Évszámok a felvételi felkészüléshez
Szamosi 2002
B. Egyetemes történelem ≅ Őskor – Ókor 2 millió év – 12 ezer év
Paleolitikum - Homo erectus (Jáva, Kína, Vértesszőlős), tüzet ismeri pattintott kőeszközök - Jelbeszéd megjelenik az egymás közötti érintkezésben - Homo sapiens: tudatosan, szervezetten cselekszik, a beszédet használja - Homo sapiens sapiens (Crô-Magnon) - Pattintott és csonteszközök, nyíl és hajítófegyverek, művészet születése Mezolitikum 12 ezer év – 8 ezer év - Gyűjtögetés, halászat-vadászat, amit kiegészit az állattenyésztés, földművelés - Megkezdődik a lakosság megtelepedése (IX-V. évezred): Jerikó, Uruk, Eridu, Çatal Hüyük Neolitikum 8 ezer – 3 ezer év - Uralkodóvá válik a földművelés és az állattenyésztés - Állandó települések jönnek létre - Terjed a fonás, a szövés és az agyagégetés Rézkor 3 ezer – 2 ezer év - Megalit temetkezőhelyek és templomok - Sumérek bevándorolnak Mezopotámiába - Fejlett rézművesség, kapás földművelés - A ló háziasítása Bronzkor 2 ezer – 1 ezer-900 év - Bronzeszközök használata - Ekés szántó-vető földművelés - Az állattartást felváltja az állattenyésztés - Kézművesség virágzik 900 év – időszámításunk kezdete Vaskor - Elterjed a vas használata - Zománc- és üvegipar - Megjelenik a fazekaskorong használata, az edények díszítése Egyiptom Aha-Ménész fáraó egyesíti Alsó- és Felső-Egyiptomot, a főváros Memphis Kr. e. 2955 Óbirodalom kora Kr. e. 2650 k. – 2150 k. - Dzsószer uralkodása idején kialakul a központilag irányított állam - Megkezdődnek a kőből való építkezések - Dzsószer után (Kr. e. 2650 – 1650) kb. 1000 évig piramisokba temetkeznek a fáraók - Kheopsz uralma idején teljesen kialakul a központosított állam - Élénk kereskedelmi kapcsolatok a szomszédokkal - Az arisztokrácia hatalma megnő, ami aláássa a fáraó hatalmát Első átmeneti kor Kr. e. 2150 k. – 2020 k. - A birodalom kettészakad - Théba és Herakliopolisz harcából az utóbbi kerül ki győztesen Középbirodalom kora Kr. e. 2020 k. – 1795 k. - I. Mentuhotep szilárdítja meg az egységes államot - Meghódítják Núbiát - A virágzásnak a kelet felől érkező hükszoszok vetnek véget
1
Kr. e. 1795 k. – 1550 k. Kr. e. 1550 k. – 1070 k.
Mezopotámia Kr. e. 3000 k. Kr. e. 2750 k. Kr. e. 2100 k. Kr. e. 1792 – 1750 Távol – Kelet Kr. e. 2700 k. Kr. e. III. évezred második fele Kr. e. I. évezred első fele Kr. e. 900 k. Kr. e. VI. század Kr. 560 – 480 Kr. e. 272 – 232 Az ókori Görögország Kr. e. 2000 k. Kr. e. XVIII – XV. század Kr. e. XV – XII. század Kr. e. XII-VIII. század Kr. e. VIII. sz. Kr. e. 776 Kr. e. 621 Kr. e. 594 Kr. e. 560 – 510 Kr. e. 560-527 Kr. e. VI. század közepe Kr. e. 508-507
Kr. e. 492-449/448 Kr. e. 490 Kr. e. 480 Kr. e. 480 Kr. e. 478
Második átmeneti kor - A hükszoszokat majd Théba uralkodója űzi ki Egyiptomból Újbirodalom kora - III. Thotmesz uralkodása idején válik Egyiptom igazi világbirodalommá - Ehnaton fáraó vallási reformjai, belpolitikai válság - II. Ramszesz idején sikerrel verik vissza a külső támadásokat - Egyiptom meghódítja a Közel-Keletet, de a hettiták megállítják őket (kádesi csata) A sumérek megtelepednek a tigris és az Eufrátesz folyók közén Kialakulnak a sumer városállamok (Ur, Kis, Lagas, Larsza, Nippur) Az uri III. sumer dinasztia meghódítja egész Mezopotámiát Hammurápi az Óbabiloni birodalom megalapítója Az első uralkodó Kínában: Huang-ti Az Indus-völgyi Harappa-kultúra területén városállamok jönnek létre Az őslakosságot leigázó árják a Gangesz völgyében öntözéses gazdálkodást folytató államokat hoznak létre, kialakul a kasztrendszer Befejeződik Indiában a Védák Könyvének összeállítása Lao-ce új vallásfilozófiát (taoizmus), míg Kung-ce új vallást, a konfucianizmust alapít Kínában Buddha élete és vallási tanainak keletkezése Asóka király birodalmában (ÉK-India) a buddhizmus államvallás lesz Az első akháj és ión törzsek megjelennek a Peloponnészoszon Krétai civilizáció - Krétán egységes királyság jött létre Knosszosz központtal Mükénéi civilizáció - Az akhájok megsemmisítik a krétai civilizációt - Mükénét Kr. e. 1100 k. meginduló dór vándorlás pusztította el Átmeneti kor - Nagy görög kirajzás („gyarmatosítás”), kialakul a polisz - Athénban megszűnik a királyság, az állam élére a nemzetségi arisztokrácia kerül Görög időszámítás, először jegyzik fel a győztes nevét az olimpián Drakhon arkhón írásba foglalja a szokásjogot Szolón arkhón törvényei megszüntetik az adósrabszolgaságot A türannisz uralma Athénban Peiszisztratosz türannisza, Athén tengeri hatalommá válik Spárta vezetésével megalakul a Peloponnészoszi szövetség Kleiszthenész megreformálja a szolóni alkotmányt - A társadalmat területi alapon osztja fel - 10 kerületre (phülé) osztja fel Attikát - Az Arész-dombi tanácsot felváltotta az Ötszázak Tanácsa - Cserépszavazás bevezetése Görög-perzsa háborúk Marathóni csata (Miltiádész-Datis és Artaphernés) Thermopülai csata (Leónidász-Xerxész) Szalamiszi csata (Themisztoklész-Xerxész) Athén vezetésével megalakul a déloszi szövetség
2
Kr. e. V. század közepe Kr. e. 431-404 Kr. e. V. század vége - IV. század Kr. e. 359-336 Kr. e. 338 Kr. e. 336-323 Kr. e. 334 Kr. e. 333 Kr. e. 332-331 Kr. e. 331 Kr. e. 330-326 Kr. e. 323
Az ókori Róma Kr. e. II. évezred Kr. e. 753 A királyság kora Kr. e. 753 – 509 Kr. e. VIII. század vége Kr. e. 509 A köztársaság kora Kr. e. 509 – 27 Kr. e. V. század eleje Kr. e. 494 Kr. e. 451-450 Kr. e. 445 Kr. e. 367
Kr. e. 343-341 Kr. e. 340-338 Kr. e. 326-304 Kr. e. 326 Kr. e. 312 Kr. e. 298-290 Kr. e. 287 Kr. e. 284-280 Kr. e. III. század
Periklész kora (Kr.e. 444-429), az athéni demokrácia virágkora A peloponnészoszi háború Athén és Spárta között (Athén veresége) A poliszrendszer válsága II. Philipposz uralma, Makedónia felemelkedése Khaironeiai csata (II. Philipposz-Thébai és Athén vezette koalíció) Nagy Sándor uralkodása Granikoszi csata (Nagy Sándor – kis-ázsiai perzsa helytartók) Isszoszi csata (Nagy Sándor-III. Dareiosz) A Közel-Kelet és Egyiptom meghódítása Gaugamelai csata (Nagy Sándor-III. Dareiosz) Közép-Ázsia meghódítása Nagy Sándor halála után a birodalom felbomlik, a hadvezérek (diadokhoszok) között kerül felosztásra - Ptolemaiosz: Egyiptom - Antipatrosz: Az európai területek - Antigonosz: Az ázsiai területek Megkezdődik az italicus törzsek bevándorlása az Appennini-félszigetre A haGyomány szerint Róma alapítása Róma a királyság korában (az utolsó három király etruszk volt) Virágzó etruszk városi kultúra alakul ki a mai Toszkána területén Caere, Veii, Volsinii és Tarquinii Elűzik az utolsó etruszk királyt, Tarquinius Superbust A köztársaság kora Rómában Megindul a polgárjogi harc a plebejusok és patríciusok között (Kr. e. 509-287) A plebejusok először választanak néptribunusokat (2 majd 10) XII táblás törvények (írásba foglalják a szokásjogot) Engedélyezik a plebejusok és patríciusok közötti házasságkötést Licinius és Sextius (néptribunusok) törvényei - Az állam élén álló két consul közül az egyik plebejus kell, hogy legyen - Maximálják a közösségi földekből (ager publicus) a patríciusok által birtokolható földterület nagyságát (500 jugerum) I. samnis háború (Róma-samnisok) Róma legyőzi a latin városokat II. samnis háború (Róma-samnisok), Róma el kezd terjeszkedni Közép-Itáliában Eltörlik az adósrabszolgaságot Plebejusok is tagjai lehetnek a szenátusnak III. samnis háború (Róma-samnisok), Róma birtokolja Közép-Itáliát Eltörlik a népgyűlési határozatok szenátusi jóváhagyását, a lakóhely szerint összehívott népgyűlés (comitia tributa) kapta meg a törvényhozói hatalmat Róma leigázza az etruszk városokat Róma kialakítja szövetségi rendszerét - Római jogú szövetséges: részesedtek a római polgárok alapvető jogaiból - Latin jogú szövetséges: általában csak a vagyonszerzés joga illette meg Róma területén - Sociusok (szövetségesek): semmiféle római joggal nem rendelkeztek Egyik szövetséges sem folytathatott önálló külpolitikát és katonailag támogatnia kellett Rómát.
3
Kr. e. 280-272 Kr. e. 264-241 Kr. e. 218-201 Kr. e. 216 Kr. e. 202 Kr. e. III. század vége Kr. e. 168 Kr. e. 149-146 Kr. e. 146 Kr. e. 136-132 Polgárháború időszaka
Kr. e. 133
Kr. e. 123/122
Kr. e. 100 k. Kr. e. 91
Kr. e. 88-82 Kr. e. 82-79 Kr. e. 73-71 Kr. e. 60 Kr. e. 59 Kr. e. 58-51 Kr. e. 49 Kr. e. 48 Kr. e. 48-44 Kr. e. 44. márc. 15. Kr. e. 43 Kr. e. 42 Kr. e. 31 Kr. e. 30 Kr. e. 27 A császárság kora Kr. e. 27 – Kr. u. 476 Kr. e. 27 Julius Claudius dinasztia (Kr. e. 27 – Kr. u. 68) Kr. e. 27 – Kr. u. 14 Kr. u. 9
Pürrhoszi háború (Róma megszállja a dél-itáliai görög területeket) I. római-pun háború (Szicília és Szardínia Róma fennhatósága alá kerül) II. római-pun háború Cannaei csata (Hannibal-Terentius Varro) Zamai csata (Hannibal-Cornelius Scipio) Róma legyőzi Karthágót, birtokába kerül a Földközi-tenger nyugati medencéje Pydnai csata (makedónok-rómaiak) III. római-pun háború (Róma végleg megsemmisíti Karthágót) Korinthoszi csata (egyesített görög haderő-rómaiak) Első nagy rabszolgalázadás Szicíliában A Gracchusokkal kezdődő néppárti politika lényege az volt, hogy képviselői a szenátusi politika egyeduralmával szemben egy szélesebb társadalmi bázison álló politikai rendet teremtsenek meg Tiberius Gracchus reformjai - Felújítja a Licinius- és Sextius-féle törvényeket - A fő cél: a nincstelenek földhöz juttatása - Foglalkozik a hadsereg kiegészítési gondjaival is Caius Gracchus reformjai - Folytatja a földosztást - Ingyen gabonát ad a nincsteleneknek - A lovagrendnek kedvező döntéseket hoz - Róma összes itáliai szövetségese kapja meg a római polgárjogot Marius katonai reformjai - A nincstelen tömegeket zsoldoskatonaként kell foglalkoztatni Livius Drusus - Felújítja a földosztást - Ismét felveti a római polgárjog kiterjesztését Marius és Sulla polgárháborúja, Sulla győz Sulla diktatúrája Spartacus-féle rabszolgafelkelés Az I. triumvirátus (Crassus, Pompeius és Julius Caesar) Julius Caesar konzul Caesar meghódítja Galliát Caesar átlépi a Rubico folyót („Alea iacta est” – A kocka el van vetve) Pharszaloszi csata (Caesar-Pompeius) Caesar egyeduralma Caesart megöli Brutus és Cassius A II. triumvirátus (Antonius, Lepidus és Octavianus) Philippi csata (triumvirek-köztársasági csapatok) Actiumi csata (Antonius-Octavianus) Octavianus csapatai Egyiptomban, Antonius és Kleopátra öngyilkosok lettek Octavianus lemond minden címéről, de a szenátus teljhatalommal ruházza fel A római császárok uralma Octavianus felveszi a princeps („első polgár”) címet a szenátus az Augustus (fenséges) címet adományozza neki Augustus császár uralkodása Teutobourgi erdei csata (rómaiak-germánok)
4
Kr. u. 10 14 – 37 37 – 41 41 – 54
54 – 68
A rómaiak megszervezik Pannónia provinciát Tiberius császár - A testőrgárdát (pretoriánus gárda) fontos testületté tette - Stabilizálta Augustus hódításait Caligula császár - A hellenisztikus uralkodók zsarnokságát utánozta - A pretoriánus gárda parancsnoka, Cassius ölte meg Claudius császár - Művelt, megfontolt uralkodó volt - Továbbfejleszti a császári adminisztrációt - Britannia provinciát megszervezi Néró császár - Hajsza a szenátus tagjai ellen - 64 tűzvész Rómában, 66 lázadás Júdeában
Flavius dinasztia (69 – 96) 69 – 79
79 – 81 81 – 96
Antoniusok dinasztiája (96 – 192) 98 – 117
117 – 138
161 – 180 Severusok dinasztiája (193 – 235) 193 – 211
211 – 217 235 – 284
Vespasianus császár - Felszámolja belső harcokat, jó viszony a szenátussal - Az államháztartás rendbe hozatala - A latin jog kiterjesztése egyes provinciákra Titus császár - Folytatja apja okos politikáját - 79 kitört a Vezúv (Pompei, Herculaneum, Stabiae elpusztul) Domitianus császár - Testvérétől eltérően népszerűtlen uralkodó - Ismét kiújul a feszültség a szenátussal - Róma északi határait dák, markomann, szarmata betörések fenyegetik Commodus kivételével a császárok személyes érdemeik miatt nyerik el a trónt Traianus császár - Bölcs mérséklet, átgondolt gazdaságpolitika - Sikeres külpolitika: Decebalus dák királyt legyőzi (101-102, 105-106), Dacia provincia lett, keleti hadjáratok a Tigris-folyóig - A birodalom eléri legnagyobb kiterjedését Hadrianus császár - A birodalom határait kiigazítja a jobb védhetőség miatt - A császári tanács minden eddiginél komolyabb szerephez jut az államigazgatásban Marcus Aurelius császár - Harcolt a markomannok, szarmaták, jazigok, kvádok ellen - Filozófus császár, a sztoikus tanok híve Septimius Severus császár - Felső-Pannónia kormányzója volt - A hadsereg külön jogokat élvező testület lett, a pretoriánus gárda pedig a politikai harcok legfőbb tényezője Caracalla császár - 212-ben a birodalom minden szabad lakójának megadja a római polgárjogot Katonacsászárok kora
5
A dominátus kora 284 – 305
306 – 337
378 395 451 476 527 – 565
Az ókori Közel-Kelet Kr. e. II. évezred elején Kr. e. kb. 1650-1200 Kr. e. 1250 k. Kr. e. 1030 k. Kr. e. 1010-970 Kr. e. 970-931 Kr. e. 722-626 Kr. e. 550 Kr. e. 525
Diocletianus császár - A birodalom egységét csakis a hatalom megosztásával lehet megóvni, ezért bevezette a tetrarchiát - Tetrarchia: két társcsászár van, és két alcsászár - Új területi egység jelent meg: a kerület (12 ilyen volt) - Megerősítik a limest, növeli a légiók számát 40-ről 60-ra - Adóreform a bevételek növelésére (földbirtokosok: terményadó, városiak: fejadó), Róma adómentes maradt - Új államrend a dominátus, amely az uralkodó feltétlen tiszteletére alapul, a szenátus teljesen mellőzve lesz - 303 rendelet a keresztények üldözésére Nagy Constantinus császár - 311 a kereszténységet megengedett vallássá nyilvánítja - 313 milánói edictum: a kereszténység államvallássá fejlődik - 324-re Constantinus legyőzi társcsászárait, ismét egy kézben van a hatalom - 325 nikaiai zsinat: a Római birodalom püspökei Constantinus elnökletével összefoglalják a kereszténység legfontosabb dogmáit - Új fővárost alapított: Constantinopolist (a régi Büzantion) - Halála előtt Constantinus felvette a kereszténységet Hadrianopolisi csata (Valens császár súlyos veresége a vizigótoktól) Theodosius császár halála előtt két fia között kettéosztotta a birodalmat egy keleti és egy nyugati részre, ezzel véglegessé vált a birodalom megosztottsága Catalaunumi csata (Attila-Flavius Aetius császár) A germán vezér Odoaker elfoglalja Rómát és Romulus Agustulust megfosztja hatalmától, a császári jelvényeket Konstantinápolyba küldte Justinianus császár - Kelet-római császár, aki a birodalom egyesítését tűzte ki célul - Átmenetileg elfoglalja a nyugati területek nagy részét, Rómával együtt, de a szlávok, avarok és a perzsák támadásai megakadályozzák hódításai megszilárdítását - Halála után a kis-ázsiai arab-mohamedán hódítók vetettek véget a Keletrómai birodalom hatalmi törekvéseinek, terjeszkedésének I. Samsi-Adad megteremti az Asszír Birodalmat A Hettita Birodalom fennállása A zsidó törzsek Mózes vezetésével elhagyják Egyiptomot és bevonulnak Kánaánba Saul létrehozta a zsidó államot Dávid király egyesíti a zsidó törzseket, Jeruzsálemet zsidó központtá teszi Salamon király uralkodása, a zsidó királyság fénykora Asszíria fénykora, az utolsó nagy király Assurbanapli Megkezdődik a Perzsa birodalom felemelkedése Kürosz király uralkodása idején Kambüszész perzsa király elfoglalja Egyiptomot
6
≅ Középkor 453
481 – 511 507/511 529 622 680 VII – IX. század 711 732 751 – 768 756 768 – 814
830 843 860-as évek 886 – 912 890 k. 944 – 959 962 966 987 1054 1056 – 1105 1066 1073 – 1085
1096
Meghal Attila a hunok fejedelme, a Rajnától az Urálig terjedő birodalom széthullik Klodvig, a Meroving dinasztia tagja lesz az első keresztény király, a frank birodalom megalapítója Megjelenik a Lex Salica, a szálifrank törvénykönyv (feudális jogok) Megalakul az első bencés kolostor Monte Cassinoban Mohamed próféta Mekkából Medinába menekül (iszlám időszámítás) A bolgár-török törzsek létrehozzák Bulgáriát Megjelentek a vikingek (germán eredetű északi népek), akik végigpusztítják Nyugat- és Dél-Európát és Észak-Amerikát is Az arab törzsek átkelnek Európába, leigázzák a nyugati gótokat A poitiers-i csatában Martell Károly frank majordomus megállítja az arabokat Kis Pippin a frank uralkodó, aki újból egyesítette a frank területeket, megkezdődik a Karoling-dinasztia uralma a frankoknál Megalakul a Pápai Állam Nagy Károly a frankok uralkodója - Kiváló hadvezér - Keresztény uralkodó, aki a pápát támogatja - 800 III. Leó pápa császárrá koronázza - Nem a Római Birodalom feltámasztására törekszik, hanem egy egységes keresztény birodalmat akar létrehozni (Imperium Christianum) - Az európai iskolarendszer atyja - Nagy törvényhozó Mojmir megalapítja a Morva Fejedelemséget Verduni szerződés: Nagy Károly halála után a birodalmat három unokája osztja fel Cirill és Metód bizánci hittérítők, az első szláv ábécé megalkotói, a szláv egyház megszervezői VI. (Bölcs) Leó bizánci császár - Tudós, törvényhozó - Tactica c. könyvében értékes információk vannak a nomádok harcmodoráról Oleg, novgorodi fejedelem megalapítja az első szláv államot Rusz néven Bíborbanszületett (VII.) Konstantin bizánci császár, fontos információkat közöl a magyar törzsekről, vezérekről I. (Nagy) Ottó német uralkodót császárrá koronázzák, ezzel létrejön a Németrómai Birodalom (1806-ig áll fenn) I. Mieszko megalapítja a lengyel fejedelemséget, és felveszi a kereszténységet Capet Hugó lesz a francia király, ezzel a Karolingokat felváltja a Capetingdinasztia Végleges egyházszakadás (szkizma) a keleti és a nyugati kereszténység között IV. Henrik a német-római császár Hastingsi csata (Hódító Vilmos normann herceg legyőzi az angolokat és megszerzi Angliát) VII. Gergely pápa - 1075 Megtiltja az invesztitúrát a világiaknak - Invesztitúra harc robban ki a német-római császárral, IV. Henrikkel - 1076 Wormsi zsinat a császár megfosztja a pápát trónjától - 1077 IV. Henrik Canossa-járása miután a pápa kiátkozta II. Orbán pápa felhívására megindulnak az első keresztes hadjáratok
7
1122 1156 1176 1198 – 1216 1212 1215 1216 1223 1223 1240 1254-1273 1259 1265 1273 1282 1302 1309-1377 1339 – 1453 1346 1347 – 1378 1347-1353 1348 1354 1356 1358 1361 1380 1381 1386 1410 1414-1418 1415 1419 1420-1436 1434 1445 1453 1453
Wormsi konkordátum, lezárja az invesztitúra harcokat Ausztria a Német-római Birodalom hercegsége lesz Legnanói csata, I. Barbarossa Frigyes (1152-1190) vereséget szenved a lombard városoktól III. Ince pápasága idején érte el az egyház világi hatalmának a csúcspontját Las Navas de Tolosa-i csata, a pireneusi keresztény uralkodók legyőzik az arabokat Magna Charta Libertatum, I. Földnélküli János angol királytól kényszeríti ki a nemesség a rendi jogok alkotmányát Megalakul a domonkos rend Kalka folyó menti csata (a mongolok legyőzik az orosz fejedelmek egyesült seregét) Megalakul a ferences rend Batu kán elfoglalja Kijevet Kihalt a Hohenstauff-dinasztia, interregnum következik a Német-római Birodalomban Az északnémet kikötővárosok létrehozzák a Hanza-szövetséget Simon de Monfort vezetésével az angol rendek arra kényszerítik a királyt, III. Henriket, hogy hívja össze az első rendi gyűlést Habsburg Rudolfot megválasztják német császárnak, véget ér az interregnum Ausztria és Stájerország Habsburg családi birtok lesz Franciaországban IV. (Szép) Fülöp uralkodása idején összeül az első rendi gyűlés A pápák „avignoni fogsága” A 100 éves háború Anglia és Franciaország között Crécy-i csata (Az angolok győzelme a franciák felett, a tüzérség első tömeges alkalmazása a nehézlovasság ellen) IV. (Luxemburgi) Károly a német-római császár, az „arany Prága” kialakulása A kontinens legnagyobb pestisjárványa A prágai egyetem megalapítása Az oszmán-törökök megvetik lábukat Európában Német Aranybulla kiadása A jacqurie parasztfelkelés Franciaországban Az oszmánok elfoglalják Drinápolyt és a birodalom fővárosává teszik (1365) Kulikovo-mezei csata (Donszkoj Dimitrij moszkvai nagyfejedelem legyőzi a tatárokat) A Wat Tyler-féle parasztfelkelés Angliában Lengyel-litván unió, a litván Jagelló-ház kerül a lengyel trónra Grünwaldi csata (A Német Lovagrend vereséget szenved a lengyel-litván csapatoktól) Konstanzi zsinat A konstanzi zsinaton megégetik Husz Jánost, a cseh reformátort A huszita mozgalom kezdete Csehországban Luxemburgi Zsigmond huszitaellenes háborúi Lipany csata (Zsigmond győzelme a husziták felett) Gutenberg Mainzban feltalálja a könyvnyomtatást Az oszmánok elfoglalják Konstantinápolyt, amelyet Isztambul néven fővárosukká tesznek Véget ér a 100 éves háború, csak Calais marad angol kézen Franciaországban
8
1455-1485 1466 – 1477 1479 1485 1492 1494
≅ Újkor
1509 – 1547 1517. okt. 31. 1519 – 1556 1519-1522 1521 1524-1525 1525 1526 1527 1529 1529 1531 1533 – 1584 1540 1541-1564 1545-1563 1555 1558 – 1603 1566-1609 1571 1572 1582 1588 1598 1598 1600 1602 1607 1608, 1609 1610 – 1643 1613
A „rózsák háborúja” Angliában a York- és a Lancaster-ház között a trónért, végül a York-ház kerekedik felül Merész Károly uralkodása idején Burgundia Európa egyik legjelentősebb állama lesz Kasztília és Aragónia egyesülésével létrejön a Spanyol Királyság A York-házat Angliában felváltja a Tudor-ház VII. Henrik uralkodásával Granada elfoglalásával befejeződik az arabok kiűzése Európából Tordesillas-i szerződés (Spanyolország és Portugália felosztja egymás között a nyugati világrészt) VIII. Henrik uralkodása Angliában, az anglikán egyház létrejötte Luther Márton Wittenbergben nyilvánosságra hozza 95 pontból álló téziseit V. Károly német-római császár uralkodása Magellán körbehajózza a Földet A wormsi ediktum: a pápa kiközösíti, a német birodalmi gyűlés elítéli Luthert Német parasztháború Páviai csata (V. Károly legyőzi I. Ferenc francia királyt) Létrejön a cognac-i liga V. Károly ellen „Sacco di Roma” V. Károly zsoldosai feldúlják Rómát Zaragozai szerződés (Spanyolország és Portugália felosztja egymás között a keleti világrészt) A speyeri birodalmi gyűlésen a rendek „protestálnak” a császár türelmetlen valláspolitikája miatt Megalakul az ún. schmalkaldeni unió, a német protestáns fejedelmek szövetsége IV. (Rettegett) Iván a moszkvai nagyfejedelem, aki felveszi a cári címet A Loyola Ignác által alapított Jezsuita Rend pápai jóváhagyást nyer Kálvin János Genf kormányzója, kialakul a kálvinizmus Tridenti zsinat (A katolikus egyház támadást indít a protestantizmus ellen) Augsburgi vallásbéke („Cuius regio, eius religio” elvének kimondása) I. Erzsébet uralkodása Angliában Németalföldi forradalom és szabadságharc Orániai Vilmos vezetésével - 1579 Utrechti unió (Németalföld északi tartományai között) - 1609 Megalakul a független Hollandia Lepantói csata (Don Juan de Austria legyőzi a török flottát) Szent Bertalan éjszakáján több ezer hugenottát mészárolnak le Párizsban XIII. Gergely pápa naptárreformja (Gregorián-naptár) Sir Francis Drake és Sir Walter Raleigh legyőzik a Nagy Armadát IV. (Bourbon) Henrik kiadja a nantes-i ediktumot, melyben vallásszabadságot ad a hugenottáknak Oroszországban kihal a Rurik-dinasztia, véres trónharcok következnek Megalakul az Angol Kelet-Indiai Társaság Megalakul a Holland Kelet-Indiai Társaság Létrejön az első angol gyarmat Amerikában: Virginia Németországban megalakul a Protestáns, illetve a Katolikus Liga XIII. Lajos uralkodása Franciaországban - Kialakul az abszolút monarchia - 1624-1642 Richelieu bíboros az államminiszter Mihail Romanov személyében új cár és új dinasztia uralkodik Oroszországban
9
1618-1648
1625 – 1649 1640-1660
1643 – 1715
1660 – 1685 1648 1648-1653 1654 1665-1667 1672-1674 1684 1685 1688 – 1702 1689 1689 – 1725
1701-1713/14 1701 1707
Harminc éves háború - 1618 a cseh rendek fellázadnak II. Mátyás császár ellen - 1620 Fehérhegyi csata, Csehország örökös tartomány lesz - A császári csapatok sikerei a háború ún. cseh és dán szakaszában - Az ún. svéd szakaszban a protestánsok kerekednek felül, a franciák beavatkoznak a protestánsok oldalán - 1648 A vesztfáliai béke lezárja a háborút I. Károly Anglia uralkodója Angol forradalom és polgárháború - 1640 „rövid parlament”, „hosszú parlament” (1640 ősz-1653) - 1640-1642 A korona és a parlament küzdelme - 1642-1649 Polgárháború - 1644 Cromwell győzelme Marston Moornál a királypártiak felett - 1645 Cromwell győzelme Nasebynél a királypártiak felett - 1648 Cromwell győzelme Prestonnál a skótok felett - 1649 A parlament kivégezteti I. Károlyt, megalakul a köztársaság - 1650 Cromwell leveri az írek lázadását - 1651 Hajózási törvény (Navigation Act), az angol hajóknak kedvezmény a hollandokkal szemben - 1652-1654 I. angol-holland tengeri háború a hajózási törvény miatt - 1653 Cromwellt a parlament lordprotektorrá nevezi ki (1653-1658) XIV. Lajos uralkodása Franciaországban - Kiteljesedik az abszolút monarchia - 1643-1661 Mazarin az államminiszter - Létrejön az intendánsi rendszer - Polgári származású szakértők a hivatalokban - Hatalmas költségekkel fenntartott hadsereg II. Károly Anglia trónján Bogdán Hmelnyickij lázadása a lengyelek ellen A „Fronde” felkelés Mazarin abszolutista politikája ellen Ukrajna és Oroszország egyesül egymással II. angol-holland tengeri háború III. angol-holland tengeri háború A Szent Liga létrehozása a török ellen: XI. Ince pápa, Habsburgok, Velence, Lengyelország és később Oroszország XIV. Lajos visszavonja a nantes-i ediktumot „Dicsőséges forradalom”, III. Orániai Vilmos Anglia királya A Jogok Törvénye (Bill of Rights) megjelenik I. Nagy Péter orosz cár uralkodása - Északi háború a svédekkel (1700-1721): 1700 narvai csata svéd győzelem, 1709 poltavai csata orosz győzelem 1721 Nystadti béke: orosz hegemónia a Baltikumban - Hadseregreform: sorozott hadsereg - Gazdasági reformok: manufaktúrák, termelő ágazatok felfuttatása - Közigazgatási reformok: városfejlesztés, kormányzóságok felállítása Spanyol örökösödési háború - 1704 höchstädti csata (osztrák győzelem a francia-bajor csapatok felett) III. Frigyes brandenburgi választófejedelmet, I. Frigyes néven Poroszország királyává koronázzák (A Porosz Királyság megalakulása) Létrejön Anglia és Skócia uniója, azaz Nagy-Britannia
10
1713 1713 1714 1713 – 1740 1740 – 1780 1740 – 1786
1751 1756-1763 1762 – 1796
1772 1773 1773/1775 1774 1774 – 1792 1775-1783
1787 1789-1799 (Bővebben lásd a vázlatot) 1793 1794 1799. nov. 9-10.
Utrechti béke (spanyol örökösödési háború) A Habsburgok elfogadtatják az ún. birodalmi Pragmatica Sanctiot, amely biztosítja a nőági örökösödést a birodalom élén Rastatti béke (spanyol örökösödési háború) I. Frigyes Vilmos porosz király, aki Európa legjobban felszerelt és kiképzett hadseregét teremtette meg Mária Terézia Habsburg uralkodó II. Nagy Frigyes porosz király - 1740-1748 osztrák örökösödési háború - 1748 aacheni béke: a poroszok megszerzik Sziléziát a Habsburgoktól, cserébe elismerik a nőági örökösödést a birodalomban - 1756-1763 hét éves háború - 1763 hubertusburgi béke: Szilézia marad porosz Párizsban megjelennek az Enciklopédia első kötetei Hét éves háború a franciák és a britek között az amerikai gyarmatokért 1763 párizsi béke: az angolok megszerzik Kanadát és Floridát II. Nagy Katalin cárnő az orosz trónon - Orosz-török háborúk orosz sikerekkel, 1773/75 Pugacsov-féle parasztfelkelés - Hatékonyabbá teszi a kormányzóságok működését - A bíráskodást, pénzügyigazgatást nyugati mintára alakítja át - Városok támogatása - A parasztok terheinek állami szabályozása - Kultúra, oktatás támogatása Lengyelország első felosztása (Poroszország, Habsburg Birodalom, Oroszország) Bostoni „teadélután” (Nyílt összecsapás a gyarmati és az anyaországi britek között) Pugacsov-felkelés Oroszországban 13 amerikai brit gyarmat első kongresszusa Philadelphiában XVI. Lajos Franciaország királya Az amerikai brit gyarmatok függetlenségi háborúja - 1776. júl. 04. A Függetlenségi Nyilatkozat kiadása - 1777 Saratogai csata, brit vereség - 1778 A gyarmatiak szövetkeznek a franciákkal - 1781 Yorktowni csata, a britek leteszik a fegyvert 1783 Párizsi béke: Nagy-Britannia elismeri az Amerikai Egyesült Államok függetlenségét Kiadják az Egyesült Államok alkotmányát A nagy francia forradalom Lengyelország második felosztása (Poroszország, Habsburg Birodalom, Oroszország) Tadeusz Kościuszko vezetésével felkelés tör ki Lengyelországban az orosz uralom ellen Bonaparte Napóleon államcsínye
11
Konzulátus kora 1799-1804
Császárság kora 1804-1815
Napóleon Első Konzul - 1800 A Banque de France létrehozása Jún. 14. Marengói csata (Napóleon – Melas) Hohenlindeni csata (Moreau – Kray) Királypárti merénylet Napóleon ellen - 1801 Lunéville-i béke Ausztriával Konkordátum aláírása VI. Pius pápával - 1802 Amiens-i béke Angliával Becsületrend megalapítása - 1803 Louisianat eladják az Egyesült Államoknak - 1804 A Code Civil (Polgári Törvénykönyv) kihirdetése Napóleon császárrá koronázása I. Napóleon császár - 1805 Napóleon Itália királya lesz Trafalgari csata (Nelson – Villeneuve) Austerlitzi csata (Napóleon – I. Ferenc és I. Sándor cár) Pozsonyi béke Ausztriával - 1806 Megszűnik a Német-római Birodalom, megalakul az Osztrák Császárság Rajnai Szövetség létrehozása Jénai csata (Napóleon – Hohenlohe herceg) Auerstädti csata (Davout – Braunschweigi herceg) A kontinentális zárlat kihirdetése Berlinben - 1807 Eylaui csata (Napóleon – Bennigsen) Friedlandi csata (Napóleon – Bennigsen) Tilsiti béke Oroszországgal Megkezdődik Spanyolország és Portugália megszállása - 1808 A spanyol felkelés kezdete Britek szállnak partra Portugáliában: Wellington - 1809 Aspern-esslingi csata (Napóleon – Károly főherceg) Győri csata (Jenő alkirály – magyar nemesi felkelők) Wagrami csata (Napóleon – Károly főherceg) Bécsi béke Ausztriával - 1810 Napóleon elválik Joséphine de Beauharnais-tól és elveszi Mária Lujzát - 1811 Megszületik Napóleon fia, a Sasfiók (II. Napóleon) Wellington sorozatos vereséget mér a franciákra Spanyolországban
12
-
1810-1825 1815 1820 1821-1830 1823 1823 1825 1825 – 1855 1830. júl. 1830-1831 1834 1836 1837 – 1901 1840-1842 1848. febr. 1848. febr. 1848. márc. 13., okt. 06. 1848. máj. 1848. jún. 1848. dec. 1848. dec. 02. 1851. dec. 1852 – 1870 1853-1856 1856-1860 1857
1812 Az oroszországi hadjárat Borogyinói csata (Napóleon – Kutuzov) A Nagy Hadsereg elpusztul VII. Pius pápa házi őrizetben tartása - 1813 A franciák kiszorulnak Spanyolországból Drezdai csata (Napóleon – I. Sándor cár) Lipcsei csata (Napóleon – svéd-porosz-osztrák) - 1814 A szövetséges csapatok benyomulnak Franciaországba Napóleon fia javára lemond a trónról Napóleont Elba szigetére száműzik, az új király XVIII. Lajos Megkezdődik a bécsi kongresszus - 1815 Napóleon megszökik Elbáról, megkezdődik a 100 napos uralom A császár a franciák üdvrivalgása mellett visszatér Párizsba Waterloo-i csata (Napóleon – Wellington-Blücher) Napóleon végső lemondása, száműzése Szent Ilona szigetére Visszatér XVIII. Lajos (1814 – 1824) a trónra Függetlenségi háborúk Latin-Amerikában Létrejön a Német Szövetség Felkelés Nápolyban (carbonari-mozgalom), a Szent Szövetség leveri A görög szabadságharc, melynek eredményeként létrejön a független Görögország Felkelés Spanyolországban, a Szent Szövetség leveri Monroe-elv: Amerika legyen az amerikaiaké Az ún. dekabrista felkelés Oroszországban I. Miklós orosz cár Az ún. júliusi forradalom után Franciaország alkotmányos királyság lesz, a „polgárkirály” Lajos Fülöp (1830-1848) lép trónra Újabb oroszellenes felkelés Lengyelországban A lyoni takácsok felkelése Chartista mozgalom Nagy-Britanniában Viktória királynő uralkodása Nagy-Britanniában Az első ópiumháború Kínában, Hongkong brit uralom alá kerül Megjelenik a Kommunista Kiáltvány (London) Forradalom Párizsban, Lajos Fülöp megbukik, ismét kikiáltják a köztársaságot Forradalom Bécsben Össznémet nemzetgyűlés Frankfurtban (Nem valósul meg az egység) Munkásfelkelés Párizsban Louis Bonaparte köztársasági elnök (1848-1852) I. Ferenc József osztrák császár és magyar király (1848-1916) Louis Bonaparte államcsínye III. Napóleon császár uralkodása Krími háború (Oroszország – Nagy-Britannia, Franciaország, Piemont) - 1855 Szevasztopolt beveszik a szövetségesek - 1856 Párizsi béke (orosz vereség) Második ópiumháború Kína ellen Világgazdasági válság
13
1857 1859 1860 1860. máj. 1861 1861 1861-1865 1862 1862 – 1890 1863 1863 1864 1864 1866
1867 1867 1868 1869 1870 1870-1871
1873 1873 1875 1877-1878 1878 1879 1882 1888 – 1918 1889 1891 1893 1894
Szipoj lázadás Indiában az angol uralom ellen Magentai csata (osztrák – francia-piemonti) Solferinói csata (osztrák – francia-piemonti) Az osztrákok elvesztik Lombardiát (zürichi béke) Abraham Lincoln lesz az Egyesült Államok elnöke (1860-1865) Garibaldi partra száll Szicíliában (Megkezdődik az olasz szabadságharc) III. Sándor cár (1855-1881) felszámolja a jobbágyrendszert Oroszországban Kikiáltják az Olasz Királyságot II. Viktor Emánuel vezetésével 11 déli állam kilép az unióból, kitör az amerikai polgárháború - 1865 Az északiak győznek Halálos merénylet Lincoln ellen Havasalföld és Moldva egyesülésével létrejön a Román Fejedelemség Otto von Bismarck a porosz ill. majd német kancellár Lengyel felkelés az orosz uralom ellen Megalakul a Lasalle vezette Általános Német Munkásegylet Törvény a rabszolgák felszabadításáról az Egyesült Államokban I. Internacionálé Londonban Porosz-osztrák háború - Königgrätzi csata (porosz-osztrák) - Custozzai csata (osztrák-olasz) - Prágai béke: Feloszlik a Német Szövetség, az Osztrák Császárság kiszorul a német egységből Megalakul az Északnémet Szövetség Az Egyesült Államok megvásárolja Alaszkát Oroszországtól Meidzsi-reformok Japánban: véget ér a sogunátus rendszere, a hatalom a császár kezébe kerül Megnyitják a Szuezi-csatornát Az olasz csapatok elfoglalják Rómát a franciáktól, ezzel befejeződött az olasz egység megteremtése Francia-porosz háború - Sedani csata (francia-porosz) - Napóleont elűzik, kikiáltják a köztársaságot Párizsban - 1871. jan. Versailles-ban kikiáltják az egységes Német Császárságot - Frankfurti béke: Franciaország elveszti Elzászt és Lotharingiát - 1871. márc.-máj. A Párizsi Kommün fennállása A három császár szövetsége (OMM, Oroszország, Németország) Világgazdasági válság A gothai program alapján egységes német szociáldemokrata párt jött létre Orosz-török háború - Török vereség - San Stefano-i béke: a törökök kivonulnak a balkáni államokból Berlini kongresszus - A nagyhatalmak átrendezik a Balkán képét Kettős szövetség (OMM, Németország) Hármas szövetség (OMM, Olaszország, Németország) II. Vilmos német császár II. Internacionálé (London) XIII. Leó pápa enciklikája: Rerum Novarum Francia-orosz katonai szövetség Dreyfuss-per Franciaországban
14
1894-1895 1894 – 1917 1898 1898 1899 1899-1902
≅ Modernkor 1902 1904
1904-1905
1905. febr. 1905-1906 1906 1907 1911 1911 1912 1912-1913 1913 1914 Az I. világháború (Lásd a vázlatot) 1919 1919 1920 1920 1920-1921 1921 1921 1921 1921 1921-1922 1922 1922 1922. dec.
Kínai-japán háború Korea birtoklásáért - Simonoszeki béke: Japán megszerzi Koreát és Tajvant is. II. Miklós orosz cár, az utolsó Romanov a trónon A fashodai incidens (A franciák meghátrálnak az angolokkal szemben) Spanyol-amerikai háború - Az amerikaiak megkapják a Fülöp-szigeteket, Kubát, Puerto Ricot, Guamot Az Egyesült Államok meghirdeti a nyitott kapuk elvét Kínában Angol-búr háború (angol siker Dél-Afrikában) Angol-japán katonai szövetség aláírása Entente cordiale (Szívélyes megegyezés Franciaország és Nagy-Britannia között Németország ellen) Orosz-japán háború - 1905 Csuzimai csata (orosz flotta-japán flotta) Mukdeni csata (orosz-japán) - Japán megszerzi Port Arthurt, Dél-Szahalint és Dél-Mandzsúriát Polgári demokratikus felkelés Szentpéterváron I. marokkói válság (II. Vilmos tangeri látogatása során kijelentette, hogy Marokkóval, mint szuverén állammal tárgyal) Algecirasi konferencia rendezi a marokkói válságot Orosz-angol szerződés, ezzel létrejön az antant katonai szövetsége II. marokkói válság (Az agadiri kikötőben horgony vet a Panther, német páncélos) Pu-ji az utolsó kínai császár megbukik, polgári forradalom Kínában Szun Jat-szen vezetésével megalakul a Kínai Köztársaság Szun Jat-szen megalapítja a Kuomintangot Az első Balkán-háború - Első rész: a balkáni államok felszabadulnak a török elnyomás alól - Második rész: Bulgária vereséget szenved a szerb, török csapatoktól A második Balkán-háború (Macedónia felosztása miatt) - Albánia független lesz - Bulgária vereséget szenved, elveszti az első háborúban megszerzett területeit Megnyílik a Panama-csatorna Párizsban megalakul a Népszövetség III. Internacionálé (Komintern) Moszkvában Francia csapatok elfoglalják Frankfurtot és Darmstadtot Adolf Hitler megalakítja az NSDAP-t Lengyel-szovjet háború - Rigai béke: Belorusszia és Ukrajna jelentős része a lengyeleké lesz Kronstadti matrózlázadás A NEP (Új gazdaságpolitika) bevezetése a Szovjetunióban Csehszlovák-román, és román-jugoszláv egyezmény, megalakult a kisantant Benito Mussolini megalakítja a Nemzeti Fasiszta Pártot Washingtoni konferencia, a Távol-Keleten történtek lezárása az I. vh. után Genovai konferencia (A háborús vesztesek és Oroszország tartozásairól) Rapallói egyezmény (Német-szovjet kapcsolatfelvétel) Megalakul a Szovjetunió
15
1923 1923. nov. 1923-1924 1924 1924
1924 1924 1925 1925 1928
1928 1929 1929
1929. okt. 24. 1931 1931 1931 1932 1933-1945 1933. jan. 30. 1933. febr. 1933 1933 1934. jún. 29-30. 1934 1934 1934 1934. okt. 1934-1935 1935. jan.
Lausanne-i konferencia (Megmásítják a sévres-i béke pontjait, létrejön a Török Köztársaság) Sörpuccs (Hitler sikertelen hatalom átvételi kísérlete) Francia-belga csapatok szállják meg a Ruhr-vidéket Meghal Lenin Dawes-terv Charles Dawes (Politikus-üzletember, a Jóvátételi Bizottság elnöke) - A német fizetőképesség helyreállítása és a fizetés biztonsága - 800 millió aranymárka a német márka stabilizálására - Milliárdos hitel a termelés-áruforgalom helyreállítására Fasiszta győzelem Olaszországban a választásokon Kihirdetik a Szovjetunió alkotmányát Locarnói konferencia - Németország elismeri a francia-német és a belga-német határt Mussolini fasiszta diktatúrát vezet be Olaszországban Kellog-Briand paktum - Elítéli a háborút - A konfliktusokat csak békés eszközökkel lehet megoldani - 59 állam írta alá A kommunisták legyőzése után a Csang Kaj-sek vezette Kuomintang győz Kínában, a polgárháborúban Lateráni szerződés a fasiszta olasz állam és az egyház között, megalakul a Vatikán Young-terv Owen Young, amerikai bankár - A korábbiaktól eltérően nem öt évre előre szabták meg a részletek mértékét a háborús jóvátétel ügyében, hanem 59 évre előre - A német állami bevételek külföldi kezelését megszüntették „Fekete csütörtök”, a New York-i tőzsde összeomlik - Kirobban a világgazdasági válság (1929-1933) Japán megszállja Mandzsúriát Megalakul a Brit Nemzetközösség (Commonwealth) Németországban megalakul a Harzburgi Front, a német nagytőke és az NSDAP összefonódása Lausanne-i konferencia - Rendezik véglegesen a német tartozások kérdését Franklin Delano Roosevelt, az Egyesült Államok elnöke Adolf Hitler német kancellár lesz A nácik felgyújtják a Reichstagot A New Deal kezdete az Egyesült Államokban Németország és Japán kilépnek a Népszövetségből „Hosszúkések éjszakája” Meggyilkolják Kirovot a Szovjetunióban Fasiszta puccskísérlet Ausztriában, Dolfuss kancellárt megölik A Szovjetuniót felveszik a Népszövetségbe Marseille-ben megölik II. Sándor jugoszláv királyt, és Barthou francia külügyminisztert A kínai Vörös Hadsereg hosszú menetelése Népszavazás a Saar-vidék hovatartozásáról, a németek visszakapják
16
1935 1935 1935 1935-1936 1936. márc. 1936 1936 1936-1939
1937 1937 1938. márc. 13. 1938. szept. 29-30.
1938. nov. 9-10. 1939. márc. 14. 1939. márc. 15. 1939. márc. 16. 1939. márc. vége 1939. ápr. 1939. máj. 1939. aug. 23.
1939. aug. 25.
Stresai konferencia - Angol-francia-olasz egyeztetés Németország növekvő hatalmának ellensúlyozására Hitler bevezeti az általános hadkötelezettséget Német-angol flottaegyezmény - Az angolok hozzájárultak, hogy a németek a brit flotta egyharmadára fejlesszék fel a flottájuk létszámát Az olaszok meghódítják Abesszíniát A német csapatok bevonulhattak a rajnai demilitarizált övezetbe Német-olasz együttműködési egyezmény Antikomintern Paktum (Japán-német szerződés) Francisco Franco tábornok katonai felkelésével polgárháború tör ki Spanyolországban - 30 ezer német és 120 ezer olasz katona támogatja Francot, ilyen volt a német Condor-légió 279 repülőgéppel és 180 harckocsival - 1937. ápr. A Condor-légió porig bombázta Guernica, baszk kisvárost - A népfront kormányt a franciák és az angolok a benemavatkozási politika jegyében nem támogatta - 40 ezer önkéntes harcolt a köztársaságiak oldalán, akiket hivatalosan csak a Szovjetunió és Mexikó támogatott anyagiakkal (580 millió dollár) - Spanyolország sorsa Münchenben dőlt el, ugyanis a fasiszta hatalmak látván az engedékenységet teljes nyíltsággal támogatták Francot, a Szovjetunió viszont visszahúzódott - 1939. márc. Franco tábornok csapataival bevonult Madridba Japán támadás Kína ellen (A kommunisták és a Kuomintang közösen harcolnak) Sztálin koncepciós perek sorozatában lefejezi a szovjet tábornoki kart Németország megszállja Ausztriát (Anschluß) Müncheni egyezmény - Hitler, Mussolini, Chamberlain, Daladier - 1924 francia-csehszlovák kölcsönös segítségnyújtási egyezmény 1935 szovjet-csehszlovák kölcsönös segítségnyújtási egyezmény - Szudéta-vidék: Németországhoz került Teschen-vidék: Lengyelországhoz került Felvidék déli része: Magyarországhoz került - Beneš elnök lemondott, Szlovákia önálló kormányt alakított „Kristallnacht” (Kristályéjszaka), zsidóellenes pogrom Németországban Szlovákia önálló állam lesz Josef Tiso vezetésével, Csehszlovákia széthullik Hitler bevonul Prágába, és a megmaradt Csehszlovákiát beolvasztja a birodalomba (Fall Grün) Megalakul a Cseh-Morva Protektorátus A Memel-vidéket (Litvánia) megszállja Németország Az olaszok megszállják Albániát Acélpaktum (német-olasz katonai egyezmény) Molotov-Ribbentrop paktum - Szovjet-német megnemtámadási egyezmény - Lengyelország felosztása egymás között - A Szovjetunió megszállhatja a három balti államot, Besszarábiát és ÉszakBukovinát Franciaország és Nagy-Britannia teljes támogatásáról biztosítja a lengyeleket egy német támadás esetén
17
1939. aug. 31. 1939. szept. 01. A II. világháború (Lásd a vázlatot) 1945. okt.-1949
1945. nov.-1946. szept. 1946-1954 1946. márc. 1947. febr. 1947. márc. 1947. jún.
1947 1947 1947 1947 1948 1948. máj. 1948. jún.-1949. máj. 1948 1949 1949. jan. 1949. ápr. 04. 1949. máj. 1949. máj. 1949. okt. 1949 1950-1953
1950. okt. 1951. ápr. 1951 1952 1952 1953. márc. 05. 1953. jún.
Német provokatív támadás a gleiwitzi adóállomás ellen Németország megtámadja Lengyelországot, kitör a II. világháború Polgárháború Kínában a Kommunista Párt és a Kuomintang között - Csang Kaj-sek a Kuomintang, Mao Ce-tung a kommunisták vezetője - 1949. okt. 01-én kikiáltják a Kínai Népköztársaságot a kommunisták győzelme után A náci háborús bűnösök pere Nürnbergben (12 főbűnöst halálra ítélnek) Első vietnami háború a franciák ellen - 1954 Dien Bien Phunál a vietnamiak legyőzik a franciákat Churchill fultoni beszéde Az európai vesztesekkel aláírják a II. világháborút lezáró békét Párizsban A Truman-elv meghirdetése (Feltartóztatás elve, dominó-elv) Marshall-terv bejelentése George C. Marshall (tábornok, külügyminiszter) - Négy év alatt 13, 6 milliárd dollár 16 európai országnak - Nagy-Britannia (23%), Franciaország (20%), Németország és Olaszország (10%) Megalakul Genfben az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) Pakisztán és India független államok lesznek Moszkvában megalakul a Kominform, amely a kommunista pártok szovjet ellenőrzésének céljából jött létre Az ENSZ Palesztinát felosztja a zsidók és a palesztinok között Kommunista hatalomátvétel több közép- és kelet-európai országban Kikiáltják Izrael Államot, kitör az 1. arab-izraeli háború (máj.-nov.) A berlini blokád A Josip Broz Tito vezette Jugoszlávia szakít a Szovjetunióval és külön kommunista utat jár Erre válaszul Jugoszláviát kizárják a Kominformból Megalakul a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) Washingtonban megalakul az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) Strasbourgban megalakul az Európa Tanács Létrejön az NSZK Kikiáltják az NDK-t Felrobbantják a szovjet atombombát Koreai háború - 1948-ban jött létre a KNDK és a Koreai Köztársaság - Az északiakat Kína, a délieket az Egyesült Államok támogatja - 1953. júl. Fegyverszünet Panmindzsonban Kína elfoglalja Tibetet Montánunió (Európai Szén- és Acélközösség – Hat európai ország) Megalakul az ANZUS (Csendes-óceáni Védelmi Szerződés – USA, Ausztrália és Új-Zéland) Felrobbantják az amerikai hidrogénbombát Felrobbantják a brit atombombát Sztálin halála, utóda Nyikita Hruscsov lesz Felkelés Kelet-Berlinben
18
1953 1954 1954 1954 1955 1955 1955. máj. 1955. máj. 1955 1956. febr. 1956 1956. jún. 1956. júl. 1956. okt. 23. 1956. okt. 29.
1957 1957. márc. 1957. okt. 1958 1958 1959. jan.1-2.
1959 1959 1959 1960 1960 1960 1960 1960 1961. ápr. 12. 1961. jún. 1961. aug. 1963 1963. nov. 22. 1964. jún. 1964 1964
Felrobbantják a szovjet hidrogénbombát Megalakul a SEATO (Délkelet-ázsiai Szerződés Szervezete, 1977-ben feloszlik) Szerződés Vietnam kettéosztásáról Az NSZK-t felveszik a NATO-ba A Bagdadi Paktum, Törökország, Irak, Irán, Pakisztán és Nagy-Britannia szovjetellenes szövetsége Bandungi konferencia (Jugoszlávia, India, Indonézia és Egyiptom létrehozza az el nem kötelezettek mozgalmát) Megalakul a Varsó Szerződés Szervezete (A Szovjetunió vezette katonai tömb) Az osztrák államszerződés aláírása Eisenhower-Hruscsov csúcstalálkozó Genfben Nyikita Hruscsov az SZKP XX. kongresszusán nyíltan szakít a sztálinizmussal Megszűnik a Kominform Felkelés Poznanban Egyiptom államosítja a Szuezi-csatornát Forradalom és szabadságharc Magyarországon 2. arab-izraeli háború („Szuezi válság”) Izrael megtámadja Egyiptomot - Okt. 31-én beavatkoznak a franciák és az angolok is az arabok ellen - Dec. 22-ig kivonják a francia és a brit erőket Eisenhower-doktrina: fokozottabb amerikai jelenlét a Közel-Keleten Aláírja hat alapító állam a Római Szerződést, mellyel megalakul az EGK A szovjetek fellövik az első mesterséges égitestet, a Szputnyik-1-et Az első amerikai műhold, az Explorer-1 fellövése Megalakul az Európa Parlament, az EGK közgyűlése Fidel Castro és katonái megdöntik a Batista-rendszert Kubában - 1961. ápr. Kubai emigránsok (amerikai segítséggel) sikertelen partra szállást kíséreltek meg a Disznó-öbölben - 1961-1962 Kubai válság - 1962. okt. 22-nov. 20. A válság mélypontja Felkelés Tibetben, amit a kínaiak véresen levernek Hruscsov nagy sikerű látogatást tesz az Egyesült Államokban Megalakul a Bagdadi Paktum utódszervezete a CENTO (Központi Szerződés Szervezete, Ankara) Megalakul az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA, Stockholm) Megalakul a Kőolajat Exportáló Országok Szervezet (OPEC, Bagdad) Kína és a Szovjetunió ideológiailag szakítanak egymással A szovjet légvédelem lelő egy U-2-es amerikai kémrepülőgépet ENSZ határozat a gyarmati rendszer felszámolásáról Jurij Gagarin űrrepülése Kennedy-Hruscsov csúcstalálkozó Bécsben Felépül a Berlini Fal Atomcsend egyezmény (USA, Nagy-Britannia, Szovjetunió) Dallasban meggyilkolják John F. Kennedy elnököt Incidens a Tonkini-öbölben - Az Egyesült Államok nyíltan is beavatkozik a saigoni kormány oldalán a vietnami harcokba Leváltják Hruscsov főtitkárt, utóda Leonyid Brezsnyev lesz az SZKP élén Felrobbantják a kínai atombombát
19
1965 1965 1966 1966 1967 1967 1968 1968 1968 1968 1968. aug. 20-21. 1969 1969. júl. 20. 1970 1970 1970 1970 1971 1971 1972 1972 1972 1972 1973 1973 1973 1973 1973
1974 1975 1975 1975 1975 1976 1976 1977 1977 1978 1978 1979
A franciák atombombát robbantanak a Csendes-óceán térségében Meghal Winston S. Churchill Franciaország kilép a NATO katonai szervezetéből A „kulturális forradalom” kezdete Kínában (1969) 3. arab-izraeli háború („Hatnapos háború) - Izrael megszállja Ciszjordániát (Jordánia), a Golán-fennsíkot (Szíria) és a Sinai-félszigetet (Egyiptom) ill. a Gázai övezetet Megalakul az ASEAN (Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége – Dzsakarta) Diáktüntetések az NSZK-ban és Franciaországban, ill. egész Nyugat-Európában Martin Luther Kinget, a polgárjogi harcost meggyilkolják Merénylet áldozata lesz Robert F. Kennedy szenátor Több mint száz állam aláírja az Atomsorompó-szerződést A Varsói Szerződés katonai beavatkozása véget vet a „Prágai tavasz”-nak Fegyveres konfliktus a Szovjetunió és Kína között az Usszuri folyónál Az Apolló-11 űrhajó két űrhajósa, Armstrong és Aldrin a Holdra lépnek Első csúcstalálkozó Willy Brandt (NSZK) és Walter Ulbricht (NDK) között Bécsben megkezdődnek a SALT-I. tárgyalások a hadászati fegyverrendszerek korlátozásáról a Szovjetunió és az Egyesült Államok között Willy Brandt kancellár látogatása Lengyelországban Munkástüntetések, zavargások a lengyelországi Gdanskban A Szovjetunió felbocsátja az első űrállomást Henry Kissinger látogatása Kínában - Tajvan helyett a Kínai Népköztársaság lesz Kína képviselője az ENSZ-ben Nixon, amerikai elnök látogatása Kínában Nixon-Brezsnyev csúcstalálkozó Moszkvában, aláírják a SALT-I. egyezményt Kirobban a Watergate-botrány Aláírják az NSZK és az NDK viszonyát rögzítő alapszerződést A két német államot felveszik az ENSZ-be Nixon-Brezsnyev csúcstalálkozó Washingtonban Helsinkiben megnyílik az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Chilében megölik Salvador Allende elnököt, utóda Augusto Pinochet tábornok 4. arab-izraeli háború („jóm kipúr”-i háború) - Szíria és Egyiptom megtámadja Izraelt (arab vereség) - Az arab olajtermelő országok embargót hirdetnek az Izraelt támogató országok ellen - Kirobban az első olajválság a világban Nixon elnök lemond a Watergate-ügy miatt Az északiak győzelmével befejeződik a vietnami háború Helsinkiben aláírják az EBEÉ záróokmányát Spanyolországban meghal F. Franco tábornok, véget ér a diktatúra Ciprus északkeleti részén a törökök saját államot kiáltanak ki Megalakul a Vietnami Szocialista Köztársaság Kínában meghal Mao Ce-tung a kommunista Kína megalapítója Szovjet közepes hatótávolságú nukleáris fegyvereket telepítenek az NDK, Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország területére Megjelenik a Charta 77, csehszlovák ellenzékiek nyilatkozata Meghal VI. Pál pápa, utóda Karol Wojtyla II. János Pál néven Az Egyesült Államok és Kína felveszi a diplomáciai kapcsolatokat Carter-Brezsnyev csúcstalálkozó Bécsben, aláírják a SALT-II. megállapodást
20
1979 1979 1979 1979 1979 1980 1980 1980 1981 1981 1981. márc. 1981. dec. 1981 1982 1982 1982 1982 1983 1983 1984 1984 1985 1985 1986 1986. ápr. 26. 1986 1986 1987 1988 1988 1989 1989 1989 1989. jún. 1989. jún. 1989. okt. 1989. nov. 9. 1989. dec. 1989 folyamán 1990 1990. júl.1.
Reza Pahlavi iráni sahot elűzik, és az iszlám forradalom révén Khomeini ajatollah vezetésével megalakul az Iráni Iszlám Köztársaság Szovjet csapatok vonulnak be Afganisztánba Megszületik a NATO ún. „Kettős határozata”, a közepes hatótávolságú amerikai rakéták európai telepítéséről Camp Davidben aláírják az egyiptomi-izraeli békeszerződést Irak-iráni háború (1980-1988) Meghal J. B. Tito, Jugoszlávia pártvezetője és államfője Lech Walesa vezetésével megalakul a Szolidaritás szakszervezet Gdanskban Merénylet II. János Pál pápa ellen Rómában Merénylet áldozata lesz Anvar Szadat Merénylet Ronald Reagan elnök ellen Washingtonban Lengyelországban szükségállapotot vezetnek be, a Szolidaritás illegalitásba vonul Izraeli harci gépek lerombolják a Bagdad melletti atomreaktort A falklandi háború (brit-argentin) - Márc.: Argentína megszállja a Falkland-szigeteket - Jún.: Nagy-Britannia visszafoglalja Meghal L. Brezsnyev szovjet pártfőtitkár, utóda Jurij Andropov Izrael kiüríti a Sinai-félszigetet, és visszaadja Egyiptomnak 5. arab-izraeli háború - Izraeli csapatok bevonulnak Libanonba - Izrael megszállja Dél-Libanont Reagan elnök meghirdeti a Stratégiai Védelmi Kezdeményezést (SDI) „Csillagháborús terv” Amerikai invázió Grenada ellen Kínai-brit megállapodás Hongkong jövőjéről (1997. júl. 1-én Kína része lesz) Andropov halála után Antonyin Csernyenko lesz a szovjet pártfőtitkár Csernyenko halála után Mihail Gorbacsov lesz a szovjet pártfőtitkár Reagan-Gorbacsov csúcstalálkozó Genfben Felrobban a Challenger űrrepülőgép Felrobban a csernobili atomerőmű reaktorblokkja Reagan-Gorbacsov csúcstalálkozó Reykjavíkban Amerikai harci gépek líbiai városokat bombáznak Reagan-Gorbacsov csúcstalálkozó Washingtonban - Aláírják a világ első leszerelési megállapodását (a közepes hatótávolságú nukleáris rakéták teljes leszereléséről) N. Ceausescu, román diktátor bejelenti a falurombolási programot Reagan-Gorbacsov csúcstalálkozó Moszkvában Véres zavargások Koszovóban, megkezdődik Jugoszlávia széthullása A szovjet csapatok elhagyják Afganisztánt M. Gorbacsov látogatása Kínában A lengyel szabad választásokon elsöprő győzelmet arat az ellenzék A pekingi Tienanmen téren a katonák brutálisan számolják fel a diáktüntetést Összeomlik a keletnémet kommunista rendszer Megszűnik a Berlini Fal Forradalom Romániában Összeomlanak a kelet-közép-európai kommunista rendszerek Megszűnik az apartheid rendszer Dél-Afrikában Életbe lép az NSZK és az NDK között a gazdasági, pénzügyi és szociális unió
21
1990. júl.-aug. 1990. aug. 02.
1990. okt. 03. 1991 tavasz 1991 ápr.-jún. 1991. jún. 1991. jún. 1991. jún. 1991. júl. 01. 1991. szept. 1991. szept. 1991. okt. 1991. dec.
Horvátország, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina kinyilvánítja szuverenitását Irak megtámadja Kuvaitot (Öböl-háború) - 1991. jan. 17. Az Egyesült Államok vezette szövetséges csapatok légitámadása Irak ellen (Sivatagi Vihar) - 1991. febr. 24. A szövetségesek szárazföldi támadása (Sivatagi Pajzs) - 1991. ápr. 06. Életbe lép a tűzszünet A német újraegyesítés napja A három balti állam a Szovjetunióból való kilépés mellett dönt Kivonják a szovjet csapatokat a kelet-közép-európai országokból Szlovénia és Horvátország kilép Jugoszláviából Borisz Jelcin lesz Oroszország elnöke Feloszlik a KGST Feloszlik a Varsói Szerződés Makedónia kilép Jugoszláviából A Szovjetunió elismeri a balti államok függetlenségét Bosznia-Hercegovina kilép Jugoszláviából Megszűnik a Szovjetunió, megalakul a FÁK
22
