2008. évi katasztrófakárok
•
Természeti katasztrófák és emberi mulasztás miatt a biztosítók világszerte 51 milliárd dollárt fizettek ki kárrendezésre (az előző évi dupláját). A kifizetések 84%-a természeti katasztrófa miatt történt.
•
A keletkezett kár értéke 225 milliárd dollár volt, de különösen a feljövőben lévő országok alacsony biztosítottsága miatt a fenti összeg töredéke terhelte csak a társaságokat.
•
A legnagyobb, 85 milliárd dollárnyi kárt a májusi szecsuani földrengés okozta. Az USA középnyugati részén júniusban végigsöpört Ike hurrikán pedig 40 milliárd dolláros pusztítást végzett.
•
Európában márciusban a kontinensen végigvonuló Emma ciklon nyomában 1,4 milliárd dollárnyi kár keletkezett.
•
Katasztrófák következtében 2008-ban 238 ezren vesztették életüket, a legtöbben, 138 ezren Mianmarban, a májusi Nargis hurrikán idején. A szecsuani földindulás pedig 87 ezer áldozatot követelt.
•
Magyarországon 2008-ban az előző évinél valamivel kevesebbet fizettek ki a biztosítók. A Magyar Biztosítók Szövetségének első háromnegyedévi adatai szerint 22,3 milliárd forintot értek el a tűz- és természeti károk utáni, folyamatban lévő kifizetések, ami közel 10 százalékkal alacsonyabb az előző év hasonló időszakánál.
A globális felmelegedésről
•
okozója elsősorban a széndioxid
• a széndioxid a légkörben 150 év alatt bomlik le • a legnagyobb kibocsátók: USA (2 MRD tonna), Kína (1,5 MRD tonna), EU (1 MRD tonna) •
a globális felmelegedés szélsőséges időjárási jelenségeket produkál, mint pl. intenzívebb viharok, szárazság, özönvízszerű esők. Egyik következménye a tengerek vízszintjének emelkedése
• A világ már 1988 óta foglalkozik a jelenséggel •
A Kyotói Egyezményben (1997, United Nations Framework Convention on Climate Change) az aláíró országok azt vállalták, hogy a 6 üvegházhatást okozó gáz kibocsátását 2008 és 2012 között fokozatosan 5,2%-kal csökkenteni kell az 1990-es szinthez képest. A 6 érintett gáz a következő: CO2, metán, NO2 és 3 fluorkarbonát
•
a Kyotói Egyezményt az USA nem írta alá az olajipari érdeke miatt, és mert ott a villamosenergia 50%-át szénerőművekből nyerik
• A károsanyag-kibocsátást 2050-ig 60-80%-kal kellene csökkenteni a klímaváltozás elkerülése érdekében! •
2007-re elkészült az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Munkacsoportjának (IPCC) 4000 oldalas tanulmánya
•
A tanulmány hatására az USA kormányzata felismerte a kérdés súlyosságát és jelenleg szövetségi törvény készül a széndioxid-kibocsátás csökkentéséről
• Új veszélyt jelent India és Kína. Ők ugyan aláírták az egyezményt, de mint fejlődő országoknak, egyelőre nem kell betartaniuk azt. Kína jelenleg 700 szénerőművet épít! • A Koppenhágai Klímacsúcs kudarccal zárult. •
Az előrejelzések szerint 2050-ig az Északi-Sarkon és Belső-Afrikában +1012, Európában +4-6, Magyarországon pedig +6-8 ◦C fokkal nő az átlaghőmérséklet
• A tengerek szintje 2050-ig cca. 1 méterrel, 2100-ig 6 méterrel emelkedik
•
Mit lehet tenni? o o o o o
kőolajfogyasztás csökkentése – bioetanol elektromos és hibrid gépkocsik használata víz- és atomenergia preferálása a szénerőművek helyett klímaálló növények nemesítése humán faktor, pl. csak annyira fűtsd a lakást, amennyire kell energiatakarékos villanykörte tömegközlekedés energiatakarékos fűtési
rendszer kis fogyasztású autó - elektromos fogyasztók ne maradjanak bekapcsolva
Példák a várható hatásokra: •
Banglades területének 18%-át ellepi a víz, a Maldív-szigetek eltűnnek
• 22 tengerparti síkságon fekvő metropolisz áradásnak lesz kitéve, pl. Koppenhága, Amszterdam, Szentpétervár, New York, London, Bangkok •
Dél-Európa kiszárad, megnő az erdőtüzek valószínűsége
•
Az Aral-tó és a Csád-tó kiszáradnak
•
A tengerszint emelkedése miatt a sós víz beszivárog az édesvízkészletekbe
•
A hőség miatt a megbetegedések száma évi 10 millióval nő
•
2050-ig eltűnik a svájci Alpok gleccsereinek 75%-a
•
Gyengülhet a Golf-áramlat, emiatt „lehűlhet” Észak-Európa
• Lassul a mezőgazdaság térnyerése Afrikában, a dél-európai és ázsiai mezőgazdaság összeomolhat • Az aszály által sújtott földfelszín 15%-ról 30%-ra nő • Jelentősen nő az árvízkockázat (Európában 1974-ig évi kb. 1 súlyos árvíz volt, napjainkban évi kb. 15) • A forróság miatt bizonyos területek elvesztik turisztikai vonzerejüket (pl. Dél-Európa) • Népességvándorlás indulhat meg (pl. Hollandiából) • A szélsőséges időjárás (vihar, árvíz stb) okozta károk száma évi 2-4%-os növekedést mutat (az Emma szélvihar március elején 15 MRD Ft-nyi kárt okozott Magyarországon)
A bizto síto tt katasztró fák kárö sszege 30
25
Term észeti katasztrófák Nem természeti katasztrófák 20
Md dollár/év
15
10
5
0 1970
1972
1974
1976
1978
1980
1982
1984
1986
1988
1990
1992
1994
1996
1998
2000
A legnagyobb katasztrófakárok Biztosított kár (millió dollárban) 40000
Áldozato k száma 11
32911
7342
19649 16277
38 60
12094 7142 6053 5998 5829 4550 4206 4178 3731
290412 51 95 80 61 22 64 26 600
Év
A jelenség neve
2010 Deepwater Horizon olajfúró torony robbanás 2004 Iván, Francis, stb. hurrikánok 1992 Andrew hurrikán 1994 Northridge-i földrengés 2004 tengerrengés 1991 Mireille tájfun 1990 Daria hóvihar 1999 Lothar hóvihar 1989 Hugo hurrikán 1987 Árvizek 1990 Vivian hóvihar 1999 Bart tájfun 1998 Georges hurrikán
A katasztrófa helyszíne Észak-Amerika Észak-Amerika Bahama-szigetek Egyesült Államok Dél-Kelet Ázsia Japán Franciaország Franciaország Puerto Rico Európa Nyugat-Európa Japán Egyesült Államok
A legtöbb áldozatot követelő katasztrófák Biztosított kár (millió dollárban) 5000 3 414 152 227
Áldozato k száma
Év
A jelenség neve
A katasztrófa helyszíne
300.000 280.000
1970 Árvíz katasztrófa 2004 Tengerrengés, Indiai Óceán
250.000 138.000 60.000 50.000 50.000 min. 40.000 25.000 25.000 23.000 22.000
1976 1991 1970 1999 1990 2005
Tanshan földrengés Gorky ciklon Földrengés Áradás, földrengés Gilan-i földrengés Földrengés
Banglades Indonézia, Malajzia, Thaiföld, Sri Lanka, stb. Kína Banglades Peru Venezuela Irán Pakisztán
1978 1988 1985 1976
Tabas-i földrengés Földrengés Vulkánkitörés Földrengés
Irán Örményország Kolumbia Guatemala
A magyar biztosítási piac bemutatása 1)
Piaci szereplők, főbb bevételi adatok -
31 biztosító részvénytársaság 13 fióktelep 35 egyesületi forma
2008-ban a biztosítótársaságok díjbevétele 887 milliárd forint volt, ami 4,7%-kal, közel 44 milliárd forinttal alacsonyabb az előző évinél. Ez volt az első év, hogy a dinamikus növekedés megtorpant. 2009-ben a díjbevétel tovább csökkent 9%-kal, 825 milliárd forintra. A szerződésállomány 2008-ban az előző évihez képest kis mértékben, 0,4%-kal csökkent, a biztosítási szerződések száma 13 millió 797ezer darab volt. A szerződések darabszáma 2009-ben stagnált.
2)
A biztosítók sorrendje a magyar piacon: 1) 2) 3) 4)
3)
Allianz Hungária Biztosító Zrt. 21,0 % Generali-Providencia Biztosító Zrt. 15,1 % ING Biztosító Zrt. 10,9 % Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. 9,8 % összesen cca. 60 %
A magyar biztosítási piac az EU-ba legutolsóként belépett keleteurópai országok közül a cseh és a szlovén után a legfejlettebb 1) A külföldi tőkekoncentráció csaknem 100%-os. 2) A biztosításban több mint 26.100 fő tevékenykedik. 3) 2008-ban a gazdasági válság a hazai biztosítási szektort is megrázta. Az életbiztosítási üzletág, mint a pénzügyi válságnak legjobban kitett terület, közel 10%-os csökkenéssel zárta a 2008-as évet. Az életbiztosítások díjbevétele a 2007-es 508,7 mrd Ft-ról 461,7 mrd–ra esett vissza. 2009-ben a csökkenés tovább folytatódott 411 milliárd forintra. 4) A nem életbiztosítások díjbevétele a 2008. évi 425 milliárdról 2009ben 414 milliárd forintra csökkent.
Biztosítási alapfogalmak 1.Kockázat: valamilyen tervezett és ténylegesen elért állapot közötti eltérés lehetősége, tartalmazza a veszteség lehetőségét, de nyereségesélyt is hordozhat. 2.Káresély: A kockázatok azon szűkebb köre, mely mindig veszteséggel fenyeget, nyereséggel sosem jár. 3.Kockázat, káresély csoportosítása igen sokféle lehet, pl.: a)természeti eredetűek társadalmi eredetűek (ezen belül politikai eredetűek: pl.: terrorizmus) gazdasági eredetűek műszaki kockázatok stb. (például biológiai eredetűek; új vírusok) b)személyiségi (becsület, tisztesség, jó hírnév) személyi (halál, betegség) gazdálkodási kockázat (piaci kockázatok, kárkockázatok, döntési kockázatok)
4.Kockázatkezelés lehetséges formái: • kármegelőzés, prevenció („több lábon állás”, tartalékképzés)
•kompenzációs kockázatkezelés (biztosítás, állami kártalanítás) 5.Biztosítás: „A biztosítás a kompenzációs kockázatkezelés egyik formája – kártérítési garancia nyújtása pontosan meghatározott feltételek között (láthatatlan áru).” „A biztosítás kockázatfelosztáson alapuló pénzalapképzés a hozzájárulást – díjat - fizető veszélyközösségi tagok jövőbeli, esetleges szükségleteinek kielégítése céljából.”
6.A biztosítás történelmileg kialakult formái: a)felosztó-kiróvó rendszerek A már bekövetkezett kár felosztását jelenti a kár összegének utólagos gyűjtésével, vagy fejlettebb formájával kárelőlegek gyűjtésével. A kockázat- és kárviselők köre azonos. b)kockázatfelosztó rendszer)
rendszerek
(tőke
ill.
várományfedezeti
A jövőre vonatkozó várható károk megbecslésre kerülnek és ez kerül szétosztásra a veszélyközösség tagjai között oly módon, hogy annak egy szerződőre eső részét díj formájában előre beszedik. A kockázatés kárviselő most már a veszélyközösséget megszervező biztosítótársaság. 7.Személyi kockázatok biztosításai:
életbiztosítások
8.Piaci kockázatok exporthitel-biztosítás árfolyam-biztosítás hitelbiztosítás
biztosításai:
9.Kárkockázatok biztosításai: • elemi kockázatok biztosításai • technikai, műszaki kockázatok biztosításai • emberi kockázatok, társadalmi, politikai kockázatok (szándékosság, rongálás, sztrájk, polgárháború, háború, stb.) 10. A biztosítások további lehetséges felosztásai: a) - társadalombiztosítás (kötelező, pl. egészségbiztosítás, nyugdíjbiztosítás) - magánbiztosítás
b) magánbiztosítás:
- élet - nem-életbiztosítás
c) fenyegetett érdek szerint: -
casco lakás ipari vagyon stb.
d)- kárbiztosítások - összegbiztosítások e)- önkéntes - kötelező: - törvény erejénél fogva kötelező (egészségbiztosító) szerződéses kötelező biztosítás* (gépjármű – felelősségbiztosítás) f) - abszolút kockázatú - relatív kockázatú (káresemény bekövetkezése biztos, de nem ismert az időpontja) g)- direkt biztosítás - viszontbiztosítás 11. A biztosítás legfontosabb jogforrásai: - Ptk. - Biztosítási törvény De egy csomó joganyag is vonatkozik rá, pl: -
•
EU jogrend Pénzmosás megelőzéséről szóló törvény Adótörvények, számviteli előírások, stb. Törvény a termékfelelősségről stb, stb.
jelenleg 43 olyan törvény van, mely szerződéses biztosítási kötelezettséget ír elő (pl. szakmai felelősségbiztosítások: könyvvizsgálók, orvosok, stb.)
Biztosítások megkötésével, kezelésével kapcsolatos leggyakoribb hibák
1.Elégtelen fedezeti körű szerződés kötése (pl. casco lopáskockázat nélkül) 2.Biztosítási összegek, díjszámítási alapok helytelen meghatározása (létrejöhet túl- vagy alulbiztosítás) 3.Szerződési feltételek nem ismerése (létrejöhet pl. határidőn túli kárbejelentés) 4.Díjfizetés elmulasztása (szerződés törlésre kerülhet) 5.Szerződési adatok elmaradó aktualizálása (pl. nagy értékű TV beszerzése esetén módosítani kell a biztosítási összeget)
6.Változás-bejelentési, közlési kötelezettség elmulasztása (pl. új, veszélyes technológia bevezetése) 7. Tűz- és munkavédelmi jogszabályokban foglaltak elmulasztása, a biztosító betörésvédelmi előírásainak be nem tartása
Biztosítás története röviden 1) Ősközösség Nincs áru- és pénzgazdálkodás, így biztosítási igényről, biztosításról sem beszélhetünk. 2) Ókortól a 14. századig - előtörténet (felosztó - kiróvó rendszerek) Kialakul az áru-és pénzgazdálkodás, ezzel együtt a biztosítás igénye is. Formái például az alábbiak: • •
biztosítások karavánkifosztások ellen temetkezési pénztárak a Római Birodalomban • tengeri kölcsön, melyet nem kellett visszafizetni, ha az áru elpusztult a tengeri út során • szövetkezeti típusú céhes biztosítási egyesülések 3) 14. századtól a 19. századig - kifejlődés (pénzalapképző rendszerek) A modern biztosítás alapgondolata, hogy míg a véletlen egyedi esetben előre nem látható, addig nagy tömegben prognosztizálható (valószínűségelmélet és -számítás). Létrejönnek olyan társaságok, melyeknek fő tevékenységi köre a biztosítás, és nyereségorientáltak. Főbb formáik: • 1347-ben Genovában megalakul az első szállítmánybiztosító • 17. századig Németországban és Angliában megalakulnak a tűzbiztosító társaságok • 17. századtól életbiztosító társaságok alakulnak • 1772-ben megalakul a Lloyds • 18-19. században számos országban létrejönnek nyereség-orientált biztosítótársaságok
Kialakulnak az ún. többkockázatú biztosítások. Jellemzőbb hatások: • • •
világháborúk, világgazdasági válság tőkekoncentráció hatalmas ívű ipari technológiai fejlődésnek való megfelelés • részleges kivonulás a természeti katasztrófák és politikai kockázatok területéről • banki szférához való gyors közeledés, fúziók, globalizáció Jelenleg: Küzdelem az életben maradásért v. tőzsdei árfolyamok vi. nyomott díjak 7) természeti katasztrófák 8) méregdrága és bonyolult technológiák 9) az értékek földrajzilag koncentrálódnak 10) gazdasági krízis
A biztosítás története Magyarországon 1) Középkor (a 14. századtól a 19. század középéig) • céhes biztosítási egyesülések • 18. századtól nyugdíjintézetek, hajóbiztosító társaságok, tűzpénztárak • 19. századtól osztrák tőkebeáramlás 2) Újkor (19. század közepétől a 2. világháborúig) •
első magyar biztosítók 19. század közepétől (Gazdák Biztosító 1899-ben alakult meg) • századforduló: 18 magyar és 36 külföldi biztosító társaság tevékenykedik • háborús vagyoni károk, infláció, rövid ideig tartó fellendülések 3) A 2. világháborútól napjainkig • • • • • • • •
• • •
•
1948-ban államosításra kerül a biztosításügy 1949-ben megalakul az Állami Biztosító Nemzeti Vállalat 1949-1968: alacsony díjú lakossági biztosítások, illetve állami tulajdonra fennálló biztosítási tilalom 1968-1986: megszűnik a tilalom 1976-tól lakossági vagyonbiztosítás új értéken 1986-ban létrejön a Hungária Biztosító, megalakul az Állami Biztosításfelügyelet 1988-tól alakulnak további új biztosítók 1989-1994: megtörténik a hazai biztosításügy csendes konszolidálása, a korábbi szubvencionált díjak helyére olyan díjak kerülnek, melyek fokozatosan a díj-kár egyenértékűséget reprezentálják, a hiányos tartalékok pedig feltöltésre kerülnek. A folyó veszteségek (pl. 1992: 11 milliárd forint) felszámolásra kerülnek. A konszolidációt fizették: állam, biztosítottak, külföldi tőke. 1994-ben megszületik a Biztosítási Törvény Ma 31 társaság és 35 biztosítási egyesület tevékenykedik EU csatlakozás: 13 fióktelep nyílt (jellemzően hitelbiztosítók) A piaci szereplők száma összesen: 79
Környezeti katasztrófa Mexikói-öböl 2010. április 20.
Deepwater Horizon olajfúró torony robbanása, elsüllyedése, majd az olaj robbanás utáni szivárgása okozta az USA legsúlyosabb olajkatasztrófáját. • 11 ember halála • 780 millió liter olaj •
2010. július 15-én sikerült elzárni és 2010. szeptember 19-én cementdugóval végleg bezárni 5,5 km mélységben.
•
Hivatalos jelentések szerint a tengerbe ömlött kőolaj kb. 2/3 része már eloszlott vagy felbomlott.
• BP 70 Mrd USD-t veszített az értékéből • A BP eddig 8 Mrd USD-t költött a védekezési költségekre •
Kb. 5 Mrd USD büntetés várható
•
Kb. 32 Mrd USD-t különítettek el a teljes károk rendezésére
A gazdasági válság A 2000-es évek elején az Amerikai Egyesült Államokban stabilan emelkedett az ingatlanok értéke. (Köszönhetően a FED gazdaság élénkítése érdekében folytatott hosszú távú kamatcsökkentési politikájának, az ingatlanok kedvező befektetéssé váltak. A folyamatos kereslet nem kis részben járult hozzá az ingatlan árrobbanáshoz a piacon.) Az emelkedő ingatlanárak bátrabbá és felelőtlenebbé tették mind a hitelfelvevőket, mind az őket finanszírozó bankokat. A bankok a folyamatos hitel-kihelyezési kényszer hatására mind kockázatosabb ügyleteket és ügyfeleket finanszíroztak. Megjelentek a piacon a nem elsőrendű (vagyis jelentős kockázatot jelentő) adósok. Másrészről azok az emberek is újabb hitelt vettek fel, akiknek az ingatlana már jelzálogjoggal volt terhelve, de az ingatlanárak emelkedése folytán az értékemelkedés mértékéig újabb hitelhez juthattak, és az ingatlanra másodlagos jelzálogjogot jegyeztethettek be. (A válás kirobbanásakor ezért nevezték a krízist „subprime crisis”-nek, vagyis másodlagos jelzálogpiaci válságnak.) A hitelezők a kevésbé jó kockázatú adósokkal szembeni követeléseiket próbáltak a piac többi szereplőjére továbbhárítani. Ezért a kockázatos követeléseket „becsomagolták” különböző befektetési formákká, azokat értékpapírokká alakították át, amelyeket már saját - jól csengő - és ügyfeleik számára kellő biztosítékot jelentő nevük alatt hoztak forgalomba. Ezen befektetések megvásárlói valójában a befektetések mögött rejlő kockázatról vajmi kevés információval rendelkeztek. Néhány biztosító pedig a bankok részére a hitelek „bedőlése” ellen fedezetet nyújtó biztosításokat kötött, így csökkentve azok kockázatát (lásd: AIG). Az ingatlanárak folyamatos emelkedése 2006-2007-ben megfordult (az „ingatlanlufi kidurrant”), az árak elkezdtek csökkeni. Ez azt eredményezte, hogy a bankok részére fedezetet nyújtó ingatlanok már nem fedezték a bankok követeléseit. A bankok kénytelenek voltak a veszteségre tartalékot képezni.
Az elsődleges hatás pillanatok alatt továbbgyűrűzött a pénzpiacon. Valamennyi cég, amelynek portfóliójában megtalálhatók voltak a kétes követelések papírjai (ún. „mérgezett papírok”) jelentős veszteséget volt kénytelen leírni. Ekkor azonban még úgy látszott, hogy a válság csak a pénzpiacokat érinti. A lavinaszerű összeomlást az USA egyik legnagyobb befektetési bankjának a Lehmann Brothers-nek a csődje indította el 2008 szeptemberében. A piac egyik legnagyobb szereplőjének csődje (és számos neves szereplő „térdre rogyása”) általános bizalmatlansági válságot idézett elő a bankok között, globális pénzpiaci válságot teremtve. A pénzpiac válsága néhány hónap alatt áttevődött az egyéb gazdasági ágakra. Elnehezült a hitelfelvétel, mind a vállalkozások, mind a magánszemélyek részére. Ez a fogyasztás folyamatos csökkenését eredményezte. Így a primer ágazatok (pl.: autóipar) elsőként szembesültek a recesszióval. A befektetők elkezdték kivonni tőkéjüket a sérülékenyebbnek tartott fejlődő régiókból, és a stabil, biztonságos befektetési lehetőségeket keresték főként a fejlett piacokon (USA, EU 15-ök stb.) A kelet-európai régió, és ott is különösen a „legbetegebbnek” tartott Magyarország (amelynek költségvetése működéséhez folyamatos hitelfelvételre szorul) a válság legnagyobb vesztesévé vált. Magyarországon így (az amúgy szolvens) bankok sem jutottak elegendő forráshoz hitelezési tevékenységükhöz. A hazai bankrendszer likviditáshiánya a vállalkozások és a lakáseladások számának rohamos csökkenéséhez vezetett. A munkanélküliség a világ számos országában rekord-magasságokba emelkedett (pl. Spanyolországban: 20%, Franciaországban: 14%, Németországban: 10%). Magyarországon 2009 III. negyedévében 10,3%-ra emelkedett a munkanélküliségi ráta a KSH adatai szerint. (Utoljára 1996 első negyedévében mértek 10% feletti értéket, akkor 10,6% volt az állástalanok aránya.) Válság-kezelés – többféle módon A kormányok 5.000 milliárd USD-t fordítottak a bank- és biztosítási rendszereik talpra-állítására. (Ez több, mintha jelenértékre hoznánk az összes II. világháborús gazdasági kárt.)
Az országok többsége jelentős adócsökkentéseket (ÁFA, társasági adó) hajtott végre annak érdekében, hogy a gazdaságaikat élénkítsék. Magyarországon ÁFA emelés történt, ám a személyi jövedelemadók és a vállalatok által fizetendő TB járulékok jövőre csökkennek. - Az amerikai módszer Néhány vállalat jelentős állami tőkeinjekciót vagy hitelt kapott (AIG, General Motors, Chrysler, Freddie Mac és Fannie Mae jelzálogintézetek). A válság kezelése azonban alapvetően úgy történik, hogy óriási - állami pénzből finanszírozott - felújítási munkák kezdődtek (utak, hidak, vasutak, iskolák, állami kórházak) és ezzel próbálják ösztönözni a gazdaságot. - Európai megoldás-keresés Európában is kapott egy-két vállalat jelentős állami tőkeinjekciót vagy hitelt (pl. British Airways vagy Philips). A válságot azonban alapvetően úgy orvosolják, hogy hatalmas mennyiségű olcsó állami pénzt pumpálnak a bankrendszerbe, azzal a céllal, hogy azt a bankok kihelyezzék a gazdaságba. Ezen felül, a bankrendszer közvetlen tőkeinjekciót is kapott, ezáltal több – államilag részben vagy egészben tulajdonolt - bank jött létre (pl. KBC Bank, Bayerische Landesbank, Royal Bank of Scotland). A válság eredményeképpen létrejött az ún. G20-as csoport a világ vezető gazdasági hatalmaiból. Ebben már nemcsak a G8-as országok vesznek részt, hanem pl. Argentína, India, Kína, Mexikó vagy Törökország is. Ez a világgazdaság megváltozott erőviszonyait tükrözi. Az ázsiai piacok, Kínával az élen, bizonyultak leghatékonyabbnak a válság-kezelésben, mivel többüknek 2009 második negyedévében sikerült visszaállítaniuk a kétszámjegyes növekedést.
A G20-ak 2009 szeptember végi pittsburghi csúcstalálkozóján az alábbi döntések születtek: - a növekedés első jelei ellenére sem állítják le a gazdaságélénkítő intézkedéseket; - kötelezik a bankokat magasabb szintű tőkeellátottság elérésére;
- megreformálják a bankárok javadalmazását; - a túlzottan eladósodott országokat takarékosságra, a tartalékokkal rendelkezőket (pl. Kína) a belső fogyasztás növelésére ösztönzik; - az IMF-ben és a Világbankban India és Kína jóval nagyobb szerepet kap. Napjainkra a részvényárak kezdenek magukhoz térni, a bankközi piacokon újra van pénz, forrás a hitelezésre. A hitelezés gyakorlata viszont sokkal óvatosabb lett. Európa pénzügyi szuperfelügyelet létrehozását tervezi, frankfurti központtal. Ez a szerv már nyomozati és jogalkotási jogkörrel is rendelkezne és felülbírálhatná az egyes államok pénzügyi felügyeleteinek tevékenységét. 2008. év során a magyar gazdaságban jelentős lassulás következett be (a GDP csak 0,8 %-kal nőtt) az infláció gyorsulása mellett (2008-ban 6,1%). Az ipari termelés az egy évvel korábbihoz viszonyítva 2009 szeptemberében 25%-kal csökkent. A 2009-es évben 6,5 százalékos gazdasági visszaesés történt. 2010-re 1% körüli gazdasági visszaesés és 4% közeli infláció várható az MNB prognózisa szerint.
Kiegészítés BME előadáshoz A munkanélküliség a világ számos országában rekordmagasságokba emelkedett, pl. Spanyolország 20%, Franciaország 14%, Németország, Magyarország 10%. Az egyes államok eladósodottsága szintén kritikus méreteket ölt. Pl. Írország esetén a GDP 80%-a ( ugyanannyi, mint Magyarország esetében ). Az országok többsége jelentős adócsökkentéseket ( ÁFA, társasági adó ) hajtott végre annak érdekében, hogy a gazdaságaikat élénkítsék. Magyarországon ÁFA emelés történt, ám a személyi jövedelemadók és a vállalatok által fizetendő TB járulékok csökkennek jövőre. Európa pénzügyi szuperfelügyelet létrehozását tervezi, frankfurti központtal, nyomozati és jogalkotási jogkörrel is rendelkezne ( ez a jelenlegi felügyeleteknek nincs ) és felülbírálhatná az egyes államok pénzügyi felügyeleteinek tevékenységét. A válságot egyébként Amerika és Európa eltérő módon kezelte. 1) Amerika Pár vállalat jelentős állami tőkeinjekciót vagy hitelt kapott ( AIG, General Motors, Chrisler, Freddie Mac és Fanny May jelzálogintézetek ). A válság kezelése azonban alapvetően úgy történik, hogy óriási, állami pénzből finanszírozott felújítási munkák kezdődtek ( utak, hidak, vasutak, iskolák, állami kórházak ) és ezzel próbálják össztönözni a gazdaságot. 2) Európa Itt is kapott pár vállalat jelentős állami tőkeinjekciót vagy hitelt ( Pl. British Airway vagy Philips ). A válság kezelése azonban alapvetően úgy történik, hogy a bankrendszer kapott irdatlan mennyiségű olcsó állami pénzt, hogy azt kihelyezze a gazdaságba, illetőleg Európában a bankrendszer közvetlen tőkeinjekciót kapott, így több, lényegében államilag részben tulajdonolt bank jött létre ( pl. KBC Bank, Bayerische Landesbank, Royal Bank of Scotland, stb. ). Mindkét megoldás jelentősen növelte az állomok eladosodottságát ( lásd fennt ), és gyorsuló jövőbeli inflációt fog beindítani. A válság eredményeképpen létrejött az ún. G20-as csoport a világ vezető gazdasági hatalmaiból, melyben már nemcsak a G8-as országok vesznek rsézt, hanem pl. Argentína, India, Kína, Mexikó vagy Törökország is. Ez a világgazdaság megváltozott erőviszonyait tükrözi. A G8 is megmarad, de konzultatív, döntés előkészítő jelleggel. Mindkettő negyedévente fog ülésezni. A G 20 szeptember végi pittsburghi csúcstalálkozóját az alábbi döntések születtek ( melyek választ adnak a hogyan továbbra is ): - a növekedés első jelei ellenére sem állítják le a gazdaságélénkítő intézkedéseket - kötelezik a bankokat magasabb szintű tőkeellátottság elérésére - megreformálják a bankárok javadalmazását ( cél a hosszú távú jövedelmezőség legyen ) - a túlzottan eladósodott országokat takarékosságra, a tartalékokkal rendelkezőket ( pl. Kína ) a belső fogyasztás növelésére ösztönzik - az IMF-ben és a Világbankban India és Kína jóval nagyobb szerepet kap
A legfontosabb biztosítási típusok az iparban 1.Kisvállalkozói biztosítások (25-50 M Ft vagyonértékig) Olyan csomagbiztosítások, melyek díja fedezetet nyújt • tűz és elemi károk biztosítására • betöréses lopás-rablás biztosításra • belföldi szállítmánybiztosításra • üvegtörés biztosításra • általános és munkáltatói felelősségbiztosításra Általában nincs fedezet üzemszünet-biztosításra, géptörésbiztosításra, termékfelelősségre, nemzetközi szállítmányra. Új értékre szólnak! Limitált biztosítás! 2.Nagyvállalati biztosítások (25-50 M Ft vagyonérték felett) • • • •
alap- és kiegészítő elemekből álló biztosítások szólhatnak: új, valóságos vagy könyvértékre lehetnek elszámolásos vagy limitált jellegűek legfontosabb elemei: • tűz- és elemi károk biztosítása (alapbiztosítás) (tűz, robbanás,
• • • • • • • •
villámcsapás, vihar, árvíz, belvíz, felhőszakadás, víz- és technológiai vezeték törése, földmozgások, füst és hő, idegen jármű ütközése, jégverés, hónyomás) betöréses lopás-rablás üvegbiztosítás belföldi szállítmánybiztosítás számítógép és adatállomány biztosítása tűz- és géptörés üzemszünetek biztosításai általános, munkáltatói és szolgáltatás felelősségbiztosítások termék-felelősségbiztosítás manager-felelősségbiztosítás
3.Technikai biztosítások: o beruházások biztosítása – építés-szerelés biztosítás o gépek, berendezések biztosítása– géptörés-biztosítás vagy VÖB o nemzetközi szállítmánybiztosítás 4.Szakmai felelősségbiztosítások 5. Járművek biztosításai
250
225
200
175
150 Real p remiu m volu me, In d ex 1996=100
125
100
75
50 1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
Premium per capita in emerging market region, 2008 versus 1999
Premium per capita
Life
Non-life
Life
Non-life
2008
2008
1999
1999
2 218,0
1 434,1
1 407,1
887,2
Emerging markets
39,1
34,9
24,5
16,6
Asia
37,0
15,2
26,4
11,3
Latin America
63,4
94,0
26,4
48,9
Eastern Europe
56,0
173,5
13,5
32,3
Africa
39,1
16,8
24,0
8,7
Middle East
19,4
57,5
12,7
22,3
in USD Industrialised markets
Leggyorsabban növekedő piacok:
Délkelet-Ázsia Latin-Amerika Afrika
Témavázlat
1.
Biztosítási alapfogalmak
2.
A biztosítás története röviden
3.
Magyarországi biztosítástörténet
4.
A magyar biztosítási piac bemutatása
5.
A fejlett és fejlődő piacok bemutatása
6.
Természeti károk a világban és a globális felmelegedés
7.
A környezetszennyezési felelősség kiterjesztése
8.
A legfontosabb biztosítási típusok az iparban
9.
A biztosítások megkötésével, leggyakoribb hibák
kezelésével
10. 2008. évi katasztrófakárok 11. Deepwater Horizon olajfúró torony kára 12. Ajkai Timföldgyár - gátszakadás 13. A gazdasági válság
kapcsolatos
Vörösiszap szennyezés Kolontár és Devecser környékén 2010. október 4. •
Ökológiai katasztrófa Veszprém, Vas és Győr- Moson- Sopron megyében kb. 40 km2 területen, és a folyókba kerülve egyelőre beláthatatlan következményei lesznek (halpusztulás stb.)
•
Az ajkai MAL Zrt. tározójából gátszakadás miatt vörösiszap ömlött ki
•
A vörösiszap az alumínium és timföldgyártás mellékterméke, fokozottan veszélyes, maró, lúgos kémhatású, problémát kiszáradás után a levegőbe jutva vagy csapadékkal a talajvízbe szivárogva további károkat okozhat
•
Eddig 4 halott és 7 eltűnt ember, kb. 120 sérült égési sérülésekkel
• 230 rongálódott ház 19 elöntött utca, rengeteg kitelepített • Növényzet kipusztulása a környéken • Folyók szennyezése: Marcal, Rába, Mosoni-Duna • A lúgos anyag megkötése gipsszel ill. nitrátokkal lehetséges, amik viszont savasítanak. •
A MAL Zrt. nem volt felkészülve ekkora kárra, nem volt katasztrófaterve, felelősségét nem ismeri el
• Folyik a többi gát megerősítése
