EU R Ó PA I S Z Á MV E VŐ S Z É K
ÉVES TEVÉKENYSÉGI JELENTÉS
2010
HU
ISSN 1831-130X
A Europe Direct szolgáltatás az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseire segít Önnek választ találni. Ingyenesen hívható telefonszám (*):
00 800 6 7 8 9 10 11 (*) Egyes mobiltelefon-szolgáltatók nem engednek hozzáférést a 00 800-as telefonszámokhoz, vagy kiszámlázzák ezeket a hívásokat.
Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (http://europa.eu). Katalógusadatok a kiadvány végén találhatók. Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2011 ISBN 978-92-9237-098-5 doi:10.2865/97028 © Európai Unió, 2011 A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett. Printed in Belgium FEHÉR KLÓRMENTES PAPÍRRA NYOMTATVA (ECF)
Európai Sz ámvevőszék
ÉVES TEVÉKENYSÉGI JELENTÉS
2010
EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK KÜLDETÉSNYILATKOZAT Az Európai Számvevőszék a Szerződés által az Európai Unió pénzügyeinek ellenőrzése céljából létrehozott uniós intézmény. A Számvevőszék az Unió külső ellenőreként elősegíti az Unió pénzügyi gazdálkodásának javítását, valamint az elszámoltathatóság és átláthatóság fokozása révén egyben az uniós polgárok pénzügyi érdekeinek független őre.
JÖVŐKÉP Független és dinamikus, feddhetetlenségéről és pártatlanságáról ismert Számvevőszék, melynek szakértelmét, munkájának színvonalát és hatását tisztelet övezi, az uniós pénzgazdálkodás javítása terén nyújtott közreműködése pedig döntő fontosságú a munkájában érdekelt felek számára.
ÉRTÉKEK A Számvevőszék elkötelezi magát az alábbi értékek mellett: FÜGGETLENSÉG, FEDDHETETLENSÉG ÉS PÁRTATLANSÁG
SZAKMAI SZÍNVONAL
A TEVÉKENYSÉGÉBŐL SZÁRMAZÓ ÉRTÉKTÖBBLET
KIVÁLÓSÁG ÉS HATÉKONYSÁG
Az intézményt – tagjait és munkatársait egyaránt – függetlenség, feddhetetlenség és pártatlanság jellemzi
A szakmai tevékenység minden szempontból kimagasló és példás színvonalon zajlik
Meglátja az egyénekben rejlő értékeket, fejleszti képességeiket, és jutalmazza a teljesítményt
Külső utasítást nem kérve, külső nyomásnak nem engedve végzi munkáját az érintettek javára, elvárható szintű eredményekkel
Az Unióban és világszerte részt vesz a közpénzek ellenőrzésének továbbfejlesztésében
Releváns, időszerű és magas színvonalú jelentéseket készít, amelyek szilárd megállapításokon és bizonyítékokon alapulnak, érdemben foglalkoznak az érintettek gondjaival, és erőteljes, irányadó mondanivalóval bírnak Kiveszi részét az Unió irányításának tényleges javításából és az uniós pénzeszközök kezelésének elszámoltathatóbbá tételéből
Eredményes kommunikációval erősíti a csapatszellemet
Munkájában minden szempontból a lehető leghatékonyabban jár el
3
TARTALOMJEGYZÉK Oldal
4–5 7 9–25 9–22 23–25 26–45
ELNÖKI ELŐSZÓ ÁTTEKINTÉS A 2010ES ÉVRŐL TEVÉKENYSÉGEINK Ellenőrzési jelentések és vélemények Együttműködés más számvevőszékekkel ÜGYMENETÜNK
26–27
A 2009–2012-re szóló stratégia megvalósítása
28–33
A Számvevőszék 2010-es teljesítményének felmérése
34–39
Ellenőrzés-támogatás
40–42
Pénzügyi információk
43–45
Ellenőrzés és elszámoltathatóság
4
ELNÖKI ELŐSZÓ
Örömmel ajánlom figyelmükbe az Európai Számvevőszék Éves tevékenységi jelentésének negyedik kiadását. Idén a tartalmat két fő – „Tevékenységeink” és „Ügymenetünk” című – részre osztva új szerkezetet adunk jelentésüknek, és – most először – mindenre kiterjedő teljesítménymutatókat is közzéteszünk. 2010-ben a Számvevőszéknek két alkalma is nyílt arra, hogy lényeges módon gazdagítsa az uniós pénzgazdálkodás reformjáról zajló vitát. Az év elején véleményt készített az új Bizottságnak az uniós pénzgazdálkodás javításához fűződő főbb kockázatokról és kihívásokról, majd később az év folyamán véleményezte az uniós költségvetésre alkalmazandó költségvetési rendelet módosítására irányuló bizottsági javaslatokat. Ezzel párhuzamosan részt vett az Unió gazdasági kormányzásáról folytatott intézményközi párbeszédben is, hangsúlyozva, hogy amennyiben állandó stabilitási mechanizmus jön létre, akkor gondoskodni kell annak megfelelő ellenőrzéséről, elszámoltathatóságáról és átláthatóságáról. Ezenkívül a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésétől fogva a Számvevőszéknek kötelessége megküldeni az uniós költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentését a tagállamok nemzeti parlamentjeinek.
Az év során a közellenőrzési szakma is nagyot lépett előre: új nemzetközi standardok léptek hatályba a legfőbb ellenőrzési intézményeknél. Jelentésünk kiemeli, hogyan vett részt a Számvevőszék a közelmúltban ezeknek a – jövőbeli munkája során reá is érvényes – standardoknak a kidolgozásában. 2010-ben továbbá a Számvevőszék a tagállamok legfőbb ellenőrzési intézményeivel együtt úttörő jellegű harmonizált módszereket dolgozott ki az uniós források ellenőrzéséhez, valamint – egy kísérleti projekt keretében – a cseh és a holland számvevőszékkel koordinált közös ellenőrzések révén vizsgálta a mezőgazdasági kiadások szabályszerűségét. 2010-ben nyolc új tag érkezett intézményünkhöz, és fontos változtatásokat vezettünk be a belső irányítás megerősítése, illetve a döntéshozatal egyszerűsítése érdekében. Az egyik ilyen változás kiemelt jelentőséggel bír: a Számvevőszék új belső szabályai kamarákból álló rendszert hoztak létre a jelentések és vélemények elfogadásához. Ennek folyományait az „Ügymenetünk” című rész mutatja be részletesen, és ez számol be a 2010-ben rendelkezésre álló erőforrásokról, illetve a hatékonyságot és eredményességet növelő intézkedésekről is.
5
A Számvevőszék 2011-ben is ragaszkodni fog értékeihez, és törekszik eredményeinek kiaknázására. Továbbra is magas színvonalú, független és tárgyilagos jelentéseket és véleményeket fogunk készíteni, hozzájárulva ezzel az uniós pénzgazdálkodás javulásához, illetve az elszámoltathatóság és az átláthatóság fokozásához. Továbbra is szorosan figyelemmel kísérjük majd az európai gazdasági kormányzással kapcsolatos fejleményeket, és megvizsgáljuk a 2013 utáni uniós pénzgazdálkodást érintő új jogalkotási javaslatokat. Amikor a Számvevőszék megválasztotta és megtervezte, hogy mely feladatok szerepeljenek 2011-es munkaprogramjában, mindenekelőtt az értéknövelés lehetőségeit tartotta szem előtt. Terveink szerint 45 éves jelentést teszünk közzé: éves jelentés készül az uniós költségvetés végrehajtásáról és az Európai Fejlesztési Alapokról, illetve külön éves jelentésekben szólunk az ügynökségekről és egyéb intézményekről és szervekről. Az értéknövelés különösen jó eszközeként kínálkoznak a magas kockázatú területekre összpontosító, az érintettek számára kiemelten fontos témákat feldolgozó különjelentéseink. A Számvevőszék számos területen kíván jelentést készíteni az uniós kiadások minőségéről, így például a finanszírozási konstrukciók és a KKV-garanciakeret terén, vagy az uniós finanszírozású e-kormányzati projektek és az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer (SPS) témáiban.
Az, hogy a Számvevőszék mennyire tudja megvalósítani 2011-es munkaprogramját, nagymértékben függ a szervezeti hatékonyságtól és munkatársainak kiválóságától. A 2009–2012-es stratégia töretlen végrehajtása mellett intézményünk arra számít, hogy elkezdenek beérni a közelmúltbeli reformok – például a döntéshozatal egyszerűsítése – gyümölcsei. Továbbra is törekedni fogunk megfelelő munkaerő felvételére, a betöltetlen állások számának minimalizálására, valamint munkatársaink szakmai fejlődésének támogatására. A 2010-es esztendő eredményei nem jöhettek volna létre a Számvevőszék valamennyi munkatársának elkötelezettsége és szakértelme nélkül. Ezúton szeretném megköszönni valamennyi kollégámnak, hogy munkája révén intézményünk eredményesen tevékenykedhet az uniós polgárok pénzügyi érdekeinek független őreként.
Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA elnök
7
ÁTTEKINTÉS A 2010ES ÉVRŐL
TEVÉKENYSÉGEINK o
Éves jelentések a 2009-es pénzügyi évre vonatkozóan az uniós költségvetésről és az Európai Fejlesztési Alapokról
o
40 külön éves jelentés a 2009-es pénzügyi évre vonatkozóan a különböző uniós ügynökségekről, intézményekről és szervekről
o
14 különjelentés, többnyire teljesítmény-ellenőrzésekről
o
Vélemény az uniós költségvetés pénzügyi irányításának javításáról
o
Öt egyéb vélemény új vagy módosított uniós jogszabályokról, például a felülvizsgált költségvetési rendeletre irányuló javaslatról
o
Tevékeny részvétel a közellenőrzési szakma nemzetközi közösségének életében, többek között a legfőbb ellenőrzési intézményekre vonatkozó új standardok (ISSAI) kidolgozásában
o
A cseh és a holland számvevőszékkel koordinált közös ellenőrzések a mezőgazdasági kiadások szabályszerűségével kapcsolatban, egy kísérleti projekt keretében
ÜGYMENETÜNK o
Mindenre kiterjedő fő teljesítménymutatók közzététele: ezek tanúsága szerint az érintettek meglehetősen elégedettek a számvevőszéki munka színvonalával
o
A S z á m v e v ő s z é k e l j á r á s i s z a b á l y z a t á n a k f e l ü l v i z s g á l a t a , kamarák b e v e z e t é s e a döntéshozatalt egyszerűsítendő
o
97 új munkatárs felvétele, aminek következtében a betöltetlen állások aránya most először 5% alá csökkent
o
A háttérszolgálatok hatékonyabbá válása, s ennek köszönhetően állások folyamatos átcsoportosítása az ellenőrzési tevékenységhez
9
TEVÉKENYSÉGEINK
ELLENŐRZÉSI JELENTÉSEK ÉS VÉLEMÉNYEK
A Számvevőszék három fő „terméket” bocsát ki:
o
az éves jelentéseit, amelyekben egy adott pénzügyi évre vonatkozóan közli a pénzügyi és szabályszerűségi ellenőrzéseinek eredményeit (ideértve az Európai Unió ügynökségeiről és más intézményeiről, illetve szerveiről külön megjelenő külön éves jelentéseket);
o
az évben folyamatosan megjelenő különjelentéseit, amelyek a saját hatókörben választott vizsgálatok – elsősorban az uniós bevételek és kiadások egyes területeinek gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét értékelő teljesítményellenőrzések – eredményeit mutatják be;
o
valamint a pénzgazdálkodást befolyásoló jogszabály-tervezetekről készített véleményeit.
Jelentések és vélemények száma
2006
2007
2008
2009
2010
Éves jelentések (uniós költségvetés és EFA)
2
2
2
2
2
Külön éves jelentések (uniós ügynökségek, egyéb intézmények és szervek)
23
29
29
37
40
Különjelentések
11
9
12
18
14
Vélemények
8
9
5
1
6
A jelentések és vélemények teljes szövege megtalálható a Számvevőszék internetes honlapján (www.eca.europa.eu).
10
Éves jelentések a 2009-es pénzügyi évről A Számvevőszék minden évben pénzügyi ellenőrzéseket végez az uniós költségvetés végrehajtására, az Európai Fejlesztési Alapokra, illetve az egyéb uniós ügynökségekre, intézményekre és szervekre vonatkozóan. Ellenőrzéseink eredményeit éves jelentésünkben tárjuk az Unió politikai vezetői, azaz a Parlament és a Tanács elé. A Számvevőszék erőforrásainak jelentős hányadát fordítja ezeknek a jelentéseknek az elkészítésére.
Az éves jelentés leglényegesebb megállapításai az alábbiak voltak:
Éves jelentés az Unió 2009. évi költségvetésének végrehajtásáról 2010-ben a Számvevőszék pénzügyi és szabályszerűségi ellenőrzéseinek többségét a 2009-es uniós költségvetés végrehajtásához kapcsolódóan hajtotta végre, aminek eredményeképp elkészült a tizenhatodik megbízhatósági nyilatkozat (DAS). Ennek a munkának az eredményeiről az érintetteket a 2009-es uniós költségvetésről készített számvevőszéki éves jelentésben 1 tájékoztattuk, 2010. november 9-én.
1
•
Az Európai Unió beszámolója valós képet adott annak pénzügyi helyzetéről, illetve a gazdasági események eredményeiről.
•
A költségvetésből folyósított kifizetéseket továbbra is lényeges hibaszint jellemezte, két kiadási terület kivételével: ezek a gazdasági és pénzügyek, illetve az igazgatási kiadások.
•
A Számvevőszék által becsült legvalószínűbb hibaarány a kohéziós kiadások területén jelentősen alacsonyabb volt, mint a korábbi években; a becsült hibaarány az utóbbi években a költségvetés egészére nézve is csökkent.
•
A Bizottság jobb tájékoztatást nyújtott a szabálytalanul kifizetett összegek visszafizettetéséről és más korrekciókról. Ez a tájékoztatás azonban egyelőre nem volt teljesen megbízható. A korrekciókra vonatkozó bizottsági adatokat nem lehetett érdemben összevetni a Számvevőszék által becsült hibaaránnyal.
HL C 303., 2010.11.9.
A jelentésben a Számvevőszék ajánlásokat fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogy az irányítási rendszerek megerősítése, illetve a szabályok és rendeletek egyszerűsítése révén a pénzgazdálkodás hogyan javítható.
11
2009. évi éves jelentés az Európai Fejlesztési Alapokról A Számvevőszék 2010. november 9-én, a 2009-es uniós költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentéssel együtt tette közzé a 2009-es pénzügyi évre vonatkozó éves jelentését az Európai Fejlesztési Alapokról (EFA). A Számvevőszék megállapította, hogy az EFA-ról készített beszámoló az EFA pénzügyi helyzetéről minden lényegi szempontból valós és hű képet adott, illetve hogy az EFA műveletei és pénzáramlásai összhangban voltak az alkalmazandó pénzügyi szabályzattal. Az EFA bevételei mentesek voltak a lényeges hibákt ól. Az EFA kötelezettségvállalásai és kifizetései a lényeges hibáktól mentesek voltak ugyan, de gyakran előforduló, nem számszerűsíthető hibák jellemezték őket.
A felügyeleti és kontrollrendszerek a Számvevőszék értékelése szerint legfeljebb részben voltak eredményesek a kifizetések szabályszerűségének biztosítása terén. A jelentésben a Számvevőszék ajánlásokat fogalmazott meg a következő területeken: az EFA-val kapcsolatos pénzgazdálkodás egyes elemeinek javítása, például a kiadások fölötti kontroll költséghatékonyabbá tétele; a lezárt projektek éves ellenőrzése; illetve a költségvetési támogatás felhasználása és monitoringja.
2009-es külön éves jelentések az uniós ügynökségekről és egyéb intézményekről, illetve szervekről 2010 decemberében a Számvevőszék 40 külön éves jelentést2 tett közzé az uniós ügynökségekről és egyéb intézményekről, illetve szervekről, a 2009-es pénzügyi évre vonatkozóan.
2
HL C 338., 2010.12.14. és HL C 342., 2010.12.16.
Az Unió ügynökségei igen sokféle feladatot végeznek, székhelyük az Unió különböző városaiban található. Mindegyik ügynökségnek körülhatárolt feladatköre van, és saját költségvetéssel gazdálkodik. A Számvevőszék valamennyi ellenőrzött létesítményről korlátozás nélküli véleményt adott, leszámítva az Európai Rendőrakadémiát és az Európai Gyógyszerügynökséget. Ezen utóbbiaknál a beszerzési eljárásokat jellemző hiányosságok miatt a Számvevőszék korlátozott véleményt adott.
12
2010. évi különjelentések
•
az érintett bevétel vagy kiadás volumene;
•
a korábbi ellenőrzések óta eltelt idő;
•
a szabályozási vagy működési keretekben várható változások;
•
a politika és a közvélemény érdeklődése.
ISSN XXXX-XXXX
az adott bevételi vagy kiadási terület teljesítmény-, illetve szabályszerűségi kockázatai;
EUROPEAN COURT OF AUDITORS
2010
•
A saját hatáskörben választott teljesítmény-, illetve szabályszerűségi ellenőrzéseknél a szükséges bizonyítékok beszerzése csak gondos tervezéssel és kivitelezéssel lehetséges. Az ellenőrzött fél ezenkívül lehetőséget kap arra a Számvevőszéktől, hogy a jelentés közzététele előtt áttanulmányozza az abban szereplő megállapításokat, és választ adjon azokra. Ezeknek az ellenőrzéseknek az elvégzése ezért általában több mint egy évet vesz igénybe.
Special Report No 8
A Számvevőszék úgy választja és tervezi meg teljesítmény- és szabályszerűségi ellenőrzési feladatait, hogy azok a lehető legnagyobb hatást fejtsék ki, és így a hozzájuk rendelt erőforrások a lehető legjobban ki legyenek aknázva. A témák kiválasztásakor a Számvevőszék az alábbiakat veszi figyelembe:
IMPROVING TRANSPORT PERFORMANCE ON TRANS-EUROPEAN RAIL AXES: HAVE EU RAIL INFRASTRUCTURE INVESTMENTS BEEN EFFECTIVE?
EN
13
EGY SAJÁT HATÁSKÖRBEN VÁLASZTOTT TELJESÍTMÉNY, ILLETVE SZABÁLYSZERŰSÉGI ELLENŐRZÉS FŐBB LÉPÉSEI
Előtanulmány készítése az ellenőrzés kivitelezhetőségének alaposabb felméréséhez. Részletes terv kidolgozása, amely kijelöli a célokat és a hatókört, illetve az alkalmazandó ellenőrzési megközelítést és módszereket. Multidiszciplináris munkacsoport által végzett terepmunka helyszíni bizonyítékgyűjtés céljából a Bizottság központi részlegeinél, illetve a tagállamokban és a kedvezményezett államokban. A megállapítások elemzése, valamint a tények megerősíttetése az ellenőrzött féllel. A különjelentés tervezetének elkészítése. Egyeztető eljárás az ellenőrzött uniós intézménnyel. A különjelentés megjelentetése 22 hivatalos nyelven, az ellenőrzött uniós intézmények válaszaival.
A Számvevőszék 2010-ben összesen 14 különjelentést fogadott el. A különjelentésekben intézményünk ajánlásokat fogalmaz meg a pénzgazdálkodás javításához, javaslatokat téve az ellenőrzés során feltárt hiányosságok kezelésére; ez az egyik elsődleges módszer, amely révén a számvevőszéki munka kifejti hatását.
Az alábbiakban a jelenlegi többéves pénzügyi keret 3 (az Unió többéves költségvetése) egyes fejezetei szerinti lebontásban rövid ízelítőt nyújtunk a Számvevőszék által 2010-ben elfogadott különjelentésekből. A jelentések teljes szövege megtalálható a Számvevőszék honlapján (www.eca.europa.eu) vagy az EU Bookshop oldalán. 3
Az idézett számadatok a 2007–2013-as többéves pénzügyi keret legutolsó módosítását és a jelenlegi árakat tükrözik (forrás: Európai Bizottság).
14
Fenntartható fejlődés A fenntartható fejlődés területéhez két témakör tartozik: a versenyképesség és a kohézió, mindkettő a növekedés és a foglalkoztatás fokozásával összefüggésben. Versenyképesség alatt a következők értendők: a kutatás és a technológiafejlesztés finanszírozása, Európa összekapcsolása uniós hálózatok segítségével, oktatás és szakképzés, a versenyképesség elősegítése egy teljes mértékben integrált egységes piacon, a szociálpolitikai menetrend, valamint a nukleáris leszerelés finanszírozása. A növekedés, illetve a foglalkoztatás szolgálatában álló versenyképesség fokozásához nyújtott uniós költségvetés a 2007–2013-as időszakban 89,4 milliárd eurót, azaz az időszak teljes költségvetésének 9,2%-át teszi ki. Ennek az összegnek közel kétharmadát kutatásra és fejlesztésre fordítják. Növekedési és foglalkoztatási célú kohézió alatt elsősorban a kohéziós politika értendő, amelynek megvalósítása meghatározott tevékenységi területekhez rendelt pénzalapokkal, például az Európai Szociális Alappal, a Kohéziós Alappal és az Európai Regionális Fejlesztési Alappal történik. A forrásokat a Bizottság és a tagállamok megosztott irányítás keretében használják fel. A 2007–2013-as időszakban az Unió kohéziós költségvetése 348,4 milliárd eurót (a teljes költségvetés 35,7%-át) teszi ki.
A 2010. év során a Számvevőszék a következő különjelentéseket fogadta el ezen a téren: •
A „Tervezési tanulmányokhoz” és „Új infrastruktúrák létrehozásához” nyújtott támogatási rendszerek eredményessége (2/2010. sz. különjelentés). A tervezési tanulmányok potenciális kutatási létesítmények megvalósíthatóságát vizsgálják, az új infrastruktúrák létrehozásához nyújtott támogatási rendszerek pedig meglévő vagy új kutatási infrastruktúrák fejlesztését támogatják. Az ellenőrzés felmérte, hogy eredményesen járultak-e hozzá ezek a rendszerek a 2002– 2006 közötti hatodik kutatási keretprogram kutatási infrastrukturális célkitűzéseinek eléréséhez.
•
Hatásvizsgálatok az uniós intézményekben: segítik-e a döntéshozatalt? (3/2010. sz. különjelentés). A jogalkotás minőségének javítására irányuló politika célja az uniós jogalkotási javaslatok javítása és egyszerűsítése; e politikának egyik sarokköve a hatásvizsgálat. Az ellenőrzés azt értékelte, hogy a bizottsági hatásvizsgálatok eredményesen segítették-e az uniós intézményekben a döntéshozatalt. Ennek a jelentésnek a megállapításai más költségvetési területeket is érintenek.
15
•
A Leonardo da Vinci program mobilitási rendszerével és annak irányításával el lehet-e érni tényleges eredményeket? (4/2010. sz. különjelentés). Az élethosszig tartó tanulás integrált programjának részét képező Leonardo mobilitási rendszer keretében a szakoktatással és szakképzéssel foglalkozó szervezetek más európai országokba küldhetik tanulmányutakra a rendszer résztvevőit. Az ellenőrök a rendszer kialakításának, illetve a Bizottság és a tagállami ügynökségek általi irányításnak az értékelése alapján felmérték, hogy eredményesnek ígérkezik-e a rendszer.
•
A transzeurópai vasúti tengelyek szállítási teljesítményének javítása: Eredményesek voltak-e az Unió vasúti infrastrukturális beruházásai? (8/2010. sz. különjelentés) (lásd a háttérmagyarázatot: „Egy teljesítményellenőrzés részletei”).
•
Hatékony-e az Unió strukturális intézkedéseinek keretében a háztartási vízellátásra fordított kiadások felhasználása? (9/2010. sz. különjelentés). A 2000–2006-os programozási időszakban a Kohéziós Alap, illetve az Európai Regionális Fejlesztési Alap több mint 4 milliárd eurót fordított háztartási vízellátó rendszerekkel kapcsolatos projektek támogatására. A Számvevőszék megvizsgálta, hogy a pénzek felhasználása révén eredményesen elégítettek-e ki több, például a vízellátás javításával, a lakossági lefedettséggel, a rendszerhatékonysággal, illetve a szolgáltatások minőségével kapcsolatos igényt.
16
EGY TELJESÍTMÉNYELLENŐRZÉS RÉSZLETEI A TRANSZEURÓPAI VASÚTI TENGELYEK SZÁLLÍTÁSI TELJESÍTMÉNYÉNEK JAVÍTÁSA: EREDMÉNYESEK VOLTAKE AZ UNIÓ VASÚTI INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSAI? 8/2010. SZ. KÜLÖNJELENTÉS
Az ellenőrzés a vasúti infrastruktúra uniós társfinanszírozására összpontosított, és azt vizsgálta, hogy az milyen eredményesnek bizonyult a transzeurópai közlekedési tengelyek teljesítményének javítása terén. A Számvevőszék megállapította: bár további lépések révén még tovább javulhatna az uniós források felhasználása, az uniós finanszírozás révén így is új lehetőségek nyíltak meg a transzeurópai vonatközlekedés előtt. Tekintve, hogy éppen 2011-ben esedékes a TEN-T iránymutatások felülvizsgálata, a Számvevőszék igen alkalmas pillanatban készítette el jelentését. A Számvevőszék a következőket javasolta a Bizottságnak: •
a tagállamokkal és a vasúti intézményekkel együttműködve határozza meg, hogy mely transzeurópai folyosóknál mutatkozik jelentős igény transzeurópai szolgáltatásokra, illetve a szükséges pontokon erősítse meg a tudás- és analitikai bázist;
•
vegye fontolóra, hogyan csökkenthetné hangsúlyosabban a határokon átlépő vasúti közlekedés gyakorlati korlátait;
•
ösztönözze és támogassa a tagállamok vasúti intézményeinek együttműködését fejlesztések közös tervezése, illetve gyakorlati problémák közös megoldása céljából.
17
„Ez az ellenőrzés nem kis kihívást jelentett nekünk, ellenőröknek” – számolt be róla Gareth Roberts, a vizsgálócsoport vezetője. „Nagyon gyorsan tisztába kellett jönnünk az európai vasút realitásaival: egyrészt elkápráztattak a legkorszerűbb vasutak sikerei, másrészt a hálózat más részei mintha megrekedtek volna egy régebbi korban. Azt akartuk kideríteni, hogy egységes hálózattá formálódhatnak-e az európai vasutak tarka alrendszerei. A munkában néha tíz ellenőr is részt vett, ugyanis sok különböző nyelven kellett dolgoznunk.” „Nagyon szívesen vettem részt az ellenőrzésben, s azóta magam is a vasutak szerelmese lettem!” – jelentette ki Andrej Minarovič, a németországi és ausztriai munkát irányító ellenőr. Az ellenőrzés végére Fernando Pascual Gilt a többiek már csak a csoport vakondjaként emlegették, hiszen addigra talán az összes alpesi és pireneusi vasúti alagutat megjárta.
Az ellenőri csoport nyolc tagállamot keresett fel, hogy megvizsgálja, hogyan hatott 21, az Európai Unió által a TEN-T, illetve a kohéziós politika keretében társfinanszírozott vasúti projekt a transzeurópai vasúti közlekedésre. A munka során a projektekhez a helyszínre is ki kellett szállni, különös tekintettel a határokon átnyúló szakaszokra. Ezért szállt a csoport egyszer az Alpokon keresztül száguldó tehervonatra, másszor meg mélyen a föld alá, hogy az óriásalagutak építését vizsgálja. A jelentések felülvizsgálata, a vasutasokkal folytatott beszélgetések, illetve a szokásos pénzügyi ellenőrzés mellett felbecsülhetetlen értékkel bírtak az ilyen helyszíni vizsgálatokon szerzett tapasztalatok.
18
Természeti erőforrások megőrzése és természetierőforrás-gazdálkodás Az Unió átfogó hatáskörrel és szakpolitikai felelősséggel bír a mezőgazdaság, a vidékfejlesztés, a halászat és a környezetvédelem területén, melyek költségvetése a 2007–2013-as időszakra 413 milliárd eurót tesz ki. A források háromnegyedét a mezőgazdasági piacokra, illetve közvetlenül a termelőknek folyósított kifizetésekre fordítják. Ezeket a kifizetéseket a közös agrárpolitika (KAP) „első pillére”, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) finanszírozza. A kiadások több mint egyötödét teszik ki a vidékfejlesztés területén nyújtott uniós támogatások, ezeket a KAP második pillére, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) fedezi. A mezőgazdaságot és a vidékfejlesztést a Bizottság és a tagállamok megosztottan irányítják. 2010-ben a Számvevőszék a következő különjelentéseket fogadta el ezen a téren: •
A Leader-megközelítés a vidékfejlesztés gyakorlatában (5/2010. sz. különjelentés). A Leader program a vidékfejlesztés „alulról felfelé” építkező, a helyi partnerségekre támaszkodó módszere. Az ellenőrzés felmérte, hogy a Leader-megközelítést a hagyományos, „felülről lefelé” irányuló végrehajtáshoz képest értéknövelő, ugyanakkor a pénzgazdálkodási kockázatokat minimalizáló módon alkalmazták-e.
•
Megvalósultak-e a cukorpiaci reform fő célkitűzései? (6/2010. sz. különjelentés). 2006-ban az Unió az uniós cukorágazat nagyszabású reformját indította el ezzel a hármas céllal: az uniós cukoripar versenyképességének biztosítása, a piacok stabilizálása és a cukorellátás garantálása, valamint hozzájárulás a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonalának biztosításához. A Számvevőszék ellenőrizte a reform végrehajtását, illetve azt, hogy mennyiben valósultak meg annak célkitűzései.
•
A záróelszámolási eljárás ellenőrzése (7/2010. sz. különjelentés). A záróelszámolási eljárás révén a Bizottság végleges döntést hoz arról, hogy elfogadja-e uniós finanszírozásra a megosztott irányítás keretében a tagállamok által folyósított mezőgazdasági kiadásokat (2008-ban 54 milliárd EUR). Az ellenőrzés felmérte, hogy teljesültek-e az eljárás célkitűzései, valamint hogy annak köszönhetően hozzájutott-e a Bizottság és az egyéb érdekeltek a szükséges információkhoz a beszámoló pontosságát és a mezőgazdasági kifizetések szabályszerűségét illetően.
19
•
Egyedi intézkedések a legkülső régiók és a kisebb égei-tengeri szigetek mezőgazdasága javára (10/2010. sz. különjelentés). 2006-ban korszerűsítették a legkülső régiók és a kisebb égei-tengeri szigetek strukturális, társadalmi és gazdasági helyzetét figyelembe vevő mezőgazdasági intézkedéseket. E változás révén előtérbe került a fokozott regionális részvétel és a rugalmasabb döntéshozatal. Az ellenőrzés értékelte az egyedi intézkedések reform utáni eredményességét.
•
A húsbehozatalra vonatkozó állategészségügyi ellenőrzések rendszerének bizottsági irányítása az élelmiszerhigiéniai jogszabályok 2004. évi reformját követően (14/2010. sz. különjelentés). A húsbehozatalra irányuló állat-egészségügyi ellenőrzések fontos részét képezik az uniós élelmiszer-biztonsági politikának, mivel általuk csökkenthető a betegségek jelentkezésének és az egészségügyi válságoknak az uniós költségvetést potenciálisan megterhelő kockázata. Az ellenőrzés arra irányult, hogy miként irányítja a Bizottság az állat-egészségügyi határállomásokon az állat-egészségügyi ellenőrzések uniós rendszerét, amelyet 2006-ban az „élelmiszer-higiéniai csomag” néven ismert reform részeként vezettek be.
Az Unió mint globális szereplő A bővítés mellett az uniós tevékenységek a külkapcsolatok terén három fő célkitűzésre irányulnak: a stabilitás, biztonság és jólét biztosítása saját szomszédságában („Az Unió és annak szomszédsági politikája”); aktív cselekvés a fenntartható fejlődés támogatása érdekében nemzetközi szinten („Az Unió mint partner a fenntartható fejlődésben”); a globális politikai kormányzás előmozdítása és a stratégiai és polgári biztonság biztosítása („Az Unió mint globális szereplő”). Ezekre a célkitűzésekre az Unió 2007 és 2013 között 55,9 milliárd eurót nyújtott, vagyis teljes költségvetésének 5,7%-át. A legtöbb kiadást a Bizottság közvetlenül kezeli, vagy központi részlegei, vagy külképviseletei útján. Egyes támogatásokat a Bizottság nemzetközi szervezetekkel közösen kezel.
A 2010. év során a Számvevőszék a következő különjelentéseket fogadta el ezen a téren: •
Az általános költségvetési támogatás bizottsági irányítása az AKCS-, latinamerikai és ázsiai országokban (11/2010. sz. különjelentés). Az általános költségvetési támogatást (ÁKT) számos adományozó, többek között az Unió Bizottsága is általában a fejlesztési segítségnyújtás leghatékonyabb módjának tekinti. Az ellenőrzés értékelte, hogy a Bizottság eredményesen irányította-e ÁKT-programjait az afrikai, karibi és csendesóceáni államok (AKCS) csoportjában, valamint Latin-Amerikában és Ázsiában.
20
•
Az alapfokú oktatás számára nyújtott európai uniós fejlesztési támogatás a szubszaharai Afrika országaiban és DélÁzsiában (12/2010. sz. különjelentés). Az Unió és a nemzetközi adományozói közösség elkötelezte magát amellett, hogy az „Oktatást mindenkinek” kezdeményezés és a millenniumi fejlesztési célok révén minden gyermek számára biztosítsák az általános iskolai oktatást, megszüntessék a nemek közötti egyenlőtlenséget és javítsák az oktatás minőségét. Az ellenőrzés értékelte, hogy segített-e az uniós fejlesztési támogatás elérni ezen célokat a szubszaharai Afrika és Dél-Ázsia térségében, illetve hogy a Bizottság megfelelően irányította-e ezeket a beavatkozásokat.
•
Sikeresen indult-e az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz a délkaukázusi térségben (Azerbajdzsán, Grúzia és Örményország) és hoz-e kézzelfogható eredményeket? (13/2010. sz. különjelentés). Az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz (ENPI) a partnerországok és -területek számára szóló támogatási intézkedések tervezésének és nyújtásának kerete. 2007-től kezdődően több mint 311 millió eurót juttattak három délkaukázusi országnak. Az ellenőrzés azt vizsgálta, hogy sikeresen indult-e a térségben és hoz-e kézzelfogható eredményeket az ENPI.
Bevételek Az Európai Unió költségvetését elsősorban saját forrásokból és egyéb bevételekből finanszírozzák. A hagyományos saját források – elsősorban vámok – az összes bevétel kb. 12%-át adják, míg a HÉA-alapú források további 12%kal járulnak hozzá ahhoz. Az uniós saját források legnagyobb részét (70%-át) a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) alapú forrás biztosítja: ez az a kiegyensúlyozó forrás, amelynek köszönhetően a költségvetés mindig egyensúlyban marad.
A Számvevőszék 2010-ben fogadta el a következő különjelentést: •
Egyszerűsített importvámeljárások (1/2010. sz.). Az egyszerűsített importvámeljárások lehetővé teszik, hogy az engedélyezett gazdálkodók gyorsított vámkezelési eljárást vegyenek igénybe, illetve egyszerűbb rendszer révén fizessék meg az uniós bevétel részét képező vámokat. Az ellenőrzés értékelte a bizottsági és tagállami szabályozási keret, illetve ellenőrzési megközelítés eredményességét.
21
A 2010-ben kibocsátott vélemények A Számvevőszék azáltal is hozzájárul az uniós forrásokkal való pénzgazdálkodás javításához, hogy véleményez pénzügyi hatással járó – új vagy felülvizsgált – jogszabályokra irányuló javaslatokat. A jogalkotó hatóságok – az Európai Parlament és a Tanács – munkájuk során felhasználják a Számvevőszék véleményét. Saját kezdeményezésre vagy más uniós intézmény kérésére a Számvevőszék más témákban is ad ki véleményt.
Az öt másik vélemény a következő témákra vonatkozott: •
A SESAR közös vállalkozás pénzügyi szabályzata (2/2010. sz.)
•
Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletet módosító európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (3/2010. sz.)
•
Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletet az Európai Külügyi Szolgálat tekintetében módosító európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (4/2010. sz.)
•
Az Európai Közösségek tisztviselői személyzeti szabályzatának és az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeknek a módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletjavaslat (5/2010. sz.)
•
Az Európai Unió általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletjavaslat (6/2010. sz.)
2010-ben a Számvevőszék hat véleményt fogadott el. Az elsőt (1/2010. sz.) saját kezdeményezésére készítette, „Az Európai Unió költségvetési pénzgazdálkodásának javítása: kockázatok és kihívások” címmel. Véleményével a Számvevőszék támogatni kívánja az új Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy tovább csökkentse a szabálytalan kifizetések szintjét, és javítsa az uniós kiadások minőségét, amit a Számvevőszék kiemelt prioritásként kezel. A vélemény kifejti, hogy a Számvevőszék szerint milyen elveket és prioritásokat tartson szem előtt a Bizottság, amikor működő kiadási programokat és támogatási rendszereket vizsgál felül, illetve amikor újakat tervez.
22
A KÖLTSÉGVETÉSI RENDELET FELÜLVIZSGÁLATA A SZÁMVEVŐSZÉK ÁLLÁSPONTJA
A 6/2010. sz. vélemény a Bizottságnak azon jelentős javaslatáról szól, amely az uniós költségvetés begyűjtését, elköltését és elszámolását szabályozó költségvetési rendelet felülvizsgálatára irányul. A számvevőszéki vélemény széles körű áttekintést ad a Bizottság javaslatáról, amely a Parlamentet és a Tanácsot igyekszik segíteni annak megítélésében, hogy a Bizottság javaslatai várhatóan elősegítik-e az európai adófizetők által az Unióra bízott pénzeszközök helyes kezelését. A Számvevőszék az 1/2010. sz. véleményének megállapításaira (lásd: fent) alapozva rámutat, hogy a kiadások minőségének javításához egyszerűsíteni és tökéletesíteni kell a szabályozást az uniós költségvetés egyes kiadási területein, valamint más intézkedésekkel is szükséges támogatni, ösztönözni, illetve megkövetelni a Bizottság, a többi intézmény és a tagállamok irányítóinak határozott fellépését.
23
EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS SZÁMVEVŐSZÉKEKKEL
A közszféra ellenőrzésének fejlesztése érdekében a Számvevőszék az Európai Unióban és világszerte együttműködik más számvevőszékekkel. Az együttműködés célja, hogy innovatív és összehangolt koncepciót dolgozzanak ki az uniós pénzeszközök ellenőrzéséhez, illetve hogy valamennyi számvevőszék részére új nemzetközi standardokat alakítsanak ki. Az együttműködés fórumai az alábbiak:
o
az uniós tagállamok legfőbb ellenőrzési intézményeinek Kapcsolattartó Bizottsága;
o
az uniós tagjelölt és lehetséges tagjelölt országok legfőbb ellenőrzési intézményeinek hálózata;
o
más szakmai fórumok, elsősorban az INTOSAI és az EUROSAI.
Kapcsolattartó Bizottság A Szerződés előírja, hogy a Számvevőszék és a nemzeti ellenőrző szervek függetlenségük megőrzése mellett, a bizalom szellemében működjenek együtt. A Számvevőszék az uniós tagállamok társintézményeivel a Kapcsolattartó Bizottság keretében működik aktívan együtt. A Kapcsolattartó Bizottság (KTB) az uniós tagállamok legfőbb ellenőrzési intézményei, valamint az Európai Számvevőszék vezetőiből álló testület, amely évenként ül össze. A KTB mint együttműködési fórum elősegíti az uniós pénzeszközök ellenőrzésével és egyéb uniós témákkal kapcsolatos szakismeretek és tapasztalatok cseréjét. A napi kapcsolattartás az egyes intézmények által kinevezett összekötő tisztviselők feladata. A közös állásfoglalások és eljárásmódok kidolgozása érdekében munkacsoportokat hoztak létre. 2010 októberében, Luxembourgban az Európai Számvevőszék látta vendégül a Kapcsolattartó Bizottság éves ülését, melyen a francia számvevőszék elnökölt. Az ülés résztvevői egy szeminárium keretében fő témaként azt vitatták meg, milyen szerep jut a nemzeti parlamenteknek a Lisszaboni Szerződés elfogadása után. A 2010. év során a Számvevőszék aktívan részt vett a Kapcsolattartó Bizottság által létrehozott különböző munkacsoportok tevékenységében. 2010-ben fejeződött be a közös ellenőrzési standardokkal foglalkozó munkacsoport tevékenysége, amely – a Számvevőszék elnökletével – a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardokat az uniós környezethez igazító közös ellenőrzési standardok és összevethető ellenőrzési kritériumok kifejlesztésére irányult. 2010-ben a Számvevőszék kísérleti projekt gyanánt először vállalt részt az uniós mezőgazdasági kiadásokra irányuló összehangolt szabályszerűségi ellenőrzésben a cseh és a holland számvevőszék oldalán. A kísérleti projekt 2011-ben fog befejeződni.
24
Az uniós tagjelölt és lehetséges tagjelölt országok legfőbb ellenőrzési intézményeinek hálózata A Számvevőszék tevékenyen részt vett a tagjelölt és lehetséges tagjelölt országok (Törökország, Horvátország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Izland, Montenegró, Albánia, Bosznia és Hercegovina, valamint Szerbia) 4 legfőbb ellenőrzési intézményei hálózatának ülésein, amelyekre a Kapcsolattartó Bizottság üléseivel párhuzamosan került sor. 2010-ben két új taggal bővült a hálózat, Izlanddal és Szerbiával. A hálózat fő célja az ellenőrzési tevékenységek elősegítése, különösen a nemzetközi standardoknak és a követendő uniós példáknak megfelelő új ellenőrzési módszerek és technikák bevezetése.
Egyéb együttműködés A közellenőrzési intézmények nemzetközi szervezeteiben, elsősorban az INTOSAI-ban 5 , valamint annak európai tagszervezetében, az EUROSAI-ban való részvétele révén a Számvevőszék továbbra is tevékenyen hozzájárult a nemzetközi ellenőrzési standardok és az ellenőrzés gyakorlatának fejlesztéséhez. A Számvevőszék küldöttsége részt vett az INCOSAI 2010. november 22. és 27. között, Dél-Afrikában tartott XX. ülésén, amely „A legfelsőbb ellenőrzési intézmények értéke és haszna”, illetve a „Környezetvédelmi ellenőrzés és fenntartható fejlődés” témákat vitatta meg, valamint hivatalosan jóváhagyta a legfőbb ellenőrzési intézmények új nemzetközi standardjait (ISSAI). 5
4
2011. februári állapot.
Legfőbb Ellenőrzési Intézmények Nemzetközi Szervezete (International Organization of Supreme Audit Institutions).
A LEGFŐBB ELLENŐRZÉSI INTÉZMÉNYEK ÚJ NEMZETKÖZI STANDARDJAI ISSAI
Az INCOSAI Dél-Afrikában tartott XX. ülésén több mint 40 új ISSAI, illetve INTOSAI GOV elfogadására került sor – ez rendkívül nagy előrelépést jelent a szakma számára. Az INTOSAI most először rendelkezik a nemzetközi ellenőrzési standardok átfogó keretrendszerével. A keretrendszer részét képezik a legfőbb ellenőrző intézmények meghatározó alapelveivel és megfelelő működésük előfeltételeivel kapcsolatos standardok, az ellenőrzés alapelvei és ellenőrzési útmutatások. Az új standardok összehasonlítási alapul, az egyes számvevőszékek teljesítményének mérőeszközéül szolgálnak a közszféra ellenőrzésének terén. A Számvevőszék jelentős mértékben hozzájárult kidolgozásukhoz, és különösen a pénzügyi ellenőrzési, szabályszerűségi ellenőrzési és teljesítményellenőrzési albizottságokban vett részt aktívan.
25
Amióta 2004-ben az INTOSAI teljes jogú tagjává vált, a Számvevőszék tevékenyen részt vesz az ellenőrzési témájú albizottságok munkájában. A Számvevőszék önkéntes szakértői értékelésekkel is hozzájárult a bevált megoldások terjesztésével és a minőségbiztosítással foglalkozó albizottságok munkájához, és szorgalmazta a kapacitásépítésre irányuló tevékenységek fokozását az INTOSAI tagjai között. 2008 óta a Számvevőszék elnökli a katasztrófákhoz kapcsolódó támogatás elszámoltathatóságával és ellenőrzésével foglalkozó munkacsoportot. A munkacsoport fő célja, hogy a katasztrófákhoz kapcsolódó támogatás elszámoltathatósága terén fellelje és megismertesse a legjobban bevált eljárásokat, s útmutatást dolgozzon ki – elsősorban az érintett felekre (többoldalú adományozói szervezetek, segélyszervezetek, kormányok, a magánszféra ellenőrei) irányuló tevékenységeket illetően. A munkacsoport 2010 novemberében, az INTOSAI kongresszusán mutatta be időközi jelentését.
2010 során a Számvevőszék részt vett az INTOSAI-nak a globális pénzügyi válsággal foglalkozó munkacsoportjában is. A Számvevőszék képviselteti magát az EUROSAI környezetvédelmi, illetve informatikai munkacsoportjaiban, és részt vesz az EUROSAI képzési bizottságában. A Számvevőszék tagja volt továbbá annak a munkacsoportnak is, amelyet az EUROSAI VII. Kongresszusa állított fel 2008-ban, hogy a minőséget célzó, a bevált módszereket összefoglaló útmutatót készítsen. A Számvevőszék egyben az EUROSAI egyik ellenőre is.
26
ÜGYMENETÜNK
A 20092012RE SZÓLÓ STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSA
Miután 2008-ban sor került a számvevőszéki ellenőrzés-irányítási keretrendszer önértékelésére és szakértői értékelésére, az elmúlt években a Számvevőszék belső reformfolyamaton ment át. Ennek eredményeképpen a fejlesztendőnek talált területekre kidolgoztunk egy stratégiát a 2009– 2012-es időszakra 6 , amely ezeket az átfogó célokat tűzi ki:
o
az ellenőrzések átfogó hatásának maximalizálása;
o
a hatékonyság fokozása az erőforrások lehető legjobb felhasználása révén.
6
A 2009–2012-es ellenőrzési stratégia elérhető a Számvevőszék honlapján.
A stratégia számos kiemelt intézkedését már megvalósították. A többi intézkedés végrehajtására 2011-ben és 2012-ben kerül sor. A 2010. év legfontosabb eredményei az alábbiak voltak:
o
sikerült elkészíteni az egy évre jutó 12–15 teljesítmény-ellenőrzési jelentést;
o
új munkatermékeknek tekinthetjük az új Bizottságra váró kockázatokról és kihívásokról írt dokumentumot (1/2010. sz. vélemény), és azt az új rendszert, amelynek révén 2012-től kezdve nyomon fogják követni a Számvevőszék ajánlásainak hasznosulását;
o
a számvevőszéki döntéshozatal rugalmasabbá tétele érdekében a belső szabályok felülvizsgálatával kamararendszert vezettünk be, és erősítettük az irányítást;
o
teljes körű teljesítménymutató-rendszert dolgoztunk ki;
o
egy külső szakértők által is támogatott belső szakértői csoport ajánlásai alapján továbbfejlesztettük az uniós költségvetés végrehajtásának éves ellenőrzésére (DAS) szolgáló módszereket;
o
a támogató szolgálatoktól több álláshelyet átcsoportosítottunk az ellenőrzési részlegekhez.
27
ÚJ BELSŐ SZABÁLYOK, KAMARÁK FELÁLLÍTÁSA
A Számvevőszék reformfolyamatának egyik legfontosabb ajánlásaként merült fel, hogy a Számvevőszék a Szerződés 287. cikke (4) bekezdésében szereplő lehetőséggel élve, a kollegialitás szellemét fenntartva kamarákban fogadjon el bizonyos típusú jelentéseket és véleményeket. Miután a Tanács jóváhagyta a Számvevőszék eljárási szabályzatában szükséges módosításokat, 2010. június 1-jén létre is jöttek a kamarák. A számvevőszéki tagokból álló kamarák különjelentéseket, különálló éves jelentéseket és jogszabálytervezetekről szóló véleményeket fogadnak el. Korábban minden ilyen jelentést és véleményt a teljes testület fogadott el; az uniós költségvetésről és az EFAról szóló éves jelentés esetében ez továbbra is érvényes. Míg a legtöbb számvevőszéki jelentést jelenleg a kamarák fogadják el, egyes dokumentumok elfogadását ezek továbbra is a számvevőszéki testülethez utalhatják. A tagok – szavazati jog nélkül – azon kamarák ülésein is részt vehetnek, amelyeknek nem tagjai.
A Számvevőszék tagjai
28
A SZÁMVEVŐSZÉK 2010ES TELJESÍTMÉNYÉNEK FELMÉRÉSE
A Számvevőszék 2008 óta folyamatosan kidolgozott egy sor alapvető teljesítménymutatót, hogy ezáltal:
o
a vezetés tájékozódhasson arról, hogy mennyivel kerültek közelebb a 2009–2012-es időszakra kitűzött célok;
o
alátámasszák a döntéshozatalt;
o
információt nyújtsanak a teljesítményről a Számvevőszék érdekeltségi körének.
A mutatók az alábbiak fő elemeit igyekeznek felmérni:
o
a Számvevőszék munkájának színvonala és hatása, különös tekintettel a legfontosabb érdekelt felek véleményére;
o
a források számvevőszéki felhasználásának hatékonysága és eredményessége.
Mivel 2010-ben áll először rendelkezésre a teljes mutatósor, ez az év fog a jövőben referenciaként szolgálni az előrehaladás értékelésénél. A Számvevőszék örömmel nyugtázza a fő teljesítménymutatók szerinti 2010-es eredményeket, különösen ami munkánk színvonalát és hatását illeti. Ennél is fontosabb, hogy a mutatóknak köszönhetően jól látható, hol van szükség előrelépésre, és milyen kérdésekkel kell külön foglalkozni a jövőbeni teljesítmény javítása érdekében.
29
A Számvevőszék munkájának színvonala és hatása Jelentéseinek színvonalát és hatását a Számvevőszék az érdekelt felek által adott értékelések, szakértői vélemények, illetve ajánlásai hasznosulásának utóellenőrzése alapján ítéli meg.
Az érdekelt felek által adott értékelések A Számvevőszék arra kérte jelentéseinek fő felhasználóit (az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságát és a Tanács Költségvetési Bizottságát), illetve a legfontosabb ellenőrzött feleket (elsősorban az Európai Bizottság munkatársait), hogy egy felmérés révén értékeljék a Számvevőszék éves (az általános költségvetésről és az EFA-ról szóló) jelentéseinek, illetve 2009-ben közzétett különjelentéseinek színvonalát és hatását. A felmérés résztvevői ötpontos skálát alkalmaztak (1 – nagyon rossz, 2 – rossz, 3 – megfelelő, 4 – jó, 5 – nagyon jó). 2010
Célérték
A fő felhasználók értékelése a Számvevőszék jelentéseinek színvonaláról és hatásáról
4,2
≥4
Az ellenőrzött fél értékelése a számvevőszéki ellenőrzések színvonaláról és hatásáról
3,7
≥4
Ezek szerint a számvevőszéki jelentések fő felhasználói átlagosan „jónak” minősítik azokat. A Számvevőszék célja, hogy ezt a teljesítményszintet fenntartsa, sőt növelje.
Szakértői vélemények Két külső szakértői csoport tekintette át a 2009-ben és 2010-ben megjelent számvevőszéki jelentéseket tartalom és külső szempontjából. A szakértők mindkét év nyolc-nyolc különjelentését, illetve az általános költségvetésről és az EFA-ról szóló éves jelentést vették górcső alá, és különböző szempontokból, négypontos – a súlyosan hiányostól (1) a magas színvonalúig (4) terjedő – skálán értékelték a jelentések minőségét.
Külső szakértők értékelése a számvevőszéki jelentések tartalmáról és külsejéről
2010
Célérték
3,0
≥3
Ezek szerint az értékelők átlagosan „elégségesnek” minősítik a számvevőszéki jelentések színvonalát. Az értékelés értékes információkkal szolgált, ajánlásait fel fogjuk használni a jövőbeni jelentések színvonalának javításához.
30
Az ajánlások hasznosulásának utóellenőrzése A pénzgazdálkodás javításához a Számvevőszék elsősorban azzal járul hozzá, hogy ellenőrzési tapasztalatából merítve ajánlásokat tesz. A Számvevőszék ajánlásai csak akkor vezethetnek változáshoz, ha az ellenőrzöttek azokat elfogadják, majd meg is valósítják. Ez a mutató a 2009-ben megjelent, tehát legfrissebb éves jelentések és különjelentések ajánlásain alapul.
Százalékosan hány ellenőrzési ajánlást fogadott el az ellenőrzött fél
2010
Célérték
90%
≥ 90%
A Számvevőszék célja, hogy ajánlásainak ezt a magas fokú elfogadottságát fenntartsa, sőt növelje. 2010-ben a Számvevőszék létrehozott egy monitoringrendszert annak nyomon követésére, hogy mennyiben hasznosultak az ajánlások az ellenőrzött szervezeteknél. Az elkövetkező években ennek alapján további mutatót kellene kidolgozni arra nézve, hogy az ajánlásokat milyen mértékben ültetik át a gyakorlatba, és milyen javulás származik ebből. Ez a mutató hasznos információt nyújt majd a Számvevőszéknek arra vonatkozóan is, hogyan emelje ajánlásainak színvonalát, s hogyan tegye így azokat elfogadhatóbbá az ellenőrzött felek számára.
31
Az erőforrások eredményes és hatékony felhasználása A Számvevőszék az erőforrások eredményes és hatékony felhasználását abból a szempontból értékeli, hogy mennyiben képes időben elkészülni jelentéseivel és megállapításaival, eleget tenni pénzgazdálkodási kötelezettségeinek, illetve biztosítani alkalmazottainak jólétét és szakmai alkalmasságát.
A jelentések időszerűsége A Számvevőszék törekszik arra, hogy minden tervbe vett jelentését a megadott határidőn belül fogadja el. Az éves jelentések és a különálló éves jelentések esetében a határidők kötelező jellegűek. A különjelentések esetében – ahol a közzétételt nem kötik kötelező jellegű határidőhöz – az elfogadás tervezett időpontját szokás határidőnek tekinteni. 2010
Célérték
Az elfogadott és a tervezett jelentések aránya
90%
100%
Az időben elfogadott jelentések aránya
80%
100%
Összességében a Számvevőszék nem érte el a 2010-re kitűzött célját: 2010-ben a tervezettnél kevesebb jelentést fogadott el, teljesítménye a 2009-es évihez (91%) volt hasonló. Igaz ugyan, hogy 2010-ben javult az időben elfogadott jelentések aránya (80%-ra nőtt, míg 2009-ben még csak 67% volt), ám ezt a teljesítményt még tovább is lehetne javítani. Míg mindkét éves jelentés és egy kivételével valamennyi különálló éves jelentés elfogadására terv szerint került sor, és közzétételük is határidő előtt megtörtént, a különjelentések közül mindössze hármat fogadtak el határidőre. Hat különjelentés határidejét 2011-re tették át. A Számvevőszék további lépéseket fog tenni, hogy javítsa a különjelentések elkészítésének irányítását, s így 2012 végére elérje kitűzött céljait.
32
A megállapítások időszerűsége Az előzetes megállapítások arra szolgálnak, hogy segítségükkel a Számvevőszék és az ellenőrzött felek megerősítsék a későbbi ellenőrzési jelentés alapját adó főbb megállapítások tényszerűségét és pontosságát. Az előzetes megállapítások jegyzékének kibocsátása ezért kulcsfontosságú lépés az ellenőrzési folyamatban. Ezen a téren a korábbi évek megállapításai szerint még jelentős javulás lehetséges; a Számvevőszék célul tűzte ki, hogy 2012 végéig az előzetes megállapítások 80%-át a szóban forgó helyszíni ellenőrzést követő két hónapon belül kibocsássa.
A határidőre kibocsátott előzetes megállapítási jegyzékek aránya
2010
Célérték
54%
2012-re 80%
A 2010-es teljesítmény még nem érte el az elvárt szintet, de az utóbbi két évben jelentős előrelépés történt a cél irányában (2009-ben ez az érték 43%, 2008-ban pedig 27% volt). A Számvevőszék további erőfeszítéseket tesz majd e cél elérése érdekében.
A pénzgazdálkodás külső értékelése A Számvevőszék törekvése, hogy külső ellenőrétől hitelesítő véleményt kapjon a pénzügyi kimutatásaira és erőforrás-felhasználására vonatkozóan, valamint hogy a Tanács pozitív ajánlását követően az Európai Parlament megadja neki a felmentvényt.
A külső ellenőr hitelesítő véleménye, a felmentvény megadása
2010
Célérték
Igen
Igen
33
Szakmai továbbképzés A Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetségének (IFAC) iránymutatásaihoz híven a Számvevőszék igyekszik személyenként átlagosan évi 40 órányi (5 napnyi) szakmai képzést nyújtani ellenőreinek.
Szakmai továbbképzéssel töltött napok átlaga személyenként
2010
Célérték
5,7 nap
≥ 5 nap
A teljesítmény 2010-ben elérte a várt szintet, és 2009-hez (átlagosan 4 nap) képest javulást mutatott.
A munkatársak elégedettsége A munkatársak elégedettségére vonatkozó 2009-es felmérés szerint a Számvevőszék munkatársainak 86%-a általában véve elégedett a munkájával. A munkatársak átfogó átlagos elégedettsége egy 1-től 4-ig terjedő összetett skálán 2,8-as értéket kapott. Ezen a skálán a 2,5-nél magasabb érték már általános elégedettséget jelez. A Számvevőszék célja, hogy a következő, 2012 végén végzendő hasonló felmérés során is elérje, illetve tovább javítsa ezt az eredményt.
34
ELLENŐRZÉSTÁMOGATÁS Humánerőforrás
A Számvevőszék ellenőrzési tevékenységeinek eredményessége nagyban függ szakosodott támogató részlegeinek munkaminőségétől. Ezen részlegek logisztikai és szakmai tudása teszi lehetségessé a Számvevőszék számára a következőket:
o
munkatársak felvétele, megtartása és motiválása, szakértelmük fejlesztése;
o
tájékoztatás az ellenőrzési eredményekről az Unió valamennyi hivatalos nyelvén;
o
az információtechnológia lehetőségeinek kiaknázása;
o
költségvetésének irányítása létesítményeinek fenntartása;
o
helyszíni ellenőrzések végzése bármely országban, ahol uniós pénzösszegeket használnak fel.
A számvevőszéki álláshelyek megoszlása december 31-én
A munkaerő elosztása A Számvevőszék eredményessége elsősorban a munkatársaitól függ. 2010. december 31-én a Számvevőszéknél 889-en dolgoztak (ideszámítva a tisztviselőket és az ideiglenes alkalmazottakat, nem tekintve azonban a számvevőszéki tagokat, a szerződéses alkalmazottakat, a kiküldött nemzeti szakértőket és a gyakornokokat). A teljes létszámból 557 alkalmazott dolgozik az ellenőrzési kamarákban (ebből 123 fő az egyes számvevőszéki tagok kabinetjében), 151 a fordítók, 157 az adminisztratív ügyintézők és 24 az elnökség munkatársainak száma.
és
Az erőforrások lehető legjobb felhasználása érdekében 2010-ben továbbra is valamennyi tevékenységünk során törekedtünk az eljárások egyszerűsítésén és a szolgáltatások racionalizálásán alapuló hatékonyságnövelő intézkedések bevezetésére. A hatékonyság javulásával felszabaduló nem ellenőri álláshelyeket – a lehetőségekhez mérten – az ellenőri álláshelyekhez csoportosítottuk át, így az ellenőrzési feladatokra 6%-kal több álláshely állt rendelkezésre. Ez a folyamat 2011-ben is folytatódik majd.
2008
2009
2010
Ellenőrzési kamarák
501
525
557
Fordítás
163
163
151
Adminisztratív ügyintéző
173
171
157
Elnökség
20
21
24
Összesen
857
880
889
35
Munkaerő-felvétel A számvevőszéki alkalmazottak sokrétű képesítéssel és széles körű szakmai tapasztalattal rendelkeznek: az intézmény teljesítménye az ő elhivatottságukat és minőségi munkájukat tükrözi. A Számvevőszék munkaerőfelvételi politikája az uniós intézmények általános alapelveit és foglalkoztatási feltételeit követi, alkalmazotti állománya állandó köztisztviselőkből és ideiglenes szerződéssel foglalkoztatott munkaerőből áll. A számvevőszéki állások betöltésére az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) szervez nyílt versenyvizsgákat. A Számvevőszék háromtól öt hónapig tartó szakmai gyakorlati lehetőségeket is biztosít egyetemi végzettséggel rendelkező személyek számára.
A Számvevőszék 2010-ben 97 alkalmazottat vett fel: 63 köztisztviselőt, 25 ideiglenes és 9 szerződéses alkalmazottat. A Számvevőszék különösen az ellenőri álláshelyek új munkatársakkal történő betöltése terén volt eredményes. 2010. december 31-én 44 álláshely állt betöltetlenül, jóval kevesebb, mint 2009-ben (73). Ezáltal első ízben csökkent a betöltendő állások aránya 5% alá.
A nemek egyensúlya Az elmúlt években a női alkalmazottak aránya fokozatosan növekedett, így munkatársaink között mára már egyenlő a férfiak és a nők aránya.
Férfi
Nő
2001
54%
46%
2010
50%
50%
Az alábbi ábra a női és férfi alkalmazottak beosztási szint szerinti megoszlását mutatja 2010. december 31-én. A többi európai uniós intézményhez hasonlóan a Számvevőszék is alkalmazza az esélyegyenlőség elvét a humánerőforrás igazgatása és a munkaerőfelvétel során. A korábbi évek folyamatos növekedésének eredménye, hogy jelenleg a 67 igazgatói, illetve csoportvezetői állásból 20-at (30%) nők töltenek be. Ezek többsége azonban a Fordítási Igazgatóságon vagy az adminisztratív részlegeknél dolgozik.
36
Asszisztensek (AST szint) Férfi
Nő
2009
27%
73%
2010
31%
69%
Ellenőrök – tisztviselők (AD szint) Férfi
Nő
2009
63%
37%
2010
62%
38%
Igazgatók és csoportvezetők Férfi
Nő
2009
74%
26%
2010
70%
30%
Az AD szinten a nők aránya az új munkatársak felvételének köszönhetően növekvő tendenciát mutat. A legutóbbi felvételi kampányt követően jelenleg az AD5-ös és AD8-as szint közötti munkatársak 45%-a nő.
Életkor szerinti megoszlás A december 31-én aktív foglalkoztatásban álló dolgozók életkori megoszlása szerint a Számvevőszék munkatársainak 62%-a 44 éves vagy annál fiatalabb. Életkor 20–24 25–29
0% 4%
30–34
18%
35–39
20%
40–44
20% 15%
45–49 12%
50–54 7%
55–59 60–64
4%
A 67 igazgató, illetve csoportvezető közül 24-en 55 évesek vagy annál idősebbek. Ebből adódóan az elkövetkező 5–10 évben a felső szintű vezetői állomány alapos megújulásával kell számolni.
37
Szakmai továbbképzés Az ellenőri szakmának alapeleme a folyamatos továbbképzés, hogy a munkatársak lépést tarthassanak a fejlődéssel, és új készségeket sajátíthassanak el. A Számvevőszék ellenőrzési környezetének rendhagyó jellegéből adódóan az ellenőröknek emellett jó nyelvi készségekre is szükségük van. 2010-ben a Számvevőszék munkatársai átlagosan 9,3 napot töltöttek szakmai továbbképzéssel. A nyelvtanfolyamok 2010-ben a továbbképzéssel töltött napok 57%-át tették ki, ez az érték 2009-ben 55% volt. A nyelvi képzésen kívül az ellenőrök 2010-ben 5,7 napot töltöttek szakmai továbbképzéssel, és ezzel teljesítették az intézmény egyik fő célszámát.
A 2008–2011-es időszakra vonatkozó általános képzési tervnek, valamint a 2009ben elfogadott képzési programnak megfelelően a szakmai továbbképzési csoport továbbfejlesztette a képzések tartalmát, és új képzéseket dolgozott ki a Számvevőszék által meghatározott prioritásoknak megfelelően. Ezenkívül a Számvevőszék továbbra is sikeres együttműködést folytatott a többi intézménnyel és intézményközi szervvel, pl. az Európai Közigazgatási Iskolával.
Fordítás Ellenőrzést támogató tevékenység gyanánt a fordítás lehetővé teszi, hogy a Számvevőszék teljesítse küldetését és elérje kommunikációs célkitűzéseit. 2010-ben a fordítások teljes mennyisége a 2009-es munkaterheléshez volt hasonló. A fordítások több mint 99%-a időben készült el. Miután a Számvevőszék főtitkára eldöntötte, hogy munkaerőt csoportosít át, 2010-ben ez meg is kezdődött, és 2011 folyamán e terv jegyében a Fordítási Igazgatóságról álláshelyek, illetve munkatársak kerülnek majd át az ellenőrzési részlegekhez.
A Számvevőszék fordítói a helyszíni vizsgálatokat végző ellenőrök oldalán, valamint az ellenőrzési jelentések megszövegezésének minden szakaszában is jelentős nyelvi segítséget nyújtottak. Támogatást biztosítottak az INTOSAI-munkacsoportoknak, és segítettek eleget tenni egyéb, a Számvevőszék ellenőrzési tevékenységeihez kapcsolódó igényeknek is. 2010-ben is tartott a fordítók által használt fő informatikai eszköz, az Artemis funkcióinak továbbfejlesztésére irányuló projekt. A Számvevőszék Fordítási Igazgatósága tevékenyen képviseltette magát intézményközi és nemzetközi szakmai fórumokon.
38
Informatika Az informatika (IT) hozzásegíti a Számvevőszéket a 2009–2012-es időszakra vonatkozó stratégia átfogó céljainak eléréséhez. 2010-ben a Számvevőszék: •
•
a 2010–2012-es stratégiai informatikai tervnek megfelelően együttműködési platformot fogadott el a tudásmegosztás elősegítésére, elsősorban alaptevékenysége, az ellenőrzés területén; tovább törekedett a belső folyamatok optimalizálására és egyszerűsítésére a munkafolyamatok számítógépesítése révén, valamint a hatékonyság és az eredményesség javítására;
•
okostelefonokat és hordozható számítógépeket bocsátott munkatársai rendelkezésére, hogy a szükséges helyen és időben hatékonyan végezhessék ellenőrzési feladataikat, s egyben a Számvevőszék üzletmenet-folytonosságának biztosítása céljából.
Mindezen fejlesztésekkel egy időben növeltük a műveleti biztonságot is, és szigorítottuk az üzletmenet-folytonosságra vonatkozó rendelkezéseket annak érdekében, hogy biztosítsuk a Számvevőszék valamennyi informatikai részlegének kellő elérhetőségét és minőségét.
Igazgatás és létesítmények A „Pénzügyek és támogatási tevékenység” igazgatóság feladata, hogy a számvevőszéki ellenőröknek hatékony, eredményes és időszerű módon megfelelő támogatási szolgáltatásokat nyújtson, és biztosítsa, hogy a szükséges finanszírozási, belsőkontroll- és számviteli mechanizmusok működnek, és elősegítik a Számvevőszék valamennyi tevékenységének végzését. 2010-ben az igazgatóság továbbra is törekedett a hatékonyság és az eredményesség növelésére: ennek érdekében erőforrásokat szabadított fel és csoportosított át az ellenőrzési részlegekhez.
Miután 2008 végén a Számvevőszék megállapodott a költségvetési hatósággal a K3-as épületének finanszírozásáról, 2010 egyik legfontosabb feladata az volt, hogy a projektgazda előkészítse és kibocsássa az építési munkákra és a kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozó pályázati felhívásokat. A projekthez kapcsolódó közbeszerzés jelentős része az év során lezárult. Az építkezés az ütemezésnek és a költségvetésnek megfelelően halad, és várhatóan 2012 végére fejeződik be.
39
Helyszíni ellenőrzések A Számvevőszék ellenőrzési munkája megköveteli, hogy ellenőrei a tagállamokban, az uniós pénzeszközöket fogadó más országokban, valamint nemzetközi szervezetek (pl. az ENSZ) központjában helyszíni vizsgálatokat végezzenek. 2010-ben összesen 376 – 351 tagállami és 25 egyéb országbéli – helyszíni ellenőrzésre került sor; ez a szám 2009-ben 336 volt. Az, hogy a helyszíni ellenőrzések száma annak ellenére is közel 12%-kal nőtt, hogy a számvevőszéki álláshelyek száma összességében csak csekély mértékben nőtt, az ellenőrzési munkára fordított erőforrások növekedését tükrözi.
Helyszíni vizsgálataik során az ellenőrök rendszerint az uniós pénzeszközök kezelését és igazgatását végző, illetve az azokból kifizetéseket folyósító központi és helyi közigazgatási szerveket, valamint a források végső kedvezményezettjeit keresik fel. A vizsgálócsoport általában két vagy három ellenőrből áll, a vizsgálat pedig a földrajzi távolságtól és az ellenőrzés típusától függően rendszerint két hétig tart. Az Unión belül a helyszíni ellenőrzések gyakran a hasznos logisztikai és gyakorlati támogatást nyújtó nemzeti számvevőszékekkel együttműködve történnek.
HELYSZÍNI ELLENŐRZÉSEK 2010BEN 60 52 50 40
38 32
30 20 10
30 26
23 15 14 13 12 11 10 10 9
7 7 6 5 5 5 5 4 3 3 3 2 1 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
Franciaország Németország Egyesült Királyság Olaszország Spanyolország Hollandia Svédország Portugália Görögország Dánia Luxemburg Magyarország Lengyelország Írország Ausztria Románia Belgium Szlovénia Szlovákia Cseh Köztársaság Litvánia Bulgária Ciprus Finnország Lettország Észtország Málta Horvátország Etiópia Mali Ruanda Banglades Bolívia Bosznia és Hercegovina Burkina Faso Dominikai Köztársaság Ghána Izrael UNMIK Malawi Nepál Norvégia Dél-afrikai Köztársaság Szudán Svájc Uganda Ukrajna USA (ENSZ)
0
40
PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK
Az Európai Számvevőszék működésének finanszírozása az Európai Unió általános költségvetéséből történik. Költségvetésünk az uniós kiadások kb. 0,1%-át, az igazgatási kiadásoknak pedig kevesebb mint 2%-át teszi ki.
A 2010-es költségvetés végrehajtása Kötelezettségvállalások
2010-ES PÉNZÜGYI ÉV
Végleges előirányzatok
Felhasználás aránya (előirányzat/ kötelezettség)
Kifizetések
(ezer EUR)
1. cím: Az intézménynél dolgozó személyek 10 – Az intézmény tagjai
13 364
12 980
98%
12 687
12 – Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak
94 245
87 459
93%
87 104
14 – Egyéb alkalmazottak és külső szolgáltatások
4 604
3 590
78%
3 567
162 – Helyszíni ellenőrzések
3 450
3 231
94%
2 775
161 + 163 + 165 – Az intézménynél dolgozó személyekre vonatkozó egyéb kiadások
2 861
1 887
66%
1 435
118 524
109 147
92%
107 568
Részösszeg (1. cím)
2. cím: Épületek, bútorok, berendezések és egyéb operatív költségek 20 – Ingatlantulajdon
18 561
18 390
99%
7 656
6 365
6 365
100%
4 035
212 + 214 + 216 – Ingóságok és járulékos költségek
834
771
92%
701
23 – Folyó igazgatási kiadások
430
406
94%
274
25 – Ülések, konferenciák
858
847
99%
642
2 373
2 032
86%
797
29 421
28 811
98%
14 105
147 945
137 958
93%
121 673
210 – Informatika és távközlés
27 – Tájékoztatás és kiadványok
Részösszeg (2. cím) Összesen (Európai Számvevőszék)
41
2010-ben a költségvetés végrehajtási aránya 93% volt. Az 1. cím esetében ez az arány 92%; a legalacsonyabb arány (78%) pedig a 14. alcím (Egyéb alkalmazottak és külső szolgáltatások) esetében figyelhető meg; ez utóbbi elsősorban a költségmegtakarítási törekvéseknek tudható be. A 2. cím esetében az átlagos végrehajtási arány 98% volt. A 20. alcím (Ingatlantulajdon, azaz épületek) kifizetéseinek összegét befolyásolják a Számvevőszék második bővítményének, a K3-as épületnek az építési munkálatai. A projekt második, 11 millió EUR összegű finanszírozási részlete szerepel a 2010-es költségvetésben; ezt az összeget kötelezettségvállalásba vették, és egy részét 2010-ben ki is fizették. A K3-as épületre vonatkozó előirányzatok egyenlegét átvittük 2011-re, így az a projektgazda által a Számvevőszék nevében az építőipari vállalatokkal megkötött szerződések fedezetéül rendelkezésre áll. Az előirányzatokat a 2008 végén az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott számvevőszéki előterjesztés szerint fogjuk felhasználni.
42
A 2011-es költségvetés A 2011-es költségvetés – főként a Számvevőszék új (K3-as) épületére vonatkozó alacsonyabb előirányzatok miatt – 2010-hez viszonyítva 2,44%-kal csökkent.
A K3-as épület teljes építési költsége a tervek szerint 79 millió eurót tesz ki, finanszírozása pedig öt egymást követő évben a következőképpen alakul majd: 2009-ben 55 millió EUR; 2010-ben 11 millió EUR; 2011-ben 7 millió EUR; 2012-ben és 2013-ban pedig 3-3 millió EUR.
2011
KÖLTSÉGVETÉS
2010 (ezer EUR)
1. cím: Az intézménynél dolgozó személyek 10 – Az intézmény tagjai
12 930
13 364
12 – Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak
95 957
94 246
14 – Egyéb alkalmazottak és külső szolgáltatások
3 825
4 603
162 – Helyszíni ellenőrzések
3 652
3 450
161 + 163 + 165 – Az intézménynél dolgozó személyekre vonatkozó egyéb kiadások
2 485
2 861
118 849
118 524
14 611
18 518
6 500
6 365
212 + 214 + 216 – Ingóságok és járulékos költségek
816
877
23 – Folyó igazgatási kiadások
422
404
25 – Ülések, konferenciák
893
868
2 240
2 389
25 482
29 421
144 331
147 945
Részösszeg (1. cím) 2. cím: Épületek, bútorok, berendezések és egyéb operatív költségek 20 – Ingatlantulajdon 210 – Informatika és távközlés
27 – Tájékoztatás és kiadványok
Részösszeg (2. cím) Összesen (Európai Számvevőszék)
43
ELLENŐRZÉS ÉS ELSZÁMOLTATHATÓSÁG Belső ellenőrzés A Számvevőszék belső ellenőrzési szolgálatának feladata, hogy a kockázatkezelés, a belső kontroll és az igazgatási eljárások rendszeres módszertani értékelése révén támogassa a Számvevőszéket céljai elérésében. A belső ellenőrzési szolgálat emellett értékeli a Számvevőszék belsőkontroll-rendszereinek eredményességét, és ennek alapján javaslatokat tesz a hatékonyság növelésére. 2010-ben a Számvevőszék belső ellenőrzési szolgálata utóellenőrzéseket végzett a korábbi évek ajánlásaival kapcsolatban, felülvizsgálta a Számvevőszék előzetes ellenőrzési rendszerének reformját, megvizsgálta a S z á m ve vő szék SOS II/SA P rendsz er én ek bevezetését, valamint ellenőrizte, hogy a Számvevőszék zárt láncú televíziós rendszere megfelel-e az adatvédelmi standardoknak és követelményeknek. A szolgálat ajánlásainak többségét a Számvevőszék elfogadta és a korrekciós cselekvési tervekbe beépítette.
A Számvevőszék ellenőrzési bizottsága felügyeli a belső ellenőr tevékenységét, és szavatolja annak függetlenségét. Emellett megvitatja és tudomásul veszi a belső ellenőr munkaprogramját és jelentéseit, illetve (szükség esetén) felkéri a belső ellenőrt, hogy végezzen külön ellenőrzéseket. 2009 óta a Számvevőszék belső ellenőrzési szolgálata a Belső Ellenőrök Intézetének (Institute of Internal Auditors) nemzetközileg elismert standardjaival összhangban pozitív minősítést kap.
A Számvevőszék külső ellenőrzése Az Európai Számvevőszék éves beszámolójának ellenőrzését a Számvevőszék által kijelölt, független külső könyvvizsgáló cég végzi. Fontos része ez annak a számvevőszéki törekvésnek, hogy saját magával szemben is ugyanazon átláthatósági és elszámoltathatósági elveket alkalmazza, mint az általa ellenőrzött szervekkel szemben.
A külső ellenőr – a PricewaterhouseCoopers Rt. – 2010 októberében tette közzé a 2009-es pénzügyi évre vonatkozó számvevőszéki beszámolóról készült jelentését 7.
7
HL C 279., 2010.10.15.
44
A KÜLSŐ ELLENŐR VÉLEMÉNYE 2009ES PÉNZÜGYI ÉV
A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKAT ILLETŐEN: „Véleményünk szerint a pénzügyi kimutatások a 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletnek, az ezen tanácsi rendelet végrehajtásának részletes szabályait megállapító 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletnek, valamint az Európai Számvevőszék számviteli szabályzatának megfelelően valós és hű képet adnak az Európai Számvevőszék 2009. december 31-én fennálló pénzügyi helyzetéről, valamint az ezen fordulónappal végződő év pénzügyi teljesítményéről, illetve pénzforgalmáról.” AZ ERŐFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁT ÉS A KONTROLLELJÁRÁSOKAT ILLETŐEN: „Az e jelentésben leírt munkánk során semmi olyasmi nem jutott tudomásunkra, ami miatt azt kellene hinnünk, hogy minden lényeges szempontot és a fent leírt kritériumokat figyelembe véve: a) a Számvevőszék számára biztosított erőforrásokat nem a szándékolt célokra használták fel; b) az alkalmazott kontrolleljárások nem biztosítják a szükséges garanciákat ahhoz, hogy a pénzügyi műveletek megfeleljenek a vonatkozó szabályoknak és rendeleteknek.”
45
A FELHATALMAZÁS ÁLTAL ENGEDÉLYEZÉSRE JOGOSULT TISZTVISELŐ NYILATKOZATA
Alulírott, az Európai Számvevőszék főtitkára, felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőként:
o
kijelentem, hogy az ezen jelentésben szereplő információk teljesek és pontosak;
o
továbbá, hogy ésszerű bizonyossággal rendelkezem arról, hogy: •
az ezen jelentésben leírt feladatok ellátásához rendelt erőforrásokat a kijelölt célokra használtuk fel, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapelveivel összhangban;
•
az alkalmazott kontrolleljárások biztosítják a beszámolók alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéhez és szabályszerűségéhez szükséges garanciákat, valamint a csalásra vagy csalás gyanújára vonatkozó állítások megfelelő kezelését.
Ez a bizonyosság saját megítélésemen és a rendelkezésemre álló információkon alapul, többek között az előző pénzügyi évek utólagos ellenőrzéseinek eredményein, belső ellenőri jelentésein, valamint külső ellenőri jelentésein. Megerősítem, hogy nincsen tudomásom semmi olyasmiről, ami e jelentésben nem szerepel és sérthetné az intézmény érdekeit.
Luxembourg, 2011. március 24.
Eduardo RUIZ GARCÍA
főtitkár
46
AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK IRÁNYÍTÁSA
Az Európai Számvevőszék az Európai Unió luxembourgi székhelyű, független külső ellenőrző intézménye. A Számvevőszék minden tagállamból egy-egy, tehát 27 tagból álló testületként látja el feladatait. Tagjait az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően a Tanács nevezi ki hatéves, megújítható időtartamra. A tagok saját maguk közül elnököt választanak három évre, szintén megújítható időtartamra. A Számvevőszék kamarákba szerveződik. Mindegyik számvevőszéki tag valamelyik kamara tagja. A kamarák készítik a jelentéseket és a véleményeket, melyeket a számvevőszéki testület hagy jóvá. Az I–IV. ellenőrzési kamarák a bevételek és a kiadások különböző területeivel foglalkoznak, az ötödik, a CEAD kamara pedig a horizontális ügyekért felel. A kamarák munkáját az ellenőrzési igazgatóságok munkatársai segítik. A Számvevőszék eljárási szabályzatának 2010-es felülvizsgálatát követően egyes típusú számvevőszéki jelentéseket és véleményeket a számvevőszéki testület helyett már az egyes kamarák is elfogadhatnak. Az igazgatási bizottságban a Számvevőszék elnöke elnököl, tagjai pedig a kamarák elnökei és a főtitkár (aki az intézmény legmagasabb beosztású, az igazgatási és támogatási szolgáltatásokért felelős uniós köztisztviselője). A bizottság koordináló feladatokat lát el, valamint előkészíti a stratégiai tervezéssel, a teljesítményirányítással és az igazgatási ügyekkel kapcsolatos számvevőszéki határozatokat. Minden számvevőszéki tag egyedi, elsősorban ellenőrzési feladatokért felel. A tagok kamarai és számvevőszéki testületi szinten terjesztik elő a hatáskörükbe tartozó feladatokkal kapcsolatos ellenőrzési javaslataikat és jelentéseiket. Egy-egy jelentés elfogadását követően a „jelentéstevő számvevőszéki tag” ismerteti azt az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal és a fő érintett felekkel. A tagok munkáját a kabinetek és az egyes ellenőrzési feladatokkal megbízott ellenőrzési csoportok munkatársai segítik.
Európai Számvevőszék Éves tevékenységi jelentés a 2010. évről Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala 2011 – 46 o. – 21 × 29,7 cm ISBN 978-92-9237-098-5 doi :10.2865/97028
HOGYAN JUTHAT HOZZÁ AZ EURÓPAI UNIÓ KIADVÁNYAIHOZ? Ingyenes kiadványok: •
az EU-könyvesbolton (EU Bookshop) keresztül (http://bookshop.europa.eu);
•
az Európai Unió képviseletein és küldöttségein keresztül. A képviseletek és küldöttségek elérhetőségeiről a http://ec.europa.eu weboldalon tájékozódhat, illetve a +352 2929-42758 faxszámon érdeklődhet.
Megvásárolható kiadványok: •
az EU-könyvesbolton keresztül (http://bookshop.europa.eu).
Előfizetéses kiadványok (az Európai Unió Hivatalos Lapjának sorozatai, az Európai Bírósági Határozatok Tára stb.): •
az Európai Unió Kiadóhivatalának forgalmazó partnerein keresztül (http://publications.europa.eu/others/agents/index_hu.htm).
www.eca.europa.eu
QJ-AA-11-001-HU-C
Európai Számvevőszék 12, rue Alcide De Gasperi 1615 Luxembourg LUXEMBURG www.eca.europa.eu
ISBN 978-92-9237-098-5
