Megjelenik 3.300 példányban
AZ ÉSZAK-ZALAI VÍZ- ÉS CSATORNAMÛ ZRT. KIADVÁNYA XIX. ÉVFOLYAM 1. SZÁM
Évértékelő a Zalavíz Zrt-nél Eseményekben, eredményekben és sikerekben is gazdag évet tudhat maga mögött a Zalavíz Zrt. A Társaság vezetőit arra kértük, hogy – szakterületükre figyelemmel – adjanak értékelést a 2011-es évről. Nagy András vezérigazgató elsősorban a cég kiemelkedő eredményeire, a gazdasági, jogi környezetében történt változásokra, azok hatásaira koncentrált, VadváriKiss Melinda megbízott gazdasági igazgató a cég gazdálkodásáról, pénzügyi eredményeiről tájékoztatott, Arnhoffer András műszaki igazgató pedig a tavalyi év jelentősebb műszaki fejlesztéseiről adott számot.
hiszen június 1-ével neveztek ki vezérigazgatónak –, hanem az egész víziközmű ágazatban is, ahol elindult a szerkezetváltás folyamata. Azt a személyes tapasztalatomat örömmel osztom meg, hogy számos, inspiráló újdonsággal találkoztam, várakozásomon felüli ismereteket szereztem, és beilleszkedtem a szervezetbe, amiért köszönettel tartozom minden munkatársamnak.
milyen problémát nem okozott, hiszen a Társaság szervezetére a kiegyensúlyozott, stabil működés a jellemző. Ezt nem borítja fel egy vezetőváltás. Négy, összetett tulajdonosi célkitűzést kellett teljesítenünk a tavalyi évben: magas színvonalon és gazdaságosan működni, a változásokat szakmai módszerekkel menedzselni, a szolgáltatási területünket növelni, a víziköz-
A Tartalomból Évértékelő a Zalavíz Zrt-nél. .......................1. Új helyzetben. Önkormányzati tájékoztató a tulajdonos önkormányzatok vezetőinek részvételével ................... 5. Elismerés a XX. Magyar Innovációs Nagydíj pályázaton ................ 9. A Víz Világnapját ünnepeltük ..................... 10. Környezeti célok a 2012-es évre a Zalavíznél ...................... 12. Szakmunkástanulónk sikere az V. Szakma Sztár fesztiválon ..... 13. Önkormányzati elégedettségvizsgálati felmérés 2011-es eredménye ......................... 15. ZalavízCseppek ..... 16.
Átvilágítás
A változás éve – Nagy András vezérigazgató még nincs egy teljes éve a Zalavíz Zrtnél, és ez idő alatt nemcsak a céget kellett irányítani, hanem az új víziközmű törvény okozta” riadalmakat” is kezelni kellett. Sikerült? – Nemcsak a személyes életemben hozott változást a tavalyi év –
Sok szakmai segítséget kaptam ahhoz, hogy a belső struktúrát minél hamarabb átlássam, és tudom, mert tapasztaltam, hogy komoly szellemi és vagyoni értéke van a Zalavíznek. Tulajdonképpen menet közben vettem át a cég vezetését, de ez sem-
mű szolgáltatás, a működés hatékonyságát fenntartani és hosszú távra biztosítani. Emellett nyilván fontos célunk a munkahelyek megtartása. Az új elvárásoknak a meglévő munkaerő állománnyal kívánunk megfelelni.
– Már az év kezdetétől lehetett tudni, hogy várható az ágazatot átstrukturáló új törvény. Hogyan készült erre a Zalavíz? Milyen stratégiát alkalmaztak? – 2011 második felében külső szakértők bevonásával egy, a készülő törvényre figyelő, speciális átvilágítás zajlott le, amely (folytatás a 2. oldalon)
2
Évértékelő a Zalavíz Zrt-nél (folytatás az 1. oldalról)
jogi, pénzügyi, műszaki és üzemi működés szemszögéből vizsgálta a Társaságot. Erre azért került sor, mert szerettünk volna pontos, objektív képet kapni a meglévő előnyeinkről, és hátrányainkról. A szakértők elkészültek az értékeléssel, amely minden területen pozitív eredményt hozott. Rendet, fegyelmezett működést, magas színvonalú hozzáértést, szakértelmet állapítottak meg, és ez elégedettséggel tölthet el mindenkit. Joggal érezhetjük úgy, hogy felkészültünk a változásokra, képesek leszünk rugalmasan és gyorsan teljesíteni az új szabályozásból fakadó feltételeket. Nemcsak az átvilágítás pozitív következtetései, hanem a gazdálkodási eredményeink is azt mutatják, hogy a cég működése stabil volt a tavalyi évben. Magas színvonalon tartottuk és igyekeztünk még továbbfejleszteni a szolgáltatásaink minőségét. Ehhez szükségünk van a nálunk meglévő, felkészült szakemberekre. Éppen ezért fontos feladatunk volt, hogy a munkahelyeket megőrizzük, a szakembereinket megtartsuk. Munkatársainktól a napi működésen túl, az ebből az átvilágításból adódó,
plusz feladatok is több energiát követeltek, emellett a MAVÍZ szakmai szervezetén keresztül aktívan részt vettünk és veszünk a víziközmű törvény előkészítésében és a végrehajtást segítő rendeletek megalkotásának munkájában. A műszaki, jogi, pénzügyi területen dolgozó kollégáim sok munkát fektettek és fektetnek abba, hogy megalapozott javaslatokat tegyenek a döntéshozók asztalára. A tavalyi év másik jelentős eredménye a minőségügyi akkreditációk auditálása. A már meglévő tanúsítványainkat megőriztük, és – kissé megelőzve a korunkat – egy új auditálási folyamatot indítottunk el, az élelmiszerbiztonsági akkreditációt. – A széles nyilvánosság is megismerhette az ősz elején a Zalavíz Zrt. újdonságnak számító biogáz programját. Hol tartanak a gáztermelésben? – A szennyvíztelep fejlesztés, korszerűsítés egyik fontos hozadéka a biogáz-termelő egység létrejötte. Tavaly bemutattuk a nagyközönségnek, hogy a szennyvíziszap kezelése során keletkező metán alkalmas arra, hogy gépjárművek üzemanyaga legyen.
Az egyik célkitűzésünk, hogy a saját gépjárműparkunkat ellássuk ezzel, így jóval kevesebbe kerül a működtetésük, mint a folyamatosan történelmi csúcsot döntögető drága gázolajjal. 2011-ben folyamatosan ebbe az irányba fejlesztettük a járműparkunkat. A hosszú távú célunk – és ez a cél illeszkedik Zalaegerszeg ökováros koncepciójába –, hogy a helyi közösségi közlekedés is ezt használja, vagyis a városi, helyijáratú buszok is ezzel az üzemanyaggal közlekedjenek. Ennek megvalósulásához azonban a jelenleginél több gáz előállítására van szükség, mint amit most produkálni tudunk. A kapacitás növeléséhez bővítenünk kell a hulladékfogadót, amihez tavaly már elkészültek a tervek. A kivitelezés a 2012-es év második felében várható. A szükséges pénzügyi források előteremtéséhez fejlesztési hitelt fogunk felvenni.
– Mekkora zökkenőt okozott, hogy az év végén megjelent törvény megszüntette az önkormányzatok árhatósági szerepkörét akkor, amikor már éppen túl voltak a testületek a 2012-re érvényes, új díjak megállapításán? – Az önkormányzatok esetében ez pillanatnyilag nem okozott akkora változást, mint nálunk, a szolgáltatónál. A testületek újra összeültek, és hatályon kívül helyezték a korábbi döntésüket. A Zalavíznél ez ennél többet jelentett, hiszen a rendelkezés következményei, a gyakorlati megvalósításából fakadó feladatok nálunk jelentkeztek. Egyrészt nem tudtuk januárban a fogyasztóknak kiküldeni a számlákat, csak februárban, ez többletmunkát okozott, másrészt újra kellett számolnunk a 2012-re már elkészített üzleti tervünket, aminek (folytatás a 3. oldalon)
3 (folytatás
a
2.
oldalról)
jelentős hatása van a működésre, a fejlesztésekre. Amit már most tudunk, hogy az új szabályozás miatt olyan többletköltségek jelentkeznek a szolgáltatónál, vagyis nálunk, amit saját forrásból kell finanszíroznunk. A működés hatékonyságának növelése, a költségeink csökkentése tehát nemcsak elvárt, hanem szükségszerű is lesz a 2012-es évben. Azzal mindenképpen számolunk, hogy bővülni fog a szolgáltatási területünk, bővülni fog a tulajdonosaink köre is, és a fejlesztési forrásokhoz – amelyekre EU-támogatásokból, KEOP programból számítunk – megfelelő ütemben férünk hozzá.
Eredményesen gazdálkodtunk
Vadvári-Kiss Melinda – Milyen gazdasági éve volt 2011-ben a Zalavíz Zrt-nek? – A tavalyi évről öszszességében számos pozitívumról tudunk beszámolni a tulajdonosainknak, és rajtuk keresztül a felhasználóinknak.
A szolgáltatási területünkön több mint 5 millió köbméter ivóvizet értékesítettünk, 4,4 millió köbméter szennyvizet vezettünk el és kezeltünk. A díjak fizetéséből adódó árbevételünk meghaladta a 3,6 milliárd forintot. A 2011-es év árbevételi tervét a tényleges adatok szerint meghaladtuk, ugyanis ha kis mértékben is, de növekedett a lakossági vízfogyasztás, és a nagyobb vállalkozásoknál nőtt a felhasznált ivóvíz mennyisége. Gazdálkodásunk kiegyensúlyozott volt, kezelhetetlen likviditási problémánk nem volt. A már elkészített beszámolónk szerint valamivel több, mint 18 millió Ft mérleg szerinti eredménnyel zártuk a 2011-es évet. A munkabérek, a bérköltségek a tervezett szinten alakultak, az állományi létszámban jelentős mozgás nem volt, 277 fő az éves átlagos dolgozói létszám. – Egy gazdálkodást számos külső hatás ér, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni, azokhoz igazodni kell. Milyen objektív folyamatok hatottak a cég gazdálkodására? – A legnagyobb hatással az árfolyamváltozások voltak. Társaságunk működésében találhatók fejlesztési hitelek, lízingek, amely jellemzően svájci frank alapúak. Ennél fog-
va az árfolyam növekedése az általunk fizetett részletekben éppen úgy megjelent, mint ahogyan a magánembereknél. Ez az árfolyamkülönbség hatással volt a gazdálkodás eredményére. A tavalyi évben előrehoztunk több karbantartási munkát, emiatt az eredetileg tervezettnél nagyobb volt az anyagfelhasználásunk. Azért döntöttünk e mellett a megoldás mellett, mert ez segített minket abban, hogy az adó- és az új víziközmű törvény változásaira felkészüljünk. – Egy fogyasztói értékesítésen alapuló gazdálkodás, közszolgáltatás kényes pontja a fizetési hajlandóság. Biztos, hogy nincs olyan év, amikor nem kell az ún. kinnlévőségekkel foglalkozni. – Határozottan kezeljük ezt a kérdést, gazdálkodási elv és tulajdonosi elvárás is, hogy a szolgáltatásunkért fizetendő díjakat behajtsuk. Rendszeresen küldünk fizetési felszólításokat, figyelünk arra is, hogy a hátralékok ne gyűljenek, mert a felhasználóinknak akkor nehezebb a nagyobb összeget kifizetnie. A számok azt mutatják, hogy meghaladta a tavalyi évben a 100 millió Ft-ot a ki nem fizetett díjak mértéke. Arányaiban a lakossági felhasználók vannak többségben a tartozók között, jóval kevesebb az in-
tézményi, vállalkozói tartozás mértéke. Tény, hogy vannak olyan követelések, amelyek behajthatatlanok, ennek sokféle oka van. Például megszűnik egy tartozó cég, és a felszámolásból sem tudnak kifizetni minket, vagy meghal a tartozó fogyasztó, és nincs örököse. Ilyenkor ezt ún. értékvesztés címén leírjuk. Ez egyértelműen veszteség a gazdálkodásban, amelyet költségracionalizáló intézkedésekkel ki kell tudnunk gazdálkodni. – A víziközmű vagyonok működtetésére az elmúlt években ún. vagyonkezelői szerződéseket kötöttek a tulajdonos önkormányzatokkal. Bevált? Milyen tapasztalataik vannak? – Pillanatnyilag 124 önkormányzatot érint a működési területünk, és köztudott, hogy ebben a közel 80%-os mértékben szerepel Zalaegerszeg városa. Eddig már 28 önkormányzat kötött velünk vagyonkezelői szerződést, amelyek között ott vannak a legnagyobbak. Ideális az lenne mind szolgáltatói, mind önkormányzati szempontból, hogy minden településsel ilyen viszonyban álljunk. Mivel a vagyonkezelői működtetésnek jó tapasztalatai vannak, a jól működő modell pozitív eredményeit egyre hatásosabban tudjuk bemutatni a (folytatás a 4. oldalon)
4 (folytatás a 3. oldalról)
többi önkormányzat számára. Ezen a területen folyamatosak a tárgyalások, és biztos, hogy az új törvény rendelkezései miatt ezek a jövőben fel is gyorsulnak.
gáltatásunk biztonságos, ezt megerősítette az átvilágítás is. Képesek leszünk a változásokat kezelni.
Innováció és tervszerű műszaki fejlesztés
– Az új szabályozás milyen hatással lesz a Zalavíz gazdálkodására? – Gazdaságilag stabil cég a Zalavíz, mindig is az volt, és az is marad. A változások miatt azonban új üzleti tervet kell készítenünk 2012-re, ez már folyamatban van, és májusban a közgyűlés elé terjesztjük. Több település esetében a törvény által meghatározott díj mértéke kevesebb, mint amennyivel korábban számoltunk. Azt már tudjuk, hogy az idei évben kevesebb lesz az árbevételünk, és magasabbak lesznek a költségeink. Úgy tervezünk, hogy a kieső bevételt, és fizetendő hatósági díjakat ki tudjuk gazdálkodni. Ugyanakkor arra is számítunk, hogy bővülni fog a szolgáltatási körünk, biztosan lesznek olyan települések, amelyek a Zalavízzel fognak a víziközmű szolgáltatásra szerződni. Mivel az új törvény 2015-ig ütemezetten lép életbe, és a részleteket szabályozó végrehajtási rendeletek még nem ismertek, pontosan tervezni hosszabb távra még nem tudunk. Szervezetünk felkészült, rugalmas, szol-
Arnhoffer András – Az elmúlt év műszaki eseményei, eredményei szempontjából a legtöbb szó a biometán gáz hasznosításáról szólt. Nem szorulnak érdemtelenül a háttérbe az egyébként kisebb léptékűnek látszó, de a szolgáltatás biztonsága és minősége szempontjából fontos, tervezett fejlesztések? – Kétségtelen, hogy a biogáz üzemünk az országban egyedülálló, igazi innováció, ezért különösen és szívesen beszélünk róla, örömmel mutatjuk meg az érdeklődőknek. Biztosan sokáig lesz még napirenden, mert ahhoz, hogy a benne rejlő lehetőségeket és előnyöket igazán a köz javára fordítsuk, még sokat kell tennünk. A tavalyi évben
vásároltunk 8 gázüzemű gépjárművet, ezek jellemzően a kisebb gépkocsik kategóriájába tartoznak. Összesen 10 olyan járművünk van, amit a melléktermékként keletkező metánnal tankolunk, és nem a piaci árakon vásárolt gázolajjal, vagy benzinnel. Többször, több helyen elmondtuk már, hogy célunk a gáz mennyiségének növelése, ehhez kapacitásbővítésre, újabb bio-hulladék befogadóhely létesítésére van szükség. Ezt a fejlesztést saját erőből valósítjuk meg közel 150 millió Ft értékben. A tavalyi évben elkészültek a bővítés tervei, idén márciusban megkezdtük a kivitelezést. Megfelelő mennyiségű gáz esetén nemcsak a saját járműállományunkat tudjuk vele működtetni, hanem a város helyijáratú autóbuszai is tankolhatnak majd belőle. Biztosan azért esik erről több szó, mert büszkék vagyunk erre a fejlesztésünkre. Emellett az azonban tény, hogy a milliárdos közművagyon fejlesztése évről évre tervezett keretek között zajlik. 2011-ben vagyonkezelőként nettó 169 millió forintot költöttünk a művek felújítására. A nem vagyonkezelt műveknél az önkormányzatok megrendelésére 83 millió forint értékű felújítás történt. Ennek keretében folytattuk például az ellátási területünkön lévő ivóvíztornyok felújítását. Tervszerűen cseréltünk
szivattyúkat, hiszen a koros berendezések energiaigénye nagyobb, mi viszont takarékoskodni szeretnénk a drága árammal, ezért korszerűbb eszközöket építünk be. – A tavalyi évben mekkora összeget tudtak fordítani a díjakból karbantartásra és fejlesztésekre? – A 2011-es díjbevételből 1,2 milliárd forint képződött a fejlesztések és felújítások fedezetére. Sajnos ebből csak 26%-ot használtunk fel a művekre. A vagyonkezelés keretében az összes képződött forrást felhasználtuk, az önkormányzati forrás felhasználása azonban jelentősen elmaradt az elképzelésektől. Az ivóvíz- és szennyvízrendszerek esetében összesen 746 millió forintot költöttünk fenntartásra. Ennek 20%-a hibaelhárítás, a fennmaradó közel 600 millió forint tervszerű megelőző karbantartás volt. A hibaelhárítás mértéke évekkel ezelőtt még közel 50 %-os arányt képviselt, de a TMK növelése és a kismértékű, de jól tervezett felújítások segítettek az arány javításában. A működtető eszközök fejlesztését is ütemterv szerint végezzük. A tervezésnél mindig az a fő hangsúly, hogy a működtető eszközök üzemeltetési költsége a lehető (folytatás az 5. oldalon)
5 (folytatás a 4. oldalról)
legkedvezőbb szinten alakuljon. A gépjármű-cseréken túl – ennek keretében szerezzük be folyamatosan a gázüzemű gépkocsikat – 2 db árokásó gépet vásároltunk, ezen kívül folyamatban van egy speciális, a víztárolók mosásához szükséges jármű beszerzése is. Ezekkel a cserékkel a meglévő 13 és 17 éves gépeket váltjuk újakra. Változatlanul jellemző, hogy a vízközmű vagyon tulajdonosai, az önkormányzatok nem képesek azokat az anyagi forrásokat előteremteni, ami az érdemi fejlesztésekhez szükséges. A Zalavíz Zrt. által már működtetett ún. vagyonkezelés viszont bebizonyította, hogy ezzel a módszerrel jobban ter-
vezhetők a fejlesztések. Az új víziközmű törvény szempontjából is ez a megoldás lesz a legideálisabb. Az is tény, hogy a nagyobb léptékű hálózatcseréket csak EU-s forrásból lehet finanszírozni. – Már a korábbi évek látványos közmű fejlesztéseire is az EU támogatási alapjaiból jutott leginkább forrás. Mit sikerült tavaly megvalósítani a cégnél mindennapi szóhasználatban csak KEOP-nak nevezett ivóvíz-projektből? – A pályázat második fordulójával kapcsolatos előkészítő munkákat végeztük el a tavalyi évben. Az idei esztendőben a szükséges terveket és a 2. forduló pályázati anya-
gát készítjük el, az ivóvízhálózat cseréjének kivitelezése legkorábban jövőre kezdődhet. Az elképzelések szerint a közel 4 milliárd forintos fejlesztés negyede, kb. 1 milliárd forint kifejezetten a régi vízvezetékek rekonstrukcióját fogja szolgálni. – Az elmúlt években elkopott Zalaegerszegről az élelmiszer-feldolgozó ipar, amelynek számos negatív hatása ma is érződik. Többek között eltűntek a Zalavíz nagyfogyasztói. Ebből a szemszögből nézve, nagy várakozás előzte meg a pacsai baromfifeldolgozó létrejöttét? – A Társaságunknál ez a várakozás ténylegesen munkával telt. Örömteli hír
volt az üzem létrehozásának terve, szolgáltatóként azonban ez nekünk feladatot jelentett. – Bevallom, személy szerint nagyon boldog lennék, ha minden évben lenne ilyen feladatunk! Zalaegerszeg szennyvíztelepének kapacitása akkora, hogy egy ilyen üzem belépése a rendszerbe fogyasztóként, szennyvíztermelőként nem okozna problémát, a Pacsán lévő telep kapacitása viszont nem elegendő, bővíteni kell. Tavaly elkészültek a tervek, megindult az építés, amely 90 millió Ft + ÁFAba kerül. Idén júniusban befejeződik, így mire az üzem a tervezett termelési kapacitását eléri, addigra a szennyvíztelep bővítése is elkészül.
Új helyzetben Információs nyílt napot szervezett a tulajdonos önkormányzatok polgármesterei számára 2012. március 26-án a Zalavíz Zrt. A találkozó fő célkitűzése volt, hogy a víziközmű törvény változásairól a szolgáltató első kézből adjon tájékoztatást az érintettek számára. Ezen túlmenően, a résztvevők megismerhették a tavalyi évben már megvalósult és a jövőben tervezett műszaki fejlesztéseket is. Nagy András vezérigazgató köszöntőjét követően dr. Sifter Rózsa,
a Zala megyei Kormányhivatal főigazgatója üdvözölte a fórum résztvevőit. Mint elmondta, a kormányhivatal a közigazgatási tevékenységén keresztül kerül kapcsolatba a vízellátással. Egyrészt az önkormányzatok döntéseinek törvényességi őreként, másrészt a fogyasztóvédelmi és a népegészségügyi feladatainak ellátása révén. Doszpoth Attila, Zalaegerszeg alpolgármestere a város kiemelt szerepéről beszélt a Zalavíz Zrt. életében. A megyeszékhely sohasem élt
vissza azzal a helyzetével, hogy a Társaság legnagyobb tulajdonosa, mindig együttműködésre törekedett a környező településekkel. Ugyanakkor tény, hogy a városnak
meghatározó szerepe van a térségben, hiszen közszolgáltatási központként működik. A nagyléptékű fejlesztéseket is csak egymással (folytatás a 6. oldalon)
dr. Sifter Rózsa
6 (folytatás az 5. oldalról)
összhangban lehetett és lehet megvalósítani.
Doszpoth Attila Példaként elmondta, hogy a Zalavíz Zrt. előkészítette már a víznyerő kutak arzén-mentesítését az érintett településeken, amelyekben – bár ez Zalaegerszeget nem érinti – a város segítő szerepet vállal. A megyeszékhely szerencsés, hiszen a vízbázisai egészséges ivóvízzel látják el. Nagy András vezérigazgató, a prezentációja előtt arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a rendezvény célja a víziközmű törvénnyel összefüg-
Nagy András
gő információk átadása, amely túlmutat a Zalavíz Zrt. jelenlegi működési határain. Éppen ezért a szolgáltatási területen kívülről is vártak meghívottakat a nyílt napra, hogy a törvény okozta változásokról minél szélesebb körben tegyék lehetővé a konzultációt. A törvény ismertetését megelőzően röviden áttekintést adott a cég tavalyi évben történt jelentősebb eseményeiről, eredményeiről.
szágban a többféle technológiával, és különböző jogi formákban működő több száz víziközmű-szolgáltató okozta, esetenként átláthatatlan helyzetet rendezze. A törvény egyik biztos következmé-
jövőben csak olyan szolgáltató végezhet tevékenységet, amely megfelelő akkreditációt követően működési engedélyt kapott az Energia Hivataltól. A működési engedély kiadásának feltétel-
nye, hogy jelentősen csökken a szolgáltatók száma. A törvény rögzíti azokat az alapelveket, amelyeket a szolgáltatás nyújtásakor mindig figyelembe kell venni: a természeti erőforrások védelme, az ellátásbiztonság, a szenynyező fizet, a regionalitás, a szolidaritás, a költségmegtérülés, a legkisebb költség, és a víziközművek együttműködésének elve. Az önkormányzatokat érinti az ellátási felelősség elve, a szolgáltatókat pedig a szolgáltatói felelősség elve, valamint a keresztfinanszírozás tilalma. A törvény a hatósági feladatokkal a Magyar Energia Hivatalt bízta meg, amely egyértelműen felügyeleti szerepkört jelent. Újdonság, hogy a
rendszere több tényezőből áll, és szoros összefüggésben van az ellátott fogyasztói létszámmal. Ugyancsak újdonság, hogy a Hivatal az egyes eljárásokért díjazást kér a szolgáltatóktól. Nagy András elmondta, hogy a számításaik szerint a Zalavíz Zrt-nek 2012-ben több mint 22 millió Ft-ot kell majd kifizetni ezen a címen.
A víziközmű törvény 2011. december 31-én jelent meg a CCIX tv. a víziközmű-szolgáltatásokról. A vezérigazgató elmondta, hogy a Zalavíz Zrt. kivette részét a törvény előkészítés folyamatából, szakértő munkatársai a MAVÍZ különböző szakmai csoportjaiban vállaltak feladatokat. A törvény rendelkezései több lépcsőben lépnek hatályba, a folyamat 2012. július 1-jétől 2015 januárjáig tart. A törvényt ténylegesen megvalósító végrehajtási rendeletek még nem születtek meg, éppen ezért az ezt támogató szakmai munka a MAVÍZ keretében folyamatos. 1999-ig 32 víziközmű szolgáltató volt az országban, 2011-re ez a szám elérte a 400-at annak ellenére, hogy a fogyasztók 85%-át csupán 35 cég látja el. A törvény kifejezett célja, hogy az or-
Víziközmű fejlesztések, üzemeltetés A törvény rendelkezik arról, hogy a fejlesztés egyértelműen tulajdonosi feladat. A Zalavíz szolgáltatási területén az önkormányzatok a tulajdonosok, azért nekik 2014-től az ún. gördülő tervezés módszerével kell e feladattal számolniuk. (folytatás a 7. oldalon)
7 (folytatás a 6. oldalról)
Ehhez a szükséges vagyonértékelések, nyilvántartások a Zalavíznél rendelkezésre állnak, nincs akadálya a tervezésnek. Az üzemeltetésre az önkormányzatok pályázatot kötelesek kiírni, eredményét a Hivatal hagyja jóvá. Csak határozott időtartamú szerződések köthetők, amelynek időtartama 15 évtől 35 évig terjedhet.
Ugyancsak közösen, a tulajdonosokkal együtt kell gondolkodni a Társaságnál létrehozott és az önkormányzatok befizetéseit tartalmazó ún. közös pénzügyi alapról. A változások gördülékeny megvalósítása szoros
mondta, hogy az elmúlt tíz évben a díjak és költségek egymáshoz viszonyított aránya folyamatosan eltérő volt, a költségek folyamatosan növekedtek, a fogyasztás ezzel együtt folyamatosan és drasztikusan esett
együttműködést igényel önkormányzatoktól és szolgáltatótól egyaránt. Ezt a Zalavíz több módon is segíti, honlapján olyan interaktív felületet hoz létre, amelyet egyedi jelszóval tudnak az egyes önkormányzatok használni. Ezzel is szeretnék könnyíteni a kommunikációt, az együttműködést.
vissza. A díjakban ugyanakkor egyre meredekebben jelent meg a fejlesztésekre fordítható forrás. Az elmúlt tíz évben a szolgáltatási területen 7,9 milliárd forintnyi fejlesztést valósítottak meg a képződött forrásból. Vagyonkezelés keretében 711 millió Ft-ot költöttek el, 455 millió Ft-ot pedig a Zalavíz, mint szolgáltató fordított ilyen célokra annak ellenére, hogy szolgáltatóként ez nem volt feladata. A tulajdonos önkormányzatok összesen 1,3
milliárd Ft-ot fejlesztésekre.
költöttek
Tervek 2012-re Az idén a díjakban közel 1,15 milliárd forint fejlesztési forrás képződik. Az olyan felújításokra, amelyekre különböző,
Díjak 2012-től megszűnt az önkormányzatok árhatósági jogköre. A díjakat idén a törvény rendelkezése szerint a szolgáltató állapította meg, amelyet az Energia Hivatal jogosult jóváhagyni és alkalmazását ellenőrizni. A díj két tényezőből áll, alapdíjból, amelynek mértéke az átfolyási átmérő szerint különböző mértékű lehet, és fogyasztásfüggő díjból. A nem lakossági felhasználók díja nem lehet magasabb, mint a lakossági díj másfélszerese. A törvény szerint a lakossági díjakat a további években miniszteri rendelet fogja megállapítani. Nagy András a prezentációja végén elmondta, hogy a törvény rendelkezései felülírták a Zalavíz Zrt. 2012-es évi üzleti tervét, amelyet át kell dolgozniuk. Várható, hogy a társaság idei árbevétele emiatt mintegy 100 millió forinttal kevesebb lesz.
A nyílt nap további részében Arnhoffer András műszaki igazgató mutatta be a Zalavíz Zrt. már megvalósult és a jövőben tervezett fejlesztéseit. El-
nem várt történések miatt kerül sor (ezeket eseményvezérelt felújításnak nevezik), ennek a forrásnak a 26 %-át tervezik elkölteni. A tervezett fejlesztésekre az ivóvízágazatban 618 millió forintot, a szennyvízágazatban 332 millió forintot fordítanak. A műszaki igazgató két beszédes adatot említett: az összes tervezett felújítás mértéke a víziközmű vagyon értékének 4%-a, érthetőbben: minden ellátott lakosra alig 10 ezer Ft jut fejlesztésre. (folytatás a 8. oldalon)
8 (folytatás a 7. oldalról)
Ez a vagyon méretéhez és állapotához mérten nagyon alacsony összeg. A fejlesztések további forrásait a tervek szerint ebben az évben és a következő években is csak EU-s pályázati forrásból lehet előteremteni. Már tervezés alatt van az a KEOP program, amelynek keretében 1 milliárd forintot lehet ivóvízvezetékek rekonstrukciójára fordítani. Ezzel 13 településen 40-50 évre stabillá és biztonságossá válik a vezetékrendszer. Szükséges még meglévő szennyvízrendszerek felújítása, az ivóvízellátás biztonságának javítása Lenti, Páka, Rédics, Gutorfölde és Tófej térségében, valamint az arzénmentesítés Gellénházán, mindezekre remélhetően lesz újabb EU-s forrás, várják a pályázatok kiírását.
A víziközmű törvény változásainak hatása a működtetésre Arnhoffer András prezentációja második felében azokról a működtetést érintő változásokról beszélt, amelyeket a víziközmű törvény miatt már új szemszögből kell megközelíteni. Felhívta a figyelmet a vagyonkezelésre, mint az üzemeltetés egyik, az önkormányzatok számára előnyös megoldásra, hiszen ebben az
esetben a működtetés a vagyonkezelő és nem a tulajdonos kötelessége.
Arnhoffer András A Zalavíz Zrt-nél korábban létrehozott Közös Pénzügyi Alapról azt a javaslatot hangsúlyozta, hogy addig az önkormányzatok semmiképpen se szüntessék meg, amíg a felügyeleti jogokat ellátó hivatal föl nem áll, és ki nem alakítja erről az álláspontját.
Talajterhelési díj Azokat a fogyasztókat érinti, ahol nincs kiépítve a szennyvízelvezetés. A törvény szerint ezt a díjat a szennyvíz kibocsátójának kell megfizetnie. Azt, hogy ki minősül ennek, az adott település önkormányzata jogosult megállapítani. Ha a kibocsátott szennyvíz mennyisége műszakilag nem mérhető, akkor átalánydíjat kell alkalmazni. A törvény arról rendelkezik, ha kiépül a szennyvízrendszer, arra a fogyasztónak 1 éven belül rá kell kötnie. Ettől kezdve már nem talajterhelési díjat, hanem szennyvízdíjat fog fizetni. A tájékoztatók végeztével a fórum résztvevői kérdéseket tettek fel. Pákáról az ottani szennyvíztelep bővítéséről kérdezték a szakembereket. Arnhoffer András elmondta, hogy a számítások szerint az idei évben még
a jelenlegi keretek között képes a telep ellátni a feladatát, de már megkezdték a bővítéshez szükséges tervezést, és a források keresését. A kapacitást növelő bővítésre várhatóan a jövőre kerül sor. Gellénházáról a nem önkormányzati tulajdonban lévő víziközművek további sorsáról érkezett kérdés, kié lesz a törvény szerint? A jelenlévő szakemberek elmondták, hogy a törvény végrehajtásához több rendelet hiányzik, ezért erre a kérdésre még nincs válasz. Természetesen utánanéznek, hogy mi várható. Az érdeklődőket ezután busszal vitték el a szennyvíztelepre, ahol Delacasse László szennyvízágazat vezető kalauzolásával megismerkedhettek a biogázüzem működésével, majd Dzsudzsák Ferencné ivóvízágazatvezető az ivóvíz üzemben vezette körbe a résztvevőket.
9
Elismerés a XX. Magyar Innovációs Nagydíj Pályázaton A Zalavíz Zrt. is pályázott a jubileumi XX. Magyar Innovációs Nagydíj Pályázatra, melynek ünnepélyes eredményhirdetése 2012. március 30án volt a Parlamentben. Vállalatunk a „Szennyvízből üzemanyag” projekttel azon 18 sikeres innováció közé került, amelyet okleveles elismerésben részesített a bírálóbizottság, melynek Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az elnöke.
Vállalatunk „Szennyvízből üzemanyag” címmel nevezett a pályázatra, amelyben a biometánnal hajtott flotta költséghatékony és környezetkímélő aspektusait emeltük ki. A február 28-i határidőig beérkezett pályázatokat először írásban értékelték a zsűritagok, majd szakértők bevonásával részletesen tanulmányozták az anyagokat a következő szempontok szerint: eredetiség, újszerűség, innovativitás, 2011-ben a pályázónál elért többleteredmény, társadalmi hasznosság, és egyéb szempontok (például új piacok megszerzése, kiemelkedő exportteljesítmény). A titkos szavazás
eredményeként a zsűri a 2011. évi Magyar Innovációs Nagydíjban az EGIS Gyógyszergyár Nyrt.-t részesítette, a vérrögképződés megelőzésére kifejlesztett Egitromb 75 mg filmtablettárért. További innovációs díjat kapott többek közt a META-MPI Kft., a Budapesti Szennyvíztisztítási Kft., az Agro-Legato Kft., a Femtonics Kft., és a Tiszai Vegyi Kombinát Nyrt. A Zalavíz Zrt. pályázatának rövid összefoglalása: Társaságunk – a Zala megyében víziközmű szolgáltatással foglalkozó Zalavíz Zrt. – zalaegerszegi szennyvíztisztító telepén a szennyvíztisztítás során
képződött szennyvíziszapból helyben biogázt állít elő, amelyet elektromos árammá alakítva eleinte a telep hő- és villamosenergia ellátására használtunk. Nemcsak Magyarországon, de Közép- és KeletEurópában is egyedülálló az az önerőből megvalósított beruházás, amely során egy biogáz tisztító és sűrítő berendezést, valamint egy üzemanyagtöltő állomást adtak át. A szennyvíztisztítás melléktermékeként keletkező, magas metán tartalmú biogázból megfelelő tisztítási eljárás után a vezetékes földgázzal azonos minőségű biometánt állítunk elő. A biometán nagy nyomáson sűrítve földgázüzemű (CNG) gépkocsik-
ban üzemanyagként használható. Ezt kihasználva 2011-ben 8 db Opel Combo Cargo 1.6 CNG típusú kishaszon-gépjárművet vásároltunk, amelyekkel a mindenképpen cserére szoruló elöregedett (10-11 éves) járműveinket váltottuk ki. Ezek a CNG üzemű flotta első tagjai, amelyeket a tervszerű járműpark fejlesztés keretében évről-évre újabbak követnek majd. Az innovatív üzemanyag-hasznosítás lehetősége Zalaegerszeg ÖKO-város programjában is fontos szerepet kap. Biometánnal hajtott helyi járatú autóbuszok jövőbeni üzemeltetésére kötött konzorciumi megállapodást Zalaegerszeg Város, a Zala Volán és a Zalavíz Zrt.
10
A Víz Világnapját ünnepeltük úszó adta át. Az alkotások egy napig a PTE aulájában voltak megtekinthetők, majd március 2223-án a Zalavíz Zrt. zalaegerszegi Központi Telephelyén voltak kiállítva.
Az idei évben 20 éve, hogy az ENSZ Közgyűlése március 22-ét a Víz Világnapjának jelölte. A Zalavíz Zrt. pedig sorozatban tízedik alkalommal hirdette meg rajz-, fotó-, képzőművészeti- és irodalmi pályázatát. Az elmúlt évek hagyományaihoz hasonlóan ezúttal is két napos üzemlátogatás során nyerhettek betekintést a zalaegerszegi és környékbeli települések óvodásai és iskolásai a vállalat ivóvíz üzemében zajló folyamatokba. A pályázatra beérkezett alkotások ünnepélyes díjkiosztójára ezúttal a megszokottól eltérően, március 21-én került sor, a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának Zalaegerszegi
Képzési Központjában (továbbiakban: PTE). „Ivóvizünk védelme” címmel hirdetette meg 2012-ben a Víz Világnapi rajz-, fotó-, irodalmi és képzőművészeti pályázatát a Zalavíz Zrt., a február végi határidőig több mint négyszáz pályamű érkezett. A zsűrizés után a legjobb harminc alkotást díjazta vállalatunk. A legjobb pályamunkák készítőinek jutalmazása ezúttal nem a Víz Világnapi nyílt napok keretében történt, hanem március 21-én a PTE Nagyelőadó termében. A jutalmakat Nagy András vezérigazgató, Bein György nyugalmazott vezérigazgató és Mányoki Attila hosszútáv
A díjkiosztó után a Víz Világnapja alkalmából rendezett konferenciasorozatot a PTE Zalaegerszegi Képzési Központja, amelyet Dr. Csidei Irén igazgató asszony nyitott meg, majd Nagy András vezérigazgató és Balaicz Zoltán Zalaegerszeg alpolgármestere köszöntötte a résztvevőket. Az előadások sorát Deme Dávid evangélikus lelkész nyitotta, és Mányoki Attila hosszútávúszó zárta. A Zalavíz részéről Delacasse László ’Szennyvízből üzemanyag’ címmel tartott előadást, a vállalatnál működő biogáz hasznosításáról, valamint a biometánnal üzemelő CNG flottáról. Bencze Ágnes „Csapvíz – Élelmiszer – Biztonság” címmel prezentált az érdeklődőknek. Március 22-én és 23-án nyílt napon látta vendégül Társaságunk a zalaegerszegi, valamint a vidéki óvodák és iskolák tanulóit a Balatoni úton levő ivóvíz üzemében, ahol a gyerekek betekintést nyerhettek a vállalat tevékenységeibe, valamint előadásokat hallgattak az itt zajló folyamatokról. A két napon 8-tól 16 óráig fogadtuk a látogatókat, összesen mintegy 1200 gyerek fordult meg a telepen.
11
ték meg a csoportok, majd egy rövid játszóházas kitérő után távoztak a telepről. Minden csoportról egy, a látogatás emlékét őrző csoportképet készítettünk, amit vendégeink magukkal vihettek. Képeinken: Nagy András vezérigazgató jutalmat ad át (balra fent), egy emlék csoportkép (középen) és látogatás a víztisztítóműben (alsó nagy kép). Nem csupán a megyeszékhelyről, hanem a környező települések gyermekintézményeiből is fogadtunk vendégeket. A legtávolabbi látogatók Nagykapornakról és Nagykutasról érkeztek. Az üzemlátogatás során négy útvonalon haladtak a csoportok, minden útvonal kilenc állomással rendelkezett. Az állomásokon munkagépeket, szerelvényeket nézhettek meg a gyerekek, valamint rövid előadásokat tartottak munkatársaink a vízszolgáltatás és a laboratóriumi vizsgálatok témakörében. Közkedvelt állomás volt a víztisztítómű, ahol egy pohár friss vízzel kínáltuk a gyerekeket. A látogatás végén a Víz Világnapi pályázatra beérkezett alkotásokból álló kiállítást tekintet-
12
Környezeti célok a 2012-es évre a Zalavíznél 2015 évvégéig. A felhasznált energia költségén ezzel természetesen nem lehet faragni, viszont a távleolvasásból adódóan gyorsabban tudunk reagálni a fogyasztási helyeinken történt eseményekre, ezáltal az energiafelhasználást csökkenthetjük. Ezen kívül nem kell a mérőhöz kimenni, így a közlekedésből adódó szennyezőanyag-kibocsátásunk is csökken.
A Zalavíz Zrt. minden évben meghatározza a közeljövőre vonatkozó környezeti célokat, és a vállalat „Környezetirányítási Programját” (KIP). A célok kitűzésekor figyelembe kell venni a Zrt. jelentős környezeti tényezőit, a lehetséges műszaki változatokat, a pénzügyi, a működési és az üzleti követelményeket, a törvények és előírások követelményeit, továbbá az érdekelt felek véleményét is.
– Az elkövetkező időszak legjelentősebb és legnagyobb költségű beruházása a biogáztermelés növelését célzó intézkedések – tudtuk meg Király-Zalai Viktória környezetvédelmi mérnöktől. – Ezt a rothasztó tornyok kapacitásának optimálisabb kihasználásával kívánja vállalatunk elérni. A nem veszélyes hulladékok közeli területekről történő begyűjtésével, beszállításával növelhető a megújuló energia keletkezése a zalaegerszegi szennyvíz-
tisztító telepen, valamint hozadékaként a légszenynyezés is csökkenhet. A cél az, hogy 2012-ben a 2010 évhez képest 10 százalékkal növeljük az előállított biogáz mennyiségét. Ehhez hulladékelőkezelő berendezést kell telepíteni, amely alkalmas az állati eredetű hulladékok fogadására Itt a hulladék homogenizáláson, szeparáláson és hőkezelésen fog átesni, és csak ez továbbítható a rothasztó tornyokba. A kivitelezés költsége hozzá-
vetőlegesen 150 millió forint lesz, míg az üzemeltetés éves szinten körülbelül 25 millió forintot tesz ki. A munkaterületátadás már megtörtént 2012. március 20-án, a kivitelezés tervezett befejezési határideje 2012. július 31. Vállalatunk másik célkitűzése az energiahatékonyság növelése, amelyet az összes villamos nagyfogyasztási helyen távleolvasás megvalósításával kívánunk elérni
A fogyasztókat közvetlenül is érintő cél, hogy csökkentjük a környezeti veszélyt az ivóvíz-fertőtlenítési technológiában. Ezt azzal érjük el, hogy a klórt nátrium-hipokloritra váltjuk ki a Központi Telepen, és egy szintén a jelenleginél kisebb környezeti kockázattal bíró fertőtlenítő technológiát alakítunk ki a Nyugati átemelőn. Ezzel a technológiával az érintett munkavállalókra vonatkozó munkavédelmi előírások is egyszerűsödnek, és nem kell majd félni egy lehetséges klórhavária igencsak komoly és káros (folytatás a 13. oldalon)
13 (folytatás a 12. oldalról)
környezeti és egészségügyi következményeitől. A Központi Telephelyen jóval a programban szereplő határidő előtt megtörtént a kivitelezés, 2012. április 13-án indul a próbaüzem, ami egy hónapig tart majd, ezt követően a végleges üzemelés kezdődik, amelynek éves fenntartási költsége körülbelül 700 ezer forint. A Nyugati átemelőn kialakítandó fertőtlenítő tech-
nológia KEOP-7.1.0. pályázattal valósul meg. Ennek kivitelezési határideje a pályázattól függ, előzetes számítások alapján 2015 vége. A KIP további elemei a vízbázisok védeleméhez és a zöldfelületekhez kapcsolódnak. Az üzemelő, sérülékeny földtani környezetű ivóvíz-bázisaink biztonságba helyezésével kapcsolatban monitoring kutak állnak rendelkezésre a vízminőség változás nyomon követésére.
Ezek a kutak azonban már festésre szorulnak és sokszor a növényzet miatt megközelíthetetlenek, ezért kevésbé észrevehetőek, könnyen sérülhetnek, hiszen nem elzárt területen találhatók. A festéssel és kaszálással célunk, hogy ezeknek a kutaknak az észrevehetőségét fokozzuk. Idén a Keleti vízbázis figyelőkútjainak rendbe-tételét céloztuk meg, melynek határideje augusztus 30.
A Nyugati és a vidéki vízbázisok esetében ez a feladat a környezetvédelmi célkitűzések, illetve a KIP szerint 2013 és 2014-ben fog megvalósulni. A zöldfelületek növelése és megújítása a Központi telep és az oktató központ területét érinti. A Központi telepen már teljesült a cél, az oktató központban még ezután várható. A megvalósulás határideje 2012. május 30.
Második helyezést ért el Horváth Patrik az V. Szakma Sztár Fesztiválon A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2012. április 11. és 13. között a Hungexpo Vásárközpont G és F pavilonjában rendezte meg az V. Szakma Sztár Fesztivál szakmai versenyt. A három napos rendezvény utolsó napján díjazták a szakmánkénti első három helyezést elért tanulókat, gyakorlati felkészítő tanárukat és iskolájuk igazgatóját. Az ünnepségen Czomba Sándor foglalkoztatásért felelős államtitkár, és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke adta át az elismeréseket. A SZKTV és OSZTV versenyekre együttesen az idén már közel 6.300 fő jelentkezett, az írásbeli elődöntőben 38 szakképesítésben közel 3.900 tanuló vett részt.
A döntőbe országosan 130 iskolából mintegy 280 tanuló jutott be. A Zalavíz Zrt-t Horváth Patrik, a Deák Ferenc és Széchenyi István Szakközépiskola tanulója is képviselte a megmérettetésen.
Horváth Patrik az országos döntőben a vízvezeték- és vízkészülék-szerelő szakképesítésben résztvevő tanulók versenyében második helyezést ért el. (folytatás a 14. oldalon)
14
Szakmunkástanulónk sikere az V. Szakma Sztár Fesztiválon – A verseny első napján a megnyitót követően különböző gyakorlati feladatokat kellett megoldanunk: lágyforrasztás, csőhajlítás és egy vízvezetékrendszer kiépítése volt többek közt a feladat a 11–19 óráig tartó megmérettetésen – mondta Horváth Patrik. – A második napon a budapesti Szili Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskolában végeztük el az ív-, és lánghegesztést, valamint a keményforrasztást. A verseny utolsó feladata egy mechanikus hajtás volt. Az utolsó napon 10 órakor kezdődött az ünnepélyes díjkiosztó, amelyen Czomba
vezeték- és vízkészülék-szerelő szakirányon felváltva töltött egy hetet az iskolában és a Zalavíznél. Vállalatunknál az Ivóvíz ágazatnál volt gyakorlaton, ahol hálózat ellenőrzéssel- és karbantartással, tűzcsap és gerincvezeték javításával, vízmérő cserével és nyomáscsökkentő beépítésével is foglalkozott. Tervei szerint a szakmában helyezkedne el, miután nyáron kezébe veszi a végzettséget igazoló oklevelet. – Patrik vállalatunknál a vízvezeték szereléssel kapcsolatos munkák mellett szennyvízrendszer karbantartással, dugulás elhárítással, valamint hálózat elle-
Sándor államtitkár és Parragh László mondott beszédet, majd a díjazottak jutalmazása következett. A Széchenyi István Szakközépiskola 13. osztályos, végzős tanulójától megtudtuk, hogy a víz-
nőrzéssel is foglalkozott a Szennyvíz ágazatnál - tudtuk meg Szabó Csabától, a Zalavíz Zrt. csatornahálózati csoportvezetőjétől. – Az V. Szakma Sztár Versenyen a bizottság a dugulás elhá-
(folytatás a 13. oldalról)
rításra hegyezte ki a kérdéseket, amellyel a gyakorlatos tanuló nálunk is foglalkozott. Mivel vállalatunknál kizárólag az alaptevékenységekkel összefüggő munkákba kóstolhatott bel, ezért fontos hangsúlyozni, hogy a sikerben nagy szerepe van a Széchenyi István Szakközépiskolának, illetve gyakorlati oktatásvezetőjének, Péter Imrének. – 2008-ban kezdtük meg a szakmunkás tanulók gyakorlati oktatását – mondta Fókás Gábor humán controller. – Minden évben a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ellenőrző auditjának kell megfelelnünk, hogy ilyen jellegű foglalkoztatást végezhessünk. Jelenleg 6 fő vesz részt gyakorlaton, ők a zalaegerszegi Deák Ferenc és Széchenyi István Szakközépiskola épületgépész szakirányos tanulói. A foglalkoztatás költségeit a szakképzési hozzájárulás terhére számoljuk el. A gyakorlati oktatás sajátossága, hogy a vezetékeken végzett munkákat részletesen megismerik, de a belső épületgépészeti szerelvényezésekhez kis mértékben tudunk lehetőséget biztosítani. Úgy gondolom, hogy a gyakorlatot végző hallgatók tanulmányi érdemeihez és az eredményes szerepléshez nagyban hozzájárult a vállalatunknál működő kiemelkedő színvonalú szakmai oktatás, amely elsősorban Szabó Csaba és Mészáros János kollégáink felkészültségének köszönhető.
15
Önkormányzati elégedettségvizsgálati felmérés 2011-es eredménye A Zalavíz Zrt. évek óta kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a vevői elégedettség mutatóin keresztül megismerje az önkormányzatok, mint tulajdonos, és mint fogyasztó víziközmű szolgáltatással és egyéb tevékenységekkel kapcsolatos igényeinek
fontossági és elégedettségi szempontjait. 2011-ben – az előző egy évre vonatkozóan – írásban kérdeztük meg az önkormányzatokat. A válaszokat az értékesítési osztály kijelölt munkavállalója számító-
gépes adatbázisba rögzítette, ez adja a jelentés alapját. Az elégedettség mérését öt fő téma köré csoportosítottuk: az ivóvíz szolgáltatás biztonsága, vízminőség, szennyvízelvezetés- és tisztítás szol-
gáltatás biztonság, díjfizetés módja és számlázás, szolgáltató és fogyasztó kapcsolata, ezen belül az ügyfélszolgálati kapcsolatokról kialakított vélemény. Az alábbiakban az összefoglaló kérdések grafikonjait mutatjuk be:
16
CSEPPEK Átvilágítás: Külső szakmai szervezet ellenőrizte a Zalavíz ZRt. működését, és példaértékűnek minősítette.
Audit: Megújító- és felügyeleti audit volt vállalatunknál 2012 decemberében.
Zalavíz Akadémia: 2012-ben tovább folytatódik a Zalavíz Akadémia előadás sorozata. Az új Víziközmű törvény, valamint a munkavédelem volt az idei első két téma
AZ ÉSZAK-ZALAI VÍZ- ÉS CSATORNAMÛ ZRT. KIADVÁNYA – XIX. ÉVFOLYAM 1. SZÁM
Felelõs kiadó: Nagy András, vezérigazgató Szerkesztette: Miklósné Csondor Magdolna A kiadványt gondozta: Image 007 Marketing-tanácsadó Kft. Nyomdai munkák: Gura Nyomda Kft.
