F O R R Á S K Ú T K Ö Z S É G TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI

FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016.

FORRÁSKÚT KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI

Megalapozó vizsgálat 2016.

Megrendelő: Forráskút Község Önkormányzata 6793 Forráskút, Fő utca 74. Tel.: 06/62/287-222 Új-Lépték Tervező Iroda Bt. Szeged, Pécskai u. 15. Tel./fax: 06/62/421-256 www.ujleptekbt.hu

1

MEGALAPOZÓ MUNKARÉSZEK


Tervező: Új-Lépték Tervező Iroda Bt. Szeged, Pécskai u. 15. Tel./fax: 06/62/421-256 honlap: www.ujleptekbt.hu

Felelős tervező: Balogh Tünde okl. építészmérnök (Csongrád Megyei Építész Kamara TT1-06-0006) Településtervezés, épített környezet: Várkonyi Gábor településmérnök Gazdaság, társadalom: Dr. Lukovics Miklós egyetemi adjunktus SZTE Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet Tájrendezés, környezetalakítás: Vakula Réka kert-, és tájépítészmérnök TK 01-5261 Közlekedés, víziközművek: Bombolya Erzsébet építőmérnök Tkö 06-0349 Energetika,, elektronikus hírközlés: Somogyi János okl. villamosmérnök Csongrád Megyei Mérnöki Kamara V-T; EN-T; HI; 06-0467 Gázellátás: Ivánkovits Imre, Tóbiás Zoltán Környezetvédelem: Novai György okl. környezetvédő Hulladékgazdálkodási szakértő SZKV-hu/06/0171/H-2410/12 Levegőtisztaság-védelmi szakértő SZKV-le/06/0171/H-2410/12 Víz- és földtani közeg védelmi szakértő SZKV-vf/06/0171/H-2409/12 Zajvédelem: Dr. Szanka Károly fizikus dipl. környezetvédelmi, zajcsökkentési szakmérnök SZÉS-4/06-0021 H-2124/10 Régészeti értékvédelem: Sóskúti Kornél régész

2



TARTALOM Szöveges munkarészek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

oldalszám

Előzmények Térségi kapcsolatok Területfejlesztési összefüggések Területrendezési tervekhez való kapcsolódás A település társadalma A település gazdasága Térségi és települési környezetvédelem Katasztrófavédelem A település szerkezete, építményei Hatályos terület felhasználás, terület kimutatás, BIA érték Örökségvédelem Közlekedési rendszer Zöldfelületi rendszer Vízgazdálkodás, víziközművek Földgáz- és villamosenergia ellátás, elektronikus hírközlés Előzetes észrevételek értékelése Helyi településfejlesztési javaslatok (interjúk) Helyzetértékelő munkarész

4. 5. 7. 14. 19. 24. 31. 50. 55. 57. 63. 68. 70. 86. 90. 97. 103. 105.

Vizsgálati alátámasztó rajzi munkarészek és szöveges mellékletek Vizsgálati kartogramok: V-1 Település domborzata (belterület) A4 V-2 Területhasználat módja (földhivatali nyilvántartás szerint) A2 V-3 Közműhálózatok – külterület A2 V-4 Ivóvíz-ellátó hálózat A3 V-5 Szennyvízcsatorna-hálózat A3 V-6 Csapadékvíz-elvezető rendszer A3 V-7 Földgázellátó hálózat A3 V-8-A Villamosenergia-ellátó hálózat belterület A3 V-8-B Villamosenergia-ellátó hálózat és hírközlés külterület A2 V-9 Telefon, egyéb hírközlés belterület A3 V-10 Közlekedés vizsgálat A2 V-11 Zöldfelület vizsgálat A2 V-12 Tanyák vizsgálata A2 V-13 Tanyák telekméret vizsgálata A2 V-14 Telekméret vizsgálat, belterület A3 V-15 Épületállag, szintszám, funkció vizsgálat A3

M=1:25.000 M=1:22.000 M=1:22.000 M=1:8.500 M=1:8.500 M=1:8.500 M=1:8.500 M=1:7.000 M=1:22.000 M=1:7.000 M=1:22.000 M=1:22.000 M=1:22.000 M=1:22.000 M=1:10.000 M=1:7.000

1. sz. melléklet – Potenciális szennyezőforrások 2. sz. melléklet – Transzformátor állomások

3



1. Előzmények A településre eddig készült rendezési tervek és felülvizsgálatok: 1983-ban Összevont Rendezési Terv (ÖRT) készült a településre, feltehetőleg a Délmagyarországi Tervező Vállalat készítette, mert 1990. áprilisában a cégnél dolgozó vezető tervező, Hernyák Imre közreműködésével az ÖRT felülvizsgálatára került sor (T.sz: 89-5081). Ezek még csak a tervek a belterületre és közvetlen környezetére készültek. A kétezres évek elején, az 1998-ban hatályba lépett új építési törvény és az országos településrendezési és építési követelmények (OTÉK) megkövetelték egy új terv megalkotását. A településfejlesztési koncepció, a szerkezeti terv és a Helyi Építési Szabályzat, amely már az egész igazgatási területre kiterjedően megszabta az építési tevékenység kereteit, a Sári és Fia Építésziroda Bt és Gyulai István építészmérnök közreműködésével készültek el. A képviselőtestület a koncepciót a 45/2003.. Kt. határozatával, a településszerkezeti tervet és leírását a 122/2005. (XII.14.) Kt. határozatával, a Helyi Építési Szabályzatot és a mellékleteit képező szabályozási terveket a 18/2005. (XII.21.) Kt. rendeletével fogadta el. Az építésügyi jogszabályok 2013-as változása, alkalmazási tapasztalatok és körvonalazódó fejlesztési elképzelések miatt a község önkormányzata 2015. őszén hozott döntést új Településrendezési Eszközök és Településfejlesztési Koncepció készítéséről, szerződést kötve az Új-Lépték Tervező Irodával a tervezési feladatok ellátására. A 134/2015. (XII.16.) határozat a tervművelet társadalmi egyeztetésének Partnerségi rendjét is megállapította. Jelen munka összevontan tartalmazza a településfejlesztési és a településrendezési tervműveletek megalapozó vizsgálati munkarészeit, külön dokumentáltan pedig az új Településfejlesztési Koncepció. A készülő dokumentumok és beérkező vélemények a tervező iroda honlapján folyamatosan megtekinthetők a hatályos tervvel együtt: www.ujleptekbt.hu A vizsgálatok elemzik a település meglévő adottságait, a területi szintű koncepciókat és a helyi szándékokat. A vizsgálati munkarészekre és a koncepcionális célkitűzésekre épülő új Településrendezési Eszközök tervi véleményezési anyaga egy következő ütemben, ez év július 31-ig készül el. A dokumentumok jóváhagyása várhatóan az ősz folyamán megtörténik.

Talmácsi István sk. megbízott települési főépítész

4



2. Térségi kapcsolatok Forráskút a Dél-alföldi régióban, Csongrád megye nyugati részén, Bács-Kiskun megye határán fekszik, a Kiskunmajsát Szegeddel összekötő 5405. j. út mentén. Több környező településhez hasonlóan a kiskundorozsmai pusztán, egykori tanyaközpontból fejlődött önálló településsé 1950-ben. Vasúti kapcsolattal nem rendelkezik, de néhány kilométerre elérhető a Szeged-Budapest fővonal. Az M5 autópálya balástyai lehajtója mindössze 7 km-re van a településtől.

Forráskút a településhálózatban (Forrás: Top Map 2013.)

Forráskút tagja a 13 csongrád megyei és 2 bács-kiskun megyei települést magában foglaló Homokháti Önkormányzatok Kistérségi Területfejlesztési Egyesületének, a statisztikai lehatárolás alkotta 9 településből álló Homokháti Kistérség Többcélú Társulásának és további négy csongrád megyei településsel kiegészült Homokháti Önkormányzatok Kistérségfejlesztési Társulásának. A közigazgatási átszervezés során 2013-ban megszűnt a kistérségek közigazgatási szerepe, helyettük jöttek létre a járások, hasonló területi léptékben. A kistérségek területfejlesztési szerepe is minimálisra csökkent, a feladatot a megyék kapták meg. Forráskút a Mórahalmi Járás része, mely 10 települést foglal magában, területe 562 km2, népessége 29.535 fő (2012es adat). A járás központja Mórahalom város. A 290/2014. (XI.26.) Korm. rendelet alapján a Mórahalmi kedvezményezett járásnak minősül, azonban nem tartozik a fejlesztendő járások és a komplex programmal fejlesztendő járások közé.

5



Mórahalmi járás (Forrás: Teir)

Forráskút megyék és járások határán, mégis a térség középpontjában helyezkedik el. Megfigyelhető, hogy a település 25 km-es körzetében szinte minden jelentős turisztikai központ vagy látványosság elérhető. Kiskunmajsa, Ópusztaszer, Mórahalom, Szeged, de autópályán még Algyő vagy Makó is fél órán belül megközelíthető.

Forráskút a közlekedési hálózatban (Forrás: Teir)

Az alapfokú intézményellátás helyben biztosított, a magasabb szintű és szakellátásért a lakosok általában a járás- vagy megyeszékhelyre, Mórahalomra vagy Szegedre utaznak. A különböző közfunkciók elérhetőségi ideje fontos fokmérője egy település fejlettségének. Forráskút ebben a tekintetben közepes helyzetűnek mondható: közúton a megyeszékhely 6


FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. Szeged autópályán 33, országúton 25, a járásközpont Mórahalom 23, a szomszédos járásközpont Kiskunmajsa 20 km utazással érhető el. Az alábbi tréképen ábrázolt elérési idők Szeged vonatkozásában az M5 autópálya megépültével jelentősen csökkentek, ugyanis a községtől 4 km-re lévő autópálya lehajtót használva, mindössze 4 perccel tart tovább az út Szegedre, mint az első agglomerációs sávban fekvő Zsombótól. Tehát ezt a fajta, földrajzi fekvésből adódó hátrányát a településnek az autópálya közelsége lényegében kiegyenlíti. Forráskút községnek két testvértelepülése van: az erdélyi Csíkszenttamás és a lengyelországi Charsznica.

Forráskút településhálózati potenciálja a közfunkciók elérési ideje alapján (Forrás: Teir) Település felirat

Kistérséghatár

Elérési idő percben

Elérési idő percben

10 alatt

30,1 - 40

10,1 - 20

40 felett

20,1 - 30

Kistérség központ

3. Területfejlesztési összefüggések 3.1 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció Az Országgyűlés 1/2014. (I.3.) Ogy határozata mellékleteként fogadta el a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót (OFTK), mely az ország hosszú távú jövőképét, fejlesztéspolitikai célokat és elveket határoz meg. Jövőképe és célrendszere 2030-ig szól, emellett fejlesztési prioritásokat határoz meg a 2014-2020-as programidőszak fejlesztéspolitikája számára is. A Koncepció illeszkedik az EU támogatáspolitika keretcéljait és szabályait rögzítő Közös Stratégiai Kerethez, céljai és elvei képezik az Európai Bizottság és Magyarország között a 2014-2020 közötti uniós források felhasználására kötendő Partnerségi Megállapodás koncepcionális hátterét, megalapozza az 7


FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. operatív programok szakmai hátterét és egyéb hazai stratégiai fejlesztési és szakpolitikai dokumentumokat. 2020 időtávlatában a Nemzeti Reform Program rögzíti a fejlesztéspolitikától elvárt eredményeket, melyek az EU tematikus célkitűzéseit szem előtt tartva kerültek meghatározásra. Az OFTK meghatároz egy nemzeti jövőképet, melynek eléréséhez négy hosszú távú (2030ig szóló) átfogó fejlesztési célt és tizenhárom specifikus célt határoz meg. Az egyik területi specifikus cél a többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat létrehozása. Ennek keretében cél a funkcionális várostérség, mint módszer és elv alkalmazása, a nagyvárosok térségközponti, térszervező erejének növelése, a városok sajátos gazdasági profillal történő fejlesztése, a város-vidék és a határon átnyúló kapcsolatok erősítése. Meghatároz horizontális jellegű célkitűzéseket és tervezési, forrás felhasználási, szakmai alapelveket. Az OFTK kiemelten kezeli a vidéki térségek, települések sajátos vidéki értékeit megőrző, azokra épülő fejlesztését, népességmegtartó erejük képességük erősödését. Lényeges elem a mezőgazdaság, feldolgozóipar fejlesztése, a foglalkoztatás növelése, a helyi termelések helyzetbe hozása.

Az OFTK céljai kijelölik a 2014-2020-as Európai Unió fejlesztési és programozási időszakához kötődő hazai fejlesztéspolitika fő területeit, figyelembe véve az EU tematikus céljait és prioritásait. Speciális vidékfejlesztési feladatot jelentő nagytérség területébe, tanyás térségbe tartozik Forráskút. A tanya – mint hagyományos gazdálkodási és települési forma – a magyar társadalmi, településszerkezeti, gazdaságtörténeti örökség több évszázados múltra visszatekintő része. Az elsősorban Alföldre jellemző tanyák száma az utóbbi évtizedekben lecsökkent, épületállománya leromlott, közművesítettsége hiányos és sok esetben elérhetősége is kedvezőtlen. Tanyás vidékeink mégis megfelelnek a fenntartható fejlődés, az 8


FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. integrált vidékfejlesztés és a többfunkciós mezőgazdaság Európában kialakult fehlesztési modelljének és megfelelő fejlesztésekkel komoly esély van rá, hogy tanyarendszerünk korszerű keretek között megújuljon.

Vidéki térségek lehatárolása (Forrás: OFTK)

Az országos koncepció a Homokhátságot, mint önálló tájegységet többször említi, ezek az információk Forráskút esetében is relevánsak lehetnek. Homokhátságot a klímaváltozás által különösen érintett vidéki térségek közé sorolja és kiemeli a tanyás térségek fejlesztésének fontosságát, melynek szintén részese Forráskút. Magyarország alapvetően vidékies típusú ország, területének többsége tájhasználatban, gazdaságban, népességi jellemzőiben vidéki térségnek minősül. Éppen ezért a vidéki térségeket sújtó negatív tendenciák megfékezésére átfogó vidékpolitikai stratégiát javasol az OTFK. Az átfogó célkitűzések közé sorolja többek között a város-vidék kapcsolat megújítását, a vidéki települések, falvak, tanyák fejlesztését, a vidéki gazdaság, kiemelten az agrár- és élelmiszergazdaság fejlesztését helyi szinten is, a vidéki munkaerő megtartását, letelepedésének támogatását. A vidékfejlesztés beavatkozási térségei között Vidéki térségek lehatárolására említi meg a dokumentum Homokhátságot, mint általánosan használt módszertan az speciális táji, környezeti problémákkal, OECD általi, mely szerint a 120 adottságokkal rendelkező vidéki térséget. fő/km2 népsűrűség alatti térésgeket Fejlesztési javaslatok között említi a 2001-2008. tekintjük vidéki térségnek. A között működő Homokhátsági Speciális tervezési-statisztikai szerepen túl Célprogram folytatását, kiemelten a szárazságtűrő ennek jelentősége az uniós és alternatív növények termesztésbe vonásával; a vidékfejlesztési támogatások megváltozott éghajlati feltételekhez alkalmazkodó célterületeinek kijelölésében van. gazdálkodási formák terjesztését; a belvízrendszerek felülvizsgálatát, a táji 9


FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. fenntarthatóságot veszélyeztető mértékben vízigényes kultúrák és ipari tevékenységek visszaszorítását; területhasználat, gazdálkodás és vízgazdálkodás összehangolását; a népességmegtartást, tájfenntartást biztosító agrár- és élelmiszergazdaság működésének biztosítását; a tanyai gazdaságok fennmaradásának, piacra jutásának segítését, hogy tájfenntartó szerepüket betölthessék. A klímaváltozás, azon belül az aszály szempontjából egyik leginkább érintett térség a Homokhátság, a kritikus vízellátási helyzete miatt integrált térségi programokra van szükség. Stratégiai célként jelöli meg a koncepció a Homokhátság vízvisszatartásának komlex rendezését, növelni kell a térség alkalmazkodó képességét.

3.2 Csongrád Megyei Területfejlesztési Koncepció és Program Csongrád megye népsűrűsége meghaladja a vidéki átlagot, a népességfogyás azonban itt is jelentősen érezteti hatását. Az ipar térszerkezete erősen koncentrált a megyében, a jelentős ipari vállalkozások zömében a megyeszékhelyen és a nagyobb városokban vannak jelen. A megye többi részén igen gyenge az ipari teljesítmény és alacsony az ezer lakosra jutó vendégéjszakák száma is (2010.) A megye vidéki területein, a falvakban és tanyákon drámai mértékű a népességcsökkenés, alacsony a képzettségi, foglalkoztatási és jövedelemszint. Kiemeli a dokumentum, hogy a Duna-Tisza közi Homokhátság tanyavilágában az ivóvízellátás és szennyvízkezelés nehezen megoldható feladatot jelent a településeknek. A homokhátsági peremvidékeken és határok menti településeken szinte valamennyi társadalmi, gazdasági, demográfiai mutató kedvezőtlen, a hármas határzóna egyelőre inkább elválasztó szereppel bír. A megye településeinek több mint harmada a Duna-Tisza közi Homokhátságon fekszik. A legnagyobb problémát ezen a területen a szárazodás, a talajvízszint csökkenés jelenti, mely által felborulhat az ökológiai egyensúly, csökkennek a termésátlagok, növekszik az itt élők és gazdálkodók létbizonytalansága. A megye 2030-ig megfogalmazott jövőképében Szegeddel, mint makroregionális szervezőközponttal, növekvő súlyú transzregionális városhálózati-csomóponti térség jöhet létre. Forráskutat érintő kiemelt cél az alternatív energia geotermális és napenergetikai vertikumának és az arra épülő kertészeti ágazat fejlesztése. További cél, hogy a mindenkori kormányzat a Homokhátság területének fejlesztését ne csak ágazati problémaként kezelje, hanem komplex módon lehessen megoldást keresni. A vidékközpontok mentén (pl. KistelekMórahalom), korszerű technológiákra alapozva, differenciált tájgazdálkodásra épülve fejlődne a térség. A Homokhátság intenzív és szántóföldi kertészetekben és működő, életképes tanyákban gazdag tájjá válik, jelentős méretű üvegházakkal, ökológiai egyensúlyt teremtő vízrendszerrel-erdőfoltokkal. A megye 2014-2020-ig tervezett fejlesztési időszakában külön területi jellegű stratégiai célként szerepel a Homokhátság fejlesztése: „T2 – Komplex tájgazdálkodás és integrált várostérségek kiépítése a Homokhátságon és a Tisza-térségben”. Részcélként került megfogalmazásra az integrált vízgazdálkodás infrastruktúrájának, a tájhasználat sokszínűségének és a tanyarendszerek fejlesztése.

3.3. Egyéb releváns területfejlesztési dokumentumok A Homokháti Kistérség Területfejlesztési koncepciója A koncepció helyzetelemzése kiemeli Forráskút kapcsán a futóhomokos termőtalajt, kevés, elszigetelt erdőállománnyal. A népességmegtartó erő szempontjából kedvező, hogy a 10


FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. kistérségen belül fontos közlekedési útvonal mentén fekszik. A község Bordánnyal, Zsombóval és Ülléssel szoros kapcsolatot ápol, gazdasági és társadalmi értelemben is együttműködnek. A kistérség adottságai és problémái differenciáltak, azonban hagyományos erősségnek számít, hogy a települései mindig megélhetést nyújtottak az itt élőknek, a kedvezőtlenebb adottságú területeken is. A jelenlévő kertészeti kultúra, az önálló munkavégzésre, önszerveződésre való hajlandóság, a termelési tapasztalatok mind erősségei a kistérségnek. Kiemeli a helyzetelemzés, hogy a kistérség természeti erőforrásai, gazdálkodási hagyományai, tradíciói csak kismértékben hasznosulnak manapság. A tanyák szerepe fontos a népesség megtartó erejében, de az épületek rossz állaga, az elmaradott infrastrukturális felszereltség, az utak rossz állapota és a kint élők sokszor hátrányos szociális helyzete problémát jelent. Összegzésében három csomóponti problémát említ a helyzetelemzés, melyekből kiindulva kellene meghatározni a fejlesztési irányokat: vízhiányból eredő problémák; mezőgazdaság alacsony jövedelmezősége, feldolgozóipar hiánya; tanyavilág infrastrukturális és szociális problémái. A 2030-ig meghatározott jövőkép folyamatos fejlődést vizionál, a belső adottságok hajtóereje külső támogatással kiegészülve képes lehet utat mutatni a kistérségnek. A kitűzött időpontig stabilizálódik a gazdaság szerkezete, a jelenlegi egyoldalú struktúrát felváltja egy sokrétű, a foglalkoztatottsági szerkezetet javító konstrukció. Helyreáll az ipar, ezen belül elsősorban a feldolgozóipar térnyerése erősíti a helyi agrárbázist, mely esetén a termékpályák helyreállításával nőnek az értékesítési lehetőségek, így a jövedelemszint is. A térség népességmegtartó ereje növekszik, az elköltözések száma minimálisra csökken. A gazdasági növekedés hatására szélesedik a helyben foglalkoztatottság lehetősége, az itt munkát találó családok így kisebb eséllyel költöznek el. A termálenergiát, napenergiát hatékonyan használja a mezőgazdaság és az intézmények fűtése is megoldott ebből a forrásból. A külterület infrastrukturális problémái javulnak, jobbak lesznek a tanyán élők szociális körülményei, fellendül a tanyasi turizmus. A határmentiség előnyeit kihasználva, új kapcsolatokat építve növekszik a turisztikai potenciál. Átfogó célok 1. 2. 3. 4.

A térség jövedelemszerzési erejének megtartása, foglalkoztatás bővítés Területi szegregáció feloldása: a külterületen élők hátrányos helyzetének megszüntetése Határmenti külkapcsolatok bővítése A lakosság életminőségének javítása Stratégiai célok

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Intenzív mezőgazdaság fejlesztése, értékesítési feltételek biztosítása A mezőgazdaságban előállított nyersanyagok feldolgozóiparának megteremtése Turisztikai desztináció kialakítása Tanyaprogram: A tanyai életkörülmények javítása, esélyegyenlőség biztosítása Decentralizált energiatermelési rendszer és elosztó hálózat kialakítása Homokhátság Speciális Célprogram: vízgazdálkodási problémák megoldása a térségben EGTC: Határmenti együttműködések tartalommal való megtöltése Szerbia és Románia felé A települések humán és fizikai infrastruktúrájának fejlesztése

11


FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. A koncepció főbb elvei és horizontális céljai a gazdasági növekedés, a népességmegtartás, az esélyegyenlőség, gazdasági szereplők együttműködése és a civil önrendelkezés elősegítése. A Mórahalmi és Kisteleki kistérség tanyafejlesztési programja (2012.) A tanulmány a két kistérség tanyarendszerét vizsgálta, feltárta a problémákat és felállított egy célrendszert a tanyák fejlődését segítve. A Mórahalmi Kistérség kapcsán kiemeli a Homokhátságot, mint földrajzilag összetartozó, homogén tájegységet, ami a gazdasági és társadalmi viszonyokra is igaz. A tájegység szénhidrogénben, termálvízben gazdag, tiszta környezet és kiterjedt tanyavilág jellemzi. Értékei között tartjuk számon a homoki borvidéket, a különleges élővilágú lápréteket, mocsarakat, a sokoldalú mezőgazdaságot és az erdőket. A nagytérségi összeköttetések az M5 autópálya megépültével jelentősen javultak, azonban a helyi úthálózat fejlesztésre szorul. Probléma még az egyoldalú gazdaságszerkezet, a munkanélküliség és az egyéb infrastrukturális hiányok. A tanyák hagyományos lakó- és gazdasági funkciója mellett egyre erősödő szerephez jut a tanyasi turizmus és a hobbytanya intézménye. A Mórahalmi kistérségben a felméréskor 5481 db tanyát számoltak össze. A tanyák 60-65%a még mindig rendelkezik valamilyen gazdasági funkcióval, a mezőgazdasági profilt őrzi a térség és a tanyasi idegenforgalom aránya elenyésző, azonban a pihenés, a szabadidő tanyán töltésére irányuló szándék – főként a városi lakosság körében – egyre növekvő tendencia. Forráskúton a szántóföldi művelés a legjellemzőbb, az állattartással fő tevékenységként foglalkozó gazdák száma nagyon alacsony, állatot inkább saját ellátásra tartanak. A lakosság életkorát tekintve a 18-60 év közöttiek vannak túlsúlyban, azonban a két kistérség közül a mórahalmiban magasabb az idős lakosság aránya, Forráskúté ezen belül is magasabb értéket képvisel. Csupán 4-5%-a a tanyasi lakosságnak rendelkezik felsőfokú végzettséggel, sokan általános iskolát végeztek csak. Az iskolázottság jelentős hatással bír a foglalkoztatottság szerkezetére és természetesen a munkanélküliség számarányára is. Utóbbi tekintetben Forráskút rendelkezik az egyik legrosszabb mutatóval a kistérségben. A lakosok nagy része őstermelő, így van ez Forráskúton is. Kiugróan magas az egyedül élők száma. A Mórahalmi kistérségben a tanyai épületek 91%-a 1990. előtt, ezen belül 47%-a 1945. előtt épült. Ebből adódóan a falazat anyaga többnyire vályog, a téglaépületek száma alacsony. Jelentős az összkomfortos lakások aránya vagy ahonnan csak a központi fűtés hiányzik, ők a fűtést egyedileg oldják meg. Jelentékeny a komfort nélküli tanyák száma is. Villany a tanyák többségében van, ivóvizet fúrt vagy ásott kútból nyernek, utóbbi minősége nem fele meg az előírásoknak, az egészségre veszélyes anyagokat tartalmaz. A birtokszerkezet elaprózott, intenzíven művelt, ezért szükség van folyamatos tápanyag utánpótlásra. A szántóföldek mellett rétekkel, gyümölcsösökkel rendelkeznek a tulajdonosok a Mórahalmi kistérségben, az erdővel kevesen. Az átlagos birtoktest 5-6 ha, melynek túlnyomó részén növénytermesztést folytatnak, a legeltető állattartás aránya alacsony. Jelentős fejlesztés volt a kistérségben a Homokháti Kistérség Többcélú Társulása Integrált Szociális és Gyermekjóléti Központ létrehozása Zákányszéken. Az intézmény alapvető szolgáltatásai közé tartozik a házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés, idősek nappali ellátása, tanyagondnoki szolgáltatás, melyek minden településen elérhetők. A koncepció átfogó célja a tanyai életkörülmények javítása, ezen belül négy fejlesztési prioritást és azokat tovább bontva intézkedéseket fogalmaz meg. 12



1.

2.

3.

4.

Prioritások (és a kapcsolódó intézkedések a teljesség igénye nélkül: A tanyavilág infrastrukturális ellátottságának bővítése (külterületi utak, fasorok létesítése, kezelése, közmű infrastruktúra korszerűsítése, zöldenergia termelés ösztönzése, kerékpárutak kialakítása, közösségi közlekedés fejlesztése) A mezőgazdaságból élők foglalkoztatási, jövedelemszerzési viszonyainak stabilizálása, kiszámíthatóbbá tétele (állattartás ösztönzése, tanyai termékek boltja, háztáji termékek felvásárlási rendszere, biotermékek előállítása, öntözőrendszer kialakítása) A tanyai lakosság szociális ellátásbeli igényeinek kielégítése, külterületi szolgáltatások mennyiségének bővítése és minőségének javítása (tanyai képviselő testület, iskolabuszok, távmunka, közbiztonság, munkaerőpiaci helyzet javítása) A külterületi termesztés és épített környezet állagmegóvása (erdősítés, vizes élőhelyek rehabilitációja, tanyai építészeti értékek védelme, korszerű tájgazdálkodás elősegítése). Local Agenda (2014.) A település 117/2014. (XI.27.) Kh. határozatával elfogadta a Local Agenda felülvizsgálatát. A nemzetközi szinten elindult „Local Agenda 21” program (LA 21) fő feladata a fenntarthatóság biztosítása a településeken. Olyan program kidolgozását jelenti, ami konkrét, projektszintű feladatokon keresztül segíti a települést a helyi erőforrások kiaknázására, a helyi életminőség javítására, a helybeni lehetőségek minél előnyösebb kihasználására a lakosság bevonásával, a lehető leginkább fenntartható módon. A munka keretében a 2011-es program felülvizsgálata készült el, a korábbi kérdőíveket ismét kitöltették a lakosokkal. Az értékelésből kitűnik, hogy a helyiek szeretnek Forráskúton élni, jónak ítélik a közösséget, a sok zöldet és a tiszta levegőt. Fontosnak tartják a közlekedés fejlesztését, kiemelten a kerékpárost. A fiatalok helyben maradása érdekében a szórakozási, tanulási és munkavállalási lehetőségek fejlesztése indokolt lenne. Az ipar fejlettsége alacsony, a mezőgazdaságé jó, azonban utóbbit is fejlesztené a lakosság. A szelektív hulladékgyűjtésben a többség nem szívesen venne részt. A stratégia részeként pillérekben csoportosította a dokumentum a célokat, szem előtt tartva mindenek előtt a fenntarthatóságot. A társadalmi pillér része a társadalmi szemléletformálás, önkormányzati és civil kapcsolatok javítása, egészségügyi, szociális helyzet fejlesztése, az oktatás fejlesztése, a kulturális élet fellendítése, a helyi közlekedés fejlesztése. A környezeti pillér keretében javasolja a dokumentum a települési és helyi épített környezet védelmét, levegő, zajvédelmi intézkedéseket, infrastrukturális fejlesztést, a hulladékgazdálkodás fejlesztését, jobb energiagazdálkodást és a helyi zöldfelületek védelmét. A gazdasági pillér keretében megfogalmazódik a az önkormányzat és intézményeinek gazdaságos működése, a helyi ipar, a mezőgazdaság, helyi kereskedelem és szolgáltatás, valamint a turizmus fejlesztésének igénye.

13



4. Területrendezési tervekhez való kapcsolódás 4.1. Országos Területrendezési Terv

Forráskút helye az országos tervben és jelmagyarázat (Forrás: Teir)

14


FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. OTrT (2003. évi XXVI. tv.) szerkezeti elemek és területfelhasználás Forráskút területén Az Országos Területrendezési Tervben (OTrT) Forráskút igazgatási területén a következő országos szerkezeti elem jelenik meg: 51. számú országos kerékpárút törzshálózat részeként a Csongrádi kerékpárút. Területfelhasználás vonatkozásában az OTrT az igazgatási terület egészén vegyes területet jelöl ki. A megyei terv – amely csak eztán igazodik hozzá az időközben módosult országos tervhez – majd részletesebben differenciálni fogja a területfelhasználást, az erdő- és mezőgazdasági térségek esetében – megyei szinten – legalább 75 %-ban biztosítva a megyére vonatkozó területi előírást. A településrendezési terv 85 %-os megfeleltetésre kötelezett. A vegyes térség mindkét kategóriába tartozhat. OTrT (2003. évi XXVI. tv.) övezetek Forráskút területén Országos Ökológiai Hálózat Országos jelentőségű természetes és természetközeli területek, valamint az azok között kapcsolatot teremtő ökológiai folyosók egységes, összefüggő rendszere tartozik az övezetbe, melynek részei a magterületek, az ökológiai folyosók és a pufferterületek. Forráskúton a mély fekvésű gyepek, csatorna menti területek érintettek az övezet által. Az övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. A Kiskunsági Nemzeti Park által szolgáltatott pontosabb adatokat a következő, megyei tervről szóló fejezetben ismertetjük. Kiváló termőhelyi adottságú erdő Az őshonos fafajokból álló erdő-társulások fenntartására leginkább alkalmas és az erdő hármas rendeltetését - védelmi, gazdasági, közjóléti egymással összhangban a legmagasabb szinten biztosítani képes erdőterületek tartoznak az övezetbe. Új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki az övezetben. Bányászati szempontból a terület kivettnek minősül. A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Erdőfelügyeleti és Hatósági Osztály megküldte digitális formátumban a kiváló termőhelyi adottságú (sötétzöld színnel) és elsődleges rendeltetésű erdőterületeket (világos zölddel). Az új terv készítése során ezeket figyelembe véve kerülnek kijelölésre az új erdőövezetek a településen. 15



Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete Az övezetbe természeti adottságok, rendszerek, valamint az emberi tevékenység kölcsönhatása, változása következtében kialakult olyan területek tartoznak, amelyek a táj látványa szempontjából sajátos és megkülönböztetett fontosságú, megőrzésre érdemes esztétikai jellemzőkkel bírnak. Forráskútnak a déli, délkeleti részei érintettek az övezetben, amelynek területét majd a megyei területrendezési terv és annak alapján a településszerkezeti terv pontosítja. A törvényi előírás szerint „a területre a kiemelt térség és a megye területrendezési tervének megalapozó munkarésze keretében meg kell határozni a tájjelleg helyi jellemzőit, valamint a település teljes közigazgatási területére készülő településrendezési eszköz megalapozó vizsgálata keretében meg kell határozni a tájjelleg megőrzendő elemeit, elem-együtteseit, valamint a tájképi egység és a természeti adottságokhoz igazodó hagyományos tájhasználat helyi jellemzőit”. Továbbá „a helyi építési szabályzat az építmények tájba illeszkedésének bemutatására látványterv készítését írhatja elő és a készítésre vonatkozó követelményeket határozhat meg”. Törvényi követelmény az is, hogy „az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, erőműveket és kiserőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni”. Bányászati szempontból a terület kivettnek minősül. A megyei terv még nem pontosította a lehatárolást és nem állapította meg a tájjelleg helyi jellemzőit. Egyelőre a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság sem küldött adatokat. A pontosított lehatárolás átvételére a megyei terv elkészültét követően történő módosítási eljárás 16


FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. során kerülhet sor. Az új helyi szabályzat tartalmazza majd a területre vonatkozó legszükségesebb tájképvédelmi, tájesztétikai elvárásokat. Országos vízminőség védelmi terület övezete Az övezetbe a felszíni és felszín alatti vizek, az emberi fogyasztásra, használatra szánt vizek és a vízkivételi művek, továbbá a halak életfeltételeinek biztosítása érdekében kijelölt vizek megóvását szolgáló védelem alatt álló területek tartoznak. Az övezettel érintett települések rendezési terveiben ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket és a helyi építési szabályzatban rendelkezéseket hozni erre vonatkozóan.

4.2. Csongrád megyei Területrendezési Terv (CsmTrT) szerkezeti elemei és területfelhasználása Forráskút területén Forráskút a megyei szerkezeti tervben

17



Csongrád megye Területrendezési Tervében (CsmTrT), amely 2012. márciusától hatályos (az országos terv módosításait még nem követte le) Forráskút igazgatási területén a következő térségi szerkezeti elemek szerepelnek: - Balástya-Üllés-Öttömös-(Tompa-Szerbia) térségi jelentőségű út (5422j., 5426.j.) - (Kiskunmajsa)-Forráskút-Szeged térségi jelentőségű út (5405.j.) - 51. számú országos kerékpárút törzshálózat részeként a Csongrádi kerékpárút - Forráskút-Üllés DN100 térségi szénhidrogén szállítóvezeték - Dorozsma-Majsai és Dorozsma-Halasi térségi jelentőségű főcsatornák A CsMTrT jelentős mennyiségű erdőterületet jelöl Forráskúton (720,1 ha), míg az OTrT egyáltalán nem jelöl erdőtérséget. A megyei terv még nem követte le az országos terv változásait, ezért nem tudható a kijelölt erdőterületek nagysága. A hatályos jogszabályok szerint figyelembe kell venni a megyei értékeket, 0,85-ös szorzóval. A településszerkezeti terven jelölt 275,9 ha erdőnél több van a településen (a helyszíneket lsd. 12. fejezet), azonban a megyei terv által elvárt 720,1x0,85= 612 ha-nál kevesebb, ezért új erdőterületeket kell kijelölni a készülő rendezési tervben. 18


FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. Területfelhasználási módok területi arányai a megyei tervben Forráskútra vonatkozóan: Erdőtérség

720,1 hektár

19,6 %

Vegyes térség

2708,1 hektár

73,9 %

Hagyományosan vidéki települési térség

225,5 hektár

6,1 %

Vízgazdálkodási térség

13,3 hektár

0,4 %

A település összterülete:

3667 hektár

CsmTrT (2003. évi XXVI. tv.) övezetei Forráskút területén Az OTrT törvényi előírásai térségi övezeti kategóriákat állapítanak meg, melyeket a következő módon vesznek figyelembe Forráskút Településrendezési eszközei: a) magterület: a KNP 2016. évi adatszolgáltatása szerint kerül a tervlapokra b) ökológiai folyosó: a KNP 2016. évi adatszolgáltatása szerint kerül a tervlapokra c) pufferterület: a KNP 2016. évi adatszolgáltatása szerint kerül a tervlapokra d) erdőtelepítésre javasolt terület: új övezet, a megyei terv nem tartalmazza, a FÖMI adatszolgáltatása alapján vesszük figyelembe az új erdőterületek kijelölésénél. e) ásványi nyersanyagvagyon-terület: új övezet, a megyei terv nem tartalmazza, az adatszolgáltatásra kijelölt MBFH adatszolgáltatása szerint Forráskúton szilárd ásványi nyersanyag lelőhely, bányatelek nem található, a község területét lefedik a Balástya I.-, Hódmezővásárhely XII.-, és az Üllés I.- szénhidrogén bányatelkek. A bányatelkek szerepelni fognak az új településrendezési terven. f) rendszeresen belvízjárta terület: megyei terv tartalmazza, a készülő településrendezési terv átveszi a lehatárolást. g) földtani veszélyforrás területe: MBFH az adatszolgáltatásban nem említett érintettséget. h) honvédelmi terület: a HM Hatósági Hivatal nem tájékoztatott a településen meglévő honvédelmi érdekeltségű területről.

5. A település társadalma Módszertan Jelen kutatást, szekunder forrásokra támaszkodva készítettük el. Forráskút község fejlesztési célú helyzetelemzését a jelenleg hatályos kormányrendelet struktúrájának megfelelően állítottuk össze. Kutatásunk során az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) adatait felhasználva gyűjtöttünk ki közel 450 mutatót. A terjedelmi korlátok figyelembe vételével nem volt lehetőségünk az összes adat bemutatására, így munkánk során háttérelemzést végeztünk annak érdekében, hogy a település szempontjából a legmarkánsabb jegyeket mutató indikátorokat kiválasszuk. Jelen dokumentumban csak az utóbbiakat szerepeltetjük. Minden felhasznált adat a TeIR adatbázisából származik így ezeket a dokumentumban külön nem hivatkozzuk. A lekért mutatókat mind települési, mind megyei szinten rögzítettük annak érdekében, hogy ne csak a település abszolút pozícióját ismerjük meg, hanem rálátásunk legyen annak relatív pozíciójára is, ezáltal képet kapva a település relatív versenyelőnyeiről és versenyhátrányairól. Az összehasonlíthatóság érdekében nem abszolút mutatókat, hanem fajlagos vagy arány mutatókat használtunk, előbbi esetén 1000 lakosra vetített értékekkel dolgoztunk.

19


FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. Minden olyan esetben, amikor tendenciákra voltunk kíváncsiak, hosszabb isősorokat képeztünk, és ezekből vontunk le következtetéseket. Az összes lekért mutató esetében a 2016. márciusában elérhető legfrissebb adatokat használtuk fel.

5.1. Demográfia, népesség Forráskút lakossága 2013-ban 2287 fő volt, az elmúlt 3 évben a település lakossága folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Visszatekintve az elmúlt 30 év adataira elmondhatjuk, hogy a település 1970-ben érte el a legmagasabb népességszámot, azóta folyamatos csökkenés figyelhető meg. Forráskút lakónépességének alakulása 1970 és 2013 között 2450 2400

2403 2356

2350

2327

2311

2300

2295

2315 2287

2271

2250 2200 1970

1980

1990

2001

2010

2011

2012

2013

Lakónépesség

Forrás: TeIR 2016 1990 óta a népességszám 2271 és 2356 fő között ingadozik. A település esetében csak 2005ben és 2012-ben fordult elő, hogy többen születtek, mint amennyien eltávoztak. 2009 után az elvándorlások száma rohamosan növekedni kezdett, végül 2013-ra már kétszer annyian mentek máshová lakni, mint 2009-ben (2009-ben 64-en, 2013-ban már 144-en vándoroltak el), ez igen jelentős mennyiségnek tekinthető. Ez a gyors csökkenés igen nagy problémát jelenthet a község számára. Az odavándolások száma is emelkedést mutat, de mivel az odavándolások száma alacsonyabb mint az elvándolásrok száma így nem tudja ellensúlyozni a népesség fogyást. A népmozgalom főbb adatai, 2000-2013 200 150 100 50

0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Élveszületések száma Halálozások száma Elvándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlások száma összesen) Odavándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlások száma összesen)

Forrás: TeIR 2016 20



A MTA Közgazdasági és Regionális Tudományi Kutatóközpontj 2016-os nagy volumenű országos kutatása1 alapján a kistelepüléseket elöregedő társadalom és rohamos népességfogyás jellemzi. Népességük egyrészt relative gyors ütemben csökken, másrészt korösszetételük az idősebbek súlyának növekedése irányába csúszik el. Forráskút korösszetétele, az országos tendenciához (mely szerint a kistelepüléseket az elöregedő társadalom jellemzi), képest stagnáló szintet mutat, nem figyelhető meg nagy különbség a korcsoportok arányainak változásaiban 2000 óta. Egyedül a 6-17 éves korosztály körében történt egy körülbelüli 5 százalékpontos visszaesés 15,07 %-ról 10,79 %-ra. A 60 évnél idősebbek aránya lényegében stagnál, hiszen 2000 óta stabilan 22% volt. Összességében megállapíthatjuk, hogy az idősebb, felnőtt korosztály (18-60-x) teszi ki Forráskút lakosságának több mint felét. Forráskút állandó lakosainak kormegoszlása, 2000-2013 2500 2000 1500 1000 500 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 0-5 éves

6-17 éves

18-59 éves

60-x éves

Forrás: TeIR 2016 Forráskút lakosainak iskolai végzettségének tendenciáit a 2001-es, illetve a 2011-es népszámlálás adatai alapján értékelhetjük. A 7 éven felüli népességből 2001-ben 45 fő nem végezte el az általános iskola első osztályát sem, míg 2011-ben ez már csak 24 főt jelentett. A középiskolai végzettségűek aránya, akik érettségi vizsgával is rendelkeznek jelentős mértékben megnőtt 2001-ről 2011-re. Arányuk 3,52%-ról 17,51%-ra növekedett. A településekről egyre többen mennek el a közeli városokba, főiskolákba, egyetemekre vagy más felsőoktatási intézményekbe tanulni, így az adatok alapján Forráskút népességének közel 8%-a tekinthető magasan képzettnek. Szintén a népszámlálás adataiból tudhatjuk meg a nemzetiségi hovatartozásokat is. A 2011-es népszámláláson 17 fő jelölte magát román, és 4 fő pedig cigány nemzetiségűnek magát. A község lakossága 2011-ben 2142 fő volt, amelyből 1861 fő vallotta magát magyarnak. A foglalkoztatottság helyzetéről is a népszámlálásból nyerhetünk adatokat. A foglalkoztatottak között inkább, a nők körében beszélhetünk látványos javulásról, míg a munkanélküliek száma mind a férfiak és a nők körében is jelentősen megnövekedett. Az inaktív keresők számát tekintve nem beszélhetünk nagy változásokról, míg az eltartottak 1

http://www.origo.hu/itthon/20160210-nepessegcsokkenes-jarasok-magyarorszag.html

21


FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. száma, ismét a nők körében mutat nagy változásokat (majdnem 100 fő eltérést), amely nyilvánvalóan kapcsolatban áll a női foglalkoztatottak számának emelkedésével. Gazdasági aktivitás Forráskúton, népszámlálások alapján (fő) Foglalkoztatott

Munkanélküli

Inaktív kereső

Eltartott

2001

2011

2001

2011

2001

2011

2001

2011

Férfi

445

457

34

65

309

285

296

291

Nő

307

387

29

50

480

451

395

301

Összesen

752

844

63

115

789

736

691

592

Forrás: TeIR 2016 A KSH hosszú idősoros adatai alapján megállapíthatjuk, hogy Forráskút nyilvántartott álláskeresőinek száma 2000-hez képest összességében háromszorosára nőtt. A férfiak esetében a nyilvántartott álláskeresők száma háromszorosára, míg a nőknél kétszeresére emelkedett. A tartósan (180 napon túl) munka nélkül maradtak köre is számottevő növekedést mutat, legfőképp a férfiak körében ahol szintén háromszorosára nőtt a számuk. A nyilvántartott álláskeresők száma Forráskúton (fő)

Év

Összesen

Férfi

Nő

180 napon túli, összesen

Ebből

Ebből Férfi

Nő

2000

55

23

32

35

15

20

2001

50

17

33

31

11

20

2002

58

23

35

27

7

20

2003

58

21

37

34

10

24

2004

63

28

35

33

12

21

2005

97

42

55

51

19

32

2006

89

39

50

51

21

30

2007

105

60

45

58

31

27

2008

127

73

54

74

38

36

2009

119

66

53

61

37

24

2010

128

67

61

63

39

24

2011

116

63

53

70

33

37

2012

146

79

67

89

50

39

Forrás: TeIR 2016

22


FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. 2012-ben Forráskúton a lakosság 6,8%-a szerepelt a nyilvántartott álláskeresők listáján. Az állandó lakosság ekkor 2160 fő volt. A településen az álláskeresők 87%-a korábban fizikai foglalkoztatásban dolgozott, ez közel 10%-al magasabb a megyei értéknél (78%) . A nyilvántartásban szereplők 40%-a csak általános iskolai végzettséggel rendelkezik. A község életében fontos szerepet töltenek be a kulturális hagyományok, szokások, valamint a civil szervezetek tevékenységei. Forráskúton az évente megrendezésre kerülő helyi hagyományőrző mulatságok közül külön említést érdemel a Tuskóhúzás, az Aratóünnep és a Szüreti Mulatság valamint a Forráskúti Falunap. A település életében fontos szerepet tölt be a nyugati határán elterülő mesterséges horgásztó amely egész éves horgász lehetőséget biztosít és fogad minden kirándulni vágyót. Forráskút kulturális életének meghatározó szervezője a Művelődési Ház amely számos programmal, szolgáltatással és klubokkal (pl. Baba-Mama klub, Mozi, Népdalkör, Nyugdíjasklub, Kézműves játszóház) várja a látogatóit. A Művelődési Házban mindemellett egy könyvtár és egy internetes szoba is működik. A település büszkélkedhet egy saját, helyi újsággal a Hír-forrással amely friss hírekkel és információkkal szolgál lakosai számára. Az újság interneten is letölthető a község hivatalos honlapjáról, így minden érdeklődő rendelkezésére áll.

5.2. A település humán infrastruktúrája Oktatás, egészségügy A humán közszolgáltatások óvódák, iskolák és gondozó központok fontos szerepet töltenek be a község lakosainak életében. Forráskúton az óvoda 3 csoportba várja a gyerekeket, 75 férőhellyel. Az alapfokú oktatási intézmény a település centrumában helyezkedik el, mely nagy zöld övezettel és színvonalas játszótérrel büszkélkedhet. Fontos megemlíteni, hogy az óvoda 2009 szeptemberében sikeresen elnyerte a TÁMOP- 3.1.4./08/2-2009-0060 azonosítóval rendelkező pályázatát, mely a Kompetencia alapú óvodai programcsomag bevezetését tette lehetővé. Ez a programcsomag az egész életen át tartó tanulást megalapozó motivációs, játékos készségfejlesztő és az iskolába való átmenetet segítő tevékenységgel kapcsolatos program. Az óvodába beiratkozó gyerekek számát illetően nem figyelhető meg nagy változás, hiszen 2002-ben 62 gyerekről, míg 2014-ben 58 főről beszélhetünk a beiratkozás kapcsán. Ugyanakkor az általános iskola létszámát tekintve más a helyzet, folyamatos csökkenés figyelhető meg a tanulók számát illetően. Az általános iskolába 2002-ben 234-en jártak, míg 2014-re már számottevően, 157 főre csökkent a tanulók száma ami sok következményt von maga után. 2002 óta az elindított osztályok száma is 12-ről 8-ra csökkent, csak úgy mint az intézményben dolgozó főállású pedagógusok létszáma is 23 főről 17 főre redukálódott. A Forráskúti Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény már 1950 óta működik és áll a település rendelkezésére. Az iskolában magas szintű alapfokú művészeti oktatás zajlik (zeneoktatás, képző- és iparművészeti oktatás, táncművészeti oktatás és dráma- és színjáték oktatás) amit minden tanuló igénybe vehet.

23


FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. Az általános iskolai tanulók számának alakulása (fő) 250 200 150 100 50 0 2002

2003

2004

2005

2006

2007

Első évfolyam

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2-8. évfolyam

Forrás: TeIR 2016 A 2014-es adatokból megtudhatjuk, hogy Forráskút lakosságát egy felnőtt és egy gyermek háziorvos látja el. A háziorvosi rendelés minden hétköznap 8 és 12 óra között történik, a rendelési idő lejártával a betegek a Ruzsai, a Mórahalmi vagy a Szegedi ügyelethez fordulhatnak panaszaikkal. Az E.Ü. centrumban egy fogorvos is fogad pácienseket hetente kétszer. Más szakorvosokat Szegeden kereshetnek fel.

6. A település gazdasága Forráskúton 2014-ben 616 működő vállalkozást tartottak nyilván. Ez az érték 1000 lakosra vetítve relatíve kedvezőnek tekinthető a megyei adatokhoz képest, hiszen a településen az 1000 lakosra jutó átlagérték 289,47 amely meghaladja az 1000 lakosra jutó megyei átlagértéket, ami csak 182,6 vállalkozást jelent. A regisztrált egyéni vállalkozók száma 2014ben 96 darab volt Forráskúton, ez a szám 1000 lakosra vetítve 45,11 vállalkozót jelent, míg Csongrád megyében 43,95 vállalkozót. A regisztrál egyéni vállalkozók 1000 lakosra vetített számának az eltérése megyei és települési szinten nem tekinthető jelentősnek. A településen a vállalkozói együttműködések potenciál alattiak. A településen 8 civil szervezet és 12 nonprofit szervezet végzi tevékenységét. Az 1000 lakosra jutó civil szervezetek száma Forráskúton kevesebb (3,76), a Csongrád megyei értékhez (5,60) képest, emellett a nonprofit szervezetek számáról is ugyan ez a tendencia mondható el. Az 1000 lakosra jutó nonprofit szervezetek száma a településen 5,64 vállalkozást tesz ki, míg ez a szám Csongrád megyére vetítve 6,44 nonprofit szervezetet jelent. A korlátolt felelősségű társaságokból 2014-es statisztikák szerint 26 darab volt ennek az 1000 lakosra jutó értéke 12,22 ami jelentős elmaradásnak tekinthető a megyei értékhez (27,41) képest. A lenti táblázat alapján még az 1000 lakosra jutó regisztrált betéti társaságok alakulását említhetjük meg, ahol a megyei érték (10,65) közel a háromszorosa a Forráskúti értéknek (3,76). A vállalkozások döntő többsége 10 vagy ennél kevesebb főnek ad munkát, 3 vállalkozás 10 és 20 fő között foglalkoztat embereket, és mindösszesen csak 1 olyan vállalkozás van aki 20 és 50 fő közötti létszámmal működik.

24


FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. A vállalkozások 1000 lakosra jutó száma Forráskúton és Csongrád megyében (2014) Regisztrált szövetkezetek száma - GFO'11

1,88 0,72

Regisztrált részvénytársaságok száma

0,00 0,43

Regisztrált őstermelők száma Regisztrált közkereseti társaságok száma

51,24 0,00 0,24 12,22 27,41

Regisztrált korlátolt felelősségű társaságok száma

45,11 43,95

Regisztrált egyéni vállalkozók száma Regisztrált betéti társaságok száma Regisztrált agrárgazdasági szövetkezetek száma

176,22

3,76 10,65 0,94 0,10

Nonprofit szervezetek száma összesen

5,64 6,44

Civil szervezetek száma

3,76 5,60 0,00 20,00 40,00 60,00 80,00 100,00 120,00 140,00 160,00 180,00

Forráskút

Csongrád megye

Forrás: TeIR 2016 A 2014-es megyei és forráskúti adatokat összevetve megállapíthatjuk, hogy a Csongrád megyei regisztrált őstermelők száma 21 478 fő, melyből 375-en Forráskúton regisztrálták tevékenységüket, ami azt jelenti hogy a település lakosságának 17,6%-a regisztrált őstermelő. Az 1000 lakosra jutó regisztrált őstermelők aránya Forráskúton 176,22 ez nagy mértékben haladja meg a megyei értéket ami ennek csak egyharmada (51,24). Egy ilyen kis község számára ahol sokan rendelkeznek kerttel, földdel, telekkel ez nagyon jó bevételi forrásnak számíthat, hiszen őstermelői tevékenységnek minősül minden saját gazdaságban történő növénytermelés, ültetvénytelepítés, állattenyésztés, valamint a termékfeldolgozás is, ha az a saját gazdaságból történő alapanyag felhasználásával történik. A település ráadásul így is magas minőségű mezőgazdasági termékekkel büszkélkedhet, melyet a jó minőségű földek maximális kihasználtsága tesz lehetővé. Például 2013-ban Forráskút mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelme 6 326 957ft volt. A településen 39 regisztrált társas vállalkozás volt 2014-ben akik valamely nemzetgazdasági ágban folytatják működésüket. A legtöbben a Kereskedelem és gépjárműjavítás ágazatban tevékenykednek. A többi ágazatban nem ilyen jelentős a társas vállalkozások jelenléte. A feldolgozó iparban és az építőiparban van jelen még 5-5 vállalkozás, a további ágazatokban a társas vállalkozások száma elenyésző. A regisztrált társas vállalkozások nemzetgazdasági ágankénti megoszlása 2014-ben (db)

25

Nemzetgazdasági ág

Regisztrált társas vállalkozások száma

feldolgozóipar kereskedelem, gépjárműjavítás mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

5 17 4 MEGALAPOZÓ MUNKARÉSZEK

FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. szakmai, tudományos, műszaki tevékenység szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás szállítás, raktározás

3

vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés egyéb szolgáltatás építőipar oktatás Forrás: TeIR 2016

1

1 1

1 5 1

Az 1000 lakosra jutó regisztrált társas vállalkozások száma 45,00 40,00 35,00 30,00

34,91 33,44 34,00 31,65 31,76 32,09 32,56

36,29

38,51

39,86

41,90

41,25 39,95 39,88 40,83

25,00 20,00 15,29

15,00 10,00 5,00

6,37

8,23

8,71

9,70

10,64

12,37 11,50 12,84

18,6618,33 17,27 18,06 13,93 13,46

0,00 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 1000 lakosra jutó regisztrált társas vállalkozások száma Csongrád megye

1000 lakosra jutó regisztrált társas vállalkozások száma Forráskút

Forrás: TeIR 2016 A fenti diagram az 1000 lakosra jutó társas vállalkozások alakulását mutatja, amely szemlélteti, hogy 2000-ben a megyei átlagérték közel ötszöröse volt a településen mért adatokéhoz képest ami jelentős lemaradásnak tekinthető. Ellenben 2014-re a megyei átlagértéktől történő relatív elmaradás számottevően csökkent, hiszen a megyei fajlagos érték ebben az évben 2,18-szorosa a forráskúti értékeknek, azonban ez még így is jelentős elmaradásnak tekinthető. A kiskereskedelmet 22 üzlet képviseli, míg nagykereskedelemben tevékenykedő vállalkozás csak 1db van jelen a településen. Az 1000 lakosra jutó kiskereskedelmi üzletek aránya (10,34) közel 1,5-ször alacsonyabb a megyei értékekhez (15,27) viszonyítva. Kis élelmiszer vegyesüzletekből összesen 4db, palackozott ital-szaküzletekből 3db és virág - és kertészeti szaküzletekből is 3 db működik a községen mindemellett 1db üzemanyag töltő állomás is található itt. A településen a jelenlegi KSH adatok szerint egyetlen egy kereskedelmi szálláshely sem található. Mindez azért fordulhat elő, mert nincsen a településen turisztikai látványosság, 26


FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. esetleg egy szórakozóhely ami embereket csábítana a községbe, így nincs igény kereskedelmi szálláshelyek üzemeltetésére. Egy 2004-es adat szerint még volt egy falusi szállásadásra alkalmas vendéglátó, melynek szállásférőhelyeinek száma négy fő volt, ellenben 2005-re már ez is eltűnt. Viszont a 2004-es évi statisztikák alapján megállapítható, hogy senki se vette igénybe a szálláshely szolgáltatást, és azóta se állnak rendelkezésünkre adatok ezzel kapcsolatban. Infrastruktúra A település számára fontosak a jó közlekedési lehetőségek, és infrastruktúra hálózatuk tökéletesítése, a könnyebb megközelíthetőség végett. A községben épített állami közutak hossza összesen 3,14 km. Forráskútnak vasútállomása nincs, viszont munkanapokon körülbelül 9-15 távolsági buszjárat indul Szegedre. Az M5-ös autópálya legközelebbi feljárója a településtől mindössze 7km-re található, így több nagyváros is könnyen megközelíthetővé válik a település lakosainak számára. A háztartások villamosenergia fogyasztásának alakulása 4000 3500 3000

3132

2920

3138

3166

3324

3495 3185

3191

3286

3309

3239

2500 2000 1500 1000

1125

1130

1117

1158

1149

1147

1150

1149

1149

1175

1187

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

500 0

A háztartások részére szolgáltatott villamosenergia mennyisége (1000kWh) Háztartási villamosenergia fogyasztók száma (db)

Forrás: TeIR 2016 A háztartások villamosenergia ellátottsága jónak mondható, hiszen több a fogyasztó mint a lakások száma. A fogyasztók száma egységesnek mondható, a fogyasztott mennyiség 2009ben egy kiugróan magas értéket mutatott, de az azt követő években viszonylag egységesnek mondható. A településen 32 km hosszú gázcsőhálózat van kiépítve. Ez látja el a 2014-es statisztikák alapján számolt 585 gázfogyasztót Forráskúton. A háztartási gázfogyasztók számának alakulása viszonylag egyenletes, emellett megfigyelhető a 2012 utáni számottevő csökkenés a háztartások részére szolgáltatott gáz mennyiségében, ami jelentheti azt, hogy sokan más fűtési alkalmatosságok használatát részesítették előnyben.

27


FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. A háztartási gázfogyasztók és a fogyasztás alakulása 1200 1000

954 839

819

800

839 724

712 600

713

540

545

547

552

554

622 553

2004

2005

2006

2007

2008

2009

557

595,1 559

559

551 501,2

541 438,6

2010

2011

2012

2013

2014

400 200 0

A háztartások részére szolgáltatott gáz mennyisége (átszámítás nélkül) (1000m3) Háztartási gázfogyasztók száma (db)

Forrás: TeIR 2016 A háztartások és a település számára szolgáltatott összes víz mennyiségének alakulása 66

70

62

61 60 50

62,7 58,6

58

55

59,9 55,6

55,3

59

56 51

54

52

53,8

53,5

44,4

52,3 47,5

40

48,8 39,6

30 20 10 0 2004

2005

2006

2007

2008

2009

Háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége (1000 m3)

2010

2011

2012

2013

2014

Összes szolgáltatott víz mennyisége (1000 m3)

Forrás: TeIR 2016 Forráskút kiépített ivóvízhálózatának hossza 13,3 km, valamint a közüzemi ivóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások száma 591 darab volt 2014-ben. 2011 óta az összes szolgáltatott víz mennyisége folyamatos csökkenést mutat, valamint 2014-ben volt az eddigi legkevesebb a háztartások részére szolgáltatott víz mennyisége ami feltehetően igen rohamos csökkenésnek indult. 2004-hez képest a háztartások vízfogyasztása közel 30%-kal esett vissza 2014-re. Ingatlanpiaci viszonyok A településen túlnyomó részt a túlkínálat jellemző. 16 építési telek és körülbelül 20 eladó lakóház vár arra hogy valaki megvásárolja őket. A szerényebb életkörülmények azt mutatják hogy az idősebbek kényszerűségből maradnak itt, a fiatalabbak pedig az olcsóbb ingatlan árak 28


FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. miatt költöznek ide. A telkek mérete jellemzően 1000 négyzetméter feletti, melyeken 150-200 négyzetméteres ingatlanok sorakoznak. Megközelítőleg évente 2-3 ház épül Forráskúton, melyet természetes személyek építenek magáncélú felhasználásra. Forráskút lakásállománya 2004 és 2014 között (db) 1060 1050 1040 1030 1020 1010 1000 990 980 2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

Forrás: TeIR 2016 Az idősoron Forráskút lakásállományának változása látható az elmúlt 10 évben. Megfigyelhető hogy 2010-ig folyamatos növekedés volt a lakásállományt illetően majd hirtelen 50db-bal csökkent a lakások száma. 2015-os adatok szerint Forráskút önkormányzatának birtokában összesen 323 db ingatlan van, melyeknek összterülete 5 623 négyzetméter ebből 1410 négyzetméter beépítetlen terület. A zöldterületek elég jelentős méretűek, egy közkert és egy közpark is található Forráskút belterületén melyek együtt 14 826 négyzetmétert tesznek ki. Az önkormányzat tulajdonában 5 db lakóépület van amiket még 1901-1945 között építettek. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere A településfejlesztés elsősorban pályázati forrásokból történik. 2014-ben a község sikeresen megpályázta a KEOP-4.10.0/N/14-2014-0067 számú pályázatát, amely kitűzött feladata a fotovoltaikus rendszerek kialakítása Forráskúton. Az energiahatékonysági fejlesztések megvalósítása 14 746 848 Ft-os, 100%-os intenzitású vissza nem térítendő támogatásból valósult meg, melyet az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és a hazai központi költségvetési előirányzatból finanszíroztak. A beruházás három közintézményt érintett, a Művelődési Házat, az Óvodát és a Közkonyhát. Az említett épületekre összesen 84db napelemet szereltek fel, melyeknek éves számított összteljesítménye 21 770 kWh. A felszerelt napelemek segítségével az intézmények éves elektromos energia szükségletének körülbelül 35-40%-os kiváltását tudja megvalósítani. A műszaki beruházást a kivitelezők 2015. Július 31-én fejezték be. Jelenleg a település szilárdhulladék gazdálkodási rendszerének továbbfejlesztésével kapcsolatban a KEOP-1.1.1/B/10-11 számú pályázat megvalósítása folyik. Az önkormányzat feladata a műszaki és társadalmi infrastruktúra biztosítása és az intézmények fenntartása amely az önkormányzati költségvetésből kerül finanszírozásra. Az önkormányzat jelenleg 6 intézményt üzemeltet: Polgármesteri Hivatal, Művelődési Ház, 29


FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. Forráskúti Margarét Óvoda, Orvosi rendelő, Tanyagondnoki Szolgálat, Védőnői tanácsadó. Ezen létesítmények energiagazdálkodásának biztosítása az önkormányzat feladata. A fűtés és a melegvíz felhasználás gázenergiával, az elektromos ellátás pedig hagyományos és megújuló energiával működik. A KEOP-4.10.0/N/14-2014-0067 számú pályázat tette lehetővé, hogy a fent említettek körül három létesítmény (Művelődési Ház, Óvoda, Borostyán Étterem) napelemeket kapjon és így a megújuló erőforrások felhasználásával csökkentse az önkormányzat intézményfenntartással kapcsolatos kiadásait. Forráskút részére szolgáltatott összes villamosenergia mennyisége (100 kWh) 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

Szolgáltatott összes villamosenergia mennyisége (1000 kWh) Háztartások részére szolgáltatott villamosenergia mennyisége (1000 kWh)

Forrás: TeIR 2016

A két oszlop különbsége feltételezhetően az önkormányzat részére szolgáltatott villamosenergia mennyiségét adja meg. A KSH adatbázisban utolsó rendelkezésre álló évünk 2014, így a diagramból még nem megállapítható, hogy a napelemek felszerelésével mennyivel sikerült az önkormányzatnak csökkentenie villamosenergiafogyasztását. Foglalkoztatáspolitika A 2016-os évi nyitó létszámok alapján az önkormányzat 56 főnek ad munkát összesen az önkormányzati szférában. A munkavállalókat teljes illetve részmunkaidős állásban tudják foglalkoztatni. Ebből az önkormányzatnál 1 teljes munkaidőben foglalkoztatott kinevezett köztisztviselő dolgozik, 25 közalkalmazott és összesen 9 közalkalmazott. A Polgármesteri Hivatalban 8 főt alkalmaznak ebből 7-en teljes munkaidőben foglalkoztatott kinevezett köztisztviselők és 1 fő pedig részmunkaidőben foglalkoztatott köztisztviselő. Az óvodában 10 fő dolgozik teljes munkaidőben, kinevezett közalkalmazottként és további 3 fő részmunkaidős közalkalmazottként. A vállalkozói szférát a relatív munkaerőhiány jellemzi, nagyobbrészt a motivált, kvalifikált munkaerő hiánya figyelhető meg. Az önkormányzat költségvetése Az önkormányzat 2016-os évi költségvetésének bevételi és kiadási főösszegét a Képviselőtestület 254 204 ezer forintban állapította meg, amelyből a felhalmozási kiadási és bevételi főösszegre 16 533 ezer forint vonatkozik. Az önkormányzati költségvetés bevételei, a működésének és ágazati feladatainak ellátására a normatív hozzájárulásokból és támogatásokból áll össze. A helyi önkormányzatok általános 30


FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. működésének és ágazati feladatainak normatív és feladatmutatóhoz kötött támogatása 2016ban 136 551 476 Ft-ról 152 352 963 Ft-ra nőtt. Forráskút község önkormányzatának saját bevételei 2016-ban 57 649 ezer forint. Az önkormányzat kiadásait a községben megvalósuló beruházások, a szociális támogatások a rászoruló lakosság számára és a felmerülő adósságok teszik ki. A váratlan esetekre a településnek segítségére lehet a céltartalék felhalmozása. 2016-ban Forráskút általános céltartaléka (mely fejlesztések finanszírozására szolgál) 1 millió Ft, míg működési céltartaléka 1 162 500 Ft. Forráskút Község Önkormányzatának saját bevételei ezer Ft-ban (2016)

Jogcím

Összeg

Helyi adók

54 000

Ebből: Iparűzési adó

50000

Telekadó Kommunális adó Idegenforgalmi adó Díjak, pótlélok, bírságok Osztalék, koncessz. díjak, hozambev. Tárgyi eszközök, immateriális javak, vagyoni értékű jog értékesítése, Részvények, részesedések értékesítése Vállalati értékesítésből, privatizációból származó bev. Kezességvállalással kapcsolatos megtérülés Saját bevételek: Saját bevételek 50%-a:

800 3200 100 400 0

3149 0 0 0 57649 28825

7. Térségi és települési környezetvédelem 7.1. Talaj Forráskút a Dorozsma-Majsai-homokhát kistáj területén helyezkedik el. A kistáj jellemző felszíni formái a maradékgerincek és lepelhomokhátak, valamint a közéjük ékelődő szélbarázdák. Ez utóbbi formákat semlyékeknek is nevezik. A különféle genetikai talajtérkép szerint a semlyékek (karbonátos) réti talajjal, lápos réti talajjal, (karbonátos), szoloncsákkal, szoloncsák-szolonyeccel és szolonyeces réti talajjal bírnak (Takács P. 1989, AGROTOPO 2002). A szikes tómedrek szoloncsák illetve szoloncsák-szolonyec talajai inkább az időszakosan vízjárta kategóriával párhuzamosíthatók.

31


FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. Igen kicsi a legalacsonyabb és legmagasabb pontok közötti szintkülönbség (relatív relief), illetve sok a majdnem teljesen lapos felszín. A falu határának felszíne csaknem sík, amelyet nagy kiterjedésű, zárt „elgátolt kismedencék" tagolnak, a medencék között pedig futóhomokkal borított, felszínformák tucatjait magukon hordozó homokszigetek fordulnak elő. A felszíni üledékeket ábrázoló térképek hasonló mintázatot mutatnak. A táj geológiai képződményei a felső pleisztocén és holocén futóhomok, amely gyakran elfedheti a szélbarázdák mélyedéseiben lévő pleisztocén édesvízi mészkő és mésziszap üledékeket, amelyek felszínen lévő foltjai behálózzák a tájat. Forráskút és térségének legnagyobb része megművelt, szántó művelési ágú mezőgazdasági terület. A táj veszélyes talajtani folyamata a szikesedés, mely a buckavonulatok mélyére és a laposok felszínéra jellemző. A szikesedés legfőbb okozója a felfelé irányuló vízmozgás. A buckák tetejéről és a homokhát magasabban lévő részeiről ugyanis a talajvíz a mélyebben lévő semlyékek felé áramlik. Elérve a semlyékeket itt megreked - s mivel természetes állapotban a semlyék lefolyástalanok - a víz elkezd párologni. E vidék talajvize magas sótartalmú, különösen Na, Ca és Mg sók magas koncentrációja jellemző (néha 1 %-nál is több vízben oldható sót tartalmaznak az időszakos tavak). A só utánpótlást biztosítja a folyamatosan ideérkező talajvíz, miközben a szintén folyamatos bepárlódás miatt ezek a sók feldúsulnak. Talajvédelem szempontjából fontos a védelmet biztosító növénytakaró megléte, a széleróziót csökkentő mezsgyehatárokon történő fásítás. A defláció főleg a jobb minőségű talajok humuszos rétegét károsítja. A területen az erdőborítottság aránya alacsony. Az erdősítés és a parlagföldek gyepesítése segíti a talajvédelmet. A felszínen történő beavatkozások (építkezések, útépítés, stb.) utáni humuszréteg-visszatelepítés, és a homokbányászatból felhagyott területek helyreállítása is fontos talaj- és termőréteg védelmi feladat. A terület talajai döntően igen nagy víznyelésű és vízelvezető képességgel rendelkeznek. A talajok kémiai tulajdonságait tekintve, területen döntően a felszíntől karbonátos talajok fordulnak elő. A földtani közegre vonatkozó szennyezettségi határértékek tekintetében a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben rögzítettek értékek az irányadók.

A község és környékének jellemző talajtípusai Forrás: KÖRINFO

32



A község és környéki talajok vízgazdálkodása

Forrás: KÖRINFO

A község és környéki talajok kémiai tulajdonságai Forrás: KÖRINFO

A környékének talajainak talajérték számai

33

Forrás: KÖRINFO



7.2. Felszíni vizek Forráskút területe természetes felszíni vízfolyásokban szegény. Ez azzal magyarázható, hogy a homokhátra hulló csapadék a homok nagy vízáteresztő képessége miatt azonnal beszivárog. így a lehullott csapadék nem felszíni erek, patakok formájában szállítódik a Tisza felé, hanem a felszín alatt áramlik. A terület síksági jellegből és vízháztartási tulajdonságaiból adódik, hogy a felszíni vízerózió mértéke csekély, csupán a nagycsapadékok lemosó hatása figyelhető meg, azonban ez május – július között jellemző, amikor a növényzet csillapítja ezt a hatást. A terület és a Tisza völgye közötti nagy (50-60 m-es) szintkülönbség nem tette lehetővé a Tisza irányából a csatornák mentén történő vízpótlást, így a belvízmentesítéssel párhuzamosan megjelent a területen a vízhiány problémája. Forráskút közigazgatási területére eső felszíni vizek elsősorban a térséget behálózó csatornák rendszere. A legtöbb csatorna jellemzően követi a természetes deflációs mélyedések ÉNy-DK irányú futását, és kivétel nélkül a Tiszába torkollanak, vizüket többnyire gravitációsan bevezetve a befogadóba. A kisebb csatornák közül egyedül a Dorozsma-Majsai-főcsatorna árvízi vízhozama éri el a 10 m3/s-ot, míg a legtöbb csatorna árvízi szintje legfeljebb 1-2 m3/s között mozog. A csatornák medre a természetes állapotokhoz képest erősen módosult. A csatornák funkciójukat tekintve szinte kivétel nélkül a homokhátságon megjelenő belvizek elvezetése céljából létesült. A belvíz-elvezetési funkcióval rendelkező vízfolyások alapvető társadalmi érdekeket szolgálnak, ezért az erősen módosított állapotba történő besorolásuk indokolt. A hátság és a Tisza völgye közötti nagy (50-60 m-es) szintkülönbség nem tette lehetővé a Tisza irányából a csatornák mentén történő vízpótlást, így a belvízmentesítéssel párhuzamosan megjelent a területen a vízhiány problémája. A községben levő horgásztó 3,5 ha területen helyezkedik el a vízfelszín 3,5 hektár kiterjedésű, átlagos vízmélysége 3,5 méter. A csapadék mennyisége évenként átlagosan 570-590 mm. Az év során lehullott csapadék mennyisége alatta marad a meleg nyár okozta intenzív párologtató-képességnek, s „hiányzik" kb. 150 mm csapadék, azaz még ennyi legalább el tudna párologni. Ez az erősen aszályra hajló klíma fejezi ki azt, hogy az éghajlati típus száraz.

34


FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. A csapadékösszegek havi eloszlása 2015-ben

Forrás: www. palnik.hu A csapadékvíz elvezető rendszer a 11. számú fejezetben részletezésre került.

7.3. Felszín alatti vizek Forráskút területét a felszín alatti vizek állapota szempontjából a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet, figyelembe véve a 219/2004. (VII. 21.) korm. rendelet előírásait, az ”érzékeny” területek közé sorolja. A szennyezettségi határértékek tekintetében a 6/2009 (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet az irányadó. A felszínalatti vizek közül a felszínhez legközelebb találhatjuk a talajvizet. A homokvidék talajvize részben az elmúlt évtizedek szárazabb időjárása, részben a területhasznosítási változások és vízrendezések hatására drasztikusan csökkent. A talajvíz korábban kb. 2 m mélyen helyezkedett el, mára ez 2-4 méterrel csökkent. Az utóbbi csapadékos évek csak megállítani tudták ezt a csökkenést. A talajvízsüllyedést tovább gyorsítják az illegálisan létesített „öntöző" tavak, amelyek nyári intenzív párolgása és a fokozott vízkitermelés a környék talajvízgazdálkodását tovább rontja. A Duna-Tisza közén az 1990-es évekre (az 1956-1975 közötti húszéves időszakhoz képest) bekövetkező talajvízszint csökkenés elérte a 2-6 métert (PÁLFAI I. 2005). Okaként a közvetlenül, illetve közvetve ható klimatikus változásokat és a területhasználattal kapcsolatos emberi beavatkozásokat jelölték meg (SZILÁGYI J. – VOROSMARTY CH. 1993, PÁLFAI I. 1995). A süllyedést a csapadékos 1990-es évek lelassították ugyan, de a csökkenő tendencia napjainkban is tart (PÁLFAI I. 2005).

35



A talajvíz mélysége a felszín alatt Forrás: MGFI A területen talajvízállási maximumot tavasszal (április-március) talajvízállási minimumot ősszel (október) észlelhetünk. A talajvíz nagyarányú csökkenése főleg a nyári félévben játszódik le. E félév során a talajvíz pótlódása a felszíni párolgás következtében nem számottevő. A helyi csapadéknak nyáron kevés, illetve nincsen szerepe a talajvíz közvetlen pótlódásában. A szárazabb nyarakon a nagyfokú párolgás a talajvízkészlet jelentős fogyasztója.

A téli félévben a talajvízszint növekszik. Így a talajvíz időszakos ingadozása jelentős lehet, hóolvadáskor és nagyobb csapadékkal járó periódusokban belvíz-problémákat is okoz. Forráskút területének a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelme megítélése szempontjából a MePAR rendszer tematikus fedvényeként a blokkok szintjén, blokkazonosítók által meghatározottakat kell irányadónak tekinteni.

36


FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. Mezőgazdasági tevékenységet nitrát érzékeny területen a vonatkozó országos rendelet szerinti cselekvési program, valamint a helyes mezőgazdasági gyakorlatnak a cselekvési programban meghatározott kötelező előírásai szerint kell végezni. A felszín alatti vízre vonatkozó szennyezettségi határértékek tekintetében a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben rögzítettek értékek az irányadók. A község csatornázása befejeződött. A szennyvizet a „Bordány, Forráskút, Üllés, Zsombó szennyvízcsatornázásának és szennyvíztisztításának megvalósítása” projekt keretében megvalósult korszerű biológiai szennyvíztisztítóra vezetik. A szennyvizek tisztításával javulni fog a felszín alatti és a felszíni vizek minősége is. A felhagyott, rekultivált települési szilárdhulladék lerakó már nem fogja tovább szennyezni a felszín alatti vizeket. A rekultivált hulladéklerakó környezetében a rekultivációs terv szerint – mivel a tervezett rekultiváció után is potenciális szennyezőforrás marad – talajvízminőség monitoring rendszer került kiépítésre. Továbbra is gondot fog jelenteni a külterületi ingatlanok szennyvízelhelyezése melyeknél egyedi szennyvízkezelési eszközöket kell alkalmazni. A 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet által meghatározott egyedi szennyvízkezelési eszközök - egyedi szennyvízkezelés: olyan egyedi szennyvízkezelő létesítmények alkalmazása, amelyek legalább 1, legfeljebb 50 lakosegyenérték szennyvízterhelésnek megfelelő települési szennyvíz tisztítását, végső elhelyezését, illetve átmeneti gyűjtését, tárolását szolgálják, - egyedi szennyvízkezelő berendezés: olyan vízilétesítmény, amely a települési szennyvizek nem közműves, biológiai tisztítását energiabevitel segítségével végzi, - tisztítómezővel ellátott oldómedencés létesítmény: olyan oldómedencéből és tisztítómezőből álló vízilétesítmény, amely a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére és elhelyezésére szolgál, és amely a szennyezőanyagok anaerob lebontását energiabevitel nélkül végzi, - egyedi szennyvízkezelő létesítmény: az egyedi szennyvízkezelő berendezés és a tisztítómezővel ellátott oldómedencés létesítmény együttesen. A jogszabály tartalmazza, hogy a vízgazdálkodási tevékenység műszaki megoldásának kialakításánál, a vízimunka és vízilétesítmény műszaki tervezésnél milyen terveket és szabályzatokat, továbbá helyszíni adottságokat kell figyelembe venni. A felszín alatti vízbe ill. a földtani közegbe közvetve ill. közvetlenül bevezettet előtisztított szennyezett vizek nem okozhatják a felszín alatti víz ill. a földtani közeg hatályos jogszabályban ill. hatósági határozatban előírt szennyezettségí küszöbértékének túllépését. További terhelést jelent az intenzív mezőgazdasági művelés és az állattartás. A talajra és talajvízre továbbra is terhelést jelentenek a légkörből kimosódó és lehulló szennyezőanyagok. A további potenciális szennyező forrásnak tekinthető telephelyek és objektumok felsorolása a koordinátáik megadásával az 1. sz. mellékletben található. VGT 37


FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. 2009-ben elkészült Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve (VGT1) amely a 6 éves tervezési ciklusnak megfelelően felülvizsgálatra került és Magyarország második Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve (VGT2) amelyet a Kormány a 1155/2016. (II. 31.) határozatával elfogadott és a 2016. április 7-én a Hivatalos Értesítőben közzétett. A VGT2 tartalmazza a vízgyűjtők általános bemutatása mellett azon problémákat, melyek a felszíni és felszín alatti vizek minőségi és mennyiségi állapotára valamilyen módon hatással vannak és mértékükből adódóan valóban fontosnak, jelentősnek tekinthetők. A Vízgyűjtőgazdálkodási tervben (VGT) Forráskút területe az Alsó-Tisza jobb part vízgyűjtő-tervezési (2-20) alegységben érintett. Az Alsó-Tisza jobb part vízgyűjtő felszín alatti vizeinek értékelései (forrás:ATIVIZIG)

Felszín alatti vízbázis Forráskút községben az ivóvíz ellátást az Alföldvíz Zrt. biztosítja a helyi vízműről. A vízmű 3 db üzemelő mélyfúrású rétegvíz kútból nyeri a vizet. A vízmű kapacitása (üzemelő kutak üzemi vízhozama alapján napi 22 órával számolva) 373395 m/év. Forráskút település vízműve által szolgáltatott ivóvíz minősége arzén, ammónium, valamint vas és mangán tekintetében nem felel meg a 201/2001. (X. 25.) Kormányrendeletben meghatározott vízminőségi paramétereknek. A térség megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvízellátásának biztosítása a Mórahalom és Térsége Ivóvízminőség-javító Program (KEOP-1.3.0/09-11-2011-0021)végrehajtásával realizálódik. Forráskút vízellátó rendszerének önálló fejlesztése a meglévő, illetve melléfúrásos felújítással kialakított vízbázisra alapozott fejlesztés, melyben új tisztítás-technológia kiépítésével kerül a viz az előírás szerinti állapotba és jut a víztároló medencébe, ahonnan új hálózati szivattyúk juttatják a vizet a települési elosztóhálózatba és a víztoronyba.

7.4. Levegőtisztaság és védelme Magyarország Kistájainak katasztere alapján Forráskút térsége a Dorozsma-Majsai-homokhát kistájba sorolható. A kistáj éghajlata a meleg éghajlati övbe tartozik. Az évi napfénytartam 2080-2090 óra közötti. Az évi középhőmérséklet 10,5 - 10,6 oC. A mért 30 éves átlagok alapján a nyári hónapokban közepesen magas, 17,4 – 17,6 oC az átlaghőmérséklet. Az éves csapadék mennyisége ill. sokéves átlaga Forráskút környékén 570 – 590 mm környékén alakul. A szélirányok a szegedi adatok alapján (forrás: OMSZ)

38


FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. Szeged környékének szél adatai

Levegőminőségi adatok

A településen sem RIV sem pedig PHARE hálózati mérőállomás nem működik. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 10. §-a, a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet valamint a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet alapján Forráskút levegőminősége az alábbi 2 táblázatban bemutatott légszennyezettséggel (10. zóna, az ország többi területe, kivéve a kijelölt a városokat) jellemezhető.

39


FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. Levegőminőségi követelmények (4/2011. (I. 14.) VM rendeletet)

A település levegője gyakorlatilag minden légszennyező anyagra nézve még terhelhető. A levegő szennyezettségét döntően a hőtermelésből és a közlekedésből adódó emissziók határozzák meg. A deflációs külterület miatt számottevő hatással van a levegő minőségére a külterületről transzmisszió útján bekerülő por is. A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint az elsőfokú környezetvédelmi hatóságnak bejelentett engedélyköteles légszennyező pontforrások légszennyezőanyag kibocsátásai 2014. évben (Forrás: OKIR). ANYAGNÉV

ANYAGKÓD

KIBOCSÁTÁS (kg)

Aceton Alkil-alkoholok C8 felett Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2 Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 Paraffin-szénhidrogének C9-től SZÉN-DIOXID Szilárd anyag Sztirol Szén-monoxid Toluol Összes szerves anyag C-ként (TOC) (SPECIFIKUS)

312 366 1 3 598 999 7 160 2 151

142 3 155 265 3 178769 77 24 67 3

980

3

A levegő minőségét pozitívan befolyásolja hogy a településen hőtermelésre primer energiahordozóként jelentős hányadban földgázt használnak. A háztartások éves földgázfelhasználása a földgáz árának emelkedésével párhuzamosan, folyamatosan csökkent. A földgáz felhasználás csökkenése részben az energiatakarékos szemléletnek de döntően a szilárd tüzelőanyagok részarányának a növekedésével magyarázható. A szilárd tüzelőanyagok használata a földház tüzeléshez viszonyítva levegőtisztasági szempontból kedvezőtlenebb mivel a levegőterheltségi szintet a földgáztüzeléshez viszonyítva nagyobb mértékben növeli. A biomassza tüzelés klímapolitikai szempontból viszont kedvező. A klímapolitikai szempontok figyelembe vétele Forráskút szempontjából kiemelt jelenőséggel bír, mivel a Duna-Tisza közi Homokhátságon helyezkedik el és az EU felmérése szerint Magyarországon ez a terület lehet a klímaváltozás egyik első áldozata. A Homokhátságot az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) is félsivatagi területnek nyilvánította. 40


FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. Az ülepedő porterhelést elsősorban a deflációs külterületről transzmisszió útján bekerülő por okozza. A szálló porterhelés jelentős részét a hőtermelő berendezések (beleértve az ipari technológiai hőtermelő berendezéseket is) valamint közlekedés kibocsátásai okozzák. A községben, bár a lakóingatlanok földgázzal történő ellátottság gyakorlatilag 100 %-os, a földgáz árának növekedése miatt egyre több háztartás áll át részben vagy egészben az egyéb tüzelőanyagok (szén, fa, és minden éghető anyag) használatára ami levegővédelmi szempontból kedvezőtlen. A hulladéklerakó rekultivációja befejeződött ami kedvező hatással van a levegő minőségére.   

A területen a pollen „szennyezettség” szempontjából három pollenszezon különíthető el: A tavaszi szezon ("fa-szezon"): a február 1-től április 30-ig terjedő időszakban termelődött pollenszemek megjelenési időszaka. A virágzás kezdési időpontja igen változó, többnyire március eleje! A kora nyári szezon ("fű-szezon"): a május 1. és július 31. közötti periódus, amelyet főként lágyszárú növények (vadon élő füvek, gabonafélék, kora nyári gyomok) és néhány fa virágpora jellemez. A nyár végi-őszi szezon ("gyom-szezon"): a július 16-tól október elejéig termelődött pollenszemek - döntően a lágyszárú gyomok pollenjei - jellemzik. A pollenterhelés csökkentése érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a parlagfű mentesítésre.

7.5. Zaj-, és rezgésterhelés A településrendezési terv zajvédelmi felülvizsgálatát a jelenleg érvényes rendeletek alapján kell elvégezni. Jelenleg érvényes zajvédelmi rendeletek: 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról 27/2008. (XII. 3.) KvVM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról. Követelmények: A környezetbe kibocsátható zaj és rezgésterhelési határértékekről a 27/2008. (XII.3.) KvVM - EüM együttes rendelet intézkedik.

41



Megítélési időként nappal a legkedvezőtlenebb folyamatos 8 órát, éjjel a legkedvezőtlenebb fél órát kell figyelembe venni. A környezeti zaj- és rezgés terhelési határértékek meg állapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet 2. §-a a következő új (4) be kezdéssel egészül ki: „(4) A június 1. és szeptember 15. közötti időszakban megrendezésre kerülő, egybefüggőn több, de legfeljebb nyolc napon át tartó kulturális fesztiválok esetében e rendelet alkalmazása során a) a nappali időszakon a 6:00 és 23:00 közötti időszakot, éjjeli időszakon a 23:00 és 6:00 közötti időszakot kell érteni, b) a zajtól védendő valamennyi területen a terhelési határérték nappali időszakban 65 dB, éjjeli időszakban 55 dB.” A megítélési pontot a védendő homlokzat előtt 2 m-re kell kijelölni. A rendelet 1. sz. mellékletében adott határértékek vonatkoznak a szolgáltató tevékenységet ellátó létesítményektől, azok szabadban, vagy zárt térben működtetett hangosító berendezéseitől, vagy bármely más hangforrásától származó zajterhelésekre is.

42



Közlekedési zaj esetében megítélési idő nappal 16 óra, éjjel 8 óra. A megítélési pontot a védendő homlokzat előtt 2 m-re kell kijelölni.

Az épületek védendő helyiségeiben megengedett zajterheléseket a rendelet 4. melléklete határozza meg:

43



A rezgésterhelési határértékeket a rendelet 5. sz. melléklete adja meg. Üzemi és szabadidős létesítményektől eredő zajok: Az üzemi eredetűek a település területén végzett gazdasági tevékenység érdekében működtetett zajforrások: gépek, szórakoztató ipari és kereskedelmi létesítmények, közlekedési telephelyek. A gazdasági tevékenység súlypontját a mezőgazdasági – üvegházi és fóliás kertészeti tevékenység képezi. A település délnyugati szélén a benzinkút közelében alakítottak kia a kisipari vállalkozások számára gazdasági területet. Ezeken túl jelentős üvegházi és fóliás telephelyek találhatók zömében a külterületi részen. Az utóbbiak zajvédelmi szempontból elegendően távol vannak a lakóterülettől. Számottevő üzemi zajforrás nincs a település belterületén. A lakóterületbe beékelődve számos kisebb telephely fordul elő. Ezek zajkibocsátása a végzett tevékenységtől, a műhely kialakításától függ. Egyedi műszaki zajcsökkentésük általában megoldott, vagy megoldható. Szolgáltató létesítményektől származó zaj: A szolgáltató létesítményektől származó zajok a boltok hűtő rendszerétől és a vendéglő környezetében okozhatnak zajpanaszt.

44


FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. Közlekedési eredetű zajok: Forráskút környezeti zaj-és rezgéshelyzetére jelentős hatással van a település tengelyében haladó 5405. sz. Szeged - Soltvadkert összekötő út, amiből a településen belül ágazik ki kelet felé az 5422-es Balástya – Forráskút és nyugat felé az 5426. sz. Forráskút – Üllés felé vezető út. A 25/2004. (XII. 20.) KvVM r. 2. sz. melléklete szerint számított 7,5 m-es közlekedési zajszintek: Út száma 5405-ös összekötő út 5422-es összekötő út 5426-os összekötő út 5405-ös összekötő út 5422-es összekötő út 5426-os összekötő út

Vizsgált szakasz Belterület 50 km/h Belterület 50 km/h Belterület 50 km/h Külterület 90 km/h Külterület 90 km/h Külterület 90 km/h

L pA,7,5 m [dBA] nappal 64,0

L pA,7,5 m [dBA] éjjel 55,5

62,3

53,9

61,4

53,0

71,3

62,9

66,1

57,6

65,3

56,8

Építési eredetű zajok: Az építkezések környezetében jelentkező zajok időszakosak és kevésbé kiterjedtek, mint az üzemi és közlekedési eredetűek. Az építési zajokat település rendezési eszközökkel alig lehet befolyásolni.

7.6. Sugárzásvédelem Az embereket természetes és mesterséges eredetű ionizáló sugárzások érik. A természetes sugárterhelés fele-kétharmada abból adódik, hogy a zárt helyiségekben az építőanyagból és a talajból radon kerül a levegőbe. Így az innen származó sugárterhelés a szabad levegőhöz képest több nagyságrenddel is megnövekedhet. Ezért a radon az egyetlen természetes sugárterhelés, ami ellen védekezünk a Földön. A mesterséges eredetű sugárterhelés 95%-a az orvosi diagnosztikai- és terápiás eljárások következménye. A maradék 5%-ot elsősorban a légköri kísérleti atomrobbantások máig ható következményei okozzák. Ezután következik csak a nukleáris technológiákból adódó sugárterhelés. Forráskút nukleáris létesítmény által közvetlenül nem veszélyeztetett . A község tekintetében elsősorban a Paksi Atomerőmű, másodsorban a szlovákiai Jablonské Bohunice-iés aMochovce és a szlovéniai Krsko atomerőmű veszélyeztetettségével kell számolni. Forráskút Pakstól 85 km-re található, így az atomerőmű 300 km-es Élelmiszer-fogyasztási Korlátozások Óvintézkedési Zónája (ÉÓZ) területére esik. Az Élelmiszer-fogyasztási Korlátozások Óvintézkedési Zónája (ÉÓZ 30-300 km) az a terület, amelyen belül szükségessé válhat a lakosság élelmiszer-fogyasztásának korlátozása, a mezőgazdasági termelők és az 45


FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. élelmiszer feldolgozó ipar ellenőrzése, tevékenységük szükség szerinti, szigorú rendeleti szabályozása, illetve korlátozása. A természetes háttérsugárzás mértéke Magyarországon 50-180 nSv/óra körül ingadozik. Ez az érték függ a magasságtól, és a talaj típusától. Az ingadozást természeti hatások, időjárási körülmények (légnyomás, csapadék mennyiség) változásai befolyásolják. lakosság természetes és mesterséges eredetű sugárterhelését meghatározó környezeti sugárzási viszonyok és a környezetben mérhető radioaktív anyagkoncentrációk országos ellenőrzési eredményeinek gyűjtését az Országos Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer (a továbbiakban: OKSER) végzi. A rendszer működését a 275/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet szabályozza. A rendszer legfontosabb része a több mint 130 mérőállomásból álló hálózat. Ezek a szabadtéren álló állomások olyan műszerekkel vannak felszerelve, amelyek folyamatosan mérik a szabadtéri sugárzás: az óránkénti dózis, azaz a dózisteljesítmény értékét. Forráskút területén sugárzásmérő pont nem található. A legközelebbi mérőpont Szeged található. Országos dózisteljesítmény eredmények napi átlagainak jellemzői 2013-ban (N az üzemelő napok számát jelöli) (Forrás: OKSER) Állomásk Település Átlag Maximu Minimu Szórás N ód neve nSv/h m m nSv/h nSv/h nSv/h HU0409 Szeged 78 92 68 3 334

A napi dózisteljesítmények országos átlagainak, maximális és minimális értékeinek változása 2013-ban (Forrás: OKSER) A háttérsugárzásnál a normálszínt: 0-250 nSv/h A község területén találhatók nagyfeszültségű villamos távvezetékek és mobil telefon bázis állomások is amelyek elektromágneses sugárzást bocsátanak ki. 46


FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. A bázisállomásokból érkező sugárzás nagysága a bázisállomástól számított távolságtól függ elsősorban. A sugárzás ugyanis a távolság négyzetével arányosan csökken. Így a Magyarország területén elvégzett 6.000 mérés alapján a sugárzási értékek 20 m-re az antennától kisebb mint 0.2 µW/cm2, 30 m-re az antennától kisebb mint 0.05 µW/ cm2 50 m-re az antennától kisebb mint 0.01 µW/ cm2 A hazai egészségügyi határérték megegyezik a WHO egészségügyi határértékével, azaz 450 és 900 µW/cm2. A bázisállomások teljesítménye néhányszor 10 Watt, így a sugárzás szintje az antennától már néhány méterre is olyan alacsony, hogy nem éri el az egészségügyi határértéket. Az elektromágneses sugárzás emberre gyakorolt hatásának áttekintésekor nem feledkezhetünk meg a kozmikus térség felől érkező sugárzásról sem. Ennek csak egy része jut le a földfelszínre. Az élő szervezetekre nézve kedvező, hogy éppen a legnagyobb energiájú komponensei nem érik el a felszínt.

7.7. Hulladékkezelés A forráskúti települési szilárdhulladék lerakó a község ÉK-i részén a Forráskút dűlőbe került kialakításra műszaki védelem nélkül. A települési szilárdhulladék lerakót be kellett zárni mert nem felelt meg a hatályos környezetvédelmi előírásoknak. A rekultiváció a Szegedi Regionális Hulladékkezelési Program Hulladéklerakók Rekultivációja című – KEOP - 2.3.0/2F/09-2009-0012-es kódszámú – projekt keretében valósult meg. A forráskúti hulladéklerakó kétütemű rekultivációjának első üteme befejeződött, melynek során a depónia ideiglenes lezárása megtörtént. A depónia végleges lezárására a depóniában lejátszódó természetes folyamatok (szerves anyagok bomlása során keletkező gázfejlődés) befejeződése után a depónia stabilizálódása után kerül sor.

Átmeneti rétegrend

47



Végleges rétegrend A hulladéklerakó rekultivációja jelentősen megváltoztatta a lerakó korábbi környezetét. Megszűnt a közvetlen környezeti kockázat és a felszín alatti és feletti vizek szennyeződésének a veszélye, javult a levegő minősége, és rendezett lett a tájkép is.

Az ideiglenesen lezárt depónia

A depónia 2001-ben 48



A depónia 2014-ben a kialakított hulladékudvarral Forráskúton a települési szilárdhulladék begyűjtését engedéllyel rendelkező szervezet végzi. A begyűjtött hulladékok a korszerű, műszaki védelemmel ellátott, a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő Szeged, Sándorfalvi úti Regionális Hulladékkezelő Telepe kerül beszállításra. A gyűjtés heti egy alkalommal történik. Lomtalanítást évente egy alkalommal szerveznek. A községben szelektív hulladékgyűjtő szigetet is kialakítottak. A gyűjtőszigeten a szelektíven gyűjtött hulladékokat (fehér üveg, színes üveg, papír, műanyag) lehet elhelyezni. A községben a felhagyott, rekultivált depónia mellett hulladékudvar került kialakításra ahová a lakosságnál keletkező veszélyes hulladékok is beszállíthatók A gazdasági társaságok az általuk termelt hulladékok szakszerű és jogszerű kezeléséről gondoskodnak.

7.8. Vizuális környezetterhelés A környezetszennyezés fontosabb fajtái a levegőszennyezés , a vizek (felszíni és felszín alatti) szennyezése, ártalom, a földtani közeg szennyezése, zajkibocsátás, és a vizuális környezetkárosítás . A vizuális környezetszennyezések körébe sorolhatjuk az illegális hulladéklerakókat, a szemetelést , a fényszennyezést, a plakátokat, graffitiket, ipari objektumokat, felhagyott létesítményeket (rozsdaövezeteket), villamos légvezetékeket, tájsebeket. A hulladékok településhatárokon, árokparton, erdőszélen, bekerítetlen magánterületeken való illegális elhelyezése nemcsak környezetszennyezést, környezetegészségügyi, talaj-, és vízvédelmi problémákat okoz, hanem rontja a tájképet és az életminőséget is. Az illegális hulladéklerakásokon túl vizuális környezetterhelést okoznak az utak mentén, esetleg az épületeken elhelyezett nagyméretű reklámfelületek, hirdetőtáblák, valamint a romos, elhanyagolt állapotú, illetve tájba nem illeszkedő építmények. Elhanyagolt állapotú építményekből a településen kevés található de a településkép javításához ezeknek megszűntetése vagy fejlesztése elengedhetetlen. A fényszennyezés definíciója: „Fényszennyezés: olyan mesterséges zavaró fény, ami a horizont fölé vagy nem kizárólag a megvilágítandó felületre és annak irányába, illetve nem a megfelelő időszakban világít, ezzel káprázást, az égbolt mesterséges fénylését vagy káros 49


FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. élettani és környezeti hatást okoz, beleértve az élővilágra gyakorolt negatív hatásokat is.” A definíció magában rejti azt az egyszerű hármas szabályt, hogy csak ott, oda és akkor világítsunk, amikor arra szükség van. Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, akkor fényszennyezést okozunk. A külterületen felhagyott romos épületek és a körülöttük egyre szaporodó hulladékok a tájképet rontják és potenciális szennyező források.

7.9. Árvízvédelem Forráskút az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén található. A község árvízvédelmi szakasszal nem rendelkezik.

7.10. Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák A megvalósított szennyvízcsatorna hálózat és a szennyvíztisztító mű jelentősen csökkentette a felszíni és a felszín alatti vizek veszélyeztetését de fontos a szippantott szennyvizek sorsának nyomon követése, a tiltott elhelyezések szankcionálása. A település erdősültsége alacsony szintű. A mezővédő tájfásítás elemei, az utak és csatornák menti zöldsávok, fasorok hiányosak, kialakítatlanok. A jelentős defláció egyes időszakokban növeli a település porterhelését. Egyes időszakokban a levegő allergén pollenmennyiségének növekedése. Az állatok nem megfelelő tartásából származó bűzhatások. Az elöregedett, korszerűtlen közlekedési eszközök és munkagépek magas aránya növeli a levegőterheltséget. Talajvíz készletek elszennyeződése felszín alatti vízszennyezés (illegális szikkasztások, nem megfelelő mezőgazdasági gyakorlat, túlzott műtrágya‐használat, növényvédő szerek). Gondot okoz a vissza nem sajtolt termál csurgalékvizek elhelyezése, mert ezek potenciális szennyezőforrásai a felszíni és a felszíni és a felszín alatti vízeknek. A csatornázatlan külterület ingatlanainak szennyvíz elhelyezésének ellenőrizhetetlensége. Az engedély nélkül, nem szakszerűen létesített „kerti kutak „ mint potenciális szennyező források. Illegális hulladéklerakások gyakran történnek, a szelektív hulladékgyűjtő ponton is előfordul. Lakóterületeken konfliktust okoz a szórakozóhelyek zajterhelése.

8.

Katasztrófavédelem 8.1. Építésföldtani korlátok

Alábányászott területek, barlangok, pincék területei Olyan természetes vagy mesterséges üreg nem található a városban, amely befolyásolná a területhasználatot. Alábányászottsággal érintett terület nem található Forráskúton. Földtani veszélyforrás a város területén nem ismert. Földtani veszélyforrás Forráskútra vonatkozóan a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal nyilvántartásában nem szerepel. Csúszás, süllyedésveszélyes területek A községben nincsen csúszás, süllyedésveszélyes terület. Földrengés veszélyeztetett területek Magyarországon évente mintegy 100-200 egészen kicsi, 2,5 magnitúdónál nem erősebb, emberek által nem észlelhető rengés következik be, és további 4-5 gyengébb, de már érezhető 50


FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. rengést is feljegyeznek. Az országban, amióta feljegyzik a rengéseket, körülbelül 3 tucatnyi olyan erősségű földrengés következett be, ami komolyabb károkat okozott. A legerősebb rengés Komáromban 1763-ban történt, és 63 ember halálát okozta.

A földrengések területi eloszlása Magyarországon. (Forrás:foldrenges.hu) A szürke körök a historikus rengéseket (456-1994), a piros körök az utóbbi évek rengéseit (1995-2009) mutatják . Magyarország szeizmikus zónatérképén látható, hogy Forráskút a 3-as zónában helyezkedik el. A hármas zónában a horizontális gyorsulás érték PGA(g) jelzőszáma 0,12. Ez a gyakorlatban nem jelent fejlesztési kockázatot. Az épületek és építmények földrengés-biztos tervezését az Eurocode 8 (MSZ EN 1998-1) szabvány szabályozza. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal elkészítette az Országos Felszínmozgás Kataszter digitális változatát. A digitális térkép célja, hogy Magyarország felszínmozgásos területeit feltérképezze. Különféle felszínmozgásokat rögzítettek (pl. rétegcsúszást, suvadást, omlást). A felvitt és rögzített adatok alapján az Országos Felszínmozgás Kataszter nem tartalmaz adatot a városra. Forráskút térsége földrengésnek kevésbé kitett térségek közé tartozik.

51



8.2. Vízrajzi veszélyeztetettség Árvízveszélyes területek A települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet mellékletében forráskút nem szerepel. Forráskút község árvízzel nem veszélyeztetett.

Belvízveszélyes terület A község egyes területei belvízelöntés szempontjából veszélyeztetettek. település. Az összegyülekező csapadékvizek a Dorozsma-Majsai-főcsatornába vezethetők. A község és környéke belvízelvezető rendszere az 1.17.2.1 számú fejezetben részletezésre került.

Mély fekvésű területek A belterületi mély fekvésű, rendszeresen belvízjárta területeket fel fogja tüntetni a településszerkezeti terv.

Árvíz és belvízvédelem Forráskút község árvizekkel nem veszélyeztetett. Forráskút község területe az ATIVIZIG-hez tartozó 11.01. számú Algyő-Tápé-Körös- éri belvízvédelmi szakaszán, a 11. számú Algyői belvízrendszer területén található. 

I. fokú készültséget kell elrendelni: ha a belvizek összegyülekezése miatt intézkedéseket kell tenni arra, hogy a belvízvédelmi szakaszon lévő társulati kezelésű csatornák képesek legyenek a területről érkező vizek befogadására,

52


FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. 



   

ha a várható belvizek befogadása és levezetése érdekében a társulatkezelésében lévő csatornák előürítését, jégtelenítését, vagy a hóval betemetett szakaszok tisztítását kell elvégezni, ha a belvizek gravitációs levezetésének lehetősége megszűnt. I. fokú készültség elrendelését követő intézkedések: A készültség elrendelése után a védelemvezető megvizsgálja a társulati kezelésű csatornát, műtárgyakat, szivattyúk állapotát. Gondoskodni kell a szabad vízfolyást gátló akadályok kézi és gépi eltávolításáról a csatornákból, a szükséges vízkormányzásról, a tiltós műtárgyak megfelelő kezeléséről, az esetleges szükség szerinti szivattyúzásról az állandó szivattyútelepeken. A készültség ideje alatt – szükség szerint– nappali figyelő és őrszolgálatot kell tartani. II. fokú készültséget kell elrendelni, amennyiben I. fokú készültségre előírtakon túlmenően: az odavezetett belvizek következtében a szivattyútelepeket kétműszakos üzemben kell működtetni, gondoskodni kell a telepíthető mobil szivattyúk szállításáról, készenlétbe illetve üzembe helyezéséről, a csatornák és vízkormányzó műtárgyak ügyeletét és működtetését kétműszakos üzemben kell megszervezni, az állandó belvíztározók töltését, vízkormányzó műtárgyainak nyitását kell elvégezni. II. fokú készültség elrendelését követő intézkedések: I. fokú készültségi előírtakon túlmenően gondoskodni a szállítható szivattyúk védelemvezető által meghatározott helyre történő kiszállításáról, készenlétbe helyezéséről, üzembe állításáról és igény szerinti üzemeltetéséről, a belvíznek az állandó jelegű belvíztározókba való kormányzásáról vagy a szükség szerinti beemeléséről. Megszervezni a kétműszakos ügyeletet és műszakot a védelemvezető által meghatározott csatornákon és területeken.

 

III. fokú készültséget kell elrendelni, amennyiben I. és II. fokú készültségre előírtakon túlmenően: a társulat védelmi területén vagy annak egy védekezésileg összefüggőrészén a szivattyútelepek névleges összteljesítményük legalább 75%-ával folyamatosan üzemelnek, a kapacitás elégtelensége miatt a belvizek visszatartását, illetőleg szükségtározását kell elrendelni III. fokú készültség elrendelését követő intézkedések: A védelemvezető az I. és II. fokú készültségre előírtakon túlmenően szükség szerint elrendelheti a belvizek elvezetésének korlátozását a szakasz-védelemvezetőjével történt előzetes egyeztetés után, illetőleg a szakaszos vízlevezetést, és igénybe veheti a kiépített,belvíztározásra kijelölt területeket. A védekezés területét II. és III. fokú készültség esetén a társulati védekezésre beosztottak csak a védelemvezető engedélyével hagyhatják el. Rendkívüli készültséget kell elrendelni:„Ha a VIZIG működési területén a belvízi elöntés olyan méreteket ölt,hogy a belvíz lakott területeket, ipartelepeket, fő közlekedési utakat,vasutakat veszélyeztet és további elöntések várhatók, a vízügyi igazgató – a védelmi bizottság elnökének egyidejű tájékoztatásával –köteles a Törzs vezetője útján a miniszternek javaslatot tenni a rendkívüli készültség elrendelésének kezdeményezésére.” 53


FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. Amennyiben a rendkívüli készültség elrendelése megtörtén „A belvizek szükségtározására igénybe veendő területeket elő kell készíteni.”Megnyitásuk csak kormánybiztosi engedéllyel. A Dorozsma-Majsai-főcsatorna illetve a hozzá kapcsolódó mellékcsatornák fogadják a területen keletkező és a község csapadékcsatorna rendszere által levezetett csapadék vizeket. A Dorozsma-Majsai-főcsatorna 43 km hosszú és a vízgyűjtő területének kiterjedése 315 km2.

8.3. Egyéb katasztrófavédelmi tényezők Ipari veszélyforrások Az uniós normákat (Seveso III. Irányelv) rögzítő veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló katasztrófavédelmi törvény (2011. évi CXXVIII. törvény) a súlyos ipari balesetek megelőzését és a balesetek káros következményeinek csökkentését célzó intézkedéseket vezetett be hazánkban. A 234/2011. (IX.10.) számú Kormányrendelet határozza meg a települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályait és a védelmi követelményeket. A katasztrófavédelmi törvény az ipari üzemek vezetői kötelességévé teszi az üzemben jelenlevő veszélyes anyagokkal kapcsolatos kockázatok felmérését, a reálisan feltételezhető súlyos balesetek bekövetkeztekor jelentkező hatások meghatározását, a lakosság és a környezet védelmének érdekében a szükséges üzemi megelőző intézkedések megtételét. Ezen információt a veszélyes üzem biztonsági jelentése tartalmazza. A veszélyes üzem biztonsági jelentése nyilvános, a helyi polgármesteri hivatalban mindenki számára hozzáférhető. A felső küszöbértékű üzemekkel rendelkező települések önkormányzatai tehát külső védelmi terv készítésére kötelezettek . A kialakult helyzet irányítását az I. (veszélyhelyzet) és a II. (súlyos veszélyhelyzet) fokozatban az üzem helyi szakemberei- belső védelmi tervük alapján, míg a III. (katasztrófahelyzet) fokozatban a külső védelmi terv szerint a helyi védelmi bizottság elnökének irányításával, a társ- és közreműködő szervezeti egységek végzik. A veszélyhelyzet elhárítását az üzemi szervezetek és a hivatásos önkormányzati tűzoltóság együttműködve hajtják végre. Forráskúton veszélyes anyag előállító üzem nincs. Felső küszöbértékű üzem Forráskúton nincs. Forráskút jelenlegi katasztrófavédelmi besorolási osztálya III.

8.4. Városi klíma Forráskút térsége a Dorozsma-Majsai-homokhát kistájba sorolható. A kistáj éghajlata a meleg éghajlati övbe tartozik. Az évi napfénytartam 2080-2090 óra közötti. Az évi középhőmérséklet 10,5 - 10,6 oC. A mért 30 éves átlagok alapján a nyári hónapokban közepesen magas, 17,4 – 17,6 oC az átlaghőmérséklet. Az éves csapadék mennyisége ill. sokéves átlaga Forráskút környékén 570 – 590 mm környékén alakul. Az átlagos szélsebesség 3 m/s. Forráskút egy falusias beépítésű település ahol a városokra jellemző mikroklíma változások nem érzékelhetőek.

54



9.

A település szerkezete, építményei

Településtörténet Forráskút mai területe régen Kiskundorozsma település külterületi legelője volt. 1898-ban osztották fel birtokbecslés módszerével. Akiknek házuk volt, lehetőleg a községhez közel kaptak földterületet, akiknek szántójuk vagy szőlőjük volt, a községtől távolabb kaptak egy tagban földet. A felosztás előtt kimérték a mai dűlőutakat és az érintetek sorszámhúzás alapján vették birtokba a nekik járó területnagyságú földet. A földosztást Dorozsma község képviselőtestülete perrel támadta meg, mert nem érezte méltányosnak és hasznosnak a lakosokra nézve, hogy nem egy közös legekőn gazdálkodnak, hanem elaprózott, sok esetben a háztól messze fekvő saját kis birtokot művelnek. A per közel harminc év után sikertelenül zárult. A járás felosztása után gyorsan nőtt a külterületi lakosság aránya, 36 évvel később már többen laktak kint, mint a belterületen. Sztriha Kálmán esperes plébános így írt erről az időszakról: „A lakosság hihetetlen szívóssággal és akaraterővel látott neki a homokbuckák kiegyengetésének, a vadvizeket levezették, a futóhomokot akáccal megkötötték, egész utcasorok, négy szép tanyaközpont épült azóta ott, ahol azelőtt a szél vágta a homokot az utazó szemébe. Búzatermő földek, kertek, gyümölcsök és szőlők létesültek a baromlegelőkön. Bár eltűnt a határról a délibáb, helyette valóságos paradicsommá, gyönyörű gyümölcsös kertté lett a határ. A legelésző nyáj elnémult kolompja helyett négy tanyaközpont templomának harangszava kondul s hívja a buzgó, vallásos életű, szorgalmas tanyai hiveket a templomba.” (Sztriha Kálmán: Kiskundorozsma története, 1937.) Forráskút tanyaközponti templom A Majsát Dorozsmával összekötő út mentén két tanyaközpont alakult, a Dorozsmától 9,2 km-re fekvő Zsombó és a 16,2 km-re lévő Forráskút. A két központ közül Forráskút a régebbi, ahol a járás felosztása után az 1900-as évek elejétől indult meg az élet, 1906-ban már templomot emeltek, elnevezését a hasonló nevű dűlőről kapta, ahol a régi időkben a Sija nevű patak folydogált. A járás felosztása előtt legelők, vadvizes, nádas, vízforrásos területek voltak ezen a vidéken, innen kapta a nevét Forráskút. Sztriha Kálmán lejegyzése szerint a múlt század elején Zsombó fejlődése erőteljesebben indult, ugyanis Forráskúton nem sajátított ki a földbirtokrendező Bíróság földterületet házhelyeknek, így csak méregdrágán lehetett azokhoz hozzájutni. Ennek ellenére szépen fejlődött a központ, számos mesterség művelője jelen volt a formálódó tanyaközpontban, említésre kerül a Jerney-birtok és néhány másik nagyobb gazdaság. A Gazdakör 1908-ban alakult, orvos is praktizál, azonban a közlekedési viszonyok a szomszédos központoktól kedvezőtlenebbek, naponta csak egyszer közlekedik autóbusz. 1950-ben vált önálló községgé.

55


FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. A belterület szerkezete, építményei A település belterülete viszonylag szabályos szerkezetű, két országos jelentőségű, négy számjegyű út metszésében alakult ki. A beépítési mód jellemzően oldalhatáros, de adott telekszélesség megléte felett szabadon álló beépítést is enged a Helyi Építési Szabályzat mind a lakó- mind a településközpont vegyes övezetekben. Jellemző a hagyományos vidéki beépítési szokásokat követve a lakóépülethez közvetlen kapcsolódó gazdasági épület, „L” alakú épülettömböt eredményezve. Ez a beépítési mód formailag őrzi a hagyományos parasztház beépítési módját, azonban a lakóházak sátortetős négyzet alaprajzú épületek vagy nyeregtetősek, az utcával párhuzamos gerincvonallal. A főbb keresztirányú, központhoz közeli utak mentén (Ady E. u., Dózsa Gy. utca, Petőfi u., Kossuth u.) jóval mélyebb telkeket alakítottak ki, míg a település külső részein rövidebb telekosztás a jellemző. Feltehetőleg a múlt század második felére egyre inkább háttérbe szoruló mezőgazdasági termelés, ezáltal a háztáji gazdálkodás igényének csökkenése miatt lettek piacképesebbek a rövidebb telkek. A tendencia ma is folytatódik.

Forráskút belterületi telekméretek (Új-Lépték Bt saját szerk.)

56


FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. A belterületen 714 db építési telek található, melyek közül 94 db üres. Ezekhez jönnek még a lakóterületként kijelölt, de még nem felparcellázott csatlakozó területek. Az épületek zöme földszintes, a belterület külső tömbjeiben, súlyozottan a délkeleti részén földszint + tetőteres vagy emeletes házak is épültek. A funkciók a Felszabadulás utca mentén és a Polgármesteri Hivatal körüli tömbben sűrűsödnek. Az építési telkek nagysága és az épületek állaga alapján nagyjából lekövethető a település beépülési rendje, fejlődési szakaszai. Az új vagy újszerű épületek jellemzően a szélső tömbökben találhatóak.

Forráskút épületállag, szintszám vizsgálat (Új-Lépték Bt saját szerk.)

10.

Hatályos terület felhasználás, terület kimutatás, BIA érték

Földhivatali fekvések A község 3667 hektáron terül el. Az igazgatási terület elforgatott téglalap alakban BácsKiskun és Csongrád megye határán fekszik. A belterület a tudatos tervezés szerint az igazgatási terület közepén alakult ki, a beépítésre tervezett területrészekkel együtt jelenleg 175,2 hektárt foglal el. Említést érdemel, hogy a bel-, vagy külterületi fekvés építésügyi szempontból nem különbözik, de a tervlapokon szerepelnie kell. Beépített és beépítésre szánt területek a hatályos szerkezeti tervben Lakóterületek Forráskút összes beépítésre szánt területének (213,9 ha) 63%-a falusias lakóövezetben szerepel, ez a legtipikusabb módja a területhasználatnak. A lakások és lakótelkek számának 57


FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. távlati tervezése a demográfiai folyamatok függvénye. Az elmúlt évtizedben a település lakásállományának komfortfokozata nőtt, 10 év alatt a félkomfortos, komfort nélküli és szükséglakások aránya hozzávetőlegesen a felére csökkent (Teir adat). A népesedési tendenciákat figyelembe véve, a település lakosságszáma csökken, ezért a belterület északnyugati részén kijelölt ~13 ha és a déli-délkeleti részen kijelölt ~29 ha tervezett lakóterületek létjogosultsága megkérdőjelezhető, indokolt lehet egy részük átsorolása más rendeltetési kategóriába. A lakások túlnyomó többsége földszintes családi ház, a ház körüli gazdálkodás is jellemző marad, a telkeken tehát a „mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú” építmények elhelyezését is lehetővé kell tenni. Az adottságoknak megfelelően tehát a falusias besorolás a jövőben is megfelelő. Ez az övezet megengedi még az épületek kereskedelmi, szolgáltató, szállás jellegű, igazgatási és irodai, hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, közösségi szórakoztató és sport célú rendeltetését is. Településközponti vegyes terület A jelenleg érvényes szabályok szerint a területen a lakófunkció mellett az igazgatási, irodai, a kereskedelmi, szolgáltató, a szállás jellegű, az egyéb közösségi szórakoztató létesítmény (a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges), hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, közösségi szórakoztató rendeltetés és sportépítmény egyaránt elhelyezhető. A tervben kijelölt "Településközpont vegyes terület" a község központjában lévő intézmények, Felszabadulás utca menti lakóházak és a Jókai utcában lévő általános iskola területét foglalja magába 12,2 hektáron. A kijelölt terület kompakt módon kijelöli a település központi magját (kivéve az iskolát), a fejlesztéseket ezen a területen belül indokolt végrehajtani amennyiben lehetséges, hogy ne terüljön szét túlságosan a faluközpont területe. A legfőbb cél továbbra is a jelenlegi közösségközpont egységbe szervezése és kiteljesítése, a hiányosságok felszámolása. A településközpont övezetben a beépítettség meghaladja a falusias lakóterületre vonatkozó maximumot (30 %), a területhasználat intenzívebb. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület A terület elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére vehető igénybe. Önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható. Forráskúton nyolc helyszín összesen 43,9 hektárnyi területe tartozik ebbe a kategóriába a jelenlegi terv szerint, ebből kettő belterületi vagy tervezett belterületen belül helyezkedik el. A Szegedi út települési bevezető szakaszán jobbról fejlesztési területként van kijelölve gazdasági-kereskedelmi övezet, a Petőfi utca folytatásához hasonlóan. A Szegedi út bal oldalán már nem működő gazdasági telephely található. Külterületen nagyobb telephely (volt tsz) vagy tanyák helyzetbe hozása lehetett a cél az övezetek kijelölésénél. A készülő új tervben célszerűbbnek tűnik a nagyobb mezőgazdasági vállalkozások telephelyeit különleges mezőgazdasági major övezetbe sorolni, míg a gazdasági területeket differenciálni ipari és kereskedelmi-szolgáltató kategóriák között, attól függően, hogy termelő vagy inkább logisztikai, szolgáltató funkció kapna helyet.

58


FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. Különleges területek A különleges területbe azok a területek tartoznak, melyeket egy-egy sajátos rendeltetésre használnak. A folytatott tevékenység eltér az előzőekben felsorolt területhasználatoktól. A különleges területek célját és fajtáját a településszerkezeti tervben, a beépítési előírásokat a helyi építési szabályzatban minden esetben meg kell határozni. A jelenleg hatályos terv különleges területei:  Temető terület: A temető körüli véderdősáv helyett telken belüli védősáv kialakítását írja elő a jogszabály.  Sportterület: focipálya területe, távlati hasznosítása is hasonló.  Egészségügyi és fürdőterület: beépítetlen terület, létjogosultsága kérdéses.  Hulladék- és szennyvíz elhelyezésre szolgáló területek: A szennyvíztisztító helyét aktualizálni kell. Beépített és beépítésre nem szánt területek a szerkezeti tervben Mezőgazdasági és erdőterületek Az igazgatási terület hatályos szerkezeti terv szerinti felhasználása mezőgazdasági dominanciát mutat (84,2 %), a terv által jelölt erdőterület jóval alacsonyabb, 7,5 %-os részarányt képvisel. A változások trendje az erdőborítottság növekedése, de az erdők a megélhetés szempontjából csekélyebb erőforrást képviselnek, ráadásul a csapadékszegénység és a leszállóban lévő talajvízszint mellett az erdők kialakulása nem tekinthető természetes folyamatnak, ezért remélhetőleg megáll a mezőgazdasági terület csökkenése. A megyei terv jelentős mértékű erdőterület növekedést ír elő, azonban figyelembe véve a kontrollálatlan erdőtelepítés szomszédos településeken okozott nem kívánatos hatásait, csak a lehető legszükségesebb mértékig érdemes az új tervben erdőterületet kijelölni. A szerkezeti terv általános mezőgazdasági besorolást jelöl a mezőgazdasági területek egészén, azonban nem különbözteti meg az erdőnél – az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII törvénnyel összhangban – a gazdasági, védelmi és közjóléti elsődleges rendeltetést. Az általános mezőgazdasági besorolás helyénvaló a nagytáblás szántókon és kiterjedt gyepeken, azonban a kisparcellás kertek (gyümölcsös, szőlő, ház körüli kert) a nagyobb élőmunka-igényű mezőgazdasági kultúrákat képviselik. A gazda sokszor helyben lakik, vigyázza és felügyeli a nagy értéket képviselő kertészetet, ahol – ideális esetben – magas hozzáadott értékű gazdálkodás valósulhat meg. A jelenlegi piaci viszonyok kedvezőtlenek, de a tendenciák megváltozhatnak. Indokolt ezeket a kerteket az Mk kategóriába áttenni, ezzel fontosságukat elismerni, mivel az élelmiszer-termelés növekvő globális jelentőségével összefüggésben eltartó képességük ismét számottevővé válhat a helyi gazdaságban. Az erdők tervezéséhez Forráskút önkormányzata bekérte az országos erdőnyilvántartás térképi adatait, mely az erdő művelési ágú területekkel együtt alapját képezi a hatályos terv erdőövezeteinek bővítésében. Közlekedési területek A közlekedési terület részei a számozott országos utak, a helyi gyűjtő utak, amelyek a település igazgatási területén belüli átmenő forgalom levezetését szolgálják, a kiszolgáló utak viszont közterületként ahhoz a rendeltetési egységhez tartoznak, melynek a 59


FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. megközelítését szolgálják. A nagyobb közterületi parkolók önállóan is közlekedési területet képezhetnek. (Részletesebben ld. a közlekedésről szóló fejezetben.) Vízgazdálkodási területek Vízgazdálkodási területbe az állóvizek, csatornák és parti sávjaik tartoznak. A belvízelvezető csatornákon túl záportározó kijelölésére ad javaslatot az új településrendezési terv vízgazdálkodási övezeti besorolásban. Zöldterület A zöldterület állandóan növényzettel fedett közterület, amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálja. A község közparkjai eltérő mértékben állnak készen ezeknek a feladatoknak az ellátására, némelyik egyelőre nélkülözi a tervszerű beavatkozást. (Részletesen ld. zöldfelületi rendszer leírásánál). A terület kiterjedése összesen 2,2 hektár. A tervezett lakóövezetek között kijelölt közparkok létjogosultságát a lakóterületek esetleges csökkentésével egyidejűleg kell vizsgálni. Területkimutatás A módosuló területfelhasználást táblázatosan mutatja be a jelenleg hatályos szerkezeti terv területkimutatása (ld. következő oldalakon). Igazgatási terület Biológiai Aktivitásértéke A területkimutatás táblázata az adott rendeltetés biológiai aktivitásértékét is megmutatja a jelenleg hatályos tervben. Az új terv készítése során ez az érték nem változhat negatív irányba.

60


FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. Forráskút igazgatási terület felhasználása (területi értékek hektárban, Új-Lépték Bt saját készítés))

Szintte rület

Közpon ti

Rendeltetési

Belterül et és csatlako zó beépítés re szánt terület

kategória

BIA

szorzó

érték

Külterü let

Összesen

%

175,2

3491,8

3667,0

100

Beépített és beépítésre szánt

159,6

54,3

213,9

12,7

377,4

Falusias lakó - Lf

138,4

-

138,4

2,4

332,1

Településközpont vegyes terület - Vt

12,2

-

12,2

0,5

6,1

Kereskedelmi gazdasági szolgáltató terület - Gksz

5,2

38,7

43,9

0,4

17,6

Különleges sport terület - Sp

2,7

-

2,7

3,0

8,1

Különleges egészségügyi és fürdő terület - Eü

-

2,8

2,8

3,2

8,9

Különleges temető terület - T

1,1

-

1,1

3,0

3,3

Különleges szennyvíztisztító - Szt

-

7,0

7,0

0,1

0,7

Hulladék lerakó-kezelő - Hull

-

5,8

5,8

0,1

0,6

Beépítésre nem szánt

15,6

3437,5

3453,1

31,9

14198,0

sűrűség max.

61

BIA


FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. Országos mellékút (belt.:3230,2m;kült.:9950,8m)

62

(KÖu)

7,7

23,8

31,5

0,6

18,9

Gyűjtőút (kült.:20400,4m)

-

14,2

14,2

0,6

8,5

Zöldterület (közpark) - Zkp

2,2

-

2,2

6,0

13,2

Erdőterület - E

3,1

272,8

275,9

9,0

2483,1

Mezőgazdasági terület - Má

2,6

3085,0

3087,6

3,7

11424,1

Vízgazdálkodási terület - V

-

13,5

13,5

6,0

81,0

Vízgazdálkodás - csatorna (23569,4m)

-

28,2

28,2

6,0

169,2

-



11.

Örökségvédelem

Régészet Forráskút térségéből a legkorábbi emberi megtelepedésre az időszámításunk előtti 7–6. századból, a kora vaskor időszakából rendelkezünk adatokkal. A korábbi évezredek emlékei a térségből jelenleg nem ismertek. Ennek okai a terület természetföldrajzi adottságaiban kereshetőek. Feltételezhetően egyrészt bizonyos korszakban (pl.: neolitikum) a térség nem volt alkalmas a kezdetleges földművelő technológiákkal rendelkező kultúrák számára a megtelepedésre, másrészt az őskor korai szakaszának kultúrrétegei (pl.: bronzkor) a tájegységre jellemző homokmozgások során valószínűleg eltemetésre kerültek. A település külterületéről a római kor időszakától kezdődően folyamatosan ismertek lelőhelyek. Legnagyobb számban az Alföldet mintegy négy évszázadon keresztül benépesítő szarmata lakosság településnyomai és az Árpád-kori lakóhelyek találhatóak meg. Ezek mellett a település határából rendkívül kevés temető ismert. Ennek fő oka, hogy napjainkra a felszínen nagyon kevés esetben őrződtek meg a temetkezések azonosítására szolgáló nyomok. Jelenleg a közhiteles nyilvántartásban a község területéről 95 régészeti lelőhely szerepel. A nyilvántartási adatok alapján jelenleg nincsen ismeret védett vagy fokozottan védett státuszú lelőhelyek jelenlétére. Az örökségi elemek a korábbi évtizedekben végzett kutatások során váltak ismertté. A lelőhelyek jelentős része a Szegedi Tudomány Egyetem Régészeti Tanszéke által szervezett tervszerű szisztematikus terepbejárások során vált ismertté az 1990-es évek elején. Az akkori adatrögzítési módszerek okán a jelenlegi ismereteink szerint ezek térbeli és időbeli paraméterei további régészeti kutatások alkalmával változhatnak. A településrendezési terv változtatásaival ezek bővülésével kell számolni. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban Kötv.) 11. § alapján a nyilvántartott régészeti lelőhelyek általános védelem alatt állnak. A régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti lelőhelyükön, eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni, a védelemre irányuló intézkedéseknek elsősorban megelőző, szükség esetén mentő jellegűeknek kell lenni (Kötv. 10. §). A Kötv. 19. § (2) alapján a régészeti örökség elemei eredeti helyzetükből csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A Kötv. 22. § (1) alapján a nyilvántartott régészeti lelőhelynek bármilyen beruházással kapcsolatos földmunkával érintett részén megelőző régészeti feltárást kell végezni. Az örökségvédelmi intézkedésekre vonatkozó javaslatok kidolgozása során a Kötv. 22. §-ban foglalt szempontokat kell figyelembe venni. A település rendezési tervek készítésekor figyelembe kell venni, hogy a változtatások esetében régészeti emlékeke kerülhetnek elő. Földmunkával járó beavatkozás esetén ezek feltárása a beruházó számára jelent többlet költség-, és idővonzatot.

63



Helyi építészeti értékvédelem A hatályos rendezési terv és a tájérték kataszter alapján az alábbi épületek helyi építészeti értékvédelem alá vonása javasolt: Római Katolikus Templom (Felszabadulás utca)

Gyapjas dűlő 49. (lakóház)

64


FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. Jerney kúria

Gyapjas iskola (Gyapjas dűlő 92.)

Stációk a temetőben Kölcsey iskola A helyi értékvédelem településpolitikai kérdés is, akkor működik jól, ha a tulajdonosok támogatást kapnak a megfelelő minőségű felújításhoz. A település korlátozott anyagi lehetőségeit is figyelembe véve, csak az arra leginkább érdemes épületeket kellene helyi védelem alá vonni. A készülő építészeti örökségvédelmi hatástanulmány részletesebb képet ad a védendő épületekről. A településen műemlék, műemléki környezet és egyéb védett épület nem található.

65


FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. Egyedi tájértékek A tájak karakterének fontos összetevői az egyedi tájértékek. A Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 6. § (3) (4) és (5) bekezdése értelmében egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző olyan természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van, de nem áll sem műemléki, sem természetvédelmi oltalom alatt. Az egyedi tájértékek megállapítása és nyilvántartásba vétele a nemzeti park igazgatóságok feladata. A településrendezési tervnek kell tartalmaznia a tervezési területen található egyedi tájértékek felsorolását. A feltárt tájértékekről részletes adatlapot kell kitölteni. Az egyedi tájértékek főbb kategóriái: településsel kapcsolatos emlék, közlekedéssel és szállítással kapcsolatos emlék, történelmi eseménnyel vagy személlyel kapcsolatos emlék, természeti emlék. A Tájértéktár adatbázisába 8 db településsel kapcsolatos tájérték került feltöltésre. Ezek egy része átfedésben van a „Településszerkezeti leírás, alátámasztó munkarészek, 2004” munka során kataszterezésre javasolt 13 értékekkel.             

Egyedi tájértékek: II. Világháborús emlékmű (Fő tér) Feszület (Templomkert) Feszület talapzat, kúszónövénnyel fedve (Templomkert) Szoborfülke (Templomkert) Kálvária, feszülettel (Temető) Feszület (Zsombói határdűlő) Kőkereszt (Csólyospálosi határdűlő) Kőkereszt (Üllési út mellett) Feszület (Forráskút dűlő) Feszület (Gyapjas iskola mellett) Jerney kúria Kölcsey Iskola Gyapjas Iskola

66



Egyedi tájértékek Forráskúton

Forrás: http://tajertektar.hu/

67



12. Közlekedési rendszer Közúti közlekedés Nagytérségi kapcsolatok Az M5 autópálya balástyai csomópontja az 5422 j. úton haladva 5 perc alatt elérhető, így a község közúton rövid időn belül csatlakozhat az országos ill. az európai gyorsforgalmi úthálózathoz.. Kistérségi kapcsolatok Forráskúton halad keresztül az 5405 j. Soltvadkert-Szeged összekötő út. Az ezredforduló után érvénybe lépett országos közlekedésfejlesztési koncepció tartalmazta az 5405 j. út másodrendű úttá való kiépítését a tervezési kategóriának megfelelő műszaki paraméterekkel,melyre 2003-ban kiviteli tervek készültek. A projekt Forráskút belterületén az északi településkapu és a Csongrádi út közötti szakaszán megvalósult. Az 5422 j. úton Balástya,az 5426 j. úton Üllés érhető el,utóbbin keresztül haladva Ruzsa és Öttömös érintésével juthatunk el a felújított 55.sz.másodrendű főútra, Baja és a Dél-Dunántúli régió felé.

-

A község közúthálózata Forráskút község közigazgatási területét az alábbi országos mellékutak érintik: 5405 j. Soltvadkert - Szeged összekötő út 5422 j. Balástya - Forráskút összekötő út 5426 j. Forráskút - Üllés összekötő út A település belterületi közúthálózatának gerincét az 5405 j. út átkelési szakasza képezi. A közutak tervezésére vonatkozó ÚT2-1.201:2008 útügyi műszaki előírás az országos közutak kezelői számára kötelező, a helyi közutak tekintetében ajánlott, így a műszaki paramétereket a fentiek szellemében határoztuk meg. Az OKA (Országos Közúti Adatbank) közzétett adatai szerint a számozott utak 2016 évi forgalma a közzétett 2014 évi adatok felszorzásával: 5405 j. út ÁNF 3312 jmű/nap MOF 398 E/ó 5422 j. út ÁNF 1924 jmű/nap MOF 230 E/ó 5426 j.út ÁNF 1690 jmű/nap MOF 203 E/óra ÁNF – átlagos napi forgalom: jármű/nap MOF – mértékadó óraforgalom: egységjármű/óra Fenti értékekből látható, hogy a 2x1 forgalmi sáv hosszú távon is megfelelő lesz, a forgalom többszörös növekedése esetén merülhet ki a keresztmetszeti kapacitás. /ÚT 2-1.201:2008 4.3.3 pont, 4.1. táblázat/

68


FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. Országos mellékutak külterületi szakaszának jellemzői építési terület szélesség védősáv szélesség útkategória besorolás 5405 j. út kialakult 50 m K.V.A 5422 j. út kialakult 50 m K.V.A 5426 j.út kialakult 50 m K.V.A

szerinti

K.V.A – külterületi összekötő út „A” jelű környezetben – síkvidéken, épített környezeti korlátozások nélkül Helyi gyűjtő utak külterületi szakaszain a szabályozási szélesség 16.0m javasolt burkolatszélesség 6.0m. K.VI.C külterületi feltáró út vt=50km/h Országos közút belterületi szakaszának jellemzői utca neve Dózsa Gy. u.

5432

útkategória

beépítési szélesség /m/

B.V.c.B

16,00

burkolat szélesség járda /m / meglévő/tervezett kétoldali 6,10/6,50

Az új lakóutcák szabályozási szélessége kötöttség esetén 12.0m, egyébként 16.0m legyen. Távlatban minden utcát szilárd burkolatúra kell kiépíteni.

Gyalogos közlekedés Kétoldali beépítés esetén kétoldali járda építése indokolt, melynek minimális szélessége a gyalogos űrszelvény – 0,75 m – kétszerese, vagyis 1,5 m. Indokolt esetben – pld. helyszini kötöttség – a szélesség 1,2 m-re csökkenthető. Az új csomópontokban gyalogos védő szigetek létesítendők a fő gyalogos irányokon. 2015-ben járda felújítási és új járdák építési tervei készültek, felkészülve a várható pályázati támogatásokra.

Parkolás A meglévő intézmények parkolási igénye közterületen biztosított, ill. biztosítható. A tervezett építmények járműveit minden esetben saját telken kell elhelyezni. A járművek elhelyezésére és a szükséges parkolóhelyek számának meghatározására az OTÉK 42.§-ban leírtak vonatkoznak. Üzemanyagtöltő állomás az 5405 j. út 49+100 km szelvényében igényeknek megfelel.

található, mely az

Közösségi közlekedés A községet a D A K K Z r t . helyközi járatai érintik. A járatok nyomvonala és jelenlegi megállói változatlanul maradnak. A szabványos méretű autóbusz öblök kiépítése minden megállóhelyen megtörtént, Szeged irányába fedett várókat telepítve.

Kerékpáros közlekedés A tervezett térségi kerékpárút nyomvonalának Forráskutat érintő szakaszát a már említett 5405 j.út felújítási tervei tartalmazták,mely alapján a belterületi szakasz megvalósult. Vasúti, vízí és légi közlekedési viszonylat és védőzóna a települést nem érinti. 69



13. Zöldfelületi rendszer Tájhasználat vizsgálata Tájtörténet vizsgálata Forráskút mai területén már a 18. században szállásokon gazdálkodtak, a 19. század elejére sűrűn lakott tanyasoroknak adott helyet, mely közigazgatásilag Dorozsmához tartozott. A szántóföldi szállások kialakulása a török hódoltság alatt elnéptelenedő területek művelése miatt volt szükségszerű. Az ilyen szállásokat régi írások alapján 1815 decemberében nevezték először hivatalosan tanyának. Az Első Katonai Felmérésen (1763-1787) egy ritkán lakott helyenként vízzel borított táj képe bontakozik ki, ahol a főbb közlekedési útvonalak és a dűlőnevek felismerhetőek. A Második Katonai Felmérésen (1806-1869) már megjelenik a Forráskút és az Átokházai dűlőnév. A táj kissé sűrűbben lakott, de felismerhető településszerkezet nem volt Forráskúton. A Harmadik Katonai Felmérés (1869-1887) is csak elszórt tanyákat jelöl a dűlők között, nagy változás a tájszerkezetben nem történt. A 18-19. században a táj vadvizes, nádas és vízforrásos területekből állt, melyről az itt futó Forráskút dűlő, majd arról a település is a nevét kapta. Az Első Katonai Felmérésen is látható Sija-patak csörgedezett a dűlőtől északra, mely a Pest megyéből lefolyó vadvizek levezető medre volt. A kiszáradt meder még évekig jelölte a patak egykori helyét. Gyapjas dűlő mutatja az akkoriban gyapjas állat, juh tartás helyét, csordajárását. A járás felparcellázására és megművelésére a 18. század végén került sor. Átokháza dűlő nevét a nyelvtudomány az Altuk kun családnévből származtatja.

Első Katonai Felmérés (1763-1787) A 19. században szigorúan büntették a meghatározott időnél tovább tartó tanyai tartózkodást, hogy megakadályozzák az adóelkerülést. Miután enyhült a szigor lehetővé vált a tanyaközpontok kialakulása, fejlődése, így az itt földdel rendelkező dorozsmai gazdák lassan kitelepültek, és kialakult néhány nagyobb major a térségben. Forráskút tanyaközpont lakói

70


FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. 1906-ban egy kis templomot is emeltek közadakozásból. Egy régi hiedelem szerint a templom kapujában álló kút vize volt az egyetlen iható víz a környéken.

Második Katonai Felmérés (1806-1869)

Harmadik Katonai Felmérés (1869-1887) 1930-as összeírás alapján Átokházán 2154, Forráskút-dűlőn 497 Gyapjas-dűlőn 581 lakó volt. A tanyákhoz tartozó földterületek méretei mutatják a tulajdonosok különböző társadalmi rangját. A mai település e dűlők között került tervezetten kialakításra, hálós térszerkezettel. A 71


FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. településszerkezetből jól látszik, hogy nem több évszázados fejlődés eredménye, hanem központilag tervezett, melynek oka, hogy a nehezen megközelíthető, közművel ellátatlan tanyák lakossága betelepülhessen. A település a lakosok számára sok problémát megoldott, előnyös volt, így 1950. január 1-én Forráskút Kiskundorozsma határvidékéből önálló községgé válhatott. A település nem csak az ott lakókat szolgálja, hanem a környező területeken lakó közösség központja is. Egyéb fontos évszámok a község életében: 1950. január 1-től 1977. március 31-ig önálló község. 1977. április 1-től 1988. december 31-ig Üllés társközsége. 1989. január 1-től ismét önálló község. A település mai teljes területe (2015-ös adatok alapján) 3667 ha, 2265 fő lakossal. Területhasználat Forráskút termőterületeinek legnagyobb része, 58,5 6%-a szántóföldi művelés alatt áll. Jelentős területet foglalnak el a gyümölcsösök (6,48 %), és a szőlőterületek (1,84%). A településen található erdők (7,7 %) rendeltetési célja gazdasági és védelmi. Néhány nagyobb és több kisebb erdőfolt övezi Forráskutat. A védelmi célú erdők jelentős részét a mezővédő erdősávok teszik ki. Védett és rekreációs célú erdő nincs a településen. (Részletes területhasználati térképet lsd. V-2 kartogram)

Forrás: Homokháti Kistérség Többcélú Társulása Közös Helyi Hulladékgazdálkodási Terv Felülvizsgálata, 2011.

72



Erdőterületek Forráskúton Forrás: Országos Erdőállomány Adattár és erdészeti nyilvántartó térkép A környezeti terhelés enyhítésén túl a településen a lakosság hangulata, komfortérzete szempontjából sem elhanyagolható a zöld területek, parkok, játszóterek jelenléte. A KSH 2013-as adatai alapján, Forráskúton az egy lakosra jutó zöldfelület nagysága 6,96 m2 volt, ami messze elmarad a megyei átlagtól, amelyet az alábbi grafikon jól mutat. A felmérés óta történt néhány fejlesztési kezdeményezés, de a zöldfelületek mennyiségileg és minőségileg is további fejlesztésre szorulnak. Összes zöldterület (m2)

73

Összesen 14929

Egy lakosra jutó adat 6,96



Egy lakosra jutó zöldfelületi nagysága (m2) Forrás: KSH, 2013

Védett, védendő táji- természeti értékek, területek Országos Területrendezési Terv által meghatározott védendő övezetek Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek Az Országos Területrendezési Terv (OTrT) 3/5. sz. mellékletén jelölt Tájképvédelmi szempontból kiemelendő terület övezetének része Forráskút közigazgatási területének déli része, a Dorozsma-Halasi és a Dorozsma-Majsai főcsatornákat övező területek. (lsd. 4. fejezet) A település külterületének arculatát alapvetően meghatározza a tájképi szempontból is értékes természeti környezet, vízfelületek, vizes élőhelyek, valamint az ezeket övező mezőgazdasági területek művelésére, a gazdálkodás és a kint lakás céljainak megfelelően elszórtan létesült tanyáknak és gazdaságoknak a látványa. Vízminőség-védelmi terület Országos jelentőségű vízminőség-védelmi területnek jelöli az OTrT 3/7. számú melléklete a település északi, Gyapjas területrészeit. (bővebben lsd. 4. fejezet) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület Az OTrT 3/4. számú melléklete jelöli a település kiváló termőhely adottságú erdőit, amelybe az őshonos fafajokból álló erdőtársulások fenntartására leginkább alkalmas és az erdő hármas rendeltetését - védelmi, gazdasági, közjóléti - egymással összhangban a legmagasabb szinten biztosítani képes erdőterületek tartoznak. Ilyen, nagy kiterjedésű, összefüggő erdőterülettel Forráskút keleti településhatára mentén találhatóak. Jelentős értékkel bírnak még a lakott területtől nyugatra fekvő, hálózatos rendszerű mezővédő erdősávok.

74


FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló, védelemre tervezett terület, érték, emlék Natura 2000 területek Forráskút közigazgatási területére nem esik európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület. Különleges Madárvédelmi Terület (SPA) a szomszédos Balástya területén található.

Védett természeti területek Forráskúton Forrás: teir.hu Országos és térségi jelentőségű természetvédelmi területek Ex-lege védelem Forráskút közigazgatási területén, a Dorozsma-Halasi főcsatorna mentén egyetlen ex-lege védelem alatt álló szikes tó található, mely felületének nagyobb rész Üllés közigazgatási területére esik. Egyéb országos jelentőségű védett természeti terület nem található Forráskúton. Helyi jelentőségű természetvédelmi érték Helyi jelentőségű védelmet jelenleg nem élveznek természeti értékek. Korábbi tervek javaslatot tesznek a Kossuth utca és Jókai utca sarkán álló platánfa helyi védelem alá helyezésére. Jelenlegi állapota alapján a fa továbbra is javasolt a védelemre. 75


FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. Érzékeny Természeti Terület Forráskút teljes igazgatási területe Érzékeny Természeti Terület kategória alá esik, mely a Kiskunsági nemzeti Park Igazgatóság illetékessége alá tartozik. A 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról határozza meg a gazdálkodási előírásokat és korlátozásokat. A rendelet célja az ÉTT területén folytatott természetkímélő gazdálkodás ösztönzése az általános támogatási feltételek meghatározása által. Célja továbbá a természeti (ökológiai) szempontból érzékeny földrészleteken olyan természetkímélő gazdálkodási módok megőrzése, fenntartása, további földrészletek kijelölése, amelyek támogatással ösztönzött, önként vállalt korlátozások révén biztosítják az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség, a tájképi és kultúrtörténeti értékek összehangolt megőrzését. Csongrád megyében 2 térség került a kiemelten fontos érzékeny területi besorolás alá, melyek egyike a Tisza homokhátsági vízgyűjtője, mely magába foglalja Forráskút területét is. Természeti Terület Forráskút község Szabályozási Terve alapján a védelem alatt álló területek mellett (azokkal átfedésben) nagy kiterjedésű természeti területeket is jelöl. Az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről meghatározása alapján természeti területnek minősül valamennyi olyan földterület, melyet elsősorban természetközeli állapotok jellemeznek. A település igazgatási területén nagy kiterjedésű természetközeli állapotban megmaradt semlyékes területek találhatóak. Tanösvény, bemutató A természeti értékekhez kapcsolódó, környezeti nevelést szolgáló tanösvények nem találhatóak a település területén. Ökológiai hálózat Az európai szintű Ökológiai Hálózat létrehozásának célja a biológiai és tájdiverzitást fenyegető veszélyek csökkentése, lehetőleg megszűntetése, valamint Európa természetes térstruktúrájának egységes egészként kezelése. Az Országos Területrendezési Terv jelölte ki hazánkban a Nemzeti Ökológiai hálózat rendszerét. A hálózat létrehozása azt a szemléletet tükrözi, hogy a természeti értékek védelmére nem csak rezervátum szinten van szükség, hanem természetes, féltermészetes ökoszisztémák, élőhelyek, fajok, értékek rendszerének megőrzésével. A Nemzeti Ökológiai Hálózat területi kategóriái: Magterületek: hálózat foltszerű területei, melyek európai jelentőségű természeti területek, valamint fajok élőhelyei és genetikai rezervátumai Ökológiai folyosók: összefüggő, vagy megszakított „tipegőkövekből” álló élőhely sorozatok, amelyek kapcsolatot teremtenek a magterületek között, így elősegítik, illetve lehetővé teszik a fajok migrációját és ez által a géncserét, továbbá lehetővé teszik, hogy a vándorlás révén bizonyos hatások elől a fajok kitérjenek. Pufferterületek: a magterületek és a folyosók körül védőzónát (pufferzóna) kell kijelölni, ahol még a természetközeli élőhelyek aránya lehetőség szerint magas, feladatuk a magterületek és folyosók védelme az esetleges külső káros hatásoktól 76


FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. Rehabilitációs területek: a magterületek, ökológiai folyosók és védőövezetek hálózati elemek területein belül zárványként jelentkező, vagy ezekkel határos ökológiailag sérült állapotú területek, melyek megszakításokat okoznak az egyes zónákban. Helyreállításukat követően a hálózathoz kapcsolhatóak. Az ökológiai folyosókkal tévesen szinonimként értelmezett zöldfolyosók szintén az ökológiai hálózat részei, de nem fedik le az ökológiai folyosó fogalmát, hanem annak egy típusát alkotják. Amíg az ökológiai folyosók a hálózat elsődleges alkotói és fő elemei, a természetes élőhely rendszer maradványai, addig a zöldfolyosókat az ember alakítja ki. Zöldfolyosót alkotnak az utat kísérő árok, fa- vagy bokorsorok, a településen folyamatosan meglévő kertek stb. Ezek általában nem természetes, nem komplex és nem önfenntartó rendszerek. Ugyanakkor szerepük jótékony hatású a biológiai változatosság fokozásában, a helyváltoztató mozgások lebonyolításában. Az ember által létrehozott zöldfolyosók hozzájárulhatnak bizonyos fajok elterjedésének, migrációjának elősegítéséhez. Forráskút közigazgatási területén két magterület és jelentős kiterjedésű ökológiai folyosó található. Magterület az Ülléssel közös szikes terület, és a Gyapjason fekvő horgásztó tágabb környezete. Pufferterület és rehabilitációs terület nincs Forráskúton. A legjelentősebb kiterjedésű ökológiai folyosók a csatornák nyomvonalait követi, a vizes élőhelyekhez kapcsolódnak. Az ökológiai hálózatok fejlesztése csak tudatos zöldfelület növeléssel, zöldfolyosó-hálózat kialakításával történhet, ami nemcsak az élővilágot, hanem az emberi létminőséget is szolgálja.

Nemzeti Ökológiai Hálózat Forráskút térségében Forrás: http://geo.kvvm.hu/tir/viewer.htm Zöldfelületi rendszer A település növényzete, a kertek, parkok, erdők, út- és térfásítások, termesztő felületek együttesen alkotják a település zöldfelületi rendszerét. A zöldfelületek együttese a település komplex rendszerének egyik alrendszere. Megkülönböztetését és önálló kezelését az indokolja, hogy a zöldfelületi rendszer döntően természeti alkotó elemek együttese, szemben a település többi, döntően művi részrendszerével, valamint az, hogy a zöldfelületi rendszer elsősorban a tágabb települési környezet természeti elemeivel, természeti részrendszerei által 77


FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. meghatározott. A zöldfelületi rendszer egyes alkotóelemei közötti szorosabb ökológiai kapcsolat, illetve a tágabb táji-természeti adottságoktól való függés teszi szükségessé az egyes zöldfelületek összességének egységes és önálló rendszerként való kezelését ökológiai szempontból. A zöldfelületi rendszer a települések különböző, terület-felhasználási egységeiben található növény borította felszínének folyamatos, összefüggő hálózattá szerveződése, amelynek elemei között térszerkezeti és funkcionális kapcsolat jön létre. A zöldfelületek vizsgálatakor a település növényzettel tartósan vagy időszakosan fedett, biológiailag aktív felületeit vizsgáltuk. Alapvető rendeltetésük szerint elsődlegesen termesztési és elsődlegesen kondicionáló célú zöldfelületeket különítettünk el. A termesztésiekhez az erdők, a gyümölcsösök, a szőlők, a szántók és a gyepfelületek tartoznak. Kondicionáló zöldfelület minden olyan zöldfelületi elem, amelynek célja kommutatív hatások kifejtése. Éles határokat húzni közöttük nem lehet, mert a termesztési célú erdő, gyep, mezővédő erdősáv ugyanúgy kifejt környezetvédelmi, tájökológiai és tájképi hatásokat mint az utakat, a vízfolyásokat kísérő növényzet különböző elemei. A növényzettel fedett különböző rendeltetésű területeknek azonban közös tulajdonsága, hogy a növényegyüttesek jelentős nagyságú asszimiláló, párologtató, zöld levéltömegük következtében sajátos szerepet játszanak a település környezeti adottságainak és viszonyainak alakításában. A zöldfelületi rendszer funkciói, szerepe ―

Ökológiai szerep

A települések ökológiai adottságai javításának egyik legfőbb eszköze a növény. A zöldfelület erőteljesen módosítja a helyi klíma alakulását. Kedvezően befolyásolja a hő- és vízháztartási viszonyokat, a levegő szennyezettségének mértékét, valamint csökkenti a zaj és rezgés terjedését. A növényzettel borított területek tehát előnyös hatásokat fejtenek ki a település környezetminőségére, és elősegítik a lakosság fiziológiai közérzetének javulását. ―

Funkcionális szerep

Számos olyan létesítmény található a település területén, amelyek feladatukat csak úgy tölthetik be, ha növényekkel betelepített külső terekkel, kertekkel épülnek meg (iskolák, óvodák stb.). A közparkok, játszóterek használati értékét a telepített növényanyag döntően meghatározza. Egyes funkciók ellátására csak növényzettel betelepített területek alkalmasak (pl. temetők). ―

Településszerkezeti szerep

A település növényzetének, a város zöldfelületeinek fontos szerepük van egyrészt a település szerkezeti tagolásában: egyes településrészeket, létesítménycsoportokat, létesítményeket, vagy épületeket egymástól elválasztanak, lehatárolnak, a környezet zavaró hatásaitól védenek. Másrészt a zöldfelületek a település egyes területi egységeit egymással és ezek együttesét a környező tájjal összekapcsolják, egésszé szervezik. Ez a településszerkezetet tagoló, formáló szerep elsősorban a zöldfelületi rendszerek kialakításánál nyer különös jelentőséget.

78


FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. ―

Vizuális-esztétikai szerep

A növényzettel borított parkok, utcák hozzájárulnak a település karakterének, arculatának kialakításához, részt vesznek a település szerkezeti tagolásában, valamint elfedik, takarják az előnytelen részeket. A zöldfelületek a település egyes területeit egymással és a külterülettel kapcsolják össze, szervezik egésszé. A növény a települési környezet fontos alkotórésze, hiszen szorosan hozzátartozik a vizuális megjelenéshez. A kondícionáló célú zöldfelület típusai A kondicionáló célú zöldfelületek növényzettel fedett területek, ültetvények, amelyek az embert részint közvetlenül, részint közvetve érvényesülő közjóléti hatásokkal szolgálják. A közcélú zöldfelület közösségi tulajdonú és a település egész lakosságát vagy a lakosok egy körét szolgálja. A települések zöldfelületei, zöldfelületi létesítményei a használat jellege és a tulajdonviszonyok szerint két csoportba sorolhatók: -

Közcélú zöldfelületek

-

Magántulajdonú zöldfelületek

A közcélú zöldfelületek használatukat tekintve az alábbi típusokba sorolhatók: 

Korlátlan közhasználatú zöldfelületek



Korlátozott közhasználatú zöldfelületek



Közhasználat elől elzárt zöldfelületek A következőkben az alábbi csoportosításban tárjuk fel a vizsgált területen található zöldfelületeket. Forráskút zöldfelületi rendszerének vizsgálata után fogalmazhatjuk meg a helyzetértékelést és a fejlesztési javaslatokat. Közcélú, közhasználatú zöldfelületek A közcélú, közhasználatú zöldfelületek rendszerint önkormányzati vagy állami tulajdonú területen (telken, földrészleten) létesülnek, közcélokat szolgálnak, azaz bárki számára rendelkezésre állnak, használatuk nem korlátozott. Létesítésükről, fenntartásukról a közösség, azaz az önkormányzat vagy az állam gondoskodik. Közcélú, közhasználatú zöldfelületek a közparkok, a közkertek, az út- és térfásítások.

Korlátlan közhasználatú zöldfelületek A korlátlan közhasználatú zöldfelületek a zöldfelületi rendszer legfontosabb elemei mind kondicionáló, mind esztétikai hatásuk miatt.

79


FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. Közlekedési zöldfelületek - zöldsávok, fasorok A települések belterületén, a közlekedési pályák mentén telepített zöldsávok a zöldfelületi rendszer összekötő elemei, a tömbszerű zöldfelületi létesítmények, valamint a környező erdők és fás állományok kapcsolatának megteremtésével javítják a település ökológiai adottságait (pl. átszellőzésének elősegítése). A közlekedési területen létesített zöldsávok a légszennyezésnek és a zajterhelésnek legerősebben kitett zónákban, az útpálya és a járdák, valamint az épületek fizikai elválasztásával mérséklik a környezetterhelést, a por-, a korom- és a szén-dioxid megkötéssel, valamint a zajszűréssel.

Domináló örökzöldek

Forráskúton a közterület fásításra, illetve az út menti fasorokra jellemző, hogy fafaj szempontjából általában nem egységesek és sok helyen hiányosak a fasorok. Egységes, idős faállományú szép fasort nem is találunk a településen.

Fasor hiánya a Fő utcán

A település belső utcáinak közterületi zöldsávjaiban döntő többségben a gyümölcsfa fajok (meggy, szilva, cseresznye, dió stb.) kaptak helyet. Sok esetben az utcafront zöldsávjaiba az egységes, rendezett fasorok helyett tájidegen oszlopos örökzöldeket telepítettek. A légvezetékek alatt sok helyen magasra növő fafajokat ültettek. Forráskút kelet-nyugati tengelyét összekötő Fő utca csapadékvíz elvezetésének felújítása a közelmúltban elkészült. A közterületi zöldsávokban az építkezések miatt a meglévő faállományt kivágták. Ezért a település legforgalmasabb utcájának fásítása nem megoldott.

A közterületek zöldsávjaira jellemzően az ötletszerű telepítés jellemző, ezáltal nincs egységes utcakép. A közterületek zöldsávjaiban kevés helyen találhatók elválasztó cserjesávok, amelyek védenék a gyalogosforgalmat a gépkocsiforgalom káros hatásaitól. Zöldterületek (közparkok, közterek, közkertek) A közparkok rendeltetése az, hogy a lakosság számára szabadon elérhető módon biztosítsa a napi és a hétvégi szabadidő szabadban való eltöltésének kedvező feltételeit a településen belül. A közparkok a lakólétesítmények vagy a munkahelyek közvetlen közelében, vagy a nagyobb vonzáskörzettel rendelkező, nagyobb területegységeket ellátó közparkoknál, a lakóhelyektől rövid időn belül elérhető területen létesülnek. Közpark kialakításának céljára olyan terület alkalmas, amely legalább 1 ha nagyságú és legkisebb oldalmérete is nagyobb, mint 80 m. Kondicionáló szerepük a növényállomány függvénye. A közpark egy adott település valamennyi lakójának „közös pihenőkertje”. A közparkok általában több funkcióval rendelkeznek.

80


FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. A közkertek a közparkokhoz hasonló funkciókat, vagy annak egy részfunkcióját látják el, de a közparknál kisebb területűek és kevésbé intenzíven fenntartottak. A közterek esetén a díszítő funkció az elsődleges, intenzíven fenntartottak, a használati jelentőségük nem olyan összetett, mint a közparkoké. Fő tér Forráskút településközpontjában a Petőfi Sándor utca és a Fő utca kereszteződésében található a Fő tér, ami közel 8000 m2 nagyságú közpark. A közelmúltban felújították, új kiselemes burkolatú járdák kerültek kialakítására, valamint új utcabútorokat helyeztek ki. Itt található a település II. világháborús emlékműve is. A park jól fásított. Közepes és nagy lombkoronájú fák találhatóak itt, melyek növényegészségügyi állapota megfelelő.

Helyszí n

Fő tér

Jókai utcai közpar k

81

Zöldfelület ellátottsága

Meglévő szabadtéri bútorok, berendezése k

A tér kertészeti koncepció szerint készült. Nagyméretű lombhullató fákkal beültetett. A parkban kevés cserje és egynyári növényágy található.

Kerti utak, pihenőpado k szolgálják a látogatók kényelmét.

A közpark gyeppel borított. Néhány lombhullató fa található. Cserjeés évelő szint hiányzik.

Közparki funkciók, sétányok, dísznövény kiültetések, utcabútorok nem találhatóak.

Jellemző fafajok

Fotó a helyszínről

Juhar (Acer sp.), nyír (Betula sp.), vérszilva (Prunus sp.) platán (Platanus sp.)

meggy, szilvafa (Prunus sp.), hárs (Tilia sp.), fűz (Salix sp.). juhar (Acer sp.)


FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. Jókai utcai közpark A település déli részén található a Jókai utcában a közel 6450 m2 nagyságú közpark. A park hossza 290 m, szélesség átlagosan 22 m. A Jókai utcai közparkot a páratlan házszámú ingatlanjai határolják nyugatról. A vizsgált helyszínt a házakhoz vezető kitaposott gyepes gépkocsi behajtók tagolják. A területén tényleges közparki funkció, utcabútor, dísznövény kiültetés, köztéri alkotás nem található. A zöldsávban néhány fa került kiültetésre vegyesen az ott lakók által. A terület szomszédságában található a település iskolája és sportpályája, így már jelenleg is frekventált, kedvező fekvéssel bír.

Korlátozott közhasználatú zöldfelület A település közcélú zöldfelületeinek egy része korlátozott közhasználatú. A használatnak feltételei vannak, a használók köre valamilyen szempontból behatárolt. A korlátozott közhasználatú zöldfelületek közé tartoznak a zöldfelületi jellegű, valamint a jelentős zöldfelülettel rendelkező intézmények. Jelentős zöldfelülettel rendelkező intézmények A közintézmények egy részére jellemző, hogy rendeltetésük betöltéséhez megfelelően kialakított kertre, zöldfelületre van szükség. A település életében főleg kondicionáló és esztétikai szerepet töltenek be. Iskolakert Az iskolakertek feladatai igen sokrétűek. Teret biztosítanak rendezvényeknek, sportfoglalkozásoknak és az iskolai szünetekben játéknak, szórakozásnak, tanulás utáni pihenésnek. Az iskolakertekben fokozottan kell, hogy megjelenjen a környezeti nevelést segítő szerep is. Az iskolai zöldfelületek rendszere három térrészre különíthető: előkert, játszóudvar, és sportpálya. A forráskúti iskolakertre jellemző, hogy az Általános Iskola és AMI Forráskúton burkolt sportpálya jelenti a kert legnagyobb felületét. Kevés a zöldfelület a vizsgált területen. A kert árnyékolása nem megoldott, csak néhány lombos fa található a kerítés mentén. A gyermekek kinti szabadidős tevékenységét a sportpályán kívül egy kisebb kikopott gyepfelületű kertrész szolgálja, a pihenést pedig néhány asztal- pad teszi alkalmassá. Az udvar láthatóan felújításra szorul, gondozott, koncepcionálisan átgondolt kialakítást nem találhatunk. Összességében elmondható, hogy az iskolakertben kertépítészeti elvek nem érvényesülnek, egyhangú növényzettel rendelkezik, és nem képvisel különösebb esztétikai értéket. Hiányoznak a térhatároló fásítások és az egységesen megtervezett, több funkciót ellátó zöldfelületek. Óvodakert - Margarét Napköziotthonos Óvoda Az óvodakertek a gyerekek egészséges fejlődését, a természettel való megismerkedését kell, hogy biztosítsák, úgy, hogy minden évszakban élményt nyújtanak. Az óvodakert az óvoda

82


FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. belső terének folytatását jelenti a szabadban. Fontos követelmény a sűrű, védő cserjesáv, a mérgező fajok alkalmazásának a kerülése, és a játék lehetőség biztosítása. Forráskúton a Dózsa György utcában található a Margarét Napköziotthonos Óvoda, ahol három csoportban folyik az alapfokú nevelés. Az óvoda játszóudvarára a korábbi évben a meglévő rönkfa játékok mellé egy nagyobb mászóvár került. Ezek szolgálják a gyermekek készségeinek fejlesztését. Az óvoda épületét egy tíz férőhelyes bölcsőde épülettel szeretnék bővíteni majd, amelyre a település pályázati forrást keres. A kert gyepesített, azonban sok Margarét Napköziotthonos Óvoda helyen kikopott felület található. A kertekben néhány korosabb fa található, az óvodakertek növényállományai azonban még fejlesztésre várnak. Szükséges a kertek koncepcionális átgondolása. Polgármesteri Hivatal A Fő utcán található a település Polgármesteri Hivatala, melynek a zöldfelületi kondícionáló funkciójú belső kertje nincsen. A hivatal utcai zöldsávja rendezett, jellemzően örökzöldekkel parkosított. Jerney János Művelődési Ház és Könyvtár A település kulturális életében nagy szerepet játszó művelődési ház Forráskút Fő terének szomszédságában található. A közintézmény környezetét a közelmúltban térkővel Művelődési Ház mögötti tér burkolták. A művelődési házhoz jelentősebb zöldfelület nem tartozik, amely a település kondícionáló zöldfelületi rendszerében jelentőséggel bírna. Templom kert Az egyházi tulajdonban lévő intézmények kertjei gyakran magas ökológiai és esztétikai értéket hordoznak, pihenőkertként funkcionálnak, és hozzájárulnak a település zöldfelületi rendszerének sokszínűségéhez. Forráskúti Jézus Mennybemenetele templom kertje Forráskút egyetlen templomát 1906-ban emelték közadakozásból. A templomkertet kerítés veszi körbe. Kertjében korosabb lombhullató fák (jellemzően vadgesztenye- Aesculus sp., vérszilva – Prunus sp.) található. A kert részlegesen gyepesített. Díszítő évelő és cserjekiültetés nem található a kertben. A Plébánia bejáratához közel egy

83

Forráskúti Jézus Mennybemenetele templom kertje


FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. Jézus szobrocskát emeltek alacsony tégla talapzattal. Összességében elmondható, hogy a templomkert kialakítása átgondolatlan, fejlesztésre szorul. Jerney Iskola Jerney Iskola egykori épülete Forráskút északi részén található. A tanítás 1977 óta megszűnt. Az épületben korhű bútorokkal berendezett iskolaterem és lakóépület rész található. Előzetes bejelentkezés alapján az ingatlan látogatható és kibérelhető. Osztálytalálkozók, rendezvények megtartására alkalmas. A kertjében lévő koros eperfák az egykori iskolakert növényzetéből maradtak meg. Udvara gyepesített és néhány lombhullató fa és cserje díszíti. Zöldfelületi jellegű intézmények A zöldfelületi jellegű intézményeknek a használati funkciójukon kívül jelentős kondicionáló és esztétikai szerepkörük is van. A különböző rendeltetésű zöldfelületek hozzájárulnak a lakosság zöldfelületi ellátásához is. Ezeknek a település területén való rendezett térbeli elosztására, illetve az egyes elemek közötti kapcsolatok kialakítására is gondot kell fordítani. Temető A település észak-nyugati részén található Forráskút köztemetője, melyet mezőgazdasági terület határol. A ravatalozó a temető főbejáratánál található, amely közvetlen környezetét nem díszíti reprezentatívabb, ünnepélyesebb kertrészlet. A területe kerítéssel körbehatárolt. A temető parcellái zsúfoltak, az egyes sorok között szűk hely van. Az egyes parcellákat gyepes útközök tagolják. A temető összefüggő parcellarendszerből áll, főbb felvonulási utak, kiteresedések pihenő és Fóliasátrak a temető látképében megemlékező kertrészletek nem találhatóak. A temető területének nagysága nem elegendő, bővítési terület kialakítása feltétlenül szükséges. A temető növényállománya szegényes, a parcellákat és egyes utakat nem kísérik fasorok. A védőfásítás csak részben megoldott, amely több tájhasználati konfliktust is jelent. A temető látképébe több helyen feltűnnek a háztáji fóliasátrak. Új telepítésű szilfa (Ulmus sp.) sor került kiültetésre a kerítésmentén. Néhány koros fa egyedül a templomkert déli telekhatára mellett található (hárs - Tilia sp.). Sportpálya A Jókai utca és a Kossuth Lajos utca szegletében található Forráskút sportpályája. Területe rendezett, gyeppel borított. A helyi sportegyesület rendszeresen használja edzések és mérkőzések helyszínéül. Labdarúgó kapuk, labdafogó háló kerítés és esőbeállók szolgálják ki infrastrukturálisan a játékosokat és a szurkolókat. A nagyméretű összefüggő gyepfelülete miatt a sportpálya területe jelentős kondicionáló szerepet tölt be a település zöldfelületi rendszerében. 84

A sportpálya rendezett gyepfelülete


FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. Játszóterek A játszóhely a szabad levegőn végzett mozgás, a kísérletezés, a felfedezés helye, ahol a gyermek tapasztalatokat, ismereteket szerez a világról. A gyermekek számára a parkok számos részlete kínálja a sport, a megismerés és a felfedezés örömét. A játszóterek kialakításakor figyelni kell a különböző korcsoportoknak kialakított játszótér részletekre, ahol a gyermekek életkoruknak megfelelő játszóeszközzel fejleszthetik képességeiket. Forráskúton két helyen található játszótér, amelyet a közelmúltban alakítottak ki. Az egyik, a hidroglóbusz területének szomszédságában található, amely a sportpályához kapcsolódik. Itt leginkább a kisebb gyermekek számára találhatunk játszóeszközöket (homokozó, rugós játék, hinta, csúszda, mászóka). A játszótér területe fásított, árnyékot a nagyobb lombhullató fák koronája veti. A cserje- és évelőszint azonban teljesen hiányzik a területről. A játszótér kerítéssel nincs lehatárolva, ezért állatok bejárása előfordul, ami nem szerencsés a játszótéren.

Játszótér a víztoronynál

Játszótér a horgásztónál

A település másik játszótere a horgásztó mellett található. A közlemúltban a területét fásították. Ide azonban csak néhány játékot helyeztek el ötletszerűen. A játszótér körbekerített. A játékok telepítése koncepciótlan, ütéscsillapító burkolatként homok található. Tavak Forráskút külterületén található a forráskúti horgásztó. A tó terület a nemzeti ökológiai hálózat ökológiai folyosóját képezi. Partvonala fásított, jellemzően fűzfákkal (Salix sp.) A tó területét vadháló kerítéssel körbehatárolták. A part mentén a nádast karbantartják, télen vágják. Esőbeállók, fából készült asztalok-padok szolgálják az ide érkezők kényelmét. A tó déli részén található egy kiszolgáló építmény, melynek megjelenése nem mondható tájbaillőnek. A horgászás feltétele engedélyhez kötött. A tóban fürödni és csónakázni, tilos.

A körbekerített forráskúti horgásztó

Közhasználat elől elzárt zöldfelületek A közhasználat elől elzárt kondicionáló célú zöldfelületek a magánkertek, a zárt intézményi, illetve vállalati területek zöldfelületei, valamint a véderdők, védőterületek területei. A magán, vagy intézményi tulajdonú kertek növényzete nemcsak a tulajdonos, hanem a település egésze 85


FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. szempontjából is értéket jelent. E területek kialakítása, a biológiailag aktív felületek aránya és a területek ápoltsága az egész település helyi klimatikus, levegőtisztasági, településhigiéniai adottságait befolyásolják, sok esetben jelentősen alakítják. Ezért is indokolt e zöldfelületek létesítésének önkormányzati szabályozása. Lakókertek A magánkertek szempontjából megállapítható, hogy kevés az átgondolt kertépítészeti koncepció alapján kialakított kert. A kertek részben termesztési, részben kondícionáló célúak, a tulajdonosok számára rekreáló hatásúak. Sok esetben ezek a funkciók nem különülnek el egymástól, zavaró, rendezetlen látványt eredményezve. Növényalkalmazásban dominál az örökzöldek alkalmazása. A településképet jelentősen befolyásolja a lakókertek mennyisége és minősége. Forráskúton általános a hagyományos dísz-előkert és hátsó haszonkert kettős használati módja. Jellemzően az épület körül alakítanak ki hagyományos virágoskerteket, a telek hátsó kertrészei pedig főleg haszonkertként funkcionálnak. Forráskút lakókertjeit vizsgálva csak kivételes esetekben fedezhetünk fel tudatos, koncepcionális zöldfelületi kialakítást. Sok helyen az előkertekben, utcafronton dominálnak az örökzöld dísznövények.

Lakókert Forráskúton

A fóliasátrakban nem mindig Forráskút mezőgazdaságában legjellemzőbben a növénytermesztés folyik fóliasátras termesztés a meghatározó. Általános a nagyméretű fóliás termesztés, melyeket sok esetben a belterületbe ékelődve, a lakókertekben helyeznek el. Vegyesen termesztenek zöldségféléket és gyümölcsöket egyaránt. Anyaghasználatuk, rendezetlen megjelenésük legtöbb esetben tájhasználati konfliktust eredményez a településen.

14. Vízgazdálkodás, víziközművek Szennyvízelvezetés A községben 2015-ben kiépült a szennyvízelvezető hálózat. Négy község (Üllés, Forráskút, Zsombó és Bordány) részére épült a szennyvíztisztító telep, korszerű tisztítási technológiával és megfelelő kapacitással. Szennyvíztisztító telep A létesítmény rendeltetése a Bordány, Forráskút, Üllés és Zsombó településeken keletkező szennyvizek összegyűjtése, befogadása és tisztítása. A keletkezett szennyvíz kommunális eredetű, tisztítása Forráskút 044/120 hrsz. alatti területén megépült szennyvíztisztító telepen történik. A mechanikai szennyvíztisztítást követően egy egyedileg méretezett, SEMI SBR és szakaszos 86


FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. betáplálású, SBR biológiai tisztítási technológiájú szennyvíztisztító rendszer került beépítésre, mely úgynevezett aktív eleveniszapos, időciklusok alapján, oldott oxigénszint szabályozással működő, totáloxidációs szennyvíztisztítási folyamatot tesz lehetővé. A szennyvíztisztító telep kapacitása 1200 m3/d, ami tartalmazza 70 m3/d szippantott szennyvíz fogadását is, a telep biológiai kapacitása 11 750 LE. A tisztított szennyvíz bevezetésének helye a Dorozsma-Halasi –főcsatorna 8+044 km szelvénye, parti bevezetéssel. A befogadó a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint 3. időszakos vízfolyás kategória besorolású. Csatorna hálózat A forráskúti csatornahálózat a Forráskúton keletkező szennyvizeket vezeti a négy település közös szennyvíztisztító telepére. A szennyvízelvezetés a település területén elsősorban gravitációsan történik. Ehhez megépült 10 174,95 fm gravitációs gerincvezeték és 6 338,55 fm gravitációs bekötővezeték. A településen 5 db átemelő üzemel, melyből egy végátemelőként és 4 közbenső átemelőként működik. Forráskúthoz 7 423,06 fm szennyvíznyomó-szállító vezeték tartozik összesen. Műszaki, technológiai adatok: Gravitációs csatornák: Gerincvezeték: FO-1.sz. öblözet: FO-2.sz. öblözet: FO-3.sz. öblözet: FO-4.sz. öblözet: FO-5.sz. öblözet: Gerincvezeték összesen:

1 333,63 fm DN 200 KG-PVC 2 298,47 fm DN 200 KG-PVC 2 690,63 fm DN 200 KG-PVC 1 694,33 fm DN 200 KG-PVC 2 157,89 fm DN 200 KG-PVC 10 174,95 fm

Bekötővezeték: FO-1.sz. öblözet: FO-2.sz. öblözet: FO-3.sz. öblözet: FO-4.sz. öblözet FO-5.sz. öblözet: Bekötővezeték összesen:

916,26 fm DN 160 KG-PVC 1 329,34 fm DN 160 KG-PVC 1 756,56 fm DN 160 KG-PVC 896,48 fm DN 160 KG-PVC 1.439,89 fm DN 160 KG-PVC 6 338,55 fm

Szennyvízátemelők: Főátemelő: Széchenyi u (053/85 hrsz.)

Jele: FO-1

Közbenső átemelők (hrsz.) Jele: Csongrádi u. (057/22 hrsz.) FO-2 Szent István u. – Fő u. (35/4 hrsz.) FO-3 Petőfi u. – Iskola u. (265 hrsz.( FO-4 Kossuth L. u. (165/61.hrsz.) FO-5 Szennyvízátemelők adatai: JEL Mérték- FO-1 egység Műtárgy mérete m 2,5 x 5,9 87

FO-2

FO-3

2,0 x 5,9

2,0 x 5,5


FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. Fenékszint Fedlapszint Beömlési szint Szivattyú

mBf mBf mBf Típus

Járókerék H Q Mennyiségmérő

Típus m m3/h db Típus

Biofilter

Típus

JEL

Mennyiségmérő

MÉRTÉKEGYSÉG m mBf mBf mBf Típus Típus m m3/h db Típus

Biofilter

Típus

Műtárgy mérete Fenékszint Fedlapszint Beömlési szint Szivattyú Járókerék H Q

87,9 93,78 90,09 SLV80.80.60.2. 51D EN-GJL-250 21,10 32,66 2 Siemens MAG 5100 W BZ 08

88,29 94,19 90,19 SLV80.80.13.4. 50D EN-GJL-250 8,38 10,69 2 Siemens MAG 5100 W BZ 06

89,21 94,72 91,13 SLV80.80.11.4.5 0D EN-GJL-250 6,73 9,99 2 Siemens MAG 5100 W BZ 06

FO-4

FO-5

2,0 x 5,4 89,45 94,86 91,25 SLV80.80.11.4.50D EN-GJL-250 6,61 11,74 2 Siemens MAG 5111 W BZ 06

2,0 x 5,5 89,01 94,46 91,10 SLV80.80.11.4.50D EN-GJL-250 6,15 17,11 2 Siemens MAG 5100 W BZ 06

Szennyvíznyomó-szállító vezetékek: Átemelő jele Vezeték ármérő Anyaga Hossza Összesen

D fm

FO-1 160 KP 5336,45 7 423,06 fm

FO-2 90 KPE 611,69

FO-3 90 KPE 534,79

FO-4 90 KPE 50028

FO-5 110 KPE 439,85

Csapadékvíz elvezetés Forráskút Község területe az Algyői belvízrendszer Dorozsma-Majsai öblözetéhez tartozik. A község belterületén keletkező csapadék- és belvizek befogadója a Dorozsma-Majsai főcsatorna és a Dorozsma-Majsai II. csatorna. A település belterületét mesterséges vízválasztóként négy vízgyűjtő területre osztja a Felszabadulás, Jókai, Csongrádi és Gárdonyi utca. A meglévő, jórészt nyíltszelvényű gravitációs árokrendszert kiegészítve ill. a község teljes vízgyűjtő területét figyelembe véve, ami 73 ha és a mértékadó csapadék terhelés 486 l/s, folyamatban van a vízjogi engedélyezési terv készítése

88



Vízellátás A község területén a vízkivételi műveket és vízellátó vezetékhálózatot az Alföldvíz Zrt. üzemelteti. A vízbeszerzés és a hálózat adatait mellékeljük. A KEOP keretében végzett hálózat rekonstrukció, vízminőség javító munkálatok, ill. az új mélyfúrású kút tapasztalati adatai még nem állnak rendelkezésre. A község vízellátó hálózatán feltüntettük a tűzcsapok helyét, és ellenőriztük a telepítési távolságokat, melynek eredményeként megállapítható, hogy az alábbi utcákban kell földfeletti tűzcsapokat telepíteni: Tömörkény u., József A. u.(4 db), Fő u. (2 db), Szegedi út, Dűlő út, Ady E. u., Petőfi u., Zrínyi u. és Tanácsköztársaság u. Műszaki adatok Vízbeszerzés Kutak Kútfej kialakítás Kútkataszteri szám Fúrás éve Talpmélység (m)

EOV koordináta (km)

X = 113884 Y = 716172

III. sz. Felszíni B-13 1979 245 202,0-212,0 219,0-227,0 232,0-240,0 X = 113832 Y = 715997

Maximális vízadó képessége (l/min) Vízhőfok (°C)

600

1200

22,7

16,9

Oldott metán tartalom (Nl/m3)

4,99

4,89

10 II. osztály

13 II. osztály

R-22

R-22

EMU K64-4 260 MOM WS 80

EMU KD25-5 600 MOM 80

Szűrőzés (m)

Arzén koncentráció (µg/l) Víz minősítése Vízhasználat besorolási kódja Szivattyú típus Üzemi vízhozam (l/min) Vízmérő (mm)

II. sz. Felszíni B-12 1970 361 308,5-327,0 333,5-346,0

Magas tároló AK 100-30/2 acél szerkezetű. Hálózat Elosztóhálózat: 12407 fm AC: 5629m; PE: 277m; KMPVC: 6500m A táblázat adatai tájékoztató jellegűek, melyek az üzemeltetés során folyamatosan változnak.

89



Forráskút

Bekötés /db/

Tűzcsap /db/

Közkifolyó /db/

623

35

6

Tűzcsap: felszín alatti: 8 db; felszín feletti: 27db

15. Földgáz- és villamosenergia-ellátás, elektronikus hírközlés 15.1. Földgáz ellátás Gázátadó állomás: Forráskút az FGSZ Zrt. (Földgázszállító Zrt.) tulajdonában és üzemeltetésében lévő Üllési gázátadó állomásról kap földgázt az Üllés - Bordány nagyközépnyomású (8 bar-os) vezetékről leágazó DN110 PE 8 bar-os gázelosztó vezetéken keresztül. A térség többi településeinek gázellátása is az Üllési gázátadóról történik, de Forráskút hosszútávú, és az esetleges fejlesztéseket is biztonsággal kiszolgáló ellátása biztosított, ugyanis az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. az Üllési gázátadótól induló, BordányZákányszék-Forráskút irányba tartó vezetékét kapacitásbóvítés miatt, már évekkel ezelőtt egy párhuzamos vezeték kiépítésével megerősítette. Nagyközépnyomású (8 bar) külterületi gázelosztó vezeték: Tulajdonos és üzemeltető: Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. A betápláló gázelosztó vezeték Üllés – Forráskút összekötő úttal párhuzamosan halad az útelágazástól Forráskút gázfogadó állomásig, Üllés és Forráskút községek külterületén. Első sorban a község földgáz ellátására szolgál, de idő közben fogyasztói igények alapján különböző külterületi, mezőgazdasági telephelyek és tanyás ingatlanok gázellátására is kiépültek erről leágazó nagyközépnyomású gázelosztó vezeték szakaszok. A kiindulási pontnál külön tolózárak segítségével mindkét Üllés gázátadó felől jövő párhuzamosított vezetékről (egyszerre és külön – külön is) üzemeltethető - Forráskút ellátását biztosító DN110PE betápláló gázelosztó vezeték kapacitása hosszútávra is kielégítő. A gázfogadó állomás előtt kiágazik egy DN110 mérettel induló gázelosztó vezetékrendszer, mely délről megkerüli Forráskút községet és több elágazáson keresztül ellát sok mezőgazdasági telephelyet és tanyás ingatlant. Ezen gázelosztó vezeték elmegy egészen a szegedi főútig, majd keresztezve azt ellát még egy pár ingatlant. Nagyközépnyomású gázelosztó vezetékhálózat adatai: gerincvezeték:

9358 m

leágazó vezeték: A hálózat anyaga: Fő méretek:

439 m PE gázcső 110, 90, 63 és 32, ill. 20.

Gázfogadó állomás: Tulajdonos és üzemltető: Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt.

90


FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. Fogadó állomás a község külterületi részén a Jókai Mór u. folytatásán, Üllés irányában a 039/67 Hrsz.-ú ingatlanon található. Az ingatlan szintén az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. tulajdonában van. A nyomásszabályozó az eredeti KÖGÁZ típus helyén felújításra került 2005 évben. Típusa: Fiorentini (8/3 bar) (névl.telj.: 4000 m3/h) Alaphálózat: Tulajdonos és üzemltető: Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. A községet ellátó nagyközépnyomású külterületi, és 3 bar-os, belterületi, alap gázelosztó hálózata 1985-ben épült meg. Azóta történt fejlesztések eredményeként minden utcában, (ahol értelmezhető a gázfelhasználás) van gázvezeték. Minden belterületi lakóingatlan vagy már ellátott, vagy közvetlenül ellátható földgázzal. A kiépített gázelosztó hálózat alapvetően sugaras, de ahol az utcák nyomvonala találkozik egymással ott a gázelosztó vezetékek is össze vannak kötve, tehát hurkolt is. A vezetékrendszer átlagos fektetési mélysége -1,1 – 1,2 m, műszaki állapota jó. A Csongrádi u. folytatásaként DN63PE csőből külterületen halad egy középnyomású gázelosztó vezeték egészen Balástya község területéig, ellátva a már Balástyán külterületén párszáz méterre található baromfitelepet és az út közben lévő tanyás ingatlanok egy részét. A középnyomású gázelosztó vezetékrendszer hossza: belterületi gerincvezeték

11,11 km

belterületi leágazóvezeték

6,96 km

külterületi gerincvezeték külterületi leágazóvezeték A hálózat anyaga: Fő méretek:

4,05 km

1,16 km

PE gázcső. 110, 90, 63 és 32, ill. 20

Fogyasztói létszám: Lakossági (egyetemes) fogyasztó:

540 db

Vállalkozói (20m3/h alatti):

43 db

Általános (20 – 100 m3/h közötti):

2 db

A gázfogadó állomás és a kiépített gázelosztó hálózat kapacitása távlatban is megfelelő. A belterületen jelentős fejlesztés nem várható, így a gázelosztó hálózat számottevő bővítése, és átalakítása sem. A konkrét igények ismeretében – a 9/2014.(IX.29) MEKH rendeletben rögzített gazdaságossági számítások eredményeképpen maghatározva a csatlakozási díjat - az ÉgázDégáz Földgázelosztó Zrt. a szükséges gázelosztó vezeték bővítéseket az igénylővel megkötendő Elosztói Hálózati Csatlakozási szerződések alapján saját hatáskörben lebonyolítja. 91



15.2. Elektromos energiaellátás a./ Nagyfeszültségű (120 - 220 kV) hálózat: A települést nagyfeszültségű hálózat nyomvonala nem érinti. b./ Középfeszültségű (20 kV) hálózat: A települést a Kistelek – Üllés 20 kV-os légvezetékes hálózat látja el villamos energiával. A 20 kV-os légvezetékes hálózat az EDF DÉMÁSZ Hálózati elosztó Kft. tulajdona. A középfeszültségű külterületi hálózat teljes egészében légvezetékes rendszerű. A településen belül is légvezetékes 20 kV-os rendszer van kiépítve. c./ Transzformátorállomás: A külterületi és belterületi transzformátorállomások a légvezetékes 20 kV-os hálózathoz igazodóan oszlop transzformátorállomások. A község belterületén 7 db oszloptranszformátor üzemel. A külterületen 30 db oszlop transzformátorállomás biztosítja az elektromos energiaellátást. A transzformátorállomások listáját a dokumentációhoz mellékeljük. Mind a belterületen, mind a külterületen a meglevő transzformátorállomások a szükséges energiaellátást biztosítani tudják. e./ Kisfeszültségű hálózat: A meglevő kisfeszültségű hálózat többségében légvezetékes, illetve légkábeles kiépítésű. A külterületen a jövőben is légkábeles kisfeszültségű hálózat építhető. A belterületen a villamosenergia ellátó hálózat a település teljes területén kiépült. A fejlesztéshez szükséges villamosenergia igény általában hálózat bővítéssel és trafó cserével biztosítható. A belterületen a meglevő kisfeszültségű hálózatok felújítása esetén, a csupasz légvezetékes hálózatok légkábeles hálózatra történő átépítése lehetséges. f./ Közvilágítás: A település közvilágítási hálózatának korszerűsítése megtörtént, a közvilágítás megfelelő. Az új beépítésű területen, a kisfeszültségű hálózattal azonos módon, földkábeles beton kandeláberes közvilágítás építését javasoljuk. Megújuló energiaforrások: Forráskút területén belül jelenleg csak háztartási kiserőmű méretű (max.: 50 kW) napelem rendszer üzemel. Biogáz erőmű Forráskút területén nem épült.

92



15.3. Elektronikus hírközlés a./ Távbeszélő ellátás: Forráskút községben a telefonhálózat a település teljes egészére kiépült. A telefonhálózat üzemeltetője az Invitel Zrt. A település a 62 sz. körzetszám alatt a távhívó hálózatba van bekötve. A távbeszélő csatlakozás hagyományos rézerű kábellel Üllés irányából van kiépítve. A kábel az Üllés Forráskút összekötő út mentén halad a Dózsa György utcában levő telefon központig. A központ korszerűsítése digitális központra megtörtént. A központ helye: Dózsa György utca, DLU digitális központ. A telefonközpontból a kitáplálások földkábelesek, de a hálózat többségében légvezetékes kiépítésű. Igény esetén a telefonhálózat bővíthető. b./ Kábeltelevíziós ellátás (telefon és Internet szolgáltatás) A KTV rendszer tulajdonosa és üzemeltetője a Szélmalom Kábeltévé Zrt. A KTV hálózat az Üllés – Forráskút - Csólyospálos optikai kábelre csatlakozik. Az optikai kábel az Üllés - Forráskút összekötő út északi oldalán a DÉMÁSZ 20 kV-os oszlopsorán halad Forráskút határáig. A csatlakozó optika a Jókai utcában a DÉMÁSZ kisfeszültségű oszlopsorán jut el a Fő utca 39. sz. előtt telepített „ONU” készülékig. Innen a Fő utcán a DÉMÁSZ oszlopsorán, majd a külterületen saját oszlopsoron halad Csólyospálos irányába. A településen belül a DÉMÁSZ oszlopsorán haladó QR-540 tip. légkábeles hálózat épült. c./ GSM telefon antennarendszerek: - Magyar Telekom Nyrt. T-mobil üzletág. - Telenor (Pannon) Távközlési Zrt. - Vodafone Magyaroszág Mobil Távközlési Zrt. A mobil szolgáltatók a település teljes területét lefedik. A vezeték nélküli (mobil) telefonok használata a településen biztosított. d./ Mikrohullámú rendszer A települést meglevő mikrohullámú rendszer biztonsági zónája nem érinti, és új mikrohullámú rendszer kiépítését nem tervezik. Helyzetelemző munkarész Elektromos energiaellátás: a Nagyfeszültségű (120) hálózat: A település területén nagyfeszültségű hálózat építése nem várható. b./ Középfeszültségű (20 kV) hálózat: A középfeszültségű külterületi hálózat teljes egészében légvezetékes rendszerű. A településen belül is légvezetékes 20 kV-os rendszer van kiépítve. A 20kV-os légvezeték jelenlegi kiépítettsége, műszaki állapota alkalmas a település középtávú ellátására. Új 20 kV-os gerinc hálózat építése nem várható. Az energiaigénnyel járó bővítések kiszolgálásához 20 kV-os csatlakozó vezetékek építése válhat csak szükségessé. 93


FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. d./ Transzformátorállomások: A meglevő 20/0,4 kV-os transzformátorállomások a jelenleg felmerülő elektromos energiaigényt biztosítani tudják. Korszerűsítésre, illetve átépítésre néhány, elsősorban a belterületén levő állomás szorul. Új nagy teljesítmény igény jelentkezése esetén, belterületen a meglevő 20 kV-os légvezetékről leágazó 20 kV-os kábelhálózatra telepített új betonházas, vagy épületbe telepített 250 kVA – 1000 kVA teljesítményű BHTR betonházas tip. transzformátorállomások építése válhat szükségessé. A település külterületén a meglévő légvezetékes 20 kV-os hálózatok bővítésével OTRDF 20/160 kVA, valamint OTR 20/250 – 400 kVA típusú transzformátorállomások építhetők. e./ Kisfeszültségű hálózat: A külterületen a jövőben is légkábeles kisfeszültségű hálózat építhető. A belterületen a meglevő kisfeszültségű hálózatok felújítása esetén, a csupasz légvezetékes hálózatok légkábeles hálózatra történő átépítése lehetséges. Ezeken a területeken a légvezetékes hálózat földkábeles hálózatra történő átépítése nem javasolt, mert a meglevő épületállomány csatlakozása a légvezetékes hálózathoz van kialakítva. Földkábel esetén az épület csatlakozások földkábelre történő átalakítása a tulajdonosoknak is többletköltséget jelentene. A település belterületén az új beépítésű területeken, a 2007. évi LXXXVI. Villamos Energia Törvény 178/J § 2013. 04. 11.-én történt módosítása értelmében azonban 120 kV alatti új hálózat csak földkábellel építhető. f./ Közvilágítás: A város közvilágítási lámpatestei Nátrium lámpás, illetve kompakt fénycsöves, ma már nem korszerű típusúak. A meglevő lámpatesteknek a ma korszerű „LED” lámpatestekre történő cseréje javasolt. Az eddigi gyakorlanak megfelelően a közvilágítást ellátó légvezetékes és földkábeles hálózatok azonban a korszerűsítésekkel nem kerültek felújításra. Ezeknek a hálózatoknak a többsége azonban 30 – 40 éves. A hálózatok korszerűsítésére is számítani kell. Megújuló energiaforrások: A Dél-alföldi földrajzi környezet, a napsütéses órák számát tekintve rendkívül alkalmas 500 kW-nál nem nagyobb teljesítményű naperőművek telepítésére. Napelem park telepítésére a külterületi más célra csak részben használható területrészeken van lehetőség. A napelem parkok építésére komoly lehetőségek vannak a megújuló energiaforrások hasznosítása terén. Elektronikus hírközlés: a./ Távbeszélő ellátás: A Kormány által meghirdetett, pályázati kiírással is rendelkező, minden előfizetőre kiterjedő szupergyors hozzáférésű Internet lehetőség biztosítása a következő néhány év feladata. Információnk szerint a meghirdetett pályázatra a nagy hírközlési szolgáltatatók (MTelekom, Invitel, UPC) a település kis mérete miatt azonban nem pályáznak. A szupergyors szélessávú Internet biztosításához a település optikai rendszeren történő külső csatlakozásának kiépítése is szükséges. 94


FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. b./ Kábeltelevíziós ellátás: A település KTV ellátása 100 %-ban biztosított. Az ellátás fejlesztése részben a digitális technikák irányában várható, illetve az informatikai igények bővülésével az összes fogyasztónak a nagy sebességű optikai rendszerre történő csatlakozás kiépítése (FTTH rendszer) lehet a feladat. Ehhez azonban a településen belül a teljes optikai hálózat kiépítése szükséges. Az FTTH rendszer kiépítésével elképzelhető hogy a konkurencia is meg fog jelenni ezen a piaci szegmensen. c./ Mikrohullámú rendszer: A mikrohullámú rendszerek bővítése nem várható. d./ GSM telefon antennarendszerek: A GSM antenna rendszerek kiépítése jórészt befejeződött. Elsősorban a meglevő rendszerek technológiai fejlesztése várható. Helyzetértékelő munkarész: Energiaellátás: a Nagyfeszültségű (120 kV-os) hálózat: Nagyfeszültségű hálózat építésére nincs igény. b 20 kV-os és 0,4 kV-os hálózat fejlesztési elképzelések: A 2007. évi LXXXVI. Villamos Energia Törvény 178./J § 2013. 04. 11.-én történt módosítása értelmében belterületen 120 kV alatti új erősáramú hálózat csak földkábellel építhető. Ezt az előírást a szolgáltatóknak fejlesztéseiknél maximálisan figyelembe kell venni.

Megújuló energiák hasznosítása: Biogáz erőmű telepítésének igénye esetén figyelembe kell venni hogy a véges alapanyag ellátás miatt csak a telepítés csak régióval egyeztetett módon történhet. Nem fordulhat elő, hogy a környezetben keletkezett hulladékok, és az esetleg mezőgazdasági termeléssel megtermelt alapanyagok kevésnek bizonyuljanak a biogáz erőművek ellátására. Gazdaságosan biztosan nem telepíthető biogáz erőmű minden településen. A biogáz erőművek telepítését az Energiahivatal koordinálja. A napelemes rendszerek megjelenése minden településen várható. A napelemek megépítésének is van azonban egy felső korlátja. Ezt az jelenti hogy az országosan megépülő napelemes rendszerek hullámvölgyében (téli hosszú borult időszakok, éjszakai üzem) a napelemek kiesését más erőművekkel pótolni kell. Ezt országosan az Energiahivatal koordinálja. Tudni kell azonban, hogy a Magyarországi naperőművek jelenlegi teljesítménye még igen messze van a kritikus értéktől. Ezen a területen a Dél-alföldön jelenleg szinte korlátlan lehetőségek vannak. A létesítés csak pénzügyi forrás kérdése. Elektronikus hírközlés: A település teljes területén szükséges az „FTTH” (Fiber to the home) optikai hálózati rendszer kiépítése. Az „FTTH” rendszer szélessávú gyors hozzáférésű optikai hálózat kiépítését jelenti minden előfizető részére. Az épülő optikai rendszert elsősorban a meglevő légvezetékes hírközlő hálózatokkal közösen célszerű megépíteni. A településnek azon a részein, ahol meglevő hírközlő hálózat nem áll rendelkezésre, az ott meglévő EDF DHE Kft. 95


FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. kisfeszültségű légvezetékes hálózata is alkalmas közös oszlopsoros hálózat építéssel a fejlesztések megvalósítására. A meglevő telefonhálózat ilyen irányú fejlesztéséhez azonban ki kell építeni a település optikai rendszeren történő külső csatlakozását is.

96



16. Előzetes észrevételek értékelése

97

További részvétel

Vélemény vétele

Felhívja a figyelmet önkormányzati főépítész jogszabályban rögzített szerepére vonatkozóan, kéri a főépítész személyére vonatkozó tájékoztatást. A koncepció készítése során kiemeli, hogy figyelemmel kell lenni az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban foglaltakra. Olyan célrendszert kell felállítani, mely a meglévő természeti és épített környezeti adottságokra figyelve megőrzi és fejleszti a település értékeit és megfelelő alapot nyújt a településrendezési eszközök kidolgozásához. Szakmai és eljárásrendi szabályokat, előírásokat közöl a továbbiakban. A környezeti vizsgálat tematikáját elfogadja, felhívja a figyelmet a tervezői jogosultságok meglétének fontosságára.

igen

Főépítész közreműködik az eljárásban.

Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakértői Osztály

Zajvédelmi szempontból tesz észrevételt. A belterület déli részén tervezett gazdasági övezet kijelölését nem tartja szerencsésnek, mert a falusias lakóövezet zajvédelmi határértékeit kell betartani, ami ez problémát okozhat, csökkentheti a gazdasági terület hatékonyságát és konfliktusok forrása is lehet.

igen

Az átsorolás módja a rendezési terv véleményezési anyagában kerül ismertetésre, melyhez zajvédelmi szakági munkarész is készül.

Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

Az adatszolgáltatást teljesítette.

igen

Csongrád Megyei Kormányhivatal

Megállapítja, hogy a módosítási ügyek várhatóan közegészségügyi érdeket nem sértenek, a környezeti vizsgálat tematikájával egyetért.

igen

Véleményező szerv

Képviselt vélemény összefoglalása

Csongrád Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály, Építésügyi Osztály


figyelembe

FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. Népegészségügyi Főosztály Közegészségügyi Osztály

98

Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Vonatkozó jogszabályokat közöl. Tájékoztat, hogy Forráskút község hivatkozott kormányrendelet alapján ivóvízminőség javító programhoz tartozik. A környezeti vizsgálat javasolt tematikáját elfogadja. Egyéb észrevételt nem tesz.

igen

Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal Útés Hídügyi Főosztály Engedélyezési és Forgalomszabályozási Osztály

Hatáskör hiányában észrevételt tesz.

nem

Csongrád Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztály

Felhívja a figyelmet, hogy a közlekedési alátámasztó munkarészt megfelelő jogosultsággal rendelkező szaktervező készítheti. Szakmai és jogszabályi előírásokat közöl.

igen

Országos Vízügyi Főigazgatóság

Nem reagált.

-

Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság

Tájékoztatása szerint az előzetes anyag nem tartalmaz elegendő információt. hogy megalapozott véleményt adjon. A vízrendezés kapcsán általános érvényű szakmai és jogszabályi előírásokat közöl, betartandó

igen


Megfelelő jogosultsággal rendelkezik a szaktervező.

Az előzetes véleményezési anyag még csak a felmerült

FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. jogszabályokat részletez. Felsorolja a Vízgyűjtő-vízgazdálkodási Tervben (VGT) meghatározott három felszín alatti víztestet, minőségi értékeléssel. Kéri a VGT további irányelveit betartani. Jelzi, hogy szakemberei előzetes időpont egyeztetést követően segítséget nyújtanak a rendezési terv készítésében.

99

módosítási területek lehatárolását tartalmazza, bővebb ismertetésre a tervi véleményezési anyagban kerül majd sor.

Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály

Tájékoztat, hogy az örökségvédelmi hatástanulmány 10 évnél régebbi, ezért újat kell készíteni.

igen

Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ

A kért adatokat megküldte.

-

Csongrád Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály

A módosítási ügyek kivett és erdő művelési ágú részei nem érintik illetékességét. A többi ügy átlagos vagy annál gyengébb földterületen szerepel tájékoztatása szerint. Felhívja a figyelmet a termőfölddel kapcsolatos takarékos bánásmód fontosságára, csak az indokolt mennyiségben kerüljön földterület művelés alóli kivonásra és csak az átlagosnál gyengébb minőségű. Figyelemmel kell lenni a szomszédos földterületek gazdálkodására is. Felhívja a figyelmet, hogy jogtiszta térképre kell dolgozni és fel kell tüntetni a „Készült az állami alapadatok felhasználásával.” mondatot. Részletezi a település földterületeinek átlagos aranykorona értékét.

igen


Készül örökségvédelmi hatástanulmány.

A terv jogtiszta alaptérképre készül, a kért felirat szerepelni fog a tervlapokon. A javaslatokat szem előtt tartjuk a tervkészítés során.

FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Erdőfelügyeleti és Hatósági Osztály

Tájékoztat, hogy a természetbeni állapot szerinti erdőterületek igénybevétele az ő hatósági engedélyéhez kötött, amit általában nem támogat vagy komoly mérlegelés alapján határoz. Közli, hogy az Országos Erdőállomány Adattár szerint Forráskút területén 327,73 hektár erdő található, ebből védelmi rendeltetésű 9,65 hektár, gazdasági pedig 318,08 hektár. Közjóléti erdő nincs a településen. Az adatállomány interneten megtekinthető (erdoterkep.nebih.gov.hu), a kiváló termőhelyi adottságú erdőterületeket megküldte az önkormányzatnak.

igen

Csongrád Megyei Kormányhivatal Növényés Talajvédelmi Igazgatóság

Nem reagált.

-

HM Hatósági Hivatal

A tárgyi dokumentációban foglaltak érdekeit nem sértik, észrevételt nem tesz.

nem

Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság

Észrevételt nem tesz.

igen

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály

Tájékoztat a településen található három szénhidrogén lelőhelyről, szilárd ásványi nyersanyag lelőhely nincs a településen. Felhívja a figyelmet, hogy a szénhidrogén vezetékek biztonsági övezetét rögzíteni kell a Helyi Építési Szabályzatban.

nem

100


Erdőterületek kijelölése várható a megyei terv előírásai miatt.

A szabályozási terven feltüntetésre kerülnek a vezetékek és védőövezeteik.

FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

A hírközlési szakági munkarészhez módszertani útmutatót közöl. Egyéb szakmai és jogszabályi észrevételeket tesz. Javasolja bevonni az eljárásba a szolgáltatókat.

igen

Csongrád Megyei Közgyűlés Hivatala

Nem reagált.

-

Üllés Nagyközség Önkormányzata

Nem reagált.

-

Bordány Nagyközség Önkormányzata

Nem reagált.

-

Zsombó Község Önkormányzata

Kifogást nem emel.

-

Szatymaz Község Önkormányzata

Nem reagált.

-

Balástya Község Önkormányzata

Kifogást nem emel.

nem

Csólyospálos Község Önkormányzata

Nem reagált.

-

EDF Démász Hálózati Elosztó Kft

Nem reagált, a szaktervező megkeresésére adatot szolgáltatott.

-

GDF-SUEZ ÉgázDégáz Földgázelosztó Zrt.

Nem reagált, a szaktervező megkeresésére adatot szolgáltatott.

-

101


A településen érintett szolgáltatók be lettek vonva az eljárásba.

FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. FGSZ Zrt. Kecskeméti Földgázszállító Üzem

Üzemeltetésében lévő létesítmény nincs a település területén.

nem

MOL Bányamérés

Nyrt.

Nem reagált, a telefonos megkeresésre ígért adatszolgáltatást a tervanyag kiadásáig nem adta meg.

-

INVITEL Zrt. Déli Régió Nyilvántartási és Hálózat-üzemeltetési Osztály

Hálózata fejlesztését nem tervezi, a véleményezésre megküldött anyag érdekeit nem sérti. Kéri hálózata elhelyezkedésének figyelembe vételét a tervezés során.

igen

T-COM Nyrt

Nem reagált.

-

Magyar Közút Nonprofit Zrt.Csongrád Megyei Igazgatósága

Az előzetesen megadott módosítási ügyekkel kapcsolatban kifogást nem emel. Az ipari terület kijelölése kapcsán felhívja a figyelmet a csomóponti távolságok szabályira.

igen

I. fokú építési hatóság Szeged

Nem reagált.

-

102


Figyelembe veszi a szaktervező hálózata elhelyezkedését.

A terület kijelölése során figyelembe veszi a szaktervező a csomóponti távolságokról szóló előírásokat is.


17. Helyi településfejlesztési javaslatok (interjúk) A tervezési munka során több alkalommal került sor egyeztetésekre, fórumokra a településen élők különböző csoportjaival. A tervező csoport igyekezett minél szélesebb körben véleményt kapni a településen élők problémáiról, terveiről, hogyan látják ők a település jövőjét, miket tekintenek a legfőbb megoldandó feladatoknak vagy fejlesztendő céloknak. A sok esetben szubjektív vélemények sokat jelentenek a tervezési munka során, élettel töltik meg a száraz statisztikai adatokat, tényeket és lehetővé teszik, hogy a koncepció és a rendezési terv minél közelebb álljon a helyiekhez, minél inkább tükrözze az ő gondolkodásukat, hiszen csak így lesz használható. Ennek szellemében készült kétszer csoportos interjú a testületi tagokkal, sor került vállalkozói fórumra és kerekasztal beszélgetésre a civil szervezetekkel, intézményvezetőkkel. A legfontosabb tapasztalatokat röviden összegyűjtöttük. Társadalom, települési közösség, intézmények A beszélgetéseken elhangzottakat összegezve megállapítható, hogy a helyiek összetartó, befogadó közösségként tekintenek magukra. Számos civil szervezet működik közre az önkormányzattal karöltve a falusi rendezvények lebonyolításában, a közösségi élet fenntartásában. A fiatalok aktivitását keveslik a legtöbben, őket nehéz helyben tartani akár a tanulmányaik alatt szabadidő eltöltésére, akár munkaerőként tanulmányaik befejezése után. Munkanélküliség és munkaerőhiány egyszerre van jelen a településen, fontos lenne szakképzett, a helyi gazdasági ágazatoknak megfelelő vagy azok bővítéséhez, gyarapításához hozzájáruló szakemberek jelenléte. A képzettségi szint kistérségi szinten is növekszik, ami bizakodásra ad okot. Az alapfokú ellátás megoldott a településen, helyben vagy kistérségi szinten jelen vannak azok a szociális, oktatási intézmények, melyek a helyiek alapellátását biztosítják. Bölcsőde hiányzik a településről és az idősek nappali ellátása is fejlesztésre szorul, hiszen a népesség idősödik. Az általános iskola és az óvoda az utóbbi években állandósítani tudta létszámát. Szegregátum, leszakadó terület nincs a faluban. A művelődési ház gazdag programkínálattal rendelkezik, azonban szükségesnek érzik a helyiek egy központi jellegű vendéglátóegység létrehozását, mely igényes szórakozást, kikapcsolódást nyújt a minden korosztály számára. Egyfajta központi, közösségi gyülekezőhely szerepét töltené be, ezáltal segítene a helyi közösség építésében, egyben tartásában. Gazdaság, mezőgazdaság Az egysíkú gazdaságszerkezet a kistérséghez hasonlóan Forráskútra is jellemző. A mezőgazdaság dominál, azon belül is a szántóföldi növénytermesztés. Számos szőlőültetvény eltűnt, de barack, meggy, szilva, szamóca termesztés és fóliasátrakban vagy üvegházakban kertészeti termelés is jelen van. A nagyobb gazdaságoknak saját termálkútja van. Hiányzik a feldolgozóipar, ipari területet tervez kijelölni a település, ahol inkubátorházat lehetne működtetni. A jelenleg működő inkubátorház magánkézen van. Helyi piacot, helyi márkát szeretnének létrehozni, támogatva a tanyai termelőket. Egységes fellépéssel, a gazdasági szerkezet bővítésével, a potenciális munkaerő megtartásával és idevonzásával lehetne a gazdaságot fejleszteni. A termálvízkincs jelen van és magas a napsütötte órák száma. Az önkormányzat katalizátorként működhet közre a település vállalkozás-baráttá válásában. Elhangzott igény helyi vállalkozók egyesületének létrehozására, de legalábbis az együttműködési kedv és hajlandóság fokozására. Az önkormányzat – vagy kilépve a települési keretekből, a szomszédos önkormányzatok – fajsúlyosabb szerepet vállalhatnának a településmarketing kiépítésében és a helyi vállalkozók közötti kapcsolatok kialakításában. A bizalmatlanság enyhítése nem könnyű feladat, de a jövőben profitálhat belőle a település. 103


FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016. Ötletként felmerült a szociális bérlakások létesítésének gondolata is, A tanyafejlesztést fontosnak tartják a helyiek, el kellene érni, hogy érdemes legyen ott lakni. Az extenzív állattartás szerepe növekedhetne, önálló, önfenntartó tanyai gazdaságok jöhetnének létre. Forráskút 25 kilométeres körzetében számos idegenforgalmi látnivaló, népes város megtalálható, így a település kiindulópontja lehetne a környéket felfedezni vágyóknak, növelve ezáltal az idelátogatók és megszállók számát. A belterületen kialakított szálláshelyek vagy idegenforgalmi célra átalakított tanyák lehetnének a befogadók. A környező települések közül Bordánnyal, Ülléssel és Zsombóval van szorosabb kapcsolata Forráskútnak. A szomszédos települések közös szennyvíztisztítóval rendelkeznek, Ülléssel közös kerékpárút épül és a civil szervezetek közül több is kapcsolatban áll ezen településeken. A lovas egyesületnek a csólyospálosiakkal alakult kapcsolata. Táji-, természeti- és épített környezet, infrastruktúra A településen számos természeti és épített érték található. A helyiek büszkék a horgásztóra, a szikes rétekre, nádasokra, a természeti környezet adta apró csodákra, a kertészeti terv alapján létrehozott közparkra a főtéren vagy a felújított Jerney iskolára, mely a régi tanyasi élet és oktatás bemutatására lett berendezve. A belterületen szükséges a közlekedési felületek és a zöldfelületi rendszer fejlesztése, melyre megindult a részletes tervezés. Az hatályos tervben szereplő tervezett lakóterületek közt jelölt új közpark létesítését nem tartják indokoltnak. Utcafásítás az egész településen, belterületen és külterületen is mezővédő fásításként indokolt, azonban a mezőgazdasági termelést, a tanyák életterét jelentősen csökkentő, nagyobb méretű erdőtelepítést nem támogatnak. Záportározóra szükség lenne, a külterületi vízellátás javítása végett. A temető stációit javasolják helyi védelem alá vonni és a településen lévő keresztekről adatbázist készíteni. A helyiek 80%-a kerékpárral jár, ezért az elmondásuk szerint itt nem kell kampányolni a kerékpározás előnyei mellett, érdemes a kerékpárút hálózatot fejleszteni, mert ki lenne használva. Nem csak az idelátogató turisták, hanem főként a helyiek által. Felmerült gondolat volt még a horgásztó összekapcsolása a településtesttel, a meglévő értékes gyepeken a csatorna mentén lehetne kialakítani tanösvényt, sétautat, pihenőket, esetleg kerékpárutat.

104



18. Helyzetértékelő munkarész A vizsgálatok zárásaként egy speciális SWOT analízis készült. Az erősségek-gyengeségek-lehetőségek-veszélyek négyes külső cellaként szerepel, mellettük belső cellákban a külső cellák tartalmából összerakott akciókat szerepeltetünk. Csak olyan akciók szerepelhetnek a belső cellákban, melyek a hozzájuk tartozó külsőkben leírt tényezőkből adódnak. Így születtek erősség-lehetőség, gyengeség-lehetőség, erősségveszély és gyengeség-veszély akciójavaslatok. Ezek a javaslatok választ adnak a különféle állapotokra és segítenek a koncepció célrendszerének összeállításában. (Megjegyzés: Probléma- és értéktérkép a településrendezési tervlapok tervi véleményezési anyagának kiadásakor készül.) ERŐSSÉGEK

FORRÁSKÚT SWOT

105

 magas minőségű mezőgazdasági termékek  magas színvonalú alapfokú oktatás az óvodában  a Művelődési Ház szolgáltatásai  a településen működő őstermelők relatíve magas száma  a településen működő egyéni vállalkozások relatíve magas száma  erős kulturális élet  horgásztó  termelési tapasztalatok  szívós, jó munkabírású népesség  befogadó települési közösség  kerékpáros közlekedés hagyománya  útmenti fasorok a külterületen  épített környezeti értékek


GYENGESÉGEK  társas vállalkozások relatív alacsony száma  vállalkozói együttműködések relatíve alacsony szintje  kevés a magasan képzett munkaerő (a lakosság 8%)  alacsony feldolgozottsági szintű mezőgazdasági termékek  munkanélküliek és álláskeresők relatív magas száma  kereskedelmi szálláshely hiánya  szakorvosi ellátottság hiánya  idegenforgalom hiánya  településmarketing hiánya  saját turisztikai attrakciók relatíve alacsony száma  szórakozóhelyek hiánya  tanyai épületek rossz állaga  hiányos külterületi infrastruktúra

FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016.      

optikai hálózat nincs kiépítve egyoldalú termelési struktúra kevés erdőterület bölcsőde hiánya a fiatalok elvágyódnak kertészeti termelés a lehetőségekhez képest alacsony aránya  állattartás, extenzív gazdálkodás alacsony aránya  belterületi zöldfelületek állapota  helyi építészeti és természeti értékek védelméről szóló rendelet hiánya LEHETŐSÉGEK           

106

pályázatokban rejlő lehetőségek M5-ös autópálya relatív közelsége Szeged relatív közelsége tiszta levegő, értékes természeti környezet jó kapcsolat a környező településekkel vidéki térségek fejlesztése prioritást élvez az országos célkitűzésekben tanyák kiemelt szerepe (OFTK, várhatóan építésügyi jogszabályok) potenciális építési telkek a belterületen kihasználatlan táji-, természeti értékek termálvízkincs a település egésze érzékeny természeti terület

ERŐSSÉG-LEHETŐSÉG STRATÉGIÁK  mezőgazdasági adottságok teljes mértékű kihasználása  helyi piac népszerűsítése a kiváló minőségű mezőgazdasági termékekkel  pályázati lehetőségek fokozottabb kihasználása  őstermelők összefogása a környező településekkel együtt – közös fellépés  brand kialakítása a magas minőségű mezőgazdasági termékekre a környező településekkel együtt  horgásztó infrastruktúrájának bővítése  rendezvények, közösség-építő programok szervezése


GYENGESÉG-LEHETŐSÉG STRATÉGIÁK  kereskedelmi szálláshelyek minőségének és mennyiségének javítása  szociális ellátórendszer fejlesztése  helyi vállakozások fejlesztése és együttműködésük elősegítése  agrár képzések indítása  fiatalok vállalkozásindításának ösztönzése  mezőgazdasági termékek feldolgozottsági szintjének növelése  településmarketing: a természetre és nyugalomra fókuszálva  önfenntartó tanyasi gazdaságok létrehozása

FORRÁSKÚT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI 2016.  információ technológia fejlődése  25kilométeren belül idegenforgalmi célpont

számos

VESZÉLYEK  az általános iskolai létszám rohamos csökkenése  csökkenő lakosság  korösszetétel aránytalansága – idősődő népesség  a fiatalok szórakozási lehetőségek irányába átrendeződő preferenciái  gyenge termőföldek  csökkenő talajvízszint, belvízproblémák  fejlesztési források csökkenése  nem települnek be új vállalkozások  őstermelők együttműködési, változtatási hajlandósága nem javul  kapcsolatrendszerek kialakulásának elmaradása különböző szinteken  a település „hívó szava” megfogalmazásának elmaradása, gyenge településmarketing

107

 tanyasi turizmus szerepének növelése  belterületi zöldfelületek fejlesztése  magas szintű információ technológia kiépítése

rohamos

ERŐSSÉG-VESZÉLY STRATÉGIÁK  munkaerő és lakosság megtartása  fiatalok részére szórakoztatási lehetőségek megteremtése  mezőgazdasági tevékenység oktatása a fiataloknak – később ott maradhatnak és ezzel foglalkozhatnak  belvízrendezési terv, záportározó  önkormányzat kapcsolatépítő szerepének erősítése  település jövőképének megfogalmazása, az itt élők közös cselekvésre ösztönzése  stabil, önfenntartó gazdálkodás kialakítása


GYENGESÉG-VESZÉLY STRATÉGIÁK  munkaerő és lakosság ösztönzése jobb oktatási lehetőségekkel  szakmunkásképző létrehozása  alternatív foglalkoztatási és átképzési programok  magasan képzett fiatalok itt tartása lakhatási kedvezményekkel  gazdálkodási módok körének szélesítése

F O R R Á S K Ú T K Ö Z S É G TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI

Recommend Documents