EURÓPAI SHOTOKAN KARATE-DO SZÖVETSÉG

ESKA Versenyszabályzat

EURÓPAI SHOTOKAN KARATE-DO SZÖVETSÉG

Versenyszabályzat (2. 0 változat, 2007. november)

Magyar JKA Karate Szövetség (2008. 12. 28.)

1 / 28


TARTALOM JEGYZÉK 1. Fejezet: Szószedet

3

2. Fejezet: Bevezetés

4

1.§: A versenyszabályokkal kapcsolatos általános kérdések

4

2.§: Viselkedés

5

3. Fejezet: A bíráskodás általános szabályai

6

4. Fejezet: A Kumite mérk zések szabályai

9

1.§: Általános kérdések

9

2.§: Egyéni kumite mérk zés

9

3.§: Csapat kumite mérk zés

10

5. Fejezet: A Kumite mérk zések bírálati szabályai

12

1.§: Egyéni kumite mérk zéseken való döntéshozás kritériumai

12

2.§: Csapat kumite mérk zések döntési kritériumai

15

3.§: A kumite mérk zések bíráskodási módszerei

15

6. Fejezet: A kata mérk zések szabályai

18

1.§: Általános kérdések

18

2.§: Egyéni kata mérk zés

18

3.§. Csapat kata mérk zés

20

7. Fejezet: A kata mérk zések bíráskodási szabályai

22

1.§: Kata mérk zéseken való döntéshozás kritériumai

22

2.§: A kata mérk zésen való bíráskodás módszerei

23

8. Fejezet: Általános kérdések

25

1.§: Óvás

25

2.§: Sérülések vagy balesetek a mérk zések során

25

3.§: Biztonsággal és biztosításával kapcsolatos kérdések

26

4.§: Visszalépés

26

5.§: Edz i tevékenység

26

6.§: Ruházat és megjelenés

27

7.§: Küzd tér és felszerelés

27

8.§: Személyzet

27


2 / 28


1. FEJEZET: SZÓSZEDET Verseny: egyetlen cím eléréséért folytatott mérk zések összessége; pl., „N i szenior egyéni kumite ESKA bajnokság 1994”. Versenysorozat: meghatározott helyen és id ben folytatott versenyek összessége; pl., „ESKA bajnokság, 2000”. A versenysorozat házigazdája: a verseny szervez je, rendszerint a nemzeti karate szövetség. Bírói bizottság: az ESKA versenyszabályainak alkalmazását irányító, szabályozó és ellen rz bizottság. Küzd térvezet k: szenior bírók, akik arra vannak kijelölve, hogy egy adott küzd téren irányítsák és segítsék a mérk zésvezet bírókat. Bírók: f bíró, ellen rz bírók, vezet bírók és sarokbírók. Mérk zést vezet bírók: egy küzd térre kijelölt ellen rz bíró, vezet bíró és sarokbírók. Bírói panel: a mérk zésen való bíráskodásra kijelölt vezet bíró és sarokbírók. Zanshin: ellazult, tudatos felkészültségi állapot. Shitei kata: egy el re rögzített listáról (a vezet bíró által választott) kötelez kata Sentei kata: egy el re rögzített listáról a versenyz által szabadon választható kata Sai shiai: extra (új) mérk zés; a versenyz k semmilyen pontot vagy figyelmeztetést nem visznek át ebbe az extra mérk zésbe. Versenybizottság: ez a bizottság az ESKA elnökéb l, az ESKA verseny igazgatójából és a versenysorozat f bírójából áll. Ennek a bizottságnak az a feladata, hogy szükség esetén olyan döntéseket hozzon a versennyel kapcsolatban, amelyeket a Versenyszabályzat nem foglal magában. Dojo-kun: - Törekednünk kell jellemünk tökéletesítésére - Követnünk kell az igaz utat - Törekednünk kell a maximális er feszítésre - Tiszteletben kell tartanunk az etikett alapelveit - Tartózkodnunk kell az er szakos cselekedetekt l


3 / 28


2. FEJEZET: BEVEZETÉS 1.§. A VERSENYSZABÁLYOKKAL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK 2. 1. AZ ESKA CÉLJA (Hivatkozás az ESKA alapszabályának 1.2. bekezdésére) Az ESKA céljai: • Célja az, hogy a tagjai közötti barátságos kapcsolatok és együttm ködés el segítésével és er sítésével fejlessze a hagyományos Shotokan Karate-do-t Európában. • Célja, hogy az európai hagyományos shotokan karate vonatkoztatási pontjává váljon. • Célja, hogy a hagyományos shotokan karate színvonalát fenntartsa és fejlessze. (A „hagyományos shotokan karate” a karaténak azt a meghatározását jelenti, amelyet Nakayama Masatoshi „Best karate” cím könyvsorozatában írt le.) 2. 2. A VERSENYSZABÁLYOK CÉLJA A szabályokat a következ céllal hoztuk létre: • Az Európai Shotokan Karate-do Szövetség (ESKA) célkit zésének tiszteletben tartása és teljesítése • A karate mérk zéseken való bíráskodás szigorúan igazságos és egységes módszereinek biztosítása • A bírói tevékenység meghatározása és támogatása • A versenyz k fizikai és mentális jó állapotának a megvédése E szabályokat az ESKA támogatásával tartott minden mérk zésen alkalmazni kell. 2. 3. AZ ESKA VERSENYEK IRÁNYELVEI 1. Általános irányelvek Az ESKA hagyományos shotokan karatét támogató elvei szerint a következ sztenderdek lényegesek az ESKA versenyek során: • Harcias attit d, amely az ippon-alapelv alkalmazásában, valamint a harcban is fontos értékek (dojo-kun) tiszteletben-tartásában nyilvánul meg • Kime alkalmazása, amely egy adott célra irányuló, teljesen kontrollált módon, a teljes test felfeszítésével történ , maximális mérték energia közvetítésére, átadására való képességben nyilvánul meg (teljes testsúly, er , gyorsulás). • Zanshin alkalmazása, amely egy adott technika végrehajtása el tt, alatt és után való teljes tudatosságot jelent, és amelynek eredményeként a versenyz a végrehajtást követ en teljes energiáját meg rzi. 2. A kumite irányelvei • Csak a „Best karate” könyvsorozatban meghatározott technikák fogadhatók el • A versenyz k tiszteletben tartják az ellenfél fizikai és mentális épségét • Az egyes akciók és technikák a végrehajtó teljes kontrollja alatt állnak 3. A katák irányelvei • A katák végrehajtásának egyértelm en tükrözniük kell azok jellegét, azaz a küzdelem szakaszainak végrehajtását. • A katák sztenderdjét Nakayama Masatoshi „Best karate” cím könyvsorozatában szerepl , katákról szóló könyvek határozzák meg. 2. 4. A VERSENYSZABÁLYOK MÓDOSÍTÁSA VAGY ELTÖRLÉSE E szabályok részben vagy egészben történ módosításához, vagy eltörléséhez az ESKA kongresszus tagjainak több mint kétharmados egyetértésére van szükség.


4 / 28


2. 5. EGYÉB KÉRDÉSEK A szabályokban el re nem meghatározott esetekben, vagy ha egy adott helyzetben kétségek merülnek fel a szabályok alkalmazhatóságával kapcsolatban, a Bírói Bizottság tagjai egymás között tanácskoznak arról, mi legyen a megoldás. A döntéseket minden hivatalos személlyel közlik, és nyilvánosan kihirdetik ket. 2.§. VISELKEDÉS 2. 6. AZ ESKA VERSENNYEL KAPCSOLATBAN ÁLLÓ ÖSSZES SZEMÉLY VISELKEDÉSE Az ESKA versenyekkel kapcsolatban álló összes személynek, versenyz knek, edz knek, menedzsereknek, bíróknak és egyéb hivatalos személyeknek egyaránt meg kell felelniük a Karate-do Dojo-kun-jában szerepl értékeknek, amelyek a következ k: jellem, tisztesség, akarat, udvariasság, önuralom. A szabályoktól eltér viselkedés, vagy bármilyen olyan viselkedés, amely a versenyz kkel kapcsolatban álló emberek – azaz, edz k, menedzserek, delegáció tagok, támogatók, stb. – el tt a karatét megszégyenítheti, a versenyz és/vagy a csapat, versenyb l való kizárásához vezethet.


5 / 28


3. FEJEZET: A BÍRÁSKODÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 3. 1. MÉRK ZÉSEN VALÓ BÍRÁSKODÁS 1. 2. 3. 4.

A A E A

mérk zéseken való bíráskodást egy bírói panel végzi. bírók az ESKA versenyszabályainak megfelel en bíráskodnak a mérk zéseken. szabályokon nem terjed túl a fennhatóságuk. bírók döntése abszolút érvény .

3. 2. BÍRÓK 1. Az ESKA-ban a mérk zéseken és a versenyeken való bíráskodásra a következ hivatalos személyeket kell kijelölni: • F bíró • Vezet bírók • Ellen rz bírók • Sarokbírók • Küzd térvezet k (választható) 2. A f bírót (és az esetleges küzd térvezet ket) a Bírói Bizottság jelöli ki. 3. A vezet bírót, az ellen rz bírót, és a sarokbírókat minden egyes küzd térre a Bírói Bizottság jelöli ki a mérk zés kezdete el tt, vagy a mérk zés kezdetén. A bírói panel összetételét a bírók csupán saját mérlegelésük alapján nem változtathatják meg. 3. 3. BÍRÓI KÖTELEZETTSÉGEK 1. 2. 3. 4.

A bíróknak objektívnek és becsületesnek kell lenniük. A bíróknak részrehajlás nélkül, igazságosan kell viselkedniük. A bíróknak méltóságteljesen és higgadtan kell viselkedniük. Minden bírónak szem el tt kell tartania, hogy a mérk zés vezetésével és a mérk zés során hozott ítéleteivel kapcsolatban tanúsított önuralma, vagy önuralmának hiánya nagymértékben befolyásolja az adott mérk zés kimenetelét és sikerét, valamint a Karate-do hírnevét és általános megbecsülését. A bírók mérk zés során tanúsított attit djének és mozgásának tehát er teljesnek, gyorsnak, pontosnak és kifinomultnak kell lennie. 5. A vezet bírónak és a sarokbíróknak teljes figyelemmel a mérk zésre kell koncentrálniuk, minden egyes versenyz t pontosan meg kell figyelniük, és a versenyz k minden egyes akcióját helyesen kell megítélniük. 6. A mérk zés során a vezet bírónak és a sarokbíróknak senkivel sem szabad beszélniük, csak az ellen rz bíróval, a bírókkal és a versenyz kkel. 3. 4. F BÍRÓ HATÁSKÖRE ÉS FELADATA A f bíró: • Általános felel sséggel rendelkezik egy versenysorozaton való bíráskodás során felmerül minden problémával kapcsolatosan. • Felel s a mérk zések ESKA versenyszabályzata szerinti lebonyolításáért. 3. 5. VEZET BÍRÓ HATÁSKÖRE ÉS FELADATA 1. A vezet bíró hatáskörébe tartoznak a következ k: • A mérk zések vezetése, elindításukat és leállításukat is beleértve • A bírói panel döntésének kihirdetése • Szükség esetén elmagyarázza, milyen alapon történt a döntéshozás • A szabálytalanságok kihirdetése • Figyelmeztetések adása (a mérk zést megel z en vagy a mérk zés során) • Egyéb, fegyelmezéssel kapcsolatos tevékenységek (például, egy versenyz leléptetése vagy felfüggesztése egy mérk zés során) • A sarokbírók tanácsainak elfogadása • Többségi gy zelem kihirdetése a bírói táblázat alapján (lásd a Mellékleteket) Magyar JKA Karate Szövetség (2008. 12. 28.)

6 / 28


• Egy mérk zés id tartamának meghosszabbítása 2. Ha egy mérk zés során valamilyen baleset miatt le kell váltani egy ellen rz bírót, vagy egy sarokbírót, a vezet bíróknak haladéktalanul le kell állítaniuk a mérk zést, és kérniük kell a f bírót, hogy id veszteség nélkül válasszon helyettest. 3. Ha a vezet bírónak bármilyen problémája támad a döntéshozással kapcsolatban, a f bíróhoz kell fordulnia. 3. 6. SAROKBÍRÓK HATÁSKÖRE ÉS FELADATA 1. Az sarokbírók hatásköre a következ : • Segítik a vezet bírót • Véleményt mondanak a mérk zés során felmerül különféle helyzetekr l • A mérk zések vezetésével és fejleményeivel kapcsolatos ítéleteiket zászlók és/vagy síp segítségével jelzik • A mérk zéseket befolyásoló döntések tekintetében szavazati jogot gyakorolnak 2. A sarokbírók saját látókörükön belül alaposan megfigyelik a versenyz k akcióit. 3. Mindegyik sarokbíró folyamatosan értékeli a versenyz k viszonylagos érdemeit, és másoktól függetlenül alakítja ki a véleményét. 4. A következ esetekben síp vagy zászló segítségével, véleményüket megfelel en kinyilvánítva azonnal jeleznek a vezet bírónak: • Az 5.19. pontban említett körülmények esetén: „A sarokbírók hatásköre és feladata a kumite mérk zések során”, valamint a 7.11. pontban említett körülmények esetén: „A sarokbírók hatásköre és feladata a kata mérk zések során”. • Ha a vezet bírónál korábban észreveszi, hogy valamelyik versenyz megsérült vagy rosszul van. • Bármilyen más esetben, amikor úgy ítélik, hogy valamit a vezet bíró tudomására kell hozniuk. 5. Ha egy adott kérdésben a vezet bíró és a sarokbírók egymástól eltér véleményen vannak, akkor a sarokbíró a többi sarokbíróval egyetértésben szembehelyezkedhet a vezet bíró ítéletével. 6. Ha a vezet bíró bemondja, hogy: „Hantei”, akkor a sarokbírók az itt leírt módon kihirdetik véleményüket. 3. 7. ELLEN RZ BÍRÓ (KANSA) HATÁSKÖRE ÉS FELADATA 1. Mindenegyes mérk zésre egy ellen rz bírót jelölnek ki e versenyszabályok megfelel betartása érdekében. 2. Az ellen rz bíró felügyeli a mérk zés lefolyását és a vezet bíró döntéseit, és ha a vezet bíró erre felkéri, véleményt mond. 3. Ha a vezet bíróról és/vagy a sarokbírókról azt gondolják, hogy megszegték a Versenyszabályzatot, akkor a dönt bíró magyarázatot kérhet a vezet bíróktól és/vagy a sarokbíróktól, és abban az esetben, ha úgy találja, hogy a döntés nyilvánvalóan ellentétes a Versenyszabályzattal, kérheti, hogy a Bírói Panel vizsgálja felül a döntését. 4. A dönt bíró hatáskörébe a mérk zés felügyeletével kapcsolatban beletartozik az id mér és a jegyz könyvvezet felügyelete, ellen rzése és irányítása. 5. A mérk zésr l vezetett jegyz könyv hivatalos feljegyzés, amelyet az ellen rz bírónak jóvá kell hagynia. 3. 8. KÜZD TÉRVEZET

HATÁSKÖRE ÉS FELADATA

A küzd térvezet irányítja és segíti a mérk zésen közrem köd bírókat egy adott küzd téren. 3. 9. VEZÉNYSZAVAK ÉS JELZÉSEK A vezet bíró által a mérk zés lefolytatása során használt vezényszavak és jelzések a Mellékletekben vannak részletesen leírva. A sarokbírók által a mérk zés alatt használt vezényszavakat és jelzéseket a Melléklet tartalmazza.


7 / 28


3. 10. JELZÉSEK A sarokbírók által a mérk zéseken használt zászló és/vagy sípjelek a Mellékletekben részletesen le vannak írva. A vezet bíró által használt sípjeleknek a következ jelentései vannak: • (hosszú/normál)+(rövid/er s): „Hantei” (Bírói döntés) • (rövid/er s): „Yame” (Állj), vagy a zászlók leengedésére, vagy a Pontozó Tábla leengedésére adott utasítás. 3. 11. BÍRÓI DÖNTÉS Ha a vezet bíró a sarokbírók által adott jelzések alapján hoz meg egy döntést, akkor ezt a döntést a Mellékletekben szerepl „Bírói táblázat” szabályai szerint kell meghoznia. 3. 12. BÍRÁSKODÁSSAL KAPCSOLATOS EGYÉB KÉRDÉSEK Azokat a bíráskodással kapcsolatos kérdéseket, amelyeket ezek a szabályok nem tartalmaznak, a Bírói Panel fogja tárgyalni, és az így hozott döntéseket a mérk zés ellen rz bírója és a f bíró elé kell terjeszteni jóváhagyásra. A döntéseket minden hivatalos személlyel közlik, és nyilvánosan kihirdetik.


8 / 28


4. FEJEZET: A KUMITE MÉRK ZÉSEK SZABÁLYAI 1.§. ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK 4. 1. KUMITE VERSENY 1. Az egyéni versenyz k, vagy versenyz kb l álló csapatok között lezajló, egy cím elnyeréséért folytatott kumite verseny kumite mérk zések által történik. 2. A versenyz k vagy a csapatok véletlenszer sorsolást követve küzdenek meg egymással. A sorsolás szisztémáját az ESKA technikai bizottsága határozza meg. 3. A kumite verseny módszere a „kiütés” alapelvén nyugszik: csak a kumite mérk zés gy ztese folytathatja a versenyt. 4. 2. KUMITE MÉRK ZÉSEK FAJTÁI A kumite mérk zések fajtái a következ k: • Egyéni kumite mérk zés • Csapat kumite mérk zés 4. 3. A KUMITE MÉRK ZÉSEK LEVEZETÉSE A kumite mérk zéseket kizárólag a vezet bíró irányításával kell lebonyolítani. 4. 4. KUMITE MÉRK ZÉSEKEN VALÓ RÉSZVÉTEL A kumite mérk zéseken való részvételt a Mellékletekben szerepl , „A mérk zéseken való részvétel” c. részben leírtak szabályozzák. 2.§. EGYÉNI KUMITE MÉRK ZÉS 4. 5. AZ EGYÉNI KUMITE MÉRK ZÉSEK MÓDSZEREI 1. Az egyéni kumite mérk zés két versenyz között zajlik. 2. Az egyéni kumite mérk zéseknek három fajtája van: 2. 1. ’Ippon Shobu’ (’Egy pontos’ mérk zés) o Az ilyen mérk zés id tartama 2 perc (tényleges id ) o Az a versenyz lesz a gy ztes, aki az el írt id n belül els ként szerez pontot. 2. 2. ’Sanbon Shobu’ (’Három pontos’ mérk zés) o Az ilyen mérk zés id tartama három perc (tényleges id ) o Az a versenyz lesz a gy ztes, aki az el írt id n belül két pontot szerez (’Háromból kett t’) 2. 3. ’Sakidori Shobu’ o Az a versenyz lesz a mérk zés gy ztese, aki els ként ér el pontot. o Ezt a módszert csak extra mérk zéseknél lehet alkalmazni. 3. Minden egyéni kumite mérk zés ’Ippon Shobu’, a szenior egyéni kumite versenyeket kivéve, ahol a dönt mérk zések ’Sanbon Shobu’-k. 4. 6. KUMITE MÉRK ZÉSEK MEGKEZDÉSE, MEGÁLLÍTÁSA ÉS BEFEJEZÉSE 1. Kezdés • A versenyz knek a bemondó szólítására azonnal oda kell menniük a helyükre, pontosan a küzd teret jelz vonalon kívülre. (lásd a Mellékleteket) • A vezet bíró elfoglalja a helyét. • A vezet bíró jelzésére a versenyz k meghajolnak a küzd tér felé, belépnek, és alapállásba állnak (lásd a Mellékleteket). Ezután meghajolnak egymás felé, és ’Yoi’ állásban várják a mérk zés megkezdését. • A mérk zés a vezet bíró „Shobu Ippon/Sanbon hajime”vezényszavára kezd dik el. 2. Leállítás és folytatás • Ha a vezet bíró azt mondja, hogy „Yame”, azzal átmenetileg leállítja a mérk zést, és a versenyz knek vissza kell állniuk a helyükre. Magyar JKA Karate Szövetség (2008. 12. 28.)

9 / 28


•

A versenyz knek vissza kell állniuk az el írt helyükre, és meg kell várniuk a vezet bíró ítéletét vagy utasítását. • A vezet bíró „Tsuzukete hajime” vezényszóval indítja újra a mérk zést. 3. Befejezés • A vezet bíró „Yame” vezényszóval állítja le a mérk zést, majd az a „Soremade” szóval fejez dik be. • Miután a vezet bíró kihirdette az ítéletét, a versenyz k meghajolnak egymás felé, és elhagyják a küzd teret. A küzd téren kívül meghajolnak a küzd tér felé, és a mérk zésnek vége. 4. 7. AZ EGYÉNI KUMITE MÉRK ZÉSEK ID TARTAMA 1. A mérk zések tényleges ideje akkor kezd dik, amikor a vezet bíró azt mondja: „Shobu Ippon/Sanbon hajime”. 2. A pontszámok szerzésére való lehet ség a cseng megszólalásával ér véget, a mérk zésnek azonban akkor van vége, amikor a vezet bíró azt mondja: „Yame”. 3. Ha a mérk zést a vezet bíró „Yame” utasításával leállítja, a tényleges id t addig a másodpercig le kell állítani, ameddig a vezet bíró „Tsuzukete hajime” vezényszavával újra nem indítja a mérk zést. 4. Ha a versenyz k kilépnek a küzd térr l, a mérk zés idejét addig ténylegesnek kell tekinteni, ameddig a mérk zésvezet azt nem mondja, hogy: „Yame”. 5. Azt az id t, amely valamelyik versenyz sérülése vagy a bírók közötti megbeszélés miatt telik el, nem számít tényleges id nek. 4. 8. EXTRA KUMITE MÉRK ZÉSEK 1. Ha az egyéni kumite mérk zések döntetlennel végz dnek, meg kell hosszabbítani a mérk zéseket (Encho Sen). • A hosszabbítás egy percig tart (tényleges id ) • A hosszabbítás az els pont eléréséig tart (Sakidori shobu) • A figyelmeztetéseket és a büntetéseket a versenyz k átviszik a hosszabbításra. 2. A hosszabbítás végén mindegyik bírónak meg kell jelölnie egy gy ztest. A döntés csakis a hosszabbításon alapulhat. 3.§. CSAPAT KUMITE MÉRK ZÉSEK 4. 9. CSAPAT KUMITE MÉRK ZÉSEK MÓDJA 1. A csapat kumite mérk zések két, versenyz kb l álló csapat között zajlanak. 2. Az egyes csapatok mindegyik tagját el re meghatározott sorrend szerint kell felsorolni. 3. A csapatok egyes tagjai közötti egyéni kumite mérk zéseket el re meghatározott sorrendben tartják. 4. A két csapattag közötti egyéni kumite mérk zések ’Ippon Shobu’ mérk zések. 4. 10. CSAPAT KUMITE MÉRK ZÉSBEN RÉSZT VEV VERSENYZ K SZÁMA 1. A csapatnak páratlan számú személyb l kell állnia (ezt a számot a versenysorozat szabályai között, vagy a Versenysorozatra való jelentkezési lapon kell feltüntetni).


10 / 28


2. A csapat kumite küzdelem alkalmával az els mérk zésen a teljes csapatnak jelen kell lennie (egy 3 f b l álló csapatnak 3, egy 5 f b l álló csapatnak 5 versenyz t kell felállítania). Az els mérk zésen mindnyájuknak versenyezniük kell, hacsak a versenybizottság nem ad engedélyt ennek az ellenkez jére. 3. Ha a bajnokság feltételei vagy bármilyen más ok miatt az els mérk zésen nem tud jelen lenni a teljes csapat, akkor a versenybizottság dönt. 4. Ha egy csapat nem teljes, akkor az elvesztett pozíció üres marad, de ezt az írott nyomtatványon szerepl sorrendben egyértelm en jelölni kell. 5. Azt a csapatot, amelyik a mérk zés el tt leadott írott nyomtatványon szerepl sorrendt l eltér sorrendben sorakozik fel, és így küzd, kizárják a versenyb l.


11 / 28


5. FEJEZET: A KUMITE MÉRK ZÉSEK BÍRÁLATI SZABÁLYAI 1.§. EGYÉNI KUMITE MÉRK ZÉSEKEN VALÓ DÖNTÉSHOZÁS KRITÉRIUMAI 5. 1. GY ZELEM KRITÉRIUMAI Az 1. 2. 3. 4.

egyéni kumite mérk zéseken a gy zteseket az alábbiak szerint hirdetik ki: ’Ippon Shobu’ esetében az Ippon megszerzése alapján ’Sanbon Shobu’ esetében két Ippon megszerzése alapján ’Sakidori Shobu’ esetén az els pontszerz technika elérése alapján minden más esetben a bírói panel döntése alapján

5. 2. AZ IPPON MEGÍTÉLÉSÉNEK KRITÉRIUMAI Az a versenyz kap ippont, aki ’Teljes érték ippont’ hajt végre, vagy ’Awasete ippont’ szerez. 1. Teljes érték Ippon 1.1. Teljes érték ippont akkor ítélnek egy versenyz nek, ha egy pontszerz technikát a Bírói Panel ipponnak tekint. 1.2. Teljes érték ipponnal gy z egy versenyz , ha ellenfele szabálysértés, kizárás vagy visszalépés miatt elveszti a mérk zést. 2. Awasete Ippon Ha egy versenyz két Waza-ari-t szerez egy versenyen, akkor ezt a két Waza-ari-t együttesen egy ’Awasete Ippon’-nak kell tekinteni. 3. Ha egy versenyz el ször egy Waza-ari-t, azután pedig egy Ippont szerez, akkor egy Teljes érték Ipponnal nyer. 5. 3. BÍRÓI DÖNTÉSSEL SZERZETT GY ZELEM KRITÉRIUMAI Ipponnal szerzett gy zelem hiányában minden egyes versenyz gy zelmet megítélni a következ kritériumok alapján: • Volt-e Waza-ari • Volt-e figyelmeztetés vagy szabálysértés • A kilépések száma • A küzd magatartás fölénye • A képességek és készségek szintje • Az er és a küzd szellem mértéke • A támadások száma • Az alkalmazott stratégia kiválósága.

esetében bírói döntés alapján lehet

5. 4. TALÁLATI FELÜLETEK A találati felületek a következ kre korlátozódnak: • Fej • Nyak • Mellkas • Has • Hát 5. 5. PONTSZERZ

TECHNIKÁK KRITÉRIUMAI

1. A pontszerz technika olyan kontrollal végrehajtott, er teljes, az elismert találati felületekre bevitt technika, amely megfelel az alábbi feltételeknek: • Megfelel forma • Megfelel testtartás


12 / 28


• Megfelel er • „Zanshin” • Megfelel id zítés • Megfelel távolság 2. A technikák csak akkor érnek pontot, ha: • ’a teljes testsúly’ használatával végrehajtottak (Kime) • A találati felületre mer legesek • A test tengelye felé irányulnak. 5. 6. PONTSZERZ

TECHNIKÁK ÉRTÉKELÉSE

1. A technikák értékelésekor a bírók a technikában rejl lehet séget veszik figyelembe, vagyis azt, hogy a technikának milyen hatása lenne, ha nem lenne megfelel en kontrollálva. A pont eléréséhez kontakt nem szükséges. 2. A technikák értékelésekor a bírók nem csak a technikában rejl lehet séget, hanem a versenyz magatartását is figyelembe veszik. 3. Azok a pontszerz technikák, amelyek a mérk zésvezet „Yame” vezényszavával egyszerre találnak, pontnak számítanak. 5. 7. WAZA-ARI-T ÉR

PONTOK KRITÉRIUMAI

Ha egy pontszerz technikát eredményesnek tekintenek, Waza-ari-ként értékelik. A pontszerz technikákat akkor tekintik eredményesnek, ha egyértelm , hogy jelent sen csökkenteni tudják, akár csak rövid id re is az ellenfél versenyzési képességét, alkalmasságát. 5. 8. AZ IPPONSZERZÉS KRITÉRIUMAI Ha egy pontszerz technikát dönt nek tekintenek, Ipponként értékelik. A pontszerz technikákat akkor tekintik dönt nek, ha egyértelm , hogy akár csak rövid id re is nullára tudják csökkenteni az ellenfél versenyzési képességét (az ellenfelet harcképtelenné teszi). 5. 9. AZ IPPONSZERZÉS TOVÁBBI KRITÉRIUMAI A következ feltételek mellett végrehajtott eredményes technikákat tekintjük ipponnak: • Tökéletes id zítéssel végrehajtott támadás olyankor, amikor az ellenfél a támadó felé mozdul • Olyankor végrehajtott támadás, amikor az ellenfél a támadó miatt elveszti az egyensúlyát • Eredményes támadások kombinációja • ’Nage’ (dobás) technikák és eredményes támadások együttes alkalmazása • Amikor az ellenfél elveszti a küzd szellemét • Amikor nincs kísérlet a támadás elleni védekezésre • Amikor nincs esély a támadás elleni védekezésre. 5. 10. NEM ELFOGADHATÓ TECHNIKÁK 1.

2. 3.

A következ feltételek mellett végrehajtott technikák még akkor sem tekinthet k érvényesnek, ha elégséges er vel hajtják végre: • Ha a versenyz nem hajtja végre a technikát abban a pillanatban, amikor megfogta az ellenfelét • Ha a versenyz nem hajtja végre a technikát abban a pillanatban, amikor kibillentette egyensúlyából az ellenfelét. A vezet bíró „Yame” utasítását követ en végrehajtott technikáért nem jár pont, és ez bírói döntés tárgyát sem képezheti. A küzd téren kívülr l végrehajtott technikák érvénytelenek. Ha azonban a technikát végrehajtó versenyz a technika végrehajtásakor a küzd tér határán belül volt, akkor a technika érvényesnek tekinthet .


13 / 28


4. 5.

Ha a technika végrehajtása valamilyen tiltott akcióval vagy technikával együtt történik, akkor vagy nem értékelhet , vagy pedig a Bírói Panel hoz döntést ezzel kapcsolatban. A két versenyz által egyidej leg végrehajtott pontszerz technikák nem számítanak pontnak (Aiuchi).

5. 11. TILTOTT AKCIÓK ÉS TECHNIKÁK A következ akciók és technikák tiltottak: 1. Veszélyes akciók: olyan akciók vagy technikák, amelyek sérülés kockázatával, vagy az ellenfél versenyképességének csökkenésével járnak, nevezetesen: 1.1. kontroll nélküli támadások vagy technikák 1.2. túl er s kontakttal járó technikák 1.3. a fels és alsó végtagokra irányuló technikák 1.4. nyitott tenyérrel az arcra irányuló technikák 1.5. lágyékra irányuló támadások 1.6. a csíp ízületre, a térdízületre, a lábfej fels részére és a sípcsontra irányuló támadások 1.7. az ellenfél megfogása, kivéve, ha azonnal követi valamilyen technika 1.8. az ellenfél feleslegesen történ lefogása vagy testtel való szükségtelen ütközés 1.9. veszélyes dobások 1.10. a saját biztonság figyelmen kívül hagyása (Mubobi) 2. Helytelen viselkedés (Taido): helytelen viselkedésnek számító cselekvések, nevezetesen: 2.1. ha valaki nem engedelmeskedik a vezet bíró utasításainak 2.2. ha egy versenyz annyira izgatott, hogy a bírók úgy ítélik, veszélyt jelent az ellenfele számára 2.3. a versenyz minden rosszindulatra, vagy a tiltó szabályok szándékos megszegésére utaló cselekedete vagy cselekedetei 2.4. minden sportszer tlen viselkedés, például szóban történ sértegetés, provokálás vagy szükségtelen megjegyzések 2.5. minden olyan viselkedés, amely valószín leg rossz fényt vet a karatéra (ez az edz kre, menedzserekre, vagy a versenyz vel más kapcsolatban álló emberekre is vonatkozik) 2.6. az el írásoknak nem megfelel karate gi viselése (lásd a Mellékletekben „a hivatalos öltözettel kapcsolatos el írásokban”) 2.7. minden olyan cselekvés, amelyr l úgy ítélik, hogy az ellentétes a verseny szabályaival. 3. A küzdelem elkerülése (Jogai): olyan akciók vagy technikák, amelyekb l a küzdelem szándékos, vagy nem szándékos elkerülése látszik, nevezetesen: 3.1. Id t fecsérel mozgások 3.2. A küzdelem elkerülését szolgáló mozgások 3.3. Menekülés, kilépés a küzd térr l 5. 12. FIGYELMEZTETÉS, SZABÁLYSÉRTÉS ÉS KIZÁRÁS 1. Ha egy versenyz tiltott akciót vagy technikát (lásd 5. 11.) hajtott végre, akkor a vezet bíró a sarokbírókkal egyetértésben kihirdeti a szabálysértést (Hansoku-t). A szabálysértés kihirdetése automatikusan a versenyz kizárásával (Hansoku make) jár. 2. Ha a versenyz tiltott akciót vagy technikát (lásd 5. 11.) készül végrehajtani, akkor a vezet bíró a sarokbíró panellel egyetértésben figyelmeztetést ad. Az akció súlyosságától függ en ez lehet hivatalos rendre utasítás, feddés (Keikoku), vagy kizárásra való figyelmeztetés (Chui). 3. Ha a versenyz a figyelmeztetést követ en ismételten hasonló, szabálysért akciót vagy akciókat hajt végre, a vezet bíró kihirdetheti, hogy szabálysértés miatt elveszítette a mérk zést. 4. Ha egy versenyz folyamatosan menekül a küzd térr l, akkor: • A versenyz az els kimenekülés után hivatalos feddésben (’Jogai Keikoku’) részesül • A versenyz a második kimenekülés után kizárásra való figyelmeztetésben (’Jogai Chui’) részesül • A versenyz t a harmadik kimenekülés után kizárják (Jogai Hansoku) 5. Minden figyelmeztetés két egymástól eltér kategóriába sorolható. Az els kategória ’a küzdelem elkerülésére (Jogai)’, a második az összes többire vonatkozik. Magyar JKA Karate Szövetség (2008. 12. 28.)

14 / 28


6. A büntetés súlyosságának mértékét a bírói panel határozza meg, a büntetés ismételt szabálysértésért járó növelésének minimális mértéke azonban a következ : Keikoku után Hansoku Chui, azt követ en Hansoku. 5. 13. BIZTONSÁGGAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK 1. Ha egy versenyz két mérk zést Hansokuval elveszít ’Veszélyes akciók’ (5. 11. 1.) miatt, akkor nem folytathatja tovább a kumite versenyt 2. Ha egy versenyz két mérk zést megnyer azért, mert az ellenfelét sérülés okozása vagy túlzott kontakt miatt kizárják, akkor nem folytathatja tovább a kumite versenyt. 3. A versenyz k egy (1) perc pihen t kérhetnek két, közvetlenül egymást követ mérk zés, vagy egy hosszabbítás (Encho Sen) és egy közvetlenül utána következ mérk zés között. 2.§. CSAPAT KUMITE MÉRK ZÉSEK DÖNTÉSI KRITÉRIUMAI 5. 14. CSAPAT KUMITE MÉRK ZÉSEK DÖNTÉSI KRITÉRIUMAI. 1. Az, hogy ki lesz a csapat kumite mérk zés gy ztese, az egyéni mérk zések alapján d l el. 2. A csapat kumite mérk zés gy ztesének eldöntését szolgáló, az egyéni mérk zések gy zteseinek számán alapuló kritériumai (csökken fontossági sorrendben) a következ k: • A gy zelmek száma. • Az „Ippon Gy zelmek” száma az „Awasewaza gy zelmeket” is beleértve. • A „Teljes Ippon gy zelmek” száma. 3. Ha egy csapat az ellenfél csapattal a fent említett módszerek alkalmazása után is döntetlenre áll, akkor a döntést a két csapat egy-egy képvisel je közötti extra egyéni mérk zés eredménye alapján kell meghozni. 4. Ha ez az extra mérk zés döntetlen, akkor ennek a hosszabbítása (Encho Sen) következik • Ez a hosszabbítás egy percig tart (tényleges id ) • Ezt a hosszabbítást az els pont dönti el (Sakidori Shobu) • A versenyz k a figyelmeztetéseket és a büntetéseket átviszik erre a hosszabbításra. 5. A hosszabbítás végén mindegyik bírónak meg kell jelölnie egy gy ztest. A döntés csakis a hosszabbításon alapulhat 3.§. A KUMITE MÉRK ZÉSEK BÍRÁSKODÁSI MÓDSZEREI 5. 15. KUMITE MÉRK ZÉSEKEN VALÓ BÍRÁSKODÁS A kumite mérk zéseken a bírói panel végzi a bíráskodást. 5. 16. KUMITE MÉRK ZÉSEKEN RÉSZT VEV

BÍRÓI PANEL

A mérk zéseken részt vev bírói panel egy vezet bíróból és négy sarokbíróból áll. A Mellékletekben szerepl „Küzd térrel kapcsolatos ábrák” szerint helyezkednek el. 5. 17. VEZET BÍRÓ HATÁSKÖRE ÉS FELADATA KUMITE MÉRK ZÉSEKEN. 1. Csak a vezet bírónak van felhatalmazása a mérk zés vezetésére, leállítására és befejezésére. A vezet bírón kívül senki sem állíthatja le önkényesen a mérk zést. 2. A vezet bíró hatásköre és feladatai a 3. 5. pontban, „Vezet bíró hatásköre és feladatai” vannak megadva. 3. A vezet bíró a következ esetekben állítja le a mérk zést „Yame” vezényszóval, és utasítást ad a versenyz knek arra, hogy álljanak vissza az eredeti helyükre: 3.1. Ha a cseng jelzi, hogy lejárt a lehet ség a pontszerzésre


15 / 28


3.2.

Ha két vagy több sarokbíró zászlókkal és síppal jelzi az ítéletét. (Megjegyzés: ha csak egy sarokbíró jelzi zászlókkal és síppal az ítéletét, ezt a vezet bíró figyelmen kívül hagyhatja, és folytathatja a mérk zést.) 3.3. Ha pontszerz technikát lát. 3.4. Ha az egyik vagy mindkét versenyz megsérül. 3.5. Ha észreveszi, hogy az egyik versenyz tiltott technikát alkalmaz. 3.6. Ha észreveszi, hogy az egyik versenyz tiltott technikát akar alkalmazni. 3.7. Ha észreveszi, hogy valamelyik versenyz kerüli a küzdelmet. 3.8. Ha úgy ítéli, hogy valamelyik, vagy mindkét versenyz sem tudja folytatni a mérk zést sérülés, rosszullét vagy egyéb ok miatt. 3.9. Ha a mérk zés olyan közelharccá válik, amelynek során egyik versenyz sem alkalmaz pontszerz technikát. Így a z rzavar vagy a sérülések elkerüléséhez szükséges el vigyázatossággal jár el. 3.10. Ha úgy ítéli, hogy erre szükség van a mérk zés normális menete szempontjából, például: o Utasítást kell adni valamelyik versenyz nek arra, hogy igazítsa meg a ruháját o Ha a mérk zés során olyan patthelyzet alakul ki, amelyben a versenyz k nem alkalmaznak egymással szemben eredményes technikákat o Ha valamelyik versenyz lefogja az ellenfelét anélkül, hogy ezt valamilyen technikával követné. 4. Ha a vezet bíró leállítja a mérk zést, a következ ket kell tennie: 4.1. Ha megszólalt a pontszerzésre való lehet ség lejártát jelz cseng : o Visszaáll a helyére, és azt mondja, hogy: „Soremade”, o Ezután elhagyja a küzd teret, és a Kansa-val történ egyeztetést követ en kihirdeti a pontszámokat és a büntetéseket, o Id t hagy arra, hogy a sarokbíróknak legyen idejük átgondolni az ítéletüket, o „Hantei”-t mond, és sípszóval jelzi a sarokbíróknak, hogy mutassák be az ítéletüket, o Ezután a bírói táblázat (lásd a Mellékletekben) alapján többségi ítéletet hoz, o Ezután visszaáll a helyére, és úgy hirdeti ki a gy ztest, hogy a gy ztes oldalán felemeli a kezét (’Kachi’), vagy kihirdeti, hogy a mérk zés döntetlen (’Hikiwake’). 4.2. Ha két vagy több sarokbíró jelzi zászlóval, és síppal jelzi a mérk zéssel kapcsolatos ítéletét, akkor meghallgatja a véleményüket, és kihirdeti a döntését. 4.3. Ha pontszerz technikát vesz észre, akkor a sarokbírók egyetértésével kihirdeti a döntését. o Ha nem adják meg a találatot, akkor utasítást ad a mérk zés újrakezdésére. o Ha ’Waza-arit’ ítélnek meg, akkor utasítást ad a mérk zés újrakezdésére, vagy, ha ez már az adott versenyz második ’Waza-ari’-ja, akkor kihirdeti Awasete Ipponnal szerzett gy zelmét, és befejezi a mérk zést. o Ha ’ippon’-t adnak meg, akkor kihirdeti a gy ztest, és befejezi a mérk zést. (Észrevétel: ’Sanbon Shobu’ esetében a mérk zés csak akkor fejez dik be, ha valamelyik versenyz két ippont szerez. ’Sakidori Shobu’ esetében a mérk zés az els pontszerz technika megszerzésével befejez dik.) 4.4. Sérülés esetén a vezet bíró azonnal leállítja a mérk zést, és utasítást ad arra, hogy a sérültet haladéktalanul és megfelel en lássák el. 4.5. Ha a vezet bíró észreveszi, hogy valamelyik versenyz tiltott akciót követ el, vagy akar elkövetni, akkor a sarokbírókat szólítja fel annak eldöntésére, hogy vajon a versenyz megszegte-e a szabályokat, vagy sem, és kihirdeti a döntését. 4.6. Ha úgy ítéli, hogy valamelyik, vagy mindkét versenyz sem tudja folytatni a mérk zést sérülés, rosszullét vagy egyéb ok miatt, akkor a versenyorvossal való konzultáció után felkéri a sarokbírókat, hogy döntsék el együtt, folytatható-e a mérk zés. 5. A mérk zés folytatását a „Tsuzukete hajime” vezényszóval rendeli el. 5. 18. VEZET BÍRÓ ÁLTAL KUMITE MÉRK ZÉSEKEN HASZNÁLT KIFEJEZÉSEK ÉS JELZÉSEK. 1. A mérk zések vezetéséhez, leállításához kifejezéseket és jelzéseket kell használnia.


és

befejezéséhez

a

vezet bírónak

megfelel

16 / 28


2. A vezet bírónak a döntések kihirdetése során egyértelm en meg kell határoznia, melyik versenyz r l van szó, be kell mondania a technikát vagy az akciót, és ki kell hirdetnie a döntést. 5. 19. SAROKBÍRÓK HATÁSKÖRE ÉS FELADATA KUMITE MÉRK ZÉSEKEN. 1. A sarokbírók azzal a hatáskörrel és feladatokkal rendelkeznek, amelyek a 3. 6. „Sarokbírók hatásköre és feladatai” pontban vannak leírva: 2. A mérk zés megfigyeléséhez elfoglalják saját helyüket (lásd a Mellékletekben „a küzd területet bemutató ábrák” c. részt), és egy piros és egy fehér zászló, valamint egy síp van náluk. 3. A sarokbíró alaposan megfigyeli a látásterületén belül tartózkodó versenyz k akcióit, és a következ esetekben véleményét kifejezve síp és/vagy zászló segítségével azonnal jelez a mérk zést vezet bírónak: • Ha Ippont vagy Waza-arit vesz észre. • Ha észreveszi, hogy valamelyik versenyz tiltott akciót követ el vagy akar elkövetni. • Ha észreveszi, hogy valamelyik versenyz kerüli a küzdelmet. • Ha úgy ítéli, hogy sérülés, rosszullét vagy egyéb ok miatt valamelyik vagy mindkét versenyz képtelen a mérk zés folytatására. • Minden olyan esetben, amikor úgy ítéli, hogy valamit a vezet bíró tudomására kell hoznia. 5. 20. SAROKBÍRÓK ÁLTAL KUMITE MÉRK ZÉSEKEN HASZNÁLT KIFEJEZÉSEK ÉS JELZÉSEK. Az sarokbírók a mérk zéssel kapcsolatos ítéleteik jelzésére zászlókkal és/vagy síppal adott megfelel jelzéseket alkalmaznak.


17 / 28


6. FEJEZET: A KATA MÉRK ZÉSEK SZABÁLYAI 1.§.

ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK

6. 1. KATA VERSENY 1. Az egyéni versenyz k, vagy versenyz kb l álló csapatok között lezajló, egy cím elnyeréséért folytatott kata verseny kata mérk zések útján történik. 2. A versenyz k vagy a csapatok véletlenszer sorsolást követve küzdenek meg egymással. A sorsolás szisztémáját az ESKA Technikai Bizottsága határozza meg. • A zászlóhasználaton alapuló rendszerben a versenyz k egymás ellen küzdenek. • A pontrendszerben a versenyz k egyénileg küzdenek egymás ellen. 3. A kata verseny módszere a „kiütés” alapelvén nyugszik: • A zászlóhasználaton alapuló rendszerben csak a kata mérk zés gy ztese folytathatja a kata versenyt. • A pontrendszerben csak a legmagasabb pontszámmal rendelkez versenyz k vagy csapatok folytathatják a kata versenyt. 6. 2. KATA MÉRK ZÉSEK A kata mérk zések fajtái a • Egyéni kata mérk • Csapat kata mérk

FAJTÁI következ k: zés zés

6. 3. KATA MÉRK ZÉSEK LEVEZETÉSE A kata mérk zések kizárólag a vezet bíró és utasításai segítségével kerülnek lebonyolításra. 6. 4. KATA MÉRK ZÉSEKEN VALÓ RÉSZVÉTEL A kata mérk zéseken való részvételt a Mellékletekben szerepl , „a mérk zéseken való részvétel” c. részben megadott szabályok irányítják. 2.§. EGYÉNI KATA MÉRK ZÉS 6. 5. EGYÉNI KATA MÉRK ZÉSEK MÓDSZEREI 1. Az egyéni kata mérk zés egyéni versenyz k között zajlik. 2. Az egyéni kata mérk zéseknek két fajtája van: • Zászlóhasználaton alapuló rendszer: két versenyz egyszerre mutat be egy kijelölt katát. A bírói panel zászlók segítségével dönti el, ki gy z. • Pontrendszer: a versenyz k vagy a csapatok külön-külön mutatják be a katákat. A bírói panel pontszámokat ad, és az lesz a gy ztes, aki a legmagasabb összpontszámot kapja. 6. 6. EGYÉNI KATA MÉRK ZÉSEK FAJTÁI 1. Selejtez : 4 versenyz ig. 1.1. Els forduló: 16 versenyz ig. o Shitei kata: a katát a vezet bíró választja ki az el re kijelölt kata 1. listából (lásd a Mellékletekben) o A bíráskodás a zászlóhasználaton alapuló rendszer szerint történik. 1.2. Második forduló: 16-tól 8 versenyz ig.


18 / 28


o o

Shitei kata: a katát a vezet bíró választja ki az el re kijelölt kata 2. listából (lásd a Mellékletekben) A bíráskodás a zászlóhasználaton alapuló rendszer szerint történik.

1.3. Harmadik forduló: 8-tól 4 versenyz ig. o Sentei kata: a versenyz az el re kijelölt kata 3. listából (lásd a Mellékletekben) választja ki azt a katát, amelyet bemutat. o A bíráskodás a pontrendszer szerint történik. 2. Dönt : az utoljára benn maradt 4 versenyz . o Sentei kata: a versenyz az el re kijelölt kata 3. vagy 4. listából (lásd a Mellékletekben) választja ki azt a katát, amelyet bemutat. A Dönt ben bemutatott katának a harmadik körben bemutatott katától eltér nek kell lennie. o A bíráskodás a pontrendszer szerint történik. 6. 7. AZ EGYÉNI KATA MÉRK ZÉSEK MEGKEZDÉSE ÉS BEFEJEZÉSE – ZÁSZLÓHASZNÁLATON ALAPULÓ RENDSZER 1. Kezdés és végrehajtás. • A versenyz knek a bemondó hívására azonnal oda kell menniük a helyükre a küzd téren kívülre. • A versenyz k a vezet bíró jelzésére meghajolnak a küzd terület felé, belépnek, és odamennek a kiinduló helyükre. Ezután meghajolnak egymás felé, és ’Yoi’-állásban várnak a vezet bíró utasítására. • A vezet bíró a versenyz knek és a sarokbíróknak egyértelm en bemondja annak a katának a nevét, amelyet be kell mutatni. • A versenyz k megismétlik a vezet bírónak a kiválasztott kata nevét. • A versenyz k a vezet bíró „Hajime” utasítására kezdik meg a gyakorlat végrehajtását. 2. Befejezés. • A versenyz k a kata bemutatása után a mérk zésvezet „Yame” utasítására visszatérnek kiindulási helyükre, és várják a bírók döntését. • A mérk zésvezet a kata bemutatását követ en a sarokbírók döntését kéri úgy, hogy bemondja, hogy: ’Hantei’, és sípol. • Amikor a sarokbírók már megmutatták ítéletüket, a vezet bíró síppal jelzi, hogy tegyék le a zászlókat. • A vezet bíró zászló segítségével hirdeti ki a mérk zés eredményét. • A gy ztes kihirdetése után a két versenyz meghajol egymás felé, és elhagyják a küzd teret. A küzd téren kívül meghajolnak a küzd tér felé, és a mérk zésnek vége. 6. 8. AZ EGYÉNI KATA MÉRK ZÉSEK MEGKEZDÉSE ÉS BEFEJEZÉSE – PONTRENDSZER. 1. Kezdés és végrehajtás. • A versenyz nek a bemondó hívására azonnal oda kell mennie a helyére a küzd téren kívülre. • A vezet bíró jelzésére a versenyz meghajol a küzd tér felé, belép, odamegy az indulási helyére, és érthet en bemondja a bíróknak annak a katának a nevét, amelyet bemutat. • A vezet bíró érthet en megismétli a kata nevét. • A versenyz ezután elkezdi a kata bemutatását. • Miután befejezte, a versenyz visszamegy a kiindulási helyére, és várja a bírók döntését. 2. Befejezés • A kata befejezése után a vezet bíró ’Hantei’ vezényszóval és sípjellel kéri a bírói panel pontszámát • A vezet bíró és a sarokbírók azonnal felemelik az ítéletüket mutató pontszámmal a táblát. • A bemondó ezután érthet en elmondja a vezet bíró és a sarokbírók által adott pontszámokat a jegyz könyvvezet nek. Magyar JKA Karate Szövetség (2008. 12. 28.)

19 / 28


• • • •

A jegyz könyvvezet ráírja a megfelel nyomtatványokra a kihirdetett pontszámokat, és kiszámolja a végs ponteredményt, egy legmagasabb és egy legalacsonyabb ponteredmény kihagyásával. A bemondó érthet en bemondja az összesített ponteredményt. A vezet bíró a pontszám bemondása után sípjelzéssel utasítást ad a bírói panelnek arra, hogy engedjék le pontozó tábláikat. A versenyz ezután elhagyja a küzd teret. A küzd téren kívül meghajol a küzd tér felé, és a mérk zésnek vége.

6. 9. EXTRA KATA MÉRK ZÉSEK AZ EGYÉNI KATÁBAN 1. Zászlóhasználaton alapuló rendszerben döntetlen esetén extra mérk zésre kerül sor. • A kijelölt kata ugyanarról a kata listáról származik, de nem ugyanaz, mint amelyet az el z mérk zésen bemutattak. • A bírói panelnek ezután az utolsó mérk zés alapján kell döntést hoznia. 2. A pontrendszer szerinti döntetlen esetén: 2.1 Az ÖSSZES pontot számításba veszik (az eredetileg kies legmagasabb és legalacsonyabb pontszámot is beleértve). 2.2 Ha az állás továbbra is döntetlen, akkor: o Ha két versenyz áll döntetlenre, akkor egy extra mérk zésre kerül sor közöttük. Ezen az extra mérk zésen az els versenyz minden bírótól ugyanazt a pontszámot fogja kapni (pl. 7. 0), a második versenyz pedig 0,1-el magasabbat, vagy 0,1-el alacsonyabbat. o Ha kett nél több versenyz áll döntetlenre, akkor mindegyikük között extra mérk zésre kerül sor. 2.3 Az (selejtez ben vagy dönt ben) extra mérk zésen bemutatott katák lehetnek ugyanazok, de szerepelniük kell az el re kijelölt kata listán. 2.4 Az extra mérk zés végén mindegyik bírónak meg kell jelölnie egy gy ztest. Ez a döntés kizárólag az extra mérk zésen alapul. (Megjegyzés: ha az egyenes kiesés során döntetlen van, akkor csak abban az esetben kell extra mérk zést folytatni, ha a mérk zés eredménye befolyásolja a verseny további alakulását.) 3.§.

CSAPAT KATA MÉRK ZÉS

6. 10. CSAPAT KATA MÉRK ZÉS MÓDSZEREI A csapat kata mérk zés pontrendszerben történik. 6. 11. CSAPAT KATA MÉRK ZÉSEN RÉSZT VEV

VERSENYZ K SZÁMA

Egy kata csapat létszáma három f . 6. 12. CSAPAT KATA MÉRK ZÉS FAJTÁI 1. Egyenes kiesés: 4 csapatig. • Sentei kata: a csapat a 3. vagy 4. el re kijelölt kata listáról (lásd a Mellékletekben) választhatja ki a bemutatásra kerül katát. • A bíráskodás pontrendszerben történik. 2. Dönt : az utoljára bennmaradt 4 csapat. • Sentei kata: a csapat a 3. vagy 4. el re kijelölt kata listáról (lásd a Mellékletekben) választhatja ki a bemutatásra kerül katát. • A dönt ben az egyenes kiesés során bemutatott katától eltér t kell bemutatni. • A bíráskodás pontrendszerben történik.


20 / 28


6. 13. CSAPAT KATA MÉRK ZÉSEK MEGKEZDÉSE ÉS BEFEJEZÉSE 1. Kezdés és bemutatás • A bemondó szólítására a csapat tagjainak azonnal oda kell menniük a helyükre a küzd téren kívülre. • A vezet bíró jelzésére a csapat meghajol a küzd tér felé, belép a küzd térre, és odamegy az indulási helyére. A három versenyz nek a vezet bíróval szemben kell állnia egy olyan háromszög alakban, amelynek a csúcsa van a legközelebb a vezet bíróhoz. • A csapat érthet en bemondja az el adott kata nevét. • A vezet bíró érthet en megismétli a kata nevét. • A csapat ezután elkezdi bemutatni a katát. Mindegyik versenyz nek ugyanabban az irányban kell végrehajtania a katát úgy, hogy a vezet bíróval szemben kezdjék el és fejezzék be. • Miután befejezték, a csapat visszatér az eredeti helyére, és várják a bírói ítéletet. 2. Befejezés • A vezet bíró a kata befejezése után ’Hantei’ vezényszóval és sípjellel szólítja fel a bírói panelt a pontszámok felmutatására. • A vezet bíró és a sarokbírók azonnal felemelik a döntésüket bemutató pontszámmal tábláikat. • A bemondó a vezet bíró és a sarokbírók által adott pontszámokat érthet en elmondja a jegyz könyvvezet nek. • A jegyz könyvvezet a megfelel nyomtatványokra ráírja a kihirdetett pontszámokat, és kiszámolja a végs ponteredményt egy legmagasabb és egy legalacsonyabb pontszám kihagyásával. • A bemondó érthet en kihirdeti az összesített ponteredményt. • A vezet bíró a pontszám bemondása után sípjelzéssel utasítást ad a bírói panelnek arra, hogy leengedjék pontozó tábláikat. • A csapat ezután elhagyja a küzd teret. A küzd téren kívül a csapat meghajol a küzd tér felé, és a mérk zésnek vége. 6. 14. EXTRA MÉRK ZÉSEK CSAPAT KATÁBAN. Ha a csapat katában döntetlenre kerül sor, akkor ugyanazt az eljárást kell követni, mint az egyéni kata mérk zéseknél – pontrendszerben (6. 9. 2. pont)


21 / 28


7. FEJEZET: A KATA MÉRK ZÉSEK BÍRÁSKODÁSI SZABÁLYAI 1.§. A KATA MÉRK ZÉSEKEN VALÓ DÖNTÉSHOZÁS KRITÉRIUMAI 7. 1. KATA MÉRK ZÉSEKEN VALÓ DÖNTÉSHOZÁS KRITÉRIUMAI A katák megítélésének három különböz kritériumon kell alapulnia: 1. Alapszint bemutatás Egy kata elfogadható végrehajtásához nagyon fontos az alapvet bemutatás kritériumainak való megfelelés. Ez lehet vé teszi a bírók számára, hogy a kata bemutatását kezdeti átfogó megbecsüléssel értékeljék. 2. Haladó bemutatás A haladó végrehajtás kritériumainak teljesítése újramin síti a kata bemutatását. Ez lehet vé teszi a bírók számára, hogy az els értékelésüket finomítsák. 3. Hibák vagy rosszul végrehajtott technikák el fordulása A hibák vagy nem megfelel technikák el fordulása miatt csökken a bírók által a kata bemutatására adott értékelés. A csökkenés a hibák vagy a rosszul végrehajtott technikák súlyosságával és mennyiségével arányos. 7. 2. EGY KATA ALAPSZINT

BEMUTATÁSÁNAK KRITÉRIUMAI

A következ alapvet dolgoknak kell megjelenniük egy kata minden egyes bemutatása során: 1. A kata el írt sorrendje és technikái A kata különféle karate technikák összefügg sorának végrehajtását jelenti. Ezek a technikák, valamint a sorrendjük minden egyes kata esetében meghatározottak. A kata végrehajtása során a kívánt sorrendet, valamint minden egyes el írt technikát világosan be kell mutatni. 2. Demonstrálni kell a kata sorrendjének és technikáinak megfelel megértését 3. A karate technikák megfelel végrehajtásának 3 alapvet kritériuma a következ : • A kime kontrollja • A kiterjedés és az összehúzódás kontrollja • A sebesség kontrollja 7. 3. EGY KATA HALADÓ SZINT

BEMUTATÁSÁNAK KRITÉRIUMAI

A bírók értesülnek a bemutatott kata lényeges részeir l és nehézségi fokáról. A bírói ítélet a következ kön alapul: 1. a versenyz milyen behatóan ismeri a technikákat • a mozgások iránya • állások • koordináció • stabilitás 2. milyen mérték nehézséget és kockázatot tartalmaz az el adás • fejfordítás • tökéletesség • harmónia • légzés • enbusen 3. a versenyz ’harci-attit dje’ • megállások • kiai • küzd szellem • tekintet összpontosítása (Chakugan) 4. A végrehajtás m vészi szintje és eleganciája • Ritmus • Formai követelmények, el adásmód


22 / 28


7. 4. HIBÁK ÉS ROSSZUL VÉGREHAJTOTT TECHNIKÁK EL FORDULÁSA A döntés harmadik kritériumaként a bíró megállapítja, hogy el fordultak-e hibák vagy rosszul végrehajtott technikák. 1. Hibák a következ k: • A technikák helytelen sorrendje • Egy el írt technika nem teljesítése • Egy nem el írt technika végrehajtása A hiba el fordulását a bírói panelnek meg kell er sítenie. 2. Nem megfelel végrehajtás: a nem megfelel en végrehajtott technikák nem számítanak hibának, de ennek megfelel megítélésre kerülnek. 3. Azokat a versenyz ket, akik nem a kihirdetett katát hajtják végre, leléptetik. 7. 5. MEGÁLLÁSSAL KAPCSOLATOS DÖNTÉS ZÁSZLÓHASZNÁLATON ALAPULÓ RENDSZERBEN 1. Ha egy versenyz megáll, és nem fejezi be a katát, a másik pedig nagyobb tévedések vagy hibák nélkül befejezi a kata bemutatását, akkor az utóbbi lesz a mérk zés gy ztese. 2. Abban az esetben, ha mindkét versenyz megáll, és a bemutató során nem fejezi be a katát, mindkett t leléptetik. 2.§. A KATA MÉRK ZÉSEN VALÓ BÍRÁSKODÁS MÓDSZEREI 7. 6. BÍRÁSKODÁS KATA MÉRK ZÉSEKEN A kata mérk zéseken bírói panel bíráskodik. 7. 7. BÍRÓI PANEL KATA MÉRK ZÉSEKEN 1. A kata mérk zéseknél a zászlóhasználaton alapuló rendszer szerint a bírói panel egy vezet bíróból és négy sarokbíróból áll. 2. A kata mérk zéseken a pontrendszer szerint a bírói panel egy vezet bíróból és hat sarokbíróból áll. 3. A Mellékletekben szerepl ábra szerint helyezkednek el. 7. 8. DÖNTÉSI MÓDSZEREK – ZÁSZLÓS RENDSZER • • •

A kata befejezésekor a vezet bíró kéri az sarokbírók döntését. A sarokbírók azonnal megmutatják ítéletüket, úgy, hogy zászlóikat a megfelel módon felemelik (lásd a Mellékleteket). A vezet bíró ezután a bírói táblázat alapján többségi döntést hoz (lásd a Mellékleteket). A vezet bíró úgy hirdeti ki a gy ztest, hogy felemeli a gy ztes színének megfelel zászlót. Ha az ítélet döntetlen, a vezet bíró ezt zászlókkal mutatja.

7. 9. DÖNTÉSI MÓDSZEREK – PONTRENDSZER • A kata befejezésekor a vezet bíró kéri a sarokbírók döntését. A vezet bíró és a sarokbírók azután azonnal felemelik az ítéletüket mutató pontszámú táblát. • A jegyz könyvvezet a következ képpen számolja ki a végs ponteredményt: a kapott hét pontszámból a legmagasabb és a legalacsonyabb kiesik, a megmaradt öt pontszámot pedig összeadja.


23 / 28


7. 10. VEZET BÍRÓ HATÁSKÖRE ÉS FELADATA KATA MÉRK ZÉSEN 1. Kizárólag a vezet bírónak van felhatalmazása arra, hogy a kata mérk zés lebonyolítását irányítsa. 2. A vezet bíró hatásköre és feladatait a 3. 5. pont, „a vezet bíró hatásköre és feladatai” tartalmazza. 3. A vezet bíró a mérk zés kezdetén elfoglalja a küzd téren el re kijelölt helyét. 4. A vezet bíró a mérk zés során „a kata mérk zéseken való döntéshozás kritériumai” (7. fejezet 1.) szerint értékeli a kata bemutatását. 5. Amikor a katának vége, a vezet bíró elég id t hagy az sarokbíróknak ahhoz, hogy döntsenek. 6. A vezet bíró úgy hajtja végre az ítéletek kihirdetését, ahogyan az a 6. 7. pontban – „Az egyéni kata mérk zések megkezdése és befejezése a zászlóhasználaton alapuló rendszerben” -, vagy a 6.8. pontban – „Az egyéni kata mérk zések megkezdése, befejezése és pontrendszer” - le van írva. 7. 11. SAROKBÍRÓK HATÁSKÖRE ÉS FELADATA KATA MÉRK ZÉSEKEN 1. Az sarokbíró hatásköre és feladatai a 3. 6. pontban: „a sarokbíró hatásköre és feladatai” alatt vannak megadva. 2. A sarokbíró a mérk zés kezdetén elfoglalja a küzd téren el re kijelölt helyét. 3. A vezet bíró a mérk zés során „a kata mérk zéseken való döntéshozás kritériumai” (7. fejezet 1.) szerint értékeli a kata bemutatását. 4. Amikor a vezet bíró döntéshozásra szólítja fel ket, az összes sarokbíró egyszerre felemeli az értékelését mutató zászlóját vagy a pontszám tábláját.


24 / 28


8. FEJEZET: ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK 1.§. ÓVÁS 8. 1. ÓVÁSI ELJÁRÁS 1. A versenyz k személyesen nem emelhetnek óvást a bírói döntések ellen. 2. A csapatban felel s hivatalos személy (általában a menedzser) csak akkor tiltakozhat közvetlenül a szabálysértés észrevétele után a dönt bírónál az ítélet ellen, ha úgy gondolják, hogy a vezet bíró és a sarokbírók döntése nyilvánvalóan megszegte a Mérk zésszabályzatot vagy a Versenyszabályzatot. 8. 2. AZ ÍTÉLETTEL SZEMBENI ÓVÁS KEZELÉSE 1. Ha az ellen rz bíróhoz egy ítélet elleni óvást nyújt be annak a csapatnak a menedzsere, amelyikhez az érintett versenyz tartozik, akkor az ellen rz bíró el ször megvizsgálja a panaszt, majd magyarázatot kérhet a vezet bírótól és/vagy a sarokbíróktól, és ha a döntést nyilvánvalóan méltánytalannak találja, akkor kérheti a bírói panelt, hogy vizsgálják felül a döntésüket. 2. A ellen rz bírón keresztül történ óvás esetén a vezet bíró a sarokbírók, és saját maga nevében elmagyarázza az ellen rz bírónak, hogy milyen körülmények között és minek alapján hozta meg a döntését. Ha az ellen rz bíró a döntés felülvizsgálatát kéri, akkor a döntés felülvizsgálatát vagy meger sítését a vezet bíró és a sarokbírók teljes egyetértése alapján kell elvégezni. 2.§. SÉRÜLÉSEK VAGY BALESETEK MÉRK ZÉSEK ALATT 8. 3. SÉRÜLÉSEK VAGY BALESETEK EL FORDULÁSA Ha valamelyik versenyz megsérül, a vezet bíró azonnal megállítja a mérk zést, segít a megsérült versenyz nek, ugyanakkor pedig odahívja a verseny orvost. A sérülés kezelése nem késleltetheti jelent sen a mérk zést. 8. 4. SÉRÜLÉSEKKEL ÉS BALESETEKKEL KAPCSOLATOS HATÁSKÖR A versenyz k sérüléseivel, baleseteivel vagy fizikai állapotával kapcsolatos kérdésekben csak a versenyorvos hozhat döntéseket. 8. 5. SÉRÜLÉSSEL VAGY BALESETTEL KAPCSOLATOS DÖNTÉS 1. Ha úgy ítélik, hogy egy versenyz képtelen folytatni a versenyzést sérülés vagy bármilyen más, fizikai ok miatt, amelyet a versenyorvos állapít meg, akkor a vezet bíró befejezi a mérk zést, és a sérültet felfüggeszti a mérk zést l. 1.1. Ha a sérülés az ellenfélnek tulajdonítható, akkor t hirdetik ki gy ztesnek. 1.2. Ha a sérülés nem az ellenfélnek tulajdonítható, akkor t hirdetik ki vesztesnek. 2. Az a versenyz , aki úgy nyerte meg a mérk zést, hogy az ellenfelét sérülés okozása miatt kizárták, nem küzdhet újra a versenyen a versenyorvos engedélye nélkül. 3. A versenyz saját érdekében: ha egy versenyz két mérk zést úgy nyer meg, hogy az ellenfelei Hansoku-t kaptak kontroll nélküli technikák által okozott sérülések miatt, akkor ez a versenyz nem folytathatja a versenyt.


25 / 28


8. 6. MÉRK ZÉS ABBAHAGYÁSÁVAL KAPCSOLATOS DÖNTÉS. 1. Ha egy versenyz kisebb sérülést szenved, és az nem olyan súlyos, hogy versenyképtelenné tegye, pedig nem hajlandó arra, hogy folytassa a mérk zést, vagy hogy engedélyt kérjen a mérk zés abbahagyására, akkor vesztesnek fogják nyilvánítani. 2. Ha egy kumite mérk zés folyamán olyan okok miatt áll fenn sérülés vagy állnak fenn sérülések, amelyek nem tulajdoníthatók annak, hogy az egyik versenyz versenyképtelenné tette a másikat, vagy ha mindkét versenyz egyszerre megsérül olyan okok miatt, amelyekért mindketten felel sek, akkor: 2.1 azt a versenyz t, aki kiszáll a mérk zésb l, vesztesnek fogják nyilvánítani, 2.2 ha mindkét versenyz abbahagyja a mérk zést, és a sérüléseket okozó dolgok egyik versenyz nek sem tulajdoníthatók, akkor a mérk zést döntetlennek fogják nyilvánítani. 3.§. A BIZTONSÁGGAL ÉS BIZTOSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK 8. 7. BIZTONSÁGGAL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK 1. A versenyz k nem használhatnak véd felszereléseket. A véd felszerelések azonban megengedettek lehetnek abban az esetben, ha azokat a Technikai Bizottság a kockázatok elkerülése érdekében jóváhagyja. 2. A versenyz k csak a versenyorvos engedélyével viselhetnek magukon kötéseket vagy gyógyászati segédeszközöket. 3. A versenyz k körmeinek rövidnek kell lenniük, és nem hordhatnak fémtárgyakat és hasonlókat a testükön, mert ezek sérüléseket okozhatnak. 8. 8. BIZTONSÁGGAL KAPCSOLATOS SPECIÁLIS KÉRDÉSEK 1. 2. 3. 4. 5.

A kumite mérk zéseken a versenyz knek az ESKA által jóváhagyott seiken véd t kell viselniük. Kumitében kötelez a fogvéd használata. Kumitében megengedett a mélyvéd használata. N i kumitében megengedett a mellvéd használata. Kumitében nem megengedett a szemüveg használata.

4.§. A VISSZALÉPÉS 8. 9. VISSZALÉPÉS Azt a versenyz t, aki sérülésen kívül valamilyen más okból nem képes folytatni a versenyzést vagy a részvételt, vagy aki ugyanilyen okból engedélyt kér arra, hogy abbahagyhassa a mérk zést, vesztesnek fogják nyilvánítani. 5.§. AZ EDZ I TEVÉKENYSÉG 8. 10. EDZ I TEVÉKENYSÉG A kumite mérk zések során az edz i segítség csak olyankor megengedett, amikor a mérk zést a vezet bíró „Yame” vezényszavával átmenetileg megállítja, addig a pillanatig, amikor a vezet bíró „Tsuzukete hajime” vezényszóval újraindítja a mérk zést.


26 / 28


6.§. RUHÁZAT ÉS MEGJELENÉS 8. 11. HIVATALOS ÖLTÖZET A versenyz k, bírók és segít k hivatalos öltözetét a Mellékletek „Hivatalos öltözettel kapcsolatos el írások” c. részében részletezzük. 8. 12. VERSENYZ K 1. A versenyz knek tiszta, fehér és ábrák vagy feliratok nélküli karate-gi-t kell viselniük. 2. A kumite mérk zéseken és a kata zászlóhasználaton alapuló rendszerében az egyik versenyz derekára azonosítás céljából piros, a másik versenyz ére pedig fehér övet kell er síteni. A versenyz knek a saját övüket nem kell levenniük. 8. 13. NEM MEGFELEL

RUHÁZAT VAGY MEGJELENÉS

Az ESKA tisztségvisel k, a Versenysorozat Igazgatója vagy a Mérk zést vezet bírók minden olyan hivatalos személyt vagy versenyz t kizárhatnak, akik nem felelnek meg ennek az el írásnak. 7.§. KÜZD TÉR ÉS FELSZERELÉS 8. 14. KÜZD TÉR 1. A küzd tér felszínének egyenesnek kell lennie, és a veszélyhelyzetek elkerülése érdekében meg kell hozni a megfelel intézkedéseket. 2. Legel nyösebb a fából készült padló. Mindazonáltal vásznat vagy tatamit is használhatunk. 3. A küzd tér mérete: 3.1 A kumitéhez használt küzd tér alapelvként nyolc méter oldalhosszúságú négyzet. 3.2 A katához használt küzd térnek elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy a résztvev k képesek legyenek akadály nélkül bemutatni a katát. 4. A küzd teret vonalakkal kell határolni. 5. A küzd térrel kapcsolatos részletek a Mellékletek „Küzd térrel kapcsolatos ábrák” c. részében találhatók. 6. További vonalak: 6.1. Kumite küzd tér: két, egyenként egy méter hosszú párhuzamos vonalat kell húzni a küzd tér középpontjától számított 1,5 m-es távolságban mindkét oldalon, és ezeknek mer legeseknek kell lenniük arra a vonalra, ahol a mérk zés kezdetén a vezet bíró áll. 6.2. Kata küzd tér – zászlóhasználaton alapuló rendszerben: két, egyenként fél méter hosszú vonal szükséges egymástól három méter, a küzd tér szélét jelz vonaltól pedig két méter távolságban, szemben azzal a hellyel, ahol a vezet bíró a mérk zés kezdetén ül. A zászlós rendszerben ezek lesznek a versenyz k kiindulási helyei. 8. 15. MÉRK ZÉSEKHEZ HASZNÁLT FELSZERELÉSEK A versenysorozat házigazdája által készített felszerelések típusának, min ségének és használatának részletes leírását lásd a Mellékletekben „a mérk zésekhez használt felszerelések” c. részben. 8.§. A SZEMÉLYZET 8. 16. VERSENYSOROZAT IGAZGATÓJA 1. A versenysorozat igazgatóját az ESKA Végrehajtó Bizottsága nevezi ki. 2.

irányítja a mérk zések lebonyolítását mindaddig, amíg ez a bírói szabályokkal nem ütközik, vagy nem érinti azokat. 3. A versenysorozat személyzete segíti a munkáját.


27 / 28


8. 17. A VERSENYORVOS 1. A versenyorvost az ESKA Végrehajtó Bizottsága jelöli ki. 2. Minden orvosi kérdésben irányít a versenysorozat folyamán. 3. Az Els segélynyújtó Csoport segíti. 8. 18. A VERSENYSOROZAT SZEMÉLYZETE 1. Bizonyos feladatok elvégzéséhez és a mérk zések lebonyolításának el segítése céljából a Versenysorozat Házigazdája meghatározott létszámú személyzetet jelöl ki. 2. k a Mellékletekben „a versenysorozat személyzete” c. részben leírt módon m ködnek.

Fordítás: Fordította: Korrektúra és a szakmai szöveg véglegesítése:


Magyar JKA Karate Szövetség (2008. december 28.) Halmi Zsófia Krepsz János

28 / 28

EURÓPAI SHOTOKAN KARATE-DO SZÖVETSÉG

Recommend Documents