Európai Unió szakirány

Budapest Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Szakirányú Továbbképzés Szakdiplomácia / Európai Unió szakirány

A Schengeni Végrehajtási Egyezményből adódó rendvédelmi feladatok különös tekintettel a bűnmegelőzésre

Készítette: Lőrincze Tímea

Budapest, 2007.

-2-

TARTALOMJEGYZÉK

I.

Rövidítések jegyzéke

5

Bevezetés

6

Az Európai Unió nemzetközi rendőri (bűnügyi) együttműködés jogszabályi alapjai, eljárás rendje és színterei

9

I.1.

A Schengeni Végrehajtási Egyezmény

9

I.1.1.

Rendőrség és biztonság

11

I.1.1.1. Rendőrségi együttműködés az egyezmény 39. cikk alapján (megkeresések) 12 I.1.1.2.

Határon átnyúló megfigyelések (40.cikk)

14

I.1.1.3.

Határon át folytatott üldözés

15

I.1.1.4.

Információcsere

17

I.1.1.5.

Összekötő tisztek cseréje

I.2.

A jogfejlődés bemutatása és a hatályos magyar jogi normák ismertetése, különös figyelemmel a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. számú törvényre.

I.2.1.

A magyarországi belső jogi szabályozást megelőző fontosabb Európai Uniós Megállapodások.

I.2.

19

A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény.

I.3.

19

20

A határokat átlépő bűnözés megelőzése és leküzdése érdekében folytatandó együttműködésről szóló magyar-osztrák államszerződés elemzése, értelmezése 27

I.4.

A nemzetközi bűnügyi együttműködés megvalósulásának szervezeti keretei Magyarországon, a nemzeti nyomozószervek szerepe és lehetőségei, a

-3-

Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (NEBEK) feladatai 36 I.5.

Az Europol

40

II.

A Schengeni Végrehajtási Egyezményből adódó feladatok

44

II.1.

Rendőri és igazságügyi együttműködés

44

II.2.

A Schengeni tagságra való felkészülés rendőrségre háruló feladatainak áttekintése

48

II.3.

Aktuális rendőri feladatok

54

II.4.

Szomszédos országokkal való kapcsolatok alakulása

57

III.

Esettanulmány - A Schengeni Végrehajtási Egyezményből adódó feladatok Nógrád megye rendőri szerveinél -

59

Befejezés

66

Irodalomjegyzék

69

-4-

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE EU

Európai Unió

Europol

Európai Rendőrségi Hivatal

HŐR

Határőrség

Interpol

Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete

NMRFK

Nógrád Megyei Rendőr Főkapitányság

NEBEK

Nemzeti Bűnügyi Együttműködési Központ

OLAF

Európai Csaláselleni Hivatal

ORFK

Országos Rendőr Főkapitányság

SE

Schengeni Egyezmény

SIS

Schengeni Információs Rendszer

SVE

Schengeni Végrehajtási Egyezmény

SZBEKK

Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ

VPOP

Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága

-5-

BEVEZETÉS A schengeni térség létrejötte leginkább az Európai Unió keleti bővítéséhez hasonlítható. Az uniós állampolgárok életében kevés az igazán minőségi változást eredményező „projekt”. Schengen az egységes belső piac érvényesülésének keretét teremti meg, az uniós állampolgárokhoz nagyon közeli szinten: az összes, a schengeni joganyagot alkalmazó tagállam területén, kézzelfoghatóan, hiszen megszünteti a személyek határátkelőhelyeken történő ellenőrzését. A schengeni gondolatkör alapja tehát a személyek szabad mozgásának megvalósítása, az Európai Közösség belső határain az ellenőrzés megszüntetése. Az elv, a személyek szabad mozgásának alapelve már az Európai Közösséget létrehozó szerződés eredeti változatában is szerepelt, majd az Egységes Európai okmány 1992. december 31-i határidőt tűzött ki az elv megvalósítására. Nem uniós szinten, a belső határokon történő ellenőrzés megszüntetése ismert volt a Benelux Unió tagállamai között, az Egyesült királyság és Írország között, vagy a skandináv államok alkotta un. Északi Útlevél Unió tagállamai között. Schengen azért vált mára „fogalommá”, mert eredetileg tisztán kormányközi együttműködésnek indult, mára viszont nemcsak az Európai Unió joganyagának része lett az Amszterdami Szerződéshez csatolt jegyzőkönyv eredményeképpen, hanem a belső határok nélküli Európa egyik legtisztábban tapasztalható eredménye az Unió állampolgárai, illetve az Unió területén tartózkodók számára, legalábbis a schengeni övezeten belül. Mindenekelőtt szükséges kihangsúlyozni, hogy a Schengeni Egyezmény által felvázolt együttműködés elsősorban olyan határőrizeti és rendőri együttműködési rendszernek tekintendő, amely együttműködéssel képes pótolni az egységes piaci térség belső határellenőrzésének lebontásából fakadóan ellenőrizhetetlenné váló, határon átnyúló bűnözés és egyéb nem kívánatos jelenségek elleni fellépéshez szükséges bel és igazságügyi eszköztárat. Ebben az értelemben a rendszer a tagállamok nemzeti hatóságai egymással való együttműködésének schengeni elvek és előírások mentén szabályozott rendszere.

-6-

Jellegzetessége, hogy nincs közösségi pontja, a nemzetileg kialakult rendszerek minden tagállamban megmaradnak, azonban a közös szabályok és eszközök bevezetésével olyan szintű együttműködési képességre tesznek szert, amit korábban csak a hazai szintű együttműködés tudott elérni. A nemzeti hatóságokon, jellegén, szervezetén csak annyi és olyan változtatást kellett elvégezni, amelyek a fenti célok elérésére alkalmassá teszik. A schengeni rendszert alrendszerek egészeként kell felfogni, amely egyrészt egy egységesen alkalmazandó szabályrendszerből, informatikai hálózatból, speciális szervekből áll. Az alrendszerek mindegyike a Schengeni Egyezményben felvázolt feladatok végrehajtását segíti elő. Továbbá kiemelkedő jelentőségű az együttműködési rendszer teljes egésze tekintetében egységesen alkalmazandó adatvédelmi előírások. A Szabadság, Biztonság és Jog övezetét létrehozó Amszterdami Szerződés hatályba lépését követően az Európai Unióban hangsúlyossá vált a büntetőügyekben való együttműködés az igazságügyi és rendőri szervek között. A belső határok megszüntetésével ugyanis létrejött egy olyan határok nélküli térség, ahol a biztonság megteremtése kulcsfontosságú kérdéssé vált, és szükség volt olyan új mechanizmusok bevezetésére, amelyek kompenzálják a korábbi határellenőrzés kiesésével járó biztonsági deficitet. Alapvető célkitűzésként fogalmazódott meg a tagállamok rendőri és igazságügyi szervei közötti együttműködés egyre szorosabbá fűzése, a segítségnyújtás formáinak gyorsítása, ennek érdekében, pedig annak biztosítása, hogy az együttműködés lehetőleg közvetlenül az érintett szervek között bonyolódjon. A határokon átnyúló bűnözés- és különösen a szervezett bűnözés- elleni fellépés sikerességét az szolgálhatja, ha a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás

szervei

egymással

hatékonyan

együttműködhetnek,

illetve

tevékenységüket- meghatározott feltételek érvényesülése esetén- a saját államaik határain túl is folytathatják. A Schengeni Egyezményben vázolt feladatok végrehajtására a rendőri szerveknek annál is inkább fel kellett készülniük a meghatározott ütemterv alapján, mert 2007. évben az egyezményben foglaltak teljes körű bevezetésre kerülnek. Hazánk 2004-es Európai Uniós csatlakozása óta csak a közeljövőben vált mindenki számára kézzelfoghatóvá a tagság egyik legnagyobb előnye. Magyarországon 2007. december 21-től lépnek életbe a Schengeni Egyezmény rendelkezései: kinyílik Európa, ellenőrzés nélkül átjárhatóvá válik az osztrák, a szlovén és a szlovák határszakasz. A csatlakozással a magyar határszakasz jelentős része az EU külső határává válik. ”A -7-

belső határokon megszűnik a határellenőrzés és a határőrizet, emiatt egy úgynevezett biztonsági vákuum keletkezik”(www.police.hu letöltve: 2007.november 21.) Az európai belső határok lebontása előny az uniós állampolgárok számára, egyúttal azonban kockázatot is jelent. A nagyobb szabadság nagyobb lehetőségeket teremt a bűnözők számára is. A változások az embereknek nagyobb szabadságot, a rendőrség és a határőrség számára azonban nagyobb felelősséget, több munkát jelent. Milyen jogi és intézményi változásokra volt szükség a bűnüldözés elleni felkészülésre a rendvédelmi szerveknél? Szakdolgozatomban erre a kérdésre keresem a választ. Ennek a megválaszolására különböző joganyagokat tanulmányoztam, illetve egy esettanulmány készítettem. A jogi részek vizsgálatánál főleg Masika Edit gondolatai ragadtak meg, de rajta kívül még Sallai János írásai hatottak rám a leginkább. A dolgozat bő fele a Schengeni Megállapodás rendőrségi vonzatainak a bemutatása. Mivel a magyar nyelvű szakirodalom keveset foglalkozik a témával, ezért fontosnak tartom ennek részletes bemutatását. A dolgozatom harmadik része egy esettanulmány melyben annak a bemutatására törekszem, hogy a NMRFK a teljes jogú schengeni taggá válásunkhoz szükséges feladatokat hogyan és miként valósította meg.

(forrás: http://www.police.hu/schengen letöltve: 2007. november 21.)

-8-

I. Európai Uniós nemzetközi rendőri (bűnügyi) együttműködés jogszabályi alapjai, eljárás rendje és színterei

I.1. A Schengeni Megállapodás Az Európai Uniót létrehozó Maastrichti szerződésben az akkori tagállamok közös célokat fogalmaztak meg a bel- és igazságügyi együttműködés területén. Létrehozták többek között az uniós állampolgárságot és döntöttek a személyek szabad mozgásának teljes körű megteremtéséről is. Áttörést azonban csak az 1999. május 1-jén hatályba lépett Amszterdami Szerződés jelentett a belső határokon való ellenőrzések megszüntetése terén, amely az Európai Unió I. pillérjébe integrálta a Schengeni Végrehajtási Egyezmény jelentős részét. A Szerződés egyértelműen úgy fogalmazott, hogy a hatályba lépést követő 5 éven belül meg kell valósítani a személyek szabad áramlását ( az ellenőrzések eltörlését a belső határokon) az Európai Unió térségein belül. A belső határon a határforgalom- ellenőrzés felszámolásának gondolata azonban nem újkeletű nem sokkal a II. világháború után – már megjelent Európában, több ország között lebontották a fizikai határellenőrzést. Az Egyesült Királyság és Írország között közös utazási övezet működött. 1954-ben Finnország, Norvégia, Svédország, Izland és Dánia létrehozta az ún. Északi Útlevél Uniót. Hollandia, Belgium és Luxemburg között pedig 1960 óta nem létezett határellenőrzés. Az 1980-as évek elején az akkori Európai Közösség több tagállamában felmerült a személyek szabad áramlás biztosításának igénye, egységes álláspontot azonban nem sikerült kialakítani. Németország és Franciaország 1984. június 13-án a Saabrückeni Egyezményben megállapodtak, hogy a közös határukon fokozatosan felszámolják az ellenőrzést. Később csatlakoztak hozzájuk a Benelux államok, így született meg 1985. június 14-én a Mosel folyó partján (Luxemburg) a Schengeni Egyezmény (SE). Az Egyezményben elhatározták, hogy ki fogják dolgozni a hosszú távú végrehajtási intézkedéseket „a személyek belső határokon való ellenőrzésének megszűntetéséről és ennek a külső határokra való áthelyezéséről". Az érdemi célkitűzések megvalósítását azonban csak öt évvel későbbre irányozták elő. A megállapodás egyelőre csupán egyszerűsítette a határátlépés formaságait, de a határellenőrzés teljes lebontását is kilátásba helyezte. Különös jelentőségű, hogy az Egyezmény kedvezményezettjei nem csupán az aláíró felek, hanem valamennyi akkori

-9-

közösségi tagállam volt. Fentiek értelmében 1990. június 19-én szintén a luxemburgi Schengenben aláírták a Schengeni Egyezmény Végrehajtásáról szóló Egyezményt (SVE), mely 1993-ban lépett hatályba. Alkalmazni azonban csak az 1995. évtől kezdték. A Végrehajtási Egyezmény elsődleges célkitűzése a tagállamok határain a határellenőrzés megszüntetése, melyhez elengedhetetlen, hogy a tagállamok területét körülölelő nem-tagállamokkal határos un. külső határok ellenőrzését összehangolják, azok átlépését azonos feltételek mellett tegyék lehetővé. Ezzel párhuzamosan pedig a tagállamok közötti belső határon a határ-ellenőrzés felszámolásából hasznot húzni akaró bűnözéssel szemben együttesen kell fellépniük és így az egyes tagállamokban működő bűnüldözési és igazságszolgáltatási rendszerek, szervek közötti kooperáció biztosítása kulcsfontosságú. A belső határokon a személyforgalom ellenőrzésének eltörléséből származó biztonsági deficit kompenzálására intézkedések igen jól felépített és szinte mindenre kiterjedő rendszerét dogozták ki. Kiemelkedő jelentőségű a külső határokon bevezetett szigorú ellenőrzés mellett, a vízumkiadás egységes szabályozása, a kiutasítás és közös visszatérési műveletek egységes alkalmazása, valamint a Schengeni Információs Rendszer (SIS). Az un. schengeni acqius (schengeni joganyag) azonban nem csak a fenti két Egyezményből áll. A Végrehajtási Egyezmény felhatalmazása alapján - az Amszterdami Szerződés hatályba lépéséig létező - Schengeni Végrehajtó Bizottság számos határozatot fogadott el, amelyek egy része a mai napig is hatályban van. A Tanács azonban sorban fogadja el azokat a normákat, amelyek fokozatosan kiváltják az Egyezmény cikkeit és a Végrehajtó Bizottság határozatait. Ezt a folyamatot az Egyezmény kiüresedésének nevezi. A határellenőrzésre vonatkozó részt, pl. egy közösségi rendelet, a Schengeni Határellenőrzési Kódex váltotta ki, de készülőben van a - szintén közösségi rendelet formáját öltő - új vízumkódex is, amely a vízumokra vonatkozó cikket helyezi hatályon kívül az Egyezményben. A második generációs Schengeni Információs Rendszerre (SIS II) vonatkozó két rendeletből és egy határozatból álló jogszabálycsomag pedig az Egyezmény teljes SIS fejezetét váltja ki. Ma már ezek a szabályok mindegyike rendelet, irányelv, határozat stb. formáját ölti, és csak abból lehet tudni, hogy a schengeni jog továbbfejlesztéséről van szó, hogy a preambulum rendelkezés utal erre. A korábbiakkal ellentétben, ma már nem magához az Egyezményhez kell csatlakozni, hanem a schengeni relevanciájú normákat is át kell venni a nemzeti jogba (vagy éppen közvetlenül alkalmazni) minden olyan államnak, amely teljes jogú schengeni taggá akar válni. A taggá válás feltétele továbbá, hogy az érintett állam ún. schengeni értékelő ellenőrzésen - 10 -

essen át a határellenőrzés, az adatvédelem, a vízumkiadás, a rendőri együttműködés és a Schengeni Információs Rendszer területén. Ennek keretében felmérik, hogy megfelelő-e a jogi környezet, valamint, hogy a végrehajtásban dolgozók ismerik, értik-e a schengeni előírásokat, képesek-e azokat alkalmazni, rendelkezésre áll-e a szükséges intézményi háttér és eszközpark. Az ellenőrzést követően a Tanács egyhangú határozattal dönt az érintett EU tagállam schengeni tagságáról. 2007. végére a schengeni térség várhatóan 24 tagúra bővül a 2004. május elsején uniós taggá vált államokkal kiegészülve, Ciprus kivételével. Az Egyesült Királyság és Írország maradt ki a schengeni övezetből, míg ahhoz társult országként csatlakozott Izland és Norvégia is, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak.(www.irm.gov.hu letöltve: 2007. november 10.)

(forrás: www.irm.gov.hu letöltve: 2007. november 10.)

I.1.1. Rendőrség és biztonság Témánk szempontjából kiemelkedő jelentőségű az Egyezmény III. címe, mivel a belső határokon a személy és áruforgalom ellenőrzésének megszüntetése a nemzeti határokon átnyúló bűnözés, különösen ezen belül a szervezett bűnözés számára olyan új lehetőségeket teremt, melyeket csak széleskörű bűnüldözési együttműködés révén van

- 11 -

lehetőség korlátozni, visszaszorítani. Fentiek fontosságát húzza alá, hogy a Végrehajtó Bizottság 1998. december 16-i Határozata már foglalkozik egy közös lista elkészítésének szükségességével, mely rögzíti mindazon együttműködési tevékenységeket, mely elősegíti a bűnmegelőzést, nyomozást, esetleges előzetes igazságügyi vagy közigazgatási jóváhagyás nélkül. Szorgalmazza e határozat a tagállamok kétoldalú bűnüldözési együttműködési kapcsolatainak elmélyítését. Ugyanezen a napon a Végrehajtó Bizottság Határozatban rendelkezett a határon átnyúló rendőrségi együttműködésről szóló Schengeni Kézikönyvről. A Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i Határozatában hagyta jóvá az Elnökség a rendőrségi együttműködés javítását célzó elveket és fogadta el a Schengeni Végrehajtási Egyezmény 39. cikkének alkalmazásához kapcsolódó listát. 2003. júniusában került kiadásra a Schengen Katalógus a rendőri együttműködés témakörében, magába foglalva mindazon javaslatokat melyek az együttműködés területeire vonatkoznak és bemutatva ezek megvalósulásának élenjáró gyakorlatát.

I.1.1.1. Rendőrségi együttműködés az Egyezmény 39. cikk alapján (megkeresések) Az első bekezdés biztosítja, hogy a rendőri hatóságok egymás támogatására megkereséseket terjeszthetnek elő és fogadhatnak bűnmegelőzés és a nyomozások céljából saját hatáskörükben. Hatáskör hiányában a megkereséseket az illetékes szervhez továbbítják. Fontos kritérium, hogy ezen megkeresések nem tehetik szükségessé kényszerítő intézkedések foganatosítását és nem érintik az igazságügyi hatóságok hatáskörét. A schengeni államok rendőri hatóságai konkrét gyanúra okot adó körülmények vagy konkrét

veszély

felmerülésekor

nemzeti

jogszabályaikra

együttműködhetnek: −

gépjármű tulajdonosok és gépjárművezetők azonosítása; - 12 -

is

figyelemmel

−

gépjárművezetői engedélyekkel kapcsolatos tudakozódás;

−

tartózkodási hely és lakóhely megállapítása;

−

távközlési előfizetők (telefon, fax, Internet) azonosítása, feltéve hogy ez az információ nyilvánosan hozzáférhető;

−

érintett személyek által önkéntesen nyújtott információk rendőrség által történő beszerzése;

−

személyazonosság ellenőrzése;

−

rendőrségi adatbázisokban, vagy iratokban található rendőrségi információk átadása, amennyiben az adatvédelemre vonatkozó jogszabályok lehetővé teszik;

−

tervek készítése és felkutatási intézkedések összehangolása a körözés terén, továbbá azonnali körözés megindítása (függetlenül a SIS útján történő körözéstől);

−

tárgyak, elsősorban fegyverek és járművek eredetének felderítése (értékesítési csatornák felderítése);

−

nyomok vizsgálata (például járműkárok szemrevételezése cserbenhagyásos baleseteknél, törlések az okmányoknál, stb.) területén.

A lista nem teljes, s a részes államok megállapodhatnak kétoldalúan az igazságügyi hatóságok kompetenciáját nem érintő egyéb területeken is. A második bekezdés értelmében a megkeresés útján keletkező írásos információk a büntetőeljárás során bizonyítékként csak a megkeresett fél igazságügyi hatóságainak hozzájárulásával használhatók fel. Ugyanezen cikk harmadik bekezdése értelmében a megkeresések és válaszok a nemzetközi rendőri együttműködésért felelős központi szerveken keresztül kerülnek továbbításra. Sürgős esetben lehetőség van közvetlen megkeresésre és válaszolásra, azonban erről haladéktalanul értesíteni kell a központi szervet. Határmenti területeken a közvetlen együttműködés kétoldalú megállapításokkal rendezhető.

A

közös

határral

rendelkező

Szerződő

Felek

átfogó

kétoldalú

megállapodásokat köthetnek, ezekről tájékoztatni kell az Egyezmény részes államait. (Masika, 1999)

- 13 -

I.1.1.2.. Határon átnyúló megfigyelések (40. cikk) A nyomozást folytató rendőri szervek részére kiadatási bűncselekménnyel gyanúsítható személyek megkeresés alapján a másik szerződő állam területén is megfigyelhetők. A megfigyelést a megkeresett állam hatóságai végzik el. Különleges sürgős esetben előzetes engedély nélkül a határon túl is folytatható a megfigyelés emberölés súlyosabban minősülő esetei, emberölés, erőszakos közösülés, gyújtogatás, pénzhamisítás, rablás, lopás és orgazdaság minősített esetei, zsarolás, emberrablás és túszejtés, emberkereskedelem, kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme, fegyverekre és robbanóanyagokra vonatkozó jogszabályok megsértése, robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásával elkövetett rongálás, mérgező és veszélyes anyagok tiltott szállítása. Előzetes engedély nélkül végzett megfigyelés esetén a határátlépésről azonnal értesíteni kell az illetékes állam kijelölt hatóságát és haladéktalanul megkeresést kell előterjeszteni, indokolva az előzetes engedély nélküli határátlépés szükségességét. Be kell fejezni a megfigyelést, ha a megkeresett fél ezt kéri, vagy öt órán belül nem adja meg az engedélyt. A megfigyelést végzőknek be kell tartani azon ország jogszabályait amelynek területén a megfigyelést végzik, követniük kell a helyi hatóságok utasításait. Maguknál kell tartani a megfigyelést engedélyező okmányt, képesnek kell lenniük hivatalos minőségük igazolására. A megkeresett szerződő fél kifejezett tiltó döntése hiányában szolgálati fegyvert maguknál tarthatnak, s azt kizárólag jogos védelmi helyzetben használhatják. Magánlakásba, nem nyilvános helyre nem léphetnek be, a megfigyelt személyt nem foghatják el és nem tartóztathatják le. Kötelesek jelentést tenni azon állam hatóságainak, amelynek a területén a megfigyelést folytatták, előírható számukra a személyes megjelenés is. Azon állam hatóságai, melynek területén a megfigyelést végezték, későbbi nyomozásukhoz, vagy bírósági eljáráshoz kérhetik a megkereső fél hatóságainak segítségét. A szerződő államok kijelölik a megfigyelés végzésére jogosult tisztviselők és hatóságok körét. - 14 -

I.1.1.3. Határon át folytatott üldözés (41. cikk) A szerződésben résztvevő államok rendőrségi tisztviselői, akik tetten érik a bűncselekmény elkövetőjét vagy közreműködőjét, előzetes engedély nélkül is folytathatják a követést, üldözést, amennyiben nincs lehetőség valamilyen okból a szomszédos ország illetékes hatóságát értesíteni, vagy az értesítést követően az érintett hatóság időben nem tudna a helyszínre érkezni. E bűncselekmények a következők: − gyilkosság; − orgyilkosság; − megbecstelenítés; − gyújtogatás; − hamis pénz, súlyos lopás, rablás, rejtegetés, orgazdaság; − zsarolás; − túszejtés, emberrablás; − emberkereskedelem; − tiltott kábítószer, bódítóanyag kereskedelem; − a fegyverekre és robbanószerekre vonatkozó szabályok megszegése; robbantás; − mérgező, káros anyagok, hulladékok tiltott szállítása; − halált, vagy súlyos sérülést okozó balesetet követő cserbenhagyás bűntette, valamint: − kiadatás hatálya alá eső más jogsértések; − előzetes letartóztatásból, büntetés letöltéséből szökött személy. A belső határ átlépését követően - amint lehetséges - az üldözőknek értesíteniük kell az illetékes állam hatóságát és amennyiben az kéri, az üldözést meg kell szakítani. Lehetőség van ugyanakkor arra is, hogy a helyi hatóságok feltartóztassák az üldözöttet, személyazonosságának megállapítása vagy letartóztatása céljából. Az érintett államok kétoldalú megállapodásban foglalt előírásainak figyelembe vételével:

- 15 -

− az üldöző rendőri tisztviselők nem igazoltathatják az üldözöttet vagy − igazoltathatják, elfoghatják, erről azonban haladéktalanul értesíteni kell az illetékes rendőri szervet, akik a szükséges ellenőrzéseket elvégezhetik és kezdeményezhetik a letartóztatást. Az előző pontban említett kétoldalú megállapodás szabályai szerint az üldözés és elfogás történhet: − egy meghatározott sávban, zónában, meghatározott időtartamban; − térbeli és időbeli korlátozás nélkül. E tekintetben a kétoldalú megállapodások előírásai tagországonként eltérőek. A határon keresztül folytatott üldözések az alábbi általános feltételek mellett végezhetők: − az üldözők betartják az előzőekben leírt rendelkezéseket és alkalmazkodnak azon ország jogrendjéhez, melynek területén tevékenységüket végzik. − kötelesek engedelmeskedni a helyileg illetékes szerveknek; − az üldözés kizárólag a szárazföldi határokon keresztül folytatható; − tilos lakásokba és nem nyilvános helyekre belépni; − a végrehajtóknak könnyen azonosíthatóknak kell lenni (egyenruha, karszalag, megkülönböztető jelzés a járművön), tilos viszont polgári ruhában, közönséges járművel üldözni, továbbá mindenkor képesnek kell lenni hivatalos eljárásuk igazolására; − szolgálati fegyverüket maguknál tarthatják, de csak jogos védelem esetén alkalmazhatják (szolgálati fegyver alatt általában a gumibotot és a pisztolyt értik); − amennyiben lehetőség van az üldözött elfogására, azt nem vethetik alá motozásnak, de szállításkor megbilincselhetik és a nála lévő veszélyes tárgyakat lefoglalhatják; − a végrehajtóknak minden esetben meg kell jelenniük a helyileg illetékes körülmények tisztázása céljából. E szabály akkor is érvényes, ha az üldözés nem éri el célját; − a végrehajtóknak meg kell jelenniük a vizsgálat, majd bírói eljárás során. Az elfogott, őrizetbe vett személy kihallgatható. Amennyiben az elfogott nem az elfogás helye szerinti ország állampolgára, 6 óra

- 16 -

elteltével szabadon kell engedni, ha nem kérik a kiadatás céljából történő előzetes letartóztatást. A szomszédos országok között az üldözések részletes szabályozására kötött megállapodás/nyilatkozat bármikor módosítható, de a módosítás csak a bővítésre terjedhet ki. A különböző országok között kötött ilyen nyilatkozatok azonos szellemben kell hogy készüljenek. Mind a határon átnyúló figyelés, mind pedig a határon keresztül folytatott üldözés során a végrehajtókat úgy kezelik, mint az érintett ország saját rendőrségi tisztviselőit, ha azok jogsértést követnek el vagy annak áldozataivá válnak. A végrehajtók által elkövetett károkozás esetén a végrehajtás szerint illetékes állam szabályai alapján a rendőri tisztviselők honossága szerinti állam köteles jótállni, illetve a károkat hiánytalanul kijavítani, továbbá az áldozatokat és jogosultakat kártalanítani. Amennyiben a végrehajtó a kárt elszenvedő, az ő kártalanítása az állampolgársága szerinti hatóság feladata.

I.1.1.4. Információcsere Külön kérés nélkül közölni kell az érintett ország rendőri hatóságaival azokat az információkat, amelyek fontosak lehetnek a törvénysértések visszaszorítása, a bűnüldözés, a bűnmegelőzés terén a közrend és közbiztonság érdekében. Az információcsere a központi szervek között valósul meg, kivéve a sürgős eseteket, amikor a végrehajtó a végrehajtó szervet tájékoztatja, azonban ilyen esetekben utólag a központi hatóságokat értesíteni kell. A határrégiókban gyakorlattá vált a közvetlen végrehajtói szintű tájékoztatás.

I.1.1.5. Összekötő tisztek cseréje (47. cikk) A tagállamok közötti kétoldalú megállapodások alapján, határozott vagy határozatlan időre összekötő tisztek vezényelhetők a rendőri szervekhez. - 17 -

Az összekötő tisztek vezénylésének célja az együttműködés tökéletesítése és gyorsítása. Az összekötő tisztek feladata: − az információcsere elősegítése a bűnmegelőzés, bűnüldözés érdekében; − konkrét bűnügy kiderítésében, nyomozásában való részvétel; − külső határra vezénylés (pl. belga tisztviselő a német-lengyel határra). Az összekötő tisztnek véleményezési és közreműködői felhatalmazása van, nem illetékes önálló végrehajtásra. Azon ország hatóságának utasítása szerint kell eljárniuk, amelynek területén tevékenykednek. Felügyeletüket is ezen rendőri szerv látja el. Lehetőség van arra, hogy két vagy több ország képviseltesse magát harmadik országban összekötő tiszt útján. A költségek ez esetben megoszlanak (Ligeti, 2004.).

- 18 -

I.2. A jogfejlődés bemutatása és a hatályos magyar jogi normák ismertetése, különös figyelemmel a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. számú törvényre

I.2.1. A magyarországi belső jogi szabályozást megelőző fontosabb Európai Uniós Megállapodások. Az Amszterdami Szerződés hatálybalépése új lendületet adott a nemzetközi szintű együttműködésnek az igazságügyi és bűnüldöző szervek között. A cél a kapcsolatok szorosabbá tétele, a kölcsönös segítségnyújtás különböző formáinak felgyorsítása, végezetül pedig az volt, hogy az adott ügyekben érintett szervek közvetlen együttműködést folytathassanak. Az Európai Unióról szóló Szerződés (Maastrichti Szerződés) 30. cikke az unión belüli rendőri együttműködés alapelveit és legfontosabb módjait határozza meg. A rendőri, vám és más speciális rendvédelmi szervek - mint pl. a magyar Határőrség - a bűnmegelőzés, a felderítés, a nyomozás során információk gyűjtésében, kezelésében, elemzésében és cseréjében, képzések és összekötők cseréjében, a szervezett bűnözéssel kapcsolatos nyomozási eljárásokban, módszereikben kell, hogy együttműködjenek a határon átnyúló bűncselekmények elleni fellépésben. Másik jogi vívmány az előző fejezetben már részletezett Schengeni Megállapodás, mely a rendőri együttműködés alappillére, s melynek előírásait minden tagország alkalmazza. Az egyezményben foglaltak alkalmazásának fontosságát hangsúlyozza, hogy minden tagjelölt országnak kötelező átvennie a schengeni acquist. Az együttműködés fejlődésének ugyancsak fontos állomása az Európai Unió Tanácsa által elfogadott, a büntetőügyekben való kölcsönös segítségnyújtásról szóló 2000. május 29-i Egyezmény. Elsősorban a tagországok igazságügyi szerveinek együttműködési formáit szabályozza. Kiemelkedően fontos az európai elfogatóparancs és az ehhez kapcsolódó átadási eljárás. Ezek közül az Európai Unió Tanácsa 2002. június 20-án hatályba lépett kerethatározata kiemelte és végrehajtásban a tagállamok részére kötelezővé tette a közös nyomozócsoportokra vonatkozó előírások alkalmazását. - 19 -

A nemzetközi szervezett bűnözés elleni ENSZ egyezmény (Palermói Egyezmény) ugyancsak a rendőri szervek közötti szoros együttműködés és segítségnyújtás kialakítását, közös nyomozócsoportok létrehozását szorgalmazza. Az Európai Unió Tanácsa a Palermói Egyezményt a hivatalos acqius listán jeleníti meg, s a tagországok részére az aláírás kötelező. A felsoroltak a legfontosabb nemzetközi megállapodások az Európai Unión belül, melyek folyamatosan egészülnek ki, fejlődnek, korszerűsödnek s ezzel elősegítik a részes államok hatóságainak hatékonyabb fellépését a határokon átnyúló szervezett bűnözés különböző formái ellen.

I.2.2. A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény. A törvény célja és alkalmazásának főbb elvei E törvény megteremti a magyar bűnüldöző szervek bűnmegelőzési és bűnüldözési tevékenysége során a külföldi hatóságokkal való együttműködés szabályait. A törvény kifejezetten a felderítés időszakára határoz meg előírásokat. Hatálya a Rendőrségre, Határőrségre, Vám és Pénzügyőrségre terjed ki. E hatóságok azon külföldi hatóságokkal működhetnek együtt, melyek a közvetlen együttműködésre az adott országban kijelölésre kerültek, vagy amelyek hatáskörrel rendelkeznek. A törvény előírásait csak nemzetközi szerződés megléte esetén lehet alkalmazni. Természetesen e tekintetben az EU közös állásfoglalásai, kerethatározatai, határozatai is megfelelő nemzetközi jogi alapot jelentenek. A bűnüldöző szervek közötti nemzetközi együttműködés a bűncselekmények megelőzését, üldözését szolgálja. Az együttműködésre vonatkozó megkeresés fogadása és továbbítása a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (NEBEK) feladata. A NEBEK a külföldről érkező - 20 -

megkeresést haladéktalanul a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bűnüldöző szervhez továbbítja, vagy saját feladatkörében közvetlenül teljesíti.

Az együttműködés általános szabályai A bűnüldöző szervek kizárólag a büntetőeljáráson kívüli együttműködés formáit, így különösen a titkos információgyűjtést alkalmazzák, természetesen beleértve az információcserét, a fedett nyomozó, a közös nyomozó, bűnfelderítő csoport jogintézményét is. Ennek során a magyar vagy külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg a NEBEK kérheti, hogy a megkeresés teljesítése az általa megjelölt módon illetőleg technikai módszerek alkalmazásával történjen. E szabály jelentősége abban rejlik, hogy az együttműködés eredményeként megszerzett bizonyítékok nyilvánvalóan akkor használhatók fel, ha megfelel az adott állam előírásainak. Az együttműködés elősegítése érdekében szükség esetén az érintett szervek egyeztetnek. Nem teljesíthető a megkeresés, ha a magyar jogszabályokkal ellentétes. A megkeresések teljesítésére határidő jelölhető meg, azonban ezt külön indokolni szükséges. Kapott megkeresést a megjelölt határidőre lehetőség szerint teljesíteni kell. A személyes és különleges adatok más állam részére csak a magyar adatkezelési szabályok rendelkezései szerint adhatók át. A különböző együttműködési formák csak akkor alkalmazhatók, ha a magyar és a külföldi állam jogrendje lehetővé teszi. Külföldi hatóság Magyarország területén eljáró tagja testi kényszert, bilincset, vegyi vagy elektromos sokkoló eszközt, rendőrbotot alkalmazhat a hatályos belső normák szerint, továbbá szolgálati lőfegyverét magánál tarthatja, de csak jogos védelemi helyzetben, vagy végszükség esetén alkalmazhatja. Más kényszerítő eszközt nem vehet igénybe. A bűncselekményen tetten ért személyt elfoghatja, az elfogás helyszínén visszatarthatja, de köteles a legrövidebb időn belül a magyar bűnüldöző szervnek átadni. Más intézkedést nem foganatosíthat. A külföldi hatóság tagja Magyarországon a magyar - 21 -

bűnüldöző szerv vezetőjének utasításai szerint köteles eljárni.(Adatvédelem 2004) Az együttműködési formák - Közvetlen információcsere: Az információcsere az úgynevezett „egyablakos" rendszerben, azaz a központi szerveken keresztül valósul meg, azonban a bűnüldözési érdekek szükségessé teszik, hogy a magyar bűnüldöző szerv hatáskörébe és illetékességébe tartozó ügyekben közvetlen információcserét folytathasson. Ez akkor lehetséges, ha az információcsere halasztást nem tűrő esetben valósul meg. Ugyancsak közvetlen információcsere folytatható, ha a magyar bűnüldöző szerv illetékességgel rendelkezik a határterületen és a külföldi állam határterületen illetékes bűnüldöző szervétől kér, vagy annak szolgáltat információt. A fentiek szerinti információcserébe bevonható a közös kapcsolattartási szolgálati hely. Annak meghatározásához, hogy az adott információ a határterülethez kapcsolódik, figyelemmel kell lenni a következőkre: − olyan

személyre

vonatkozik,

akinek

lakóhelye,

tartózkodási

lakhelye

a

határterületen van, vagy az adott ügy szempontjából releváns időtartamban a határterületen tartózkodott; − vagy a határterületen kifejtett tevékenységére vonatkozik; − vagy olyan dologra vonatkozik, amely a határterületen található, − vagy olyan jogi személyre vonatkozik, melynek székhelye, tevékenysége a határterületen van. A közvetlen információcsere a mindennapos együttműködés részévé válik és nagyban segítheti a bűnüldözési célok elérését. Az információcsere ezen módja bűnmegelőzési célokat is szolgálhat.

- 22 -

- Az ellenőrzött szállítás: A nemzetközi bűnözői hálózatok felderítésének hatékony eszközeként, különösen a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények esetén alkalmazható bűnüldözési módszer. A titkos műveletben résztvevő állam eseti megállapodás alapján lehetővé teszi, hogy a megfigyelés alatt lévő elkövető az általa birtokolt a bűncselekmények tárgyi bizonyítási eszközét képező dolgot az ország területére hozhassa, azon átszállíthassa és más ország területére kivihesse szoros rendőri ellenőrzés mellett, így lehetővé válik az elkövetői kör, útvonal lehető legteljesebb megismerése. Az eseti megállapodásban rendelkezni kell a szállítmány tartalmáról, várható útvonaláról, a szállítás módjáról, a szállító eszköz azonosításának módjáról, az ellenőrzött szállítást irányító személyről, a kapcsolattartás módjáról, a résztvevő személyekről, a szállítás átadás-átvételéről, elfogás esetén teendő intézkedésekről és váratlan esemény során teendő intézkedésekről. A törvény külön nem rendelkezik arról, hogy az embercsempészés során alkalmazható-e ellenőrzött szállítás, azonban egyértelmű és nemzetközi megállapodásokból levezethető, hogy a tárgyi bizonyítás eszközéről lehet szó, ebbe pedig a szállított személyek nem tartoznak bele. Némely Európai Uniós állam bizonyos szigorú feltételek megléte esetén (közúton biztonságos feltételek között) lehetővé teszi embercsempészési ügyekben az ellenőrzött szállítást, de minden esetben tiltják a légi, vízi úton megvalósulót, továbbá azon eljárásokat, amikor az illegális migránsok veszélynek vannak kitéve. - Közös bűnfelderítő csoport létrehozása: A nemzetközi bűnözés jellegzetessége, hogy a bűnözői csoportokban, szervezetekben résztvevő elkövetők tevékenysége több államra kiterjed, az általuk elkövetett bűncselekmények hatása több államot érint, ilyen esetekben egy-egy adott állam által folytatott bűnfelderítő munka ahhoz a felismeréshez vezet, hogy a kölcsönös információcserén túl kell lépni és szorosan össze kell hangolni a bűnüldöző szervek tevékenységét. A nemzetközi szerződések is ösztönzik a bűnüldöző szerveket arra, hogy több országra kiterjedő ügyekben közös nyomozócsoportot hozzanak létre A bűnfelderítő csoport létrehozása történhet a NEBEK, továbbá a külföldi hatóság kezdeményezésére. - 23 -

Általános tapasztalat, hogy a magyar és külföldi csoporttagok teljes mélységben együttműködnek. A közös bűnfelderítő csoportban képviseltetheti magát az Europol, az Europoltól támogatás kérhető, a tevékenységből származó releváns adatokat a NEBEKen keresztül az Europol felé továbbítani kell. - A bűnüldöző szervvel együttműködő személy igénybevétele: A törvény lehetőséget nyújt arra, hogy a közös bűnfelderítő csoportban tevékenykedő hatósági személy külföldi bűnüldöző szervvel együttműködő személyt Magyarország területén igénybe vegyen, továbbá ha a közös bűnfelderítő csoport külföldön tevékenykedik, az abban résztvevő magyar tisztviselő a magyar bűnüldöző szervvel együttműködő személyt vehet igénybe. Az informátor bizalmi személy, vagy együttműködő más személy alkalmazása nem igényli az ügyész, vagy a bíró engedélyét, arról a bűnüldöző szerv saját hatáskörében dönt. Alkalmazása során megkülönböztetett figyelemmel kell lenni az együttműködő személy védelmére. Külön kihangsúlyozandó, hogy az együttműködő személy magyarországi

alkalmazás

során

bűncselekmény

elkövetésében

semmilyen

körülmények között nem vonható be. Figyelemmel arra, hogy a bűnüldöző szervvel együttműködő személyek jelentős része anyagi ellenszolgáltatásért vállalja a hatóság támogatását, az így keletkező költségek viselése általában a személyt eredetileg foglalkoztató bűnüldöző szervre hárul.(Szikinger, 1996)

- Fedett nyomozó alkalmazása: A fedett nyomozó a bűnüldöző szerv hivatásos állományába tartozik, kilétét nem csak a bűnelkövetők, hanem a szervezethez tartozás tekintetében is leplezi. Alkalmazása különösen a bűnszervezetek felderítése, megfelelő bizonyítékok beszerzése érdekében egyre elterjedtebb. A jogszabály lehetővé teszi magyar fedett nyomozó külföldön, külföldi fedett nyomozó Magyarországon történő alkalmazását. Külföldi fedett nyomozó Magyarországi alkalmazását a NEBEK-en keresztül kezdeményezheti a bűnüldöző szerv, ehhez előzetesen meg kell kérni az ügyész engedélyét. A magyar jogi szabályozás a fedett nyomozó részére a bűncselekményekben való - 24 -

részvétel tekintetében széleskörű immunitást biztosít. Egyes országokban eltérő jogi szabályozás

van

erre

vonatkozóan,

van

ahol

egyáltalán

nem

követhet

el

bűncselekményt, míg más országokban kisebb súlyú bűncselekmények elkövetése esetén mentesül a felelősségre vonás alól. A fedett nyomozó alkalmazásakor mindig be kell tartani az adott, és a fedett nyomozó állampolgársága szerint ország előírásait.

- Határon átnyúló megfigyelés Erről az együttműködési formáról már az előző fejezetben szó esett.

- Forró nyomon üldözés A forró nyomon üldözés lényege az, hogy az őrizetből, előzetes letartóztatásból, illetve szabadságvesztés végrehajtásából megszökött elkövetőt a hatóság tagja, a másik ország területén szakadatlan követéssel, üldözéssel el kívánja fogni. Jelentősége abban áll, hogy a határellenőrzés megszüntetésével, a teljes jogú schengeni taggá válással lényegesen csökken annak lehetősége, hogy az elkövető a másik ország területére jutását megelőzően elfogásra kerüljön. A forró nyomon üldözés követelménye, hogy az adott ország hatóságát a határátlépést követően azonnal értesíteni kell. Az üldözés garanciális feltételei egybe esnek a schengeni normákkal.

- Összekötő tisztviselő alkalmazása Ez az együttműködési forma szerepelt az előző fejezetben.

- Titkos információgyűjtés nemzetközi együttműködés alapján A nemzetközi bűnügyi együttműködés során a felderítés időszakában, különösen a szervezet bűnözői csoportok elleni fellépés során, kiemelkedő jelentősége van a különleges titkos nyomozási eszközök alkalmazásának. Az egyes országokban ezen - 25 -

eszközök alkalmazása speciális eljárási rend szerint történik. Azokban az esetekben, amikor nincs szükség közös bűnfelderítő csoport létrehozására és működtetésére, indokolt lehet összehangolt titkos információgyűjtést folytatni. E tekintetben a magyar bűnüldöző szerv a szükséges engedélyek beszerzését követően teljesítheti a külföldi bűnüldöző hatóságtól érkezett megkeresést. A magyar bűnüldöző szerv megkeresheti a külföldi bűnüldöző hatóságot titkos információgyűjtésre vonatkozóan és továbbíthatja, átveheti a rögzített adatokat. A titkos információgyűjtésre vonatkozó megkeresésnek tartalmazni kell a megkereső hatóság megnevezését, hogy szabályszerűen engedélyezett bűnügyi felderítéshez kapcsolódik a megkeresés, továbbá a titkos információgyűjtés célszemélyére és tárgyára vonatkozó azonosító adatokat, a felderítés alapjául szolgáló bűncselekmény megnevezését és az egyéb technikai és adminisztrációs adatokat. A lehallgatás esetén vizsgálni kell, hogy a célszemély Magyarországon tartózkodik-e, vagy harmadik ország területén, valamint a lehallgatás Magyarország területén működő távközlési szolgáltató közreműködését igényli, vagy az azt lehetővé tevő eszköz az ország területén található. Természetesen ez az együttműködési forma nem szűkíthető le a lehallgatásra, más módszerek, eszközök alkalmazása is lehetséges. A bűnüldöző szervek bírói engedéllyel folytatott titkos információgyűjtésében a nemzetbiztonsági szakszolgálat működhet közre.

- Tanúvédelmi program alkalmazása A különösen súlyos határon átnyúló bűncselekmények, a nemzetközi bűnözés terjedése egyre gyakrabban teszi szükségessé a büntetőeljárásban résztvevők, különösen a tanúk hatékony megvédését. Természetesen nem csak tanúk, hanem a bűnüldözés egyéb szereplői,

így

a

fedett

nyomozók,

a

bűnüldöző

hatóságok

tagjai,

az

igazságszolgáltatásban résztvevők, sőt esetenként elkövetők is veszélyeztetett helyzetbe kerülhetnek.

- 26 -

A veszélyeztetettség mértékétől függően egy-egy állam hatóságai saját hatáskörükben biztonsági intézkedéseket foganatosíthatnak, azonban szükségessé válhat más országok hatóságaival való együttműködés, az érintetteknek (tanú, sértett, terhelt, ezek hozzátartozói,

stb.)

a

másik

állam

területére

költöztetésére

és

védelmére.

Magyarországon az ezzel kapcsolatos feladatokat a tanúvédelmi szolgálat látja el. A tanúvédelmi programba való részvétel keretében nem csak a külföldi állam kereshető meg, hanem a külföldi állam a védelem alatt álló érintettet Magyarországra költöztetheti és védheti. Magyarországon illetékes hatóság az ORFK Bűnügyi Ellátó Igazgatósága.

-Korlátozások A törvény alkalmazásában közös kapcsolattartási szolgálati hely közreműködésének igénybevétele, továbbá határon át folytatott megfigyelés speciális esetei, a forró nyomon üldözés rendelkezései az Európai Unió tagállamainak hatóságaival való együttműködés keretében foganatosíthatók. Az Európai Unió tagállamai részére fenntartott adatbázisból csak az Európai Unió szervezetének szolgáltatható információ. (Ligeti, 2004)

I.3. A határokat átlépő bűnözés megelőzése és leküzdése érdekében folytatandó együttműködésről szóló magyar-osztrák államszerződés elemzése, értelmezése Ebben az alfejezetben a Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság közti megállapodás bemutatását azért tartom szükségesnek, mert példaértékű lehet a jövőben kötendő együttműködések számára. A szerződés megkötésének szükségessége, előzményei A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködésének hazai feltételeiről több jogszabály is rendelkezik, az előző fejezetben taglaltakon túl a Rendőrségről, Határőrségről, VÁMról szóló törvények, továbbá az Európai elfogató parancs és az átadás jogintézményét - 27 -

felölelő az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény. Ezeken kívül még az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a nemzetközi bűnügyi rendőrség szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (NEBEK) létrehozását és tevékenységét megalapozó törvény, más jogszabályok és hatályos rendelkezések. A belső jogban megfogalmazott együttműködési formák alkalmazását nemzetközi szerződések létrehozásával kell biztosítani és ennek rendszerébe illeszkedik a korábban a Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya között a nemzetközi terrorizmus, a nemzetközi illegális kábítószer-kereskedelem és a nemzetközi szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló megállapodást kiváltó új, korszerű államközi szerződés. A szerződés az első azoknak a szerződéseknek a sorában, melyeket a Magyar Köztársaság az Európai Unió államaival a schengeni normák figyelembe vételével kívánt megkötni, és amelyet elsőként a szomszédos Szlovákiával és Szlovéniával megkötendő szerződés követett. Az együttműködés elmélyülése előre vetíti, hogy hazánk hasonló szerződéseket Lengyelországgal, Csehországgal, majd az Unió többi államával is tető alá hoz. A szerződés a magyar és osztrák bűnüldöző szervek közötti együttműködés elmélyítése érdekében jött létre, amelyet a szervezett bűnözés átalakulása, a határokat átlépő bűncselekmények számának növekedése, az új elkövetési formák megjelenése, valamint a belső határok nélküli schengeni térség államainak biztonsági igénye indokol.

A szerződés tartalma Általános rendelkezések A szerződés első fejezetében rögzíti, hogy az együttműködésben a szerződő államok bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatok végzésére feljogosított hatóságok vesznek részt, magyar részről a Rendőrség, a Határőrség a Vám és Pénzügyőrség erre illetékes - 28 -

szervei, valamint a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata, osztrák részről a Belügyminisztérium,

a

Biztonsági

Igazgatóságok,

a

Szövetségi

Rendőrség

Igazgatóságai, valamint egyes államigazgatóság hatóságok. A bűnüldöző szerveken túl figyelemmel arra, hogy az együttműködés döntően a bűncselekmények felderítését szolgáló eljárásokat foglalja magába feladat hárul az igazságügyi hatóságokra, melyek Magyarországon a bíróságok és az ügyészi szervek, míg Osztrák részről a szövetségi és igazságügy miniszter, a bíróságok és az ügyészségek. Rögzíti a szerződés a kapcsolattartásra jogosult központi szerveket, mely magyar részről az Országos Rendőrfőkapitányság Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központja, míg osztrák részről a Szövetségi Belügyminisztérium. Meghatározza a határterületet, mivel a szerződés egyes rendelkezéseinek alkalmazása kifejezetten a határterülethez kötött. Ez a megállapodás a két ország között azzal a kitétellel jött létre, hogy rendelkezései nem érintik a szerződő államoknak az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol), valamint a Nemzetközi Bűnügyi Szervezet (Interpol) keretében folytatott tevékenységet. Az együttműködés általános szabályai Együttműködés általában megkeresés alapján indul, a közbiztonságot és a közrendet fenyegető veszélyek elhárítása, valamint a bűncselekmények megakadályozása, megelőzése céljából. A megkeresések általában írásban, sürgős esetben szóban történhetnek, utóbbit később írásban kell foglalni. Megkeresést magyar részről a NEBEK-hez, osztrák részről a Szövetségi Belügyminisztérium Közbiztonsági Főigazgatóságához kell megküldeni. A megkereséseknél fel kell tüntetni a megkereső hatóság megnevezését, a megkeresés tárgyát, a cselekmény leírását és jogi minősítését, a teljesítését határidejét, sürgősségét, a szükséges igazságügyi hatóságok engedélyét. A kommunikáció a szerződő államok nyelvén történhet, de más nyelv használata is megengedett.

- 29 -

Az információcsere keretében megkeresés alapján tájékoztathatják az együttműködő állam

hatóságait

a

szervezett

bűnözésben

résztvevőkről,

kapcsolataikról,

magatartásformáikról, az általuk végrehajtott bűncselekmények részletes adatairól, az ellene foganatosított intézkedésekről, mindazokról az ismeretekről, melyek a megelőzéshez, megakadályozáshoz szükséges. Az információcsere kiterjed a nemzetközi bűnözés elkövetési módszereire, új formáira, a bűnüldözés kriminalisztikai és kriminológiai kutatási tapasztalataira, eredményeire, azokra az információkra, amelyek a titkos információgyűjtés során keletkeztek, ezeknek azonban megfelelő védelmet kell biztosítani. Egyedi esetekben azokat a releváns információkat, amelyek hasznosak lehetnek a másik állam hatóságainak számára a bűnüldözésben megkeresés nélkül is át lehet adni. Nem szükséges a központi hatóságokon keresztül folytatni az információcserét akkor, ha azt a határterületen illetékes hatóságok valósítják meg, vagy ha a központi szerveken keresztül történő információcsere a bűnüldözés eredményességét veszélyeztetné. A

közvetlen

információcsere

keretében

nyilvántartási

adatok

szolgáltatása,

személyazonosságra vonatkozó adatok megállapítása, igazolása, járművek tulajdonosa, üzembentartója adatainak megállapítása, vezetői engedélyek, gépjárművek egyedi azonosító adatainak megállapítása, átadása, lőfegyver-, távközlési eszköz birtoklásara vonatkozó adatok megállapítása, tárgyak-, minták utáni tudakozódás, különleges szakértelemmel rendelkező személy felkutatása és az így keletkezett adatok átadása történhet.

Az együttműködés különleges formái A határon átnyúló megfigyelés szabályai a schengeni előírások teljes körű figyelembe vételével kerültek meghatározásra a szerződésben úgy, hogy azt folytatni az Európai elfogató parancs kibocsátásának alapjául szolgáló bűncselekmények esetében lehet. A megfigyelés előzetes engedély, sürgős esetben előzetes hozzájárulás nélkül is folytatható, ebben az esetben az államhatár átlépésekor magyar részről az ORFK - 30 -

Bűnügyi Ellátó Igazgatóságát, osztrák részről a Szövetségi Belügyminisztérium Szövetségi Bűnügyi Hivatalát kell értesíteni. A megkereséshez való hozzájárulást öt órán belül kell megadni, ennek elmaradása esetén a megfigyelést be kell fejezni. A szerződés nem korlátozza a megfigyelés időtartamát, vagy térbeni kiterjedését. A határon átlépő üldözés a megfigyeléshez hasonlóan akkor folytatható, ha az Európai elfogató parancs hatálya alá tartozó bűncselekményt elkövető személyt tetten érték, vagy a fenti bűncselekmény miatti őrizetből előzetes letartóztatásból, vagy szabadságvesztés büntetés végrehajtás elől megszökött. Az üldözésről legkésőbb az államhatár átlépésekor magyar részről a Győr-Sopron Megyei Rendőr Főkapitányságot, vagy a Vas Megyei Rendőr Főkapitányságot, osztrák részről a Burgenlandi Tartományi Igazgatóságot értesíteni kell. Az üldözésre vonatkozó szabályok a Schengeni Végrehajtási

Egyezményben

megfogalmazottakkal

egyetértésben

kerültek

megállapításra. A szerződés az üldözésre vonatkozóan sem szab területi, vagy időbeni korlátot. Ellenőrzött szállítás esetén megállapodás alapján hajtható végre, feltéve ha az nem veszélyezteti a résztvevő személyeket vagy a közbiztonságot. Az ellenőrzött szállítást az érintett országok hatóságaival a kezdeményezőnek kell előkészítenie és megszerveznie, egy adott ország területén szállítás feletti felügyeletet teljes körűen az adott ország illetékes hatósága gyakorolja. A megállapodásban ki kell térni a szállítmány tartalmára várható útvonalára, időtartamára, a szállítás módjára, a szállítóeszköz azonosító adataira, kísérés módjára, kísérők számára, az átadás-átvétel körülményeire, elfogás esetén alkalmazandó intézkedésekre is. Fedett nyomozó alkalmazása igazságügyi hatóság engedélyével lehetséges. Az ellenőrzött szállítás végrehajtásában illetékes hatóság magyar részről a NEBEK, osztrák részről a Szövetségi Belügyminisztérium Szövetségi Bűnügyi Hivatala. Fedett nyomozó alkalmazása központi szerveken keresztül küldött megkeresés alapján történhet előkészületben lévő, vagy már elkövetett bűncselekmények felderítése érdekében. Az alkalmazáshoz a szerződő államok igazságügyi hatóságainak előzetes engedélyét be kell szerezni. Az alkalmazás egyedi esetre, egy hónap időtartamra vonatkozik, az időtartam meghosszabbítható. Az alkalmazást az érintett országok hatóságainak egyeztetése előzi meg, mely kiterjed az időtartamra, az alkalmazás feltételeire, a fedett nyomozó jogaira, kötelezettségeire, lelepleződése során teendő - 31 -

intézkedésekre, büntetőjogi felelősségére és a kárviselésre. A fedett nyomozó alkalmazásakor mindkét állam belső jogi előírásait figyelembe kell venni, mindemellett irányítását a megkeresett fél látja el és e hatóság dönt arról, hogy a megszerzett információk milyen módon használhatók fel. Kérésre a fedett nyomozást meg kell szüntetni. A fedett nyomozó alkalmazása során különös figyelmet kell fordítani a fedett nyomozó biztonságának garantálására. A közös bűnfelderítő csoport létrehozására akkor kerülhet sor, ha több országra kiterjedő bűncselekmény felderítése bonyolult, vagy különböző országokban folyó felderítés összehangolása szükséges. A bűncselekmény leírását, a működési területet, a csoport összetételét, vezetőjét, működésének időtartamát, a külföldi hatóság tagjának kötelezettségeit és jogosultságait, a működés feltételeit és a költségviselés szabályait tartalmazó egyedi megállapodással működtethető. Ha szükséges, előzetes igazságügyi hatósági engedélyt kell beszerezni. A csoportot a megkeresett szerződő állam illetékes hatósága vezeti és biztosítja a működés feltételeit. A csoportban résztvevő külföldi tisztviselő önálló intézkedés végrehajtására nem jogosult. Összekötő tisztviselők az együttműködés meggyorsítása, elősegítése a folyamatos segítségnyújtás biztosítása érdekében vezényelhetők a másik országba a Schengeni Végrehajtási Egyezményben megfogalmazott szabályok szerint. Az összekötő tisztviselők bűnmegelőzési és bűnüldözési intézkedések önálló végzésére nem jogosultak. Az együttműködő felek kezdeményezhetik a büntetőeljárás során védett tanúk, sértettek és gyanúsítottak, valamint rájuk tekintettel más személyek másik országba történő átköltöztetését és védelmét.

Egyéb együttműködési formák A bűnüldöző hatóságok közötti információcsere megkönnyítésének érdekében közös kapcsolattartási szolgálati helyek hozhatók létre, amelyben a résztvevő hatóságok tisztviselői közvetlen együttműködésben tevékenykednek. Elősegítik a közvetlen információcserét és kapcsolattartást, valamint mindazokat az együttműködési formákat, - 32 -

melyeket a szerződés lehetővé tesz. Közreműködnek a személyek államhatáron történő átadásának

és

visszafogadásának

végrehajtásában.

Nem

jogosultak

eljárási

cselekmények önálló végzésére, nemzeti hatóságaik felügyelete alá tartoznak, közös kapcsolattartási szolgálati helyek létesítése külön megállapodások alapján történik. A szerződés lehetővé teszi, hogy az érintett hatóságok feladataik végrehajtása során a bűncselekmények elleni fellépés és a határ felügyelete érdekében az államhatártól számított 10 km-es sávban közös járőrözést folytassanak. A közös járőrözés során a hatóság tagjai jogosultak a személyek személyazonosságának megállapítására, feltartóztatására, azon állam jogszabályai szerint, melynek területén az intézkedés történik. Egyéb intézkedésekre, kényszerítő eszközök alkalmazására a közös járőr szolgálatban résztvevő hatóság azon tagja jogosult, amelyik területén a szolgálatot teljesítik, kivéve ha a másik ország hatóságának tagja részéről elmaradó beavatkozás az intézkedés eredményességét veszélyeztetné vagy megnehezítené.(Sallai, 2003)

Adatvédelem A

szerződés

végrehajtása

érdekében

átadható

egymásnak

a

bűncselekmény

elkövetésében résztvevő személyek és ezen személyeknek a bűncselekmény elkövetésével összefüggő kapcsolatainak személyes azonosító adatai, az útlevél, a személyazonosságot igazoló okmány, más úti-okmány adatai, ujj tenyérnyomat, DNSprofil, személyleírás, fénykép, valamint minden egyéb adat, ami az azonosításhoz szükséges. A személyes adatok átadása során rögzíteni kell a kért adatok körét és az alkalmazás célját. Az adatok csak a szerződésben megállapított célokra használhatók fel és a felhasználásról az átadó részére tájékoztatást kell adni. Fel kell tüntetni az adatok törlésének határidejét, vagy ha speciális határidőben állapodtak meg, úgy azt kell betartani. A személyes adatok csak bűnüldöző hatóságnak adható át, más hatóságok részére ezek előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges. Törölni kell az adatokat, ha azok valótlanok, ha azok beszerzése átadása nem jogszerűen történt. Ugyancsak törölni, vagy megsemmisíteni kell, ha a megjelölt feladat - 33 -

megvalósításához nem szükségesek és erről az érintett hatóságot haladéktalanul tájékoztatni szükséges. Ugyancsak törölni kell, ha a felhasználási célt elérték, ha a határidő nem is járt le. A szerződés megszűnésekor minden adatot törölni kell. Az átadott és átvett adatokról nyilvántartást kell vezetni, feltüntetve benne az adatszolgáltatás célját, tartalmát, időpontját és a fogadó szervet. Online adatszolgáltatást automatikusan kell nyilvántartani. Legalább öt évig meg kell őrizni, különleges adatok esetén ez az időtartam a belső jogszabályok előírásai szerint módosul. A nyilvántartás adatai csak az adatvédelemre vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzésére használhatók fel. Az adatokat hatékonyan védeni kell. Az adatot felhasználó hatóság megfelelő ellenőrzés után az érintett személyről, nyilvántartásban szereplő személyes adatokról, azok forrásáról, a felhasználási célról, jogalapról, az átvevők köréről köteles információt adni. Előzetesen konzultálni kell az átadó állammal, hogy tájékoztatható-e a személy. Amennyiben a jogszabályok lehetővé teszik az érintettel közölni kell a tájékoztatás megtagadásának indokát. Az érintett kérelmére a hatóság a helytelen adatot helyesbíteni, a jogellenesen kezelt adatot törölni köteles. Biztosítani kell a hatékony jogorvoslatot. A személyes adatok kezelésének ellenőrzését az az illetékes hatóság végzi amely részére az adatot megszerezték. Nem biztosítható közvetlen hozzáférés a gépi feldolgozású személyes adatokhoz a bűnüldöző hatóságok azon tagjai részére, akik a másik ország területén teljesítik feladatukat. Magyar részről a minősített adatok védelmének felügyeletét a Belügyminisztérium Titokvédelmi Irodája, osztrák részről az Információbiztonsági Bizottság látja el.

Jogviszonyok a másik államban történő eljárások során A szerződésben érintett hatóságok tagjai feladataik végrehajtása során külön engedély nélkül érvényes fényképes szolgálati igazolvánnyal tartózkodhatnak a másik ország területén. Fedett nyomozó külön engedély nélkül fedő okirattal léphet a másik ország területére és feladatai ellátásának idejéig ott tartózkodhat.

- 34 -

A hatóságok tagjai jogosultak egyenruhát viselni, a bűncselekményt elkövető tetten ért, vagy szökést megkísértő elkövetőt elfogni, feltartóztatni és haladéktalanul az illetékes hatóság tagjának átadni. A feladat végrehajtás során szolgálati fegyverét viselheti, felszerelését magával viheti. Testi kényszer, kényszerítő eszköz alkalmazható, fegyver csak jogos védelmi helyzetben és végszükség esetén használható. A hatóság tagjára szolgálati, munkaviszonyára, fegyelmi felelősségére saját államának szabályai vonatkoznak. Szándékosan, vagy súlyos gondatlanságból okozott károk kivételével a szerződő felek vállalják másik állam hatóságának tagja által okozott károk megtérítését. Harmadik személynek okozott károk esetén ugyanolyan feltételekkel járnak el, mintha azt saját hatóságuk tagja okozta volna. A másik ország területén tevékenykedő hatóság tagja által, vagy sérelmére elkövetett bűncselekmények esetén a tisztviselők azonos elbírálás alá esnek, mint a fogadó ország hatóságának tagjai. A szerződés illeték, adó, vám és deviza ügyekre nem terjed ki, a végrehajtás során szerzett információkat nem lehet illeték, adó, vám kiszabására, vagy ilyen ügyekben felhasználni, kivéve, ha kifejezetten ilyen eljárás céljából bocsátották rendelkezésre.

Záró rendelkezések Részben, vagy egészben megtagadható, feltételekhez köthető a segítségnyújtás ha veszélyezteti, sérti az érintett ország szuverenitását, biztonságát, közrendjét, egyéb alapvető értékeit, vagy hatályos jogszabályaival ellentétes. A szerződés kitér arra, hogy a végrehajtásban illetékes hatóságok és szervek megváltozásáról diplomáciai úton kell a másik felet tájékoztatni. A szerződés végrehajtása során a saját hatóságok eljárása során felmerülő költségeket a szerződő állam maga viseli. - 35 -

A szerződés rendelkezései nem érintik a szerződő felek két vagy többoldalú nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeit. A szerződést aláírását követően meg kell erősíteni, majd a megerősítésről szóló okiratok kicserélését követő harmadik hónap első napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a két ország

kormánya

között

a

bűnügyi

rendészeti

és

közlekedésrendészeti

együttműködésről, valamint a nemzetközi terrorizmus, a nemzetközi illegális kábítószer-kereskedelem és a nemzetközi szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló egyezmények hatályukat vesztik. A szerződés határozatlan időre szól, diplomáciai úton írásban felmondható. A felmondást kézhezvételétől számított hat hónap elteltével veszti hatályát. A szerződés az ENSZ Főtitkárságán kerül nyilvántartásban vételre. (Határon átnyúló együttműködési fórum, 2005) A külső és a belső határok illegális határátlépéseinek aránya Ausztria tekintetében:

(Forrás: Magyar Közigazgatás 53/10 pp. 614 2003.) I.4. A nemzetközi bűnügyi együttműködés megvalósulásának szervezeti keretei Magyarországon, a nemzeti nyomozószervek szerepe és lehetőségei, a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (NEBEK) feladatai A nemzetközi bűnügyi együttműködés főbb színterei a magyar bűnüldöző szervek vonatkozásában Magyarország megkülönböztetett figyelmet fordít az Európa Unió keretén belül folytatott bűnüldözési együttműködésre, valamint a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete (Interpol) keretén belül megvalósuló együttműködés megerősítésére. Ennek biztosítása érdekében törvényi szintű jogszabályban került rögzítésre, hogy a magyar

- 36 -

bűnüldöző szervek az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol), az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF), a Schengeni Információs Rendszer (SIS), a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete (Interpol), továbbá a bűnüldöző szervek együttműködését szabályozó egyéb többoldalú nemzetközi szerződésen alapuló szervezetek munkáját támogatja és eleget tesz kétoldalú szerződésekben vállalt kötelezettségeknek.

A fentiek érdekében létrehozásra került a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (NEBEK) a Rendőrség szervezetébe integráltan. A NEBEK feladata biztosítani, hogy a magyar bűnüldöző szervek a nemzetközi bűnüldözési szervezetekkel, a két- és többoldalú szerződésben részes állammal folytatott együttműködés során adataikat e szervezeten keresztül továbbítsák. Ugyancsak a NEBEK-en keresztül történik az adat- és információigénylés, vagy egyéb intézkedések kezdeményezése. A NEBEK feladatait az Interpollal történő együttműködés során, e nemzetközi szervezettel kötött kötelezettségvállalás előírásait a szervezet alapszabálya és működési elvei határozzák meg. Ennek megfelelően tart kapcsolatot az Interpol Főtitkárságával és a tagországokkal. Az OLAF Koordinációs Irodán keresztül megvalósuló, vagy közvetlen formában történő

adatigénylésre,

információ

továbbításra,

ezen

vonatkozó

nemzetközi

kötelezettségvállalás előírásai irányadóak.

A NEBEK jogosultságai és kötelezettségei A személyes és bűnüldözési adatokat - beleértve a titkos információgyűjtéssel érintett adatot és információt is - kezeli, átveszi és továbbítja. E tekintetben különösen a szervezett bűnözéssel, terrorizmussal, embercsempészettel, emberkereskedelemmel, gépjárművekkel, vagy az euróval kapcsolatos bűncselekmények tekinthetők kiemelten fontosnak. A NEBEK jogosult közvetlenül teljesíteni a hozzá érkezett megkeresést, vagy az illetékes bűnüldöző szervnek továbbítani, az pedig haladéktalanul köteles azt teljesíteni. Az adattovábbítást dokumentálni szükséges. - 37 -

A megkeresés alapján beszerzett adatot a titokvédelmi előírások betartásával, védett adat átviteli hálózat útján, összekötő tisztek bevonásával továbbítani köteles a megkereső bűnüldöző szervhez. A továbbított adatokat hat hónapig meg kell őrizni, azt követő 30 nap elteltével törölni kell. Amennyiben magyar bűnüldöző szerv NEBEK útján adatot kér, fel kell tüntetni az adatkérés célját, a törlésre megsemmisítésre vonatkozó szabályokat, a tájékoztatás és helyesbítés korlátozásait. Amennyiben magyar bűnüldöző szerv szolgáltat információt fel kell tüntetni annak felhasználhatóságát. A NEBEK részére megküldött, vagy tőle átvett adatokat csak a nemzetközi szerződésben foglaltak szerint lehet felhasználni, más külföldi vagy hazai szervnek, személynek nem lehet továbbítani. A külföldről átvett adatok kezelése során figyelembe kell venni és érvényesíteni azokat a korlátozásokat, melyet az átadó közöl és erről az átvevőt is tájékoztatni köteles. A NEBEK a rendelkezésére álló adatokat, információkat elemezheti. A nemzetközi bűnüldözési szervezethez továbbított adatokat meghatározott határidőben felül kell vizsgálnia a NEBEK-nek és a törlést elrendelni, a korábban továbbított adatokra nézve, erről a nemzetközi bűnüldözési szervezet központját értesítenie kell. Amennyiben ezen utóbbi szervezet jelzi, hogy az általa vagy részérre továbbított adat téves vagy helytelen, a NEBEK a helyesbítést vagy a törlést végrehajtja, és erről értesíti a nemzetközi bűnüldözési szervezetet. A NEBEK köteles az adatbiztonsági és titokvédelmi szabályokat betartani. A szervezet tevékenységével kapcsolatos közérdekű adat nyilvánosságra hozatalát a NEBEK vezetője megtagadhatja, ha ez bűnüldözési, bűnmegelőzési célból indokolt, vagy nemzetközi szerződés így rendelkezik, továbbá ha a nemzetközi bűnüldözési szervezet ezt kéri.

Adatvédelmi felelős Az Europol adattovábbítási tevékenységével kapcsolatos ellenőrzési feladatokat a belügyminiszter javaslata alapján a miniszterelnök által kinevezett adatvédelmi felelős - 38 -

látja el. Ő képviseli Magyarországot a Közös Nemzetközi Adatvédelmi Ellenőrző Testületben. Ellenőrzi a személyes adatok külföldre továbbításának jogszerűségét, jogosult a NEBEK által kezelt iratokba, adatokba betekinteni, azokból adatszolgáltatást kérni. Megismerheti a NEBEK által kezelt minősített adatokat is. Egyedi ügyben, adatvédelmi ellenőrző tevékenysége során nem utasítható. Jogszerűtlen adatkezelés, vagy továbbítás észlelése esetén, a NEBEK vezetőjét felszólítja az adattovábbítás megtiltására, felfüggesztésére, a jogellenes állapot megszüntetésére, hibás adat kijavítására. A felszólítástól számított 30 napon belül a szükséges intézkedések megtételéről a NEBEK vezetője köteles tájékoztatást adni. Amennyiben

ez

nem

történik

meg

az

adatvédelmi

felelős

tájékoztatja

a

belügyminisztert, egyben kéri a jogellenes állapot megszüntetését. Az adatvédelmi felelős az érintett kérelmét adatai kezelésével és jogai gyakorlásával összefüggésben 30 napon belül kivizsgálja és megteszi a szükséges intézkedéseket. Az érintett nem csak az adatvédelmi felelőshöz, hanem a nemzetközi szervezet központi adatvédelmi szervéhez is fordulhat. (www.1000ev.hu/schengen letöltve: 2007. november 15)

- 39 -

I.5. Az Europol szerepe, funkciója a több országot érintő nyomozások koordinálásában, támogatásában Az Europol Az Europol az Európai Unió bűnügyek felderítésével foglalkozó bűnüldözési szervezete.

Célja

a

tagországok

illetékes

szervei

közötti

együttműködés

hatékonyságának javítása a nemzetközi szervezett bűnözés súlyos formáinak megelőzése és az ellenük folyó harc terén. Az Europol feladata az Európai Unió szervezett bűnözés elleni harcának hathatós támogatása. Tevékenységének súlypontja a bűnszervezetekkel való konkrét fellépés. Az Europol létrejötte Az Europol megalapításáról az Európai Unióról szóló, 1992. február 7-én aláírt Maastrichti Szerződés keretében döntöttek. A hollandiai Hágában székelő Europol 1994. január 3-én kezdte meg részleges működését az Europol Kábítószerellenes Irodával, amely a kábítószer-kereskedelemmel szemben vette fel a harcot. A szervezet folyamatosan bővült más fontos bűnüldözési területekkel foglalkozó ügyosztályokkal. Az Europolról szóló egyezmény 1998. október elsején lépett életbe, miután minden tagállam ratifikálta azt. Az egyezményhez kapcsolódó jogi aktusok után 1999. július elsején vált teljes mértékben működőképessé az Europol. Feladatok Az Europol a tagállamokban főként a következő területeken segíti a bűnüldözést: − kábítószer-kereskedelem; − embercsempészet; − terrorizmus; − illegális gépjármű-kereskedelem; − emberkereskedelem, beleértve a gyermekpornográfiát is; − pénzhamisítás és egyéb fizetőeszközök hamisítása; − pénzmosás és csalás;

- 40 -

− kulturális javak illegális kereskedelme. Mindez a szervezett bűnözés jegyeit mutató olyan bűnesetekre vonatkozik, amelyekben legalább két tagállam érintett. Az Europol a következő módon támogatja a tagállamokat: − A nemzeti törvényekkel összhangban lehetővé teszi a kölcsönös és közvetlen információcserét az Europol összekötő tisztek között, akiket a tagállamok vezényelnek az Europolhoz nemzeti bűnüldöző szervek képviselőjeként. − Operatív bűnelemzéseket készít a tagállamok nyomozásainak támogatására. − Stratégiai jelentéseket (pl. a fenyegetettség fokának felbecslése) és bűnügyi elemzéseket készít a tagállamok által szolgáltatott információk, felderítési és nyomozati adatok, valamint más forrásokból származó információk alapján. − Kézikönyveket,

katalógusokat,

módszertani

útmutatókat

és

információs

kiadványokat bocsát rendszeresen rendelkezésre a tagállamok bűnüldöző szervei támogatására. − Szakmai értekezleteket, nemzetközi konferenciákat rendez azon szervezett bűnözési jelenségekkel kapcsolatban, amelyek leginkább sértik a tagállamok érdekeit. − Szaktudást és technikai segítséget bocsát rendelkezésre az EU-n belüli nyomozások és operatív intézkedések támogatására, valamint továbbképzéseket szervez. Az Europol számítógépes információs rendszere Az Europol Egyezmény értelmében az Europol számítógépes rendszert alakít ki és működtet adatok rögzítésére és nyilvántartására, adatok elemzése céljából. Egyúttal szigorú

keretben

rögzíti

az

egyezmény

az

- 41 -

emberi

jogok

védelmének,

az

adatvédelemnek, az ellenőrzésnek, a felügyeletnek és a biztonságnak az alapelveit is. Az Europol komputerizált információs rendszere három fő elemből áll: − információs rendszer, − bűnelemző rendszer, − index-rendszer. A bűnelemző és az index-rendszer már elkészült. Az információs rendszer ideiglenes változata 2002. január elsején kezdte meg a működését, s jelenleg a hamis euróval kapcsolatos adatok tartalmazza. A későbbi korszerűbb változatok mind a huszonöt tagállamot bekapcsolják a hálózatba, és a rendszerhez való hozzáférés az EU minden hivatalos nyelvén lehetséges lesz. A közös adatvédelmi felügyelő szerv, melyhez tagállamonként két-két adatvédelmi szakember tartozik, ellenőrzi az Europolnál tárolt összes, személyekre vonatkozó adat tartalmát és felhasználását. Költségvetés Az Europolt a tagállamok a bruttó nemzeti termékükkel arányos hozzájárulásukkal tartják fenn. A 2003-as költségvetés 55,4 millió euró volt. Az Europol éves mérlegét egy közös vizsgálóbizottság ellenőrzi. Ennek három tagját az Európai Közösség Számvevőszéke jelöli ki. Személyzet Az Europol igazgatóságát az Európai Unió Tanácsa (igazság- és belügyminiszterek) nevezi ki. Az Europolnál jelenleg mintegy 480 munkatárs dolgozik. Közülük kb. 70 összekötő tiszt, akik a különböző bűnüldöző szerveket képviselik (rendőrség, vámhatóság, csendőrség, határőrség, bevándorlási hivatalok, stb.). Az összekötő tisztek az Europol szakértőivel és bűnelemzőivel együttműködve hatékony, gyors megbízható és több nyelven kommunikáló támogatást biztosítanak a nap 24 órájában a nemzeti bűnüldöző hatóságok számára.

- 42 -

Felügyelet és menedzsment Az Europol az Igazság- és Belügyminiszteri tanácsnak köteles beszámolni. A Tanács felelős az Europol irányításáért és ellenőrzéséért. E szerv nevezi ki az igazgatót és az igazgatóhelyetteseket, hagyja jóvá a költségvetést. Az Europol Igazgatótanácsában minden tagállamot egy-egy fő képvisel, Magyarország képviselője az Országos Rendőrfőkapitány. Az Igazgatótanács feladata a szervezet tevékenységének általános felügyelete. Elemzői munkadossziék Jelenleg 20 bűnelemzői munkadosszié folyik, amelyek közül különösen a szervezett bűnözés, embercsempészet, emberkereskedelem szempontjából az alábbiak jelentősek: − Kelet-Európai Szervezett Bűnözés TOP 100 elnevezésű elemzői munkafájl. A munkafájl megnyitásának a célja, hogy a kelet-európai szervezett bűnözés irányítóira, csoportjaira és hálózataira valamint ezek az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekményeire vonatkozó felderítési és nyomozati információk gyűjtése, feldolgozása és elemzése továbbá a csoportok közötti kapcsolatok azonosítása és nyilvántartás létrehozása. − PARTRIDGE nevű elemzői munkafájl, mely olyan szervezett bűnözői csoportokra gyűjt és elemez információkat, akik az Indiai szubkontinensről származnak és közreműködnek az illegális migrációban. − COPPER elnevezésű munkafájl, mely olyan albán nemzetiségű bűnözői csoportokkal

foglalkozik,

amelyek

az

Europol

hatáskörébe

utalt

bűncselekmények elkövetésével gyanúsíthatok. − MARITSA nevű elemzői munkafájl, melynek célcsoportjai olyan személyekből állnak, akik Bulgáriában - mint forrás és tranzit ország – emberkereskedelemmel foglalkoznak. Ezen belül is bolgár nemzetiségű elkövetőkre és áldozatokra fókuszálva. − MOLDOC nevű elemzői munkafájl, melynek célcsoportjai olyan moldáv állampolgárságú személyekből állnak, akik az illegális migráció segítését végzik. (Masika, 1999)

- 43 -

II. A SCHENGENI VÉGREHAJTÁSI EGYEZMÉNYBŐL ADÓDÓ FELADATOK

II.1. RENDŐRI ÉS IGAZSÁGÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS Az Amsterdami Egyezmény 1999-ben történt hatályba lépése óta evidenciaként kell kezelni, hogy a tagállamok önállósága a rendőrség és igazságügyi együttműködés területén is csökken. A közösségi jog átvétele és érvényre juttatása ezt követően már nem csupán a kormányok közötti két és többoldalú szerződések megoldandó feladata, hanem az EU által kötelezően előírt és szükség esetén az Európai Bíróság által kikényszeríthető kötelezettség vállalás. A rendőri és igazságügyi együttműködés területén az ezt megelőző években, az ENSZ, az Európa Tanács és az Interpol közreműködésével, valamint regionális európai együttműködésben több olyan döntés majd egyezmény született, amely hivatva volt létrehozni az Europolt és más intézményt. A szervezett bűnözés elleni egységes fellépés szükségeltette az együttműködés területeinek feltérképezését, a lehetőségeket és a szükségleteket. Ezzel került meghatározásra a nemzeti rendőrségek és az Európai rendőri együttműködés feladatköre. Az Európai Unióról szóló szerződés egyik alapköve, hogy az együttműködés és szabályozás nem érintheti a közbiztonság és a belső biztonság fenntartásával és megőrzésével kapcsolatos tagállami hatásköröket. A közrend és közbiztonság szabályai valamint az azt garantáló intézményrendszer tagállami hatáskör, amely a nemzetállamok belső ügye. Együttműködésre a határokon átnyúló és a közösségi biztonságot veszélyeztető szervezett bűnözés esetén kiemelten szükséges. Az

erre

reagáló

szabályozásnak

azonban

egységes:

büntetőjogi,

eljárásjogi,

nyomozástechnikai, szervezeti és együttműködési szabályokat kell megjeleníteni. A hatékony együttműködés gyakorlati megvalósítása területén a tagállamok és a csatlakozó országok részéről sor került az EU egyezmények kiadására. Többek között

- 44 -

európai egyezmény a kiadatásról, a kölcsönös bűnügyi segítségnyújtásról, a bűnözésből származó

jövedelmek

tisztára

mosásáról,

felkutatásáról,

lefoglalásáról,

a

vámigazgatások közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a kábítószerek és pszichotrop anyagok illegális forgalmazása elleni ENSZ egyezmény ide vonatkozó cikkének végrehajtása. Különös jelentőséggel esik latba, hogy az igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos eljárásokba gyorsítani és rövidíteni szükséges az átfutási időt. Újra kell gondolni bizonyos modern nyomozási módszerek, mint pl. az ellenőrzött szállítás, a fedett nyomozók alkalmazása, a távközlés különböző formáinak lehallgatása, amelyek a határokon átnyúló alkalmazás jogi alapjainak megteremtésével jár. A megfelelő szintű bűnüldözési együttműködés és információcsere vonatkozásában nemzeti kapcsolattartási pontok kijelölésére került sor. Az EU tagállamai 2000 év májusában elfogadták a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezményt, amely nagymértékben módosította a bűnügyi jogsegély intézményét, és létrehozta ennek a rendőri együttműködésben megvalósítható lehetséges formáit. A rendőri és igazságügyi együttműködés fontos állomása volt az Európa Tanács 1999. októberében Tamperében tartott ülése, amelyen elkötelezték magukat a szervezett és határokon átnyúló bűnözés elleni harc fokozásának. A szervezett

bűnözés

megelőzéséről, és ellene folyó küzdelemről 2000 évben stratégiát alkottak. A stratégia egységes szerkezetbe foglalja a szervezett bűnözés elleni teendőket. A dokumentum hangsúlyozza a komplexitás fogalmát, amely a bűnmegelőzés és a bűnfelderítés egységét helyezi előtérbe. A megfogalmazott, legfontosabb cselekvési területek közül az Europol megerősítése, a rendőri és az igazságügyi hatóságok együttműködésének erősítése az országon és unión belül, valamint a harmadik országokkal

és

nemzetközi

szervezetekkel

folytatott

konkrét

együttműködés

továbbfejlesztése külön kiemelendő. A rendőri és igazságügyi együttműködés előzőekben említett területein túlmenően - 45 -

fontos az ENSZ egyezmény, amely a határon átnyúló szervezett bűnözés elleni harcról szól. Az egyezmény összefoglalja azon követelményeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy hatékony rendőri és igazságügyi fellépés történjen a szervezett bűnözéssel szemben. (Európa Mozgásban, 2004) Ma már a tagállamoknak több éves gyakorlatuk van a SVE alkalmazásában. Az élet igazolta, hogy a SVE az „EU motorjává” vált. Mielőtt rátérnék a shengeni tagságra való felkészülés magyarországi vonatkozásaira, fontosnak tartom az eddigi tapasztalatok ismertetését. Bár az országok eredeti céljai között tüntették fel a belső határokon a határforgalom ellenőrzés megszüntetését, ez a mai napig több helyen nem valósult meg; a francia-belga, francia-luxemburgi határokon továbbra is fenntartják. Néhány esetben ideiglenesen is visszaállították a belső határokon az ellenőrzést (pl. labdarúgó EB, világkiállítás során). A külső határok mentén viszont megszigorították azt, szem előtt tartva a tagállamok biztonságát. A SVE tagállamainak tapasztalata, hogy a belső határokon is jelentős az illegális határátlépés. Ebből adódóan a francia-német viszonylatban a két ország határőrizeti szerveit a belső határokon is megerősítették és ma nagyobb létszámmal látják el a szolgálatot. A hasonló tapasztalatok miatt ugyanígy jártak el a holland belső határok mentén is. Mindezek azt bizonyítják, hogy a belső határokon történt határforgalom ellenőrzés felszámolása nem járt negatív következményekkel. Meg kell azonban említeni, hogy domináns az engedély nélküli beutazók száma. Az illegális határátlépők nemcsak a külső, hanem a belső határokon is megkísérlik szándékuk végrehajtását. A külső és a belső határok problémái igen sajátosan jelentkeznek a spanyol-marokkói határon, ahol az Észak-Afrika területén lévő Ceuta és Mellila városokat EU-s pénzből kerítéssel zárták le az illegális határátlépők elől. A szigorú határőrizet és a határátlépés megnehezítése miatt az illegális határátlépők kénytelenek voltak irányt változtatni, így most a Kanári-szigetekről, valamint a térség más területeiről próbálkoznak bejutni Spanyolországba, illetve Portugáliába. A tagállamok részéről a vízumpolitika harmonizációja közös cél volt, melynek része az egységes vízum. A Schengeni vízum az eddigi tapasztalatok szerint magas szintű biztonsági terméknek bizonyult, ám ez sem garantálja a tökéletes biztonságot, mivel több esetben fedtek fel hamis vízumot. Az elmúlt időszakban gyakorlattá vált a tagállamok rendvédelmi szervei között a közvetlen együttműködés végrehajtói szinten. Ilyen együttműködésre jó példák a - 46 -

holland-német határmenti közös oktatási projektek, melyek eredményeként holland és német nyelven folyt az együttműködésben résztvevő rendőrök felkészítése. A rendőri együttműködésben meghatározóak a bilaterális szerződések. A bilaterális szerződések sajátossága, hogy a rendőri együttműködés a tagállamok között az eltérő államigazgatási felépítés és feladatrendszer miatt is sokszínű. Így a német tartományi rendőrségek együttműködnek a francia rendvédelmi szervekkel. A magyar rendőrség felkészülése a schengeni rendszerre több éves folyamatot ölel fel. Ez magába foglalja a jogi, szervezeti, képzési, technikai, pénzügyi feltételek megteremtését. Hazánk uniós csatlakozási szándékának kinyilvánításától kezdve pedig a schengeni követelményekre való konkrét felkészülés folyt.(www.parameter.sk letöltve: 2007. november 25.) A rendőri és igazságügyi együttműködés vonatkozásában a magyar rendészeti szervek, illetve rendőrség felkészülési folyamata alapvetően befejeződött

- 47 -

II.2. A SCHENGENI TAGSÁGRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS RENDŐRSÉGRE HÁRULÓ FELADATAINAK ÁTTEKINTÉSE A Schengeni tagságra való felkészülés rendőrségi feladatai a Schengeni Végrehajtási Egyezményből levezethető. A gyakorlati lépésekre lebontott feladatok megfogalmazása, elemeinek, alrendszereinek, segédrendszereinek létrehozása (ahol ez még nem áll rendelkezésre, pl. a SIRENE iroda) és/vagy működő, egymáshoz kapcsolt elemek hálózatává történő összefűzése, folyamatszabályozás jelleggel történik. A feladatok ütemezése a menetrend, az egyes folyamatok modellezését lineárisan követi, amely megoldás egyúttal az ellenőrizhetőséget is szolgálja. A felkészülésre, rendelkezésre álló idő rövidségére tekintettel a menetrend - a megadott időhatárokhoz igazodóan - három fő szakaszra oszlik. A felkészülés ennek megfelelően az önértékelésre felkészülési (2005. szeptemberig), az első átvilágításig (2006. februárig) tartó, majd a teljes bevezetésig (2007.) tartó szakaszokra oszlik. Az első szakaszban azoknak a minimális feltételeknek a kialakítása történt meg, amelyek önértékelését követően még lehetőség volt arra, hogy a nem kielégítőnek talált, illetőleg a nem teljes egészében teljesült feltételeken kiigazításokat, pótlásokat el lehetett végezni az értékelés várható (2006. február: rendőri együttműködés, majd adatvédelmi fejezet) idejéig. Az átvilágítást követően a felkészülés a harmadik szakaszban tovább folytatódott, elsősorban a teljes személyi-technikai feltöltéssel, és a begyakorlással, de ennek során már megtörtének az átvilágítás során kifogásolt, hiányosnak talált területek korrekciója is. NEBEK, SIRENE Iroda A SIRENE iroda a Schengeni együttműködés alapintézménye. A (belső) határmenti együttműködés és a hazai végfelhasználói SIS lekérdezések kivételével minden kommunikáció rajta keresztül zajlik. A SIRENE iroda végzi a Schengeni adatbázisba - 48 -

Magyarországról történő minden adatfelvétel fázisát. Gondoskodik a bevitt adatok karbantartásáról, javításáról, kiegészítéséről, továbbá az egész folyamat során az adatvédelmi (személyes adatok) és adatbiztonsági szabályok betartásáról és betartatásáról. Teljesíti a más SIRENE irodáktól találatokkal és egyéb ügyekkel kapcsolatos megkereséseket, levelezés bonyolítását. A feladat rendkívül sokrétű, és a SIRENE kézikönyvben foglaltak szerint pontosan szabályozott. Az átvilágítás során a SIRENE iroda megfelelő működésének vizsgálata mindig kulcsfontosságú. Külön feladatot jelent, hogy a rendszerrel kapcsolatos állampolgári panaszokat is a SIRENE iroda kell, hogy fogadja, illetőleg hozzá kell továbbítani, akárhol is tették a panaszt. A nemzeti SIRENE iroda ugyanis az egyetlen hatáskörrel rendelkező szerv, amely a SIS adatbázisba bevitt adatokat (személyes adatokat) törölheti, vagy módosíthatja. (www.euroinfo.hu letöltve: 2007. november 21.)

(forrás: Magyar Közigazgatás, 53/10 pp. 615 2003)

Határon átnyúló rendőri együttműködés területei Az átvilágításkor be kellett tudni mutatni, hogy Rendőrség határon átnyúló együttműködéssel érintett felderítő és nyomozó szervei (konkrétan: kábítószer felderítő, emberkereskedelem elleni, pénzügyi bűnözés és pénzmosás elleni), továbbá a felderítést, személyazonosítást és a bizonyítási eljárást segítő bűnügyi szakértői intézményei (különösen a biometrikus adatokat szolgáltató: daktiloszkópia, fénykép,

- 49 -

DNS profil, de kábítószer és prekurzor is) megfelelően kiépítettek, felszereltek és megbízhatóan működnek. Szükséges annak valószínűsítése is, hogy a fenti szervek technikai felszereltségük, állományuk képzettsége, nyelvismerete alapján képesek a Schengeni egyezményben írt határon átnyúló nyílt és fedett műveleteket egymással és más tagállamok szerveivel együttműködve, törvényesen végrehajtani. Ezen túlmenően be kellett mutatni, hogy a határon átnyúló üldözés, figyelés, ellenőrzött szállítás és egyéb bűnügyi operatív, vagy megelőző jellegű műveletek végrehajtását technikai és egyéb eszközökkel segítő szervezet megfelelő kapacitással, erőkkel rendelkezik azok végrehajtására, eszközei kompatíbilisak az együttműködő félével, továbbá gyakorlattal rendelkezik ilyen feladatok végrehajtásában. Ehhez a területhez, de a SIS körözési rendszerhez is szorosan kapcsolódik a Schengeni Egyezményekben nevesített két terület: a Lőfegyver- és a Kábítószer-rendészet. Az EU és a schengeni szabályok is lehetővé teszik a belső határokon az engedéllyel tartott lőfegyverrel, vagy gyógyászati célú, kábítószernek minősülő anyag birtokában történő átlépést. Az ezekhez a területekhez a hatályos magyar jogszabályok alapján fűződő eljárások a rendészet keretébe tartoznak. Ennek okán biztosítani kell, hogy a rendészetei szervek a belső határokon kialakított közös együttműködési pontokon az igényeknek megfelelő létszámban reprezentáltak legyenek. Határőrizeti együttműködés A Rendőrség meghatározott létszámú, erre kijelölt állománnyal részt kell vegyen a belső határon (határátkelőn) kialakított Közös Együttműködési Pontok munkájában, a magyar határőrséggel és vámőrséggel, valamint a határos tagállam szerveivel közös mélységi járőrtevékenységben, illetőleg az állandó, vagy eseti közös nyomozócsoportok munkájában; a külső határokon pedig a Közös Kapcsolati Pontokon folyó együttműködésben. Ez a feladat a csatlakozás idejére az állomány képzésén, a Határőrség (HŐR) és a Vám - 50 -

és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) szerveivel szorosabbra vont „közös működésen" túlmenően már létszámfejlesztésben is jelentkezik.

Képzés (szabályzatok, helyes magyar nemzeti gyakorlat kialakítása) Be kellett tudni mutatni az átvilágítás során, hogy a Rendőrség rendelkezik a szervezet egészére érvényes Schengeni Működési Szabályzatokkal, amelyek részletesen tartalmazzák, hogy milyen esetekben, mely szerv, milyen tevékenységet, hogyan köteles folytatni, és annak mi a helyes magyar nemzeti gyakorlata. (A szabályzatoknak a Schengeni Kézikönyvek alapján kellett elkészülniük, amelyeknek oktatását meg kellett szervezni, továbbá az állomány teljes egésze számára hozzáférhetővé kell tenni, elektronikus úton is.) Az adatvédelem konkrét, gyakorlati szintre lefordított előírásait a Rendőrség teljes állományára érvényes szabályzatba kellett foglalni, amely rendelkezéseinek betartását adatvédelmi felügyelettel megbízott munkatársak ellenőrzik a Schengeni működés bármely (minden) fázisában. A szabályzatok elkészítését már a felkészülés első fázisában meg kellett kezdeni, és folyamatosan folytatni. Az átvilágítás idejére a legfontosabb szabályzatokat el kellett készíteni. A szabályzatok minősítését a Schengeni minősítéshez kellett igazítani. A teljes tagság idejére a végrehajtó állomány számára kézikönyv formájában is meg kell jelentetni. Statisztikai adatgyűjtés és adatszolgáltatás. A bűnözés (különösen a Schengeni együttműködési rendszerben konkrétan szereplő, az egyezményekben nevesített bűncselekmények) volumenének és szerkezetének egzakt mérése, továbbá a Rendőrség munkájának mérése (statisztikák és teljesítmény mérőszámok) elengedhetetlen feltétel, amelyre az átvilágítás kiterjedt. Adatvédelem, adatbiztonság Az adatvédelem az átvilágítás külön kiemelt, hangsúlyos fejezete volt. Végigvonul az összes Schengeni feladat mindegyikén és a végrehajtás minden fázisán, ezért minden - 51 -

feladat tervezése során figyelembe kell venni az adatvédelmi vonzatát is. Az adatbiztonsági felkészülés jó része központi informatikai feladat, azonban a Schengeni rendszer is (az EUROPOL-hoz hasonlóan) csak a nemzeti végpontig biztosítja a központi elektronikus adatbiztonsági eszközöket és a rejtjelezést. Tekintettel arra, hogy várhatóan már az első (próba) évben ezres nagyságrendű ügyszámra kell számítani (osztrák adat), nagy számban várható a felhasználói végpontokig lemenő kommunikáció. A nemzeti végponttól (NEBEK SIRENE iroda) a felhasználói végpontokig kell biztosítani a hazai rejtjeleszközzel védett adattovábbítást. A SIRENE, mint központ esetében ez minden határőrizeti, vám és idegenrendészeti végpontot, a rendőrségi végpontokat (előre láthatólag minden megye és a kiemelt kapitányságok, továbbá a közös kapcsolati/együttműködési helyek) valamint a mobil lekérdezőket, és az adatvédelmi felügyelet végpontját jelenti. A fizikai, technikai és elektronikus adatbiztonság ellenőrzése az átvilágításnak külön, önálló, kiemelt fejezete volt az osztrák átvilágítás során is. A Schengeni adatvédelmi előírások szerint a rendőrség számára létre kellett hozni (legalább ki kellett jelölni, ha már volt általános) az adatvédelmi felügyelet, amelyet a szükséges jogosultságokkal el kellet látni. Létre kellett hozni az adatvédelmi ellenőrzést lehetővé tevő adattovábbítási nyilvántartást, és ezen túlmenően a hozzáférési nyilvántartást, amely a felelősség megállapításához nélkülözhetetlen. Felkészülési együttműködés Partnerek: Országos Rendőr Főkapitányság Bűnügyi Főigazgatósága (ORFK Bű. Főig.), területi

rendőri

szervek,

Belügyminisztérium

(BM),

Határőrség

Országos

Parancsnoksága (HŐR OPK), Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP). Meg kellett találni a kapcsolódási pontokat, és a felkészülést ezeken a pontokon továbbiakban

közösen

kellett

tervezni

és

folytatni.

Igénybe

kellett

venni

tapasztalataikat, kikérni segítségüket (pl. képzés, képzési tematika, technikamegosztás, stb.) és a költségek csökkentése érdekében - amennyiben ez lehetséges - át kellett venni a már kész megoldásaikat. Ezekkel kiegészítve kellett kialakítani a megvalósíthatósági tanulmányt, majd az alapján a felkészülés végleges menetrendjét. - 52 -

Ezen időszak alatt ugyancsak fel kellett kutatni a rendőrség állományában azokat a már kiképzett, a Schengeni területet ismerő, nyelveket beszélő, külföldi kapcsolatokkal rendelkező személyeket, akik bevonhatók a felkészülés egy-egy területének végrehajtásába, koordinálásába, konkrét feladat ellátásába. (Sallai, 1999)

- 53 -

II.3. AKTUÁLIS RENDŐRI FELADATOK A jogharmonizációs folyamatban, amely a 1990-es évek elejétől napjainkig tartott a Magyar Köztársaság rendészeti szervei fokozatosan készültek fel az uniós feladatok végrehajtására. Az átalakulási folyamat olyan intézményfejlesztéssel és átalakítással, átszervezéssel ment végbe, amelynek során a munkamódszerek is átalakultak, valamint a végrehajtást végző állomány felkészítése megtörtént. Az Európai Unió Bűnüldözési Információs Rendszere és a nemzetközi bűnügyi rendőrség keretében történő együttműködésről és információ cseréről szóló 1999 évi LIV. törvény teremtette meg az úgynevezett egyablakos rendszert. Ebben a rendszerben került létrehozásra az Országos Rendőr Főkapitányság keretén belül, a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központot (NEBEK). A NEBEK keretében a magyar bűnüldöző szervek összekötőket delegáltak, amellyel így teljesült egy uniós módszer. A NEBEK keretében integrálták, az Interpol Nemzeti Egységét, az Europol Nemzeti Egységet, valamint a projektiroda formájában működő SIRENE-irodát. Az iroda a Schengeni Információs Rendszerhez kapcsolódásunkat követően válik nemzeti egységgé. A NEBEK felhatalmazással rendelkezik több oldalú regionális bűnüldöző szervekkel való együttműködésre. A rendőri együttműködés területén a 2002. évi LIV törvény alapvető változásokat hozott a rendőri együttműködésben. A schengeni végrehajtási megállapodásnak megfelelően a határokon átnyúló figyelés, a forrónyomon üldözés, továbbá a kölcsönös jogsegélyről szóló egyezményben foglalt intézmények jogi alapját teremti meg. Alapvető jelentőséggel bír a közös nemzetközi nyomozócsoportok megalakításának, működésének és alkalmazásának lehetősége, amely szinte kizárólagos eszköze lehet a szervezett, határokon átnyúló bűnözés elleni harcnak. A hivatkozott törvény jogi alapot nyújt,

az

intézmények

alkalmazásának

kétoldalú

nemzetközi

szerződésekben

rögzítetteknek megfelelően. Az összekötő tisztek rendszere szintén rendkívül fontos lehetőség a rendőri - 54 -

együttműködésben. A Magyar Köztársaság bűnüldöző szerveinek mára már jelentősnek mondható összekötő tiszti hálózata működik, mely jó színvonalú szakmai hatékonyságot biztosít az ügyek megoldásában. Rendőri, határőr és vámos összekötő tisztek dolgoznak számos uniós és unión kívüli országban. Az eddigi lehetőségeken kívül rendkívül gyümölcsöző lehet, az ún. Regionális együttműködési kontaktpontok létesítése határmenti területeken, amelyek gyakorlatilag a határforgalomhoz kapcsolódó bűnüldözési feladatokat látnak el. E kontaktpontokon együtt dolgoznak, teljesítenek szolgálatot a két ország rendőr, határőr és vám tisztviselői, felhasználva saját informatikai lehetőségeit. Kiemelt feladat ilyen kontaktpontok létesítése az elkövetkezendő néhány évben. Szót kell ejtenünk egy másik jelentős integrált szervezetről, amelyet 2001. évben hoztak létre (SZBEKK). Ezt az intézményt külföldi tapasztalatok alapján hozták létre, amelynek feladata a szervezett bűnözésre vonatkozó bűnüldözési és nemzetbiztonsági információgyűjtés, elemzés, értékelés. Ezen információk feldolgozása után az eredményeket visszaszolgáltatja az érintett szerveknek és a Belügyminisztériumnak. Ehhez kapcsolódóan az uniós tagságra felkészülés időszakában az Országos Rendőr Főkapitányságon sorra megalakultak azok a speciális egységek, amelyek némely esetben maguk is egy országos hálózat központjai. (Tanúvédelmi szolgálat, pénzmosás elleni egység, kábítószer bűnözés elleni szolgálat (NNI), a korrupció elleni terrorfelderítési és az emberkereskedelem elleni egységek, célkörözés, kábítószer rendészet, stb.) Az ORFK szervezeti korszerűsítése kapcsán, annak bázisán valamint az egységek figyelembevételével létrehozták az ORFK Nemzeti Nyomozó Irodáját. Ezen a bázison integráltan működhetnek együtt az említett egységek, illetve az uniós kontaktpontok. Az aktuális és konkrét feladatok között komoly szerepe van, az ún. Schengen-alap felhasználásának kérdése. Tagságunk elősegítése céljából, 2004. és 2006. között jelentős pénz-eszközök felhasználására volt lehetőség, amelyek a bűnöző szervek működéséhez és kompatibilitásához szükséges beruházásaik fedezetére szolgált. Természetesen a felhasználás csak olyan integrált programok keretében történhetett, amelyek megfeleltek az előírt követelmény rendszernek. - 55 -

Említést kell tennünk az aktuális rendőri feladatok köréből az alkalmazott ügyeleti rendszerről. Az ügyeleti rendszer részbeni átalakítása már megtörtént, azonban nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy a központi ügyeleteken olyan jól képzett, nagy szakmai gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező szakemberek teljesítsenek szolgálatot, akik adott esetben nyelveket beszélnek, és személyükben alkalmasak széles vertikumu problémák kezelésére. Feltétlenül fontos, hogy az ügyeleti munkát segítő technikai eszközöknek európai színvonalúnak kell lennie, olyan informatikai rendszernek kell támogatnia, amely alkalmas az ügyeleten jelentkező komplex kérdések, problémák megoldására, és kezelésére. (NMRFK nem minősített iratai) Itt szükséges még megemlíteni a Rendőrség és Határőrség integrációját, melynek célja a biztonság fenntartása Magyarországon és Európában. A Határőrség és Rendőrség évtizedeken át két külön állománnyal és vezetéssel működött.

A

schengeni

csatlakozással

a

szervezet

feladatai

megváltoznak.

Magyarország csatlakozása a világ legnagyobb és legmodernebb határvédelmi és idegenrendészeti rendszeréhez több éves munka eredménye. Mindezekhez szükség volt törvényelőkészítésre, jogharmonizációra, technikai, infrastrukturális fejlesztésekre. A Rendőrség és a Határőrség egységes szervezetben fog tovább dolgozni azért, hogy az állampolgárok ne csak a határnyitás előnyeit élvezzék, hanem pozitív változásokat is felfedezhessenek mindennapjaikban. Az integrált rendőrség nagyobb létszámmal, modernebb technikával az eddiginél is magasabb színvonalon látja el bűnüldöző, bűnmegelőző, idegen- és határrendészeti feladatait.

- 56 -

II.4. SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKKAL VALÓ KAPCSOLATOK ALAKULÁSA Hogyan érinti szomszédos országainkat a schengeni övezethez való csatlakozásunk? A személyazonossági okmányok bemutatása megszűnik mindazok számára, akik a belső határállomásokon kelnek át - legyenek akár az EU állampolgárai, akár más ország lakói. Néhány biztonsági ellenőrzés azonban megmarad: járőrök igazoltatnak egy 20 km széles határmenti sávban, az EU-n kívülre nyitott területeken. Kivételes esetekben, amikor a közrend veszélybe kerül, az érintett tagállam átmenetileg visszaállíthatja a rendszeres igazoltatást a határokon. A külső határok ellenőrzésének megerősítése: - az EU - tagországok, valamint Svájc, Izland és Norvégia állampolgárai enyhébb ellenőrzésen esnek át, majd szabadon mozoghatnak a schengeni térségben - az EU-n kívüli, közös listán szereplő országok állampolgárainak három hónapnál rövidebb tartózkodást engedélyező vízumot kell kérniük attól az országtól, melyen keresztül belépnek a schengeni térségbe. Minden tagországnak jogában áll egy általa problémásnak vélt országot felvétetni a közös listára. A vízum - mivel egységes - minden schengeni országban érvényes, de tulajdonosa 3 napon belül köteles „belépési nyilatkozatot" tenni azokban a tagországban, melyeknek a területére lép - vagy a határon, vagy a tagország valamelyik rendőrségi hivatalában. A 3 hónapnál hosszabb időre szóló tartózkodási engedély vagy vízum tulajdonosa 3 hónapig szabadon mozoghat a schengeni térség többi országában, de tartózkodási jogot nem szerez ezekben az államokban. A schengeni övezet 2007. december 21-től 24 tagot foglal magába: az Európai Unió 27 tagja közül 22 országot (Ausztriát, Belgiumot, Csehországot, Dániát, Észtországot, Finnországot, Franciaországot, Görögországot, Hollandiát, Lengyelországot, Lettországot, Litvániát, Luxemburgot, Magyarországot, Máltát, Németországot, Olaszországot, Portugáliát, Spanyolországot, Szlovákiát, Szlovéniát és Svédországot) valamint Norvégiát és Izlandot. - 57 -

Nem változnak a beutazás szabályai, és továbbra is fennmarad majd a határellenőrzés a schengeni övezeten kívüli öt EU-országba (Bulgáriába, Ciprusra, az Egyesült Királyságba, Írországba és Romániába), valamint a schengeni tagjelölt Svájcba történő beutazás esetén. (www.karpatinfo.hu letöltve: 2007. november 25.) Az EU határain kívül élő magyar kisebbségek számára egyre könnyebbé válik a kapcsolattartás az anyaországgal. Azon szomszédos országok polgárai, akik EU-csatlakozásunkkor vízummentességet élveztek az EU-ban, Magyarországra is vízummentesen utazhatnak be. Ebbe a kategóriába tartozik a csatlakozási tárgyalásokat folytató Horvátország. Velünk egy időben csatlakozott az EU-hoz Szlovákia és Szlovénia. Ezek az országok Magyarországhoz hasonlóan két lépcsőben a schengeni térség részévé válnak. Így az ezekben az országokban élők a schengeni vívmányok adta lehetőségekkel élve szabadon, ellenőrzés nélkül jöhetnek Magyarországra. Igaz ez a 2007. január l-jén csatlakozott Romániára is, amely - amint teljesíti a schengeni övezetbe való belépés követelményeit - élvezheti a Schengen nyújtotta előnyöket. Ukrajna, valamint Szerbia állampolgárai azonban a közös vízumpolitika értelmében vízumkötelesek az EU-ba történő beutazáskor. Ehhez igazodva az említett két országgal kétoldalú vízumegyezményeket kötöttünk. (www.euvonal.hu letöltve: 2007. november 23.)

(forrás: Magyar Közigazgatás 53/10 pp. 615. 2003)

- 58 -

III. ESETTANULMÁNY A Schengeni Végrehajtási Egyezményből adódó feladatok Nógrád megye rendőri szerveinél 2007. októberében látogatást tettem a Nógrád Megyei Rendőr Főkapitányságon azzal a céllal, hogy közelebbről is megismerjem és megértsem mindazokat a feladatokat amelyek szükségesek voltak a schengeni teljes jogú taggá válásunkhoz. Az alábbiakon kívül több tény azért nem kerülhetett bele a dolgozatomba, mert azok bizalmas információk. Nógrád megye földrajzi helyzeténél fogva a Szlovák Köztársasággal határos, így egyre nagyobb gondot jelent az utóbbi időben „utazó” bűnözés. Több esetben megállapítható, hogy az eltulajdonított értékek a bűncselekmény elkövetése után pár órával a Szlovák Köztársaság területén kerülnek eladásra. A Nógrád Megyei Rendőr Főkapitánysággal azonos szerv a határ másik oldalán a losonci székhelyű rendőr főkapitányság. A Közép Szlovákiai Kirendeltség 5 nyomozója van telepítve Losonc városába, akiknek feladataik közé tartozik Nógrád megye és a Szlovák Köztársaság határával azonos nagyságú magyar határszakasz szlovákiai oldalán bűnügyi, hírszerzői tevékenység végzése. A Nógrád Megyei Rendőr Főkapitányságnak élő együttműködési megállapodása van a Besztercebányai

Rendőrparancsnoksággal.

Az

együttműködést

minősítik. (Határon átnyúló együttműködési fórum, 2005) Szlovák Köztársaság

(Forrás: NMRF nem minősített iratai)

- 59 -

eredményesnek

A NMRFK-on tett látogatásom során a következőket tudtam meg: A schengeni projektben elsőként a feladatok és feltételek összevetése, az adott helyzet tisztázása alapján jelölték ki a rendőri szervekre vonatkozó tevékenységek sorát. Rövid távú célként fogalmazták meg a Schengeni Információs Rendszerhez való zökkenőmentes csatlakozást, valamint az előírt határidőre a schengeni – különös tekintettel, a megyével szomszédos Szlovák Köztársaságra - tagállamok nemzeti hatóságaival való folyamatos együttműködést. Hosszabb távú célként a SIS II rendszerbe kapcsolódás révén a közösségi államok határon átnyúló rendőri együttműködéséhez

szükséges

hatékony

információcserének,

adatokhoz

való

hozzáférésének a biztosítását jelölték meg. Az érintett rendőri szervek számára egyes feladatok tekintetében alig több mint egy éves felkészülési idő állt rendelkezésre, hiszen 2006. februárjában megkezdődött a magyar rendőrség kijelölt egységeinek rendőri együttműködés szempontjából történő schengeni értékelése. Az értékelést végző uniós testületek fogadására az országnak 2006. I. félévében készen kellett állnia annak tudatában, hogy a schengeni csatlakozás tényleges stratégiai céldátuma 2007. december 31. A teljes csatlakozásig a SIS rendszer hazai alrendszerének kialakításához és működetéséhez, továbbá a schengeni normák szerinti kommunikációhoz folyamatos informatikai fejlesztésekre volt szükség. A PHARE COP 2002 átmeneti támogatási program

keretében

folyamatban

van

az

informatikai

háttérhez

szükséges

szoftverfejlesztés. A főkapitányságon rendelkezésre áll a rendőrségi informatikai hálózat, amely lehetővé teszi a rendőrségi alkalmazások (elsősorban a körözés) elérését. A projekt végrehajtásához szükséges humán erőforrások előteremtéséhez egyrészt számítottak az ORFK által ütemezett amortizációs számítógépcserére, melynek keretében biztosítani lehetett a szükséges hardvereket, másrészt a Schengeni Alapból központilag pályázott összegből kellett beszerezni a adatkommunikációs eszközöket (kézi számítógépek, laptopok). A projektnek voltak sikertényezői, melyeket a következőképpen foglalnék össze: a schengeni csatlakozás miatt kötelező volt a végrehajtás; magasan kvalifikált rendőri állomány hajtja végre a feladatokat; a már meglevő rendőrségi adatkezelési környezet fejlesztéssel, ill. átalakítással képes kielégíteni a SIS II központi nemzeti rendszer szerepkörét, teljesen új szoftver kifejlesztésére sem volt szükség (a bevezetés e tekintetben tehát költségtakarékos volt); az információáramlás javulásával (SIS-hez való - 60 -

csatlakozás) növekedni fog a rendőri munka hatékonysága; a megye földrajzi fekvéséből adódóan a Szlovák Köztársasággal a már meglevő rendőri szakmai együttműködés szintje kiegyenlítődik, majd emelkedik. A projekt sikertényezői mellett természetesen megemlítették a kockázatait is. Ezek a következők: nem megfelelő az informatikai hálózat; Nógrád megyében nincsen a Szlovák Köztársasággal közösen kialakított működő kontaktpont; az ügyeleteken nem teljes körű a szakmai viszonylati nyelv ismerete, ill. a nyelvismerettel rendelkezőknek nincs kellő mértékű szakmai tapasztalatuk; általános probléma a rendőrség berkein belül hogy a kiképzett és oktatáson részt vett szakemberek a fluktuációnak és az átszervezéseknek köszönhetően gyakran változtatják beosztásukat. A kiképzett és a schengeni témakörrel foglalkozó munkatársak beosztásukban való megtartása legalább a teljes jogú tagságig szükséges és indokolt. Saját források hiányában a Schengeni Alap finanszírozási lehetőségeinek maximális kihasználása elengedhetetlen volt. A felkészülésre rendelkezésre álló idő rövidsége miatt a projektet három fő szakaszra tagolták: − 2005. márciusától a 2006. februárjára ütemezett „átvilágításig", − 2006. februárjától a 2007. áprilisra ütemezett „SIS II átvilágításig", − a SIS II átvilágítástól a teljes bevezetésig, 2007. októberig. Az első szakaszban azoknak a minimális feltételeknek a kialakítása történt meg, amelyekkel felkészültek az értékelő bizottság látogatására. A másodikban pedig teljes körben megvalósult személyi, tárgyi feltételek biztosítása, az oktatás és a begyakorlás. A harmadik szakasz során az esetlegesen kifogásolt, hiányosnak talált területek korrekciója történik meg. A körözéseknek a SIS II rendszerbe történő bedolgozását kizárólagos hatáskörrel az ORFK NEBEK SIRENE Iroda fogja végezni, amely találat esetén minden kiegészítő információt megad az érintett másik tagállam SIRENE Irodáján keresztül. Hogy ez a követelmény teljesíthető legyen a szükséges háttér információt előre el kell juttatni a SIRENE Irodába. A nemzeti SIS beviteli oldalának kulcsszereplői a körözési előadók lesznek, az ő számukra tehát biztosítani kellett a megfelelő számítógépes konfigurációt, valamint a funkcionális e-mail használatának lehetőségét. - 61 -

Az MRFK ügyeleti számítógépes infrastruktúrája ott jártamkor még nem volt alkalmas a schengeni feladatrendszer egyes elemeinek ellátására (pl. nem megoldott a fénykép és ujjnyomat továbbítás, funkcionális e-mail cím használata stb.). Az ügyeleten szükséges az elavult számítógépes rendszer cseréje. Mivel a schengeni rendszerben a jogosultak közvetlen hozzáférése és lekérdezése preferált, a lehető legnagyobb számú mobil adatlekérdező eszközt (kézi számítógépet, ill. laptopot) kell a rendelkezésére bocsátani. A Nógrád megyére eső szlovák-magyar határszakaszon jelenleg nem működik Közös Szolgálati Hely. A jövőben szükségessé válik annak létrehozása és működtetése, melynek megvalósítása helyi szintről egyelőre nem látszik megvalósíthatónak. A Nógrád Megyei Rendőr Főkapitányság és a társszervek közötti együttműködési megállapodásokat át kell dolgozni és a schengeni egyezmény szellemében új együttműködési kontaktpontokat kell kialakítani. Figyelembe kell venni a határőrségen zajló átszervezési folyamatokat, és a részfeladatok kimunkálása során az úgynevezett „Karancs-völgyében" a határőrséggel és a polgárőrséggel együttműködve, közös szolgálatellátást kell kezdeményezni. E közös szolgálatot a határ szlovák oldalán a társszervekkel egyeztetni szükséges a hatékony együttműködés érdekben. A Nógrád Megyei Rendőr Főkapitányság bűnügyi szakterület osztályairól összekötő tiszteket kell kijelölni, akik alkalmasak és képesek a folyamatos kapcsolattartásra és a bűnügyi tevékenységből a rendőrségre háruló feladatok maradéktalan végrehajtására. Az összekötő tisztnek fel kell venni a kapcsolatot a szlovák társszervekkel, és tájékozódni kell, hogy a schengeni egyezményből a Szlovák Köztársaságra háruló feladatokat miként kívánják megvalósítani, és milyen kapcsolattartási pontokat kívánnak kiépíteni a Nógrád Megyei Rendőr Főkapitányság Bűnügyi Szerveivel. A teljes jogú schengeni tagsághoz és a SIS II alkalmazásához szükség volt a felkészítésre. Ez központilag és helyi szinten szervezett oktatásból, gyakoroltatásból állt. A schengeni feladatok ellátásában résztvevő állománynak speciális ismeretekkel kell rendelkezniük a konkrét tennivalókról és azok végrehajtásának módjáról. A felkészülés során el kellett kerülni azt a hibát, hogy a kiképzett állomány elvesszen a schengeni feladatok megoldása szempontjából. A NMRFK-nak magának kellett gondoskodnia saját állományának oktatásáról. A képzést úgy kellett megszervezni, hogy a lehető legkevesebb erőt, a lehető legrövidebb ideig vonjon ki az alapfeladatok - 62 -

ellátásából. Ennek érdekében alkalmazták azt a módszert amelyben a kevés számú kiképzett szolgálati helyére visszatérve helyben adta tovább a megszerzett ismereteket, illetve gondoskodott az ismeretek megszerzésének ellenőrzéséről is. Fontos volt, hogy ténylegesen azokat küldjék el a központi képzésekre, akik valóban schengeni feladatokat fognak ellátni, és azokat a schengeni tényleges csatlakozásig beosztásukban meg is tartsák. A csatlakozást megelőző időszakban biztosítani kellett a gyakorlás lehetőségét is. A központilag rendelkezésre álló anyagokból a teljes rendőri állomány folyamatos tájékoztatása

(Intraneten)

a

schengeni

csatlakozással

kapcsolatos

rendőri

tevékenységekről, ezen belül a SIS II bevezetéséről és alkalmazásáról. A Balassagyarmati Határőr Igazgatóság a megfogalmazottak végrehajtása tekintetében már bizonyos tapasztalatokkal rendelkezik, így az általuk már kidolgozott és hasznosításra került információkat az oktatás során fel kellett használni. Figyelembe kell venni a határőrségen zajló átszervezési feladatokat és a részfeladatok kimunkálása során az ún. „Karancs-völgyében” a határőrséggel és a polgárőrséggel együttműködve közös szolgálatellátást kell kezdeményezni. A határőrség és a rendőrség integrációjának időpontja 2008. január 1. Nem lesz közös szolgálat a határőrökkel, mert a határőrség jogutódja megszűnik. A jogutód a Magyar Királyi Rendőrség lesz. – tájékoztatott NMRFK schengeni kapcsolattartója. A végrehajtás során a projektvezető és a projektmenedzsment, folyamatosan ellenőrizte a részfeladatok helyzetét és azok végrehajtásának állapotát. A feladatok eredményes végrehajtása érdekében kialakított koordinációs „hálózat" tagjai napi kapcsolatban voltak egymással, a schengeni csatlakozás megyei felelőse sürgős esetben akár közvetlenül is fordulhatott az ORFK schengeni csatlakozás főkapitányi biztosához. Az adatvédelmi előírások betartását és betartatását az oktatástól kezdődően ellenőrizte az MRFK adatvédelmi felelőse. Az MRFK Gazdasági Igazgatója, mint a projektmenedzsment tagja ellenőrizte, egyben figyelemmel kísérte az infrastrukturális háttér biztosítását célzó tevékenységeket. A rendőri állomány tájékoztatása mellett a projekt végrehajtása során folyamatos külső és belső kommunikációs tevékenységet terveztek, amelynek felelőse a főkapitányság - 63 -

sajtóreferense volt. 1)

Újságcikk a helyi napilapban, interjú a városi televízióban 2006. februárjában a

schengeni csatlakozás kapcsán végrehajtott átvilágítás eredményéről, ill. a teljes jogú tagság elérése érdekében végrehajtandó feladatokról. 2)

Újságcikk a helyi napilapban, interjú a városi televízióban 2007. júniusában és

novemberében a schengeni csatlakozás aktuális helyzetéről. 3)

RFK intranetes lapjának felhasználásával folyamatos tájékoztatás a projekt

feladatokkal kapcsolatos közérdekű információkról (állomány és a végrehajtók stb.) 4)

Hasonló tartalommal információk közre adása a havonta megjelenő Nógrádi

Zsaru saját szerkesztésű lapban, amely több száz példányban jelenik meg. A Schengeni Végrehajtó Bizottság által meghatározott átvilágítás sikeres teljesítéséhez szükség volt oktatásra és az állomány felkészítésére. A felkészüléshez segítséget jelentett a Schengeni Közös Kézikönyvben, a Rendőri Együttműködés Kézikönyvében, és a SIRENE kézikönyvben meghatározottak. A rendőrség belső honlapján létrehozták azt az alkönyvtárat, amelyben a schengeni csatlakozással kapcsolatos valamennyi hasznos információ megtalálható. Ennek keretében elérhető a szlovák-magyar együttműködési megállapodás is. Az oktatás keretében a helyi szervektől és a területi szervtől hat fő vett részt a schengeni alapból finanszírozott nyelvi képzésen, mely az éves schengeni oktatás részét képezte. A határon átnyúló bűnözés és bűnüldözés témakörében nem csupán elmélet oktatásokat tartottak és joganyagokat tettek hozzáférhetővé, hanem a gyakorlatban is realizálható intézkedést is foganasítottak, melynek keretében határmenti fórumon vettek részt. A Balassagyarmati Határőr Igazgatóság 2006. évben sikeresen pályázott a bűnmegelőzés területén, így lehetőség nyílt a Határon Átnyúló Együttműködési Fórum megrendezésére. Ennek a rendezvénynek az aktív résztvevője volt a Nógrád Megyei Rendőr Főkapitányság. A résztvevő szervek képviselői egyetértettek abban, hogy ezt a fórumot minden évben célszerű megtartani, tekintettel a folyamatosan változó helyzetre, a személyi és szervezeti változásokra. A rendezvény határőrség és rendőrség általi közös előkészítése, a határon valóban átnyúló kiteljesítése jó példája a rendvédelmi szervek közös együttműködésének, és annak a cél elérésének, hogy a bűnüldözés valóban hatékonnyá válhasson. A Schengeni Végrehajtó Bizottság által meghatározott átvilágítás a NMRK-on, 2006. - 64 -

február 18-án sikeresen lezajlott. A projekt megvalósulásának céldátuma korábban 2007. október 31. volt. Ezt többször módosították, végezetül 2007. december 21. lett. Erre az időre a határon átnyúló bűnüldözés gyakorlati megvalósulásával, valamint a SIS II rendszerhez való csatlakozással egy olyan komplex rendszer alkalmazói leszünk, amely a schengeni államok hatóságainak folyamatos és hatékony együttműködését biztosítja.

- 65 -

BEFEJEZÉS Az 1985-ben megkötött Schengeni Egyezmény alapján előirányzott, a részes államok közötti belső határokon való ellenőrzés megszüntetése legfőképpen azért szenvedett késedelmet, mert a egyes államok tartottak a határellenőrzés hiánya folytán előálló biztonsági kockázatoktól. Az 1990-es, a korábbi Egyezményt kiegészítő ún. Schengeni Végrehajtási Egyezmény (SVE) ezért egy sor ún. kompenzációs intézkedést vezetett be, amelyek révén a részes államok ellensúlyozhatják ezeket a veszélyeket. A Schengeni Információs Rendszer (SIS) bevezetésén kívül ide tartoznak - többek között - a határon átnyúló rendőrségi együttműködés olyan formái, amelyeket korábban európai szinten nem alkalmaztak, legfeljebb regionális viszonylatban (pl. a Benelux-államok között) számítottak bevett gyakorlatnak. Az SVE nyomán vált lehetővé, hogy a határok a szó fizikai értelmében is megnyíljanak, és a kilencvenes években fokozatosan létrejöjjön egy Nyugat-Európa egészére kiterjedő övezet, amelyben az emberek határellenőrzés nélkül mozoghatnak. Az SVE ezért az európai uniós együttműködés egyik legfontosabb vívmányának tekinthető. A két egyezmény, és az ún. Schengeni Végrehajtó Bizottság azokat értelmező és kiegészítő határozatai (együttesen az ún. Schengen acquis vagy schengeni joganyag) kezdetben csak egyes államokra vonatkoztak. Az Európai Unió az 1997-es Amszterdami Szerződéssel döntött arról, hogy saját jogi keretei közé emeli a Schengen acquis-t, amely így (a saját elhatározásból kimaradó Nagy-Britannia és Írország kivételével) valamennyi tagállam számára kötelezővé vált. A Schengen acquis 1999. május l-jével került be az uniós joganyagba, a Végrehajtó Bizottság ezzel megszűnt, helyét az EU intézményei (a tagállamokat tömörítő Tanács és az Európai Parlament) vették át: az elmúlt nyolc évben ezek a testületek is számos olyan jogszabályt fogadtak el, amelyek folyamatosan fejlesztették, fejlesztik a schengeni joganyagot. Mindezek átvételére és alkalmazására a csatlakozási folyamat során Magyarország is kötelezettséget vállalt. A rendőrségi együttműködés tekintetében az alapvető szabályozást mind a mai napig az SVE 39-47. cikkei tartalmazzák. Itt is érvényesül a szubszidiaritás alapelve, vagyis az egyes tagállamok egymás között az SVE-ben előirányzottnál részletesebben és mélyebben is szabályozhatják az együttműködés kérdéseit: az SVE a minimumkövetelményeket rögzíti.

- 66 -

A hazai bűnüldöző szervek részéről a schengeni tagság így mindenekelőtt azt követeli meg, hogy a gyakorlatban is képesek legyenek alkalmazni a jogszabályi rendelkezéseket. Ehhez elsősorban képzett, a szomszédos államokkal kommunikálni képes állományra van szükség a határok közelében. A nyelvtudás fejlesztése ezért megkerülhetetlen. Biztosítani kell az alkalmazott kommunikációs berendezések együttes kereshetőségét- a határ túloldalán alkalmazott rendszerekkel, de talán ennél is fontosabb, hogy a szolgálatos tisztek mindig pontosan tudják hogy kihez kell fordulniuk sürgős esetben: a legtöbbször ugyanis mindent meg lehet oldani egy telefonhívással. Összességében a napi, élő kapcsolat a két, olykor három ország rendőrei között az, ami révén valóban működővé válnak a paragrafusok. Ennek biztosítására az ún. közös kapcsolattartási szolgálati helyek kínálják a legjobb megoldási, ahol együtt, egy légtérben dolgoznak a különböző nemzetiségű rendőrök, és közvetítik a másik fél felé a „saját" oldalukról érkező megkereséseket. A korábban kísérleti alapon beindított, mára már azonban állandó jelleggel működő három ilyen „központ" Hegyeshalomban, Biharkeresztes-Ártándon, valamint Rajkán található. A schengeni csatlakozással számuk nőni fog, szlovák és szlovén viszonylatban is ki fognak épülni a határ mentén. Természetesen a hatékony kommunikáció sem minden, hiszen a bűnüldöző munka leglátványosabb része a terepen valósul meg. A sorompók eltűnésével ezért az egymás területén végzett közös járőrözés, az együttesen végrehajtott ellenőrzések korszaka köszönt be, illetve megnyílik az út az SVE-ben is rögzített határon átnyúló megfigyelés és forró nyomon üldözés előtt. A csatlakozásig hátralévő időben a legfontosabb feladat az volt hogy ezeknek a technikáknak a begyakorlása megtörténjen: minden helyi parancsnok és a járőrök is tudják, mi a teendőjük hasonló helyzetben, kit kell értesíteniük, hová kell fordulniuk. A Rendőrség, a Határőrség, a korábbi Belügyminisztérium, illetve 2006. júniusa óta az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium az elmúlt években jelentős energiákat fektetett abba, hogy a schengeni csatlakozás zökkenőmentesen menjen végbe. 2006. februárjában a rendőrségi együttműködés hazai rendszerét az EU is helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálta, és pozitívan értékelte. Mindezekre természetesen törvényi garanciákkal szabályozva és a jogkörök pontos behatárolásával kerülhet sor. A NMRFK-on járva saját magam is tapasztalhattam hogy a rendőrség valóban sikeresen felkészült a schengeni tagságra. - 67 -

2008-ban talán már én sem fogok csodálkozni azon ha egy intézkedő magyar és szlovák rendőrrel találkozom szülővárosomban, Salgótarjánban. Remélhetőleg ténylegesen megvalósulhat a belső határok nélküli Európai Unió: a szabadság immár XXI. századi arca.

- 68 -

IRODALOMJEGYZÉK

1. Adatvédelem, bűnüldözés, Schengen BM Kiadó, Bp. 2004 2. A leggyakoribb kérdések a magyar európai uniós csatlakozásról Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma Bp. 2002. 3. Balogh András: Integráció és nemzeti érdek Kossuth Kiadó, Bp. 1998. 4. Benedek József: A határőrség stratégiai fejlesztése és a schengeni követelmények Belügyi Szemle, 54/1 pp. 5. 2006 5. Bodó Barna: Schengen- The challenge Minorities Research 2001. 3.sz. 6. Európa Mozgásban Európai Bizottság Sajtó és Tájékoztatási Főigazgatóság kézirat, 2004 7. Határon átnyúló együttműködési fórum – konferencia Balassagyarmat 2005.10.14. 8. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról Bp. 2005. 9. Kende Tamás- Szűcs Tamás: Európai közjog és politika Osiris 2002. 10. Kovács Péter: Co-operation the Spirit of the Schengen – The Hungarians beyond the borders Minorities Research 2000. 2. sz. 11. Ligeti Katalin: Büntetőjog és bűnügyi együttműködés az Európai Unióban KJK Kerszöv Bp. 2004

- 69 -

12. Masika Edit- Harmati Gergely: Egységes belbiztonsági és jogi térség Európában, Bel és igazságügyi együttműködés az Európai Unióban ISM Miniszterelnöki hivatal Bp. 1999. 13. Nógrád Megyei Rendőr Főkapitányság nem minősített iratai 14. Ritecz György: Az Európai(Schengeni) határőrizeti követelményekre való felkészülés helyzete és további feladatok Magyarországon Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Stratégiai Elemző Központ Bp. 2003 15. Sallai János: A Schengeni egyezmény és a magyar határőrizet Európai Tükör VI.évf. 5. sz. pp. 65. 2001 16. Sallai János: A Schengeni Végrehajtási Egyezmény felépítése, tartalma, gyakorlati tapasztalatai és jövője az Amszterdami Szerződés tükrében Képzési és Módszertani Főosztály Bp. 2000 17. Sallai János: Németország és Ausztria schengeni tapasztalatai Magyar Közigazgatás 53/10 pp.612. 2003. 18. Sallai János- Ritecz György: A Magyar Köztársaság határrendje és határbiztonsága, a Schengeni elvek EU-ba való beépülése, illetve Magyarország uniós csatlakozása tükrében Rendőrtiszti Főiskola, Rendvédelmi Füzetek 1996/6 1999. 19. Schengen, A magyar- magyar kapcsolatok az uniós vízumrendszer árnyékában Bp. 2000. 20. Schengeni Végrehajtási Egyezmény 21. Sieber Edit: Magyarország csatlakozása az Európai Unió bel- és igazságügyi együttműködéséhez és a Schengeni egyezményhez Integrációs Stratégiai Munkacsoport kiadványa Bp. 1996. 22. Szikinger István – A magyar rendőrség szervezetének és működésének egyes alkotmányos kérdései az Európai Unióhoz való csatlakozás szempontjából ISM tanulmány

1996

- 70 -

23. Tamás Csaba Gergely: Hit- No hit?, Tények és adalékok a Schengeni Információs Rendszer második generációjának kifejlesztéséhez Európai Tükör 2006/10 pp.22. 24. The Schengen Agreements 25. Vida László: Bővülő schengeni övezet: határtalan érzés HVG 21/46 pp. 27. 2007.

Törvények: 1999. évi LIV. törvény 2000. évi CXV. törvény 2002. évi LIV. törvény 4/2002.(I.30.) BM- PM együttes rendelet 55/2001 ORFK intézkedés 2003. évi CXXX. törvény 2007. évi CV. törvény www.irm.gov.hu www.eurovonal.hu www.mfa.gov.hu www.hvg.hu www.euroinfo.hu/schengen www.ec.europa.eu www.europa.eu/abc/travel/doc/index.hu www.wapedia.mobi.hu/schengen

- 71 -

www.1000ev.hu www.parameter.sk www.karpatinfo.hu

- 72 -