Évszámok a felvételi felkészüléshez

Évszámok a felvételi felkészüléshez A. Magyar történelem ≅ Őstörténet – 895 Kr. e. 4000 k. Kr. e. 2000 k. Kr. e. 500 k. Kr. e. 500 – Kr. u. 550 600 – 840/50 670 k. 840/50 – 895 862 895/96 ≅ 895 – 1301 (Árpád-kor) 900 904 899 – 970 933 955 972 – 997 997 997 – 1000 1000 – 1038 1000 k. 1030 k. 1038 – 1041 1041 – 1044 1044 1044 – 1046 1046 1046 – 1060 1051 – 1052 1055 1060 – 1063 1061 1063 – 1074 1068 1074 1074 – 1077 1077 – 1095 1077 k. 1077 után 1083 1091 1092 k. 1095-1116 1105 1116 – 1131 1131 – 1141 1141 – 1162

Szamosi 2002

Az uráli népek közösségének felbomlása A finnugor nyelvi közösség szétválása Az ugor közösség szétválása, a magyar nép kialakulása A magyar nép tartózkodása az őshazában (Magna Hungaria) Levédia A „korai magyarok” első honfoglalása (László Gyula-kettős honfoglalás) Etelköz Magyarok első hadjárata a Kárpát-medencében Honfoglalás (első szakasza) Honfoglalás (második szakasz) Kurszán halála Kalandozó hadjáratok Merseburgi vereség (német-magyar) Augsburgi vereség (német-magyar) Géza nagyfejedelem Koppány herceg lázadása István nagyfejedelem I. Szent István király uralkodása Szent István I. törvénykönyve Szent István II. törvénykönyve Orseolo Péter első uralkodása Aba Sámuel uralkodása Ménfői csata (magyar-német) Orseolo Péter második uralkodása Vata-féle pogánylázadás I. András uralkodása III. Henrik német-római császár támadásai (Vértes-hg., Pozsony) A tihanyi apátság megalapítása I. Béla uralkodása Vata fia János pogánylázadása Salamon uralkodása Kerlési (cserhalmi) csata (magyar-besenyő/úz) Mogyoródi csata (Salamon – Géza és László) I. Géza uralkodása I. Szent László uralkodása Szent László III. törvénykönyve Szent László II. törvénykönyve I. István, Imre herceg, Gellért püspök szentté avatása Horvátország elfoglalása Szent László I. törvénykönyve Könyves Kálmán uralkodása Dalmácia elfoglalása II. István uralkodása II. Béla uralkodása II. Géza uralkodása 1

1150 k. 1162 – 1172 1162 – 1163 1163 1172 – 1196 1192 1196 – 1204 1204 – 1205 1205 – 1235 1210 k. 1211-1225 1222 1224 1231 1232 1233 1235 – 1270 1235-1236 1237 1240 1241-1242 1241. ápr. 11. 1267 1270 – 1272 1272 – 1290 1278 1282 1282-1285 1290 – 1301 ≅ 1301 - 1440 (Anjou-kor) (Luxemburgi Zsigmond) 1301 – 1342 1301, 1309, 1310 1312 1321 1335 1339 1342 – 1382 1347-48 1350 1351 1358 k. 1367 1370 1382 – 1385 1385 – 1386 1387 – 1437 1389 1396 1397

II. Géza szászokat telepít be Dél-Erdélybe III. István uralkodása II. László, ellenkirály uralkodása IV. István, ellenkirály uralkodása III. Béla uralkodása I. László király szentté avatása Imre uralkodása III. László uralkodása II. András uralkodása Megjelenik Anonymus: Gesta Hungarorum c. műve A Német Lovagrend Magyarországon Az Aranybulla kiadása Az erdélyi szászok kiváltságlevelének, az Andreanumnak a kiadása Az Aranybulla első megújítása A Zala megyei szerviensek ítéletlevele Beregi egyezmény (az egyház sérelmeinek orvoslása) IV. Béla uralkodása Julianus barát első útja Julianus barát második útja A tatárok elfoglalják Kijevet Tatárjárás Muhi csata (tatárok-magyarok) Az Aranybulla második megújítása V. István uralkodása IV. László uralkodása Morvamezei (dürnkruti) csata (osztrák/magyar-cseh) Hód-tavi csata (kunok-magyarok) Kézai Simon krónikája III. András uralkodása Károly Róbert uralkodása Károly Róbert koronázási dátumai Rozgonyi csata (királyi seregek-Aba Amadé fiai) Csák Máté halála Az I. visegrádi királytalálkozó (magyar-lengyel-cseh) A II. visegrádi királytalálkozó (magyar-lengyel) I. Nagy Lajos uralkodása Nagy Lajos első nápolyi hadjárata Nagy Lajos második nápolyi hadjárata Az Aranybulla megújítása (kilenced, ősiség, úriszék) A Képes Krónika keletkezése A pécsi egyetem alapítása Nagy Lajos lengyel király lesz (lengyel-magyar perszonálunió) Mária, Nagy Lajos idősebb leánya Magyarország uralkodója II. Károly uralkodása Luxemburgi Zsigmond uralkodása I. rigómezei csata (szerb-török) Nikápolyi csata (magyar/nemzetközi-török) A telekkatonaság bevezetése (20 telkenként 1 könnyű fegyverzetű lovasíjász)

2

1405 1410 1414-1418 1419 1426 1433 1434 1435 1437 1437 – 1439 ≅ 1440 – 1526 (Jagelló-kor) 1440 – 1457 1440 – 1444 1442 1443-1444 tele 1444 1444 1445-1446 1446 – 1452 1448 1452 1456 1457 1458 – 1490 1463 1463 1464 1467 1468-1469 1471 1474 1476 1482-1487 1485 1490 – 1516 1505 1514 1514 1515 1516 – 1526 1517 1521 1526. aug. 29. 1526 – 1540 1529 1532 1538 ≅ 1526 – 1918 (Habsburgok) 1540 (1526) – 1564 1541

Városi dekrétum (a városok először vannak ott az országgyűlésen) Zsigmond német király A konstanzi zsinat Zsigmond cseh király A tatai szerződés megkötése Brankovics Györggyel Zsigmond német-római császár A lipany csata (csehek-birodalmi seregek) 33 jobbágy után kell kiállítani a lovasíjászt A Budai Nagy Antal-féle felkelés Erdélyben Habsburg Albert uralkodása V. László uralkodása I. Jagelló Ulászló uralkodása Hunyadi János győzelme Gyulafehérvárnál Hunyadi „hosszú hadjárata” Váradi béke Várnai csata (magyar-török) A hét főkapitány irányítja az országot Hunyadi János kormányzósága II. rigómezei csata (magyar-török) V. László elfoglalja a magyar trónt A nándorfehérvári diadal V. László meghal I. Hunyadi Mátyás uralkodása A bécsújhelyi szerződés megkötése (III. Frigyes-Hunyadi Mátyás) Jajca elfoglalása a töröktől Szrebernik elfoglalása a töröktől Államigazgatási és gazdasági reformok Mátyás csehországi hadjárata Vitéz János-féle összeesküvés Mátyás sziléziai hadjárata Szabács elfoglalása a töröktől Mátyás ausztriai hadjárata Bécs elfoglalása II. Ulászló uralkodása Rákosi országgyűlés (Külföldit nem lehet királlyá választani) Dózsa György vezette parasztháború Jobbágyság röghöz kötéséről szóló törvény Habsburg-Jagelló házassági szerződés II. Lajos uralkodása Megjelenik Werbőczy István ún. Hármaskönyve (Tripartitum) I. Szulejmán elfoglalja Nándorfehérvárt Mohácsi csata (magyar-török) I. Szapolyai János uralkodása Bécs első török ostroma Kőszeg sikertelen török ostroma A váradi egyezmény Szapolyai és I. Ferdinánd között I. Ferdinánd uralkodása Buda török elfoglalása

3

1541 1543 1549 1551 1552 1552 1564 – 1576 1566 1568 1568 1570 1570-1571 1571-1586 1576 1576 – 1608 1593-1606 1595 1596 1596 1604-1606 1604 1605-1606 1606 1606 1608 – 1619 1608 1613-1629 1619 – 1637 1620 1621 1630-1648 1637 – 1657 1645 1647 – 1654 1648-1660 1657 – 1705 1660 1663 1663-1664 1664 1664 1666-1670 1678-1685 1681 1683 1684 1686 1687 1687 1691

Gyalui egyezmény (Izabella és I. Ferdinánd követei) Fehérvár, Esztergom, Pécs török kézre kerülnek Nyírbátori egyezmény (Izabella és I. Ferdinánd követei) Fráter György halála Alvincon Eger sikertelen török ostroma Temesvár, Szolnok, Drégely török kézre kerül I. Miksa uralkodása Szigetvár török kézre kerül, meghal I. Szulejmán Drinápolyi béke (I. Miksa és II. Szelim) Tordai országgyűlés Erdélyben (vallásszabadság) Speyeri egyezmény (I. Miksa és János Zsigmond) János Zsigmond Erdély fejedelme Báthori István Erdély fejedelme Báthori Istvánt lengyel királlyá választják I. Rudolf uralkodása A tizenöt éves háború Gyurgyevoi csata (török-magyar/császári) Kanizsa és Eger török kézre kerül Mezőkeresztesi csata (török-magyar/császári) Bocskai-féle rendi felkelés Álmosd-diószegi csata (császári-magyar) Bocskai István Erdély fejedelme Bécsi béke (Bocskai és I. Rudolf) Zsitvatoroki béke (I. Rudolf és I. Ahmed) II. Mátyás uralkodása Pozsonyi országgyűlés (a rendi jogok megerősítése) Bethlen Gábor Erdély fejedelme II. Ferdinánd uralkodása Besztercebányai országgyűlés (Bethlent királlyá választják) Nikolsburgi béke (Bethlen és II. Ferdinánd) I. Rákóczi György Erdély fejedelme III. Ferdinánd uralkodása Linzi béke (I. Rákóczi György és III. Ferdinánd) IV. Ferdinánd uralkodása II. Rákóczi György Erdély fejedelme I. Lipót uralkodása Várad török kézre kerül Érsekújvár török kézre kerül Zrínyi Miklós téli hadjárata Szentgotthárdi csata (császári-török) Vasvári béke (I. Lipót és IV. Mohamed) Wesselényi-féle mozgalom Thököly Imre felkelése Soproni országgyűlés (Lipót engedményei a protestánsoknak) Bécs második török ostroma Megalakul a Szent Liga (Habsburgok, Velence, Lengyelo., pápa) Buda felszabadítása Nagyharsányi csata (császári-török) Pozsonyi országgyűlés (Lemondunk a szabad királyválasztásról) Szalánkeméni csata (császári-török)

4

1697 1697 1699 1703-1711 1703 1704-1711 1704 1705 1705 – 1711 1707 1708 1708 1710 1711 – 1740 1711 1718 1722/23 1740 – 1780 1754 1765 1767 1777 1780 – 1790 1781 1784 1785 1790 – 1792 1790/91 1792 – 1835 1794 1795 1809 1811 1816 1825/27 1830 1831 1832/36 1833 1835 – 1848 1839/40 1841 1841 1843/44 1844 1846 1846 1847 1847/48 1848. febr.

Zentai csata (császári török) Hegyaljai kuruc felkelés Karlócai béke (I. Lipót és II. Musztafa) Rákóczi-szabadságharc Vetési pátens (A katonáskodó jobbágyok mentesítése a terhek alól) II. Rákóczi Ferenc Erdély fejedelme Nagyszombati csata (Rákóczi-Heister altáb.) Szécsényi országgyűlés (Rákóczi vezérlő fej., Szenátus felállítása) I. József uralkodása Ónodi országgyűlés (Habsburgok trónfosztása) Trencséni csata (Rákóczi-Heister altáb.) Sárospataki országgyűlés (Rézpénz bev., kat. jobbágyok felszab.) Romhányi csata (Rákóczi-Hesiter altáb.) III. Károly uralkodása Szatmári béke (gr. Károlyi Sándor és gr. Pálffy János) Pozsareváci béke (III. Ahmed és III. Károly) Országgyűlés (Pragmatica Sanctio elfogadása, 1723/I-III. tc.) Mária Terézia uralkodása Kettős vámrendelet (Kül.ker vám az áru értékének 5-20%-a) Mária Terézia abszolutista eszközökkel kormányoz Urbárium rendelet (A jobbágyok terheinek országos szabályozása) Oktatásügyi rendelet (Ratio Educationis) II. József uralkodása Türelmi rendelet (Szabad vallásgyakorlat) Nyelvrendelet (A német nyelv a hivatalos a birodalomban) Jobbágyrendelet (Jobbágy szó megtiltása, terhek könnyítése) II. Lipót uralkodása Budai országgyűlés (A rendi alkotmány megerősítése, 1791/X. tc.) I. Ferenc uralkodása Martinovics Ignác (Reformátorok T., Szabadság és Egyenlőség T.) Martinovics és társainak kivégzése Győri csata (francia-császári), Napóleon kiáltványa a magyarokhoz Első devalváció (Papírpénz értékének 80%-os csökkentése) Második devalváció (újabb 60%-os leértékelés) Országgyűlés (MTA megalapítása) Országgyűlés, Széchenyi: Hitel c. műve Koleralázadás, Széchenyi: Világ c. műve Első reformországgyűlés (Lánchíd felépítése, hűtlenségi perek) Széchenyi: Stádium és Wesselényi: Balítéletekről c. műve V. Ferdinánd uralkodása Országgyűlés (Önkéntes örökváltság, amnesztia az elítélteknek) Indul Kossuth lapja, a Pesti Hírlap (1841 és 1844 között főszerk.) Iparegyesület megalakulása Országgyűlés (Hivatalos nyelv a magyar) Védegylet megalakulása Konzervatív Párt megalakulása Pest-Vác vasútvonal átadása Ellenzéki Párt megalakulása, Ellenzéki Nyilatkozat kiadása Országgyűlés (Utolsó rendi országgyűlés) Kossuth alkotmányt kér az örökös tartományoknak

5

1848. márc. 03. 1848. márc. 15. 1848. ápr. 07. 1848. ápr. 11. 1848. júl. 11. 1848. szept. 11. 1848. szept. 29. 1848. okt. 07. 1848. okt. 1848. okt. 30. 1848. dec. 02. 1848 – 1916 1848. dec. 1848. dec. 30. 1849. jan. 1849. jan. 17. 1849. febr. 04. 1849. febr. 09. 1849. febr. 26-27. 1849. márc. 04. 1849. márc. közepe 1849. márc. vége 1849. ápr. 02. 1849. ápr. 04. 1849. ápr. 06. 1849. ápr. 10. 1849. ápr. 14. 1849. ápr. 19. 1849. ápr. 26. 1849. máj. 01. 1849. máj. 21. 1849. június 1849. júl. 31. 1849. aug. 09. 1849. aug. 11. 1849. aug. 13. 1849. okt. 02. 1849. okt. 06. 1849. júl.-1850. júl. 1850. júl.-1859. aug. 1851 1851. dec.31. 1853 1859 1860. ápr. 08. 1860. okt. 1861. febr. 1861. máj-aug. 1861-1865 1862

Kossuth felirati javaslata Forradalom Pesten, ogy. küldöttség megy Bécsbe a felirati javaslattal Gr. Batthyány Lajos kormányának a kinevezése (1848. ápr.-okt.) Az áprilisi törvények szentesítése Elhangzik Kossuth ún. „megajánlási beszéde” Jellasics bán rátámad Magyarországra Pákozdi csata (Móga táb.-Jellasics bán) Ozorai csata (népfelkelők-Roth táb.) Megalakul az Országos Honvédelmi Bizottmány, az új kormány Schwechati csata (Jellasics bán-Móga táb.) Ferenc József az új uralkodó V. Ferdinánd lemondatása után I. Ferenc József uralkodása Az osztrák csapatok általános támadása Magyarország ellen Móri csata (Perczel táb.-Jellasics bán.) Deák és Batthyány elfogása Pesten Gálfalvai csata (Bem táb.-Puchner táb.) Vízaknai csata (Bem táb.-Puchner táb.) Piski csata (Bem táb.-Puchner táb.) Kápolnai csata (Windischgraetz hg.-Dembinski táb.) Az olmützi oktrojált alkotmány kiadása Nagyszeben bevétele, Erdély felszabadítása Megindul a tavaszi hadjárat Hatvani csata (Gáspár ezr. és Damjanich táb.-Schlick táb.) Tápióbicskei csata (Klapka és Damjanich táb.-Jellasics bán) Isaszegi csata (Görgey táb.-Windischgraetz hg.) Váci csata (Damjanich táb.-Götz táb.) Debreceni ogy.: A Habsburgok trónfosztása, Kossuth kormányzó-elnök Nagysallói csata (Gáspár, Klapka, Damjanich táb.-Wohlgemuth altáb.) Komáromi csata (Klapka és Damjanich táb.-Simunich táb.) Megalakul a Szemere-kormány (1849. máj. 01.-aug. 11.) Buda felszabadítása 200 ezer katona részvételével megindul az orosz intervenció Segesvári csata (Bem táb.-Lüders táb.) Temesvári csata (Dembinski táb.-Haynau tábsz.) Kossuth átad minden hatalmat Görgeynek Görgey a világosi síkon leteszi a fegyvert Paszkievics herceg előtt Klapka átadja Komárom várát a császáriaknak Aradon 13 tábornokot, Pesten gr. Batthyány Lajost kivégzik Haynau katonai kormányzata Magyarországon A Bach-rendszer Magyarországon Kossuth kütahiai alkotmánytervezete Szilveszteri pátens (Ferenc József császári egyeduralmat vezet be) Úrbéri pátens (A maradék feudális terhek felszámolása) Megalakul az emigráns kormány: Magyar Nemzeti Igazgatóság (Svájc) Gr. Széchenyi István öngyilkos lesz Az ún. Októberi Diploma kiadása Az ún. Februári Pátens kiadása Országgyűlés (Határozati P. és a Felirati Párt harca) Az ún. provizórium időszaka Gr. Apponyi György memoranduma (A kiegyezés felvázolása)

6

1862 1865 1865/67 1867 1867 1868 1868 1868 1871 1872 1873 1873 1875 1875 1878 1879 1881 1882 1884 1890 1890 1892 1894 1895 1895 1896 1899 1902 1903 1904 1906 1907 1908 1910 1910 1912 1913 1914 1914. jún. 28. 1914. júl. 28. 1914. aug., szept., dec. 1915. máj. 2. 1915. jún.-júl. 1915. okt. 1916. máj-jún. 1916. júl. 1916. aug-nov. 1916. aug. 1916. nov. 21. 1916. nov. 21.-1918. okt.31.

Megjelenik Kossuth Duna-Konföderáció terve Megjelenik Deák Ferenc ún. húsvéti cikke a Pesti Naplóban Országgyűlés (A kiegyezés előkészítése) 1867/XII. tc. (A kiegyezési törvény) Megalakul gr. Andrássy Gyula kormánya (1867-1871) 1868/XXXVIII. tc. (A népiskolai törvény) 1868/XXX. tc. Megkötik a horvát-magyar kiegyezést 1868/XLIV. tc. (Nemzetiségi törvény) Megalakul Lónyay Menyhért kormánya (1871-1872) Megalakul Szlávy József kormánya (1872-1875) Megkötik a három császár szövetségét (OMM, Németország., Oroszország.) Egyesül Óbuda, Buda és Pest Szabadelvű párt néven egyesül a Deák-párt és a Balközép (vez. Tisza Kálmán) Megalakul Tisza Kálmán kormánya (1875-1890) Az OMM csapatai megszállják Bosznia-Hercegovinát (okkupáció) Megkötik az ún. kettős szövetséget (OMM, Németország) A Határőrvidék felszámolása (Visszaáll az ország területi egysége) Megkötik az ún. hármas szövetséget (OMM, Németország, Olaszország) Létrejön a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt (vez. Kossuth Ferenc) Megalakul Szapáry Gyula kormánya (1890-1892) Létrejön a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (vez. Frankel Leó) Megalakul Wekerle Sándor kormánya (1892-1895) Torinóban meghal Kossuth Lajos 92 éves korában Megalakul Bánffy Dezső kormánya (1895-1899) 1895/XLIII. tc. (A vallásszabadságról) Millenniumi ünnepségek Megalakul Széll Kálmán kormánya (1899-1903) Budapesten megalakul a Gyáriparosok Országos Szövetsége (GYOSZ) Megalakul Tisza István kormánya (1903-1905) „Zsebkendőszavazás” (Szigorított házszabály az ellenzéki obstrukció ellen) Megalakul Wekerle Sándor kormánya (1906-1910) Az ún. Lex Apponyi kiadása (A nemzetiségi iskolák magyarosítása) Az OMM annektálja Bosznia-Hercegovinát Megalakul Khuen-Héderváry Károly kormánya (1910-1912) Létrejön a Nemzeti Munkapárt (vez. Tisza István) Vérvörös csütörtök Budapesten (Május 23. tüntetés Tisza házelnökké vál. ellen) Megalakul Tisza István kormánya (1913-1917) Létrejön az Országos Polgári Radikális Párt (vez. Jászi Oszkár) Ferenc Ferdinánd trónörököst lelövik Szarajevóban Az OMM hadat üzen Szerbiának Sikertelen osztrák-magyar betörési kísérletek Szerbiába A gorlicei áttörés az oroszok ellen Galíciában (német-osztrák-magyar – orosz) Első isonzói csata (olasz – osztrák-magyar) Szerbiát és Belgrádot elfoglalják az osztrák-magyar csapatok Dél-tiroli csata (osztrák-magyar – olasz) Létrejön a Függetlenségi és 48-as Párt (vez. Károlyi Mihály) Isonzó-csaták (osztrák-magyar – olasz) Bukaresti titkos szerződés (antant-románok), román betörés Erdélybe Meghal I. Ferenc József. IV. Károly uralkodása

7

1916. dec. 1917. máj. 1917. aug. 1917. aug. 1917. okt. 1917. okt. 1918. máj. 1918. okt. 17. 1918. okt. 24. 1918. okt. 28. 1918. okt. vége 1918. okt. 29. 1918. okt. 30. 1918. okt. 31. 1918. okt. 30-31. 1918. nov. 03. 1918. nov. 08. 1918. nov. 13. 1918. nov. 13. 1918. nov. 16. 1918. nov. 24. 1918. dec. 1. 1918. dec. 1919. jan. 1919. jan. 1919. febr. 1919. márc. 20. 1919. márc. 21. 1919. márc. 21. 1919. márc. 21. ≅ Tanácsköztársaság 1919. márc. 1919. ápr. 1919. ápr. 1919. máj. 1919. máj. 1919. máj.-jún. 1919. jún. 13. 1919. jún. vége 1919. júl. 1919. aug. 01. 1919. aug. 06. ≅ Az ellenforradalmi időszak 1919. nov. 1919. nov. 16. 1919. nov. 24. 1920. jan. eleje 1920. jan. vége ≅ A Horthy-korszak 1920. márc. 01.

A német és osztrák-magyar erők elfoglalják Bukarestet Lemond Tisza, megalakul Esterházy Móric kormánya (1917. máj.-aug.) Osztrák-magyar katonai sikerek miután a Kerenszkij-offenzíva összeomlott Lemond Esterházy, megalakul Wekerle Sándor kormánya (1917. aug.-1918) IV. Károly: a Monarchia föderációs átalakítási kísérlete Caporettói csata (osztrák-magyar – olasz) Bukaresti béke (központi hatalmak-románok) Tisza elismeri a központi hatalmak háborús vereségét Lemond Wekerle, megalakul a Magyar Nemzeti Tanács A „lánchídi csata” Piavei csata (osztrák-magyar – olasz-angol-francia) Horvátország kimondja függetlenségét A szlovákok csatlakoznak Csehszlovákiához József főherceg Károlyi Mihályt min.e.-ké nevezi ki (1918.okt.-1919.jan.) Győz az ún. „őszirózsás forradalom” Pesten Padovai fegyverszünet (OMM-antant) A cseh csapatok támadnak (megkezdődik a történelmi Mo. összeomlása) A „belgrádi konvenció” (francia-magyar fegyverszünet) IV. Károly felfüggeszti uralkodói jogainak gyakorlását Az I. Köztársaság kikiáltása Létrejön a Kommunisták Magyarországi Pártja (vez. Kun Béla) A gyulafehérvári gyűlésen Erdély és Partium csatlakozik Romániához Román csapatok nyomulnak be Erdélybe Károlyi Mihály ideiglenes köztársasági elnök lesz Berinkey Dénes a miniszterelnök (1919. jan.-márc. 21.) Károlyi kápolnai birtokán megkezdi a földosztást Vix-jegyzék (Új dem. vonal: Nagyvárad-Szatmárnémeti-Arad vonaltól nyugatra) Károlyi és a Berinkey-kormány lemond Megalakul a Forradalmi Kormányzótanács (1919. márc. 21.-aug. 01.) Egyesül az MSZDP és a KMP Magyarországi Szocialista Párt néven Bányák, gyárak, bankok, bérházak államosítása Román és cseh támadások Bécsben megalakul az ABC-bizottság (vez. Bethlen István) Károlyi Gyula ellenkormányt alakít Aradon, majd Szegeden Megindul a Vörös Hadsereg ún. északi hadjárata Magyar katonai sikerek a Felvidéken, a Szlovák Tanácsköztársaság megalakul Clemenceau-jegyzék Az elfoglalt felvidéki területek kiürítése Sikertelen támadás a románok ellen a Tisza vonalánál A Forradalmi Kormányzótanács lemond, megalakul Peidl Gyula kormánya Megalakul Fridrich István kormánya (1919. aug. 06.-nov. 24.) A románok elhagyják Budapestet Horthy Miklós a Nemzeti Hadsereg élén bevonul Budapestre Megalakul Huszár Károly kormánya (1919. nov. 24.-1920. márc. 10.) Apponyi Albert vezetésével kiutazik Párizsba a magyar békeküldöttség Parlamenti választások, a győztesek: Kisgazdapárt és a KNEP Horthy Miklóst az ogy. kormányzóvá választja (1920. márc. 01.-1944. okt. 15.)

8

1920. márc. 15. 1920. jún. 04. 1920. júl. 19. 1920. szept. 1920. nov. 1921. márc. vége-ápr. eleje 1921. ápr. 14. 1921. okt. 1921. nov. 06. 1921. dec. 1921. dec. 22. 1922. febr. 1922. szept. 1924 1924 1925 1926 1926 1926 dec. 1927 1927 1928 1928 1930. jan. 1930. szept. 01. 1930. okt. 1930 1931 1931. nyara 1931. aug.19. 1931. aug. 1931. szept. 1932 1932. okt. 01. 1932. okt. 1932 1932 1933. jún. 1934 1934. márc. 1935 1935. ápr. 1935 1936. aug. 1936. okt. 1937. márc. 15. 1937 1937 1937 1938. márc. 05.

Megalakul Simonyi-Semadam Sándor kormánya (1920. márc. 15.-júl. 19.) A versailles-i Nagy Trianon kastélyban aláírják a békeszerződés Megalakul Teleki Pál kormánya (1920. júl. 19.-1921. ápr. 14.) 1920/XXV. tc. (numerus clausus törvény) A tanszabadság korlátozásáról A Nagyatádi Szabó István-féle földreform IV. Károly első visszatérési kísérlete, lemond Teleki Megalakul Bethlen István kormánya (1921. ápr. 14.-1931. aug. 24.) IV. Károly második visszatérési kísérlete A Habsburg-ház trónfosztása Népszavazás Sopron és környéke hovatartozásáról Bethlen-Peyer paktum megkötése A KNEP és a Kisgazdapárt egyesüléséből megalakul az Egységes Párt Magyarország a Népszövetség tagja lesz Magyarország 250 millió korona népszövetségi kölcsönt kap Megalakul a Magyar Nemzeti Bank A frankhamisítási botrány 1926/VII. tc. (A népiskolai törvény) Létrehozzák újból a felsőházat az országgyűlésben Bevezetik a korona helyett az új pénzt, a pengőt Megszűnik Magyarország katonai ellenőrzése Bethlen-Mussolini találkozó Rómában Lengyel-magyar egyezmény Varsóban Teleki javaslatára megalakul az Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI) Megszűnik Magyarország pénzügyi ellenőrzése Hatalmas tüntetés Budapesten Megalakul a Független Kisgazdapárt (vez. Gaál Gaszton, majd Eckhardt Tibor) Megalakul a Nemzeti Radikális párt (vez. Bajcsy-Zsilinszky Endre) Osztrák-magyar barátsági egyezmény Bécsben Pénzügyi válság Magyarországon Bethlen István lemond Megalakul Károlyi Gyula kormánya (1931. aug.-1932. okt.) Biatorbágyi merénylet, statárium kihirdetése Sallai és Fürst kivégzése Megalakul Gömbös Gyula kormánya (1932. okt. 01.-1936. okt. 12.) Az Egységes párt átalakul és felveszi a Nemzeti Egység Pártja nevet Nemzeti Munkaterv ismertetése Gömbös Rómában tárgyal Mussolinivel Gömbös Berlinben tárgyal Hitlerrel Felvesszük a diplomáciai kapcsolatot a Szovjetunióval Római jegyzőkönyv aláírása (magyar-olasz-osztrák együttműködés) Létrejön a Nemzeti Akarat Pártja (vez. Szálasi Ferenc) Csalások sorozatával győz a NEP a parlamenti választásokon Gömbös találkozója a népi írókkal Első Horthy-Hitler találkozó Berlinben Gömbös halála, megalakul Darányi Kálmán kormánya (1936. okt.-1938. máj.) Zászlót bont a Márciusi Front (Erdei F., Féjja G., Illyés Gy., Kovács Imre) A Márciusi Front makói találkozója Szálasit letartóztatják, a Nemzeti Akarat Pártját betiltják Szent-Györgyi Albert Nobel-díjat kap Darányi Győrben meghirdeti az 1 milliárd pengős fegyverkezési programot

9

1938. máj. 1938. máj. 1938. aug. 1938. szept. 1938. nov. 02. 1939. jan. 1939. febr. 1939. febr. 16. 1939 1939. febr. 1939 1939. márc. 15. 1939. ápr. 1939. máj. 1939. szept. Magyarország a II. vh.-ban (lsd: összefoglaló vázlat) ≅ Diktatúra és demokrácia 1946. febr. 01. 1946. febr. 01. 1946. febr. 1946. márc. 1946. aug. 01. 1946 folyamán 1947. febr. 10. 1947. máj. 1947. jún. 1947. aug. 1947. aug. 1947 folyamán 1948. jún. 1948. aug. 1948. szept. 1948. dec. 1948 folyamán 1949 1949 1949. ápr. 1949. máj. 1949. jún. 1949. aug. 20. 1949. szept. 1949 folyamán 1950. jan. 01. 1950. ápr. 1950 1950 1951 1951. máj. 1951. jún.

Megalakul Imrédy Béla kormánya (1938. máj-1939. febr.) I. zsidótörvény (20%-ban maximálják a zsidók számát az értelmiségi pályákon) Bledi egyezmény (A kisantant elismeri Magyarország fegyverkezési jogát) Imrédy kaposvári beszédében „csodás forradalmat” hirdet Első bécsi döntés (11 927 km2, 870 000 lakos – Felvidék déli része) Imrédy létrehozza a Magyar Élet Mozgalmat Merénylet a Dohány utcai zsinagóga ellen Megalakul Teleki Pál kormánya (1939. febr.-1941. ápr. 03.) A NEP felveszi a Magyar Élet Pártja nevet Magyarország csatlakozik az Antikomintern Paktumhoz Szálasi Hungarista Mozgalmának betiltása Kárpátalja megszállása (12 170 km2, 600 000 lakos) Magyarország kilép a Népszövetségből II. zsidótörvény (6%-ban maximálja a zsidók számát az értelmiségi pályákon) Kivételes hatalom életbe léptetése Magyarországon

A II. köztársaság kikiáltása Tildy Zoltán köztársasági elnökké választása (1946. febr.-1948. júl.31.) Megalakul Nagy Ferenc kormánya (1946. febr.-1947. jún. 02.) A Baloldali Blokk megalakulása (MKP, SZDP, NPP és a Szaktanács) A forint bevezetése A bányák és a nagyipari üzemek államosítása A párizsi békeszerződés aláírása (A trianoni határ visszaállítása, 3 falu elvétele) Megalakul Dinnyés Lajos kormánya (1947. máj.-1948. dec.) Nagy Ferenc emigrál az Egyesült Államokba Beindul az első 3 éves terv A „kékcédulás” választások (Kommunista csalások sorozata) Bankok államosítása Létrejön a Magyar Dolgozók Pártja (eln. Szakasits Árpád, főtit. Rákosi Mátyás) Szakasits Árpád az új köztársasági elnök (1948. aug.-1950. ápr.) Létrejön az ÁVH (vez.: Kádár János) Megalakul Dobi István kormánya (1948. dec.-1952. aug.) Középüzemek, felekezeti iskolák államosítása; a tőzsde bezárása Magyar Függetlenségi Népfront megalakulása (eln.: Rákosi Mátyás) Mindszenty-per (Megindulnak az egyházak ellen a koncepciós perek) Magyarország alapító tagja a KGST-nek Első „népfrontos” választás (egypárti választás) Rajk és társai letartóztatása, Rajk-per Kommunista alkotmány elfogadása, megalakul a Magyar Népköztársaság Rajk és társai kivégzése A kisüzemek és a nagykereskedelem államosítása Beindul az első 5 éves terv Rónai Sándor az Elnöki Tanács elnöke (1950. ápr.-1952. aug.) A tanácstörvény elfogadása A szerzetesrendek felszámolása Megalakul az Állami Egyházügyi Hivatal Kádár János, Kállai Gyula, Losonczy Géza, Donáth Ferenc letartóztatása Rendelet a kitelepítésekről

10

1951 folyamán 1952. aug. 1952. aug. 1952 folyamán 1953. márc. 05. 1953. jún. 1953. júl. 1953. júl. 1953. nov. 25. 1954 1954 1955. jan. 1955. ápr. 1955. máj. 1955. dec. 1956. márc. 1956. júl. 1956. okt. 06. 1956. okt. 16. 1956. okt. 23. 1956. okt. 24. 1956. okt. 24. 1956. okt. 25. 1956. okt. 26. 1956. okt. 27. 1956. okt. 28. 1956. okt. 28. 1956. okt. 29. 1956. okt. 30. 1956. okt. 30. 1956. okt. 30. 1956. okt. 31. 1956. okt. 31. 1956. nov. 01. 1956. nov. 01. 1956. nov. 01. 1956. nov. 02. 1956. nov. 03. 1956. nov. 03. 1956. nov. 04. 1956. nov. 04. 1956. nov. 04. 1956. nov. 04. 1956. nov. 1956. nov. 1956. nov. 22. 1956. dec. eleje 1956. dec.-1957. ápr. 1957. jan. 1957. febr.

Bevezetik a jegyrendszert Megalakul Rákosi Mátyás kormánya (1952. aug.-1953. júl.) Dobi István az Elnöki Tanács elnöke (1952.aug.-1967) A bérházak államosítása, koncepciós perek a hadseregben Meghal J.V. Sztálin, utóda Nyikita Hruscsov Az MDP kongresszusán először bírálják Rákosi személyi kultuszát Megalakul Nagy Imre kormánya (1953. júl.-1955. ápr.) Közkegyelem, internálások, kitelepítések megszüntetése Angol-magyar a Wembley-ben 6:3 Megkezdődik a törvénytelenségek kivizsgálása Létrejön a Hazafias Népfront Nagy Imrét Moszkvába rendelik, és felelősségre vonják Megalakul Hegedűs András kormánya (1955. ápr.-1956. okt.24.) Magyarország alapító tagja a Varsói Szerződésnek Magyarországot felveszik az ENSZ-be A Petőfi Kör első nyilvános rendezvénye Az MDP KV leváltja Rákosit és főtitkárrá Gerő Ernőt nevezi ki Rajk László és társai újratemetése Megalakul a MEFESZ A forradalom kitörése Budapesten Megalakul Nagy Imre kormánya (1956. okt. 24.-nov. 04.) Szovjet csapatok vonulnak be Budapestre Parlament előtti vérengzés, Gerő lemondatása, Kádár az MDP új főtitkára Mosonmagyaróvári sortűz Kovács Béla, Tildy Zoltán a kormány tagjai lesznek, Nemzetőrség szerveződik Nagy Imre demokratikus forradalomnak minősíti az eseményeket Feloszlatják az ÁVH-t Kivonják a szovjet csapatokat Budapestről, Király Béla a Nemzetőrség főpk. Nagy Imre bejelenti a többpártrendszer helyreállítását Kommunista vezetőket lincselnek meg a Köztársaság téri székház előtt Kiszabadul Mindszenty bíboros Maléter Pál lesz a honvédelmi miniszter Moszkva a katonai beavatkozás mellett, szovjet csapatok indulnak meg Mo. felé Mo. kilép a Varsói szerződésből és deklarálja semlegességét Létrejön az MSZMP, Kádár és Münnich titokban a Szovjetunióba távoznak A munkástanácsok a munka felvételére szólítják fel a lakosságot Normalizálódik a helyzet, beindul a termelő unka, a közlekedés Elhangzik Mindszenty rádióbeszéde, melyben nemzeti összefogásra szólít fel A Maléter-féle katonai delegációt a szovjetek foglyul ejtik a tököli laktanyában Szovjet invázió, Nagy Imre a parlamentből a világ segítségét kéri Kádár Szolnokon bejelenti a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány létrejöttét Megalakul Kádár János kormánya (1956. nov.-1958. jan.) Nagy Imre és társai a jugoszláv, Mindszenty az amerikai nagykövetségre megy Véres utcai harcok Budapesten a felkelők és a szovjet csapatok között Megalakul a Nagybudapesti Központi Munkástanács (az ellenállás egyik kp.) Nagy Imre és társai elrablása (Romániába, majd a Szovjetunióba) A munkástanácsok betiltása, statárium kihirdetése Karhatalmisták bevetése („pufajkások”) a forradalmi csoportok felszámolására Az ENSZ-ben megkezdődik a „magyar kérdés” tárgyalása Megalakul az MSZMP fegyveres szerve a Munkásőrség

11

1957. márc. 1957 folyamán 1958. jan. 1958. jún. 16. 1958 folyamán 1960. ápr. 1961. szept. 1961 folyamán 1962 folyamán 1962. dec. 1963. márc. 1964 1965. jún. 1966 1967. ápr. 1967 1968. jan. 1968. aug. 1971 1972. végén 1973 1973 1974 1974 1975. máj. 1977 1978. jan. 06. 1980. máj. 1981 1985 1985 1985 1986 1986. okt. 1987 1987. jún. 1987. szept. 1988. jan. 1988. márc. 15. 1988. márc. 30. 1988. máj. 1988. máj. 1988. máj. 1988. jún. 1988. aug. 1988. szept. 1988. nov. 1988. nov. 1988. nov. 1988 folyamán

Megalakul a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) Több mint 200 000 ember hagyja el Magyarországot a megtorlástól tartva Megalakul Münnich Ferenc kormánya (1958. jan.-1961. szept.) Nagy Imre és társai kivégzése Újra indul a mezőgazdaság kollektivizálása Részleges közkegyelem az 56’-os forradalom résztvevőinek Megalakul Kádár János kormánya (1961. szept.-1965. jún.) Befejeződik a mezőgazdaság kollektivizálása Az MSZMP bejelenti, hogy befejeződött a szocializmus alapjainak lerakása Az ENSZ leveszi napirendjéről a „magyar kérdést” Általános közkegyelem kihirdetése az 56’-os forradalom résztvevőinek Egyezmény a Vatikán és Magyarország között a kapcsolatok rendezéséről Megalakul Kállai Gyula kormánya (1965. jún.-1967. ápr.) Az USA és Magyarország kapcsolatait nagyköveti szintre emelik Megalakul Fock Jenő kormánya (1967. ápr.-1975. máj.) Losonczy Pál az Elnöki Tanács Elnöke (1967-1988) Az új gazdasági mechanizmus meghirdetése (Nyers Rezső, Liska Tibor) A magyar csapatok is részt vesznek a Csehszlovákia elleni intervencióban Mindszenty elhagyhatja az amerikai nagykövetséget A Brezsnyev-látogatás után megakad az új gazdasági mechanizmus Magyarország a GATT teljes jogú tagja lesz Első nagy olajárrobbanás a világpiacon Kiszorulnak a reformerek a pártvezetésből (Nyers R., Fehér L.) Újból betöltik az esztergomi érseki széket Lékai László személyében Megalakul Lázár György kormánya (1975. máj.-1987. jún.) Magyar értelmiségiek nyilatkozatban támogatják a cseh Charta 77’ mozgalmat Cyrus Vance amerikai külügyminiszter visszaadja a Szent Koronát Mo.-nak Farkas Bertalan az első magyar űrhajós űrrepülése A népszámlálási adatok szerint az ország lakossága 10, 7 millió fő Új választójogi törvény a kötelező többes jelölésről Ellenzékiek monori találkozója (Donáth Ferenc szervezésében) Az MSZMP XIII. kongresszusa a valóságérzék teljes hiányát mutatta Az Írószövetség választmányából kikerülnek a pártemberek Megjeleni a „Fordulat és reform” c. tanulmány, amely a váltást sürgeti A Beszélő c. folyóiratban megjeleni a Társadalmi szerződés c. politikai program Megalakul Grósz Károly kormánya (1987. jún.-1988. nov.) Ellenzékiek a lakiteleki találkozón megalakítják a Magyar Demokrata Fórumot Bevezetik az ÁFÁ-t Rendszerellenes tüntetések Budapesten Budapesten megalakul a Fiatal Demokraták Szövetsége Budapesten megalakul a Szabad Kezdeményezések Hálózata, az SZDSZ elődje Az MSZMP országos értekezletén leváltják Kádárt, az új főtitkár Grósz Károly Megalakul a Történelmi Igazságtétel Bizottság Straub F. Brúnó az Elnöki Tanács Elnöke (1988-1989. okt.) Grósz és Ceausescu eredménytelen aradi találkozója Az Elnöki Tanács teljes körű amnesztiát hirdet az 56’-osoknak Újjáalakul a Független Kisgazdapárt Megalakul Németh Miklós kormánya (1988. nov.-1990. márc.) Grósz Károly sportcsarnokbeli beszédében fehérterrorral riogatja az országot 7 év alatt megduplázódott az ország adósságállománya

12

1988 folyamán 1988 folyamán 1989. jan. 1989. jan. 1989. febr. 1989. febr. 1989. márc. 1989. ápr. 1989. máj. 1989. jún. 16. 1989. jún. 24. 1989. júl. 06. 1989. szept. 11. 1989. szept. 1989. okt. 1989. okt. 1989. okt. 23. 1989. nov. 1990. márc. 25. 1990. máj. 1990. aug. 03. 1990. szept. 1990. okt. 1991. febr. 1991. jún. 19.

A lakosság 10%-a a létminimum alá süllyedt A lakosságszám 300 000 fővel csökkent Újjáalakul az MSZDP Pozsgay Imre a rádióban 1956-ot népfelkelésnek minősítette Az MSZMP elismeri a többpártrendszert Magyarországra érkezik Habsburg Ottó az Európa Parlament alelnökeként Megalakul az Ellenzéki Kerekasztal (EKA) Megszűnik a KISZ A Páneurópai Piknik keretében először nyitják meg a Vasfüggönyt Sopronnál Nagy Imre és mártírtársai újratemetése a Hősök terén Kádár János helyett az MSZMP elnöke Nyers Rezső lesz Meghal Kádár János Megnyílik a határ az NDK-s menekültek előtt Hegyeshalomnál Az EKA és az MSZMP egyezsége a békés rendszerváltásról Az MSZMP utolsó kongresszusa, megalakul a Magyar Szocialista Párt A Munkásőrség feloszlatása Kikiáltják a III. Köztársaságot, ideiglenes elnöke Szűrös Mátyás Az ún. „négy igenes népszavazás” Az 1947 óta első szabad választásokon az MDF alakíthat koalíciós kormányt. Megalakul Antall József kormánya (1990. máj. 23.-1994. jún.) A köztársasági elnök Göncz Árpád lesz (1990-2000) A helyhatósági választások megtartásával megszűnik a tanácsrendszer Taxisblokád (Kísérlet az Antall-kormány megbuktatására) A visegrádi csoport létrejötte (Magyarország, Lengyelország, Csehszlovákia) Befejeződik a szovjet csapatok kivonása Magyarországról

13