Európai közös politikák

Európai közös politikák

2010 BCE-TK nemzetközi tanulmányok, III. évfolyam Az Európai Unió széles értelemben vett közös politikái kapcsán az ismeretek bővítése, a politikákat formáló folyamatok áttekintése, a politikák kialakulásának története.

Lara ©


KURZUSINFORMÁCIÓK − − − −

Kurzus helye, ideje: E. II. előadó, kedd 8.00 Oktató: Kőváriné Ignáth Éva és meghívott előadók (hát voltak egy páran azért…) Nincs katalógus Vizsga anyaga: o Előadás (meghívott előadóké is) o Kötelező irodalom:  Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. 1, 23, 24 fejezetek  Kende Tamás-Szűcs Tamás: Bevezetés az Európai Unió politikáiba (13-17, 21, 22, 24 fejezetek) o Ajánlott irodalom: kiegészítő jellegű szakcikkek − Vizsga: o írásbeli o rövidkérdések (definíciók és felsorolások) és esszé jellegű kérdések (1-1,5 oldal) o általában az elégségeshez 50% plusz 1 pont kell. − Miről lesz szó? o Eddig a közös politikák alatt azt értettük, amit az Unió szabályoz. o Ebben az esetben minden közös, amihez az EU hozzányúl: energiapolitika, közlekedés, fogyasztóvédelem, oktatás, kultúra, audiovizuális politika, belés igazságügy, egészségügy, külpolitika (régiókkal szemben, bővítés), szomszédságpolitika, biztonság- és védelempolitika. o Lisszaboni változások

EURÓPAI UNIÓS POLITIKÁK RENDSZEREZÉSE Európai Unió a világban − Kína után területileg a második az EU-27, lakosságilag Kína és India is megelőzi, de jelentős felvevő piac. − Legnagyobb nominális GDP-vel az EU rendelkezik − Gazdasági szerepét, területét, népességét tekintve jelentős szereplője a világpolitikának. − Az EU-n belül a szupranacionális és kormányközi elemek keverednek, ezért elég sajátos képződmény − ha általános nézzük, láthatjuk, hogy a globalizáció miatt, kölcsönös függőség miatt az államok klasszikus autonomitása csökken. − Úgy is tekinthetjük az EU-t, hogy le kell mondani a tagállamoknak a szuverenitásuk egy részéről, de úgy is, hogy a tagállamok együtt gyakorolják! Ezért a közös érdekérvényesítő képesség megnőhet! − Folyamatosan fejlődő együttműködés az európai kontinensen (gazdasági és politikai téren és kialakult alkumechanizmus is van) − Milyen politikákra terjed ki az integráció?

Oldal 2

Lara ©


o lassan a társadalmi életnek a teljes spektrumát felölelik azon politikák melyekben az EU valamilyen szinten iránymutatást ad o de ha definiálni akarjuk a közös politikákat, akkor bajban vagyunk.

A politikák csoportosítása Horváth Zoltán szerint: abból a szempontból, hogy mennyire adták át a szuverenitásukat − közös politikák: tagoknak alacsony beleszólás van, vagy a döntés teljesen az EU-é: kereskedelem, agrárpolitika, verseny. Római Szerződésekben szerepel a közlekedéspolitika is, de ebbe a besorolásba nehéz elhelyezni (itt inkább koordinál csak ez EU) − közösségi politika: nemzeti szabályozásról nem mondanak le az államok. Széles spektrumú ez is, jobban az EU kevésbé az állam szabályoz (környezetpolitika, regionális politika, foglalkoztatás) − uniós politikák o tagállami szuverenitás marad meg, kormányközi együttműködés területére eső témák: közös biztonság- és védelempolitika. Egy másik osztályozás − horizontális: kereskedelempolitika, regionális politika, szociális politika, monetáris politika, környezetvédelmi politika − ágazati: agrárpolitika, közlekedési politika, távközlési, kutatási, audiovizuális − horizontális politikák megjelenhetnek az ágazatin belül is. Közpolitikák fajtái (Theodore Lowi szerint) − alkotmányozó: széles kört ölelnek fel, magas szintű kormányzati együttműködés kell: közös kül- és biztonságpolitika. − elosztó: tipikus esete a közös agrárpolitika. A tagállamok befizetnek a közös költségvetésbe, ebből közös alapelvek mentén osztanak. − újraelosztó: regionális és strukturális politika. Gazdagabbak felől a szegényebbek felé áramoljanak a pénzösszegek! − szabályozó jellegű: uniós közös jogszabályok alkotása a cél, és a meglévők harmonizálása. Európai Bíróság és esetjoga is alakítja a politikaformálást: pl. fogyasztóvédelem. Szerződések − Európai Uniós Szerződés (EUSZ) o 3. cikk: azok a politikaterületek fel vannak sorolva, ahol az EU szabályozást céloz meg: áruk behozatala, kivitele, kereskedelempolitika, belső piac (4 szabadság), környezetpolitika, gazdasági és társadalmi kohézió, közösségi ipar versenyképessége, kutatás-fejlesztés o egészségvédelem, oktatás, tengerentúli országok, energiaügy, fogyasztóvédelem. o felsorolás szinten említi. Nem derül ki, hogy az EU mennyire folyik bele, a tagállamoknak mennyi a hatásköre. Nem csoportosítja, osztályozza a politikákat. − Lisszaboni Szerződés: o más szerkezet o csoportosítja az egyes politikákat!

Oldal 3

Lara ©


o kizárólagos hatáskörrel bíró politikák: EU a főszabályozó. Vámunió, versenyszabályok, monetáris politika, közös halászati politika (erőforrások megőrzése!), közös kereskedelempolitika, EU nemzetközi megállapodásokat is köthet. o Megosztott hatáskörök: tagállami szabályozás és EU-s szabályozás is van  környezetvédelem, fogyasztóvédelem, energiaügy, közlekedés, transzeurópai hálózatok, szabadságság, biztonság és jog érvényesülése, közegészségügy  ez nem a teljes spektrum.  ezen a címen jelent meg az űrkutatás is! Az EU elindíthat projekteket, de a tagállami hatáskört nem korlátozza  humanitárius téren is van bizonyos elvrendszer, de nem korlátozza a tagállamokat o 5 cikk: EU célja a cselekvés összehangolása: gazdaságpolitika alakítása, foglalkoztatáspolitika, szociális politika alakítása, ipar, kultúra, oktatás, idegenforgalom, szakképzés, ifjúság és sport, polgári védelem, igazgatási együttműködés o ezek a területek folyamatosan fejlődnek, változnak.

Közös politikák − Európai közös politikáknál megkerülhetetlen a tagállami érdek − minden nagy szerződésénél megtaláljuk azt, hogy az EU milyen területeken mit kíván megvalósítani. Szerződésrendszerében nyomon követhető egy adott politika determináltsága. − az is megvan bennük, hogy mely intézmények foglalkoznak az adott politikával. Szavazási rendszerben az egyhangúságtól elmozdulnak-e a minősített többség felé az adott politikaterületen? − világgazdasági, világpolitikai változások is megfigyelhetők. Az a tény hogy a kezdetektől a szén és acéliparra koncentrált az integráció indokolható volt. A Lisszaboni stratégiánál meg már a versenyképesség volt az indok (USA, Japán + Kína). Célja hogy a világ legversenyképesebb régiója legyen, tudásalapú társadalommá váljon. − Új versenytársak, bővítések is indokolhatták. Nem mindig a legfejlettebb államok csatlakoztak az EU-hoz, ezt fel kell dolgozni. − 50-es évektől az integráció fejlődésében azt láthatjuk, hogy a gazdasági fejlődést célzó politikák kezdetben előtérben voltak, és pl. a külpolitika, biztonságpolitika kiesett. Hidegháború végeztével kerül be a szerződésbe. − RSZ után az első komoly változást Maastricht hozta. Nem csak a pillérrendszer, hanem a gazdasági és monetáris unió és ekkor teljesedik ki. Egészségügy, oktatás és kultúra területén is együttműködés, plusz külpolitika is. − Amszterdam: bel és igazságügy, illetve a foglalkoztatáspolitika területén újítások, új irányok − A közös politikák esetében a Bizottság kezdeményez a szerződések értelmében. Ténylegesen csak 5-10%-ban kezdeményez! Ott van még a Parlament, a Tanács, a nemzeti kormányok, és a lobbi-szervezetek és érdekérvényesítő szervezetek. − Formálisan tényleg a Bizottság kezdeményez, de nem az övék az ötlet. − át kell ültetni őket a nemzeti jogba. − sokáig nem ellenőrizték, hogy egy ország mennyire aktív az átültetésben. Mi akadályozhatja? Oldal 4

Lara ©


o átültetési folyamat bonyolult o nem érdeke az adott államnak! (valószínűleg a kompromisszum során ő volt, aki engedett) o 90-es évekig nem igen nézték, hogy egy tagállam mennyire aktív. o a Bizottság kezdeményezésére 1997-ben megszületett az egységes piaceredmény tábla (SMS) ami egy monitoring-program.  ezzel térképezték fel, hogy a tagállamok hogy állnak. Jogszabályok átvételében sereghajtó Németország, Luxemburg, Belgium.  Svédek, dánok voltak a jófiúk (akiket pedig euroszkeptikusnak tartottak)  akik nem viselkedtek jól azok levelet kaptak, Franciaország egy év alatt belső piaci szabályozások miatt 78, Olaszország 68 ilyet kapott.  közösségi jog megsértése miatt 1600 eljárás volt: Franciaország ellen 220, Olaszország ellen 200…  2000-ben született meg az első olyan döntés, ahol pénzbírságot kellett fizetnie az átültetést elmulasztó államnak, méghozzá Görögországnak. − az EU aktív a szabályok meghozatalában, a tagállamok meg hol aktívak, hol nem. − ha az integrációra tekintünk és a politikaformálásra azt elmondhatjuk, hogy az együttműködés egy folyamat mely fejlődik, egyre több területre terjed ki és egyre mélyül.

TÖRTÉNETI, ELMÉLETI HÁTTÉR − 17. század: vesztfáliai béke − nemzetállamok rendszere kialakul o szuverén nemzetállam (az állam a legfőbb hatalom) o lojalitás, erőszakszervezetek (egy kézben összpontosul) o hatalmi érdek – hatalmi egyensúly 1648-1815 − új keletű berendezkedés: az USA − föderalista államszervezet − felmerül Európában is egy ilyennek a lehetősége 19. század − regionális egységek jönnek létre (német, olasz) − a kontinens országai sok szempontból széttagoltak 20. század − Európa, 1914-45: tragikus korszak, „európai polgárháború” − Európa kis híján elpusztítja önmagát és az európai értékeket, eszméket → euroszkepticizmus Gondolkodók − Pierre Dubois francia diplomata (13. sz.): európai államok vitáinak békés kezelése a cél Oldal 5

Lara ©

−

− −

−

− −

−

−


o 1305: főnemesek + egyházi méltóságok: egyfajta nemzetközi bíróság o fellebbviteli fórum: Szentszék Antoine Marini üzletember (15. sz.) o kölcsönös segítségnyújtás és meg nem támadás konkrét intézményrendszere  közös bíróság  közös parlament  közös költségvetés  konföderatív struktúra William Penn (1693) o politikailag kell Európának egyesülnie → közös parlament Kant (18. sz.) o Az örök békéről  köztársasági berendezkedés  föderáció – békeszövetség o A jogtan metafizikai alapelvei  közös jogrendbe burkolt föderáció Saint-Simon o Európa minden állama legyen egyforma köztársaság o EP gondolata (nemzeti parlamentek fölött állna)  egyéni nemzetállami érdekek összehangolása az egy közös érdekkel  egy közös uralkodó Victor Hugo o EEÁ eszméje → megálmodta Európa népeinek közös államát, ami az USAra hasonlítana Richard Coudenhove-Calergi (1923) o a nemzetek gyűlölete újabb háborút jelenthet o keletről a kommunizmus, nyugatról az amerikanizmus fenyeget o Európai Föderáció négy lépésben  Páneurópai Konferencia (1926), 26 európai ország, SZU nem!  megegyezés a vitás kérdésekben → nemzetközi bíróság  vámunió  föderális alkotmány megalkotása o Páneurópai Mozgalom – 1926: első kongresszus  liberális gondolkodás  történelmi tanulságok  meg kell szabadulni az európai egységgondolatot hátráltató eszméktől  nemzetek feletti intézményrendszer  kétkamarás európai parlament  föderatív berendezkedés (pl. USA, Svájc)  emberi jogok érvényesítése (intézményes monitoring) José Ortega y Gasset o A tömegek lázadása o a régi integrációk reformja nem elég, bár a haladás gátlója! o az európai népekből egy nemzet válik → európai együttműködés záloga Aristide Briand (1930) Oldal 6

Lara ©


o politikai integrációk o közös piac (áruk, tőke, személyek szabad áramlása) − Winston Churchill (1946) o EEÁ megalakítása o Európa Tanács felállítása (FRA és GER vezetésével működött volna) − 1919: Népszövetség, hivatalosan 1946-ig állt fenn Integrációelméleti iskolák − funkcionalisták o David Mitrany o a jólét megteremtése hogyan zajlik? o 1946: nemzetközi összefogásra van szükség a jólét megteremtéséhez  1. gazdasági integráció  2. politikai integráció o hatékony integráció → társadalmi elfogadottság − neofunkcionalisták o Schuman, Monnet o közös politikai intézmények létrehozása az elsődleges! − föderalisták o Churchill o hangsúly: jogi és intézményi kérdések o közös politikák kiterjesztése − kormányköziség: nemzetközi kormányok tartós együttműködése Integrációs formák − szabadkereskedelmi terület − vámunió − közös piac − egységes belső piac − gazdasági unió − politikai unió − + táblázat, 1. fejezet, jogi alap, célkitűzés, megvalósítás Az integráció kezdetei − világégés, újjáépítés − nacionalizmus terjedésének megállítása − OEEC (1948), OECD (1961) o hitel és segély o Európa magát szervezi − Európa Tanács (1949) − NATO (1949) − gyarmati függetlenedés (nincsenek nyersanyagok, ez ösztönzi az együttműködést) − szuezi válság → FRA az integráció felé fordul, GBR meg az USA felé OEEC − európai kereskedelem

Oldal 7

Lara ©


− gazdasági stabilitás − növekedés ösztönzése OECD − − − −

30 tag gazdasági növekedés, pénzügyi stabilitás világkereskedelem ösztönzése Magyarország 2000-től tag

Európa Tanács − demokrácia, jogállam, emberi jogok védelme Schuman-terv (1950) − szén- és acélipar közös irányítása (ESZAK) → 1951 − más államok számára is nyitott − Benelux, FRA, ITA, GER − Messina, 1955: gazdasági integráció elmélyítése, atomenergia, általános közös piac − Spaak-jelentés: o önállóan egyik állam sem elég → együttműködés szükséges o atomenergia Mérföldkövek − Római Szerződés (1957) − Egyesülési Szerződés (1965) − Egységes Európai Okmány (1986) − Maastrichti Szerződés (1992) − Amszterdami Szerződés (1997) − Nizza (2000) − 1950 körül vegyes gazdaságok, voltak liberális államok, és voltak komoly állami szerepvállalással rendelkezők − az állam egyfajta szociális ellátórendszer − 1970, Werner-terv: közös pénz (sikertelen) − 1971: Bretton Woods vége − 1973: olajválság − 1957-73: EK létrejötte − 1973: első bővítés o regionális politika alapja: felzárkóztatás − az államok különböző nem vámjellegű korlátozásokat alkalmaztak a nemzeti piacok védelme érdekében ↔ Római Szerződés − 80-as évek, váltás: jogharmonizáció, 4 szabadság, nagy és deregulált belső piac − gazdasági triád: USA, Japán, EU o 1986: a SEA erre is válasz − Maastricht: oktatás, ifjúság, szakképzés, monetáris unió, fogyasztóvédelem − 1992 után újabb, kisebb recesszió − 1997: Amszterdam − 1999: Agenda 2000 − Nizza: a 27 tagú EU viszonyainak rendezése Oldal 8

Lara ©


Az EU 3 pillére − 1. pillér: EK, EURATOM, ESZAK − 2. pillér: CFSP − 3. pillér: bel- és igazságügy

KÖZLEKEDÉSPOLITIKA − miért fontos a közlekedés? o javak áramlása (kereskedelem, munkaerő stb.) o idegenforgalom o logisztika o általában véve nagyon költséges beruházásokat igényel o regionális politikai szempontokat figyelembe kell venni (hová építünk utat, hová vezetünk vasutat) − alágazatok: közúti, légi, folyami vagy belvízi, tengeri, vasúti − csak érdekesség: az EU GDP-jének kb. 4%-át adja a közlekedés, az ágazat 6 millió embernek ad munkát, és a közlekedéshez kapcsolódó egyéb ágakban kb. még 6 millió ember dolgozik − a szállítási szolgáltatások jelentős helyet foglalnak el a gazdasági integrációban − cél: közös politika elfogadása a közlekedés területén − a közös piac nem érhető el nélküle − külön rendelkezések a közlekedéspolitikára − a gazdasági, jogi és politikai feltételek nagyban különböztek! o sajátos tagállami érdekek voltak a közlekedéssel kapcsolatban, ezért ezt a RSZ tekintetében nem tudták a szolgáltatás címszó alá bevenni − közösen ez csak akkor működőképes, ha a tagállamok saját maguk egyeznek meg a szabályokban − a nyolcvanas évek közepéig a közlekedéspolitika tagállami kompetencia maradt − szinte lehetetlennek tűnt a közös közlekedéspolitika megvalósítása, de azért csak eljutottak egy egyezményig, amiben azt fektették le, hogy a közös közlekedéspolitikát át fogják ültetni saját jogrendjükbe − 1962: az autópálya-fejlesztésekre oda kezdenek figyelni, megpróbálják összehangolni − az állami beavatkozás (és az állami tulajdon) akadályozta a versenyt − nyolcvanas évek közepe: az EP bepanaszolja a Bíróságnál az ET-t, hogy mulasztott a közös közlekedéspolitika kialakításában, a Bíróság ennek helyt ad, ez jogalkotási hullámot indít meg a közlekedéspolitika területén − 1985, fehér könyv: fő cél az egységes belső piac létrehozása, ennek határideje ’92, és ebbe a közös közlekedéspolitika is beletartozott Közgazdasági szempontból milyen sajátosságokkal bír a közlekedés? − a nemzeti gazdaságpolitika meghatározó eleme (magas a foglalkoztatottak száma az ágazatban, főleg a vasút kiemelkedő, a regionális politika határozta meg hogy hol milyen közlekedési út épül) − nélkülözhetetlen kiegészítő tevékenysége más iparágaknak o az árképzésben is meghatározó, hogy milyen a közlekedés

Oldal 9

Lara ©

− −

− −


o ha versenyképes és reális árú a fuvarozópiac, a termékek (amiket szállítanak) ára is versenyképes lesz a különböző szállítási és közlekedési módok egymással is versenyben vannak o nem biztos, hogy az alágazatok közti konfliktusokat a szabad piac meg tudja oldani, ehhez szabályozás kell gyakran közszolgáltatói szerepet is ellátnak o az állam gazdaságtalan szolgáltatások fenntartására kötelezheti a vállalatot (lsd. MÁV szárnyvonalai – szerk.), sőt, az árba is beleszólhat az állam a közlekedés nem áru, hanem szolgáltatás o a szolgáltatás alapvetően múlandó, tehát amikor leszállok a vonatról, akkor vége nem korlátozható nemzeti határokkal o az államnak lehetnek nemzetközi kötelezettségei

Közlekedéspolitika hármas célja − tagállamok különböző szabályainak harmonizálása o például nem árt, ha a határon össze vannak kötve az autópályák, és nem másodrendű úton kell egyikről a másikra átmenni o az se árt, ha a határon nem változik meg a vasúti nyomtáv… − infrastruktúra-fejlesztések összehangolása − a nemzeti infrastruktúra-hálózatok közötti átjárhatóság biztosítása − +1: a belső piac megvalósítása ezáltal Az 1985 előtti időszak − elhatározzák már ’57-ben: o a diszkriminatív korlátok felszámolását o a tagállamok fuvarozóira nem alkalmaznak hátrányos szabályokat o leépítik az állami támogatások rendszerét o eredet- és célállomás tekintetében nem diszkriminálnak  ne legyen nagyobb a tranzitdíj azért, mert Olaszországba megy az áru, nem Németországba o az állami támogatást, mint olyat kiveszik a rendszerből − mi hatott erre? o vasutak területén az államok tradicionális hozzáállása (nem akarták, hogy itt is versenyszabályok érvényesüljenek, ez közszolgáltatás és punktum) o a közúti forgalom radikálisan megnőtt → a kikötők elkezdenek kiürülni, gazdaságtalanná válnak, de az államok megtámogatják o kombinált szállítás megjelenése  ha kamionstop van, mondjuk Ausztriában, akkor felteszik vonatra a kamiont, és átviszik az országon o rossz városi közlekedés: állandó dugók (ez kihívás a szállítmányozóknak) − Schaus memorandum, 1961 − EB, 1962 o cselekvési tervet próbálnak elfogadni az államok o cél a közös közlekedési politika területén alapelveket elfogadni, és megvalósításukra határidőket szabni

Oldal 10

Lara ©

−

−

− − −


o a memorandumban foglalt javaslatokat vitte tovább  egyenlő elbánás (szállítók, fogyasztók)  vállalkozások pénzügyi függetlensége  szállítások cselekvési szabadsága  igénybe vevők választási szabadsága  beruházások koordinációja később három nagy intézkedéscsomag társul ehhez (’62) o liberalizációs  a piacra jutást elősegíteni o szervezeti intézkedések  közös rendszert akarnak felállítani, ami segítséget adhat szállítói díjak meghatározásához  versenyszabályok közlekedésre való átültetése o harmonizációs intézkedések  az állami beavatkozás hatásait ellensúlyozni 1963: az EB benyújt egy javaslatot, miszerint a versenyjogi szabályokat alkalmazni kellene a közlekedésre is o ez nagy felhördülést keltett o 1968-ban fogadják el a javaslat korlátozott változatát  a közutakra szűkítik le, a vasutat kiveszik  megmaradnak konzultációs jellegű kötelezettségek a tagállamok felé sikerül elfogadtatni a diszkriminációt tiltó megállapodásokat a versenyszabályok harmonizálása érdekében is tettek szolid lépéseket szembesülnek azzal, hogy több a dugó, rosszabb a közlekedés, magasabb a környezetszennyezés

1985-ös fehér könyv − az egységes belső piac kialakítása fő prioritás − alapvető cél a protekcionizmus leépítése − a tagállamok közötti nemzetközi határokat meg kell szüntetni − nyolcvanas évek második fele: jogalkotási bumm kezdődik, de 8 év telik el, míg valóban átültetik a jogszabályokat Maastrichti Szerződés után – KKP hét pillére − 1. belső piac megteremtése − 2. koherens, integrált közlekedési rendszer − 3. Transzeurópai Közlekedési Hálózat (TEN-T) − 4. környezetvédelmi érdekek − 5. szigorú biztonsági előírások − 6. szociálpolitika o érinti a közlekedésben dolgozókat, de a használókat is védeni kívánja − 7. együttműködés − tisztességes verseny − közlekedésbiztonság javítása Közúti közlekedés − elsődlegesen az áruszolgáltatásról szól

Oldal 11

Lara ©


− 1968: közösségi engedélyek rendszere o addig az államok szuverenitása volt, hogy kétoldalú egyezményekkel szabályozza a kereskedelmet nemzetközileg (egyfajta kvótarendszer) o de a kereskedelem egyre bővül, ezért belátják az államok, hogy ez lassítja a szabad áramlást o 1968: ha egy állam kiváltott egy engedélyt, az minden országra érvényes volt o évről évre meghatározták, hogy mennyivel több engedélyt KELL kiadni o 1992-ig fennáll a kvótarendszer − 1993: teljes liberalizáció a nemzetközi közúti szállítás területén − belföldi árufuvarozás – 1988, kabotázs – fokozatosan vezetik be − 1998: teljes liberalizáció a belföldi szállítás területén o hármas kritériumnak kell megfelelnie egy áruszállítónak  szakmai képesség (engedélyek stb.)  erkölcsi feddhetetlenség  pénzügyi fedezet Vasúti közlekedés − a mai napig megvan a nemzeti jelleg − nem siették el a liberalizálást − pénzügyi átláthatóság megteremtését megcélozzák − a közút liberalizációja adja meg a lökést o mivel ott kifizetődőbbé vált a szállítás, elfordultak a vasúttól, ez meggyorsította az átalakítást − cél a nagy sebességű vasúthálózat (> 250 km/h) megteremtése − kompatibilitás − vasútszervezetek reformja − már ’91-ben próbálnak reformálni, de nem túl sikeres − első vasúti csomag (2001) o szétválasztják a személy- és árufuvarozást o a transzeurópai vasúti árufuvarozás útvonalain a pályához való hozzáférést nemzetközi vállalatokra is érvényesítik − második vasúti csomag (2004) o komoly tagállami ellenállásba ütköznek o belföldi árufuvarozás teljes liberalizációja o nemzetközi árufuvarozás céljából meg kell nyitni a nemzetközi hálózatokat (2006) o interoperabilitás − harmadik vasúti csomag (2007) o a személyszállítást nyitná meg  ahol az aránya 50% alatt van, ott elméletileg 2010. jan. 1-től liberalizált, ahol efölött van, ott elméletileg 2012-ben kell piacot nyitni Belvízi hajózás − Mannheimi egyezmény, 1868 o rendezi a rajnai hajózást (mint legfőbb európai belvízi hajóút) o „létre is hajózott egy központi bizottságot”  Oldal 12

Lara ©


o ez a bizottság ad engedélyt a Rajnán hajózni − EK, 1985: más államok is juthassanak hozzá a rajnai vízi úthoz o ezen államoknak a végső engedélyt azért még mindig a rajnai hajózás központi bizottságától kell megkérni − a nyolcvanas években a belvízi hajózás is válságba kerül o több kapacitás volt, mint amennyit ki tudtak használni  hajóselejtezési prémium: azon fuvarozók, akik adott tulajdonságú hajót selejteznek le, pénzt kapnak (a selejtezési alapból)  „régit újért rendszer”: ha újat akarnak, egy ugyanakkora hajót kell leselejtezni • ha nagyobbat akarnak beállítani, mint amekkorát beselejteznek, akkor pénzt kell fizetniük a selejtezési alapba  ezzel csökkentik a túlkínálatot, de nem oldják meg az ágazat válságát − kabotázs liberalizálása (1991-ben indul) o a rajnai hajózást nem érinti − szabályozzák még a szakmához jutási elveket, egyéb dolgokat

Kombinált fuvarozás − célkitűzés: a vízen és sínen megjelent fölös kapacitásokat kihasználni − drága és csak hosszú távon térül meg ennek kiépítése − de: csökkenti a közutak terheltségét és környezetkímélőbb − ebben a rendszerben is voltak kvóták − liberalizálás: 1993 (megszűnnek a kvóták) TEN – Trans-European Networks − az infrastruktúra három nagy ágának – a közlekedés, a távközlés (beleértve az informatikát), és az energia – az EU területén található hálózatának fejlesztési programja − az ötlet 1989-re datálódik − Maastricht-nél jelennek meg a TEN-ek komolyan − az egységes piachoz kötődik − a közösség célja elősegíteni a nemzeti hálózatok összekötését, a meglévő rendszerhez való csatlakozást, a perifériák becsatolását, stb. − 1993-ban a Delors-féle fehér könyv teszi mögé a konkrétumokat − Helsinki folyosók rendszere o egy-két példa érdekességképp:  Helsinki-Tallinn-Riga-Kaunas-Varsó  Berlin-Wroclaw-Lvov-Kijev  Berlin/Nürnberg-Prága-Bécs-Budapest-Belgrád-Szaloniki − TEN-T beruházáslista (30 db) o példák:  Párizs-Brüsszel-Köln-Amszterdam-London nagysebességű vasút  Athén-Szófia-Budapest autópálya  Malpensa (Milánó) reptér (elkészült)  Galileo műhold-navigációs program  Brit-ír-benelux közúti projekt  Öresund-híd (2000-ben átadták)

Oldal 13

Lara ©


Pozsony-Bécs-Stuttgart-Strassbourg-Párizs gyorsvasút • a 13 órás út 8-ra csökkenne Balázs Péter szerint, ami már majdnem versenyképes a fapadosokkal, árban és időben is  Baltica-vasút  Rajna-Majna-Duna hajózási útvonal − összefoglalva: „a közlekedésfejlesztés feléledt Csipkerózsika-álmából” 

ENERGIAPOLITIKA Miért fontos az energiapolitika egy állam számára? − ne másoktól függjön, tehát az árat jobban tudja irányítani − állami bevételek növelése, ha az energiaszektor állami monopólium, márpedig általában az o ezért (is) nehéz integrációs szinten erre versenypolitikát alkalmazni − az elmúlt évtizedben komolyabb szabályozás kezdődött Energiapolitika − adott politikai egység (pl. egy állam) széles értelemben vett energiaellátásának biztosítására vonatkozó politikai célkitűzései, cselekvései, és az ehhez kapcsolódó jogi szabályozás − alapvetően stratégiai, társadalompolitikai, külgazdasági stb. célkitűzések − mögé tehető egy szabályozási rendszer (társadalompolitika, elosztás, stb.) − környezetvédelmi szempontok: ezeket figyelembe vevő vállalatokat kell működtetni a szektorban − kényes terület (állami monopóliumok, állami szuverenitás kérdése) − az EU energiapolitikájának célja, hogy biztosítsa o az állampolgárok jólétét, o a gazdaság működését, o energiatermékekhez való zavartalan hozzájutást  megfizethető árakon  figyelembe véve környezeti szempontokat, és a fenntartható fejlődés célkitűzését Energiapolitika az integrációban − ESZAK, 1951 o egy energiahordozó elosztására, termelésére vonatkozó közösséget célzott meg o de nincs még komolyabb szabályozás (pl. erőművek szintjén) − Euratom, 1957 o békés célú felhasználás o erőművek tekintetében tettek előrelépést az országok (hogy ez mit jelent, az nem derült ki… szerk.) − EKSZ 2. cikke o még mindig nem külön fejezet az energiapolitika, de szerepel − Maastrichti Szerződés o itt se külön fejezet

Oldal 14

Lara ©


o külön nyilatkozatot fűztek hozzá, melyben a tagállamok azt kérték, hogy a következő szerződést előkészítő egy IGC tárgyalja meg azt, hogy beemelhető-e az energiapolitika − Amszterdami Sz. o itt sem sikerül külön címet adni az energiapolitikának − Lisszaboni Sz. o megosztott hatáskör Energiafelhasználás − 50-es, 60-as évek o gazdasági fellendülés o energiaszektor: a szén szerepét átveszi a kőolaj, ezzel az ESZAK kissé háttérbe szorul o az atomenergia, mint energiaforrás megjelenik o a kőolajat az országok általában importálják, nagy importfüggőségek alakulnak ki − 1973 – olajválság o az OPEC-tagállamok egy része felemeli az olaj árát, és vissza is fogják a termelést, a jom-kippuri háborúban az Izraelt támogató külpolitikák miatt o importkorlátozást vezetnek be, ez Európában a hollandokat érintette o az államok ennek hatására rájönnek, hogy túlságosan ki vannak szolgáltatva, mégsem együttműködésben gondolkodnak − 1974 – Bizottság javaslata o „Új energiapolitikai stratégia felé” címmel o energiafelhasználást racionalizálni  elkezdődik egy sikeresnek mondható program, saját belső forrásokból akarják megoldani az államok az energiatermelést o olajimportot csökkenteni o hazai energiatermelést bővíteni, széntermelés stabilizálása o nukleáris energiaszektorban a beruházások ösztönzése  csakhogy eddigre megerősödnek a zöldmozgalmak, akik rámutatnak a káros hatásokra (pl. nukleáris hulladékok)  tehát egy kicsit ettől elfordulnak az államok − 1979 – olajválság o Iránban forrong a belpolitika o 1978: utcára vonulnak az irániak o kőolajtermelésük 500 millió tonna évente o az itt dolgozó munkások is az utcára vonulnak, a külföldi dolgozók meg hazamennek az instabil helyzet miatt, szóval senki se termel o 79-ben az ajatollah stabilizálni próbálja az iráni helyzetet, de mégsem tudja évi 70-80 millió tonna fölé emelni o a piacon rögtön 20%-kal nő az olajár, majd amikor még egy darabig nem sikerül stabilizálni, létrejön egy 150%-os áremelkedés o az európai államok a nyolcvanas évek második felére lábalnak ki ebből, köszönhetően a velencei csúcsnak is − 1980 – velencei csúcstalálkozó

Oldal 15

Lara ©

−

−

−

−


o a tagállamok megegyeznek, hogy a Közösségen belül az energiafogyasztás növekedése nem haladhatja meg a gazdaság bővülésének 60%-át o sikerül kordában tartaniuk az energiafogyasztást, és az importfüggőségüket is sikerül csökkenteni (’86-ra a korábbi szinthez képest 47%-kal csökkentik az energiaimportot – részben az új brit kőolajmezőkről fedezik) 1986 – átfogó energiapolitikai célok o a Bizottság egy fehér könyvet készít el o feladat: további racionalizálás, felhasználás-csökkentés, a szektor szerkezeti átalakítása o szabad kereskedelem megjelenik a javaslatban o mélyebb integráció az energiapolitika területén o 1988: új anyagot készít az EB, cél hogy lebontsák 1992 végéig az energiapiacon lévő korlátokat – na, ez nem sikerül. o a nyolcvanas évek mérlege: az árak csökkentek, keletkezett némi felesleg is, szóval alapvetően jó tendencia o lassan az energiapiacon is elkezdenek liberalizációról beszélni  általában egy megavállalat van szektoronként (pl. nálunk az MVM)  cél, hogy a hálózatok más kézben legyenek, mint a termelés, mert így könnyebb a hálózatot kiépíteni  közös szabályozás kell az energiapiaci állami szubvenciók, monopóliumok, és árképzés tekintetében 1995 – Zöld Könyv o energiaszektorra vonatkozó iránymutatások o célok:  energiapolitika területén versenyképesség fenntartása  környezeti szempontok figyelembevétele  energiaellátás biztonságának megőrzése o ez a hármas célrendszer a meghatározó azóta is 1997 – Fehér Könyv o ugyanezen elvek szerepelnek benne o liberalizációs csomagokról elkezdenek gondolkodni o ma a harmadik csomag van érvényben o először a villamosenergia, majd a gázpiac liberalizációja történjen meg, o az állam  előírhat a belépő számára közszolgáltatási kötelezettséget  megszabhatja a termelő kapacitások plafonját  biztosítania kell a hálózatokhoz való hozzáférést  független szabályozó hatóságot hoz létre (nálunk: Magyar Energia Hivatal) o elindul az első liberalizációs csomag, 2001-ben felülvizsgálja az EB, és arra jutnak, hogy ennek a csomagnak a végigvitele nem volt túl sikeres (néhol nem érvényesült a verseny, néhol drágább lett olcsóbb helyett, stb.) kiegészítés: a zöld könyvek készítik elő a fehéreket (tudni kell, nagyjából melyik mire való, szóval képben kell lenni)

Liberalizációs lépések − 1996, 1998: első liberalizációs csomag Oldal 16

Lara ©


− 2003: második csomag o 2004. július 1-ig a gáz- és energiapiacokat meg kell nyitni a nagyfogyasztók előtt, 2007. július 1-ig pedig a privát fogyasztók előtt − 2006-ban az EB új vizsgálatot indít, hogy a második csomag működik-e, és arra jutnak, hogy a piacokon még mindig túl nagy a koncentráció o a hálózati és szolgáltatói érdekeket szét kell választani o különböző kialakult piaci modellek akadályozzák a privatizációt o nem elég hatékony és átlátható az árképzés o még mindig korlátozzák a belépést egyes országokban − 2006-ban is van egy zöld könyv o a fogyasztóknak előnye legyen a privatizációból o ellátásbiztonság, importfüggőség csökkentése − 2007: harmadik csomag o fenntarthatóság o ellátásbiztonság o versenyképesség o 20-20-20  céldátum: 2020  üvegházhatást okozó gázok kibocsátást 20%-kal csökkenti  a megújuló energiaforrások arányát 20%-ra növeli (ma kb. 8,5%)  az energiahatékonyságot 20%-kal javítják  a bioüzemanyagoknak 10%-os arányt kell elérniük Új energiapolitikai cselekvési terv − gáz- és villamosenergia belső piaca − ellátásbiztonság − energia-külpolitika − energiahatékonyság − energetikai technológiák − ma általában véve növekszik az importfüggőség, növekednek az alapanyagárak, és instabil a nemzetközi helyzet − egyéb térségekkel kellene fejleszteni az együttműködést, pl. Algéria, Norvégia TEN-E − energiahálózatok − 1996 – megegyezés a fejlesztési irányokról − 2006 – 15 prioritási projekt o cél ezekkel: árak mérséklése, ellátásbiztonság, fenntarthatóság, hátrányos helyzetű régiók ellátása − Intelligens Energia – Európa Program o ebből eddig egy futott le, a másik jelenleg is érvényben van, 4 keretprogramja van:  SAVE (?)  ALTENER (új és megújuló)  STEER (közlekedés, üzemanyag-diverzifikálás)  COOPENER (fejlődő országokkal való kapcsolatok)

Oldal 17

Lara ©


Ellátásbiztonság − Gerhard Schröder, 2000: „Nekünk energiára, Oroszországnak pénzre van szüksége, nekünk van pénzünk, Oroszországnak van energiája.” − Peter Mandelson, 2000, az EU-orosz gazdasági kapcsolatokról: „Mint két hatalmas város, amelyet pusztán keskeny út és gázvezetékek kötnek össze.” − tavaly az orosz-ukrán gázvitában az ukránok nem akartak fizetni, az oroszok így nem adtak nekik gázt, de mivel az Európába menő vezeték is Ukrajnán át jön, fogták és megcsapolták azt… − ma az EU27 óriási arányban függ az orosz gáztól (bizonyos államai, pl. Finnország, 100%-ban!) − 1991, Hágában összeülnek az államok (EU + USA, CAN, JAP, AUS), megalkotják az Energiachartát o szándéknyilatkozat o az egyezmény 1994-re fogalmazódik meg, és 1998-ban lépéletbe o a Chartát később be is emelik az acquis communautier-be − az oroszok is aláírták, de nem ratifikálták o diszkriminációmentességet mond ki a beruházások, kitermelés és feldolgozás, szállítás, csővezetékek használata, vezetők kinevezése területén o garanciákat tartalmaz az államosítás és profitrepatriálás kérdésében o ezek miatt nem tetszik az oroszoknak − de ha az oroszok nem lépnek be, akkor mit ér az egész?! − tehát kialakítanak velük egy energiadialógust 2000-től kezdve (EB-Oroszország) − felmerül, hogy ki kellene kerülni a vezetékekkel a problémás országokat, ezért születnek meg a tervek a Nabuccora, a Kék- az Északi- és a Déli Áramlatra − alapvetően egy döcögősen induló együttműködés kezdődött tehát el

KULTURÁLIS POLITIKA AZ EU-BAN A kultúra és az EU − spill over o az 50-es években szó sem volt kultúráról, oktatásról, ezt később érték el (először a Maastrichti Szerződésben (MSZ) került előtérbe) − mellékes terület o a legtöbb pénzt a mezőgazdaság kapja, utána a regionális politika következik o kultúra: az EU költségvetésének 0,01%-át kapja  ez 7 cent / fő arány, miközben egy tehénre 2 € támogatás jut… − az Unió nem pótolja az állami feladatokat o nem pótolja a kitört rózsaablakot, nem visz le művészfilmeket vidékre, stb. o így a kulturális politika nemzeti hatáskör marad Az alapszerződések − MSZ → ASZ → LSZ: a kultúrára vonatkozó részt nem változtatták érdemben, csak átszámozták − LSZ: korlátozható a szabadkereskedelem, ha kulturális árucikkekről van szó (pl. műkincs)

Oldal 18

Lara ©


− kulturális tevékenységeket lehet támogatni (más esetben ez versenytorzítást jelent ugye) − LSZ 167. cikk: „Az Unió hozzájárul (tehát feltételezi, hogy van!) a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva (…) sokszínűségüket” − az Unió a nemzetközi együttműködést szeretné támogatni − az egyéb rendelkezések terén is figyelembe kell venni a kulturális szempontokat − 2004-2006 között kb. 20 Mrd forint ment kultúrára a strukturális alapokból, ma kb. 100 Mrd ez a szám − nem kell jogharmonizáció! A kultúra és a bővítés − csatlakozáskor három területet néznek meg jogharmonizáció és támogatási programok tekintetében:  kulturális terület  audiovizuális politika  javak szabad áramlása − műtárgy: minden művészeti alkotás − műkincs: minden, ami 50 évnél idősebb (tehát elvileg nagypapa zsebóráját is be kellene jelentenünk, amikor kivisszük az országból!) − műtárgyat és műkincset nem lehet kivinni Bizottság − biztos: Androulla Vassiliou (CYP) − főigazgatóságok o Oktatási és kulturális főigazgatóság  Végrehajtó Ügynökség − van az Uniónak kulturális politikája? nincs, de mégis van, mivel a sokféle tevékenységnek mégis van egy eredője Politikai irányok − az EB közleménye az európai kulturális programról a globalizálódó világban − a Tanács állásfoglalása az európai kulturális menetrendről − a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések a 2008-2010. évre szóló kulturális munkatervről A kulturális tevékenység − támogatások − szimbolikus kezdeményezések o Kultúrák Közötti Párbeszéd o Európa Kulturális Fővárosa

AZ EU OKTATÁSPOLITIKÁJA „Ha újra kellene kezdeni, az oktatással kezdeném.” /Jean Monnet/ − közös politika? o az Unió csak kiegészítő és támogató tevékenységet végez o nincs jogharmonizáció (nem írja elő kötelezően) Oldal 19

Lara ©


o a tagállamok megőrzik a hatáskörüket az oktatás tartalmi és szervezeti felépítésére vonatkozóan − az Unió szerepét növeli o az oktatáspolitika erőteljes kapcsolata más szakpolitikákkal o az integráció elmélyülése Hogyan is kezdődött? − 1957-es EGK-szerződés o 128. cikk: közös szakképzési politika végrehajtásának általános elveinek meghatározása o 238. cikk: a közös piac megvalósítása érdekében tett intézkedések − szakképzési alapelvek o 1963: tanácsi határozat a közös szakképzési politika megvalósítása általános elveinek megállapításáról o szakma szabad megválasztása és a teljes értékű szakmai munka és fejlődés A munkavállalók szabad mozgása − a Tanács 1612/68/EGK rendelete a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról − a munkavállalók gyermekeinek oktatása 70-es évek fejleményei − szociális aspektusok az európai integrációban − uniós intézmények nyilatkozatai az oktatás területén való együttműködés érdekében − 1975: Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (CEDEFOP) Az 1. oktatási akcióprogram − 1976: oktatási miniszterek tanácsi határozata − rendszeresebb és szorosabb tagállami együttműködés − közösségi feladatok − európai dimenzió hangsúlyozása 80-as évek − Európai Bíróság döntései: Gravier-ügy, Blaizot-ügy → a felsőoktatás szakképzésnek minősül! − közösségi programok megjelenése o az Erasmus program például 1987-ben indult − képesítések és képzések elismerése o 1988: ECTS megjelenése Nemzetközi környezet és külső tényezők − növekvő lemaradás az USA-val és Japánnal szemben − gazdasági növekedés megtorpanása − foglalkoztatás visszaesése − oktatás/felsőoktatás tömegessé válása

Oldal 20

Lara ©


Maastrichti Szerződés − az általános képzés területén is közösségi kompetencia − minőségi oktatás és képzés, mint általános cél o ellensúlyozandó a tömegessé váló képzést! − de továbbra is tagállami hatáskör − jogharmonizáció explicit kizárása − kulturális és nyelvi sokszínűség tiszteletben tartása − uniós tevékenységi területek: o az európai dimenzió fejlesztése, pl. nyelvek oktatása o oktatói és kutatói mobilitás elősegítése o végzettségek és tanulmányok elismerése o oktatási intézmények közötti együttműködés támogatása o információ- és tapasztalatcsere o távoktatás fejlesztése 90-es évek − oktatás funkciója: o innováció és fejlődés o foglalkoztathatóság egy gyorsan változó gazdasági környezetben o társadalmi kohézió, aktív polgárok Közösségi programok 1995-99 − Szókratész (általános oktatás): o 850 millió euró o 275 000 diák, hallgató és tanár − Leonardo (szakképzés) o 730 millió euró o 130 000 személy − Ifjúság Európáért (iskolán kívüli oktatás) o 126 millió euró o 400 000 személy Lisszaboni stratégia − tudásalapú társadalom megteremtésének célja − egész életen át tartó tanulás (life-long learning) o folyamatos továbbképzés, ezáltal alkalmazkodás lehetősége − elektronikus tanulás − európai bizonyítvány (Europass) − Oktatás és Képzés 2010 munkaprogram o 2002 márciusában adták ki 2000-2006 − közösségi programok reformja − új: Minerva, eLearning − források jelentős növekedése − külső dimenzió erősödése: Tempus III (felsőoktatási reform erősödését szolgálta), Erasmus Mundus (2003, több tagállamban működő egyetemek

Oldal 21

Lara ©


együttműködésébe bevonnak külső szereplőket is, pl. a világ másik végén lévő egyetemeket) − 2004: Europass Közösségi programok − LLL cselekvési program 2007-13 o Erasmus (felsőoktatás) – min. 40%-a a forrásoknak o Leonardo da Vinci (szakképzés) – min. 25% o Comenius (iskolai oktatás) – min. 13% o Grundtvig (felnőttoktatás) – min. 4% o 7 milliárd eurós költségvetés Két tágabb reformfolyamat − bolognai folyamat – felsőoktatási reform o nem kifejezetten uniós szakpolitikának indult o előzménye a Sorbonne-nyilatkozat (UK, FRA, ITA, GER – 1998), üzenetet küld az oktatási aktoroknak, hogy működjenek együtt, és segítsék elő az Európai Felsőoktatási Térség megalakulását o kiterjedt folyamat, nem csak uniós országok vesznek benne részt (pl. oroszok, örmények, azeriek, kazahok is) − koppenhágai folyamat – szakképzési reformok − fontosabb elemek: minőségbiztosítás, elismerés, kreditrendszer Európa 2020 − a Bizottság új gazdasági stratégiája − iskolából lemorzsolódók arányának csökkentése 10% alá − diplomások aránya elérje a 40%-ot

AUDIOVIZUÁLIS POLITIKA − a 20. század végének találmánya, mint jogág − 3 fő alterületből áll: o televíziózás jogi szabályozása o internet o filmipar − a film- és média területén is létezik egy támogatási program − ahogy az Unió nem határozza meg, hogy egyes tagállamok milyen kulturális politikát folytassanak, úgy ezt sem − kivétel, ahol a belső piaci szolgáltatások érintettek (médiaszolgáltatások) − tartalmazza: o uniós médiaszabályozás o közszolgálati televíziózás o filmszakma állami támogatása o uniós támogatási programok (MEDIA 2007, MEDIA Mundus) Az EU „médiajoga” − határok nélküli televíziózás irányelve – Televison Without Frontiers Directive Oldal 22

Lara ©

− − − −


kötelező a tagállamokra nézve HUN 2002 óta alkalmazza (médiatörvény jogharmonizációja) átfogó reform igénye – „új médiaszolgáltatások megjelenése” új szabályozás: audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv (2007)

Az irányelv szabályozási köre − átfogó reform 2003-2007 o „új médiaszolgáltatások” problémája o internet: mit és mennyire kell szabályozni? o megoldás: „televíziós médiaszolgáltatások” és „lekérhető szolgáltatások”  előbbi a tévé, amit, és amikor lead, azt és akkor lehet nézni, míg utóbbi az internet, akkor és azt nézek, amit, és amikor akarok  utóbbira kevésbé szigorú szabályok kell vonatkozzanak o „television-like” services o 2007 – audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv − mit szabályoz az irányelv? o joghatósági szabályok o reklámozás, támogatás o kiskorúak védelme o európai műsorok gyártásának és fejlesztésének ösztönzése o kizárólagos közvetítési jogok o válaszadás joga Joghatóság kérdései − határon átnyúló szolgáltatások − alapelv: szabad sugárzás és vétel − egyik tagállamban engedélyezett műsor a többiben is szabadon sugározható − eltérő tagállami szabályozások – „forum shopping” − joghatóság alapja: származási ország elve Audiovizuális médiaszolgáltatások típusai − lekérhető médiaszolgáltatások (azért nem kell olyan szigorú szabályozás, mert a felhasználó maga eldöntheti, hogy mit akar megnézni) o szolgáltató azonosítása o gyűlöletkeltés tilalma o reklámozás és támogatás alapelvei o termékmegjelenítés o kiskorúak védelme o gazdasági tevékenységként folytatott tartalomszolgáltatást szabályoznak (azt nem, hogy én csinálok egy blogot, és kirakok rá bármit) o elektronikus hírközlési hálózaton kell megvalósulnia o nyilvánosnak kell lennie o kell lennie szolgáltatónak, aki szerkesztői felelősséget visel az adott tartalomért − televíziós műsorszolgáltatások o részletes szabályozás! − „minimum” szabályozás

Oldal 23

Lara ©


A reklámozás szabályai − minimum szabályok: o felismerhetőség o elválasztás (képi/hangi) o burkolt reklám és támogatás tilalma o tudatalattira ható eszközök tilalma − időkorlátok oldása (napi korlát nincs, de egy műsorórán belül a reklám aránya 20% lehet), műsorok megszakításának új szabályai (egy műsort max. 30 percre lehet összesen megszakítani, és ezt csak a természetes szünetekben lehet elhelyezni – pl. meccsen a félidőben) − vannak általános tiltások, pl. cigarettát és vényre kapható gyógyszereket egyik EU-s államban sem lehet semmilyen módon reklámozni − van egy kör, ahol nem tiltott a reklám, de szigorú szabályozás alá esik: pl. alkoholtermékek (nem ösztönözhet az alkohol mértéktelen fogyasztására, nem tüntetheti fel pozitív színben, nem célozhat kiskorúakat) − új elem: termékelhelyezés o általános tilalom o műfaji kivételek (pl. filmek, filmsorozatok, sportműsorok stb.) o néző tájékoztatásának szabályai, tehát elméletileg az adott műsorban (pl. film elején) szólni kellene, hogy ez a film tele lesz reklámmal – értsd: pont Törley pezsgőt isznak a szereplők - na, most nálunk persze ez nincs harmonizálva, tehát ilyen tájékoztatás nincs… o burkolt formái (témaelhelyezés), ingyenesség Kiskorúak védelme − a reklámozás során tilos: o hiszékenység kihasználása o szülő bevonása o idősek iránti bizalom kihasználása o veszélyhelyzetben való ábrázolás − általában: o szellemi, lelki fejlődést súlyosan sértő műsorokat nem lehet sugározni (pl. öncélú erőszak, pornográfia) o nehéz, mert minden országban eltérő a kultúra (pl. ami a liberális Svédországban 14 év alatti besorolást kap, az a szigorú spanyoloknál képernyőre sem kerülhet) o kódolás, teljes tilalom, időkorlátozás Európai művek támogatása − európai kultúra és nyelvek sokszínűségének fenntartása a cél − cél: független gyártás támogatása − eszköz: műsorkvóták alkalmazása, tehát egy szolgáltató milyen arányban köteles európai tartalmakat sugározni − televíziós szolgáltatások: kvóták o európai művek aránya: 50% (műsoridőre vetítve) o független gyártású művek aránya: 10% (ktgvetésre vetítve) o az HBO ez alól kivételt kért, de nem kapta meg, pár év alatt neki is el kell érnie az 50%-ot Oldal 24

Lara ©


o egy szolgáltatónak, ha több csatornája van, egészükre nézve kell betartani az 50%-ot (és mivel az HBO-nak több csatornája van, az egyiken csak európai megy, így a másikon megtarthatta az amerikai filmjeit) − lekérhető szolgáltatások o szabadon választott tagállami eszközök − tagállamok kétévenkénti jelentési kötelezettsége! Kizárólagos közvetítési jogok − hozzáférés joga: hírszolgáltatás céljára (gondolom, arról lehet szó, hogy az m1 veszi meg a foci VB közvetítési jogát, de az esti hírekben a Duna TV is mutathat pár másodpercet – Magyarországon: 90 mp-et - az aktuális meccsből) − csak határon átnyúló szolgáltatásra vonatkozik − tagállami hatáskör: részletes feltételek meghatározása o ellenszolgáltatás o műsorrészlet hossza o felhasználás időtartama Közszolgálati televíziózás − állami támogatással működnek (de ez ugye szigorú szabályozás alá esik az EUban) − de ez alól kivétel a kulturális cél, ott nem gond az állami támogatás − állami támogatás jogalapja: Amszterdami Szerződéshez csatolt jegyzőkönyv − alapfeltétel: o közszolgálati megbízatás (törvényben vagy hatósági aktusban) o kereskedelmi tevékenység nem finanszírozható o transzparencia (eltérő tevékenységekből származó bevételek és kiadások külön kezelése) − fő kérdés: új típusú (online) szolgáltatások megítélése – aktív belépés a piaci versenybe? − megoldás: 2009-es új bizottsági közlemény – „kontrollált haladás” (új szolgáltatások piaci hatástanulmány alapján adhatók) A filmszektor állami támogatása − kulturális célok és versenypolitika ütközése − közös szabályok a tagállamok filmtámogatási rendszerére o kulturális célra kell irányulnia o 50%-os támogatási arány o kivételek: alacsony költségvetésű és nehéz filmek (ami nem számíthat nagy közönségsikerre) o a film költségvetés 20%-a más tagállamban is elkölthető A filmszektor uniós támogatási programja − MEDIA 2007 o főszabály az, hogy filmgyártásra nincs támogatása o képzés o filmgyártás előkészítés (tervek, finanszírozás) o terjesztés, promóció stb.

Oldal 25

Lara ©


AZ EU ÉS MAGYARORSZÁG, AZ EGÉSZSÉGPOLITIKA HELYE − az EU közösségi politikának nem része az egészségpolitika − a közegészségügy számos szabályozást követ − munkaerő szabad áramlásának következménye: elvándorolnak az orvosok o elvándorolhatott-e volna korábban? nem annyira, voltak bizonyos korlátozások − mi lehet a különbség az egészségpolitika és a stratégia között? o előbbi szélesebb értelmű fogalom o 2007-ben került kihirdetésre a második egészségstratégia, ami programokon keresztül ad iránymutatásokat − ez 2008-2013 között határozza meg a tennivalókat − mi jellemző ma az egészségügyre? o nagyon gyors a fejlesztés, az innováció (gyógyszerek, technikák) o ezek ebből következően drágák, és a lakosság igénye megnő rájuk o kihívás: pénzügyi és szociális fenntarthatóság  pénzügyi fenntarthatóság: állandóan forrásokat igényel  szociális fenntarthatóság: van-e a társadalomnak annyi termelő ereje, annyi pénze, hogy ezt az állandó innovációt fedezni tudja? • nem, mert a lakosság állandóan öregszik, ráadásul ők az egészségügyi szolgáltatások fő igénybevevői is • az öregséggel a betegség struktúrája megváltozik

Stratégiai területek − „egészséges öregedés támogatása”: olyan támogatást kell adni, hogy ne csak a születéskor várható átlagos élettartam nőjön meg, hanem az egészségben eltöltött életévek száma − védeni a lakosságot az egészséget fenyegető kockázatoktól (pl. klímaváltozás) − fenntarthatóság segítése, beleértve az új technológiák alkalmazását is o el kell dönteni, mit fejlesztünk és milyen módon Fontos kérdések − valamennyi politikában az egészség szempontként jelenjen meg − az egészségfejlesztés legyen a központban − cél az egyenlőtlenségek csökkentése (nem csak az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés kell egyenlő legyen, hanem egyéb környezeti elemekhez is – pl. nem mindegy hogy valaki a Rózsadombon él, avagy romatelepen) − globális kérdések kezelése − összehasonlítható adatok fejlesztése és adatok hozzáférésének biztosítása − az EU, a tagállamok, és más kulcsszereplők együtt kell hogy dolgozzanak „az egy éven alul élveszületettek aránya” Amikről beszélni kell − az egészség fogalmát rendszeresen összekeverik az egészségügy fogalommal − szereplői nem csak az egészségügyben dolgozók

Oldal 26

Lara ©


Az egészség fogalma − van rá WHO-definíció − az egészség társadalmi kontextusban létezik (ha rosszul érzi magát egy közegben, nem fogja magát egészségesnek tekinteni) − kinek érték az egészség? o az egyén és a társadalom számára is Az egészséget meghatározó tényezők − magatartás, társas környezet, fizikai és gazdasági környezet, anyagi eszközök, család, barátok, ismerősök, kulturális környezet Egészségügyi rendszerek − mi az, amit a társadalom magára vállal, és mi az, amit nem? − van közfinanszírozott egészségügy, vagy magánbiztosítás van? − a prevenciónak vagy a gyógyításnak van elsőbbsége? o a magyar rendszer az egészségügyi dolgozókat alapvetően gyógyításra képezte ki − az egyetlen ország, ahol kizárólag magánbiztosítás van: USA (Obama épp a társadalombiztosítás bevezetésén fáradozik) A hazai rendszer jellemzői − szabályozási környezet o általános emberi jog a lehető legjobb egészséghez való jog o magyar Alkotmány: minden Magyarországon élő személynek joga van az egészséghez Intézményi környezet − minisztérium, államigazgatási szervek, önkormányzatok (az alapellátás az ő kötelességük!), OEP, egészségügyi szolgáltatók, egyetemek és kutató helyek Az egészségügy szereplői − jogalkotási, végrehajtási, ellenőrzési és engedélyezési szereplők − az EU ezek szerepét átalakította, mert a vállalkozás szabadságát priorizálja Az egészségügyi ellátás szintjei − alapellátás: lakosság-közeli, település szintű (háziorvos, házi gyermekorvos, fogászati ellátás és védőnői szolgálat) − szakellátás: kistérségi, térségi szint (járó és fekvőbeteg ellátás) − a mentés egészségügyi ellátás és állami feladat, ellátója az OMSZ Egyetemi és képzőhelyek − az orvosképzés időigényes és speciális − egészségügyi szakdolgozók képzése A lakosság érdeke és az ellátó érdeke − az egészség megőrzése közös érdek − a beteg ellátásában érdekkülönbségek

Oldal 27

Lara ©


o a beteg (és a biztosító) a lehető legjobb ellátást akarja a legkevesebb pénzért o az ellátó minél olcsóbban akar minél kevésbé megerőltető szolgáltatást nyújtani. A teljesítmény és számonkérés − mi a teljesítmény, mikor jó az ellátás, mi a hatékony és hatásos kezelés, és már el is váltotta a diát… Szakellátás finanszírozása − járóbeteg szakellátás: német pont vagy gondozási díjtételekkel (hogy ez a mondat mit jelent, arra a megfejtéseket várjuk!) − fekvőbeteg szakellátás o akut: HBCS (homogén betegségcsoport…) vagy egyedi díjtétel alapján o krónikus átalány megállapításával napra Minőség az egészségügyben − minimum rendelet − ellátási standardok − bizonyítékokon alapuló orvoslás − környezettudatos minőségirányítás − bírósági ügyek − munkaidő normatíva Egészségügyi szolgáltatások tervezése − függ az egészségügyi intézményrendszertől, a jogalkotás módjától, az ország egészségügyi ellátórendszerétől, stb.

KÜLPOLITIKA ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓBAN Miért fontosak a külkapcsolatok? − a gazdasági együttműködés egyre szélesebb területet fog át − ahogy a kereskedelem kibővült, nőtt azon országok köre, amelyekkel az EU kapcsolatokat épített ki − a humanitárius segítségnyújtás is külpolitikai megnyilvánulás (az Unió évente 7 Mrd eurót költ ilyen segélyekre) − majdnem 500 millió ember él az EU-ban, gazdasági nagyhatalom, gazdasági súlya nő, az euró egyre nagyobb szerepet kap, több ország bankjában tartalékvalutaszerepet tölt be − szükség van arra, hogy külpolitika terén az EU egy hangon szólaljon meg − a világpolitika bizonyos terein egyre nagyobb szerepe van (közel-keleti békefolyamat, iráni atomprogram, nyugat-balkáni stabilitás megteremtése) − katonai és rendőri missziói vannak szerte a világban, segít az igazságszolgáltatás kiépítésében sok helyen, a világon sok helyütt jelen van − az ASZ-t követően Javier Solana volt az a főképviselő, akiről tudható volt, hogy ilyen téren ő szólal fel

Oldal 28

Lara ©


− ma Ashton − vannak olyan partnerek, akikkel az EU rendszeres csúcstalálkozókat tart: USA, JAP, CAN − az oroszokkal is szokott tárgyalni, Kínával és Indiával pedig egyre szorosabbra fűzi a kapcsolatokat − nem csak gazdasági, hanem kulturális, oktatási együttműködés is Jogalanyiság − a LSZ-t követően az EU jogalany, azelőtt Közösségek voltak − a WTO-ban a kereskedelmi biztos képviseli az EU-t − a másik a G8, itt is képviselteti magát (a Tanács és a Bizottság elnöke) EFTA − NOR, ICL, LIE, SUI + a 27 EU-tagország működnek együtt egymással EGT − − − − −

1992-ben jött létre egy térségbe kívánta vonni Európa államait gazdasági téren 1995-ben bővült az EU, így az EFTA-ban már csak a fent említett 4 ország maradt ez a 4 ország miért nem közeledik az EU-hoz? Svájc semleges, nem fér össze a mostani EU-s politikával, illetve fel kellene adniuk a banktitkot ha csatlakoznának − Svájc ma élvezi az EU összes előnyét, az összes hátránya nélkül… − Izland: a bálnavadászattal volt problémájuk, meg a halászati kvótát ellenzik, mert náluk népi foglalkozás − Norvégiában a lakosság már kétszer leszavazta az EU-tagságot o sok a területén az olaj o és a halászat is nagy kérdés o ráadásul mivel gazdag ország, nettó befizető lenne o mégis gondolkodnak rajta, hogy a távoli jövőben EU-tagok legyenek

USA és EU viszonya − az USA ostorozza az EU bizonyos politikáit − szerintük az EU-ban lévő támogatási rendszerek torzítják a versenyt − ugyanakkor, stratégiailag partnerek − 2007-ben megalakítják a Transzatlanti Gazdasági Tanácsot – célja a gazdasági kapcsolatok elmélyítése − cél az éghajlatváltozás elleni küzdelem − 2008 óta a nemzetközi pénzügyi rendszer reformjáról is tárgyalnak ők ketten Euro-mediterrán partnerség − ennek van egyfajta múltja, a hetvenes években a most partner országok társulási szerződéseket kötöttek az EU-val (pl. Tunézia, Szíria) − MAGHREB (Marokkó, Algéria, Tunézia), MASHREQ (Egyiptom, Szíria, Jordánia, Libanon) − Barcelona, 1995: eldöntik, hogy elindítják az euro-mediterrán partnerséget (barcelonai folyamat)

Oldal 29

Lara ©


o párbeszéd politikai és biztonsági kérdésekben (emberi jogok, demokrácia, pluralizmus, tolerancia, közös biztonság és védelempolitika területén párbeszéd) o gazdasági és pénzügyi együttműködés (szabadkereskedelem elvének érvényesítése, mediterrán közös gazdasági térség kialakítása, fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés, foglalkoztatás növelése, életkörülmények javítása, regionális együttműködés)  pénzügyi program a MEDA-program, ebből akarják fedezni a megvalósításokat o szociális-kulturális ügyek (kulturális örökség védelme, audiovizuális szektorok együttműködése, ifjúságpolitika, kultúrák közti párbeszéd) − 2008: Unió a mediterrán térségért program o Unió + 16 mediterránként definiált (közte van Izrael, Törökország, Szíria, Monaco is!) állam közti együttműködés o gazdaságfejlesztés, környezetszennyezés visszaszorítása, hajózás fejlesztése

ACP-országok (Afrika, Karib-térség, csendes-óceáni térség) − nem tag: Kuba (megfigyelő), Dél-Afrikai Köztársaság − 1963: Yaounde-i egyezmény − 1969: Yaounde II. o ezek kereskedelmi kedvezmények biztosítását célozták meg o 18 afrikai ország + Madagaszkár − 1975: Lomé-i egyezmény o gazdasági, kereskedelmi, fejlesztési együttműködést fed le − 2000: Cotonou-i egyezmény o új alapra kívánja helyezni az ACP-országok (itt: 77) kapcsolatát az EU-val o az egyezményt 20 évre kötik, 2003-tól él o cél: szegénység visszaszorítása és felszámolása, ACP-országok integrálása a világgazdaságba − 2007: EU-Afrikai Unió o biztonságpolitikai együttműködés tekintetében stratégiai partnerség o 2008: az AU mellé az EU külképviseletet akkreditált, Addisz-Abbebába Történeti előzmények − 1947, Dunkerque-i Szerződés o FRA-GBR o alapvetően védelmi szerződés  célja a béke és biztonság szavatolása egy esetleges német támadással szemben  megvédik egymást támadás esetén o az USA inkább regionális, nagyobb szerződést képzelt volna el − 1948, Brüsszeli Szerződés o csatlakozik a három Benelux-állam o kibővítik a célrendszert (gazdasági, szociális, kulturális együttműködést is belevesznek a szerződésbe) o a fő cél továbbra is az, hogy GER esetleges támadását megakadályozzák o mi a furcsa ebben a két szerződésben? Oldal 30

Lara ©


 az, hogy akkor nem is volt Németország!... o ráadásul nem is működik a szerződés… már pár nappal létrehozása után a britek titokban kiutaznak, és Kanadával meg az USA-val tárgyalnak egy esetleges Észak-Atlanti Szerződésről… − megalakul a Nyugat-Európai Unió, belép ITA és NSZK (útközben változtattak nevet NYEU-ra, mert rájöttek, hogy gáz hogy a németek ellen jöttek létre, majd az NSZK ebbe belépett…) o 2000-ben olvasztották be az EU-ba − EVK, 1952 o 1950, Pléven veti fel az integrált európai sereg gondolatát o álljon fel 12 német hadosztály (nem-német parancsnoki állománnyal) o ez már a szovjet fenyegetés ellen jött volna létre o 1954: francia parlament leszavazza Európai Politikai Együttműködés (1970) − Fouchet-terv (I-II.) o a francia dominanciát konzerválta volna a kontinensen, ezért nem lett belőle semmi − 1969: a hágai deklaráció kéri fel a külügyminisztereket o elkészül a Davignon-jelentés o ez taglalja, hogy mi az európai államok célja a közös kül- és biztonságpolitika kialakításával o ez a cél: a gazdasági erő mellé politikailag is megjelenjen a közösség o a nemzeti álláspontokat összhangba hozni külpolitikai kérdések tekintetében, közös cselekvéseket valósítsanak meg o a politikai együttműködést kizárólag kormányközi szinten képzelték el − 1975: Tindemans-jelentés o közös külpolitika tekintetében az Európai Tanácsnak szánna komoly szerepet o megjelenik a kétsebességű Európa eszménye  bizonyos területeken való előrehaladást nem minden állam tud követni, de attól a többiek hadd haladjanak  klasszikus megvalósulása ennek az eurózóna − 1981: Genscher-Colombo-terv o politikai együttműködés továbbfejlesztését javasolják o és volt még két ugyanilyen témájú XY-javaslat, a szokásos nagy célokkal… − szintén 80-as évek eleje: elnökségi trojka o folytonosság jelenjen meg a külpolitikában o törekedjenek közös álláspont megfogalmazására, és ahhoz tartsák magukat (ez aztán a cél, gratulálok) EPE (Európai Politikai Együttműködés) − példák: o Helsinki-folyamat o ENSZ o 1982, Falklandi háború o 1986, Tripoli bombázása

Oldal 31

Lara ©

− − − −

−

−


o 1990, Kuvait o 1992, Badinter-bizottság az olajválságra nem sikerült reagálnia az európai államoknak, viszont megváltozik a közel-keleti államokhoz való viszonya Tripoli bombázása kudarc o a brit képviselő nem szól a többieknek valami ülésen arról, hogy tőlük amerikai gépek szálltak fel Tripoli bombázása végett 1990, Kuvait: már aug. 3-án elítélik az iraki agressziót o de nem tudták rendezni a válságot, megfogalmazni a további nyugateurópai külpolitikát 1990 augusztusától 1991 elejéig az együttes fellépés működött, de akkor FRA bevisz egy rendezési javaslatot a BT elé, annak ellenére, hogy a 12-ek korábban ezt a tervet leszavazták. 1992, Badinter-bizottság o ez is sikertelen, például azért, mert a németek kijelentik, hogy ők a horvátokat mindenképpen el fogják ismerni, teljesen függetlenül attól, hogy Badinterék milyen döntésre jutnak  ami siker, az az, hogy az USA előtt sikerül az EU-nak bizonyos új tagköztársaságokat elismerni (bravó )

Együttes fellépés − EU Tanácsa fogadja el − egyhangú szavazás − meghatározott, konkrét helyzetre (pl. terrorizmus, kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem) − ktgvetési tételt is rendelnek hozzá − 1992-től megindul az EU és a NYEU közti együttműködés − Mostar, 1994: a Tanács dönt arról, hogy az EU segít megszervezni a mostari közigazgatást, kirendelnek egy EU-képviselőt (Hans Boschnik ? – aki kitalálja, hogy írják, árulja már el.) o ő azt akarja elérni, hogy Mostarnak horvát és muszlim területei is legyenek o 1996: merénylet Boschnik ellen, jelezve hogy nem tetszik nekik a terve o az EU-ban épp egy munkacsoport ülésezik, rögtön elítélik a merényletet, határozati javaslatot készítenek elő, és másnap már az olasz külügyminiszter Horvátországba megy tárgyalni  arról nem esett szó, hogy és ezután mi történt – a szerk. ASZ − úgy látják, hogy a közös kül- és biztonságpolitika hatékonyságát akadályozza, hogy a két nem tom milyen szerv és a titkársága között nem elég hatékony a nem tom mi, a lényeg hogy rájönnek, hogy a NYEU-t be kéne passzírozni az EU-ba − javaslatot tesznek egy tervező-elemző sejt létrehozására (sejt még nem volt ) − megérett az idő a védelempolitikai kialakítására − a NYEU-val való kapcsolatokat az ASZ szorosabbra fűzi − létrehozzák a KüBP főképviselő posztját (Mr. CFSP) − új trojkát vezetnek be, ami már nem a volt elnök – elnök – jövőbeni elnök triumvirátus, hanem: Mr. CFSP, a Bizottság külügyekért felelős igazgatójának helyettese, soros elnök

Oldal 32

Lara ©


− konstruktív tartózkodás intézményének bevezetése − az adminisztratív és az operatív ktg-eket is az EU fogja állni Amszterdam után Közös stratégia − ET fogadja el − egyhangú szavazás − „fontos közös érdek” o adott régió, ország földrajzi közelsége o gazdasági és politikai stabilitásához fűződő érdek o EU biztonságát fenyegető veszély nagysága Nyugat-Európai Unió − 1954: Párizsi egyezmények o Működésének szakaszai o Petersbergi feladatok − tagság szintjei: rendes − 1991-ben két új státusz jött létre: társult tag és megfigyelő − 1994: létrehozzák a társult partnerségi státuszt az EU-hoz csatlakozni kívánó országok számára − A társult partnerek közül, akik később EU-tagok lettek, a társult tagi státuszt kapták meg − a közös védelempolitika szerepel ugyan, de konkrét dolgokat nem fogalmaznak meg ’94-ben − nincs kimondottan egyetértés sem e tekintetben − bizonyos tagállamok tartanak attól, hogy ha a védelmet kialakítják, akkor a NATO versenytársai lesznek ESDP fejlődése − St. Malo-i brit-francia nyilatkozat, 1998 o nem tipikusan EU-s, hiszen csak 2 ország ül össze o hangsúlyozzák, hogy az EU gazdasági súlyához mérten nemzetközi szerepet kell vállaljon o hiteles katonai erő kell o el kell látni az EU-t stratégiai tervezőkapacitással, hírszerzéssel, elemzőkészséggel, és ehhez megfelelő struktúrával o arról is beszéltek, hogy ezeket az autonóm képességeket hol tudná az EU használni (arra jutnak, hogy ott, ahol az USA nem akar beavatkozni) o ezeket az akciókat a NATO-n belüli képességek megkettőzése nélkül kell végrehajtani  nem állítanak ki külön hadosztályokat − Kölni EU-csúcs (1999. június) o a kollektív védelem Európában továbbra is a NATO feladata, de mégis vizionálnak egy védelmi együttműködést o a védelmi iparban a vállalatok együttműködését erősíteni kell o NYEU integrálódjon az EU-ba, lesz közös védelem, de mi a probléma? − Helsinki EiT (1999) o meghatározzák a headline goals-t (?)

Oldal 33

Lara ©

−

− −

− − −


o 50-60 ezer fős kontingensben gondolkodnak, amely 2 hónapon belül el tud menni a célterületre, és egy éven át fenntartható o újra felvázolják az ESDP politikai struktúráját (kell egy politikai és egy katonai bizottság, és egy katonai törzs) o ezek elődszervezeteit 2003 márciusától működtetni kell o kell polgári válságkezelő bizottság is Santa Maria de Feira (2000) o a nem EU-tag NATO-tagok és az EU-hoz csatlakozni kívánó országok lehetőségeit körvonalazták arra, hogy ezen műveletekben részt vegyenek o ha az akció olyan mérvű, hogy NATO-eszközöket kell felhasználni, akkor a nem EU-tag NATO-tagok dönthetnek róla, hogy beszállnak-e o ha csak az EU jár el, ő dönt, hogy kit vesz még be o 5000 fős rendőri erőt állítanak fel 2003-ra, akik válságmegelőzésben vesznek részt, ebből 1000 olyan, akit egy hónapon belül tudnak telepíteni Brüsszel (2000) o képesség-felajánlási konferencia, ezzel túlszárnyalják az 50-60 ezer főt, 100 ezernyi kontingens jön össze + 400 gép + 100 hadihajó Nizzai Szerződés (2000, hatályban 2003. február) o rögzítik a képesség-felajánlási konferencián elhangzottakat (az előzőn vajon miért nem sikerült ezt megtenni? a rögzítéshez újabb alkalom kell.) o jóváhagyják, hogy a NYEU válságkezelő funkcióit az EU átveszi o felállnak a korábban vizionált szervezetek  Politikai és Biztonsági Bizottság (PSC) • civil, figyeli a nemzetközi helyzetet, segíti a Tanácsot • figyeli a végrehajtást  EU Katonai Bizottság (EUMC) • konzultációs és együttműködési fórum • kockázat- és költségelemzés  Katonai Törzs (EUMS) • katonai szakértelem és támogatás  Polgári válságkezelő bizottság • javaslattétel a válságkezelés nem katonai szempontjaira o de a gyakorlati megvalósításról nem sikerült megegyezni Göteborg (2001) o konfliktus-megelőzésben az EU milyen szerepet tud felvállalni Laeken (2001) o kinyilvánítják, hogy az európai védelempolitika már működőképes, és bizonyos (!) feladatok végrehajtására képessé vált 2002: feláll két intézmény o Biztonsági Tanulmányok Intézete (ISS)  kutatási tevékenység  jelentések készítése  az EU szempontjából jelentős biztonsági és védelmi ügyek megvitatása, vizsgálata o Európai Unió Műholdas Központ (EUSC)  Torrejón, Madrid  megfigyelés, infógyűjtés, tud segédkezni a hírszerzésben  válság-monitoring Oldal 34

Lara ©

−

−

−

−

− − −

−


 K+F  szakemberképzés Berlin Plus (2003) o sikerül megegyezésre jutni a NATO-val kapcsolatban o lefektetik, hogy az EU a saját műveletihez hogyan, milyen úton vehet igénybe NATO-eszközöket ezután, 2003-ban kezdi meg első válságkezelő műveletét az EU o iraki beavatkozás o megosztja az EU-t, hogy egyáltalán oda kell-e menni o az USA meg azt mondta, hogy ha Irak fenyegeti Törökországot, akkor odamennek seregestül o kik ellenezték: FRA, GER, BEL, LUX  négyen összeülnek egy csúcstalálkozón  a többieknél gyorsabban és messzebbre jutnának el a védelem tekintetében, de ez tiszavirág-életű volt Brüsszel (2003) o Európai Biztonsági Stratégia megalkotása o hasonlít az USA nemzetbiztonsági stratégiájára o 5 fő veszélyforrás:  terrorizmus  tömegpusztító fegyverek terjedése  regionális konfliktusok  bukott államok  szervezett bűnözés o lefektetik, hogy az EU környezetében törekszenek biztonság megteremtésére o cél a katonai képességek fejlesztése az EU-n belül o megelőzésre és együttműködésre komoly hangsúlyt kell fektetni 2007-ben ezt felülvizsgálják, új veszélyforrásokat emelnek be: o éghajlatváltozás o kiberterrorizmus o kalózkodás (a konkrét, hajós kalózkodásról beszélünk!) o energiabiztonság a szomszédságpolitikát erősíteni kell ahhoz, hogy az EU környezete biztonságát javítsák erősíteni a válságkezelési és megelőzési stratégiákat, és hatékonyabbá kell tenni új szerv: Európai Védelmi Ügynökség o kp. Brüsszel o 4 fő funkció:  védelmi képességek fejlesztése  fegyverkezési együttműködés segítése  európai védelmi piac figyelése  K+F létrehoznak 2004-ben egy terrorelhárító egységet

LSZ − EU főképviselője (Kissinger őt hívhatja fel), aki a Bizottság alelnöke és a Külügyek Tanácsának elnöke Oldal 35

Lara ©

− − − −


önálló jogi személyiség kölcsönös védelmi klauzula (ha valakit megtámadnak, a többiek segítenek) szolidaritási klauzula új típusú feladatok (pl. leszerelési műveletek)

Jelenlegi missziók − Bosznia-Hercegovina: EUFOR Althea, EUPM − Koszovó: EULEX Kosovo − Grúzia: EUMM Georgia − Palesztin Nemzeti Hatóság: − Afganisztán − Bissau-Guinea − Kongói DK − Szomália Befejezett missziók − Csád – Közép-afrikai Közt. − Szudán − Kongói DK − FYR Macedónia ARTEMIS − Kongóban van − 2003. június – 2003. szeptember − Ituri tartomány, Bunia város és körzete − 1850 fő, francia vezetés − alapvetően sikeres volt, megtisztították a csapatoktól a környéket, és biztosították a humanitárius segélyek célba jutását

AZ EU ÉS SZOMSZÉDAI (VÍZVÁLASZTÓ: 2004) − keleti irányú bővítés – külső tényezők o Gorbacsov, rendszerváltás o állítólag meglepően érte a nyugatot o 70-es évekbeli demokratizálódás következménye o „geopolitikai földrengés” o kérdés: integrálják-e vagy sem − 1985-89: Gorbacsov fokozatosan elengedte a szovjet érdekszféra alá tartozó országokat − a közép-európai társadalmak rögtön a nyugat-európai modellt szerették volna átvenni − 1989 után nincs egy olyan „győztes”, aki új rendet gyökereztet meg (se az USA, se a SZU, se az EU) − a rendszerváltó országok kinyilvánítják nyugati elkötelezettségüket − HUN: hármas prioritás o euroatlanti integrációhoz való csatlakozás o de a nyugat nem fogadta tárt karokkal, kivéve az Európa Tanács Oldal 36

Lara ©


− az államok homogénebbek, mint a két világháború között − kooperáció (kereskedelmi kapcsolatok megélénkülése), de mindenki inkább nyugatra figyel, mint egymásra − CEFTA, kvadragonálé, pentagonálé, visegrádi hármak majd négyek o nem tudtak hatékonyan, egységesen fellépni − hidegháború alatt: kirekesztés, elszigetelődés (ideológiai, gazdasági, külkereskedelmi) − 1989 után „barátságos kirekesztés” o rendszerbeli és teljesítménybeli elszakítottság o félmegoldások sora: társult tagság, békepartneri viszony, stb. o COCOM-lista o a KGST-ben volt egy normál és egy belső rubelárfolyam − elnyúló átmenet, EU és a csatlakozni kívánók kapcsolatának szakaszai: o kezdeti eufória  demokrácia kiépítése, „visszatérünk Európába” o első csalódások ideje  társulási szerződés → csalódottság o reális megközelítés szakasza  1998-tól megindultak a tényleges csatlakozási tárgyalások − integrációs indítékok o európai státusz elérése (ideológia, demokrácia, biztonságpolitika) o anyagi támogatás elérése (rendszerváltáshoz és felzárkózáshoz) o gazdasági rendszerváltás véghezvitelének elősegítése o de az EU szerint mindezt nélküle kell véghezvinni o befogadási paradoxon: az EU nem sieti el, mert a politikai és gazdasági fejlődést nem tartja kielégítőnek, ugyanakkor szükség van az EU-ra a rendszerváltáshoz − differenciálás hiánya: az EU-nak az a legideálisabb, ha a demokratikus átmenet megfordíthatatlanná váljon; a közép-európai országok pedig elvárják, hogy külön kezeljék őket, ne kelljen bevárni a többieket − három országcsoport a 90-es évek első felében o élmezőnybe tartozó országok (köztük Magyarország)  gazdasági átalakulás és stabilizálás végbement o átalakulási folyamat lelassulása, megtorpanása  Románia, Bulgária, Szlovákia  nacionalista és kommunista erők megjelenése o visszarendeződés jeleit mutató országok  Oroszország, FÁK-országok

Az EU befogadókészsége − gazdasági teljesítmény tekintetében heterogén egyesülés − blokk-szemlélet: nincs különbségtétel − egységes követelmények: 1993, koppenhágai kritériumok o homogenitás vs. különutas politikák (opt-outok) o az EU belül nem egységes − orosz dilemma (FÁK megalapítása, szervezett bűnözés, atomarzenál, gazdasági migráció, identitásproblémák, energiapolitika)

Oldal 37

Lara ©


− demokratizálódás: hol húzódik Európa keleti határa? o Törökország? FÁK? délen a volt Jugoszlávia, Albánia? Oroszország? (vagy akár mindjárt eljutunk Kínáig?? – a szerk.) − lendület visszaesése, eltűnt a hurráoptimizmus − geopolitikai helyzet megváltozott: az egységes Németország az EU gazdasági központja lett, a Mediterráneum szerepe fontosabbá vált EU-bővítés: előnyök − geopolitikai megfontolások (biztonsági zóna kiterjesztése) − gazdasági megfontolások (piacbővítés, versenyképesség) − normatív megfontolások (demokratikus elvek kiterjesztése) Félelmek − mezőgazdasági, kohéziós alapba való hozzájárulás, felosztás − belső reformok szükségessége − Lehet, hogy hátráltatná a triád-béli szerepet (USA, EU, JAP) − megkésett modernizáció költsége − 3-4 millió fő olcsó keleti munkaerő ömlene nyugatra? − nemzetiségi problémák (elvárás: alapszerződések a szomszédokkal) − görög-macedón, görög-török viszony Az új európai architektúra jellemzői − egyközpontúság − koncentrikus elrendezés o mag, centrum − kondicionalitás o feltételhez kötöttség Csatlakozás feltételei − RSZ: bármely európai állam kérheti felvételét − MSZ: demokratikus elveken alapuló államok o mindkettő szerződéses − koppenhágai kritériumok (nem szerződéses) o politika: demokratikus berendezkedés o gazdaság: működőképes piacgazdaság o acquis communautiere átvétele o az EU maga is képes legyen befogadni o nem csökkenhet az integráció szintje Csatlakozás menete 1. kérelem benyújtása a Tanácshoz 2. a Tanács felkéri a Bizottságot, hogy készítsen országjelentést 3. a Tanács konszenzussal dönt a csatlakozási kérelem elfogadásáról 4. ha elfogadja, megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások o bevezető szakasz (acquis screening) o pozíciópapír (tárgyalási álláspont) o érdemi tárgyalások (TUR ebben a szakaszban van, itt mind a 29+1 fejezetet be kell zárni, ha nincs letárgyalva, akkor csak ideiglenesen) Oldal 38

Lara ©

5. 6. − −


a csatlakozási szerződés aláírása előtt az EP hozzájárulási eljárása csatlakozási szerződés aláírása, majd ratifikációs eljárás a tárgyalások alatt a Bizottság éves jelentéseket készít az országról 2004, 2007: EU határainak kibővülése, érzékenyen érinti a szomszédságpolitikát

AZ EU SZOMSZÉDSÁGPOLITIKÁJA Az EU külkapcsolati rendszerének intézményi hálója − közép- és kelet-európai országokkal: európai megállapodások rendszere, aztán teljes jogú tagság − ACP-országokkal: Fejlesztési Politika (Development Policy) − mediterrán országokkal: barcelonai folyamat − nyugat-balkáni országokkal: stabilizációs és társulási folyamat (SAP) − kelet-európai (korábbi TACIS) és dél-kaukázusi, valamint földközi-tengeri partmenti országokkal: európai szomszédságpolitika (ENP vagy magyar rövidítéssel ESzP) − a szomszédságpolitika az EU sajátos szüleménye, az EU úgy tart fenn kapcsolatot ezekkel az országokkal, hogy a tagságot nem ígéri meg nekik − nem volt meg az EU eszközrendszere arra, hogy ezen országokkal hathatós kapcsolatokat építsen ki − az EU új határai azt is magukkal hozzák, hogy az eddig perifériálisabb országok hirtelen szomszédok lettek, hatni fognak valószínűleg az EU-s országokra, ezáltal az EU-ra is  új politikát kell kialakítani − dilemma: a térség felé aktív külpolitikát akartak folytatni, stabilizálni a térséget, hatni rá, a tagság felajánlásával (ez jó szocializációs ösztönző lenne számukra) Előzmények, dilemmák − 2003. márc. 11: „Wider Europe – Neighbourhood: A New Framework for Relations with our Eastern and Southern Neighbours” − 2004. máj. 12: stratégiai terv az Európai Szomszédságpolitikáról o a választóvonalak kialakulását megakadályozza az Unió és a nem tagországok között o béke-biztonság-jólét hármasát kiterjeszteni ezen országokra is − Günther Verheugen: „megerősíti kapcsolatainkat partnereinkkel” − „Uniós tagság nem szerepel terveink között ezen országok számára” − rendeltek hozzá egy biztost is (ma már nem ő): Benita Ferrero-Waldner o „Célom, hogy a kibővített EU-nk határai körül baráti kört hozzunk létre” o „Szomszédainkkal olyan, egyedi igényeknek megfelelő cselekvési tervek kidolgozását valósítottuk meg, amelyek megfelelnek a szükségleteknek és mindegyik partner kéréseit tükrözik.” − az új Bizottságban Stefan Füle már egyszerre a bővítésért és a szomszédságpolitikáért felelős biztos ENP országai - elvileg − Fehéroroszország − Moldova − Ukrajna

Oldal 39

Lara ©


− a kis dél-kaukázusi államok: o Azerbajdzsán o Grúzia o Örményország − észak-afrikai országok: o Algéria (nem mindig számoljuk bele, mert nem elégedett az ENP-vel) o Egyiptom o Líbia o Marokkó o Tunézia − a Közel-Kelet tengerparti államai o Izrael o Jordánia o Libanon o Palesztin Hatóság o Szíria − a vastagon szedett országoknál nincs szerződés erre vonatkozólag, pedig kellene − Törökország azért nincs benne, mert a tagságra pályázik (Ciprus jelenleg 6 fejezetet blokkol) − Oroszország sincs benne, őt egészen külön kezelik − Szerbia és a Nyugat-Balkán sincs benne, szintén tagságra aspirál − Algéria mást akar, nem ezt (de megint nem mondta el, hogy mit…) − a „bjeloruszok” /by Vitray / nem tesznek le semmit az asztalra, ezért lehet, hogy az egész befagy majd, hasonló a helyzet Líbia és Szíria esetében is Az ENP elvei − demokrácia − piacgazdasági reformok − emberi jogok tiszteletben tartása − jogállamiság − fenntartható fejlődés Az ENP akciótervek elemei − politikai rész o demokratikus államberendezkedés o jogrend o szomszédokkal való korrekt kapcsolat − gazdasági rész o a partnerállamoknak az EU hozzáférést biztosít az EU belső piacához o hosszabb távon a partnerországokra kiterjesztik a 4 szabadság elvét o bizonyos európai programokban részt vehetnek (K+F, oktatás, stb., tehát pénzhez jut) o közlekedés és energiapolitika területén együttműködés − kereskedelmi rész o piacnyitás − bel- és igazságügyi fejezet o bevándorlás

Oldal 40

Lara ©

− − − −


o határvédelem o emberkereskedelem, terrorizmus, szervezett bűnözés elleni harc 2005-től kezdve egyre többen vettek ebben részt és kötöttek szerződést az EUval 2005: ISR, JOR, MOL, MRC, Palesztin Hatóság, TUN, UKR 2006: AZE, GEO, ARM 2007: EGY, LIB

ENP finanszírozás − 2006. dec. 31-ig o más programokhoz rendelt eszközök nyíltak meg az ENP területén részt vevő államok számára  TACIS (Technical Assistance for the Commonwealth of Independent States)  MEDA (déli mediterránok) o tematikus programok  EIDHR (European Initiative for Democracy and Human Rights)  ECHO (European Community Humanitarian Office) o Európai Befektetési Bank kedvezményes hitelekkel segít − 2007. január 1-től 12 Mrd euró áll rendelkezésre az európai szomszédsági és partnerségi eszköz keretében (ENPI) − dilemmában vannak, hogy ha konfliktus van, pl. Izrael-Palesztinok, akkor beleszóljanak-e vagy ne − az is probléma, hogy hogyan vegyék rá az országokat a teljesítésre − az is kritika, hogy az eszközrendszere eléggé hiányos − a résztvevő civil szervezetek nem voltak függetlenek − DE alapvetően az EU sikeresen kezeli ezeket az országokat

FOGYASZTÓVÉDELEM A kezdetek − RSZ: kereskedelmi korlátokat lebontó piaci integráció − önálló nemzeti szabályok a fogyasztóvédelem területén − nincs külön fogyasztóvédelem 1975 – első fogyasztóvédelmi akcióprogram − 1972-es párizsi csúcson döntenek erről − egészséghez és biztonsághoz való jog − gazdasági érdek védelméhez való jog − kártérítéshez való jog − információhoz és képzéshez való jog − képviselethez való jog Egységes Európai Okmány − 100.a cikk (EKSZ 95.): fogyasztók érdekei magas szintű védelmének követelménye

Oldal 41

Lara ©


− fő területei: általános termékbiztonság, a határokon átnyúló fizetések, tisztességtelen szerződések, távolsági eladás Maastrichti Szerződés − külön címet kap a fogyasztóvédelem − 1996-1998, cselekvési program: o pénzügyi szolgáltatások, közszolgáltatások és élelmiszertermékek o fogyasztók képzése o kelet-európai és a fejlődő országok támogatása − közben lett egy kergemarha-kór → kiemelkedik az élelmiszerbiztonság kérdése! Amszterdami Szerződés − megerősítik újra az első akcióterv 5 jogát 1999-2001, újabb fogyasztóvédelmi akcióterv − fogyasztói képviselet és képzés − fogyasztók egészsége és biztonsága − fogyasztók gazdasági érdekei 2002: Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2002-2006: fogyasztóvédelmi stratégia − a fogyasztóvédelem közös magas szintjének biztosítása − fogyasztóvédelmi szabályok hatékony végrehajtása − fogyasztói szervek részvétele az EU politikáiban − sőt, valamit még hangsúlyoznak is, de erről lemaradtam, pedig viccnek jó lett volna, ha már végrehajtani nyilvánvalóan nem tudjuk, legalább hangsúlyozzuk… 2007-2013 fogyasztóvédelmi stratégia − itt meg újrahangsúlyozzák az előző célokat  − európai fogyasztók pozíciójának erősítése − európai fogyasztók jólétének növelése − fogyasztók hatékony védelme Közösségi fogyasztói politika 3 fő kérdése − fogyasztók választási lehetősége − elismerésre kerülnek-e a fogyasztói jogok − piaci integrációt akadályozó nemzeti fogyasztóvédelmi szabályok Fogyasztók választási lehetősége − a közösség alapvető feladata a fogyasztók választási lehetőségének bővítése − vissza akarják szorítani a protekcionizmust − De Kirkvorsch Groothandel eset: németek akartak valami sört Hollandiába bevinni, de ott volt valami szabály, hogy csak bizonyos eljárással gyártott sört hozhatnak ott forgalomba, a németek bíróságra mennek, az meg megállapítja, hogy hát igen, nem lehet gyártási eljárásra hivatkozni

Oldal 42

Lara ©


Piaci integrációt akadályozó nemzeti fogyasztóvédelmi szabályok − 4 szabadság elve vs. tagállami korlátozás lehetősége (adott esetben utóbbi is megvan, lsd. kergemarha) − egyenértékűség elve: ha egy terméket jogszerűen állítanak elő és forgalmaznak egy tagállamban, akkor azt az EU területén is forgalomba lehet hozni − kölcsönös elismerés fogalma: az áruk szabad mozgását a tagállamok csak akkor akadályozhatják, ha erre az Európai Bíróság ítélete feljogosítja őket (pl. közegészségügy) − Cassis de Dijon – ügy CE jelentése − megszerzése: bizonyítani − ipari termékek: o gépek, villamos termékek követelményei, gázfogyasztó készülékek, játékok, orvostechnikai eszközök, nyomásálló edények, egyéni védőeszközök stb. Tájékoztatás − riasztórendszerek: o RAPEX – veszélyes termékek o REACH – vegyi anyagok o RASFF – élelmiszerek o a tagállamok azonnal információhoz juthatnak a veszélyes termékekről a rendszereknek köszönhetően

BEL- ÉS IGAZSÁGÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS Két szakaszra kell bontani, az első szakasz − először a közösség keretein kívül működtek együtt o második szakasz: az EU keretein belül − szakaszhatár a Maastrichti Szerződés. Ez az a pont, ahol az uniós joganyagnak a folyamata elkezdődik. − Azért kezdődik először kívül, mert az RSZ nem rendelkezik erről. − viszont bizonyos pontokból levezethető hogy el fog következni, mint politikaterület. EK szerződés VII/A cikke úgy definiálja a belső piacot, hogy belső határok nélküli térség, ahol a négy szabadság szabadon áramlik (áruk, személyek, szolgáltatások, tőke). − Személyek szabad áramlása itt a lényeg: kezdetben a munkaerő szabad áramlásáról volt szó, de az integráció fejlődésével a személyek szabad áramlására kerül a hangsúly. − előkerül az a dilemma, ami végig jelen lesz: a személyek szabad áramlásához liberalizálni kell, célja hogy az akadályokat lebontsák. Van ez a folyamat, de ha az akadályokat lebontják, akkor veszély faktorokat teremtenek, biztonsági kockázatokat. ezeknek felszámolása újabb folyamat lesz. nagy ára lesz ennek. − még egy akadályozó körülmény: tagállamok ragaszkodása a saját szuverenitásukhoz. Tipikusan olyan terület, ahol a tagállamok hagyományosan ragaszkodnak a döntési jogköreikhez. Oldal 43

Lara ©

− −

− − −

−


o bevándorlás, menekültügy, külső határvédelem o kooperációs hajlandóság kicsi 80-as évek közepééig/végéig az a jellemző, hogy multilaterális egyezmények vannak ezen a területen. példa, TREVI csoport működése: 1975-től létezik. Miniszteri szinten évente kétszer összeülnek a nemzeti tárcák vezetői. Közrendfenntartással kapcsolatos problémákról tárgyalnak. TREVI: Terrorizmus, Radikalizmus, Extremizmus, Erőszak Első szerződés is közösségen kívül kezdődik meg, de közösségi tagállamokkal: schengeni folyamat. (85-90) Nem példanélküli, van három előzménye: o britek-írek közötti közös utazási övezet o Benelux államok közötti o északi útlevél unió (Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország részvételével) Schengeni kezdeményezés: o német és francia kezdeményezés o mérföldkő o 1985. 06. 15: Schengeni megállapodás: Benelux, Németország, Franciaország írja alá. Cél: személyek ellenőrzésének leépítése a közös határszakaszokon. o a megállapodás szándéknyilatkozatként kezelendő. o 1990. 06. 19-én megszületik a Schengeni Végrehajtási Megállapodás – ez a fontosabb. Ugyanazok az országok. Olyan biztonsági intézkedésekről döntenek, melyek a határellenőrzés leépítéséből fakadó biztonsági kockázatokra kíván válaszolni. o kompenzációs rendszer, következő elemekből:  általános információcsere: kommunikáció, kapcsolatok felvétele a nemzeti szervek között  járőrözési és körözési tervek összehangolása  jogsegély és kiadatási folyamatok, eljárások összehangolása.  drogturizmus elleni közös fellépés.  fegyverviselési jog részleges harmonizációja  közös automatizált körözési rendszer  ellenőrzések egységesítése a határokon o 1993. szeptember 1-én lépett hatályba, tényleges alkalmazás kezdete 1995. március 26. o 90-es években az akkori EU-s tagállamok kettő kivételével (UK, Írország) csatlakoztak. Uniós kereteken kívül van. Dánia volt a harmadik, aki akadékoskodott sokáig, de aztán ő becsatlakozott. o 2008 decemberétől a keleti bővítések két fordulója után 25 tagja van a schengeni együttműködésnek, ebből 22 EU-s ország. Nem tag: UK, Írország, Ciprus illetve Románia és Bulgária sem, de ők nem önszántukból. 2011-ben lesznek majd. o EGT térségből Norvégia és Izland, és ezen kívül Svájc. (EFTA tag, de nem EGT tag, az egyetlen ilyen állam) o Mikor összerakták a rendszert, akkor megfogalmazták az aggályokat:

Oldal 44

Lara ©


csak politikai és biztonsági érdeket vettek figyelembe, nem konzultáltak a civil szférával, nem voltak egyeztetések azon rétegek, csoportok képviselőivel, akiket leginkább érint (pl. menekültek)  menekültek jogait nem nagyon veszi figyelembe, sőt egyesek szerint sérti az emberi jogokat. − Jellegzetességek a schengeni rendszerről: o területi és személyi hatálya: csak Európában alkalmazzák. Azokra a tagokra, akiknek Európán kívüli területei vannak, azokra nem vonatkozik o nem csak részes tagok polgáraira, hanem az összes EU tagállam állampolgáraira vonatkozik. Meg kell különböztetni a belső és külső határokat: ezt teszi a Schengeni Rendszer. o Belső határok esetében a személyek mentesülnek az ellenőrzés alól. Schengeni belső határok bárhol átléphetők: erdőkön, mezőkön, folyókon is át lehet menni. o külső határok: nagyban különböznek, belsők feloldásával a külsőket kell védeni. Megfelelő dokumentumok birtokában lehet átlépni: úti okmányok, vízum (ha kell). Másik feltétel: ne legyen benne olyan nyilvántartásban, melynek szereplői nem léphetik át a határt (körözés, Interpol). Végül semmilyen más szempontból sem tekintheti egyetlen más tagállam sem veszélyforrásnak. Ez felveti a diszkrimináció kérdését. Ha egy országban persona non grata, akkor oda se tud eljutni, ahova beengednék. o csak a kijelölt határátkelőhelyeken lehet átlépni a külső határt. o csak a rövid időtartamú mozgásokat (három hónapnál rövidebb) szabályozza. Ennél hosszabb tartózkodásokról nemzetállami szinten döntenek. o ezzel kapcsolatban kritika: nem tudnak egyeztetni a három hónapnál hosszabb tartózkodás ügyében. Ezt hibaként tartják számon, erre nem terjed ki. o semmiféle jogorvoslatra nincs lehetőség, ha valakit nem engednek be egy külső határon. o tartózkodás időtartamára vonatkozóan is van kritika, van, ahol kell vízum, van ahol meg nem. Nő a vízumkibocsátás kényszere. o embercsempészetet megakadályozandó előírtak néhány dolgot: személyszállítással foglalkozó cégeknél előírták, hogy ők maguk ellenőrizzék, hogy utasaik birtokában vannak-e a megfelelő papíroknak. o másrészt, ha kiderül a külső határon, hogy nem rendelkezik valamivel, akkor neki kell visszaszállítani az illetőt. o ez pozitívum o menekültügy területén történt szintén előrelépés (ez az egyik kardinális kérdése a témának) o nagy méltánytalanságok voltak korábban: sokáig ide-oda adogatták a kérdést, ki jogosult elbírálni az ügyet, melyik tagállam? Évekig elhúzódtak ezek a döntések. Dublini Egyezményt kell megemlíteni, mint eredmény (ma folyamattá nőtte ki magát). 1990 júniusában kötötték, ezt a helyzetet próbálja felszámolni. Lépcsőfok-rendszert iktat be. Leírja, hogy ha ez van, akkor ennek kell elbírálni. Ha ez nincs, akkor következő lépcsőfok. Pl. ha egy menekültnek van tartózkodási engedélye akkor menekült státusz 

Oldal 45

Lara ©

− −

−

−

− −

− −

− −


iránti kérelmét az bírálja el, aki kiállította a tartózkodási engedélyt. Ha nincs neki akkor következő lépcső: ha van vízuma (érvényes vagy lejárt) akkor az bírálja el, aki azt kiállította. Ha nincs vízuma se akkor következő kör: ha fennakadt a külső határon, akkor az bírálja el ahol fennakadt, ha bejutott akkor az, ahol benyújtja. o másik viszonyítási pont lehet: a közeli rokonok hol élnek. Őket megkérdezték, és támogatniuk kellett a menekültet új lakhelyén. o humanitárius, családi vagy kulturális okból (és minden egyéb okból is) egy tagállam kérelmezheti maga, hogy ő hadd bírálja el egy menekült kérelmét! (pl. futball csapatok…) o jó ez az egyezmény, de. Egy dologban nem ad választ: a nemzeti elbírálások ettől még különbözőek lesznek! Schengen másik eredménye: rendőrségi együttműködés probléma: ha folyik egy bűnüldözés, és haladnak a határ felé, akkor ha odaérnek, megállnak.  13 bűncselekménytípust fogalmaztak meg, amely esetben másik schengeni ország területén is folyathatják az üldözést. Csak olyan mértékben, amilyen mértékben beleegyezett az az állam, ahova átmennének! Hiszen attól, hogy folytathatják az üldözést a dolog gazdája még az az állam lesz, ahová belépett. Létrehozták az Europolt. végrehajtói jogosítványokkal nem bír, akciókat nem tud kezdeményezni és végrehajtani. Nincsenek bűnüldözési jogosítványai, nem tud nyomozni vagy bizonyítékokat feltárni. információcsere és elemzés a feladata. (De hasznos egy szerv…) létrehoztak egy szervezet mely elvileg Schengen „főhatósága”. Legfőbb szerve a végrehajtó bizottság: ASZ hatálybalépéséig (1999) működik, addig főszerv. onnantól az Európai Unió Tanácsa veszi át a funkcióit. Innentől az Unió keretein belül folyik. Schengeni információs rendszer (SIS): két elemből áll o központi műszaki háttér egység: C-SIS o nemzeti alrendszer: N-SIS SIS tulajdonképpen egy adatbázis. Minden olyat beleraknak, amit keresnek. nem csak bűnelkövetéssel kapcsolatos személyek, tárgyak (lopott autók, okmányok, dokumentumok, bankjegyek) Olyanok is benne vannak, akik eltűntnek vannak nyilvánítva. Nem biztos, hogy ők mind kapcsolódnak a bűnelkövetéshez! Azok is, akik tanúként vannak nyilvántartva. Meg vannak titkos emberkék is  ma kb. 15 millió adat van benne, ebben 1,5 millió gépjármű és 1,2 millió keresett személy. Rengetek okmány, lőfegyverből 300.000 van benne. belekerülni könnyű: bármelyik schengeni tag bárkit és bármit bevihet a rendszerbe, de kikerülni nehezebb. 1, 3 vagy 10 év után lehet törlődni a rendszerből. Csak meghatározott szervek férhetnek hozzá a SIS-hez és meghatározott célok érdekében. Pont az a legnagyobb aggály hogy mi van, ha kiszivárog. Aktuális: megreformálják a rendszert, évek óta napirenden van a SIS II. kialakítása. Modernebb információk tárolására is alkalmas lenne, a biometrikus adatok tárolására is alkalmas lenne: o magatartás alapú biometrikus adatok: ritkábban foglalkoznak vele. Pl. agresszív magatartás. De néha idesorolják az aláírást, vagy a járáselemzést.

Oldal 46

Lara ©


o sokkal ismertebbek a fiziológiai jellemzők: ujjlenyomat, ujjkép, íriszfelismerés, retina-elemzés, arcfelismerés, hangazonosítás, DNS minták − A SIS II.-nek erre kellene alkalmasnak lenni, vagy legalább néhányra. − Lezárásként pár kritika: o demokratikus kontroll o nemzeti elbánásból adódó különbségek, diszkrimináció felemlegetése. Hiába akarják azt az illúziót kelteni, hogy nincs ellenőrzés, ez valójában nem igaz, hiszen vannak az országokon belül ellenőrzések! Benelux és Franciaország között van ez a necces útvonal, mert ez a drogturizmus egyik gyakori útvonala. (Kemenszky sztorija a srácról, akit lerángattak a buszról és a cipője ottmaradt ) Bel- és igazságügyi együttműködés Unión belüli szakasza − Maastrichti Szerződéssel kezdődik ez a szakasz. 2 és 3. pillére kormányközi alapon jön létre, a 3. pillér nekünk a fontos. − bekerül uniós keretek közé az együttműködés. − a fogalom nincs definiálva! MSZ 6. címének K1 cikke sorolja fel az idetartozó területeket. Ezek a következők: o menekültügy o külső határellenőrzés o bevándorlási politika o igazságügyi együttműködés polgárjogi ügyekben o igazságügyi együttműködés büntetőügyekben o vámügyi együttműködés o kábítószer-függőség elleni harc o nemzetközi szintű csalások elleni küzdelem o rendőrségi együttműködés, terrorizmus, kábítószer-kereskedelem és szervezett bűnözés elleni harc területén − szigorúan kormányközi együttműködés formájában kerül be − szuverenitásukat erősen őrzik ezen a területen! − kritikák: o közösségi intézmények szerepe minimális a harmadik pillérben. Pl.: EP csak konzultációs jogkörrel bír (ez a leggyengébb, semmilyen következménye nincs!). EB nem rendelkezik kezdeményező jogkörrel, tagállamoknál van ez a jog. Bíróság ellenőrzési jogköre „szintén a nulla felé konvergál”. Legnagyobb gond: a Tanácsban minden harmadik pilléres kérdésben egyhangúság kell! o ASZ (aláírás 1997, hatálybalépés 1999) nagy előrelépést tesz ezen a téren.  nem ez lesz a neve például, hanem „szabadság, biztonság és jog térsége”  az együttműködés egy része a harmadik pillérből átkerül az elsőbe (közösségivé válik!)  harmadik pillérben az együttműködés fokozását tűzik ki célul)  Schengeni vívmányok, rendszer, a schengeni aquis beemelése a közösségi keretekbe o Mi került át az első pillérbe:  vízumpolitika és külső határellenőrzés  menekültügyi politika és bevándorlási politika Oldal 47

Lara ©


 személyek szabad mozgásához kötődő egyéb politikák  igazságügyi együttműködés polgári ügyekben o intézmények szerepe megnövekedett! Kulcsszerepet kaptak jó néhány területen az uniós intézmények. Első pilléres ügyekben az EB a javaslattevő. Bíróság határa ezekre kiterjed. Tanácsban lassabb a reformfolyamat. Kezdetben szintén egyhangúság, de szép lassan legalább kitűzik célként a minősített többséget. o Nizza:  erősítik az intézményeket  egyre több kerül át minősített többségbe  ez csak elmozdulás, amit az ASZ-ben előírtak. Fontos, de nem úttörő − LSZ milyen változásokat generált: − Két akcióterv: célokat tűzzön ki, és tartozik hozzá egy screaning, ami nézi, hogy hány százalékot sikerült elérni o tamperei o hágai  Utóbbi két pontról diplomácián lesz vázalt! (Hát, ma, május 16-án még semmi… - a szerk.)

   

Schengenről tuti lesz kérdés (újítások, eredmények) MSZ mennyiben előrelépés Amszterdam – közepes kérdés Tampere és Hága kiskérdésként.

ÖSSZEFOGLALÁS − Első órán osztályoztunk, fogalmi meghatározást végeztünk o a különböző osztályozásokat megnéztünk − szerződések: o magukban a szerződésekben hogy jelennek meg a politikák o LSZ-ben kategorizálták: az EU és az állam milyen szinten szabályoz − Történeti ív: európai egységgondolat kialakulása o egységgondolatokra nem árt emlékezni (nevekre) o Coudenhove-Calergi nevét meg kell jegyezni (jah, meg jó lenne megjegyezni azt is, hogy hogyan írják…) − történetileg is megnéztük a politikák fejlődését o egyes szerződések mit vontak be az EU politikái közé o a politikák körének kiterjesztésénél milyen alapok voltak − Különböző politikák o energiapolitika (miért fontos egy országnak, történeti áttekintés is volt – olajválságok voltak a fordulópontok. 90-es éveknek a változásai, liberalizációs folyamat, színes könyvek, cselekvési programok, energiabiztonság, EU – orosz kapcsolatok. Hálózatok) o közlekedés politika (miért nehezen szabályozható, miért mondanak le nehezen az államok a lehetőségeikről, integrációnak mégis miért célja – minden politikának ott van a liberalizációs kísérlet, itt is voltak liberalizációs csomagok, közlekedés ágazataiban is voltak ilyenek.)  közút, vasút, hajózás

Oldal 48

Lara ©


könyvben a tendenciákat nézzük, nem feltétlen az a lényeg hogy melyik irányelv mit mond ki, hanem az hogy ez mit jelent.  közlekedési hálózatok (mi a célja a kiépítésüknek, a bővítés tekintetében mi a szerepük, egy-két projektre emlékezzünk. Nem konkrétan fog rákérdezni, hanem példát kell majd mondani) o kulturális politika: mikor került az unió homlokterébe, és miért. Milyen szabályozás van. Különböző programok hogyan segítik az államokat. Könyvben több ilyen program van, azokat nézzük meg. o Audiovizuális: szorosan kötődik a kulturálishoz. Van, hogy szétválasztják, van hogy nem. érdemes a fejlődését megnézni (mikor indult, milyen szabályozási területei vannak, hogyan szabályozzák) milyen irányba mutat a szabályozás. Határok nélküli médiaszolgáltatásról is lehet gondolkodni. Gyermekek védelme, európai művek és azok védelme, filmipar.  könyvben komoly jogi szabályozásról is van szó.  vannak különböző ügyek, ezt érdekességképpen fussuk csak át, nem fogja kérni a vizsgán. Nem kell a 3.4 –es alfejezet.  televíziós reklám és vásárlás (szintén csak elolvasni, nem központi terület)  a többit azért nézzük meg  médiaprogram és fejlődése nagyobb figyelemmel o Egészségügy: népegészségügy (miért fontos ez? munkaerőpiaccal összeköthető – munkavállalás hosszának kitolódása, prevenció mint kulcsszó)  Horváth Zoltán könyvben ezt olvassuk el mindenképp. o Oktatás: vegyesen az előadás meg a könyv, de inkább előadás. − Európai Unió megjelenése a külvilágban: milyen külkapcsolatokkal rendelkezik: célországok, célrégiók (EU-USA pl, könyvben EU-Kína, Mediterráneum, Afrika, Barcelonai folyamat) o biztonságpolitika kialakulása (új fejleményekre koncentráljunk)  mik a céljai, szerződésben lefektetett eszközei  nagy szerződésváltozások o védelempolitika (90-es évektől kezdve kezdett el megerősödni) fejlődésre próbáljunk odafigyelni, mérföldkövekre. Biztonsági stratégia és felülvizsgálatai.  intézményi struktúra, eszközei, civil terület  műveletekre példák, harccsoport koncepció − Az EU hogyan tekintett a rendszerváltás után a vasfüggöny mögötti államokra. Miért akartak az EU tagjává válni (politikai, ideológiai, gazdasági okok). o EU-nak milyen előnyei származhattak a bővülésből, milyen kockázatokat vállal o a bővítésnek milyen jogi háttere van (érdemes emlékezni rá). Koppenhágai kritériumok fontosak! Bővítés konkrét lépéseit is néztük. 2004/2007-es bővítés után milyen új kihívásokkal szembesül az EU. o 2003: Szomszédságpolitika. Az érintett országok és a kivételek (akik kimaradnak, és miért) megállapodások, milyen források állnak rendelkezésére az EU-nak − Fogyasztóvédelem európai szintű koordinációja: történet, miért fontos, milyen területeket érint. Milyen szabályozás érinti. Milyen alapelvek születtek meg a 

Oldal 49

Lara ©


fogyasztóvédelem területén. Milyen akciótervek születettek, fogyasztóvédelmi stratégia. o a könyv jogi, inkább az előadás kell. Azt jegyezzük meg, mikre terjed ki, irányelveket nem fog kérdezni, csak a területeket jegyezzük meg a könyvből. − Közös kül- és biztonságpolitika: o mindkét könyvben kijelölt fejezet, HZ könnyebb olvasmány, de a másik is kell − Bel és igazságügy: előadás kell, a könyv csak azért kell, ha előadás közben elakadtunk. Milyen lesz a dolgozat? − 50 pontos: 50%+1 pont kell a ketteshez − Felépítés: o 4 kiskérdés (4x5 pont) o 3 nagy kérdés (3x10 pont) − 60 perc bőven elég a tapasztalatok szerint − kiskérdések: röviden kifejthető (maximum fél oldal, de maximum!) o definíció o felsorolás o akcióterv pontjai o rövidítések feloldása o részterületek szabályozása o célterületek o liberalizációs csomagok o szomszédságpolitikának például az érintett országok felsorolása o egy politikaterületén belül a támogatási rendszer o intézményi háttere valaminek o LSZ változásai az érintett politika területén − nagykérdések: 1 oldalban kell kifejteni kb. o egy-egy politika történeti fejlődése vagy szabályozása például. o Energiabiztonság is lehet o miért kritikus 1-1 politika szabályozása (ez akár kiskérdés is lehet) o programok fejlődése o külkapcsolatok o fejlődéstörténet valamilyen aspektusa o európai egységgondolatok o bővítések (akár jogi háttér, akár a bővítések következményeként születő szomszédságpolitika) o történeti hátterek, jogi szabályozások ilyenek lehetnek o cselekvési programokon, csomagokon keresztül bemutatni ez bizonyos területet − fogalmakat ne keverjük össze − tanuljuk az előadást, de a könyvet is − kérdést üresen ne hagyjunk  − javítani csak ő fog  nem kizárt, hogy másnap lesz eredmény és megtekintés − térkép nem lesz 

Oldal 50

Európai közös politikák

Recommend Documents