Fácán
(Fhasianus colchicus)
Felismerés jegyei:
A fácánra az ivari dimorfizmus jellemz , a kakas színes, a tyúk szürkésbarna tollazatot visel. Az elmúlt id szakban a fácán számos alfaját telepítették, illetve vonták tenyésztésbe Magyarországon. Ezek egymással keresztez dtek, így jött létra az a hibrid, amit ma „vadászfácán”-nak nevezünk. A vadászfácán küllemben olykor hordozza magán egyik-másik alfaj domináns jegyeit, tiszta alfaji bélyeget hordozó egyed igen ritka.
A fácán nyoma A betelepített alfajok a következ k: - Közönséges fácán (Fhasianus colchicus colchicus) - Kínai örvös fácán (Fhasianus colchicus torquatus) - Mongólfácán (Fhasianus colchicus mongolicus) - Zöld vagy japánfácán (Fhasianus colchicus versicolor) - Angol sötét vadászfácán (Fhasianus colchicus var. tenebrosus) - Formózai fácán (Fhasianus colchicus formosanus) - Törökfácán (Fhasianus colchicus var. subalbidus) - Fehér fácán (Fhasianus colchicus var. albus) - Pennsylvániai fácán (Fhasianus colchicus var. pennsylvanucus)
Költési elterjedése:
Politipikus faj, eurázsiai elterjedési területén 33 természetes alfaja fordul el . Ma a leggyakoribb mindenütt el forduló szárnyasvadfajunk, amely csak a hegyvidéki magasan erd sült területeken él szerényebb egyedszámban. A Magyarországra betelepített alfajok shazája a következ : Közönséges fácán: a Kaukázus el teréb l a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger vidékér l származik. Kínai örvös fácán: shazája Kelet-Kínában van. Mongólfácán: ÉNY-Kínában Dzsungáriában, KeletKazahsztánban és Kelet- Kirgizisztánban shonos. Zöld vagy japánfácán: shonos Japánban és Honshu szigetén. Formózai fácán: shazája Tajvan.
Él helye:
Az alfajok eredeti él helye különböz , így asszimilációjuk során is eltér él helyeket részesítenek el nyben. A közönséges fácán a folyómelléki ligeterd khöz köt dött, kerüli a zárt erd ségeket. A kínai örvös fácán és a mongol fácán a cserjés, nádas takarással tarkított területeket kedveli. A japánfácán kedveli az összefügg erd ségeket. A hibrid vadászfácán, mivel el szeretettel porfürd zik, szereti a laza, homokos talajokat, legfeljebb 400 m tengerszint feletti magasságig érzi jól magát, el nyben részesíti a sík enyhén lankás vidékeket.
Porfürd Kedveli a déli kitettség és sík helyeket, ahol a csapadék kevesebb, alacsony a hóréteg vastagsága sok a napsütés. Optimális él helye a változatos fás-cserjés táj. A fácán köt dik a fás vegetációhoz, f ként az erd sávokhoz. Jelent s az út, útpadka, árokpart, illetve betakarításkor a tarlók fácáneltartó szerepe. Szaporodása:
A születésüket követ évben a kakas és a tyúk egyaránt ivarérett. A szaporodási id n kívüli periódust a fácán vegyes ivarú csapatokban tölti. Április közepére a kakasok elfoglalják egyedi territóriumukat, amit a többi kakassal szemben védenek.
A territóriumot évr l-évre újra használja. A fiatal kakasok vagy megüresedett territóriumot foglalnak el, vagy meg kell küzdenie azért.
Harc a territóriumért A kakasok korának meghatározásánál jó támpontot nyújt a sarkantyú mérete, melyet az alábbi ábra szemléltet.
A sarkantyú mérete az id sebb kakasoknál hosszabb, hegyesebb A territórium nagysága az él hely és az állománys r ség függvénye, általában 2-3 hektár. A legjobb territóriumot a domináns kakasok foglalják el. A fácán háremtartó, azaz poligámia jellemzi. Mindig a tyúkok keresik fel a dürg kakast, k választanak párt maguknak. A dürgés a földön történik, mely az alábbi folyamattal írható le: kinyújtózkodás, els szárnycsapás, els hangadás, második szárnycsapás, második hangadás, harmadik szárnycsapás, szárnyverdesés, lelapulás, farktollak szétterjesztése, kiegyenesedés. Domináns kakas hajnaltól naplementéig 250-300 esetben hallatja hangját. (Hangját letöltheted: http://www.hunterarchery.extra.hu/dok/fasan.mp3 ). A párzást a kakas udvarló viselkedése el zi meg. A dürgés március közepén, a tojásrakás Közép-Európában általában április
közepén kezd dik. A tojó választja ki a fészek helyét. Általában jól fedett, magas növényzet helyeket részesíti el nyben. A fészek a földbe kapart tenyérnyi mélyedés. A fészekcsésze olykor csupaszon hagyott, általában száraz növényekkel, levelekkel, apró gyökerekkel béleli ki a tyúk. El ször az id sebb tyúkok kezdenek tojni, majd a fiatalabbak. A naponkénti tojásrakás általában a déli órákra esik. Évi egyszeri költése van, de az elpusztult fészket a tyúk sarjúfészekkel pótolja, el tte azonban újra párzik. A különböz alfajok tojásszáma más és más. A vadászfácán átlagosan 12 tojást tojik. A tojások formája az oválistól a rövid oválisig és a rövid hegyes oválisig változik. A tojáshéj sima, tompa fény , zöldesbarna szín . A kotlás az utolsó tojás lerakása után kezd dik. A tojásokat csak a tyúk üli. A tojások általában a 24. napon kelnek ki. A csibék egyszerre kelnek ki, a tyúk alatt száradnak fel és együtt hagyják el a fészket. A napos csibék mozgáskörzete kicsi, fokozatosan növekszik, 8 hetes korukban a csibéket vezet tyúk már 10 hektárnál nagyobb területet is bejárhat. Két hetes korukban már repkednek a csibék, 5. hetes korukban kezdenek felgallyazni 8. hetes korukban már képesek hosszan repülni. Az ivarok közötti differenciálódás színben és fejl désben a 6. héten kezd dik meg igazán. Októberre a fiatalok elérik a feln tt madarak testméretét és tollazatát. A felnevelt szaporulat szabad területen tyúkonként 1,5-3,5 fiatal. Táplálkozás:
A csibék életének els 3-4 hetében az állati eredet táplálék kizárólagos jelleggel bír. Az els héten a kisméret puha vázú rovarokat, a második hétt l már a kitinvázas bogarakat is fogyasztanak. Feln tt madarak esetében az állati eredet táplálék másodlagos jelent ség . Els sorban növényi eredet táplálékot fogyasztanak.
Állományviszonyok:
A fácán – lévén telepített vadfaj – kezdetben szerény mérték terítékkel képviseltette magát. A történelmi Magyarországon 1893-ban 44.000 fácánt l ttek. Ez a mennyiség a századfordulóra megduplázódott. A két világháború között 1937/1938-as vadászévben terítéke 327.000 példány volt. Az 1950-es évekre terítéke 70-80.000 példányra esett vissza. Az 1960-as évek végét l a kibocsátás hatására n tt a becslés és a teríték is. A legmagasabb becsült állomány 1978-ban volt 2.428.000 példány. 1979 óta állománya drasztikusan csökken. A 2006/2007-es vadászati évben terítéke 361.561 példány volt. 2007-ben 742.364 egyedet becsültek. A fácánállomány és él helye genetikai, egészségügyi szempontból védelemre szorul. A genetikailag tisztább vérvonalú, f leg mongolicus alfaj tulajdonságait hordozó, fészkel fácánt kell el nyben részesíteni. A nevelés során a természetközeliségre kell törekedni, különösen az utónevelés id szakában.
Vonulása:
Állandó madár, legfeljebb a fiatalok kóborolnak. F leg a kibocsátott fácánnál figyelhet meg nagyobb arányú vándorlás. Az elvándorlás az él hely alacsonyabb eltartóképessége, a magas állománys r ség, a zavarás, a ragadozók koncentrációja és a vonalszer vegetáció (cserje- és fasorok, nádszegélyek) elvezet szerepe együttesen válthatják ki.
Gazdasági jelent sége:
A fácán legfontosabb apróvadfajunk. Sok apróvadas vadászterület gazdálkodása a fácánra épül. Hosszú éveken át egy vadászra átlagosan évente 30 db fácán hasznosítása jutott, ma ennek mintegy fele. A fácán a jöv vadászmadara, az él helyének és állományának javítása az apróvadas társaságok els dleges feladata.
Vadászati lehet sége íjjal: Mint miden madárfajunk a fácán is a hatályos törvények értelmében, röptében vadászható íjjal is. Vadászatához a vadászreflex, vagy irányzék nélküli íjak használata javasolt. A vessz ket általában flu-flu tollazással látjuk el, ami nagymértékben megkönnyíti az ell tt vessz k megkeresését. A vessz ket ajánlott pengés vadászheggyel felszerelni, de megfelel erej íj esetén a judo, vagy a blunt hegyek is alkalmasak lehetnek a vadászatra. A helyi szabályoknak megfelel en egyéni- és társasvadászaton is lehet vadászni. Egyéni vadászaton a bokrászás ajánlott, mikor a vadász, kutya segítségével a lassan haladva keresi fel a fácánok által kedvelt helyeket. A kutya jelzéseit figyelve próbál eredményes lövést leadni a kel fácánra. Társas vadászat alkalmával, mind nevelt-, mind vadfácánra a vonal, illetve U-hajtást alkalmazzuk, a résztvev k számától függ en elállókkal. Jó kutya itt is nagy segítséget nyújthat a vadászat során, mind a vad helyének jelzésével, mind a l tt madarak megkeresésében. Társasvadászat esetében fokozottan ügyeljünk a balesetvédelmi szabályok, a l irányok betartására, ne feledkezzünk meg arról, hogy a vadászheggyel felszerelt vessz komoly sérülést okozhat. A fácán vitális zónái:
Szakirodalom jegyzék: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Bakonyi G. – Juhász L. – Kiss I. – Palotás G. (1995) Állattan. Mez gazda Kiadó, Budapest Csek S. (1986): 500 kérdés a vadról és környezetér l Lapkiadó Vállalat, Budapest Faragó S. (2002) Vadászati állattan. Mez gazda Kiadó, Budapest K halmy T. (1994) Vadászati enciklopédia. Mez gazda Kiadó, Budapest Országos Vadgazdálkodási Adattár Preben B. – Preben D. (2006) Állatnyomok és –jelek. M-érték Kiadó, Budapest Szederjei Á. – Studinka L. (1962): Nyúl, fogoly, fácán. Mez gazdasági Kiadó, Budapest
