Európai Unió: bír{ljuk, de maradn{nk Ismeretek és vélemények az Európai Unióról a soros magyar EUelnökség előtt
2010. december
Vezetői összefoglaló A Policy Solutions és a Medián közös kutatása szerint egy hónappal a magyar EU-elnökség kezdete előtt többségben vannak azok, akik nem tudják, hogy 2011. január 1-től hazánk lesz az EU soros elnöke. A megkérdezettek mindössze 45 százaléka tudta „fejből” megmondani, hogy a következő fél évben Magyarország tölti be ezt a pozíciót. A soros elnöki pozíciót már betöltött kelet-közép-európai országokkal összehasonlítva a magyar lakosság tájékozottsága gyengének számít. Mind a 2008 első felében lezajlott szlovén, mind a 2009 első félévi cseh soros elnökség előtt jóval többen tudtak arról (85, illetve 69 százalék), hogy országuk ezt a szerepet fogja betölteni, mint ahányan Magyarországon eddig hallottak erről. A mérsékelt tájékozottság ellenére a válaszadók döntő többsége (76 százaléka) fontosnak tartja, hogy hat hónapra Magyarország lesz az EU élén. Az LMP-szavazók tartják ezt a legfontosabbnak (86 százalék), de jól mutatja a kérdésben meglévő konszenzust, hogy még az EU-val szemben legkritikusabb Jobbik-tábor 75 százaléka szerint is jelentős esemény lesz a következő hat hónap az ország számára. Megoszlanak ugyanakkor a vélemények arról, hogy az uniós elnökség miként fogja befolyásolni Magyarország megítélését. A teljes népesség 51 százaléka bizakodó, ez azonban elsősorban a Fidesz-tábor optimizmusának köszönhető. Mindhárom ellenzéki párt szavazói között többségben vannak azok, akik szerint Magyarország megítélése nem változik vagy romlik az uniós elnökségnek köszönhetően. Míg a Fidesz-szavazók csaknem kétharmada azt gondolja, hogy az ország tekintélye nőni fog külföldön, addig a szocialista és LMP-s támogatók esetében csak egyharmad körüli (33, illetve 36 százalék) ez az arány, sőt a jobbikosoknak is csak 43 százaléka bízik a jó teljesítményben. Hat évvel a belépés után Magyarország uniós tagságának támogatottsága továbbra is egyértelmű: egy népszavazáson 69 százalék ma is a bentmaradás mellett szavazna. Minden parlamenti párt szavazótáborában számottevő mennyiségben találhatók ugyanakkor EUszkeptikus szavazók. Még az uniós tagságot a leginkább támogató LMP- és MSZPszimpatizánsok közül is csaknem minden ötödik nemmel szavazna egy új népszavazáson. Nem egyértelmű ugyanakkor, hogy az EU-ellenesség előtérbe helyezése hozna-e új szavazókat a témában legelkötelezettebb pártnak, a Jobbiknak. A jobbikosok között találhatjuk arányában a legtöbb szkeptikus szavazót, de még a radikális párt táborában is többségben (58 százalék) vannak Magyarország EU-tagságának hívei. Az egyes társadalmi csoportokat vizsgálva látható, hogy a mezőgazdaságban dolgozók uniós tagságunk legnagyobb ellenzői: mindössze 58 százalékuk szavazna most a tagság fenntartása mellett. A diákok körében a legnagyobb viszont az optimizmus: 83 százalékuk támogatja Magyarország európai uniós tagságát. 2
A legtöbb társadalmi rétegben erősődő szkepticizmust magyarázhatja, hogy a válaszadók jelentős része úgy véli, Magyarország nem tudja megfelelően érvényesíteni érdekeit, nincs érdemi befolyása az Európai Unióban hozott döntésekre. Szintén a kiszolgáltatottság érzésének hipotézisét igazolja, hogy markáns az a vélemény, miszerint az Európai Unió rákényszeríti nézeteit Magyarországra (100-as skálán 64 pont). Ráadásul ma már az a meggyőződés is gyengébb, hogy az EU új munkalehetőségeket teremt (48 pont) és általánosságban javítja a magyarok életszínvonalát (43 pont), azaz a magyarok igen kis mértékben tapasztalják a mindennapokban az uniós tagság materiális hasznát. A Policy Solutions és a Medián közös közvélemény-kutatása 2010. november 12-16. között készült 1200 fő személyes megkérdezésével. A minta tükrözi a magyarországi szavazókorú lakosság település, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±2-5 százalék.
3
1. EU-elnökség: A magyarok fele nem tud róla A Policy Solutions és a Medián közös kutatása szerint egy hónappal a magyar EU-elnökség kezdete előtt többségben vannak azok, akik nem tudják, hogy 2011. január 1-től hazánk lesz az EU soros elnöke. A megkérdezettek mindössze 45 százaléka tudta „fejből” megmondani, hogy a következő fél évben Magyarország tölti be ezt a pozíciót (1. ábra). Akkor sem sokkal kedvezőbb a kép, ha nem spontán említésre, hanem az uniós módszertannak megfelelően arra vagyunk kiváncsiak, hogy a hírekben hallottak-e már a Magyarországra váró feladatról. Az utóbbi kérdésfeltevés szerint a teljes népesség 51 százaléka hallott, vagy olvasott már valamit a közelgő soros elnökségről.
1. ábra. Tudomása szerint melyik ország lesz az Európai Unió soros elnöke 2011 első felében? (nyitott kérdés, százalék)
45
Magyarország
54
egyéb válasz
nem tudja 1
A magyar EU-elnökségével kapcsolatos tájékozottság szoros összefüggést mutat az iskolai végzettséggel. A diplomások és az alacsonyabb iskolázottságúak között hatalmas információs szakadék mutatkozik. Míg a felsőfokú végzettségűek 69 százaléka tudott magától a magyar soros elnökségről, addig az érettségivel nem rendelkezők körében ez az arány csak 34 százalék. A korosztály szerinti elemzés rávilágít, hogy a tájékozatlanság a legfiatalabbak és a legidősebbek között a legnagyobb: a 18-29 éves korosztálynak 41, a 60 évnél idősebbek 40 százaléka tudta, hogy Magyarország lesz az EU soros elnöke 2011 első felében. A mérsékelt tájékozottság ellenére a válaszadók döntő többsége (76 százaléka) fontosnak tartja, hogy hat hónapig Magyarország lesz az EU élén (2. ábra). Az LMP-szavazók tartják ezt a legfontosabbnak (86 százalék), de jól mutatja a kérdésben meglévő konszenzust, hogy még az EU-val szemben legkritikusabb Jobbik-tábor 75 százaléka szerint is jelentős esemény lesz a következő hat hónap az ország számára. Akik a korábbi hetekben-hónapokban már tájékozódtak a soros elnökségről, rendszerint fajsúlyos témának is tartják (88 százalékuk 4
adott erre a kérdésre pozitív választ), de még azon megkérdezettek 63 százaléka is fontosnak tartja, akik mindössze a kérdezőbiztostól értesültek a hírről.
73
22
79
5
15
85
ér
et ts IS ég K ha PÁ TE iv OL llo el R LJ tt TP ne AI V ES ne ról R m a m E N ér re ÉG ni FE ÉP ha a m Z e nc eg R dip tts nde ET llo éd ES s yé EN lo ég lk T F J M b p t i o i t r áb SÉ ár p LM bb S de C m iz ez SÉ ól a Z tja ár á e G a n t P ik P sz IA s tt ik G
2. ábra. Ön szerint fontos, hogy Magyarország lesz 2011. január 1-től fél évig az Európai Unió soros elnöke? (társadalmi-demográfiai csoportok szerint, százalék)
11
4
80
17
4
79
18
3
75
22 86
63
2 11 2
33
69
4
20
11
88 63
9 29
76
fontos
6
nem fontos
3 8
19
5
nem tudja
A soros elnöki pozíciót már betöltött kelet-közép-európai országok felkészülési fázisában rögzített adataival való összevetésből kiderül, hogy a magyar lakosság tájékozottsága és az EU-elnökség fontossága az állampolgárok számára elmarad a két környékbeli országban mérttől (3. ábra). Mind a 2008 első felében lezajlott szlovén, mind a 2009 első félévi cseh soros elnökség előtt jóval többen tudtak arról (85, illetve 69 százalék), hogy országuk ezt a szerepet fogja betölteni, mint ahányan Magyarországon erről eddig hallottak (51 százalék). A különbség a kérdésnek tulajdonított fontosságot tekintve ugyan nem ilyen nagy, de Magyarország a három ország közül ebben az összehasonlításban is harmadik. Míg előzetesen a szlovének 86 és a csehek 78 százaléka tartotta fontosnak az uniós elnökséggel járó feladatokat, addig a magyarok esetében ez az arány 76 százalék.
5
3. ábra A soros elnökséggel kapcsolatos tájékozottság és a feladat fontossága a 2004-ben csatlakozott, a soros elnöki szerepet már betöltött országokban és Magyarországon, az elnökség megkezdése előtt (százalék)
Forrás: Szlovénia: Eurobarometer 68, Csehország: Eurobarometer 70, Magyarország: Policy Solutions-Medián
Megoszlanak ugyanakkor a vélemények arról, hogy az uniós elnökség miként fogja befolyásolni Magyarország megítélését (4. ábra). A teljes népesség 51 százaléka bizakodó, ez azonban elsősorban a Fidesz-tábor optimizmusának tulajdonítható. Ugyanakkor, mindhárom ellenzéki párt szavazói között többségben vannak azok, akik szerint Magyarország megítélése az uniós elnökségnek köszönhetően nem változik vagy romlik. Míg a Fidesz-szavazók csaknem kétharmada azt gondolja, hogy az ország tekintélye nőni fog külföldön, addig az MSZP és az LMP támogatói esetében csak egyharmad körüli (33, illetve 36 százalék) ez az arány, és a jobbikosoknak is csak 43 százaléka bízik a jó teljesítményben. A kutatás során a szocialista szimpatizánsok bizonyultak a legpesszimistábbnak: minden negyedik MSZP-szavazó szerint Magyarország tekintélye csorbát szenved majd.
6
4. ábra. Ön szerint milyen hatással lesz a soros elnökség Magyarország nemzetközi megítélésére? (pártpreferencia szerint, százalék) Fidesz MSZP
63 33
Jobbik
nincs pártja
TELJES NÉPESSÉG
38 43
LMP egyéb párt
25
18 15
34
51
8
14 52
45
6
19
32
30
3
24 30
36
9
11
30
4 11
12
7
Magyarország jól teljesít majd, az ország tekintélye nő külföldön az uniós elnökség nem fogja befolyásolni Magyarország nemzetközi megítélését Magyarország rosszul teljesít majd, az ország tekintélye csorbát szenved nem tudja
7
2. Európai Unió: bíráljuk, de maradnánk A magyar közvélemény szerint a belépéskor övező nagy elvárások nem teljesültek ugyan, ám az uniós tagság hazai támogatottságának lassú eróziója (5. ábra) ellenére is pozitívnak tartjuk azt, hogy beléptünk az Európai Unióba. Annak fényében, hogy az EU-nak a hazai közéletben számos magyarországi folyamat kapcsán jut a bűnbak szerepe, az, hogy 2004 óta az EU lakossági támogatottsága 71 pontról „csak” 64-re esett vissza, nem tekinthető igazán negatív eredménynek. Magyarország uniós tagságának támogatottsága továbbra is egyértelmű: 69 százalék a bentmaradás mellett szavazna, ha egy népszavazáson meg kellene erősítenünk tagságunkat (6. ábra).
5. ábra. Magyarország EU-tagságának lakossági támogatottsága. Éves átlagok 100 fokú skálán (0 = nagyon ellenzi, 100 = teljes mértékben támogatja) 80
70
71
68
68
68
70
67
65
64
2009
2010*
60 50
40 30 20
2003
2004
2005
2006
2007
2008
Forrás: Medián-Omnibusz, havi felmérések összesítése
Az uniós tagság stabil támogatottsága mellett mindenképpen figyelemreméltó a szkeptikus hangok megerősödése. Emlékezhetünk: 2003. április 12-én, a Magyarország uniós tagságáról megrendezett népszavazáson a választók 16,24 százaléka szavazott nemmel, ma ugyanerre a kérdésre – állítása szerint - a megkérdezettek 24 százaléka adna negatív választ. A kutatás azt mutatja, hogy minden parlamenti párt szavazótáborában számottevő mennyiségben találhatók EU-szkeptikus szavazók. Még az uniós tagságot a leginkább támogató LMP- és MSZP-szavazók közül is csaknem minden ötödik nemmel szavazna egy új 8
népszavazáson. Nem egyértelmű ugyanakkor, hogy az EU-ellenesség előtérbe helyezése hozna-e új szavazókat a témában legelkötelezettebb pártnak, a Jobbiknak. A jobbikosok között találhatjuk viszonylag a legtöbb szkeptikus szavazót, de még a radikális párt táborában is többségben (58 százalék) vannak Magyarország EU-tagságának hívei. A demográfiai adatok arra engednek következtetni, hogy az EU-tagság pozitív hazai megítélése a jövőben is megmaradhat. Az uniós tagság támogatottsága a két legfiatalabb korcsoportban, a 18-29 és a 30-39 évesek között a legmagasabb, egyaránt 76 százalékos. Ez az arány az idősebbekkel összevetve bizonyul igazán kiemelkedőnek: az 50-59 évesek 62, a 60 év felettiek 63 százaléka szavazna ma igennel az uniós tagságra. A foglalkozás szerinti lebontás megmutatja, hogy leginkább a mezőgazdaságban dolgozók érzik úgy, hogy a tagság nem hozta meg a várt előnyöket: mindössze 58 százalékuk szavazna ismét igennel, ha hazánk uniós tagságát népszavazáson kellene megerősíteni. A legoptimistább csoport viszont a diákoké: 83 százalékuk támogatja Magyarország EU-tagságát.
9
6. ábra. Ha az eddigi hat év csak egy próbaidőszak lett volna az Európai Unióban, és egy népszavazáson meg kellene erősítenünk a tagságunkat, Ön hogyan szavazna? (társadalmi-demográfiai c s o p o r t o k
A VÁLASZADÓ NEME 67
férfi
28
70
nő ÉLETKOR
21
18-29 éves
76
30-39 éves
76
20
4 7
28
62 63
60 éves és idősebb
9
17
67
40-49 éves 50-59 éves
5
6
27 28
11 9
s z e r i n t ,
FOGLALKOZÁS 79
vezető, értelmiségi egyéb szellemi
17
68
önálló, vállalkozó
72
szakmunkás szakképzetlen fizikai
66 73
12 28
28 20
64
nyugdíjas
6 8
27
9
83
diák egyéb inaktív
4
20
17
69
23
s z á z a l é k )
8
ÁGAZAT* mezőgazdaság
58
31
11
69
más ágazat TELEPÜLÉS TÍPUSA
24
72
Budapest
7
16
12
vidéki város
68
26
6
község PÁRTPREFERENCIA
69
25
6
71
Fidesz MSZP Jobbik
73
nincs pártja TELJES NÉPESSÉG
az uniós tagság mellett
4
18
58
9
38 80
LMP egyéb párt
25
52
18 33
65
5 2
15 22
12
69
24
az uniós tagság ellen
nem tudja
7
*a válasz adó jelenle gi vagy utolsó munka helyén ek ágazati besoro
lása
10
Annak ellenére, hogy Magyarország EU-tagsága továbbra is jelentős többségi támogatottságot élvez, ez nem jelenti azt, hogy a magyarok szívesen adnának át hatásköröket Brüsszelnek (7. ábra). Nincs olyan szakterület, amelyet a válaszadók többsége kizárólag az EU hatáskörébe utalna, még a bevándorláspolitika és a környezetvédelem kérdésében is csak 11, illetve 10 százalék gondolkodott így. A közpolitikai hatásköröket vizsgáló kérdésre adott válaszokból jól látszanak az európai integráció mélyítésének hazai korlátai. A gazdaságpolitikai, szociális és kulturális ügyekben még a Brüsszellel összehangolt közpolitika-alkotástól is elzárkózik a magyarok túlnyomó többsége – ezeket a területeket a megkérdezettek nagyobbik része kizárólagos magyar hatáskörben tartaná. Még azokban a kérdésekben is, amelyekben nyitottabb a magyar társadalom (a már említett bevándorlás és környezetvédelem mellett a bűnüldözés, a kül- és biztonságpolitika, továbbá az energiapolitika terén) csak a Brüsszellel összehangolt szabályozás tűnik elfogadható megoldásnak, a nemzeti befolyás feladása egyáltalán nem.
7. ábra. Ön szerint melyik szakterületnek kellene kizárólagosan magyar hatáskörnek lennie, melyiket kellene Brüsszellel közösen, összehangoltan szabályozni, és melyiket utalná inkább teljes egészében az Európai Unió hatáskörébe? (százalék) adózás
75
19
3
nyugdíjak meghatározása
73
22
3
oktatáspolitika
69
28
2
költségvetés és gazdaságpolitika
69
28
1
61
szociálpolitika
33
59
kulturális politika mezőgazdaság és vidékfejlesztés
35
57
37
36
bevándorláspolitika
3
51
4 5 11
bűnüldözés
26
66
7
kül- és biztonságpolitika
26
65
8
környezetvédelem
23
65
10
energiapolitika
23
66
9
kizárólagosan magyar hatáskörnek kellene lennie közösen kellene szabályozni, Brüsszellel összehangolni teljes egészében az EU hatáskörébe kellene utalni nem tudja
11
A nemzeti hatáskörökhez való erős ragaszkodás egyik magyarázata az lehet, hogy a válaszadók jelentős része úgy véli, Magyarország nem tudja megfelelően érvényesíteni érdekeit, nincs érdemi befolyása az Európai Unióban hozott döntésekre (8. ábra). Ezzel párhuzamosan szintén a kiszolgáltatottság érzésének hipotézisét igazolja, hogy markáns az a vélemény, miszerint az Európai Unió rákényszeríti nézeteit Magyarországra (100-as skálán 64 pont). Ráadásul ma már az a meggyőződés is gyengébb, hogy az EU új munkalehetőségeket teremt (48 pont) és általánosságban javítja a magyarok életszínvonalát (43 pont). Összességében egy olyan önjáró, bürokratikus szervezet képe rajzolódik ki az Unióról, amely nem veszi figyelembe az állampolgárok akaratát (59 pont), és ahol a magyar nemzeti érdekek érvényesítése szinte reménytelen vállalkozás. 8. ábra. Most állításokat olvasok fel, és kérem, mindegyikről mondja meg, mennyire ért vele egyet! Átlagok 100 fokú skálán (0 = egyáltalán nem ért egyet, 100 = teljesen egyetért)
Magyarországnak hatékonyabban kellene felhasználnia az uniós támogatásokat
80
Az Európai Unió rákényszeríti a nézeteit Magyarországra
64
Az Európai Unió egy önjáró bürokratikus szervezet, amely nem veszi figyelembe az európai állampolgárok akaratát
59
Az Európai Unió hozzájárul a demokrácia megerősítéséhez Magyarországon
55
Az Európai Unió új munkalehetőségeket teremt Magyarországon
48
Az Európai Unió javítja a magyarok életszínvonalát
Magyarországnak jelentős befolyása van az Európai Unióban hozott döntésekre
43
34
12
A vizsgált állítások esetében kevés különbség rajzolódik ki az egyes pártok szavazótáborai között (9. ábra). A jobbikosok határozottabb EU-ellenessége több témában is megjelenik, így például a radikális szavazók vélik leginkább úgy, hogy az EU nem veszi figyelembe a választók akaratát (71 pont) és rákényszeríti akaratát Magyarországra (76 pont). A legtöbb ügyben azonban a jobbikosok is ugyanott állnak, ahol a többi párt szavazói. Valamennyi parlamenti párt hívei körében egység mutatkozik abban, hogy az Európai Unió kevéssé javítja a magyarok életszínvonalát. Érdekesség, hogy az amúgy a legeurópabarátabb táborral bíró LMP szavazói gondolják a legkevésbé azt, hogy Magyarországnak jelentős befolyása van az Európai Unióban hozott döntésekre (26 pont).
9. ábra. Most állításokat olvasok fel, és kérem, mindegyikről mondja meg, mennyire ért vele egyet! Pártpreferencia szerint, átlagok 100 fokú skálán (0 = egyáltalán nem ért egyet, 100 = teljesen egyetért) Fidesz
MSZP
Jobbik
LMP
egyéb párt
nincs pártja
TELJES NÉPESSÉG
Magyarországnak hatékonyabban kellene felhasználnia az uniós támogatásokat
80
77
84
86
79
79
80
Az Európai Unió rákényszeríti a nézeteit Magyarországra
63
60
76
53
62
65
64
Az Európai Unió egy önjáró bürokratikus szervezet, amely nem veszi figyelembe az európai állampolgárok akaratát
59
58
71
44
56
57
59
Az Európai Unió hozzájárul a demokrácia megerősítéséhez Magyarországon
57
59
47
60
56
51
55
Az Európai Unió új munkalehetőségeket teremt Magyarországon
51
51
40
44
38
46
48
Az Európai Unió javítja a magyarok életszínvonalát
48
45
39
47
34
37
43
Magyarországnak jelentős befolyása van az Európai Unióban hozott döntésekre
39
33
34
26
29
32
34
13
