Európai munkaügyi portál. a társadalmi párbeszédben

Európai munkaügyi portál (elektronikus jogtár és érdekképviseleti adattár)

a társadalmi párbeszédben − a szakmai tevékenységhez kapcsolódó informatikai, kommunikációs feltételek biztosítása és fejlesztése −

A tanulmány célja, hogy a STRATOSZ és tagvállalatai részére felmutassa egy elektronikus munkaügyi portál szükségességét a 21. század európai társadalmi párbeszédében, annak alkalmazástechnikai és tartalmi feltételeivel együtt.

Szerző: IQ ConsultinG Kft. Készült a MAT támogatásával, az FSzH közreműködésével, 2009-ben.

Tartalom

1. Bevezetés ............................................................................................................. 4 2. A társadalmi párbeszéd háttere - igényfelmérés .............................................. 6 2.1 A nemzetközi szintű társadalmi párbeszéd kezdetei ........................................... 6 2.2 Társadalmi párbeszédelméletek az Európai Unióban – a közösségi szintű társadalmi párbeszéd ................................................................................................ 8 2.3 Az integráció szerepe a társadalmi párbeszéd folyamatába – integrációs cél. . 10 2.4 Kétpólusú társadalmi párbeszéd Magyarországon ........................................... 11 2.4.1 Az OÉT és a GSZT......................................................................................... 11 2.4.2 A párbeszéd „civil” résztvevői ......................................................................... 13 2.4.3. A képviseleti párbeszéd a kétpólusú rendszerben ........................................ 15 3. A munkaügyi jog és a társadalmi párbeszéd tendenciái - Igényformálás ... 17 3.1 Mi a munkajog? ................................................................................................. 17 3.2 Európai foglalkoztatás és munkajog .................................................................. 18 3.3 A pluralizmus és a pluralista társadalmi párbeszédelméletek szerepe a munkajogi igényformálásban ................................................................................... 20 3.3 A neokorporatizmus és a neokorporatista társadalmi párbeszédelméletek szerepe a munkajogi igényformálásban .................................................................. 22 3.4 Internet alapú közösség, elektronikus képviselet .............................................. 23 3.5 Elektronikus alapú jogi információszolgáltatás – közösségi információszolgáltatás ............................................................................................. 25

2/86 Készítette: IQ ConsultinG Kft., 2009. [email protected] verzió: 3.0

3.6 Az igényformálás összegzése ........................................................................... 26 4. A megvalósítás – Európai Munkajogi Portál ................................................... 28 4.1 Az Európai Munkajogi Portál alapkoncepciója .................................................. 28 4.2 A Munkaügyi Portál általános kihívásai európai környezetben ......................... 29 4.3 A tartalomszolgáltatás és az e-learning............................................................. 31 4.4 A Munkaügyi Portál Tartalomkezelése: a Moodle ............................................. 33 4.5 A Moodle keretrendszer általános jellemzői ...................................................... 34 4.6 A Moodle legfontosabb szolgáltatásai ............................................................... 35 4.7 Tartalomkezelési (Content Management System) funkciók .............................. 36 4.8 A Moodle keretrendszer szoftverigénye a kliens-számítógépeken ................... 38 4.9 A Portál keretrendszerének telepítése és fenntartása ...................................... 39 4.8 A keretrendszer és a tartalmi anyagok által követett technológiai szabványok 41 5. Esettanulmány – Az Entrepreneurs Training Portal (ETP) ............................ 44 5.1 Általános projektbemutatás ............................................................................... 44 5.2 Az ETP portál felépítése .................................................................................... 46 5.3 Elektronikus információs modulok listája és tartalma ........................................ 47 5.4 Az ETP portál funkciói ....................................................................................... 50 5.5 Az ETP portál fejlesztésének időigénye ............................................................ 52 6. Összegzés .......................................................................................................... 56 7. Felhasznált Irodalom ......................................................................................... 57 8. Melléklet (EURES) .............................................................................................. 57


1. Bevezetés

Az Európai Közösség szupranacionális intézményrendszere alapvetően a gazdasági és jogi integráció céljával jött létre, különös tekintettel a munkaügyek nemzetközi szabályozásának igényére. A társadalmi párbeszéd és a munkaügyi érdekképviselet, nevesül a munkavállalók jogainak védelme, egyidejűleg a munkaadó érdekeinek tiszteletben tartása és ezen irányelvek kommunikálása az európai integráció alapvető feltétele, melyet a tagállamok felé rendszeres munkaügyi rendelkezések tesznek nyilvánvalóvá. Épp ezért elengedhetetlen, hogy a ma tripartit társadalmi párbeszédében elengedő információ álljon rendelkezésére egy olyan közösségi információs portál (jogszabályi adatbázis, esettanulmány adatbázis, jogi előzmények bázisa, stb.) formájában, mely segít megfelelni az integráció folyamatos igényeinek, és a lokális jogszabályi környezet előírásainak egyaránt. A nacionális és szupranacionális munkaügyviteli jogrend figyelemmel követése a vállalati stratégiaalkotás mellett a gyakori munkaügyi döntések meghozatalában is fontos szerepet játszik. Ezen felül az esetleges jogviták kezelésében az elérhető jogszabályi környezet mellett, a precedens-értékkel bíró korábbi jogviták is értékes információk az egyes tagvállalatok számára, ezért az internetes jogtárban ezen esetek anyagai is megtalálhatóak. Ma tehát a társadalmi párbeszéd tagjai sem kerülheti el az új globális kommunikációs hordozó, az internet alkalmazását. Az internet ezen felül természetesen nem csupán egy nyelv, hanem mint minden ilyenhez, kapcsolódó térrel rendelkezik: saját társadalommal. Az internet „polgára” pedig a kulcs a jövő szociális párbeszédéhez. Csak egy példa: az interneten elérhető munkaügyi jogtár technikai megvalósításával lehetővé teszi, hogy a tetemes jogszabályi 4/86 Készítette: IQ ConsultinG Kft., 2009. [email protected] verzió: 3.0

adatbázis kereshető, egyedi igényeknek megfelelően szűrhető legyen. Emellett az átlátható, ízléses kezelőfelület, valamint az elmenthető hivatkozási pontok (ún. könyvjelzők) a felhasználói élmény javítását is szem előtt tartva teszik élvezhetőbbé a bonyolult, és olykor igen száraz jogszabályi környezet tanulmányozását. A továbbiakban jelen tanulmány áttekinti, hogy milyen érvek támasztják alá egy munkajogi portál felállítását az Európai Unió párbeszéd-alapelvei nyomán; hogy milyen hozzáadott értéke lehet egy közösségi alapú, nyílt forráskódú eszközzel megalkotott információszolgáltatásnak az integrációs elvek mentén, majd javaslatot tesz egy nyílt forráskódú alaprendszerre, egy már működő példa esettanulmányának segítségével.


2. A társadalmi párbeszéd háttere – igényfelmérés

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) számos európai polgár számára ismerősen cseng, de a szociális v társadalmi párbeszéd hívószó több esetben tisztázásra szorul, hisz jelentése kitágítható a szociális államberendezkedés teljes rendszerére és klientúrájára.

2.1 A nemzetközi szintű társadalmi párbeszéd kezdetei

A szociális – esetenként – társadalmi párbeszéd első hallásra a társadalom egyes rétegeinek hatékony kommunikációját juttathatja eszünkbe, leginkább két fél között. Ez a megállapítás azonban egyszerre két tévhitet is felmutat. Egyrészt a szociális párbeszéd csak a historiografikus és szocialistakommunista társadalommodellen belül értelmezhető két egymáshoz viszonyuló (jól vagy rosszul) társadalmi réteg párbeszédének. Az „osztályharc” és „osztályellenesség” mint fogalmak, az egységes Európa létrejöttével gyakorlatilag elveszítették értelmüket – ha bírtak egyáltalán ilyesmivel a túlontúl leegyszerűsítő szocialista értelmezés keretein belül. A szociális párbeszéd fogalmában a „szociális” eredetileg a munkaadók és munkavállalók csúcs-szervezetei – tehát szakszervezetek és vállalkozói szervezetek, ipartestületek, munkáltatói szervezetek között létrejövő párbeszédre utal. A párbeszéd pedig az eredetileg bipartit párbeszédet jelentette, ami a két csúcspólus jogalkotó kommunikációjára utal. Később, az ILO létrejöttével (International Labour Organization – Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) fogalom jelentése kiszélesedett, szinte gyűjtőfogalommá vált: azon intézmények gyűjtő-


fogalma lette, melyek a munkaadók és munkavállalók intézményesített bevonására szolgáltak. Az ILO alapvető tulajdonsága, hogy nemcsak a tagországok kormányai veszik ki részük a jogalkotási folyamatból, hanem a munkavállalók és munkaadók szervezetei is. Ez az alapja az úgynevezett tripartit – tehát hárompólusú párbeszédnek, melyben a munkaügyi jogalkotási folyamat úgy megy végbe, hogy az összes érintettet - érdekcsoportot, ha úgy tetszi – a döntések mögött tudhat. Az eredeti, bipartit párbeszédre ezért gyakran használták az autonóm szociális párbeszéd kifejezést. Az ILO egy klasszikus nemzetközi szervezet, annak államközi tulajdonságait is beleértve. Már 1919-ben 29 állam írta alá az alapító dokumentumot, jelenleg pedig 170 felett áll a tagállamok száma. A tagállamok közül némely nem tagja az ENSZ-nek, míg akadnak olyan ENSZ tagok, melyek nem léptek be a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetbe. A nemzetközi munkásmozgalmak történelmére visszatekintve, az 1917-es oroszországi események szolgáltatták az egyik olyan pillanatot a világtörténelemben, amikor világossá vált, hogy a munkásosztály egyenlő, sőt olykor nagyobb hatalommal bíró testületté tud szerveződni, mint a munkáltatói vagy a munkajog-alkotói oldal. Természetesen azóta munkásmozgalmak százai és sztrájkok ezrei bizonyították ezt, ahogyan azt is, hogy a elegendő jogi szabályozás nélkül (vagy a hatályos jogi háttérismeret hiányában) milyen hiányosságokkal kell megküzdeniük a tárgyaló feleknek. A szakszervezetek és kapcsolódó szervezeteik kialakulásával – és a munkaügyi viszonyok gyors átalakulásával a munkaügyi kérdések már nem „osztályok” harcaként értelmezendő, hanem valós közösségi feladatként. Ebből a szempontból tehát félrevezető a „párbeszéd” fogalom: nem két – netán több „fél” saját érdekeiről van szó, hanem egy közösség saját, közös céljairól.


2.2 Társadalmi párbeszédelméletek az Európai Unióban – a közösségi szintű társadalmi párbeszéd

Az Európai Közösség mint a társadalmi párbeszéd színtere nem alá és fölérendelt

rétegek

folyamatos

ellenállásaként

értelmezendő,

hanem

egy

szinergikus egészként, melyben a párbeszéd komplex érdekegyeztetés mellett közösségi irányelvek mentén halad. Ezen irányelvek maguk is szupranacionálisak – tehát magukban hordozzák a tagállamok feletti jelleget. Ehhez az „államfeletti szerv” igényhez a biztos alapot a neofunkcionalista 1 alapelv szolgáltatja: a spillover (tehát a túlcsorduláseffektus) effektus. A funkcionális spillover alapján az egyes államok szakpolitikai döntései és jogrendje a közös munka során annyira összefonódik és egymásra-utalttá válik, hogy egy bizonyos pont után (ez a spillover) csupán államközi szinten lesznek kezelhetőek. Ezt követi a politikai spillover, melyben az állami szuverenitás súlya is fokozatosan megváltozik. Emellett persze beszélhetünk még intézményi spillover-ről, vagy tágabb értelemben kulturális spillover-ről is, ugyanezen elvek alapján. Tehát ha a tagállami intézményi környezetek összefonódó munkája egymás működését is radikálisan meghatározza – akárcsak a kulturális életben - , akkor a jövőbeli működést az államközi, szupranacionális működés fogja meghatározni. A neofunkcionalista elmélet mellett léteznek még kormányközi elméletek; multilevel governance (többszintű kormányzás) elméletek és az intézményelvű megközelítés. Munkaügyi szempontból viszont minden európai társadalmi párbeszédelmélet egyetért abban, hogy a társadalmi párbeszéd legtömörebben így definiálható:

1

Ernst b. HAAS 1958‐as The Uniting of Europe c. munkája alapján kialakult elmélet


Társadalmi párbeszéd munkügyi értelemben véve: eszköz a munkaerőpiacok zökkenőmentes működésének biztosítására. Ez nagy vonalakban károm fajta tevékenységet takar a szociális partnerek számára: • társadalmi párbeszéd: a szociális partnerek többoldalú együttműködése, tekintet nélkül arra, hogy a tevékenységhez az Egyezmény 138. és 139. Cikkelye alapján a Bizottság hivatalos egyeztetései vezetnek, avagy sem; • társadalmi partnerek konzultációja: a tanácsadó bizottságok tevékenységei és a hivatalos egyeztetések az Egyezmény 138. és 139. Cikkelye szellemében • háromoldalú együttműködés: a szociális partnerek és az európai hatóságok közötti kapcsolatok. Ezek alapján az európai társadalmi párbeszéd gyakorlati példája Az Európai Szociális Partnerek Munkaprogramja, 2003-2005 alapján, a foglalkoztatás témájában: ‐

Foglalkoztatási irányelvek: Jelentések a szociális partnerek intézkedéseiről a foglalkoztatási irányelvek megvalósítását szem előtt tartva

‐

Élethosszig tartó tanulás: Az intézkedés keretének utólagos áttekintése és kiértékelése

‐

Stressz a munkahelyen

‐

Nemek közötti egyenlőség: Szeminárium az esélyegyenlőség és a nemi diszkrimináció témájában


‐

Átszervezés

‐

Rokkantság: Az 1999. évi közös nyilatkozat megújítása

‐

Fiatalok: A tudományos és technológiai érdeklődés előmozdítása a fiatalok körében és az esetleges hiányosságok kezelése közös nyilatkozat és/vagy tudatosságfokozó kampány segítségével

‐

Rasszizmus: Az 1995. évi közös nyilatkozat megújítása (a tagjelölt országokkal együtt)

‐

Elöregedő munkaerő: Szeminárium az esettanulmányok elemzésére és a közös intézkedések lehetőségeinek feltérképezésére

‐

Zaklatás

‐

Távmunka

‐

Nem bejelentett munkavégzés

2.3 Az integráció szerepe a társadalmi párbeszéd folyamatába – integrációs cél.

Az integráció-elméletek, és az általánosságban vett európai integráció két fő értelemben releváns a tanulmány szempontjából. Egyrészt a társadalmi integráció értelmében: tehát a társadalom peremén vagy egyéb, bizonyos okokból elszigetelten élők bevonása a társadalom egészébe. A másik integráció-jelentés az európai közösség integrációjára utal - tehát a közösségi működés, szabályozás és funkcionalitás kiterjesztése és azonos jelentéssel való felruházása az Európai Unió bármely tagországa számára. Ez utóbbi alapelv maga az Európai Közösség alappillére – huszadik század két világégése után elérkezett az idő, hogy egyszer s mindenkorra elejét vegyük a hasonló borzalmaknak.


A harmadik, társadalmi párbeszéd szempontjából döntő jelentőségű értelmezése az integrációs alapelvnek, a párbeszéd 1993 óta bevett gyakorlatán szemléltethető a legkönnyebben. Az 1957 óta nyomon követhető európai társadalmi párbeszéd pusztán a konzultáció eszközével tudott operálni a társadalmi érdekegyeztetés és jogformálás folyamatában, mely elengedhetetlen alap ugyan (a szociális partnerek véleményének meghallgatása, mérlegelése, figyelembe vétele) de alapvetően még bipartit gyökerekkel bír. A konzultáción felül 1993-ra az alábbi módon szélesedett ki a szociális párbeszéd mozgástere: ‐

Közös politikaformálás és megvalósítás

‐

Autonóm párbeszéd (közös állásfoglalás kialakítása)

‐

Tárgyalások és Megállapítások kötése (európai szintű alku)

2.4 Kétpólusú társadalmi párbeszéd Magyarországon

1.1.1 2.4.1 Az OÉT és a GSZT Magyarországon az országos társadalmi párbeszéd két meghatározó intézménye jött létre és működik. Ezek egyike, a közel húszéves múltra visszatekintő Országos Érdekegyeztető Tanács, – amely még a rendszerváltás előtt az utolsó kommunista kormány időszakában, 1988-ban alakult meg, alapvetően azzal a céllal, hogy országos bérmegállapodásaival ”kiváltsa” a korábbi állami bérszabályozást, s amely jelentős szerephez jutott a gazdasági rendszerváltásban. A másik, – az Országos Érdekegyeztető Tanácshoz képest –, „fiatal” intézmény, a Gazdasági és Szociális Tanács, már a rendszerváltás utáni időszakban, sőt hazánk európai uniós csatlakozását követően, 2004-ben alakult meg


a nemzetstratégiákról folytatott konzultációkra. Ez a „kettős” intézményi elrendezés meglehetősen sajátos Európában és a világban, de nem példa nélküli. Az Országos Érdekegyeztető Tanács, – a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (ILO) elveit követő és a „munka világával” foglalkozó –, háromoldalú, azaz a munkavállalók, a munkaadók és a kormány részvételével működő, országos érdekegyeztető fórum. A Gazdasági és Szociális Tanács ettől eltérően a társadalmi párbeszédnek, – a nemzeti stratégiai célok és programok egyeztetésének, – európai uniós mintákat követő –, konzultatív fóruma, amelynek munkájában a munkavállalók és a munkaadók képviselőin túl a gazdaság egyéb érdekképviseletei, illetve a civil szervezetek és a tudomány képviselői is részt vállalnak. Az Országos Érdekegyeztető Tanács a maga területén, – tudni illik az országos háromoldalú érdekegyeztetésben –, vitathatatlanul fontos, meghatározó intézmény. Működése a munka világára összpontosul, és ezzel összefüggésben, – elvileg –, csak érintőlegesen tér ki átfogóbb gazdaság- és társadalompolitikai ügyekre. Résztvevőinek köre, – a kormányon túl –, a munkavállalókra és a munkaadókra korlátozódik. A Gazdasági és Szociális Tanács funkciója a nemzeti gazdasági és társadalompolitikai stratégiákról való magas szintű konzultáció az Országos Érdekegyeztető Tanácsénál értelemszerűen szélesebb, – a nemzeti stratégiák által érintett és azok kidolgozásához hozzájárulni képes –, résztvevői kör bevonásával. A GSZT ugyanakkor új lehetőségeket nyit az Országos Érdekegyeztető Tanácsban helyet foglaló munkavállalói és munkaadói érdekképviseletek számára (is) véleményük kinyilvánítására.


Az országos társadalmi párbeszéd és az érdekegyeztetés megkülönböztetése elvi-elméleti kérdés, amely nemzetközi és hazai szinten, – némiképpen eltérő módon –, egyaránt jelentkezik, és korántsem mondható kellően tisztázottnak. A szakszervezetek, a munkaadók és a kormány közötti, – további civil szerveződések bekapcsolódásával folyó –, párbeszédet a félhivatalos szakzsargon „tripartizmus plusznak” nevezi, míg ugyanennek az elnevezése, – amennyiben a kormány kimarad belőle –, „bipartizmus plusz”. Az Országos Érdekegyeztető Tanács tripartitnak minősülő intézmény. A Gazdasági és Szociális Tanács aszerint tekinthető „tripartit plusz” vagy „bipartit plusz” intézménynek, hogy a kormányt részesének tekintjük vagy sem. 1.1.2 2.4.2 A párbeszéd „civil” résztvevői A „civilek csoportosulását”, – provizórikusan –, a GSZT működési küldetésére releváns civil szerveződéseknek a kormány által meghívott képviselői alkotják, ideértve a brüsszeli Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) négy magyar civil tagját. Az eredeti tripartit vagy bipartit intézményekben való további „civil” részvételt gátolja, hogy ezek az ILO elveinek, – a szervezkedés szabadságának és a tárgyalások és megállapodások szabadságának –, bázisán működnek. Ez akadályozta meg például azt, hogy az [Országos] Érdekegyeztető Tanácsba az 1990-es években a gazdasági kamarák és civil szerveződések, – jóllehet szorgalmazták ezt –, bekerüljenek. Erre álljon itt egy igazán jó példa: A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) és a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet (SZMI), – a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (ILO) égisze alatt és támogatásával –, 2007. december 6.-án Budapesten közép– és kelet európai szakértői szemináriumot rendezett a tripartizmuson belüli és azon túli országos társadalmi párbeszédről. Középpontjá-


ban az a kérdés állt, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal által hagyományosan szorgalmazott tripartit, – azaz a szakszervezetekre, a munkaadókra és a kormányokra kiterjedő –, országos társadalmi párbeszédnek mennyiben jelenkori alternatívája˛ kiegészítője az európai uniós országokban egyre terjedő, a gazdasági és szociális tanácsokban megtestesülő, a szakszervezeteken és munkaadókon túl egyéb érdekképviseleteket, illetve civil szerveződéseket is magában foglaló gyakorlat? A globalizált világgazdaságban hol van a tripartit és a tripartit plusz országos társadalmi párbeszéd szerepe? Nem arról van-e szó, hogy az előző helyét és szerepét, – a munka világán túl –, egyre inkább a tripartit plusz párbeszéd veszi át, mivel az sokkal inkább adekvát a gyökeresen átalakult társadalom és gazdaság körülményei között? Az ILO képviselői aláhúzták, hogy az Európai Unió elkötelezett a tripartizmus iránt, – amit a közelmúltban aláírt lisszaboni szerződés is megerősít. Ugyanakkor az ennél szélesebb civil résztvevői körrel zajló párbeszéd az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság révén szintén jelentkezik az Unió szintjén, s a gazdasági és szociális tanácsok formájában a régi tagállamok túlnyomó többségében jelen van. 2

A Gazdasági és Szociális Tanácsnak vagy az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak, mint az országos társadalmi párbeszéd intézményeinek a küldetése, – vagy úgy is fogalmazhatjuk, a lényege –, hogy módot adjanak a különféle társadalmi csoportosulásokat megjelenítő, nyilvánvalóan eltérő, esetenként ütköző nézeteket és érdekeket képviselő személyek közti véleménycserére, konzultációra, vitára. Ennek eredményeként közös nevező megkeresésére, illetve kölcsönös megértésen, kompromisszumokon alapuló közös vélemények, álláspontok, állásfoglalások kialakítására. A társadalom és a nemzetgazdaság hosszabbtávú fejlődését kijelölő nemzetstratégiák alakításában a szakmailag megalapozott, a közvetlen érdekkötött 2

Forrás: Héthy ‐ Ónodi


ségektől mentes, pártpolitikától független „civil” véleményeknek nyilván meg van a helye, – s elvileg fontos szerepe van –, a parlamenti demokráciák működésében is, különösképpen olyan politikailag kiélezett helyzetekben, amelyeket a pártok egymásnak feszülése jellemez. Már ha születnek ilyen vélemények, és nyilvánosságra kerülnek. 1.1.3 2.4.3. A képviseleti párbeszéd a kétpólusú rendszerben Az Országos Érdekegyeztető Tanácsot három egyenrangú, – azonos jogokkal rendelkező –, tárgyaló csoport, – hivatalos elnevezése szerint „oldal” –, alkotja. A „munkavállalói oldal”, az országos szakszervezeti konföderációk, – hat szervezet –, képviselőit foglalja magában. A „munkaadói oldal” az országos munkaadói szövetségek, – kilenc szervezet –, képviselőiből áll. A harmadik a kormány tárgyalócsoportja, a „kormányzati oldal”. A kormány tárgyalópartnereit adó oldalalak az OÉT meghatározó szereplői. Küldetésük meghatározott társadalmi csoportosulások, – a munkavállalók és a munkaadók –, érdekképviselete. Az érdekképviselet és az érdekegyeztetés, – összhangban az intézmény elnevezésével –, az OÉT működésében kulcsszónak is tekinthető.

Visszatérve tehát az európai szintű szociális párbeszédre, a bipartit kommunikáció meghaladása után a tripartit egyeztetés mellet a 70-es évek óta az autonóm párbeszéd eszközével is az (társadalmi) integrációt szolgálja. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azonban a tényt, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet megalakulásával, a tripartit párbeszédalapelv nem csupán kibővítette a párbeszédmodellt, hanem egy új értelmezési horizontot állított fel abban az értelemben, hogy azoknak is részt kívánatos venniük a munkaügyi döntésekben, akikről a döntések szólnak a gyakorlatban.


A szociális párbeszéd alakulása az Európai Unióban tehát felmutatni látszik olyan igényeket, miszerint a végfelhasználó is időben értesüljön a munkajogi változásokró, sőt, akár véleményét is kifejthesse azok disszeminációs szakaszában. Ahhoz, hogy erre valós megoldási javaslatot tegyünk, előbb vessünk egy pillantást a munkajog és a társadalom 21.századi alakulására, annak érdekében, hogy az igényformálás teljes legyen.


3. 3. A munkaügyi jog és a társadalmi párbeszéd tendenciái – Igényformálás

3.1 Mi a munkajog?

Az elmúlt 50 évben az Európai Unió arra törekedett, hogy magas szintű foglalkoztatást és szociális védelmet, jó élet- és munkakörülményeket biztosítson a munkavállalóknak, és a tagországok között gazdasági és társadalmi kohéziót teremtsen. A munkajog a munkavállalók és a munkáltatók jogait és kötelezettségeit meghatározó jogszabályok tömege, mely két nagy területen értelmezendő: a munkafeltételek (munkaidő, részmunkaidő, kiküldetés, határozott ideig tartó munkaviszony, stb.) és a munkavállalók tájékoztatása, konzultáció (pl. létszámleépítés vagy tulajdonosváltás). Ebben a struktúrában jól látható, hogy az Európai Unió feladata, jelesül a tagállamok szociálpolitikai tevékenységeinek támogatása és kiegészítése, a társadalmi párbeszéd alapelveinek megfelel; összhangban az Európai Közösség alapszerződésével, annak 136–139. cikkével. A szupranacionális közösségi szabályozás tehát olyan jogszabályokat alkot, amelyek valamennyi tagállamra vonatkozóan meghatározzák az elengedhetetlen munkakörülményeket, valamint a munkavállalók tájékoztatását és a velük folytatott konzultációkat – azok minimális követelményeivel. A tagállamok feladata, hogy e jogszabályokat és jogi iránymutatásokat átültessék a nemzeti jogrendbe és hogy jogalkotásukban ezek alapján járjanak el. Ez


biztosítja, hogy a munkavállalók az EU egész területén azonos szintű védelemben és eljárásban részesülnek. A jogszabályok átültetése és azok betartatása természetesen a tagállami hatóságok és bíróságok feladata. Viták esetén a végső szót az Európai Bíróság mondja ki; ugyancsak az Európai Bíróság feladata a tagállami igazságszolgáltatási szervek által feltett jogértelmezési kérdések megválaszolása. Az egységes munkajogi szabályozás azonban nagy kihívásokkal néz szembe, mivel nem csupán a jogalkotók és nemzeti jogalkalmazó bíróságok és szervek feladatát határozza meg. Kezdetben az uniós munkajog azt igyekezett biztosítani, hogy az egységes piac létrehozása ne vezessen a munkaügyi előírások színvonalának csökkenéséhez vagy a gazdasági verseny torzulásához. Ennek azonban még egy elengedhetetlen feltételéről nem esett szó: a munka vállalóról: akiről és akinek a munkajogi előírások szólnak. Ez a társadalmi párbeszéd egyik súlypontja. Mielőtt azonban a munkajogtól elérnénk a dolgozóig, érdemes ezt is az Európai Unió immanens politikaelméleti alapjai mentén végezni, hogy felmutassuk: következő lépésként az egyéni végfelhasználót is elegendő információval kell ellátnunk, hogy kivehesse a részét a társadalmi párbeszéd feladatából.

3.2 Európai foglalkoztatás és munkajog

EU szinten az összehasonlító adatok csupán egy tömörített szinten elérhetőek a közigazgatásban, az oktatásban, valamint az egészségügyben és szociális szférában való teljes foglalkoztatásra nézve. Amint a közfeladatok szerződéses úton való magánkézbe adása megjelenik, a foglalkoztatás áthelyeződik az állami szektorból a magánszektorba, bár egy szolgáltatás még mindig egy közhatóság részéről van ellátva.


Az egészségügyi és szociális szolgáltatások szektorában a 2004-es európai felmérések során csupán Bulgária és Lengyelország mutatott csökkenést a foglalkoztatásra nézve, az összes többi országban ahol elérhető adatokkal rendelkezünk, a foglalkoztatás növekedést mutat ebben a szektorban. Ez arányos az EU többi országának sémáival és döntő módon magán hordozza a demográfiai minták valamint az orvosi ellátásban és kutatásban megmutatkozó fejlődés hatásait. Kevés hozzáférhető részletesebb adat állt rendelkezésre a regionális és helyi kormányzati foglalkoztatás szektorokra való lebontására nézve, és még ha lett volna is, a számokat olykor vitatták állami, szakszervezeti valamint munkáltatói. A helyi és regionális kormányzati szektorban való foglalkoztatást jelentős függőleges és vízszintes szegregáció jellemzi, az “új” Tagállamok részéről tükrözött női dolgozókról kialakult hagyományos képpel, miszerint a nők kimondottan bizonyos (gyakran alacsony bérű) szektorokban és foglalkozásokban, valamint alacsonyabb foglalkoztatási fokozatokban vannak jelen, kevés lévén azoknak a száma, akik magasabb menedzseri pozíciókban tudnak elhelyezkedni. Míg a közszolgálati ellátás modernizálásának szükségessége széleskörűen elfogadott, ennek megvalósítására fordított eszközök ellentmondásos viták tárgyát képezik, különösen az Általános Érdekű Szolgáltatások sajátos szerepének és a magas minőségű általános szolgálati ellátás elve fontosságának kontextusában. Ez utóbbi döntő fontosságú, amennyiben az EU regionális fejlődéssel, egyenlőséggel és társadalmi kohézióval kapcsolatos célkitűzéseit meg szeretnék valósítani. A legtöbb országban a kollektív alku – különösen a magánszektorban – általában helyi, vállalati szinten megy végbe akár nem létező, akár nagyon kezdetleges állapotban lévő ágazati alkuval. A Szlovák Köztársaság figyelemre méltó példa a mára EU taggá vált korábbi kommunista országok között, amelyben az 19/86 Készítette: IQ ConsultinG Kft., 2009. [email protected] verzió: 3.0

ágazati párbeszéd szélesebb körben elterjedt. Bulgária egy másik példa a jelenlegi EU-n kívül ahol az alku országos, ágazati, önkormányzati és vállalati szinten zajlik. Jóllehet több országban is olyan változások vannak folyamatban, amelyek nagyobb hangsúlyt fektetnek a kétoldalú és tényleges ágazati alkura. Néhány esetben ez hozzákapcsolódik a törvényhozási változásokhoz, amely nagyobb szabad teret enged a munkáltatói szervezetek kollektív alkuba való bevonására - kibővítve ezáltal a feltételeknek és körülményeknek azt a spektrumát, amely inkább tárgyalásoknak, mintsem az országos törvényhozásnak legyen alávetve. Egy megkülönböztetést kell tennünk az állami illetve a magánszektorbeli kollektív alku megállapodások között. Míg a magánszektorban a központosított alku országos vagy szektor szinten jóformán nem létező, több ország használja a központosított kétoldalú alku megállapodásokat az állami szektorban. Ez elsősorban a köztisztviselőkre érvényes (több helyi és regionális kormányzat alkalmazottja esik ebbe a kategóriába), néhány országban azonban fedi az összes állami szektorbeli alkalmazottat. Jóllehet, kiváltképpen a balti országokban, a bérek valamint a feltételek és körülmények az állami szektor alkalmazottainak számára a saját helyi hatóság/régió által meghatározottak..

3.3 A pluralizmus és a pluralista társadalmi párbeszédelméletek szerepe a munkajogi igényformálásban

A politikaelmélet úgynevezett funkcionális iskolájából két alapelméletet veszünk elő, a pluralizmust és a (neo)korporatizmust, melyek jó alapot fognak szolgálni, ahhoz, hogy a közösségi szintű jogalkotástól eljuthassunk a jogalanyhoz: a munkavállalóhoz. Egyik elmélet sem kíván a valós politikai folya-


matok szintjére lépni és magyarázatot adni komplex rendszerek működésére. A funkcionális politikaelmélet ezen eszközei inkább a jogalkotás, jogharmonizáció és jogalkalmazás szereplőit vizsgálja. A pluralizmus elmélete az érdekcsoportok ma már közkeletű fogalmát alkalmazza – a 19.század óta – a szociális párbeszéd témakörében. A pluralizmus érdekcsoport-értelmezése szűk: az érdekcsoportok ugyanis közvetítő szerepet játszanak az állam és az egyének között, ugyanakkor ellensúlyt képeznek az állammal és a hatalom összevonására törekvőkkel szemben. A csoportokat magától értetődő módon az egyazon érdekekkel bíró egyének alkotják. Az érdek – és itt a számukra igen fontos üzenet – a pluralista számára megegyezik az egyén preferenciáival, melyet csoportba rendeződve kíván érvényesíteni. Sőt, minél fontosabb az adott érdek az egyén számára, annál valószínűbb, hogy fel fog sorakozni az azt az érdeket képviselő csoport zászlaja alá. Így maga a hatalom sem a politikai cselekvő sajátja, hanem szubszidiáris, járulékos. Ezáltal az állam szerepe a pluralista modellben igencsak kérdéses, hisz máshogyan nem értelmezhető, mint a bennefoglalt egyének érdekeire visszavezetve. A fenti alapelemeket a munkaügyre, és a szociális párbeszédre vetítjük, akkor a mai angolszász társadalmi párbeszédsémák kerülnek szóba. Az Egyesült Államokban és Nagy Britanniában ugyanis a társadalmi párbeszéd nem hierarchizált, tehát az állam gyakorlatilag nem vállal bennük aktív szerepet: csúcsszervezetek ugyan vannak, de intézményesített állami makrofórum nincs. A kollektív tárgyalások tehát mikroszinten, vállalati környezetben vagy legfeljebb ágazati szinten folynak. Ez a modell csak az Európai Unió történetének egyes szakaszaiban és az Egyesült Királyság területén terjedt el a szociális párbeszéd gyakorlatában.


Számunkra azonban kiemelt fontosságú, hogy az érdekcsoport építőköve nem csupán az érdek, hanem az érdekeket „viselő” érdekelt: munkajogi értelemben véve a dolgozó. A funkcionalista politikaértelmezés másik fontos irányzata, a korporatizmus szintén fontos elemekkel járulhat hozzá a társadalmi párbeszéd elektronikus alapmodelljének lefektetéséhez.

3.3 A neokorporatizmus és a neokorporatista társadalmi párbeszédelméletek szerepe a munkajogi igényformálásban

A neokorporatizmus eszközhasználatán belül a hatalom, érdek és állam fogalmi egységek más-más jelentéssel és jelentőséggel bírnak, mint a pluralizmus felfogásában. A nekorporatizmus lényeg jellemzője az, hogy a csoportok nem csupán nyomást gyakorol a megfelelő állami szervre és/vagy az ellenérdekelt csoportokra, hanem az egyezség gyakorlati megvalósításáért is felelősséget vállal. Ez akkor válik igazán szembetűnővé, ha figyelembe vesszük az érdek neokorporatista felfogását. Ellentétben a pluralista érdekfogalommal, a csoport és az egyén preferenciái, érdekei nem esnek egybe (ezért is nem érdekcsoportokról beszélünk), olyannyira, hogy a csoport feladata a képviseleten túl, az egyéni érdekek formálása is. Így a hatalom felfogása is más a neokorporatista párbeszédmodellben: a hatalom itt nem más, mint csoportok közötti különbségek kihangsúlyozódása. Ez egyszerűbben annyit tesz, hogy mivel a csoportokat nem egy egységes érdek mögött felsorakozott egyénekként, hanem belső véleménykülönbségekkel bíró, folyamatosan formálódó szervként fogjuk fel, ezáltal minden csoport más és más: vannak jól és kevésbé jól szervezett csoportok a társadalmi párbeszéd során.


Ebben a dialógusmodellben viszont lényegi szerephez jut az állam, nem csupán reaktív szerephez, mint a pluralista modell esetében. Aktív részt ugyanis ott tud kivenni a társadalmi párbeszéd folyamatában, hogy a szakpolitikát a csoportok által szolgáltatott információ alapján képes kialakítani. Így már helye van makroszintű tripartit tárgyalásoknak a rendszerben. Ezzel a modellel írható le a kilencvenes évek Európájának társadalmi párbeszéde: a közösségi szakpolitikának a megalkotója a szupranacionális szerv makroszintű működése, míg ennek a szintézisnek a bemenete a mikroszintű csoportműködés által szolgáltatott tapasztalat. Ha pedig nem pusztán államról, hanem ágazatokról beszélünk, eljutottunk a policy network párbeszédhez, mely az adott szakpolitikai ágazatot kezeli a makroszinten. Mind a pluralista, mind a neokorporatista párbeszédmodellek új nézőpontokat szolgáltattak a társadalmi párbeszéd szereplőinek legjobb megértéséhez: hisz az egyén, mint a társadalmi változás mérőónja, ezekben a funkcionalista alapvetésű elméletekben kiemelt szerepet kap. Célunk is ez: megmutatni, hogy a társadalmi párbeszéd nem csak makroszintű egyeztetésekkel és kommunikációval segíthető, nem csupán mikroszintű csoportegyeztetésekkel és csoportformálással vihető tovább, hanem olyan információszolgáltatással, mely egy közösségnek (szövetségnek, szakszervezetnek, stb) de akár mint a csoport legkisebb egységének is szól.

3.4 Internet alapú közösség, elektronikus képviselet

Napjaink felgyorsult ütemű életvitelét tovább követi számítógépes hálózatok gyorsulása. Ma már közismert tény, hogy több internetes honlap létezik mint ember a Földön – és számuk tovább nő. A globalizáció már nem csupán egy geopolitikai-gazdasági folyamat, hanem egy kulturális jelenség: a virtuális tér,


a világháló mindenki számára gyakorlatilag ugyanazon információk elérését tette elérhetővé. Az információ demokratizálódása pedig közvetlen és közvetett hatásokkal átalakítja a világ és Európa mentális térképét. Közvetlen hatásként említhetjük, hogy a társadalmi integráció fokozatosan javul: minimális befektetéssel érhető el olyan tudásanyag, melynek mértéke gyakorlatilag felbecsülhetetlen: a táguló metauniverzum ugyanis napról napra nő, megállíthatatlanul. Közvetett hatásként viszont nem szabad figyelmen kívül hagynunk a tényt, hogy az információ demokratizálódásának eredményeként, a hagyományos képviseleti politika is átalakulóban van. A korábbi pluralista felfogás, miszerint az egyéni érdekek könnyedén érdekcsoporttá formálhatóak ebben a közegben naiv elgondolásnak tűnik. Az egyén ugyanis – az információ szabad áramlásának hála – tájékozottabb, mint valaha: tudja, hogy milyen lehetőségei és alternatívái vannak. Szintúgy a közösség, a csoport! A kis sztrájkok világtól való elzártságának vége: ma bármely munkaügyi botrány, esemény, örömhír könnyedén eljut mind a dolgozóhoz, a szakszervezeti bizalmihoz de még a szakpolitikai vezetőhöz is – anélkül, hogy ennek jelentőségét túlhangsúlyoznánk. A demokratikus információ átrajzolja a képviseleti jog térképét: ma már csak azok lesznek képesek képviselni az egyéni érdekeket, akik szem előtt tartják. hogy az egyén tudása, szakértelme is a szabad információáramlás mentén halad. A képviselőnek tehát legalább annyi információval kell bírnia, mint a képviseltek összességének. A csoport sikere tehát nem csupán a belső érdekegyeztetésen, az érdekek külső kommunikációján vagy az egymáshoz viszonyított szervezettségből eredő hatalmi berendezkedésen múlik, hanem magán


az információn: már nem csak policy network-ről beszélünk, hanem information network kohéziójáról és koherenciájáról. A szakszervezet vezetősége, a titkárság de még a dolgozó is bármikor és könnyedén elérheti a munka normáit, a helyes bánásmód feltételeit, de még a helytelen bánásmód eseteinek következményeit is: így az érdekcsoport nem más, mint információ által meghatározott, érdekekkel rendelkező csoport, és így lesz a 21. század társadalmi párbeszéde egy folyamatos párbeszéd.

3.5 Elektronikus alapú jogi információszolgáltatás – közösségi információszolgáltatás

A szakpolitika és a munkáltatói oldal tehát már nem csupán hivatalos formában szerveződő szakszervezetekkel és érdekcsoportokkal kell számoljon, hanem az úgynevezett közösségi információval is. A közösségi információszolgáltatást elsősorban arra az esetre értjük, amikor az adott információ-hordozó és a tartalomszolgáltatás forrása nem esik egybe. Egyszerűbben: amikor nem ugyanaz teszi elérhetővé az információt mint aki magát a hordozót (honlap, portál, blog, rss, stb.) létrehozta. Ez az alapja az úgynevezett web 2.0 jelenségnek is: az elsődleges tartalom mellett az információtömeg metaszintű tartalma is jelentős méretű, tehát a hozzászólások, kommentek, önértelmezések – tehát az általánosságban vett recepció is az információ részévé válik, sőt: az lesz maga az attrakció. A jogi információszolgáltatás ma az Európai Unióban is elsősorban a jogalkotó szervek feladata – ami jól is van rendjén, hisz a jogi háttér a leghivatalosabb forrásból származhat csupán, és csak így tartható meg hitelessége. A jogi rendelkezések recepciója azonban – legyen az egy bizonyos kritikus tömeget elérő jogalanyi tesztcsoport visszajelzése vagy az egész érdekcso25/86 Készítette: IQ ConsultinG Kft., 2009. [email protected] verzió: 3.0

port-térkép által szolgáltatott információ – kiemelt fontosságú az érdekképviseleti rendszerben és a hagyományos szakszervezeti rendszerben egyaránt. Ha feltesszük, hogy egy rossz szándék által vezérelt munkáltatói szervezet, a szélsőségesen irreális profit érdekében, lobbierejét felhasználva saját igényeihez formálja a jogalkotási folyamatot anélkül, hogy azt érdemi társadalmi párbeszédre bocsátaná, az elképzelés is ellentmond a szociális párbeszéd fent vázolt alapelveinek. Mégis, ha egy jogszabály vagy egyéb rendelkezés nagy jelentőségű érdeket sért, arra az elektronikus közösségi információ szolgáltat jó minőségű mintát.

3.6 Az igényformálás összegzése

A 2. és 3. pontokban tehát megpróbáltuk tömören összefoglalni, hogy milyen igények mutatkoznak a társadalmi párbeszéd elmélete mentén arra, hogy egy új, opcionálisan felhasználók közösségét is megmozgató eszközzel segítsük a szakszervezeti, érdekképviseleti és szövetségi munkát. Mind a pluralista és a neokorporatista társadalmi pábeszéd-elmélet jó alapot szolgáltathat arra, hogy az információ demokratizálódását figyelembe véve a policy network kormányzóerejének ne csupán az érdekeket, hanem emellett az információt is ismerjük el. A társadalmi párbeszéd tehát nem csupán hangzatos Európai Uniós jelmondatként jelenhet meg a Közösség munkájában, de a jogalkotás és jogharmonizáció egyik legfontosabb eleme lehet és maradhat a továbbiakban is. Egy elektronikus úton elérhető munkaügyi jogtár, érdekképviseleti adattár és precedencia-értékkel bíró esettanulmányokat felvonultató információszolgáltatás tehát jól beleillik a társadalmi párbeszéd felfogásába, sőt, korunk „folyamatos párbeszédében” rohamosan növekvő igény mutatkozik rá, hogy a jogsza26/86 Készítette: IQ ConsultinG Kft., 2009. [email protected] verzió: 3.0

bályi környezet könnyen elérhető legyen. Emellett egy ilyen portál közösségformáló erejét sem szabad figyelmen kívül hagyni; a közösségi információszolgáltatás szerepe pedig nagyon hangsúlyos a mai társadalmi párbeszédmodellben – elég, ha a jogszabályok szélesebb társadalmi fogadtatására gondolunk. Mindezek alapján a továbbiakban javaslatot teszünk egy Elektronikus Munkaügyi Jogtár és Érdekképviseleti Adattár megvalósítására – rövidebben egy Európai Munkaügyi Portál és kapcsolódó szolgáltatások létrehozására.


4. A megvalósítás – Európai Munkajogi Portál

4.1 Az Európai Munkajogi Portál alapkoncepciója

A fenti társadalmi párbeszédre vonatkoztatott alapelvek és az Európai Unióban való működés által támasztott kihívások alapján a magyarországi munkáltatói, munkavállalói és munkajog-alkotói szervek tripartit és folyamatos társadalmi párbeszédét nagyban segítené egy elektronikus munkajogi, munkaügyi portál. A portál egy olyan fórumot szolgáltatna a munkajogi tárgyalások feleinek, mely nagy mennyiségű információt felvonultató, könnyen elérhető adatbázisával vitás munkaügyi sarokpontokat jelölhet, különös tekintettel az alulról jövő kezdeményezésekre. A mikroközösségek és a munkaadói szervezetek közötti iteratív kommunikációra jó hatással lehet, hogy nem csupán közösségi és szervezeti képviseletről beszélhetünk egy mai igényeket kielégítő portálrendszer esetében, de a személyes bevonódás is jó támogatást a személyre szóló felhasználónév által. Sőt, a munkaügyi portál üzemeltetői, adminisztrátorai egyéb – felhasználási szokásokat jól visszaadó statisztikákat készíthetnek a felhasználói működés során, melyek jól használhatóak annak eldöntésére, hogy mik az adott munkajogi és munkaügyi környezetben a legégetőbb kérdések a munkavállalói és munkáltatói közösségek számára, beleértve a fórumokon és a portál egyéb alszegmensein megfigyelhető adatfolyamot. A Munkaügyi Portál a következőkkel tudná segíteni a társadalmi párbeszéd további folyamatát:


- Folyamatosan frissülő országos munkajog, - folyamatosan frissülő európai munkajog, - közösségi tér a fenti jogi adatok iránt érdeklődők számára, - érdekképviseleti megjelenés, - felület a jogalkotó szervek és joggyakorló egységek nyilvános kommunikációjához, az érintettek azonnali elérése mellett - érdekegyeztetési és érdekcsoporti előzmények: precedencia-értékű jogviták, jogegyenlőségi kérdések a korábbi országod munkajogi gyakorlatban, melyek hasznos információval és tapasztalati háttérrel töltenék fel a társadalmi párbeszéd további gyakorlatát.

4.2 A Munkaügyi Portál általános kihívásai európai környezetben

Az európai országok munkaügyi kapcsolatai többszintűek (országos, ágazati, munkahelyi, esetleg regionális). Az országos szintre általában a tripartit konzultáció jellemző. Lényegében minden országban – Anglia kivételével– folyik makroszintű tanácskozás, konzultáció a kormány, a munkáltatók és a szakszervezetek országos szakszervezetei, szövetségei között, bár nem minden országban vannak ennek a konzultációnak intézményes keretei. Ahol intézményes keretek között zajlik a makroszintű érdekegyeztetés, az abban részt vevő szociális partnerek ún. reprezentatív szakszervezetek és munkáltatói szervezetek lehetnek. Az országos reprezentativitás követelményét törvény írja elő Olaszországban, Belgiumban és Franciaországban, ez utóbbi kettőben a kritériumokat is megállapítva, míg Olaszországban ezt a bírói gyakorlat dolgozta ki. A többi országban a reprezentativitás a kormány de facto elismeré-


sén alapul. Mindenütt van lehetőség arra, hogy a „kirekesztett” szervezet bírósághoz forduljon jogorvoslatért. Országos szinten jogi értelemben vett kollektív szerződést csak Belgiumban és Olaszországban kötnek, mintegy a hiányzó jogszabályok pótlására. A többi országban az országos szinten kötött bi- vagy tripartit kollektív megállapodások ún. keret-megállapodások, amelyek jogilag közvetlenül nem kötelezőek a megállapodó felekre, hanem iránymutatásként szolgálnak az ágazati kollektív tárgyalásokhoz vagy azok gazdasági „krízishelyzetben” kötött ún. szociális paktumok. Az ágazati szintre jellemző munkaügyi kapcsolattípus a kollektív tárgyalás és a kollektív szerződés. Ez a megállapítás fordítva is igaz, vagyis a kollektív tárgyalások alapvető szintje az Európai Unió országaiban az ágazati szint. Ennek oka az, hogy a vizsgált országokban a szakszervezetek fő szerveződési szintje az ágazat. Munkahelyi szinten a munkavállalók képviseletét a munkáltatóval szemben alapvetően az ún. üzemi tanácsi típusú képviseletek látják el, jelen vannak azonban a munkahelyen kívül szerveződött szakszervezetek képviselői is. Az üzemi tanácsok létrejöttét, szervezetét és működését, jogait és kötelezettségeit mindenütt törvények rendezik részletesen. Az üzemi tanácsok jogai közül kiemelkedő az ún. együttdöntési jog. A jogszabályok igyekeznek világosan elhatárolni az üzemi tanácsok és a szakszervezeti képviselők jogait. A kollektív szerződéseket általában nem munkahelyi szinten kötik hagyományosan, de ma egyre inkább tendencia (a munkahelyi körülmények rugalmasabb figyelembe vehetősége érdekében) a munkahelyi kollektív tárgyalás és szerződéskötés (például Franciaország, Hollandia, Németország). A kollektív tárgyalási jog munkahelyi szinten is a szakszervezeteket illeti meg (képviselőiken keresztül). Az Európai Unió szociális párbeszédének megismerése elsősorban a szakszervezetek és a munkáltatók számára fontos, mivel megismerhetik belőle, 30/86 Készítette: IQ ConsultinG Kft., 2009. [email protected] verzió: 3.0

hogy hogyan kapcsolódhatnak be az őket, illetve a munkavállalókat, s általában a szociális és foglalkoztatáspolitikai kérdéseket érintő európai uniós szabályok (direktívák) meghozatalába, illetve az ezekkel kapcsolatos uniós politika formálásába. Fontos azonban az uniós szintű szociális párbeszédre vonatkozó szabályozás és bírói gyakorlat megismerése a jogalkotók számára is, mivel olyan kérdéseket tárgyalunk, amelyeket a jogharmonizáció során kötelezően figyelembe kell majd vennünk a hazai jogalkotásban is, például a munkavállalók munkahelyi konzultációs és információs jogának tartalma, vagy a reprezentativitás kritériumai. Ez utóbbinál különösen fontos annak kiemelése, hogy az uniós szintű konzultációban, illetve a megállapodások megkötésénél a résztvevő felek reprezentativitása (mindkét félnél!) csak esetről esetre, a konkrétan tárgyalt kérdés vonatkozásában vizsgálható, továbbá, hogy a megállapodásoknál az a lényeges, hogy az aláíró partnerek összessége eléggé reprezentatív volt-e, vagyis: ha egy oldalon több aláíró fél van, akkor elég, ha együttesen felelnek meg a reprezentativitási kritériumoknak (ez az ún. konzultatív reprezentativitás).

4.3 A tartalomszolgáltatás és az e-learning

Az Európai Munkaügyi Portál felhasználói számára nem csupán tartalomszolgáltatási funkciókat tehetünk elérhetővé. Az elektronikus tartalomszolgáltatás és az e-leraning – tehát az elektronikus oktatás közötti határvonal mára már nehezen húzható meg. (Egyes oktatáselméleti felfogások alapján minden tartalomkezelés felfogható e-learningnek, amelyben a tartalom átadása mellet egyéb oktatáskontrolling funkciók is felmerülnek.) Az e-Learningben rejlő legnagyobb lehetőség, hogy a specializált és az univerzális tudás közötti válaszfalat a lehető legjobban elvékonyíthatja. Az elekt-


ronikus oktatási rendszerek megengedik, hogy egészen hatalmas tudásanyagot bocsássunk a felhasználók rendelkezésére - ám ezt olyan módon képesek tálalni, hogy a befogadás az adott igényeknek megfelelően hatásos és koncentrált lehet. A tudásgazdálkodás kitüntetett eleme a képzés. Az "élethosszig tartó tanulás" korszakában vagyunk, amikor az iskolapadból kikerülve gyakorlatilag senki nem képzeli már, hogy nem lesznek életének olyan szakaszai, amikor ismét koncentrált tanulásnak kell szentelniük magukat. Ez annyit tesz, hogy akár újságolvasás és a reggeli kávé elfogyasztása közben is tanulhatunk. Sokan képzik magukat tovább munkájuk mellett, hogy a munkaerőpiacon javuljon pozíciójuk, vagy hogy újonnan szerzett képességeiket, ismereteiket használva újabb, érdekesebb feladatokat oldhassanak meg, és önmagában a tanulás is okozhat örömöt - azaz, mondhatjuk, az ember kíváncsiságból is lehet kedve tanulni. A dolgozók legtöbb esetben ugyanis nem kötelező oktatási keretek között tanulják meg azt, amit előttük kitaláltak, megjegyeztek, megterveztek vagy elemeztek a munkakörükkel kapcsolatban. Ez a tanulás is, már jó ideje, természetes része a munka világának. Az e-Learning rendszerek, attól függetlenül, hogy gyakorlati megvalósításukban hány különböző modulból állnak össze, két részből állnak: keretrendszerből és tananyagokból. A keretrendszer biztosítja a képzésmenedzsmentet, azaz nyilvántartja a tanulókat, előrehaladásukat, eredményeiket, és kiszolgálja őket tananyagokkal; a keretrendszer ezen funkcióit nevezzük LMS-nek (Learning Management System), míg a keretrendszerbe tölthető tananyagok számontartásáért, rendszerezéséért felelős modult LCMS-nek (Learning Content Management System). Ezekhez az alapmodulokhoz, még mindig a keretrendszer részeként, kapcsolódhatnak további elemek: valamilyen tananyagszerkesztő felület (Authoring System), vagy az élőben folyó oktatásokat 32/86 Készítette: IQ ConsultinG Kft., 2009. [email protected] verzió: 3.0

szolgáló speciális videokonferencia alkalmazás, illetve a tanulók eszmecseréjét lehetővé tevő csevegő (Chat) illetve fórum szolgáltatás. A keretrendszerek minden esetben nyújtanak valamilyen adatkapcsolódást az egyéb nagy vállalati rendszerekhez (HR, ERP, CMS) is.

4.4 A Munkaügyi Portál Tartalomkezelése: a Moodle

A Munkaügyi Portál által támasztott főbb igények a következők: z

komplex, szerkeszthető tartalomszolgáltatás: a többszintű társadalmi párbeszéd kihívása egy több-szintű tartalomkezelő rendszer kiépítését igényli, mint webes szolgáltatást.

z

többszintű tartalomkezelés

z

tartalom-adatbázis (repository): a tartalomkezelés nem csupán aktív tartalomszolgáltatást takar, hanem egy olyan adatbázist – szaknyelven „repository”, mely mintegy archívumként folyamatosan bővül a rendeltetésszerű használat során. Az érdekképviseleti adattár esetében ez a funkció különösen kiemelt fontossággal bír.

z

kereshető tartalom: a repository adatbázisa úgy kerüljön kiépítésre, hogy az elektronikus tartalomkezelés többszintű keresést tesz lehetővé

z

komplex spaciális tartalommenedzsment

z

közösségi elérési lehetőség,

z

folyamatosan frissíthető modulok,

z

fórum, ehhez egyéni felhasználó beléptetés

z

esetlegesen elektronikus tanfolyam-szolgáltatás, e-learning infrastruktúra


A munkaügyi portál és elektronikus jogtár általános esetben a legegyszerűbb jellemzőkkel bíró nyílt forráskódú CMS-sel is jól működtethető, de a fenti igények alapján célszerű egy olyan Content Management System-et alkalmazni, melyet hosszabb távú használatra, moduláris szerkesztési elvek alapján működtethetünk, és amely magában hordozza a sokoldalúságot. Ezért esett a választás a Moodle nyílt forráskódú keretrendszerre és tartalomkezelő rendszerre. A Moodle önmagát mint CMS-t, tehát tartalomkezelő rendszert kezeli, de tudása vetekszik az e-learninges szolgáltatásokhoz használt LMS-ekével (Learning Management System).

4.5 A Moodle keretrendszer általános jellemzői

A Moodle név egy rövidítés, és a Modular Object-Oriented Dynamic Learning Environment kifejezés kezdőbetűiből tevődik össze. A Moodle rendszer egy tartalommenedzsment rendszer és egy Learning Management System (LMS), melynek feladata, hogy egységes rendszerként, centralizált módon összefogja, kezelje és naplózza az elektronikus alapú információszolgáltatás és az elearning elemeit és szereplőit, azok között a megfelelő kapcsolódásokat létrehozza, illetve a megfelelő szolgáltatásokkal lehetővé tegye az e-learning alapú oktatás hatékonyságát. A Moodle 1.5 verziójától már nem csupán az oktatáshoz kapcsolódó funkciókat és szolgáltatásokat biztosít a felhasználói számára, nagyon sok kiegészítő funkcióval rendelkezik. A Moodle alapvetően Linux alatt lett kifejlesztve az Apache, a MySQL és a PHP (együttesen időnként LAMP platformként ismert) környezetben, de rendszeresen ellenőrzésen megy át a PostgreSQL adatbázis-kezelővel, illetve Windows XP, Mac OS X és Netware 6 operációs rendszerben


A Moodle futtatásának elsődleges követelményei: ‐

Webszerver. A legelterjedtebb az Apache, de a Moodle bármely egyéb PHP-t támogató webszerverrel megfelelően futtatható, például Windows alatt az IIS-sel.

‐

PHP programozási nyelv (4.1.0-es vagy magasabb verzió). A Moodle 1.4 változatától felfelé a rendszer támogatja a PHP 5 használatát.

‐

Működő adatbázisszerver: a MySQL vagy a PostgreSQL használatát a Moodle teljes mértékben támogatja, így ezek használata ajánlott.

4.6 A Moodle legfontosabb szolgáltatásai

A Moodle integrált rendszerben biztosítja a tartalomkezeléshez és az internetes távoktatáshoz szükséges összes funkciót. Webböngésző-felületen lehetővé teszi az adatbázisok, anyagok feltöltését, szerkesztését és azok hosszú távú szolgáltatását. Támogatja az internetes tutorálást, belső e-mail- és chatrendszerével, fórumaival segíti az olvasó és készítő szinkron és aszinkron kommunikációt. Ezen felül: z

Nyilvántartja a belépett felhasználókat és statisztikát készít

z

Hozzáférést biztosít a portál különböző anyagaihoz, elemeihez

z

Naplózza a felhasználók: készítők, olvasók tevékenységét

z

Rendszerint elsődleges kommunikációs felületet biztosít

z

Automatikus funkciókkal kísérli meg növelni a felhasználói aktivitást

z

Egyértelmű és jól emészthető oktatási elemeket tartalmaz

z

Informálja a felhasználókat az aktuális hírekről

z

Támogatja web-előadások, webszemináriumok lebonyolítását 35/86

Készítette: IQ ConsultinG Kft., 2009. [email protected] verzió: 3.0

z

IM – instant messaging szolgáltatást tartalmaz

Emellett a Moodle rendszer moduláris felépítésű, mely azt jelenti, hogy a rendszer funkciói és szolgáltatásai modulokba vannak csoportosítva. A telepített modulok határozzák meg, hogy a Moodle rendszer milyen szolgáltatásokat biztosít a felhasználói számára. A Moodle e-learning képzésmenedzsment rendszer alapértelmezett moduljai az alábbiak: z

Csevegés

z

Műhely

z

Címke

z

Napló

z

Feladat

z

Scorm

z

Felmérés

z

Tananyag

z

Fogalomtár

z

Teszt

z

Fórum

z

Válasz

z

Lecke

z

Wiki

4.7 Tartalomkezelési (Content Management System) funkciók

Natív anyagok – jogi adatbázis készítése: z

fejezet, alfejezet, al-alfejezet stb. és lapstruktúra-kezelés

z

metaadatok kezelése az összes hierarchiaszinten a LOM szabvány szerint

z

stílusok kezelése (stylesheet-ek tananyagokhoz illetve kezelőfelülethez)

z

1, 2, 3 ablakos és teljes képernyős felosztás

z

on-line szövegszerkesztés, táblázatok kezelése


z

navigáció a tananyagban

z

belső (tananyagokon belüli, fogalomtárakba mutató) és külső Internet címek (link) kezelése

z

különböző médiaobjektumok beillesztése a tananyagba és kezelésük paraméterek beállításával (pl. gif, jpg, flash, java stb.)

z

tananyagok részbeni vagy teljes publikálása, illetve továbbfejlesztésre „munkapéldány” létesítése

z

HTML tananyagok importja és exportja

z

SCORM / AICC szabványnak megfelelő tananyag importja / exportja

z

Office tananyagok konvertálása és betöltése

Szinkron, aszinkron kommunikáció: z

belső levelezőrendszer: levelek előállítása és küldése, bejövő levelek kezelése, külső e-mail-re levél továbbítása

z

fórum nyitása, törlése, moderálása, hozzászólások kezelése (fastruktúra), fájlcsatolás hozzászóláshoz

z

chat nyitása, törlése, moderálása, hozzászólások kezelése, fájl csatolása

z

Kurzus- és csoportmenedzsment

z

Gyakorlatok készítése, megküldése, megoldások nyilvántartása

z

Rendszerüzemeltetési funkciók

z

Telepítési támogatás, rendszerbeállítások

Szerepkör- és jogosultság-menedzsment: z

szereporientált jogosultsági rendszer 37/86


z

alapértelmezett szerepkörök (szerző, tutor stb.)

z

szerepkör létesítése, törlése

z

szerepminták

z

tesztszerepkörök

z

szerepkörökhöz elemi jogok, elemi jogoknak az objektumokhoz rendelése

z

tesztjogosultságok (teszt és tanuló rendszerrész elkülönített kezelése)

z

automatikus regisztráció (e-mail)

z

„vendég” jogosultság kezelése

z

Felhasználók menedzselése (LDAP támogatással)

z

Chat- és mail-beállítások

z

Nyelvi változatok kezelése

z

Hozzáférési statisztikák, egyedi felhasználók és tananyag hozzáférések nyomkövetése

A Moodle teljes körű funkcionalitását elektronikus dokumentációk tartalmazzák, amelyek a http://moodle.org/ címen érhetők el.

4.8 A Moodle keretrendszer szoftverigénye a kliens-számítógépeken

Az Moodle keretrendszer és benne az elektronikus tartalom lejátszásához alapértelmezésben a következő összetevők szükségesek: z

Internet kapcsolat

z

Internet Explorer 5.5 böngésző vagy annak újabb változata

z

Minimum Flash Player 7.0 38/86


z

Java plug-in engedélyezése

z

Automatikus kódolás beállítása

z

Felugró ablakok engedélyezése

4.9 A Portál keretrendszerének telepítése és fenntartása

A keretrendszer telepítése – A Moodle keretrendszert a nagyobb megbízhatóság érdekében külső szolgáltatóknál hostolt szerverekre, elkülönült tárhelyen telepítjük. A telepítés két példányban, két külön szolgáltató szerverére való feltöltést jelent. A két példány tükörszerverként funkcionál, és az állandó elérhetőséget biztosítja – üzemzavar esetén az a redundáns tükörszerverek átállásának ideje (így a maximális elveszthető adatmennyiség) 60 perc, vagy rövidebb idő is lehet. Helpdesk szolgáltatás – A keretrendszer felhasználói számára kétszintű helpdesk szolgáltatás a legmegfelelőbb. Ez a helpdesk válaszolja meg a működéssel, elérhetőséggel kapcsolatos kéréseket, és a tartalmi kérdések csatornázásában is közreműködhet. Tartalomfejlesztés és tartalommenedzsment – A keretrendszer tökéletes hátteret szolgáltat bármilyen témájú és típusú tartalomnak közösségi és individuális szinten egyaránt. Az egyik legfontosabb kérdés azonban a tartalom megfelelő színvonala. A portál kialakítás során ugyanis nem lehet túl sok figyelmet szentelni a kapcsolódó tartalomra: legyen az egyszerű jogi adatbázis, jogharmonizációs tananyag, kvíz vagy egy komplex szimulációs megoldás, mely a munkajogi kérdések és száraz elméleti háttér gyakorlati alkalmazását teszi lehetővé virtuális formában. Az e-learning, mint egy esetleges tartalmi módszertan természetesen további szakértelmet kíván. Az egyedi helyzetekre kifejlesztett, vagy testreszabott tan39/86 Készítette: IQ ConsultinG Kft., 2009. [email protected] verzió: 3.0

anyagok kifejlesztése a referenciaanyagok elektronikus könyvvé való konvertálásánál összetettebb és erőforrás-igényesebb munka: csak minőségi alapanyagokból készíthető el egy, a fentiekben bemutatott, korszerű elektronikus tananyag, mely a portált tartalmilag gazdagítja. Felhasználói profilok kialakítása – A hozzáférési nevek és jelszavak elkészítése és a keretrendszerbe való feltöltése elvégezhető központilag, vagy lehetőség van arra is, hogy külön adminisztrátorok kezeljék a felhasználói jogosultságokat. A legmegfelelőbb előre láthatóan az adminisztrátori hierarchia rétegzett kialakítása, amelyben központi, és helyi adminisztrátori tevékenységkörök is meghatározhatóak. A keretrendszer vizuális testreszabása – Lehetőség van a keretrendszer látványának grafikai módosítására: a látvány illeszkedhet a felhasználó vállalatok látványvilágához, de akár ennél részletesebb (pl. divíziós) megosztás is kialakítható. Néhány példa a keretrendszer testreszabására:


4.8 A keretrendszer és a tartalmi anyagok által követett technológiai szabványok

Az érvényben levő, az iparágban általánosan elfogadott szabványoknak megfelelő keretrendszer alkalmazása, és a szabványoknak megfelelő tananyagok használata esetén a tananyagok és tananyag-elemek a konkrét keretrendszertől függetlenül hordozhatóak, újrakombinálhatóak, és szabványos eszközökkel módosíthatóak vagy továbbfejleszthetőek. Az alábbiakban röviden bemutatjuk azokat az e-learning szabványokat, amelyeket a keretrendszerek széles körben támogatnak, és amelyeket a tananyag-adatbázis kialakításakor, a tananyagok kifejlesztésekor figyelembe fogunk venni. AICC Az AICC (Aviation Industry CTB Committee) a technológiai-alapú oktatási szakértők nemzetközi szövetsége. A szövetség alapulása óta (1988) igyekszik ajánlásokkal és kidolgozott szabványokkal segíteni a elektronikus oktatást. A CTB rövidítés Computer Based Training-et, azaz számítógép-alapú oktatást jelent.


Az AICC legfontosabb javaslatait, irányelveit, útmutatásait egy úgynevezett AGR (AICC Guidelines and Recommendations) lista összegzi: z

AGR-001 - AICC publikációk, kiadványok

z

AGR-002 - Javasolt konfigurációk, a céleszköz leírása (hardware)

z

AGR-003 - Digitális hang

z

AGR-004 - Operációs rendszerekről és kezelőfelületekről

z

AGR-005 - CTB perifériák, I/O eszközök

z

AGR-006 - Elektronikus oktatási keretrendszer (kommunikáció, adatáramlás)

z

AGR-007 - Multimédiás komponensek a tananyagban, formátumok (szöveg, kép, animáció, hang)

z

AGR-008 - Digitális videó

z

AGR-009 - Felhasználói felület

z

AGR-010 - Web alapú komponensek

Az AICC szabványról bővebben a www.aicc.org weboldalon olvashatnak. IMS Az IMS (Instruction Management system) szabvány az elektronikus oktatásban használatos keretrendszerek megtervezéséhez szükséges szabványokat és leírásokat tartalmazza. Ez a szabvány a metaadatok katalogizálásának és elérésének módszertanát, valamint a dinamikus kommunikáció feltételeit fogalmazza meg. Az IMS szabványról bővebb információt a www.imsproject.org címen találhatnak. SCORM A SCORM (Sharable Content Object Reference Model) rövidítés szó szerinti fordításban megosztható tartalmú objektumok modellezését jelenti, ez a min42/86 Készítette: IQ ConsultinG Kft., 2009. [email protected] verzió: 3.0

denki számára ajánlatos szabvány azonban ennél jóval többet jelent. A SCORM a Web-alapú oktatási anyagok referencia modellje. Egy olyan nyelv amely magában foglalja a tananyagon belüli szerkezetet, elnevezéseket, a képek, animációk, szövegek helyét és neveit, a fejlécektől a lábjegyzetekig. Ez a szabvány az összekötö láncszem, ha úgy tetszik folyamat-sorozat a használni kívánt technológiák és a teljes kivitelezés között, ami végül majd "kereskedelmi" forgalomba kerül. Jelenleg a SCORM 1.2-es verziója van érvényben. A SCORM szabvány három fő részegységből áll össze: z

XML specifikáció, ami a tananyag szerkezetét mutatja, illetve az anyag szerverről-szerverre való átillesztését segíti

z

Futásidejű (Run-time) környezeti specifikációk, a tartalomtól-tananyagig kapcsolat leírása, valamint a tartalom alakulásának nyomonkövetése

z

Metadata létrehozásának specifikációi az IEEE szabványra építve

A SCORM szabvány az ADL Network szervezet dolgozta ki, további információt a szervezet hivatalos oldalán olvashatnak: www.adlnet.org

IEEE Az IEEE szabványok is tartalmazzák technikai követelmények leírásait a CBT területére vonatkozóan. A szabvány megalkotóinak célja a használható eszközök, tananyagok kialakítása, és a mindenki által alkalmazható standardok használata volt. Az IEEE hivatalos oldala: ltsc.ieee.org


5. Esettanulmány – Entrepreneurs Training Portal (ETP), Az Európai Vállalkozásfejlesztési Portál 5.1 Általános projektbemutatás

Az Európai Unió (az EB) Leonardo Programja által finanszírozott pilot projekt, melynek célja, hogy 5 európai ország munkaügyi és iparszervezetének konzorciumaként olyan európai szintű információt szolgáltasson a kis- és középvállalkozások számára, mely közepes és hosszú távon kézzelfogható versenyelőnyhöz juttatja azokat. A konzorcium vezetője: Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) A projekt elsődleges eredménye a Moodle alapú ETP portál, amely a hatalmas mennyiségű információt egy elektronikus olvasókönyv-rendszer segítségével könnyen feldolgozható és kereshető módon teszi elérhetővé amellett, hogy közösségi szolgáltatásokat is kínál a portálra regisztráló felhasználók számára. A konzorcium partnerei: ‐

Handwerkskammer Köln (Németország),

‐

Chambre de Métiers et de l’artisanat du Rhône (Franciaország),

‐

Craigavon Industrial Development Organization (Észak-Írország),

‐

Noema Oy CM (Finnország).


A projekt távlati elköteleződése természetesen egy készség- és szolgáltatásminőség-fejlesztési kihívás magánszemély- és KKV-célközönségnek, releváns és innovatív e-learning tartalmon keresztül, de ennek a megvalósítását az internet közösségének megszólításával, a vállalkozási információk szabad (egy regisztrációt igénylő) elérésével. Cél

a

vállalkozói

kulcskompetenciák

fejlesztése,

vállalkozói

szellem

(entrepreneurship) fejlesztése. A projekt célcsoportja részletesebben: Kezdő és egyéni vállalkozók, szakképzett vállalkozóvá váló alkalmazottak és vállalkozásokat vezetők, akiknek szükségük van gyakorlati vezetési ismeretekre és vezetői készségeik fejlesztésére munkájukhoz. Iskolarendszeren kívüli (posztgraduális) képzésben oktatók (elsősorban különböző szakképző/továbbképző cégek vállalkozás-oktatással foglalkozó munkatársai). Elsősorban vállalkozói inkubációval (elindítás, megerősítés) foglalkozók (a vállalkozói szellem fejlesztői).


5.2 Az ETP portál felépítése Megnevezés ETP portál

Darabszám 1.

Informatikai jellemzők Nyílt

forráskódú

és

egyéb

nyílt

liszenszelésű forrásokra, valamint fejlesztett elemekre alapozott, Linux/Unix platformon

futó

speciális

weboldal-

rendszer, a hozzá kapcsolódó CMS (tartalomszerkesztő) rendszerrel, XHTML 1.1, ETP design standardoknak megfelelő megjelenítéssel, hír (post), fórum, naptár, és más portál-, illetve közösségi funkciókkal, a kliens-oldalon JavaScript (ECMA-262 edition 3 / ISO-IEC 16262) támogatással. ETP LMS

1.

Nyílt forráskódú, és nyílt forráskódú háttérszolgáltatásokra

(Learning Management System)

alapozott,

Li-

nux/Unix platformon futó, SCORM (v1.2 RTE 3) informatikai megoldás ILIAS vagy MOODLE LMS framework alkalmazásával, ETP design standardoknak megfelelő, XHTML 1.1 alapú, Java (v1.4) és JavaScript (ECMA-262 edition 3 / ISO-IEC 16262) által támogatott megjelenítő sablonokkal. E-book (elektronikus könyv)

7

SCORM szabvány (v1.2 RTE 1-3) szerinti,

XML

és

XHTML

alapú,

Macromedia Flash-t alkalmazó, az IQC e-book motorjának segítségével előállított elektronikus tartalomcsomag, az ETP design standardokhoz alkalmazkodó, ergonómikus felületekkel, illetve in-


tegrált keresőmotorral. Szimulációs interaktív tananyag

1

SCORM szabvány (v1.2 RTE 1-3) szerinti,

XML

és

XHTML

alapú,

Macromedia Flash-t alkalmazó elektronikus tartalomcsomag, az ETP design standardokhoz alkalmazkodó, ergonomikus felületekkel, integrált keresőmotorral, teszt- és visszajelzési rendszerrel.

5.3 Elektronikus információs modulok listája és tartalma

A vállalkozói munkát a portál – a közösségépítés és a közös érdeklődéssel bírók megszólítása mellett elektronikus olvasókönyv formájában a sikeres európai vállalkozásindításhoz és működéshez elengedhetetlen információt szolgáltat jól feldolgozható formában. 1. Vállalkozások indításának szükséges feltételei Azon jogi peremfeltételek és az ezekhez szükséges készségek, melyek csak erre a témakörre jellemzők, és amelyek a vállalkozási alapötlettől egészen az első vállalkozásalapítási lépésekig mutatnak utat a vállalkozói gondolattal játszók számára. 2. HR A munkaerő felvételének, kiválasztásának és hosszú távú megtartásának kap-


csolódó információi, a pénzügyi vonatkozások (elszámolások), biztosítás Európai Unióban előírt és elvárt normái. 3. Logisztika Az Európai Közösség gazdasági működésének előírásai, a beszállítói szerződési gyakorlat, a szállítási feltételek valamint ezek pénzügyi vonatkozásai: egyszóval minden, amit a megrendelés felvétele és a késztermék, szolgáltatás leszállítása takar. 4. Kereskedelem A szerződéses gyakorlat, adórendszer, adózási feltételek, vámügyi előírások, megfelelő minőségbiztosítás, tanúsítványok, szabadalmi kérdések; értékesítési lánc. Az európai vállalkozási piac jelentős információi a konzorcium országainak saját kereskedelmi feltételeivel együtt. 5. Marketing A kommunikációs feltételek és azok pénzügyi feltételei; piackutatás, marketing-adatbázisok, gyakorlati ismeretek. 6. Gazdálkodás A számvitel, beszámoló és erőforrás-felhasználás kérdései, finanszírozási lehetőségek, üzleti tervezés. 7. Pályázatok Az EU-pályázati feltételrendszer a konzorciumi tagok ország-specifikus pályázati viszonyaival, a pályáztató szervek elérhetőségeivel és a pályázás általános feltételeivel. A portálon elérhető kurzusok listája a Kiemelt Tartalmak menüpont alatt érhetőek el a 7 fő témakörben. A kurzuskategóriák címei mindegyike egy-egy, a 48/86 Készítette: IQ ConsultinG Kft., 2009. [email protected] verzió: 3.0

témát bemutató, ETP elektronikus olvasókönyvet (e-bookot) tartalmaz - a konzorcium partnereinek országspecifikus és további olvasmányai mellett. Az ETP E-bookok egy SCORM kompatibilis keretbe kerültek, melynek saját kezelőfelülete további lehetőségeket kínál:

A SCORM kompatibilis olvasókönyv jól strukturált, többszintű tananyagkezelést biztosít személyre szabható könyvjelzőkkel és menthető felhasználási preferenciákkal. A vállalkozói adatokat tehát nem pusztán közvetlen html felületből érhetjük el, hanem közvetett módon is, rendszerezett formában.


5.4 Az ETP portál funkciói

A Főmenü a portál további alapvető funkcióit hivatott összegyűjteni, a Moodleben már megismert hasznos szolgáltatások széles választékában.

Az ETP portál leggyakrabban használt funkciói – az olvasmányok és elsődleges tartalmi anyagok mellett: ‐

Hírek (Site News) – Az ETP portálrendszerre látogató felhasználókat érintő napi hírek, az európai vállalkozási környezet fontos információi.

‐

Naptárértesítés

kezelő

(Appointment

Scheduler

–

Calendar

Reminder) ‐

E-mail kliens – a portál felhasználói a bejelentkezés után külső levelezőszerver használata nélkül is kapcsolatba léphetnek egymással, ami növeli a kommunikáció biztonságát.

‐

Chat szolgáltatás az aktuálisan elérhető felhasználókkal – az IM – tehát instant messaging (azonnali kapcsolatfelvétel) napjaink egyik bevált internetes kommunikációs formája. Az on-line felhasználók az


e-mail adatváltás sebességének többszörösével tudnak kapcsolatba lépni egymással. ‐

Rss szolgáltatás – Az Rss hírfolyam egy olyan xml-alapú webes szolgáltatás, mely olyan meta-adatokat szolgáltat, melyek segítségével a hírportálok, hírszolgáltatók által rendelkezésre bocsátott információegységek,

hírek

úgy

jutnak

el

az

Rss

szolgáltatásra

felíratkozók számára, hogy magát a hírportált, elsődleges hírforrást meg sem kell nyitnia. Ennek előnye abban rejlik, ha a lehető legfrissebb információegységeket szeretnénk megjeleníteni, ráadásul több forrásból. Ez egy információs portál esetében kiemelten fontos funkció. Az ETP portál, példának okáért, az aktuális vállalkozási híreket gyűjti össze szerte Európából a vállalkozási ismeretek iránt érdeklődők számára.

‐

Elérhető felhasználók Google térképe – a Google által létrehozott Geo-szolgáltatások szabadon felhasználhatóak a

nyílt forráskódú

rendszerben. Ez annyit tesz, hogy nem csupán az épp aktív felhasználók fantázianevét láthatjuk bejelentkezés után. de a tartózkodási helyük közelítő pontossággal. Ez a szolgáltatás nagyban erősíti az európai összetartozás érzetét. ‐

Szószedet – a vállalkozási ismereteket olykor igen komplex vagy ritkán használt kifejezések övezik. Ezek könnyebb elsajátítása érdekében az ETP portál tartalmaz olyan hierarchikus szószedetadatbázisokat, melyek könnyen kereshető formában, mintegy a szótár-funkciót kimerítve szolgáltatnak információt a felhasználók számára. 51/86


‐

PDF fájlformátumú mentés – Mivel a tartalomszolgáltatás olykor olyan – ma még vitásnak számító – jogi kérdéseket vethet fel, melyek az intellektuális tulajdon szabályozását érintik. A PDF fájlformátum tökéletes megoldás arra az esetre, ha a szolgáltatott tartalom csak olvasható és biztosítottan nem újrafelhasználásra készült.

‐

Nyelvi változatok kezelése – Az ETP portál egyik legfontosabb funkciója, mivel eredetileg öt konzorciumi ország kamarái, iparszervezetei és vállalkozói hivatottak az oldal használatára.

‐

IMS taneszköztároló és tanúsítványkezelő – az ETP portál taneszköztárolója úgy került kialakításra, hogy a portálstruktúra átadása után betanított adminisztrátori jogkörrel rendelkező végfelhasználók is könnyedén bővíthessék az elérhető tananyagok listáját pusztán irodai alkalmazások segítségével. A szimulációs tananyag esetében természetesen ez a lehetőség nem áll fenn, de ez a funkció az Európai Munkaügyi Portál esetében irreleváns.

5.5 Az ETP portál fejlesztésének időigénye

A fentiekben már világossá vált, hogy az ETP európai vállalkozásfejlesztési portál egy igen jó példa a társadalmi párbeszéd és európai személyes részvétel népszerűsítésére, ezért végezetül foglaljuk össze, hogy hozzávetőlegesen milyen időbeli erőforrással bír egy ilyen mélységű, közösségi és központilag adminisztrált portálrendszer. Az alábbi táblázat nem tartalmazza a konzorciumi egyeztetések, a nemzetközi előzetes projekttalálkozók és hasonló preinkubációs és inkubációs fázisok időigényét, csupán a Moodle és a tartalmi egységek kialakításának erőforrásigényéről adnak ízelítőt. 52/86 Készítette: IQ ConsultinG Kft., 2009. [email protected] verzió: 3.0

Munkafázis

Időigény

Megelőző tevékenység

Szerződés megkötése, szállítási határidők, fontosabb partnerek

1 hét

(Konzorciumi egyeztetéseken kívül)

meghatározása Brainstorming: tananyagvízió, gyártási terv előállítása Szakmai tartalom megírása Szakmai tartalom html-be tétele

1 hét

Szerződéskötés

4 hét

Brainstorming

3 nap

Szakmai tartalom lektorálása, jóváhagyása (ha külső

2 nap

partnertől származik)

Szakmai tartalom megírása Szakmai tartalom html-be tétele

Működés felvázolása, jóváhagyása (amennyiben a szakmai tartalom külső

1 hét

Brainstorming

partnertől származik) Működés kidolgozása

3 hét

Történet felvázolása / jóváhagyása

Pontozási algoritmusok kidolgozása, tesztek

1 hét

Történet kidolgozása

Működés lektorálása

1 hét

Történet kidolgozása

Bevezetőszövegek,

1 hét

Történet lektorálása

kiválasztása, beépítése


súgószövegek megírása, alap-marketinganyagok összerakása Visszacsatolások készítése Designterv (kezelőszervek, színek, logók stb.) Visszacsatolás a designtervre (elfogadás…) Háttérképek megrajzolása Visszacsatolás a háttérképekre (elfogadás…) Hangok összegyűjtése, zene megkomponálása Narrátorszöveg megírása, felvétele Video-captures (ha vannak) Programozáshoz funk.spec. felépítése Egyedi templateprogramozás

3 hét

Történet lektorálása Brainstorming

1 hét

(jegyzőkönyvek, feljegyzések)

3 nap

2 hét

3 nap

3 hét

1 hét

1 hét

Designterv Visszacsatolás a designtervre Háttérképek megrajzolása Visszacsatolás a designtervre Történet lektorálása Visszacsatolás a háttérképekre

2 hét

Történet lektorálása

4 hét

Történet lektorálása Programozáshoz

Tananyag-programozás

4 hét

funk.spec. felépítése (folyamatos töltése) 54/86


Alfa-teszt

3 nap

Béta-teszt

2 hét

Béta-teszt utáni javítások

3 nap

SCORM-programozás

1 hét

Webes teszt, megrendelő általi teszt Utolsó jelentős módosítások a működési logikán Harmadik személy általi tesztelés Kisebb, végső javítások az éles üzem előtt

Tananyagprogramozás során Tananyagprogramozás Béta-teszt Béta-teszt utáni javítások

1 hét

SCORM-programozás

1 hét

Webes teszt

1-2 hét

2-3 nap

Utolsó jelentős módosítások Harmadik személy által végzett teszt Kisebb, végső

Teljesítési igazolás kiállítása

2 nap

javítások, igény szerint CD-s változat elkészítése


6. Összegzés

A fentiekben megpróbáltunk egy tömör áttekintést adni a társadalmi párbeszéd elméletéről és egy gyakorlati megvalósítási modellről, mely az európai társadalmi párbeszédet segíti elő a blogoszféra és internet korában. Egy Európai Munkaügy Portál létesítését célzó érvelést építettünk fel, mely reményeink szerint bemutatta, hogy milyen elektronikus tatalmi szolgáltatások segítenék a legelőnyösebben a társadalmi párbeszédet a 21. században. Hazánk társadalmi párbeszédéről szólva azt is beláttuk, hogy ifjú demokráciánk minden alulról jövő munkajogi és munkaügyi kezdeményezést helyén kell kezeljen, különös figyelemmel a munkaügyi egyeztetésekre. Az érdekegyeztető munkát – hasonlóan a munkajoghoz és a munkaügyi társadalmi párbeszédhez – leginkább a tájékozottság és a jó minőségű információ segíti, legyen szó munkajogi adatokról vagy érdekképviseleti precedenciáról. Ehhez pedig igen jó eszköz egy – későbbi elektronikus oktatásban és távoktatásban is jól használható portál rendszer kialakítása nyílt forráskódú, szabad architektúrát alkalmazó keretrendszeren, mely moduláris felépítésével hosszú távú szolgálatot tehet a munkavállalói, munkáltatói és munkajog-alkotói szervek, felek számára.


7. Felhasznált Irodalom CEMR-EPSU: Társadalmi párbeszéd megerősítése a helyi és regionális kormányzás szektorában az új Tagállamokban és a jelölt országokban. Priestley House, London, 2008. Czuglerné Iványi Judit: A munkaügyi jogharmonizáció és az európai szociális partnerség. On-line: http://www.ofa.hu Derek Rowntree: Exploring Open and Distance Learning. Routledge, Cornwall, 2004. Dancsó Tünde: Az információs és kommunikációs technológia fejlesztésének irányvonalai a hazai oktatási stratégiákban. In: Új Pedagógiai Szemle. On-line: http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2005-11-ta-Dancso-Informacios Ernst b. HAAS: The Uniting of Europe. University of Notre Dame Press, 2004. Héthy Lajos – Ónodi Irén: Országos Társadalmi Párbeszéd – Az Országos Érdekegyeztető Tanács és a Gazdasági és Szociális Tanács. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, Budapest, 2008. Kárpáti Andrea: Digitális pedagógia – számítógéppel segített tanítás módszerei. In: Új Pedagógiai Szemle, 1999. 49. 4 sz. 76–90. Lajos Tamás: Informatika a nyitott- és távoktatásban Informatika a Felsőoktatásban. In:'96, Debrecen, 1996. 743-750. Lázár András: Ágazati összefoglaló tanulmány a postai, távközlési, informatikai, média (infokommunikációs) ágazat társadalmi párbeszéd helyzetéről. Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, PHDSZSZ, Budapest, 2002. Papp Gyula: Az eLearning szabványai. Informatikai és Hirközlési Minisztérium, Budapest, 2005. 57/86 Készítette: IQ ConsultinG Kft., 2009. [email protected] verzió: 3.0

Vágvölgyi Csaba, Papp Gyula: Korszerű webes technológiák felhasználása a Moodle LMS rendszerben. Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, 2005.


8. Melléklet

A Mellékletben az EURES-t – az EU/EGT tagországok jól működő tanácsadó és információs hálózatát – mutatjuk be, amelynek célja az Európai Unió, illetve az Európai Gazdasági Térség országai közötti munkaerő-áramlás elősegítése. Ennek megfelelően két legfontosabb feladata a következő: • Információnyújtás és tanácsadás a külföldön elhelyezkedni szándékozó munkavállalók számára az Európai Gazdasági Térség országaiban fellelhető munkalehetőségekről, valamint a munkavállalás és megélhetés körülményeiről. • Segítségnyújtás a munkáltatók részére a külföldi munkaerő toborzáshoz.

EURES a határokon átívelő régiókban Az EURES szerepe a határon átívelő régiókat illetően rendkívül fontos. Ezeken a területeken jelentős szintű határon túli ingázás jellemző. Több mint 600 000, a lakóhelyétől eltérő országban dolgozó EU-s állampolgárnak kell szembenéznie a hazájától eltérő gyakorlattal és jogrendszerrel. Naponta találhatják szembe magukat mobilitásuk miatt adminisztratív, jogi vagy adóügyi akadályokkal. Az e területeken működő EURES tanácsadók specifikus tanácsadást és útmutatást nyújtanak azon munkavállalók jogairól és kötelezettségeiről, akik nem a lakóhelyüknek megfelelő országban dolgoznak. Jelenleg földrajzilag egész Európa-szerte több mint 20 határokon átívelő EURES partnerség létezik, mintegy 13 országot bevonásával. A partnerségi hálózat az együttműködő testületek olyan csoportja, melynek célja, hogy ellássa a határmenti régiókra vonatkozó foglalkoztatási mobilitással kapcsolatos információs és koordinációs szükségleteket. A hálózat magában foglalja az állami foglalkoztatási szolgálato59/86 Készítette: IQ ConsultinG Kft., 2009. [email protected] verzió: 3.0

kat, szakképzéssel foglalkozó intézeteket, foglalkoztatói és szakszervezeteket, helyi hatóságokat, a határmenti régiók foglalkoztatási és szakképzési problémáival foglalkozó intézeteket. Az EURES határokon átívelő partnerségi programok rendkívül hasznos összeköttetéseket jelentenek az állami foglalkoztatási szervek (regionális és országos egyaránt) és a szociális partnerek között. Ugyancsak fontos szerepet játszanak a határmenti foglalkoztatási területeknek a megfigyelésében, amelyek a versenyképes európai munkaerőpiac fejlődésének szempontjából kulcsfontosságúak.


Határokon átívelő régiók térképe

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

EuresChannel (BE‐FR‐UK) Scheldemond (BE‐NL) EURES Rhein‐Waddenzee (DE‐NL) EURES Maas‐Rhin (BE‐DE‐NL) P.E.D. (BE‐FR‐LUX) Saar‐Lor‐Lux‐Rheinland/Pfalz (DE‐FR‐LUX) EURAZUR (FR‐IT) Bayern ‐ Tschechien (DE‐CZ) EURES Cross Border Denmark‐Germany


10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.

EUREGIO Rhein‐Waal (DE‐NL) EURES‐INTERALP (DE‐AT) Danubius (SK‐HU) PYREMED/PIRIME (FR‐ES) Northern Ireland/Ireland (IE‐UK) TransTirolia (IT‐AT‐CH) ØRESUND (DK‐SV) Galicia/Região Norte (ES‐PT) Oberrhein (FR‐DE‐CH) Tornedalen (SV‐SF) Bodensee (DE‐AT‐CH) Euradria (IT‐SI) EURES – T BESKYDY (CZ‐PL‐SK)

EURESCHANNEL (BE-FR-UK) A határokon átívelő partnerségi program neve EuresChannel (BE-FR-UK) Weboldal www.eureschannel.org Régiók EuresChannel határ menti régióhoz a belgiumi Nyugat-Flandria és Hainaut körzetek, a franciaországi Nord/Pas-de-Calais és az angliai Kent régiók tartoznak. Rövid leírás Az EuresChannel az elsőként megalapított határokon átnyúló EURES-régió. A Hainaut, a Nord/Pas-de-Calais és Nyugat-Flandria közötti együttműködés 1991-ben jött létre, Kent 1992ben csatlakozott. A régió a nagysebességű vonatnak, a kompoknak és a La Manche-csatorna alatti alagútnak köszönhetően mind stratégiailag, mind gazdaságilag fontos szerepet tölt be. Az együttműködés keretében elindított tevékenységek egyik célja, hogy segítsék a határ túlsó oldalán dolgozni vagy tanulni kívánó embereket. Ezenfelül támogatják a szomszédos tagországból származó munkaerő felvételében érdekelt munkáltatókat is. Létrehoztak továbbá egy Euresszaktanácsadókból álló hálózatot, amely tájékoztatja és tanácsokkal látja el a munkakeresőket és a munkáltatókat. A társulás keretében folytatott tevékenységek a következők: - a „nemzeti szolgáltatásokhoz” való hozzáférés megkönnyítése, - állásbörzék szervezése a munkakeresők számára és tájékoztató fórumok a határokon át ingázó munkavállalók részére, - állásajánlatok és pályázati kiírások kölcsönös hozzáférhetőségének lehetővé tétele, - felvilágosítás a négy régió élet- és munkakörülményeiről, - a határokon átnyúló mobilitást elősegítő képzési politika kialakításának támogatása, - a helyes gyakorlattal kapcsolatos tapasztalatcsere, - a bérköltségekre és fontosabb jogszabályokra vonatkozó alapvető információ és számadatok rendelkezésre bocsátása a munkáltatók számára. Partnerek Az EuresChannel alapító tagjainak önkéntes együttműködésén alapul. Az érintett régiók nyelvi és kulturális sokszínűségéhez hasonlóan az EuresChannelt alkotó együttműködés is nagyon sokoldalú, tagjai közé tartoznak: - Nord/Pas-de-Calais, Nyugat-Flandria, Hainaut és Kent régiók munkaügyi szervezetei: ANPE, FOREM, VDAB, valamint a kenti munkaügyi szolgálatok által kijelölt South Kent College, - A Régióközi Szakszervezeti Tanács, amely a négy régió, Hainaut, Nord/Pas-de-Calais, Nyugat-Flandria és Kent szakszervezeteit egyesíti: ABVV, FGTB, ACV, CSC, CFDT, FO, CGT és


TUC - a négy régió munkáltatói szervezetei: UCM, Cité et Entreprises, és az UNIZO Regio Kortrijk. Koordinátor Bram Lievrouw Cím: UNIZO Zuidwest-Vlaanderen, Lange Streenstraat 10, BE-8500 Kortrijk Telefon: +32 56 26 44 72 Fax: +32 56 26 44 40 E-mail cím: [email protected] SCHELDEMOND (BE-NL) A határokon átívelő partnerségi program neve Scheldemond (BE-NL) Weboldal www.euresscheldemond.info Régiók E határmenti régióhoz tartozik Hollandia délnyugati és Belgium északnyugati része. A régió a hollandiai Zeeland tartományt és a belgiumi Oost- en West-Vlaanderen (Kelet-és Nyugat Flandria) tartományt foglalja magába. Rövid leírás A határokon átnyúló partnerség 2003-ban jött létre. A partnerek széles tevékenységi körből kerülnek ki, elsősorban a közszolgáltatások területéről. 2007–2008-ban a főtevékenységek a következők: 1. Kerekasztal-ülések Eures-tanácsadók részére, az alábbi céllal: • a szakértői hálózat bővítése a határokon átnyúló tevékenységekben részt vevő valamennyi fél számára nyújtott szolgáltatások színvonalának javítása céljából; • a helyes gyakorlatok cseréjének előmozdítása, összetett problémák megoldása, nemcsak az ülések alkalmával, hanem igény szerint napi rendszerességgel; • a határokon átnyúló „üvegnyak”- jellegű problémák jobb megértése és megoldási módjaik; • az EURES kiadványok frissítésének biztosítása. 2. Tréningek szervezése az Eures-tanácsadók és munkaszervezők részére a munkaerő-piaci szolgáltatások keretében. 3. Integrált promóciós tevékenységek; szimpóziumok és állásbörzék szervezése. 4. Iskolák, egyetemek és egyéb képzési intézmények részvételének ösztönzése, akik jelentős mértékben hozzájárulhatnak a határokon átnyúló ingázás népszerűsítéséhez. A fiatalok az oktatási intézményekben szerzik meg a képzést és kapnak iránymutatást a munkaerőpiac felé tett első lépéseikhez. Az Eures Scheldemond úgy véli, hogy a fiatalokat hozzá kell szoktatni a határokon átnyúló munkavállalási lehetőségek kiaknázásának gondolatához, már a munkavállalás gondolatának felmerülése pillanatától. 5. Eures információk és tanácsadás cégeknek, álláskeresőknek és már aktív munkavállalóknak, napi szinten, illetve speciális üléseken, workshopok alkalmával, és tréningeken. Partnerek Centrum voor Werk en Inkomen Zuidwest Nederland (CWI) (Munkaügyi és Jövedelmi Központ, Délnyugat-Hollandia) Vlaamse Dienst voor Arbeidsbemiddeling en Beroepsopleiding (VDAB) (Flamand Közalkalmazotti Szolgálat) De Interregionale Vakbondsraad Schelde-Kempen (IVR) (a Schelde-Kempeni Interregionális Kereskedelmi Unió Tanácsa) Kamer van Koophandel Zeeland (Zeelandi Kereskedelmi Kamara) Voka Kamer van Koophandel Oost- & West-Vlaanderen (A Flamand Munkaadók Szövetsége (VEV) és a Nyolc Flamand Kereskedelmi- és Iparkamara Szövetsége) UNIZO Oost- & West-Vlaanderen (Önálló Vállalkozók és Kis- és Középvállalkozások Szerve-


zete) MKB Zeeland (Kis- és Középvállalkozások Szervezete) De Brabants-Zeeuwse Werkgeversvereniging (BZW) (Munkaadók Szervezete) Provincies Oost- & West-Vlaanderen en Zeeland (tartományi hatóságok) Koordinátor Ronald de Back Cím: Rosegracht 2, Postbus 8, NL - 4530 AA Terneuzen Telefon: 0031651131074 Fax: 0115-751071 E-mail cím: [email protected] EURES RHEIN-WADDENZEE (DE-NL) A határokon átívelő partnerségi program neve EURES Rhein-Waddenzee (DE-NL) Weboldal www.euresrheinwaddenzee.info/ Régiók A Rhein Waddenzee EURES-partnerséghez tartozik egyrészt az Ems Dollart Régió területe, amely a hollandiai Groningen és Drenthe tartományt, valamint Friesland tartományt, illetve a németországi Ostfriesland, Emsland tartományt és az EDR régióval határos néhány egyéb területet öleli fel, másrészt pedig az EUREGIO határokon átnyúló régió, amely a hollandiai Drenthe, Overijssel és Gelderland tartományok egyes részeit, és a németországi Niedersachsen (Dél-Szászország) és Nordrhein-Westfalen (Észak-Rajna-Vesztfália) (Münsterland) egyes részeit öleli fel. Rövid leírás A 2007. április 1-jén újonnan alapított határokon átnyúló Rhein Waddenzee EURESpartnerség az EURES EUREGIO és az EDR EURES partnerség összeolvadásából született. A Rhein Waddenzee EURES-partnerség 28.000 km²-es területén összesen 5,37 millióan élnek (ebből 3,37 millióan az EUREGIO 13.000 km²-es területének, 2,0 millióan pedig az Ems Dollart Régió 15.000 km²-es területének lakosai). A partnerség célja, hogy a határ menti térségben elősegítse a munkavállalók mobilitását, leépítse a mobilitást gátló akadályokat, és fontos információkat nyújtson az élet- és munkafeltételekről. Ezzel segíthet azon hátrányok leküzdésében, amelyeket a határok okoznak a lakosság és a gazdaság számára. A partnerek tanácsadást és támogatást nyújtanak a régió munkavállalói és munkáltatói számára, konkrétan: - tájékoztatják egymást az állásajánlatokról, segítve ezzel a munkavállalókat abban, hogy az egész régión belül tudjanak munkát keresni; - segítséget nyújtanak a munkáltatók számára ahhoz, hogy az egész régióból tudjanak munkaerőt toborozni; - tájékoztatást és tanácsot adnak az olyan munkavállalóknak, akik mérlegelik az eurorégión belüli ingázást, az elérhető munkalehetőségekről, illetve a határ menti régió élet- és munkakörülményeiről; - felvilágosítást nyújtanak a közoktatásról, a tanulmányi lehetőségekről, a munkalehetőségekről és a szakképzésről, hogy megkönnyítsék a régión belül a szakképzésben való részvételt és a munkába állást. Partnerek A közszférába tartozó munkaügyi szervek: - Bundesagentur für Arbeit (Szövetségi Munkaügyi Ügynökség), amelyet a Zentralstelle für Arbeitsvermittlung (ZAV) (Központi Munkaközvetítő Hivatal) képvisel - dél-szászországi és észak-rajna-vesztfáliai munkaügyi hivatalok - munkaügyi ügynökségek - Emden, Leer, Nordhorn és Coesfeld körzetek - Zentrum für Arbeit (Munkaügyi Központ), Leer - Centrale Organisatie Werk en Inkomen, CWI Districten Noord-Nederland és Oost-Nederland


(Központi Munkaügyi Szervezet, Észak-Hollandia és Kelet-Hollandia CWI körzetei) Munkaadói szövetségek: - német munkáltatói szövetségek, amelyeket az Arbeitgeberverband für Ostfriesland und Papenburg e.V. (Kelet-Frieslandi és Papenburgi Munkáltatói Szövetség), a Verband der Nordwestdeutschen Textil- und Bekleidungsindustrie (Észak-nyugatnémet Textil- és Ruhaipari Szövetség) képvisel - holland munkáltatói szövetségek, amelyeket a VNO-NCW Noord, az MKB Noord/Werkgeversvereniging Noord és a VNO-NCW Midden képvisel Szakszervezetek: - Deutscher Gewerkschaftsbund (Német Szakszervezeti Szövetség)/Interregionaler Gewerkschaftsrat (Interregionális Szakszervezeti Tanács) Weser Ems Noord Nederland (WENN) - Werknemersvereniging (Munkavállalói Szövetség))/Interregionale Vakbondsraad (Interregionális Szakszervezeti Tanács) Weser Eems Noord Nederland (WENN) - a holland FNV Regiowerk Oost szakszervezet és a német Deutscher Gewerkschaftsbund (DGB), Region Münsterland szakszervezet által képviselt Interregionaler Gewerkschaftsrat Rhein IJssel (Régióközi Szakszervezeti Tanács) Kamarák: - IHK Industrie- und Handelskammer für Ostfriesland und Papenburg (IHK Kelet-Frieslandi és Papenburgi Ipar- és Kereskedelmi Kamara) - Kamer van Koophandel Groningen und Drenthe (Groningeni és Drenthe-i Kereskedelmi Kamara) Eurégiók - Ems Dollart Régió (EDR) - EUREGIO e.V. Koordinátor Linda Blom Cím: EUREGIO, Postfach 1164, DE - 48572 48599 Gronau Telefon: +49 2562-702-0 Fax: +49 2562-702-59 E-mail cím: [email protected] EURES Maas-Rhin (BE-DE-NL) A határokon átívelő parnerségi program neve EURES Maas-Rhin (BE-DE-NL) Weboldal www.eures-emr.org Régiók A Meuse-Rajna határ menti eurórégió társuláshoz a hollandiai Limburg tartomány déli része, a belgiumi Limburg és Liège tartományok, Belgium német ajkú közössége és a németországi aacheni régió tartozik. Rövid leírás A Meuse-Rajna határ menti együttműködés 1993-ban jött létre, célja az alkalmazottak és munkavállalók mobilitásának növelése, illetve a mobilitást gátló akadályok lebontása az eurégióban. A partnerek különböző tevékenységeket folytatnak, és többek között az alábbi szolgáltatásokat nyújtják: - tájékoztatás a határ menti régió élet- és munkakörülményeiről - tájékoztatás a szakképzésről - határ menti álláskereső szolgálat, munkahelyi elhelyezések - tanácsadás és támogatás a munkakeresőknek a határ menti régióban - tanácsadás és támogatás a munkáltatóknak a tagrégiókból származó munkaerő felvételével kapcsolatosan


- összehasonlító tanulmányok a jogszabályokról és szabályzatokról - munkaerőpiaci elemzés. Partnerek - Regionális szintű munkaügyi szervezetek: Arbeitsamt Aachen (Aacheni Munkaügyi Hivatal); FOREM, VDAB, ADG and CWI; - Régióközi Szakszervezeti Tanács, Meuse-Rajna; - Határ menti Munkáltatói Szövetség (SWE); - Meuse-Rajna eurorégió, amely egyesíti a belgiumi Limburg és Liège tartományokat, Belgium német ajkú közösségét, a hollandiai Limburg tartományt és az aacheni régiót; - tanácsadó iroda a határ menti térségben munkát vállalók számára Koordinátor Marc Heytens Cím: Postbus 29, BE-8700 Tielt Telefon: +32.51.40.41.52 Fax: +32.51.40.41.52 E-mail cím: [email protected] P.E.D. (BE-FR-LUX) A határokon átívelő partnerségi program neve P.E.D. (BE-FR-LUX) Weboldal www.eureslux.org Régiók Luxembourg tartomány (Belgium), Lotaringia (Franciaország), Luxemburg Rövid leírás 1985-ben azért hozták létre ezt az Európai Fejlesztési Pólust (EDP-t), hogy fellendítse az acélipar gazdasági visszaesése által érintett határ menti régiókat. Az 1993-ban létrehozott, határokon átnyúló EURES/EDP-társulás által lefedett területet a nagy létszámú, határokon keresztül történő munkaerő-áramlás jellemzi, főként Luxemburg irányába. Egy különleges képzettséggel rendelkező uniós tanácsadói hálózatot hoztak létre a határ mindkét oldalán, amelynek feladata a tájékoztatás, valamint tanácsadás és kihelyezési szolgáltatások biztosítása a határokon átnyúló tevékenységekben vagy munkaerő-közvetítésben érdekelt munkakeresők, határon átkelő munkavállalók és munkáltatók számára. A számos tevékenység közül a legjelentősebbek a következők: • együttműködés a nemzeti foglalkoztatási szolgálatok között, különösen az EURESadatbázis álláshelyekre vonatkozó információinak kigyűjtésével és terjesztésével, valamint a munkakeresők számára megszervezett határokon átnyúló rendezvényekkel; • tanfolyamok a társadalmi konzultációval és az EDP meglévő jogszabályaival foglalkozó szakszervezeti képviselők számára; • határokon átnyúló találkozók vállalatvezetőknek és humánerőforrás-menedzsereknek; • az EDP-medence vállalatai által megfogalmazott szakképzettségi és képzési követelmények elemzése, foglalkoztatási előrejelzések; • a határokon átkelő munkavállalókat érintő sajátos témákat (társadalombiztosítási ellátások, adórendszer, munkajog, oklevelek és képesítések elismerése, életkörülmények stb.) feldolgozó információs kiadványok készítése; • a határokon átnyúló munkaerőpiacra és a határokon átívelő munkaerőmozgásra vonatkozó adatok összegyűjtése és elemzése; • együttműködés az uniós tanácsadók és a társszervezetek között a mobilitást akadályozó tényezők azonosításában, megoldási javaslatok kidolgozása. Az elkészített információs kiadványok és az elkészült tanulmányok hozzáférhetők, ahogy a társszervezetek irodáinak és a társulás honlapjának további információi is.


Partnerek

• • • • • • • • • •

•

Conseil Régional de Lorraine (Lotaringiai Regionális Tanács) Le Ministère luxembourgeois du Travail et de l'Emploi (a luxemburgi Munkaügyi és Foglalkoztatási Minisztérium) Office Communautaire et Régional de la Formation professionnelle et de l'Emploi (FOREM) (Közösségi és Regionális Szakképzési és Foglalkoztatási Hivatal, Arlon szubregionális részleg) Agence Nationale Pour l'Emploi (ANPE) (Nemzeti Foglalkoztatási Iroda), Lotaringiai regionális részleg Administration de l'Emploi (ADEM) du Grand-Duché du Luxembourg (a Luxemburgi Nagyhercegség foglalkoztatási szolgálata) InterRégionale Syndicale du PED (IRS-PED), (EDP interregionális szakszervezeti szövetség, 7 szakszervezet és 3 ország) Chambre de Commerce et d'Industrie du Luxembourg Belge (CCILB – Belga Luxemburg Kereskedelmi és Iparkamarája) Féderation des Industriels Luxembourgeois (FEDIL – Luxemburgi Ipari Szövetség) MEDEF (Mouvement des Entreprises de France – Francia Vállatok Szervezete) Centre d'Etudes de Populations, de Pauvreté et de Politiques Socio-Economiques (Népességi, Szegénységi és Társadalmi-gazdasági Stratégiai Tanulmányok Központja)/a Luxemburgi Nagyhercegség Technológiai, Környezeti, Alternatív és Fejlesztési Tanulmányainak Nemzetközi Hálózata (CEPS/INSTEAD) Centre de Ressources et de Documentation des EURES Transfrontaliers de Lorraine (CRD EURES Lorraine) (Lotaringiai Határ Menti EURES-erőforrás és -dokumentációs Központ)

Koordinátor Nicolas BRIZARD Cím: CRD EURES Lorraine - WTC tour B, 2, Rue Augustin Fresnel, FR - 57082 Metz Telefon: 0033 / (0)3 87 20 40 91 Fax: 0033 / (0)3 87 21 06 88 E-mail cím: [email protected] SAAR-LOR-LUX-RHEINLAND/PFALZ (DE-FR-LUX) A határokon átívelő partnerségi program neve Saar-Lor-Lux-Rheinland/Pfalz (DE-FR-LUX) Weboldal www.eures-sllrp.eu Régiók Saarland (DE), Lorraine (FR) (Lotaringia), Luxembourg (LU), Rheinland-Pfalz (DE) (Rajnavidék-Pfalz) Rövid leírás Az Európai Unión belül ebben az eurorégióban található a legtöbb – több mint 110.000 főt számláló – a határon át naponta ingázó munkavállaló. A Saar-Lor-Lux-Rheinland-Pfalz együttműködés 1997-ben jött létre, és azóta sok tekintetben mintaszerű projekté vált (EURES költségvetési évenként több mint 50 határokon átnyúló projekt valósul itt meg). További információ hozzáférhető a kétnyelvű EURES-T SLLR regionális profilon, amely a www.euressllrp.org honlapról tölthető le. A társulás négy fő célkitűzése: 1. A nyilvánosság tájékoztatása a négy tagrégió élet- és munkakörülményeiről. 2. A kölcsönös információcsere előmozdítása a határ menti régiók munkaerőpiacának keresletéről és kínálatáról, különösen az állásajánlatokról. 3. A mobilitás és a határokon átnyúló társadalmi párbeszéd elősegítése egy előretekintő,


együttműködésen alapuló munkaerő-piaci politika kidolgozása útján. 4. A határokon átnyúló szakképzés fejlesztése és támogatása. Partnerek - Ministerium für Wirtschaft des Saarlandes (Saarlandi Gazdasági Minisztérium) - Conseil Régional de Lorraine (Lotaringiai Regionális Tanács) - Ministère du Travail et de lÉmploi Luxembourg (Munka- és Foglalkoztatásügyi Minisztérium, Luxemburg) - Ministerium für Arbeit, Soziales, Gesundheit, Frauen und Familie des Landes RheinlandPfalz (Szociális, Munkaügyi, Egészségügyi, Nőügyi és Családügyi Minisztérium, Rajna-vidékPfalz tartomány) - Regionaldirektion Rheinland-Pfalz-Saarland der Bundesagentur für Arbeit (a Szövetségi Munkaügyi Hivatal Rajna-vidék-Pfalz-Saarland térségért felelős regionális igazgatósága) - Agence Nationale pour lÉmploi (ANPE) (Országos Munkaközvetítő Ügynökség, Franciaország) - Administration de lÉmploi pour le Luxembourg (ADEM) (Luxemburgi Munkaügyi Hatóság) - IGR – Interregionaler Gewerkschaftsrat Saar-Lor-Lux-Trier-Westpfalz (Régióközi Szakszervezeti Tanács, Saar-Lor-Lux-Trier-Westpfalz) - VSU – Vereinigung der Saarländischen Unternehmensverbände e.V. (Saarlandi Ipari Egyesülések Szövetsége) - LVU – Landesvereinigung Rheinland-Pfälzischer Unternehmensverbände e.V. (Ipari Egyesülések Tartományi Szövetsége, Rajna-vidék-Pfalz) - MEDEF – Mouvement des Entreprises de France (Franciaországi Vállalkozási Mozgalom) - FEDIL – Fédération des Industriels Luxembourgeois (Luxemburgi Iparosok Szövetsége) - ZAV - Zentralstelle für Arbeitsvermittlung (Bundesagentur für Arbeit) (Központi Munkaközvetítő (Szövetségi Munkaügyi Hivatal)) - Európai Bizottság Koordinátor Frédéric Chomard Cím: INFO-Institut, Pestelstrasse 6, DE-66119 Saarbrücken Telefon: +49 681 954 13 0 Fax: +49 681 954 13 23 E-mail cím: [email protected] EURAZUR (FR-IT) A határokon átívelő partnerségi program neve EURAZUR (FR-IT) Weboldal www.eures-eurazur.org Régiók Az Eurazur partnerség az olaszországi Liguria és a franciaországi Provence-Alpes-Côte d’Azur (Provence-Alpok-Riviéra) régió, pontosabban az Alpes Maritimes département és Imperia tartomány területét fedi le. Rövid leírás Az EURES Transfrontalier Eurazur Ligurie/PACA (Eurazur Liguria és Provence-Alpes-Côte d’Azur régiók közötti határokon átívelő partnerség) 1994-ben jött létre az Európai Bizottság támogatásával. A partnerség célja, hogy elősegítse a tagrégiókban élők földrajzi és szakmai mobilitását, tájékoztatást nyújtva a munkavállalók és a vállalkozások számára a határmenti régiók mobilitási lehetőségeiről, így többek között álláshirdetésekről, élet- és munkakörülményekről, szociális feltételekről, adózásról, munkaerőpiacról, stb. Fontos feladatának tekinti továbbá a munkaerő szabad áramlása előtt álló esetleges akadályok beazonosítását és kiküszöbölését. Az EURAZUR partnerséget az alábbi entitások működtetik: - a partnerek képviselőiből álló Comité de Pilotage (irányítóbizottság), amelynek feladata a


stratégiai döntések meghozatala és általában véve a szervezet összefogása; - a hálózat megszervezéséért és koordinálásáért felelő koordinátor, akit a Comité de Pilotage (irányítóbizottság) nevez ki arra, hogy támogassa a stratégiák kialakításában és a cselekvési terv megfogalmazásában; - a határmenti régió egész területén jelenlevő munkaügyi és munkáltatói szakszervezeteket képviselő hét Conseiller Eures (EURES tanácsadó), akik tájékoztatják és tanácsokkal látják el a társországban munkát vállalni szándékozókat, valamint a társországi munkaerő felvételében érdekelt munkáltatókat. Partnerek A Comité de Pilotage (irányítóbizottság) négy csoportból áll: Munkaügyi szolgálatok • Ministero del Lavoro e della Previdenza Sociale (olasz munkaügyi és szociális minisztérium) • Agence Nationale pour l’Emploi – Direction Générale (francia országos munkaközvetítő hivatal) • Amministrazione Provinciale di Imperia (tartományi közigazgatási hatóság, Imperia) • Agence Nationale pour l’Emploi - Direction Régionale Provence Alpes Côte d'Azur (országos munkaközvetítő hivatal – Provence-Alpes-Côte d’Azur) Munkavállalói szakszervezetek • Comité Syndical Interégional (CSI) Provence Alpes Côte d'Azur/Liguria (határmenti szakszervezeti bizottság, Provence-Alpes-Côte d’Azur/Liguria) • Confederazione Generale Italiana del Lavoro (CGIL) – Liguria (olasz munkaügyi szövetség, Liguria) • Confederazione Italiana Sindacato Lavoratori (CISL) – Liguria (olasz szakszervezeti szövetség, Liguria) • Unione Italiana del Lavoro (UIL) – Liguria (olasz munkaügyi egyesülés, Liguria) • Confédération Française Démocratique du Travail (CFDT) région P.A.C.A. (francia demokratikus munkaügyi szövetség, Provence-Alpes-Côte d’Azur) • Confédération Générale du Travail (CGT) région P.A.C.A (francia általános munkaügyi szövetség, Provence-Alpes-Côte d’Azur) • Force Ouvrière (F.O.) région P.A.C.A. (munkavállalói szövetség, Provence-Alpes-Côte d’Azur) • Confédération Française des Travailleurs Chrétiens (CFTC) région P.A.C.A. (keresztény munkavállalók szövetsége, Provence-Alpes-Côte d’Azur) Munkáltatói egyesületek: • Union Pour l’Entreprise des Alpes Maritimes (UPE 06) (vállalkozói szövetség, Alpes Maritimes) • Confartigianato - Associazione Artigiani della Provincia di Imperia (tartományi kézműipari szövetség, Imperia) • CNA - Associazione Provinciale di Imperia (tartományi szövetség, Imperia) Önkormányzatok : • Regione Liguria (Liguria régió) • Provincia di Imperia (Imperia tartományi önkormányzat) Koordinátor Nadia Jomeer Cím: Pôle Emploi - Espace Emploi International, 10 Avenue Shakespeare, FR-06000 Nice Telefon: +33 4 97 11 82 44 Fax: +33 4 97 11 82 41 E-mail cím: [email protected] BAYERN - TSCHECHIEN (DE-CZ) A határokon átívelő partnerségi program neve


Bayern - Tschechien (DE-CZ) Weboldal www.eures-by-cz.eu Régiók Német Szövetségi Köztársaság: Oberfranken, Felső-Pfalz, Alsó-Bajorország Cseh Köztársaság: Nyugat-Csehország – pilzeni és karlsbadi körzet Rövid leírás A Bajorország és Csehország által 2005 októberében alapított EURES-partnerség az első olyan együttműködés, amely az EU egy régi és egy új tagállama között jött létre. A Bajorország és Csehország között fennálló EURES-partnerség a hofi, weideni, schwandorfi, deggendorfi és passaui német munkaügyi körzeteket [Arbeitsagenturbezirke], valamint a pilzeni és karlsbadi cseh körzeteket [kraje] foglalja magában. Ennek a 25.000 km2-t felölelő térségnek körülbelül 2, 4 millió lakosa van, ebből 1,2 millió foglalkoztatott. A 2006. júniusi adatok alapján naponta 4.332 ingázó lépi át a határt munkába menet. 3.842 cseh munkavállaló jár át Németországba, és 490 német munkavállaló jár át Csehországba. A partnerség célja, hogy fokozza a határterületen élők mobilitását, leépítse a szabad mozgás útjában álló akadályokat, és fontos információkat tegyen hozzáférhetővé az élet- és munkakörülményekkel kapcsolatban. Ezáltal leépíthetők lennének az esetleges, a határ miatt a lakosságot és a gazdaságot érő hátrányok. A partnerek tevékenysége kiterjed a régió munkáltatóinak és munkavállalóinak támogatására, valamint tanáccsal való ellátására: - összehasonlítható statisztikai adatok gyűjtése a munkapiacról és a foglalkoztatottakról a határ mindkét oldalán - akadályok leküzdése - párbeszéd a munkaadókkal és a különböző ágazatok potenciális vállalkozóival - az EURES szolgáltatásaihoz való hozzáférés kiterjesztése - információnyújtás a munkaadóknak, munkavállalóknak és diákoknak a határ mindkét oldalán lévő munkapiaci helyzetről - álláshirdetések egymással történő megosztása és a határon átnyúló munkakeresés támogatása - munkaadók támogatása a határon túlról történő munkaerő-felvételben - potenciálisan mobil munkavállalók tájékoztatása és tanáccsal való ellátása a határterületen lévő üres álláshelyekről, ill. az élet- és munkakörülményekről Partnerek Szövetségi Munkaügyi Hivatal [Bundesagentur für Arbeit, BA], Munkaközvetítő Központ [Zentralstelle für Arbeitsvermittlung, ZAV] A Cseh Köztársaság Munkaügyi és Szocális Ügyi Minisztériuma Hofi, weideni, schwandorfi, deggendorfi és passaui munkaügyi központok [Arbeitsagenturen] A Szövetségi Munkaügyi Hivatal Bajorországi Regionális Igazgatósága [Regionaldirektion Bayern der Bundesagentur für Arbeit, BA] Pilzeni munkaügyi hivatal Karlsbadi munkaügyi hivatal A Német Szakszervezetek Szövetségének [Deutscher Gewerkschaftsbund, DGB] bajoroszági körzete A Szakszervezeti Szövetségek Cseh-Morva Konföderációja – A pilzeni és karlsbadi körzetek szakszervezeti szövetségeinek regionális tanácsa A pilzeni körzet gazdasági kamarája BoBaKom – DGB A regensburgi ipari és kereskedelmi kamara Koordinátor Petr Arnican Cím: Johannisstr. 20, DE-92637 Weiden Telefon: +49 961 4019833


Fax: +49 961 4019834 E-mail cím: [email protected] EURES CROSS BORDER DENMARK-GERMANY A határokon átívelő partnerségi program neve EURES Cross Border Denmark-Germany Weboldal www.eures-kompas.eu Régiók Landsdelen Sønderjylland (Aabenraa, Haderslev, Tønder, Sønderborg, Haderslev) Landesteil Schleswig (Kreis Nordfriesland, Kreis Schleswig, Kreis Schleswig-Flensburg) . Rövid leírás A határokon átívelő partnerség 1995-ben jött létre. Tevékenységének célja a mobilitást gátló akadályok leküzdése a határ menti régiókban, valamint az ingázók és állásajánlatok számának növelése a határ mindkét oldalán. A partnerség: • tájékoztat a határ menti régió munkaerőpiacáról és álláslehetőségeiről, • információkkal szolgál a régió élet- és munkakörülményeiről, • tájékoztat a régió oktatási és képzési lehetőségeiről, és támogatja a határokon átnyúló oktatás fejlesztését, • kutatást folytat a régió népességi adatairól és javaslatokat tesz közös, határ menti projektekre. Partnerek DGB = Deutscher Gewerkschaftsbund (DE) (Német Szakszervezetek Szövetsége) LO = LandsOrganisationen (DK) (Dán Szakszervezetek Szövetsége) Arbeitsagentur (DE) (Német Munkaközvetítő) Jobcenter (DK) (Dán Munkaközvetítő) UUW =Unternehmensverband Unterelbe-Westküste e.v. (DE) HTS-A =Handel- transport og servicefagenes Arbejdsgiverforening (DK) (Dán Munkáltatók Szövetsége (kereskedelem, közlekedés, szolgáltatási szektor) Koordinátor Poul Hansen Frank Cím: Kallemosen 20, DK-6200 Aabenraa Telefon: +45.73.76.75.73 MOB:+45 2926 1560 Fax: +45.73.76.79.07 E-mail cím: [email protected] EUREGIO RHEIN-WAAL (DE-NL) A határokon átívelő partnerségi program neve EUREGIO Rhein-Waal (DE-NL) Weboldal www.euregio.org/eures/index.cfm Régiók Wesel, Kleve, Viersen és Neuss körzetek, valamint Duisburg, Krefeld és Mönchengladbach West-Veluwe, Achterhoek, Arnhem-Nijmegen, Revierengebied, Észak-kelet Brabant, ÉszakLimburg és Közép-Limburg önkormányzatai. Rövid leírás A Rhein-Waal és a Rhein-Maas-Nord eurorégió 1995 óta működik együtt az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) keretén belül a munkaügyi hivatalokkal, a szakszervezetekkel, az ipari és kereskedelmi kamarákkal, a munkáltatói szövetségekkel és a kézműipari kamarákkal. A Rhein-Waal régió mindkét eurorégió koordinálását ellátja. Az EURES munkája szorosan kötődik az Interreg „Oktatás és munkaügy” elsőbbségi célkitűzéshez.


Partnerek CWI District Oost-Nederland CWI District Zuid-Oost-Nederland Arbeitsamt Wesel (Munkaügyi Hivatal, Wesel) Arbeitsamt Duisburg (Munkaügyi Hivatal, Duisburg) Arbeitsamt Krefeld (Munkaügyi Hivatal, Krefeld) Arbeitsamt Mönchengladbach (Munkaügyi Hivatal, Mönchengladbach) Districtsbestuur FNV FNV Gelderland FNV Limburg CNV Gelderland CNV Limburg DGB Region Niederrhein (Szakszervezeti Szövetség, Rajna melléke) Deutscher Gewerkschaftsbund Duisburg (Német Szakszervezeti Szövetség, Duisburg) Deutscher Gewerkschaftsbund Kreis-Region Mittlerer Niederrhein (Német Szakszervezeti Szövetség, Kreis régió, Közép-Rajna-mellék) Werkgeversvereniging Midden-Nederland Limburgse Werkgeversvereniging Brabants-Zeeuwse Werkgeversvereniging Unternehmensverband Ruhr-Niederrhein (Vállalkozói Szövetség, Ruhr-Rajna-mellék) Unternehmerschaft Niederrhein (Vállalkozói Szövetség, Rajna melléke) Rhein-Waal eurorégió Rhein-Maas-Nord eurorégió Kamer van Koophandel voor Centraal Gelderland, Arnhem-Nijmegen Kamer van Koophandel Noord- en Midden-Limburg, Venlo Niederrheinische Industrie- und Handelskammer Duisburg-Wesel-Kleve zu Duisburg (Ipari és Kereskedelmi Kamara, Rajna melléke) Industrie- und Handelskammer Mittlerer Niederrhein (Ipari és Kereskedelmi Kamara, KözépRajna-mellék) (Krefeld-Mönchengladbach-Neuss) Handwerkskammer Düsseldorf (Kézműipari Kamara, Düsseldorf) Kreishandwerkerschaft Duisburg (Területi Kézműipari Kamara, Duisburg) Kreishandwerkerschaft Kleve (Kézműipari Kamara, Kleve) Kreishandwerkerschaft Wesel (Kézműipari Kamara, Wesel) Kreishandwerkerschaft Mönchengladbach (Kézműipari Kamara, Mönchengladbach) Kreishandwerkerschaft Kempen-Viersen (Kézműipari Kamara, Kempen-Viersen) Bundesanstalt für Arbeit (Szövetségi Munkaügyi Intézet) Landesarbeitsamt NRW (Tartományi Munkaügyi Hivatal, NRW) CWI IGR Rhein-IJssel Koordinátor Hans-Joachim Kaufmann Cím: Emmericher Strasse 24, DE-47533 Kleve Telefon: +49.2821.79.30.11 Fax: +49.2821.79.30.30 E-mail cím: [email protected] EURES-INTERALP (DE-AT) A határokon átívelő partnerségi program neve EURES-INTERALP (DE-AT) Weboldal www.eures-interalp.com Régiók


Németország: Kempten (Lindau nem), München, Passau, Pfarrkirchen, Rosenheim, Traunstein, Weilheim munkaügyi hivatali körzetek Ausztria: Felső-ausztriai szövetségi tartomány, Braunau, Ried, Rohrbach, Schärding munkaerőpiaci szolgálati körzetekkel Salzburg szövetségi tartomány Bischofshofen, Hallein, Salzburg, Zell am See munkaerőpiaci szolgálati körzetekkel Tirol szövetségi tartomány Imst, Innsbruck, Kitzbühel, Kufstein, Reutte, Schwaz munkaerőpiaci szolgálati körzetekkel Rövid leírás Az EURES INTERALP társuláshoz tartoznak a Németország és Ausztria közötti határ menti régió munkaügyi hivatalai és munkaerőpiaci szolgálati körzetei, az ausztriai Vorarlberg szövetségi tartomány kivételével. E terület lakossága közel 5,6 millió fő, amelyből 4,2 millió fő Németország területén él. A határt naponta átlépő, ingázó munkavállalók száma 18 562 , ebből 13 986 ingázik Ausztriából Németországba, és 4 576 Németországból Ausztriába (2001. december 31-i adatok). Partnerek Arbeitsmarktservice (AMS) (Munkaerőpiaci Szolgálat), Felső-Ausztria Arbeitsmarktservice (AMS) (Munkaerőpiaci Szolgálat), Tirol Arbeitsmarktservice (AMS) (Munkaerőpiaci Szolgálat), Salzburg Industriellenvereinigung (Gyáriparosok Szövetsége), Tirol (IVT) Industriellenvereinigung (Gyáriparosok Szövetsége), Salzburg (IVS) Interregionaler Gewerkschaftsrat (Régióközi Szakszervezeti Tanács), Bayern, Tirol, Vorarlberg, Felső-Ausztria, Salzburg (IGR) IGR Bay Ti Vosa: (régióközi szakszervezeti tanács) Deutscher Gewerkschaftsbund (Német Szakszervezeti Szövetség), Bajorország (DGB) Österreichischer Gewerkschaftsbund (Osztrák Szakszervezeti Szövetség), (ÖGB) Landesarbeitsamt (Tartományi munkaügyi hivatal), Bajorország Vereinigung der Bayerischen Wirtschaft (Bajor Gazdasági Szövetség) Wirtschaftskammer (Kereskedelmi Kamara), Felső-Ausztria Wirtschaftskammer Tirol Wirtschaftskammer Salzburg Koordinátor Franz Hitzelsberger Cím: Würzburger Landstr. 7a, DE-91522 Ansbach Telefon: +49 981/2036936 Fax: +49 981/4875447 E-mail cím: [email protected] DANUBIUS (SK-HU) A határokon átívelő partnerségi program neve Danubius (SK-HU) Weboldal www.eures-t-danubius.eu Régiók Szlovák Köztársaság – négy járás: Komárno, Dunajská Streda, Nové Zámky, Levice (Komáromi, Dunaszerdahelyi, Érsekújvári és Lévai) járás Magyarország – három régió: NyugatDunántúl, Közép-Dunántúl,Közép-Magyarország Rövid leírás A Danubius határmenti társulás közel 10.000 négyzetkilométernyi területet ölel fel több mint 1,2 millió lakossal Szlovákia dél-nyugati, illetve Magyarország észak-nyugati határa mentén a Duna két oldalán. Ez az első EURES-T társulás két új európai uniós tagállam között. A két partnerország munkaerőpiaca évek óta összefonódik, és a munkavállalók mobilitását a polgárok kölcsönös foglalkoztatásáról szóló 1999. évi kormányközi szerződés segíti elő. 2004 má-


jusa óta − amikor a két ország csatlakozott az Európai Unióhoz és a két szomszédos ország külföldi munkavállalóit felmentették a munkavállalási engedélyek beszerzésének terhe alól − különösen megnövekedett a Szlovákiából Magyarországra irányuló határon átmenő forgalom. Ennek köszönhetően a partnerországok létrehozták az EURES-T Danubius társulást, és 2006 decemberében keretegyezményt írtak alá. Az egyezményben részt vevő munkaügyi hivatalokkal és szociális partnerekkel összhangban, valamint azok nemzeti, illetve határokon átnyúló szintű felelősségi körének figyelembevételével a szerződő felek kötelezettséget vállalnak a közös célok tekintetében az alábbi területeken: 1. az álláskeresők, munkavállalás iránt érdeklődők, munkáltatók és egyéb felek tájékoztatása az aktuális élet- és munkakörülményekről a határ mindkét oldalán; 2. az információcsere elősegítése a határmenti területeken a munkalehetőségek kereslete és kínálata tekintetében az EURES szerződéses foglalkoztatási szolgálatainak szakemberei közötti közvetlen és rendszeres kapcsolattartással, ugyanakkor a személyes adatok kezelését szabályozó jogszabályok tiszteletben tartásával; 3. a szociális párbeszéd előmozdítása határokon átnyúló szinten, a munkaerőpiac fejlődésére vonatkozó információcsere és az összehangolt irányítás támogatása, ami a munkalehetőségek előreláthatóságát segíti, ugyanakkor tiszteletben tartja a személyes adatok kezelését szabályozó jogszabályokat; 4. hozzájárulás a szakképzési lehetőségek előmozdításához határokon átnyúló szinten. Partnerek • Központi Munka-, Szociális- és Családügyi Hivatal, Bratislava (Pozsony) • Munka-, Szociális- és Családügyi Hivatal, Dunajská Streda (Dunaszerdahely) • Munka-, Szociális- és Családügyi Hivatal, Nové Zámky (Érsekújvár) • Munka-, Szociális- és Családügyi Hivatal, Komárno • Munka-, Szociális- és Családügyi Hivatal, Levice (Léva) • A Nitra és Trnava (Nyitra és Nagyszombat) régiók szakszervezeti szövetségének (KOZ) regionális tanácsa • Az AZZZ SR (a Szlovák Köztársaság munkaadói egyesületeinek szövetsége) regionális hivatala, Trnava (Nagyszombat) • Állami Foglalkoztatási Szolgálat, Budapest • Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ, Győr • Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ, Székesfehérvár • Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ, Budapest • Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Tanács, munkaadói oldal • Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Tanács, munkavállalói oldal • Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Tanács, munkaadói oldal • Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Tanács, munkavállalói oldal • Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Tanács, munkaadói oldal • Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Tanács, munkavállalói oldal Koordinátor Edita Bertová Cím: Slovakia, Biskupa Királya 30, SK - 94501 Komárno Telefon: +421 35 2442309 Fax: +421 35 7732170 E-mail cím: [email protected] PYREMED/PIRIME (FR-ES) A határokon átívelő partnerségi program neve PYREMED/PIRIME (FR-ES) Weboldal www.pyremed.org Régiók


Languedoc-Roussillon, Midi-Pyrénées, Katalónia Rövid leírás Az eurorégiót 1991-ben hozták létre egy összefüggő gazdasági, tudományos, társadalmi és kulturális fejlesztési terület kereteként, illetve a régióközi és határ menti együttműködés fejlesztésére. A Pyremed határ menti társulás 1997-ben jött létre az eurorégió létrehozása által kezdeményezett határokon átnyúló együttműködés megerősítésére. Számos tevékenységen keresztül segíti a határ túloldalán dolgozni, illetve képzésben részt venni szándékozókat és a partnerrégiókból származó munkaerő felvételében érdekelt munkáltatókat. A társulás: - mindegyik tagrégióban létrehozott egy szaktanácsadókból álló hálózatot, amely a határ menti régió élet- és munkakörülményeiről, valamint a munkalehetőségekről nyújt információt és tanácsot; - információs szemináriumokat szervezett a munkakeresők és a munkavállalók számára; - tájékoztató anyagokat adott ki a határon át ingázó munkavállalók érdeklődésére számot tartó speciális témákról (szociális biztonsági ellátás, adórendszer, munkajog, diplomák és képesítések elismerése, életkörülmények stb); - megvizsgálta a határokon átnyúló szakképzés feltételeit, és megkönnyítette a hozzáférést a határokon átnyúló regionális képzésekhez; - adatgyűjtést és elemzést végzett a határon átnyúló regionális munkaerőpiacról, a határon át ingázó munkavállalók mozgásáról és a mobilitást gátló akadályokról. A tájékoztatók, az elkészült tanulmányok, csakúgy mint egyéb információk hozzáférhetők a partnerszervezetek irodáiban. A társulás hamarosan saját internetes honlappal is rendelkezik majd. Partnerek - ANPE - Agence Nationale Pour l'Emploi (Országos Munkaközvetítő Ügynökség), Languedoc-Roussillon és Midi Pyrénées bizottságok. - INEM - Instituto Nacional de Empleo (Spanyol Munkaügyi Szolgálat). - Généralitat de Cataluña (Katalán Önkormányzat). - Languedoc-Roussillon régió. - Conseil Syndical Interrégional (CSI) (Régióközi Szakszervezeti Tanács), Pyrénées Méditerranées. - Union Patronale Interprofessionnelle (Munkáltatók Ágazatközi Szövetsége, LanguedocRoussillon és Midi-Pyrénées). - Foment Nacional del Treball (Katalán Munkáltatói Szövetség). - A francia hatóságok képviseletében a regionális és megyei munkaügyi, valamint szakképzési vezetők. - Le Centre d'Animation, de Recherche et d'Information sur la Formation - Observatoire Régional de l'Emploi et de la Formation (CARIF-OREF) (Midi-Pyrénées/Languedoc-Roussillon Képzésfejlesztési, Kutatási és Információs Központ – Regionális Foglalkoztatási és Képzési Megfigyelőközpont). - Universitat Politècnica de Cataluña (Műszaki Egyetem, Katalónia). Koordinátor Anna Mestres Cím: calle Alfons Moré, 1, ES - 17190 Salt (Girona) Telefon: +34 972405246/972405570 Fax: +34 972 40 70 22 E-mail cím: [email protected] NORTHERN IRELAND/IRELAND (IE-UK) A határokon átívelő partnerségi program neve Northern Ireland/Ireland (IE-UK) Weboldal www.eures-crossborder.org


Régiók A határ menti együttműködés Észak-Írország teljes területét és az Ír Köztársaság határ menti megyéit (Louth, Cavan, Monaghan, Donegal, Sligo és Leitrim) fedi le. Rövid leírás Az EURES (EURopean Employment Services) (Európai Foglalkoztatási Szolgálat) Crossborder Partnership (Határokon Átívelő Partnerség) azzal a céllal jött létre, hogy megkönnyítse azok helyzetét, akik, mivel a határ túlsó oldalán vállaltak munkát, naponta, illetve hetente ingázni kényszerülnek. A Partnership (Partnerség) megpróbál legalább a problémák egy részére választ találni, amelyekkel az ingázók szembesülnek. A Partnership (Partnerség) főleg tájékoztatást nyújt a munkakeresőknek: adatbázist alakít ki a határon túli állás- és szakképzési lehetőségekről, valamint információt szolgáltat a határon túli adórendszerrel és egészségbiztosítási rendszerrel kapcsolatban. Továbbá a munkáltatóknak hozzáférést biztosít a határon túli régiókból származó munkaerő adatbázisához, valamint tanácsadást nyújt nekik határon átnyúló toborzási kérdésekben is. Partnerek • An Foras Áiseanna Saothair (FÁS) (FAS Képzési- és Munkaügyi Hatóság) • Confederation of British Industry (CBI) (Brit Iparosok Szövetsége) • Department for Employment and Learning (DEL) (Szakképzési és Munkaközvetítő Ügynökség) • Dundalk Chamber of Commerce (Dundalk Kereskedelmi Kamara) • Irish Business and Employers Confederation (IBEC) (Ír Vállalkozók és Munkáltatók Szövetsége) • Irish Congress of Trade Unions (ICTU) (Ír Szakszervezeti Kongresszus) • Londonderry Chamber of Commerce (Londonberry Kereskedelmi Kamara) TRANSTIROLIA (IT-AT-CH) A határokon átívelő partnerségi program neve TransTirolia (IT-AT-CH) Weboldal www.eures-transtirolia.eu Régiók - Osztrák Köztársaság, Tirol Szövetségi Tartomány Landeck, Imst, Innsbruck (város és tartomány), Schwaz és Lienz körzetekkel, - Olasz Köztársaság: Bolzano-Dél-Tirol Autonóm Tartomány - Svájci Államszövetség: Graubünden Kanton Rövid leírás Az Észak-, Kelet- és Dél- Tirolból, valamint Graubündenből álló régióban hozzávetőleg 550 000-en dolgoznak. Amellett, hogy mintegy 1700 munkavállaló dolgozik határon túl, ebben a régióban kb. 4000 fiatal vesz részt képzésen valamelyik szomszédos országban, ami a többi EURES-határrégióhoz képest nagy szám. A munkaügyi szervek és a tiroli és dél-tiroli munkaügyi szervezetek határmenti együttműködésről szóló keretmegállapodásokat 1997-ben írták alá, majd 2000-ben megújították, és további szervezetekre terjesztették ki. Graubünden az „Amt für Industrie, Gewerbe und Arbeit, KIGA“ hivatallal (Ipari, Foglalkozási és Munkaügyi Hivatal) 2002 novemberében lépett be az EURES TransTirolia szervezetbe. (2006. évi állás szerint) Partnerek - Tirol tartomány - Arbeitsmarktservice Tirol, AMS (Tiroli Munkaerőpiaci Szolgálat) - Industriellenvereinigung Tirol, IVT (Tiroli Iparosok Egyesülete) - Wirtschaftskammer Tirol, WK (Gazdasági Kamara) - Österreichischer Gewerkschaftsbund, ÖGB (Osztrák Szakszervezeti Szövetség) - Autonome Provinz Bolzano Südtirol, Abteilung Arbeit (Bolzano-Dél-Tirol Autonóm Tarto-


mány, Munkaügyi Részleg) - Handels-, Industrie-, Handwerks- und Landwirtschaftskammer (Kereskedelmi, Ipari, Kisipari és Mezőgazdasági Kamara) - Südtiroler Wirtschaftsring, SWR (Dél-tiroli Gazdasági Kör) - Arbeitsförderungsinstitut, AFI-IPL (Foglalkoztatástámogatási Intézet) - Hoteliers- und Gastwirteverband Südtirol (Dél-tiroli Szállodatulajdonosok és Vendéglátósok Egyesülete) - Landesverband der Handwerker, HGV (Kézművesek Tartományi Szövetsége) - Südtiroler Bauernbund, SBB (Dél-tiroli Parasztszövetség) - Unternehmerverband Südtirol (Dél-tiroli Vállalkozók Szövetsége) - Verband für Kaufleute und Dienstleister (Kereskedők és Szolgáltatók Szövetsége) - Verband der Selbständigen (Önálló Munkavégzők Szövetsége) - Allgemeiner Gewerkschaftsbund, AGB-CGIL (Általános Szakszervezeti Szövetség) - Autonomer Südtiroler Gewerkschaftsbund, ASGB (Autonóm Dél-tiroli Szakszervezeti Szövetség) - Katholischer Verband der Werktätigen, KVW (Dolgozók Katolikus Szövetsége) - Südtiroler Gewerkschaftsbund, SGB-CISL (Dél-tiroli Szakszervezeti Szövetség) - Südtiroler Gewerkschaftskammer, SGK-UIL (Dél-tiroli Szakszervezeti Kamara) - Kantonales Amt für Industrie, Gewerbe und Arbeit Graubünden, KIGA (Kantonális Ipari, Kisipari és Munkaügyi Hivatal – Graubünden) - Graubündner Baumeisterverband (Graubündeni Építőmesteri Szövetség) - Travail Suisse Graubünden (Travail Suisse Szakszervezeti Szövetség – Graubünden) - Gewerkschaftsbund Graubünden (Graubündneri Szakszervezeti Szövetség) - Interregionaler Gewerkschaftsrat Zentralalpen, IGR (Központi-alpoki Régióközi Szakszervezeti Tanács) Koordinátor Petra Draxl Cím: Praterstrasse 66/Stiege 1/73b, AT - 1020 Wien Telefon: +43-1-2199109-0 Fax: +43-1-2199109-22 E-mail cím: [email protected] ØRESUND (DK-SV) A határokon átívelő partnerségi program neve ØRESUND (DK-SV) Weboldal www.oresundsinfo.org Régiók Hovedstad (fővárosi) régió (Koppenhága, Frederiksberg, Frederikesborg és Roskilde) (DK) és Skåne (SV) Rövid leírás A határ menti társulás 1997-ben jött létre, és a határon át ingázó munkavállalóknak, diákoknak, valamint az Öresund-szoros túlsó oldalán élő munkaerő felvételében érdekelt munkáltatóknak nyújt segítséget. A társulás: - létrehozott egy speciálisan képzett szaktanácsadókból álló hálózatot, amely az Öresundszoros mindkét oldalán biztosítja szolgáltatásait; a szaktanácsadók információkkal, tanácsokkal és munkaközvetítő szolgálattal állnak a munkakeresők, határon át ingázó munkavállalók és a társrégióból származó munkaerő felvételében érdekelt munkáltatók rendelkezésére; - segédkezett négy munkaerőpiaci információs iroda felállításában az Öresund régióban: ebből kettő Skåne, másik kettő pedig Hovedstad régióban létesült. Ezekben a két munkaügyi szolgálat alkalmazottai együtt dolgoznak, és hozzáféréssel rendelkeznek mindkét régió álláshirdetési adatbázisához;


- tájékoztató szemináriumokat szervezett munkáltatók és munkakeresők számára; - tájékoztatókat adott ki a határon át ingázó munkavállalók érdeklődésére számot tartó speciális témákról (jóléti ellátás, adórendszer, munkajog, diplomák és képesítések elismerése, életkörülmények stb); - készített egy kézikönyvet a határon át ingázó munkavállalók számára, amely számos, az öresundi régió munkavállalóinak érdeklődésére számot tartó gyakorlati kérdésre ad választ; - honlapján kapcsolódást biztosít a régióbeli szakképzési lehetőségekről információt tartalmazó adatbázisokhoz; - összehasonlító tanulmányt készített a svéd és dán építőipari munkaköri leírások közötti különbségekről – az egyéb ágazatokról, mint például az egészségügyről és az oktatásról szóló tanulmányok a közeljövőben kerülnek kiadásra. A tájékoztatók, tanulmányok és egyéb információk hozzáférhetők az együttműködés honlapján. Partnerek - Arbejdsmarkedsstyrelsen - AMS (Dán Országos Munkaerőpiaci Hatóság); - Arbejdsformidlingen - AF (Dán Területi Munkaügyi Szolgálat), Koppenhága és környéke, Frederiksborg és Roskilde régiók; - Arbestsförmedlingerna - AF (Svéd Munkaügyi Szolgálat); - Länsarbetsnämden - LAN (Svéd Megyei Munkaügyi Testület – Skåne-i bizottság); - Öresundi Régióközi Szakszervezeti Tanács; - Svenska Arbetsgivarförening - SAF (Svéd Munkáltatói Szövetség); - Dansk Arbejdsgiverforening - DA (Dán Munkáltatói Szövetség); - Funktionærernes og Tjenestemændenes Fællesråd - FTF (Dán bérből és fizetésből élő alkalmazottak és köztisztviselők szövetsége); - Tjänstemannens Centralorganisation - TCO (Svéd diplomás alkalmazottak szövetsége); - Akademikernes Centralorganisation - AC (Dán Szakmai Egyesületek Szövetsége); - Sveriges Akademikers Centralorganisation - SACO (Svéd Szakmai Egyesületek Szövetsége). Koordinátor Rickard Engleson Cím: Arbetsförmedlingen Malmö, Kungsgatan 6, SE-20011 Malmö Telefon: +46 010 4862607 Fax: +46 040 172075 E-mail cím: [email protected] GALICIA/REGIÃO NORTE (ES-PT) A határokon átívelő partnerségi program neve Galicia/Região Norte (ES-PT) Weboldal www.eures-norteportugal-galicia.org Régiók A határokon átívelő rendszer átvezet Ourense és Pontevedra (Galícia, Spanyolország) tartományokon és Minho-Lima, Cávado, Ave és Tâmega alrégiókon (Észak-Portugália). Rövid leírás A határokon átívelő partnerségi programot 1997-ben hozták létre. Számos olyan kezdeményezés részese, amelyek célja az észak-portugáliai Galícia Eurorégiójának munkavállalói és munkaadói határokon átívelő mobilitásának megkönnyítése, e földrajzi térség egységes munkaerő piaccá változatásával. A partnerségi program kezdete óta a következőket sikerült elérni: - létrehoztak egy ‘Conselleiros EURES’ (EURES tanácsadók) nevű hálózatot, amely határokon átívelő és transznacionális mobilitással foglalkozó különböző szervezetek (Xunta de Galicia, IEFP, Univerdade de Vigo, ACISAT) szakértőiből áll, és amely az észak-portugáliai


Galícia, határokon átívelő térség munkakeresői, munkavállalói és munkaadói számára munkaközvetítési, információs és tanácsadói szolgáltatást nyújt; - specifikusan a határokon átívelő mobilitással kapcsolatos (társadalombiztosítás, adózás, munkanélküliség, képzések elismerése, saját vállalkozás elindítása) dokumentáció készítése, ezzel kapcsolatos tájékoztatás; - a határokon átívelő térségben működő vállalkozásokban érdekelt munkavállalók és munkaadók jogaival és kötelezettségeivel foglalkozó szemináriumok és konferenciák szervezése; - határokon átívelő szakmai képzés szervezése a munkanélküliek számára; - a határokon átívelő térségbeli munkaerő piac szükségleteivel, a munkaerő áramlásával és a mobilitás gátjaival kapcsolatos adatok elemzése; - olyan szervek szakértőiből és vezetőiből álló állandó munkacsoportok létrehozása, mint a társadalombiztosítás, a munkavédelmi felügyelet és a Hacienda de Galicia y Portugal [Galícia és Portugália államkincstára], amelynek feladata a mobilitás akadályainak felkutatása és ezek elhárítására alkalmas intézkedések meghozatala. Az említett dokumentumok, tanulmányok, csakúgy, mint egyéb információk hozzáférhetők a partnerszervezetek irodában, a társulás honlapján, valamint CD-ROM-on. Partnerek Instituto do Emprego e Formaçao Profissional (IEFP) [Portugál Munkaügyi Szolgálat] - Xunta de Galicia [Galícia Regionális Önkormányzata] - Servicio Público de Empleo Estatal – Instituto de Empleo (INEM) [Spanyol Munkaügyi Szolgálat] - Consello Sindical Interrexional Galicia-Norte de Portugal [Portugália Északi Régiójának Koordinációs Bizottsága]: - Unión General de Trabajadores de Galicia [Galícia Munkavállalóinak Általános Szövetsége] - Sindicato Nacional Comisións Obreiras de Galicia [Galícia Munkavállalói Szakszervezetének Nemzeti Konföderációja] - União Geral de Trabalhadores de Portugal [Portugál Munkavállalók Általános Szövetsége] - Confederação Geral de Trabalhadores Portugueses [Portugál Munkavállalók Általános Konföderációja] - Associação Industrial do Minho [Minho Ipari Szövetsége] - Associação Empresarial de Viana do Castelo [Viana do Castelo Régió Vállalkozásainak Szövetsége] - União Empresarial do Vale do Minho [Vale do Minho Régió Vállalkozásainak Konföderációja] - Associação Empresarial do Alto Tâmega (ACISAT) [Alto Tâmega Régió Vállalkozásainak Szövetsége] - Confederación de Empresários de Galicia [Galícia Munkáltatóinak Szövetsége] - Comunidade Intermunicipal do Vale do Minho [Vale do Minho Régió Önkormányzatközi Szövetsége] - Comunidade Urbana VALIMAR [VALIMAR Városi Közösség] - Federación Galega de Municipios e Provincias [Galícia önkormányzatainak és tartományainak szövetsége] - Comunidade de Traballo Galicia-Norte de Portugal [Galícia Észak Portugál Foglalkoztatási Szövetség]: - Comissão de Coordenação e Desenvolvimento Regional do Norte [Észak regonális fejlődésének és koordinációjának bizottsága] - Secretaria Xeral de Relacións Exteriores-Xunta de Galicia [Galícia Autonóm Önkormányzat Külkapcsolatainak Főtitkársága] - Comissão de Coordenação e Desenvolvimento Regional do Norte [Észak regonális fejlődésének és koordinációjának bizottsága] - Universidade de Vigo [Vigoi Egyetem] - Universidade de Minho [Minhoi Egyetem] Koordinátor Teresa Gonzàlez Ventin


Cím: Ed. Antiga Alfândega, Avenida de Espanha, P-4930 Valença Telefon: +351.251.82.61.05 Fax: +351.251.82.61.04 E-mail cím: [email protected] OBERRHEIN (FR-DE-CH) A határokon átívelő partnerségi program neve Oberrhein (FR-DE-CH) Weboldal www.eures-t-oberrhein.eu Régiók Ehhez az együttműködéshez tartozik Elzász, valamint Baden-Württemberg és RheinlandPfalz egy-egy része. Három észak-nyugat-svájci kanton is társult az együttműködéshez, amelyben megfigyelői státuszt tölt be. Rövid leírás Az együttműködés 1999-ben kezdődött, és fő célkitűzése a határ menti munkavállalói mobilitás serkentése a régióban, a mobilitást gátló akadályok csökkentése, továbbá tájékoztatási szolgáltatás kialakítása a munkavállalók számára az élet- és munkakörülményekről a határ két oldalán. A partnerség tevékenységeihez a következők tartoznak: - Információgyűjtés: - a határ menti munkaerőpiacról (a cél annak megállapítása, hogy mely szakmai ágazatokban vannak állásajánlatok, illetve hol van hiány; idetartozik a különböző igények felmérése a határ két oldalán); - a mobilitást gátló akadályokról és azon intézkedésekről, amelyek ezek csökkentésében, illetve leküzdésében szerepet játszhatnak. - A határt átlépő munkavállalók számára információ nyújtása a régió élet- és munkakörülményeiről és a régióban alkalmazandó különböző (adózási, nyugdíj-, szociális biztonsági) rendelkezésekről. - Az állásajánlatokkal és képzési lehetőségekkel kapcsolatos információk elérhetővé tétele a határ menti területen a munkaügyi szolgálatokon, az önkormányzatokon hatóságokon és a szociális partnereken keresztül. - Egy honlap létrehozása, amely a határ menti munkaerőpiacon működő vállalatok által kínált gyakornoki helyek adatbázisát tartalmazza. - A határ menti régiót középpontba állító szakmai képzés támogatása. - Szakmai képzés beindítása a régióban az egyes ágazatokban és szakmákban fennálló szaktudásbeli hiányosságok pótlására. - Fórum a szociális partnerek közötti párbeszédre. Partnerek - Munkáltatói szövetségek Elzászból (Medef Alsace), Baden-Württembergből (BadenWürttembergi Munkáltatói Egyesülések Tartományi Szövetsége) és Rheinland-Pfalz-ból (Rajna-vidék-Pfalzi Vállalkozói Egyesülések Tartományi Szövetsége) - Régióközi szakszervezeti tanácsok (CSI Dreiländereck és CSI Euregio). - Helyi munkaügyi szolgálatok (ANPE Alsace és Bundesanstalt für Arbeit) - Baden-Württemberg, Rhineland-Pfalz és Elzász önkormányzatai Koordinátor Vulla Parasote-Matziri Cím: Espace européen de l'entreprise, 27, avenue de l'Europe, F-67300 Schiltigheim Telefon: +33.3.90.20.09.88 Fax: +33.3.90.20.09.88 E-mail cím: [email protected] TORNEDALEN (SV-SF)


A határokon átívelő partnerségi program neve Tornedalen (SV-SF) Weboldal www.arcticjobnet.net Régiók Finnországi önkormányzatok: Enontekiö, Muonio, Kittilä, Kolari, Pello, Ylitornio, Torneå, Tervola, Kemi, Imo, Ii, Haukipudas, Uleåborg Svédországi önkormányzatok: Kiruna (Karesuando), Pajala, Övertorneå, Kalix, Överkalix, Haparanda, Luleå Rövid leírás A határmenti együttműködés 2000-ben kezdődött, a régió közös munkaerőpiacának a fejlesztését célzó tevékenységek koordinálása, a foglalkoztatási lehetőségek bővítése és a határon túli munkavállalás élénkítése érdekében. Az együttműködés célkitűzései: - összevethető statisztikák a határ mindkét oldalán lévő munkaerőpiac és munkaerő vonatkozásában - „üvegnyak”-jellegű problémák feloldása - kapcsolatfelvétel az ipari szereplőkkel és a potenciális vállalkozókkal a különböző ágazatokban - tájékoztatás a munkaerőpiac helyzetéről az ipari szereplők, álláskeresők és tanulók részére a határ mindkét oldalán, a mindennapi élet és munka során szerzett tapasztalatok felhasználásával. - kisvállalkozások ösztönzése az „üvegnyak”-jellegű problémák által érintett ágazatokban Partnerek Regionális svéd és finn munkáltatói szervezetek Regionális svéd és finn munkavállalói szakszervezetek Regionális Arbetsförmedlingar (foglalkoztatásügyi hivatalok) és Länsarbetsnämder (megyei munkaügyi központok) A helyi önkormányzatok képviselői a határmenti régióban Koordinátor Lars Kero Cím: Arbetsförmedlingen, Storgatan 78, SE-95331 Haparanda Telefon: +46(0)10-486 56 02 Fax: +46(0)922 28951 E-mail cím: [email protected] BODENSEE (DE-AT-CH) A határokon átívelő partnerségi program neve Bodensee (DE-AT-CH) Weboldal www.jobs-ohne-grenzen.org Régiók 1. Vorarlberg szövetségi tartomány 2. Appenzell Ausserrhoden kanton 3. Appenzell Innerrhoden kanton 4. Schaffhausen kanton 5. St. Gallen kanton 6. Thurgau kanton 7. Zürich kanton 8. Kempten járási Agentur für Arbeit [Munkaügyi Hivatal] 9. Konstanz járási Agentur für Arbeit [Munkaügyi Hivatal] 10. Ravensburg járási Agentur für Arbeit [Munkaügyi Hivatal] Megfigyelői státusz:


12. Graubünden kanton 13 Memmingen-i Agentur für Arbeit [Munkaügyi Hivatal] Rövid leírás Az EURES BODENSEE (Bodeni-tó) intézményét 2003 januárjában alapították a német, svájci és osztrák foglalkoztatási hivatalok, szakszervezetek és munkaadói szervezetek. 2007-ben a Liechtensteini Hercegség megfigyelői státusza teljes jogú tagsággá változik. Célkitűzések: • A határokon átívelő munkavállalói mobilitás elősegítése egyéni tanácsadói munkával, az állásajánlatokra és álláskeresőkre vonatkozó információk határokon túli terjesztésével. • Információszolgáltatás a szomszédos országok élet- és munkakörülményeiről. • Egységes munkaerőpiac létrejöttéhez való hozzájárulás, a foglalkoztatás elősegítése határrégiók közös projektjeinek és kezdeményezéseinek révén. • Információcsere a regionális munkaerő-piaci helyzetre vonatkozóan. • A foglalkoztatási kérdésekről szóló párbeszéd elősegítése az ipar és a szociális partnerek között. • Nagyobb átláthatóság elérése a szakképzésben. Partnerek • Arbeitsmarktservice Österreich (Osztrák Foglalkoztatási Szolgálat) • Bundesagentur für Arbeit / Zentralstelle für Arbeitsvermittlung ZAV (Német Szövetségi Foglalkoztatási Hivatal) • Arbeitsmarktservice Vorarlberg (Voralberg-i Foglalkoztatási Szolgálat) • Regionaldirektion Bayern (Bundesagentur für Arbeit) ( Bajor Regionális Igazgatóság ( Német Szövetségi Foglalkoztatási Ügynökség) • Regionaldirektion Baden-Württemberg (Bundesagentur für Arbeit) ( BadenWürtenberg-i Regionális Igazgatóság ( Német Szövetségi Foglalkoztatási Ügynökség) • Amt für Volkswirtschaft des Fürstentums Liechtenstein (Liechtensteni Hercegség Gazdasági Hivatala) • Kantonales Arbeitsamt des Kantons Appenzell Ausserrhoden (Appenzell Ausserrhoden kanton Foglalkoztatási Hivatala) • Volkswirtschaftsdepartement des Kantons Appenzell Innerrhoden (Appenzell Innerrhoden kanton Gazdasági Hivatala) • Kantonales Arbeitsamt des Kantons Schaffhausen (Schaffhausen kanton Foglalkoztatási Hivatala) • Amt für Arbeit des Kantons St. Gallen (St. Gallen kanton Foglalkoztatási Hivatala) • Amt für Wirtschaft und Arbeit des Kantons Thurgau (Thurgau kanton Gazdasági és Foglalkoztatási Hivatala) • Amt für Wirtschaft und Arbeit des Kantons Zürich (Zürich kanton Gazdasági és Foglalkoztatási Hivatala) • Interregionaler Gewerkschaftsrat Bodensee, vertreten durch: (Bodeni-tó Interregionális Szakszervezeti Tanács)-ot a következő szervezetek képviselik: a. Deutscher Gewerkschaftsbund Bayern (DGB) (Német Szakszervezeti Szövetség, Bajorország) b. Deutscher Gewerkschaftsbund Baden-Württemberg (DGB) (Német Szakszervezeti Szövetség, Baden-Württemberg) c. Österreichischer Gewerkschaftsbund (ÖGB) (Osztrák Szakszervezeti Szövetség) d. Kantonaler Gewerkschaftsbund St. Gallen (St. Gallen kanton Szakszervezeti Szövetsége) e. Liechtensteiner ArbeitnehmerInnenverband (Liechtenstein Munkavállalóinak Szövetsége) • Vereinigung der Bayerischen Wirtschaft e.V. (VBW) (Bajor Iparszövetség)


• • • •

Landesvereinigung Baden-Württembergischer Arbeitgeberverbände e.V. (BadenWürttemberg-i Munkaadók Szövetségi Konföderációja) Wirtschaftskammer Vorarlberg (Voralberg-i Gazdasági Kamara) Industrie- und Handelskammer St. Gallen (St. Gallen Kereskedelmi és Iparkamara) Industrie- und Handelskammer Thurgau (Thurgau-i Kereskedelmi és Iparkamara)

Koordinátor Wolfgang Himmel Cím: Obere Laube 53, DE-78462 Konstanz Telefon: +49 7531 3659 230 Fax: +49 7531 3659 234 E-mail cím: [email protected] EURADRIA (IT-SI) A határokon átívelő partnerségi program neve Euradria (IT-SI) Weboldal Régiók A határrégió magában foglalja Friuli Venezia Giulia teljes területét – Trieste, Udine, Gorizia, Pordenone tartományt és Szlovénián belül Goriška, Obalno-kraška és Notranjsko Kraska statisztikai régiót. Rövid leírás 2007 decemberében Triesztben aláírták a Szlovénia és Friuli Venezia Giulia egymással határos régióinak munkaügyi hatóságai, munkáltatói szervezetei és munkavállalói szervezetei közötti együttműködésről szóló keretegyezményt. Az Európai Bizottság 2008 márciusában ismerte el a partnerséget. Az Euradria határrégió területe 12.681 km², melyből 7.856 km² Olaszország, 4.825 km² pedig Szlovénia területén található. A határrégió népessége kb. 1.500.000 fő, a népsűrűség pedig nettó értékben magasabb a határ olasz oldalán lévő területen (163 fő/km²), mint a szlovénon (57 fő/km²). A partnerség elsődleges célkitűzése a munkavállalók mobilitásának előmozdítása a határrégióban, támogatva a kereslet és a kínálat találkozását, előmozdítva a mobilitás akadályainak meghatározását és felszámolását, segítő szolgáltatást kínálva a munkavállalóknak és a munkáltatóknak a munkaerő keresése és kiválasztása, a munkavállalók jogainak védelme, az adóügyi és szociális kérdések terén, az élet- és munkafeltételekkel kapcsolatos információk megfelelő terjesztésével kezdve. Az intézkedés célja továbbá egy integrált és szinergikus munkaerőpiac kialakulását támogató aktív stratégiák ösztönzése és olyan folyamatok támogatása, melyekkel ténylegesen és konkrétan összehangolhatók a szabályok, illetve felszámolható a fekete és/vagy szürke foglalkoztatás. Az Eures T Euradria számíthat az Euradria régió egészében jelen lévő és a foglalkoztatási szolgálatoknál, továbbá a két ország szakszervezeti és munkáltatói szövetségeinél működő Eures-tanácsadók hálózatára. Partnerek Az Euradria partnerei a nemzeti, illetve területi szintű állami foglalkoztatási szolgálatok, a szakszervezeti szövetségek és a határrégió munkáltatóinak képviselői: • Ministero del Lavoro e della Previdenza Sociale italiano (olasz Munkaügyi és Szociális Minisztérium) • Assessore al Lavoro, Formazione, Università e Ricerca Regione Autonoma Friuli Venezia Giulia (munkaügyi, szakképzési, egyetemi és kutatási tanácsos, Friuli Venezia Giulia) • Provincia di Gorizia - Centro per l’Impiego (Gorizia tartomány – Foglalkoztatási Központ)


• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

CSI – Consiglio Sindacale Interregionale Nord Est Friuli Venezia Giulia/Slovenia (Interregionális Szakszervezeti Tanács, Friuli Venezia Giulia északkeleti része/ Szlovénia) CGIL CISL UIL ZSSS KS 90 CGIL FVG – Confederazione Generale Italiana del Lavoro Friuli Venezia Giulia (Országos Olasz Szakszervezeti Szövetség, Friuli Venezia Giulia) CISL FVG – Unione Sindacale Regionale Friuli Venezia Giulia (Regionális Szakszervezeti Unió, Friuli Venezia Giulia) UIL FVG – Unione Italiana del Lavoro Friuli Venezia Giulia (Olasz Szakszervezeti Unió, Friuli Venezia Giulia) Confindustria (gyáriparosok és szolgáltató vállalatok szervezete), Friuli Venezia Giulia Confartigianato Imprese FVG – Federazione Regionale Artigiani Piccole e Medie Imprese del Friuli Venezia Giulia (Iparosok, Kis- és Középvállalkozások Regionális Szövetsége, Friuli Venezia Giulia) Confederazione Nazionale dell’Artigianato e della Piccola e Media Impresa (Iparosok, Kis- és Középvállalkozások Nemzeti Szövetsége) – CNA Friuli Venezia Giulia Confcommercio (kereskedelmi, idegenforgalmi, szolgáltató vállalatok és KKV-k szervezete), Friuli Venezia Giulia SKGZ Slovenska kulturno-gospodarska zveza, Szlovén Kulturális és Gazdasági Unió Slovensko deželno gospodarsko združenje – Szlovén Regionális Gazdasági Unió (SDGZ – URES) ZRSZ- Zavod RS za zaposlovanje, Centralna služba- EURES ZRSZ- Zavod RS za zaposlovanje, Območna služba Koper ZRSZ- Zavod RS za zaposlovanje, Območna služba Nova Gorica KS 90 Konfederacija Sindikatov 90 Slovenije, Obalna sindikalna organizacija KS 90 Kraško-notranjska Območna organizacija ZSSS- Zveza Svobodnih Sindikatov Slovenije Območna organizacija ZSSS Posočje - Zveza Svobodnih Sindikatov Slovenije Območna obrtno-podjetniška zbornica Nova Gorica Območna obrtno-podjetniška zbornica Koper Primorska gospodarska zbornica GZS- Gospodarska zbornica Slovenije, Območna zbornica za severno Primorsko Posoški razvojni center

EURES – T BESKYDY (CZ-PL-SK) A határokon átívelő partnerségi program neve EURES – T BESKYDY (CZ-PL-SK) Weboldal Régiók Az EURES –T Beskydy együttműködés Csehország Morva-Szilézia, Olomuc és részben Zlin régióit, Lengyelország Opole régióját és a sziléziai vajdaságot, továbbá Szlovákia Zilina régióját foglalja magába. Rövid leírás Az EURES – T Beskydy határokon átnyuló együttműködés 3 EU-tagállam között jött létre. Csehország, Lengyelország és Szlovákia. A partnerségi együttműködés fő céljai: • határokon átívelő dolgozói mobilitás támogatása, • tájékoztatás az élet- és munkakörülményekről, • a határmenti régiók munkaerő-piaci trendjeiről szóló információk szolgáltatása, • álláslehetőségeket érintő hirdetések cseréje a régiók között, • Vállalkozók tájékoztatása az EURES/EURES-T szolgáltatásairól (tájékoztatás az adózás, szociális rendszer, a határ túloldalán élő munkaerő felvétele, a regisztrációs rendszer kapcsán, a határ túloldalán vállalkozás beindítása stb.),


• a mobilitást gátoló tényezők figyelemmel kísérése és feloldása. Munkavállalói mobilitás A munkaerő elsősorban Csehország irányába áramlik. 2007. június 30-án mért számok alapján 8279 szlovák és 3856 lengyel munkavállaló dolgozik a csehországi határmenti régiókban. Az EURES-T Beskydy partnerségi együttműködést létrehozó keretegyezményt 2007. december 12-én, Veľké Karlovice-ban a három ország 35 partnerszervezete írta alá, az együttműködés azonban már jóval előbb megkezdődött. Már 2002-ben elkezdődtek az előkészítő találkozók. Partnerek Állami foglalkoztatási szolgálatok: • A Cseh Köztársaság munkaügyi és szociális minisztériuma • a pozsonyi munkaügyi és szociális és családügyi központ, • A Lengyel Köztársaság munkaügyi és szociális minisztériuma, • a Čadca-i munkaügyi és szociális és családügyi központ, • a Námestovo-i munkaügyi és szociális központ, • a Žilina-i munkaügyi és szociális és családügyi központ, • az Ostrava-i munkaügyi hivatal, • a Novy Jičín -i munkaügyi hivatal, • az Opava-i munkaügyi hivatal, • a Frýdek-Místek-i munkaügyi hivatal, • a Vsetín-i munkaügyi hivatal, • a Karvina -i munkaügyi hivatal, • a Bruntál-i munkaügyi hivatal, • a Jeseník-i munkaügyi hivatal, • a Šumperk-i munkaügyi hivatal, • Śląskie vajdasági önkormányzat – Katowice-i vajdasági munkaügyi hivatal, • Opolskie vajdasági önkormányzat – Opole-i vajdasági munkaügyi hivatal, • Jastrzębie Zdrój Poviat önkormányzat – Jastrzębie-Zdrój-i munkaügyi hivatal, • Racibórz körzet önkormányzata – Racibórz -i körzeti munkaügyi hivatal, • Głubczyce körzet önkormányzata – Głubczyce-i körzeti munkaügyi hivatal, • Bielsko-Biała polgármesteri hivatala – Bielsko-Biała körzeti munkaügyi hivatala, • Wodzisław Śląski körzet önkormányzata – Wodzisław Śląski-i körzeti munkaügyi hivatal, • Nysa körzet önkormányzata – Nysa körzeti munkaügyi hivatala, • Cieszyn körzet önkormányzata – Cieszyn-i körzeti munkaügyi hivatal, • Żywiec körzet önkormányzata – Żywiec körzeti munkaügyi hivatala, • Prudnik körzet önkormányzata – Prudnik körzeti munkaügyi hivatala, Munkaadói szervezetek • Asociácia zamestnávateľských zväzov a združení Slovenskej republiky (a szlovákiai munkaadói szervezetek közössége), • Krajská hospodárska komora Moravskoslezského kraja (a morva-sziléziai régió regionális kereskedelmi kamarája), • Beskidzka Izba Rzemiosła i Przedsiębiorczości w Bielsku Białej (Beskid kézműipari és vállalkozói kamara Bielsko-Biała-ban), Szakszervezetek • Regionálna rada KOZ pre Žilinský samosprávny kraj (KOZ regionális önkormányzati tanácsa Zilina régiójában), • Regionálna rada odborových zväzov ČMKOS Moravskoslezského, Olomouckého a Zlínského kraja, (CMKOS szakszervezetek regionális tanácsa a Morva-Sziléziai, Olomouniec és Zlin régiókban),


•

Zarząd Regionu Podbeskidzie NSZZ „Solidarność” (Podbeskidzie régió tanácsa, NSZZ – független szakszervezeti önszerveződés - „Solidarność“), • Rada OPZZ Województwa Śląskiego (a sziléziai vajdaság OPZZ tanácsa – Országos szakszervezeti egyeztetőtanács). Más partnerek • Centrum Edukacji i Pracy Mlodzieży OHP w Bielsku Białej (OHP – Önkéntes munkavállalók – ifjúsági, oktatási és munkaügyi központja Bielsko- Biała-ban), • Zakład Doskonalenia Zawodowego w Katowicach (szakképzés-fejlesztési központ Katowice-ben), Koordinátor Peter Drozd Cím: EURES-T Beskydy, Maticne namestie 1617, SK - 022 01 Cadca Telefon: +421 905 346 671 E-mail cím: [email protected]


Európai munkaügyi portál. a társadalmi párbeszédben

Recommend Documents