-197 A GYEP KOLONBOZ15 HAS NA Nagy G4za 4s Vinczeffy Lire
A gyp,a szgrazfoldUnk egyik leesibb teriilete,meghata'razd volt a nbv4nytakara kialaRitAsgben 4s szimtalan 61Lateaj letrejlitt4ben -,a vadon 415 alatokBak ua is 4lettere, otthona es egyedUli takarm6Bya. A 116zi4llataink ell6t6s6hen is jelenL5sek a termeszetes gyepek, amelyek nbvenyzetenekfele gydgyhate.s(5,
ezexc ert4kesebb termekek termel6s6t biztositA. Az ellattartgson kivul tobb vonalon kapcsolodik a gyep az ember dlet4hez. Ezatal a gyep ktilbnboz5 haszn6ra hivjuk tel a figyelmet, 4rintve n4h6nyat a nagyon b5seges szakirodalomb61. A legel4s haszna EgyetertUnk azokkal, akik a Legelat a tomegtakarmanyt - fogyaszto 611atok alapvetE takarmAnygnak tekintik, mert a r4gi 4s 15, j tapasztalatok szerint minder Allat tartasAban szUks4ges,vagy hasznas a legel5 (Bir6,1928, berg 1960, Klapp 1971, Kennedy 1981 6.5 sokan m6sak). A Iege15 jdsz6g egys4gnyi az6razanyagban t6bb ca'ph-qekot La161, mint az abrakban (Kovacs 1975), mert szervezetilk a rost ever. is hasznosftAs6ra szakasadott (Berglund 1966).A termeszetes gyepek nbvFinyei elt6r6 fejlettsegi allapothan vannak; egyeseknek a feh6rje-, masoknak a rosttartalma nagyabb. Az Allatok bsztbnUR szeririt legelnek, evert optimglis a fehdrje-rastarAny (1 resz nyersfeherj6hez 2 resz rost kell 6tlagban). Ha kevesebb a rost a kelietenel, akkor az emeszthet5seg (Dumford 1975),osokken a tej zsirtartalma (Conway 1985), karosodik a mAj (Latham= 1979), Otalt lesz a pil-televal_as es az ondatermelds, kOvetkezeskep elmarad a fogam.za-s, vagy nagy mert4kben csbkken (Sopderegger et Such 1977 , Piatkowski 1983).Ha nern legelnek az 611atak, romlik az e11en.6116 kebessegijk, a veMhestilesi hajlamuk, az diettartamuk es a tehenek borjainak szima a genetikailag lehetseges 10-12-r61 3-4-ra csbkken (Pape et a1.1982, Zerabin-Binder 1982, Farries 1987). Hazenkban is 3 alatti az egy tehenre juto barjuszaporulat. A 1egel4s nemcsak elettanilag kedvez5, hanem egy(ittal legolcsabb takarm6nyoz6si mad, mert az Allat maga takaritja be a tbmegtakarm4ny6t,gepek nel U1. Sai6t kisdrleteinkben a tejel5 tehenek legel5n-tart6sa azonos tejt6meget biztositott, de jobb volt a tej min3s6ge, kedvez5bb volt az illatok Flg4szsege napok sz4ma (Beri-Nagy 1990). A 10dak resz6re es czOkkent a ket borjazas kidolgoaott technologia ki5erlei alkalmaz6sgt.is kedvez6nek tala'ltuR mind a lege16, mind a 16dak sz6m6re (Mihok-Na 1991).
4
aliatartes 4s az ellaLi termekek termelese term el6rt A 3e, e3*_ legAjabb hazai eredmenyek jelzik a val6s iehet6s4geket.Egy 3 eves kiserIetben a hidegverLi csik6k napi gyaapcciiisa 34%-al tobb volt, mint a h.6sborjake (Ever es Tsai 1992). Kivgnatos a hazai agrookopotencielis lebet5s6geinek kibasznalgsara 1aU16nVoi, z5 megoldgscic kidcilgozgagt 6s azok Elterjesztese (care, 1992.). A gyepre alapozott nOvendekmarhatart6s egyik iavasolt 716dAa szerint (Vargyas 1992), heIyes, ha tavasszal 2501% 166rEili neNendekel ,%et bajtunk ki a leg0,15re es azokat may almos riyazi szillison pihenttjUk (3-4 m 2 alaptrUlettel narabonkent) es korszeru, kftnyen kezelhet5,.biztonsAgos villany-
karammal szabilytzzuk legelesOket. A leeliabb statisztikai adatok szerint a hazai i11atteny6sztes . brI,Itt6 termelesi eneke 16%-al kevesebb a korAbbi eVekben tapasztaltak00. E 2-1.binyosgg megszlintether6 a legeltetes gltaldno5sa v416sival es .smet nUvel(v-6ye fordIthato a2 Allattenyes2t6s arkva C Szzodits 1992). getsegtelen, bogy a legelvtes, a nagy tovaszi tamegbol a szilz*eszi-
tes 65 a ny6ri fOlbslegnek sz6ngv6 ITELL-5 fldclgozesa adja a ..-yep legfcTmos zazdas .6g1 11-lazzna. Saj-nos, a teriukszte gYepeirie, zbme o.n.nyira leramIott a szakszeraten hasznalat es a gondozlis elmaradAsa miatt, bogy javitisu-k nelksll nem felelnek mega szakszerd es vzdas6gcs anattrta's kEivetelmenyeicek. Ezert kidolgortuk azDk felUlvetAses javitgsanak mOdozatait,amivet megmentettrik e nagy bici6giai 6rt6kU ri6v6nyeket,egrAttaliEheta4 tettlik pzdas6gas 1egeI5re alapozcitt gllattartist (Vinczeffy 1977,Vinczeffy-Nagy 1978, Nagy..196, 1980, Vinczeffy 1980, Nagy 1988, 1989 7 1990, 1992'). A termeszetvedelmi gyepeink erteke A nemzeti parkDkban es mAs termeszetv6delmi tertileteken a gyepek egy
resze jeIent5sen 1
rEr,'Ijtj4k
az Meth" gyepre valabn jellemz6 n6venyi egpittest. E tern e1ez sok a hizonyta lan84g es Alta1Abos a tartozkodas,m, rt senki sem szeretne a m4 .7eg-
lev5 ertekek tovalbi csdkken6set. Ezert gtgoodoit kisrleti program szcjkseges, amely felt6rja az eredeti nbvenyzet kj.alakitj's6nak modiAr,megarzi a navnyzet osszetetelet,hogy tajes fajgazdagsAgban adhassuk at a kOvetkez6
gerlergciOnak a vedett term6szetes gyepot. A 3ap e2er hektinvi t erm6sz,tvedelmi terilletbol fele erd6, tobb mint 1/3-a gyep (Ling 19$0).
- 1994,
GyepE i n k ' ogynbrenyeinek haszra TerwiszetQs zyepeink ne)v&)yeinek jelent6s r6sze nagy biolOgii ertek -rif. V2.ek k6z01 a (nep)gy6gya'szat kb 250 fajt has2.n41 kOnnb6z6 hiAny0k megsz•nret6sere, betegsegek gy6gyitgsgra, eze16sere. A sok botanikai Lanulmeny kozu7. legertekesebb "A magyal: n6v6nyviI4g kezikonyve" cimt72, 2 rotat e s try (.506-Ivorka J951), amelyben a 1:1 nnon flOratarmmny gyepax,17m1A,a.t.6 nb-%.7ny6kr sEmtalan ri..€,D)gyogyszati mtals jelzi azok hasznos volt t, Tab rnAs Lanulm4lv konyv is tart.21702. 6rr6kes megAllapiL4sokat. gzek egyesEk a gy6gyhat6s6 4s a]szernovenyekr61 nyl.']jtanak t6jekortatgist, sok ert6kes t u d fLivaid kdzreadis4val (Csed3 /980), Ingsok a mergQ26 nbvenyekr51 -
kbzblnek hasznos ismerteket (Haraszti 1985), ame1.yekb61 az ipar nagyhatAs6 gyogyszereket ke;;zit- gy k c6nyv WziparikAt aign1 gy6gynbv4nyekb61 (01& 19E9), agy ujabb a ni5venyek gy6pihatesgra kozbl erdekes 4s ert6kes megElapitgsoMt (Varr6 1991).A fontosabb hazai gyeptipusainkban (1W)kas6g hatrgban g tt gyeptipol6giai felveLelf-k elemzese alapj6n) 234 gyogybaL6s0 Tloveivre vonatkoz6 adatot kbatlhettUnk (Vinczeffy 1992). Kiv6riatc5 volna egy elemz5 kutat6s, amelY fOltern4 a gyoundsinyekben rej15 tulajdonsigokat, mez611apit8766 a gy6 gyhat6sukat es a gyogynbvknyimeret megfele16 alapokra helyezese 6rdekeben, bermtatsokra aIkalmas gy;3gyndvenygyOitQmny t alakitana ki, ahal e15b.en taronmanyoihatnik az erdekl5d6k a megfele16 ffajokat. Termeszetesen na csalc a gyepekben talAlhat6kra,
a gOgyilbv6nygWjtemeny nem korIa -tozddfelblelne a Pannon florattUlet va-
Lamenny i gp5g54szatilag 6r-clkes Meggy6z604sijnk, bogy ezzel rimcsak a sztikebb le6nAyezet erdeki8desere, haver] sokkal korii figyeluxe sz6mithatunk. Fgy ilyen Ryf,jremky arkalmas a n5 ,,T6nyek hasznnak megimeres6n till azok illzbecsOlesere i vedelme- re, a terme:sztes ndvnyzetben vala meerzesre. Akik megismerik a nave-
n ,a',r.._ 3S7 t , z.ac. 6...1„ a, asq..kAls0,_. a tkidIcozrlacm4g, a t.-2,1datlns6g 6s meggondolatlansgg miatt pusztitjAk a kizAnd616k a ritka es ertekes 1 -176nyeint, Ezen a t6ren egy elemz6 es ismeretterjesztb Trunka hozzijArana a termeszetes ntivenyeink megistr*resehez es azon kr, restfil aZok vedelm6hez.
-200A gyep haszna a tgjban
Nincs mgsik olyan nbvenyzet, amely olyan sokoldalCian lenne a termeszet haszngra, mint a gyep. Eddig csak futalag emlitetttik a gyep legfeibb hasznakent a legegit, mint a legtobb Altar eletteret es takarmAnygt, es utaltunk rbviden a gyepben talelhatd gyogyhat6s6 ndveoyekre, amelyek nemcsak hoz2.6-. jer6lnak az Platok egeszs4g6hez, hanern az ember gyogyitas¢beni hasznosak. . Sok ads tertileten hasznos a gyep, amelyek kortil nAgny emlitese is ielzi a celszer0 hasznelatgt igen elter6 okok miatt. A gyep .5zerepe a terOletcsereben A term4szati tenyeza t6link fUggetleneic 6s v41-toznak. Legszembet5n6bb az egnailati tenyezZik vgltoz6sa, rats tenyez6kn41. (pl.afoldrajzihelyzetnel) a v,41tozgs nem szeffibetijn5 egy ember 6let4nek id5tartamaan. Mivel a term6szeti tenyezhket nemvgltortathatjuk meg, cOszeril azokhoz alkalmaznunk a technoloc , iai elemeket 4s a termeszt4si szerk ezetanket. Ezek kbzbtt also he- . lyen X11 a lejtEis terWetek gazdilkodsi madja. Kortudort, bogy a lajt6s szAnt6 mCivel6se sok neh6zseggel jar, talaj lames6.5s6nak a veazelye, a murika. k. nhezabben vegpihetok, a
cagy a te4Ti)6sek
kisebbek, miot a sfk terUleteken, k6vetkezesk 4 p kOltsegesebb a termal4s 6s kisebb a jbvedelem. A 15-17% fokos l eit6n a term6s. csak 60%-os, a 20 foknil meredekebb r6. szeken pedig 50% kbrUli (Kamares 1966). A lemosodAs . M4rtekere . . t/ha talajvesz7 jalemE5,hogkdrnyeZtvlmibzo6g12 tesgget tart megengedhet5nak, pedig a lejterst 5 I algeen 500 t/ha lemoseidgs is lehet. Az US-ban pl. a 60-as 6vekben (Wadleigh szerint, Minyejev 1985) kb. 4 milli-61'd t evi talajertizi6val 50 Millia t t4Danyagyeszteseg volt,ami
tbbb mint a vilgg raljes marggyatermel4se. A lejt6k talajlemos;edgsa 4ppen a t6panyagban leggazdagabb talajreteget kgroitja a haza.i .tapasztalatok a-
lapien is (tgng 1985). P,IeTricissos vi2etozib eilen Iegjdieb az Even zbrt tabv&nyzet 3 a-gyep.
Egy bsszeh:Ecsonlitei Riserlet szerint (Werner 1982) a kapgsok erdzi6s vesztesege 10-szerase a gyepenek, a b6a66 3,3-szorosa, a lucernge 3-szorosa,ezert a lejt6n a gyep a Jegmegfelelab talajv6d5 (Grineanu 1967., liabotnov 1969, Kreuz 1973, §artz1974, Cerkasova 1976, Dumitresu et al. 1979, Halva et al. 1984, Orgi 1984 , Moss 1.989, s tb), Ezek a t6nyek indokoljal az bkol.6giAhoz igazitotrtermPlicsszerkezetet,arni rog4ban is 1 5-50 (80) %-os termesndvekedest eredm6nyezhet (Floriene 1985).
- 201 -
•
Hazank Kbzephegysegeben a termeszeti tenyezEk az erda 6s a gyepeklfe stesitesere felelnek meg legjobban. E tajon az 6t/agcs evi csapadek (ezen belal
a vegetacia's id3szak csapadeka) a legjelentasebb termest-befolyasol6 tenyez6. Tekintettel arra a tenyre, bogy a csapadek es a hamers4klet aranya 14nyeges, ktizblj6k, hogy (az egrobkopotenciAlis felmere's szerirtL)a csapadelkhiany-tlag orszagosan 130 mm; az. Alf61dori (+ Kisalfbld es Nyirs4g) 190 ram, a K6z6phEgysegben 31 mm, tehat sokkal kiegyenlitettebb a klima, mint az orszg ma's reszen. Re'sziatn ezert, re'szben, mart a sok iran u szakmai tapasztalat (lasd az el6z6 o]da].on 1ev5 utclsa bekezdes hivatkothsait) egy6rtelmUen al6t6masztja a lejtEln a gyepesites biztonsagat, a terliletcsere hivei ‘iagyunk. Nevezetesen a 15 foknAl nagyobb lejtesa szantokat gyepesitesre ir&nyozzuk el6, a sik videk gyepeib5l ketszer annyit alakitunk At szent6va et5zetes intenzifikelasuk utin (ami szLikseges, bogy a'hatalmassa fejl6d6 gybkerzettikkel alakitsalk ki a sajet medd5vevAlt talajuk szerkezetet, hogy szantdftildi.miivelesre al- • kalmassA valjek). Ezt a javaslatot 1977 ota evente megtesszOk (nehAny ko7.lem6nyre va16 hivatkozas: Vinczeffy 1978, 1985, 1988, 1992). A 25 foknAl rneredekebb r6szeket erdasitesre irAnyortuk el6, a tbbbit tegel6 telepit6sere. Fasznos, ha az 1,6 mil1i6 ha erd3nk 2 mi11i6hoz kozelit 4s szUksegesnek tartjuk, bogy az 1,2 millia ha-ra csdkkent gyep 1,6mi11i6ra pdvekedjek kizaralag fbldrajzi okok miatt. A javaslat lenyege, hogy a sz4nt6 ternete ne, vekszik es jobb kbrtilmenyek kbze ICeriil, mert a nagyon lejto's terbletektal mencestil, a lejt3kbn viszont - megfele16 hozzeert6sse1 es m6ve14si maddal gazdasegos legelteteses ellattarta's vaLosithatei meg. Erdbs 1ece15 A terOletcsere velejArdja, hogy vannak olyan tabnyire enyhebb lejtes0 terUletek, amelyekben n4hany helyen kisebb-nagyobb meredek reszek nehee_ten6k
meg a legeltet4st is. Javasoljuk ez4rt az erd5slegel6 kialakita7sat. leitFs szantak hely6n gyepesiti.ink, de a 25 fokos lejtesta erd6sItOok. Az allatok kedvelik az erd6s legel6t,hisz az erd6s sztyeppenjftt :Are a lege16 Allatok na.gy r4sze. A vad ker5dzi5k ma is az erdaben 41nek es onnan jarnak ki a lege16re. Az erd6s lege15 -kedvesebbe teszi a tAjat, vonz6bb az embernek is, szivesen valasztja kirand616 hely6iil. A gazdasagi haszon menett hatarozottan vedi a talajt az er6zi6t61, szepiti a k6rnyezetet, nyugodt hangulatot teremt.A gyepesitend6 lejta 1/3-6n val6sithato meg az erdas lege16.
•
- 202 -
Ezdftelepites elati gyepesit6s Az erd6telepites lenyegesen lassubb, mankaigenyesebb es knts4gesebba gyepesit4sn6i. A lejtas terilletek tovaIbi roualgsgnak megakad&13mthsa rniatt
c.61szer0 az e1ozetes gyepe-sit6sUk.. A sl7ira gyep ugyanistaljes v4de1m:nyilljt, ha a Lbld al.etti biomassza e14ri a •80 g/m 2 stgrazanyagot .(= . 1,8 t/ha Sz. a. tbmegel) es kiiktatja. az er6zi6s kgrtAtelt (Halve et al. 19.84). Ennek az aka, bogy a ftivek levele szetvggja az esclseppeket, igy azok permetkent
-c'F„ a tala5t €s
az er&zib
nn). A2 eksepQek
ilyen hat6kony porlaszt6sgra az 1-3 mm eitherojG.fUlevelek a le:zalkalmasab..: bay. ; ezer t 0 lejt5n a gyep a Iegjobb.talaj46 . tGrinRanu 1%7, Rabotnov 1969. Kreuz 1973, Sartz 1974, Cerkasova 19716 NV -It-Lino-Co 1984, Orsi 1984). Nagy figyelmet 4rdemel e. zgrt gyepnek ez a tulajdonsgga sz les kbrben de a / eit5s videk ercEsit4e el6tt kulon6sen. 1,4nyegesen megk6nnyl:ti'a telepit6st, flem kell tartanunk egy eseqege5 es5 ut±ii Mrosod&t61.
07 a mOszer aikalmazhato a gyEmelcs- 4s sz515.Atetv4nyek e7.5c is, egyfttal megoldja az UltetsAny balajvedelm -ft es javitja a sziiksegesti/urtRik feltetaleit. • Alapjaen
Talai s .Terkezet javitgsa gyeppel .. Az utobbi k6t evt1z2dben•gyorsult a sz6ntak d.grada'cioja (Reed 1986), egyrzOkal4sivtgodAOevlt.ajdegric6szmtalnok kfttla Cis6Unt a legkezenfekvEbbet, a termezetes csapad6kot emlithetjok,
talajoti az is elinditja a talaj fe1s5 retegelen a rbek 8zete- . - set.AfinomzcsekLjEbmo6dnakesflziar0-15•csn7.eri tegbe beiszapolddnak, •dm6t- sivot hozva let e, amely akadglyozza a . talaj leveg6z4s4t es vizforgalmgt (Hebert 1982). A leiszapolhato reteggel pozitiV korreldciaben mersekr6dik a gyokerzet fej16d4se (Jones 1983). A munkagepek is t8m6ritik a taIajt, a viz egy resze nem 5zivaro be (kiianosen bntbze's &.!r% Neq;%) 'Okin...kkw a va.la5 T.Az1-4rifEriqs- TEwl.gcW)11 1984). Termgszetesen a talaj rendszeres mrival6se i2 rontja a szerkezetet, mart fokozarosan csdkken e szervesanyagtartAlma (Ehmka 1983). Tapaszfaltik a faeverek gyakirzet4nek a talaj szerkezetgre gyakoralc kedvez5 hataait 6s pl. Ausztrgligban a talajvedelmet komolyan vev6 termelW arra 6pitik a talaihasznaatot (Burdas s 1969). A fOkever4k 3-4 6v 4latt je lent3sen jaVitja a talaj szerkezetet; ez lett a Chazal-f6le vetesforg6 a' Iapja (Ccicombet 1976), mert jobb a pillangosokng1 (Tisdan-Cedes 1979). mert
- 203 A kiskleti 6s termel6si tapasztalatok szerint a gyep termese kev6s4r ftigg a talaj tipus6t61 (Rappe 1968, Spedding 1971, Waydbrink 1973); a talait csak a nbveny termahelyenek a tgpanyag Os a viz tiroLdjenal( tekinthetjt*.
A gyepek gybkertermese szerkezetess6 teszi a futatom6kot, ilretve a teljEsen degrade- ladott talajokat a sajat vizsggiataink szerint is (Vinczeffy 1974, 1988, 1992). A gyf±pek 4s a filkeveraek gybkkzete'pek talajszerkezet-javit6 hat,65a beigazoladott a h10nyafoldek v le l e v6tel6r141, sot a lejt5s nedd5h6nOk is gyepesfthet5k es rekultiv6ci6ra alkalmossg tehet5k, m4g 3o fokoslEtesnel is, ahol a hasznosftAs csak lezeltetes lehet. (Mazur et al..1985, Russel et Roberta 1986), Tbbben hangortatjAk, bogy c4lszerij volfla a lognyfdldek azonnali gyepsites, inert az feIgy6rsftan6 a talaj biol6giai tQlthkenyseget 6s netOoy 6v alatt kialakulna a talaj p6ruscendszere, ami biztosit6ka azaktiv talaj6letnek (Fairley 1965). Saj6t kiserleteink adatai szerint a fikeverek a szerveasuyagt61 mentes kbzegben sok gybkerbn s7,6rmaze; - szervesanyagot halmoz fel 3-6 ev alatt, auely humifikeMdik es szerkezetes talajAt vAltorte.tja a a Mzeget (Vinczeffy 1992). Energia-termen gyep A szennyezett talajok is gyepesithet.6k, de azok termese csak energianyresre haszp4lhat6. A szennyezes ugyani6 alkalmatlann6 teszi a talajt a rajta termett nbve'ryztnek takarliOnyozs6ra, akIr ipari szennyviztEl, akft abvenyved6szertn, alter mez6gaz.das4gi m6sovizt61 . szarmazzek is az Mivel a szwinyvizekkei vai6 szennyers a melyebb fekvesU talajokat.kgrositja, oho/ a talaj Odeskge ellandonak tekinthettii,gye.korlatilag igen nagy termes erhet3 el, ariely C5rreane2 fogva alkaimes .nerkianyerg.sre, vagy brikettAlAsra. Ornyezetved5, tAjk-ipet alakit6 gyep A kbrnyezet8t sz6Vt'6 es ve66, a t6ikepet alakit6 gyepek is fontos 6s hasznos velej6r6i az e mberi eletnek.Jelent5segOk egyre kifejezettebb,eppen rriberiseg ilyen irfly1:1" iRenyeirkek fokozdodAsa niatt, amelyflek'nencsak sz,t4tikai, harken termeszetvedelmi vonatkozesai is figyelm2t etdemelnek
((Nagy.I992).
-204-
A taj kepet alak1t6 gyep a t6itervezgsbe tartozik es Aggliiban arra kUlbnos gondot fordStanak (Nagy J992 a) 4$ tudem6flyos figyelmet 6rdem15 terOletnek min6sitik. Gyakorlatilaz ide sorolhat6k a sportvepek is ( bowling, golf, futbal, kricket, tenisz), valamint a 16versenyek gyepei. Kflldn..csoportot alkotnak a diszgyepek, amelyek az ember k6rnyezetenek a sze'piteTsetszoiggAgk (Nagy 1992 a). Reiszben szepit5, reszben pedig kbrnyezetvk5 gyepek az iitak, vastak, tOltesek, gAtak rersOinek tov6bbd a repUl5terels gyepei, ame)yek tart6ssgga es celszerGs6ge a letesit'6 szaimai szinvonal fUggverlyek4nt vaItez6 (Nagy 1992 a). A sa€_=m6ttelepnelk gyeppeI val6 takar4se Tjj szempontkent vet6d6tt fel a szemAtelepQ,k kerd4se; a telepblesek kozelgben ugyanis a szem4ttelepek rontjak a tgjkepet. Mivel azokra szilikseg van, celszer0 a tel.ep Iefaldelese utgn a gyepesites, inert az v4di az erozital •agg.t a feddtakDrat 6s egyfitta/ kedvezalben ineszther5 a taj • \c4e0e a ieladEltht mir bet szemhttelep. Irodalom berg, E. 1960. Beten °eh vallar iden vdrmasta framtideris jordbruck. Lantmannen, Stockholm, 71/5., 338.
Berglund,R.: 1956. Nutritionists discuss economics of energy utilization in fattening cattle. Feedstuffs, Minneapolis, 38/42.,69-70.. Mri,E.-Nagy,G.: 1990. A tejelE, tehenek legeltetese. Csuk6s Tudomgnyos Emlekbles, Debrecen, DATE kintiviLny, 178-1B1. Bir6,Th 1928. A legel5gazda konyve. Budapest, FM.kiadv6ny, 1-350. Burdass,14.J.: 1969. Pasture - corner-stone of soil ccnserva.tjon. J.Agr. W. Australia, Perth, 10/3., 74-76. • Cerkasova,V.A.. 1976. Osvoenie sklonov pod pastbiscsa is szenkosztj. Kolosz, Moszkva, 3-207. Colombet,C.: 1976. 4.,'4xperience d'e vingt annees doh rbe cultivee. Agriculture, Faris, 399_, 264-265. Cc2nway,R.A.: 1977. Donnees nouvelle our les priries 8n Ir1and8. Fourrages, 72., 193-209.
-205Cseda, K. 1980. Hargita megyc gy6gy- es fiiszernOv4nyei. Tipor. Tirgu • Mince, (ketnyelva kaidvAny). Dumford,F.J.: 1975. Facts about feeding for fat. Tasm. Journal Agricol, Hobart, 46/2., 95-97. Dumitrescu,N. - Grineani, A. - Sirbu Ch.: 1979, Pajisti degradate de roziune si ameaorar.ea tor. Ceres, Bucuresti, 1-264. Ehmke,V.: 1983. Streughten your soil structures, Soybean Dig., St.Louis, Missouri, 44/1., 8. Fairley,R.I.. 1985. Grass root production in restored soil folloving opencast mining. Ecol.Interact.in Soil., Oxford, Blackwell Sci.Publ. 8i-5, Farries,E.: 1987. FOtterung and StoffwAchselableufe beim Rind. Der nerzUchter, Kildesheim, 39/1., 15-17. Florisn6 Sip o, , 1985. A k6rnyezetv6delem 'Oson6miai khd4sei a meZ5gazdasigban. Mgi Kiado, Budapest 1-105. ,
,
Gere,T.: 1992. Gyepre alapczott navendeRmarhahizlal4s techno160_6ja. Debreceni cyepgazdalkodesi Napok 10. DATE kiadveny, 289-298.
Grineanu,A.. 2,967. Punerea in valoare a pajistilor degradate de aroziune
din Moldova. 10 ani de activitate. Red- Revistelor Agric,, Bucuresti p: 231-243. HaLva j E. Kaqoarzak, K, - Vitek,L,: 1984. Ucinnmt nadzemi bomasy a korenove zany tray (Poaceae). Rosti.Vyr.Praha,30/3,373-306. Haraszti, E.: 1985. Mergez5 nbvenyek, n6venyi mergeze'sek. MezagazdasEigi Kiad6, Budapest, 1-235. Hebert, 1.: 19 2. Abour the problems of structure in relation to soil degradation. Soil Degradation, Rotterdam, 67-72. Jones, C.A.: 1933. Effect of soil texture on critical bulk densities for root growth. Soil Sci.Soc.Am.J.„ Madison, 47/6,, 1208-1211. Kamor6s, M.: 1966. A 1065' 13' , folyesa a mezOgazdase-gi term6nyek onko/Lsege're. Gazdalkodars, 10/4. Kennedy,J.P.. 1981. Grazing system for. dairy cows and followers. ?grit. Nth Ir., Belfast, 55/12., 359-361. Klapp, E.. 1971. Wiesen and Weicen. P,Parey Veil, Berlin, .1-620. -
- 206 -
Kovacs,F,, 1975, Allathigienia. Mezogazdasggi KiA65,Budapest, 1-576. Kreuz,E... 1973. Die Etablierung von Grasslandbestdnden.am Hang, Fort. Lnadw. NahrungsgUtewirt„ Berlin, 11/3., 35. Leng,I,1 1980. A kornyezerv6delem nemzetkbzi kbrkepe. Mg i Yiad6, 1-214, L.Ang,I. 1985. A biomassza komplex hasznosit6senak lehetosegei. Mez6gazdasagi Kiado, Budapest, 1-350, Lathammer,K.H.: 1979. Auswirkungen einer auf die Mihdk,S. - Nagy, C. 1991. A•16d legelter4se. Termeszetes Allattartgs Tudombnyos es Termelesi Tan6cskozAs 116dmez5vAsgrbelyen, DATE kiadveny, 99-110. Minyejev,V.G.: 1988. Agrok6mia es kdrnyezetvedelem. Mez6gazdas4gi Kia65, Budapest, 1-180. Mazur. Z. Palys,S. W Wegarek,T.; 1985. Rakultivacia sharpy wyrobiska kopalvi margla w rejowcu. Zes.Probl. Warszawa,9/311,185-195. Moss, A.J,: 1989. Impact droplets and the protection_ of soils by plant covers . Austr.J.of.Soil Res., Melbourne, 27/1., 1-16. Nagy,G.: 1982.Hatekony gyepjavitgs altaleilazit4ssa1 es fe101vetessel, Mez6gAzdas6gi Tudomgnyos Napok Debrecenben, DATE kiadv. ) 223-224. Nagy,C.: 1986. A kdtdtt talaju termeszetes gyepek intenzifikilgsa.I. Az intenzifikglgs szi:Hc,s6gess4ge es lehet.3s6ge. Mez6gazdasAgi Tudomanyos Napok, DATE kiadvgny, 99. Nagy,G.. 1988. A kotott talaju termeszeres gyepek intenzifikAlesa altalajlaitesos felUlvetessel. KandidAtusi 6rtekezees 1 Debrecen, Nagy,G.: 1989. Eltirr5 intenzitas6 gyepek Elateltart6 kepesse -ge..Tormay TudomAnyos Emlekijle's, Debrecen, DATE kiadv6ny, 109-118. Nagy,G.: 1990. A tabsz;firi tgrcsiza's es a miltrggy6z6Ts hatgsa a sovny csenkesz gyep niiv4nyi dsszetftelere. Mgi Tud.Napok, Debrecen,107-108, Nagy,C. ; 1992. A hegyvid6ki gyepek termesleht6se2e. Lezelteteses AllatTudomgnyon es Termelesi Tangcskozes, DATE kiadv. 41-50. tart4 Nagy,G.: 1992 a. A gyep tobbirAnyll h a s znglata. Termeszetes gliattal- ,fjs TudomAnyos es Termel6si Tangcskozgs, DATE kiadvAny, 41-48. Ngatunga, F.L.N.-Lal,R. -Uriyo, P.:1984. Effects of surface. management on runoff and soil erosion,..,Geoderma, Amsterdam, 33/1., 1-12.
-2074,01a, A.: 1989. Hazipatika gy6gynbv4nyekb51.Planetas kbnyvek, 1-130.
Orsi,S.. 1984. Cultivacione erbacee e conservacione del suol.o. Rev. di Agronomia, 18/3., 175-181. Pape, H.01. - Claus,J..- Kalm,E.: 1982. Parameterschatzung zur Lebensleistunzvon.Milchkiihen.Zijchtungskunde i Stuttgart,54/4., 257-266. Piatkowski,B.. 1985. Der wiederkauergerechten ErnMIrung der Besamungsbullen.Tierzucht,Berlin,37/5.,201-202. Rabothov,A.: 1969. Udobrenie gornijh lugov v stranak zapodnoj F.vropU. Gorntie uga, Moszkva,251., 116-122. Reed,A.H.. 1986. Accelerated erosion in arable soil.Span,Oxford,29/1,17-18. Russel,M.J.-Roberts,B.R.:1986. Revegetation of coal mine soil using pasture...cf Quennsland t Amsterdam, 5/4., 509-519. Sartz,R.S.-Tolsted i D.N.:1974. Effect of grazing on Runoff. W.Resours Res.
London, 10/2., 354-356. Sonderegger,H.-Scurch,A.:1977. A study of the influence of the energy and protein supply on the fertility ..Livest.Prod.Sci,Amsterdam, 4/4,327-33. So6,R-J6vorka,S. 1951. A [Tegyar nbvenyvil6g kezikonyve,Akad.Kiad6, 1-1120 Spedding,C.R.W.:1971. Grassland ecology.Oxford,Clarendon, 1-221. Stefanovits,F.:1984.Agricult. production and the environm.Ambi .o,13/2,97. Tisdall,i.M.-Oades,J.M.:1979. Stabilization of soil aggregates by the root systems of regt-ass.Austr.J.Soil Res,Melbourne, 17/3., 429-441. Varro,A,B.: 1991. Gy6gynovenyek gy6gyhatisai. Fannon Kiad6, Bp. 1-262. Vargyas,Cs.: 1992. Gyepre alapozott n6venclec marhabiala1es. Legeltet4ses Allattartgs. TudomAnyos 6s Termel4si TanAcs-koz6s. DATE kiadv.,161-188. Vinczeffy,I.: 1974. A .gyepek gyoWrprodukcidja- Agrgregyetem Tudomgnyos Kazlem4nyei, Debrecen, 19., 55-90. Vincizeffy,L: 1978.. A gyepgazdailkodgs fejlesztesenek lehet5s6gei. A MN Szakoktatasi es Kutatesi F5o. rende3etere keszftett tenulmany rat). Debrecen, DATE, 1-212. Vinczeffy,I.:1985. Javaslat gyepeink terUleti 4trendez4sere. Tangcsok, Tapasztalatok, Tudnivalok. KSZKV kiadverly,gaposvgr, 1., 37-46. Vinczeffy,I.: 1986._Interalv gyepgazdAlkodAsi technologia. Nutatasi Fredm6nyek, AGROINFORM, Budapest, 315-316 szgo, 1-4. Vinczeffy,I.: 1985. A viztakargcos gyepgazdalkoda'si technol6gia alapjai. Debreceni GyepgazdAlkodasi Kapok, DATE kiadvany, 127-154.
- 208 Vinczeffy,1.71992. Degradilt talaiszerkzet javitasa frikever6kkel. Terme- • • szetes AllattartAs. Tud. 4s Term. TanAcskoz4s, DATE kiadviiny, 27-34. Vinczeffy,I..: 1992 a. Adatok gyepeink gyagynov6nyeir51. Term6szetes Allattartds.TUdominyos es Termelesi Tan&cskoz6s, DATE kiadvgny, 161-178. vinc2eff y ,I. - Nagy G.: 1978.Kbtbtt talaju gyepek vizgazddrkod6sAnak javitAsa. Kutatsi Fredmenyek. MEM informacidis Mzpont, 148. sz6m 1-2.
Waydbrink,W.: 1973. Kombinationseffect differenzierter GrUniandwasserstndeu.Stickstoffgaben.Arch.Pflbau Bodenkunde, Berlin, 17/5. 323-331. Werner,K. 1982. Gestaltung der Bodennutzung.Massn.z.Erosion,Leipzig,16-18. Zerobin,K.-Binder,H.:1982. Biologische u.virtsdhaftlidhe Aspekte der Fruchtbarkeit beim Rind. Tierztichter,Rildesheim, 34/9., 366-366. osszefoglalAs A nemzetkffizi, a haza.i es a•sajgt szakirodalom alapj40 szerz6k rbvid tekint6st adnak a gyep kUlEinbldzEt haszna.r61,
lehet6segeir51. A gyep a legelan kialakult allatok termeszetes elettere, otthona es az ,iAatok tobbsegenekkizr6lagos takarminya.A legal& nagyon elonyos 4lettani szempontba,tenyesznabakedz6s6re i nevel4s6re kiva'16.A lege1tet6ses gllattart6ssalraubioa-giai-erteki7i termel_c:el:tamielhetak,ktildnbsen,ha az 611atok term& szetes gyepen Jegelnek, abol a novenYzetnek fele gyOgyhata's6. A termeszetve'delmigyepeink egy.r4sze koralbi sz.intasb51rrk4sodlagosanj6tt leAse. Caszerii volna egy 1.z1L5gondoss6ggal Iddolgozatt prcgram szerint w nOveriyzet kbage- szile .6s olyan m6dszer kimunk616sa,amely meg5rzi a nbVenyfajokat. A gyepnek komoly szerepe iehet meg; a fbldrajzi helyzethez igazitatt termel4si szerkezet kialakit6sAbien, - az erd6legelEk letrehozgsgAban, - az erdaelepiteseket mege1616 talajvedelmi gyepesit6sben, a sz515 45 gyijmdicsiAtetvenyek . e36zetes gyepesit44ben, - a degradgladott talajok szerkezetenek javitAsablan, - a szennyezett talajakon energia-alapanyag termel.eseben a k6rnyezet sz4pit6s6ben, park- e's sportgyepek letesiteseben,
- a szet6ttelepeknek nov6nyzettel val6 takathsaloan. A gyep felhasznilasa olyan sokolda16,amilyenre keves nbv6nyi
egyates anal -
mas.A gyep minders feladatgboz m6s megoldAsok,s5t m6s nOvenyfajak Wlenek•
- 209 -
Different Benefits from Grasslands
The authors present a brief outlook on the different wa.2 of grassland use based on the international, national and their own papers. home for the food for most of the animals .
The grassland is a natural life space and -
ruminants and exclusive
Grazing is important for the animal physiology, the fitness of animals, and growing up animals. With anim.0_ production based on grassland we can produce agriculturAl products of high biological value, especially when the animals are grazed on permanent-native pasture where half of the available plants has got curative effects. developed tc from abandoned arable lands. It is advisable supplement the exerting sward composition with new plants according to a sefisticated program and to practice farming systems that preserve the different species.
Grasslands on nature protected areas have been
Grassland may play an important role in: - establishment farming systems that suit to t• -
prevailing geographycal conditions, establishment agra forestry, land improvement before forest plantation, establishment of close swards on the fruit or grape fields, improvement of degraded soils, amelioration of mine dumps, biomass production for power stations on polluted soil3 emninity use of grasslands (recreation parks, sport fields) Covering rubbish-dumps with plant vegetation.
