ÉVES JELENTÉS a Magyar Ásványolaj Szövetség 2011. évi tevékenységéről 2011. sok tekintetben különleges év volt. A világban folytatódott a gazdasági válság, ami alól Magyarország sem tudta kivonni magát, sőt az euróhoz képest soha nem látottan gyengült a forint. Soha nem látott belföldi árak is képződtek a forint gyengülése és az adóemelés miatt. Bevezetésre került az un. „kereskedelmi gázolaj” de ennek felhasználása elmaradt a várakozásoktól. Nemzetközi kitekintés A nemzetközi összefoglalót három részre osztjuk: az olaj és az üzemanyagok világpiaci árának alakulására, a „klímacsúcsra” és az olajjal kapcsolatos más külföldi eseményekre. Az olaj és az üzemanyagok világpiaci ára 2011-re kezdett tisztábban kirajzolódni a világ átalakuló energiatérképe. Úgy tűnik, beérettek azok a nem hagyományos eljárások, amelyekkel hatalmas gáz- és olajmezők tárhatók fel és termelhetők ki gazdaságosan. Összességében ezeket a készleteket több százmilliárd hordóra teszik. Ezen lelőhelyek egy részéről már évtizedek óta tudnak, csak a technológiai és/vagy gazdasági feltételek nem voltak adottak. Az új lelőhelyek (pl. sarkvidéki vizek, argentin palamezők, nyugat-kanadai olajhomok mezők) messze esnek a kitermelésben eddig egyértelműen központot jelentő Közel-Kelettől. Bár számos országnak jött jól az energiaforrások diverzifikálódása, a fő nyertes valószínűleg az Egyesült Államok. A 60-as években még amerikai cégek uralták a Perzsa-öböl és Észak-Afrika olajforrásait. A 70-es évekre, amikor az USA (belföldi) termelése elérte a maximumot, a nemzeti olajtársaságok átvették a hatalmat ezen lelőhelyek felett. Az USA kénytelen volt elfogadni ezt a helyzetet, miközben a XXI. század elejére olajigénye 70 %-át importálnia kellett (a II. világháborúig az USA olajexportőr ország volt). Most viszont úgy tűnik, hogy az olajhomok jóvoltából energetikai nagyhatalommá váló Kanada, mely – ellentétben sok OPEC országgal – politikailag stabil, és jó kapcsolatokat ápol déli szomszédjával, legalábbis nagyot enyhít az USA gondjain. A fentiekhez erős környezetvédelmi és politikai felhangok járulnak (pl. bizonyos országok nem engedik az új – szerintük környezetkárosító – technológiák megvalósítását, Kína pedig állítólag felszólította az indiai állami olajvállalatot, hogy ne végezzen fúrásokat a DélKínai-tengeren). A kitermelés súlypontjának változásával egyidejűleg a felhasználás súlypontja is eltolódik Amerika és Európa felől India, Kína és más fejlődő országok felé. (Legalábbis elgondolkodtató volt Szaúd-Arábiának az a novemberi bejelentése, hogy leállítja 100 milliárd dolláros (!) kitermelés-fejlesztési programját.) A szöveg azonos a MÁSZ 2012. május 11.-i közgyűlésén elfogadott „Beszámoló” szövegével
A fentieknek sok tekintetben ellentmondó előadást tartott Fatih Birol, a Nemzetközi Energia Ügynökség vetető közgazdásza decemberben Budapesten. Azt mondta, hogy az USA belátható időn belül már nem lesz a legnagyobb olajimportőr, mert (a nem-hagyományos kitermelés következtében) sok év után ismét nő az ország olajtermelése, és lassan beérik az a hosszú ideje tartó program, melynek célja az autók fogyasztásának csökkentése. Szerinte 2015-re az EU lesz a legnagyobb importőr. Ugyanakkor úgy látta, hogy a fejlett országok együttes importja nem fog nőni, a fejlődőké viszont igen. A megnövekedett olajkereslet 90 %-a a közel-keleti és az észak-afrikai térségből fog származni – feltéve, hogy ezek az országok hajlandóak évi 100 milliárd dollárt befektetni a kitermelés növelésébe. Ha nem, az magas olajárat vetít előre. Az olaj árát a fentieknél jobban befolyásolták a politikai események, főként az un. arab tavasz (megmozdulások és forradalmak számos arab országban) és az Irán elleni lépések (feltételezések szerint Irán atomfegyvert fejleszt, ezért szankciókat hoztak ellene, illetve katonai támadást is kilátásba helyeztek). Nem igazán éreztette az olaj árán hatását az a tény, hogy 2010-ben gazdasági válság volt, és számos ország került igen nehéz helyzetbe. Összességében a számunkra irányadó „Brent” olaj ára az alábbiak szerint alakult.
Az átlag ár 111,3 USD/bbl volt. Legolcsóbb január 4.-én, legdrágább április 11.-én volt 93,7 illetve 126,6 USD/bbl értékkel. 2011-ben itt is megfordult egy tendencia: az Amerikában irányadó West Texas Intermediate minőség valamivel drágább szokott lenni a Brentnél, most ez megfordult, sőt, volt amikor a WTI-ért 20 USD/bbl-lel kértek kevesebbet. Ami az üzemanyagokat illeti, a 95 oktános benzin és a gázolaj számunkra irányadó nemzetközi jegyzésárának (FOB ROT) formálódását az alábbi ábra mutatja (zöld jelöli a benzint, piros jelöli a gázolajat, az adatok dollár/tonnában értendőek).
2
A benzin átlagára 984,5 a gázolajé 958,3 dollár volt tonnánként. Mind benzin mind a gázolaj a legalacsonyabb árat január 4.-én érte el (837, illetve 796 USD/t), míg a legmagasabb árat a benzin április 28.-án (1.177 USD/t), a gázolaj április 8.-án (1.065 USD/t) mutatta. „Klímacsúcs” Az ENSZ szervezésében a dél-afrikai Durbanben november 28.-án kezdődött (a tavaly előtti koppenhágai és a tavalyi cancuni után) soron következő klímaügyi csúcstalálkozó. 2009-ben és 2010-ben lényegében semmiben nem tudtak megállapodni, és a durbani találkozó sem indult kedvező előjelekkel. Közvetlenül előtte hozta nyilvánosságra az ENSZ Meteorológiai Világszervezete, hogy a széndioxid koncentrációja a levegőben soha nem látott értéket, 398 ppm-t (0,0398V%-t) ért el. Az un. kiotói egyezmény 2012-ben lejár. Ez arra kötelezte az aláíró fejlett országokat, hogy 2008. és 2012. között 5%-kal csökkentsék üvegházhatású gázaik (ÜHG) kibocsátását az 1990-es értékhez képest. Kevés fejlett ország tett ennek eleget (Magyarország „mintagyerek” volt a maga 36%-os csökkentésével), ugyanakkor az ÜHG kibocsátásban időközben igen jelentős változás állt be. Ma a fejlődő országok (mindenek előtt Kína), akikre eleve nem vonatkozott a korlátozás, adják az összes ÜHG kibocsátás 58 %-át, a fejlettek (ideértve a kiotói egyezményhez nem csatlakozó Egyesült Államokat is) 42 %-át. Az angol Guardian (közelebbről meg nem nevezett) diplomáciai forrásokra hivatkozva, azt írta, hogy új megállapodást legkorábban 2016ra lehetne elérni, és (ha ez egyáltalán sikerül) 2020-ban léphetne életbe. A durbani találkozót megelőzően a fejlődő és a fejlett országok alapállása élesen szemben állt egymással: a fejlettek nem hajlandóak semmiféle további egyoldalú korlátozásra, miközben a fejlődők éppen ezzel az elvárással utaztak Dél-Afrikába. Azzal a konferencia minden résztvevője tisztában volt, hogy a megegyezés hiánya katasztrófához fog vezetni. Japán, Kanada és Oroszország Durbanben kijelentette, hogy nem hajlandó a kiotói jegyzőkönyv meghosszabbítására, Kína és 77 fejlődő ország viszont ragaszkodott ehhez – igaz, erre az időszakra sem szándékoznak semmiféle kötelezettséget vállalni.
3
Érvelésük szerint a klímaváltozást a fejlett ipari országok okozták, nekik kell viselniük most a terheket is. Az USA és néhány más gazdagabb ország azt állítja, hogy ma már a fejlődő országok a legnagyobb kibocsátók, így nem vonhatják ki magukat a felelősség alól. Hasonló álláspontot képviselt az EU dán klímaügyi biztosa is. Connie Hedegaard a Der Spiegelnek azt nyilatkozta, hogy az „EU nem lesz áldozati bárány”, és csak azt fogadnák el, ha a kötelezettség alóli mentességek és könnyítések kizárólag a legszegényebbekre vonatkoznának. Úgy nézett ki még az utolsó napon is, hogy semmilyen megállapodás nem jön létre, ezért a konferenciát két nappal meghosszabbították. Végül megszületett az eredmény: meghosszabbították a kiotói jegyzőkönyvet, mely jövőre jár le, vagyis a kötelezettségvállalás folyamatos marad. Ekkor fognak dönteni a második időszak végéről. Elfogadtak egy „globális útitervet” is, mely kötelező normákat rendelne a szén-dioxid kibocsátáshoz. Az útitervnek 2015-ig kellene kialakulnia, és 2020-tól kellene jogilag kötelező, globális és végrehajtható rendszerként működnie. A konferenciától nagyobb eredményt várók szkeptikusak a tekintetben, hogy a fenti időpontokban tényleg sikerül megállapodni, és ha sikerül is, nem lesz-e túl késő. Fontosabb külföldi események Január végén tartotta az amerikai elnök az „Unió helyzetéről” szóló kongresszusi évértékelő beszédét, melyben elmondta, hogy különös hangsúlyt helyeznek a megújuló energiák kutatására. Célként jelölte meg, hogy 25 éven belül az USA energiafogyasztásának 98 %-a (!) megújuló forrásokból származzon, melyhez a forrást a nagy olajcégek adókedvezményeinek lefaragása fogja jelenteni. Január utolsó napján, vélhetően az egyiptomi zavargások hatására, a Brent minőség átlépte a 100 USD/bbl értéket. Az egyiptomi helyzet viszonylagos normalizálódása miatt (nem zárták le a Szuezi-csatornát, és az olaj kitermelése sem csökkent érdemlegesen) az olajár februárban újra a 100 USD/bbl alá került. Amikor az arab világban a zavargások átterjedtek az olajtermelő Líbiára, a Brent ára ismét átlépte a 100 dollárt. Történt ez annak ellenére, hogy nem az egész országban állt le a termelés, és Líbia a világtermelés mindössze 2 %-át adta 2009-ben. (Ezzel párhuzamosan két és fél éves csúcsra emelkedtek a bioüzemanyagok kiindulási anyagát jelentő termékek – kukorica és szója – árai a világpiacon.) Február végére a Brent 119,8 USD/bblt-t ért el. Március 8-án Németországban „csúcstalálkozót” hívott össze a kormány, hogy kiutat találjanak az E10 forgalmazásának kudarcából. A környezetvédelmi miniszter szerint az olajipar reklámtevékenysége nem volt megfelelő (ehhez képest 15.000 kútból 7.000 árusítja a terméket), mások szerint a kudarc oka az autóipar hozzáállása: előre közölték, hogy nem vállalnak semmi felelősséget az E10 használatából eredő hosszabb távú motorkárosodásokért. Németországban megszüntették az E5-t, vagy tiszta benzint vagy 10 % etanol-tartalmú üzemanyagot lehet venni, de az autósoknak nem kell az utóbbi. Március 28-án hozta nyilvánosságra a Bizottság az Unió „közlekedési útitervét”. Nem kisebb célt tűznek ki maguk elé, mint 2050-ig kitiltani a városokból az olajalapú üzemanyaggal üzemelő autókat (2030-ra arányuk legfeljebb 50 % lehet). 2030-ig 30, 2050-ig 50 %-kal akarják csökkenteni a közúti szállításokat úgy, hogy vasútra vagy vízi utakra terelnék át a forgalmat. (Pillanatnyilag négyszer annyi árut szállítanak közúton, mint vasúton az EU-ban.)
4
Április 10-én jelentette az APA hírügynökség, hogy az EU Bizottsága javaslatot dolgoz ki a gázolaj adójának emelésére. A német gazdasági miniszter egy lapnak rögtön jelezte, hogy országa ezt megvétózza. A hírügynökség szerint a többi üzemanyag adójához „arányosítani” kellene a gázolaj adóját. Konkrétan: az energiatartalmat és a környezetterhelést is figyelembe véve a gázolaj adója 17 %-kal haladná meg a benzinét. (Nem derül ki az APA anyagából, de valószínűleg arról van szó, hogy megemelik a gázolaj uniós minimum adóját, és előírják a tagállamoknak, hogy a gázolaj adóját kössék a benzin adójához. Évekkel ezelőtt, mikor Szövetségünkben járt Kovács László, akkori adóügyi biztos, már jelezte, hogy a gázolaj adójának emelését tervezik 2012-ben.) Váratlan hír jelent meg augusztus legvégén, miszerint megállapodást kötött a Rosznyefty és az Exxon az orosz sarkköri szénhidrogénmezők közös fejlesztéséről. A két társaság 3,2 milliárd dollárt fektet be az igen ígéretes Kara-tenger alatti blokkokba. (A Kara-tenger nagyjából az Ural vonalában van, a Jamal félsziget felett. Az év elején még a BP-vel tervezte a Rosznyefty a beruházás, de ezt a BP leányvállalata, a TNK-BP orosz tulajdonosai megakadályozták. Ezután a Chevronnal tárgyaltak, de végül az Exxon lett a befutó. Az orosz állami vállalat olyan partnert keresett, aki megfelelő tőkeerővel és műszaki felkészültséggel rendelkezik a mélytengeri környezetben történő olajtermeléshez. A BP korábbi becslése szerint a lelőhely 100 milliárd hordó olajegyenértéknek megfelelő szénhidrogént rejthet.) A megállapodás részeként a Rosznyefty részesedést szerezhet az Exxon északamerikai tevékenységében, így például a Mexikói-öbölben és Texasban levő termelési projektekben. A szerződéskötési ceremónián részt vett Vlagyimir Putyin orosz kormányfő is. Október 6.-án adott hírt a Guardian az Európai Bizottság javaslatáról az Unióba érkező olajkészítményekre vonatkozóan. Lényege az, hogy csak olyan olajtermékek lesznek forgalmazhatóak az EU-ban, melyek bizonyos előállítási feltételeknek megfelelnek. Alapvetően az olajhomokból, olajpalából és széncseppfolyósítással előállított termékeket hoznának hátrányba azáltal, hogy az ezekből történő előállításánál 107 g/MJ üvegházi gáz kibocsátást vesz alapul, míg a hagyományos olajkitermelés esetében ez az érték 87,5 g/MJ. Az olajipart is erősen érintő nemzetközi rendezvény kezdődött a november végén Durbanben, melyen a világ vezető politikusai próbáltak megoldást találni az éghajlatváltozásból adódó problémákra (részletesebben lásd a „Klímacsúcs” szakaszban). A nemzetközi olajszakma legrangosabb eseményét, a Kőolaj Világkongresszust december 4.-8. között rendezték Dohában, melyen Dr. Tóth Józsefet a Kőolaj Világtanács első elnökhelyettesévé választották. A hazai helyzet A magyarországi ismertetést három részre bontjuk: az üzemanyag-forgalomra, a kenőanyagok termékdíjára és a fontosabb hazai eseményekre. Statisztika Az üzemanyagok világpiaci árváltozásai mellett a hazai árak alakulásában meghatározó szerepe van a forint-dollár árfolyamnak, mely 2011-ben a lentiek szerint alakult.
5
Egy dollárt átlagosan 200, 9 forintot adtak. A legkevesebbet (177,7 forintot) április 5én, a legtöbbet (240,6 forintot) december 30.-án adták egy dollárért. A világpiaci ár, a dollár árfolyama és az adó következtében az üzemanyagok kiskereskedelmi ára az alábbi lefutást mutatta - adatok forint/literben (Forrás: http:// www.apeh.hu/uzemanyag/uzemanyagarak/benzinar_2011.html).
Január elején voltak legalacsonyabbak a kiskereskedelmi árak, egy liter benzin 361, egy liter gázolaj 351 forintba került, az árak a maximumot novemberben érték el benzin esetében 404,3 (XI.16.), gázolaj esetében 438,3 Ft/literrel (XI. 23.). 2010 januárjában egy liter benzin 315, egy liter gázolaj 297 forintba került.
6
A tagvállalatok kútjainál az alábbi üzemanyag-mennyiségeket forgalmazták (adatok literben): Üzemanyag RON 95 benzin RON 98 benzin Prémium benzin Benzin összesen Gázolaj Prémium gázolaj Gázolaj összesen Üzemanyag összesen
2011. év 1,261,238,990 6,321,575 25,457,125 1,293,017,690 1,530,094,156 57,099,730 1,587,193,886 2,880,211,576
2010. év
Változás (%)
1,332,927,062 8,855,168 28,773,058 1,370,555,288 1,516,618,745 72,874,281 1,589,493,026 2,960,048,314
-5,4 -28,6 -11,5 -5,7 0,9 -21,6 -0,1 -2,7
A fenti összehasonlítás annyiban megtévesztő, hogy – a viszonyítási alapként szolgáló - 2010. sem volt jó éve az olajiparnak. Ha figyelembe vesszük, hogy 2009ben az összes üzemanyag-forgalom 3,267 milliárd liter volt a tagvállalatok töltőállomásain, ez 11,8 százalékos visszaesést tükröz. Termékekre bontva: 2009ben 1,574 milliárd liter benzin és 1,696 milliárd liter gázolaj fogyott, ami 17,9, illetve 6,4 százalékos csökkenés. A forgalom ilyen alakulása mögött eltérő okok vannak. Gazdasági válság volt, de míg a zömében magántulajdonban levő Otto-motoros autók tulajdonosai csökkenthették a megtett kilométert, az áruk és személyek szállításában használt Diesel-motoros járműveknek a gázolaj árától függetlenül menniük kellett. A benzineladások csökkenésében fontos szerepet játszott a kedvezményes adójú E85 megjelenése és az, hogy a sokat futó céges személyautók között egyre nagyobb arányt képviselnek a Diesel-motorosok. A viszonylagosan kedvező gázolaj-eladások mögött egyrészt ez áll, másrészt az un. kereskedelmi gázolaj 2011-es bevezetése (az ennek használatára feljogosított fuvarozók az Unióban alkalmazandó minimális adóval vásárolhatják meg a gázolajat). A tagvállalatok* a következő kenőanyag-mennyiségeket forgalmazták a nagykereskedelemben (adatok kilogrammban): Megnevezés 2011. 2010. 1.A. Motorolajok Diesel és Otto motorral szerelt gépkocsikhoz 3 587 041 6 484 740 1.B. Diesel motorolajok haszongépjárművekhez 7 115 291 7 543 023 1.C. Kétütemű motorolajok 240 553 311 716 1.D. Egyéb motorolajok 981 748 1 312 156 Motorolajok összesen 11 924 633 15 651 635 2.A. Automata sebességváltó olajok, ATF 728 459 717 599 2.B. Közlekedési hajtómű olajok 2 470 813 2 671 220 2.C. Ipari hajtómű olajok 900 890 971 302 2.D. Hidraulikus olajok 5 589 808 5 534 933 Hajtómű és hidraulika olajok összesen 9 689 970 9 895 054 3.A. Kenőzsírok 1 026 194 1 091 881
% -44,7 -5,6 - 22,5 -25,2 -23,8 +1,5 -7,5 -7,2 +1,0 -2,1 -6,0 7
Megnevezés 4.A. Hőkezelő olajok 4.B. Vágóolajok 4.C. Fémmegmunkáló emulziók 4.D. Korrózióvédő termékek Fémmegmunkáló kenőanyagok összesen: 5.A. Turbinaolajok 5.B. Szigetelõolajok Magasan finomított olajok összesen 6.A. Kompresszorolajok 6.B. Általános gépolajok 6.C. Egyéb nem kenési célú ipari olajok Egyéb olajok összesen: 7.A. Feldolgozó olajok Teljes belföldi eladás (zsírok nélkül)
2011. 47 574 1 183 147 704 082 67 602 2 002 405 363 370 361 072 724 442 1 133 258 4 266 965 1 644 653 7 044 876 743 001 32 129 327
2010. 71 238 1 534 132 1 150 833 202 293 2 958 496 516 643 328 155 844 798 1 495 545 3 970 093 3 278 745 8 744 383 975 881 39 070 247
% -34,2 -22,9 -38,8 -66,6 -32,3 -29,6 +10,1 -14,3 -24,2 +7,5 -49,8 -19,4 -23,9 -17,8
*Agip, MOL, OMV, Total, Shell A vállalatok üzemanyag-kártyával havonta az alábbi mennyiségeket értékesítették (összességében lényegesen kisebb volt a visszaesés, mint a kiskereskedelmi forgalomban általában): Benzin Hónap
Eladás (liter)
Változás* (%)
Göngyölített
Változás* (%)
január
8 739 823
-0,1
8 739 823
-0,1
február
8 836 408
-5,1
17 576 231
-3,0
március
9 856 117
-10,4
27 432 348
-5,8
április
9 705 594
-10,3
37 137 942
-7,0
május
10 582 906
-2,2
47 720 848
-5,6
június
10 280 773
-9,9
58 001 621
-7,0
július
9 853 711
-12,0
67 855 332
-7,5
augusztus
9 967 969
-3,9
77 556 301
-7,4
szeptember
10 556 827
-2,3
88 113 128
-6,8
október
10 295 910
-4,7
98 409 038
-6,6
november
9 798 151
-3,4
108 207 189
-6,3
december
8 884 847
-3,7
117 092 036
-6,1
* az előző év azonos időszakához viszonyítva
8
Gázolaj Hónap
Eladás (liter)
Változás* (%)
Göngyölített
Változás* (%)
január
45 248 793
9,1
45 248 793
9,1
február
45 866 889
3,3
91 115 682
6,1
március
52 154 580
-1,1
143 270 262
3,3
április
51 119 160
0,5
194 389 422
2,4
május
55 290 547
8,4
249 679 969
3,8
június
52 390 905
-3,8
302 070 874
2,4
július
52 414 898
-4,5
354 485 772
1,3
augusztus
53 581 299
3,0
408 067 071
1,5
szeptember
56 840 346
1,7
464 907 417
1,5
október
55 792 747
-1,0
520 700 164
1,3
november
53 393 546
-3,2
574 093 710
0,8
december
45 872 687
-4,6
619 966 397
0,4
* az előző év azonos időszakához viszonyítva A NAV-tól, a VPOP jogutódjától kapott tájékoztatás szerint az ország töltőállomásain 1.645,6 millió liter benzint és 2,431,8 millió liter gázolajat forgalmaztak 2011-ben, ami 6,1 százalékos csökkenés illetve 0,3 százalékos növekedés 2010-hez képest. Egyben azt is jelenti, hogy a tagvállalatok együttes piaci részesedése a teljes kiskereskedelemben benzin szempontjából 74,8 százalék (a gázolaj megtévesztő lenne, mert nemcsak kúton adják el). Szintén a NAV-tól kapott tájékoztatás szerint 2011. folyamán ismét előfordultak illegális üzemanyag értékesítések (adózatlan „bázisolaj” forgalmazása), ez azonban Szövetségünk tagvállalatainak kútjait nem érintette. A Magyar Energia Hivataltól kapott információk szerint 2011-ben 1,278 millió tonna benzin és 2,760 millió tonna gázolaj került értékesítésre a nagykereskedelemben. Ez 2010-hez képest 7,2 százalékos visszaesést illetve 1,5 százalékos növekedést mutat. A kenőanyagok termékdíja A környezetvédelemmel kapcsolatos kérdések az új kormányban a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz kerültek. A termékdíj szabályozás már 2008-ban megkezdett átalakítása itt folytatódott. A nyáron a VM véleményezésre megküldte a hulladékgazdálkodási törvény módosításának koncepcióját, ami azonban a szakma számára elfogadhatatlan volt, mert nem vesz semmit figyelembe az olajipar évek óta hangoztatott kifogásaiból (irreálisan magas termékdíj, a befolyt összeget olajipari problémák megoldására/enyhítésére fordítsák, szüntessék meg a befizetés kijátszhatóságát). A fentieket a főtitkár levélben közölte a minisztériummal. A szabályozás tervezetét az év végén bocsátották vitára, majd eléggé váratlanul törvény lett belőle. A jogszabály gyakorlatilag nem foglalkozik a kenőanyagokkal; a leglényegesebb változatás, hogy ellenőrzést végrehajtó szervként az eddigi VPOP helyett annak jogutódát (NAV) jelöli meg. 9
Fontosabb hazai események Február 15-én a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jövedéki főosztályvezetőjének javaslatára alakuló ülést tartott a „Jövedéki Nyílt Napok” szakmai fórum, melyre a jövedéki termékek forgalmazásában érintett szövetségeket hívták meg. Elhangzott, hogy a cél lehetőséget adni szakmai párbeszédre, és arra, hogy a tagvállalatoktól származó információkat a szövetségek továbbítsák a NAV-nak, illetve a NAV a szövetségeken keresztül tájékoztassa a vállalatokat aktuális kérdésekről. A résztvevők egyöntetűen mondták, hogy a VPOP-APEH összevonást nem vették észre a vállalatok, tehát az összevonás – kívülről nézve – zökkenőmentesen ment. Szövetségünk főtitkára annak tolmácsolására kérte a NAV-ot a hatóságok irányába, hogy a jogszabály-tervezeteket adják oda az érintett szövetségeknek, mert így sokkal hatékonyabb lehetne a jogalkotás. Március 1-jén érkezett válasz az NFM-ből arra a sok hónapja feltett kérdésünkre, hogy (osztrák mintára) mikortól lehet feltüntetni a gyorsforgalmi utak előjelző tábláin, hogy a legközelebbi benzinkút melyik olajtársaságé. Ez főleg azoknak kell, akik meghatározott cég kártyájával tankolnak. A minisztérium válasza szerint 2012 elejétől várható az olajcég előjelzésének engedélyezése. A munkahelyi rákkeltő anyagok egyike a benzol, amely a motorbenzinekben legfeljebb 1 V% lehet. Még a tavalyi évben mérési sorozatokkal alátámasztva, bemutattuk az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségnek, hogy a benzol koncentrációja a benzinkutak levegőjében nem éri el az egészségügyi határérték tizedrészét sem, és kértük, hogy a töltőállomásokat vonják ki a (foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről szóló) 26/2000 EüM rendelet hatálya alól. Minthogy az OMMF ezt elutasította, az Országos Munkahigiéniás és Foglalkozás-egészségügyi Intézet viszont egyetértett álláspontunkkal, február 4-én levélben kértünk állásfoglalást az NGM foglalkoztatás-politikáért felelős államtitkárától. Többszöri sürgetésünk után április 11-én érkezet a válasz, mely szerint az OMMF nem illetékes a kérdésben, „a töltőállomást üzemeltető munkáltatónak kell eldöntenie, hogy egy adott töltőállomásnál a rendeletben előírt feltételek fennállnak-e”. Minthogy nem volt világos, pontosan mi értendő ezen (pl. minden egyes kútra el kell-e végezni a méréseket, a személyzet számára biztosítani kell-e „fekete-fehér” öltözőt), a Környezetvédelmi és Egészségügyi Munkabizottság májusi ülésén megtárgyalja a kérdést, majd ismét az OMMF-hez fordultak, de a megbeszélésre csak októberben került sor. Június első napján Nemzeti Energiastratégia címmel vitafórumot tartott a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület. Indító előadásában Bencsik János államtitkár elmondta, hogy a stratégia mottója: függetlenedés az energiafüggőségtől. Elmondta továbbá, hogy a világ energiaigénye az elmúlt harminc évben megduplázódott, és ez a tendencia folytatódni fog, pedig már ma is erőforrás túlhasználat van (úgy kezeljük erőforrások tekintetében a Földet, mintha másfél Föld állna rendelkezésre). Az egész megbeszélés a villanyra illetve kisebb mértékben a földgázra koncentrált az olajról alig esett szó. A fosszilis energiahordozók kimerülésére hívták fel a figyelmet, ezen belül Bencsik János szerint az olajtermelés az évtized végére eléri a maximumot. (Eddig a szakmában – még azt megelőzően, hogy Venezuelában a szaúdi készleteket kétszeresen meghaladó olajtartalékot találtak – 2030-2035. közé tették a maximum elérését. Arról viszont semmit nem mondtak, hogy a hazai olajkitermelést miként becsülik.) 10
Az elektromos energia iránti igények növekedését azzal indokolták, hogy 2020 után ugrásszerűen nőni fog a közlekedés „elektrifikációja” és egyre jellemzőbb lesz nyáron az épületek hűtése. Szövetségünk Alapszabálya 20 éve készült. Minthogy időközben változások álltak be a hazai szabályozásban, módosításokra volt szükség, melyet a Jogi Munkabizottság dolgozott ki. A tervezetet a Közgyűlés a nyár elején elfogadta, és a Fővárosi Bíróság is jóváhagyta. Magyarország mentességet kért az ország néhány zónájára (köztük Budapestre) 2008-ban a levegő porszennyezettségére, az úgynevezett szállóporra. A mentesség június 10-én lejárt, de az elmúlt három évben nem csökken, hanem nőtt a szállópor koncentrációja, miközben az intézkedések elakadtak a tervek szintjén. (Egy uniós tagállamban a légszennyezés egy évben legfeljebb harmincötször lépheti túl a megengedett értéket – ezt idén márciusban elértük már. A szállóport az asztmával, a krónikus légcsőhuruttal, a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel szokták összefüggésbe hozni. A Vidékfejlesztési Minisztérium szállópor-csökkentési programja szerint ezért 50-85 százalékban a közlekedés felel.) Az év elején szerettük volna elérni, hogy a NAV a fenntarthatósági kritériumok teljesítésének igazolására fogadja el a szén-dioxid kibocsátási tanúsítványokat, az un. ISCC dokumentumokat. Akkor ezt azzal utasították el, hogy ez a dokumentum Magyarországon még nem elfogadott. Augusztusban azonban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal tájékoztatót adott ki arra vonatkozóan, hogy az ISCC nemzetközi tanúsítást kiállító cégeknek milyen adatszolgáltatási kötelezettségük van. Minthogy ez ellentétes a NAV korábbi álláspontjával, levélben fordultunk a NAV jövedéki főosztályvezetőjéhez, kérdezve, hogy a jövőben is fenntartják-e korábbi állásfoglalásukat. Az a válasz érkezett, hogy – mivel az MSzH elfogadja azt – a jövőben ők is elfogadják. Októberben a Környezetvédelmi, Biztonságtechnikai és Egészségügyi Munkabizottság néhány tagja konzultációt folytatott az Országos Munkavédelmi és Munkaegészségügyi Főfelügyelőségnél, melynek célja az volt, hogy bemutassuk a kutak levegőjében levő benzol miatti előírások értelmetlenségét. Az OMMF képviselői elvben egyetértettek álláspontunkkal, azonban mint jogalkalmazókat, az ő kezüket is megköti a jogszabály, ezért azt javasolták, hogy a Szövetség próbálja meg elérni a vonatkozó előírások megváltoztatását (pl. ne kelljen fekete-fehér öltöző). Minthogy ez a helyzet az egész Unióban kötelező REACH szabályozás miatt kötelező (lenne), a főtitkár tudja meg a külföldi olajszövetségektől, náluk milyen előírás vonatkozik munkaegészségügyi szempontból a töltőállomások személyzetére. A megkérdezett külföldi olajszövetségek minden azt válaszolták, hogy náluk semmilyen változást nem okozott a REACH bevezetése. Az olajszakma újabb két konkurense jelent meg novemberben. Átadta Budapesten első nyilvános elektromos autó töltőállomását az E.ON. A Kempinski szálló előtt két gyorstöltő, a garázsban három lassútöltő van. (A „gyors” alatt másfél óra értendő, hogy a „lassú” mennyi idő alatt tölt fel egy akkumulátort, nem mondták meg, ahogy azt sem, hogy milyen akkumulátorra igazak ezek az értékek.) A cég most tervezi a Bécs-Budapest útvonalon ilyen töltőállomások telepítését. Átadták továbbá az első nyilvános sűrített földgáz-töltőállomást is a Kőbányai út és a Mázsa utca kereszteződésében található (átalakított) MOL kúton.
11
A decemberi közgyűlésen elnökválasztásra került sor, melyen ismét Szövetségünk Elnökévé választották újabb három évre Dr. Tóth Józsefet. Fontos évforduló volt október 1.-én és december 13.-án Előbb az történt, hogy húsz éve az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt jogutódaként létrejött a MOL Rt, majd a Magyar Ásványolaj Szövetség megalakításának huszadik évfordulója következett. Vendégünk volt 2011. folyamán: Horváth Péter (a Magyar Energia Hivatal) elnöke, Olajos Péter (a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes-államtitkára), Hízó Ferenc (a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezetője) és Dr. Laki Gábor (a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője).
12
Pénzügyi rész A 2011. évre tervezett és tényleges kiadásokat az alábbi táblázat tartalmazza. Megnevezés Irodabérlet/Office rent
Terv/Plan, 2011.
Tény/Fact, 2011.
3 800
3 614
18 400
18 014
1 500
1 357
400
295
1 200
1 137
600
476
1 000
259
Banki költségek
200
128
Berendezések cseréje Exchange of devices
800
0
100
75
500
478
2 700
2 010
Jogász/Lawyer
700
0
Takarítás/Cleaning
250
206
Könyvvizsgáló/Auditor
500
614
Könyvelő/Book-keeper
1 250
1 190
200
22
Kiadvány/Publication
1 000
1 162
Új autó
5 500
5 405
37 900
34 432
176
0
38 076
34 432
Bruttó bérek és közterheik Gross wages and taxes Utazás/Travel expenses Irodaszerek/Office stationery Autó üzemelése/Operation cost of car Posta, telefon/Postage, phone Rendezvények, szakmai egyeztető tárgyalások/ Programs
Közreműködés a piac szabályozásában Participation in regulation the market Honlap Website Külső megbízások/External commissions Ebből/out of which
Könyvtár, újság/Library, newspapers
Kiadások összesen/Expenditures Tartalék/Reserve Mindösszesen/Total
13
