BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Levelező tagozat Külkereskedelmi vállalkozó szakirány
EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSOK A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGBAN
Készítette: Sas Laura
Budapest 2011
3
TARTALOMJEGYZÉK TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE ........................................................................................................................ 5 ÁBRÁK JEGYZÉKE ...................................................................................................................................... 6 BEVEZETÉS ................................................................................................................................................... 7
1.
EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSI POLITIKÁJA........................................................................... 10 1.1.
EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJA .......................................................................................... 10
1.1.1. 1.1.1.1
2.
A regionális politika leírása a kohéziós politika tükrében……………………………...11
1.1.2.
A Strukturális és az előcsatlakozási alapok, valamint a Kohéziós Alap bemutatása .......... 15
1.1.3.
Közösségi Programok ......................................................................................................... 18
AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRPOLITIKÁJA .................................................................................. 20 2.1.
3.
A Kohéziós politika bemutatása kialakulásától mai napjainkig ......................................... 10
KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA (KAP) BEMUTATÁSA.............................................................................. 20
2.1.1.
A Közös Agrárpolitika modelljei, reformjai ........................................................................ 21
2.1.2.
Egységes Támogatási Rendszer (SPS) ................................................................................ 23
2.1.3.
A vidékfejlesztés átfogó célkitűzései a 2007-2013-as időszakban ....................................... 25
AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSPOLITIKÁJÁNAK MEGVALÓSÍTÁSA HAZÁNKBAN ………………………………………………………………………………………………………….26 3.1.
A KOHÉZIÓS POLITIKA MAGYARORSZÁGON ................................................................................. 28
3.1.1.
Nemzeti Fejlesztési Terv I. (NFT) ....................................................................................... 28
3.1.2.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) ................................................................... 30
3.2.
AZ AGRÁRPOLITIKA MAGYARORSZÁGON ..................................................................................... 33
3.2.1.
Az Agrár – és Vidékfejlesztési Program (AVOP) ................................................................ 33
3.2.2.
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) .................................................... 34
3.2.3.
Az agrártámogatások hazánkban a számok tükrében ......................................................... 37
4 4.
A KÖZÉPTISZAI MEZŐGAZDASÁGI ZRT. ................................................................................ 39 4.1.
A KÖZÉPTISZAI MG. ZRT. SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ...................................................................... 39
4.1.1. 4.2.
A részvénytársaság bemutatása .......................................................................................... 39
A KÖZÉPTISZAI MEZŐGAZDASÁGI ZRT. EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSAINAK BEMUTATÁSA ........ 42
4.2.1.
SAPARD támogatások a cégen belül .................................................................................. 42
4.2.2.
AVOP támogatások a cégen belül ....................................................................................... 44
4.2.3.
EMVA támogatások a cégen belül ...................................................................................... 45
4.2.3.1
Az első jogcím………………………………………………………………………….46
4.2.3.2
A második jogcím: EMVA I.…………………………………………………………...46
4.2.3.3
A harmadik jogcím: EMVA II.…………………………………………………………48
4.2.4. 4.3.
Megvalósítás alatt lévő és tervezett beruházások ............................................................... 49
A KÖZÉPTISZAI MEZŐGAZDASÁGI ZRT. BERUHÁZÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE ..................................... 49
4.3.1.
A vállalt kötelezettségek teljesítése ..................................................................................... 52
4.3.2.
A társaság dolgozói létszámának vizsgálata ....................................................................... 53
4.3.3.
A tárgyi-és forgó eszközök vizsgálata ................................................................................. 53
4.3.4.
Az társaság árbevételének vizsgálata ................................................................................. 54
4.3.5.
A saját – és jegyzett tőke vizsgálata .................................................................................... 55
5. INTERJÚ DR. DEME PÁLLAL, A KÖZÉPTISZAI MEZŐGAZDASÁGI ZRT. VEZÉRIGAZGATÓJÁVAL ........................................................................................................................ 57
6.
ÖSSZEFOGLALÁS ............................................................................................................................ 64
IRODALOMJEGYZÉK ............................................................................................................................... 67 MELLÉKLET ............................................................................................................................................... 70
5
TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. TÁBLÁZAT AZ ÚJ MAGYARORSZÁGI VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM FORRÁSAI (EURÓBAN) …………………………………………………………………………………………..36 2. TÁBLÁZAT
A SAPARD ELSŐ PÁLYÁZAT FORRÁSAINAK MEGOSZLÁSAI (EZER FORINT) …………………………………………………………………………………………..43
3. TÁBLÁZAT
AZ ELSŐ PÁLYÁZAT ESETÉBEN A VÁLLALAT KÖTELEZETTSÉGEI ............. 43
4. TÁBLÁZAT FORINT)
A SAPARD MÁSODIK PÁLYÁZAT FORRÁSAINAK MEGOSZLÁSAI (EZER …………………………………………………………………………………………..44
5. TÁBLÁZAT
A MÁSODIK PÁLYÁZAT ESETÉBEN A VÁLLALAT KÖTELEZETTSÉGEI ....... 44
6. TÁBLÁZAT FORINT)
AZ AVOP BERUHÁZÁSOK MŰSZAKI ÉS PÉNZÜGYI ÖSSZETÉTELE (EZER …………………………………………………………………………………………..45
7. TÁBLÁZAT FORINT)
AZ EMVA I. BERUHÁZÁS MŰSZAKI ÉS PÉNZÜGYI ÖSSZETÉTELE (EZER …………………………………………………………………………………………..47
8. TÁBLÁZAT
AZ EMVA I. BERUHÁZÁS FINANSZÍROZÁSA (EZER FORINT).......................... 47
9. TÁBLÁZAT
A CÉG ÁLTAL VÁLLALT KÖTELEZETTSÉGEK ................................................... 47
10. TÁBLÁZAT FORINT)
AZ EMVA II. BERUHÁZÁS MŰSZAKI ÉS PÉNZÜGYI ÖSSZETÉTELE (EZER …………………………………………………………………………………………..48
11. TÁBLÁZAT
A CÉG ÁLTAL VÁLLALT KÖTELEZETTSÉGEK ................................................... 49
12. TÁBLÁZAT
AZ ÖSSZES BERUHÁZÁS 2004 ÉS 2010 KÖZÖTT (EZER FORINT) ..................... 50
13. TÁBLÁZAT EURÓPAI UNIÓ ÁLTAL FINANSZÍROZOTT BERUHÁZÁSOK ÖSSZESÍTŐJE A KÖZÉPTISZAI MG. ZRT-BEN (EZER FORINT) ............................................................................... 50 14. TÁBLÁZAT A SAJÁT ERŐ FINANSZÍROZÁSÁNAK ÖSSZETÉTELE 2001 ÉS 2010 KÖZÖTT (EZER FORINT) ................................................................................................................................... 51 15. TÁBLÁZAT
A DOLGOZÓI LÉTSZÁM ALAKULÁSA 2001-TŐL 2009-IG (FŐ) ......................... 53
6
ÁBRÁK JEGYZÉKE 1. ÁBRA A KOHÉZIÓS POLITIKA 2007 ÉS 2013 KÖZÖTT: MEGOSZLÁS CÉLKITŰZÉSENKÉNT MILLIÁRD EURÓBAN (ÖSSZESEN 336, 1 MILLIÁRD EURÓ) ..................................................... 14 2. ÁBRA
A STRUKTURÁLIS ALAPOK ELEMEI IDŐRENDI SORRENDEN .................................. 15
3. ÁBRA
AZ EURÓPAI UNIÓ 20 LEGSZEGÉNYEBB RÉGIÓJA...................................................... 27
4. ÁBRA
EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSOK 1990 ÉS 2013 KÖZÖTT ........................................... 29
5. ÁBRA
TÁMOGATOTT PROJEKTEK MEGOSZLÁSA RÉGIÓNKÉNT 2004-2006 KÖZÖTT ..... 30
6. ÁBRA AZ ÚMFT EURÓPAI UNIÓS FINANSZÍROZÁSA (MILLIÁRD EURÓBAN – HAZAI FINANSZÍROZÁSI ÖSSZEGEK NÉLKÜL) 2007-2013 ..................................................................... 32 7. ÁBRA KIFIZETETT TÁMOGATÁSOK FORRÁSOK SZERINTI MEGOSZLÁSBAN (MILLIÁRD FORINT)................................................................................................................................................ 37 8. ÁBRA
KIFIZETETT TÁMOGATÁS CÉLOK SZERINTI MEGOSZLÁSA (MILLIÁRD FORINT) ………………………………………………………………………………………………...38
9. ÁBRA A VÁLLALAT MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNYÉNEK ALAKULÁSA 1995 ÉS 2010 KÖZÖTT (EZER FORINT) .................................................................................................................. 52 10. ÁBRA A VÁLLALAT TÁRGYI – ÉS FORGÓ ESZKÖZEI 2001 ÉS 2010 KÖZÖTT (EZER FORINT)................................................................................................................................................ 53 11. ÁBRA HOSSZÚ – ÉS RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 2001 ÉS 2010 KÖZÖTT (EZER FORINT)................................................................................................................................................ 54 12. ÁBRA A KÖZÉPTISZAI MEZŐGAZDASÁGI ZRT. ÁRBEVÉTELE 1996-TÓL 2010-IG (EZER FORINT)................................................................................................................................................ 55 13. ÁBRA
A VÁLLALAT JEGYZETT – ÉS SAJÁT TŐKÉJE 2001-TŐL 2010-IG (EZER FORINT) . 56
7
BEVEZETÉS A szakdolgozatomat azokról az Európai Uniós támogatásokról írtam, melyek a magyar mezőgazdaságban és vidékfejlesztésben jelennek meg. Azért választottam ezt a témát, mert úgy gondolom, hogy a magyar mezőgazdaság egy olyan terület, melyre érdemes odafigyelni és időt szánni. Hiszen Magyarország egyik legfontosabb természeti adottsága a termőföld, melyet minden minősítés során megfelelő, sőt kiváló jelzésekkel illetnek,
tehát
kedvezőek
a
mezőgazdasági
termelés
számára.
Magyarország
mezőgazdasági helyzete napjainkban viszont nem ezeket az értékeket tükrözik. Ebből a kedvezőtlen gazdasági helyzetből pedig csak úgy tudunk kitörni, ha kihasználjuk a lehetőségeinket. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk történelmi jelentőségű volt az agrárium számára is. Az Uniós támogatások talán kiutat jelenthetnek a magyar mezőgazdaság kedvezőtlen helyzetéből, természetesen akkor, ha ebben Magyarország is partner. Ez alatt azt értem, hogy nem feledkezünk meg érékeinkről, óvjuk és védelmezzük azokat és nem csak a saját érdekeinket tartjuk mindig szem előtt, hanem részt veszünk a Közösség életében. A mezőgazdaság a nemzetgazdaság egyik legmeghatározóbb ágazata, bár szerepe csökkenő tendenciát mutat. Ez betudható a gazdaság – és társadalmi fejlődésnek, hiszen egy fejlett társadalomban a mezőgazdaság már sosem lehet „húzó” ágazat. A sikerágazat jelzőt viszont még ráilleszthetjük sok munka, figyelem és ésszerű intézkedések sorozataival. Erre kell törekedni és egy kiegyensúlyozott agrárpolitikát létrehozni, melynek célkitűzései elősegítik a támogatások helyes kihasználását, elősegítve ezzel a magyar mezőgazdaság fénykorának megidézést. Kutatási célom, tehát az, hogy megvizsgáljam egy magyarországi, vidéki mezőgazdasági vállalaton keresztül az európai uniós támogatások mibenlétét és felhasználásának folyamatát. Arra keresem a választ a vállalat adatain keresztül, hogy hogyan és mennyiben járultak hozzá ezek a támogatások a cég életéhez, mennyiben segítették elő annak fejlődését. Szeretnék egy olyan képet adni az Európai Unió mezőgazdaságban jelenlévő támogatási rendszeréről, mely hűen bemutatja egy valós példán keresztül annak negatív és pozitív oldalait egyaránt. Ütköztettem a vállalat mérlegében kimutatott adatokat és vizsgáltam annak a cégre gyakorolt hatásait. Felhasználtam a vállalat belső anyagait, mérlegeket, pályázatokat, kiegészítő dokumentumokat, hogy egy átfogó képet adjak arról, hogy egy mezőgazdasággal foglalkozó magyar középvállalatnak milyen előnyei és
8 hátrányai származnak az uniós csatlakozásból. Meginterjúvoltam az általam kiválasztott Zrt. vezérigazgatóját is, hogy a háta mögé lássak a számoknak. A szakdolgozatom összesen 5 fejezetből áll, melynek első két fejezete egy elméleti útmutatás az Európai Unió támogatási rendszeréről. Az első fejezetben részletesen bemutatom az Unió Kohéziós, Regionális politikáját és az azokat finanszírozó pénzügyi alapokat. Egy külön fejezetet szántam az Európai unió Agrárpolitikájának bemutatására, hiszen ez a lelke a Közösség mezőgazdaságában történő támogatásoknak. A harmadik fejezetben pedig az első két fejezetben leírt elméletet rávetítettem Magyarországra, és megvizsgáltam, hogy az Unió elképzeléseire hazánk milyen terveket és programokat készített és hogy ezeket milyen forrásokból finanszírozzák. Így foglalkoztam a magyar kohéziós politikára épülő tervekkel, a Nemzeti Fejlesztési Tervvel és az Új Magyar Fejlesztési Tervvel is. E fejezet második egységében pedig az Unió agrárpolitikájának magyar vonatkozásait vettem célkeresztbe, melynek legnagyobb programjai az Agrár – és Vidékfejlesztési, valamint az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Azért ezt a két programot vizsgáltam, mert a negyedik fejezetben, ahol az általam választott vállalat, a Középtiszai Mezőgazdasági Zrt. adataival dolgoztam, legfőképpen az AVOP, az EMVA I., és EMVA II. programokra benyújtott pályázatok eredményeit tartalmazza. Az ötödik fejezetbe, mintegy összegzésként, az általam készített interjú került, melyet Dr. Deme Pállal készítettem, a vállalt vezérigazgatójával. A hatodik fejezet a dolgozatom összegzését tartalmazza, melyben nemcsak az addig leírtak tanulságait vázolom, hanem a jövőre vonatkozó mezőgazdaságra vonatkozó terveket is előrevetítem. A szakdolgozatom belső konzulense, Káldyné Dr. Esze Magdolna, főiskolai tanár, aki nemcsak szakmai segítséget nyújtott, de számíthattam a dolgozat megírása folyamán támogatására is. Itt szeretném megköszönni munkáját és segítségét. A szakdolgozatom külső konzulensének Demeter Istvánt választottam, aki a Középtiszai Mezőgazdasági Zrt. gazdasági igazgatóhelyettese. Demeter Úr foglalkozik a vállalat pályázatainak pénzügyi feladataival, így teljesen belelát az Európai Uniós pályázatok rendszerébe. Kiváló szakember, aki nagyban hozzájárul a cég magas színvonalú működéséhez. Demeter Úrnak ugyancsak itt szeretném megköszönni segítségét. Számomra ez a téma azért is fontos, mert lakóhelyem egy mezőgazdasági érdekeltségű terület, így szívemen viselem az agrárium sorsát. Látva a fejlesztéseket és a beruházásokat, úgy gondolom, hogy érdemes foglalkozni ezzel a témával, hiszen a mezőgazdaság fejlődése egy gazdasági és társadalmi növekedést is előidéz, nem beszélve a
9 környezetvédelemről, melyet az EU-ban rendkívül támogatott biogáz és bioenergia üzemek segítenek elő.
10
1. EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSI POLITIKÁJA Az európai integráció hatékony működéséhez, a tagállamok közötti gazdasági, szociális és társadalmi egyenlőtlenség mérsékléséhez az Európai Unió támogatási politikája elengedhetetlen.
1.1. Európai Unió Kohéziós politikája „A kohéziós politika fő célja, hogy az országok és a régió fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenséget csökkentse, és a különböző területek gazdasági és társadalmi kohézióját megteremtse. Eszközei a strukturális alapok, a Kohéziós Alap és az Európai Beruházási Bank hitelei.”1 Az Európai Unió kohéziós, közösségi politikájának alapvető célja a Közösség egészének harmonikus fejlődése, a gazdasági és szociális összetartás erősítése, a szolidaritás és az egyenlőség elvének megvalósítása, valamint a kevésbé előnyös helyzetű régiók felzárkóztatása. Az EU elfogadta az intervenció alkalmazását céljai érdekében. Ennek közösségi programját a kohéziós politika fejezi ki, ami lényegét tekintve a jövedelmek átcsoportosítása a gazdagabb országoktól a szegényebb országok és régiók javára.
1.1.1. A Kohéziós politika bemutatása kialakulásától mai napjainkig A Római Szerződés nem tett említést a közösségi politika szükségességéről, a kohéziós politika első jelentős állomása az 1970-ben létrejött Európai Regionális Fejlesztési Alap, az ERFA. Ez nem az első pénzügyi alapja az Uniónak, hiszen az ERFA-t megelőzte az ESZA (Európai Szociális Alap) és az EMOGA (Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap). A két utóbbi alap viszont strukturális problémák orvosolására jött létre és nem magának a kohéziós politikának a finanszírozására. A közösségi kohéziós politika jogi alapját az 1986-ban elfogadott Egységes Európai Okmányban fektették le. A politika gyakorlati megvalósítását a Tanács 1988-ban elfogadott rendelete biztosította. A felzárkózást segítő különböző forrásokat strukturális
1
Kruppa Éva: Kohéziós politika, In: Káldyné Esze Magdolna (szerk), Vida Krisztina, Kruppa Éva, Ferkelt Balázs: Integrálódó Európa I., Perfekt Kiadó, Budapest, 2009., 275. oldal
11 alapok keretei között koordinálták, meghatározva annak felhasználásának elveit és szabályait. Az 1993-ban hatályba lépő Maastrichti Szerződés csak erősítette a kohéziót, méghozzá olyan intézkedéseivel, melyek létrehoztak két új pénzügyi eszközt, a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközt (HOPE) és a Kohéziós Alapot. Ezt követte az AGENDA 2000 dokumentum, amely kiemelt feladatként jelölte meg a kelet-közép európai országok fogadására való felkészülést. E dokumentum alapján a 20002006-os időszakra a tagjelölt országok számára előcsatlakozási alapokat biztosítottak, valamint számításba vették az új tagországokat megillető strukturális és kohéziós támogatást. A támogatásra jogosult országok a strukturális és kohéziós alapokból saját országuk GDPjére vetítve annak 4%-át kaphatják meg. A 2004-ben csatlakozó országok azonban ennél jóval kisebb mértékű támogatásban részesültek. A tagjelölt országok abszorpciós képességének fogalma ebben az eseten igen fontos jelenség. Ez azt fejezi ki, hogy az újonnan csatlakozó országok milyen mértékben képesek felhasználni a Közösség által adományozandó fejlesztési forrásokat. Ezt azért tartom fontosnak megemlíteni, mert sok ország még azt a csekély összeget sem volt képes felhasználni, amit támogatásként kaptak, így a nem teljes összegű támogatások megvétózása ebben az esetben értelmetlenné válik.
1.1.1.1 A regionális politika leírása a kohéziós politika tükrében Az EU-n belül mind az országok, mind a régiók fejlettségi szintje szignifikáns különbséget mutat. Az EU hosszú távon ezért tartja fontosnak a területek kohéziójának erősítését, melynek megvalósítását a közösségi regionális politika szolgálja. „Az európai regionális politika segíti az Európai Közösség Szerződésében lefektetett egyik alapcélkitűzés elérését: a gazdasági és szociális kohézió megvalósítását azáltal, hogy mérsékli a régiók közötti egyenlőtlenségeket, és lehetővé teszi, hogy a közös piac előnyei egyenlőbb módon érződjenek az EU területén.”2
2
Laissy, A-P.:. Az Európai Unió regionális politikája 2007-2013, Publications.europa.eu kiadóhivatal, 2008., 4. oldal
12 Az Európai Unió regionális politikája igen fontos a tagállamok gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségének szempontjából, hiszen a 2004-ben és 2007-ben történő további bővítések a képzeletbeli mérleget igencsak a kelet-európai, a nyugattól fejletlenebb országok létszámának javára billentették. Különbségek láthatóak az országok földrajzi adottságában, történelmében, kultúrájukban, beszélt nyelveikben, melynek összehangolása igen nehéz feladat elé állítja az Unót. Nem beszélve az országok gazdaságának fejlettségbeli eltéréséről. Az iparosított világ, a multinacionális cégek egyre szélesebb körben való terjedése, teljesen elnyomják a mezőgazdasági szektor fontosságát, ami addig a kelet-európai országok megélhetésének elsőrendű forrása volt.
A regionális politika alapelvei és célkitűzései Az Európai Unió 1998-as reformja után, kidolgozott négy közös elvet, melyek meghatározzák a Strukturális Alapok felhasználásának szabályait. E négy alapelv a következő: 1. Koncentráció: Ez azt jelenti, hogy az erőforrásokat nem szabad részekre bontani, a legfontosabb területeken együtt kell felhasználni a különböző alapok eszközeit. 2. Programközpontúság: Különálló projektek helyett, középtávú regionális fejlesztési programokat kell készíteni. 3. Partnerség: A felelősségnek meg kell oszlania az EU Bizottság, a nemzeti kormányok és a helyi szervek között, a programok előkészítésében, a döntésekben és azok megvalósításában. 4. Addicionalitás (társfinanszírozás, hozzájárulás): Az EU támogatások csak pótlólagos, kiegészítő jellegűek, tehát a programok finanszírozásához a nemzeti kormányoknak,
a
regionális,
valamint
helyi
önkormányzatoknak
és
a
magánszektoroknak is hozzá kell járulniuk. 5. Szubszidiaritás és transzparencia: Ezt a négy alapelvet ki lehet egészíteni e két elvvel, ugyanis ezek az unió egészére vonatkoznak. Szubszidiaritás: a döntéseket a legalacsonyabb szinten kell meghozni, ahol a legtöbb információ áll rendelkezésre, mert így lesz a döntéshozatal a leghatékonyabb. Transzparencia: A támogatások felhasználásának ellenőrizhetőségét jelenti.3 3
Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó KFt., Budapest, 2007.
13
1997-ben az EU Bizottsága az AGENDA 2000-ben tette közzé a 2000-2006 időszakra vonatkozó elképzeléseit. Ebben írták le a regionális politika átformálására vonatkozó terveket. A 2000-től 2006-ig terjedő időszak három célkitűzése a következő: 1. Azon elmaradt régiók támogatása, hol a jövedelem, a foglalkoztatottság, a termelési rendszer és infrastruktúra a legkomolyabb nehézségekkel néz szembe. 2. A rendszerváltozás miatt gazdasági és társadalmi átalakulást átélt országok strukturális problémáinak megoldása. Ide tartozik az ipar és szolgáltatások megváltoztatása, a halászati ágazat válságának megoldása, és a hanyatló vidéki területek fellendítése. 3. Az oktatási, képzési, és foglalkoztatási rendszerek korszerűsítése. A 2007-2013-as programozási időszakra a kohéziós politikát két kiemelt feladatra építve alkották meg. A kohéziós politikának hozzá kell járulnia a Lisszaboni stratégia megvalósításához, és elő kell segítenie a 12 új tagország gazdasági felzárkózását. A 2007-től 2013-ig tartó időszakban három új célkitűzést határoztak meg, amelyek a következők: 1. Konvergencia célkitűzés: Célja a legkevésbé fejlett országok és régiók gazdasági felzárkóztatása. Ezekhez a célokhoz az ERFA, az ESZA és a Kohéziós Alap egyaránt hozzájárul. A Strukturális Alapok forrásaiból a konvergencia prioritás elsősorban azokat a régiókat támogatja, amelyeknek az egy főre jutó bruttó hazai terméke a célkitűzéseket tartalmazó rendelet elfogadását megelőző három év alapján nem éri el a közösségi átlag 75%-át. Azok a régiók, amelyek a tagországbeli bővülés statisztikai hatásai miatt az Európai Unió átlagának 75%-át meghaladják, 2013-ig egy fokozatosan csökkenő, úgynevezett phasing out támogatásban részesülnek. A Kohéziós Alapból azok a régiók részesülnek, ahol az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem nem éri el a közösségi átlag 90%-át. A célkitűzés alá tartoznak még az Európai Unió legtávolabbi régiói is, mint például a Kanári szigetek. A konvergencia célkitűzés a források 81,54%-val rendelkezik.
14 2. Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés: Célja a konvergencia célkitűzés hatálya alá nem tartozó régiók versenyképességének, vonzerejének és foglalkoztatási mutatóinak támogatása a Strukturális Alapokon keresztül. A fejlesztéseken keresztül a régiókban az innováció, a tudás alapú társadalom és a környezetvédelem támogatását szeretnék elérni, mellyel a régiók gazdasági növekedése érhető el. A támogatott régiók között van néhány, amelyeknél a támogatást fokozatosan vezetik be, ezeket nevezzük phasing in területeknek. A források 15,95%-át használják fel a versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzésre. 3. Európai területi együttműködés célkitűzés: A célkitűzés az ITERREG közösségi kezdeményezésre építve erősíti a határokon átnyúló együttműködést, tapasztalatcserét. Támogatásban a NUTS III. belső és egyes külső szárazföldi határok, illetve tengeri határok mentén található régiói részesülnek. A célkitűzést ERFA forrásokból finanszírozzák, ami az összes kohéziós forrás 2,52%-át teszi ki.4
1. ábra
A kohéziós politika 2007 és 2013 között: megoszlás célkitűzésenként milliárd euróban (összesen 336, 1 milliárd euró)
Forrás:
Ténylap 2004, Az Európai Bizottság jogszabályi javaslatai a kohéziós politika reformjára vonatkozóan (2007 és 2013 közötti időszak), 3. o.
Látni tehát, hogy a kohéziós politika legfőbb feladatának tekinti a konvergencia megvalósítását, tehát a különböző embercsoportok életszínvonalának egymáshoz történő 4
Ténylap 2004, Az Európai Bizottság jogszabályi javaslatai a kohéziós politika reformjára vonatkozóan (2007 és 2013 közötti időszak) 2-3. o.
15 felzárkóztatását. A regionális versenyképesség és foglalkoztatás 57,89 milliárd euró emésztene föl, az európai területi együttműködés pedig az egész összeg mindössze 3,97%a.
1.1.2. A Strukturális és az előcsatlakozási alapok, valamint a Kohéziós Alap bemutatása A strukturális alapok különböző pénzügyi eszközök gyűjtőfogalma.
2. ábra
A strukturális alapok elemei időrendi sorrenden Strukturális Alapok 1988
ESZA 1958
EMOGA 1962
EMGA 2007 Forrás:
ERFA 1975
EMVA 2007
HOPE 1993
EHA 2007
Kruppa Éva: Kohéziós politika. In: Káldyné Esze Magdolna (szerk.), Vida Krisztina, Kruppa Éva, Ferkelt Balázs: Integrálódó Európa I., Perfekt Kiadó, Budapest, 2009., 281. oldal
Európai Szociális Alap (ESZA) - 1960 Az Európai Szociális Alap a legkorábban létrehozott alap, hiszen már 1960-ban megkezdte működését. Célja ekkor a foglalkoztatás fellendítése, valamint a munkavállalók számára a lehetőségek növelése volt. Az alap 1971-ben változásokon ment keresztül, addig ugyanis a projekteket közösségi szempontok alapján jelölték ki. 1983-ban a figyelem középpontjába a fiatal munkavállalóknak nyújtott lehetőségek kerültek. Végül 1988-ban az ESZA a Strukturális Alapok részévé vált, tevékenységét a többi alaphoz alakították. Az ESZA célja azoknak a szakpolitikáknak a támogatása, amelyek foglalkoztatás, a munka minőségének, illetve a munkavállalás esélyeinek a javítását szolgálják. Az alap az ERFAhoz hasonlóan a három célkitűzés keretein belül támogatja a tagállamokat, a dolgozók és a
16 vállalkozók alkalmazkodóképességének erősítésében, az élethosszig tartó tanulási rendszerekben, a munkanélküliek, nők és bevándorlók munkavállalási lehetőségeinek javítását, a diszkrimináció csökkentését a munkaerőpiacon, valamint az oktatási rendszer reformját és a humán tőke fejlesztését. Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) – 1962 Az agrárpolitika finanszírozására hozták létre a közös pénzügyi alapot 1962-ben. Az EMOGA két részből állt, melyeknek különböző funkcióik vannak. Az EMOGA garancia részlegéből biztosították a magas árakon való intervenciós felvásárlást és a piacról kivont árualap raktározását, így kerülve el az árak és ez által a termelői jövedelmek csökkentését. Ezzel szemben az orientációs alap a termelés szerkezetének átalakítását szolgálta, melynek forrásait az alábbi célok érdekében lehetett felhasználni: a gazdaságok modernizációja, a termelés racionalizálása, a mezőgazdasági termékek feldolgozása és értékesítésének javítása. A közös agrárpolitika valódi közös politikaként jött létre, amelyben a tagállamok a területtel kapcsolatos döntéshozatalt közösségi szintre utalták, a tagállami hatóságok feladata pedig inkább a végrehajtás lett. 5 Az EMOGA 2007. január 1-jétől két alapra tagolódott: az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapra (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapra (EMVA), melyek már nem részei a strukturális alapoknak. Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) – 1972 Egy Európai Területfejlesztési Alap létrehozásának a terve először 1972-ben a párizsi csúcstalálkozón merült fel. E terv alapján alakult meg három évvel később 1975-ben az Európai Regionális Fejlesztési Alap, amely a közösségi költségvetésből előre meghatározott forrásokkal rendelkezik. Az ERFA a Strukturális Alapok legfontosabb eszköze, mivel a támogatásra szánt összegek legnagyobb hányada ezen keresztül jut el a tagállamokhoz. Célja a régiók közötti egyenlőtlenség csökkentése a gazdasági és társadalmi kohézió erősítésének érdekében. Az alap forrásait a kohéziós politika célkitűzésein keresztül használják fel.
5
Horváth Zoltán, Ódor Bálint: Az Európai Unió szerződéses reformja, Az Unió Lisszabon után, 2008, Budapest, A HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft., 243. oldal
17 A
konvergencia
célkitűzés
keretein
belül
a
régiókban
gazdasági
szerkezet
korszerűsítéséhez és a fenntartható munkahelyek megtartásához járul hozzá. Az ERFA által támogatott legfontosabb területek a kutatás és fejlesztés, innováció, információs társadalom, környezetvédelem, idegenforgalom, közlekedés, oktatás és egészségügy. A második célkitűzésen belül három kiemelt támogatási szempont érvényesül, az innováció és tudásalapú gazdaság, a környezetvédelem és a kockázatok megelőzése, valamint a szállítási és telekommunikációs szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetősége. Az európai területi együttműködés is három fő prioritásra irányul. Támogatja a határokon átnyúló
szociális
és
gazdasági
tevékenységek
elősegítését,
a
transznacionális
együttműködés és a regionális politika hatékonyságának erősödését. Az alapról szóló rendelet meghatároz speciális rendelkezéseket, melyek a természeti és földrajzi (szigetek, hegyek közötti régió) hátrányokkal küzdő területekre irányulnak, illetve a vidéki, a halászattól függő és a legkülső régiókat is támogatja. Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) – 1993 A HOPE a Közös halászati politikát támogató alap. 2007-től az ágazat új alapja az Európai Halászati Alap (EHA). Ezek közül az alapok közül már csak kettő része a Strukturális Alapoknak 2007 óta, mégpedig az ESZA és az ERFA. A strukturális alapokon kívül a Kohéziós Alap játszik fontos szerepet a támogatásokban, mely nem része a Strukturális Alapoknak. Kohéziós Alap – 1993 Az alap megalapításának fő oka a tagállamok Gazdasági és Pénzügyi Unióhoz való csatlakozásának nehézségei voltak. A problémák abból adódtak, hogy a Monetáris Unióba belépni kívánó országoknak teljesíteniük kellett az előírt konvergencia kritériumokat, miszerint az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 3%-át, illetve a bruttó államadósság nem lehet több a GDP 60%-ánál. Emiatt az elmaradott országoknak a nagy infrastrukturális és más nagyberuházásokat el kellett volna halasztaniuk, annak ellenére, hogy ezek szükségesek az Uniós átlaghoz való felzárkózáshoz. A Kohéziós Alap ezt a bonyodalmat segített áthidalni, forrásaival a legszegényebb tagországoknak segítséget
18 nyújt, hogy a költségvetési deficit növekedése nélkül tudják a beruházásokat megvalósítani. Az alap támogatásait két fő területen, a környezetvédelmi és közlekedési projekteknél lehet felhasználni. Olyan országok részesülhetnek a támogatásban, ahol az egy főre eső bruttó nemzeti jövedelem (GNI) nem éri el a közösségi átlag 90%-át. A Kohéziós Alap három alapelv szerint működik, miszerint hozzá kell járulnia fenntartható fejlődéshez, figyelembe kell vennie a „szennyező fizet” elvet valamint az infrastrukturális beruházásoknál a környezetbarát közlekedési rendszer kiépítését kell előtérbe helyeznie. Előcsatlakozási Alapok (PHARE, SAPARD) – 1989, 2000 Néhány pénzügyi eszköz viszont még bemutatásra szorul, hiszen nem szabad elmennünk az előcsatlakozási alapok mellett. Az előcsatlakozási alapok a tagjelölt országok felzárkózását segítő vissza nem térítendő pénzügyi eszközök. A 2000-2006-os költségevetési időszakban három alapot hoztak létre, melyek különböző területeken segítették a tagjelölt országok felkészülését a csatlakozásra. A PHARE segélyalapot még 1989.ben létesítették, de 2000-től különösen a közigazgatás és a jogharmonizáció területén segítette a csatlakozás elősegítését. A 2000-ben alapított SAPARD a mezőgazdaság, az ISPA pedig a környezetvédelem és a közlekedés fejlesztését a tagországokat megillető alapok bonyolult megismerését célozta. Az előcsatlakozási alapok helyére 2007-től az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) lépett.
1.1.3. Közösségi Programok Meg kell említenem természetesen a Közösségi Programokat, hiszen ezek alapján valósulnak meg támogatások a különböző országokban. A programok a Közösség kohéziós politikájának stratégiai tervei. Szinte minden uniós politikához lehet Közösségi Programot kapcsolni. Azt, hogy mennyi legyen annak költségvetése és időtartama, közösségi szinten döntik el, de általában 4-5-6-7 időszakokban határozzák meg. Ezekre a programokra bármely tagállambeli, vagy tagjelölt állambeli jogi vagy magánszemély pályázhat. A tagállamok középtávú nemzeti fejlesztési tervei biztosítják azt, hogy a tagállamokban megvalósuljanak ezek a közösségi programok. A fejlesztési tervek operatív programokból állnak, melyek lehetnek ágazati jellegűek, és lehetnek régióra vonatkozóak. Az operatív programok keretében akcióterveket hirdetnek meg, melyek gyakorlatban projektek útján valósulnak meg. A projektek általában rövid távú fejlesztéseket tartalmaznak. A projektek
19 gazdái pályázat útján közösségi és nemzeti alapokból fejlesztési forrásokhoz juthatnak, abban az esetben, ha a tervük illeszkedik mind a közösségi és mind a nemzeti tervekhez. A 2007-2013-as időszakra vonatkozó fejlesztési terv hivatalos neve: Nemzeti Stratégiai Referenciakeret. A tagállamok terveit csak úgy fogadják el, ha azok összhangban vannak a közösségi elvekkel és irányokkal. Ezen felül ki kell fejezniük a fejlesztési terveknek a tagországok stratégiáját és annak a megvalósítására szolgáló operatív programokat. Az EU meghatározza az egyes célkitűzésekhez kapcsolható társfinanszírozás mértékét is. Ennek a rendszernek az alapján minden tagország felépítheti a saját fejlesztési tervét és operatív programját, ezáltal minden területen lehetőséget kínálva pályázatokon keresztül az EU-s források egy részének elnyerésére. Természetesen hazánkban is ezt a rendszert követik, így az agrárpolitikára is készültek hazánkban operatív programok.
20
2. AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRPOLITIKÁJA 2.1. Közös Agrárpolitika (KAP) bemutatása „A közös mezőgazdasági politika a mezőgazdasági termékek (a termőföld -, állattenyésztés - és halászat termékei) előállítására és kereskedelmére ható közösségi intézmények jogi szabályozása és gyakorlata. Az agrárpolitika a belső piac része, mely az ágazat sajátosságai miatt külön közös politikát alkot.”6 Az agrárágazat a nemzetgazdaság stratégiai területe gazdasági, politikai és kulturális szempontból egyaránt. Az agrárszektor rendszerezése és jogszabályozása minden országnak a saját szuverén joga volt, ezért a gazdasági érdekeiket féltve, az EGK országai nem akarták azt a közös piac részévé tenni. Amint a tagországok ráébredtek, hogy egy közös agrárpolitika létrejötte szolgálná a piac stabilitását, valamint a fogyasztói és termelői érdekeket, először célkitűzéseket fogalmaztak meg, majd kidolgozták működésének részleteit. A célkitűzések már a Római Szerződésben szerepeltek, de csak 1958-ban fogalmazták meg a KAP (Közös Agrárpolitika) alapelveit: 1. A mezőgazdasági termékek egységes piacának elve: Létre kell hozni a mezőgazdasági
piacok
közös
szervezését,
mely
tartalmazza
a
mezőgazdasági termékek szabad mozgását, valamint egységesíti a versenyszabályok, a piaci rendtartások és az árszabályozás rendszereit. 2. A közösségi preferencia elve: E szerint az elv szerint a külső versennyel és világpiaci árak ingadozásaival szemben a közösségi áruknak előnyt és védelmet kell élveznie. 3. A pénzügyi szolidaritás elve: Ezzel az elvvel biztosítottak azoknak a pénzügyi alapoknak a létrehozását, melyek a közös agrárpolitika finanszírozását szolgálják.7 „A Római Szerződés az alábbiakban fogalmazta meg a KAP céljait:
6
műszaki haladás fokozásával növelje a mezőgazdaság termelékenységét,
biztosítsa a mezőgazdasági népesség méltányos életszínvonalát,
Kruppa Éva: Mezőgazdaság és halászat. In: Káldyné Esze Magdolna (szerk.), Vida Krisztina, Kruppa Éva, Ferkelt Balázs: Integrálódó Európa I., Perfekt Kiadó, Budapest, 2009., 231. oldal 7 Horváth Zoltán, Ódor Bálint: Az Európai Unió szerződéses reformja, Az Unió Lisszabon után, HVGORAC Lap-és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2009., 242. oldal
21
stabilizálja a piacokat,
garantálja az ellátás biztonságát,
és biztosítsa a fogyasztók ellátását ésszerű árakon.”8
Az európai agrártermelők nem voltak versenyképesek még a közös agrárpolitika elindulásakor. Az termelésre legfőképpen a kisgazdaságokba szerveződött. A közös politika a kisgazdaságok fejlődésképtelensége miatt, elsődleges feladatának azok modernizációját és a versenyképességük javítását tűzte ki célul, mivel ezek a termelők önerőből egy lépést nem tudtak volna a felzárkózás útján megtenni. Életszínvonaluk is jelentősen elmaradt a városban élő emberekéhez képest, ami a támogatás hiányában a vidék tömeges elhagyásával fenyegetett volna. Ezen felül a mezőgazdasági termékek piacát is az instabilitást jellemezte. Az elmúlt évtizedekben az agrárágazat hatalmas fejlődésen ment keresztül, melynek eredményeihez a közös politika nagymértékben hozzájárult. A közös agrárpolitika kezdetét 1962-től számítjuk. Az integráció első állomása a tagországok különböző agrárrendszerének megszüntetése volt, melyek helyébe a közös támogatás és a közös piacvédelem lépett. A piacegyesítés rendszerét a közös piaci szervezetek (CMO) létrehozásával alakították ki. Ezt nevezzük, a KAP első pillérének, ami termékcsoportonként magában foglalja a közösségi támogatás és piacvédelem szabályait és eszközeit. A közös politika finanszírozására 1962-ben létrehozták az EMOGA-t. A mezőgazdasági termékek döntő többsége közös szabályozás alá került. Ezek jogi eszköze a Tanács és a Bizottság rendelete, melyek a tagországokban közvetlenül hatályosak. Nemzeti szintű szabályozás csak olyan területen megengedett, ahol azt a közösségi szabályozás lehetővé teszi. A szabályozások lehetővé tették, hogy a tagországok lebonthassák vámjaikat és megszüntessék egymás között a mennyiségi korlátozásokat. Az intézkedések hatására megvalósult a mezőgazdasági termékek szabad áramlása. 9
2.1.1. A Közös Agrárpolitika modelljei, reformjai A KAP rendszerét 1992-ig egy sajátos támogatási és védelmi modellel lehet jellemezni, mely három részpolitikán alapul: 8
Kruppa Éva: Mezőgazdaság és halászat. In: Káldyné Esze Magdolna (szerk.), Vida Krisztina, Kruppa Éva, Ferkelt Balázs: Integrálódó Európa I., Perfekt Kiadó, Budapest, 2009., 232. oldal 9 Kruppa Éva: Mezőgazdaság és halászat. In: Káldyné Esze Magdolna (szerk.), Vida Krisztina, Kruppa Éva, Ferkelt Balázs: Integrálódó Európa I., Perfekt Kiadó, Budapest, 2009., 234. oldal
22 1. az agrárpiac belső szabályozásán, 2. az agrártermékek külkereskedelmi politikáján, 3. és az agrárszerkezet átalakítását szolgáló struktúrapolitikán. Ebben a rendszerben egyre több probléma lépett fel. Az árakba való beavatkozás túlkínálatot eredményezett, melyet intervenciós felvásárlás követett. A termelés korlátozására több intézkedést is elrendeltek, méghozzá mennyiségi szabályozásokat, termelési kvóták alkalmazását, de ezek sem tudták megoldani a felmerülő problémákat. Ezért mindenképp szükség volt egy agrárreformra, melyet az 1992-es McSharry-terv fémjelzett. A reform főbb pontjai a következők voltak:
bevezették a jövedelemtámogatás rendszerét, mégpedig annak kompenzálására, hogy lecsökkentették a közösségi garantált árakat. Ez azt jelenti, hogy a gazdák közvetlen támogatásban részesülnek attól függetlenül, hogy mennyit termelnek,
ezeket a közvetlen támogatási kifizetéseket az ugaroltatáshoz kötötték, tehát csak a termőföld pihentetése, a termelésből kivont földterületek után kapták meg a gazdák a támogatás,
a környezet megóvása kiemelt szerepet kapott,
a fiatal gazdálkodók támogatása egyre nagyobb jelentőséggel bírt, így az idősebb gazdálkodóknak felkínálták a korengedményes nyugdíj opcióját,
a reformban nemcsak a mezőgazdaság fejlesztése szerepelt, de az ahhoz kapcsolódó ágazatok megóvása, modernizálása is, mint például a tájjelleg – és kultúraarculatot megőrző feladatok ellátása és a hagyományos családbirtok – rendszerek fenntartása.10
A McSharry reform legfőbb feladata az agrártámogatási rendszer teljes átalakítása volt. Mivel a vidékfejlesztés egyre fontosabbá vált, ezért csökkentették az agrártámogatásokat és a termelők jövedelemveszteségének kompenzálására növelték a közvetlen támogatások összegét. A felvásárlást mennyiségi keretekhez kötötték és célul tűzték ki a felvásárlási
10
Horváth Zoltán, Ódor Bálint: Az Európai Unió szerződéses reformja, Az Unió Lisszabon után, HVGORAC Lap-és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2008. 243. oldal
23 árak csökkentését. Tehát a termelőknek való megfelelő jövedelem volt a reform fő célkitűzése. Az AGENDA 2000 agrárpolitikai programja a McSharry-féle reform, következő állomásának is tekinthető. Az AGENDA 2000, 2000-2006-os időszakra vonatkozó programjának két lényeges feladata volt. Az egyik az agrárreform folytatása, a másik a kelet-közép-európai országok csatlakozásából adódó agrárkérdések. Az AGENDA 2000 reformértékű fordulata, ami a McSharry reform ötletének továbbgondolása, az integrált vidékfejlesztési politika volt. Az AGENDA 2000 szándéka volt, hogy a vidékfejlesztés eszközeit előtérbe helyezzék, hogy munkahelyeket teremtsenek, megelőzve az elvándorlást és az elszegényedést. A táj értékeinek, tájjellegének és szépségének védelmét ugyancsak a vidékfejlesztéshez csatolták. A vidékfejlesztés a Közös Agrárpolitika második pillére lett. A támogatás forrásait az EMOGA orientációs része, 2007 után pedig az Európai Mezőgazdaság és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) biztosítja.
2.1.2. Egységes Támogatási Rendszer (SPS) Az AGENDA 2000 program felülvizsgálata 2003-ban történt meg, mikor is létrehozták az ún. „luxemburgi reformcsomagot”, a termelők támogatási rendszerében óriási fordulatot hozva ezzel. Nemcsak az ártámogatások csökkentek jelentősen a jövedelemtámogatások javára, hanem a közvetlen kifizetések is szigorú szabályok betartásához lettek kötve, mely a környezetvédelem, állategészségügy, higiénia területén jelentkeznek. Az intézkedés legfőbb elemei: 1. egységes gazdaságtámogatási rendszer (SPS), mely a termelés és a támogatás elválasztására épül, 2. közösségi környezetvédelmi, élelmiszerbiztonsági, állat – és növényegészségügyi, állatjóléti, és egyéb előírásoknak való megfelelés betartatása, 3. közvetlen kifizetések csökkentése, amibe a moduláció is bele tartozik, 4. a vidékfejlesztés jelentőségének további erősítése, 5. valamint a WTO-követelményeknek való megfelelés.11
11
Horváth Zoltán, Ódor Bálint: Az Európai Unió szerződéses reformja, Az Unió Lisszabon után, HVGORAC Lap-és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2008., 244. oldal
24 Ezeknek az intézkedéseknek a leglényegesebb eleme a termelők közvetlen támogatásának átalakítása volt, melynek eredményeként létrehozták az SPS-t. „A támogatási rendszer kialakítása azon alapult, hogy a korábban különböző jogcímen, például: szántóra, legelőre, állatlétszám alapján biztosított közvetlen támogatásokat egységesen, a gazdaság szántó-és legelőterületre vetítve fizessék ki, kiindulva egy adott bázisévben vagy bázisidőszakban a gazdaság által megszerzett jövedelemből.”12 Az egységes gazdasági rendszer középpontjában tehát nem a tulajdonos áll, hanem a mezőgazdasági termelő, a földet művelő, a mezőgazdasági üzem. Az SPS jellemző vonásai:
„Közvetlen jövedelemtámogatás, amire az a földhasználó pályázhat, aki minimum egy megadott területnagyságot elérő földterületet művel.
A támogatás közvetlen termelési kötelezettsége nélkül jár, a termelő szabadon döntheti el, hogy mit szeretne termelni anélkül, hogy a támogatást elveszítené.
A termelő azonban csak akkor kaphat támogatást, ha a földet kedvező állapotban tartja, és megfelel a különböző, például környezetvédelmi elvárásoknak (ez a keresztmegfelelés elve – cross compliance).
Az a gazdálkodó, aki nem teljesíti a követelményeket, elveszítheti a támogatás, vagy csökkentett kifizetésre számíthat.
Az egységes támogatás a termelő részére éves átalány jellegű kifizetés, ami a jövedelmét kiegészítő támogatásnak minősül.
A 2005-2007-ben az új támogatási rendszerre áttérő országok esetében a gazdálkodó támogatását a 2000-2002-es évek bázisán számított jövedelme alapján határozzák meg.”13
Létezik egy ún. Egyszerűsített Területalapú Támogatási Rendszer (SAPS), mely egy olyan opciót jelentett az újonnan csatlakozott tagországoknak, ami abban segített nekik, hogy ne kelljen rögtön az SPS rendszert bevezetniük. Ezt a lehetőséget természetesen
12
Kruppa Éva: Mezőgazdaság és halászat. In: Káldyné Esze Magdolna (szerk.), Vida Krisztina, Kruppa Éva, Ferkelt Balázs: Integrálódó Európa II., Perfekt Kiadó, Budapest, 2009., 205. oldal 13 Kruppa Éva: Mezőgazdaság és halászat. In: Káldyné Esze Magdolna (szerk.), Vida Krisztina, Kruppa Éva, Ferkelt Balázs: Integrálódó Európa II., Perfekt Kiadó, Budapest, 2009., 206. oldal
25 Magyarország is igénybe vette, hiszen az SPS rendszer túl radikális változást okozott volna.
2.1.3. A vidékfejlesztés átfogó célkitűzései a 2007-2013-as időszakban A mezőgazdaság önmagában nem tudja garantálni a vidéken élők számára a fejlődést és a szükséges munkahelyeket. A vidékfejlesztési támogatások növelése indokolt, hiszen csak így tudják a vidéken élő népességet vidéken tartani. Az AGENDA 2000 vezette be a vidékfejlesztés átfogó programját elismerve a mezőgazdaság multifunkcionális jellegét, és a vidéken élők tevékenységének sokféleségére helyezte a támogatást. A vidékfejlesztés átfogó célkitűzései a 2007-2013-as időszakban:
I. tengely: A mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és erdészeti ágazat versenyképességének javítása
II. tengely: A környezet és a vidék állapotának javítása
III. tengely: Az életminőség javítása a vidéki területeken és a diverzifikáció ösztönzése
IV. tengely: Leader-program14
A mezőgazdaság 2008-as ún. Állapotfelmérése is a vidékfejlesztés felértékelődése irányába hatott, kiemelte azokat a fő problémákat, melyeket vidéken és komplex módon kell kezelni. Ezek a következőek:
14
az éghajlatváltozás,
a vízgazdálkodás,
a megújuló energia termelése és hasznosítása,
a biológiai sokszínűség megőrzése,
Innováció támogatása.
http://eupalyazatiportal.hu/europai_mezogazdasagi_es_videkfejlesztesi_alap/
26
3. AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSPOLITIKÁJÁNAK MEGVALÓSÍTÁSA HAZÁNKBAN Magyarország az Európai Unióba történő csatlakozásakor és mondhatjuk, hogy mai napjainkig, az Unió azon országaihoz sorolható, amelyek a nyugati országokhoz képest elmaradottabb gazdasággal és fejlettségi szinttel rendelkeznek. Ezt bizonyítja az az Eurostat táblázat is, mely az Európai unió régióit veszi sorba, a leggazdagabbaktól a legszegényebbekig.
Nem
meglepő
módon
a
legszegényebb
régiók
Románia,
Lengyelország, Bulgária és Magyarország térségéből kerültek ki. Magyarországról a következő négy régió került be a legszegényebbek közé:
Észak – Alföld
Észak – Magyarország
Dél – Alföld
Dél – Dunántúl
A következő táblázat a 20 legelmaradottabb régióját mutatja, GDP-jük Uniós átlagának százalékában.
27
3. ábra
Az Európai Unió 20 legszegényebb régiója
Forrás:
http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/sereghajto_a_del-alfoldi_regio_az_euban/2143795/
Láthatjuk tehát, hogy az Unió 20 legszegényebb régióiban Magyarország négy helyet foglal el. Sajnos az alföldi régió súlyozottan jelenik meg a táblázatban. Itt szeretném megjegyezni, hogy a vállalt, melyről készítettem az elemzésem, az Alföldön gazdálkodik. Magyarország számára igen fontos minden egyes EU-s támogatásra odafigyelnie és megpályáznia, ha a következő években ki szeretne kerülni a hasonló adatokat összefoglaló táblázatok soraiból. Ezeket a regionális különbségeket igyekszik az Unió regionális, kohéziós és agrárpolitikája is egyre csökkenteni. A regionális különbségek leküzdésére az Európai Unió költségvetésének több mint harmadát használja fel, ami 2007 és 2013 között 347,4 milliárd eurót jelent.
28
3.1. A Kohéziós politika Magyarországon Az Európai Unióhoz történő magyarországi csatlakozás egyik legfőbb hozadéka, hogy tagként az Unió támogatási politikájának kedvezményezettjei lehetünk. Ez azonban természetesen csak abban az esetben lehetséges, ha a hazai támogatás politika is EUkonform módon alakul, és ha képes lesz hazai forrásokat is a területfejlesztésre, a regionális különbségek kiküszöbölése érdekében rendelkezésre bocsátani. Ezeket kiegészítve pedig képes lesz az Európai Uniós forrásokat hatékonyan kihasználni.
3.1.1. Nemzeti Fejlesztési Terv I. (NFT) A csatlakozás első három évében hazánk is jogosult volt arra, hogy támogatásokat kapjanak, mind a Strukturális Alapokból, mint pedig a Kohéziós Alapból. A kohéziós célokat, melyek összhangban álltak az Unió céljaival, az Első Nemzeti Fejlesztési Terv, azaz az NFT tartalmazta, mely operatív programok sorozatából állt. Hazánk ezekben az években az Európai Unió által adományozott források majdnem egészét fel tudta használni (94%-ot), így Magyarország jó abszorpciós képessége megkérdőjelezhetetlen.15 A 2004-2006-os időszakra készített Nemzeti Fejlesztési Terv nem egy átfogó, minden szektorra kiterjedő fejlesztési terv, hanem olyan egységes stratégia volt, mely a Magyarország számára megnyíló európai uniós fejlesztési források felhasználási irányait foglalta össze. Az NFT –nek három célkitűzése volt: a gazdasági versenyképesség javítása, a humán erőforrások fejlesztése, valamint egy jobb minőségű környezet kialakítása. Ezekhez szorosan kapcsolódik egy sokkal kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés elérése.16 Nemzeti Fejlesztési Tervbe foglalt célok megvalósítását 2004 és 2006 között öt operatív program segítette: a. Humánerőforrás - Fejlesztési Operatív Program (23,89%) b. Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (23,33%) c. Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (16,48%) d. Agrár - és Vidékfejlesztési Operatív Program (18,16%)
15
Kruppa Éva: Gazdasági, társadalmi és területi kohézió. In: Káldyné Esze Magdolna (szerk.), Takács Gábor, Kruppa Éva, Ferkelt Balázs: Integrálódó Európa II., Perfekt Kiadó, Budapest, 2009., 194. oldal 16
http://www.vanessia.hu/nft2/index00.php
29 e. Regionális Operatív Program (17,90%)17 Az operatív programok mellett zárójelben az EU-s támogatások megoszlását jelöltem százalékos formában, hogy a 100%-ból az egyes programok milyen mértékben részesültek.
4. ábra
Európai Uniós támogatások 1990 és 2013 között
Forrás:
Állami Számvevőszék, Tájékoztató az európai uniós támogatások 2008. évi felhasználásának ellenőrzéséről, 2009
A 2004-2006-os időszakban a hazai költségvetési forrásokkal kiegészülve 670 milliárd Forint állt rendelkezésünkre a különböző fejlesztésekre. Ez az összeg a 2007-es magyar GDP 2,63 százaléka.18 Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv céljainak megvalósításához kialakított öt operatív programjának összesen 74%-a volt uniós támogatás. A beruházások és fejlesztése értéke ennél viszont jóval nagyobb, hiszen a támogatások ezekben megsokszorozódva hasznosulnak. A NFT segítségével mondhatni fellendült hazánk gazdasága. Hazánkban ezekre a pályázatokra, mintegy 42 ezer projektet nyújtottak be. A Nemzeti Fejlesztési Terv a hazai vállalkozókat arra késztette, hogy minél átgondoltabban és átláthatóbban működtessék vállalataikat, és hogy hosszú távra tervezzenek. A
17
18
http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_regiok&id=7 http://www.nfu.hu/celegyenes
30 projektekre fordított saját tőke is a fejlesztés és munkahelyteremtés céljait szolgálta, ezzel egy gazdaságélénkítő hatást elérve. A következő ábra mutatja, hogy a 2000-2006-os időszakban a magyarországi régiók közül a közép-magyarországi régió kapta a legtöbb támogatást (26%). Ezt a régiót követi az észak-alföldi terület 17%-kal. A harmadik legtámogatottabb terület a dél-alföldi régió volt. 39 958 beérkezett pályázat közül, majdnem a felét meg is támogatták (18 572 pályázatot).
5. ábra
Támogatott projektek megoszlása régiónként 2004-2006 között
Forrás:
http://193.224.242.5/EuropeDirect/tartalom/5let/fejlesztesek.pdf
3.1.2. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) A 2004-2006-os időszak végén Magyarországnak a 2007-2013-as időszakra az EU kohéziós politikájának keretében egy újabb fejlesztési tervet kellett elkészíteni, hiszen a további fejlesztési forrásokra is jogosultak vagyunk. Az Európai Unió költségvetésének kohéziós politika fejezetéből erre az időszakra 33,4 milliárd euró uniós forrás áll a rendelkezésünkre. Ezt persze kiegészíti a magyar állami hozzájárulás, amely a teljes felhasználható keret 15%át teszi ki, amellyel együtt a fejlesztésekre fordítható összeg összesen 26, e milliárd euróra duzzad. Ezt kiegészíti az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap is, melyről az agrárpolitikai részben részletesen kifejtek.
31 A pénzösszegek lehívásához az Európai Unió számára egy tervet kellett készíteni. Ez a Második Nemzeti Fejlesztési Terv, amit Új Magyarország Fejlesztési Tervként is ismerhetünk. Ez a terv tartalmazza azokat a célokat, prioritásokat és javaslatokat melyek alapján pályázhatnak a hazai gazdasági szereplők. Az ÚMFT stratégiai célja az ország modernizációja, az EU átlagos fejlettségi szintjéhez való felzárkózás, a foglalkoztatás és a versenyképesség növelése, melyet hat alapvető fontosságú területre vetítettek ki: 1. gazdaságfejlesztés, 2. környezeti és energetikai fejlesztés, 3. közlekedésfejlesztés, 4. társadalmi megújulás, 5. területfejlesztés, 6.
államreform.
Ezek megvalósítását 8 ágazati és 7 regionális operatív program szolgálja, végrehajtásukat pedig két évre szóló akcióprogramok segítik, melyek a pályázati kiírások is képzik. Az ÚMFT megvalósítására szolgáló pénzügyi eszközöket és forrásokat úgy határozták meg, hogy figyelembe vették a 15%-os hazai társfinanszírozást. Így 26,3 milliárd eurót biztosítanak ennek a fejlesztési tervnek a végrehajtására.19 Az ÚMFT keretein belül nagyon sok olyan beruházás valósult és valósul majd meg, mely nagyban hozzájárulhat hazánk gazdasági fejlődéséhez.
19
Kruppa Éva: Gazdasági, társadalmi és területi kohézió. In: Káldyné Esze Magdolna (szerk.), Takács Gábor, Kruppa Éva, Ferkelt Balázs: Integrálódó Európa II., Perfekt Kiadó, Budapest, 2009., 196. oldal
32
6. ábra
Az ÚMFT Európai Uniós Finanszírozása (milliárd euróban – hazai finanszírozási összegek nélkül) 2007-2013
Forrás:
http://193.224.242.5/EuropeDirect/tartalom/5let/fejlesztesek.pdf
Amint az, az ábrából is kitűnik az Európai Unió az ÚMFT programjainak megvalósítására az alábbi megosztásban adott támogatásokat. A közlekedés fejlesztésének finanszírozása realizálódik a legnagyobb összegben, ami 6,2 milliárd euró. Ez nem meglepő, hiszen Magyarország gazdasága csak abban az esetben fejlődhet tovább, amennyiben az ország infrastruktúrája megfelelő állapotba kerül. A második helyen a környezeti és energetikai fejlesztések állnak 4,2 milliárd euróval. Ez ugyancsak nem meglepő, hiszen a környezetvédelem és a hulladékok környezetbarát felhasználása az Európai Unió kiemelt fontosságú területe. A harmadik helyen álló oktatás, foglalkoztatás és K+F (3,4 milliárd) is ahhoz járul hozzá, hogy hazánk gazdasága növekedésnek induljon, hiszen ezek nélkül a beruházások nélkül csak egy helyben toporogna. A gazdaság fejlesztése címszó alatt kapott az ÚMFT 2,4 milliárd eurót, melyeket kis-és középvállalkozások támogatására költhet el és az üzleti infrastruktúra javítására. Ebbe a témakörbe sorolnám az általam vizsgált vállalat támogatásait is. Természetesen ezek a finanszírozások még kiegészülnek a hazai finanszírozási összegekkel, melyek nagyban befolyásolják a beruházások nagyságát és eredményességét.
33
3.2. Az agrárpolitika Magyarországon Az Európai Unióba történő csatlakozás után alapjaiban megváltozott az agrárágazat működtetése hazánkban, hiszen a Közösség része lettünk, ami azt jelentette, hogy a hazai szabályozás helyett át kellett vennünk a belső piac működéséért felelős KAP szabályait. Magyarország is élt természetesen a lehetőséggel, mely az újonnan csatlakozóknak adatott meg, hogy nem kellett rögtön az SPS rendszerhez alkalmazkodni, hanem kialakíthattuk az erre felkészítő SAPS, top-up támogatási rendszert. Ez egy átmeneti jellegű támogatási rendszer, ami a közvetlen támogatások egyszerű kifizetését teszi lehetővé. A termelők támogatásának az alapja a nemzeti alapon kiszámított egy hektárra jutó átlagos támogatási összeg, amit területalapú támogatásként folyósítanak. Ezt egészíti ki az ún. top-up támogatás, mely egy kiegészítő nemzeti területalapú támogatás.
3.2.1. Az Agrár – és Vidékfejlesztési Program (AVOP) Az agrárium támogatása már az előcsatlakozási alapok kialakulásával elkezdődtek, hiszen a PHARE és a SAPARD rendszer is hozzájárult a hazai mezőgazdaság fejlesztéséhez. Nagyobb eredményt viszont a 2004-2006-os időszakra kialakított Nemzeti Fejlesztési Terv egyik operatív programja ért el. Ez pedig az Agrár – és Vidékfejlesztési Operatív Program, az AVOP. Az AVOP továbbvitte a PHARE és a SAPARD eredményeit, ezzel sok lehetőséget kínálva az agráriumban dolgozók számára. „Célja a mezőgazdaság versenyképességének javítása, az esélyegyenlőség megteremtése, a fenntartható fejlődés megalapozása, a gazdaságosság és az élelmiszer-kivitel fokozása, a vidéki foglalkoztatás és alternatív jövedelemszerzés ösztönzése, valamint a vidék népességmegtartó erejének javítása volt.”20 Az AVOP 2004-2006-os első szakaszában a 105 milliárd Forint állt a gazdálkodók rendelkezésére, melyből a nemzeti finanszírozás 26,2 milliárd Forint, és az EU támogatás a maradék 78,8 milliárd. A beruházások között szerepeltek a fiatal gazdálkodók induló támogatása, istállók, magtárak, terménytárolók, hűtőházak építése, erő-és munkagépek
20
http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_regiok&id=7
34 beszerzése, ültetvénytelepítési, öntözési beruházások, halászati ágazat beruházásai, mezőgazdasági-termékek értékesítés-fejlesztése, valamint falufejlesztési beruházások.21
3.2.2. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozott támogatásokra Magyarországnak az EU szabályaival összhangban egy stratégiai, fejlesztési tervet kellett készítenie, csak úgy, mint az előző években a Strukturális időszakra késszült terv lett az Új Magyarország
Alapokra. A 2007-2013-as
Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (ÚMVST). Az ÚMVST a lisszaboni célkitűzésekre alapozva készítette el programjait, melyek arra adnak lehetőséget, hogy a hazai gazdasági szereplők
pályázhassanak
a
mezőgazdaság
fejlesztéséhez,
a
vidéki
környezet
megőrzéséhez, a vidéki társadalom kohéziójának erősítéshez szükséges támogatásokra. Ebben az időszakban hazánknak 5 milliárd euró fejlesztési forrást van lehetősége elkölteni az agrárium és a vidék fejlesztésére. Ezzel talán elérhetjük, hogy a mezőgazdaságban megkezdett szerkezetváltás folytatódjon, és hogy megakadályozhatjuk a vidéki térségek további leszakadását. Az ÚMVST keretein belül kidolgoztak egy programot, mely által a gazdasági szereplők pályázhatnak az uniós és hazai forrásokra egyaránt. Ez a program az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, az ÚMVP. Fel kell hívnom a figyelmet, hogy az ÚMVP nem operatív programnak számít az ÚMFT-n belül, hiszen az EMVA nem tartozik a Strukturális Alapokhoz, bár tartalmilag hasonlít a többi operatív programhoz.
Az ÚMVP öt prioritást kíván megcélozni: 1. a
mezőgazdaság,
az
élelmiszer-feldolgozás
és
erdészeti
szektor
versenyképességének javítása, a termelési szerkezetváltás elősegítése, 2. a versenyképes agrárgazdaság humán feltételeinek megteremtése, különös tekintettel az innovációs készségre, a piacorientált szemlélet elterjedésére, 3. a fenntartható fejlődés és fölhasználat garanciáinak erősítésére,
21
http://www.agraroldal.hu/avop.html
35 4. a vidéki foglalkoztatási felszültségek csökkentése, a vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése, a vidéki életminőség javítása, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, 5. valamint a helyi közösségek fejlesztése.22 Ezek végrehajtására az ÚMVP négy támogatási tengelyt dolgozott ki, melyek teljes összhangban állnak az Unió által kidolgozott 2007-2013-as időszakra meghatározott vidékfejlesztési célkitűzésekkel. Az ÚMVP 4 tengelye a következő: I. tengely: (EMVA I.) A minőség és a hozzáadott érték növelése a mező- és erdőgazdaságban, valamint az élelmiszer-feldolgozásban. A tengely támogatásai a mezőgazdaság versenyképességét hivatottak javítani, méghozzá az infrastruktúra fejlesztésére, az innovációs tevékenységek ösztönzésére, a minőségi termékek
előállításának
támogatására
és
a
szakképzés
megerősítésére
adott
pénzeszközökkel. II. tengely: (EMVA II.) A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek figyelembe vételével. Ebben a tengelyben olyan támogatások találhatóak, melyek a mezőgazdasági területek erdősítésén keresztül biztosítják a földterületek, illetve a természeti erőforrások fenntartható felhasználását. III. tengely: A vidéki foglalkoztatás bővítése, a tevékenységek diverzifikálása. Ez az intézkedéscsoport a vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítését, illetve a vidéki környezet megőrzését és megújítását célozza azáltal, hogy támogatást nyújt a mezőgazdasági
vállalkozásoknak tevékenységük fejlesztésére, a
vidéki
turizmus
ösztönzésére, a vidéki örökség megőrzésére és korszerűsítésére, valamint vidéki gazdasági és lakossági szolgáltatások igénybevételére. IV. tengely: LEADER - Helyi közösségek fejlesztése. A LEADER program helyi fejlesztési stratégiák megvalósítását ösztönzi a belső erőforrások innovatív és hatékony helyi felhasználásán, az életminőség helyi 22
http://www.emva.hu/index.php?id=emva_leirasa&kat1=194
36 sajátosságokon alapuló növelésén keresztül. A program keretében a vidéki települések Helyi Vidékfejlesztési Közösségekké szerveződnek, és öntevékenyen határozzák meg helyi vidékfejlesztési stratégiájuk alapjait.23
1. táblázat
Az Új Magyarországi Vidékfejlesztési Program forrásai (euróban) Intézkedéscsoport I. tengely
Összes közpénzből történő hozzájárulás 2 384 995 192
Az EMVAhozzájárulás mértéke (%) 75
1 788 746 394
48%
II. tengely
1 522 337 357
80
1 217 869 885
31%
III. tengely
583 562 653
75
437 671 990
12%
IV. tengely
261 651 733
80
209 321 386
5%
Technikai segítségnyújtás Összesen
202 978 314
75
152 233 735
4%
3 805 843 392
100%
Forrás:
4 955 525 250
Az EMVA-ból nyújtott összeg
Tengelyek közti arány
http://www.emva.hu/index.php?id=emva_leirasa&kat1=194
Mint láthatjuk a forrásokból a legnagyobb arányban az első tengely részesül hazánkban, majd ezt követi a második tengely és így tovább. A Középtiszai Mezőgazdasági Részvénytársaság, tehát az általam választott vállalat is ezekre a támogatásokra pályázott. Az első tengely közel a források felét kapta meg. Látszik ugyan a vidékfejlesztés növekvő szerepe, de magával a vidék fejlesztésével foglalkozó harmadik tengely forrásainak aránya még mindig jóval elmaradnak az első két tengelyhez képest. Ez az arány várhatóan a jövőben egyre nagyobb lesz, mivel az agrárszakértők is azt hangsúlyozzák, hogy a vidékfejlesztés egyre fontosabb részévé válik az agrárium területének, egyre szorosabb a kapcsolat a mezőgazdaság területe és a vidék között.
23
http://eupalyazatiportal.hu/europai_mezogazdasagi_es_videkfejlesztesi_alap/
37
3.2.3. Az agrártámogatások hazánkban a számok tükrében 7. ábra
Kifizetett támogatások források szerinti megoszlásban (milliárd forint)
Forrás:
Kapronczai István: Agrárgazdasági információk, A magyar agrárgazdaság az adatok tükrében az EU csatlakozás után, Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest, 2010. 12. szám, 109. oldal
Egyértelműen látható, hogy az uniós csatlakozás igen kedvezően hatott a hazai mezőgazdasági gazdálkodók támogatottságára. A 2002-2003. éveket jellemző 210-220 milliárd forintos agrár-és vidékfejlesztési támogatás összege 2005-re 400 milliárd forint fölé emelkedett. Ettől kezdve 2008-ig az éves kifizetések 410 és 430 milliárd forint körül alakultak. 2009-ben pedig már a 600 milliárd forintot is meghaladták a támogatások összegei. Ebben a nagy volumenű növekedésben viszont olyan pillanatnyi hatások játszottak szerepet, mint az árfolyamnyereség, a cukortámogatások és az akkor még hatályos előre hozott kifizetése, így ezek az eredmények megismételhetetlenek. Az Európai Unióhoz történt csatlakozás egyik előnye az is, hogy a növekvő agrártámogatásoknak egyre nagyobb hányadát finanszírozzák közösségi források. Míg a csatlakozásig a hazai költségvetés 100%-ban biztosította a kifizetett támogatásokat, 2004-ben ez az arány 85%ra, 2005-ben pedig 43%-ra mérséklődött. Ez az aránycsökkenés az elmúlt években is folytatódott, ami részben az uniós támogatások növekedésének és a hazai költségvetési
38 források kivonásának (pl.: Top-up) volt a következménye. 2009-ben az uniós pénz már közel háromnegyedét finanszírozta a hazai agrártámogatásoknak.24
8. ábra
Kifizetett támogatás célok szerinti megoszlása (milliárd forint)
Forrás:
Kapronczai István: Agrárgazdasági információk, A magyar agrárgazdaság az adatok tükrében az EU csatlakozás után, Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest, 2010. 12. szám, 110. oldal
A kifizetett támogatások fontos rétegező szempontja az is, hogy azok a jövedelmek növelését célozzák-e, vagy beruházásokat és vidékfejlesztést segítik. Mint látható az ábrán is a jövedelemtámogatások, tehát a földalapú és egyéb, nem beruházási támogatások mértéke jóval meghaladta a beruházási és vidékfejlesztési célú támogatások összegét. A csatlakozást
követően
megnőtt
mindkét
támogatási
forma
összegei,
de
a
jövedelemtámogatások jóval nagyobb ütemben nőttek. A beruházások támogatásra az elmúlt időkben egyre többet szántak, ami a következő években is irányadó lesz, hiszen a vidékfejlesztési célú támogatások növelése egy előirányzott cél az EU-n belül.
24
Kapronczai István: Agrárgazdasági információk, A magyar agrárgazdaság az adatok tükrében az EU csatlakozás után, Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest, 2010. 12. szám, 109. oldal
39
4. A KÖZÉPTISZAI MEZŐGAZDASÁGI ZRT. Szakdolgozatom további részében bemutatom egy magyarországi vállalat adatain, intézkedésein, pályázatain és elért gazdasági eredményein keresztül, hogy az Európai uniós mezőgazdasági támogatások, hogyan is mutatkoznak meg, miként és miben segítik egy vállalat működését. Kunhegyesi származásom miatt a Középtiszai Mezőgazdasági Zrt.-re esett a választásom. A Zrt már több mint 50 éve jelen van kis városunkban, és nagyban befolyásolja a környék mezőgazdaságának alakulását. Személyesen is dolgoztam a vállalatnál, így egy kicsit jobban is beleláttam a társaság életébe, megfigyelhettem, hogy egy-egy projekt milyen forrásokból valósulhat meg. Láttam, hogy pályázatok tömkelegét nyújtják be különböző támogatásokra, így ez is arra ihletett, hogy szakdolgozatomat írjam arról, hogy hogyan is tudja megolajozni egy-egy sikeres pályázat a vállalat motorját. A vezetőség és köztem, az ott eltöltött idő alatt, jó viszony alakult ki, így szakdolgozatomhoz rengeteg anyagot és segítséget kaptam. Ezt a sok fáradságot és segítséget ezúton is szeretném megköszönni a Középtiszai Mezőgazdasági Zrt. vezetőinek. Elsősorban olyan anyagokat gyűjtöttem, melyek jól ábrázolják, hogy az Európai Uniós csatlakozás előtt és után, hogyan alakult a társaság árbevétele, egyéb bevétele, eredményei, kiadásai, eszköz-állománykészlete, stb. Tehát mérlegeket, pályázatokat és ezekhez kapcsolódó dokumentumokat olvastam át és használtam fel annak érdekében, hogy érzékeltetni tudjam a vállalat életében bekövetkezett változásokat. Az EU-s támogatások minden szakaszából találtam példákat, melyeket pontos adatokkal és számokkal tudok alátámasztani a társaságtól kapott dokumentumoknak köszönhetően.
4.1. A Középtiszai Mg. ZRt. szervezeti felépítése 4.1.1. A részvénytársaság bemutatása A cég elvezése:
Középtiszai Mezőgazdasági Zártkörűen Működő ZRt
Rövidített cégnév:
Középtiszai Mg. ZRt.
Gazdálkodási forma: Részvénytársaság Székhely:
5340 Kunhegyes, Szabadság tér 9-10.
Fióktelepek:
5349 Kenderes-Bánhalma
40 5420 Túrkeve-Bala 5233 Tiszagyenda-Garahalom 5200 Törökszentmiklós-Óballa Cégjegyzékszám:
16-10-001577
Cégjegyzés ideje:
1994. július 5.
Adószám:
11267463-2-16
Pénzintézet neve:
KHB ZRt. Szolnok
Jegyzett tőke összege: 164 000 ezer Ft Tulajdonosok:
magánszemélyek, MRP
A cég képviselője:
Dr. Deme Pál
Az Rt a kárpótlás és a privatizáció során elveszítette a termőterületének nagy részét, ugyanakkor a tulajdonában maradtak azok az eszközök, amelyek kihasználása a régi nagyobb területhez kötődött. A részvénytársaság 1994. január 1-én jött létre a Magyar Állam által 50 éve alapított Középtiszai Állami Gazdaság – egykor 20 500 ha területen gazdálkodó – jogutódjaként, annak Kenderes-bánhalmai mezőgazdasági kerületéből. A Középtiszai Mezőgazdasági Rt., a
Nagykunság
területén
Kenderes-Bánhalma,
Tiszagyenda,
Túrkeve-Bala
és
Törökszentmiklós közigazgatási határán belül található. A Részvénytársaság 1995-ben privatizálásra került, amelynek során tulajdonossá az akkori dolgozók váltak. A tulajdonosi struktúra ebben az időszakban megváltozott, a tulajdont szerzetteknek a 1/2e tartotta meg a részvényeket, s az MRP szervezet, mint a tulajdonosok egyik képviselője a hitelből megszerzett és még vissza nem törlesztett részt birtokolja. A társaság alaptőkéje 151 000 ezer Ft volt, mely 2000. május 26-án 13 000 ezer Ft-tal nőtt, így az alaptőke 164 000 ezer Ft. Jelenlegi részvénytulajdonosokból 63 fő aktív tag, akik a részvények 72,4 % - ának tulajdonosai, továbbá 44 fő az, aki részvénytulajdonos, de jelenleg már nem a társaság aktív dolgozója, részvényarányuk 19,2 %. A maradék részvények birtokosa az MRP Szervezet. Az új tulajdonosoknak szembe kellett nézni azon ténnyel, hogy az ÁPV Rt-től bérelt területei valamint a kárpótlás során új tulajdonoshoz került és visszabérelt területek nem a legkedvezőbb termőhelyi adottságokkal rendelkeznek (17 AK alatti termőföldek). Nemcsak a termőterület és a kapacitások kihasználatlansága okozott gondot, hanem az is,
41 hogy a környezet társadalmi-gazdasági téren is az ország legelmaradottabb térségei közé tartozik. A munkanélküliség meghaladta a 30 %-ot, de jelenleg is 15 % fölött van. A térség iparvállalatai sorra bezártak, s az újonnan alakultak pedig az infrastruktúra hiánya miatt nem telepedtek meg a környéken. A problémák megoldására a vezetőség új stratégiát dolgozott ki, amelyet az elmúlt években több-kevesebb sikerrel megoldva nyereséges, nem utolsósorban fejlődő gazdálkodást valósított meg. A meglévő eszközök megóvásával, újabb beruházásokkal, új tevékenységek bevezetésével sikerült biztosítani a kapacitások jó kihasználását, a nyereséges gazdálkodást. Feldolgozók építésével – napraforgó üzem, étolajkészítő üzem, a biodízel üzem - valamint a meglévő tároló, feldolgozó kapacitásokkal, a környék kistermelőinek integrálásával alakult ki a jelenlegi állapot. A részvénytársaság tevékenységi köre: A társaság főbb tevékenységei: 01.11 Gabonafélék termelése 01.21 Szarvasmarha tenyésztés 01.23 Sertés hízlalás 01.41. Növénytermelési szolgáltatás 15.41 Nyersolaj gyártása 51.11 Mezőgazdasági termék ügynöki nagyker. A részvénytársaság 3 871 ha területen gazdálkodik, melyből a szántó terület 2 171 ha. A
növénytermesztésen
belül
elsősorban
a
kalászos
gabona,
napraforgó
és
takarmánynövények termesztése jellemző. A talajadottságok kedvezőtlenek. Főbb növénytermelési ágazatai: az őszi búza, napraforgó, lucerna és silókukorica termelés. Az állattenyésztés alapját a bánhalmai 1000 koca-férőhelyes szakosított sertéstelep és a Túrkeve-Balán elhelyezett 700 darabból álló tejhasznú tehénállomány teszi ki. Több év hagyományát követve a részvénytársaság integráció keretében szervezi a környező kistermelők, mezőgazdasági vállalkozók termékeinek felvásárlását és értékesítését. Az rt. a megtermelt alapanyagok feldolgozását saját feldolgozóüzemeiben hasznosítja, amely
42 magában foglalja a keverék takarmányok gyártását, a maghántolást, a szemes terményszárítást, lucernapellet gyártását, valamint vetőmag előállítását.
4.2. A Középtiszai Mezőgazdasági Zrt. Európai Uniós támogatásainak bemutatása 4.2.1. SAPARD támogatások a cégen belül Magyarországon a SAPARD támogatás elsősorban gépbeszerzésre irányult. Ebben benne foglaltatik a mezőgazdasági erő-és munkagépek szinte teljes választéka. A SAPARD programba kétféle gépbeszerzési támogatási pályázat került kiírásra. Mindazon cégek, akik a saját termelés mellett integrációval (termeltetéssel) is foglalkoztak, mindkét pályázaton elindulhattak, akiknek természetesen integrációs tevékenységük nem volt csak saját jogon pályázhattak. Ez azt jelenti, hogy csak a saját termőterületük megművelésére szolgáló termelő eszközöket pályázhatták meg, míg az integrátorok a szolgáltatás nyújtásához szükséges eszközöket is be tudták szerezni támogatás formájában. Ezek az eszközbeszerzések együtt jártak a technikai, technológiai megújulással is, hiszen a megvásárolt termelő eszközök elsősorban az EU tagállamainak gyártóitól kerültek ki, és modernebb technológiát képviseltek, mint a Magyarországon honos berendezések. A Középtiszai Mg. Zrt. mind a kettő pályázaton részt vett. Ezeknek a pályázatoknak a megírása komoly szakmai felkészültséget követelt meg és viszonylag bonyolult megoldásokat tartalmazott. A beruházási költségeket mérföldkövekre kellett megosztani, ami azt jelentett, hogy az egyes mérföldkövek időpontokhoz kötődtek és a támogatások visszaigénylése csak az addig beszerzett, kifizetett részberuházások erejéig történhettek meg. A pályázat fontos kelléke volt a projekt megvalósításának pénzforgalmi terve is. A pályázónak a projekt megvalósítását követő öt évre mérleg és eredmény kimutatást is terveznie kellett. A mérlegszerinti eredmény biztosítékot kellett, hogy nyújtson a beruházás megtérüléséhez. Bírálatnál fontos tényező volt a projekt cash flow kimutatása is. A pályázónak mellékelnie kellett a beszerzendő eszközökről három árajánlatot, melyből meg kellett indokolni, hogy melyiket, miért választotta. Igazolni kellett a földtulajdont vagy a földbérleti időt a pályázat megvalósítást követő öt évre. Nemcsak mérleg szerinti eredmény elvárásokat kellett teljesíteni, hanem létszámtartást vagy bővítést is vállalniuk kellett.
43 A 2003 évi mérleg alapján mondhatjuk azt, hogy a társaság vállalásai teljesíthetőnek látszottak, hiszen mind a mérleg szerinti eredmény, mind a létszám tekintetében a szinten tartást jelölte meg célul. Az évek közötti kisebb ingadozás elkerülhetetlen az időjárástól, a termelés szerkezetétől, a kialakult felvásárlási áraktól függően változik. A pályázati kiírás tartalmazta, hogy nyert és megvalósult pályázat esetén éves jelentést kell a pályázónak az MVH (Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Hivatal) felé benyújtania, melyben egyrészt igazolnia kellett, hogy a gépek használatba vételre kerültek és azok a pályázó tulajdonában vannak, valamint a pályázó a vállalat kötelezettségeit teljesíti. A pályázat megvalósításának befejezésekor az utolsó kifizetési kérelem benyújtása után az MVH ellenőrzést végzett valamennyi pályázó esetében leellenőrizve a beszerzett eszközök eredetét, számláit, minőségi bizonyítványait, valamennyi eszközt lefényképezték. Ugyanezt az öt év leteltével a Középtiszai Mg. Zrt. esetében, 2009-ben megismételték. Mivel az MVH-nak ezekre az eszközökre zálogjoga került bejegyzésre, azt csak utóellenőrzés befejeztével szabadították fel. Ez azt jelenti, hogyha az MVH tudta nélkül ezeket az eszközöket értékesítette volna a cég, akkor egyrészt a támogatást visszakövetelték volna, valamint a céget a további MVH támogatásból kizárták volna. Ez nem jelent értékesítési tilalmat, hiszen ezek az eszközök is értékesíthetők abban az esetben, ha erről az MVH-t értesítik és a vásárló jogosult ilyen támogatásra, illetve az eredetileg vállalt kötelezettséget teljesíti. A SAPARD megvalósítása két év alatt fejeződött be (2004, 2005).
2. táblázat
A SAPARD első pályázat forrásainak megoszlásai (ezer forint) Gépbeszerzés Ebből: Sajáterő Támogatás
Forrás:
2005 Összesen 34040 88195 20424 52917 13616 35278
2004 54155 32493 21662
Saját készítés (A pályázati anyagok felhasználásával)
3. táblázat
Az első pályázat esetében a vállalat kötelezettségei Vállalat kötelezettsége Mérleg szerinti eredmény (ezer forint) Létszám (fő)
Forrás:
2005
2006
2007
2008
2009
29602 180
32882 180
28782 180
20582 180
36982 180
Saját készítés (A pályázati anyagok felhasználásával)
44
4. táblázat
A SAPARD második pályázat forrásainak megoszlásai (ezer forint)
Gépbeszerzés (integrátorként) Ebből: Hitel Támogatás
Forrás:
2005 Összesen 68514 190204 26774 114122 17850 76082
2004 121690 87348 58232
Saját készítés (A pályázati anyagok felhasználásával)
5. táblázat
A második pályázat esetében a vállalat kötelezettségei Vállalat kötelezettsége Mérleg szerinti eredmény (ezer forint) Létszám (fő)
Forrás:
2005
2006
2007
2008
2009
2010
29602 185
32882 185
28782 185
20582 185
36982 185
30143 185
Saját készítés (A pályázati anyagok felhasználásával)
4.2.2. AVOP támogatások a cégen belül 2005, 2006-os években a gabonatermés kiváló volt. Magyarországon problémák jelentkeztek az értékesítésben és a tárolókapacitásban. Az AVOP keretében a szakirányítás döntése alapján gabonatárolók kialakítására, újak építésére került pályázat kiírásra. A Középtiszai Mg. Zrt. szintén két pályázatot nyújtott be, az egyik egy volt tehenészeti telep tömbös épületeinek 9000 tonnás sík gabonatárolóvá történő átalakítására, míg a másik pályázat 15 000 tonnás torony silótárolók építésére vonatkozott. Mint azt már korábban érintettük a vállalkozás egyik fő tevékenységi köre az integráció, ezen belül is a gabona és olajosmag termeltetés. A felvásárlás csak úgy történhet meg igazán, hogyha a cég komoly tárolókapacitással rendelkezik. Ráadásul a pályázat összekapcsolódott egy bérleti és finanszírozási konstrukcióval is. Ez azt tartalmazta, hogy az MVH az intervenciós felvásárlás elősegítésére, úgynevezett kétszer-két éves bérleti szerződést köt a vállalkozással. Azaz az első két évben fixen kibérli az intervenciós áru tárolására felajánlott tározót, míg a következő két évben csak föltételesen. A tározó megvalósításához a biztos árbevétel engedményezése mellett a bankok hitelt nyújtottak. A pályázat lebonyolítása hasonlóan történt a SAPARD kiíráshoz. A pályázathoz csatolandó dokumentumok az építési beruházás miatt bonyolultabbakká váltak, hiszen az
45 építés
megkezdéséhez
engedéllyel
kellett
rendelkezni,
és
befejezéséhez,
a
végelszámoláshoz használatba vételi engedélyt kellett kérni. Ez persze valamennyi építési engedély köteles beruházásra vonatkozik. Az építkezésnél felhasznált anyagoknak kötelezően minőségi bizonyítvánnyal kellett rendelkeznie. A gépi eszközöknek szerepelniük
kellett
a
Gödöllői
Gépkísérleti
Intézet
által
kiadott
géplistában.
Természetesen ennél a pályázatnál is mérföldköveket kellett képezni és a SAPARD-hoz hasonló formában kerülhetett sor az elszámolásra. Az AVOP esetében külön gondolt jelentett az ÁFA tartalom részleges elszámolhatóságának előírása. Az ÁFA ilyen jellegű módosítása csak rövid ideig volt érvényben, mivel visszavonták. A visszatartott ÁFA összegét hosszú huzavona után, visszafizették a vállalkozóknak. A kétszer-két éves bérleti szerződések az intervenciós felvásárlások csökkenése az EU szabályozás változásának következtében, általában valamennyi esetben, csak az első két évre valósult meg. Az MVH további két évre a tárolókra nem tartott igényt, de ezek a tárolók zömében kihasználásra kerültek, hiszen a nagy felvásárló cégek itt végeztettek bértárolást.
6. táblázat
Az AVOP beruházások műszaki és pénzügyi összetétele (ezer forint) Ingatlanépítés Géptechnológia Összesen Ebből támogatás
Forrás:
AVOP I. AVOP II. 151400 135128 48600 200000 135128 90000 60808
Saját készítés (A pályázati anyagok felhasználásával)
4.2.3. EMVA támogatások a cégen belül 2007-be kiírták az EMVA pályázatot. Itt lényegében három pályázatról volt szó. Az első az EMVA-ból önálló, építéssel nem járó gépek, technológiai berendezések beszerzése jogcím. A második állattartó telepek korszerűsítése I., mely elsősorban trágyakezelési technológiák fejlesztését tűzte ki célul. Az EMVA állattartó telepek korszerűsítése II., viszont állattartó telepek belső technológiai korszerűsítését tartalmazta.
46 4.2.3.1 Az első jogcím A Középtiszai Mg. Zrt. az állattenyésztés tömegtakarmány ellátásához kívánt e programból nagy érétkű Class Jaguár silózó berendezést vásárolni, valamint a gépei üzemanyag kiszolgálását automatizálni, a földalatti tartályok korszerűsítését elvégezni, valamint erőgépeit GPS flottakövető rendszerrel ellátni. Az összes elszámolható nettó kiadás 120 891 000 forint, melyből a támogatás összege 34 000 322 forint. A támogatás intenzitása zömében 25%-os volt, csak a tömegtakarmány betakarító adapterek esetében érte el a 35%-ot. A társaság az elnyert pályázatnak megfelelően a beruházást teljes egészében megvalósította és azóta is sikeresen üzemelteti. Az automata tankoló rendszer üzemanyag ellátást átláthatóbbá és munkaerő takarékosabbá tette. A GPS flottakövető rendszer a termelés irányítás munkáját segíti. Mivel a társaság által bérelt termőterületek között a távolság több esetben meghaladja a 60 km-t, így az ellenőrzés hatékonyabb és költségtakarékosabb lett. Külön ki kell emelni, hogy a megvásárolt Class Jaguár 850-es siló kombájn kihasználtságának fokozása érdekében a társaság vásárolt egy energiaerdő betakarítására alkalmas adaptert. Így az őszi silózás befejezése után a téli hónapokba a gép ezzel az adapterrel szolgáltatást tud nyújtani.
4.2.3.2 A második jogcím: EMVA I. A Zrt. négy állattenyésztési teleppel rendelkezik. Két sertés és két szarvasmarha telep tartozik hozzá. Valamennyi állattenyésztési telep üzemeltetési engedélyének meghosszabbításához,
illetve
új
megadásához
elengedhetetlen
előírás
volt
a
környezetvédelmi rendeletekhez igazodó trágyakezelési technológia kialakítása. Ahhoz, hogy egyetlen telepet se kelljen bezárni, mind a négy telepen beruházás vált szükségessé. Ezek a telepi trágyakezelési technológiák komplex megoldását követelték meg, ami együtt járt
építéssel
és
gép
beszerzéssel,
valamint
az
eső-és
trágyalégyűjtő
aknák
különválasztásával. Az EMVA ezen része, mivel ez elsősorban infrastrukturális beruházást jelentett, komoly, 75%-os támogatási intenzitással bírt. Az elvégzendő munka volumene viszont, olyan nagyságrendű volt, hogy a maradék 25% sajáterő előteremtése is komoly anyagi terhet jelentett a vállalkozás számára. Mivel a fél megoldás, nem megoldás itt az egész rendszert meg kellett valósítani az elfogadható végeredmény érdekében. Az EMVA pályázat kiírása az első pillanatban a SAPARD és AVOP programokhoz képest egyszerűsítéseket tartalmazott. A pályázó vállalkozás által tartott, illetve későbbiekre
47 vállalt állatlétszám korcsoportonkénti bontása alapján meghatározott szorzószámokkal képzett állategység számításra épült. Az így kiszámított állategység alapján volt kiszámítható az egyes támogatható beruházások bekerülési összege és annak támogatott százaléka. A későbbiek során ez a megoldás nagyon sok problémát vetett föl. Az elszámoltatás már, elsősorban az építés esetén a mindenkori építési norma alapján történt, melynek az állategységhez semmilyen köze nincs. Így előfordulhatott, hogy az elnyert támogatás összege, jóval magasabb volt, mint a ténylegesen felhasználható összeg, míg más esetekbe ennek fordítottja is előfordult, bár ez nem növelte a támogatás összegét. A Középtisza Mezőgazdasági Zrt. esetében két telepen a hígtrágyakezelést, másik két telepen pedig az almos trágyakezelést kellet megoldani. Mivel a bánhalmi sertéstelepen a biogáz üzemmel együtt már korábban megépültek a hígtrágya medencék, így arra pénzt áldozni nem kellett.
7. táblázat
Az EMVA I. beruházás műszaki és pénzügyi összetétele (ezer forint) Ingatlan építése, felújítása Gépbeszerzés, technológia Egyéb költségek Összesen Kalkulált támogatás
Forrás:
Tervezet (pályázat szerint) 323090 126122 43270 492482 368361
Támogatási határozat szerint 263399 145050 40084 448533 351399
Saját készítés (A pályázati anyagok felhasználásával)
8. táblázat
Az EMVA I. beruházás finanszírozása (ezer forint) FINANSZÍROZÁS Saját forrás Közép-lejáratú Hitel Támogatás (Rövid-lejáratú hitel)
Forrás:
87134 30000 351399
Saját készítés (A pályázati anyagok felhasználásával)
9. táblázat
A cég által vállalt kötelezettségek Vállalat kötelezettsége Mérleg szerinti eredmény (ezer forint) Létszám (fő)
Forrás:
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
32246 188
26300 188
27301 188
23691 188
19819 188
14802 188
8552 188
Saját készítés (A pályázati anyagok felhasználásával)
48 4.2.3.3 A harmadik jogcím: EMVA II. Ebbe a jogcímben a társaság 2008-2009-es megvalósítással az 1000 kocás sertéstelep etetési, itatási, tartási és fűtési technológiájának megújítására pályázott. Az etetési technológia megújítása központi moslékos konyha megvalósítását és a csővezetékes szállító-kiosztó rendszer megvalósítását jelentette. Az új etető berendezések beállítása szükségessé tette a belső karámrendszer valamint az itatási rendszer megújítását is. A fűtési rendszer kialakítása a már mellette kész biogáz üzem hulladék hő hasznosítására épül. A beépített technológia itt elsősorban már nem infrastrukturális jellegű, hanem költségtakarékossága miatt gyors megtérüléssel kecsegtet. A központi moslékos konyha fajlagos takarmány felhasználás csökkenést eredményez, míg az új itatási rendszer csökkenti a vízfelhasználást, de csökken a technológiai vízszükséglet is (kevesebb a mosásra, tisztításra szánt víz mennyisége). A szellőzési rendszer is átalakításra került. A megújult szellőzési rendszer, jobb tartási körülményt, így egészségesebb állatokat eredményez, ami megmutatkozik a gyógyszerfelhasználások csökkenésében is. Ez a pályázati kiírás megegyezett az előző pontban tárgyaltakkal, szintén a pályázható összeg alapját az állategység képezte és elszámolása ugyanazokkal a problémákkal küzd. A pályázati kiírás lehetőséget biztosított arra, hogy a telepirányítási rendszereket is korszerűsítsék, így a társaság valamennyi telepén kialakították a térfigyelő rendszert és megújították a telepi irányítás hardver, szoftver állományát. A beruházás 2009-ben befejeződött, az MVH felé elszámolása 2009 helyett 2010-re tolódott.
10. táblázat
Az EMVA II. beruházás műszaki és pénzügyi összetétele (ezer forint) Ingatlan Egyéb Összesen Kalkulált támogatás
Forrás:
2008 159100 21300 180400 90200
2009 Összesen 180000 339100 7100 28400 187100 367500 93550 183750
Saját készítés (A pályázati anyagok felhasználásával)
49
11. táblázat
A cég által vállalt kötelezettségek Átlaglétszám (fő) Mérleg szerinti eredmény (ezer forint)
Forrás:
2008 188
2009 188
2010 188
2011 188
2012 188
2013 188
2014 188
39002
22924
23495
23948
24089
23895
24213
Saját készítés (A pályázati anyagok felhasználásával)
4.2.4. Megvalósítás alatt lévő és tervezett beruházások A növénytermesztés korszerűsítése pályázat keretén belül a társaság két pályázatot nyújtott be, melyet meg is nyert. Az első új szárító üzem létesítése a meglévő Bábolna 15 gabonaszárító helyén. Ez a beruházás 2011 elején indult és várhatóan június 30-ig fejeződik be. Össz nettó bekerülési értéke 132 millió, melyből a támogatás összege 40%. A másik a biogáz üzem alapanyag ellátását biztosító mezőgazdasági terület öntözésének megoldása, kb. 300 hektárnyi beépített öntözőfürt megépítése. Ezzel a beruházással a társaság megoldja a hígtrágya öntözési célú kijuttatását egyben a szükséges cukorcirok-siló alapanyag termesztését. A beruházás várható bekerülési költsége 140 millió Forint, melynek támogatási szintje 40%. Erre a beruházásra várhatóan ez év végén, jövő év elején kerül sor, bár a társaság vezetősége még nem döntött véglegesen a beruházás megvalósításáról, mert a gazdasági visszaesés, valamint az előző év belvizes időjárása a társaság pénzügyi helyzetét megnehezítette és a beruházás megvalósítását a várható ez évi jövedelmezőségtől tették függővé.
4.3. A Középtiszai Mezőgazdasági Zrt. beruházásainak értékelése A csatlakozástól eltelt időszakban a Középtiszai Mezőgazdasági Zrt. beruházásainak összege évente a következő volt (e forintban).
50
12. táblázat
Az összes beruházás 2004 és 2010 között (ezer forint) Évek 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Összesen:
Forrás:
Beruházások összege (ezer forint) 182296 459590 309418 109349 706853 572732 413648 2753886
Saját készítés (A pályázati anyagok felhasználásával)
13. táblázat
Európai Unió által finanszírozott beruházások összesítője a Középtiszai Mg. Zrt-ben (ezer forint) Beruházások Ebből összesen támogatás 278399 111360 354908 150807 120891 34322 468533 351399 367500 183750 1590231 831638
SAPARD (2004-es év) AVOP (2005-ös év) EMVA gép (2007-2008-as év) EMVA I. (2008-2009-es év) EMVA II. (2009-2010-es év) Összesen
Tervezett, folyamatban elnyert támogatással)
lévő
beruházások
(pályázaton
Szárító (2011-es év) Öntözés (2011-2012-es év) Összesen
Mindösszesen
Forrás:
135699 142316 278015
67849 56926 124775
1868246
956413
Saját készítés (A pályázati anyagok felhasználásával)
Az összberuházási értéken belül a támogatási beruházások aránya (1590231/2753886 = 0,5774) 57,74%. Az összberuházás támogatási aránya (831638/2753886) 30,2%. A fenti adatokból egyértelmű, hogy a fokozott beruházás óriási erőfeszítést követelt a társaságtól, hiszen közel 70%-át saját erőből kellett előteremteni a beruházások összköltségének. A saját erőt természetesen nem lehet másból finanszírozni, mint az képződött amortizációból és a mérleg szerinti eredményből.
51
14. táblázat
A saját erő finanszírozásának összetétele 2001 és 2010 között (ezer forint) Érték csökkenési leírás Mérleg szerinti eredmény Összesen Érték csökkenési leírás Mérleg szerinti eredmény Összesen
Forrás:
2001
2002
2003
2004
2005
77 364 64 161
91 748 35 407
102 425 -57 568
103 761 77 596
137 291 83 943
141 525
127 155
44 857
181 357
221 234
2006
2007
2008
2009
2010
160 282 44 723
159 443 42 888
172 114 74 017
205 899 59 109
240 677 60 239
205 005
202 331
246 131
265 008
300 916
Saját készítés (A vállalat mérlegének felhasználásával – Lásd: 1. számú melléklet)
Látható tehát, hogy a megképződő beruházási források (1 451 004 ezer forint) plusz a beruházási támogatások összege (484 515 ezer forint) egyenlő 2 767 157 ezer forinttal, amely szinte ugyanakkora, mint az összberuházás értéke (2 753 886 ezer forint). Ez azt jelenti, hogy amennyiben az egyéb vagyontárgyak vonatkozásában nem lett volna értéknövekmény, úgy szinte hitelfölvétel nélkül lehetőség lett volna a beruházások finanszírozására.
52
4.3.1. A vállalt kötelezettségek teljesítése 9. ábra
A vállalat mérleg szerinti eredményének alakulása 1995 és 2010 között (ezer forint)
Forrás:
Saját készítés (A vállalat mérlegének felhasználásával – Lásd: 1- számú melléklet)
A fenti táblázatból egyértelműen leszűrhető, hogy a társaság a pályázatokban vállalt eredmény kötelezettségét minden évben teljesítette, de az is megfigyelhető, hogy a kapott támogatások és a fokozott beruházás nem járt az eredmény látványos növekedésével. Ha a csatlakozási időszak előtti éveket vizsgáljuk, látjuk, hogy az 1995-2000-es években a jelenleginél magasabb mérleg szerinti eredményt is tudott a cég produkálni. Ennek oka elsősorban a mezőgazdaság jövedelmezőségének romlása, az agrárolló nyílása, valamint a kamat terhek növekedése volt. A mérleg adatok tanulmányozása alapján azt állapítottam meg, hogy a társaság nagyon kevés osztalék fizetését vállalta, nyereségét zömével termelésbe fordította, illetve beruházásait finanszírozta.
53
4.3.2.
A társaság dolgozói létszámának vizsgálata 15. táblázat
A dolgozói létszám alakulása 2001-től 2009-ig (fő) Évek Tényleges dolgozói létszám Vállalt dolgozói létszám
Forrás:
2001 220 188
2002 220 188
2003 206 188
2004 196 188
2005 202 188
2006 204 188
2007 200 188
2008 202 188
2009 210 188
Saját forrás (A pályázati anyagok felhasználásával)
A cég másik vállalt kötelezettsége, a létszám tartása volt, melynek szintén eleget tett. Az eddigi utóellenőrzések a vállalt kötelezettségek teljesítését elismerték. A dolgozói létszám az évek során alig-alig változott. Elsősorban a létszám - emelkedés és csökkenés attól függ, hogy egyes szolgáltatásokat saját emberrel vagy bérelt munkaerővel oldja e meg a társaság.
4.3.3.
A tárgyi-és forgó eszközök vizsgálata
Az előző pontokban érintettük azt, hogy a fejlesztési források elsősorban a tárgyi eszközök beruházásaira voltak elegendőek. Azoknak aránya a mérleg főösszegen belül folyamatosan emelkedett. Az elmúlt időszakban a gazdaság növekedésével illetve az inflációval a forgó vagyon értéke is növekedést mutatott.
10. ábra
A vállalat tárgyi – és forgó eszközei 2001 és 2010 között (ezer forint)
Forrás:
Saját készítés (A vállalat mérlegének felhasználásával – Lásd: 1- számú melléklet)
Sajnos a forgó eszközök növekedési aránya messze alul marad a tárgyi eszközök arányától. Ez a társaság likviditás mutatóinak romlását jelenti. A tárgyi eszközök gyors érétkesítése
54 sokkal nehezebb, mint a forgó eszközöké. Mivel a forgó eszközök értéknövekményét a már megképzett fejlesztési források nem fedezték, így azt rövid és hosszú lej hitelekkel kellett fedezni.
11. ábra
Hosszú – és rövid lejáratú kötelezettségek 2001 és 2010 között (ezer forint)
Forrás:
Saját készítés (A vállalat mérlegének felhasználásával – Lásd: 1. számú melléklet)
A hosszú lejáratú kötelezettségek hosszú évek óta alig mutatnak nagyságrendi változást, a rövidek viszont óriási ingadozást mutatnak. Az egyik fő oka ennek, az évek közi termelési ingadozás mellett, hogy a beruházások támogatás tartalmát annak utófinanszírozása miatt rövid lejáratú hitellel kell megelőlegezni. Ez a tény a beruházások volumenétől és támogatottságától függően rontja a társaság gazdasági mutatóit, s nem mutat valós képet a gazdaság tényleges vagyoni helyzetéről.
4.3.4.
Az társaság árbevételének vizsgálata
Igen fontos a folyamatos beruházások mellett, hogy a gazdaság tudja e növelni a termelési volumenét, árbevételét.
55
12. ábra
A Középtiszai Mezőgazdasági Zrt. árbevétele 1996-tól 2010-ig (ezer forint)
Forrás:
Saját készítés (A vállalat mérlegének felhasználásával – Lásd: 1. számú melléklet)
A trend sajnos szinten tartást mutat, csak egy két kiugró jó mezőgazdasági év tudott jelentős árbevétel növekményt biztosítani a gazdaság számára. Ez a tény egyértelműen bizonyítja, hogy a beruházások egyrészt infrastrukturális jellegűek voltak, másrészt az elkopott eszközök pótlását biztosították. Új tevékenység meghonosítását szolgálta volna a megépített biodízel üzem, de az elsősorban szabályozási anomáliák miatt nem indult el.
4.3.5.
A saját – és jegyzett tőke vizsgálata
A társaság tulajdonosai szempontjából meghatározó mutató a jegyzett tőke és saját tőke aránya.
56
13. ábra
A vállalat jegyzett – és saját tőkéje 2001-től 2010-ig (ezer forint)
Forrás:
Saját készítés (A vállalat mérlegének felhasználásával – Lásd: 1. számú melléklet)
Az elmúlt évtizedben jegyzett tőke emelésére a társaságban nem került sor, továbbra is 164 millió forint. Ugyanakkor a saját tőke összege megduplázódik. A gazdálkodás stabilitásának javulását eredményezi a saját tőke növekménye. Az azonban egyértelmű, hogy a saját tőke nem elsősorban a mérleg szerinti eredményből nő, hanem a vissza nem térítendő támogatások eredményezik a jelentős növekedést.
57
5. INTERJÚ DR. DEME PÁLLAL, A KÖZÉPTISZAI MEZŐGAZDASÁGI ZRT. VEZÉRIGAZGATÓJÁVAL 1. Társaságuk hogyan készült fel az EU csatlakozásra? A Középtiszai Mg. Zrt vezetősége, már a privatizáció időszakától készült arra, hogy Magyarország EU tagország lesz. 1995-től kezdődően igyekeztünk minden olyan pályázaton, amelyik társaságunk gazdasági előre menetelét segítette, részt venni. Ez, azóta is komoly anyagi áldozatokat követel. A privatizáció és kárpótlás után társaságunk több egységre szakadt, maga a részvénytársaság privatizáció időpontjába 2300 hektár termőterülettel bírt, viszonylag nagy állattenyésztés mellett. A részvénytársaság volt állami gazdaság egyetlen kerületéből korábbi, központi kerületéből, bánhalmi területből jött létre. E kerület termelési infrastruktúrája a nagygazdasághoz volt méretezve. Egyértelműnek tűnt, hogy ekkora terület ellátása mellett lehetőségünk kínálkozik a termeltetés, az integráció megteremtésére. Természetesen nem mondtunk le további telephelyek és termőterületek megszerzéséről sem. Így a felszámolás alá került kisújszállási állami gazdaság Túrkevei szarvasmarhatelepé (mely akkor használaton kívül állt) felvásároltuk, mellyel 1300 hektár állami földterület bérletét nyertük el. Vásároltunk sertéstelepet Törökszentmiklóson és visszaszereztük a korábbi tiszaszentimrei kerületből alakult kft. többségi tulajdonrészét. Ezzel megalapoztunk egy működtethető gazdasági méretet, mely területi elhelyezkedési miatt is fel tudja vállalni az integráció, a termeltetés megszervezését széles területen. Természetesen ez azt is jelentette, hogy szabad forrásainkat e beruházások finanszírozására voltunk kénytelenek felhasználni, s így osztalékfizetésre nagyon kevés jutott. Eleve úgy gondoltuk, hogy az EU csatlakozás időpontjára stabil üzemmérettel és gazdasági szerkezettel kell rendelkeznünk, hogy megálljuk helyünket a gazdasági versenybe. A PHARE program keretébe igyekeztünk együttműködni a Megyei Vállalkozásfejlesztési
Alapítvánnyal
együttműködő
olasz
társszervezet
felmérő
munkájában, mely elkészültekor jól tükrözte a megye gazdasági helyzetét, ezen belül külön tárgyalva a mezőgazdasági és élelmiszeripari lehetőségeket. Beláttuk azt, hogy a mezőgazdaság mind az időjárásnak, mint pedig bizonyos fokig a politikán múló, állami támogatási rendszernek még nagyon sokáig ki lesz téve. Ezért kerestük azokat a lehetőségeket, melyek új irányt és kimozdulási pontot jelenthetnének gazdaságunk számára. Ezt abban az időben az olajos növények termesztésében, termeltetésében,
58 feldolgozásában véltük megtalálni. Napraforgó hántoló és étkezési bél előállító üzemet hoztunk létre, melyre sajtoló üzemet létesítettünk. Ezt továbbfejlesztve, bízva abba, hogy a megújuló energia mielőtt teret nyer hazánkba, a biodízel előállításra észterező berendezéssel bővítettük. Sajnos a biodízel fölhasználása a megváltozott jövedéki adós rendeletek miatt, illetve a megújuló energiák lassú elterjedése miatt jelenleg sem üzemeltethető gazdaságosan. Társaságunk elsők között volt, akik kezdeményezték elsősorban környezetvédelmi okok miatt a sertéstelep hígtrágyájára építhető biogáz létesítését. Erre saját tőkénk nem volt, így ezt az 1000 kocás sertéstelepre egy projektcéggel sikerült megvalósítani. Közvetlenül az EU csatlakozás előtt már pályázatokat nyertünk a SAPARD programban. Lényegében a két nyert pályázaton belül növénytermesztés új gépekkel történő ellátását sikerült megvalósítani, mely egy részt a saját termelésünket segítette, más részt hozzájárult az integráció fejlesztéséhez is. Úgy érezzük, hogy a csatlakozás pillanatában viszonylag stabil gazdasággal léptünk az EU-ba. 2. Mit vártak az EU csatlakozástól? Bíztunk benne, hogy az EU tagsággal a gazdasági tevékenység kiszámíthatóbbá válik a meghirdetett pályázatok és támogatások lehetővé teszi a technológia fejlesztését és a pénzügyi stabilitást. Reméltük, hogy az adminisztráció és a bürokrácia egyszerűsödik és a megítélt támogatások az ígért határidőkre kifizetésre kerültek. A piaci szereplők egymással fair gazdasági kapcsolatokat alakítanak ki, a gazdaságpolitika átláthatóvá válik. 3. Mennyire mérték föl előre az EU mezőgazdasági támogatási rendszer hatásait? Azt eleve tudtuk, hogy a „termelési típusú” támogatások teljesen átalakulnak és számunkra bizonyos tekintetbe hátrányos következményekkel járnak. Ezt elsősorban azért mondom, hogy gazdaságunk termelési szerkezetében az állattenyésztés nagyon fontos szerepet játszik és az EU támogatások nem állattenyésztési alapúak. Azt is tudtuk, hogy a csatlakozási tárgyalásokon sajnos nem sikerült Magyarországnak és a többi csatlakozó országnak elérni, hogy ezek az országok rögtön ugyanolyan támogatásokban részesüljenek, mint a nyugati országok. Először csak 35%-ot kaptunk, majd évente 5%-kal nőhetett a támogatás mértéke.
Az EU támogatás terület alapú és a művelt mezőgazdasági
termőterülethez igazodik. Ugyan ezt a támogatás a magyar állam top up támogatás
59 formájába az GOF (gabona, olajos növény, fehérje) növények vonatkozásába kiegészíthette. Sajnos ez a támogatás 2008-tól megszűnt. A másik fontos szempont volt a csatlakozás időpontjában, tudtuk, hogy a természetvédelem és környezetgazdálkodás nagy súlyban fog megjelenni a mezőgazdasági támogatási szisztémájában. Az is várható volt, hogy a mezőgazdaság és vidékfejlesztés össze kell, hogy kapcsolódjon. Reménykedtünk abban, hogy olyan beruházási támogatások kerülnek kiírásra, amelyek segítik gazdaságunk hosszú távú célkitűzéseit. 4. Milyen beruházásokat hajtott végre a gazdaság EU-s támogatások segítségével a csatlakozás óta? Az EU-hoz történő csatlakozás után az első pályázatok egyike volt az AVOP keretén belül a 15 000 tonnás új gabonatároló megépítése, valamint egy 9000 tonnás magtár kialakítása. Ugyan társaságunk rendelkezett korábban is viszonylag nagy tároló kapacitással, de úgy láttuk, hogy az integráció fejlődése szükségessé teszi új gabonatárolók létesítését, abban az időben bíztunk abban is, hogy a biodízel üzem beindul, és alapanyagát nekünk kell letárolni. Abban az időben Magyarországon gabonából többlettermelés alakult ki és az intervenciós felvásárlás óriási mennyiségeket érintett, így az MVH-val sikerült olyan megállapodásra jutni, mely pénzügyileg nagyon kedvezővé tették ezt a konstrukciót. Az MVH kötelezettséget vállalt, hogy két évig visszabérli a tározót, és további két évre opciós jogot kért a további használatra. Ez a beruházás gyors megtérülését segítette. Sajnos a későbbiekben, gyakorlatban csak az első két év valósult meg. Két év alatt az intervenciós készletek leapadtak, így további két évre az MVH elállt a szerződéstől. Következő az EMVA gépvásárlási pályázat. Gépvásárlás keretében társaságunk elsősorban silókombájn és adaptereit vásárolta meg valamint termelés szervezés korszerűsítése érdekében valamennyi munkagépre szereltünk flottakövető rendszert, illetve annak kiszolgálására korszerűsített az üzemanyag kutakat. Gazdaságunk egyes területei között 60 km távolság is van, így a gépek munkájának nyomon követése, ellenőrzése nehézkes, Ezért úgy gondoltuk, hogy a műholdas követéssel segítjük a termelés szervezés munkáját. Az automata önkiszolgáló üzemanyag kutak beállítása szintén ezt a célt szolgálta. Az állattenyésztés valamint a biogáz üzem ellátása szükségesség teszi a siló kukorica és cukorcirok termőterületek növelését, e területek betakarítása modern silózó gép beállítása nélkül elképzelhetetlen volt. Ezzel együtt gondoltunk arra is, hogy nagy értékű silózó gép (Class Jaguár) kihasználását javítsuk olyan adapter megvásárlásával, mely a téli
60 hónapokban
alkalmas
megújuló
energiaerdők
betakarítására.
Az
állattenyésztés
korszerűsítése az EMVA I. trágyatárolási technológiai felújítása számunkra az egyik legnehezebb feladat volt. A környezetvédelmi, telepengedélyezési eljárások szükségessé tették valamennyi állattenyésztési telepünkön a trágyatárolási, kezelési, kiszórási technológia átgondolását, korszerűsítését. Ebbe a körbe beletartozik az almos és hígtrágya valamennyi gondja-baja. Ennek megfelelően át kellett gondolni a szükséges gépi berendezések, technológiák megvásárlását is. Külön kell választanunk a hígtrágya termőterületekre történő kiszórását, valamit a száras almos trágya felhasználását. Szerencsére a korábban megvalósított biogáz üzem komoly környezetvédelmi problémákat oldott meg az által, hogy a hígtrágya zömét biogáz termelésre használja föl és az onnan kikerülő zagy, szeparálásra kerül. Ez az anyag könnyebben kezelhető és a talajok tápanyagpótlását jobban szolgálja a hígtrágyánál és a földekre történő kijuttatása is egyszerűbb. A híg fázis viszont további beruházási igényt jelent, mert legegyszerűbb vízzel keverve a telep melletti földterületekre csőhálózaton kijuttatni. Távolabbra tartálykocsikkal történő kihordás, nagyon drága és ez által gazdaságtalan. Hiszen ennek a híg fázisnak a szárazanyagtartalma 1-2%. Itt említsük meg, hogy ez a pályázat 75%-os támogatás mellett valósult meg. Megjegyezzük, hogy ez zömében infrastrukturális beruházás volt, mely ugyan
a
telepek hosszú
távú
működését
lehetővé
tette
környezetgazdálkodás
szempontjából, de nem javította a termelés gazdaságosságát. Az állattenyésztés korszerűsítése (EMVA II.) keretén belül gazdaságunk sertéságazatának tartási, takarmányozási, itatási, fűtési korszerűsítését és a telep irányítási rendszerek megújítását pályázta meg. Az elmúlt évben sikerült is mindezeket megvalósítani. A sertéstelep e beruházás segítségével, számítógéppel vezérelt központi konyháról folyékony takarmánnyal kerül ellátásra. A fűtési rendszert a telepen belül úgy alakítottuk ki, hogy lehetőség legyen a biogáz üzem hulladék hőjének felhasználására, de szükség esetén földgáz felhasználásával is működtethető legyen. Valamennyi telepünkön új szoftver, hardver került beállításra, melyek központi adminisztrációt is ki tudják szolgálni. Valamennyi telepünkön az őrzésvédelem illetve vagyon védelem érdekében térkamerás megfigyelő rendszert építettünk ki. Ezt a rendszert nem csak helyben, hanem központilag is megfigyeljük. Növénytermesztéshez kapcsolódó eszközök fejlesztésére társaságunk ugyancsak pályázatot nyert a Bábolna 15-ös szárító lebontása mellett egy vadonatúj gabonaszárító beruházására. Ez a beruházás 2011-re valósul mag. Bízunk benne, hogy az új berendezés minden környezetvédelmi szabálynak megfelel és lényeges földgáz megtakarítást fog jelenteni. Elnyertük továbbá egy öntözésre kiírt pályázatot, mely a
61 korábban említett hígtrágya kijuttatását jelentené, megújított AC telep segítségével, közvetlenül a telep melletti 300 hektár területre. Itt kívánjuk megtermelni a biogáz üzem éves alapanyag szükségletét jelentő 7000 tonna silót. Ez a beruházás várhatóan 2012-ben fejeződik be. 5. Hogy lehet anyagilag bírni, ezt a fokozott beruházást? Nincs választási lehetőségünk. Vagy indulunk ezeken a pályázatokon és megvalósítjuk a beruházást, vagy bezárják telepeinket és ez által lassan fölszámoljuk saját magunkat. Sajnos a kiírt pályázatok, mindegyike utófinanszírozott, tehát az elszámolásig minden költségét nekünk kell állni és így állandóan hitelfelvételre szorulunk. Külön kell meghiteleztetni a beruházási támogatást esetleg a hozzá kapcsolódó ÁFA összegét, valamint amennyiben szükséges a saját erő egy részét is. Ez gazdaságunkra óriási terhet ró, nem beszélve arról, hogy mérlegünkbe gazdasági mutatóinkat átmenetileg a támogatás kiutalásáig erősen rontja és hitelképességünket korlátozza. Természetesen nem csak ezeket a beruházásokat kell végrehajtanunk, hanem az EU-s pályázatokon kívül eső területeken is szükséges az épületek, telepek, technológiák felújítása. Mindez olyan gazdasági környezetben történi, amikor világválság van. Külön kell szólni arról is, hogy az beruházási elszámolások nehézkesek, ellenőrzésük hosszadalmas, az igényelhető összegek kiutalása csúszik, így a ránk rakódó terhek csak egyre nőnek. A kiírások sokszor átgondolatlanok, és az elszámoltatás nem a kiírás alapján történik. Erre jó példa az EMVA beruházások kiírása, melynek alapja az állat egység volt, az elszámoltatás viszont építési norma szerint történik. Összességébe pont beruházási szükségszerűség miatt a tárgyi eszközök állománya sokkal jobban nő, mint a forgó eszköz állomány, mely így a gazdaság mobilitását veszélyezteti. 6. Eddig a beruházásokról
beszéltünk, térjünk
át a termelési
típusú
támogatásokra. Sajnos az ilyen típusú támogatás nélkül a mezőgazdaság jelenleg életképtelen lenne. Mint már korábban említettem meghatározó a terület alapú támogatás, a környezetgazdálkodási támogatás, valamint a mi esetünkben az erdőtelepítésekhez kötött támogatások. Ez utóbbi környezetünkben csak ránk jellemző, mivel évekkel ezelőtt elhatároztuk, hogy a rizstermelést feladjuk és ezeket a területeket fásítjuk. Az állattenyésztésnél legnagyobb
62 tétel a tejkvótához kötött támogatás, valamint az állatjóléti, állategészségügyi támogatások. Ezek nélkül a támogatások nélkül társaságunk veszteséges lenne, bár sajnáljuk, hogy a mezőgazdaságnak nem az árképzésben jelenik meg a nyeresége. Mi is sokkal jobban örülnénk annak, ha nem szorulnánk ilyen jellegű támogatásokra, bár tudjuk, hogy ez elsősorban gazdaságpolitikai kérdés az EU-ban. Nem véletlenül tértek át néhány országba a farmtámogatásra és volt kísérlet erre hazánkban is. A politikai széljárás, illetve a gazdasági helyzet minden évben más-más kifizetési időpontot határoz meg az egyes támogatások menetében. Ugyan ez az EU-ban bizonyos tekintetben meghatározott, de sokszor úgy érezzük, hogy politika kénye-kedve szerint tologatja ezeket az időpontokat. Mivel a termelés a mezőgazdaságban és elsősorban a növénytermesztésben ciklikus, így a finanszírozáshoz elengedhetetlen a banki hitelek felhasználása, azaz a támogatások előfinanszírozása. Természetesen a hitel felvétel növeli a termelési költségeket, csökkenti az eredményt. 7. Ezek után, hogy értékeli az EU-s támogatásokat? Összefoglalva, mint az előző pontban is említettem, ezek nélkül a támogatások nélkül a mezőgazdaság
életképtelen
támogatásigénylések
lenne,
teljesen
de
sajnos
bürokratikussá
a
támogatási
váltak.
pályázatok,
Ellenőrzésük,
illetve
kiutalásuk
kiszámíthatatlan. A pénzügyi gazdálkodást ezekhez igazítani lehetetlen, a bank finanszírozási szerepét megnövelték, a termelési költségeket emelték. A beruházások sokszor csak arra irányulnak, hogy megfeleljünk ilyen-olyan előírásoknak, melyeknek biztos vannak hosszú távú előnyeik, de nem szolgálják a jelenlegi termelés gazdaságosságát. Az élelmiszeripar külföldi kézbe kerülése ráadásul piaci lehetőségeinket is korlátozza, tehát az esetleges többlettermelést, lehetetlenné teszi. A pályázatokkal vállalt kötelezettségek, mint eredmény, mind munkaerő alkalmazás tekintetében nagyon ellentmondásosak. Ha az eredményt és az árbevételt nézem egy 5 évvel ezelőtt vállalt kötelezettség eleve megbukhatott a gazdasági válság bekövetkeztével. Ugyanez vonatkozik a munkaerő piacra is. A pályázatok kiírása ellentmondásos, hiszen egy munkaerő takarékos technológiai megvalósítása ellentmondásban van a munkaerő megtartással, illetve létszámfejlesztéssel. Sokszor Nyugat-Európában járva olyan érzése van az embernek, hogy a felénk támasztott követelmények sokkal nagyobbak, mint amit az EU más tagállamaiban érvényre juttatnak. Kisebb támogatás mellett, nagyobb követelményekkel, azt lehet mondani, hogy lejtőnek fölfelé focizunk.
63
8. Ha a jövőbe néz, mit lát maga előtt 2013 után? Röviden fogalmazva, a mezőgazdasági támogatás csökkenését. Nagy valószínűséggel 2013 után a farmtámogatás bevezetésre kerül, ami talán segítheti az állattenyésztéssel rendelkező gazdaságok jövedelmezőségét. A környezetvédelem további erősödése várható, mely erős kapcsolódást jelenthet a vidékfejlesztéssel. Úgy gondolom, hogy valószínűleg az az irány várható, amely az osztrák Alpok farmerjeit már korábban is érintette, hogy nem elsősorban a mezőgazdasági termelés fenntartására, hanem a falusi és öko - turizmus fejlesztésére kapják a támogatásokat. Sokkal nagyobb együttműködést kell, hogy jelentsen következő évek támogatása és annak kihasználása a mezőgazdasági termelők és az önkormányzatok között. Nagyon remélem, hogy a megújuló energiák fokozott támogatása is szerepel 2013 után a tervekbe. Sajnos eddig Magyarországon ez elsősorban csak szavakban létezett. A mezőgazdasági árak és termelés biztonság stabilizációjára mindenképp szükség van, a hosszú távú szerződéseknek meghatározónak kell lenniük. Reméljük, az agrárolló nyílása megáll, mindenekelőtt a termelés hosszú távú kiszámíthatósága növekedik és stabillá válik.
64
6. ÖSSZEFOGLALÁS Ahogyan azt a vállalat elemzéséből és természetesen a magyar mezőgazdaság általános helyzetéből is kiderül, teljesen egyértelmű tény, hogy a hazai agrárium a támogatások nélkül nem tud, nem képes megélni. Először a jövedelempótló támogatások szerepét említem meg. Országos szinten, de a gazdaságokra lebontva is igaz, hogy általában a nyereségráta alacsonyabb, mint a jövedelempótló támogatások összege. Az Európai Unióba történő belépéssel a támogatási rendszer erősen a megművelt területetek irányába mozdult el, ami egyértelműen a csak növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságoknak kedvez. Az állattenyésztéssel foglalkozó társaságok jövedelmezősége az árak miatt és a várható költsége miatt jelentősen csökkent. A környezetvédelmi előírások és ezzel együtt a telepi működési engedélyek megszerzése nagy erőfeszítéseket igényelnek az állattenyésztő gazdaságok számára. Az állam pedig a területalapú támogatások lefaragásával próbálja az állattenyésztőket segíteni. Akik növénytermesztéssel és állattenyésztéssel is foglalkoznak vagy egyéb kiegészítő tevékenységet is folytat, azoknak a társaságoknak a helyzete manapság elfogadható. Az elfogadható helyzet pedig abból fakad, hogy az ilyen társaságok megtermelik az állatok számára a takarmányt, viszont a csak állattenyésztéssel foglalkozóknak meg kell vásárolniuk azt, mert egyáltalán nem vagy csak kevés termőfölddel rendelkeznek. Ezek az gazdálkodók pedig már tönkrementek vagy a tönk szélén állnak lehetetlen helyzetük miatt. Ráadásul a támogatások versenyében is alul marad kis hazánk, hiszen a tőlünk nyugatra fekvő országok állattenyésztői kapnak nemzeti kiegészítő támogatásokat is kapnak. Ezek miatt a magyar tenyésztők erős versenyhátrányban is vannak. Erre egy jó példa a sertéspiac, ahol a vágóhidak az itthoni előállítási költségek alatt tudják beszerezni a töltelékáru előállításához szükséges hasított félsertéseket. Az állattenyésztés volumenének lecsökkenése országos szinten a növénytermesztés tekintetében is komoly gondokat okoz. Innen ered a túltermelési válságok egy része, ugyanis ha nincs állat, nincs takarmány felhasználási ágazat és csak piacra tud termelni a növénytermesztő. Ebből fakadóan viszont egy jobb termés esetén az áru eladhatatlan vagy csak nyomott áron adható el. A növénytermesztés szerkezete hazánkban ráadásul erősen hagyományos, ami azt jelenti, hogy a gabona, a kukorica és az olajos növények termelési a jellemző. Ennek megfelelő sajnos a gépesítés is. A korábbi háztáji jellegű zöldség, - gyümölcs és fűszertermelés erősen visszaszorult, hiszen a szabad árumozgás miatt a piacon e növényféleségekből
65 óriási az árukínálat. Jó példa erre a dinnye piac. Tavasszal megjelenik a marokkói dinnye hazánkban, a magyar dinnye pedig tőlünk északra fekvő országokba adható el, tehát nagyon rövid ideig. Az tud megélni csak, aki ezt a rövid időszakot ki tudja használni. A földalapú támogatások a földbérleti díjak vonatkozásában viszont kedvező hatást fejthetnének ki. Magyarországon jelenleg 1 hektár bérleti díja, lassan a területalapú támogatás értékével egyezik meg. Az agrárium jövedelmezőségének elmaradása a régi EUs tagállamokéhoz mért szerény volta, valamint a magyar szabályozás nem igazán segített elő a földforgalmat. Igaz az is, hogy a mezőgazdasági földterületek egy része csak arra szolgál, hogy a tulajdonosai vagy bérlői a támogatás összegét megigényeljék. Az alapkövetelmény a termőföld gyommentes tartása, amit a támogatások egy részének felhasználásával el lehetett érni, viszont a másik része fölélhető volt. A mezőgazdasági társaságok zöme saját termőföld tulajdonnal nem rendelkeznek. Valamennyi általuk kezelt földterületet magánszemélyektől vagy az államtól bérlik. Ezzel legfontosabb termelőeszközétől van megfosztva. A jelenlegi támogatási rendszer most már biztosan 2013 végéig marad fenn és jelenleg még nem látszik, hogy pontosan mi lép a helyébe. Kísérlet történt az elmúlt években a farm támogatások életbe léptetésére. Az állat - és növénytermesztés jelenleg meglévő ellentmondásaira megoldást jelentene. A farm támogatás elősegíteni, hogy a jelenleg csak növénytermesztéssel foglalkozó vállalatok állattenyésztéssel is foglalkozzanak. Csak így alakulhatnak ki olyan farm méretek, melyek egy családot el tudnak tartani és munkát adnak valamennyi családtagnak. A beruházási támogatások nélkül, a mezőgazdaság jövedelemhiánya miatt, a fejlődés elképzelhetetlen. Még a szinten tartás is kérdésessé válik. Abban az időpontban, amikor Magyarország az EU-hoz csatlakozott, az agrárium eszközállománya erősen elamortizált, szétszórt volt. Általában a volt nagyüzemekből kikerült eszközöket használták a kis parcellákon. Ez azt is jelentette, hogy ezeket az eszközöket csak gazdaságtalan módon lehetett felhasználni. Feleslegesen növelve a termelési költségeket. Az új tulajdonosi struktúrához és méretekhez mindezt hozzá kellett igazítani. A politika változásai hol a kisebb, hol a nagyobb gazdaságokat hozták előnyösebb helyzetbe. Egy biztos, mindegy mekkora méretű a gazdaság, beruházásra szorult. Először a gépparkot újították meg és utána jöttek az állattenyésztési telepek. Természetesen változtak a jogszabályi előírások és a követelmények is. Az állattenyésztési telepek esetében a beruházások nagyobbik részét az infrastrukturális támogatások vitték el, jóval kevesebb összeg jutott a technológia fejlesztésre. A tavaly befejeződött EMVA pályázatok már ez utóbbi kategóriába tartoztak. A jövedelmezőséget nem csak az új technológia beépítése, hanem az irányítási rendszer
66 korszerűsítése jelenti. A hátralévő elnyert támogatott beruházások sajnos a régi technológia lecserélését fogják jelenteni, ami csak közvetetten járul hozzá az eredményes gazdálkodáshoz. Összefoglalva az EU csatlakozás komoly változásokat és küzdelmeket hozott az ország és a Középtisza életében is. Meg kellett tanulni az új körülményekhez való alkalmazkodást, föl kellett venni a versenyt a támogatottabb nyugati gazdálkodók termékeivel. Ez többé-kevésbé sikerült. A Középtiszai Mezőgazdasági Zrt. véleményem szerint sokat tett azért, hogy ezen a piacon megállja a helyét, kihasználta az EU és magyar szakirányítása által kínált lehetőségeket, így bízhatnak abban, hogy a jövőben is megállják a helyüket a piacon. A küzdelem gazdasági eredményei még nem jelentkeztek és félő, hogy a 2013-as változások újabb és újabb, véget nem érő harcot fognak jelenteni az életbe maradásért. Sokkal jobban
ki
kell
használni
a
vidékfejlesztés
érdekében
az
önkormányzatok és vállalkozások együttműködését, hiszen csak ez biztosíthatja a vidék fejlődését, a vidéki emberek létbiztonságát, életszínvonalát.
67
IRODALOMJEGYZÉK [1.]
Ádám, L.: Európai Uniós Pályázatok Kézikönyve, Európa Média Kht., Budapest, 2004.
[2.]
Állami Számvevőszék, Tájékoztató az európai uniós támogatások 2008. évi felhasználásának ellenőrzéséről, 2009.
[3.]
Az európai agrárpolitika az elmúlt években, Európai Bizottság Mezőgazdaság és vidékfejlesztés kiadványa, Budapest, 2009.
[4.]
Belső politikák Főigazgatósága, Tematikus Osztály B Strukturális és Kohéziós politikák, Gyakorlati útmutató, Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványának Hivatala, Brüsszel, Európai Parlament, 2009.
[5.]
Horváth Zoltán, Ódor Bálint: Az Európai Unió szerződéses reformja, Az Unió Lisszabon után, A HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2008.
[6.]
Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó KFt., Budapest, 2007.
[7.]
Káldyné Esze Magdolna (szerk.), Vida Krisztina, Kruppa Éva, Ferkelt Balázs: Integrálódó Európa I., Perfekt Kiadó, Budapest, 2009.
[8.]
Káldyné Esze Magdolna (szerk.), Vida Krisztina, Kruppa Éva, Ferkelt Balázs: Integrálódó Európa II., Perfekt Kiadó, Budapest, 2009.
[9.]
Kapronczai István: Agrárgazdasági információk, A magyar agrárgazdaság az adatok tükrében az EU csatlakozás után, Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest, 2010. 12. szám
[10.]
Kitley Gábor: Európai Uniós Pályázatok Kézikönyve, Közösségi Programok Melléklet
[11.]
Kulcs a sikeres pályázatokhoz 3, A hazai EU-támogatások rendszerében 20072013, Szerkesztette: Dr. Flamm Benedek László, Európa Unió munkacsoport Közhasznú Egyesület, Budapest, 2007.
[12.]
Kulcs a sikeres pályázatokhoz, Európai Uniós támogatások felhasználása, Az EU tagállamok tapasztalatai és gyakorlata, 2002, Európa Unió munkacsoport, Szerkesztette: Flamm Benedek László, Közép-Európai Üzleti Tanácsadó Kft., Budapest, 2002.
[13.]
Laissy, A-P.: Az Európai Unió regionális politikája Publications.europa.eu kiadóhivatal, Budapest, 2008.
[14.]
Palánkai Tibor: Az Európai integráció gazdaságtana, Aula Kiadó Kft., Budapest, 2008.
2007-2013,
68
[15.]
Ténylap 2004, Az Európai Bizottság jogszabályi javaslatai a kohéziós politika reformjára vonatkozóan (2007 és 2013 közötti időszak)
Internetes források [1.]
http://193.224.242.5/EuropeDirect/tartalom/5let/fejlesztesek.pdf (letöltés ideje: 2011. 02. 12.)
[2.]
http://eupalyazatiportal.hu/europai_mezogazdasagi_es_videkfejlesztesi_alap/ (letöltés ideje: 2011. 03. 14.)
[3.]
http://europa.eu/pol/agr/index_hu.htm (letöltés ideje: 2011. 03. 14.)
[4.]
http://hirszerzo.hu/profit/20110118_eu_tamogatas_magyarorszag (letöltés ideje: 2011. 04. 02.)
[5.]
http://hvg.hu/hvgfriss/2010.21/201021_unios_agrarpenzek_felhasznalasa_nagyva dak_l (letöltés ideje: 2011. 04. 12.)
[6.]
http://sikeres.hu/cikkek/magyarorszag-es-az-uj-unios-agrarpolitika-187.html (letöltés ideje: 2011. 04. 02.)
[7.]
http://www.agraroldal.hu/avop.html (letöltés ideje: 2011. 04. 15.)
[8.]
http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/sereghajto_a_del-alfoldi_regio_az_euban/2143795/ (letöltés ideje: 2010. 11. 22.)
[9.]
http://www.emva.hu/index.php?id=emva_leirasa&kat1=194 (letöltés ideje: 2011. 14. 05.)
[10.]
http://www.eu-info.hu/ (letöltés ideje: 2011. 02. 16.)
[11.]
http://www.euvonal.hu/index.php?op=mezogazdasag&id=45 (letöltés ideje: 2010. 11. 22.)
[12.]
http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_regiok&id=7 (letöltés ideje: 2011. 03. 16.)
[13.]
http://www.magyarszo.com/fex.page:2011-0202_Egyenlok_es_egyenlobbek.wcag (letöltés ideje: 2011. 03. 14.)
[14.]
http://www.nfu.hu/celegyenes (letöltés ideje: 2011. 04. 06.)
[15.]
http://www.tisztagazdasagert.uni-corvinus.hu/index.php/SC__A_mez%C5%91gazdas%C3%A1g_t%C3%A1mogat%C3%A1sa_az_Eur %C3%B3pai_Uni%C3%B3ban (letöltés ideje: 2010. 11. 22.)
69 (letöltés
[16.]
http://www.tka.hu/upload/docs//kepzesek/SA30/5uniostamogatasok.pdf ideje: 2011. 02. 16.)
[17.]
http://www.umvp.eu/?q=hirek/a-magyar-mezogazdasag-nyertes-ot-eve-azeuropai-unioban (letöltés ideje: 2011. 04. 12.)
[18.]
http://www.vanessia.hu/nft2/index00.php (letöltés ideje: 2011. 04. 12.)
[19.]
http://www.vm.gov.hu/main.php?folderID=2132&articleID=16579&ctag=articleli st&iid=1 (letöltés ideje: 2011. 04. 12.)
70
MELLÉKLET
1. számú melléklet A Középtiszai Mezőgazdasági Zrt. mérlege
