Új folyam, 5. szám
2011. tél
Szilasi Újság 00
*
Bódvaszilas negyedévi közéleti kiadványa
*
Kedves Olvasó! „Szeretném az Istent / nagyosan dicsérni, / de én még kisfiú vagyok, / csak most kezdek élni. (…) / Új csizmám a sárban / százszor bepiszkolnám, / csak az Úrnak szerelmemet / szépen igazolnám. / (Így dúdolgattam én / gyermek hittel, bátran / 1883 / csúf karácsonyában.)” ― énekelte Ady Endre ismert karácsonyi versét a katolikus templomban a Fráter György Katolikus Gimnázium énekkara az Önkormányzat által rendezett meghitten szép karácsonyi koncerten. Ady verse 1911-ben jelent meg először a Nyugatban, majd A menekülő Élet című kötetében, 1912-ben. A Kis, karácsonyi ének a gyermekhangon megszólaló költő szép emléke a falusi karácsonyokról, amikor „Holnapután az angyalok / Gyémánt-havat hoznak.” mindarról, ami a csikorgó decemberi hidegben a világra rácsodálkozó gyermekszívet felmelegíti. Az ünnep örömét az utolsó mondat mégis megdermeszti. Miért volt csúf 1883 karácsonya? Olvassunk történelemkönyvet! Bajban az ország, eladósodó és elszegényedő családok tömegesen vándorolnak ki a tengerentúlra (ez idő tájt egész utca épül Szilason is „amerikás” pénzen), a közigazgatási átalakítások furcsa központosítást sejtetnek (az önálló Torna megye, melyben Szilas is fekszik, ekkor törpül járássá). Széthúzás és egymásnak feszülés mindenütt. ― tudósít az Abaúj-Kassai Közlöny. Mint 2011 karácsonyán. Ha legalább azt a kiscsizmát bepiszkolnánk…
A TARTALOMBÓL 2–3. oldal AZ ÖNKORMÁNYZAT HÍREI 4. oldal ESEMÉNYNAPTÁR 5–6. oldal RÉGI DOLGAINKRÓL 7–8. oldal KÖZÉLET 9. oldal EGÉSZSÉG ÉS KÖZLEMÉNYEK 10. oldal KONYHA
A Templom-domb téli képe a Szög felől
Szilasi Újság
1
Új folyam, 5. szám
2011. tél
* ÖNKORMÁNYZATI HÍREK * Évforduló Immár a negyedik száma jelenik meg a Szilasi Újságnak. Letelt egy esztendő. Évfordulóhoz érkeztünk. Remélem, sokaknak örömére szolgál helyi újságunk. Pozitívumként említendő, hogy egy esztendeje jelentek meg először nyilvánosan, nyomtatásban, mindenki számára elérhető módon, a helyi rendeletek és határozatok összefoglalói. Ilyen a rendszerváltás óta még nem volt. Nagyon lassan megy az elmúlt évtizedek rosszul berögződött szokásainak megváltoztatása. Természetesen érünk el sikereket, de érnek minket kudarcok is. A sikerek örömmel töltenek el, a kudarcokból pedig tanulunk. Az előző számot a falunappal fejeztem be, a mostanit pedig azzal folytatom. A résztvevők visszajelzései alapján talán a legsikeresebb falunapot tartottuk meg 2011-ben. Ennek költsége a Képviselő-testület által meghatározott 500 ezer forintot nem lépte át. Szeptember elejére sikerült a Hivatal belső felújítását, akadálymentesítését befejezni, és a pályázati költségekkel elszámolni. Így belül megújultunk, és a következő évben már gondolkozhatunk a külső felújításon. Szeptember 23―25-ig barlangásztalálkozó volt településünkön az alsó-hegyi barlangkutatás 100 éves és a Meteor-barlang felfedezésének 50 éves évfordulója alkalmából. Szeptember 24-én, szombaton Stieber József kezdeményezésére és teljes anyagi segítségével állandó barlangász kiállítás nyílt a kastélyban. Ezen a napon került sor dr. Dénes György díszpolgárrá avatására is. Ő különösen sokat tett azért, hogy településünket és a Meteorbarlangot megismerjük, országszerte megismerjék. Dr. Dénes György jogász, történész, geográfus, nyugdíjas tudományos tanácsadó, barlangkutató. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat egyik megszervezője és első titkára (1958), később tiszteletbeli elnöke. A Magyar Barlangi Mentőszolgálat megalapítója (1961) és azóta is elnöke. A barlangi mentők nemzetközi szervezetének tiszteletbeli elnöke. A Magyar Földrajzi Társaság és a Magyar Természetbarát Szövetség elnökségi tagja, utóbbi Barlangtúra Bizottságának elnöke, a Meteor Természetbarátok Turista Egyesületének elnöke. Nagyszámú és jelentős eredményei közül kiemelhető, hogy 1957-ben megszervezte a Meteor Barlangkutató Csoportot (majd szakosztályt), s évtizedeken át szervezte annak sikeres expedícióit itthon és külföldön. Nevéhez fűződik a Meteor-barlang feltárása és az esztramosi őslénytani lelőhely felfedezése. Történészként az 1983-ban megjelent A bódvaszilasi-medence 700 éves története című könyvében településünk, Bódvaszilas történetét is feldolgozta a kezdetektől. A barlangásztalálkozó teljes költségét helybéli támogatók állták. Október hónapban, pontosabban október 17-étől az eddigi az eddigi ivóvíz-szolgáltató helyett annak megszűnése miatt új szolgáltatót kellett keresnünk, így kerültünk a környékbeli településekkel együtt, testületi döntéssel az ÉRV Zrt.-hez. Novemberben a tűzoltóságtól kerestek meg minket, ugyanis tervbe vették egy bódvaszilasi tűzoltóőrs létrehozását. Ennek a helye a rendőrség mögötti épületrész lenne. Még ugyanebben a hónapban elkezdődött a sportöltöző tetőszerkezetének építése is. Közben különböző pályázatokat adtunk be, többek között a futballpálya kerítésének átépítésére is. Sajnos a hivatali bürokrácia miatt kissé lassan halad a szennyvízberuházásunk közbeszerzésének kiírása. Bár az egyik közeli település polgármesterével beszélve nekik másfél év telt el a támogatási szerződés aláírása és a kivitelező kiválasztása között. Nekünk január 27-én lesz egy éve, hogy aláírtuk a támogatási szerződést. Még most került benyújtásra a NORDA felé minőségbiztosítási engedélyezésre a szennyvíz közbeszerzési tender anyaga. Reméljük tavasz vége felé lesz már kivitelezőnk, és megkezdődhetnek a munkálatok. Mindjárt karácsony, a szeretet és az öröm ünnepe. „Egy pillanatnyi igazság megszépítheti, és meg is fogja szépíteni a világot. Egy pillanatnyi béke megmentheti, és meg is fogja menteni a világot. Egy pillanatnyi szeretet tökéletessé teheti, és tökéletessé is fogja tenni a világot.” (Sri Chinmoy) Ezzel a szép idézettel kívánok településünk minden lakójának boldog, szeretetteljes karácsonyt. Fülöp József, polgármester
* RENDEZVÉNY * Bódvaszilas Község Önkormányzata szeretettel vár mindenkit
az idei Szilveszteri batyus bálba, mely 2011. december 31-én este 8 órakor kezdődik a kultúrházban. Zenél: Fóris Ottó. Éjfélkor pezsgő és virsli kerül az asztalra. Jegyek az Önkormányzatnál kaphatók 1500,― forintos áron.
2
Szilasi Újság
Új folyam, 5. szám
2011. tél
* ÖNKORMÁNYZATI HÍREK * A Képviselő-testületi ülések döntései A 2011. augusztus 4-én megtartott Képviselő-testületi ülés döntése 55/2011. (VIII. 4.) számú Képviselő-testületi határozat a Dózsa György út 8. szám alatti szolgálati lakás bérbeadása Zaradnik Anita és Boross Zsolt részére. A 2011. augusztus 30-án megtartott Képviselő-testületi ülés döntései 56/2011. (VIII. 30.) számú Képviselő-testületi határozat Bódvaszilasi Általános Iskola alapító okiratának a perkupai iskola csatlakozása miatti módosítása, az iskola új tagintézménnyel való kibővítése. 57/2011. (VIII. 30.) számú Képviselő-testületi határozat Napközi-otthonos Óvoda és tagóvodája helyi nevelési programjának elfogadása. A 2011. szeptember 14-én megtartott Képviselő-testületi ülés döntései 58/2011. (IX. 14.) számú Képviselő-testületi határozat az önkormányzat 2011. I. félévi gazdálkodásáról szóló beszámoló elfogadása. 59/2011. (IX. 14.) számú Képviselő-testületi határozat Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Infrastrukturális fejlesztésére ÉMOP, 95 %-os támogatottságú pályázat beadása. A 2011. október 3-án megtartott Képviselő-testületi ülés döntései 60/2011. (X. 3.) számú Képviselő-testületi határozat Önkormányzati dolgozók részére kedvezményes ebéd igénybevételi lehetőségének biztosítása. 61/2011. (X. 3.) számú Képviselő-testületi határozat Helyiségbérleti díj megállapítása. Kultúrház bruttó 20 000 Ft, Klubterem bruttó 10 000 Ft. Temetés esetén ingyenes használat. 62/2011. (X. 3.) számú Képviselő-testületi határozat Kultúrház vásári célú bérleti díjának megállapítása. Belső terem: 5 000 Ft, előtér: 3 000 Ft. A 2011. október 12-én megtartott Képviselő-testületi ülés döntései 63/2011. (X. 12.) számú Képviselő-testületi határozat Ivóvíz üzemeltetési jogának a CSER-KOMKRA Kft megszűnése miatt ÉRV Zrt. részére való átadása. 64/2011. (X. 12.) számú Képviselő-testületi határozat Szennyvízberuházással kapcsolatos megbízás az ÉRV részére. Képviselőtestület megbízza az ÉRV-t, mint a szennyvízcsatorna-hálózat és -telep üzemeltetői gyakorlatával rendelkezőt, hogy a kivitelezési munkákat szakmai szempontból kísérje figyelemmel. 65/2011. (X. 12.) számú Képviselő-testületi határozat az Önkormányzat csatlakozása Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíj pályázati rendszerhez. 66/2011. (X. 12.) számú Képviselő-testületi határozat Ápolási díj megszüntetése. 67/2011. (X. 12.) számú Képviselő-testületi határozat Ápolási díj megszüntetése. 68/2011. (X. 12.) számú Képviselő-testületi határozat Ápolási díjra való jogosultság iránti kérelem elutasítása. A 2011. október 26-án megtartott Képviselő-testületi ülés döntései 69/2011. (X. 26.) számú Képviselő-testületi határozat LEADER pályázat benyújtására. 70/2011. (X. 26.) számú Képviselő-testületi határozat az Önkormányzat által nyújtott Mezőgazdasági szolgáltatások díjainak megállapítása. 71/2011. (X. 26.) számú Képviselő-testületi határozat EO árokásó traktor értékesítése. 72/2011. (X. 26.) számú Képviselő-testületi határozat Döntés a kombájn értékesítéséről, eladási árának meghatározása. A 2011. november 10-én megtartott Képviselő-testületi ülés döntései 73/2011. (XI. 10.) számú Képviselő-testületi határozat Bódvaszilas Községben Tűzoltó őrs létrehozása. 74/2011. (XI. 10.) számú Képviselő-testületi határozat Ápolási díj megszüntetése. A 2011. november 18-án megtartott Képviselő-testületi ülés döntései 75/2011. (XI. 18.) számú Képviselő-testületi határozat Sportöltöző magas tető építésére kivitelező kiválasztása. 76/2011. (XI. 18.) számú Képviselő-testületi határozat Idősek napjának lebonyolítása. 77/2011. (XI. 18.) számú Képviselő-testületi határozat Bursa Hungarica önkormányzati ösztöndíjpályázatok elbírálása. A 2011. december 6-án megtartott Képviselő-testületi ülés döntései 78/2011. (XII. 6.) számú Képviselő-testületi határozat az Önkormányzat háromnegyed éves gazdálkodásáról szóló beszámoló elfogadása. 79/2011. (XII. 6.) számú Képviselő-testületi határozat 2012 évi Költségvetési koncepció elfogadása. 80/2011. (XII. 6.) számú Képviselő-testületi határozat Jósvafő mozgókönyvtárhoz való csatlakozásának elfogadása. 81/2011. (XII. 6.) számú Képviselő-testületi határozat Napközi-otthonos Óvoda alapító okirata módosításának jóváhagyása. 82/2011. (XII. 6.) számú Képviselő-testületi határozat Máltai Lovagrend támogatása. 83/2011. (XII. 6.) számú Képviselő-testületi határozat Fráter György Katolikus Gimnázium kórusának vendégül látása. A 2011. december 14-én megtartott Képviselő-testületi ülés döntése 84/2011. (XII. 14.) számú Képviselő-testületi határozat NORDA felé minőségbiztosítási engedélyezésre benyújtandó szennyvíz közbeszerezési tender anyag jóváhagyása. Dr. Stefán Sándor, körjegyző
Szilasi Újság
3
Új folyam, 5. szám
2011. tél
* ESEMÉNYNAPTÁR * Szilasi rendezvények szeptembertől az év végéig Szeptember 23―25-én az alsó-hegyi barlangkutatás 100. és a Meteor-barlang felfedezésének 50. évfordulója alkalmából kétnapos rendezvényt szervezett Bódvaszilas község önkormányzata és az Alsó-hegyi Barlangkutatástörténeti Társaság. Ebből az alkalomból Dénes Gyuri bácsi a falu díszpolgára lett. Megnyílt a település újabb látnivalója: az alsó-hegyi barlangkutatás-történeti kiállítás. Szeptember 25-én gyümölcskóstoló túra volt a szőlőhegyen, régi gyümölcsfajtáink nyomába eredtünk a Bódvaszilasért Baráti Kör szervezésében. Gyerekkori ízek jutottak a túrázók eszébe, kóstolhattunk ― egyebek mellett ― Borézű almát, Sóvárit, Batult, Selyemédest és Cox Narancs Renetet (Kormos almát).
Október 8-án szüreti felvonulást és bált rendezett a helyi fiatalok bevonásával Galiczáné Dudás Jutka. Volt lovas kocsikkal szüreti felvonulás, a megállókban énekkarok szórakoztatták a közönséget. Október 15-én káposztás napot rendezett a Baráti Kör a tájházban. Masinán sült és kemencében főtt ételeket készítettek a szilasi asszonyok, amiket sok vendég kóstolt. Volt pecina, töltött káposzta, kelesztett káposztás (ünnepi) lángos, este a Tájház tornácán a Szögligeti Hagyományőrző Pávakör lépett fel. Október 23-án az 1956-os forradalom emlékünnepségét az Önkormányzat rendezte az iskolások közreműködésével. Október 31-én a reformáció napját ünnepelte a Református Egyházközség. November 19-én német nemzetiségi találkozó volt a faluban a Német Kisebbségi Önkormányzat jóvoltából. November 26-án elkezdődött a karácsonyi készülődés, advent első vasárnapján összegyűltek a Református Egyházközség tagjai, december 3-án adventi kézműves foglalkozást rendeztek, ahol szülők, nagyszülők, gyerekek együtt készítettek adventi koszorút.
December 8-án az Öregek napját ünnepeltük a faluban, igazán szépen sikerült műsorral fellépett a nyugdíjas kör, vacsorát és ajándékot kaptak az idősek az Önkormányzat jóvoltából. December 10-én hagyományos disznóvágást tartott a Baráti Kör a Tájházban. Az utolsó hónap 16. napján a katolikus templomban a miskolci Fráter György Gimnázium kórusa adott remekül sikerült ünnepi hangversenyt a bódvaszilasiaknak. A mozgalmas estet Regős Zsolt karnagy vezényelte.
4
Szilasi Újság
Új folyam, 5. szám
2011. tél
* HELYTÖRTÉNET * Két szilasi herceg – akik sohasem jártak Szilason Két olyan jelentős személyt mutatunk be itt, akik nagyban hozzájárultak az újkori Szilas kialakulásában. Mivel sosem jártak a faluban, uradalmi központjukban, csak helyben lakó intézőiken keresztül érvényesíthették akaratukat. Azt azonban máig meghatározóan tették. Lássuk, mit írnak róluk a történészek!
Esterházy Pál (Kismarton, 1635. szeptember 8. – Kismarton, 1713. március 26.)
Szilas Esterházy Pál idején magyar gróf és birodalmi herceg, Magyarország nádora. Egyben költő és zeneszerző is A herceg már 1674-től volt. Tevékenyen részt vett a török elleni harcokban, különösen az 1663–64-es török szerepelt a szádvári háborúban, majd a török kiűzésénél. Édesapja gróf Esterházy Miklós, aki szintén viselte a uradalomra igényt tartók nádori tisztséget. Apja az Erdélyi Fejedelemség önállóságának esküdt ellensége volt, mert között, végül pereskedésekkel, az országban a török egyik bástyáját látta, amely Magyarország egyesítését akadályozza. egyezségekkel és némi kártérítés Édesanyja Nyáry Krisztina volt. két bátyja, négy nővére és egy öccse volt. Az egyik bátyja ellenében 1702-re a domínium Esterházy László, aki Sopron vármegye örökös főispáni tisztségét viselte, és három másik tulajdonosa lett. A szádvári Esterházyval együtt a vezekényi csatában esett el. A fiatal Pál Grazban és Nagyszombaton uradalom az Esterházyak alsó tanult, ottani jezsuita intézetekben. 1652-ben azonban a vezekényi csatában meghalt bátyja, uradalmához tartozó lévai László és őt jelölték ki a vármegye örökös főispánjának, ami miatt korán nagykorúsították. kerület része lett és 1702-ben a Három esztendő múlva megházasodott, feleségül vette István bátyja lányát, Esterházy következő falvakat foglalta Orsolyát, aki 18 gyermeket szült neki, és még ugyanebben az évben Pápa kapitányává, s magába: Görgő, Almás, királyi tanácsossá tették. Két év múlva, 1657-ben már udvari tanácsos volt. 1661-ben Körtvélyes, Jablonca, Borzova, főudvarmester lett, mely tisztséget nádorrá választásáig (1681) viselte. 1663-ban kitört a Szilice, Derenk, Szin, törökkel egy újabb háború, amelyhez ő maga is csatlakozott. A horvát bán Zrínyi Miklós Szögliget, Szilas, Szentalatt a következő évben magyar csapatok élén vett részt az ún. téli hadjáratban, amely András, Hidvégardó, Vendégi, során egészen Pécsig törtek előre a Rajnai Szövetség erőivel. Pécs alatt Zrínyivel egy 5000 Kovácsi. 1702-ben kezdődfős lovasság élén tovább vonultak Eszéknek, ahol a törökök utánpótlását biztosító és az hetett újra – feltehetően a általuk uralt Horvát- és Magyarországot a Dráván át összekötő eszéki híd volt. Az katolikus Esterházy Pál egyik építményt két nap alatt felgyújtották és a hadjárat teljes keresztény győzelemmel végződött. első helyi intézkedésére – a Nem sokkal később a főparancsnoki posztról eltávolították Zrínyit, azzal az ürüggyel, hogy szilasi katolikus plébánia kudarcot vallott Kanizsánál. Ezután az osztrák főparancsnokánál Raimondo működése, Győri Mátyás Montecuccolinál szolgált Esterházy. A körmendi csatában (július 26–27.) a magyar plébános alatt, aki a kerületi csapatokat vezényelte és a szentgotthárdi csata (augusztus 1–5.) utóharcaiban vett részt. esperesi tisztet is betöltötte. 1668-ban kinevezték bányavidéki és dunáninneni főkapitánnyá, egy évvel később Csobánc Szilason az 1715. évi összekapitánya lett. Végig a Habsburg uralkodó hűségén maradt és nem csatlakozott a íráskor 9, az 1720-ban pedig Wesselényi-féle összeesküvéshez, sőt a felvidéki protestáns urak várait 1670-ben erővel 8 jobbágycsaládot írtak össze. foglalta el és segítette a további mozgolódások elfojtását. Tettei mögött azonban tiszta nemzeti érzület húzódik, mert meg volt róla győződve, hogy országa érdekeit szolgálja ezzel, ha megtartja a Habsburg Birodalom mellett, mert máskülönben enélkül az ország erőtlen lenne a törökkel szemben. Bécsben ugyanakkor mindig szem előtt tartotta az ország érdekeit. A Thököly-felkelés során eredménytelen tárgyalásokat folytatott Thököly Imrével 1680-ban. Egy évvel ezelőtt már megválasztották titkos tanácsossá és az 1681-es soproni országgyűlésen nádorrá, s ebből kifolyólag Pest-Pilis-Solt vármegye örökös főispánjává tették, valamint az Aranygyapjas rend tagja lett. 1682-ben meghalt felesége, de hamarosan újra megnősült és Thököly Évát vette el feleségül, akitől 7 gyermeke született. A házassághoz az udvar beleegyezése kellett, mivel a hölgy Thököly Imre testvére volt. A politikai mellett azonban szakított időt emelkedettebb dolgokra, mint a költészetre és a zenére. A magyarországi barokk költészet egyik kiemelkedő alakja, s történeti szempontból latin nyelvű emlékiratai is jelentősek. Példaképének Zrínyit tartotta. Buzgó katolikus volt, s ennek jegyében szerzett kantátákat (1711-ben Harmonia caelestis címmel gyűjteményes formában meg is jelentek), melyek a korai magyar zenetörténet értékes emlékei, emellett írt teológiai tárgyú írásokat és imádságokat is. Neves műpártoló és műgyűjtő is volt egyben. Az 1683-ban kirobbant török háborúk során családját osztrák területekre menekítette, ő maga Bécs védelmében harcolt. Bécs felmentése után változatlan erővel vetette bele magát a török elleni harcokba, s igyekezett minél több magyar katonát hadba
Szilasi Újság
5
Új folyam, 5. szám
2011. tél
állítani. Neki köszönhetően a felszabadító háborúban vagy 20 ezer fős magyar haderő is részt, mely jelentős mértékben hozzájárult a győzelemhez. 1684-ben jelen volt Buda első sikertelen ostrománál, s két évvel később visszafoglalásánál is. 1687ben rávette a rendeket, hogy mondjanak le az Aranybulla ún. „ellenállási” záradékáról és a szabad királyválasztásról. Szolgálataiért még ugyanebben az évben birodalmi hercegi rangra emelte a császár. Kitüntette magát a török elleni harcban Szalánkeménnél (1691) és Zentánál (1697). 1694-ben sókereskedelmi monopóliumot kapott bérbe az udvartól és birtokait 1695-ben elsők között alakította át hitbizománnyá. A Rákóczi-szabadságharc idején végig kitartott a Habsburgok mellett. 1711-től Moson vármegye főispánja is volt. Szülőhelyén, Kismartonban halt meg.
Esterházy (I.) Miklós József
herceg (melléknevén a „pompakedvelő” vagy a „fényes”) (Bécs, 1714. december 8. – Bécs, 1790. szeptember 28.); az Esterházy család fraknói ágából született magyar főrend, császári-királyi tábornok, a fertődi kastély építtetője. Esterházy József és báró Maria Octavia Gilleis bárónő fiaként született 1714-ben. Leidenben és Bécsben tanult, utazásokat tett Európában. Fiatalon nősült. 1737-ben, 23 éves korában feleségül vette Maria Elisabeth Ungnad von Weissenwolff birodalmi grófnőt (Reichsgräfin). Az ifjú pár beköltözött az Esterházyak szerény sarródi vadászkastélyába, amely Süttör határában, a mai Fertőd területén, a Fertő-tó déli, zsombékos partján állt. Ezt a kastélyt 1720-ban Miklós apja, Esterházy József építtette. Egy évvel később megszületett a házaspár első fia, Esterházy Antal (1738–1794), aki később örökölte apjának hercegi rangját. Az évek során még további három gyermekük született. Esterházy Miklós 1741-ben katonai pályára lépett. Hamarosan császári és királyi kamarás és ezredes lett. Az sziléziai háborúban a poroszok ellen vonult hadba. Részt vett a strigaui és trautenaui csatában, harcolt Németalföldön is. 1747-ben már vezérőrnagyi rangot viselt. 1756-ban a hétéves háborúban a ismét poroszok ellen harcolt, 1753-tól már egy saját szervezésű hadsereget vezetett a harcba, 1757ben a kolíni csatában rendkívüli hősiességével tűnt ki, az osztrákok javára fordította a harc kimenetelét. Kétszer tüntették ki a Mária Terézia-renddel. 1759ben altábornaggyá léptették elő. 1762-ben a Magyar Királyság felső kamarása lett. 1763-ban az Aranygyapjas rend lovagjává avatták. 1762-ben, 48 éves korában megörökölte utód nélkül elhalt bátyjának, Esterházy II. Pál Antalnak (1711–1762) hercegi címét és vagyonát. Ő lett az ötödik Esterházy herceg. Támogatta a kismartoni zenekart, amelynek vezetésére Joseph Haydnt kérte fel. Miklós herceg ugyanebben az évben megkezdte a sarródi régi vadászkastély átépítését, kibővítését. A mocsaras területen főúri pompájú, új rokokó kastély született, a „magyar Verszália.” Az új kastély épületét Melchior Hefele (Hefele Menyhért) és Jacoby Miklós tervezték. A kastély berendezését a herceg Franciaországban vásárolta. 1764-ben Mária Terézia királynőtől kapitányi kinevezést kap a bécsi magyar királyi testőrgárdában. Még ugyanebben az évben koronázási követként részt vett Mária Terézia fiának, II. Józsefnek német királlyá koronázásán, Frankfurtban. Itt ismerkedett meg az ifjú Goethével, akit meghívott magyarországi kastélyába. 1766-ban elkészült a kastély, szomszédságában új falu született, Eszterháza (ma Fertőd része). 1768-ban Mária Terézia királynő Miklós herceget tábornaggyá nevezte ki. Az új kastélyban 1770-től kezdve folyamatosan tartottak nagyszabású Esterházy-vigasságokat: a háromnapos ünnep alatt operákat mutattak be, vadászatokat, lakomákat, táncestélyeket és tűzijátékokat rendeztek, a prominens vendégsereg szórakoztatására. Itteni élményei megihlették Goethét is, aki „Esterházy-tündérbirodalom”-ként jellemezte az ünnepségeket. Nagyvonalú életvitele miatt a herceget „a pompakedvelő” vagy „a fényes Miklós” melléknévvel kezdték illetni. Eszterháza a színművészet, a zene, a képzőművészetek központjává vált. A hercegi udvar hangversenymestere az európai hírű Joseph Haydn volt. A látványos ünnepségek Mária Terézia királynő, német-római császárné látogatása idején érték el csúcspontjukat. 1778-ban 1200 katonával segítette II. József császárt a bajor örökösödési háborúban. 1783-ban kieszközölte a császári udvarnál, hogy a jövőben minden az Esterházy család minden férfitagját hercegi rangra emeljék. Életrajzírói úgy tartották, hogy Esterházy herceg „úgy élte életét, mintha legalább kettő lett volna belőle. Egyik az egyszerű, szigorú főnemesi katonaélet. A másik pedig a rokokó túláradó mesevilágában élő uralkodó, akinek a jelszava: Minden színház!” Esterházy Miklós herceg, a sokoldalú tehetség, a fényűző életet kedvelő „grand seigneur” és vitéz katona 1790-ben hunyt el Bécsben. A kismartoni családi kriptában temették el. Életmódjából adódóan hatalmas adósságokat hagyott maga után, hercegi elődei közül elsőként. Az életrajzok forrása: www.wikipedia.hu Szilas Esterházy Miklós idején Az 1770-es években szinte a teljes településközpont átépül: a templom és a plébánia, a kastély, az erdőmesteri ház (később: a mai iskola helyén álló alsó Koós-, másként Lakatos-kastély), az uradalmi bolt és a kocsma; ekkor kerül mai helyére az új majorság, melyből ma már csak az uradalmi magtár áll. És ugyancsak Miklós herceg ad engedélyt – katolikus kegyúrként – a reformátusoknak templomuk felépítésére. A herceg helyi jelentős hatását mutatja, hogy a falu fölött emelkedő szőlőhegyet is – a kiterjedt urasági szőlőbirtok miatt – róla nevezik el a helyiek Miklós-hegynek.
6
Szilasi Újság
Új folyam, 5. szám
2011. tél
* KÖZÉLET * Dr. Dénes György Bódvaszilas díszpolgára A Bódvaszilas község fölött emelkedő Alsó-hegy zsombolyainak kutatását 100 éve kezdték meg a barlangkutatók, és aztán többször is fölkeresték, hogy bejárják az ország legmélyebb aknabarlangjait. 1957-ben az első Aggtelek útikalauz felszíni túraútvonalainak leírásához szükséges alapos terepbejárása során Dénes György felfedezte az Alsó-hegy számos víznyelőjét, és úgy ítélte, hogy azok megbontása lehetővé teheti a hegy belsejében húzódó, általa feltételezett nagy barlangba való bejutást. Ezután oda szervezte a Meteor Barlangkutató Szakosztály több nyári táborát is, amelyek során vízfestéses és egyéb kutatásokból szerzett adataiból kidolgozta, hogy mely víznyelők megbontásával lehetne bejutni barlangba. Gondosan kidolgozott tervének megvalósítására 1961 nyarán került sor, amikor barlangkutatóink az ő útmutatásai alapján, az általa kijelölt helyen valóban be is jutottak egy nagy barlangrendszerbe, amelyet Dénes György egyesületünkről Meteor-barlangnak nevezett el. Ennek most 50 esztendeje. Az eddig több mint 1,6 km hosszan feltárt,gazdagon cseppköves barlang azóta felkerült az UNESCO világörökség listájára is, és ezzel neve világszerte ismertté vált. Így tehát ez évben kettős jubileumot ünnepelhettek a barlangkutatók, az Alsó-hegy kutatásának 100 éves és a Meteor-barlang feltárásának 50. évfordulóját. A Meteor Természetbarát Egyesület Tájékoztatójában Lugosi Zoltán már be is számolt az ünnepségről és az ez alkalommal felavatott múzeumról, amelyet két, Bódvaszilason is lakóházzal rendelkező, régi meteoros barlangkutató, Stieber József és Simon András (Pufi) szerveztek meg. A rendezvény híre megmozgatta a magyar barlangkutatókat, jóval több mint százan, többségünkben régi meteoros barlangászunk gyűlt össze erre Bódvaszilason. Az ünnepség fő eseménye, amint Lugosi is kihangsúlyozza, a bódvaszilasi Esterházy–Koós-kastély udvarán zajlott le. Erről szeretnék most bővebben beszámolni. A kastély udvarán összegyűlt ünneplőket, barlangkutatókat és helybelieket a község polgármestere, Fülöp József tanár úr köszöntötte. Az ünnepi köszöntőt valamennyiünk számára váratlan, de mindannyiunkat megörvendeztető bejelentés követte. A polgármester kihirdette az önkormányzat határozatát, amely szerint a község Egyesületünk tiszteletbeli elnökét, dr. Dénes Györgyöt Bódvaszilas díszpolgárává választotta. Ezután átnyújtotta neki a díszpolgári oklevelet, meg a vele járó szép bronzérmet, és ismertette az önkormányzat határozatának kettős indokát. Az egyik indok, hogy Dénes György évekig tartó földrajzi, földtani és vízrajzi kutatásaival, kutatótáborok szervezésével előkészítette, majd 50 évvel ezelőtt a meteoros barlangkutatókkal megvalósította a Meteor-barlang feltárását, amely Világörökség rangra emelkedésével ismertté tette Bódvaszilas nevét. A másik indok, hogy mint történész sok éves levéltári kutatásaival földerítette, és a
Szilasi Újság
7
Új folyam, 5. szám
2011. tél
község neve első okleveles említésének 700. évfordulójára, 1983-ban monográfia kötetben megírta Bódvaszilas és környékének, a Felső-Bódva-medence községeinek a honfoglalás előtti időktől a legújabb korig terjedő történetét, amelyet azóta további kutatásai alapján újabb és újabb tanulmányokkal gazdagított. A díszpolgár-avatás után e sorok írója, úgyis, mint a Magyarhoni Földtani Társulat Tudománytörténeti Szakosztályának elnöke (aki fél évszázada gimnazistaként a Meteor Barlangkutató Szakosztály Petőfi-csoportjának és a Barlangi Mentőszolgálatnak is egyik alapító tagja volt) köszöntötte a 88 éves Dénes Györgyöt. Átnyújtotta neki az ő általa, valamint Hajdú Mihály, az ELTE Magyar Nyelvtörténeti Tanszéke emeritus professzora által kezdeményezett, szerkesztett „Karszt, történelem, helynevek” című, több mint háromszáz oldalas, a nyomdából egy nappal korábban kijött, tisztelgő kötetet, amelyben közel félszáz geológus, geográfus, hidrológus, történész, nyelvész és helynévkutató, egykori tanítványok, munkatársak és tisztelők köszöntik tudományos tanulmányaikkal a 88 éves kiváló geográfust, karsztés helynévkutatót, a korai magyar történet, valamint a térség kiváló ismerőjét. Ezután Mészáros Anita, a Meteor Természetbarát Egyesület ügyvezetője emléklapokat nyújtott át a Meteor Barlangkutató Szakosztály régi, érdemes tagjainak. Ezt követően került sor az Alsó-hegy zsombolyainak 100 éves és a Meteor-barlang feltárásának 50 éves évfordulójára alapított Alsó-hegyi Kutatástörténeti Múzeum megnyitására. Az ajtajára kifeszített nemzeti színű szalagot Dénes György, már mint a község díszpolgára vágta át, felavatva ezzel a polgármesterrel együtt a község új büszkeségét. Köszönet a község önkormányzatának, hogy a kastély épületében engedtek át két termet erre a célra, és a legnagyobb elismerés illeti a nagy gonddal megtervezett és megvalósított kiállítás már említett két szervezőjét, akik fáradságot nem kímélve keresték fel a Meteor-barlang és az alsó-hegyi zsombolyok kutatóit, és gyűjtötték össze a korabeli fényképeket, eszközöket, meg az eredményeket leíró könyveket, újságcikkeket, hogy pompás tablókon, meg vitrinekben és kiállított tárgyakként hitelesen mutathassák be a korabeli kutatásokat és azok eredményeit. Mint érdekességet említem meg, hogy a barlangkutatóként felöltöztetett és felszerelt két kiállítási bábu egyikén Dénes György eredeti overallja látható, amelyet nemcsak az alsó-hegyi kutatásai során, hanem – mint a Barlangi Mentőszolgálat megszervezője – számos barlangi életmentés alkalmával is viselt. A záróesemény a községen keresztülfolyó, névadó patak partján felállított emlékkő felavatása volt, amelyet Dénes György az ünnepség főrendezőjével, Stieber Józseffel együtt leplezett le. Az ünnepségek befejeztével a kultúrház nagytermében a község önkormányzata által rendezett ebéden vettünk részt, ahol száznál jóval több, többségükben meteoros barlangkutató ülte körül az asztalokat. Délután szakmai előadásokra, meg barlangkutatóink diavetítéses visszaemlékezéseire került sor. Azután barlangászaink többsége a templomdomb oldalába nyúló, szépen berendezett borospincében hajnalig együtt maradt, és jó hangulatban idézték fel az elmúlt évtizedek meteoros barlangkutató táborainak sok-sok kedves emlékét. Másnap lehetőség nyílt Meteor-barlangi túrára, valamint felszíni gyalogtúrára is a Bódvaszilasért Baráti Kör által kialakított „Alsó-hegyi Zsombolyos Tanösvény”-en. Tóth Álmos A képek a cikkben említett tanulmánykötetből, illetve Stieber József megjelent, elektronikus formában is elérhető beszámolóiból valók.
8
Szilasi Újság
Új folyam, 5. szám
2011. tél
* KÖZLEMÉNY * A Bódvaszilasi Gyermekközösség szeretne köszönetet mondani mindazoknak, akik 2011-ben felajánlották jövedelemadójuk 1%-át ― 106 457 forintot ― iskolánk tanulói részére.
* EGÉSZSÉG * A megfázás tüneti kezelése, megelőzése Vitathatatlan, hogy a meghűléses betegségek fordulnak elő leggyakrabban az ember életében. Ezeket pedig általában vírus okozza. Ha ilyenkor antibiotikumot szedünk, akkor feleslegesen terheljük szervezetünket a gyógyszerrel (az ugyanis csak baktériumok ellen hatásos). Egészséges ember esetén nyugodtan rábízhatjuk a szervezet védekező rendszerére a betegség leküzdését, az átvészelést pedig tüneti kezeléssel segíthetjük. Jól bevált gyógymódok a gyógyteák, méz és inhalálás. A méz elsősorban köptetőként használatos, a gyógyteák pedig enyhe gyulladáscsökkentőként ajánlottak (hársfa, csipke, bodza). A kamilla inhalálva közvetlen gyulladáscsökkentő a felső légutakra. Az orrváladékozás, a légzés nehezítettsége sok kellemetlenséggel jár. Segítenek viszont az érösszehúzó orrcseppek, légúttisztító cukorkák, balzsamok. A köhögés kétféle lehet. Erőteljes váladékképződéssel járó, ez hasznos, csillapítani nem szabad - köptetőket szedhetünk. A másik köhögésfajta a száraz ― nincs váladék ―, ezt feltétlenül csillapítani kell. A légúti fertőzések (vírusos) legfeljebb csak hőemelkedéssel járnak, mely a szervezet védekező működésének a része, csillapítani nem kell. Fontos a folyadékpótlás ― ásványvíz, citromos-cukros tea formájában ― így energiát is juttatunk a szervezetbe. A beteg étkezése könnyű ételekből, sovány húsokból, zöldség- és gyümölcsfélékből álljon. A fertőzés mélyebbre terjedésére utal a köhögés és a rekedtség. Kalciumtartalmú készítmények ilyenkor jó hatásúak lehetnek. Ha a tüneti kezelés nem jár eredménnyel, a panaszok súlyosbodnak. Szervezetünk önmaga nem lesz képes megküzdeni a betegséggel - szövődmények léphetnek fel, mely orvosi kezelést igényel (légcsőgyulladás, légcsőhurut, tüdőgyulladás). Remélem, tanácsaim hozzájárulhatnak ezen gyakori betegség önkezelési módszereinek hatékony alkalmazásához, a szövődmények időben történő felismeréséhez és hatásos kezeléséhez. Mindenkinek jó egészséget és minél kevesebb megfázást kívánok! gyógyszerészük, Mezei Ágnes
* KÖZLEMÉNY * A Bódvaszilasért Baráti Kör köszönetet mond mindazoknak, akik 2011-ben felajánlották jövedelemadójuk 1%-át ― 18 642 forintot ― egyesületünk céljaira. Ezt az összeget (is) a Nepomuki Szent János-szobor restaurálásának költségeire fordítjuk.
Szilasi Újság
9
Új folyam, 5. szám
2011. tél
* KONYHA * A szilasi káposztából készült ételeket mindannyian jól ismerjük, ennek ellenére nem árt, ha rögzítjük receptként is őket, mielőtt feledésbe merülnek. Most egy olyan ételről írunk, mely elsősorban az ízesítése miatt minősül helyinek. Nekünk természetes a káposztás töltelék cukros íze, azonban csak kevés helyütt fogyasztják így, gyakoribb a sós káposztás lángos, rétes stb.
Káposztás ünnepi lángos, káposztás kelesztett A hozzávalók (3 tepsi sütéshez, azaz 6 lángoshoz): A tésztához: 1 kg liszt, szűk liter tej, egy marék cukor, 5 dkg élesztő, 1 dl étolaj (régebben vaj, illetve zsír), 1 db tojás. Végül a sütéshez újabb tojás. A töltelékhez: 3 kg fejes káposzta, zsír vagy étolaj, 15 dkg cukor, 3 púpozott kávéskanál őrölt fahéj. Elkészítése: Egy nagyobb tálban a meglangyosított, cukrozott tejben az élesztőt megfuttatjuk, beleütjük a tojást, beleöntjük az olajat, majd hozzádagasztjuk a lisztet. A kidagasztott tésztát langyos helyen kell a tálban keleszteni kb. háromnegyed óráig. Ezután belisztezett gyúrótáblára borítva hat egyenlő részt kell belőle kiszakítani. Közben a töltelék is elkészül: a gyúródeszkán egészen apróra vágjuk a káposztát (esetleg reszeljük), majd kevés zsíron vagy olajon megpirítjuk. Amikor kihűlt, cukor kerül bele és őrölt fahéj (van aki elhagyja a fahéjat). A cipócskát kb. 25 cm átmérőjű kör formára síkáljuk, erre kerül a töltelék hatoda, majd négy oldalról, lapos batyut képezve szögletesre kell hajtogatni. Így 2-2 darab jókora (a fél tepsit elfoglaló) „batyu” kerül a tepsibe. Itt még tovább kel kb. negyedórát, aztán tojással való megkenés után, előmelegített sütőben alig 20 perc alatt kisül. A barnára sült kelesztettet tálaláskor porcukorral hintjük meg. Az ünnepi lángosnak nevezett változat lényegében ugyanígy készül, csak a kemence „fődjén” sül meg. Majd a kiszedés után olvasztott vajjal kenik meg és úgy porcukrozzák. Az íze viszont más, mint általában a kemencében sülteké. Megjegyzés: lényegében ez a tészta az alapja az összes ismert kelesztettnek, mint a túrós, a túrós-lekváros („mismásos”), a rizskásás, a tejbegrízes és az almás. És így készül a mákos és diós patkó, a lekváros bukta és a kakaós csiga is. Molnár Lászlóné sz. Gavallér Ilona receptje
Áldott, békés-boldog karácsonyt és újesztendőt kívánunk mindenkinek! SZILASI ÚJSÁG * Bódvaszilas negyedévi közéleti kiadványa * Megjelenik Bódvaszilas Község Önkormányzatának kiadásában * Példányszám: 500 * Felelős kiadó: Fülöp József polgármester * Szerkeszti Koleszár Krisztián. * A szerkesztőség címe: 3763 Bódvaszilas, Akácos u. 5.;
[email protected] * Sokszorosítás: a Polgármesteri Hivatalban.
10
Szilasi Újság
