi értékvédelem határán belül lévő területet védett településszerkezetként kell kezelni. Az itt történő építés esetén az építési engedélyezés speciális szabályokkal egészül ki, amelyet a helyi építési szabályzatban kell kifejteni.

Belterületi határ módosítása A Volent-öböl és a település között kialakított új lakóterület kialakítása, a Domboriban létrehozott telekosztás, valamint a belterületi mezőgazdasági területek külterületbe sorolása miatt a belterületi határvonalat megfelelő ütemben módosítani kell az alaptérképi állapothoz képest.


34

A hatályos településszerkezeti terv megvalósult elemei Megvalósult • • • • • •

a Volent öböl üdülőterülete mellett egy lakóterület fejlesztés, a Holt Duna melletti sáv belterületbe vonása a Volent öböltől délre, Domboriban új terület belterületbe vonása, a település gerjeni kijáratánál megvalósult a gazdasági terület fejlesztése ravatalozó építés céljából a Mátyás király utca használaton kívüli szakaszát a köztemetőhöz csatolták a Tanács utca végén gazdasági terület kijelölése.


35

1.6-1. ábra: Fadd Településszerkezeti terve (Forrás: Pécsépterv Stúdió Kft.)


36

1.7 A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA Demográfia, népesség A ma nagyközségi rangú település a 2014. január 1-i 4294 főjével Tolna megye legnagyobb nem városi rangú települései közé tartozik, és e tekintetben több Tolna megyei kisvárost is megelőz. A középkori mezőváros népessége a törökdúlást követően már a XVIII. század végére elérte az 5-6000 főt. Népessége1870-től 1960-ig végig 5000 fő felett maradt, majd egy ugrásszerű csökkenés következett be. Az 1960-nal kezdődő évtizedben 13 %-al csökkent a népesség, majd a következő 4 évtizedben a csökkenés összesen 5 %-ra lassult. 6000 5000

4000 3000

2000 1000

0 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2000 2010 2013 1.7-1. ábra: A 1870-2010 közötti népességnövekedés (Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis)

Az ország demográfiai trendje, vagyis a népesség 1985 óta tartó folyamatos csökkenése összességében mind Faddra, mind a térségére jellemző. Amíg annak mértéke a járáson belül 5 % felett alakult, és a tolnai városokban is elérte a 7,3 %-ot, addig ez Fadd esetében 5% alatti maradt.


37

1.7-2. ábra: A 2001-2013 közötti évi átlagos népességnövekedés a 2000. év végi lakónépesség arányában (‰), (Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis)

A lakosságszám változását két tényező befolyásolja: egyrészről a természetes szaporodás vagy fogyás, másrészről pedig a vándorlási egyenleg. A természetes szaporodás/fogyás az élveszületések és a halálozások számának különbségét mutatja. Faddon hasonlóan az országos trendhez természetes fogyás tapasztalható, 1000 főre jutó mértéke 3 fő. A negatív természetes szaporodás szinte az egész megyére jellemző, melynek mértéke a következő térképpárról is megállapítható. A járásban kivétel nélkül mindenhol negatív az egyenleg.

1.7-3. ábra: A 2001-2013 közötti évi átlagos természetes szaporodási ráta a 2000. év végi lakónépesség arányában (‰), (Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis)

A vándorlási egyenleg a településre beköltözők és a kiköltözők különbségét jelenti. Faddon az odavándorlások és az elvándorlások különbözete a 90-es években pozitív volt és majdnem kompenzálta a természetes fogyást. Az utóbbi 10 évben volt csak negatív az


38

egyenleg. A járás egészét vizsgálva az éves kiugrások kevéssé jellemzők, a trend azonban megegyezik, azaz mindenhol meghaladja az elvándorlók száma az odavándorlókét.

1.7-4. ábra: A 2001-2013 közötti évi átlagos vándorlási egyenleg a 2000. év végi lakónépesség arányában (‰), (Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis)

A népesség korösszetételét tekintve az országos trendeknek megfelelően, a lakosság folyamatosan öregszik, amelynek eredményeképp 2013-ban a 0-14 év között korosztály aránya 16,4%, míg a 60 évesnél idősebbek aránya 22,6 % volt. Ez 138,2%-os öregedési indexet (a 0-14 és a 60- évesek egymáshoz viszonyított aránya) eredményez, amely járás többi településénél jobb érték.

1.7-5. ábra: 100 gyermekkorúra jutó időskorú az állandó népességből (fő), 2013 (Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis)

Háztartás, család Faddon, hasonlóan a többi hazai településhez a lakások száma meghaladja a háztartások számát. Azonban az a jelenség is megfigyelhető, hogy a háztartások átlagos létszáma csökken, azaz a nagy családok helyett előtérbe kerülnek az 1 fős háztartások, vagy a 2 fős


39

házastársi, élettársi kapcsolaton alapuló háztartások. A háztartások száma azonban jelentéktelen mértékben változott 2001 és 2011 között. Az egy gyermekes háztartások 80,5 %-át házaspárok és élettársi kapcsolatban élők, míg kisebb hányadát (19,5 %) gyermekét egyedül nevelő szülő, azaz egyszülős háztartás alkotja. A száz háztartásra jutó foglalkoztatottak adatait vizsgálva megállapítható, hogy a megyében Fadd kedvező értékkel rendelkezik. Összességében megállapítható, hogy az egy gyermekes családok aránya magas. Kedvező jelenség, hogy a száz családra jutó foglalkoztatottak száma megyei szinten is magas.

Nemzetiségek A 2011-es népszámlálás során, Faddon a lakosság 10 %-a vallotta magát valamely hazai nemzetiséghez tartozónak. Ennek túlnyomó része cigány nemzetiség, a német, román és ukrán nemzetiségű lakosság száma elhanyagolható.

1.7-6. ábra: A cigány nemzetiségűek aránya a népességből 2011, % (Forrás: KSH, Népszámlálás 2011., saját szerkesztés)

Iskolai végzettség A 2011. évi népszámlálás adatai szerint Faddon a lakosság iskolai végzettsége közelit a megyei és a járási átlaghoz, ami az érettségivel rendelkezőket illeti. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők (10,4 %) aránya azonban az országos átlagtól (19,3 %) elmarad, valamint a Tolna megyei átlagnál is alacsonyabb. Örvendetes, hogy az utóbbi 10 évben 7-7 %-al nőtt az általános iskolát, illetve középiskolát végzettek aránya.


40

1.7-7. ábra: A 17 éven felüliek között a legalább érettségivel rendelkezők aránya 2011, % (Forrás: KSH, Népszámlálás, 2011., saját szerkesztés)

A nemek közötti különbségeket vizsgálva megállapítható, hogy a nők iskolázottsági mutatói minden tekintetében magasabb a férfiak azonos adatánál. Faddon az iskolai végzettségi adatok megyei és országos átlagalattiak. A nemek közötti különbség a nők magasabb iskolai végzetségének arányát mutatja.

Foglalkoztatottság Az ország népessége gazdaságilag aktív (foglalkoztatott és munkanélküli), valamint gazdaságilag nem aktív (inaktív kereső, eltartott) népességből tevődik össze. A gazdaságilag aktív népesség aránya a 2011-es népszámlálási adatok alapján, országos szinten 10 százalékponttal nőtt 2001 hasonló adataihoz képest, míg a gazdaságilag nem aktív népesség, ugyan ezen időszak alatt közel 11 százalékponttal csökkent a teljes népességhez viszonyítva. Ez a tendencia érvényes mind a Dél-dunántúli régióra, mind pedig Tolna megyére. Faddon a foglalkoztatottak aránya 33,4 %, amely érték a megye kedvezőtlenebbjei közé tartozik. Az érték alacsonyabb a megyei és országos átlagnál.


41

1.7-8. ábra: A foglalkoztatottak aránya a teljes népességből (%), 2013 (Forrás: KSH Népszámlálás)

A munkanélküliek aránya a férfiak körében magasabb. Az érték megyénél és a járásközponténál kismértékben kedvezőtlenebb. Kedvezőtlen, hogy a munkaképes korú népesség 5,3 %-a tartósan munkanélküli. Az inaktív keresők aránya 34,2 %, az eltartottak aránya 27 %. Összességében kijelenthető, hogy Fadd nincs a legkedvezőbb foglalkoztatási helyzetben. A foglalkoztatottak aránya átlag alatti, valamint a munkanélküliség aránya is lehetne kedvezőbb.

Jövedelmi viszonyok Faddon 2013-ban az egy főre jutó befizetett személyi jövedelemadó alacsony volt. Ez magasabb, mint 2007-ben. Az érték az országos átlag (131.154 Ft) alatt van, és még a Tolna megyei adatot (102.876 Ft) sem érte el. A járás települései közül így is csak Tolnán jobb a helyzet.

1.7-9. ábra: Egy állandó lakosra jutó befizetett személyi jövedelemadó (Ft), 2013


42

(Forrás: TeIR T-STAR adatbázis)

Országos és megyei viszonylatban is csökkent a befizetett SZJA 2008 és 2013 között. Az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem 2008-ig dinamikusan növekedett, azt követően inkább stagnálás, kisebb növekedés a jellemző, nagyjából összhangban az országos trendekkel. A jövedelmi viszonyok vizsgálatakor nem elégséges kizárólag a piacon szerzett jövedelmek alakulásának, valamint a jövedelemadónak a vizsgálata. A társadalom jelentős részének számottevő bevételei származnak a különféle szociális ellátásokból. Ezek közül a legjelentősebb az álláskeresési járadékban részesülők aránya. Tolna megyében az egy lakosra jutó jövedelem a Duna menti várostengelyben a legmagasabb. Összességében Faddon az utóbbi években nőtt az egy lakosra jutó befizetett személyi jövedelemadó mértéke és a jövedelmek is növekedtek 2008 óta.

Életminőség Faddon 2013-ban 1593 db lakás volt, ami meghaladja a 2001-es értéket. A lakásállomány 6,7 %-a nem lakott, amely közel van a megyei átlaghoz, de kedvezőbb az országos adatnál. A laksűrűséget a 100 lakott lakásra jutó lakók száma fejezi ki. 2011-ben 280 fő volt az érték, amely a megyei átlag feletti. A lakások komfortfokozata elmarad a járási és megyei átlagtól is. A komfortos és összkomfortos lakások aránya 86,0 %. a komfort nélküli lakások aránya 9 %.

1.7-10. ábra: Az összkomfortos és komfortos lakások együttes aránya (%), 2011 (Forrás: KSH Népszámlálás)

Faddon a három szobás lakások aránya 44,5 %, ami magasabb, a megyei átlagnál. Az önkormányzati lakások aránya kevesebb, mint 1 %, azaz kifejezetten alacsony. A lakásállomány növekvő értéket mutat, a minőségi mutatók tekintetében azonban kedvezőtlenebb a helyzet, mind az országos mind a megyei adatokkal összehasonlítva.


43

Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok Faddon a 9 % cigány népesség többségében a település nyugati szélén szegrágációval veszélyeztetett területen él, aminek feloldására a település törekszik. A lakosság jellemzői alapján különbségek vannak az egyes településrészek között. Külön településrész a központi belterülettől különálló másik két belterület – a Volent-öböl és Dombori – de elkülönítettük a központi belterületen belül is a 3 különböző karakterű és múltú településrészt is. Így az alábbi településrészekre kértünk a KSH-tól demográfiai adatokat: 1. Településmag 2. Nyugati településrész 3. Északi településrész 4. Volent-öböl 5. Dombori

1.7-11. ábra: Fadd településrészei (Forrás: Saját szerkesztés)

1 Településmag Ez a település legrégebbi része, itt koncentrálódnak az intézmények. Fadd lakosainak 1/4-e és a lakásainak 1/3 van itt. Lakossága öregebb a települési átlagnál és itt a legalacsonyabb a munkaképes korúak aránya. Végzettségük lényegesen magasabb a település átlagánál. A lakások 82,7 % komfortos vagy összkomfortos.


44

2. Nyugati településrész Ezen a területrészen viszonylag kis telkeken, kis lakások épültek beékelődő ipari üzemmel együtt. Fadd lakosainak 1/4-e lakik a település lakásainak 1/5-ében. Népessége fiatal, a legalacsonyabb végzettségű, itt a legmagasabb a munkanélküliség és foglalkoztatottak közül itt dolgoznak legtöbben alacsony presztizsű munkán. A lakások minősége is itt a legrosszabb. Ezen a településrészen a legmagasabb a szegregációs mutató. 3. Északi településrész Ez a legfiatalabb településrész. Itt van a népesség és a lakások majdnem fele. Itt a legmagasabb a munkaképes korú népesség aránya, a többi jellemzője a települési átlag körül mozog. 4. Volent-öböl Ez a különálló kis településrész üdülőterületnek indult, de később igényes lakásokkal egészült ki. A 48 lakója 19 lakásban lakik. A népesség itt a legfiatalabb, a legmagasabb végzettségű, a legnagyobb arányban foglalkoztatott és a legkevesebben dolgoznak alacsony presztizsű munkakörben. A lakások mind összkomfortosak. 5. Dombori Ez a különálló településrész két részből áll, kis részben a régi Dombori faluból és nagyobb részt üdülőterületből, ahol e településrész lakásainak 2/3-a van. Arányaiban itt van a legtöbb 60 év feletti lakos. A lakások minősége itt a legkedvezőtlenebb.

Települési identitást erősítő tényezők Faddon sok civil szervezet működik és élénk a sportélete is. A község lakosságának identitását negatívan befolyásolja a központi tér hiánya, mely találkozási pont lehetne mindenki számára. Az önkormányzati kommunikáció és helyi marketingtevékenység egyik legfontosabb céljának továbbra a helyi lakosok identitástudatának, lokálpatriotizmusának erősítésének kell lennie.


45

1.8 A TELEPÜLÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA Humán közszolgáltatások A lakók életminőségét jelentős mértékben meghatározza a humán közszolgáltatások (oktatás, szociális ellátás, egészségügy, kultúra, sport, stb.) elérhetősége és azok minősége. Fadd nagyközségként központi funkciókkal nem rendelkezik, a humán közszolgáltatások terén Tolnára szorul.

Köznevelés Az oktatás területén jelentős átalakulás történt az elmúlt években az intézmények fenntartási és átszervezési tevékenységei kapcsán. Az átalakulás az alap- és középfokú oktatást és szakmai intézményeket érintette, hatóköre nem terjedt ki az óvodai intézményekre, a nem közszféra fenntartásában lévő (egyházi és alapítványi) oktatási-nevelési, szakképzési intézményekre. A törvény nyomán a korábban önkormányzati fenntartású oktatási intézmények 2013. január 1-jén a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) fenntartásába kerültek.

Bölcsődék Faddon külön bölcsőde nem üzemel. Létesítése a várossá válástól függ.

Óvodai feladatellátás Faddon egy óvoda üzemel, 8 csoporttal.

Általános iskolai feladatellátás A településen a KLIK kezelésében egy általános iskola működik. A tanulói létszám az ezredforduló óta folyamatosan csökken: 2001-ben 435, 2014-ben már csak 309 diák járt az iskolába. Ennek hátterében a kedvezőtlen demográfiai folyamatok, elsősorban a társadalom elöregedése áll. A más településről bejáró tanulók száma jelentéktelen.


46

1.8-1. ábra: Más településről bejáró általános iskolások aránya (%), 2013 (Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis)

Középfokú oktatás A településen nincs középfokú oktatási intézmény. A diákok Tolnára járnak át.

Egészségügy Fadd leginkább a saját egészségügyi szolgáltatásait látja el. Szakorvosi ellátás és mentőállomás legközelebb Pakson található. A településen 1 egészségügyi központ van a Tolnai Családsegítő Központ fenntartásában, 2 háziorvosi, 2 védőnői, 1 fogorvosi és 1 gyermekorvosi körzettel.

Szociális közszolgáltatások A szociális törvény szerint az önkormányzatok biztosítják azokat az ellátásokat, amelyeket számukra jogszabályok előírnak, illetve amelyeket a képviselőtestületek rendelete alapján költségvetésük terhére felvállalnak. Az önkormányzatok számára elsődlegesen a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény, valamint a gyermekvédelmi törvény határoz meg (keretjelleggel) ellátási kötelezettséget. Ezek részben pénzben és/vagy természetben nyújtható szociális ellátások, részben pedig szociális szolgáltatások lehetnek. A szociális szolgáltatások két nagy csoportja a törvény szerint részben az ún. alapszolgáltatásokat, részben pedig a személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátásokat jelentik. A szociális közszolgáltatási feladatokat a Szociális Gondozási Központ látja el. Feladatai közé tartozik a szociális étkeztetés és a házi segítségnyújtás.

Közművelődési intézmények A Béri Balogh Ádám Művelődési Ház és Könyvtár a legfontosabb kulturális központ a településen. Könyvtár és klubhelyiség funkciókat lát el.


47

Civil szervezetek A településen számos, a helyi kultúra és értékek megőrzését célul kitűző civil kezdeményezés működik.

Rendezvények A település számos rendezvénynek ad helyet. Az események száma és látogatottsága évről évre stagnál. A járáson kívülről érkező érdeklődők száma a legtöbb rendezvény esetében alacsony. Főbb rendezvények: • • • • •

Szüreti felvonulás és néptánc műsor Falunap Fadd-Dombori Nyári Fesztivál Triatlon Fesztivál Fadd-Dombori Sárkányhajó Fesztivál

Sportélet A községben a tömegsportnak a Sportcsarnok és a sportpálya biztosít helyszínt. A Faddi Sportegyesület 6 szakosztállyal működik, melyek közül a Karate Szakosztály és a Lovas szakosztályok a jelentősebbek. A község költségvetésében évente meghatározott sport keretösszeg kerül elkülönítésre az egyesületek és tömegsport támogatására.

Esélyegyenlőség biztosítása Az Önkormányzat különböző támogatások és segélyek formájában támogatja a rászorulókat. A településen a 2007 és 2014 között az alábbi intézményekben történtek akadálymentesítési fejlesztések: • • • • •

Polgármesteri Hivatal részben Béri Balogh Ádám Művelődési Ház és Könyvtár Faddi Kismanók Óvoda Orvosi rendelő Ravatalozó


48

1.9 A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA A település gazdasági súlya, szerepköre Fadd gazdasága két lábon áll. Az egyik a Holt-Dunához, illetve Domborihoz köthető turizmus, ami regionális jelentőségű, a másik a jó termőföldje, ami pedig az erős mezőgazdaság lehetőségét biztosítja. A helyi ipar megerősödését a két közeli város Paks és Szekszárd hatása korlátozza.

1.9-1. ábra: 1000 főre jutó regisztrált vállalkozások száma (db), 2013 (Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis)

A gazdasági szervezetek 1000 lakosra vetített sűrűsége a megyei adatokkal összhangban van. Madocsán nincs legalább 10 főt foglalkoztató vállalkozás, akárcsak a megye községeinek döntő többségében.

1.9-2. ábra: 10 fő feletti foglalkoztatottal rendelkező regisztrált vállalkozások aránya (‰), 2013 (Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis)


49

Az 1-9 főt foglalkoztató vállalkozások aránya minden területi szinten jelentősen 90 % fölött található.

A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői

Fadd

9

Szekszárd 2

Tolna megye Magyarorsz ág

30

18

7

3

0%

61

80

21

72

17

80

20%

40%

Mezőgazdaság

60% Ipar

80%

100%

Szolgáltatás

1.9-3. ábra: Fő gazdasági ágazatok szerinti megoszlás (Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis)

A Faddon működő nagyobb vállalkozások és egyben legnagyobb iparűzési adó befizetők többsége a mezőgazdaságban tevékenykedik (Dunagro Szövetkezet, Dunahyb Kft, Venyige Szövetkezet, Fadd-Mag Kft, KOP-KA Kft, Mocsán Paprika) élelmiszer feldolgozással, raktározással és kereskedelemmel foglalkozik a Solio Kft, Merkl Krisztina ev. Dunarét Kft, Concordia terménytároló és az építőipar területén tevékenykedik a Silber Kft, és a Bitoma Kft. A Duna szabályozását követően jelentősen megnőtt a mezőgazdaságba bevont területek nagysága. Ekkortól a dohány és fűszerpaprika termelés és feldolgozás volt a mezőgazdaság fő profilja. A II. világháborút követően a dohánytermelés megszűnt és baromfitenyésztés vette át a vezető szerepet. A rendszerváltást követően a szántóföldi gazdálkodás lett az uralkodó, amit napjainkban az öntözéses gazdálkodás és a paprikatermelés kezd újra színezni. A településen ipari park nincs, ipari hasznosítású terület a rendezési tervben szerepel, azonban ez nem újonnan kijelölt terület. Jelentős ipartelepítés nem történt a településen az elmúlt időszakban. Jelentős turisztikai vonzerőt képvisel a Holt-Duna. A 60-as évektől kezdve kiépült Dombori üdülőterülete és az itt rendezett sárkányhajó és triatlon versenyek regionális jelentőségűek. A holtág vízutánpótlása és vízminősége az üdülőterület sikerét döntően befolyásolja, illetve korlátozza a használók létszámát. A leromló vízminőséget a Paksi Erőmű hűtővizének az 1994-ben a holtágba való vezetése javította. Domboriban ma mintegy 900 szállásférőhely van, amelyből 350 nem üzleti célú közösségi szállásférőhely (vállalati üdülő). Emellett még van 7-800 saját használatú magánüdülő. Ez azt jelenti, hogy a nyári nyaralási


50

csúcsidőszakban a népesség ellátási igénye megkétszereződik. A legjobb nyári hétvégéken 10-15 000 látogatóval kell számolni. A tercier szektor szerepe a megyei szintnél alacsonyabb, de így is a vállalkozások 61 %-a ebben a szektorban működik.

A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők Közlekedés-földrajzi fekvése jó és a paksi Duna-híd, valamint az M9 autópálya folytatatásával még javul. A település a 6. számú elsőrendű főútvonal, az M6 autópálya és a dunai hajóút mentén fekszik, de a Duna kivételével közvetlenül egyik sem érhető el csak más településeken keresztül. Észak-déli irányban így a közúti közlekedés kiváló. KeletNyugati irányban 63-as, 65-ös főút, valamint az M9 megépült szakasza jelenti a kapcsolatot, ami az M9 folytatásával és a paksi Duna-híd megépültével javulni fog. Fadd gazdaságát erősen befolyásolja a három közeli város. Ez egyszerre előnyös és hátrányos is a községre nézve. Előnyös, mivel Szekszárd és főleg Paks dinamikus gazdasága magával tudja húzni Faddot is, másrészt pedig Fadd önálló szerepkörét és lehetőségeit saját gazdaságfejlesztési elképzeléseinek, sikereinek tekintetében erőteljesen befolyásolja. A munkahelyre való ingázás a településen kétirányú. A faddi foglalkoztatottak 62,9 % eljár a településről dolgozni, de ugyanakkor a Faddon dolgozók 20 %-a más településről jár be. A munkaerő képzettségének van még jelentős szerepe a település gazdasági versenyképessége szempontjából, amit 3 mutatóval szokták mérni. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a 15-59 évesek körében Faddon13,1 %, ami nem sokkal nagyobb, mint a megye két nagyvárosában. (Pakson 10,9, Szekszárdon 11,2). A legalább érettségivel rendelkezők aránya a 17 évnél idősebb népesség körében Faddon 30 %, a járás településein 20-40 % között van, Szekszárdot kivéve, ahol ez 58,4 %. Ebben a tekintetben tehát átlagos a település. A felsőfokú végzettségűek aránya a 25 évesnél idősebb népesség körében 10,4 %, míg a megyében 13,3 %, Szekszárdon pedig 25,2 %. Ebből az látszik, hogy a vezető értelmiségből hiány van a faluban. Terület Tolna megye Tolna Szekszárd Paks Fadd

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 13,3 13,6 25,2 21,1 10,4

1.9-1. táblázat:Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában (Forrás:Népszámlálás 2011)

Terület

Tolna Szekszárd

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 18,8 11,2


51

Paks Fadd

10,9 13,1

1.9-2. táblázat: Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (Forrás:Népszámlálás 2011)

Ingatlanpiaci viszonyok Tolna megye ingatlanpiaca jobbára a 6. számú elsőrendű főútvonal gazdasági tengelyét jelenti. A legjobb helyzetben Paks van, ahol az átlagos négyzetméterár 200 ezer Ft felett alakul. Fontos összehasonlítási alap a megyei átlag, mely 100 ezer Ft az interneten elérhető legnagyobb ingatlanportálok (www.otthonterkep.hu, www.ingatlan.com, www.ingatlannet.hu) adatai alapján. A faddi házak átlagos m2 árai a 2007-es 180 000 Ft-ról 100 000 Ft alá csökkent. Ugyanakkor a Volent öbölben és Domboriban elérte a 240 000 Ft-ot. A kínálat és a kereslet alacsony. A bérlemények piaca a megyében Szekszárdon és Pakson kívül más településre nem jellemző. Az ingatlanpiaci viszonyokra várhatóan kedvezően hathat a Paks II. megépüléséhez szükséges munkaerő szállásigénye.

1.9-4. ábra: átlagos négyzetméterenkénti átlagárak Fadd környezetében, 2016. (Forrás: http://www.ingatlannet.hu/statisztika)


52

1.10 AZ

ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS

ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE

Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program A nagyközség önkormányzatának költségvetése a 2005 évi 640 millióról 2014-re 1,2 milliárdra nőtt, majd 2015-ben visszaesett 640 millióra. Ez az óriási különbség a 2014-es beruházási csúcsnak, illetve 2015 évi minimális beruházásnak köszönhető. 2014-ben az összes kiadás 1/3-a fordítódott fejlesztésre. A működési kiadások valójában majdnem állandóak, 507-554 millió között változnak. A teljes bevételnek 2/3-át teszi ki az állami támogatás és mintegy 1/3-a származik saját bevételből. Ezt kiegészíti némi vagyonhasznosítás és rendszeres hitelfelvétel, ami beruházások évében volt a legmagasabb. Az önkormányzat iparűzési adó bevétele 2007-2009 között dinamikusan nőtt – 27-ről 65 millióra – majd a jogszabályi változás és a gazdaság gyengülése következtében visszaesett 26 millióig, de 2014-re elérte a 43 milliót. Az idegenforgalomból származó bevételek 25-30 millió körül mozognak. Fadd Község Önkormányzata jogszabályi kötelezettségének eleget téve önkormányzati ciklusonként jóváhagyja gazdasági programját. Ezek alapján megállapítható, hogy a község pénzügyi helyzete stabil, likviditási problémái nincsenek. Azonban tartalékokkal sem rendelkezik a község, melyekből fejlesztésekre nyílna lehetősége. Fejlesztéseket kizárólag jelentős pályázati források bevonásával és hitelfelvétellel tud megvalósítani az önkormányzat. A gazdasági programban számba veszi a fejlesztési elképzeléseket, bemutatja a munkahelyteremtést elősegítő megoldásokat, meghatározza a településfejlesztési- és adópolitika célkitűzéseit, és felsorolja a közszolgáltatások javítására vonatkozó megoldásokat. Tudva, hogy fejlesztési elképzelések összessége meghaladja a költségvetés teherbíró képességét, és a pályázati lehetőségek csak menetközben lesznek megismerhetők, a program az alábbi fejlesztési elképzeléseket jelöli meg, mintegy keretet, amelyekből a logikai sorrendiség figyelembevétele mellett a ciklus során kell kiválasztani a meg is valósíthatókat: • • • • • • • • • • •

a település várossá nyilvánítása egészségház megépítése fedett piac létesítése az óvoda melletti parkoló építése járdák felújítása tájház kialakítása tűzoltó szertár rendbetétele az óvoda kétcsoportos részének felújítása partvédelem megerősítése, horgászhelyek létesítése sportöltözők felújítása, műfüves pálya létesítése kerékpárút építése

A településfejlesztés intézményrendszere


53

A településfejlesztés intézményrendszere két részterületre bontható, az egyik az önkormányzat szervezetén belül a Képviselőtestület, a másik a polgármesteri hivatal, amely külső erők igénybevételével tudja csak ezt a feladatot ellátni.

Gazdaságfejlesztési tevékenység A helyi gazdaságfejlesztésre érdemes úgy tekinteni, mint a településfejlesztés kihívásaira adott leghatékonyabb megoldás. A településfejlesztési tevékenység során meghatározásra kerül egy település részéről, hogy milyen utat kíván bejárni, hová szeretne eljutni. A tervezés során azonban érdemes eldönteni, hogy a község a helyi energiákra, erősségekre kíván elsősorban támaszkodni, és ennek megfelelően alakítani a célt, vagy a térség erőforrásai helyett külső befektetőket ösztönöz a letelepedésre, akik a tőke és a szaktudás mellett munkahelyeket is hoznak a községbe. Mindkét területen kevés a község lehetősége mert a helyi vállalkozásoknak a tőkeereje alacsony, így fejlesztési lehetőségeik, abszorpciós képességük is alacsony és azért is, mert a külső befektető Pakson, vagy Szekszárdon sokkal kedvezőbb körülményeket talál. Ezzel együtt is Fadd számára a saját adottságokra való támaszkodás a járhatóbb út. Ezért a Dunára és a holtágára támaszkodó turizmus fejlesztése, a munkaerőigényes mezőgazdaság (gyümölcstermesztés, öntözéses gazdálkodás), és a feldolgozóipar támogatása segítheti Fadd gazdaságának megerősödését, a foglalkoztatás bővülését és az ingázás csökkenését.

Foglalkoztatáspolitika Faddon a foglalkoztatottak aránya 33,4 %, amely érték a megye kedvezőtlenebbjei közé tartozik.

1.10-1. ábra: A foglalkoztatottak aránya a teljes népességből (%), 2013 (Forrás: KSH Népszámlálás)


54

1.10-2. ábra: Egy állandó lakosra jutó befizetett személyi jövedelemadó (Ft), 2013 (Forrás: TeIR T-STAR adatbázis)

Faddon a munkanélküliek száma 2001-ben 257 volt. 2015-re ez a szám 154-re csökkent, ami a munkaképes korú népesség 3,7 %-a, ami kedvező, és hasonló a megyei, és járási adathoz, de kétszerese a Paksinak. A közfoglalkoztatottak száma 103, a tartósan munkanélküliek 37-en vannak.

Intézményfenntartás Fadd Nagyközség Önkormányzata törvényi kötelezettségeinek eleget téve működteti intézményhálózatát. Az intézmények felújítottak.

többsége akadálymentesített, és többségükben legalább részben

Energiagazdálkodás A település energiastratégiával nem rendelkezik, azonban a fejlesztései során az energiahatékonyságot mindig is előtérbe helyezte. Ehhez saját forrásai azonban nincsenek, pályázatok útján valósította meg a beruházásokat. Faddon elsősorban a napenergia, valamint a biomassza hasznosítására vannak lehetőségek. A község az energia beszerzése során – jogszabályi kötelezettségéből fakadóan is – közbeszerzést ír ki, így biztosítja a versenyt és a minél alacsonyabb ár és magasabb szolgáltatási színvonal elérését. A napenergia tekintetében hazánkban bár nem a legkedvezőbb, de a kedvező helyzetben lévő térségek közé tartozik Fadd és környéke. Így az ez irányú beruházások támogatása kiemelkedő szerepet kell, hogy kapjon az energiastratégiában. A biomassza hasznosításában a mezőgazdaság szerepe miatt szintén nagy lehetőségei vannak a térségnek. A közvilágítás esetén modern ledes és más energia hatékony hálózati fejlesztések szükségesek, mivel több szakaszon régi, kevésbé energia hatékony megvilágítást alkalmaz a község.


55

1.11 TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény értelmében az önkormányzat kötelezően ellátandó, településüzemeltetéssel összefüggő tevékenységei a következők: • • • • • • • •

köztemetők kialakítása és fenntartása: Önkormányzat a közvilágításról való gondoskodás: EON kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása: Caminus Tüzeléstechnikai Kft. a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása: Önkormányzat közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása: Fatodi Kft. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása; rovar- és rágcsálóirtás): Önkormányzat, Alisca Terra hulladékgazdálkodás: Alisca terra víziközmű-szolgáltatás:ERÖV Zrt.


56

1.12 A TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Természeti adottságok Fadd a Tolnai-Sárköz kistájon fekszik, amely az Alföld nevű nagytájunk Dunamenti-síkság elnevezésű középtájának része. A Tolnai-Sárköz síksági terület, északi része tökéletes síkság, a déli részén terasz-szigetek, nyugati peremén a szomszédos Tolna–Baranyaidombvidékről a Duna felé igyekvő patakok hordalékkúpjai figyelhetők meg. Tengerszint feletti magassága 88 és 162 m közötti. A terület egésze Duna-ártér: északi fele 91 m átlagmagasságú alacsonyártér, a déli 95 m átlagos magasságú magasártér. Terület egészét morotvák hálózzák be, nagy részüknek a medre már feltöltődött, ami főként a szabályozásokkal összefüggő mesterséges beavatkozások eredménye. Belvízveszélyes terület, időszakosan jelentős nagyságú részei víz alá kerülhetnek. A kistáj éghajlata mérsékelten meleg–mérsékelten száraz. Az éghajlati–időjárási elemek (a hőmérséklet, a napfénytartam és a csapadék) átlagértékei a déli területeken általában magasabbak, mint az északin. Az évi középhőmérséklet északi részén 10,5 °C, a délin 10,6– 10,7 °C. A napfénytartam 2050 és 2060 óra évente. A csapadék évi mennyisége 600–650 mm. A növénytermesztés számára nagyon kedvező, hogy az április 1-je és a szeptember 30-a közötti vegetációs időszak középhőmérséklete 17,2–17,3 °C, a tavaszi fagyok általában április legelején megszűnnek, az őszi fagyok pedig többnyire csak október végén jelentkeznek. Telente sokévi átlagban 33–35 napig borítja hó a talajt, a hótakaró legnagyobb vastagsága 23–25 cm. Uralkodóan északnyugati szél fúj, utána leggyakoribb a déli szél. Keleti peremén 67 km hosszan folyik a Duna, amibe több csatorna torkollik: a Paks–Faddifőcsatorna (22 km hosszú), a Balaton vizét levezető Sió torkolati szakasza (19 km), a szekszárdi Kis-Duna-csatorna (22 km), valamint a Szekszárd--Bátai-főcsatorna (42 km). A Duna árvizei kora tavasszal (jeges árvíz) és kora nyáron („zöldár”) hozzák létre a legmagasabb vízállást a hullámtérben, a legalacsonyabb vízállások nyár végén–ősszel vannak. A védgátakon kívüli területekről a belvizeket mintegy 400 km-es csatornahálózat vezeti le, a víz átemelését a Dunába két nagy teljesítményű szivattyútelep végzi. A Duna árvizei visszaduzzasztó hatásának ellensúlyozására a Sió torkolatában árvízkapu létesült. A Dunán való átkelést a bajai közúti és vasúti híd, valamint kompjáratok biztosítják. Az M9es autópálya építésével egyidejűleg új híd létesül a Sió-torkolat közelében. A kistáj területén sok kisebb-nagyobb állóvíz található. A legnagyobb morotvák: a Faddi HoltDuna (182 ha területű), a tolnai kettős holtág és a bogyiszlói holtág. A nagyobb holtágak közül a faddi nyári fürdőzésre is alkalmas. A Duna vízminősége általában kielégítő, a Sió viszont nagyon szennyezett, ami esetenként rontja a Duna vízminőségét is. A talajvízszint többnyire 2–4 m mélyen húzódik, a talajvíz magas Ca-Mg-hidro-karbonát tartalma miatt nagyon kemény (25–35 nk°), és a terület nagy részén többé-kevésbé szennyezett. Rétegvize jelentős, amit artézi kutakkal általában 100 m körüli mélységből hoznak a felszínre, nagy vastartalma miatt viszont csak vastalanítás után hasznosítható. Növényföldrajzi szempontból a kistáj az Alföld flóravidékébe (Eupannonicum), azon belül a Mezőföldi flórajárásba (Colocense) tartozik. A terület nagy része ma már ugyan tipikus kultúrsztyepp, de természetes társulások is jelentős területeket borítanak, különösen a


57

természetvédelem alatt álló területeken. Az ártéren jól megfigyelhető a társulások zonációja: a morotvák mentén, a legalacsonyabb, tartósan vízborította területeken bokorfüzesek (Salicetumtriandrae, Salicetumpurpureae), a kissé magasabb és rövidebb ideig elöntött részeken fűz-nyár ligeterdők (puhafaligetek) (Salicetumalbae-fragilis), illetve a tölgy-kőris-szil ligeterdők (keményfás-ligeterdők) (Querco-Ulmetum hungaricum) elnyárasodott állományai (Querco-Ulmetumpopuletosum) uralják, a legmagasabb térszíneket gyöngyvirágos tölgyesek (Convallario-Quercetumdanubi-ale) foltjai foglalják el. A Dunára néző meredek löszpartok legjellemzőbb társulását (lösz-faltársulás – Agropyro-Kochietumprostratae) a taréjos búzafű (Agropyroncristatum) és a heverő seprőfű (Kochiaprostrata) alkotják, a partszegélyeken kisebb foltokban löszpuszta-gyepek (Salvio-Festucetumrupicolae) fragmentumai is előfordulnak. Állatföldrajzi szempontból a terület az Alföld (Pannonicum) faunakörzetébe, azon belül pedig a Nagy-Alföld (Eupannonicum) flórajárásba tartozik. Különösen a Gemenci-erdő védett állatai, illetve nagyvad-állománya jelentik legnagyobb értékét. A kistáj jelentős részén mezőgazdasági termelés folyik. Legjellemzőbb szántóföldi növényei a búza, az őszi árpa és a kukorica, számottevő a szőlő- és gyümölcstermesztés (alma, kajszi, őszibarack), a kertészeti kultúrák közöl a vöröshagyma-, a paradicsom- és a paprikatermesztés érdemel említést.

Tájhasználat, tájszerkezet Az ártéri síkságon lévő táj arculatát a Duna elhagyott kanyarulatai határozzák meg. Az átlagosan 90 m tengerszint feletti magasságon lévő területen még sok, a nedves területeket kísérő természetes vegetáció maradt meg. Hasonló megjelenésű, de az alföldi tájra jellemzően tanyás szerkezetű a Holt-Dunától keletre lévő bogyiszlói oldal. Az árteret nyugatról lezáró magaspart határolja el a Sárközt a mintegy 10 m-rel magasabban lévő hullámos felszínű homokos talajú Mezőföldtől. A szekszárdi dombok közelsége pedig állandó látványi kísérője a tájnak. A terület É-i része az ártéri szintű tökéletes síkság, D-i része az alacsony ármentes síkság orográfiai domborzattípusába sorolható. A Tolnai-Sárköz felszínét a magasártérbe is mélyült, természetes folyamatok és mesterséges beavatkozás hatására feltöltött és feltöltődő morotvák kusza hálózata szövi át. A terület belvízveszélyes, a szabályozásokig nagy felszíneket foglaltak el az időszakosan vízzel borított mocsaras felületek A településtől ÉNY-ra található csernozjom jellegű homoktalajok, amik a szőlő és gyümölcstermesztésnek nyújtanak kiváló termőhelyi lehetőséget. DK-en a mélyebb fekvésű területekre az ismétlődő árvizek öntéstalajokat hoztak létre. A falu életében - természeti adottságai miatt - a mezőgazdaság volt a meghatározó. Az 1930-as népszámlálás adatai szerint a falu lakóinak 79%-a számára jelentett a mezőgazdaság a megélhetési forrást. A nagybirtokos Bartal család tulajdonában volt az össz birtokterület csaknem ötven százaléka, a paprika-, gabona- és dohánytermesztés emelhető ki elsősorban. Ez utóbbi jelentőségét mutatja, hogy 1872 és 1945 között a falu bélyegzője két dohánylevelet és egy ekevasat ábrázolt.


58

A folyamszabályozás drasztikusan átalakította a folyó mente ökológiai rendszereit. A mai táj jellegét a mezőgazdasági művelés dominanciája határozza meg. A mocsaras területek lecsapolásával jelentősen növelték a szántóterületeket. A település közigazgatási területének közel 69%-a mezőgazdasági művelés alatt áll. A gyepek területi kiterjedése kevés, az összterület alig 2%-a. A természetes eredetű élőhelyek közül az emberi tevékenység előtti állapothoz képest kicsi az erdők területi kiterjedése (747,4 ha, az összterület 11%-a). Sajnos terjeszkedik az akác, zöld juhar és az amerikai kőris, kiszorítva ezzel az őshonos fákat, valamint megnehezítve az új erdők telepítését. Az erdőterületek többsége gazdasági rendeltetésű és magántulajdonban van.

1.12-1. ábra: Fadd erdőterületei (Forrás: Erdőtérkép NEBIH)


59

1.12-2. ábra: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, erdőtelepítésre alkalmas terület (Forrás: Tolna Megye Területrendezési Terve)

A folyó hajózhatóságát javították és a szabályozásokkal egyre nagyobb területet árvízmentesítettek. A Duna nemzetközi hajózási útvonal. A Dunán árukikötő található.

Tájtörténeti vizsgálat A kedvező földrajzi környezet miatt a térség valószínűleg már az ősidők óta lakott terület volt. Az ókorban erre húzódott az Aquincum-Mursa hadiút, amelynek egy útjelző kövét a község közelében találták meg. A honfoglalás után a Megyer törzs szállásterületéhez tarozott és Árpád fiainak kezében volt. A községről először írásos források a XI. században tesznek említést. A veszprémvölgyi apátság kap itt birtokot és Patadi néven szerepel. A falu jelentős része 1055-ben a tihanyi apátság birtokába jutott. Míg az ortodox apácák egy szőlőt és egy szőlőművest birtokoltak, addig a bencések tulajdonában tekintélyes számú szolganép, a falu házainak egy része, valamint 100 kataszteri holdas nádas és kaszáló volt. A XIII. század elején új birtokosként jelentek meg a johanniták, akik a XV. századra a legnagyobb területet tudhatták magukénak. A tatárjárás idején a környék elpusztult, de a kedvező feltételek gyorsan visszacsalogatták az embereket. A török támadás után a helyzet gyorsan konszolidálódott. A lakosság kiheverte a kezdeti csapásokat és igyekezett alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Ez sikeresnek bizonyult, mert 1557-ben a falu 4675 akcse adót fizetett, amit 160 házra vetettek ki. A középkori Fadd pusztulásáról pontos ismereteink nincsenek. A katasztrófa bekövetkezhetett a tizenötéves háború idején, de az sem kizárt, hogy ez az 1686-87-es időszakban következett be. A török kiűzését követően új szakasz kezdődött a település történetében. A század elején tolnai reformátusok, majd 1727-töl felvidéki szlovákok érkeztek. Az újjáépítéssel párhuzamosan jelentős változások következtek be a gazdaságban és a birtokviszonyokban. Olyan nagyhírű család, mint a Béri Balogh elvesztették birtokaikat és megjelentek a Festeticsek, Széchenyiek, Bartalok, Soponyaiak. A gazdaságban meghatározóvá vált a dohánytermelés, ami messze földön híres lett.


60

1.12-3. ábra: A Duna Dunaföldvár és Fadd között 1884

1.12-4. ábra: A Duna Fadd és Báta /Tolna m./ közötti szakaszának szabályozási térképe 1813

A település „híres” szülötte Bali Mihály a második államilag bejegyzett ítéletvégreható Magyarországon, számos vicc, újsághír foglalkozott vele (Ady is írt róla), és szülőfaluja büszke is volt neves fiára: a helyi Hangyaszövetkezet adott ki róla képeslapot. Gáti Mariann dédunoka az egykori Bali házat „Mítosz Meseházzá” alakította.


61

1.12-5. ábra: Régi képeslap 1.

1.12-6. ábra: Régi képeslap 2.

Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek A természetvédelem alatt álló területek adatait az alábbi táblázatban foglaltuk össze: Név

Vonatkozó jogszabály

Tolnai Duna kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület rétek (HUDD20023) SCI

14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről

Ökológiai hálózat

1996. évi LIII. törvény a természet védelméről (53. §), 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről (4., 9., 12., 13., 19. és 22. §-ok)

Helyi természetvédelmi terület

Fadd nagyközség Önkormányzatának 20/2004. (XII.3.) Kt. rendelete

Tájképvédelmi övezet

Tolna megye Területrendezési Terve

Egyedi tájértékek

1996. évi LIII. törvény a természet védelméről 6. § (3) (4) és (5) 1.12-1. táblázat: Természetvédelem alatt álló területek

A település területét érintő Tolnai Duna Natura2000 terület kezelési tervvel rendelkezik, természetvédelmi kezelője a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság. Helyi védelem alatt álló objektumok Faddon: 1. Fadd, Tolnai Holt-Duna északi oldala (16/41/TT/03) 2. Fadd, Tsz-major feletti füves-lápos (16/43/TT/03) 3. Fadd-Dombori kobolya (16/37/TT/03) 4. Faddi Bartal-park (16/36/TT/03) 5. Faddi Duna-part (16/38/TT/03) 6. Faddi Harisi terület (16/39/TT/03) 7. Faddi Holt-Duna (16/40/TT/03) 8. Faddi Hősligeti fasor (16/42/TE/03) 9. Bartal emlékmű 10. Fadd Hősliget facsoport


62

A helyi védelem megerősítéséről és fenntartásáról Fadd Nagyközség Önkormányzatának 20/2004. (XII.3.) Kt. rendelete szól. A Duna-völgy ártéri erdei a magterületek közötti É-D-i irányú kapcsolatok fenntartásában kiemelkedő szerepet játszanak, így regionális jelentőségű ökológiai folyosó szerepet töltenek be. Az ártéri erdők azonban sok helyen jelentősen elkeskenyednek, több helyen megszakítottak. Az ökológiai kapcsolatok működését az is nehezíti, hogy az elmúlt évtizedekben a szántóföldek között lévő, kis kiterjedésű, természetközeli állapotú élőhelyek (nádasok, vizenyős mélyedések stb.), valamint a vízfolyások menti ligetek – melyek fontos szerepet tölthetnének be az ökológiai kapcsolatok fenntartásában – nagyobbrészt áldozatául estek az iparszerű mezőgazdasági termelésnek. Nemzetközi védelem alatt álló vagy tervezett terület nem található Fadd közigazgatási területén. A tájak karakterének fontos összetevői az egyedi tájértékek. Egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző olyan természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van. Ezeknek az értékeknek gyakran „csak” a helyi közösségek számára van jelentősége, mint például a népi vallásosság táji megjelenéseként egy-egy kápolnának, vagy a korábbi tájhasználat emlékeként egy-egy gémeskútnak, borospincének. Sok esetben viszont jelentőségük a helyi szinten messze túlmutat. Az egyedi tájértékek megállapítása és nyilvántartásba vétele a nemzetiparkigazgatóságok feladata. Az egyedi tájértékek típusait és fajtáit az MSZ 20381:2009 sz. Természetvédelem. Egyedi tájértékek kataszterezése c. szabvány határozza meg. A település egyedi tájérték katasztere még nem készült el. Az egyes védettségi kategóriák között különböző mértékű átfedések vannak, kivétel ez alól 6 helyi védett terület: a Bartal-park, a Hősligeti fasor, Hősligeti facsoport, a Bartal emlékmű, a Tsz-major feletti füves-lápos és a Harisi terület. Ezek csak helyi védelem alatt állnak, illetve egyedi tájértéknek tekinthetőek. A Fadd-Dombori kobolya a helyi védelem mellett tájképvédelmi övezetbe tartozik, a Tolnai Holt-Duna északi oldala, a Faddi Duna-part és a Faddi Holt-Duna pedig tájképvédelmi övezet, ökológiai hálózat és részben Natura2000 terület is egyben.


63

1.12-7. ábra: Tájképvédelmi övezetek Madocsa környékén (Forrás : Tolna Megye Területrendezési Terve)

Faddon a MME Monitoring Központ 4 gólyafészket tart nyilván: 1. 2. 3. 4.

Fadd-Dombori Viola u. 1. Fadd - Dombori gátőrház Fadd, Mátyás király u. 22., Templom előtt Fadd Volent öböl

A Natura 2000 területekkel érintett helyrajzi számokat és a helyi védelemmel alatt álló ingatlanok helyrajzi számait az 1. melléklet tartalmazza. Az ismert, és a bejárások során azonosított egyedi tájértékek listája 2. mellékletben található.

Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése A Duna közelsége már ősidők óta meghatározta a Faddi külterületek használatát; jellegzetes ártéri gazdálkodási formák alakultak ki. Az ármentesített területeken nagyarányú erdőirtásokba kezdtek, a mocsaras területeket lecsapolták, helyükön szántóföld jött létre. Ezeken a területeken az intenzív mezőgazdasági tevékenység veszélyeztetheti a természeti környezetet, és az egykor változatos tájképet és tájhasználatot sokkal egysíkúbbá teszi. A folyó szabályozása jelentős mértékben átalakította a tájat: Fadd Duna-parti agrártelepülésből az elmúlt évtizedekben inkább az idegenforgalom felé nyitó agrártelepüléssé vált.


64

1.13 ZÖLDFELÜLETI RENDSZER A települési zöldfelületi rendszer elemei Faddon a belterületi utak mentén széles zöldsávok vannak, amelyeket elsősorban gyümölcsfákkal, dióval, gömbakáccal, vérszilvával, helyenként vadgesztenyével, hársakkal fásítottak. A legjelentősebb park az egykori Bartal-kastély parkja, ami mára jelentős közparkká vált, idős fái alatt gondozott, öntözött gyeppel, virágágyásokkal, játszótérrel. A legértékesebb a kb. 300 éves tölgyfája (Quercus robur), de emellett található itt legalább 100 éves lepényfa (Gleditsia triacanthos) és kőris is. A park központi helyzete és dendrológiai értékei miatt is népszerű, helyi védelemre is javasolható. Értékes zöldfelületi elem a Kálvária ostorfa (Celtis occidentalis) fasora is, 60-100 cm törzsátmérőjű fáival. A kisebb parkok és út menti zöldsávok fenntartását, kezelését az Önkormányzat és a lakosság közösen végzi. Állapotuk megfelelő.

A zöldfelületi ellátottság értékelése A falusias beépítésű lakóterület zöldfelületi ellátottsága megfelelő. A közterületi zöldfelületi elemeken túlmenően az egyéni tulajdonú kertek is részt vesznek ebben. A Bartal-park idős fái kellemes árnyas környezetet biztosítanak. A külterületen a Duna és Duna-part védett területei is betöltenek zöldfelületi funkciókat, ez különösen a Dombori-üdülőtelepen fontos. Ugyanitt sajnos gyakoriak az allergén fafajok.

A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái • •

A 74 hrsz-en található zöldfelületen törmeléklerakás van. Elsősorban a külterületen erőteljes az invazív fás- és lágyszárú fajok terjedése.


65

1.14 AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET Területfelhasználás A község közigazgatási területén belül a belterület csak kis részt – 4,4 %-ot – képvisel. A művelési ág tekintetében szántó a domináns – a terület 2/3-a, ezen kívül a művelésből kivett terület és az erdő képvisel jelentős nagyságot – a belterületnek 2- 3-szorosát. fekvés belterület külterület zártkert összesen művelési ág erdő gyep gyümölcsös, szőlő kivett nádas szántó összesen

terület (km2) 3,7 62,8 1,1 67,6

% 5,5 92,9 1,6 100,0

terület (km2) 7,5 1,3 1,3 10,9 0,2 46,4 67,6

11,1 1,9 1,9 16,1 0,3 68,7 100,0

1.14-1. táblázat: a területfajták megoszlása (Forrás: Földhivatali adatbázis)

Fadd a Mezőföld és a Sárköz találkozásánál a Holt-Duna mellett fekszik. A középkori mezőváros lélekszáma a XVIII. századra elérte az 5-6000 főt. A XIX. század második felében elszakadt az élő Dunától, és a szabályozással új szántóterületeket nyert. A múlt század 60-as éveiben Dombori üdülőterületté fejlesztésével új fejlesztési lehetőség indult el. Fadd magját a Mátyás király, Etelköz, Széchenyi, Öreg utcák által határolt tömbök alkották. A XIX. században a nyugati irányú terjeszkedés elérte a temetőt, majd a XX. században ez egészült ki északi és déli tömbökkel. A 60-as 70-es években épült ki Dombori majd a Volent öböl. Valamikor a Mátyás király utca vezetett Tolnára, ez volt a település főutcája, a mai településszerkezet, amiben már a Templom és a Váczi Mihály utak jelentik a település tengelyét a XX. század második felében alakult ki. Ez az oka annak, hogy a két út találkozásánál még nem alakult ki igazi központi tér. A XIX. század végéig beépült terület utcarendszere nőtt jellegű, a keskeny egytraktusos épületek fésűs beépítésűek, falusias karakterűek, csak a Mátyás király utca és a Templom utca központi szakaszán épültek a polgárosodás jegyeit mutató, utcával párhuzamos gerincű hajlított házak, amelyek egy kisváros hangulatát idézik. A XX. század második felétől épült házakat már a mezőgazdaságtól elszakadt életmód jellemzi, az épületek 10 m körüli szélességűek, tetőidomuk előbb sátor formájú, majd váltakozóan utcával párhuzamos, vagy merőleges gerincű.


66

1.14-1. ábra: A település területének beépítési periódusai

(Forrás: saját szerkesztés katonai térképek alapján)

A belterület többsége lakóterület, amely a település központjában fokozatosan egyre több intézménnyel és kereskedelmi-szolgáltató létesítménnyel vegyesen épült be. A Mátyás király utca nyugati szakaszán két üzem ékelődik a lakóterületbe. Település gerjeni kijáratánál a volt TSZ épületek környezetében egyre több gazdasági funkció települt. Dombori és a Volent öböl a település testétől külön álló üdülőterületek.


67

1.14-2. ábra: Területhasználat (Forrás: saját szerkesztés)


68

A beépítés és területhasználat jellegzetességei A beépítés és a területhasználat jellegzetességeit az alábbi ábrákon foglaltuk össze.

1.14-3. ábra: Faddi beépítés és területhasználat (Forrás: saját szerkesztés)


69

1.14-4. ábra: Dombori beépítés és területhasználat (Forrás: saját szerkesztés)

Telek- és közterületstruktúra Telek és közterületi struktúra hibák a XVIII. és XIX. században épült területeket jellemzik. A XVII. századi beépítésnek nőtt struktúrája van. A szélein kicsi és túlépített telkek találhatók. A XIX. századot is a nőtt telek és közterület struktúra jellemzi. A Temető sorban és a belecsatlakozó utcák nyugati végén sok a kis, keskeny és túlépített telek. Ahol az eredeti utcaszerkezet által létrehozott hosszú telkes részt a XX. század során nem tárták fel új utcával, 100 m-t meghaladó szélességű mezőgazdasági hasznosítású terület maradt a tömbbelsőkben. Ilyen potenciális telekalakítási lehetőség van a Váci és Rákóczi, az Öreg és Templom, valamint az Új és Somos utcák között. A XX. században beépült területeken már szabályos az utcahálózat és telkek. Itt is jellemző az oldalhatáron való beépítés, de a telkek nagysága itt már jellemzően 800 m2 körüliek és szélességük eléri a 16 métert, a beépítettség pedig nem haladja meg a 30 %-ot. Az 50-es


70

60-as években sok sátortetős lakóház épült, azután pedig az utcafronttal párhuzamos, vagy merőleges nyeregtetős házak épültek, de már 10 m körüli szélességgel. A gazdasági terület telekstruktúrája a privatizáció során alakult ki, nincs szabály benne. Az alábbi ábrán azokat a telkeket jelöltük, amelynek méretük, vagy helyzetük miatt, korlátozott a beépíthetőségük, azokat, amelyeknek már ma is nagyobb a beépítettsége, mint amit a jogszabályok lakóterületen megengednek, valamint azokat, amelyeknél a telekmélység a lakófunkciónál igényeltnél nagyobb.

1.14-5. ábra: Telekstruktúra és beépítettség vizsgálat (Forrás: saját szerkesztés)

Az úthálózat gerincét az 5112-es Szekszárd-Dunaszentgyörgy közút képezi, de jelentős az erre merőleges Mátyás király, Béri Balogh Ádám utca szerepe is.


71

Az alábbi ábrán azokat a helyeket jelöltük, ahol a közterület szélessége az előírásoknak, vagy a használhatóságnak nem felelnek meg.

1.14-6. ábra: Kritikus közterület szélesség (Forrás: saját szerkesztés)

Önkormányzati tulajdon A területek használhatósága szempontjából fontos információt jelent a telkek tulajdonjoga. Ebből a szempontból a legfontosabb, hogy mely telkek tulajdonosa az önkormányzat, és azon belül is, hogy melyek forgalomképességét hogy jelölték meg. Az önkormányzati telektulajdonnak 3 fajtája van: a forgalomképes, a korlátozottan forgalomképes és a forgalomképtelen. Ez a besorolás legtöbbször önkormányzati döntés kérdése. A közterületek forgalomképtelenek, az önkormányzati intézmények telkei mindhárom kategóriába sorolhatók, a szabadon értékesíthető ingatlanok forgalomképes kategóriába tartoznak.


72

1.14-7. ábra: Fadd tulajdonvizsgálat (Forrás: saját szerkesztés önkormányzati adatok alapján)


73

1.14-8. ábra: Dombori tulajdonvizsgálat (Forrás: saját szerkesztés önkormányzati adatok alapján)

Az épített környezet értékei Fadd területén az őskortól folyamatosan vannak régészeti lelőhelyek. Gazdag leletegyüttes származik a római korból, közülük 3 a limes menti őrtorony. A XI. századból származik Fadd első írásos említése. Középkori leletekből a volt TSZ-major helyén beazonosítható az akkori mezőváros. A 61 régészeti lelőhelyből 12 van a belterületen, és 3 fokozottan, vagy kiemelten védett.


74

1.14-9. ábra: Régészeti lelőhelyek (Forrás: saját szerkesztés adatszolgáltatás alapján)

A településen egy műemlék van, az Alvég u. 11. számú ház telekvégébe épült református templom.

1.14-10. ábra: Faddon található műemlék és környezete (Forrás: saját szerkesztés adatszolgáltatás alapján)


75

A 2003-ban készült helyi építészeti értékvizsgálatot a most készült örökségvédelmi hatástanulmány felülvizsgálta. A 72 db korábban védelemre javasolt építményből 4 törlésre került és 2 új javaslat készült.

1.14-11. ábra: Faddon található védett objektumok (Forrás: saját szerkesztés)

Az önkormányzat a tanulmány alapján külön rendeletben dönthet az egyes épületek helyi védelméről. Ebben a rendeletben célszerű azt is meghatározni, hogy milyen módon tudja támogatni a védelembe helyezett épületek megtartását célzó karbantartást és felújítást. (Lásd bővebben az örökségvédelmi hatástanulmányt)

Az épített környezet konfliktusai, problémái Az épített környezet legjelentősebb konfliktusai a település nyugati szélén a temető melletti szegregálódó területen találhatók.


76

A település központjában, a régi főutca és a XX. századi főutca kereszteződésében a település rangjának megfelelő főtér még nem alakult ki. A Duna, majd mára a Holt Duna melletti település életében a vízparti területek nem szerepelnek rangjuknak megfelelő súllyal. A régi falu emlékeként megmaradt hosszú telkek a település testén belül nagy mezőgazdasági területeket képeznek. Ezek a területek a tömbbelsők feltárásával inkább javasolhatók új lakótelkek kialakítására, mint a település északi szélén, a belterületen lévő mezőgazdasági területek. Domboriban a kistelkes üdülőterületen, több helyen túlépítési és tűztávolság problémák vannak. A strand és környezete megújításra vár.

1.14-12. ábra: Az épített környezet problémái (Forrás: saját szerkesztés)


77

•

1.15 KÖZLEKEDÉS Közúti közlekedés, hálózati kapcsolatok, csomópontok problémái Fadd nagyközség két nagy földrajzi tájegység, a Mezőföld és a Sárköz találkozásánál fekszik Szekszárdtól északra, a faddi Holt-Dunapartján. A beépített terület két részből áll: a holtágra merőleges, háromszög alakú lakóterületből (a Volent-öböl üdülőházaival együtt) és a tőle négy kilométerre, délre a holtággal párhuzamos hosszú, keskeny üdülőterületből, Domboriból. A községből csak más településen keresztül érhető el a 6-os főút, az M6 azonban – habár az igazgatási területét metszi - csak kerülővel érhető el. A Duna bal partjára kompon lehet átjutni, a szomszéd települések közvetlenül megközelíthetőek. A megyei területrendezési terv folyamatban lévő módosítása már tartalmazza a tervezett Paks-Kalocsa Duna hidat és ennek az útnak az M6-os meglévő csomópontját elérő utat. A település és környékének országos közúthálózata:

1.15-1. ábra: A település és környékének országos közúthálózata (Forrás: kira.gov.hu)


78

A beépített területen áthaladó állami utak forgalmi adatai: 5112. számú Dunaszentgyörgy – Fadd – Szekszárd összekötő út Arany J.,Váci M., Templom u. áll. helye 6+ 480; érv. szak.: 6+480 – 11+462 km,felszorzott, 2 forg.sáv. szgk

841

ktgk

280

autóbusz egyes csukl.

38

6

köz.

29

tehergépkocsi nehéz pótk. nyerg.

spec.

2013.évi adatok 16 29 5 0

mkp

kp

lassú

27

204

31

össz db/nap E/nap

1506

1515

1.15-1. táblázat: 5112 út 2013-ra vonatkozó keresztmetszeti forgalma (Forrás: Magyar Közút ZRT)

MÓF: 142 E/ó,kapacitás: 1200 E/ó, kihasználtság: 12% 51366. számú Dombori hajóállomáshoz vezető út áll. helye 0+ 000; érv. szak.: 0+000 – 6+700 km,felszorzott, 2 forg.sáv. szgk

349

ktgk

92


13

10

köz.

7


spec.

2013.évi adatok 11 7 9 1

mkp

kp

lassú

19

25

2

össz db/nap E/nap

545

617


MÓF: 56 E/ó, kapacitás: 2000 E/ó, kihasználtság 2013-ban: 3% Az utak átlagos minőségűek, jelentős kapacitástartalékkal rendelkeznek. Valamennyi útkereszteződés szintbeni, jelzőlámpás forgalomirányítás nélküli. Túlnyomó többségük jelzőtáblás elsőbbséggel szabályozott, osztályozósávok nélküli. Dombori belső útjai egyenrangúak, a keresztezésekben a jobbról érkezőnek van elsőbbsége. Az 5112 és 51366 utak csomópontjának egyik ága hegyes szögű, balesetveszélyes.

Közúti közlekedés, hálózati kapcsolatok, csomópontok fejlesztése Fadd igazgatási területét nem érintik a területrendezési tervekben szereplő úthálózatfejlesztések. A környéket érintő legjelentősebb útberuházás az M9 gyorsforgalmi út Szekszárd-Dombóvár szakasza lesz. Az út megépítése nem szerepel a 2014-2020 programozási ciklus indikatív listáját jóváhagyó 1696/2014 sz. kormányhatározatban. A paksi atomerőmű fejlesztéséhez kapcsolódóan a Kormány az 1438/2015 sz. határozatában döntött a Kalocsa – Paks térségében szükségessé váló új Duna-híd és hozzá vezető közút építésének előkészítéséről. A létesítmény megvalósításának időpontja nem ismeretes. A községből a 6-os és főleg az M6 utak északi irányába legegyszerűbben a 6234-es út 6. úti csomópontja felé vezető mezőgazdasági utak javításával és a Nasica-csatorna menti meghosszabbításával lehet eljutni. Ez a vonal egyben lehet a Faddon átvezető térségi kerékpárút nyomvonala is.


79

1.15-2. ábra: A település és környékének közlekedési hálózata (Forrás: Tolna Megye Területrendezési Terve)

Az állami utak távlati forgalmának meghatározása az adott településkategóriában az e-UT 02.01.31 jelű útügyi műszaki előírás szerinti előrevetítéssel történt. 5112 Dunaszentgyörgy – Fadd – Szekszárd összekötő út szgk

ktgk

1110 370 1110 370


42 105

7 18

köz.

40 100


22 55

spec.

2030.évi adatok 40 7 0 100 18 0

mkp

kp

lassú

27 22

204 61

31 78

össz db/nap E/nap

1900 2037


MÓF: 185E/ó,kapacitás: 1200 E/ó, kihasználtság: 15% 51366 Dombori hajóállomáshoz vezető út szgk

461 461

ktgk

121 121


14 35

11 28

köz.

10 25


spec.

2030.évi adatok 15 10 12 1 38 25 30 2

mkp

kp

lassú

19 15

25 8

2 5

össz db/nap E/nap

701 793


MÓF: 72E/ó,kapacitás: 2000 E/ó, kihasználtság: 4%


80

A számsorokból az következik, hogy a távlati forgalom lebonyolítását az állami utakon nem fogják kapacitásgondok akadályozni.

Belső úthálózat konfliktusai, problémái A belső forgalom nagyságát befolyásoló mutató, a motorizációs szint (az ezer lakosra jutó személygépkocsik száma) Faddon 2000 és 2013 között folyamatosan növekedett értékelhető visszaesés nélkül. Ezzel együtt is látható, hogy mind a kiválasztott Tolna megyei településekhez, mind az országos átlaghoz képest alacsonyabbak az értékei. 400

350

300

Fadd Madocsa

250

Szekszárd Sióagárd

200

országos

150

100 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 1.15-3. ábra: Motorizációs szint (Forrás: KSH, saját számítással)

Ez a 70 %-os növekedés a válság időszakában azt mutatja, hogy a jó közösségi közlekedés és megfelelő kerékpárutak hiányában az autó nélkülözhetetlen közlekedési eszközzé vált. A hálózati infrastruktúra főbb jellemzői • • • •

állami utak hossza önkormányzati kiépített utak önkormányzati kiépítetlen önkormányzati járdák

3,9 km 25,2 km 62,8 km 29,3 km

Az értékek az adatszolgáltatás kezdete (2004 ill. 2006) óta nem változtak. Forrás: KSH

Az adatokból az derül ki, hogy a település úthálózata már 2004 előtt kialakult, ami nem jelenti azt, hogy valamennyi belterületi és fontosabb külterületi út szilárd burkolatú lenne. A belterületi úthálózatot az állami és önkormányzati utak összefüggő rendszere alkotja. Az állami tulajdonú bekötőút a műszaki előírás szerint gyűjtőút, B.V.c-C tervezési osztályba sorolható, míg az önkormányzati tulajdonú utak osztályba sorolását a felülvizsgálandó településszerkezeti terv határozza meg.


81

A hálózat az organikusan fejlődött településrészen is hálós szerkezetű, közel derékszögű keresztezésekkel. Ez az alakzat könnyen fejleszthető, de nehezíti a forgalomcsillapítást. Az utak keresztmetszeti kialakítása során, a belterületen is csak külterületi profilú utak épültek. A vízelvezetést szikkasztó árkokkal oldják meg, keskeny szakaszokon burkolt folyókák is találhatóak. A közterület szélességében jelentős eltérése vannak, a keskeny utak csökkent sebességgel is alig alkalmasak a kétirányú közlekedésre.

1.15-4. ábra: Rákóczi utca - keskeny burkolat (Forrás:google)

Két kivétel található: az egyik a Dózsa Gy. utca a Polgármesteri Hivatal előtti, a másik a Mátyás király utca településközponti szakasza, amelyek szakszerű belterületi keresztszelvénnyel készültek.


82

1.15-5. ábra: Mátyás király utca - korszerű belterületi útprofil (Forrás:google)

A nagyközségben a települési baleseti statisztika bevezetése óta egy halálos gázolás, 15 súlyos és 17 könnyű sérüléses baleset történt (forrás: KSH).

Belső úthálózat fejlesztési lehetőségei Az utakat forgalmi szerepkörük és környezeti viszonyaik alapján különböző osztályokba kell sorolni. Az állami utak esetén ez már megtörtént, új út építésekor pedig már tervezési szinten eldől. A belterületi önkormányzati utakon a szükséges legkevesebb kategória létrehozása célszerű annak érdekében, hogy a közlekedők nehézségek nélkül felismerjék a helyes közlekedési magatartást. B.V tervezési osztály, gyűjtőutak: kapcsolati funkcióik kevésbé fontosak, mint a területet feltáró szerepük. Az úttest indokolt szélessége mellett biztosítandó a megálló járművek elhelyezése. B.VI tervezési osztály, lakó- és kiszolgáló utak: az ingatlanok megközelítését szolgálják. Sebességük korlátozott, megengedhető az út szélességének csökkentése különböző módszerekkel. Külön járda csak a hosszú egyenes szakaszokon indokolt. A gyűjtőutak forgalmi elsőbbséget élveznek a lakóutakkal szemben. A hálózatuk által közbezárt terület nagysága a 100 ha-t nem haladhatja meg. Ezen tömbökön belül a forgalom csillapítható, a lakóutak egyenrangú kialakításával és egyéb eszközökkel.


83

A belterületi utak burkolatszélét az előírásokban szereplő, kiemelt szegéllyel kell lezárni a vízelvezetés egyidejű megoldása mellett. A csomópontok fejlesztése során kiemelt fontosságú a haladási sebességnek megfelelő látómező biztosítása, az elsőbbségi viszonyok és a geometriai kialakítás összhangjának megteremtése. A tervezés során helytakarékos, városias kialakításra kell törekedni.

Közösségi közlekedés értékelése, problémái A helyközi buszközlekedés Szekszárd felé sűrű, munkanapokon 30 közvetlen járat közlekedik. Paksra ugyanakkor napi 12 közvetlen járat indul. Dombori napi 6 járatpárral kapcsolódik Fadd központi belterületéhez. A belterületen a buszok csak az állami utakat használják. Lakóterületi buszmegállók: Téeszmajor, Arany J. u., Autóbusz-váróterem, Újtelep. Dombori belterületén: Volán-üdülő, Kemping, KISZ-tábor (így!), Vida-tanya, Dombori út, Vegyesbolt. A központi belterületen a megállók öbölben helyezkednek el, utasvárókkal felszerelve. Dombori buszmegállói az üdülőterületi funkció miatt kevésbé komfortosak. A megállóhelyek 300 és az autóbusz-váróterem 500 méteres hatóköre a lakóterület keleti sávját kellően lefedi, míg a nyugati rész ellátatlan. Dombori sűrű megállókiosztása jó ellátást biztosít.


84

1.15-6. ábra: Közösségi közlekedés (Forrás: Volán hivatalos menetrend, saját szerkesztés)

Faddnak nincs közvetlen vasúti kapcsolata. A legközelebbi vasútállomás Tolnán található, a község központjától 9 km-re. Itt érhető el a 46-os számú, Rétszilas – Bátaszék törzshálózati vasút, amelyen Budapest irányába napi 7 vonat indul.

Közösségi közlekedés lehetséges fejlesztési irányai A kiszolgált terület a jelenleg a helyközi közlekedésben használatos autóbusz-típusokkal csak nagy költséggel lenne növelhető. Hatékonyabb megoldást jelenthet helyi közösségi


85

közlekedés létrehozása, kisméretű, akadálymentes járművek rugalmas menetrend szerinti közlekedésével. Már rövidtávon is javulást hozhat a kerékpáros ráhordás elősegítése, a buszmegállók felszerelése korszerű és biztonságos kerékpártárolókkal.

Kerékpáros és főbb gyalogos közlekedés konfliktusai Kerékpáros közlekedés A kerékpárosok átlagos napi száma az összekötő úton napi 204, a bekötő úton 25. Emellett az utak napi forgalma nem éri el azt a szintet, amely esetén a kerékpárforgalmat külön kell választani a többi járműtől. A településen néhány régi típusú kerékpártárolón kívül nincsenek egyéb kerékpárforgalmi létesítmények.

1.15-7. ábra: Kedvezőtlen kialakítású kerékpártároló (Forrás:google)

Gyalogos közlekedés A községben majdnem minden utcában épült kétoldali járda. Ezek azonban általában keskenyek és rossz minőségűek. A forgalmasabb utak menti járdák szélesítését esetenként az útmenti árkok is akadályozzák. Kijelölt gyalogos-átkelőhelyek színvonalon.

a

központi

útkereszteződésben

létesültek,

különböző

Kerékpáros és főbb gyalogos közlekedés fejlesztési lehetőségei


86

Kerékpáros közlekedés A hazai kerékpározás fejlődése az utóbbi években főként a fővárosban vált figyelemre méltóvá. Fadd természeti környezeti és településhálózati adottságai kedveznek mind a közlekedési, mind a szabadidős célú kerékpározás elterjedésének. A megyei területrendezési terv térségi jelentőségű kerékpáros nyomvonalat vezet át település területén, amely Tengelicről indul, Faddon pedig kettéágazik egyrészt Gerjen, másrészt Tolna irányába. (térképi ábrázolás az 1_15_1_2 sz. fejezetnél) A közúti forgalom előrebecsléséből az következtethető, hogy az 5112-es összekötő út távlati forgalma el fogja érni azt a mértéket, amely esetén a kerékpárosoknak a motoros forgalommal azonos pályán való közlekedése már veszélyessé válik. A nyári szezon csúcsidőszakaiban a Domboriba irányuló járműforgalom már ma is balesetveszélyessé teszi a közutak településen kívüli szakaszain a kerékpározást. A 2014-2020-as időszak tervében szerepel a Szekszárd-Tolna-Dombori-Fadd kerékpárút megvalósítása. A Duna jobbparti töltésén Dunaföldvár-Bátaszék között árvízvédelmi célból készülő burkolat, a kerékpáros turizmus jelentős vonalává válhat. A biztonság érdekében az Arany J., Váci M és Templom utcákban valamelyik oldali járda megfelelő mértékű szélesítésével elválasztott gyalog- és kerékpárutat célszerű létesíteni. A többi úton – mind a külterületen, mind a belterületen – a kerékpárosok egyenrangú járművezetőként vehetnek részt a közlekedésben. Figyelembe kell ugyanakkor azt a tényt venni, hogy a kerékpárosok fokozottan érzékenyek az úthibákra, ezért a közutak burkolatát – főleg a burkolatszéleket – jó állapotban kell tartani. A kerékpáros közlekedés megkedveltetése érdekében helyi komfortfokozó intézkedések is hasznosak lehetnek, mint például kerékpáros pihenők létesítése valamint egyéb szolgáltatások nyújtása főként az üdülőterületen.

1.15-8. ábra: Megfelelő kerékpár támasz (Forrás:google)


87

Gyalogos közlekedés A gyalogos közlekedés számára épített járdák hasznos szélessége legalább két gyalogos találkozásának megfelelő méretű kell, legyen. A burkolat minősége és az úttesthez történő csatlakozása tegye kedvezővé a babakocsik és a kerekesszékek mozgatását is. A nagy gyalogosforgalmú létesítmények, ezen belül különösen az autóbusz- (és iskolabusz-) megállóhelyek megközelítését középszigettel és figyelmeztető jelzésekkel ellátott gyalogosátkelők építésével lehet biztonságossá tenni.

Gépjármű-elhelyezés, parkolás konfliktusai, problémái Az úttestek melletti földpadkák többnyire lehetővé teszik a személygépkocsival történő leállást, a lakótelkek pedig a tárolást. Egyes közforgalmú létesítményeknél az úttest mellett vagy önálló területen kiépített parkolók találhatóak. A Mátyás király u. keleti szakaszán újonnan épült parkolóterület városi színvonalú. Az országos építésügyi szabályzat következetes alkalmazása esetén a jövőben sem keletkeznek megoldhatatlan parkolási problémák.

Gépjármű-elhelyezés, parkolás fejlesztési lehetőségei A jelenlegi parkolási módok közül az úttest melletti burkolatlan területen történő leállás a jövőben biztonsági és köztisztasági okokból nem tartható. Megfelelő keresztmetszet kialakításával biztosítani lehet a gépkocsik burkolt területen való megállását. A nagyobb forgalmú igazgatási kereskedelmi oktatási stb. létesítmények, rendezvényterek parkolását önálló parkolóterületen célszerű megoldani.

1.16 KÖZMŰVESÍTÉS Vízellátás Fadd Nagyközségben és a településhez tartozó Fadd-Domboriban a vezetékes vízellátás megoldott. A két településrészben külön vízellátó rendszer üzemelt 2015 tavaszáig, amikor egy KEOP vízminőség-javító beruházás keretében Fadd-Dombori vízellátó rendszerét a Fadd Nagyközségi rendszerrel összekötötték. A Fadd-Domboriban lévő fúrt kutakat és a vízkezelő telepet a rendszerből kiiktatták. A továbbiakban a Fadd területén meglévő fúrt kutakról oldják meg a vízellátást, a KEOP projekt keretében lemélyített új fúrt kutat is a rendszerbe állítva. A vízellátó rendszer üzemeltetője jelenleg: Egyesült Regionális Önkormányzati Víziközmű és Közszolgáltató Részvénytársaság. 7100 Szekszárd, Epreskert utca 9. Vízszolgáltatási adatok Fadd Nagyközség adatszolgáltatása alapján: • •

Az ellátott állandó lakosság létszáma: 4500 fő. Lakóingatlan házi bekötések száma: 1700 db.


88

• • • •

Nyári időszakban üdülő vendég: 1500- 2000 fő között. Üdülő ingatlan: 700 db Napi átlagos vízfogyasztás: 800 m3/d. Napi csúcsfogyasztás: 950 m3/d.

Az engedélyezett vízkitermelés a jelenleg érvényes vízjogi üzemelési engedélyek alapján: • •

Fadd Nagyközség vízműve: 180.000 m3/év. Fadd-Dombori vízműve: 70.000 m3/év.

Fontos megjegyezni, hogy Fadd-Domboriban jelentős eltérés van a nyári és a téli félév vízfogyasztási adatai között, amit a vízellátó mű csúcsfogyasztásának megállapításánál figyelembe kell venni. A két vízellátó rendszer összevonásával egy időben a Faddi vízműtelepen egy további fúrt kút épült, és korszerű vízkezelő berendezést építettek be a vas és a mangán, valamint az ammónia eltávolítására. Az ammóniamentesítés biológiai módszerrel történik. A Faddi vízműben tovább üzemelnek a meglévő közbenső mélytárolók, üzembe állították az új vízkezelő berendezést. A rendszer magas tárolója továbbra is egy 150 m3-es acélszerkezetű víztorony. A Fadd-Dombori vízműben a vízmű telepi létesítmények a rendszerből ki lettek iktatva. (Kutak, mélytárolók, vízkezelés) A meglévő 100 m3-es víztorony ellennyomó medenceként továbbra is üzemel. Vízbázisok Fadd Nagyközségben: •

I-es számú kút: • •

•

II-es számú kút: • •

•

Kataszteri száma: B-37. Megfigyelő kútként van nyilvántartva.

V-ös számú kút: • •

•

Kataszteri száma: B-34. Q= 9 m3/h.

IV-es számú kút: • •

•

Kataszteri száma: B-33. Q= 3 m3/h, víztermelési szempontból nem jelentős.

III-as számú kút: • •

•

Kataszteri száma: B-31. Kis vízhozama miatt nem üzemel.

Kataszteri száma: B-53. Q= víztermelés= 50 m3/h.

VI-os számú új fúrt kút: • •

Kataszteri száma: B-77. Mélysége: 40 m.


89

Kitermelhető állandó üzemben: Q= 800 l/min. Jelenlegi víztermelés: 200- 220 l/min. A Fadd-Dombori vízműnél meglévő fúrt kutak a rendszerek összekötése után nem üzemelnek, a rendszerből ki lettek iktatva. Vízellátó hálózat Faddon:NA 150 ac1453 m, NA 125 ac3460 m, NA 100 ac12249 m, NA 80 ac 4503 m, NA 50 ac352 m, NA 150 KM PVC117 m, NA 100 KM PVC352 Összekötő vezeték Fadd és Dombori között:Dk 160x14,6 KPE6645 m Fadd-Dombori vezetékhálózat:NA 100 ac5600 m, NA 80 ac7800 m, NA 80 KM PVC2900 m, NA 100 KM PVC 2200 m Víztárolás: Mélytárolók Fadd vízmű telepen:V= 50 m3-es nyersvíz tároló, V= 200 m3-es tisztavíz tároló Magas tárolók:V= 150 m3 acélszerkezetű víztorony Faddon, V= 100 m3 víztorony Domboriban. A vízminőség-javító program 2015 év elején fejeződött be, a vízjogi üzemelési engedély kiadása folyamatban van. A vízminőség-javító program után a vízellátó mű alkalmas a vízmennyiségi, és vízminőségi igények biztosítására a településeken. Megoldandó feladat ugyanakkor a csőhálózat folyamatos felújítása, az azbesztcement anyagú csövek, és különösen a horganyzott acél anyagú bekötő vezetékek lehetőség szerinti cseréje. A hálózatfejlesztés során a javasolt csőanyag: KPE műanyagcső.

Szennyvízelvezetés és kezelés Fadd Nagyközségben és Domboriban kommunális szennyvízcsatorna rendszer üzemel. A csatornázás rendszere gravitációs. A helyi mélypontokról közterületi átemelőkkel juttatják a szennyvizeket a befogadó csatornába, illetve a szennyvíztisztító telepre. A keletkező szennyvizek mennyisége: Q= 500 m3/d. A csatornahálózat létesítményei: Fadd: • • •

Gravitációs csatorna:NA 300 ac484 m, NA 300 KG PVC200 m, NA 200 KG PVC17910 m Nyomás alatti:NA 200 KM PVC5470 m, NA 150 KM PVC3040 m, NA 100 KM PVC2204 m Bekötés: 1400 db

Fadd- Dombori: • • •

Gravitációs csatorna:NA 400ac130 m, NA 300 KG PVC1156 m, NA 200 KG PVC13864 m Nyomás alatti:NA 200 KM PVC3560 m, NA 150 KM PVC320 m Bekötés: 756 db


90

Átemelő telep Faddon 11 db, Fadd-Domboriban 2 db. A keletkező szennyvizeket nyomóvezetéken, a Tolnán lévő kistérségi szennyvíztisztító telepre vezetik. A rendszerre kapcsolódó települések: Tolna, Tolna-Mözs, Fácánkert, Fadd, Bogyiszló, Gerjen és Dunaszentgyörgy. A telepen biológiailag tisztított szennyvizeket egy közel 9 km hosszú nyomóvezetéken a Duna folyamba vezetik az 1503+50 folyam kilométernél. A szennyvízrendszer kiépítése után a település szennyvízkezelése megoldott. Törekedni kell ugyanakkor a szennyvíz rákötések számának növelésére, különösen Fadd belterületén. Faddon a vízbekötéssel rendelkező ingatlanok közül jelenleg 500 nem rendelkezik szennyvíz bekötéssel.

Vízrendezés: Fadd Nagyközség rendelkezik vízkár-elhárítási tervvel, amiben az árvízzel és belvízzel kapcsolatos védekezési feladatokat rögzítették. A tervben megtörtént a belterületi vízelvezető rendszer állapotrögzítése is. A település belterületi vizeinek fő befogadója a faddi Holt-Duna. A település vízelvezető rendszere hat ponton csatlakozik a befogadóba. A vízelvezető rendszer burkolt illetve földmedrű nyílt árkokkal, néhány szakaszon zárt vízelvezető csatornával épült ki. Az árkok karbantartása időszakosan megtörténik, viszonylag elfogadható állapotban vannak, ugyanakkor nem képeznek összefüggő rendszert. Az árkok egy része befogadó hiányában szikkasztó árok jellegű. A rendszer fejlesztése során törekedni kell az árkokon lévő átereszek összehangolására, a fő vízelvezető árkok folyamatos tisztítására, a növényzet eltávolítására, biztosítva a vizek eljutását a befogadóba.

Fadd vízkárok elleni veszélyeztetettsége: Belvizek: Fadd a Bölcske-Bogyiszlói belvízrendszerben a 04.02 számú Bölcske-Bogyiszlói belvízvédelmi szakasz területén, a Paks-Faddi öblözetben helyezkedik el. Az öblözet területe: 77 km2.A belvízvédelmi helyzetre meghatározó jelentőségű a Faddi holt-Duna. A Faddi holt-Duna a főmedertől közvetlen felszíni vízpótlást nem kap. A vízutánpótlása a Paksfaddi főcsatornán keresztül lefolyó vizekből történik, illetve kaphat vízpótlást a Paksi atomerőmű hűtővizéből évi 100.000-től 1.000.000 m3 mértékig. A holt-Duna hossza kb. 10 km. Átlagos víztérfogata 3,42 millió m3. Területe: 214 ha, átlagos vízmélysége 1,9 m. A vízszintszabályozásra a Bartal csatornán van lehetőség Domboritól északra, a Tolnai holt ágba, a Bartal zsilipen keresztül. A zsilip küszöbszintje: 86,56 m. Bf. A Faddi holt-Duna mértékadó vízszintjei 100-130 cm között vannak, ami 87,56 és 87,86 m. Bf-i szintnek felel meg. Belvízi problémák a Bartal zsilip 190- 200 cm-es vízszintjénél jelentkeznek főleg FaddDomboriban és a Volent öböl területén. Belvízvédelmi készültség elrendelésének megfelelő vízszintek a Bartal zsilip küszöbszintje alapján: I. II.

fokozat 170 cm- 88,25 m. Bf. fokozat 190 cm- 88,45 m. Bf.


91

III.

fokozat 200 cm- 88,55 m. Bf.

További vízszintcsökkentési lehetőség a Duna árvízvédelmi töltésébe 1976-77-ben eredetileg a holt-Duna vízpótlására épített szivornya, ami fordított üzemmódban a holt-Duna fölösleges vizeit tudja levezetni a Dunába. Teljesítménye: 1,1-1,34 m3/s. Kiépült még egy a Faddi és a Tolnai holt-ágat összekötő csatorna a Faddi holt-ág alsó végétől. A vizet 2 db elektromos meghajtású Flygt szivattyú emeli a csatornába, melyek teljesítménye 0,5 m3/s. A csatorna hossza: 3370 m. A fentiek szerint kialakult vízpótlási és szabályozási eszközökkel a rendszer normál körülmények között jól működik. Veszélyhelyzet tartós, nagyintenzitású csapadékok esetén jelentkezhet. Ekkor a vízgyűjtőről nagy mennyiségű iszap, hordalék juthat a holt-Dunába, ami ronthatja a vízminőséget, veszélyeztetheti az üdülőhely jelenlegi funkcióit.

Árvizek: A községet a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő 04.02 számú Siótorokpaksi árvízvédelmi szakaszhoz tartozó árvízvédelmi töltések védik. Vízügyi szelvényezés szerint a falu közigazgatási területét a töltés 37,9-42,9 km szelvénye közti szakasza érinti 5 km hosszúságban. A VITUKI és a vízügyi szolgálat által megszerkesztett árvízi elöntési térképek figyelembe vételével Faddnak a Rákóczi utca- Öreg utca-Széchenyi utca-Somos vonaltól K-re eső részei, esetleges Duna jobb parti töltésszakadás esetén víz alá kerülhetnek. Az árvízvédelmi töltések 1967-68-ban épültek ki az 1956-os jeges árvíz szintje fölé 1,00 méterrel, ami megfelelő biztonságot jelent a településnek. Árvíz védekezési fokozatok a Paks, Dunai 1531,3 fkm-ben lévő vízmérce 0-pontjához képest, ami 85,38 m. Bf-i magasságban van. I. II. III.

fokozat 600 cm- 91,38 m. Bf. fokozat 800 cm- 93,38 m. Bf. fokozat 900 cm- 94,38 m. Bf.

Elkészült és jóváhagyás előtt áll a Duna Nagyvízi Mederkezelési Terve. Ez a terv a nagyvízi meder területét (a töltések közötti területet) az árvíz levezetési szerepe szempontjából zónákra osztja. A mellékelt ábra azt mutatja, hogy a Dombori előtti szakaszon a töltésen belül van áramlási holttér. A 83/2014. Korm. rendelet 3. melléklete szerint ebben a zónában lévő üdülőterületen lévő épületek bővíthetők, illetve új épület létesíthető.


92

1.16-1. ábra: Nagyvízi Meder (Forrás: Duna Nagyvízi Mederkezelési Terve)

Energiaközművek Villamos energiaellátás Fadd villamos energiaellátását az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati ZRT. szolgáltatja: a Szekszárd és Paks NAF/KÖF (névlegesen:120/20kV-os) alállomások között húzódó 20kV-os névleges feszültségszintű: Szekszárd – Tolna – Fadd – Dunaszentgyörgy - Paks 3x95mm2es Ald. típusú gerinc vezetékhálózatról. Az energiaellátás jelenlegi állapota az elmúlt időszakok fejlesztéseinek eredményeként alakult ki.


93

A villamos energia ellátását Fadd és Dombori térségében a nevezett 20kV-os szabadvezetékes gerinchálózatról szerelt 3x50mm2-es szabadvezetékes leágazásokkal táplált 20/0,4kV-os KÖF/KIF oszlop transzformátor állomások biztosítják. Fadd és Dombori üdülőtelep bel-és külterületét jelenleg összességében 38 db 20/0,4kV-os kommunális és üzemi oszlop transzformátor állomás látja el: • • •

Fadd község a bel-és külterületeit 26db 20/0,4kV-os oszlop transzformátor állomás, Dombori és az üdülőtelep térségét pedig 12db 20/0,4kV-os oszlop transzformátor állomás látja el energiával. Az oszlop transzformátor állomások között valamennyi típus megtalálható, a többségében OTR és BOTR típusú állomások mellett a már korszerűtlennek nevezhető VOTR és FOTR típusú állomások is még szép számmal (7db) jelen vannak.

A villamos energiaellátás jellemzése a meglévő KÖF/KIF hálózatok kialakítása és a transzformátor állomások műszaki állapota, kiterheltsége és elhelyezése illetve telepítése szerint: • •

• • •

•

•

•

A meglévő 20kV-os légvezetékes hálózatképek – a kialakítások esztétikai megítélésétől eltekintve – megfelelőnek minősíthetők. A kommunális TR. állomások lehetőség szerint fogyasztói súlypontokban kerültek telepítésre és többségében rendelkeznek tartalék kapacitással. A kisfeszültségű 0,4kVos kommunális és közvilágítási hálózatok oszlopokra szerelt szabad, illetve légvezetékes kialakításúak, melyek e vonatkozásban döntően meghatározzák a település arculatát. A kisfeszültségű 0,4 kV-os erősáramú kommunális villamosenergia hálózatok kiépítettsége gyakorlatilag 100 %-os, és többségében megfelelő minőségű. A községi KIF hálózatok általános kialakítása: 4x95mm2 + 2x35mm2 k. alu. + 1x10MLC. Átfogó, az egész települést érintő közvilágítási rekonstrukció folyamatban van a jelenleg legkorszerűbb LED fényforrású lámpatest közvilágításra, melynek üzemeltetési és - az élettartama végett - a karbantartási költsége cca. 40%-a lesz a jelenlegi közvilágításnak. A villamos energia ellátás jelenleg mindenütt megoldott és a hálózatok, valamint a transzformátor kapacitások alkalmasak az egyedileg jelentkező kisebb energiaigények 3x32A-ig a hálózatra történő rácsatlakoztatásra. Így az esetlegesen új igényként jelentkező családi házak, vagy egyéb fogyasztók ellátása folyamatosan biztosított. Több transzformátor állomás esetében - annak ellátási körzetében - a rendelkezésre álló teljesítményérték az állomás jelentős átépítése nélkül, trafó gépcserével is növelhető. Nagyobb - 3x32A feletti - új igények estén az E.ON ZRT. -hoz benyújtandó igénybejelentések előzetes elbírálásra kerülnek a csatlakozási feltételek meghatározásával.

Alkalmazott érintésvédelem: • •

Középfeszültségen Kisfeszültségen

(20 kV): (0,4 kV):

Védőföldelés NULLÁZÁS

Földgázellátás Az ország földgázellátását meghatározó egyik nagynyomású vezeték Tolna megye délkeleti részén halad. Ez Kalocsa irányából érkezik és Gerjen északi területén keresztezi a Dunát,


94

majd Faddon halad keresztül Tolna város irányába. A 25 bar-os nagyközép-nyomású gázvezetékek szállítják a települési fogadókig a földgázt, amely jelen esetben a faddi gázátadóból indul Hőgyész felé. Ehhez a rendszerhez csatlakozik a Gerjent és Dunaszentgyörgyöt kiszolgáló 8 bar-os ugyancsak nagyközép-nyomású vezeték. A gázelosztó rendszer mind az új fogyasztók bekapcsolásához, mind pedig a már ellátott fogyasztók igényeinek kielégítéséhez megfelelő. A településen 46,8 km vezeték van kiépítve. A háztartási gázfogyasztók száma 2001 és 2009 között folyamatosan nőtt. Ekkor már a lakások 63 % volt gázfogyasztásra kapcsolva. 2009-től kezdve a mai napig több mint 10 %-al csökkent a gázfogyasztók száma és emellett a fogyasztás mértéke is kisebb lett. 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Lakásállomány (db)

Háztartási gázfogyasztók száma (db)

1.16-2. ábra: A háztartási gázfogyasztók számának alakulása 2001-2014 között (Forrás: KSH)

A földgázra nem csatlakozó ingatlanok fűtési igényét szén, vagy fa hasznosításával elégítik ki. Ezek hasznosítása környezetterhelést okoz. Ezeken a helyeken a használati melegvíz igényt általában villamosenergiával a főzési igényt pedig PB gázzal elégítik ki.

Megújuló energiaforrások alkalmazási lehetőségei A szélenergia hasznosíthatóságának mértékét az országban az alábbi ábra szemlélteti, amelyből kiolvasható, hogy Madocsa környékén ez ma nem éri meg, mert 10-15 éves a megtérülése.


95

1.16-3. ábra: A szél energiája Magyarországon (Forrás: Dr. Tar Károly Debreceni Egyetem Meterológiai Tanszék & Magyar Szélenergia Társaság, (Bartoly – Radics – Bohoczky, 2003))

A rendelkezésre álló napenergia használható melegvíz termelésre, fűtésre, valamint villamos energia előállításra. A villamosenergia előállításával a melegvíz, a fűtés, a világítás és a háztartási gépek üzemeltetése is megoldható. Ennek ad-vesz rendszerben való használatával az energiaigény egész évben biztosítható. A megtérülés ebben az esetben 7 évre becsülhető. Az alábbi ábra mutatja, hogy mely térségben érdemes napenergia hasznosítással foglalkozni.

1.16-4. ábra: Az évi átlagos napfénytartam (óra) Magyarországon az 1971-2000 közötti időszak alapján (Forrás: www.met.hu)

Vizi energia és geotermikus energiahasznosítás a térségben nem gazdaságos, de biomassza (növényi termés, növényi, állati hulladék, melléktermék, erdőgazdasági hulladék, energiaültetvény) hasznosításra a térség alkalmas. Az alábbi ábra összegezi a megújuló energiaforrások hasznosítására vonatkozó területi információkat.


96

1.16-5. ábra: Megújuló. energiaforrások hasznosítására javasolt területek (Forrás: Pylon Kft.)

Az önkormányzati intézmények energiaellátása vezetékes energiahordozók hasznosításával jelenleg megoldott. A villamosenergia ellátással az intézmények világítási és technológiai igényeit elégítik ki, a termikus energia ellátásuk pedig földgáz hasznosításával biztosított. Energiahatékonyság javítására, energiatakarékos fogyasztást eredményező beruházások, a szigetelések, homlokfali hőleadást csökkentő (falszigetelések, nyílászáró cserék, javítások) beruházások, épületgépészeti felújítások az önkormányzat tájékoztatása szerint az elmúlt 56 évben az önkormányzati épületek egy részénél megvalósult, de az energiahatékonyság jelentősebb javítását szolgáló megújuló energiaforrás hasznosításában még bőven van lehetőség.

Elektronikus hírközlés hírközlési építmények)

(vezetékes

elektronikus

hálózat,

vezeték

nélküli

Fadd távközlési ellátása jónak mondható. A településen két szolgáltató üzemeltet: a Magyar Telekom és a Tarr Kft. A kábeltévé szolgáltatást a szekszárdi székhelyű Tarr Kft. végzi. Már a megye határokon túlterjedő szolgáltatási területtel rendelkezik. Ezen kívül a T-Home is szolgáltat televíziós adást optikai kábeles rendszerén keresztül. A tervezési terület mobil távközlési ellátás szempontjából teljesen lefedett.


97

1.17 KÖRNYEZETVÉDELEM Az önkormányzatok környezetvédelmi feladatait a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény határozza meg. Az alfejezetek többsége Fadd Nagyközség Környezetvédelmi programja (Öko-ECO Bt. 2010), a hatályos területrendezési terv és Tolna Megye Területfejlesztési Koncepciója - Helyzetfeltáró munkarészek c. dokumentum alapján, a környezetre vonatkozó, a Községre és a tágabb térségére is érvényes legfontosabb megállapításokat foglalják össze.

Talaj Magyarország genetikai alaptérképe alapján, Fadd környékén a talajtakaró 94 %-a réti talajképződmény. Közülük D-en agyagos vályog fizikai féleségű réti talaj (termékenységi besorolása V.) csupán 1 %-ot, a túlnyomó többségében agyagos vályog, helyenként vályog mechanikai összetételű réti öntéstalaj (termékenységi besorolása V., vagy VI., fizikai féleségtől függően) 90 %-ot tesz ki. A Faddtól É-ra előforduló nyers öntések (termékenységi besorolása VII., vagy VIII.) területi aránya 3 %. A réti öntéseket K felé, ill. a magasabb térszíneken réti csernozjomok (IV. talajminőségi kategória) váltják fel (5%). A kistáj É-i csücskében jelentéktelen területen homoktalajok is találhatók (< 1%).

erdőmaradványos csernozjom talaj réti talaj

öntés réti talaj

humuszos homoktalaj

1.17-1. ábra: Fadd és környékének talajtípusa Magyarország genetikai alaptérképén

Tolna megye területrendezési terve szerint a település külterületének nagy része kiváló termőhelyi adottságú szántó, ezért talajvédelmi szempontból a Község egyik kiemelt értékének a kiváló termőtalajai tekinthetők. Az intenzív szántóföldi művelés alatt álló területeken a talajfizikai, talajkémiai és talajbiológiai degradációs folyamatok – az ország más intenzív hasznosítású területeihez hasonlóan – jelentős mértékűek.


98

Fadd közigazgatási területén a belvíz általában nem jelent gondot. A település talajvízszintjére a Holt-Duna vízszintjének van jelentős hatása. Átlagos időjárási körülmények között sem külterületen, sem belterületen kiterjedt belvíz elöntések nem jelentkeznek. Csapadékos időjárás esetén átmenetileg elöntés alá kerülhet a Nasica csatorna mélyvonulata, a csatlakozó mellékárkokkal, és a Várszegi öblözet kis része, esetenként a Tolnai határral szomszédos Gutai-puszta kisebb területei. A település szennyeződésérzékenység alapján fokozottan érzékeny, valamint nitrátérzékeny területen helyezkedik el. Ennek érdekében be kell tartani a jó mezőgazdasági gyakorlat szabályait. A területen rendkívüli talajszennyezés nem történt. Víz-, illetve széleróziónak kitett terület övezete Tolna megye rendezési tervén a települést nem érinti.

1.17-2. ábra: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete (Forrás: OTrT)

Felszíni és felszín alatti vizek A vizek védelme a felszíni és felszín alatti vizekre és azok készleteire terjed ki. A környezet igénybevétele – így különösen a vízviszonyokba történő beavatkozások - esetén biztosítani kell, hogy a víz, mint tájalkotó tényező fennmaradjon, a vízi és víz közeli élővilág fennmaradásához szükséges feltételek, valamint a vizek hasznosíthatóságát elősegítő körülmények ne romoljanak. Fadd életében mindig is kiemelkedő jelentőségű volt a Duna, mely a vízrendezéseket követően távol került a községtől. A magas part adta lehetőség már a rómaiak idejében ismert volt (AltaRipa), és a későbbi korok is kihasználták azt a lehetőséget, hogy a száraz dombvidék itt megközelítette a Duna folyását, szárazföldi szállítással itt lehetett leghamarabb megközelíteni a dunai hajókat. A Duna jobb partján, Paks és a Sió torkolat között található Duna-holtágak a XIX. század közepéig a Duna élő szakaszai voltak. Utána kezdődtek meg a Duna menti települések árvízvédelmi munkálatai töltések építésével és az erősen kanyargó


99

Duna kanyarulatainak átvágásával. A 1890-es évek végére kialakult a Duna folyó jelenlegi vonalvezetése. A mederelzárások és az új árvízvédelmi töltések megépítésével a holtágakat elzárták a főmedertől. Így alakult ki a Faddi és a Tolnai Holt Duna. A dunai holtágak (Fadd-Tolna-Bogyiszlói) természetes vízpótlásának korlátozott, egyre csökkenő mértékéből adódóan kiépült az atomerőművi klíma hűtővizet betápláló mesterséges vízpótló rendszer, amely a holtágakban részleges vízminőség javulást és vízszinttartási lehetőséget eredményezett. A további vízminőség romlásának megakadályozására szükség van azonban a holtágak iszapkotrására is, valamint a betáplált vízkészletekkel való gazdálkodáshoz a vegyes tulajdonú vízi létesítményeknek szakmai irányítással megvalósuló, összehangolt üzemeltetésére, különös hangsúllyal az aszály (mg-i vízhasználatok miatt) – árvíz - belvíz (üdülők védelme miatt) idején.

1.17-3. ábra: Nagyvízi meder területe Fadd térségében (Forrás: Tolna Megye Területendezési Terve)

Fadd teljes közigazgatási területe ár- és belvízveszélyes területen fekszik. A Duna fővédvonalai, töltései megfelelőek. A község belterülete lefolyástalan, ezért a csapadékelvezető árokrendszer állapotára külön hangsúlyt kell fektetni. A parti sávok és vízjárta területek igénybe vétele esetén a 46/1999. (III.18.) Korm. rendelet előírásait be kell tartani. Valamennyi vízfolyást vízgazdálkodási területnek kell tekinteni. A vízgazdálkodási területeken csak a vízgazdálkodás létesítményei helyezhetők el, ahol a 46/1999. (III.18.) Korm. rendelet 2.§-a értelmében a meder part élétől számított védőtávolságon belül épület nem helyezhető el, és ott csak gyepgazdálkodás folytatható. A befogadók védelméről azok kezelője által előírtak szerint kell gondoskodni. Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe Fadd területét nem érinti. A település csapadékvíz-elvezető rendszere a közutakhoz tartozó földmedri árokrendszer. Az árokrendszer karbantartása (kaszálás, iszapolás) nem folyamatos, helyenként szükséges a jókarba helyezése. A csapadékvíz-elvezető árok az utak mellett csak részben kiépített. Nagyobb esőzés idején az egyes területekről gondot okoz a csapadékvíz-elvezetés. A 2010. május közepétől június elejéig tartó esőzések Fadd belterületén a Sport és Deák Ferenc utcában, Domboriban a Duna sor utcákban okoztak elöntéseket. Mind a Sport utca, mind a Deák Ferenc utca szerepel a vízkárelhárítási terv problémás, lefolyástalan területei között.


100

Fadd és Dombori térségében csak a 11-38 m mélységben elhelyezkedő talajvíztartó rétegek bővizűek, belőlük tartósan nagyobb mennyiségű víz nyerhető, azonban a víz a szennyeződések ellen sérülékeny és minősége ivóvízellátásra kedvezőtlen, tisztítása szükséges. A jelenlegi beszűkülő gazdasági lehetőségek, nehezülő társadalmi viszonyok közepette Fadd Nagyközség elsődleges célja a felszín alatti vizek védelme és használata területén elsősorban a község egészséges ivóvízzel való ellátásának biztosítása kell, hogy legyen. A település a 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet előírásaival összhangban a módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint fokozottan érzékeny, és ezzel együtt a távlati vízbázisra tekintettel kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen helyezkedik el. A község területén gyakorlatilag két közüzemi vízellátó rendszer működik – Faddon és Domboriban – és ezek semmilyen fizikai összeköttetésben nem állnak. A vezetékes vizet használók aránya megközelíti a 100%-ot, Tolna városban található Tolna, Dunaszentgyörgy, Gerjen, Fadd, Fácánkert és Bogyiszló települések közös térségi szennyvíztisztítója. A szennyvíztisztító telep szippantott szennyvíz (települési folyékony hulladék) fogadására is alkalmas. A szennyvízelvezető rendszert, és a tisztító művet a Tolna Víz- és Csatornamű Kft. üzemelteteti. Faddon és Domboriban a szennyvízcsatorna hálózat gyakorlatilag teljesen kiépült, a községben csatornára való rákötési arány 90%, Dombori üdülőterületen 100 %, Dombori Öregfalu nem csatornázott. Faddon a nem csatornázott területekről, illetve a csatornahálózatba be nem kötött ingatlanokról a vállalkozó szállítja el a szennyvizet a településről a szennyvízkezelő telepre. Fadd Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestületének „a köztisztaság fenntartásáról, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról” szóló 1/2005.(II.01.) Kt. Rendelet III. fejezete részletesen szabályozza a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos tennivalókat. Faddon a csatornarendszer egyes részein, de főként az átemelők utáni nyomóvezeték szakaszokon, és kiemelkedően a Munkácsy u., Radnóti u., temető, Öreg u., Alvég utcákban a környezetvédelmi program kérdőíves felmérése szerint állandó lakossági panaszként jelentkezik a csatornabűz szétterjedése. Mind a faddi, mind a dombori üzemelő vízbázis a külső szennyeződésekre érzékeny, sérülékeny. Fadd község területét két távlati vízbázis érinti: Bogyiszló-Fadd-Dombori távlati vízbázis és a Gerjen-Dombori távlati vízbázis területe. Mindkét vízbázis lehatárolásra került. A vízbázisok –felszínközeli helyzetükből adódóan –sérülékenyek.


101

1.17-4. ábra: OKIR (Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer) vízbázis védőterületek

2c 2a

1a

1.17-5. ábra: Felszín alatti vizek érzékenységi besorolása Fadd területén (1a: Üzemelő és távlati ivóvízbázisok, ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vízkivételek külön jogszabály szerint kijelölt, illetve előzetesen lehatárolt belső-, külső- és jogerős vízjogi határozattal kijelölt hidrogeológiai védőterületei, 2a: Azok a területek, ahol a csapadékból származó utánpótlás sokévi átlagos értéke meghaladja a 20 mm/évet, 2c: Azok a területek, ahol a porózus fő vízadó képződmény teteje a felszín alatt 100 m-en belül található)

Fadd nitrátérzékeny területen helyezkedik el. Fadd közigazgatási területén (volt Tsztelephely) és a környező területeken (Bölcske – kövesszállási és juhásztanyai volt Tsztelephely stb.) több üzemi állattartó-telep működik. Az állatlétszám összességében ezres nagyságrendű. A felszín alatti vizeket mezőgazdasági eredetű terhelések érik. A tulajdonosok, üzemeltetők környezetvédelmi előírások betartására vonatkozó fegyelme nem minden esetben megfelelő. Az általában nem burkolt aljzatú karámokból és trágyatárolókból a trágyalé akadálytalanul szivárog a talajba, majd a felszín alatti vizekbe. A szakszerűtlen tárolás mellett a trágya környezetvédelmi előírásokat figyelmen kívül hagyó módon történő ürítése is jelentős veszélyt jelent a felszín alatti vizekre, elsősorban a talajvízre. A trágyát esetenként talajtani szakvélemény és hatósági engedély nélkül juttatják ki a mezőgazdasági területekre.


102

1.17-6. ábra: Nitrátérzékeny terület (Forrás: AIR és Tolna megye területrendezési tervén)

Az állattartás nagyrészt mélyalmos technológiai rendszerben történik, ami ugyan nem termel nagy mennyiségű szennyvizet, de a nem körültekintően folytatott gazdálkodás mellett mindenképp veszélyeztető forrásnak tekinthető. A hígtrágyás rendszerű állattartás (elsősorban a sertéstelepek) és a hígtrágya szántóföldi kihelyezése esetében is, az előírt technológia be nem tartása okozhat szennyezést. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet követelményeit érvényesíteni kell, és be kell tartani a jogszabály mellékletében rögzített jó mezőgazdasági gyakorlat szabályait. Állattartó létesítményhez trágyatároló nem létesíthető felszíni víztől, ivóvíznyerőhelytől számított 100 méteren belül. Hígtrágyatároló nem létesíthető a 46/1999. (III.18.) Kormányrendelet szerinti vízjárta területen. Hígtrágya csak talajtani szakvéleményre alapozott talajvédelmi hatósági engedély birtokában juttatható ki mezőgazdasági területre. Vízvédelmi szempontból jelentős hatású lehet a kommunális lerakó, melynek átmeneti rekultivációja megtörtént, azonban a végleges záró szigetelés kialakítása nem.

Levegőtisztaság és védelme Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat manuális mérőhellyel rendelkező települések listája szerint a legközelebbi mérőállomások Pakson illetve Szekszárdon találhatók. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló rendelet mellékletben Fadd nevesítve nem szerepel, így a ”10” légszennyezettségi agglomerációba tartozik, amit a jellemző légszennyező anyagok koncentrációja alapján az alábbi zónacsoportok jellemeznek: Légszennyező anyag SO2 NO2 CO PM10 Benzol Talajközeli ózon

Levegőminőségi zóna F F F E F O-I


103

pm10-aS PM10 - Cd PM10 - Ni PM10 - Pb PM10 - BaP

F F F F D

1.17-1. táblázat:Levegőminőségi zónacsoportok

Légszennyező anyagok és zónacsoportok •

• • •

kén-dioxid, nitrogén-dioxid, szén-monoxid, benzol, PM10-Arzén, PM10-Kadmium, PM10-Nikkel, PM10-Ólom tekintetében az „F” csoportba tartozik, amely azon területeket jellemzi, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg; PM10 (szilárd szennyezők) tekintetében az „E” csoportba, ahol a levegőterheltségi szint a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van; PM10-benz(a)pirén – „D” csoport, ahol a levegőterheltségi szint a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van; talajközeli ózon tekintetében – O-I csoport, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a célértéket.

Jelentős légszennyezést okozó ipari-gazdasági tevékenységet nem folytatnak a településen, és a szennyezett régióktól, nagyobb iparterületektől is messze fekszik. Ezen felül nagy kiterjedésű zöldfelületek övezik, és a Holt Duna medre, mint szélcsatorna elősegíti a levegő tisztulását. Faddon a levegőminőséget alapvetően a mezőgazdasági-ipari tevékenység, a közlekedési eredetű és a fűtési eredetű légszennyező anyagok határozzák meg. A légszennyező források, továbbá a település zónabesorolása alapján megállapítható, hogy Fadd Község levegőminőségi helyzete megfelelő. Az időbeli eloszlást tekintve a SO2 emisszió a fűtési idényben éri el maximális értékeit. A nitrogén-dioxid esetében szintén általában a fűtési időszakok szennyezettebbek, bár a téli és nyári időszakok szennyezettsége között ebben az esetben sem tapasztalható olyan nagymértékű eltérés, mint az SO2 esetében, mutatva az NO2 inkább közlekedési eredetét. A legmagasabb szálló- és ülepedő por értékek a mezőgazdasági munkálatok idején fordulnak elő. Említést kell tenni a biológiai allergének, elsősorban a parlagfű elterjedésének visszaszorításáról is, mely közegészségügyi szempontból kiemelkedő fontosságú. A mezőgazdasági művelés során – elsősorban a talajművelési és betakarítási munkálatok alkalmával – jelentős mennyiségű por kerül a levegőbe, különösen akkor, ha száraz a talaj. Szeles időben a levegőbe került finomabb részecskék nagy távolságokra is eljuthatnak, megnövelve a lakott területekre jutó por mennyiségét. A településperemi növényzet –, amely valamelyest védelmet nyújthatna a porszennyezés ellen – nem összefüggő, helyenként teljesen hiányzik, így védőszerepe nem kielégítő. A község lakosai szerint a levegőtisztaság-védelem területén a jellemző környezeti konfliktusok az alábbiak: • • •

Szemét-, gumi és műanyagégetés, aminek következtében a község alacsonyabban fekvő területein egész évben, de télen különösen szúrós szagú füst terjeng. A gépjárműforgalomból adódó légszennyezés zavaró a Deák F. utcában, és nyáron , valamint ősszel Domboriban, főként amikor terményt szállítanak a kikötőbe. Egyes utcákban időnként a csatornabűz zavaró hatását kifogásolták.


104

Zaj, és rezgésterhelés A környezetvédelmi program lakossági kérdőívei szerint a közúti gépjárműforgalomból eredő zajt (és rezgést) az 5112-es számú összekötő út átkelési szakaszán (Templom utca –Váci Mihály utca – Arany János utcákban), különösen a reggeli (6.30- 8.00 között) és a délutáni (15.30 - 18.00 között) csúcsidőszakban érzik legjobban zavarónak. A környezetvédelmi program keretében elvégzett felmérés szerint az 5112-es számú összekötő út átkelési szakaszán elhelyezkedő Templom utcán belül a beszűkült útszakasz (Széchenyi és Mátyás király utcák közötti részen) lakóit terheli legjobban a közlekedésből származó zaj. A jelzett „zajos” útvonal mentén helyezkedik el az Óvoda (Templom u. 3), valamint a Templom u. 6. szám alatt több egészségügyi és szociális intézmény (Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat, II. számú Háziorvosi rendelő, Védőnői Szolgálat, Fogorvosi Rendelő). A jelzett intézmények zajtól védendő helységeire – a nappali időszakban – a 40 dB határértéket kell(ene) biztosítani. A nagyobb zajkibocsátó források a lakóterülettől távol találhatók, így zajhatásuk nem terheli a lakókörnyezetet. A létesítményekhez kapcsolódó szállítási forgalom esetenként jelent nagyobb terhelést az érintett területeken. A forgalmi adatok ismeretében a közúti közlekedési zaj mértékének meghatározását az ÚT 2-1.302. számú „Közúti közlekedési zaj számítása” című Útügyi Műszaki Előírás tartalmazza. A forgalom nagyságának figyelembevétele az Állami Közúti Műszaki és Információs KHT. által kiadott „Országos Közutak 2003. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma” című kiadvány adatainak, és az ÚT 2-1.118:2000 „Közutak távlati forgalmának meghatározása előrevetítő módszerrel” című Útügyi Műszaki Előírás által megadott forgalomfejlődési szorzók alkalmazásával kapott értékeivel történik. A környezeti zaj- és rezgésvédelmi követelményeket a többször módosított 12/1983. (V.12.) Mt rendelet tartalmazza, mely többek között előírja, hogy a területrendezés során a környezeti zajt, illetve rezgést kibocsátó, illetve a zajtól, rezgéstől védendő létesítményeket úgy kell tervezni, egymáshoz viszonyítva elhelyezni, hogy a jogszabályban előírt követelmények teljesüljenek. Előírja továbbá a meglévő létesítményekre vonatkozóan, hogy a határértéken felüli kibocsátást, terhelést fokozatosan meg kell szüntetni. A rendelet meghatározza a létesítéssel kapcsolatos követelményeket is. A települések területére, az OTÉK szerint meghatározott terület-felhasználási övezetek kerülnek megállapításra, melyeken a zajterhelési határértékeket tartalmazó KöM-EüM együttes rendelet figyelembevételével a következő határértékek érvényesítendők. lakó- és intézményterület laza beépítéssel • OTÉK szerint: Lf (falusias lakóterület) • LTH nappal = 50 dB LTH éjjel = 40 dB településközpont vegyes terület • OTÉK szerint: Vt (településközpont vegyes terület) • LTH nappal = 55 dB LTH éjjel = 45 dB gazdasági-kereskedelmi terület, védett létesítményekkel • OTÉK szerint: Gksz (kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület) Gip (ipari-gazdasági terület) • LTH nappal = 60 dB LTH éjjel = 50 dB


105

Védett létesítmény, épület (lakó- és intézményépület) nélküli ipari- gazdasági területekre a hivatkozott KöM-EüM együttes rendelet nem állapít meg zajterhelési határértékeket. Gyűjtő-összekötő út mentén, laza beépítésű lakó- és intézményterületen • LTH nappal = 60 dB LTH éjjel = 50 dB Lakóutak mentén, laza beépítésű lakó- és intézményterületén • LTH nappal = 55 dB LTH éjjel = 45 dB Újonnan létesülő lakó- és közösségi épületekben a külső környezetből származó rezgések megengedett egyenértékű, súlyozott rezgésgyorsulás értékeit a KöM-EüM együttes rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza. Fadd Helyi Építési Szabályzata a jogszabályi követelményekkel összhangban tartalmazza a zajkibocsátással kapcsolatos előírásokat. Fadd Községre nem vonatkozik a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló rendelet által előírt stratégiai zajtérkép és intézkedési terv készítése. Faddon többen kifogásolták az este 22.00 óra utáni hangoskodást, ill. zajos (zenei) tevékenységet.

Sugárzás védelem Fadd légvonalban kb. 12 km-re fekszik a potenciális sugárveszélyt jelentő paksi atomerőműtől. Az erőmű környékén a gamma-háttérsugárzás mértékét folyamatosan ellenőrzi az ÁNTSZ keretében működő Sugáregészségügyi Decentrum. Mérési eredményeik azt mutatják, hogy a Paksi Atomerőmű normál üzemben nem növeli meg a háttérsugárzás mértékét, vagyis nem jelent aktuális veszélyt környezetére. Tényleges szennyezés környezeti katasztrófa, vagy havária jellegű esemény esetén fordulhat elő. Előbbi esélye az erőmű megfelelő helykiválasztása miatt minimális, a haváriák előfordulását a Paksi Atomerőmű Zrt. jól képzett szakemberei igyekeznek minimalizálni. Fadd a Paks, Jaslovske Bohunice, Krsko illetve Mochovce atomerőművek 300 km-es Élelmiszer-fogyasztási Korlátozások Óvintézkedési Zónája (ÉÓZ) területére esik. Az ÉÓZ az a terület, amelyen belül egyes esetekben szükségessé válhat a lakosság élelmiszerfogyasztásának korlátozása, a mezőgazdasági termelők és az élelmiszer-feldolgozó ipar ellenőrzése, tevékenységük szükség szerinti, szigorú rendeleti szabályozása, illetve korlátozása. A zónában a védekezés alapvetően a helyi termelésű élelmiszerek fogyasztásának előre megtervezett korlátozását jelenti a lenyelt sugárzó anyagok sztochasztikus hatásainak csökkentésére. A lakosság esetleges áttelepítése, az élelmiszerkorlátozás és a mezőgazdaságban foganatosítandó védelmi rendszabályok elrendelése a környezeti ellenőrzésen és élelmiszerminták elemzésén alapszik, a tapasztalatok szerint több száz km távolságig kell élelmiszer-korlátozással számolni. A Község területén mesterségesen keltett, természetes ionizáló -, nem ionizáló- és hősugárzással kapcsolatos ismeretek, adatok és információk nem állnak rendelkezésre. Valószínűsíthető, hogy káros mértékű sugárzás nincs a településen.


106

Hulladékkezelés A település hulladékgazdálkodási tervét a Víz és Környezetgazdálkodási Kft. készítette 2004-ben. Fadd Nagyközség is csatlakozott a Dél-Balatoni és Sióvölgye Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Rendszerhez 2002-ben. A regionális rendszer keretében beszerzett szelektív gyűjtőszigetek (5 db) kihelyezésére már sor került. A településen keletkező hulladékokat 2007. június 30-ig a faddi, majd azt követően a tolnai lerakóra szállították. Fadd Nagyközség közigazgatási területén a hulladékgyűjtést, kezelést 2007. július 1-től az Alisca Terra Regionális Hulladékgazdálkodási Kft. (illetve a Kft. útján a Regionális Kommunális Szolgáltató Kht.) végzi. A hulladékgazdálkodás terén a legnagyobb problémát a település kommunális lerakója jelentett. A lerakó az 1960-as évektől üzemelt egészen 2007. június 30-ig, a faddi Önkormányzat tulajdonában, a település belterületétől DNy-ra lévő, Fadd külterület 0149/11, 0152/2. hrsz. alatti területeken. A ’60-as évek elején, feltételezhetően anyagnyerőhelyként létesített bányagödör kezdetben engedély nélkül, majd engedéllyel működött szemétlerakóként. 1998-ban teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatra kötelezték a faddi Önkormányzatot, ami alapján elkészült megfigyelő kutakban ammónium, nitrát, cink, nikkel szennyezést mutattak ki. Az intézkedési határértéket meghaladó talajvíz szennyezés miatt a Környezetvédelmi Felügyelőség kármentesítési eljárást indított, és annak részeként részletes tényfeltáró vizsgálat elvégzésére kötelezte az Önkormányzatot. 2002-ben Fadd Nagyközség is csatlakozott a Dél-Balatoni és Sióvölgye Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Rendszerhez, amelynek keretében a faddi lerakót is a regionális program keretében rekultiválandó lerakók közé sorolták. A végleges rekultiváció 2007-ben megtörtént. A termelési hulladékokra vonatkozóan a vállalkozásoknak a Környezetvédelmi Felügyelőség felé van jelentési kötelezettségük, a keletkezett hulladék túlnyomó része a Dunahyb Kft. tevékenységéből származik. A településen jelenleg nincs olyan vállalkozás, amely egyedi hulladékgazdálkodási terv készítésére kötelezett. A település dögkútja a jogszabályi előírások szerint bezárásra, rekultivációra került. Az Önkormányzat felelősségi körébe tartozó állati hulladékok átmeneti tárolása a Fatodi Kft. Fadd, Dózsa Gy. u. 12. alatti telephelyén kerül sor, idegenektől elzárt helyen, 240 literes, fedeles műanyag konténerben. Az ide elhelyezett állati hulladékot – szerződés alapján - az ATEV szállítja el. Rendszeres települési szintű lakossági veszélyes hulladékgyűjtő akció Faddon évente 2 alkalommal kerül megszervezésre.

Vizuális környezetterhelés Ide tartozhatnak • • •

a településhatárokon, árokparton, erdőszélen, bekerítetlen magánterületeken való illegális hulladék elhelyezése az utak mentén, esetleg az épületeken elhelyezett nagyméretű reklámfelületek, hirdetőtáblák a romos, elhanyagolt állapotú, illetve tájba nem illeszkedő építmények, területek


107

Ezek sokszor nemcsak vizuális környezetszennyezést, hanem környezet-egészségügyi, talaj-, és vízvédelmi problémákat okoznak, rontják a tájképet és az életminőséget is. Az illegális hulladéklerakók feltérképezése és felszámolása a környezetvédelmi hatóságok részéről folyamatosan történik. Elhanyagolt állapotú építményekből a belterületen több is található, ezért a falukép javításához ezeknek megszűntetése vagy fejlesztése elengedhetetlen.

Árvízvédelem Fadd területén árvízprobléma jellemző. Jelentős csapadékmennyiség esetén előfordultak belvízproblémák a településen. A Község helyi vízkárelhárítási tervvel rendelkezik (Mítosz Bt. 2006. ).

Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák • • •

Szemét-, gumi és műanyagégetés. A gépjárműforgalomból adódó légszennyezés egyes helyeken és időszakokban. Egyes utcákban időnként csatornabűz érezhető.


108

1.18 KATASZTRÓFAVÉDELEM A 62/2011. (XII. 11.) BM rendelet 1. számú melléklete értelmében Madocsa katasztrófavédelmi besorolás szempontjából a II. csoportba tartozik a nukleáris létesítménytől való távolsága okán. A község rendelkezik a lakosság tájékoztatását célzó „Katasztrófavédelmi Tájékoztató füzettel”. A településen 4 rádióvezérelt riasztó van használatban 2000 óta. Fadd nem tartozik földtani veszélyforrás övezetébe. Tolna megye területén földrengés-előrejelző állomás Úzdon működik, és az eddigi adatok alapján sem a megyére sem Madocsára nem jellemző olyan nagyságú földrengés, amely katasztrófa veszélyével fenyegetne. Madocsa a legkevésbé veszélyeztetett területek közé tartozik a térkép tanulsága szerint.

1.18-1. ábra: Magyarország földrengés-veszélyeztetettsége (Forrás: http://mkweb.uni-pannon.hu/tudastar/ff/10-vesz/images/001.png)

A Tolna Megyei Területrendezési Terv szerint Faddon a Duna árvízvédelmi töltések közötti területe a nagyvízi meder övezete. Ugyancsak a megyei területrendezési terv szerint a település közigazgatási területének egy része rendszeresen belvízjárta terület övezetébe tartozik.


109

1.18-2. ábra: Rendszeres belvízjárta terület övezete - Nagyvízi meder övezete (Forrás: TmTrT,OTRT)

A település vízkárelhárítási terve pontosítja a valóban belvíz által veszélyeztetett területeket. Az elmúlt időben belvíz okozta konkrét vízkár nem keletkezett.

1.18-3. ábra: Madocsa vízrajzi veszélyeztetettsége (Forrás: saját szerkesztés a vízkárelhárítási terv és a topográfiai térkép alapján)

Fadd területén veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem nem működik.


110

1.19 ÁSVÁNYI NYERSANYAG LELŐHELY Ásványvagyon-védelmi szempontból a település közigazgatási területén 1 db nyilvántartott ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület található, mely az alábbi: •

Fadd I. – Magyalosi homokbánya

1.19-1. ábra: Fadd nyilvántartott ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület (Forrás: saját szerkesztés)

A terület a külterület nyugati részén található megkutatott közlekedésépítési homok nyersanyaglelőhely.


111

2 HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ


112

Fadd az ország egyik kedvező fejlődő sávjában a Duna-menti urbanizációs tengely elemét képező Paks, Tolna és Szekszárd városok között fekszik. Tolna a járásközponti szerepén túl nem jelent vonzást Faddra, Paks és Szekszárd azonban intézményeivel, kereskedelmével, szolgáltatásaival és munkahelyeivel jelentős vonzást gyakorol rá. Dombori regionális jelentőségű turisztikai központ. A ma nagyközségi rangú település városi rangra pályázik. A település lakossága a környezeténél kevésbé fogy és kevésbé öregszik. Iskolai végzettség és foglalkoztatottság tekintetében azonban kedvezőtlenebb a helyzet, mint a megyei átlag. Az utolsó népszámláláskor a lakosság 10 %-a vallotta magát cigánynak. Jelentős nagyságú a szegregációra hajló és a már szegregátumnak minősíthető területe. Fadd gazdasága a jó termőföldjén és a Holt Duna kínálta lehetőségeken nyugszik. Gazdasági súlya Pakshoz és Szekszárdhoz képest nem jelentős, szerepe a mezőgazdaságon és az idegenforgalmon belül mutatkozik meg. A munkahelyre való ingázás a településen kétírányú. A faddi foglalkoztatottak 63 %-a eljár a településről dolgozni, de ugyanakkor a Faddon dolgozók 20 %-a más településről jár be. A helyi vállalkozások tőkeereje csekély, fejlesztési lehetőségük alacsony. Gazdaságfejlesztési lehetőség a munkaerőigényes mezőgazdaságban, a mezőgazdasági termék feldolgozásban és az idegenforgalomban található. A Mezőföld és a Sárköz határán fekvő település természeti környezetét meghatározó elem az ökológiai folyosót képező Duna és holtágai, a hozzájuk kapcsolódó erdőkkel. A valamikor erdős, mocsaras vidéket a Duna szabályozása, az erdőírtások és lecsapolások után többségében szántóként használt terület váltotta fel. A közigazgatási terület mezőföldi része az országos gyümölcs termőhelyi kataszter része. A vizek jelenléte az öntözéses gazdálkodás lehetőségét rejtik magukban. Fadd történelmi magját a Mátyás király, Etelköz, Széchenyi, Öreg utcák által határolt tömbök alkották. A XIX. században a nyugati irányú terjeszkedése elérte a temetőt, majd a XX. században ez egészült ki északi és déli tömbökkel. A 60-as 70-es években épült ki Dombori majd a Volent öböl. A belterület többsége lakóterület, amely a település központjában fokozatosan egyre több intézménnyel és kereskedelmi-szolgáltató létesítménnyel vegyesen épült be. A Mátyás király út nyugati szakaszán két üzem ékelődik a lakóterületbe. A település gerjeni kijáratánál a volt TSZ épületek környezetében egyre több gazdasági funkció települt. Dombori és a Volent öböl a település testétől külön álló üdülőterületek. A település rangjának megfelelő központi tér még nem alakult ki. A Holt Duna partja a település életében betöltendő szerepét nem tölti be. A tömbbelsőkben nagy használaton kívüli területek vannak. A telkek méretével és túlépítettségével leginkább a nyugati településszélen vannak problémák. Fadd területén az őskortól folyamatosan vannak régészeti lelőhelyek. Gazdag leletegyüttes származik a római korból, közülük 3 a limes menti őrtorony. Középkori leletekből a volt TSZmajor helyén beazonosítható az akkori mezőváros. A 61 régészeti lelőhelyből 12 van a belterületen, és 3 fokozottan, vagy kiemelten védett. A településen egy műemlék van, az Alvég u. 11. számú ház telekvégébe épült református templom. A 2003-ban készült helyi építészeti értékvizsgálatot a most készült örökségvédelmi hatástanulmány felülvizsgálta. A 72 db korábban védelemre javasolt építményből 4 törlésre került és 2 új javaslat készült. Az önkormányzat a tanulmány alapján külön rendeletben dönthet az egyes épületek helyi


113

védelméről. Ebben a rendeletben célszerű azt is meghatározni, hogy milyen módon tudja támogatni a védelembe helyezett épületek megtartását célzó karbantartást és felújítást. Észak-déli közlekedési kapcsolata kiváló, az Alföld irányú kapcsolata a paksi Duna-híd megvalósulásával javul. Az autóbusz közlekedés színvonala javításra szorul. A kerékpáros közlekedési lehetőséget javítja a Duna töltésén megvalósult burkolt út és a tervidőszakban várhatóan megvalósuló Szekszárd-Dombori-Fadd kerékpárút. Az intézmények és üzletek előtt szegély menti parkoló kialakítása. A település teljeskörűen közművesített. Cserére szorulnak az azbesztcement vízvezetékek és folyamatos karbantartást és felújítást igényel a csapadékvíz elvezetés.. Faddot és környékét összességében jó környezeti állapot jellemzi. Az ipari jellegű zajforrások a lakóterületektől megfelelő távolságra helyezkednek el. A Dombori kikötő gabonaforgalma a nyári hétvégeken zajt és balesetveszélyt okoz. A problémák mellett a természeti adottságokat és a környezeti állapotot tekintve a település kiemelkedően sok olyan táji és kultúrtörténeti értékkel rendelkezik, amelyre a fejlesztések során támaszkodni lehet, sőt kell is. Ezek az értékek jelentős mértékben járulnak hozzá a lakosság életminőségéhez és alapját képezhetik a település fejlődésének. Ezért fontos, hogy a település olyan jövőképet fogalmazzon meg maga számára, ami biztosítja a meglévő értékek megőrzését, az idegenforgalom és a hagyományos gazdálkodás összhangját.


114


115

3 HELYZETÉRTÉK HELYZETÉRTÉKELŐ ÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ


116

A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis A település fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelésére, a szakmai szempontok szintézisére az alábbi SWOT-analízist készítettük.

ERŐSSÉGEK TÉRSÉGI

GYENGESÉGEK

K AP C S OL AT OK

A település az ország kedvező fejlődő sávjában a Duna-menti urbanizációs tengelyén fekszik Paks és Szekszárd közelsége könnyű elérhetőséget biztosít munkahelyek, magasabb szintű intézményi szolgáltatások, kulturális és kereskedelmi létesítmények igénybevételére Dombori regionális jelentőségű turisztikai központ

NÉPESSÉG A lakosság fogyása és öregedése kisebb a környezeténél Erős civil szervezetek, sikeres sportegyesületek

A lakosság iskolai végzettsége és foglalkoztatottsága kedvezőtlenebb a környezeténél A lakosság 9 %-a szegregátumban él, 14 %-a pedig szegregációval veszélyeztetett területen.

Kiépített a szociális és egészségügyi ellátórendszer

G AZ D AS Á G Jó minőségűek a termőföldek A Holt-Duna, mint turisztikai lehetőség rendelkezésre áll

TÁJ,

Kevés a munkahely a településen, a helyi vállalkozások tőkeereje csekély A szántóföldi gazdálkodás kevés munkaerőt igényel A foglalkoztatási helyzet Pakstól és Szekszárdtól függ

ÖK O L Ó GI A

Jó természeti és táji adottságok

A nagyparcellás művelésű szántókon az ökológiai kapcsolatok hiányoznak

A Duna és a holtág menti erdők védett növény- és állatfajok menedékhelyei és regionális jelentőségű ökológiai folyosó

ÉPÍTETT

KÖRNYEZET

Az itt haladó római kori limes miatt világörökség várományos a település Jelentős régészeti és építészeti értékek

A település városias jellegű központja még nem alakult ki A településközpont közeli Holt-Duna part


117

nincs a lehetőségei szerint kihasználva A település nyugati szélén sok az apró, keskeny és túlépített a telek

I N F R AS T R U K T Ú R A Jók az észak-déli közúti kapcsolatok Teljeskörű a közművesítettség

Hiányos kelet nyugati közlekedési kapcsolatok, sok a felújításra szoruló út Megújításra szorulnak az ivóvíz vezetékek, a csapadékvíz elvezető hálózat

K Ö R N Y E Z E T V É D E LE M Összességében jó a környezeti állapot

A Dombori kikötő forgalma zajterhelést és balesetveszélyt okoz

Jelentős ipari jellegű zaj- és rezgésforrások nincsenek

LEHETŐSÉGEK TÉRSÉGI

VESZÉLYEK

K AP C S OL AT OK

Kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolat kiépítése Pakssal és Szekszárddal

Pakstól és Szekszárdtól való túlzott függés veszélyt jelent a településre

NÉPESSÉG A civil kezdeményezések támogatásával, a civil szféra megerősítésével, erősödik a lakosság identitása és a település népességmegtartó ereje Kulturális programok népszerűsítése Az oktatási, szociális és egészségügyi ellátó rendszer megerősítése

A szegregálódó népességcsoport leszakadása

A fiatalok és jól képzettek elvándorlása Fokozódó terhek a szociális ellátórendszeren

G AZ D AS Á G A turizmus feltételeinek javítása, a helybeli munkahelyek bővítésének támogatása

Ha Paks és Szekszárd gazdasága kevésbé prosperál, az negatívan hat Fadd foglalkoztatottságára

A munkaerőigényes mezőgazdaság és feldolgozó ipar támogatása Helyi piac létesítése

TÁJ,

ÖK O L Ó GI A

A táj többszínűségének erősítése, erdőfelületek, erdősávok, fasorok telepítése, a hagyományos kertkultúra megőrzése illetve visszaállítása. Ökológiai mezőgazdaság révén a talajtermékenység javítása.

Ökológiai erdőművelés

ÉPÍTETT

A táj többszínűségének csökkenése, élőhelyek megszűnése, elsivárosodás, a biodiverzitás csökkenése Monokultúrás, vegyszeres, műtrágyát használó mezőgazdaság, talajtermékenység romlása, a felszín alatti vizek elszennyeződése Invazív fajok terjedése

KÖRNYEZET


118

Helyi értékek felmérése, fenntartása, tájház kialakítása

A helyi értékek eltűnése csökkenti a településhez való kötődést

I N F R AS T R U K T Ú R A A közösségi közlekedés minőségének javítása, az autóbuszmegállók korszerűsítése Hivatásforgalmi és turisztikai kerékpárutak építése Helyi közutak szélesítése, felújítása Az azbesztcement vízvezetékek cseréje A szennyvízcsatornára kötés teljes körűvé tétele A csapadékvíz-elvezetés folyamatos kiépítése, karbantartása

A közösségi közlekedés és kerékpáros közlekedés hiányosságai, nehézségei a gépjárműhasználatot növelik

A csőtörések gyakorisága nő A talaj szennyezettségének fokozódása Belvíz veszély fokozódása

K Ö R N Y E Z E T V É D E LE M A közlekedési és kommunális kibocsátások hatásának mérséklése, a lakosság környezettudatosságának fokozása 3.1-1. táblázat: SWOT analízis

A problémák összegzése Az alábbiakban egy-egy térképen foglaljuk össze a települést érintő és térképen ábrázolható problémákat és fejlesztési korlátokat.


119

3.1-1. ábra: Az épített környezet problémái (Forrás: saját szerkesztés)


120

3.1-2. ábra: Korlátok (Forrás: saját szerkesztés)

Szegregációval veszélyeztetett területek A 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 30. § (1) c) alapján az önkormányzat megkérte a KSH-tól a rendelet 10. melléklete szerinti szegregációszűrést. A rendelet 30.§ (2a) bekezdése, illetve a 10. melléklete alapján a 2000 főnél nagyobb településeknél az a terület szegregációval veszélyeztetett, amelyen belül az alábbi három kritérium együttállása jön létre népesség 3035 % közötti részénél. Ez a három kritérium: munkaképes korú, legfeljebb általános iskolai végzettségű, munkajövedelemmel nem rendelkező. Ha a területen a népesség több mint 35 %-a tartozik ebbe a körbe, akkor ezt a szabály szerint már szegregátumnak kell tekinteni. Fadd esetében két szegregátumot mutat ki a KSH: 1. A Tanács és Vörösmarty utcák környezetében lévő 3 tömb 152 lakosának 1/4-e gyermekkorú és a települési átlagnak csak 1/3-a 60 év feletti. A 103 munkaképes korú lakosból 37 dolgozik, és közülük 32 alacsony presztizsű munkakörben dolgozik. A lakások 55 %-a komfortnélküli, vagy szükséglakás. Készítette:PÉCSÉPTERV STÚDIÓ Kft, 7621 Pécs, Rákóczi u. 1.

121

2. A Tasnádi utcától délre lévő tömb 223 lakosának majd 1/3-a gyermekkorú, és csak a települési átlagnak a fele időskorú. A 17 foglalkoztatottból 11 alacsony presztizsű munkakörben dolgozik. A lakások fele komfortnélküli, vagy szükséglakás. 30-35 % közötti szegregációs mutatóval 3 terület rendelkezik, a Mátyás király és Tasnádi utca közötti terület, a Somos utca végén lévő 7 telek és a Széchenyi és Munkácsy utcák közötti tömb. Az utóbbi kettőnél a lakosok száma nem éri el az 50 főt, ezért ezek nem tekinthetők szegregációval veszélyeztetett területnek. Szegregációval veszélyeztetett a két már ma is szegregátum közé ékelődő terület, a Mátyás király és Tasnádi út közötti rész. Itt az 592 fős lakosság 1/4-e gyermekkorú, 1/6-a 60 év feletti. A 351 munkaképes korú közül 148 dolgozik, 3/4-ük alacsony presztizsű munkakörben. A lakások majd 1/3-a komfortnélküli.

3.1-3. ábra: Szegregáció (Forrás: saját szerkesztés)


122


123

4 MELLÉKLETEK


124

1.

melléklet

A Tolnai Duna (HUDD20023) számai:

Natura2000 kijelöléssel érintett ingatlanok helyrajzi

Fadd 0197, 0198, 0199, 0200/4, 0200/5a, 0200/5b, 0200/5c, 0200/5d, 0200/5f, 0200/5g, 0200/5h, 0200/5j, 0200/5k, 0200/5l, 0200/5m, 0200/5p, 0239/17b, 0239/17g, 0239/17h, 0239/17j, 0239/17k, 0239/17l, 0240/1, 0240/2, 0241, 0242, 0243/2, 0243/4, 0243/5, 0243/6, 0243/7, 0243/8, 0243/9, 0243/10, 0243/11, 0245/51, 0248/1, 0248/2, 0248/3, 0248/4, 0248/5b, 0248/8, 0248/10, 0248/11, 0248/12 Helyi védelem alatt álló ingatlanok helyrajzi számai: Fadd-Dombori kobolya: 0229/3, 0229/4, 0229/5, 0229/6, 0229/7b, 0229/7c, 0229/7d, 0229/7f, 0229/7g Faddi Bartal-park: 1704 Faddi Duna-part: 0240/1, 0240/2, 0241, 0242, 0243/10, 0243/11, 0243/2, 0243/3, 0243/4, 0243/5, 0243/6, 0243/7, 0243/8, 0243/9, 0244, 0245/51a, 0245/51b, 0245/55, 0245/56, 0248/4, 0248/7, 0251, 0252/1a, 0252/1b, 0252/2, 0253, 0254, 0256/2, 0256/3, 0257, 0258/10a, 0258/10b, 0258/11a, 0258/11b, 0258/12, 0258/12a, 0258/12b, 0258/2, 0258/3, 0258/4, 0258/5, 0258/6, 0258/7, 0258/8, 0258/9 Faddi Harisi terület: 0172/1, 0174/3, 0175/1, 0175/3, 0176/20, 0176/24a, 0176/24b, 0176/25, 0176/26, 0176/27, 0176/28a, 0176/28b Faddi Holt-Duna: 0265/2, 0265/3a, 0265/3b, 0265/3c, 0265/4a, 0265/4b, 0265/4c, 0265/4d, 0265/4f, 0265/4g Faddi Hősligeti fasor: 939 Fadd, Tolnai Holt-Duna északi oldala: 0195/4, 0195/5, 0195/6, 0195/7, 0195/8, 0200/1, 0200/2, 0200/4, 0200/5a, 0200/5b, 0200/5c, 0200/5d, 0200/5f, 0200/5g, 0200/5h, 0200/5j, 0200/5k, 0200/5l, 0200/5m, 0200/5n, 0200/5p, 0200/5r, 0200/5s Fadd, Tsz-major feletti füves-lápos: 040/1, 040/2, 040/3, 041/10a, 041/10b, 041/10c, 041/11a, 041/11b, 041/11c, 041/12a, 041/12b, 041/12c, 041/4a, 041/4b, 041/5a, 041/5b, 041/5c, 041/6a, 041/6b, 041/7, 041/8a, 041/8b, 041/9, 042, 043, 044a, 044b, 045, 046/10, 046/11, 046/12, 046/13, 046/14, 046/1a, 046/1b, 046/2, 046/3, 046/4, 046/5, 046/6, 046/7, 046/8, 046/9, 047, 048a, 048b, 048c, 048d, 048f, 048g, 049, 050/1a, 050/1b, 050/1c, 050/2a, 050/2b, 050/2c, 051a, 051b, 051c, 052/1, 052/2, 053/1, 053/2, 053/3, 053/4, 053/5, 054/1, 054/2, 054/3, 054/4, 059/1, 059/2a, 059/2b, 060a, 060b, 060c, 061, 062/1, 062/2, 062/5 Bartal emlékmű: 0184

• • •

• • • •

•

• 2.

melléklet

Fadd Hősliget facsoport: 9392. melléklet: Egyedi tájértékek sorsz ám 1 2 3 4 5 6

név Templomkerti kereszt Szentháromság szobor Nepomuki Szt. János szobor Bartal-kastély park Idős tölgy a Bartal-kertben Platánsor Rákóczi utca


Hrsz 704 1409 704 1704 1704 71

125

7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22

Határkereszt Szőlőhegyi kereszt Utiszent Mátyás király és Dózsa György utca kereszteződésében Mátyás király és Dózsa György utca kereszteződésében Világháborús Emlékmű Református templom Holt-Duna Utiszent, Somos utca Utiszent Temető, régi sírkövek Temető, Kálvária Egykori dohánybeváltó épület Régi épület Idős platánfák a dohánybeváltónál Bartal-obeliszk Dombori Holt-Duna part idős fák Platánsor

Templomkerti kereszt

Nepomuki Szt. János szobor

0121/2

729 729 230 0265/4 420 939 942 585 945/4 0246/1-2 945/5 0184 3754 0246/1-2

Szentháromság szobor

Bartal-kastély park


126

Idős tölgy a Bartal-kertben

Platánsor a Rákóczi utca elején a kastély előtt

Határkereszt

Szőlőhegyi kereszt


127

Utiszent Mátyás király és Dózsa György utca kereszteződésében

Emlékmű

Református templom

Holt-Duna


128

Utiszent Somos utca 420 hrsz.

Utiszent 939 hrsz.

Temető régi sírkövei

Temetői Kálvária


129

Egykori dohánybeváltó épület

Épület

Dombori-part idős fák

Platánsor

Idős platánok

Bartal obeliszk


130

3.

melléklet

314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet

1/2014 (I.3.) OGY Határozat OFTK

2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről

FEJLESZTÉSI TÍPUSÚ TERVEK

Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció 2014-2020

Tolna Megye Területfejlesztési Koncepciója 2014-2020

Fadd Fejlesztési Koncepciója (2002)

RENDEZÉSI TÍPUSÚ TERVEK

Országos Területrendezési Terv (OTrT) 2003. évi XXVI. törvény

Tolna Megye Területrendezési Terve (TMTrT) 1/2005 (II. 21.) TMÖ. rendelet

Fadd Településszerkezeti Terve 144/2002. (XII. 16.) sz. ök. határozat

Helyi Építési Szabályzat

Szabályozási Terv

Többszörösen módosított 10/2003 (V.13.) sz. ök. rendelet

Építési Tervek


FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Recommend Documents