Játék – 2009. június 9.
Evvel a dalban … Helyszín: a királyi palota ill. az országtól több heti hajóútra lévő zátony-szigetek partjai. Történet: A király követségbe küldi diplomatáit Ells zátony-szigetére (az énekmondók szigete)1, amit egy nagy hajóhaddal rendelkező Nagol király, Av’Dard nemrégiben meghódított. A nagolok flottája erősebb a király hajóhadánál, és kétséges, hogy a királyság tengeri védelme állná-e a próbát, ha Av’Dard király arra akarná folytatni hódításait. A követség célja a felmérés, és egy esetleges hódító háború megakadályozása minden eszközzel. Történés: 1. a küldetés felvétele és a hajóút (eseménytelen) 2. megérkezés Ells kikötőjébe, a kikötőparancsnok kihallgatása és királyi meghallgatás kérése (megalázó fogadtatás, csak kísérettel engedik őket a megszállt városba, kitérő és semmitmondó válaszokat adnak) kései meghallgatást kapnak a királytól 3. a vendégházban (bárdok és megszállók leírása: fegyvertelen, összeesküvő társaság) 4. a meghallgatás [vadászat közben] (kérdések a diplomatákhoz), fenyegető üzenet a királynak („ma éjszaka még mulatunk … aztán felkészülünk az újabb háborúra – lehet, hogy előbb érek hazátokba mint ti magatok!”) 5. a diplomatákat visszakísérik a kikötői vendégházba azzal, hogy másnap hajójukon hazatérhetnek
1
Megoldás: rendhagyó. A küldetés sikeres befejezése, csak a Nagol király halálával oldható meg. Ez személyesen kivitelezhetetlen (gyanakvó testőrség, az alkalom hiánya, diplomácia stb.) Csak úgy hajtható végre a merénylet (a csapat számára az orgyilkosság amúgy is elfogadhatatlan), ha azt a legyőzött őslakosok teszik meg. A vendégházban, ahol megérkezésükkor és távozásukkor vesztegelnek, megtalálható az összeesküvők egy csoportja, akivel meg lehet ismerkedni. Fellázításukkal és az ellenállás megszervezésével oldható meg a kaland. A merényletnek két akadálya van: 1. nem tudják, hol száll meg a király; 2. nem tudják, hogyan férkőzhetnek a közelébe. Erre a két kérdésre csak úgy kaphatnak választ, ha felismerik a hasonlatosságot a történet cselekménye és Arany János vonatkozó műve között. Játéktechnikailag lehetséges megoldások: Jóslat útján (ha rájönnek mit keresnek, a balladát kézhez kapják), öreg énekmondók elbeszélései alapján (ha jól kérdeznek: nem ismernek-e dalt erről? stb.) A tervet csak úgy hajthatják végre, ha tudják mi fog történni: késő este mikor Av’Dard csatlósai az énekesekért jönnek, hogy Montgomery-be vigyék őket már késő. A játék ott véget ér (hazatérhetnek). Ha tudják, hogy hol és hogyan férkőzhetnek a király közelébe, a rebellisek kidolgozzák a tervüket (a csapat segíthet az előkészületekben, az őrség kijátszásában, fegyvert adhatnak stb.) de a végrehajtás már nem rajtuk áll. Miután feddhetetlennek kell lenniük, nem mozdulhatnak a vendégházból – a félrevert harangok szavára (a király halála) a kikötőőrség persze megpróbálhatja feltartóztatni őket. A harc a 1
amiről azt tartják, hogy a legendák szigete is egyúttal. Dalnokok lakják és keresik fel, új legendákért, dalokért, balladákért stb. Azt tartják, hogy partjára lépve legendák elevenednek meg.
hajóért az egyetlen csata, ami a történetben elmesélhető. Minden más összecsapás (merényletben való részvétel, összecsapás az őrökkel stb. a küldetés végét jelenti). A király és vadászkíséretének leírása: Edward (Av’Dard) király, angol (nagol) király Léptet fakó lován: Hadd látom, úgymond, mennyit ér A velszi (Ells-i) tartomány. A király kérdései a diplomatákat vizsgáztatandó: Van-e ott folyó és földje jó? Legelőin fű kövér? Használt-e a megöntözés: A pártos honfivér? S a nép, az istenadta nép, Ha oly boldog-e rajt’ Mint akarom, s mint a barom, Melyet igába hajt?
2
1. 2. 3. 4. 5.
hol a legközelebbi folyó? milyenek a szántóföldek – elég termést hoznak-e? a mezőkön lehet-e legeltetni? tanultak-e a leckéből a rebellis kutyák? Milyen a közhangulat?
A lakoma és a merénylet helye: Montgomery a vár neve, Hol aznap este szállt; Montgomery, a vár ura, Vendégli a királyt. Az alkalom: Ti urak, ti urak, hitvány ebek! Ne éljen Eduárd? Hol van, ki zengje tetteim Elő egy velszi bárd! […] Meglátom én! - S parancsot ád Király rettenetest: Máglyára, ki ellenszegűl, Minden velsz énekest!
A teljes ballada: A balladából meríthető vonatkozó információk:
3
Edward király, angol király / Léptet fakó lován: / Hadd látom, úgymond, mennyit ér / A velszi tartomány. Van-e ott folyó és földje jó? / Legelőin fű kövér? / Használt-e a megöntözés: / A pártos honfivér? S a nép, az istenadta nép, / Ha oly boldog-e rajt’ / Mint akarom, s mint a barom, / Melyet igába hajt? Felség! valóban koronád / Legszebb gyémántja Velsz: / Földet, folyót, legelni jót, / Hegy-völgyet benne lelsz. S a nép, az istenadta nép / Oly boldog rajta, Sire! / Kunyhói mind hallgatva, mint / Megannyi puszta sir. Edward király, angol király / Léptet fakó lován: / Körötte csend amerre ment, / És néma tartomány. Montgomery a vár neve, / Hol aznap este szállt; / Montgomery, a vár ura, / Vendégli a királyt. Vadat és halat, s mi jó falat / Szem-szájnak ingere, / Sürgő csoport, száz szolga hord, / Hogy nézni is tereh; S mind, amiket e szép sziget / Ételt-italt terem; / S mind, ami bor pezsegve forr / Túl messzi tengeren. Ti urak, ti urak! hát senkisem / Koccint értem pohárt? / Ti urak, ti urak!... ti velsz ebek! / Ne éljen Eduárd? Vadat és halat, s mi az ég alatt / Szem-szájnak kellemes, / Azt látok én: de ördög itt / Belül minden nemes. Ti urak, ti urak, hitvány ebek! / Ne éljen Eduárd? / Hol van, ki zengje tetteim - / Elő egy velszi bárd! Egymásra néz a sok vitéz, / A vendég velsz urak; / Orcáikon, mint félelem, / Sápadt el a harag. Szó bennszakad, hang fennakad, / Lehellet megszegik. - / Ajtó megől fehér galamb, / Ősz bárd emelkedik. Itt van, király, ki tetteidet / Elzengi, mond az agg; / S fegyver csörög, haló hörög / Amint húrjába csap. „Fegyver csörög, haló hörög, / A nap vértóba száll, / Vérszagra gyűl az éji vad: / Te tetted ezt, király! Levágva népünk ezrei, / Halomba, mint kereszt, / Hogy sírva tallóz aki él: / Király, te tetted ezt!” Máglyára! el! igen kemény - / Parancsol Eduárd - / Ha! lágyabb ének kell nekünk; / S belép egy ifju bárd. „Ah! lágyan kél az esti szél / Milford-öböl felé; / Szüzek siralma, özvegyek / Panasza nyög belé. Ne szülj rabot, te szűz! anya / Ne szoptass csecsemőt!...” / S int a király. S elérte még / A máglyára menőt. De vakmerőn s hivatlanúl / Előáll harmadik; / Kobzán a dal magára vall, / Ez íge hallatik: „Elhullt csatában a derék - / No halld meg, Eduárd: / Neved ki diccsel ejtené, / Nem él oly velszi bárd. „Emléke sír a lanton még - / No halld meg, Eduárd: / Átok fejedre minden dal, / Melyet zeng velszi bárd.” Meglátom én! - S parancsot ád / Király rettenetest: / Máglyára, ki ellenszegűl, / Minden velsz énekest! Szolgái szét száguldanak, / Ország-szerin, tova. / Montgomeryben így esett / A híres lakoma. S Edvárd király, angol király / Vágtat fakó lován; / Körötte ég földszint az ég: / A velszi tartomány. Ötszáz, bizony, dalolva ment / Lángsírba velszi bárd: / De egy se birta mondani / Hogy: éljen Eduárd. Ha, ha! mi zúg?... mi éji dal / London utcáin ez? / Felköttetem a lord-majort, / Ha bosszant bármi nesz! Áll néma csend; légy szárnya bent, / Se künn, nem hallatik: / „Fejére szól, ki szót emel! / Király nem alhatik.” Ha, ha! elő síp, dob, zene! / Harsogjon harsona: / Fülembe zúgja átkait / A velszi lakoma... De túl zenén, túl síp-dobon, / Riadó kürtön át: / Ötszáz énekli hangosan / A vértanúk dalát. (1857. június.)
A kikötői őrség: Normál katonák és őrök: Szint Harcos 2+1 VO 16 (kivert bőrvért, nagy fapajzs, Ügy) vagy 17 (mint előbb, de láncinggel) Mozgás 30’ Tám +3 rövidkard 1d6+3 +3 hosszúkard 1d8+3 +3 alabárd 1d10+3 [pajzs nélkül] Mentők (KRA): +4/+1/+1 ÉP#01: ÉP#02: ÉP#03: ÉP#04: Veteránok: Szint Harcos 3+1
4
VO 17 (láncing, nagy fémpajzs, Ügy) vagy 18 (mint előbb, de láncvérttel vagy mellvérttel) Mozgás 30’ Tám +4 hosszúkard 1d8+3 +4 alabárd 1d10+3 +4 számszeríj 1d8 Mentők (KRA): +4/+2/+2 ÉP#01: ÉP#02: ÉP#03: ÉP#04: Íjászok: Szint Íjász 2+1 VO 14 (kivert bőrvért, Ügy) Mozgás 30’ Tám +3/+3 rövidíj 1d6 +3 rövidkard 1d6+1 Mentők (KRA): +4/+1/+1 ÉP#01: ÉP#02: ÉP#03: ÉP#04: Hosszúíjászok: Szint Íjász 3+1 VO 14 (kivert bőrvért, Ügy) Mozgás 30’ Tám +4/+4 hosszúíj 1d8 +4 hosszúkard 1d8+1 Mentők (KRA): +4/+2/+2 ÉP#01: ÉP#02: ÉP#03: ÉP#04:
Egy tipikus őrjárat 1d4*5 harcosból áll, a megerősített őrjáratok ennek kétszereséből, de ennek egy része íjász/számszeríjász-kíséret vagy veterán osztagokat jelent. Az őrjárat vezetője általában elit katona, milíciák esetén veterán. Varázshasználók csak ritka esetekben kísérik őket. A lovas egységek sok tekintetben hasonlóak, fegyverzetük között gyakoribb viszont a hosszú lándzsa, a kis hajítódárda és a dárda. fogadó leírások: (Alan O’Connor: Síró fém c. könyvéből ollózva) Cymru-Machynlleth magas, düledező házai úgy hajolnak össze a sűrűsödő alkonyatban, akár az egymást óvó, megvénült szerelmesek. A zsindelytetők, mint fejükbe csapott kalapok, melyek tollát girbegurba kémények, bokrétáját, ritkás füst alkotja. A korai árnyékok messzire nyúlnak a keskeny utcákon, a város mélyülő homályába már csak elvétve téved egy-egy utolsó, vérszínű fénysugár. Az első útjukba akadó fogadó felett a beszédes „Gazduram” tábla díszeleg, alatta a cseppet sem bizalomgerjesztő, kusza betűkkel: „Ha nem ebédelsz nálam, mindketten éhezünk!” A kocsmáros sörtehajú, vörös arcú, húsos képű, harcsabajszú behemót – méla vigyorral fogadja a belépőket. Véreres szeme, borvirágos orra elárulja, hogy maga is gyakorta néz a pohár fenekére.
5
A koszt itt a legjobb. Kidobóember nincs: a vendégek maguk taszigálják ki a nagyhangúakat. Vörösen patakzó boron csillog a fáklyafény, zsírjában sülő kolbász serceg. Barátságos, bocskoros-hujjogatós hely lehetett, amolyan parasztoktól, lókupecektől nyüzsgő taverna, amely részeg danászástól zeng a nap minden szakában. A levegő sűrű, a sarokban csimbókos hajú, mosdatlan fickó öklendezik. A széles utca túloldalán Cymru-Machynlleth legnagyobb fogadója, az „Állj meg Vándor” magasodik. Átutazó vándorok, katonák, és városőrök törzshelyeként ismerik. Odabenn csaknem tucatnyi, mérsékelten bájos markotányosnő sürgölődik. A kocsmáros – elpuhult arcú, ritkuló hajú férfiú – egykor kalandozó volt. Nagyotmondó és szószátyár fickóként vált hírhedté, aki túl gyávának bizonyult az emberpróbáló kalandor-életmódhoz és kihasználva az első lehetőséget, jó családba nősült. A derék csapos híres arról, hogy négyéves kalandozó múltjáról tizenkét éve mesél nap, mint nap és sosem ismétli önmagát. Emeleti szobát kapnak, az utcára nyíló ablakkal.
Játéktechnika: inkább szerepjáték és jellemábrázolás mint kaland A megoldás-vonulat elég gyenge. Csak megfelelő rávezetéssel oldható meg. Tehát jól el kell mesélni azt, hogy ők diplomataként tehetetlenek és a konfliktust csak más oldhatja meg. Ha már az ellenállást szervezik és a lehetséges merényleteken dolgoznak, jól jöhet az analógia felfedése. Ha csak annyira rájönnek, hogy van Montgomery nevű vár, már nyertek is. Jóslatok, dalnok történetek és isteni útmutatás útján is előrejuthatnak. De leszögezendő, hogy ez csak egy ujjgyakorlat és inkább érdekes szerepjáték ötlet, mint igazi kaland.
