Európa mi vagyunk. Idősebb és fiatalabb európai polgárok aktív társadalmi részvétele AESAEC

Európami mi vagyunk Európa vagyunk Idősebb és fiatalabb európai polgárok aktív társadalmi részvétele Kézikönyv az aktív európai részvétel támogatására EU-s együttműködési projektek létrehozása és lebonyolítása által

AESAEC Ac t i ve E u ro p e a n S e n i o r s fo r Ac t i ve E u ro p e a n C i t i z e n s h i p

Az AESAEC projektet (projekt szám 141757-2008-LLP-AT-GRUNDTVIG-GMP) az Európai Bizottság képviseletében az Oktatási és Kulturális Fıigazgatóság támogatta. Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány a szerzık nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehetı felelıssé az abban foglaltak bárminemő felhasználásért.

Kiadó/szerkesztı:

AESAEC projektcsapat

Szerzık:

Michael Schwaiger (Auxilium/AT) Dušana Findeisen (The Slovenian 3rd Age University/SI) Patrizia Giorio, Bettina Bussi (CO & SO Network/IT) Steffen Hartje (Fritid & Samfund/DK) Csilla Lázár (Soros Educational Center Foundation/RO) Max Reisinger, Katrin Meister (ISSAK-VHS Graz/AT) Jose Antonio Casaucau (INICIATIVAS CASMOR) Teresa Diaz Bello, Yolanda Mates (ASAEL/ES)

Angol korrektúra:

Irtysh Language Services (UK)

Fordítás angol nyelvbıl:

Éva Sikó, Katalin Kolozsvári

Grafikai szerkesztés:

Michael Schwaiger Anne Sprotofski

Borítóterv:

dieGrafikZone, www.dieGrafikZone.at

Nyomda:

dieGrafikZone, www.dieGrafikZone.at

© 2010. Az AESAEC projektcsapat képviseletében az Auxilium Pro Regionibus Europae in Rebus Culturalibus, Geidorfplatz 2, A-8010 Graz

Minden jog fenntartva, beleértve bárminemő elektronikus vagy más úton történı sokszorosítás, másolás és közlés jogát is. A jelen kiadvány felhasználásra vontakozó bıvebb tájékoztatásért és más információkért vegye fel a kapcsolatot a fedılapon megnevezett szervezetek egyikével, vagy írjon az [email protected] címre. ISBN 978-3-9502999-5-3

4

Elıszó Jelen kiadvány az Aktív idıskorú európaiak az aktív EU-polgárságért (Active EuropeanSeniors for Active European Citizenship – www.aesaec.eu) projekt eredményeként született, mely projektet az Európai Bizottság az Egész életen át tartó tanulás címő program részét képezı Grundtvig felnıttoktatatási akció keretében támogatott. (http://eacea.ec.europa.eu/llp/about_llp/about_llp_en.php). Projektünk speciális célcsoportnak szól, és eleddig kevés kezdeményezés vállalta fel, hogy ezen célcsoport részére elérhetıvé tegye az itt vázolt témákat és tevékenységeket. • •

•

Célcsortunkat az idıskorú, hatvan év feletti személyek alkotják; A projekt témája az aktív EU-polgárság, azaz az Európai Unió elveinek és értékeinek támogatása, az EU fejlıdését lehetıvé tevı politikák, struktúrák és kulturális sokféleség megismerése, valamint annak hangsúlyozása, hogy az európai integráció folyamatának minannyian aktív részesei lehetünk; A projekt elsıdleges tevékenysége az európai együttmőködési projektek menedzsmentje, mely jogi keretet és finanszírozási lehetıséget biztosít az aktív EU-polgárság szorgalmazásához.

Elsıdleges célunk az volt, az EU-polgárság fogalmát az Európai Unió idıskorú polgárai számára megvilágítsuk, és megvizsgáljuk, milyen – személyes és társadalmi – elınyök származhatnak az idıskorúak aktív (európai) társadalmi részvételébıl. Másrészt arra kívántuk felhívni a figyelmet, hogy az Európai Unió számára elengedhetetlenül fontos, hogy az idıskorúakat a jelenleginél sokkan nagyobb mértékben bevonja az integrációs folyamatokba és az EU jövıjére vonatkozó koncepciók megalkotásába. Meggyızıdésünk, hogy Európa fenntartható társadalmi, kulturális, gazdasági fejlıdése csak úgy képzelhetı el, ha az EU-nak sikerül a maga céljairól és értékeirıl meggyızni az idıskorúakat, akik lélekszámot tekintve is Európa egyik legnépesebb társadalmi csoportját alkotják, és akik gazdag – társadalmi szinten is feltétlen hasznosítandó – élettapasztalattal rendelkeznek. Az európai együttmőködési projektekben, illetve az ezek létrejöttét lehetıvé tevı támogatási prorgamokban megvan annak lehetısége, hogy az idıskorú polgárok aktívan hozzájáruljanak az EU fejlıdéséhez, miközben maguk is élvezhetik a programok nyújtotta elınyöket, és közelebb kerülhetnek más európai kultúrákhoz. A jelen kézikönyv a fent vázolt projekt keretében született, és két fı részre tagolódik: • Az A. rész három rövid fejezetet tartalmaz, melyek az alkalmazott pedagógiai koncepcióról tájékoztatják az olvasót, és javaslatokat tartalmaznak az idıskorúaknak szóló képzés megszervezésére és lebonyolítására vonakozóan. • A B. rész hét fejeztet tartalmaz, melyek témája az Európai Unió, az Aktív EU-polgárság fogalma, az Idıskorú önkéntességi projektek program, az Európa a Polgárokért program valamint az ezen programok keretében megvalósítandó európai együttmőködési projektek megtervezése, megírása, benyújtása és lebonyolítása. Bár elsıdleges célcsoportunk az idıskorú európai polgárok voltak, a kézikönyv gyakorlati kipróbálása során örömmel tapasztaltuk, hogy az összeállított tananyag alkalmazható számos más célcsoportra is, illetve haszonnal forgathatja bárki, aki az Európai Unióról, az aktív Eu-polgárságról vagy az együttmőködési projektek menedzsmentjérıl kíván tájékozódni. Jó olvasást, hasznos idıtöltést, eredményes tanulást kíván: az AESAEC projektcsapat

5

6

Tartalom A. Pedagógiai koncepció I. Az AESAEC oktatási program fogalmi kerete

11 13

Dušana Findeisen (Slovenian 3rd Age University, Ljubljana/SI) I.1. Bevezetés

13

I.2. Az idıskor, idıskorú polgárok szükségleteinek és problémáinak valamint a közösségben való aktív szerepvállalásának megértése

14

I.3. A változó társadalom

15

I.4. Következtetés

18

II. A IANUS projekt eredményi és ezek fontossága az AESAEC Oktatási Programban Patrizia Giorio (FormAzione, CO&SO Network, Firenze/IT)

III. Autentikus környezeti tanulás, Multiszenzoriális tanulás és Cselekvés általi tanulás mint az AESAEC oktatási koncepciójának innovatív pedagógiai elemei

20

23

Michael Schwaiger (Auxilium, Graz/AT) III.1. Bevezetés

23

III.2. Autentikus környezeti tanulás

24

III.3. Multiszenzoriális tanulás

26

III.4. Cselekvés általi tanulás

27

B. Tanulói kézikönyv

29

1. modul – Az Európai Unió az idıskorúak vonatkozásában

31

Dušana Findeisen (The Slovenian 3rd Age University/SI)

2. modul - Az aktív EU-polgárság (AEP) fogalma az idıskorúak vonatkozásában Steffen Hartje (Fritid&Samfund/DK)

45

2.1. Miért fontos az AEP az idıskorúak számára?

45

2.2. A civil társadalom szerepe az AEP kialakításában

47

2.3. Új közösségek létrehozása az EU-ban

48

2.4. Az aktív EU-polgárság fejlesztési lehetıségei a jövıben

50

7

3. modul - Az Európa a Polgárokért Program (EPP) és az idıskorúak aktív EUpolgársága

53

Teresa Diaz Bello/Yolanda Mates (ASAEL/ES) 3.1. Az Európa a Polgárokért Program (Europe for Citizens Programme)

53

3.2. Európa a Polgárokért Program 1. Akciója és annak fontossága az aktív idıskorú európaiak szempontjából

55

3.3. Európa a Polgárokért Program 2. Akciója és annak fontossága az aktív idıskorú európaiak szempontjából

58

3.4. Európa a Polgárokért Program 3. Akciója és annak jelentısége az aktív idıskorú európaiak szempontjából

59

3.5. Európa a Polgárokért Program 4. Akciója és annak jelentısége az aktív idıskorú európaiak szempontjából

60

3.6. Agytröszt

62

4. modul - A Grundtvig idıskorú önkéntes projektek (GIVE) és jelentıségük az idıskorú aktív európai állampolgárok számára

65

Csilla Lázár (Soros Educational Center Foundation/RO) 4.1. A Grundtvig program és az Egész életen át tartó tanulás program dióhéjban

65

4.2. Az önkéntesség mint az aktív állampolgárság lehetséges formája

69

4.3. Idıskorú önkéntességi csereprogramok

74

4.4. GIVE – Idıskorú önkéntes projektek

78

5. modul - A pályázatírás mővészete I: Nyelvi rész

84

Max Reisinger/ Katrin Meister (VHS Graz/AT)/ Michael Schwaiger (Auxilium/AT) 5.1. Általános tudnivalók a kommunikációról

84

5.2. Szövegértés, szövegírás és pályázatírás

87

5.3. A reklám pszichológia és a pályázatírás

92

6. modul - A sikeres pályázatírás mővészete I: Mőszaki rész

8

Bettina Bussi/Patrizia Giorio (CO & SO Network/IT)

97

6.1. Hogyan alakítsunk projektcsoportot

97

6.2. A projektterv

103

6.3. Értékelés

107

6.4. A disszeminációs terv

109

6.5. A projekt költségvetése

112

7. modul - Hogyan valósítsunk meg sikeresen egy projektet

116

Michael Schwaiger (AUXILIUM/AT) 7.1. Fontos tudnivalók, amelyekre projekt indítása elıtt oda kell figyelni

116

7.2. Projekt találkozók és nemzetközi látogatások

123

7.3. Monitoring (ellenırzés) és értékelés

130

7.4. Disszemináció és értékesítés

136

AESAEC - Szójegyzék

140

9

10

A. Pedagógiai koncepció

11

I. Az AESAEC oktatási program fogalmi kerete

(Dušana Findeisen, Szlovéniai 3ik

Életkor Egyetem, Ljubljana/SI) I.1. Bevezetés Az AESAEC projekt központjában a helyi, országos és európai közösségek teljes értékő és aktív idısebb tagjai állanak, annak ellenére, hogy késıbbi életszakaszukban az emberek számos társadalmi sztereotípiával szembesülnek, és hajlamosak azt hinni, hogy a közösségi életbe való beavatkozás nem nekikvaló szerep. Szilárd meggyızıdésünk, hogy az idıskorú állampolgárokat be kellene és be is fogják vonni az ıket és a közösség más nemzedékeit érintı fontos döntéshozatali folyamatokba; hisszük továbbá, hogy az élethosszig tartó tanulás fontos a késıi életszakaszban, minthogy ez erıs hatással van mind a tanulóra, mind pedig a közösségre. Mi több, amennyiben a tanulás, oktatás és képzés maguk az idıskorúak tervezésével európai projektek keretében zajlik, a transzformációs hatás méginkább számottevı.

Az AESAEC projekt idıskorú polgárok számára tervezett oktatási és képzési program, amely képessé teszi ıket arra, hogy:




Változtassanak a saját, és bizonyos mértékig társadalmi, elavult imázsukon, mely szerint nem eléggé tevékenyek és nem vesznek részt a közösségi életben; megszabadítsák önmagukat saját sztereotípiáiktól




Jobban megértsék saját szükségleteiket, problémáikat és a nemzedékek közötti kötelékek szükségességét (szolidaritás, együttélés és nemzedékek közötti együttmőködés)




Megismerjék

az

idıskorúak

szükségleteivel

és

problémáival

kapcsolatos

európai

intézményeket és az európai irányvonalakat




Oktatás és képzés eredményeként az idıskorú polgároknak meg kellene tudniuk tervezni, pályázni és alkalmazni egy európai projektet

Természetesen valamennyi idısebbeknek szóló képzésformának megvan a

maga témája.

De

valamennyi képzésforma e késıbbi életkorban egyidejőleg felhatalmazásra való tanítás . Ezért az oktatási programokban résztvevı képzık, mentorok és tanulók érdekeltek abban, hogy jobban megértsék, mi lehet és mi kellene hogy legyen az idıskor a jelenkori európai társadalomban.

Számos módja van annak, hogy a fıbb társadalmi változásokra és ezeknek a nemzedékek közötti kapcsolataira gyakorolt hatásaira felhívjuk a

figyelmet, növeljük a tudatosságot

az idısebb

munkások helyzetét, rugalmasságát és biztonságát illetıen, életkori korlátokkal való küzdelmüket, a munkához és a nyugdíjhoz való jogot, aktív korosodást a szó tágabb értelmében, elrendelt vagy kötelezı nyugalomba vonulást, strukturált szabadidıt egy kései életszakaszban, lehetıséget más nemzedékekkel való együttmőködésre, önkéntes tevékenységeket, az idıskort és az idıskorúakat illetı irányvonalakat, nyugdíjas életvezetést stb.

13

Az AESAEC oktatási program fogalmi kerete

Ennélfogva arra gondoltunk, hogy az AESAEC képzési program fogalmi keretének nemcsak az idıskorúakat érintı európai intézményekrıl és irányvonalakról való tudást illetve egy projekt megtervezésének a tudását kellene

magába foglalnia. Úgy véljük, hogy az európai projekt

megtervezésében résztvevı idıskorú tanulóknak elsısorban saját magukról és a társadalomban elfoglalt helyükrıl kellene többet megtudniuk, valamint arról kellene tanulniuk, hogy hogyan járulhatnak hozzá a társadalom jobbá tételéhez.

I.2. Az idıskor, idıskorú polgárok szükségleteinek és problémáinak valamint a közösségben való aktív szerepvállalásának megértése Legtöbb nyugat-európai országban az 1950-es évekig az idıskor nem merült föl politikai és társadalmi problémaként. A második világháború után Európát inkább a háború okozta rombolás helyreállítása érdekelte, és a jövıre, az új nemzedékekre összpontosított, gyakran megfeledkezve az idısekrıl. İk a társadalmi sztereotípiák szerint passzívak voltak, egyáltalán nem érdekeltek semmiféle társadalmi részvételben. Az AESAEC projekt és képzés keretén belül bennünket az idıskorúakhoz, az idıskorúak közösségi szerepvállalásához való új európai viszonyulások és az ezzel kapcsolatos oktatási kérdéseket illetı új európai megközelítések érdekelnek. Ezen túlmenıen olyan jó gyakorlati megoldásokat keresünk e téren, amelyekbıl tanulni lehet.

Egy aktív idıs polgárnak, aki készen áll egy európai projekt megtervezésére, egy pályázat elkészítésére és végül ennek gyakorlati alkalmazására, amennyiben a terv sikeres, tudnia kell a meglévı keretprogramokról, és mindenekelıtt ismernie kell azokat az értékeket és felfogásokat, amelyek az idıskorúakkal, az idıskorral, az idısebbek életstílusával, a nyugdíjrendszerrel, az aktív korosodással és egyéb irányvonalakkal, a nyugdíjhoz és a munkához való joggal, a

társadalmi

biztonsághoz való joggal, a rugalmas biztonsággal stb kapcsolatosak. Mi több, tudnia kell azokról az európai intézményekrıl és irányvonalakról, amelyek az idıseket és más nemzedékekkel való kapcsolatukat érinti, valamint ismernie kell a legfontosabb európai civil szervezeteket, amelyek az idıskorúak problémáival foglalkoznak.

Tudatában kell lennie annak, hogy az idısek nem mind

egyformák, minthogy tulajdonképpen valamennyien különbözıek, sokkal inkább, mint az új nemzedékek tagjai, és ennélfogva ki kell állnia az idıskori különbözıség jogáért, hogy meglegyen saját életstílusa, hogy másként kezeljék a politikában stb. Nem minden idıs ember beteg, és korosodásuk nem szükségszerően beteges, hanem inkább természetes. Nem minden idıs ember szegény, nem mind szorulnak segítségre és nem is funkcionális analfabéták valamennyien. Egy aktív idıs polgárnak ezért állást kellene foglalnia a politikában, a médiában, a közéleti nyilatkozatokban és más forrásokban elhangzó, az idıseket gyengéknek és kiszolgáltatottnak beállító diskurzusok ellen. Továbbá, nem minden idıs ember nagyszülı, minthogy különbözı társadalmi szerepeket vállalhatnak. Lehetnek munkások, önkéntesek, tanulók stb. Különböznek a társadalomban betöltött státusuk szerint. Különféle szükségleteik vannak, ha alkalmazottak, ha önkéntesek, ha egyedül élnek, ha családban élnek, ha van élettársuk, ha sikerült kialakítaniuk egy nagyobb vagy kisebb

14

társadalmi hálózatot, ha ebben a hálózatban fiatalok is vannak, ha ez a hálózat érzelmi támasz vagy információforrás - azaz nyílt hálózat; vagy ha ez zárt és csak családtagokból áll. Különböznek egészségüket, nemüket illetve mőveltségüket illetıen is. Különböznek, mert egész eddigi életük és társadalmi szerepeik nagyban különböznek. Különbözı az életvezetésük. Különböznek ezen és más kritériumok szerint, de legalábbis amiatt, mert különbözı életkorúak. lehet a

felnövekvı ifjúság esetében, de nem a

Az életkor fontos tényezı

felnıtteknél! Ideje az idıseket érintı ilyetén

nézetektıl és sztereotípiáktól megszabadulnunk. Következésképpen az idıseket érintı politika sem mentes ilyen nézetektıl és sztereotípiáktól, és egy európai projektet tervezı idısebb polgárnak tudatában kell lennie ezeknek, hogy a projekt megírásának idején ne ismételje, ne erısítse meg ezeket. Ez nem tőnik könnyő feladatnak, mivel az idısekrıl szóló sztereotípiákat gyakran maguk az idısek szilárdítják meg. A sztereotípiák állandósítása nem segít az idısek új imázsának megteremtésében, mely szerint ık közösségileg elkötelezettek és hozzájárulnak különféle irányvonalakhoz. E sztereotípiák megdöntése fontos feladata lehet az idısekkel foglalkozó európai projekteknek. Az ilyen projekteknek igényeseknek, fogalmiaknak kell lenniük, amelyeket intenzív nyilvános kampány kísér, és lehetıség szerint ugyanakkor nemzedékeken átívelı jellegük is kell, hogy legyen. Az idıseket nemcsak azért kell ünnepelnünk, mert megérték a nyolcvanadik (vagy több) életévüket, és használják a számítógépet, vagy mert úgy próbálnak élni, hogy utánozzák a fiatalabbakat.

Hozzájárulásuk miatt kell ıket ünnepelnünk, azért, mert valami számukra és a

közösség számára értékes dolgot valósítottak meg.

Több európai országban az idıskort és a korosodást érintı kormánypolitikák jelenleg többnyire három irányban fejlıdnek:


Állandó párbeszéd azokkal, akik éppen nyugalomba vonultak, és tudatában vannak közelgı idıskoruknak és annak, amit ez jelent azoknak, akik egy ideje nyugállományban vannak


Szolgáltatások fejlesztése szoros együttmőködésben a családokkal és szomszédaikkal
Alkalomteremtés az idıseknek arra, hogy, a többi nemzedékkel egyenrangúként a közösség részei legyenek.

A legtöbb probléma ezen utóbbi téren merül föl. Miért? Mert a legtöbb idıs embert leginkább kiszolgáltatott, mások segítségére szoruló emberként látják. Sıt, több európai politika is gyakran ebben az irányban fejlıdik, számos civil szervezettel és egyes idıs polgárokkal való tárgyalás után ezt az idıszakot a munkából való visszavonulás és az idıskor közötti szakasznak tekintik.

I.3. A változó társadalom Az európai projektekben részt venni kívánó idıs polgároknak át kell látniuk a nemzedékeket érintı fontos társadalmi változásokat és a közöttük lévı összefüggéseket. Az ezekhez és más társadalmi és közösségeken belüli változásokhoz való tudatos alkalmazkodás lehet az európai projektek témája és célja. Melyek ezek a valamennyi nemzedéket érintı fıbb társadalmi változások?

15

Az AESAEC oktatási program fogalmi kerete

a) Fizetett munka: A kiegyensúlyozatlan közfinanszírozás a “fizetett munkának és a rendszeres havi jövedelemnek” társadalomból való eltőnését tükrözi. A munka mai, a jelenlegi középkorúak által mővelt formái különböznek a Keynes-i idıktıl,

amikor az állandó, egészidıs alkalmazás volt a

norma; a ma uralkodó formák a határozott idejő, részmunkaidıs, otthonról végzett, telemunka, a szürke piacgazdaság, változó idıszakos alkalmazás, oktatás és képzés valamint rugalmas biztonság. Annak az átmenetnek vagyunk tanui, ahogyan egy “munkával és stabilitással jellemezhetı civilizációból” egy instabil idıszakba kerülünk, amely sokak számára csökkent jólétet és bizonytalanságérzetet jelent. Az új típusú alkalmazások hatással vannak z idısebbek életére és munkájára valamint

közösségi részvételükre. Fiatalabbak és idısebbek ma egyaránt érdekeltek

abban, hogy mi történik a

közösségben, minthogy sokkal inkább érintik ıket a közösségben

végbemenı változások. Eljött az idı, hogy aktívabbak legyenek különféle közösségeken belül, helyi, országos, európai sıt világszinten is.

Az idısek által végzett fizetett alkalmi vagy önkéntes munka új munkahelyeket eredményezhet a fiatalabbak számára. Nem minden típusú munka válhat egészidıssé.

Kezdetben egy tevékenység

fokozatosan fejlıdik, a munka aztán elvégezhetı alkalmi tevékenységként vagy fizetett alkalmi munkaként. Az efféle munkát könnyedébben vállalják az idısek, mivel nekik van valamennyi rendszeres jövedelmük. De az alkalmi tevékenységek késıbb egészidıs állásokká válhatnak a fiatalabbak számára. Az idısebbek nem “lopják” a munkát a fiatalabbaktól, mivel ezekétıl eltérı típusú tevékenységeket vállalnak föl.

Az állandó munkahely aligha jó megoldás az idısebbek

számára, mi több, ık nem is akarnak egészidıs alkalmazást. A harmadik életkor másfajta jellemzıkkel rendelkezik, mint a második, a középkorúak nemzedéke.

Számos, a fiatalabb nemzedékek tagjait magukba tömörítı csoport társadalmi helyzete hasonlóvá válik az idısebbekéhez. E csoportok fiatal, elsı állásukat keresı emberekbıl, munkanélküli középkorúakból,

állandóan

munkanélküli

idısebb

munkásokból,

két

határozott

idejő

munkaszerzıdés között álló emberekbıl áll, valamint olyan személyekbıl, akik (szak)képzettségük miatt alkalmazhatatlanok és a társadalom szélére szorulnak. A mai társadalmakban ennélfogva az idıskorúak problémáira való megoldások keresése ugyanakkor a fent említett, a

közösségeken

belül szintén létezı csoportok problémáira való megoldások megtalálását is jelenti.

b) Az új technológiák nem könnyen hozzáférhetıek az idısebbek számára; amennyiben a közösség bármely tagjától megtagadják a

modern technológiához való hozzáférést, ez valamennyi

nemzedéket valamint az egész közösséget érinti. Az információkhoz való hozzáférés nélkül nem tudnak beilleszkedni a közösségbe, nem tudnak lépést tartani a haladással, nem tudnak belépni az e-gazdaságba,

e-kormányba,

e-oktatásba,

e-kommunikációba

stb,

és

így

egyre

inkább

kiszolgáltatottak az aktív dolgozó népességnek. A technológiához való hozzáférés hiányában kevéssé tudnak beilleszkedni a közösségekbe. Kérdés, hogy társadalmunkban az alkalmazástól való

16

függés csökkenthetı-e, és található-e egy olyan alap, amely inkább összhangban van az aktuális társadalmi fejleményekkel.

c) A mellızött emberi és társdalmi tıke megırzésének szükségessége: Az idısebbek olyan nemkézzelfogható és láthatatlan kulturális örökség (tapasztalati tudás, készségek, hit, szokások stb) birtokosai, amelyeket szükséges megırizni, fenntartani és a fiatalabb nemzedékeknek átadni, amennyiben folytonosságukat biztosítani kívánjuk. Az idısebbek figyelmen kívül hagyott képességei és tudása az emberi és társadalmi tıke

fontos részét képezik. Ezek aktiválása és alkalmazása

javíthat az idısebbek társadalmi helyzetén, ráadásul könnyíthet a fiatalab nemzedékek terhein. A társadalom jelenleg tékozolja az általa birtokolt emberi tıke jelentıs részét, ami valóságos csapás a tudásalapú információs társadalom számára. A modern államok és a modern közösségek fıként a rendelkezésükre álló emberi és társdalmi tıke révén ırizhetik és erısíthetik meg vitalitásukat. Mi több, a korosodó társadalmat

veszélyként és kudarcként érzékelik, amikor pedig sikernek, a

civilizációnk sikerének lehetne tekinteni.

Jelentıs számú idıs ember elérhetı és tapasztalatilag érvényesített tudással áll a közösség rendelkezésére, javára. Nem kellene annyira aggódnunk a csökkenı születési arány miatt. Épp ellenkezıleg, ami miatt aggódnunk kell, az a gyerekeink és unokáink “minısége”; az, hogy hogyan fejlesszük érzékenységüket, toleranciájukat, stresszel szembeni ellenállásukat, másokkal való kapcsolataikat és a mások iránti tiszteletüket, illetve közösségépítı képességüket. Értékeik, tudásuk és kulturális tudatosságuk minıségük jelzıi.

Beszélhetünk a minıség túlzott jelenlétérıl. De

gyerekeink minısége, csakúgy mint az idısebbek minısége, segít a közösségeknek a túlélésben!

Egy

integratív közösségnek vigyáznia kell és elınyére kell kihasználnia tagjainak tudását és

képességeit, korukra való tekintet nélkül. Azon infrastruktúra hálózatok hiánya, amelyek képessé tenné az idısebbeket a társadalomba való újra beilleszkedésre, a társadalmi kirekesztettségükhöz és elszigeteltségükhöz vezet. Hogyan alkothatnak az idısebbek társdalmi hálózatokat, és hogyan tarthatják fenn ıket? Hogyan kaphatnak támogatást: anyagokat, érzelmi támaszt, információt és tudást? Hogyan kezdhetnek el közösségi ügyekkel foglalkozni, és hogyan vehetnek részt a társadalomban?

Milyen

közintézmény-hálózat

és

szervezett

struktúrák

rendelkezésére a mai Európában? Vannak-e valódi lehetıségeik a

állnak

az

idısek

szocializálásra, alkalmuk a

célorientált, kellemes szabadidıs tevékenységekre, amelyek igazi egyéni és társadalmi változásokat idéznek elı, alkalmat a

tanulásra és mővelıdésre; vannak-e különleges állásközpontok idısebb

polgárok számára, különleges orvosi ellátás, kórtermek, az idısebbeket önkéntes munkávalés képzéssel ellátó szervezetek, kulturális szervezetek idısebbek számára? Hogyan tudnak az idısebbek újra belépni a társadalomba, vagy inkább hogyan elızhetnénk meg társadalomból való kirekesztésüket?

Hogyan biztosíthatnának maguknak egy más nemzedékekkel

egyenértékő

társadalmi helyzetet, hogy idıskorukra teljes értékő életet élhessenek 20-30, vagy még több évig?

17

Az AESAEC oktatási program fogalmi kerete

d) Az idısödı társadalom aktív idıskort kíván – a

társadalmi integráció új útjait: Az idısödı

társadalom nagyobb érdeklıdést keltett az idısebbek iránt. Az idısebbek, csakúgy, mint mindenki más, csupán úgy tudnak újra beilleszkedni a társadalomba, ha aktívak. Számos nyugalomba vonult ember tapasztalata mutatja, hogy sikeresebbek, ha új társadalmi csoportokhoz csatlakoznak, új tevékenységekben

vesznek

részt.

Lehetetlen

felsorolni

valamennyi

olyan

tevékenységet,

amelyekben az idısebbek másokkal együtt részt vehetnek. Kis támogatással és tanáccsal valamint megfelelı képzéssel / oktatással, bármely egyén találhat olyan tevékenységet, amelyet örömmel végez.

Ahhoz, hogy kiderítsük, mire van másoknak szüksége, és mit hajlandóak elfogadni,

azonosítanunk kell

a

dolgokat, amelyek új kihívást jelenthetnek számukra. Ezen idıszak

választásai és vonzódásai mindig nagyon személyesek. Végre eljött az idı, amikor az embernek meg van engedve, hogy azt tegye, amit szeret és ami érdekli. Illusztrációképpen említsünk meg csak néhányat: meg lehet tanulni hangszeren játszani, lehet színjátszani, festeni, kiállítani, kutatni, fordítani, múzeumban gondnokként vagy idegenvezetıként dolgozni, önkéntes munkát vállalni egy szervezetnél, klubot vagy társaságot alapítani, kaligráfiával foglalkozni, weboldalat tervezni, óvódásoknak mesét írni vagy olvasni, helyi iskolák tantervének megalkotásában együttmőködni, kertészkedni magunknak vagy másoknak, tanácsot adni, tanulási és lélektani segítséget biztosítani, fiatalabbakat vagy egykorúakat tanítani, tervezni, politizálni, tömegtájékoztatásnak dolgozni, vállalatot alapítani, könyveket írni és kiadni, résztvenni a

közösség ügyeiben saját és más

nemzedékek képviselıjeként. Azonban valamennyi tevékenységnek rendelkeznie kell egy világosan meghatározott céllal és mőködési tervvel. Annak érdekében, hogy az idısebbek közösségeken és társadalmon belüli helyzete megváltozzon, szükséges azonban olyan célorientált tevékenységek felvállalása, amelyek képesek változásokat elıidézni személyes életükben és a társadalomban.

I.4. Következtetés Kései életkorukban az emberek kapcsolatban vannak más nemzedékekkel, ennélfogva sokkal inkább részt kell venniük a

közösség életének formálásában. A nemzedékek közötti együttmőködés és

szolidaritás csak úgy lehetséges, ha az idıs polgárok tudnak és hagyják ıket aktívan öregedni. Ezért a helyi, országos és európai politikának aktív polgárokként kell ıket kezelniük, olyan emberekként, akikben lehetıségek vannak, valamint olyanokként, akiknek vannak pszichoszociális szükségleteik. Azon idıs polgároknak, akik készen állnak saját társaikat illetve más nemzedékekkel való kapcsolatukat érintı európai projekttervezetek elıkészítésére, igyekezniük kell arra, hogy megdöntsék az aktív és résztvevı idıs polgár új imázsával ellentétben álló sztereotípiákat. Ennek érdekében a projektet elıkészítı idıs polgároknak szükségük van az európai intézmények és ezeknek az idıskort érintı politikájának jobb megértésére, valamint az idısebbek problémáival foglalkozó civil szervezetek tevékenységének megismerésére. A társadalmi változásokhoz való alkalmazkodás vagy ezeknek az idısebbeket érintı következményeire való felkészülés az európai projektek témája és célja lehet.

18

Bibliográfia: Durandal, J-Ph.V. (2003) : Le Pouvoir gris. Sociologie des groupes de pression de retraites. PUF. Paris. Guillemard, A.-M. (1986): Le declin du social. PUF. Paris. Erikson, E.H. et al (1989): Vital Involvement in old age. W.W. Norton & Company. New York. Findeisen, D.: Educating the 45+ to understand and change their social position. Kroehnert, S./Hosmann, I./Klimgholtz, R.(2008): Europe’s Demographic Future. Berlin Institute for Population and Development. Rečnik, M.: Izobraževanje starejših odraslih, Education of the elderly. ACS, Ljubljana, 2000, str. 13-38 Roberts, K. (1981): Leisure. Longman. London. Rojek, C. (2000): Leisure and Culture. Palgrave Macmillan. New York. Shields, R. (1997): Flow, Space and Culture. No.1, Volume.1, pp. 1-9

19

A IANUS projekt eredményi és ezek fontossága az AESAEC Oktatási Programban

II. A IANUS projekt eredményi és ezek fontossága az AESAEC Oktatási Programban (Patrizia Giorio, FormAzione CO&SO Network, Firenze/IT) A IANUS – Nemzedékek és Kultúrák közötti, Számítástechnikai Alapú Idıskori tanulás Standardjai (N°134057-LLP-1-2007-1-AT-GRUNDTVIG-GMP) Grundtvig

projekt

2007

és

2009

megkísérelte

azonosítani és elemezni azokat a tényezıket, amelyek Európaszerte pozitívan vagy negatívan befolyásolják majd a idıskori tanulási tevékenységeket.

Tény, hogy az utóbbi években bekövetkezett munkapiaci válság Európa-szinten megkövetelte a a növekedésre és munkahelyek teremtésére vonatkozó Lisszaboni stratégia revízióját és felélesztését egy sor strukturális reform segítségével. Több országban kevéssé tudatosul az idısebbek potenciálja és annak szükségessége, hogy növeljék társadalmi tevékenységüket és részvételüket az ország életében annak érdekében, hogy EU-s ország teljes értékő tagjaiként életkörülményeiket javítsák. Következésképpen az Aktív Polgár és az ehhez hasonló témák egyre fontosabbá válnak országainkban.

Az idıskori tanulás egy viszonylag új fogalom, amelyet az európai és országos testületek, nevelık, lélektani és orvostudományi szakemberek, szakképzı intézmények és civil szervezetek vezettek be. Azonban átfogó eljárásként még nem eléggé ismert azon különféle civil szférákban, amelyek célja az idısebbek autoritásának és befolyásának növelése, ugyanakkor azon sztereotípiák kiküszöbölése, melyek szerint a harmadik életkort a gyenge egészségi állapot, csökkenı társadalmi tevékenység és az élet iránti kisebb érdeklıdés jellemzi. Ezért ajánlottak az EU oktatáspolitikáját érintı irányvonalak és képzési programok, ezért szükségesek a jó gyakorlati példák terjesztése szempontjából.

Az idıskori tanulás fogalmának

továbbfejlesztése érdekében európai szinten megemlítünk néhány kulcselemet, amelyek fontosak, amikor az idıskorú tanulók különbözı szintő képzések haszonélvezıi:


Biogenetikai és lélektani tényezık: - az emberi agy általános teljesítménye az életkorral való összefüggésben - az emberi agy élete és az agy újranövekedése - emlékezet és reprodukciós folyamatok/interaktív emlékezetrendszerek az emberi agyban - fizikai és pszichofizikai kérdések - érzelmi fejlıdés - nemi szempontok


Társadalomlélektani dimenzió: 

A tanulás belsı és külsı motivációja 50 év felett



A tanulás belsı és külsı korlátai



Idıskorú tanulók képessége arra, hogy az érettség eredményeként a valóságot tágabb nézıpontból lássák



20

Egy lélektani közösség- és “mi”-tudat megteremtése



Társadalmi belefoglalás folyamatának elıidézése


Strukturális

dimenzió országos / regionális / helyi szinteken:



Jogi kérdések és felelısségek



Hagyományok és az idıskori tanulás megközelítése



Létezı hálózatok és projektek


Intézményi dimenzió: 

Tanfolyamtervezés és szervezés



Nemzedékek közötti / kultúrák közötti csoportok



Marketing



nyilvántartási eljárások



kommunikációs stratégiák



a képzık képességei



tanfolyamok színhelye



színhelyek ellenırzése és minıségbiztosítás


Pedagógiai

dimenzió:



Minıségi ajánlások a módszereket, didaktikát és képzési anyagokat illetıen



Kevert tanulási megoldások



ICT tanulási környezet használata



Képzı – tanuló kapcsolat



Tanuló – tanuló kapcsolat



Különbözı korú és kultúrájú heterogén csoportokkal való munka elınyei és kihívásai



Tanulás idısebbektıl



az idısebbek közötti együttmőködı tanulás bátorítását célzó oktatási útmutatók



bizalmon alapuló élénk képzı – tanuló és tanuló – tanuló közötti interakció



a tanácsadás fontossága



az idıskori tanulásnak megfelelı tanulási tartalmak



feltevések az egyes tanulók elızetes tudásáról



az órákon használt nyelvezet alkalmazása az idıskorú tanulók célcsoportjához



nemi szempontok figyelembevétele didaktikai perspektívából



a csoportok méretének a tanulási folyamatra való hatása és fontossága


EU felnıttoktatás – politikai 

dimenzió:

A Bizottság felnıttoktatás-politikájának a célcsoportra vonatkozó releváns / megfelelı eszközei és fogalmai



Javaslatok a Bizottságnak a meglévı eszközök és fogalmak, mint például az EUROPASS, mobilitásprogramok stb módosítására, és ezeknek fontosságának növelésére a célcsoport tekintetében



Javaslatok a Bizottságnak új eszközök és fogalmak bevezetésére, hogy megfelelıen és idıben reagáljon azok igényeire és szükségleteire, akik a

felnıttoktatásért felelısek

21

A IANUS projekt eredményi és ezek fontossága az AESAEC Oktatási Programban

vagy abban érdekeltek, mint például a minisztériumok, társadalmi partnerek, képzési szervezetek, célcsoportok ernyıszervezetei

stb, hogy erısítsék támogatásukat az

idıskori / nemzedékek közötti tanulást illetıen

Az alábbi tippeket a IANUS irányvonalak részeként fejlesztették ki, hogy segítsék a képzıket a fent említett tényezık legyızésében: A képzıknek tudatában kell lenniük a csoport heterogén voltának Tisztelet és ráfigyelés az egyénre Az idıskori tanulás különféle politikai, kulturális és intézményi megközelítéseinek ismerete Projektfejlesztés ismerete az idıskori tanulás terén Képesség a folyamatorientált tanulás és a

kölcsönös tanulás (egymástól való tanulás)

támogatására, a tanításról a tanulásra helyezve át a hangsúlyt új és változatos didaktikai megközelítések révén, amelyek képessé teszik a résztvevıket arra, hogy egymással megosszák felfogásaikat és tudásukat A tanulás tartalmának az idıskorú heterogén célcsoport szükségleteihez való igazításának képessége Nıi és férfi hallgatók különféle szerepeinek bevonása a tanulási folyamatokba és a különbözı társadalmakon belüli nemi szerepek fejlıdésének tudatosítása A tanulási környezetben a - fıként nıi - hallgatók önbizalmát erısítendı különféle készségek fejlesztése Közös felelısség a csoportdinamikát illetıen: a bizalmon alapuló képzı – tanuló és tanuló – tanuló kapcsolatok támogatása A tanulási folyamat során megvalósítandó egyéni célok kialakításának a képessége Képesség a kulturális sokféleség és egy európai kulturális közösséghez való tartozás valósága mellett érvelni Idıtartam, tartalom és helyszín tekintetében szempontjából rugalmas tanulási programok és szemináriumok A tantárgyak közötti munka bátorításának szükségessége és képessége Tudatosítani a

célcsoportban az idıskori tanulás szükségességét és elınyeit – kognitív,

gyakorlati és társadalmi vonatkozásban Elısegíteni az idısebbek teljes jogú tagokként való elfogadását / megértését valamennyi EU-s országban

Bibliográfia: www.ianusllp.com

22

III. Autentikus környezeti tanulás, Multiszenzoriális tanulás és Cselekvés általi tanulás mint az AESAEC oktatási koncepciójának innovatív pedagógiai elemei (Michael Schwaiger, Auxilium, Graz/AT) III.1. Bevezetés Az AESAEC projektcsoport megpróbált mindenekfelett megbizonyosodni afelıl, hogy a képzési tartalmak pedagógiai irányultsága valamint ezek didaktikai alkalmazása összhangban van a célcsoport

- 60 év fölöttiek - szükségleteivel és általános keretével.

Ebbıl nem kell azt a

következtetést levonni, hogy ezek a pedagógiai és didaktikai intézkedések pusztán csak idısebbek esetében érvényesek. Inkább az oktatáselmélet azon lényeges elemeirıl van szó, amelyeket más tanulókategóriák számára fejlesztettek ki, és amelyek egyetemes érvénnyel bírnak. Használatuk azonban különösen ígéretes idısebbeknek szóló oktatási felfogásokként, minthogy segítenek a tanulási motivációt hosszú távon fenntartani, a megerısíteni valamint fejleszteni a

fenntartható tanulás sikerének lehetıségét

tanuló képességét a

tanultak alkalmazására. Ugyanakkor

lehetıvé teszik az idısebbeknek (a fiatalokhoz mérten) nagyobb élettapasztalatát szabadon beáramlani a tanítási órába.

Elvben, pedagógiai gondolkodásunk azon alapul, hogy a formális tanulási folyamatoknak amellett, hogy egyszerően tudást és ismereteket közvetítenek,

mindenekelıtt azzal a

céllal kell

rendelkezniük, hogy (tovább)fejlesszenek fontos alapkészségeket a tanulóban; ezek a következıket foglalják magukban:


Kognitív készségek (analitikus gondolkodás, logika, problémamegoldás, tervezés stb.)
Érzelmi készség (tisztelet, együttérzés, azonosulás, stb)
Metodikai készségek (módszerek és eszközök használatának ismerete stb.)
Társadalmi készségek (kommunikáció, konfliktuskezelés, csapatmunka stb.)
Interkulturális készségek (saját / más kultúrák ismerete, interkulturális környezetben való viselkedés stb.)


Veleszületett készségek (erıfeszítés, elkötelezettség stb.) Ezen alapkészségek jegyzéke bıvíthetı, a kifejezések nem különböznek élesen egymástól. Ez a jegyzék azonban betekintést ad aba, hogy a projektcsoport mely központi elemekre figyelt különösebben a

tanfolyam során. Ebben aszövegkörnyezetben fontos megérteni, hogy

a

projektcsoport a hagyományos tanulás követelményeit – közvetítés, megerısítés és ismeretek és tartalom reprodukálása – hosszútávon elégtelennek találta. Mi t0bb, a projektcsoport megkísérelte a tanulókat ellátni azzal a képességgel, hogy az általuk tanultakat fenntarthatóvá, eredetivé és önállóvá tegyék annak érdekében, hogy – a szó legtágabb értelmében – szükségleteket elégítsenek ki és problémákat oldjanak meg.

23

E képesség megszerzése érdekében a fent említett átfogó és sokrétő készségeket kell átadni vagy aktiválni. Következésképp az AESAEC tanfolyam kívánalmai nem kisebbek mint … Az Európai Uniót közelebb hozni a hallgatókhoz, ahol tisztán körvonalazott cél az, hogy a tanfolyam végén a hallgató nagyobb fontosságot tulajdonítson az EU-nak és jobban megértse az európai polgárság mibenlétét, mint a tanfolyam elején Tájékoztatni a hallgatókat az EU finanszírozó programjai által kínált lehetıségekrıl, és ezeknek az idısebbeket illetı tartalmáról, együttesen elemezni és kiértékelni elınyeiket és hátrányaikat, esélyeiket és kockázataikat. Motiválni a hallgatókat arra, hogy ténylegesen pályázzanak olyan témájú EU-s projektre, amellyel nagy mértékben azonosulni tudnak. Támogatni a hallgatókat abban, hogy egyénileg tervezzenek meg egy EU-s pályázatot, és nemzetközi projektpartnerekkel együttmőködve adják be pályázatukat. Támogatni a hallgatót a nemzetközi együttmőködési projekt sikeres és fenntartható alkalmazásában. Bevonni a hallgatókat hosszútávú és fenntartható együttmőködési, hálózati tevékenységekbe és európai folyamatokba országos és nemzetközi szinten. Ezen sokrétő célok megvalósítása, vagy inkább az említett készségek megszólítása és átadása érdekében a projektcsoport –pedagógiai felfogásában - megállapodott egy hasonlóképpen sokoldalú módszer- és eszközhasználatban. E felfogás központi tárgya a hallgató (vagy hallgatócsoport), aki a tanfolyam egész ideje alatt a tanulási folyamat középpontjában áll, és aki vagy egymagában, vagy másokkal együtt alakít, befolyásol és irányít. Minél aktívabban alkalmazza és vállalja föl ezt a szerepet, annál nagyobb a

valószínősége, hogy a

tanfolyam megvalósítja céljait, amelyeket a

fentiekben vázoltunk. Ez természetesen azt jelenti, hogy minden egyes hallgató egyaránt felelıs a tanfolyam sikeres kimenetelében, és felelısségüket nem szabad alábecsülni; ez egy olyan tény, amelyet mindenekfölött aktívan és tudatosan kell hangsúlyozni valamennyi résztvevınek a tanulási folyamat elején.

Mintegy az AESAEC képzési koncepció innovatív és a célcsoportot érintı jellegének (amelyet a Kulcstényezık Győjteménye is megerısít) példájaként a következı három szemléletmódot hangsúlyozzuk:

III.2. Autentikus környezeti tanulás Az autentikus környezetben való tanulás, mint tudatosan alkalmazott módszer, még mindig viszonylag újnak számít az általános oktatási koncepciók között. Igaz, hogy az utóbbi évtizedekben erıteljesen bátorították használatát az iskolai és egyetemi ágazatokban. Azonban, mint általában, alkalmazása

24

bizonyos

tantárgyakra

és

tevékenységekre

korlátozódott

(beleértve

a

múzeumlátogatást a történelem vagy politika tanításához, kirándulásokat a földrajz tanításához, külföldi látogatásokat az idegen nyelvek tanításához. ) A helyzet valamennyivel pozitívabban strukturált

a

szakképzésben és a

felsıoktatásban, ahol a tanulás és a munkahelyen töltött

gyakorlati idıszakok hagyományosan a szakmai elımenetel szerves alkotóelemét képezik.

Az általános felnıttoktatásban azonban az autentikus környezeti tanulást, néhány kivételtıl eltekintve, egyáltalán nem alkalmazzák széles körben, és ennek okai számottevıen különbözıek: a résztvevık ideje korlátozott, jelentıs szervezést igényel az oktatást biztosítóktól ami az elıkészítést és az alkalmazást illeti, a résztvevık számára viszonylag magas tandíj, a tanulás e formájának a tanulók és a tanítók körében való gyakran alacsony elfogadottsága, de ugyanakkor az oktatási intézményen kívüli közös idıtöltés iránti érdeklıdés hiánya is.

Az AESAEC képzésfelfogásban határozottan tudatosul az, hogy valamennyi adandó alkalmat meg kell ragadni a”megszokott” tanulási környezet (oktatási intézmény vagy tanterem) elhagyására, hogy tananyagot és tanulási célokat adjunk. Ugyanakkor mind a formális, mind az informális tanulási tevékenységek áthelyezhetık és áthelyezendık a következı helyszínekre:


múzeumok, könyvtárak, kiállítások, kulturális események
nyilvános viták, tárgyalások, szemináriumok és elıadások
országos és EU-s közintézmények, amelyek a tárgyhoz tartoznak és érdeklıdést keltenek
más EU-s projektcsoportok, intézmények vagy hálózatok, amelyek fontosak lehetnek

és

érdeklıdésre tarthatnak igényt


szakszövegekkel, a

termékek marketingjével, projektekkel stb. foglalkozó termelıegységek

(pl. újségok, kiadók, reklámügynökségek, projektvezetık stb.)


lehetıség szerint európai hangulatú éttermek és nyilvános helyek
internet (a tanulási tartalmak nagyrésze – pl. programmal kapcsolatos információk, pályázat és beszámolók stb – könnyedén elérhetık interneten, így ezt aktívan és intenzíven mint virtuális tanulási környezetet kellene használni.)

Ez csupán néhány azon javaslatok és ötletek közül, amelyeket figyelembe vettünk tanfolyamunk során, és amelyek igények és lehetıségek szerint bıvíthetık vagy kiegészíthetık. Ráadásul fontos megbizonyosodni arról, hogy az autentikus környezeti tanulást (mint a többi tanulási formát) nem l’art pour l’art alkalmazzák, hanem tudatosan beágyazzák a pedagógiai koncepcióba és ez konkrét tanulási eredményeket hoz.

25

III.3. Multiszenzoriális tanulás A holisztikus tanulás a legkevésbé sem új eljárás az oktatáselméletben – gondoljunk csak Johann Heinrich Pestalozzi vagy Maria Montessori elveire. De amióta csak a neurológia betekintést nyújtott abba a folyamatba, ahogyan az emberi agy az információkat feldolgozza, és az ezeket eredményezı gondolkodási folyamatokba, tudjuk azt, hogy az információelsajátítás a különféle érzékszervek útján valóban aktiválja az agy különféle funkcióit. Ezek összegyőjtik, elemzik, értelmezik és folytonosan feldolgozzák az információkat, ami általában a memorizálás, gondolkodás és cselekvés bonyolult folyamataiba torkollik.

Az oktatáselméletre vonatkozóan megerısödik (ugyanakkor ismételten igazolódik) az a feltevés, hogy minél sikeresebb a tanulás, annál több agyi funkció aktiválódik, mert … a keletkezı kapcsolat az agysejtek között erısebb intenzívebb az információk és készségek elraktározása ezen információk és készségek könnyebben elıhívhatók vagy aktiválhatók

Érzékszervi modalitások alapján a következı tanulási stílusokról beszélhetünk nagyvonalakban:


auditív tanulás (hallás, hallgatás, tárgyalás, beszélgetés stb.)
vizuális / optikai tanulás (olvasás, látás, nézés, megfigyelés, stb.)
mozgásos / kinesztetikus tanulás (érintés, alkotás, mozgás, játék, stb.)
olfaktoriális- és ízleléses tanulás (szaglás, ízlelés) Vitathatatlan, hogy az elsı két tanulási formát gyakrabban használják, de a kinesztetikus tanulás is több pedagógiai területen kezdett fontossá válni. Azonban a tágabb oktatási környezetben viszonylag kevéssé veszik figyelembe– a

szakoktatás néhány területét kivéve -

a

szaglásos és

ízleléses tanulás különleges alkalmazását. Ennek egyrészt van bizonyos magyarázata, másrészt viszont nem kellene teljes mértékben lenézni, tekintettel az érzékenység és az asszociáció kialakításának lehetıségeire. Az illatok és ízek tökéletesen alkalmazhatóak mindenekelıtt a kultúrák közötti tartalmak közvetítésében. Így a nemzetközi ételek együttes készítése és elfogyasztása rendkívül gyümölcsözı tanulási környezetet kínálhat nagy emlékezési potenciállal (amelyet hasonló formában sikeresen ellenıriztek társaságok étkezdéiben az

Európa munkában

projekt részeként).

Ennélfogva az AESAEC képzési felfogás központi eleme a tanulás megértése az információbefogadás valamint a teljes folyamat megértésének tekintetében is. Ezért van az, hogy olyan módszereket és eszközöket alkalmaznak, amelyek megfelelnek a tanulók valamennyi érzékszervi befogadóképességének, és amelyek aktívan használják a tanulási potenciált.

26

III.4. Cselekvés általi tanulás A cselekvés általi tanulás szintén viszonylag régi szakkifejezés az oktatáselméletben, melyet ebben a

formában

Robert Baden-Powell, a

cserkészmozgalom megyalapítója vezetett be elıször;

másrészt a cselekvésorintált tanulás régebbi modelljein alapszik (mint például a John Dewey-é). Az alkalmazott tanulás fogalmát eléggé ismertnek tekinthetjük, átfogó magyarázata e helyen nem szükséges. Fontos viszont rámutatni arra, hogy az AESAEC- et egészében kell látni mint a fenntartható cselekvés általi tanulás fogalmának mégalapozására tett kísérletet. Igy az EU által kofinanszírozott

AESAEC projekt csupán egy hosszútávú folyamatnak a kiindulópontja. A projekt

során a tanfolyam résztvevıit felkészítik arra, hogy önállóan vegyenek részt EU-s projektekben, annak érdekében, hogy aktívabban tapasztalják meg európai polgárságot,

járuljanak hozzá az

európai folyamatokhoz és szólaljanak fel saját érdekükben. Az, hogy a tanfolyam pedagógiai felfogása felhasználja a cselekvés általi tanulás elemeit, csak logikus és következetes. Azonban a cselekvés

általi

tanulás tulajdonképpeni

és

hosszútávú

hatásait

mindenekelıtt

az

AESAEC tanfolyam vége fele lehet érezni, amikor a résztvevık már megfogalmazták és beadták projektterveiket, és különösen akkor, amikor – egy jóváhagyott projekt esetében - ezt valóban gyakorlatba is tudják ültetni. Ekkor van az, hogy a résztvevık, aktív cselekvés általi tanulással valóban

képesek

az

projektmenedzsmentrıl,

Európai

Unióról,

ennek

interkulturalitásról,

finanszírozási

kultúrák

közötti

mechanizmusairól,

az

együttmőködésrıl

EU-s illetve

problémamegoldı eljárásokról tanulni. Ezenkívül továbbfejleszthetik önmagukat, de ugyanakkor környezetüket is – és, végsı következményként – az európai eszmét.

Bibliográfia: Andersson, Sven/Andersson, Ingrid (2005): Authentic Learning in Social-cultural Frameworks. Taylor & Francis. Clark, Aldrich (2005): Learning by Doing: A Comprehensive Guide to Simulations, Computer Games, and Pedagogy in eLearning and Other Educational Experiences. Pfeifer. Coffield F. et alii (2004): Learning styles in pedagogy in post-16 learning. A Systematic and Critical review. London. Learning and Skills Review Centre. Dörig, Roman (2003): Handlungsorientierter Unterricht Ansätze, Kritik und bildungstheoretischer, curricularer und instruktionspsychologischer Perspektive. WiKu-Verlag.

Neuorientierung

aus

Europe at Work (2007): Europe Cooks at Work. (www.europe-at-work.eu) Land Brandenburg/Ministerium für Bildung, Jugend und Sport (Hg.) (2005): Außerschulische Lernorte. LISUM. Lawrence, Gordon D. (1997): Looking at Type and Learning Styles. Center for Applications of Psychological Type. Lombardi, Marilyn (2007): Authentic Learning for the 21st Century: An overview. EDUCAUSE. Montessori, Maria (2009) [1919]: The Montessori Method. Wilder Publications. Museum Nuremberg/Documentation Centre Nazi Party Rally Ground: Learning in Authentic Locations: The Education Forum. (http://museums.nuremberg.de/documentation-centre/education-programme.html) Niederhauser. Rolf/Rhyn, Heinz (2004): Lernen außerhalb der Schule. Das Projekt MatI – Marktplatz für außerschulisches Lernen. Haupt.

27

Reyher, Uwe (Hg.) (1998): Lernen außerhalb des Klassenzimmers. Außerschulische Lernorte mit Erfahrungsberichten und praktischen Tipps. Oldenbourg Schulbuchverlag. Schiffler, Ludger (1998): Learning by Doing im Fremdsprachenunterricht. Max Hueber. Sliwka, Anne (2001): Das anglo-amerikanische Beispiel. Band 2. Weinheim Vogt, Reinhold (2007): Gedächtnistraining in Frage & Antwort. Warum kreatives Denken besser ist als Pauken. Soft Skills kompakt. Junfermann.

28

B. Tanulói kézikönyv

29

30

Dušana Findeisen (The Slovenian 3rd Age University/SI)

1. modul: Az Európai Unió az idıskorúak vonatkozásában Elsı rész:

Dióhéjban:

Eredmények:

Miért az Európai Unió? Miért az idıskorú állampolgárok? Az Európai Unió küldetése, funkciói és integrációs folyamatai Az európai intézmények feladatai és egymáshoz való viszonyuk Demográfiai változások és öregedı társadalom Európában Az idısebb polgárok legfontosabb problémái és ezek megközelítése az európai intézmények szemszögébıl  Az idısebb polgárok és képviseletük európai szinten    

Ez után a fejezet után Ön megérti:  az európai integráció gondolatának alakulását;  a legfontosabb európai intézmények és tanácsadó testületek mőködését, ezek egymáshoz való viszonyát;  hogyan viszonyulnak egymáshoz − az idıskorúakat is érintı − uniós és nemzeti intézkedések;  a demográfiai változások, az öregedı társadalom és az aktív idıskor hatását az idıskorú európaiak életére;  milyen európai szintő civil szervezetek, hálózatok képviselik az idıskorúak érdekeit. Az idıs emberek olyan mértékben elégedettek saját életükkel, amilyen mértékben ıket a társadalom integrálja. (A tevékeny idıskor elmélete. 1972)

Bevezetı: Európai Unió – Mit jelent ez a fogalom Ön számára? Mi a személyes tapasztalata az Európai Unióról? Mit gondol, jó ötlet volt létrehozni? Jónak tartja, hogy az Ön országa is csatlakozott az Európai Unióhoz? Gondolkozzanak, vitatkozzanak errıl a témáról a csoportban!

Olvasmány/ Eligazítás 1.1.1. Az Európai Unió jellegének, szerepének és integrációs folyamatainak megértése Úgy tőnik, hogy számos európai polgár számára − legyen az fiatal, középkorú vagy idısebb − nem teljesen világos, mi is az Európai Unió küldetése, melyek a feladatai, funkciói, milyen intézmények mőködtetik, és arról sincsenek ismereteik, milyen fokozatok során alakult ki a mai Európa. Ez elsısorban annak tudható be, hogy az "EU olyan vállalkozás, amelyet zárt körök indítottak el, és építésében kevéssé vettek részt a polgárok", illetve, hogy "az integrációs folyamatot valójában mindeddig leginkább a politikai elit támogatta". (Habermas, 2009, 101), Ennek ellenére az Európai Unióról sokan úgy gondolják, hogy "csodálatosan sikeres, világszerte csodált projekt, melyet sajnos gyakorta inkább projektnek tekintik, és csak ritkán eredménynek" (Marcel Gauchet, idem), noha számos eredményt és következményt mutatott már fel, sokrétő céljainak megfelelıen. Éppen ezért az AESAEC kézikönyv célja, hogy az olvasói, és különösen Önök, idıs európai polgárok számára

31

Modul 1 - Az Európai Unió az idıskorúak vonatkozásában

bemutassa az Európai Unió kialakulását és eddig elért eredményeit, elsısorban azokat, melyek Önöket közvetlenül érintik. A terveknek megfelelıen az EU számos gazdagító kulturális, szociális, gazdasági és más, a tagállamok között létrejött együttmőködésnek biztosít keretet. Közös pénznemet hozott létre, gondoskodott a közös biztonság politikáról. Mindemellett sok szempontból nem járt sikerrel. Ahogyan Jacques Delors, Marcel Gauchet és Cohn Benditet és mások is állítják, Európa nem sikerült önmagát jelentıs politikai erıként érvényesítenie, sem jelentıs szerephez jutnia a globalizációs folyamatokban. Azon felül a tagállamokkal sem sikerült megértetni, hogy”az Unió erı”, valamint, hogy egyszerre jelent közösséget, adakozást és elfogadást. Ahhoz, hogy többet kaphassanak, a tagállamoknak el kell fogadniuk, hogy lemondjanak hatalmuk egy részérıl. 1 Mindazonáltal a gazdasági, pénzügyi, politikai és társadalmi válság idején az EU-nak új esélye mutatkozik, hogy demokratikusan birkózzék meg olyan közös, globális problémákkal, mint a környezetvédelem, a globális gazdásági piaci trendek megfordítása (Habermas, 2009, p.105) és demográfiai változások. De ezekkel a kérdésekkel nem birkózhat meg szők körben, hanem éppen ellenkezıleg, ezek a témák nyilvános vita, társadalmi párbeszéd tárgyává kell, hogy váljanak. Manapság a legtöbb európai intézmény és tanácsadó testület (az Európai Bizottság, az Európai Parlament, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság) ennek megfelelıen cselekszik. “Egy európai szintő, nyilvános politikai tér kialakítása − amely az országhatárokon túlmutató, szakosodott kommunikatív hálózat − az európai identitás kialakulásának alapvetı feltétele”, állítja Habermas (2009, p.87). Itt az ideje, hogy Európa és intézményei olyan agorává váljanak − igazi nyilvános térré −, ahol minden polgár képviselve van. Az AESAEC projekt törekvése, hogy az idısebb polgárok nagyobb mértékben szólhassanak bele az ıket érintı döntési folyamatokba. Jaques Delors érveivel egyetértésben úgy gondoljuk, hogy “az európai dinamizmus sokkal inkább az európai polgárok hozzájárulásától fog függni, mintsem az európai intézményekétıl” (Jacques Delors). Ennélfogva fontosnak tartjuk, hogy az európai polgároknak, köztük az idıskorú európai polgároknak, gazdagítaniuk kell az Európai Unióra, annak intézményeire és eredményeire vonatkozó ismereteiket.

Az integrációs elméletek hogyan segítenek megérteni az Európai Unió természetét és céljait. Néhány kiemelkedı integrációs elmélet: 1920-ban a föderalisták amellett érveltek, hogy az európai országok természetes egységet képeznek, és soha nem kellene egymás ellen polgárháborút indítaniuk. Altiero Spinelli kijelentette, hogy a nemzeti államok elvesztették a létjogosultságokat (raison d’etre)... A funkcionalisták, mint David Mitrany helyesen rámutattak arra, hogy a nemzetközi szervezetek célja az emberi szükségletek által diktált prioritások kezelése, ezért a szervezeteknek módosítaniuk kell a feladataikat és funkcióikat a pillanatnyi szükségleteknek megfelelıen. Ez az orientáció összhangban van azzal a ténnyel, hogy az Európai Unió foglalkozik az idıs korral, az idıskorú emberekkel, az idısebb munkavállalókkal. A népesség elöregedése olyan demográfiai változás, amely megváltoztatja a generációk közötti kapcsolatokat, az aktuális kulturális modelleket, és új irányvonalakat tesz szükségessé. A Tranzakcionalista elmélet, amit Karl Deutsch képvisel, azt állítja, hogy az államok közötti közösségi érzés feltétele egy kölcsönös, tranzakciós hálózat létrehozása. Hálózatok mindenhol láthatóak. A keretprogramok, a strukturális alapok egyaránt támogatják a hálózatok létrehozását, az együttmőködési projekteket, stb. Hallott már Ön a Leonardo fa Vinci, Grundtvig, Erasmus, Comenius és más programokról? Ezek a programok keretet kínálnak európai tranzakciók, kulturális, szociális, gazdasági és politikai kölcsönhatásokra. Az Ernst Haas és Jean Monet által kifejlesztett notifikációs elmélet szerint egy kohéziós társadalmat közös cselekvéssel lehet kialakítani. Mint Robert Schumann mondotta, 1950. május 91

32

A német állampolgárok kezdetben az euro ellen voltak, de Helmut Kohl meggyızte ıket, hogy az euró mindenkinek jó Európában, és ennek következtében elfogadták azt.

én: “Európa konkrét teljesítmények révén fog felépülni, amelyek tényleges szolidaritást fognak eredményezni.” A gazdasági integráció célja az volt, hogy fokozatosan alakítsa ki a szolidaritást a résztvevı nemzetek között, amely megteremti a nemzetek feletti intézményes törvények szükségességét, amelyek majd szükség szerint rászabhatók a szerkezetre. Ez az elmélet a “szokásjog”-ra emlékeztet bennünket, amelyet spontán módon alkottak és alkalmaztak a városok kialakulásakor. A jogszabályokat nem “kivetették” a lakosságra, hanem azok sokkal inkább az együttélés közösségileg elfogadott módozatainak kodifikációi voltak.

Az integrációs folyamatok lépésrıl lépésre Ha azt akarjuk, hogy több értelmet nyerjen számunka Európa, elıször azt kell áttekintenünk, hogy mivé vált Európa a négy integrációs szakaszon keresztül: vámunió, közös piac, gazdasági és monetáris unió, és a politikai unió felé tartó úton. Ahhoz, hogy megértsük az Európai Uniót, nem szabad megfeledkeznünk a múltjáról sem. Európa egészen más történelmi körülmények között alakult ki. A hat tagállamból álló Európa a múlt század 50-es éveiben teljesen más volt, mint a 2009-ben huszonhét tagállamból álló Európa. A modern Európa építése a második világháború után kezdıdött. 1945-ben Winston Churchill úgy írta le Európát, mint “a dögvész és győlölet táptalaját” és egy évvel késıbb orvoslásként erre az állapotra azt javasolta, hogy “építsük újjá az európai családot és biztosítsunk számára olyan struktúrát, amelyben mindenki békében, biztonságban és szabadságban élhet”. A szabadság és biztonság voltak az EU megalakulásának fı okai. Sikeres modell volt a korábban ellenséges nemzetek békésen együttmőködı és versengı egysége. Elhíresült felhívásában Robert Schuman úgy érvelt, hogy csak a Németországgal való tartós megbékélés lehet egy Egyesült Európa alapja, ezért Európának meg kell bocsátania Németországnak (ami nem egyenlı a felejtéssel). Ez a feltevés be is bizonyosodott. Európa integrációja 1950 óta volt terítéken, az építési módszert Jean Monet és Robert Schuman tanította; lépésrıl lépésre, az elızı lépések folytonos értékelésével fektették le Európa alapjait. Jean Monnet hozzájárulása volt a “kötıanyag”: sokféle kapcsolat létrehozása az egyes nemzetek között, közös törvények és irányelvek, közös intézmények, a gazdasági tevékenységeket irányító közös Európai kormányzási módszerek, az európai polgárok mindennapi életét befolyásoló közös intézkedések. Kezdetben az EU célja az volt, hogy politikai struktúrává váljék, de ez a szándék meghiúsult, és a politikai erı helyett Európát inkább a gazdasági hatalom érdekelte. (Jacques Delores, Les Controversies du progrès, 2009. június 26., France Culture)

Robert Schumann

Ahhoz, hogy az Európai Unióhoz csatlakozzon, a csatlakozni kívánó államnak teljesíteni kell azokat a gazdasági és politikai feltételeket, amelyeket úgy neveznek, hogy koppenhágai kritériumok (az 1993. júniusi koppenhágai csúcstalálkozó után): demokratikus államnak kell lennie, szabad piaccal kell rendelkezzék, és késznek kell lennie arra, hogy elfogadja az Európai Unió által elfogadott összes jogszabályokat. A maastrichti szerzıdés értelmében minden jelenlegi tagállamnak és az Európai Parlamentnek is bele kell egyeznie bármilyen bıvítésbe.

33

Modul 1 - Az Európai Unió az idıskorúak vonatkozásában

Fontos események, dátumok és tények

1950-52: Az ún. Schuman terv alapján létrejön az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK), amelynek célja, hogy elenırizzék a szén- és acéltermelést mint a fegyvergyártás fı erıforrásait. Az egyik fı ok, hogy megakadályozzanak egy újabb háborús készülıdést, azáltal, hogy ellenırzik ezeket a nyersanyagokat. Franciaország, NyugatNémetország, Belgium, Luxemburg, Hollandia voltak az alapító tagjai ennek a Közösségnek. 1952-ben Olaszország is csatlakozik, és a hat ország együtt aláírja a Párizsi Szerzıdést (1952. július 23-án) 1957: A Római Szerzıdéssel az ESZAK átalakult Európai Gazdasági Közösséggé (EGK), létrehozva ezáltal Európa elsı igazi közös piacát. 1973: Az Egyesült Királyság, Írország és Dánia csatlakoznak az EGK-hoz. 1980-1986: Görögország (1980-ban) és Spanyolország, valamint Portugália (mindketten 1986-ban) válnak új tagokká. 1990: A két Németország újraegyesítésével a korábbi Deutsche Demokratische Republik (DDR) /Német Demokratikus Köztársaság (NDK) szintén a Közösség tagjává válik. 1993: A Maastricht-i Szerzıdéssel az EGK átalakult Európai Unióvá, köszönhetıen gazdasági, politikai és szociális fejlıdésének. A hidegháború utáni feszültségek elmúltával néhány Európai Szabadkereskedelmi Társulás-tagállam (European Free Trade Association EFTA) sıt még a korábbi Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanács (KGST) tagországai is érdeklıdni kezdtek a teljes jogú EU-tagság iránt. Alapvetıen nyitott lévén erre − vagy ahogy Hans-Dietrich Genscher volt német külügyminiszter mondta: ”Az Európai Unió legjobb teljesítménye a bıvítés.” − az Unió dinamikus fejlıdési idıszakon ment keresztül azáltal, hogy tagállamai száma több mint duplájára emelkedett az elmúlt 14 évben. 1995: A korábbi EFTA államok: Ausztria, Finnország és Svédország csatlakoznak az EU-hoz. 2004: Málta és a Ciprusi Köztársaság (a sziget déli, görögök lakta része), valamint a korábbi KGST országok: a Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia, valamint a volt Szovjetunió részei: Észtország, Lettország és Litvánia, és végül, de nem utolsó sorban, Szlovénia, a volt jugoszláv tagköztársaság csatlakoznak. 2007: Bulgáriával és Romániával a jelenlegi 27 tagúra egészült ki az Európai Unió. Az Európai Unió bıvítése korántsem fejezıdött be: hivatalos csatlakozási tárgyalások folynak Horvátországgal, Makedóniával és Törökországgal is. Ezeket hamarosan más nyugat-balkáni országok követhetik.

Szerzıdések és stratégiák A szerzıdések az Európai jogok elsıdleges forrásai, ugyanakkor a közös irányelvek törvényi alapjait képezik. Néhányról már olvashatott fentebb, most rövid összefoglalót olvashat az EU történetének legfontosabb szerzıdéseirıl: A Párizsi Szerzıdés (1951) célja az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) létrehozása. A fı célja, hogy megszüntesse a különbözı kereskedelmi akadályokat és biztonságot, és békét biztosítson Európában. A Római Szerzıdés (1957) létrehozta az Európai Gazdasági Közösséget (EGK). Ennek a Szerzıdésnek a fı feladata a tagállamok közötti közös piac létrehozása. Több szabadságjogot vezetett be: a tıke szabad áramlását, a munkavállalók szabad áramlását, stb.

34

A Maastrichti Szerzıdés (1992) jelentıs lépés volt az Európai Közösség fejlıdésben: létrehozta az Európai Uniót és az euró létrehozásához vezetett. Errıl a szerzıdésrıl mint az Európai Unió alappilléreinek rendszerérıl szokás beszélni. A rendszer pillérei: az Európai Közösség (EK) pillére, az közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) pillére, valamint a bel- és igazságügy (IB) pillére. Az utóbbi két pillér a kormányközi területek, ahol a tagállamok hatalma leginkább érvényesül, míg az Európai Közösség pillére alatt az Unió nemzetek feletti intézményeinek, az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és az Európai Bíróságnak van a legtöbb hatalma. Eme pillérek összességét Európai Uniónak nevezik. Az Amszterdami Szerzıdés (1997) az állampolgárságra és az egyének jogaira fektet nagyobb hangsúlyt, valamint kísérletet tesz arra, hogy több demokratikus beleszólást engedjen az Európai Parlament hatáskörének kiterjesztésével. A Nizzai Szerzıdés (2001) nem arra törekszik, hogy újabb területeket vonjon be az integrációba, hanem arra, hogy megkönnyítse és gyorsabbá tegye a döntéshozatalt, könnyítse a tagállamok közötti megegyezést, hogy az EU hatékonyan tudjon mőködni a nagyarányú bıvítés után is. A Nizzai Szerzıdés vitathatatlan jelentısége ugyanakkor az, hogy hatályba lépését követıen lehetıvé teszi az EU keleti irányú történelmi bıvítését, amely már egy új dimenziójú Európai Unió képét vetíti elı, a világ legnagyobb és várhatóan legerısebb gazdasági és politikai egységét. Az Európai alkotmányt létrehozó szerzıdés tervezetét (Róma 2004) 2004. június 18-án fogadta el az Európai Tanács, és még abban az évben aláírták Rómában az EP elnöke, Josep Borrell Fontelles jelenlétében. Az Európai Parlament jóváhagyását követıen (Méndez de Vigo – Leinen-jelentés) a szerzıdést Franciaország és Hollandia népszavazás keretében elutasította (2005. május 29.-én, illetve 2005. június 1-jén).Az alkotmányos szerzıdés elutasítását követıen a tagállamok elkezdtek dolgozni a Lisszaboni szerzıdésen. A Liszaboni Szerzıdés (2007) változtatásai közé tartozik a minısített többségi szavazat a Miniszterek Tanácsában, amely növelte az Európai Parlament bevonását a jogalkotási folyamatokba egy kiterjesztett együttdöntési eljárással, a Miniszterek Tanácsával, megszüntetvén a pillérrendszert. Ha ratifikálják a Liszaboni Szerzıdés, ez az uniós emberi jogokat mint Alapjogi Chartát jogilag kötelezı érvényővé teszi.2 A Liszaboni Stratégia a szerzıdésektıl eltérıen az AESAEC projekt céljával nagy mértékben összefügg. A fontossága miatt szükséges, hogy tekintetbe vegyék ezt az idıskorúak, amikor egy európai együttmőködési projektet készítenek elı. Ezt a stratégiát az Európa Tanács 2000-es liszaboni ülésén vázolták fel. Ez egy olyan cselekvési és fejlesztési folyamata az EUnak, amely fontos minden társadalmi csoport szempontjából, beleértve az idıs polgárokat is. Célja, hogy az EU-t “2010-ig a legdinamikusabb és legversenyképesebb tudásalapú gazdasággá tegye a világon, amely képes fenntartani a gazdasági növekedést több és jobb munkahelyekkel és nagyobb társadalmi kohézióval, valamint a környezet megóvásával.” Mostanra már − 2010. elıtt egy évvel − tudjuk, hogy ez túlságosan ambíciós terv volt. De történtek jelentıs sikerek és eredmények, elsısorban az egész életen át tartó oktatás területén, az aktív társadalmi részvétel területén, a munkahelyek és a gazdaság fejlesztésében. A liszaboni stratégia négy pillére vonatkozásában a hangsúlyok most a következıkön vannak: • • • •

2

A tagállamoknak arra kellene törekedniük, hogy a kreativitást és vállalkozó szellemet támogassák, azzal a céllal, hogy Európát a legkreatívabb környezetté tegyék a világon; Európa gazdasági és szociális fejlıdése a kulturális örökségre és gazdagságra kellene fókuszálódnia; A humán erıforrásba kell befektetni, és olyan intézkedéseket kidolgozni, melyek biztosítják a rugalmasságot és biztonságot, ami döntı fontosságú Európának; A környezetvédelmi politikát kell kiemelni, mint legfontosabb hajtóerejét az innovációnak és a gazdasági növekedésnek.

Ennek a kézikönyvnek a fejlesztése során (2010. november), A Cseh Köztársaság a 27 Tagállam közül utolsóként aláírta a Liszaboni Szerzıdést, ami által ez a rendelkezés hatályba tud lépni.

35

Modul 1 - Az Európai Unió az idıskorúak vonatkozásában

Az Európai Unió alapvetı célkitőzése a gazdasági és szociális kohézió erısítése. Az Európai Unió törekedik arra, hogy csökkentse az egyenlıtlenségeket a különbözı régiók között. A Strukturális Alapok fıszerepet játszanak ebben, beleértve az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (ERFA) és az Európai Szociális Alapot (ESZA).

1.2.1. Az európai intézmények célkitőzései és egymáshoz való viszonyuk Az Európai Uniónak intézményeinek mőködése nehezen érthetı az európai polgárok számára. Létezik egy hatáskör szerinti felosztás európai és nemzeti szinten, így maga a felosztás is politikai döntés. Az a tény, hogy egyes Európai intézményeknek visszavonták a döntéshozatal hatalmát, európai szinten “technikai” megoldást követel. De mi feltételezhetjük, hogy ezek a technikai megoldások politikai jellegőek is. Az egyes államok visszanyerhetnek valamennyit az elveszett szabályozási hatáskörükbıl, ha adó-, gazdaság- valamint szociális politikájukat harmonizálják Európa-szinten. Ez után a lépés után újra nemzeti szinten tudnak dönteni. (Habermas, 2009. 8384.o.) Igazából két olyan európai intézmény létezik, amelyek napirenden európai szinten gondolkoznak: Az Európai Bizottság és az Európai Parlament. De vannak még más európai intézmények is, mint például a Miniszterek Tanácsa, az Európai Bíróság és mások.

Európai Bizottság (EB) Az Európai Bizottságot általában Bizottság-ként emlegetik. Mindegyik államnak, amelyik csatlakozott az EU-hoz, jelöl egy biztost a Bizottságba, ami azt jelenti, hogy jelenleg 27 biztos létezik. A Bizottság elnökét az állam és kormányfık jelölik ki, és a jelölést jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek. Az EB az európai integráció hajtóereje. Az EB kezdeményezı szerepe fontos a közös politikák fejlesztésében, így az integrációs folyamatokban. A Bizottság ugyanakkor a Szerzıdések ıre is, valamint az “acquis communautaire”-é (közösségi jog) is, vagyis a teljes Közösségi Törvényhozásé. Ez biztosítja a tagállamok kötelezettségeinek teljesítését.

A Bizottság ugyanakkor végrehajtó szerv, és adminisztrációs szerepet is játszik. Ezenkívül a Bizottságnak képviseleti szerepe is van, mivel az EU-t képviseli más országokkal szemben. Az Európai Bizottság rendszeresen törekszik arra, hogy megismerje az állampolgárok és érdekelt felek nézıpontját, amikor a politikáját és jogszabályait fejleszti. Társadalmi konzultációt kezdeményez pl. a foglalkoztatás, a társadalmi ügyek és esélyegyenlıség területén. Akit érdekel a konzultációk áttekintése, melyeket az Európai Bizottság kezdeményezett, megnézheti a Your Voice in Europe (Az Ön hangja Európában) honlapot. (www.europeanvoice.com). Bármely európai állampolgár vagy szervezet résztvehet széleskörő vitafórumokon a Debate Europe weboldalon. (http://europa.eu/debateeurop). Az idıskorú állampolgárok pályázataik elıkészítésekor ötleteket győjthetnek ezen weboldalak böngészésével.

Az Európai Parlament A legutóbbi 2004-es bıvítést követıen a képviselıi helyek száma 732-re növekedett. Ebbıl 99 Németországnak, mint legnagyobb országnak és 5 Máltának, mint legkisebb EU-s országnak jutott. Az európai parlamenti képviselıket közvetlenül Európa polgárai választják meg. Éppen ezért minden polgár − így az idıskorúak is − fordulhatnak hozzájuk kérdésekkel, felhívásokkal. A parlament négy funkciót gyakorol: törvényhozói, politikai, felügyeleti és költségvetési funkciót.

36

A Parlament beleegyezését vagy jováhagyását adhatja a nemzetközi megállapodások megkötésének elismeréséhez. Részt vesz a közösségi jogi aktusuk elfogadásában, és politikai szinten több mint 450 millió államolgárt képvisel. Figyelemmel kíséri a Bizottság mőködését, és beleegyezését adja a nagyobb költségvetési döntéshozatalokhoz. Az Európai Parlament ugyanakkor kijelöl egy ombudsman-t (http://www.ombudsman.europa.eu/start.faces; azt a szeméyt, aki felhatalmazást kap, hogy panaszokat fogadjon az európai polgároktól, valamint támogatja − az idıskorúak számára is fontos − Intergroup on Ageing (www.age-platform.org) tevékenységét. A Miniszterek Tanácsa Az Európai Unió Tanácsa más néven Tanács, vagy Miniszterek Tanácsa. Elnöke a Tanács elnökségét ellátó országot képviselı miniszter. Az elnökséget jelenleg félévente másik ország látja el. Jogilag a Tanács egy önálló személyiség, de gyakorlatilag több különbözı Tanácsra van osztva, mindegyiknek saját mőködési területe van és a tagországok megfelelı miniszterei vesznek részt bennük. Jelenleg 9 ilyen testület van, egyebek között általános ügyek és külkapcsolatok, gadasági ügyek és pénzügyek, egészségi ügyek és szociális ügyek.

Az Európai Bíróság (EB) Az Európai Bíróság (más néven az Európai Közösségek Bírósága) annyi bíróból áll, ahány tagállama van az EU-nak. A törvényhozó testület által elfogadott közös szabályok különbözı képpen fordíthatóak le országonként, ha csak a nemzeti bíróság ellenırzik azokat. Az Európai Bíróság fı feladata hogy tisztázza a bizonytalan jogi rendelkezéseket. Így a közelmúltban az Age Concern (www.ageconcern.org.uk), a legnagyobb brit, az idıs emberekkel és emberekért létezı jótékonysági szervezet támogatta a Heyday ügyet, megkérdıjelezve a kötelezı nyugdíjkorhatárt. A Heyday és az Age Concern biztosak abban, hogy az új szabályok megsértenék az Európai Foglakoztatási Rendelettel kapcsolatos követelményeket, mert a 65 év feletti embereknek nem hagyják meg azt a döntési jogot, hogy dolgozzanak, és lehetıvé teszik, hogy a munkaadók visszautasítsák a 65 év feletti emberek alkalmazását. Egyre több és több munkáltató használja az új szabályozást arra, hogy kiszorítsa a 65 év fölötti embereket, tudván, hogy azok nem vádolhatják meg jogellenes megkülönböztetéssel. Az idıs állampolgárok akik pályázatokat készítenek, tanulmányozhatják azokat az ügyeket, melyekkel idıskorú személyek, szervezeteket vittek az Európai Bíróság elé, elsısorban életkor szerinti megkülönböztetés miatt.

37

Modul 1 - Az Európai Unió az idıskorúak vonatkozásában

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) figyelembe veszi a különbözı gazdasági és társadalmi csoportok érdekeit. Tagjait a tagállamok kormányzatai javasolják, és négyéves idıszakra nevezik ki. Ezek feloszlanak Munkáltatói Csoportra (munkaadók, bankárok, szövetségek, stb.) a Munkavállalói Csoportra (szakszervezetek, stb.), és Különféle Érdekcsoportokra (mezıgazdasági képviselık, kis- és középvállalkozások, szakmák, a fogyasztói szervezetek, családok, idıs emberek, stb.). Az EGSZB-el konzultálnia kell a Tanácsnak és az Európai Bizottságnak bizonyos területeken.

A Régiók Bizottsága A régióknak az EU kormányzásában játszott szerepét már az Európai Közösséget megalakító Szerzıdés is elismerte. Ez a Bizottság a regionális és helyi testületek képviselıibıl áll. E Bizottság véleményét a Tanácsnak és az Európai Bizottság olyan ügyekben kéri ki, mint az alkalmazási irányvonalak, a törvénykezés, szociális ügyek, környezet, nevelés, szakképzés, kultúra, közegészség, és minden más, fontos, határokon átnyúló együttmőködési kérdés.

Reflexió és megbeszélés Lehet, hogy Ön úgy gondolta, hogy eleget tudott Európáról. Volt már valamilyen fogalma arról, hogyan történt az európai integráció. Talán hallott már néhány egyezményrıl, stratégiáról, de most már tudja, melyikük miért és milyen mértékben és miért vált az Európai Unió történetének mérföldkövévé, valamint értesült arról, melyik milyen módon kapcsolódik Önhöz mint idıskorú állampolgárhoz. Bár a francia forradalom elvein alapul – szabadság, testvériség, egyenlıség –, az Európai Unió nem egy forradalmi vállalkozás, inkább egy intellektuális vállalkozás, illetve egy gyakorlati valóság. Ismereteket szerezni az Európai Unióról, az ıt létrehozó elvekrıl, a történetérıl, a jelenlegi strukturális fejlesztéseirıl és küldetésérıl ugyanolyan fontos, mint megérteni saját országának identitását és misszióját. Az Európai Unió és az Ön országa szorosan kapcsolatban vannak egymással és Ön ugyanolyan mértékben polgára Európának, amennyire polgára saját országának. Ezen a keretrendszeren belül nehezen elképzelhetı, hogy egy európai polgárt nem érintenek az európai intézkedések. Igenis érintenek. Az Ön országában hatályos törvénykezés több mint 70%-a Európából származik, legyen szó a napi maximális munkaidırıl, az ételrıl, amit elfogyaszt, vagy a levegırıl, amit belélegez, éppen a nyugdíjkorhatárról. Tudja Ön, hogy ki dönti el ezeket a kérdéseket? Nem helyes azt gondolnunk, hogy ezeket valamilyen névtelen bürokraták teszik meg Büsszelben, hanem sokkal inkább az Európai Parlament, azok a nık és férfiak, akiket ön megválasztott. İk az Ön országának minisztereivel, az állam- és kormányfıkkel együtt hoznak döntéseket, amelyek befolyásolják az ön mindennapi életét. Mindez független attól, hogy Ön idıs vagy fiatal, termelı vagy fogyasztó, északra, délre, keletre vagy nyugatra él a Közzösségen belül. Gyakran arról panaszkodunk, hogy Európa túl messze van a polgáraitól − de ez valójában így van? Nincs sokkal közelebb, és nem átláthatóbb, mint gondolnánk? És nem törıdik-e sokkal inkább az európai polgárok problémáival, beleértve az idıskorúakat is?

38

Hogyan változott az Ön véleménye a fejezet elolvasása után? Ossza meg véleményét társaival az olvasottakkal kapcsolatban.

Olvasmány/Tájékoztató 1.1.3. Demográfiai változások és az idısödı társadalom A társadalom öregedése egyike a jelenleg zajló nagy demográfiai változásoknak. Más jelentıs változások: az összlakosság számának csökkenése, elöregedı munkaerı, bevándorlás, stb. Amikor az öregedésrıl beszélünk, elsısorban az egyéni öregedésre, nem pedig a társadalom elöregedésére gondolunk. A népesség elöregedése egy meglehetısen új jelenség, ami elıször a huszadik század második felében jelent meg. A minden területen elért fejlıdések ellenére az emberi élet nem hosszabb, mint ezelıtt volt, de a 65 év feletti emberek száma egyre több, és jelentıs növekedést mutat, ugyanakkor az elhalálozások száma meghaladta a születések számát. Egyre több ember éri el a fejlett öregkort, ugyanakkor a termékenységi ráta lecsökkent néhány európai régióban. A népesség öregedik, és a mi társadalmaink öregednek. Ez azt jelenti, hogy mi egy idısödı társadalomban élünk. Természetesen ennek jelentıs veszélyei is vannak, ugyanakkor jelentıs változást is eredményez. Bármilyen változás alkalmazkodást igényel. Meg kell változtatnunk az idıs emberekkel és az idıs korral szembeni viszonyulásunkat, át kell értelmeznünk az idıs emberek pozícióját a társadalomban, módosítanunk kell az irányelveket, amelyek meghatározzák a generációk közötti kapcsolatokat és a különbözı generációk szükségleteinek kielégítését. Az AESAEC projekt csoport tagjai úgy vélik, hogy a generációk közötti szolidaritás fokozása és az együttmőködés a kulcsa annak, hogy konstruktív módon reagálhassunk a mai gyorsan változó társadalmi és demográfiai kontextusban. A lakosság kor szerinti megoszlásának változásai jelentıs hatással lesznek a generációk közötti dinamikára, és a generációk közötti szolidaritást, együttmőködést újra fel kell fedeznünk, és megfelelı szakpolitikákkal bátorítanunk. Szükséges tehát az eddiggieknél sokkal inkább bevonni az összes életkori csoportot mindenfajta szociális és gazdasági, politikai kérdések eldöntésébe. Az idıs polgárok szerepéhez és társadalmi funkciójához sokkal pozitívabb módon kell viszonyulnunk, és át kell alakítanunk, jelentısen kell korlátoznunk a korral szembeni elıítéletes (ageist) magatartást. Minden korosztálynak fontos szerepe van a társadalomban, tapasztalataikkal, ismereteikkel, és életerejükkel jelentısen hozzá kell, hogy járuljanak Európa építéséhez. Lényeges a szakpolitikai válaszok jól koordinált és irányított fejlesztése, mely révén tıkésíthetı az idıskorú emberek társadalmi potenciálja és hozzájárulása. Az elöregedı társadalomban sokkal nagyobb arányú részvétel szükséges a fiatal és idısebb generációk részérıl is, szükségesek ugyanakkor cselekvési tervek. Továbbá, az európai projektek, különösen az idıskorúak által elıterjesztettek fényt vetnek ezekre a kérdésekre, és módszereket javasolnak arra, hogyan kaphat jelentısebb szerepet a társadalomban az idısebb generáció.

Az idıskorúakat érintı fıbb kérdések és ezek európai irányelvekkel történı megközelítése Az idıs emberek problémáit és szükségleteit olyan különbözı szakpolitikák kezelik, amelyek az Európai Szerzıdések alapján születnek. Bármilyen elırehaladottak azok az irányelvek, könnyen lehet, hogy azokat gyakorta az idıskorúakkal kapcsolatos negatív vagy pozitív sztereotípiák uralják. Véleményünk szerint ez nagyrészt annak tulajdonítható, hogy az idıs embereket fıleg életkoruk szempontjából közelítik meg, és nem aszerint, hogy milyen a részvételük, milyen a potenciáljuk, a helyzetük, stb. Szerintünk az életkoruknál sokkal fontosabb tényezı a különbözıségük. Az elırehaladott korú emberek − bizonyos meghatározások már a 45 év felettieket ide számítják − nagyszámú, rendkívül heterogén embercsoportot alkotnak. Következésképpen mélyreható ismeret szükséges különbözı idıs emberekrıl, szükségleteikrıl és potenciáljairól, mielıtt egy irányelvet vagy esetleg egy európai projektet állítunk fel.

39

Modul 1 - Az Európai Unió az idıskorúak vonatkozásában

Az idıskorúakat érintı egyik kérdés, hogy a társadalom milyen életformát enged meg, vagy tesz lehetıvé számukra. Az idıs embereknek vannak szociális, érzelmi, kognitív, értékmegosztási szükségleteik. Az ı szükségleteik − mint minden személynek kortól függetlenül − pszichoszociálisak. Az idıs emberek szükségleteire szakpolitikákkal kellene válaszolni. Az idıskorúakat érintik ugyanakkor a velük, és az idıskorral kapcsolatos sztereotípiák, melyek sajnos visszaköszönnek a szakpolitikákban, a szakmai bánásmódban, a munkahelyen betöltött szerepben, az önkéntességben, stb. A sztereotípiák nemcsak az idıs emberekre vannak kihatással, hanem mindenkire, aki ezekkel a kérdésekkel foglalkozik, mint például szakemberekre, politikusokra, kutatókra, stb. A legjobb dolog az lenne, ha betiltanák ezeket a sztereotípiákat, amit könnyő dolog mondani, de nagyon nehéz megtenni. Az idıs emberek szükségleteit figyelembe kellene venni az európai projektekben, és válaszokat kellene adni rájuk az összes közösségi szinten. A partnereikkel, gyermekeikkel, munkatársaikkal, diáktársaikkal, önkéntes társaikkal való kapcsolataikban, a helyi közösségben önkormányzati, regionális, nemzeti és Európai Uniós szinten is. Az idıskori emberek problémái kapcsolatban vannak ki nem használt és fel nem ismert emberi értékeikkel (képességek, tudás, készségek), a szociális tıke hiányával (nincs elég intézmény, egyesület, stb.), az aktív öregedésnek elégtelen promoválásával, a társadalmi integrációjuk hiányával, a gyenge szociális védelemmel, szegénység felszámolásának szükségességével, önkéntességi munkára való stimulálással és az aktív állampolgársággal. Az idıskorú emberek problémái kapcsolatban vannak az idıskorú emberek joghiányosságával és egyenlıtlen bánásmódjával (diszkrimináció), legyen az jogi, kulturális, szociális, gazdasági, vagy politikai jellegő − mivel nem vonják be ıket a döntéshozatalba minden szinten. Az idıskorú emberek problémáinak kezeléséhez elıször is azonosítanunk kell azokat a forrásokat a társadalomban, amelyek a középen lévı generációk számára elérhetıek. Másodsorban meg kell válaszolnunk számos kérdést: Az idıs emberek egyenlıek-e a munkához, kultúrához, egészséghez, szállításhoz, lakhatáshoz, tudományhoz, aktív állampolgársághoz való jogaikban? Joguk van-e arra, hogy dolgozzanak nyugdíjaztatás után is anélkül, hogy megbüntetnék ıket? Az idıs emberek egyenlık-e a médiához való hozzáférésben, és a médiában való megjelenésben? Részesülnek-e olyan kedvezményben, mely kimondottan a koruk miatt jár nekik, ezáltal szorítva ıket abba az irányba, hogy elfogadják, hogy ık támogatásra szorulnak, és visszalépjenek a közügyekben való egyenlı részvételtıl? Az idıs emberekkel kapcsolatos helyi, nemzeti és EU-s szakpolitikák értekezése gyakran a gyengeség és függıség premisszáiból indul ki. Ez meg kellene változzon! Az EU szerzıdések és közös politikák, valamint számos hivatalos dokumentum foglalkozik az idıskori kérdésekkel. Azok az idıskorú polgárok, akik európai projekteket indítnak el, kell hogy ismerjék az Európai Szerzıdések tartalmát, céljait, és a közös politikákat, amelyek az idıskori emberek kérdéseivel foglalkoznak közvetlen vagy közvetett módon.

Foglakoztatás és diszkrimináció Az amszterdami Európa Tanácsban a tagállamok kormány- és államfıi elfogadták az Amszterdami Szerzıdés 13-as számú cikkelyét, ami a diszkrimináció ellen és a társadalmi kirekesztés minden formája ellen szól. Ez a cikkely továbbá kapcsolódik az EU Faji direktívájához, az EU Foglalkoztatási egyenlıségrıl szóló szakpolitikáihoz és a nemek közötti egyenlıség dokumentumaihoz − mindezek a dokumentumok az idıs emberekkel is kapcsolatban vannak. A megkülömböztetés lehet látható vagy láthatatlan. Ezzel a kérdéssel számos Európai Bizottság által támogatott szervezet is birkózik. Az ık weboldalaik látogatásával az idıs polgárok sokat tanulhatnak a témáról, és a velük kapcsolatos szakpolitikákról és dokumentumokról is. •

40

AGE (The European Older People’s Platform): http://www.age-platform.org

• •

ENAR (European Network Against Racism - Az Európai Rasszizmus Ellenes Hálózat): http://www.enar-eu.org EDF (European Disability Forum): http://www.edf-feph.org

Ezen kívül a sebezhetı csoportok társadalmi integrálását is egyre inkább támogatják európai szinten a következık által: • • • • • • •

Caritas Europa: http://www.caritas-europa.org/code/en/default.asp CECOP (European Confederation of Workers' Cooperatives, Social Cooperatives and Social and Participative Enterprises): http://www.cecop.coop COFACE (Confederation of Family Organisations in the European Union): http://www.coface-eu.org EAPN (European Anti Poverty Network): http://www.eapn.org EMN (European Microfinance Network): http://www.europeanmicrofinance.org/index2_en.php ESN (European Social Network): http://www.esn-eu.org European Women's Lobby: http://www.womenlobby.org

Generációk közötti szolidaritás A technológia is segítheti az idıs emberek napi tevékenységének elvégzését, egészség-figyelését, szociális hálózatuk kiépítését, tanulását. Ez jelentısen növelheti az ı részvételüket a társadalomban, valamint biztonságukat is. Lehetıvé teszi az idıs embereknek, hogy belépjenek az e-gazdaságba, e-kormányzásba, e-kommunikációba és javukra válhat az e-egészség és az e-tanulás is. A technológia használata elısegítheti a társadalmi integrációt, javíthatja a szakmai részvételt és az élet minıségét, és végsı soron fokozza a független, önálló életvitelt. Az Információs és Kommunikácios Technológiák (IKT) olyan irányú használatát, mely az idıs és a fogyatékkal élı emberek számára lehetıvé teszi, hogy az otthonukban éljenek, úgy nevezzünk, hogy Ambient Assisted Living (AAL).

Aktív Európai Polgárság Az Aktív Állampolgárság egy egész életen át tartó folyamat. Az ember nem válhat aktív állampolgárrá „csak úgy“, amikor megöregszik. Szakpolitikákra van szükség ahhoz, hogy megelızzék az önkéntes emberek kor miatti hátrányos megkülönböztetését. Az AGE idıskori önkéntességet promováló kiadvány, mely segíthet az idıskorú polgároknak egy európai pályázat elkészítésében. (http://www.age-platform.org)

1.1.4. Idıskorú állampolgárok és képviseletük európai szinten Az intézményi szint Az idıs polgárok kérdéseivel különbözı európai intézmények kezdeményezései foglalkoznak, fıleg az Európai Bizottság és az Európai Parlament.

Az Európai Bizottság (EB) Az EB célja, hogy kikérje a társdalom véleményét egy-egy javaslatról, nyilvános vitát szervez, szakértıi értekezleteket, konzultációkat, tematikus konferenciákat, stb., és elıkészíti a javaslatokat a szociálpolitika területén az idıskorú polgárokat érintıen (foglalkoztatás, szociális biztonság, önkéntesség, stb.).

41

Modul 1 - Az Európai Unió az idıskorúak vonatkozásában

Frakcióközi csoport az öregedésrıl Ez a csoport közvetlenül az Európai Parlamentnél található, és különbözı bizottságokban és ágazatokban tevékenykedı parlamenti képviselıket egyesít, akik hajlandóak megvitatni ezeket a konkrét kérdéseket. Ez a Frakcióközi csoport meg van gyızıdve arról, hogy a szociális védelem és a foglalkoztatási szakpolitikák kapcsolatban kell, hogy legyenek, hogy az EU-nak kulcsszerepe van abban, hogy biztosítsa − a nyugdíjrendszer megreformálását elısegítve − tisztességes nyugdíjat mindenki számára, ezáltal az idıskorú embereknek méltányos részt juttatván a társadalmi jólétbıl. Fontos, hogy az országok egy biztonságos, egyetemes és teljesen megfelelı elsı pillérő nyugdíjt biztosítsanak. Ugyanakkor fontos, hogy elfogadja a reformokat, és megengedje valamint bátorítsa azt, hogy az idıs emberek tovább dolgozzanak.

Az NGO szint AGE (www.age-platform.org), (az Európai Idıs Emberek Platformja) egy Európai hálózat, melyben körülbelül 150, 50 év felettieket tömörítı szervezet, vesz részt, azáltal közvetlenül képviselvén több mint 28 millió idıs embert Európában. Az AGE célja, hogy 150 millió, 50 év feletti lakos érdekében felszólaljon, érdekeiket képviselje, és tudatosítsa azokat a kérdéseket, amelyek ıket a leginkább foglalkoztatják. Az AGE célja ugyanakkor az, hogy hangot adjon az idıs és nyugdíjas embereknek az EU szakpolitikai vitáiban, nemzeti, regionális és helyi szinten, és tájékoztassa tagjait az EU szakpolitikáinak alakulásáról. Az AGE munkája számos szakpolitikai területre fókuszálódik, amelyek kihatással vannak az idıs és nyugdíjas emberek életére. Ide tartozik a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem, az idıs munkavállalók foglalkoztatása, valamint az aktív öregedés, a szociális védelem, a nyugdíjreformok, a társadalmi integrálódás, az egészség, a kutatás, a közszállítás és az épített környezet elérhetısége, az egész életen át tartó tanulás és az információs és kommunikációs technológia. Vannak más fontos nemkormányzati szervezetek, melyek ezen a területen tevékenykednek, egyesek kifejezetten az idıs emberek problémáira specializálódnak, mások a saját tevékenységi területükön belül foglalkoznak az idıskorúakat is érintı kérdésekkel. Az alábbiakban a legjelentısebb és témák szempontjából leginkább releváns szervezetek közül sorolunk fel néhányat: • Care (Christian Action Research & Education for Europe): http://www.careforeurope.org/ • CEV (European Volunteer Centre): http://www.cev.be/ • COFACE (Confederation des Organisations Familiales de l'Union Européenne): http://www.coface-eu.org/ • CCRE (Council of European Municipalities and Regions): http://www.ccre.org/ • EUROCADRES (Council of European Professional and Managerial Staff): http://www.eurocadres.org/ • Eurocarers (European Association Working for Carers): http://www.eurocarers.org/ • Euro Cities: http://www.eurocities.eu/main.php • Euro Health Net: http://www.eurohealthnet.eu/ • European Association for Population Studies: http://www.eaps.nl/ • European Federation for Retirement Provision: http://www.efrp.org/ • European Association of Service Providers for Persons with Disabilities: http://www.easpd.eu/ • EURAG (European Federation of Older Persons): http://www.easpd.eu/ • European University: http://www.euruni.edu/Scripts/Index.aspx?idz=2 • FAFCE (Föderation der Katholischen Familienverbande in Europa): http://www.family-eu.org/cms/index.php • IPSE (Institut de la Protection Sociale Européenne) : http://www.idies.org/index.php?post/Linstitut-de-la-protection-sociale-europeenne-IPSE • Youth Forum Jeunesse : http://www.youthforum.org/ 2000 óta a szociális irányelvek sokkal kiemelkedıbb helyet foglaltak el az EU programban. A Liszaboni Stratégia elfogadása után megfogalmaztak egy új célt, amely szerint a gazdasági és társadalmi irányelveknek kéz a kézben kellene járniuk. Ennek eredményeképpen egy ambíciózus

42

szociális menetrend fogalmazódott meg, amely megállapította a társadalmi prioritásokat – Open Method of Coordonation (OMC) – , elısegítvén a tagállamok közötti erıs együttmőködést a különbözı társasdalmi kérdésekben. Ezt a módszert alkalmazzák a foglalkoztatásban, a szociális védelemben (nyugdíjaztatásban), társadalmi integrációban és oktatásban. Sokféle demográfiai változás létezik, mint például az európai népesség összszámának csökkenése, kivándorlási folyamatok és mindenek fölött a népesség elöregedése. A népesség elöregedése vagy demográfiai öregedés azonban egy civilizációs vívmány, és nem kellene veszélynek tekinteni. Az idısödı társadalom sok változást igényel az idıskori szerepeket és a többi generációk szerepét tekintve is, valamint a közöttük levı viszony vonatkozásában. Mindenek fölött igényli a polgárok aktív részvételét a társadalomban mind a tagállamok, mind az Európai Unió szintjén. Az idıskorú embereket érintı néhány fontos kérdés:

hoszabb ideig, jobb feltételek mellett végzett munka az önkéntességre való felkészülés, még a foglalkoztatás ideje alatt önkéntes munakvégzés, egyéni vagy szervezett módon nyugdíjba vonulásuk után pozíciójuk a családon belül részvétel az egész életen át tartó tanulásban és oktatásban részvétel a helyi közösségekben részvétel az önkormányzati döntéshozatalban, olyan kérdésekben, mint az oktatás,

az egészségügy, a kultúra, a közlekedés, a szociális védelem, a szegénység elleni küzdelem, stb. Mindezen kérdések legalább olyan mértékben fontosak, mint a nyugdíjrendszer és nyugdíjreformmal kapcsolatos kérdések, amelyekrıl jelentısen gyakrabban hallunk. Nos, megértvén az Európai Uniót, hogyan és miért történt az integráció, Ön jobban el tudja képzelni, hogyan tudnak az intézmények és tanácsadó testületek az Önök javára mőködni. Ráadásul jobban megértheti a nem kormányzati szervek mőködését európai szinten, és láthatta, hogyan tud részt venni mint idıskorú állampolgár a különbözı generációkat érintı EU-s politikák alakításában. Mindenek fölött talán azt is megtudhatta, hogyan tud hozzájárulni az Európai Unió valóságához saját ötleteivel és elvárásaival. Együtt egy jobb hellyé tudjuk tenni Európát!

Reflexiók és megbeszélés Tanult valami újat ebben a modulban az EU-ról, a nyugdíjasok lehetıségeirıl az EU-ban, vagy éppen önmagáról, és azokról a lehetıségekrıl, ahogyan bekpacsolódhat az Európai Unió életébe? Kérjük, a csoporton belül tanácskozzanak, vitatkozzanak a fejezetben bemutatott témákon, kérdéseken, érdeklıdésük függvényében. Néhány vitaötlet: • • • • • •

Milyen mértékben érintheti az elöregedés a társadalom mőködését? Bizonyos, az idıskorúakat érintı kérdések megoldására milyen intézményekkel vagy szervezetekkel venné fel a kapcsolatot, miért és hogyan? Hogyan tudnánk támogatni a közép-generációt, hogy az idıskorúak és a fiatalok között közvetítsenek, illetve hogyan lehetne a generációk közötti együttmőködést erısíteni. Hogyan tudnánk megırizni az idıs emberek kulturális örökségét, és hogyan lehetne átadni azokat a fiatalabb generációknak? Hogyan tudnánk idıs embereket alkalmazásban tartani hosszabb ideig? Hogyan tudnánk segíteni az idıs embereket, hogy felfrissítsék kompetenciáikat, és hogyan tudatosítsuk a társadalomban az idıskorúak társadalmi értékeit?

43

Modul 1 - Az Európai Unió az idıskorúak vonatkozásában

Tippek további tevékenységekre

• • • •

Töltsön el egy kis idıt az ebben a modulban megjelölt weboldalakon, és derítse ki, hogy ezek érdeklik-e Önt vagy sem Próbáljon megtalálni egy helyi/nemzeti, EU-s információs irodát, és beszéljen meg egy idıpontot amikor meglátogathatja ıket Derítse ki, hogy kik az európai parlamenti képviselık az Ön országában, és lépjen kapcsolatba velük abban az esetben, ha kérdései vannak számukra Kövesse EU-s szintő − idıseket is érintı − szakpolitikákról szóló napi híreket a tévében, a rádióban, az újságban Referenciák és egyébb források, hasznos információk

Balibar, E. (2003): We the People of Europe; reflections on transnational citizenship. Princeton: Princeton University Press. Church, Clive H./Phinnemor, David (2009): The Penguin Guide to the European Treaties: From Rome to Maastricht, Amsterdam, Nice and Beyond. Penguin Reference Books. Habermas, J. (2009): Europe The Faltering Project. Cambridge: Polity. Intergenerational Solidarity for Cohesive and Suistanable Societes: outcomes of the Slovenian Presidency Conference Brdo. Slovenia, 28-29. April 2008 . Moussis, N. (2007): Guide to European Policies. 13th edition. Rixensart. European Study Service Official Journal of the European Communities. http://ec.europa.eu (European Commission) http://ec.europa.eu/public_opinion/archives (Eurobarometer) http://ec.europa.eu/yourvoice (Commission’s website for citizens to express themselves) http://eesc.europa.eu/index_en.asp (EESC - Economic and Social Committee) http://epp.eurostat.ec.europa.eu (EUROSTAT – centre for European statistics Union Documents) http://eurageurope.org/eurag/ (EURAG - European Federation of Older Persons) http://europa.eu/documentation (European Union Documents) www.age-platform.org/ (AGE - European Older People’s Platform) www.careforeurope.org/ (Care - Christian Action Research & Education for Europe) www.caritas-europa.org (Caritas Europa) www.ccre.org/ (CCRE - Council of European Municipalities and Regions) www.cecop.coop (CECOP - European Confederation of Workers' Cooperatives, Social Cooperatives and Social and Participative Enterprises) www.cev.be/ (CEV - European Volunteer Centre) www.coface-eu.org (COFACE - Confederation of Family Organisations in the European Union) www.coface-eu.org/ (COFACE - Confederation des Organisations Familiales de l'Union Européenne) www.consilium.europa.eu (Council of European Union) www.eapn.org (EAPN - European Anti Poverty Network) www.eaps.nl/(European Association for Population Studies) www.easpd.eu/(European Association of Service Providers for Persons with Disabilities) www.efrp.org/ (European Federation for Retirement Provision) www.enar-eu.org (ENAR - European Network Against Racism) www.esn-eu.org (ESN - European Social Network) www.eurocadres.org/(EUROCADRES - Council of European Professional and Managerial Staff) www.eurocarers.org/ (Eurocarers - European Association Working for Carers) www.eurocities.eu/main.php (Euro Cities) www.eurohealthnet.eu/ (Euro Health Net) www.europarl.europa.eu/(European Parliament) www.european-microfinance.org/index2_en.php (EMN - European Microfinance Network) www.family-eu.org/cms/index.php (FAFCE - Föderation der Katholischen Familienverbande in Europa) www.idies.org/index.php?post/Linstitut-de-la-protection-sociale-europeenneIPSE www.womenlobby.org (European Women's Lobby) www.youthforum.org/(Forum of young people in Europe)

44

Steffen Hartje (Fritid&Samfund/DK)

2. modul:

Elsı rész: Dióhéjban:

Eredmények:

Az aktív EU-polgárság (AEP) fogalma az idıskorúak vonatkozásában Miért fontos az AEP az idıskorúak számára?  

Megérteni az Aktív EU-polgárság (AEP) fogalmát Bemutatni az AEP nyújtotta lehetıségeket az idısebb állampolgároknak

E fejezet segítségével Ön:  megérti, miért fontos foglalkozni az AEP fogalmával  megérti azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyeken az AEP alapszik

Én nem vagyok athéni vagy görög, hanem a világpolgár vagyok. (Szókratész)

Bemelegítés: Beszéljen szabadon arról, hogy hallott-e Ön valaha az aktív EU-polgárság fogalmáról, és hogy mit jelentenek Ön számára a “polgár”, illetve “állmpolgár” fogalmak.

Bevezetı 2.1.1. Az aktív állampolgárság fogalma Az aktív állampolgárság fogalma nem új, hanem visszavezethetı az antik Görögországig, ahol Arisztotelész filozófus volt az elsı, aki az állampolgárság elméletét kifejlesztette. Krisztus elıtti 500-tól 400-ig Arisztotelész nézete szerint az állampolgárságot a város kormányzásában gyakorolták, amit Athénban polisz-nak neveztek. A görög “polgárság” elsısorban azokat a kötelezettségeket jelentette, melyeket mindenkinek gyakorolnia kellett a város kormányzásában. Erkölcsi kötelességnek tekintették az aktív polgárságot és az aktív politikai részvételt. Az állampolgárság fogalma így szorosan kötıdött az egyén polgári jogokkal és kötelezettségekkel, és a politikai közösségben való aktív részvétellel. 1700-as években újra fogalmazták az állampolgárság gondolatát. Az iparosodás kezdetekor és a piacgazdaság terjedésével széles körő társadalmi változás vette kezdetét. Ezen változások következtében az abszolutisztikus monarchia és az új típusú polgárság közötti rés egyre nagyobbodott, ami ― többek között ― a Francia Forradalomhoz vezetett 1789-ben. A filozófiában ez a felvilágosodás kora, amely olyan új értékekhez vezetett, mint a szabadság, a tolerancia, a pluralizmus, illetve a szekularizáció, mely a vallás és a politika szétválasztását jelenti. Ezen elvek mentén létrejöttek a nemzeti államok, melyek már törvényekkel garantálták az állampolgári jogokat, és biztosították az állam be nem avatkozását az egyéni és közösségi cselekvésekbe. Az egyháztól is független állam eszméje egyre több és több teret nyert, és az országok közötti határok megvonása maga után vonta azt, hogy a polgárban tudatosulni kezdett a adott nemzethez való tartozás tudata. Mint szubjektív jogok tulajdonosát, megillette ıket az állam védelme, amennyiben betartották annak törvényeit.

45

Modul 2 - Az aktív EU-polgárság (AEP) fogalma az idıskorúak vonatkozásában

2.1.2. Aktív Európai Polgárság (AEP) A globalizációs folyamatoknak, az információs-technológia fejlıdésének, a globálizálódó pénzügyi piacnak és a globális termelésnek következtében a nemzetek egyre inkább elveszítik az ellenırzést az általános termelıi feltételek fölött, és ezáltal jelentıs mértékben szőkül a már meglévı jóléti szint fenntartásának lehetısége. A nemzeti államok hanyatlása kihatással van az (állam)polgárság mai jelentésének megértésére, mert az iparosodás korától mostanáig az állampolgárság összefonódott a nemzeti államok biztosította jogokkal, melyek lehetıvé teszik az aktív állampolgárság gyakorlását. A felgyorsult globalizációval egyidıben megjelent egy új igény, hogy az egyes jogok már ne csak az adott államon belül legyenek biztosítva, de más államok polgárai is tiszteletben tartsák azokat. A polgárok egyes nemzeti államokon belül kivívott jogai már nemzetközi − európai és globális − szinten is biztosítják. Tipikus leosztásban a szociális jogokat a nemzeti állam, a belsı piachoz kapcsolódó jogokat az Európai Unió, míg az emberi jogokat az Egyesült Nemzetek Szövetsége biztosítja. A globalizáció következtében az aktív (állam)polgárság három szinten jelenhet meg: nemzeti, európai és globális szinten. Az Európában élı polgárok nem csak angoloknak, németeknek, olaszoknak kell hogy tekintsék magukat, hanem európainak és a világpolgárnak is. A világgazdaság növekvı globalizációja globális identitás és felelısség kialakulásához vezet. Ilyen közös felelısséget tapasztalunk a környezetvédelem és a globális fejlıdés területén. A föld korlátozott energiatartalékai iránti felelısség, az ellenırizetlen piacgazdaság veszélye, a törékeny ökológiai egyensúly az embereket a Föld iránti felelısségük kinyilvánítására ösztönzi. Az európai és globális felelısség mind politikai mind köznapi szinten fontos eleme az aktív (állam)polgárság fogalmának. Az AEP kialakulásának elıfeltétele, hogy az európai országokban élı polgárok kölcsönösen együttérzıek és nyitottak mindarra, ami más Európai országokban történik, és ami remélhetıleg egy közös Európai identitás kialakulásához vezet. Már ma is láthatunk néhány olyan közösséget, amely közösség tagjainak összetartozása túllép a nemzeti szolidaritáson. Léteznek emberi közösségek, melyek az országhatárokon túl kapcsolatban vannak egymással, felhasználva az informácótechnológiai eszközöket, de még mindig sokat kell várni, míg a közös európai identitás valóssággá válik. A kézikönyv ezen része arra összpontosít, hogy a résztvevıknek milyen a viszonyulása a más Európai országokhoz. Emellett arra keresi a választ, hogyan lehetne megvalósítani, hogy az európaiak több érdeklıdést mutassanak más EU-s országok történései iránt.

Reflexió és megbeszélés Az Aktív EU-polgárság meglehetısen összetett és komplex fogalom, ráadásul hipotetikus, akár a szabadság vagy a szeretet, és nincs is általánosan elfogadott meghatározása. A definíció aszerint változhat, hogy “kinek mi van a fejében”, ha AEP-ról beszél, és ebben nincs is semmi rossz. Tehát, mit jelent az Ön számára az Aktív EU-polgárság? Úgy gondolja, hogy Ön már most aktív Európai állampolgár? Ha igen, akkor milyen értelemben? Gondoljon olyan lehetıségekre, ami által Ön még aktívabb polgárrá válhatna. Van valamilyen − fizikai, mentális, szociális vagy egyéb − korlát, ami meggátolja Önt abban, hogy aktív(abb) EU-polgár lehessen? Ha vannak ilyen korlátok, hogyan lehetne ezeket elhárítani? Milyen szerepet játszik az idısödı korosztály az AEP kialakításában helyi, nemzeti és európai szinten? Milyen következtetésekre juthatunk az AEP-t illetıen annak a ténynek a kapcsán, hogy az európai társadalom jelentısen öregszik?

46

Második rész: Dióhéjban:

Eredmények:

A civil társadalom szerepe az AEP kialakításában  

A Civil Társadalom fejlıdése és az AEP kialakulása Bevezetés a helyi önkéntesség európai dimenziójába

E fejezet segítségével Ön:  megérti a helyi önkéntes munka és az AEP közötti összefüggést  népszerősíteni tudja a helyi önkéntességet az Ön városában  meg tudja szervezi az önkéntes munka végzéséhez szükséges hálózatokat

Jó embernek és jó állampolgárnak lenni nem mindig ugyanaz a dolog. (Arisztotelész)

Bemelegítés: Hallgassa más európai országok népzenéjét − lazítson, ihletıdjön!

Bevezetı 2.2.1. Mi a civil társadalom meghatározása? “A civil társadalom egy olyan elméleti színtér, ahol az egyéni érdekek, célok és értékek megosztása kollektív módon történik és ahol az egyes szervezetek az államtól, a családtól vagy a piactól elkülönülnek. A civil társadalom az állam és a piac intézményeinek háttérstruktúráin túl mőködı társadalom alapjait képezı önkéntes szociális és polgári szervezetek és intézmények összességébıl áll.” (The London School of Economics Centre for Civil Society's working; http://www.lse.ac.uk/collections/CCS/what_is_civil_society.htm) A civil társadalom sokféle szervezetbıl tevıdik össze, mint például nem-kormányzati szervezetek, közösségi csoportok, nemi szervezetek, vallási szervezetek, egyesületek, szakszervezetek, önsegélyzı csoportok, társadalmi mozgalmak, koalíciók, érdekszövetségek és egyebek.

2.2.2. Az egyesületek mint az önkéntes munka és állampolgári részvétel kerete A civil társadalom leggyakoribb szervezeti formái az egyesületek, mert ezek keretében könnyőszerrel megszervezhetı az önkéntes munka. Az egyesületek létrehozásának jogi, adminisztrációs és szervezeti feltételei valószínőleg országonként változnak, de mindenütt viszonylag egyszerő és takarékos eljárás egyesületet alapítani. Például Dániában elegendı kidolgozni azokat a szabályokat, melyek az egyesület demokratikus mőködését biztosítják, illetve vezetıtanácsot kell választani az egyesület tagjai közül. Érthetı, hogy az állampolgárok önkéntes munkán alapuló szervezeteket hoznak létre, ha a helyi társadalom fejlıdését akarják befolyásolni. Az aktív állampolgárság demokratikus közösségekre épül − és az önkéntes egyesületek nagyon jól beillenek ezekbe a közösségekbe. Skandináviában sok az önkéntes egyesület, Dániában például minden kis településen sok különbözı egyesület létezik. Vannak önkéntes sportegyesületek, cserkész egyesületek, esti oktatási egyesületek, ifjúsági egyesületek, idısek egyesületei, stb. Az egyesületek fontosak a civil társadalom és a helyi demokrácia számára is, mert lehetıvé teszik az állampolgárok számára, hogy kapcsolatba lépjenek más önkéntesekkel, és hogy az egyesületek kommunikáljanak egymással.

47

Modul 2 - Az aktív EU-polgárság (AEP) fogalma az idıskorúak vonatkozásában

Ezek az egyesületek ugyanakkor könnyebbé teszik a helyi politikusoknak, hogy párbeszédet folytassanak a civil társadalommal. Például Dániában Varde önkormányzatában folyamatosan jó párbeszéd van a helyi egyesületek és a városi tanács között, ami egy önkéntes fejlesztési tanács keretén belül kap szervezett formát. Egy aktív önkéntes egyesületen belül az állampolgárok könnyen megértik és megtanulják a részvételi demokráciát és az aktív állampolgárságot, mivel tevékenységükbe jelentéktelen az állami, piaci vagy más érdekszféra irányából jövı beavatkozás.

Gyakorlatok Vitassa meg a következı kérdéseket és témákat:  Mi a jellegzetessége a civil társadalomnak az Ön országában, és vannak-e példák arra, hogy az önkéntes munka a helyi demokráciákkal van kapcsolatban?  Hogyan lehetne megszervezni az önkéntes munkát sokkal innovatívabban?  Hogyan lehetne az Európai dimenziót az önkéntes munka részévé tenni helyi szinten?  Hogyan lehetne a hálózatépítést az önkéntes munkában felhasználni? Beszéljék meg csoportban a fenti kérdéseket, és tegyenek javaslatot a következıkre: Hogyan lehetne minél több nyugdíjast bevonni az önkéntes munkába és a helyi demokráciába? (Kérem, vegye figyelembe a következıket: keretrendszer, elıfeltételek, korlátozások, személyi és közös igények, szükségletek, érdekek stb.)

Harmadik rész: Dióhéjban:

Eredmények:

Új közösségek létrehozása az EU-ban 

Hogy járulhatnak hozzá a közösségi hálózatok (social networking) az Európai kohézió erısítéséhez

Ez után a fejezet után Ön:  részt tud venni internetes közösségi hálózatokban (social networking)  a projektek és hálózatok új formáit ismeri meg “Jó tett helyébe jót várj.” Közmondás

Bevezetı: Közösségi hálózat (Social networking): Mit jelent ez Ön számára és mit tud ezen hálózatok mőködésérıl? Ön is szenvedélyes tagja valamely közösségi hálózatnak?

Olvasmány 2.3.1. Mi a közösségi hálózat, és hogyan mőködik? A social networking − közösségi hálózat − egyének csoportosulásából áll, tulajdonképpen olyan, mint egy kis falusi közösség vagy egy lakópark. Hagyományosan a közösségi hálózatok „valós”, szemtılszembe kapcsolatokból állnak, de ezek az utóbbi évek során sokkal inkább az internetes, virtuális térben jönnek létre. Az internetet sok millióan használják, akik keresik a kapcsolatot más internet-

48

használókkal, hogy barátságot kössenek, hogy információkat győjtsenek és osszanak meg egymással, vagy tapasztalatokat győjtsenek valamilyen területen, a sporttól a kertészkedésig. Az internetes közösségi hálózatok használata mára igen elterjedtté vált, közösségi (web)oldalak a nevük. Ezek az internet használók közösségeként mőködnek. Az internetes közösségek tagjait valamilyen közös érdeklıdési kör tartja össze, érdeklıdnek egymás élete, vagy bizonyos közös hobbi, sport vagy más téma iránt. Aki bepillant egy ilyen közösségi oldalra, maga is kapcsolatba lép a többi felhasználóval. Egyik elınye ezeknek az oldalaknak, hogy a barátságkötés során óhatatlanul is interkulturális kompetenciákat és toleranciát fejleszt. Mivel az internet elérhetést biztosít a világon bárhol élı állampolgároknak, a legtöbb közösségi hálózat nemzetközi jellegő. Ezért például egy olasz állampolgár könnyedén barátságot köthet az interneten egy Dániában élı személlyel, és nem csak a másik személyrıl, de az ı kultúrájáról, országáról, nyelvérıl is megtudhat dolgokat.

2.3.2. Népszerő közösségi oldalak A Facebook (www.facebook.com) a legnépszerőbb globális mérető közösségi oldal, amely ugyanakkor sikeres magánvállalkozás. A felhasználók barátokat, ismerısöket kereshetnek, illetve kapcsolatba léphetnek velük. Számos Facebook felhasználó napi rendszerességgel ír bejegyzéseket, amit aztán ismerısei kommentálhatnak. A Facebook magyar fejlesztéső − ugyanakkor kevésbé nemzetközi − változata az IWIW. A blog vagy weblog olyan oldal, amit lényegében egy személy mőködtet, akis rendszeresen tudósít valamirıl, a vele kapcsolatos eseményekrıl vagy más dolgokról ad többé-kevésbé rendszeres leírást. Legtöbb blog internetes személyi naplóként is mőködik, míg más hasonló oldalak kommentárokat szolgáltatnak egy adott témáról. A “blogtulajdonos” bejegyzéseit mások is kommentálhatják. Egy tipikus blog szövegeket, képeket és más oldalra, blogra vagy médiához vezetı linkeket ötvöz az adott témának megfelelıen. A Twitter (http://twitter.com) közösségi oldal és egyben mikroblog-szolgáltatás, mely lehetıvé teszi a felhasználóknak, hogy rövid bejegyzéseket vagy egymásnak szánt üzeneteket írjanak, amit tweet-nek neveznek (magyar fordításban: “csipogás”). A friss bejegyzések a felhasználó profilján jelennek meg, de azonnal kézbesíti azoknak a felhasználóknak is, akik erre feliratkoztak. A küldı meghatározhatja, hogy csak azok kapják meg a kézbesítést, akik a baráti köréhez tartoznak, vagy (alapbeállításként) mindenki. A twitter-en mindössze 140 karakter hosszúságú üzenetet lehet küldeni, ezért néha az “internet SMS-e” ként is emlegetik.

Reflexiók és megbeszélés Keressen blogokat és közösségi oldalakat az interneten. Mi az alapelve ezeknek az oldalaknak? Mit gondol, milyen adottságok szükségesek ahhoz, hogy valaki részt vehessen ezekben a virtuális hálózatokban? Hogy lehetne arra felhasználni ezeket, hogy erısítse az AEP-t és az összetartást Európában? Hogyan válhat Önnek javára, és mit tud tanulni belılük?

49

Modul 2 - Az aktív EU-polgárság (AEP) fogalma az idıskorúak vonatkozásában

Negyedik rész: Dióhéjban:

Eredmények:

Az aktív EU-polgárság fejlesztési lehetıségei a jövıben 

Az Európai közösségekre és az AEP alakulására vonatkozó jıvıkép

Ez után a fejezet után Ön:  alkalmazni tudja a Jövıkép mőhely nevő módszert az AEP fejlesztésére és az önkéntesség népszerősítésére.

Amint felcseréled a negatív gondolatokat pozitívakra, jönnek a pozitív eredmények. (Willie Nelson)

Beveztı: Állapodjanak meg egy énekben, amit mindannyian szeretnének elénekelni, majd énekeljék is el! (Ez egy régi dán hagyomány: éneket énekelni értekezletek, szemináriumok, tanítás elıtt. Nem árt senkinek, és gyakran kellemes légkört teremt.) Olvasmány 2.4.1. A Jövı mőhelye (Rövidített változat) A Jövı mőhelye (JM) módszer nem új, az 1970-es években Robert Jungk, német születéső osztrák író és újságíró alkotta meg néhány kollégájával együtt. Az utóbbi évtizedekben sok országban használták, mint a valós élet problémáira megoldást javasoló jövıképek megalkotására alkalmas eszközt. Eredetileg abból a célból fejlesztették ki, hogy bizonyos csoportoknak segítségére legyen politikai, érdekérvényesítı küzdelmükben, és egy élhetıbb jövı megteremtésében. Alapjában véve a Jövı mőhely öt fázisra osztható: 1. Az elıkészítı fázis: Az elıkészítı fázisban a téma meghatározásából és néhány és gyakorlati intézkedésbıl áll (flipchart, papírok, írószerek, stb. elıkészítése). 2. A kritikai fázis − ebben a fázisban a választott témával kapcsolatos összes negatív tapasztalatot feltárunk. A kritikai fázisban a problémát alaposan és nyíltan meg kell vitatni, minden oldalról meg kell vizsgálni. Legjobb módszer erre az ötletbörze (brainstorming), amit az ötletek gondolatok, magyarázatok, stb. rendszerzése, fıbb altémákká való szerkesztése és csoportosítása követ. 3. A fantázia fázis az a fázis, amikor a résztvevık elıállnak a probléma megoldásával kapcsolatos ötletekkel, idealizált kívánságaikkal, fantáziát sem nélkülözı elképzeléseikkel. Ebben a fázisban a résztvevık eltúlzott, utópikusan pozitív képet rajzolnak. Ötletbörzét és más kreatív technikákat lehet használni. A résztvevık kiválasztják a legérdekesebb elképzeléseket, és ezeket jövıkép-dolgozattá fejlesztik. 4. A kivitelezési fázisa: A munkamőhely befejezıdik a kivitelezési fázissal, amelyben az elızı fázisban felmerülı idealisztikus ötleteket sokkal realistább módon szemlélik. Az ötleteket ellenırzik és értékelik a gyakorlatba ültethetıség szempontjai szerint, majd ezekbıl cselekvési tervet állítanak össze. 5. Az utánkövetés fázisban a JM egy, a mőhely eredményeit összegzı beszámoló megírásával zárul, mely tartalmazza a cselekvési tervet is.

2.4.2. A Képzelet mőhely A képzeletbeli munkamőhely (KM) alapjában véve a Jövı munkamőhely fantázia fázisát és kivitelezési fázisát ötvözi. Ugyanis a teljes JM alkalmazása rövid idıtartamú képzéseken nem megvalósítható, mivel túl sok idıt igényel mind az öt fázison végigmenni. Tehát a mi javaslatunk

50

az, hogy a JM legfontosabb fázisaira összpontosítsunk, ezen fázisokat nevezik együttes néven együtt gyakran Képzelet mőhelynek. 1. A Fantázia Fázis Beveztı: Mielıtt a résztvevık megkezdenék a munkát, ajánlatos ıket megfelelı hangulatba hozni, amely kedvez a kreativitásnak. Lehet zenét hallgattatni velük, vagy valamilyen játékot játszani, esetleg mesét mondani ihletforrásként. Mikor mindenki nyugodt állapotban van, a tulajdonképpeni Fantázia fázis megkezdıdhet. A tulajdonképpeni munka: A Fantázia fázisban a résztvevık megpróbálnak az adott témához tartozó jövıképeket alkotni, válaszolva a következı kérdésekre: Milyen jövıt szeretnénk, ha nem lennének törvényi, gazdasági és egyéb korlátok? A résztvevıknek megoldásokat kell javasolniuk a problémákra anélkül, hogy figyelembe vennék a meglévı korlátokat, akadályokat. Pl. Milyen lenne az idıs emberek élete, ha az államnak korlátlan forrásai lennének, hogy gondot viseljen mindazokra az állampolgárokra, akik nincsenek a munkaerı piacon? Milyen lenne az a társadalom, ahol nincs diszkrimináció az idısekkel szemben? Milyen lenne az EU, ha az idısebb állampolgárok sokkal nagyobb mértékben beleszólhatnának a formálásába? A résztvevık 10-15 percet kapnak arra, hogy megválaszolják ezeket a kérdéseket, és idealizált jövıképet alkossanak. A megbeszélés végeztével mindannyian felírják javaslataikat címszavakban a táblára vagy flipchartra. Miután minden részvevı felírta a táblára a javaslatait, egyenként elmagyarázzák, hogy mire utalnak ezek a címszavak. Nagyon fontos: Ezalatt nem szabad vitázni! A címszavak számbavétele után a következı döntı feladat kiszőrni az azonos fogalmakat, elképzeléseket fedı címszavakat. A hasonló tartalmú címszavakat csoportokba szervezik, így jelentısen lecsökkentve azok számát. Miután ez megtörtént, a résztvevık fontossági sorrendbe szervezik a fogalmakat, és közösen eldöntik, melyekkel dolgoznak a mőhelymunka következı részében. Ebben a döntésben rendszerint fontos szerepet játszik, hogy melyek a továbbgondolásra leginkább alkalmas, legígéretesebb címszavak. Erre leginkább alkalmas módszer a demokratikus szavazás, amikor mindenki egy-egy szavazatot kap, és azt az általa legmegfelelıbbnek vélt címszóra adhatja le. Így kialakul egy közös jövıkép, ezt a jövıképet kell gyakorlatba ültetni a következı fázisban. 2. A Kivitelezési fázis A Kivitelezési fázisban a víziókat, idealizált jövıképeket szembesítik a valósággal, megválaszolva néhány fontos kérdést, mint például: Melyik vízió legalkalmasabb arra, hogy a jövıben megvalósulhasson? A Kivitelezési fázisban a résztvevık szakértıket vonhatnak be a tárgyalásokba, és a további információkra, kutatásokra is szükség lehet, hogy minél pontosabb eredményre jussunk. Miután a Fantázia fázisban felvázolt víziókat szembesítjük a valósággal, már csak egy néhány vízió maradt, melyeknek megvan az esélye, hogy megvalósuljanak a jövıben. A többi felvázolt vízió ettıl még érvényes lehet mint közös csoportcél. A Kivitelezési fázis befejezéseként elkészül egy cselekvési terv. Az cselekvési terv leírja, hogy konkrétan mit kell megtenni, kinek és mikor kell bizonyos tevékenységeket elvégezni. Ezek elvégzése lesz a mőhelymunka utánkövetési fázisa.

Gyakorlat Válasszanak ki egy témát, és próbálják ki, milyen mértékben alkalmazható a Képzelet mőhely egy Önökhöz közel álló téma feldolgozására. Választhatnak olyan témát is, mely közelebb viszi Önöket a leendı pályázatukhoz.

51

Modul 2 - Az aktív EU-polgárság (AEP) fogalma az idıskorúak vonatkozásában

Referenciák és további források, információk Hartje, Steffen (2007): The idea of an active citizenship. (www.learnship.eu) Marshall, T.H./Bottomore (1991): Citizenship And Social. Pluto Classic. USA. Jungk, Robert/Mullert, Norbert (1970): Future workshops: How to Create Desirable Futures, Institute for Social Inventions. Social Networking in Plain English: A short explanation of social networking websites and why they are popular. This video comes in an unbranded "presentation quality" version that can be licensed for use in the workplace. http://twitter.com www.coe.int www.commoncraft.com/store-item/video-social-networking www.facebook.com www.globalideasbank.org/site/bank/idea.php?ideaId=1657 www.learnship.eu www.lse.ac.uk www.whatissocialnetworking.com

52

Teresa Diaz Bello/Yolanda Mates (ASAEL/ES)

3. modul:

3.1. fejezet

A fejezet dióhéjban

Eredmények

Az Európa a Polgárokért Program (EPP) és az idıskorúak aktív EU-polgársága Az Európa a Polgárokért Program (Europe for Citizens Programme)  az EPP céljai, prioritásai, jellemzıi és szerkezete  információk az ECP támogatójáról és üzemeltetıjérıl  a jó pályázat legjobb gyakorlati elemei és a benyújtási eljárások  az EPP áttekintése  az EPP különféle célcsoportok számára nyújtott lehetıségeinek feltérképezése  egy sikeres EPP pályázat fıbb jellemzıinek megismerése

Ön jogosult útlevélre, szavazásra és az állam védelmére. (Az Európai Állampolgárság kézikönyve) )

Bevezetı: Az eddig tanultak révén mennyiben változott meg az Ön EU-hoz, illetve az aktív EU-polgársághoz való viszonyulása?

Olvasmány 3.1.1. Az Európa a Polgárokért Program szerkezete

Az Európa a Polgárokért Program (EPP) négy akciót, ezeken belül számos intézkedést tartalmaz. 1.Akció – Aktív polgárok Európáért: Ezen akció a polgárok részvételével zajló tevékenységekre irányul. Az alábbi két intézkedés-típust tartalmazza: - Testvérvárosi kapcsolatok:Testvérvárosi kapcsolatok kialakítása az európai állampolgárok aktív részvételével, a polgárok közötti együttmőködés elısegítése, mely által igazi, élı kapcsolatok alakulnak ki a különbözı országok, települések között. - Állampolgári projektek és kísérı intézkedések: Nemzetközi és ágazat-közi projektek, melyben aktívan vesznek részt az állampolgárok. 2. Akció – Aktív Civil Társadalom Európában: Ez az akció a civil szférának és kutatóközpontoknak szól, akik mőködési támogatásra, illetve projekt alapú támogatásra pályázhatnak. Háromféle intézkedést foglal magába: A) Strukturális támogatás az európai politikai kutatóintézetek („szellemi mőhelyek”) számára B) Strukturális támogatás európai szintő civil társadalmi szervezeteknek C) Civil szervezetek által kezdeményezett projektek

53

Modul 3 - Az Európa a Polgárokért Program (EPP) és az idıskorúak aktív EU-polgársága

3 Akció – Együtt Európáért: Ezt az alprogramot az Európai Bizottság kezdeményezi és hajtja végre; ezért az alábbi intézkedések keretében nem tervezik a projektek kiválasztását. Intézkedések: D) Nagy nyilvánosságú események E) Tanulmányok F) Tájékoztatás és népszerősítés 4 Akció – Aktív európai emlékezet: A támogatandó projektek fı célja, hogy életben tartsák a nácizmus és a sztálinizmus áldozatainak emlékét, hogy a mostani és jövıbeni generációk is tudják és megértsék, mi és miért történt a koncentrációs táborokban és más tömeges kivégzések helyszínein.

3.1.2. Ki mőködteti az EPP-t? Az Európai Bizottság: Az Európai Bizottság felel az Európa a Polgárokért Program gördülékeny mőködéséért. Az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA): Az EACEA 2005-ben alakult, és ez az intézmény felel a Európa a Polgárokért Program akcióiért. (http://eacea.ec.europa.eu). A tagállamok és más résztvevı országok: Európai Unió 27 tagállama, Horvátország, Macedónia és Albánia.

3.1.3. A jó pályázati ötlet elemei Nem könnyő röviden megfogalmazni, mibıl is áll egy jó testvér-települési projekt, de azért van néhány útmutatóul szolgáló javaslatunk. (Kérjük, tekintse át az 5 – 7-es modulokat is.)  Találjon egy életképes ötletet.  Vegye figyelembe a program célkitőzéseit, annak kiemelt fontosságú témáit.  Készítsen világos és részletes programot az esedékes testvér-települési találkozókra.  Írja le pontosan a résztvevık feladatait, illetve a pályázat fenntartható eredményeit.  Bizonyosodjon meg, hogy a program elıirányozza a résztvevık aktív részvételét.  Magyarázza el, hogyan vesz részt a helyi közösség a programban (pl. az elıkészítési fázisban, a projekttalálkozókon vagy azzal kapcsolatos egyéb tevékenységekben).  Magyarázza el, hogy a pályázat milyen nyilvánosságra számíthat, és milyen módon lesz átlátható.

Gyakorlat Nézzen utána az interneten, milyen intézmény felelıs az EPP lebonyolításáért az Önök országában, hol található az ún. Európa a Polgárokért Információs Pont, vegye fel az iroda munkatársaival a kapcsolatot telefonon, e-mailben vagy látogasson el hozzájuk. Tegye fel kérdéseit az EPP–vel kapcsolatosan, és ne felejtse el informálni ıket az AESAEC projektrıl.

54

3.2. fejezet

A fejezet dióhéjban

Európa a Polgárokért Program 1. Akciója és annak fontossága az aktív idıskorú európaiak szempontjából  Az 1. Akció részletes áttekintése (Aktív Polgárok Európáért) és ennek fontossága az idıskorú állampolgárok számára

Eredmények

EPP 1. Akciójának értékelése az idıskorúak aktív EU-polgárságának szemszögébıl

Létrehoztuk Európát, de hogyan hozzunk létre európaiakat? (Az Európai Állampolgárság kézikönyve)

Bevezetı: Vitassák meg a következı kérdéseket: Ismerıs Önöknek a „testvérvárosi kapcsolat” fogalma? Van az Önök városának/falujának testvérvárosi kapcsolata? Volt Ön már részese ilyenfajta tevékenységnek? Mit gondol a testvérvárosi kapcsolatokról? Milyen feltételek mellett lehet értékes egy testvértelepülési kapcsolat?

Olvasmány 3.2.1. Akció – Aktív Polgárok Európáért Ez az akció két, egyenként két-két összetevıbıl álló intézkedést foglal magába: Testvérvárosi kapcsolatok Testvérvárosi találkozók Tematikus hálózatok Állampolgári projektek és kísérı intézkedések Állampolgári projektek Kísérı intézkedések Testvérvárosi találkozók Az Európai Bizottság Európa a polgárokért programjának keretében megvalósuló testvérvárosi találkozók célja, hogy összehozzák a résztvevı települések polgárait, biztosítva, hogy az önkormányzati együttmőködés mellett erıs informális, személyes kapcsolatok alakuljanak ki közöttük. Ezeknek a találkozóknak fontos összetevıi -

-

-

az európai integráció iránti elkötelezettség: az Európai Unió alapgondolatának, jövıjének és értékeinek megvitatása, az EU demokratikus életében való részvétel megtanulása, tapasztalatcsere az európai integráció konkrét, helyi vagy egyéni szinten tapasztalható elınyeirıl, a szolidaritás és az összetartozás kifejezése a testvérvárosok között, stb.; a résztvevık között szövıdı barátság: személyes kapcsolatok kialakulása a testvérvárosok lakói között, egymás mindennapi életének megismerése, a kulturális sokszínőség és az európai közös kulturális örökség megtapasztalása és megosztása egymással, stb; az aktív részvétel: a helyi közösség (egyesületek, iskolák, önkéntes szervezetek, stb.) bevonása a projekt megtervezésébe és végrehajtásába, a résztvevık aktív szerepvállalása (mőhelyfoglalkozások, közös kulturális elıadások, sportesemények), stb.

55

Modul 3 - Az Európa a Polgárokért Program (EPP) és az idıskorúak aktív EU-polgársága

Tematikus hálózatok A helyi hatóságok gyakran kerülnek szembe olyan új problémákkal, illetve vesznek részt különbözı szakpolitikák végrehajtásában, amelyek sok esetben kapcsolódnak európai szinten megvalósuló szakpolitikai fejleményekhez. A települések között kölcsönös érdeklıdést kiváltó témákban kialakuló hálózatok fontos eszközök lehetnek, mivel lehetıvé teszik a tájékozott eszmecseréket és a bevált, jó gyakorlatok cseréjét. A program ezért támogatja a testvérvárosi kapcsolatok keretében, legalább négy város részvételével megrendezett konferenciákat és mőhelymunkákat. Állampolgári projektek Az Európai Uniót érintı fontos és aktuális kihívás az európai polgárok és az Európai Unió közötti szakadék áthidalása. Ezzel összefüggésben ez a pályázati típus olyan innovatív módszerek és megközelítések feltárására irányul, amelyek tevékeny európai szintő részvételre serkentik a polgárokat, valamint az európai polgárok és az Európai Unió intézményei közötti párbeszédre ösztönöznek. Kísérı intézkedések A kísérı intézkedések célja az alprogram keretében végrehajtott projektek továbbfejlesztése és minıségük javítása; ennek formája lehet például bevált gyakorlatok cseréje, az érintettek tapasztalatainak egymás közötti megosztása, illetve a képzések segítségével új készségek kifejlesztése.

Gyakorlatok Látogasson el az Európa a Polgárokért Program hivatalos honlapjára (http://ec.europa.eu/citizenship/index_en.html). Itt angol, német és francia nyelven talál általános információkat. Ugyanott vagy a http://ec.europa.eu/citizenship/how-to-participate/doc92_en.htm aloldalon megtalálja a program (EPP) útmutatóját anyanyelvén is. Alkossanak négy csoportot, és a fent bemutatott négy intézkedést osszák el egymás között. Mindenik csoport a kiválasztott intézkedésre vonatkozóan egészítse ki az alábbi táblázatot. Mutassák be egymásnak a csoportmunka eredményét, majd beszéljék meg az elınyöket és hátrányokat. (Mennyire bonyolult a pályázat megírása, milyen akadályokba ütközhetnek a projekt lebonyolítása során, elegendı-e az elnyerhetı támogatás, stb.) Vitassák meg, mely intézkedések a legalkalmasabbak az Önök szervezete, települése számára, mely intézkedés keretében tudnának pályázatot benyújtani a legközelebbi határidıre. Milyen − az Európa a Polgárokért Program keretében beadható − pályázat lenne alkalmas az idıskorú állampolgárok aktív európai részvételének növelésére ?

56

Európa a Polgárokért Program 1. Akció: Aktív Polgárok Európáért

Jellemzők

1.1. Intézkedés

1.2. Intézkedés

2.1. Intézkedés

2.2. Intézkedés

Mit támogat?

Célkitűzések

Ki pályázhat?

Milyen országok vehetnek részt? Partnerintézmé nyek száma (legkevesebblegtöbb) A partnerintézmé nyek szerepe Az akció min. és max. időtartama A pályázathoz szükséges dokumentumok A pályázat leadási határideje

Elszámolási szabályzat

Mire költhető a támogatás Hogyan történik a támogatás folyósítása Más: ____________________

57

Modul 3 - Az Európa a Polgárokért Program (EPP) és az idıskorúak aktív EU-polgársága

3.3. fejezet A fejezet dióhéjban Eredmények

Európa a Polgárokért Program 2. Akciója és annak fontossága az aktív idıskorú európaiak szempontjából  A 2. Akció (Aktív civil társadalom Európában) részletes áttekintése Az EPP 2. Akciójának értékelése az aktív idıskorú európaiak szemszögébıl Az állampolgárság nem más, mint békés küzdelem egy párbeszédalapú közszférában. (Állampolgári kézikönyv)

Bevezetı: Röviden mondja el, mit jelentenek Ön számára a következı fogalmak: agytröszt, civil társadalom.

Gyakorlatok 3.3.1. Az EPP 2. Akciója – Aktív civil társadalom Európában Ez az alprogram a civil társadalmi szervezeteket és szellemi mőhelyeket támogatja, mivel ezek egyedülálló kapcsolódást képeznek az európai polgárok és az Európai Unió között. Az európai, nemzeti, regionális és helyi szintő civil társadalmi szervezetek az állampolgárok aktív társadalmi részvételének fontos elemei, egyben hozzájárulnak a közélet valamennyi dimenziójának élénkítéséhez. Ez az alprogram három intézkedésbıl áll: 1. Strukturális támogatás a szellemi mőhelyeknek (think tank) - Annak érdekében, hogy a szellemi mőhelyek számára biztosított legyen a tevékenységeik európai szintre történı kiterjesztéséhez és kiépítéséhez szükséges kapacitás és stabilitás, ezeknek a szervezeteknek strukturális támogatást kínálnak, a mőködési költségeik egy részét fedezı mőködési támogatások formájában. 2. Strukturális támogatás európai szintő civil társadalmi szervezeteknek - Annak érdekében, hogy a civil társadalmi szervezetek számára biztosított legyen a tevékenységeik európai szintre történı kiterjesztéséhez és kiépítéséhez szükséges kapacitás és stabilitás, ezeknek a szervezeteknek strukturális támogatást kínálnak, a mőködési költségeik egy részét fedezı mőködési támogatások formájában. 3. Civil szervezetek által kezdeményezett projektek - A különbözı országokban mőködı civil szervezetek projektjeinek tárgya lehet: egy konkrét tevékenység: pl. szeminárium, tematikus mőhelymegbeszélés, kiadvány, információs kampány, mővészeti mőhely, amatır sporthoz kötıdı tevékenység, képzés, kiállítás, stb.; vita: bevonva pl. a résztvevı szervezetek tagjait, más civil szervezeteket, egyéb szervezeteket, döntéshozókat, állampolgárokat, stb.; közös gondolkodás: az európai értékekrıl, az európai polgárságról és a demokráciáról, bevonva szakértıket, döntéshozókat, polgárokat, pl. egy kollokvium keretében; hálózatosodás: az adott területen mőködı több szervezet tartós hálózata.

Gyakorlat Készítsenek a 2. fejezet végén kitöltött táblázathoz hasonló táblázatot, ezúttal az EPP 2. Akciójának intézkedéseire vonatkozóan, majd egészítsék ki azt. Mindenik csoport a kiválasztott intézkedésre vonatkozóan egészítse ki az alábbi táblázatot. Mutassák be egymásnak a csoportmunka eredményét, majd beszéljék meg az elınyöket és hátrányokat.

58

3.4. fejezet

Európa a Polgárokért Program 3. Akciója és annak jelentısége az aktív idıskorú európaiak szempontjából

A 4. fejezet dióhéjba

 A 3. Akció részletes áttekintése (Együtt Európáért)

Eredmények

Az EPP 3. Akciójának értékelése az aktív idıskorú polgárok szemszögébıl Az állampolgárság nem pusztán a törvény által jogok és kötelezettségek összességeként definiált státus, hanem magától értetıdıen egy politikai, közösségi identitás kifejezıdése is. (Will Kymlicka)

Bevezetı: Három-négy fıs csoportokban tanácskozzanak, majd közösen válaszolják meg a következı kérdést: Önök szerint mi kellene legyen a témája, egy ez évben megrendezendı, az Európai Bizottság által támogatandó nagyszabású rendezvénynek?

Gyakorlatok 3.4.1. Akció – Együtt Európáért Ezt az alprogramot az Európai Bizottság kezdeményezi és hajtja végre; ezért az alábbi intézkedések keretében nem tervezik a projektek kiválasztását. Az akciót alkotó intézkedések a következık: 1. Nagy nyilvánosságú események - Ebben az alprogramban olyan, nagyarányú, széles hatáskörő események (megemlékezés, európai vívmányok megünneplése, mővészeti események stb.) kapnak támogatást, amelyek Európa népeit szólítják meg, segítenek felébreszteni bennük az egyazon közösséghez tartozás érzését, megismertetni velük az Európai Unió történelmét, vívmányait és értékeit, bevonják ıket a kultúrák közötti párbeszédbe, és ezáltal hozzájárulnak az európai identitástudatuk megerısítéséhez. Az eseményeket a Bizottság szervezi, adott esetben a tagállamokkal vagy más megfelelı partnerekkel együttmőködve. Ezen alprogram keretében valószínőleg nem támogatásokat fognak megítélni, hanem közbeszerzési szerzıdéseket. 2. Tanulmányok - A Bizottság vizsgálatokat, felméréseket és közvélemény-kutatásokat végez, hogy világosabb képet alkothasson európai szinten az aktív polgárságról. 3. Információs és tájékoztatási eszközök

Gyakorlat Keressen a sajtóban az Európai Bizottság által az EPP 3. Akciója keretében kezdeményezett eseményeket, rendezvényeket. Milyen volt ezen események fogadtatása a sajtóban? Mit gondol, hogyan vélekedtek az állampolgárok ezen eseményekrıl?

59

Modul 3 - Az Európa a Polgárokért Program (EPP) és az idıskorúak aktív EU-polgársága

3.5. Fejezet

Európa a Polgárokért Program 4. Akciója és annak jelentısége az aktív idıskorú európaiak szempontjából

Az 5. fejezet dióhéjban

 4.Akció (Aktív európai emlékezet) részletes áttekintése

Eredmények

Az EPP 4. Akciójának értékelése az aktív idıskorúak szempontjából Az emlékek elhalványultak az idı múlásával, a múlt azonban mindig élni fog - a hibák, amelyeket elkövettünk, a tévedések szolgáltatják az alapot a jelen szenvedéseihez. Dan Schmidt.

Bevezetı: Ön szerint mit jelent az aktív emlékezet fogalma? Volt már szervezıje, vagy résztvevıje, valamilyen megemlékezésnek? Mirıl emlékeztek meg, hogyan zajlott az esemény?

Gyakorlatok 3.5.1. Az EPP 4. Akciója – Aktív európai emlékezet Az Európai Unió alapvetı értékei közé tartozik a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartása. Annak érdekében, hogy valóban értékelni tudjuk e fogalmak jelentését, emlékeznünk kell rá, hogyan sértette meg a nácizmus és a sztálinizmus ezeket az elveket. Az áldozatokra való megemlékezéssel, a deportálásokhoz kapcsolódó helyszínek és dokumentumok megırzésével Európa megırzi a múlt emlékét, sötét oldalaival együtt. Ez különösen fontos most, hogy azok, akik mindezt megélték, egyre kevesebben vannak. A fiatal generációk bevonása teszi lehetıvé, hogy a második világháború és tragikus következményei ne merüljenek feledésbe. Fontos, hogy a polgároknak képe és véleménye legyen az Európai Unió eredetérıl, ötven évvel ezelıtt, az európai integráció folyamatáról, amely biztosítja a békét a tagok között, és nem utolsósorban a mai Európáról, túllépve a múlton, a jövıt építve. Néhány példa a támogatható tevékenységekre: megemlékezési ünnepség, videó interjúk, kiállításokhoz végzett kutatások, archívumok digitalizálása, a helyszínek megırzésére irányuló önkéntes munka, stb. Ki pályázhat? A pályázatot jogi státusszal és jogi személyiséggel rendelkezı nonprofit szervezetek nyújthatják be. Például: civil szervezetek (NGO-k), túlélık egyesületei, az áldozatok családjának egyesületei, emlékhelyek, múzeumok, helyi és regionális hatóságok, szövetségek, kutatóintézetek, oktatási intézmények, vallási szervezetek, önkéntességgel foglalkozó szervezetek, stb. A pályázó intézménynek az egyik résztvevı országban kell mőködnie, és rendelkeznie kell a projekt megvalósításához szükséges megfelelı minısítésekkel, valamint pénzügyi és mőködési erıforrásokkal. További fontos tudnivalók: A projektnek meg kell felelnie a program célkitőzéseinek, prioritásainak és horizontális jellemzıinek. A programban jelenleg az Európai Unió 27 tagállama, Horvátország, Macedónia és Albánia vesz részt. A projektnek a programban részt vevı országok valamelyikében kell megvalósulnia. "Esemény jellegő" projektek esetén a résztvevık legalább 40%-ának a pályázatot benyújtó szervezet országától eltérı, pályázatra jogosult országból kell érkeznie.

60

Az „esemény jellegő” projektek esetén (konferencia, szeminárium, eszmecserék, mőhelymunkák stb.) a támogatások kiszámítása átalánydíjak alapján történik. A támogatásokat az eseményeken részt vevı személyek száma alapján számítják ki, valamint a végsı termékek (kiadvány, DVD/CD-ROM, honlap) után egyösszegő támogatást ítélnek meg.

Gyakorlatok A projektek négy témára vagy ezek kombinációira irányulhatnak. Az EPP 4. Akcióját bemutató tájékoztató anyagok alapján beszéljék meg, mit ért a program az alábbi témákon: Megırzés:

Megemlékezés:

Reflexió:

Hálózat:

Beszéljék meg a csoportban, majd válaszoljanak a következı kérdésekre az EPP 4. Akciójával kapcsolatosan: -

Az Önök országában milyen témákkal lehetne pályázni a 4. Akció keretében? Ön mint történelmi tanú vállalna-e szerepet egy ilyen projektben? Mit tart jónak, mit lát kétségesnek a programot illetıen? Ez az akció összekapcsolja a II. világháborúra, a nácizmusra és a sztálinizmusra való emlékezést. Egyetért Ön azzal, hogy ezen események összefüggenek a modern Európa születésével, illetve az Európai Unió létrejöttének szükségességével?

61

Modul 3 - Az Európa a Polgárokért Program (EPP) és az idıskorúak aktív EU-polgársága

3.6. Fejezet

Agytröszt

A 6. fejezet dióhéjba

• Az EPP lehetséges értékelési módja az idıskorú polgárok szemszögébıl

Eredmények

Az EPP-n belüli pályázati lehetıségek értékelése Javaslatok arra vonatkozóan, hogyan tehetı az EPP elérhetıvé az idıskorú pályázók és szervezeteik részére

3.6.1. Az EPP pályázati ötletek generálása Ahhoz, hogy eldönthesse, érdemes pályáznia vagy sem az EPP keretében, gondolja át a következıket: Az EPP pályázati ötletek gyors ellenırzése  1 Akció  2 Akció Az intézkedés neve: _______________________________________________  3 Akció  4 Akció __________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ B) Milyen ötlete van a __________________________________________________________________________________ pályázat témáját __________________________________________________________________________________ illetıen? __________________________________________________________________________________ (Írja le röviden!) __________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ Teljes mértékben Egyáltalán nem  a program célkitőzései 10 – 9 – 8 – 7- 6 – 5 – 4 – 3 – 2 – 1 – 0 C) Milyen mértékben  tematikus prioritások 10 – 9 – 8 – 7- 6 – 5 – 4 – 3 – 2 – 1 – 0 felel meg az Ön  horizontális jellemzık 10 – 9 – 8 – 7- 6 – 5 – 4 – 3 – 2 – 1 – 0 ötlete a program  motiváció/az Ön szervezetének érdeke a projektben 10 – 9 – 8 – 7- 6 – 5 – 4 – 3 – 2 – 1 – 0 alábbi elvárásainak?  motiváció/a partner szervezet érdeke a projektben 10 – 9 – 8 – 7- 6 – 5 – 4 – 3 – 2 – 1 - 0 Igen Nem Észrevételek, tervek, javaslatok, megfontolandók stb. D) Az Ön intézménye pályázhat az   adott program keretében? E) A partner intézmény pályázhat az   adott program keretében? F) Megvannak a feltételek a pályázat   megírásához (tudás, idı, humánerıforrás, pénz stb.)? G) Valószerőnek tartja a pályázat   határidıre való leadását? H) Megvannak a szükséges feltételek egy nyertes pályázat   megvalósításához (tudás, idı, humánerıforrás, pénz stb)? I) Megvan a pénzügyi háttere a szervezetnek, hogy biztosítsa az önrészt,és meghitelezze a   költségek fedezéséhez szükséges összeget az utófinanszírozás megérkezéséig? J) Ismeri az EU-s pályázatok esetén szükséges kapcsolódó   tevékenységeket, mint például a kiértékelés és a sajtóval való kapcsolattartás? K) Fenntartható lesz a projekt vagy   annak eredménye a program lefutása után is? L) Most, miután minden kérdést megválaszolt, még mindig   szeretné a pályázati ötletét megvalosítani?

A) Mely

akció/intézkedés alatt szeretne Ön pályázni?

62

3.6.2. Az ECP pályázati ötletek ellenırzı listája Most, hogy alaposan megismerte az EPP-t, véleményét, észrevételeit, javaslatait foglalja össze az alábbi táblázatban: Az EPP kiértékelése A)

B)

Ön szerint melyik az az akció, amely leginkább alkalmas az aktív EUpolgárság népszerősítésére? Ön szerint mely akció a legmegfelelıbb az idıskorúak aktív részvételét illetıen?

teljesen    

1 Akció 2 Akció 3 Akció 4 Akció

10 – 9 – 10 – 9 – 10 – 9 – 10 – 9 –

T.M.    

1 Akció 2 Akció 3 Akció 4 Akció

10 – 9 – 10 – 9 – 10 – 9 – 10 – 9 –

egyáltalán

Észrevételek, tervek, javaslatok, megfontolandók stb.

8 – 7- 6 – 5 – 4 – 3 – 2 – 1 – 0 8 – 7- 6 – 5 – 4 – 3 – 2 – 1 – 0 8 – 7- 6 – 5 – 4 – 3 – 2 – 1 – 0 8 – 7- 6 – 5 – 4 – 3 – 2 – 1 – 0

egyáltalán nem

Észrevételek, tervek, javaslatok, megfontolandók stb.

8 – 7- 6 – 5 – 4 – 3 – 2 – 1 – 0 8 – 7- 6 – 5 – 4 – 3 – 2 – 1 – 0 8 – 7- 6 – 5 – 4 – 3 – 2 – 1 – 0 8 – 7- 6 – 5 – 4 – 3 – 2 – 1 – 0

• • • C)

D)

Ön szerint melyek az EPP erısségei ?

Milyen lehetıségeket biztosít egy EPP keretében támogatott projekt?

• • •

• • • E)

Ön szerint melyek az EPP gyenge pontjai ?

F)

Milyen típusú kockázatokat rejthet egy, az EPP keretében támogatott projekt?

G)

Mit kellene tenni az érdekében, hogy az EPP minél vonzóbb legyen az idıskorú állampolgárok számára, és ezáltal aktívan részt vegyenek benne?

• • •

• • •

63

Modul 3 - Az Európa a Polgárokért Program (EPP) és az idıskorúak aktív EU-polgársága

Ha, a fenti fejezetekben elhangzott tanácsok alapján sikerült felvennie a kapcsolatot az EPP-t az Ön országában bonyolító ügynökséggel, mutassa be az ügynökség munkatársainak ezt a kiértékelést, tegye fel kérdéseit és mondja el javaslatait az EPP-vel kapcsolatban. Útmutató a fejezet sikerességét növelı kiegészítı gyakorlatohoz    

Keresgéljen a fejezetben megadott weboldalon, biztosan talál az Ön érdeklıdési körének megfelelı információkat.(http://ec.europa.eu/citizenship/index_en.html). Lépjen kapcsolatba az EPP-t bonyolító nemzeti ügynökséggel vagy információs központtal. Látogasson el olyan eseményekre, amelyeket az EPP keretében szerveztek, beszéljen olyan szervezetekkel, akik testvér-települési találkozókat bonyolítottak. A 4. Akció keretében tervezett projekt esetén látogasson el múzeumokba, történelmi emlékhelyekre. Referenciák és további hasznos információk forrásai

Barberm N. (2002): Citizenship, Nationalism and the European Union. 27. European Law Review 241. Centre for Civil Society/London School of Economics (01/03/2004): What is civil society? (http://www.lse.ac.uk/collections/CCS/what_is_civil_society.htm. Retrieved on 2006-10-30) Counsil of Europe: The European Convention on Human Rights (1950) and its Five Protocols (1952-1966). GD for Education and Culture (2009): Europe for Citizens Program 2007-2013. Program Guide. Version valid as of 1st January 2009. T-Kit on European Citizenship. (http://www.historyguide.org/europe/lecture16.html) WIENER, A. (1998): European Citizenship Practice. Building Institutions of a Non-State. Boulder (CO): Westview Press. WINTER J.A/D.M CURTIN/KELLERMANN, A.E./ WITTE, B.D. (Eds.) (1996): WEILER, J.H.H.: European Citizenship and Human Right. pp 57-86. The Hague, Boston, London: Kluwer Law International. http://conventions.coe.int/treaty/en/WhatYouWant.asp?NT=005 http://eacea.ec.europa.eu http://ec.europa.eu/citizenship/index_en.html http://www.tpf.hu (Magyar nyelvő tájékoztató az Európa a Polgárokért Programmal kapcsolatosan) http://www.europapentrucetateni.eu (Román nyelvő tájékoztatás, romániai pályázati feltételek) http://ecas.org http://europeanhistory.about.com/cs/enlightnment www.coe.int www.eacea.ec.europa.eu www.fordham.edu/halsall/ancient/asbook.html www.utm.edu/research/iep/l/locke.htm www.youtube.com/results?search_query=EU+citizenship&search_type=&aq=f www.youtube.com/watch?v=A7AMjNYA-n8

64

Lázár Csilla (Soros Oktatási Központ/RO)

A Grundtvig idıskorú önkéntes projektek (GIVE) és 4. modul: jelentıségük az idıskorú aktív európai állampolgárok számára 4.1. fejezet

A Grundtvig program és az Egész életen át tartó tanulás program dióhéjban

1. fejezet dióhéjban

 Megismertetni az Európai Bizottság „egész életen át tartó tanulás“ politikáját Megismertetni az Egész életen át tartó tanulás néven futó programot, ezek alprogramjait és céljait

Eredmények

Az 1. fejezet után Ön:  átlátja az Európai Unió egész életen át tartó tanulással kapcsolatos politikáját  megérti az Európai Bizottság Egész életen át tartó tanulás nevő porgramját, illetve ennek a kölönbozı célcsoportok (beleértve az idıs korosztályt is) számára kidolgoztott fı- és alprogramjait  ismereteket szerez a különbözı utazási, „mobiltási“ lehetıségekrıl

„A jó pap is holtig tanul.” Közmondás

Bevezetı: Személyes tapasztalatom az „egész élten át tartó“ tanulásról: Gondolkodjon a következı kérdéseken, majd beszélje meg társaival. Mit jelent az egész életen át tartó tanulás az Ön életében? Az Ön esetében igaz a fejezet mottójául szolgáló közmondás?

 

Mit tanult meg Ön: amikor megszületett: ____________________________________ amikor három eves volt: _________________________________ amikor hét éves volt: ____________________________________ amikor tizenöt éves volt: _________________________________ huszas éveiben: _______________________________________ harmincas éveiben: _____________________________________ negyvenes éveiben: _____________________________________ ötvenes éveiben: _______________________________________ tavaly/ebben a hónapban/a héten: _________________________

Egymástól tanulni. Idıskorú tanulók a Soros Oktatási Központban /Csíkszereda (RO)

Gyakorlatok 4.1.1. Egy életen át tartó tanulás egykor és most Nézzünk meg néhány festményt az idıs Peter Brueghel-tıl, illetve más korabeli festıktıl, és beszéljünk arról, melyek voltak a legfontosabb késszségek és jártasságok, melyekre régen szükség volt?

65

Modul 4 - A Grundtvig idıskorú önkéntes projektek (GIVE) és jelentıségük az idıskorú aktív európai állampolgárok számára

Szénagyőjtık (idıs Peter Brueghel-tıl, Lobkowicz Palace a Castle Prága)

Flamand közmondások (idıs Peter Brueghel-tıl, Gemäldegalerie Berlin)

 

Ezen készségek és jártasságok közül melyekre van még napjaikban is szükségünk? Mennyiben volt más az “egész életen át tartó tanulás” Brueghel idejében?

Összehasonlításképpen tekintsenek meg egy video bejátszást az Európai Bizottság egész életen át tartó tanulás programjáról: http://ec.europa.eu/education/lifelong-learning-programme/doc78_en.htm





66

A EU “Egész életen át tartó tanulás” programjának megalkotói szerint mely készségek és jártasságok fejlesztésére van szükség ahhoz, hogy az Európai Unió “vezetı gazdasági erıvé válhasson egy tudás alapú társadalomban” Reális célkitőzése, hogy ezeket a készségeket megfelelı számú állampolgár elsajátítsa a közelövıben? Mit szükséges ahhoz, hogy a kitőzıtt cél elérhetı legyen?

Gyakorlatok Keressen az interneten magyar nyelvő információkat, az Európai Bizottság “Egész életen át tartó tanulás” programjáról. Használjon minden információforrást, készítsen listát a hasznos weboldalakról!

4.1.2. Az Európai Bizottság Egész életen át tartó tanulás programjának részei és fıbb célkitőzései

Az Európai Bizottság az Egész életen át tartó tanulás program alprogramjait az európai történelem nagy gondolkodói és tudósai után nevezte el: Comenius, Grundtvig, Erasmus és Leonardo da Vinci. Társítsa a fenti neveket az alábbi portrékhoz. Mit tud életükrıl, illetve munkásságukról? Keressen információkat az interneten (pl. a Wikipediában).

A Comeniusról, Grundtvigról, Leonardoról és Erasmusról talált információk, valamint az elızı gyakorlatban megtalált, az Egész életen át tartó tanulás programot bemutató weboldalak segítségével társítsa ezeket a neveket az Egész életen át tartó tanulás alprogramjaihoz, illetve ezek célcsoportjaihoz (Ellenırizze le a helyes válaszokat, amelyeket a modul végén talál meg):

Comenius • • • •

Grundtvig

Leonardo

Erasmus

Általános és középiskolások, tanárok, illetve oktatási intézmények számára fenntartott alprogram Egyetemisták, fıiskolások, egyetemi tanárok, kutatók számára fenntartott alprogram Szakiskolák tanulói és tanárai, valamint a szakképzés támogatásására létrehozott alprogram. 20 év fölötti tanulók, formális, non-formális és informális felnıttoktatásban résztvevık számára létrehozott alprogram.

Mit gondol a programok megalkotói miért pont ezeket a neveket választották az Egész életen át tartó tanulás alprogramjai címéül?

67

Modul 4 - A Grundtvig idıskorú önkéntes projektek (GIVE) és jelentıségük az idıskorú aktív európai állampolgárok számára

4.1.3. A Grundtvig felnıttoktatási program A jó pap is holtig tanul – ezen közmondás legtöbb nyelvben megtalálható. Ez is bizonyítja, hogy a tanulás sosem volt csak a fiatalok kiváltsága. Az Európai Bizottság a Grundtvig alprogram révén segíti és ösztönzi az iskola befejezése utáni tanulást. Böngéssze a Grundtvig programokról szóló információs kiadványokat, weboldalakat, majd találja meg a helyes válaszokat az alábbi kérdésekre (Ellenırizze le a helyes válaszokat, amelyeket a modul végén talál meg):  Hány összetevıje van a Grundtvig programnak?  Ezek közül melyek azok, amelyek az egyének tanulási célból történı utazását, azaz a ”mobilitást” támogatják? A 2009-es Egész életen át tartó tanulás program alapján “A felnıttoktatás minıségének és hozzáférhetıségének javítása által a Grundtvig alprogram hozzájárul ahhoz, hogy a felnıtt tanuló teljes értékő, aktív tagja lehessen a társadalomnak, bıvüljenek a más kultúrákról szóló ismeretei, életminısége, és munkaerı-piaci esélyei javuljanak. A program értelmezésében felnıttnek számítanak a 25 év feletti személyek, valamint azok a 16-24 éves fiatalok, akik nem részesülnek közép- vagy felsıfokú képzésben. A Grundtvig elsısorban a szakmától független, általános ismeretek oktatását tőzi ki céljául.” - Tud Ön olyan helyi/regionális/belföldi sezrvezetrıl, amely pályázhatna a Grundtvig programban való részvételre? - Tud Ön olyan személyrıl, aki pályázhatna vamlamely Grundtvig mobilitási programra?

Gyakorlatok 4.1.4. Grundtvig esettanulmányok Az alábbiakban olvasson el néhány pályázati ötletet, melyekkel bizonyos intézmény, illeteve személyek sikeresen pályáztak a különbözı Grundtvig alprogramok keretén belül. Az elızıekben elolvasottak, megtanultak alapján találtassa az alábbi esettanulmányokat az egyes Grundtvig akciók neveihez. (Ellenırizze le a helyes válaszokat, amelyeket a modul végén talál meg.) A) Egy 10 fıbıl álló, különbözı európai országokból származó csoport érkezik Romániába, ahol egy héten át mőhely foglalkozásokon vesznek részt. Hagyományos kézmővességet (gyapjú feldolgozást, szövést és nemezelést) és népmővészetet tanulnak. Az egy hetes mőhelymunka során a résztvevık betekintést nyerhetnek Erdély kézmővességének történetébe, megismerhetik a kézmővesség szerepét a modern társadalomban, és gyakorolhatják is a kézimunkát mint az önkifejezés eszközét. A mőhely költségeit a Grundtvig ________________ akciója támogatja. B) Négy ötven év fölötti személy Magyarországból és négy ötven év fölötti személy Dániából mint önkéntesek érkeznek egymás országába, ahol sérült gyerekekkel foglalkozó non-profit szervezeteknek segítenek. Az önkéntességi csereprogramot a Grundtvig ________________ alprogram támogatja. C) A prágai Oktatás Mindenkinek nevő intézmény trénere, Ana Kovac, egy 5 napos Az oktatás szerepe a diszkrimináció megszüntetésében címő képzésen vett részt. İt az Európai Bizottság ________________ Grundtvig akciója támogatta. D) Európai Számítógép Hálozat – Az internet elérhetısége az idısek számára (EuCoNet) kezdeményezésben hét európai ország képviselteti magát. (Németország, Olaszország, Csehország, Észtország, Szlovénia, és az Egyesült Királyság) Közösen dolgoznak ki oktatási módszereket idısek számára. A pályázatot ________________ Grundtvig akció támogatja.

68

Unit 4.2. 2. fejezet dióhéjban

Eredmények

Az önkéntesség mint az aktív állampolgárság lehetséges formája  Az önkéntesség alapelveinek és formáinak megismerése  Az önkéntességi lehetıségek bemutatása idısek számára A 2. fejezet után Ön:  tudni fogja, miben áll az önkéntes munka, és miben különbözik más tevékenységektıl  megismeri a helyi, belföldi vagy európai szinten önkéntesekkel dolgozó szervezeteket “Az egyén erıfeszítéseinek legértékesebb eredménye nem az, amit kap, hanem amivé válik a tevékenysége által.” (John Ruskin)

Bevezetı: Az én személyes tapasztalatom az önkéntességel kapcsolatosan: Megszokott tevékenység az önkéntesség az Ön közösségében? Melyek a legkedveltebb tevékenységek? Volt Ön valaha önkéntes? Gondolkodjon a fenti kérdéseken, majd az önkéntességrıl alkotott elképzelését foglalja össze két mondatban. Kijelentéseit hasonlítsa össze a csoporttársaiéval.

Önkéntesek (Creative commons)

Gyakorlatok 4.2.1. Az önkéntesség hivatalos megközelítésben Az ENSZ társadalmi fejlıdésrıl szóló rendkívőli közgyőlésén, 2001 februárjában Genovában elfogadott Önkéntességi jelentés szerint az önkéntes tevékenységnek három jellemzıje: a végzett munka az egyén szabad akaratán alapszik, mások javát szolgálja, nem célja az anyagi ellenszolgáltatás. Az önkéntes munka végzése emellett a közösségépítés egyik eszköze. Mennyiben különbözik az Ön véleménye a hivatalos meghatározástól? 4.2.2. Az önkéntesség típusai Kérem a csoportja körében végezzen egy kis önkéntességgel kapcsolatos “kutatást”. Ehhez elıször is válaszoljon az alábbi kérdésre: Részt vesz Ön valamilyen önkéntes munkában az itt felsorolt szervezetek valamelyikénél?               

környezetvédelmi ügynökség, állatvédı-szervezet, stb. politikai párt vagy szervezet szabadidıs egyesület idıseknek szakszervezet jótékonysági szervezet vallási vagy egyházi szervezet oktatási illetve kulturális szervezet fogyasztói szervezet az idısek jogait védı szervezet betegek, illetve fogyatékkal élık érdekvédelme üzleti vagy szakmai szervezet nemzetközi szervezet más érdekképviseletek egyik sem nem tudom

69

Modul 4 - A Grundtvig idıskorú önkéntes projektek (GIVE) és jelentıségük az idıskorú aktív európai állampolgárok számára

A fenti kérdés egy Európai Uniós szinten végzett kutatásból származik. (Az Európai Bizottság 2007: Eurobarométer a társadalmi valóságról) Ezen jelentés szerint 10-bıl 8 uniós állampolgár számára az önkéntes munka fontos része az életének, de 64% nem vesz részt semmilyen önkéntes munkában, legalábbis a fent említett kérdıiv szerint. Nagy különbségek vannak a tagországok között is. Nézze meg a diagramot, és hasonlítsa össze a csoport eredményeit a hivatalos eredményekkel uniós és nemzeti szinten egyaránt. Vannak hasonlóságok a csoport eredményei és a hivatalos jelentés között? Mi lehet az oka a különbségnek? 1. Táblázat. Részt vesz Ön valamilyen önkéntes munkában az itt felsorolt szervezetek valamelyikénél? A sport club or club for outdoor activities

13%

Education, arts, music or cultural association

8%

Religious or church organisation

6%

A charity orgnisation or social aid organisation

5%

A trade union

4%

A leisure association for the elderly

3%

Other interest groups for specific causes

2%

Political party or organisation An environmental protection, animal rights organisation, etc. An international organisation

2%

A business or professional organisation Organisation defending the interest of patients and/or disabled An organisation for the defence of elderly rights A consumer organisation

2% 2% 2% 1% 1% 1% 64%

None of these (Spontaneous) Don't know

2%

2.Táblázat. Az aktív részvétel mértéke illetve az önkéntes munka az EU-ban AT NL SE FI DK LU IE BE FR SI IT CZ SK UK EE DE MT CY LV RO ES EL HU PL PT LT BG

70

60% 55% 53% 50% 49% 45% 40% 37% 36% 35% 34% 33% 33% 28% 28% 25% 24% 23% 20% 18% 18% 18% 17% 16% 12% 11% 10%

Gyakorlatok Hol lehetnék én önkéntes? Nézze a 2-es táblázatban felsorolt szervezet-típusokat. Milyen hasonló helyi/regionális/nemzeti vagy európai szervezetet ismer? Használja az internetet vagy más elérhetı információforrásokat, és keressen hasonló szervezeteket. Kis csoportokban készítsenek listát ezekrıl. Tevékenységi területek

Szervezet neve

Tevékenység szintje (heyi/regionális/belföldi/EU-s)

Behatárolhatósága/címe

Környezetvédelmi vagy állatvédıszervezet, stb.

Politikai párt vagy szervezet

Más érdekképviselet

Szabadidıs egyesület idıseknek

Szakszervezet

Jótékonysági szervezet, szeretetszolgálat

Vallási vagy egyházi szervezet

Oktatási illetve kulturális szervezet

Fogyasztói szervezet

Az idısek jogait védı szervezet

Betegek illetve fogyatékkal élık érdekvédelme

Üzleti vagy szakmai szevezet

Nemzetközi szervezet

Más szervezet

71

Modul 4 - A Grundtvig idıskorú önkéntes projektek (GIVE) és jelentıségük az idıskorú aktív európai állampolgárok számára

Listáikat hasonlítsák össze más csoportok listáival.  Melyek azok a szervezetek, amelyekben önkéntesként dolgoznának/ nem dolgoznának?  Milyen szempontok szerint választana szervezetet? Hogyan mőködik az önkéntesség a valóságban? Hívjanak meg egy önkéntest egy helybeli szervezettıl, vagy látogassák meg az ı szervezetét. Beszéljenek az önkéntes tapasztalatairól, motivációiról, élményeirıl. A következı kérdések segítségükre lehetnek a beszélgetés elindításában: Miért döntött úgy hogy önkéntes lesz? Miként választotta ki a szervezetet, ahol most dolgozik? Milyen elınyei származtak abból, hogy önkéntes munkát vállalt? Hogyan vált hasznára a szerveztnek, ahol dolgozik? Mik voltak a legfontosabb nehézségei/kihívásai, amelyekkel eddigi munkája során találkozott, illetve hogyan készült fel ezekre? Hogyan hasznosította késıbb az önkéntesség alatt tanultakat? Foglalkoztatott-e az ön szervezete nemzetközi önkénteseket? Miként ajánlaná az önkéntességet a tréningen résztvevıknek?

Tájékoztató Az alábbiakban egy sikeres önkéntességi programról szóló beszámolót olvashat el. (forrás: Davide di Pietro-tól (2006): Still Active! Handbook for volunteers). A program ismertetıjének elolvasása után ossza meg véleményét társaival:  Mit gondol, mi az önkéntes személyes haszna ebbıl a programból?  Mit gondol a szervezetnek milyen haszna származott ebbıl a programból?  Mit gondol, hogyan készítették elı ezt a programot?

A PÁLYÁZAT LEÍRÁSA: A FOGLALKOZTATÓ SZERVEZET: Tiszta Forrás Alapítvány,Budapest, Magyarország A TEVÉKENYSÉG TÍPUSA ÉS LEÍRÁSA: Az önkéntes munka egy hajléktalan szállóban végzendı. A szállónak két külön helyisége van: egyik a hajléktalanok számára, akik napközben bejárnak étkezni, tisztálkodni, mosni. A másik egy lakóhelyiség, ahol csak férfiak élnek. Ezek a férfiak hivatalosan bejelentett személyek, és idıközönként dolgozni járnak. A hajléktalan szálló hetente egyszer bibliai felolvasással egybekötött találkozókat tart alkohol-problémákkal küzdı embereknek. AZ IDİSKORÚ CSERE-ÖNKÉNTES NAPI FELADATAI: Az önkéntes segíthet a napi konyhai illetve házimunkákban és az irodai munkákban. Nyelvtudása fügvényében elbeszélgethet a hajléktalanokkal, meghallgathatja problémáikat. AZ ÖNKÉNTES MUNKA IDİTARTAMA: 2-4 hét MIT VÁRNAK EL AZ IDİSKOÚ ÖNKÉNTESTİL? Nem szükséges szakképesítés, csupán problémamegoldó készség. A szervezet 2002. óta dolgozik külföldi (18 -25 év közötti) önkéntesekkel, Németországból, illetve az EU tagállamaiból. A magyar nyelv alapfokú ismerete ajánlatos.

72

Az alábbiakban elolvashatja, miként számolt be egy olasz önkéntes a fent bemutatott projektben való részvételérıl. Melyek voltak a kulcsfontosságú elemek, amelyek a pályázatot sikeressé tették?

EGY ÖNKÉNTES ZÁRÓJELENTÉSE Antonio, Olasz önkéntes GYAKORLATI SZEMPONTOK: Nekem már Romában is volt hasonló tapasztalatom. Önkéntesként dolgoztam egy elhagyott gyerekek gondozásával foglalkozó közösségi házban. Nem tudok magyarul és az angolom is elég alacsony szintő. Ennek ellenére már a megérkezésem napján megértettük egymást az egyesület dolgozóival. Mindközül csak egy személy beszélt egy keveset angolul, de ez elegendı volt az én sikeres munkámhoz az otttartozkodásom alatt. A napi apróságok mellett az én feladatom volt mindenben segítségére lenni az élelmiszer beszerzéséért és szétosztásáért felelıs személynek az élelmiszer-elosztó központban. Itt közelrıl láthattam a hajléktalan élet szomorú valóságát. Ahogy a nyelvi problémákat leküzdöttük, az együttmőködésünk felhıtlen lett. Legtöbbször az általunk kifejlesztett jelbeszédet használtuk: minden másban a kedvességünk és az egymásra odafigyelés volt a segítıtársunk. A szállásom is tökéletes volt: Egy vendégházban laktam Budapest központjában.(Érdekes és gyönyörő város). Munkanapjaimon együtt ebédeltem az egyesület többi önkéntesével. Egészen otthon éreztem magam, napközben mindent megkaptam amire szükségem volt, és az emberek nagyon kedvesen viszonyultak hozzám. Teljesen elégedett voltam. SZOCIÁLIS ÉS TÁRSADALMI SZEMPONTOK: Elıször is nagyon boldog vagyok, hogy ebben részt vehettem. Rövid ottlétem ellenére azt hiszem, ez egy olyan tapasztalat volt, ami a vártnál nagyobb hatással volt rám. Már az elsı pillanattól a legpozitívabban próbáltam felfogni a helyzetet. Például egy nap egy hajléktalanoknak szervezett ökuménikus szertartáson vettem részt, amikor egy hölgy sírásban tört ki, és elmesélte a történetét. Sosem fogom elfelejteni azt az érzest, amit akkor éreztem, és azt a csendet, ami akkor ott engem körülvett. Önkéntes lenni a saját országodban természetes dolog, viszont ugyanezt tenni egy idegen országban, azt hiszem, ezt mindenkinek ki kellene probálnia. És mindenkinek le kell tisztáznia önmagában, hogy mit szeretne továbbadni. TANÁCSOK, JAVASLATOK: Ezt a tapasztalatot mindenkinek meg kellene élnie, ahhoz hogy megérezzük az összetartozás szellemét. Két hét túl rövid idı, ha valaki nem nyitott a világra. A nyelvtudás nagyon fontos, de a legfontosabb az embrekre való odafigyelés.

4.2.3. Gondolkozzon önkéntességi pályázati lehetıségekrıl Az önkéntességi programok, pályázatok változhatnak az önkéntes szükségleteinek és motiváltságának, valamint a helyi szükségletek függvényében. Kis csoportokban beszéljék meg az alábbiakat:


Kivitelezhetı lenne a fent leírt pályázat az Ön országában? Miért? Miért nem?
Fontos illetve idıszerő a fenti pályázat témája az Ön országában? Miért? Miért nem?
Ön milyen helyi projekt megvalósítását látná lehetségesnek önkéntesek közremőködésével? Hasonlítsák össze a csoportok által összeírt ötleteket, majd hasznosítsák ezeket a következı fejezetekben.

73

Modul 4 - A Grundtvig idıskorú önkéntes projektek (GIVE) és jelentıségük az idıskorú aktív európai állampolgárok számára

Unit 4.3.

Idıskorú önkéntességi csereprogramok  

A fejezet dióhéjban  

Eredmények

Az idıskorú önkéntességi csereprogramok célja Az idıskorú önkéntességi csereprogramok, lehetıségek és kockázatok Feladatkörök az idıskorú önkéntességi csereprogramokban Ötletek idıskorú önkéntességi csereprogramok magvalósításához

A 4. fejezet után Ön:  megérti az idıskorú önkéntességi csereprogramok céljait és a nemzetközi önkéntesség fontosságát;  megérti a többnyelvőség és a multikulturalitás fontosságát a nemzetközi önkéntességben;  megismeri az idıskorú önkéntességi pályázatok összetevıit;  tájékozódik az nemzetközi önkéntességi csereprogramok lehetıségeirıl és kockázatairól.

A világ egy könyv. Aki nem utazik, csak egy lapját olvasta. (Szent Ágoston)

Bevezetı: Barátság a háború után A szervezett önkéntesség története egészen a XX. század elejéig vezethetı vissza. Az UNESCO weboldala ezt az úttörı eseményt a következıképpen mutatja be: Az elsı nemzetközi önkéntes munkatáborra 1920ban egy Verdun (Franciaország) melletti kis faluban Esnes-ben került sor. Ezt a helyet feldúlta a háború, amelyben majdnem egy millió ember vesztette életét. A Nemzetközi Szövetség a Megbékélésért elnevezéső szervezet a háború után munkatábort szervezett a helyi farmok és más létfontosságú épületek újjáépítésére. Az itt dolgozók többsége a háborúban ellenfélként álltak egymással szemben.

Keressen az interneten ezzel a nemzetközi önkéntességgel kapcsolatos információkat, majd beszéljék meg a következıket:  Ennek az akciónak mi volt az eszmei, erkölcsi üzenete?  Vajon miért csatlakoztak német önkéntesek is a csoporthoz?  Mit gondol, hogyan értékelték a helybeliek az önkéntesek munkáját?

74

Munkatábor Esnes-ben, 1920. A nemzetközi önkéntesség egyik elsı példája

Tájékoztató 4.3.1. A nemzetközi önkéntesség szereplıi A nemzetközi önkéntesség jelentısége – a szolidaritáson és a segítségnyújtáson kívül – hogy különbözı nemzetiségő, szociális hátterő, életstílusú emberek egy közös célért dolgozva megismerik és elfogadják egymást. A külföldön végzett önkéntesség elsısorban multikulturális – idısebb önkéntesek esetén ugyanakkor intergenerációs – tapasztalatot jelent, amikor nem csak az önkéntes nyer betekintést egy másik kultúrába, hanem az ıt vendégül látó szervezet is új dolgokat tanul egy idegen országbeli önkéntestıl. Az idıskorú nemzetközi önkéntességi csereprojekteknek három alapvetı fontosságú szereplıje van: I. A vendéglátó szervezet II. A küldı szervezet III. Az idıskorú önkéntes(-ek) A következı gyakorlatban összekeverve megtalálja a fenti három szereplı projektbeni feladatait. (Forrás: di Pietro (2006): Still active!) Beszéljék meg, és döntsék el közösen, mely tevékenység mely szereplı feladatköréhez tartozik. (Hansonlítsa össze válaszait a modul végén található helyes válasszal.)

N° 1 2 3 4 5 6 7

8 9 10 11 12

13 14 15 16 17 18 19 20 21 22

23 24 25

Feladat Elegendı és világos információval látja el a küldı szervezetet és az önkénteseket. A csereprogram ideje alatt foglalkoztatja, motiválja az önkéntest. İnkénteseket keres, és felkészíti azokat. Az elutazás elıtt megkötött egyezséget betartja. Tiszteletben tartja a fogadó intézmény helyi kultúráját. Információkkal látja el az önkéntest a fogadó országról illetve intézményrıl. Megszervezi a programokat, beleértve az utazást, szállást és az étkezést is. Biztosítja a szállítást (repülıtérrıl vagy vonatállomásról) az elıre megbeszélt találakozó helyszínére. Fogadja és eligazítja(az önkéntest): bemutatja a programban résztvevı tagoknak, a fogadó intézmény tagjainak és a többi önkéntesnek. Megkéri a már ott dolgozó önkénteseket, osszák meg személyes tapasztalataikat az új önkéntessel. Gondoskodik az önkéntesrıl a pályázat idıtartama alatt, illetve tartja a kapcsolatot a fogadó intézménnyel. Felel önmagáért és saját tulajdonáért. Tudomásul veszi és tiszteletben tartja a fogadószervezeten belüli szabályokat és szerepeket. Az önkéntesnek bemutatja a helyi kulturát, törvényeket, hagyományokat, vallási és más szokásokat. Aktívan részt vesz a helyi közösség életében. Beszámolót ír a program lebonyolításáról. Felelısséget vállal az elküldött önkéntesekért. Kijelöl a szervezeten belül egy kapcsolattartó személyt az önkéntes részére. Koordinálja az önkéntes mindennapi munkáját. Beszerezi a szükséges információkat az önkéntes érkezésével kapcsolatosan. A hazatérés után segít az új önkénteseknek, beszámol tapasztalatairól. Rendelkezik saját szabadidejével. Gondoskodik, hogy ismerje az önkéntes valamely családtagjának telefonszámát, bármilyen probléma esetére. Koordinálja az önkéntes mindennapi munkáját. Szabadidıs programokat szervez az önkéntes számára, vagy ellátja információkkal a helyi kikapcsolodási lehetıségekrıl.

I       

Szereplık II       

III       











































       

       

       



















75

Modul 4 - A Grundtvig idıskorú önkéntes projektek (GIVE) és jelentıségük az idıskorú aktív európai állampolgárok számára

Gyakorlatok Szerepjáték: idıskorú önkéntességi csereprogram szimulációja Alkossunk két csoportot. Az A) csoport eljátssza a fogadó intézmény szerepét, a B) csoport pedig idıskorú önkénteseket alakít. Szerepük jobb megértése érdekében olvassák figyelmesen el az alábbi leírást:

A. csoport: Önök egy németországi kisváros idıskorúakat képviselı nonprofit szervezetének vezetıi. Nagyon sokoldalú a tevékenységük, többek között fentartanak egy napközi otthont idıskorúak számára. Egy hasonló profilú francia szervezet kereste meg az Önök szervezetét, amely egy kis csoport idıskorú önkéntest szeretene küldeni három hétre. (A francia önkéntesek között van egy villanyszerelı, egy egészségügyi asszisztens, egy háziasszony és egy asztalos is.) Vitassák meg az alábbi témákat: Jónak tartják ezt a lehetıséget, hogy francia önkénteseket foglalkoztassanak? Milyen elvárásaik vannak ezzel az önkéntességi pályázattal kapcsolatosan? Milyen információkat kérnének a francia szervezettıl, mielıtt belevágnának a programba? Hogyan készülnének fel az önkéntesek fogadására?

B. csoport: Önök 50 feletti francia állampolgárok. Van közöttük egy villanyszerelı, egy egészégügyi asszisztens, egy háziasszony, és egy asztalos is. Önök egy nyugdíjas szervezet tagjai. Önök szeretnének tapasztalatokat szerezni arról, hogyan mőködnek a hasonló szervezetek más országokban, ugyanakkor javítani szeretnék német nyelvtudásukat. Önök közül páran már tanultak németül iskoláséveik alatt, mások jártak már Németországban illetve Ausztriában. Az Önök szervezetének vezetısége ajánlatot tesz, hogy vegyenek részt egy önkéntességi csereprogram megtervezésében és lebonyolításában. Vitassák meg az alábbi témákat: Melyek az elvárásaik ezzel az önkéntességi csereprogrammal kapcsolatosan? Milyen információkat kérdeznének meg a fogadó intézménytıl? Hogyan készítenék el a pályázatot, hogyan terveznék meg a programot?

Miután megosztották és megvitatták egymás között elvárásaikat és fenntartásaikat, gondoljanak ki közösen egy önkéntességi csreprogramot, melyhez partnert kereshetnének, és mellyel páylázhatnának egy, a következı fejezetben bemutatott európai uniós program keretében.

Olvasmány/ Tájékoztató 4.3.2. A nemzetközi önkéntességbıl adódó lehetıségek és kockázatok Olvassa egy olasz önkéntes vallomását (forrás: di Pietro, (2006): STILL ACTIVE. Handbook for volunteers), amelyben beszámol egy franciaországi mezıgazdasági szövetkezetnél kifejtett önkéntes tevékenységérıl. Az önkéntes feladata az volt, hogy aktívan részt vegyen a szövetkezet különbözı tevékenységeiben, pl. a reklámozás, termelésben és az értékesítésben. Az olasz önkéntes vallomása (1. rész)

Jó kis történeteket tudnék mesélni az odautazássommal kapcsolatosan: egy provinciális, esetlen nagymama nagy pogdgyásszal, amint mindenáron bizonyítani akarja, hogy így hatvanon túl is jó erıben lévı aktív állampolgár. Természetesen a táskámban volt minden: egy “Bialetti” kávéfızı, kávé, amilyent szeretek, hagyományos olasz alapanyagok ajándékként házigazdáimnak, egy kis csomag sáfrány, és mindenféle haszontalan kacat, mellyel kompenzálni akartam egy fájó hiányosságot: EGYÁLTALÁN NEM TUDOK FRANCIÁUL, ÉS A SZÁMíTÓGÉPET SEM TUDOM HASZNÁLNI! Mit fognak velem kezdeni? Mit kezdek én velük?

76


A fenti vallomásból kiindulva vitassák meg az idıskorú önkéntességi programok lehetséges kockázatait: pl. kommunikáció hiány, intolerancia, nem világos feladatok, az önkéntes elszigeteltsége, stb.


Mit gondol, hogyan folytatódott

a fent elkezdett beszámoló? Sikeres volt végül ez az

önkéntességi program? Olvassa el a vallomás folytatását. Az olasz önkéntes vallomása (2. rész)

Az én elsıdleges célom az volt, tanuljak egy keveset franciául. De úgy érzem, ezt a célomat nem valosítottam meg. Ennek ellenére mégis sikerült pozitív érzéseket és élményeket szerezni és nyújtani. Hasznát vettem tízéves programszervezıi tapasztalataimnak, ebbıl kiindulva javasolhattam néhány módszert, amivel a termékek értékesítésén és a kommunikáción javíthattak, új célközönséget szólíthattak meg, és fejleszthették magát a szervezetet is. Mivel korábban már elmondták, mi lesz a feladatom, Rómában hasonló üzemektıl és szervezetektıl különféle információs anyagokat győjtöttem, amelyek franciaországi munkám során hasznosnak bízonyultak. Én személyesen nagyon boldog voltam, hogy éppen egy mezıgazdasági területen kaptam feladatot, mert ez teljesen új volt számomra. Igyekeztem minden munkában aktívan részt venni, és csodálattal fedeztem fel azokat az egyszerő dolgokat, amelyek igazi ízt adnak az életnek, melyek révén megérthetsz és segíthetsz másokat. Lehet furcsán hangzik, de élveztem naphoszat kinn lenni a szabadban, babot, almát és sütıtököt győjteni, majd kosarakba rendezni ıket. Bátorkodom aztmondani hogy az ottléttem nemcsak nekem, de a házigazdáimnak is pozitív élmény volt. Hivatalos meghívót kaptam annak a régi gyárnak a megnyitójára, amelyet az én tanácsomra agroturisztikai és biogazdálkodási kulturális központá alakítottak, ahol tanfolyamok és találkozók kaphatnak helyet. (A városi tanács korábbi ötlete az volt, hogy felújítás után irodaépületet alakítanának ki itt, ehelyett fogadták és valósították meg végül az én javaslatomat.) Erre én nagyon büszke vagyok. Azóta is folyamatosan tartom velük a kapcsolatot, és hasznos anyagokkal látom el ıket.

Kérdések: Annak érdekében hogy az önkéntesek sikeres programot valósítsanak meg, szükséges hogy különleges jártasságokkal rendelkezzenek? Mit gondol, mi a legfontosabb: szakmai jártasság, szociális készségek, interkulturális készségek vagy más készségek?  Mennyiben kritikus fontosságúak a nyelvi készségek a nemzetközi önkéntes számára? Hogyan tudjuk a nyelvi nehézségeket mérsékelni az önkéntesség ideje elıtt illetve alatt?  Egy adott projekten belül ugyanazt az eredményt tudja elérni egy nemzetközi önkéntes, mint egy helyi önkéntes? Ha úgy gondolja nem, melyek egy nemzetközi önkéntes elınyei/hátrányai? 

Ön csatlakozna egy nemzetközi önkéntességi projekthez? Ha valaha is úgy döntene, hogy csatlakozik egy nemzetközi önkéntességi projekthez, milyen jellegő feladatokat vállalna? A) sociális: hátrányos helyzető emberek segítése, mozgássérült gyerekek segítése, nehéz helyzető fiatalok tanítása, stb.; B) környezetvédelmi: parkok vagy strandok takarítása, különleges történelmi értékő helyszínek helyreállítása, környezeti oktatás; C) kulturális: különbözı kulturális események megszervezése, kulturális szervezetek mindennapi munkájának segítése, interkulturális programok megvalósítása; D) Más: ____________________________________________________________________.





Ön melyik európai országba szeretne elmenni önkéntesnek? Miért éppen ide?

77

Modul 4 - A Grundtvig idıskorú önkéntes projektek (GIVE) és jelentıségük az idıskorú aktív európai állampolgárok számára



Milyen típusú tevékenységet végezne legszívesebben az illetı országban? (Ne csak a szakképesítésével kapcsolatos tevékenységekre gondoljon, hanem olyasmikre is, mint például az Ön hobbija, vagy olyan valamire, amit mindig szeretett volna kiprobálni, de még sohasem volt alkalma.)

4.4.Fejezet

A fejezet dióhéjban

Eredmények

GIVE – Idıskorú önkéntes projektek   

A GIVE program céljai és szerkezete A pályázás módja, a pályázati őrlap szerkezete lehetséges pályázati ötletek kigondolása

A 4. fejezet után Ön:  átlátja az idıskorú önkéntességi pályázatok európai dimenzióját, a kapcsolódó európai értékeket  megérti a GIVE program céljait, szerkezetét  képes lesz kitölteni a GIVE pályázati őrlapot  alkalmazni tudja saját pályázati ötleteit a GIVE programra

„Leginkább példákból és személyes tapasztalatokból tanulunk, a verbális instrukciók hatékonyságának komolyan korlátai vannak.” (Malcolm Gladwell)

Bevezetı: Az elızı fejezetben több magvalósult önkéntességi pályázatról olvashattak. A mottónk által is sugalmazott “tapasztalati tanulásból” kiindulva mit gondol az alábbiakról:  A bemutatott önkéntességi pályázatok hozzájárultak az aktív európai állampolgárság céljainak megvalósításához? Ha igen, hogyan? Ha nem, miért nem?  Miket tanulhattak meg az önkéntesek az adott önkéntességi programok során?

Segíts, tanulj, utazz!

Olvasmány/ Tájékoztató 4.4.1. A GIVE alrpogram mint az Európai Bizottság az Egész életen át tartó tanulás programjának része Az Európai Bizottság szerint „az önkéntesség egyre inkább elfogadottabb informális tanulási lehetıséget jelent minden korosztály számára.” (Az Egész életen át tartó tanulás kézikönyve.) A 2009-es évtıl az Európai Bizottság támogatja az idıskorú önkéntességi projekteket az Egész életen át tartó tanulás program Grundtvig komponense keretében. A program neve Initiative on Volunteering in Europe for Seniors (GIVE), magyarul Idıskorúak önkéntességi projektek. A program lebonyolításáért minden országban az ún. Nemzeti Ügynökségek felelısek. Az Európai Bizottság weboldalán, megtalálja az Egész életen át tartó tanulás programban résztvevı országok Nemzeti Ügynökségeinek webcímeit: http://ec.europa.eu/education/lifelong-learning-programme/doc1208_en.htm

Kérem, látogasson el a saját országa Nemzeti Ügynökségének weboldalára és az Egész életen át tartó tanulás program alatt keresse meg az Országos pályázati felhívást. Böngészze az idıskorú önkéntességrıl szóló online információt, nyomtatásban megjelent kézikönyveket és más információs anyagokat, majd társítsa az A) táblázat kérdéseit a B) táblázat válaszaival:

78

A. táblázat

B. táblázat

1

Melyek az Európai Bizottság fı céljai az Idıskorú önkéntességi pályázatok támogatásával?

A

2

Ki vehet részt a „GIVE” pályázatban? (Melyek a részvételi feltételek az egyének - pályázó önkéntesek – számára?)

B

3 4 5

Hány szervezetnek kell együtt pályáznia egy adott projekt megvalósításához? Mi lesz az egyes szervezetek szerepe? Hány önkéntes vehet részt egy adott „GIVE” projektben? Mennyi az önkéntesség minimális és maximális idıtartama?

C D E

6

Hová küldjük a pályázatot?

F

7

Milyen összeg pályázható, és az milyen jellegő költségek fedezésére fordítható?

G

A GIVE pályázatban olyan felnıtt önkéntesek vehetnek részt akik elmultak már 50 évesek, és állampolgárai:  az Egész életen át tartó tanulás program országainak, vagy  más országoknak feltéve, ha állandó lakhellyel rendelkeznek, illetve nyilvántartott menekültek egy olyan országban, amely részt vesz a programban.  Szorgalmazni az idıskorú állampolgárok nemzetközi részvételét önkéntességi, nem profit orientált projektekben, ezáltal tanulási és tapasztalatszerzési lehetıséget nyújtva számukra.  A csereprogram eredményeként tartós együttmőködést teremteni a küldı és a fogadó szervezet között.  Bevonni a helyi közösségeket az önkéntességi projektekbe, ezáltal is hangsúlyozva az idıskorú állampolgárok fontosságát mint potenciális tudás, készség és tapasztalat forrást.

A pályázatot a pályázónak a Nemzeti Ügynökség postai címére kell eljuttatnia. Az önkéntesség, amely egy másik országban zajlik 3-8 hét idıtartamú lehet. Minden intézmény az önkéntességi projekt idıtartama alatt 2-6 önkéntest küldhet és 2-6 önkéntest fogadhat. Az idıskorú önkéntességi pályázat mindkét szervezet számára egy kerek összegő finanszirozást biztosít. Ezt úgy tervezték meg, hogy fedezze az önkéntes utazási, szállás- és étkezési költségeit és a projekt lebonyolításával, pályázattal kapcsolatos egyéb költségeket. The GIVE projektet bonyolító partnerségnek két, nem azonos, az Élethosszig tartó tanulás programban részt vevı országban tevékenykedı szervezetbıl kell állnia, legalább egyikük az Európai Unióból való kell, hogy legyen.

Az elızı fejezet utolsó részében felvetettük egy nemzetközi önkéntességi pályázatban való részvétel ötletét. A GIVE programban való pályázás alapvetı szabályait ismerve vitassák meg a következıket: • Mit gondol, az Önök pályázat ötlete életképes lenne a GIVE program keretében? • Milyen módosítások szükségesek ahhoz, hogy a GIVE programra pályázni lehessen az eredeti ötlettel? (pl. Találni egy parnerintézményt egy másik országból, leszögezni egy munkaprogramot a fogadott önkéntesek részére. Lásd a 4.2.3. gyakorlatot).

Ha úgy döntöttek hogy pályázatot nyújtanának be egy GIVE projekt megvalósítására, az 5. és 6. fejezetek segítenek, hogy a pályázat mind formailag, mind tartalmilag megfelelı legyen. A 7. fejezet pedig ellátja hasznos tanácsokkal a pályázat sikeres megvalósítását illetıen.

Gyakorlatok 4.4.2. A GIVE pályázati adatlap és annak kitöltése Ha szeretnének pályázatot benyújtani a GIVE program keretében, fontos tudni, hogy a pályázati őrlapot mind a küldı mind a fogadó intézménynek kötelessége kitöltenie, és elküldeni a maga országában mőködı Nemzeti Ügynökséghez. A pályázati adatlap, amely a Nemzeti Ügynökség honlapjáról letölthetı, a következı alapvetı részeket tartalmazza: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Benyújtási adatok (kinek és mikor kell a pályázatot beküldeni) Koordinátor (az egyik partner, aki felvállaja a pályázat koordinálását) Partner (a pályázatban részt vevı másik partner bemutatása) Nyilatkozat A tervezett költségvetés bemutatása Pályázati menedzsment, munkaprogram, kulcsfontosságú tevékenységek A kért támogatás lebontása

79

Modul 4 - A Grundtvig idıskorú önkéntes projektek (GIVE) és jelentıségük az idıskorú aktív európai állampolgárok számára

Az elızı részben körvonalazódott önkéntességi projektötlet alapján próbálják meg együtt a pályázati adatlap néhány pontját kitölteni a relevánsnak vélt információkkal: (Ebben a részben hasznosíthatják, amit az önkéntességi projektekrıl az elızı modulok során tanultakat.)

A) Kommunikáció és együttmőködés ( A pályázati őrlap 5.5. alpontja)  



Kérjük, részletezze az alábbiakat: Milyen partnerségi tevékenységeket terveznek megvalósítani az önkéntesek küldésén és fogadásán kívül (szintén lásd az 5.12-es pontot) ? Hogyan fogják megszervezni a projekt során a résztvevı szervezetek közötti hatékony együttmőködést és kommunikációt (beleértve az önkéntes periódusok elıkészítését, lebonyolítását és nyomonkövetését)? Milyen terveik vannak a projekt lezárását követıen a résztvevı szervezetek közötti együttmőködés folytatása tekintetében?

B) Hogyan illeszkednek a tevékenységek az önkéntes profiljához és érdeklıdéséhez? ( A pályázati ürlap 5.7.4 alpontja)

C) Kérjük, írjon arról, hogy várnak-e bármilyen nyelvi nehézséget, akadályt a projekt megvalósítása során az önkéntes résztvevık vagy a résztvevı szervezetek részérıl. Ha igen, hogyan fogják ezt / ezeket kezelni az önkéntes periódus elıtt és alatt? (A pályázati őrlap 5.9.2 alpontja)

D) Terveik szerint milyen hatása lesz a projektnek az önkéntesekre? Hogyan fognak profitálni az önkéntesek a projektben való részvételbıl? (a pályázati őrlap 5.10.1 alpontja)

E) Milyen hatása lesz a projektnek a helyi közösségre? Milyen egyéb eredményeket és hatásokat terveznek? A fent említett hatások közül melyek azok, amelyek a projekt európai jellegébıl adódnak és nem valósulnának meg egy hasonló, de nemzetközi együttmőködést nem kívánó projekt eredményeképpen? (A pályázati őrlap 5.10.3 és 5.10.4 alpontja)

80

Ellenırzı gyakorlat A GIVE pályázat rejtvénye Igaz vagy hamis? Töltse ki egyénileg, majd a beszéljék meg közösen a csoporttal. (Ellenırizhetik a helyes válaszokat a fejezet végén.)

Az alábbi állítás … a b c

d e

f g

A GIVE program az idıskorú önkéntesek saját országukban kifejtett tevékenységét támogatja. Az önkéntesség olyan tevékenység, amelyet ki-ki saját akaratából, saját motivációból, és nem anyagi haszonszerzés miatt végez. Az önkéntes egy fizetett munkavállaló helyett végzi annak feladatait. Egy GIVE projektben két különbözı ország két különbözı intézményének kell részt vennie. A GIVE programban részt vehet bárki, aki 50. életévét betöltötte. Azon tevékenységeknek, melyben az önkéntes részt vesz, lehet célja a profit szerzés. Az Európai Bizottság a GIVE program közvetítésével támogatást nyújt idıskorú önkéntességi projekteknek, mely támogatásból az önkéntes utazási, étkezési és szállásköltségei, valamint a program során adódó egyéb költségek fedezhetık.

Igaz

Hamis

☺































Útmutató a fejezet hatékonyságát növelı kiegészítı gyakorlatokhoz

1. Keresgéljen a fejezetben említett weboldalakon az Ön érdekıdési körének megfelelı információkat. 2. Vegyék fel a kapcsolatot a Nemzeti Ügynökség keretében a GIVE program lebonyolításáért felelıs személlyel. 3. Látogasson meg önkéntes, karitatív vagy felnıttoktatási szervezeteket, hívja meg különbözı szervezetek képviselıit. (Pl. olyan szervezeteket, aki az Egész életen át tartó tanulás programban már részt vettek, vagy amely szervezetek már bonyolítottak GIVE önkéntességi projekteket.) 4. Vegyenek részt minél több társadalmi eseményen (filmvetítésen, színházban, koncerteken, kiállításokon, stb.) hogy elmélyítsék a fejezetben sokat emlegetett kifejezéseket (mint pl. társadalmi szerepvállalás, felelısségtudat, interkulturalitás, informális tanulás, stb. Fontos, hogy a teljes csoport részt vegyen az ilyen típusú informális tanulási gyakorlatokon. 5. Kövesse figyelemmel a napi híreket a TV-ben, rádióban, és az újságokban különös tekintettel a társadalmi szerepvállalás, önkéntesség, interkulturális együttmüködés témáira, illetve az EU-s programokra. Ossza meg a hallottakat, látottakat a csoporttal.

A fejezetben szereplı kérdések helyes válaszai 4.1.2. Képek balról jobbra: Leonardo da Vinci; John Amos Comenius; Desiderius Erasmus of Rotterdam; Nikolaj Frederik Severin Grundtvig 4.1.2. Programok a = Comenius; b = Erasmus; c = Leonardo da Vinci; d = Grundtvig 4.1.3. A 2009-es évben a Grundtvig programnak 10 összetevıje volt, ezek közül 6 a felnıtt tanulók és a pályázatban résztvevı más személyzet mobilitását volt hivatott támogatni. 4.1.4. Esettanulmány: 1 = Grundtvig Mőhelymunkák; 2 = Grundtvig Idıskorú Önkéntességi Projekt; 3 = Grundtvig Szakmai Továbbképzések Felnıttoktatóknak; 4 = Grundtvig Többoldalú Projektek 4.3.1. A szereplık feladatai: A fogadó intézmény feladatai: 1, 7, 8, 9, 14, 18, 19, 24, 25 A küldı intézmény feladatai: 3, 6, 10, 11, 17, 20, 23 Az idıskorú önkéntes feladatai: 2, 4, 5, 12, 13, 15, 21, 22 4.4.1 Helyes válaszok: 1-b; 2-a; 3-g; 4-e; 5-d; 6-c; 7-f 4.4.2. Igaz – hamis: a-hamis, b-igaz, c-hamis, d-igaz, e-igaz, f-hamis, g-igaz

81

Modul 4 - A Grundtvig idıskorú önkéntes projektek (GIVE) és jelentıségük az idıskorú aktív európai állampolgárok számára

Referenciák és további hasznos információk forrásai (2007): Europe for Lifelong Learning; Brussels: Unit Coordination of Lifelong Learning programmes. (Leaflet available in 21 languages) (2007): European Social Reality. Report /Special Eurobarometer 273. European Commission. (http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/ebs/ebs_273_en.pdf) (2007): Grundtvig. Success Stories/ Europe creates opportunities. Luxembourg: Office for Official Publications of the European Communities (Brochure available in 21 languages). (2008): Grundtvig - Adult education. Mobility creates opportunities/ European success stories. Luxembourg: Office for Official Publications of the European Communities. (Brochure available in De, En, Fr and Sl languages) (2009): Lifelong learning programme. Creativity and Innovation/Success stories. Luxembourg: Office for Official Publications of the European Communities (Brochure available in Cs, De, En, Fr languages, no paper version available) Az idıskorú önkéntességi projekt pályázati adatlapja (elérhetı a Nemzeti Ügynökségek honlapján) Lifelong Learning Programme (LLP) - Guide 2009 – FICHES for each sub-programme (http://ec.europa.eu/education/llp/doc/call09/fiches_en.pdf) Lifelong Learning Programme (LLP) Guide 2009 (part 1 and 2) (http://ec.europa.eu/education/llp/doc/call09/part1_en.pdf ) (http://ec.europa.eu/education/llp/doc/call09/part2_en.pdf ) Lombardi, Erika/Pietro, Davide di (2006): Traveling abroad/International Volunteering Service Proposal for Senior Citizens; Rome: Lunaria (http://www.seven-network.eu/site/files/04%20Handbook%20en.pdf) Mazzeo, Arianna/Bertinelli, Alessandra (2005): Survey of best practices and training methodologies to involve senior volunteers in civil society organisations’ activities and projects: the cases of Italy and Austria. (http://www.seven-network.eu/site/files/1.Survey%20of%20best%20practices.pdf) Pietro, Davide di (2006): STILL ACTIVE! A guidebook for the Organizations of the Civil Society Interested in Hosting Senior Volunteers; Rome: Lunaria (http://www.seven-network.eu/site/files/6.Guidebook%20for%20organisation%20English.pdf; available in De, It, En, Fr) Pietro, Davide di (2006): STILL ACTIVE! Handbook for volunteers; Rome: Lunaria (http://www.sevennetwork.eu/site/files/10.Handbook_for_volunteers_english.pdf) Pietro, Davide di (2006): STILL ACTIVE! Training course for senior volunteers; Rome: Lunaria (http://www.sevennetwork.eu/site/files/14.training_course_Eng.pdf; available in De, En, Fr and It) http://ec.europa.eu/education/lifelong-learning-programme/doc78_en.htm (Egész életen át tartó tanulás) http://wikipedia.org (Wikipedia / ingyenes enciklodépia) http://www.lebenslanges-lernen.at/ (Ausztriai Nemzeti Ügynökség) http://www.ciriusonline.dk/ (Dán Nemzeti Ügynökség) http://www.programmaleonardo.net/llp/index.asp (Olasz Nemzeti Ügynökség) http://www.anpcdefp.ro (National Agency for Romania) http://www.cmepius.si/ (Szlovén Nemzeti Ügynökség) http://www.oapee.es/ (Spanyol Nemzeti Ügynökség) http://ec.europa.eu/dgs/education_culture/publ/educ-training_en.html#PDF (Az EB Élethosszig tartó tanuláshoz kapcsolódó kiadványainak katalógusa) http://www.seven-network.eu (Hálózat az EU-n belül mőködı idıskorú önkéntességi projektek részvételével) http://ec.europa.eu/public_opinion/index_en.htm (Az Európai Bizottság közvélemény kutatási honlapja) www.ines.org/sci (Civil Service International – világszintő békemozgalom) www.eurag-europe.org (Idıskorúak Európai Föderációja) www.alliance-netwok.org (Alliance of European Voluntary Service Organisations) http://www.cev.be/1-news_home-RO.html (European Volunteer Center)

82

http://ec.europa.eu/education/lifelong-learning-programme/doc1208_en.htm (Nemzeti Ügynökségek weboldalai) http://ec.europa.eu/education/lifelong-learning-programme/doc86_en.htm (A Grundtvig program az EB honlapján) http://ec.europa.eu/education/grundtvig/doc986_en.htm (A GIVE program az EB honlapján) http://www.seven-network.eu/site/?q=en/node/240 (GIVE partnerkeresı) http://www.seven-network.eu/site/?q=node/248 (Tananyagok, kézikönyvek az idıskorú önkéntességi projektek lebonyolítására.) Dirty Pretty Things. Stephen Frears filmje (GB; 2002) East is East. Damien o’Donnel filmje (GB; 1999). Monsoon Wedding. Mira Nair filmje (USA/IND/FR; 2001)

83

Modul 5 - A pályázatírás mővészete I: Nyelvi rész

Max Reisinger / Katrin Meister (VHS Graz/AT) /Michael Schwaiger (Auxilium/AT)

5. modul: A pályázatírás mővészete I: Nyelvi rész 5.1.fejezet

A fejezet dióhéjban

Eredmények

Általános tudnivalók a kommunikációról   

A kommunikáció különbözı szintjei és területei Verbális és non verbális kommunikáció Interkulturális kommunikáció

Az 1. fejezet áttanulmányozása után Ön:  megérti, miért értik gyakorta félre egymást a beszéd partnerek, és miként kerülhetıek el ezek a félreértések  tudatában lesz a nem verbális kommunikáció fontosságának

“Ha a sikernek van titka, akkor az abban a képességben rejlik, hogy megértjük a másik ember nézıpontját, és az ı szemszögébıl is látjuk a dolgokat, nemcsak a sajátunkéból.” (Henry Ford)

Bevezetı: Weöres és Fekete, két régi barát, találkoznak, miután már több hónapja nem hallottak egymásról. Fekete: Szervusz, hogy vagy Weöres: Nagyon jól. Most jöttem vissza szabadságról. Tökéletes volt!

Fekete: Ó, hogy irigyellek! – El tudom képzelni, milyen jó lehetett.

Mi a tanulság ebbıl a történetbıl az EU-s pályázatokra vonatkozóan?

Beszélgetés / Gyakorlatok 5.1.1. A kommunikáció jelentése A kommunikáció – leegyszerősítve - üzenetek átadását jelenti. Ezeket az üzeneteket az egyik fél (“küldı” vagy “közlı”) átadja a másik félnek (“fogadó” vagy “vevı”). Az üzenet nem feltétlen csak nyelvi jellegő lehet. Kommunikáció beszéd nélkül is lehetséges.

84

Non-verbális (mimika, gesztusok, hallgatás)

verbális (minden típusú, amely nyelvi elemek, szavak segítségével történik)

Kommunikáció

paraverbális (hangszín, hangerı, beszédritmus, szünet)

extraverbális (ruházat, illat, külsı jellemzık)

Mindenki kommunikál verbálisan és non-verbálisan is. Ahhoz, hogy a verbális jeleket megértsük, elıbb meg kell tanulnunk ıket. Anyanyelvünket általában kétéves korunkra megtanuljuk. A környezetünk határozza meg stílusunkat, hangsúlyunkat és azt is, hogy az egyes szavakhoz milyen fogalmakat társítunk. Amikor Svédországban egy anyuka megkéri a gyerekét, mondjon egy nagytestő állatot, ı rénszarvasra fog gondolni, míg egy afrikai gyereknek valószínőleg elefánt jutna eszébe. Üzeneteink nemcsak a közvetítı eszközök tekintetében változatosak, de tartalmukban is: magukba foglalják kulturális hátterünket, tudásunkat, stb. Egyes nyelvészek szerint minden üzenetnek legalább négy különféle aspektusa létezik: a direkt üzenet, vagyis az információ, amit továbbítok az önkitárulkozó üzenet, vagyis az üzenetnek az én helyzetemre vonatkozó része, illetve amit ebbıl tudatni szeretnék másokkal a felhívás, amire az üzenet vevıjét rá szeretném bírni az indirekt üzenet, vagyis viszonymeghatározó üzenet küldı és vevı között Például: “Tudsz kölcsönözni nekem 20 eurót?” Direkt üzenetként ez így hangzik: Szeretném, ha kölcsönöznél nekem 20 eurót. Önkitárulkozó üzenetként így hangzik: Sürgısen szükségem van 20 euróra, amivel pillanatnyilag nem rendelkezem. Felhívásként így érthetı: Kérlek, adj nekem 20 eurót. Indirekt üzenetként a következı: Mivel a barátod vagyok, bízom benne, hogy kapok tıled 20 eurót, és te is tudod, hogy nyugodtan kölcsönözhetsz nekem. Természetesen nem mindig könnyő a négy üzenettípust szétválasztani. Ám legtöbbször minden üzenet magában hordozza mind a négy aspektust. Megtörténhet, hogy a fogadó, nem “veszi” az üzenet minden aspektusát, nem tulajdonít mindeniknek akkora jelentıséget, amekkorát a közlı szeretne. Az is elıfordul, hogy a fogadó nem érti vagy tévesen fogja fel az üzenet egyik vagy másik összetevıjét. Ebbıl félreértés származhat.

85

Modul 5 - A pályázatírás mővészete I: Nyelvi rész

Az emberek mindig élettapasztalataik és saját belátásaik szerint kommunikálnak. Akár a fenti rövid történetben: Annak ellenére, hogy jó barátok, a kellemesen eltöltött szabadság hallatán két különbözı dologra gondolnak. A kommunikáció tehát bizonyos szempontból nagyon is szubjektív, reménykedhetünk csak, hogy a kívánt célt elérjük vele. 5.1.2. Interkulturális kommunikáció Amikor az emberek beszélgetnek illetve egymáshoz viszonyulnak, a saját kulturális hátterük meghatározza viselkedésüket. Hajlamosak vagyunk azt feltételezni, hogy mindenki a mi kultúránk szabályai szerint viselkedik, de ez nincs mindig így. A kommunikáció gyakran elakad, mert nem ismerjük a másik kultúra által használt fogalmakat, és azok használati szabályait. Lásd a következı példákban:

 A halánték megérintése • •

Ha valakire ránézve ujjunkkal megérintjük a halántékunkat, az Olaszországban, Franciaországban és Németországban azt jelenti: Elment az eszed!? Angliában és Spanyolországban ugyanez azt jelenti: Látod, milyen okos vagyok?!

 Az “OK” kézmozdulat, amikor a hüvelykujjunkkal és a mutató ujjunkkal kört alkotunk • • • •

Amerikában azt jelenti: Minden OK!! Japánban, mivel a kézmozdulat egy pénzérmére emlékeztet, azt jelenti: Most már beszélhetünk a pénzügyekrıl! Dél-Franciaországba ugyanez a kézmozdulat azt jelenti: értéktelen. Latin Amerika, Európa és Oroszország egyes részein ennek a kézmozdulatnak vulgáris, szexuális értelme van és nagyon sértı.

Beszélgetés / Gyakorlatok Bár a köznapi információ átvitelben fontos szerepe van a non-verbális jeleknek, amikor pályázatot írunk, ezekre nemigen hagyatkozhatunk. Milyen elınyök és a hátrányok származhatnak abból, ha pusztán verbális, ráadásul írott kommunikációra vagyunk utalva? Elıny9k

Hátrányok

☺________________________________ ☺________________________________ ☺________________________________ ☺________________________________ ☺________________________________ ☺________________________________ ☺________________________________ ☺________________________________

_________________________________ _________________________________ _________________________________ _________________________________ _________________________________ _________________________________ _________________________________ _________________________________

Tekintsenek meg a YouTube-on egy kisfilmet a non-verbális kommunikációról (www.youtube.com/watch?v=RX3eBScTQNQ). A videó bemutatja, hogy különbözı országokban mennyire más gesztusok fejezik ki ugyanazt a gondolatot. Van valamilyen jellegzetes gesztus az Ön kultúrájában? Meséljen róla.

86

5.2. Fejezet A fejezet dióhéjba

Eredmények

Szövegértés, szövegírás és pályázatírás  

Hogyan tudunk meggyızı, megfelelı hatást kiváltó pályázatot írni A különféle szövegtípusokról és a pályázatok formai követelményeirıl

A 2. fejezetben Ön:  megismeri a pályázat formai és tartalmi követelményeit, és megérti, miben különbözik a pályázat más szövegektıl;  megtanulja, miként lehet kellı hatással a pályázatot elbíráló személyre.

A világom határai a nyelv, amelyen értek. (Ludwig Wittgenstein)

Bevezetı: E_____________________ U_____________________ R_____________________ Ó_____________________ P_____________________ A_____________________ I_____________________

U_____________________ N_____________________ I_____________________ Ó_____________________

Minden bető mellé válasszon egy azonos kezdıbetőjő szót, amely valamilyen módon kapcsolódik az Európai Unióhoz. Alkossanak két csoportot, mindkét csoport írjon egy-egy beszédet. Egyik csoport a beszédében kiemeli az Európai Unió értékeit és elınyeit, a másik pedig vitatja ezeket. Nagyon fontos, hogy mindkét beszéd tartalmazza az elsı gyakorlatban használt szavakat. Hallgassa meg a beszédeket. Melyik gyızte meg Önt leginkább?

Olvasmány/ Tájékoztató 5.2.1. A hatalom a szavak Amikor szöveget írunk, melyet nincs módunk illusztrálni, a nyelvi elemeket felhasználva képeket alkotunk. Ideális esetben olyan hatást kell elérnünk, hogy az olvasó maga elıtt lássa, hallja, mindazt, amit mi szeretnénk, hogy érezze az illatát és az ízét annak, amirıl írunk. A szövegek emlékeket ébresztenek, sıt fizikai reakciókra késztetnek. Gondoljunk például egy frissen sült csokoládés muffinra. Mintha éreznénk az illatát, az ízét? Vagy képzeljünk el egy nagyon savanyú citromot, ahogy „összehúzza“ a szánkat. Érzéseink képekhez kötıdnek. Például, ha egy síró gyerek fényképét látjuk, megsajnáljuk és segíteni próbálunk rajta, ha ugyanaz a gyerek mosolyog a képen, másfajta érzelmeket kelt bennünk, és már nem érzünk késztetést, hogy tegyünk érte valamit. Mindezt fontos szem elıtt tartanunk, amikor pályázatot írunk, tudva, hogy az érzı emberek az objektív kritériumrendszer figyelése mellett érzéseikre, érzelmeikre is hallgatnak. Ezt a szempontot szem elıtt tartva gondolja végig, az elbíráló mely érzelmeire érdemes pályázatíráskor apellálni? Melyek azok az érzelmek, melyeket a pályázattal semmiképp sem szeretnénk felkelteni?

87

Modul 5 - A pályázatírás mővészete I: Nyelvi rész

Érzelmek, amelyeket egy pályázat jó, ha kivált. Érzelmek, amelyeket nem szeretnénk felkelteni.

☺________________________________ ☺________________________________ ☺________________________________ ☺________________________________ ☺________________________________ ☺________________________________ ☺________________________________ ☺________________________________

_________________________________ _________________________________ _________________________________ _________________________________ _________________________________ _________________________________ _________________________________ _________________________________

Az Európai Unióval kapcsolatosan korábban megírt/elhangzott beszédek milyen érzéseket keltettek? Pozitív érzelmek

Negatív érzelmek

☺________________________________ ☺________________________________ ☺________________________________ ☺________________________________ ☺________________________________ ☺________________________________ ☺________________________________ ☺________________________________

_________________________________ _________________________________ _________________________________ _________________________________ _________________________________ _________________________________ _________________________________ _________________________________

Gyakorlatok

5.2.2. Különbözı alkalmak – különbözı szövegek Amikor szavak segítségével közvetítünk üzeneteket, több szövegtípust használhatunk, a beszédhelyzet, az alkalom, a kontextus, a befogadó személy, stb. függvényében. Milyen szövegtípusok léteznek? Példaként felsorolunk három szövegtípust: tündérmese, költemény és pályázat. Mindhárom szövegtípusnak megvannak a maga sajátos jellemzıi. Az alábbi diagramon jelölje, milyen mértékben jellemzıek a felsorolt tulajdonságok erre a három szövegtípusra. Pirossal jelölje be, mennyire jellemzıek az egyes tulajdonságok a tündérmesére, zöld színt használjon a költemény jelölésére, kéket a pályázatéra: Tündérmese Költemény Pályázat Szerkesztett Szubjektív nézıpontú valósághő Megírásához elızetes kutatás szükséges. Szakkifejezések használata szükséges. A jövırıl szól. Fontos a hely és az idı meghatározása.

88

o - o - o - o - o - o - o - o - o o - o - o - o - o - o - o - o - o o - o - o - o - o - o - o - o - o o - o - o - o - o - o - o - o - o o - o - o - o - o - o - o - o - o o - o - o - o - o - o - o - o - o o - o - o - o - o - o - o - o - o

Nem szerkesztett Objektív nézıpontú elképzelt Megírásához nem szükséges elızetes kutatás. Szakkifejezések használata nem szükséges. A múltról szól. Nem fontos a hely és az idı meghatározása.

5.2.3. A pályázatírás nyelvészeti szemszögbıl A pályázatok egy speciális szövegtípust képviselnek, ezért sajátos kritériumoknak és jellemzıknek kell megfelelniük. Szükséges némi jártasság ahhoz, hogy úgy tudjunk megírni egy pályázatot, hogy azt egy másik személy - aki valószínőleg más országból, más kultúrából származik – miután elolvasta és értékelte, támogatást nyújtson egy olyan célra, amirıl most hall életében elıször. Tudatában kell lennünk annak, hogy nem mindenki képes elızetes képesítés nélkül sikeres pályázatok megírására. Lehet, hogy valaki szép költeményeket és naplójegyzeteket ír, de pályázati ötleteit nem tudja megfelelıen megfogalmazni. Mindazonáltal nagyon nehéz tanácsokat adni, hogyan írjunk jó pályázatot, mert mindenkinek (még a pályázat elbírálójának is) lehetnek saját elképzelései. Ennek ellenére az alábbiakban adunk néhány nem csak nyelvészeti jellegő - tippet amelyek, reméljük, segítségükre lesznek.



A sikeres pályázat megírása mindig a pályázati kiírás figyelmes elolvasásával kezdıdik! Nagy hiba, ha nem olvassuk el a kiírás minden pontját, hogy pontosan megértsük, mi az, amit az adott kiírással az Európai Bizottság támogatni kíván. (Például a célcsoportot, a kitőzött célokat, az idıtartamot és a tevékenységeket tekintve.) Mindig ezekbıl a kiírásba foglalt követelményekbıl kell kiindulnunk, függetlenül attól, hogy mi mit gondolunk ezekrıl a követelményekrıl.



Mielıtt az írást elkezdené, készítsen pályázati ötletérıl egy egyszerő tervet, amely tartalmazza a tevékenységeket, eredményeket, megvalósításokat stb., próbálja ezeket rendszerezni, majd ezt a tervet kövesse mindvégig.



A pályázat kifejtésében ne lentrıl felfelé, hanem fentrıl lefelé haladjon. Kezdje mindig a pályázati program szerkezetével és elvárásaival, ezek alapján tervezze meg a tevékenységeket és megvalósításokat, így biztos lehet benne, hogy a pályázata biztos alapon áll.



Általában a pályázatokat az EU bármely hivatalos nyelvén leadhatja, ha mégis nem az anyanyelvén, hanem más nyelven ír pályázatot, jó, ha alaposan ismeri az illetı nyelvet, máskülönben eléggé bizonytalan terepen jár.



A pályázat elıkészítéseképpen végezzen kutatást az adott témában, tekintse át, mi az aktuális helyzet az adott területen mind saját országában, mind pedig az EU szintjén – ez utóbbi nagyon fontos az EU-s pályázatok esetében.



Bármirıl is ír, legyen hiteles, gyızze meg az olvasót, hogy otthonosan mozog az adott témában. A pályázatot elbírálók nagyon hamar kiszőrik, ha olyasmirıl ír, amirıl fogalma sincs.



Ne higgye, hogy mert Ön kiismeri magát a saját írásaiban, mindenki számára világos a mondanivalója. Tartsa szem elıtt, hogy egy más országban, más kultúrában, más szakterületen dolgozó személy is könnyedén kell hogy tudja követni okfejtéseit, illetve a pályázat gondolatmenetét.

Ha csak tud, írjon világos, rövid és érthetı mondatokat, vegye figyelembe, hogy az elbíráló naponta több száz oldalt olvas el, könnyítse meg kissé a dolgát, fogalmazzon tömören. (Ma már az elektronikus pályázati őrlapokba csak korlátozott számú karaktert írhatunk.) Ugyanakkor, mivel esetenként nagyon összetett témát kell sok szemszögbıl megvilágítanunk, és sokszereplıs konzorciumok menedzsmentjét bemutatnunk, túl szőkszavúak sem lehetünk! Az ilyen 22-es csapdája típusú helyzetek nem ritkák a pályázatírás folyamatában.

89

Modul 5 - A pályázatírás mővészete I: Nyelvi rész



Bátran használjon szak- és technikai kifejezéseket, mert ezek mutatják az Ön szakértelmét, azonban ezt se túlozza el, nehogy az érthetıség rovására menjen.



Ugyanebbıl a meggondolásból igyekezzen rendszerezni a szöveget: pl. a kulcsfontosságú részeket aláhúzással, vastagított betőkkel emelje ki.



A projekt lényeges elemeit hangsúlyozhatjuk olymódon, hogy a pályázat különbözı részein ismételten felhívjuk rájuk a figyelmet, de vigyázzunk, hogy az elbírálónak ne az legyen a benyomása, hogy ugyanazokat a mondatokat ismételgetjük.



A nyelvtani helyesség és a helyesírás szintén fontos lehet, bár tartalmilag lehet tökéletes egy helytelenül megfogalmazott projekt, az elbírálóra mégis rossz benyomást tehet a hanyag helyesírás.



Az eddigiekben elmondottak alapján mindenképp javasolt, hogy a pályázatot átolvastassuk valakivel, aki nem vett részt a megírásában, ezért objektív véleményt tud formálni róla.



Próbáljon meg szórakoztató pályázatot írni, csigázza fel az elbíráló személy érdeklıdését, hogy mire a pályázatot végigolvasta, úgy érezze, sok érdekes dolgot tanult, és érdemes a projektet támogatni. Ez a szempont különösen fontos az összefoglaló megírásakor.



Próbálja meg a tevékenységeket kijelentı, nem pedig feltételes módban megfogalmazni. konkrétan (pl. Megszervezzük..., megvalósítjuk..., létrehozzuk..., nem pedig megszerveznénk..., megvalósítanánk..., létrehoznánk...)



Próbáljon meg minél objektívebb forrásokra támaszkodni, amikor a projekt szükségességérıl beszél. Természetesen az Ön véleménye is számít, de kiadványok, tanulmányok és sajtócikkek segítségével mégiscsak alaposabban megindokolhatja a projekt létjogosultságát.



Bizonyosodjon meg, hogy a pályázat, és annak összefoglalója is tartalmazza a legfontosabb információkat. Ehhez egyszerően válaszolnia kell a következı kérdésekre: Mit? Miért? Ki? Hol? Mikor? Mennyi ideig? Mennyiért?



Kezdje el idıben a pályázatírást, hogy még maradjon ideje átolvasni, javítgatni, anélkül hogy kifutna a leadási határidıbıl.

Mit gondol még mi lehet fontos? Kérem, írja le javaslatait, ötleteit:

___________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________

___________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________

90

Gyakorlatok

Alapvetıen a pályázatírás és az újságírás között nincs nagy különbség: mindkettıt szakszerően és nyelvtanilag helyesen kell megírni. Mindkettınek alapos tájékoztatást kell nyújtani az adott témában, mindkettınek megfelelı hatást kell elérnie, szerkesztettnek és tömörnek kell lennie. Lényeges különbség, hogy míg az újságcikk inkább a már megtörténtekrıl, addig a pályázat elsısorban a jövırıl szól. Joggal feltételezhetjük, hogy az újságírók mint a nyelvi eszközök hatékony használói, hasznos tanácsokkal szolgálhatnak a pályázatírás nyelvi szempontjait illetıen. Éppen ezért hasznos lehet ellátogatni egy helyi napilaphoz, és elbeszélgetni az újságírókkal. Néhány lehetséges kérdést javaslunk a beszélgetéshez. 1) Az Ön számára mi jelenti a legnagyobb kihívást, amikor ír?

2) Ön szerint mi különbözteti meg a jó szöveget a rossz szövegtıl?

3) Íráskor mire kell leginkább oda figyelni?

4) Bárki megtanulhat jó szövegeket írni?

5) Amikor olyan témáról kell írnia, ami Önt nem érdekli, hogyan sikerül mégis jó munkát végezni?

6) Amikor ír, figyel a kulturális eltérésekre? (Illetve arra, hogy elkerülje a kulturális eltérésekbıl adódó félreértéseket?)

7) Az Ön munkájában mennyire lényegesek az Európai Unió témái?

8) Írna az újság hasábjain a mi pályázatunkról? Segíthetünk ebben Önnek?

9) Más kérdések:

91

Modul 5 - A pályázatírás mővészete I: Nyelvi rész

5.3 Fejezet A reklám pszichológia és a pályázatírás A fejezet dióhéjban

 

A reklám pszichológia fıbb jellemzıi A reklám és a pályázatírás közötti hasonlóság

A reklám pszichológia alkalmazása a pályázatírásban Az EU-s pályázatok fontos és kevésbé fontos motívumai Eredmények  Különbséget tenni az EU-s pályázati értékrendben elfogadott illetve nem elfogadott témák között. 



A hal kell hogy szeresse a csalit, nem a horgász. (Reklámszöveg)

Bevezetı: Az emberi viselkedés magyarázatára egyik leggyakrabban idézett modell, a motivációkutatás egyik alaptétele az ún. Maslow piramis, vagy Maslow-szükséglet-hierarchia. Az ötvenes években kidolgozott modell nevét egy amerikai pszichológusról kapta. Az elméletet több bírálója hiányosnak nevezte, mondván, hogy bizonyos esetekben a mellékelt ábrán bemutatott hierarchia nem érvényesül.

Gyakorlatok 5.3.1. Pszichológiai alapelvek és kapcsolatuk a pályázatírással Miért vásárolunk különféle termékeket? Miért választjuk az A vagy B terméket és miért fogadjuk el az X tanácsot a Z helyett? A döntéseinket befolyásoló pszichológiai tényezık ugyanilyen módon mőködnek a pályázatírás folyamatában, ugyanis hasonló tényezık segítenek eladni a termékünket (a pályázatot) a potenciális vásárlónak (az Európai Bizottságnak vagy az elbírálónak) oly módon, hogy más termékekkel szemben a mienket válassza. Ezért, mielıtt belefognánk a pályázatírásba érdemes a koncepciót ilyen szempontból is átgondolni. Motiváció és ösztönzık: Az emberi viselkedés egy nagyon bonyolult, nagyrészt még feltérképezetlen terep, de általánosságban elmondható, hogy az emberi cselekvést belsı motivációk és külsı ösztönzık együttes hatása indítja el. Ha felszeretnénk mérni, hogy milyen mértékben kész valaki cselekedni (milyen a motivációs szintje, azaz esetünkben hajlandó-e pozitív elbírálásban részesíteni pályázatunkat vagy sem) a következı szabályokat kell figyelembe vennünk: 1. Minél gyengébb a belsı motiváció, annál erısebbnek kell lennie a külsı ösztönzınek. 2. Minél erısebb a belsı motiváció, annál kevésbé szükséges a külsı ösztönzınek erısnek lennie. Pl. ha valaki nem szomjas, nagyon kívánatos italt kell kínálnunk, ahhoz, hogy elfogyassza. De ha ugyanez a személy nagyon szomjas, kevésbé kiváló itallal is beéri. A következı legfontosabb motivációkat szokták megnevezni mint az emberi viselkedést meghatározó tényezıket: félelem érzékiség

92

szeretetvágy egyéniség

közösséghez való tartozás teljesítmény

függetlenség bizalom

erkölcsi érzék tradíció

biztonság szabadság

hit életerı

Amennyiben ezen tényezıket elfogadjuk mint az emberi cselekvés fı mozgatóit, valószínősíthetjük, hogy ugyanezen tényezık befolyásolják a pályázatunk elbírálóit, amikor a pályázatról döntenek. Mindezt figyelembe véve a fenti motivációk közül melyekre kell apellálnunk, amikor pályázatot írunk? A pályázat elbírálásánál lényeges motivációk

☺________________________________

A pályázat elbírálásánál lényegtelen motivációk

☺________________________________

_________________________________ _________________________________

☺________________________________

_________________________________

☺________________________________

_________________________________

☺________________________________

_________________________________

☺________________________________

_________________________________

☺________________________________

________________________________

Ahogy már a fentiekben említettük, a motiváció csak egyike a cselekvés kiváltóinak, másik tényezı a külsı ösztönzı, esetünkben az Ön pályázata, a célkitőzések, a tevékenységek, a célok, a célcsoport, stb. Ebben az értelemben a pályázat egyik legfontosabb eleme a pályázat témája. Természetesen a téma fontossága országról országra változhat (ami egyik országban problémát jelent, az lehet a másik országban nem is létezik, és léteznek témák, amelyekrıl az egyik kultúrában az emberek nyugodtan beszélnek, a másik kultúrában viszont tabunak számítanak). Ezért is nagyon fontos, hogy a pályázat témája, célkitőzései és céljai megegyeznek az EU napjainkban fontos politikai, gazdaság, vagy társadalmi témáival. Az alábbi táblázatban néhány témát soroltunk fel. Mit gondol, ezek közül melyek azok, amelyeket az Európai Bizottság támogatna? (Ha nem tudja biztosan, nézzen utána az interneten, az Európai Bizottság kiadványaiban vagy a helyi információs központokban.) Témák

Valószínőleg támogatná az EB



Nem tudom

Semmiképpen nem támogatná az EB



Sikeres kivándorlás Fogyatékos emberek Európai állampolgárság A droghasználat liberalizációja Új EU-s tagország Idıskorú állampolgárok Kulturális egységesítés Egyes országok vagy csoportok elınyhöz juttatása A társadalom demográfiai fejlıdése Nyelvi egységesítés Bizonyos társadalmi csoportok háttérbe szorítása Mobilitás és csereprogramok az EU-s állampolgároknak A kulturális sztereotípiák megırzése Esélyegyenlıség minden állampolgár számára A xenofóbia támogatása Egészség Megırizni bizonyos modelleket és rendszereket az oktatásban Egy egységes euró-övezet létrehozása Dohányzásmentes Európa Az eutanázia engedélyeztetése Az Unió további bıvítése

93

Modul 5 - A pályázatírás mővészete I: Nyelvi rész

Beszélgetés/ Gyakorlatok 5.3.2. Pár kisegítı javaslat-terv pályázatíráshoz Akár állásinterjúra önéletrajzot, akár pályázatot írunk, mindkét esetben tulajdonképpen reklámozunk: magunkat, illetve egy „terméket“ (ötletet, pályázatot). Ennélfogva érdemes tanulnunk a szakmabeliektıl. Természetesen nem csak pár kulcsszó elsajátításából áll a reklám szakma megtanulása, de elsı lépésként segítségünkre lehet a következı 3 gondolat. A célcsoport meghatározása Bármit kívánunk eladni, fontos ismernünk a célcsoportunknak. A célcsoport viselkedését nagyban meghatározza a neme, életkora, a jövedelmének szintje, a szociális helyzete, a nevelési háttere, a szükségletei, a szakmája, az életstílusa, a végzettsége, a hobbija, stb. Amikor pályázatot írunk, célcsoportunk az Európai Bizottság, konkrétan a pályázat elbírálói, ugyanis tılük függ, hogy támogatják a pályázatot vagy sem. Az elbírálók nem az Európai Bizottság alkalmazottai, hanem független szakemberek, Európa különbözı országaiból. Bárki megpályázhat egy elbírálói állást. (Lásd. http://eacea.ec.europa.eu/about/call_experts/call_experts_2007_en.php). Ez azt is jelenti, sohasem tudhatjuk, hogy éppen ki bírálja el a pályázatunkat, nem tudhatjuk nemzetiségét, vallási hovatartozását, életkorát, azt hogy nı vagy férfi, és hogy ismerıs a mi pályázati témánkban vagy sem. Mindezek után két kérdés fogalmazódik meg bennünk: A) Ha semmiképpen nem ismerhetjük a fenti tényezıket, vannak-e mégis olyan hasznos mutatók, amelyek mégis adottak? Melyek ezek és miért? B)

Mit gondol, hogyan befolyásolják ezen körülmények a pályázatírást?

Egyedi és különleges pályázati ötletek Gondoljon arra, mi tesz egy terméket, egy elképzelés vagy egy személyt egyedivé, különlegessé. Melyik az a tulajdonság (vagy tulajdonság-együttes), ami minden más, hasonló terméktıl, elképzeléstıl, személytıl megkülönbözteti azt? A reklám világában ezt USP-nek (angolul Unique Selling Proposition-nek, azaz egyedi eladási üzenetnek) hívják. A USP megfogalmazása nem egyszerő feladat. Gondoljunk csak például a samponok reklámjaira. Miközben minden sampon alapvetıen ugyanarra (azaz hajmosásra való), minden egyes samponfajtát egyediként, különlegesként próbálnak eladni nekünk. Ehhez különleges tulajdonságokat találnak ki nekik: megelızi a haj korpásodását, zsíros vagy éppen törékeny hajra ajánlott, megváltoztatják hajunk állagát, újszerő az illatuk, stb. Ha egy sampon lehet egyedi és különleges, akkor ilyennek kell lennie a pályázatunknak is. Ezért a pályázat a) tervezése és b) megírása során legyünk találékonyak és kreatívak. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a mi pályázatunkkal egy idıben még sok más pályázat vár elbírálásra. Mi tehát a mi pályázatunk UPS-e? Mi teszi a pályázatunkat különlegessé? Mivel lesz jobb vagy szebb az EU, benne a mi társadalmunk, ha támogatást kap a pályázat? Mi a hozzáadott érték a pályázatunkban? Emlékezzen vissza a korábbi fejezetekben körvonalazódott pályázati ötletekre. Mi lenne ezek USPe? A partnerség hitelessége Miközben egyedi és megkülönböztethetı szeretnénk lenni, ne feledkezzünk meg a hitelességrıl sem. Ha például Új technológiák bemutatása az ipari halászat romboló hatásainak megelızésére az Európai tengereken témában tervezünk projekteket, de partnereinket Ausztriából, Csehországból, Magyarországról, Szlovákiából és Svájcból választjuk, nehéz lesz meggyızıen bizonyítanunk, hogy rendelkezünk a szükséges szakértelemmel és tapasztalatokkal. A hitelesség ás a védjegy (brand) tehát nagyon fontos tényezık. Vagy vásárolna Ön pizzát Görögországból, vodkát Spanyolországból, teát Ausztriából és bort Lettországból?

94

Következésképpen ismerje partnereit, partnerei szakmai tapasztalatát, kulturális hátterüket, és akkor az Ön pályázata valóban hiteles lesz.

Gyakorlatok Városunk fennállásának 700. évfordulója alkalmából, a helyi önkormányzat Kulturális és Turisztikai Bizottsága 20,000 euróval kívánja díjazni az év legeredetibb pályázatát, amelynek témája: Hogyan erısíthetjük városunk európai identitását? Természetesen az Önök szervezete is szeretné elnyerni a díjat, ezért az alább található sablont használva kidolgoz egy pályázatot. Mielıtt elkezdenének dolgozni, alkossanak 6 csoportot és válasszanak: az alábbiak közül melyik intézményt/csoportot kívánják képviselni. a) sörfızde b) börtön c) kórház d) vallási csoport e) általános iskola f) sport egyesület Pályázat címe Szervezet leírása (min. 500 bető)

Célkitőzések és célok (min. 500 bető)

Célcsoport(ok) (min. 500 bető)

Eredmények és megvalósítások (min. 500 bető)

A támogatás felhasználása (min. 500 bető)

Miért kellene az Ön pályázatát támogatni? (min. 500 bető)

Mutassák be és vitassák meg pályázataikat, majd döntsék el közösen, melyik pályázat érdemli meg leginkább a támogatást!

Útmutató a fejezet sikerességét növelı kiegészítı gyakorlatokhoz • •

Használjon ki minden osztálytermen kívüli tanulási lehetıséget. (pl. látogasson el a helyi újság szerkesztıségébe, találkozzon hivatásos reklám szakemberrel, stb.) Vegyen részt kreatívan és aktívan a tevékenységekben, és használja a sajtóban talált információkat. Szakirodalom és egyéb hasznos információk forrásai

111 Kurz-Rezepte für den Deutsch-Unterricht (DaF)(2006). 1.Aufl., S.78f. Stuttgart: Ernst Klett. Birkenbihl, Vera F. (1995): Signale des Körpers/Körpersprache verstehen und Körpersprache einsetzen; S. 197, 204 ; Augsburg; Weltbild Verlag. De Saint-Exupéry, Antoine (1950): Der kleine Prinz. Zürich: Die Arche. Desmond, Morris (1996): Das Tier Mensch. S.16, 36. München: Wilhelm Heyne Verlag. Die Bibel. Das Buch Genesis (1986): Klagenfurt: Österreichisches Katholisches Bibelwerk. Gesteland, Richard R. (1999): Global Business Behavior/Erfolgreiches Verhalten und Verhandeln im internationalen Geschäft. S. 59; 79-82; Zürich: Orell Füssli Verlag.

95

Modul 5 - A pályázatírás mővészete I: Nyelvi rész

Greisinger, Manfred (1999): Ihr ICH als unverwechselbare Marke. Entwickeln Sie sich zu ihrem persönlichen PR-Manage! S.23, 59. Wien/Waldviertel; Edition Stoareich. Karmasin, Helene (1998): Produkte als Botschaften. 2.Aufl., S. 60, 61, 64-79. Wien: Ueberreuter Verlag. Linden, Peter (1996): Besser schreiben/Wie Wörter wirken. Publiziert in der Journalisten- Werkstatt. S. 12, 13. Hsg. vom MediumMagazin und dem Österreichischen Journalist Salzburg: Johann Oberauer GmbH. Linden, Peter (1997): Besser schreiben/Wie Texte wirken. Publiziert in der Journalisten- Werkstatt. S.2; 4-5; 9-1. hsg. vom MediumMagazin und dem Österreichischen Journalist. Salzburg: Johann Oberauer GmbH. Löhr, Jörg (2004): Lebe deine Stärken! Wie du schaffst, was du willst. 2.Aufl., S. 162-164. Econ Verlag. Marx, Karl (1969): Das Kapital. 3. Aufl., Augsburg, Ullstein Verlag. Simmons, Annette (2002): Story Faktor/Mit guten Geschichten Menschen gewinnen. S. 113-115. Stuttgart/München: Deutsche Verlags-Anstalt GmbH. Sturtz, Peter/Wend, Petra (2004): Geschäftsbriefe schnell und sicher formulieren S.13-19. Rudolf Haufe Verlag Toscani, Oliviero (1997): Die Werbung ist ein lächelndes Aas. S. 9-12, Frankfurt am Main: Fischer Verlag. Trout, Jack (2003): Differenzieren oder Verlieren. So grenzen Sie sich vom Wettbewerb ab und gewinnen den Kampf um die Kunden. S.90-93; 111-115; 135-137; 141-143; München: REDLINE Wirtschaft. Tselikas I, Elektra (1999): Dramapädagogik im Sprachunterricht. S.81. Orell Füssli Verlag. Walleczek, Sasha (2008): Die Walleczek Methode/Das Kochbuch. S.46, Wien: Ueberreuter Verlag. http://de.wikipedia.org/wiki/Akronym http://www.rp6/durchfuehrung/antragstellung/tipsantragstellung http://de.wikipedia.org/wiki/Interkulturalit%C3%A4t http://de.wikipedia.org/wiki/Redundanz http://eacea.ec.europa.eu/about/call_experts/call_experts_2007_en.php (EACEA’s calls for experts) http://www.web-akronym.de/index1024.html www.beziehungskiste.ch/themen/kommunikation.asp www.beziehungskiste.ch/themen/kommunikation.asp www.eberl.net/dk/Vortrag/d_4ohr.html www.markenslogan.com/start.html www.personal.uni-jena.de/p1erra/down/jap/scripts/yamanashi-%20Seminar%20(kommunikationsmodell).pdf www.rethoriksturm.de/kommunikationsmodell.php www.schulz-von-thun.de/mod.komquad.html www.suz.deutschdigital.de/deutsch/textsorten/index.php?pmDeutsch&subpm=pmD6 www.suz.deutschdigital.de/deutsch/textsorten/index.php?pmDeutsch&subpm=pmD6 www.youtube.com/watch?v=RX3eBScTQNQ (Video about “body language”)

96

Bettina Bussi/Patrizia Giorio (CO & SO Network/IT)

6. modul: A sikeres pályázatírás mővészete I: Mőszaki rész3 6.1. Fejezet

A fejezet dióhéjban

Eredmények

Hogyan alakítsunk projektcsoportot A tökéletes projektpartner körvonalazása A tökéletes projektcsoport Hogyan találjunk megfelelı partnereket és hogyan kerüljük el a “hamis barátokat”  Partnerekkel való kommunikáció a pályázat ideje alatt

  

A fejezet végén tudni fog  új partnereket találni a meglévı források felhasználásával (weboldalak, adatbázisok, események, hálózatok, stb.)  többféleképpen (“hagyományos” és új módszerekkel) irányítani a partnerekkel való kommunikációt  megfelelı szakértelemmel kiegyensúlyozott kapcsolatokat kiépíteni  a projekt alkalmazásának felelısségét megosztani a partnerekkel Európa építése, közös európai problémákra közös európai megoldások találása más tagországokban élı emberekkel, szervezetekkel és intézményekkel való együttmőködést, egymástól való tanulást és új tevékenységek, gyakorlatok és rendszerek együttes fejlesztését jelenti. (A Bizottság Transznacionális Útmutatójából)

Bemelegítés: Személyes tapasztalatom az élethosszig tartó tanulásról Melyek a megfelelı országok az Élethosszig tartó tanulás Program (LLP) és a Polgárok Európája Program (ECP) partnerség szempontjából? Magyarázat: = az EU tagországai = Európai országok = jelölésre pályázó országok

Hallgassa / Olvassa 6.1.1. Alkalmas partner keresése egy EU pályázathoz A nemzetek közötti együttmőködés gyümölcsözı tapasztalat lehet, amennyiben világosan elképzelt célok, stabil kapcsolatok és jó szervezıi struktúrák állnak mögötte. Az efféle munkaidıt, elkötelezettséget és erıforrásokat igényel a hatékony fejlıdéshez. Sikere nagyban függ a megfelelı partner kiválasztásától! Ezt már ismeri más partneri döntésekbıl … … azonban tudnia kell, hogy a válások aránya Európában átlagosan körülbelül 48%!

3

Noha a pályázati partnerkapcsolat nem örökre szól, hanem leginkább csak egy vagy két évig tart, igenis szánjon idıt a megtervezésre, a kiválasztásra és a lehetıségek szerinti legjobb kapcsolatépítésre, hogy elkerülje a késıbbi problémákat és a rózsák háborúja-szerő kényelmetlen

Idevágó információ és hasznos eszközök találhatóak a 7. Modulban is.

97

Modul 6 - A sikeres pályázatírás mővészete I: Mőszaki rész

Hogyan alakítsunk tökéletes projekt - csapatot Irányelvek és jegyzék

A) A partnerszervezet kiválasztása figyelembe véve …

Kritériumok, szempontok, keretek, stb.

Következtetés/döntés a partner kiválasztásában

Kritériumok, szempontok, keretek, stb.

Következtetés/döntés a partner kiválasztásában

… a projekt tárgyával kapcsolatos készségeit és képességeit

… képességeit, lehetıségeit

… elkötelezettségét, motivációját és részvételét

… erıforrásait és pénzügyeit

… stabilitását és eddigi tevékenységét … kijelölt kontaktszemélyeit a partnerszervezetekben

… másokat: B) Partnercsoport kijelölése az alábbiak szerint:

… a szükséges partnerek száma

… szakértelem

… szervezetek nagysága és típusa

… földrajzi hatáskör és EUdimenzió

… a haszonélvezıkkel szoros kapcsolatban álló partnerek

… korábbi partnerek

… mások:

98

vagy

ajánlott

C) Új projektpartnerek felkutatása … … meglévı intézményes kapcsolatok felhasználásával pl. hálózatban lévı testületek, partnerségek vagy munkakapcsolatok, stb.

Lehetıségek, változások, kockázatok, veszélyek stb .

Következtetés/döntés a partnerkeresésben

Lehetıségek, változások, kockázatok, veszélyek, stb..

Következtetés/döntés a partnerkeresésben

… helyi kezdeményezések felhasználásával

… európai támogató szervezetek segítségével … európai adatbázisokhoz csatlakozással

partnerkeresı való

… a saját országos ügynökség által rendezett partnerkeresı rendezvények látogatásával …más felhasználásával

projektek

… mások: D) Nemzetközi projektcsoportok sikeres együttmőködésének tényezıi ….

… bizalom, megértés és tisztelet légkörének kialakítása

… közös értékek, célok érdekek tudatosítása

és

… a csoport egyetértése szerepek, felelısségek, idıskálák és elvárható eredmények meghatározásában … valamennyi partner teljes mértékben történı bevonása a projekt minden lépésébe és folyamatába (amennyiben ésszerő) … egy mőködı kommunikációs rendszerben való bizalom (beleértve a médiát, a hozzáférhetı és szükséges eszközöket) … az átláthatóság mint a hosszú távú együttmőködés alapvetı értékének megbecsülése … mások:

… mások:

99

Modul 6 - A sikeres pályázatírás mővészete I: Mőszaki rész

Gyakorlat, reflexió, kutatás és tárgyalás Amennyiben eldöntötte, hogy az EU-s programok valamelyikére pályázik, kérjük, használja a fenti A) és B) táblázatokat a partnerség kialakítására. A megfelelı partnerek kiválasztásához folyamodjon a C) táblázat ajánlataihoz, és az alábbi hasznos adatbázisokhoz: http://partbase.programkontoret.se www.bond.org.uk www.eurodesk.org/edesk/EUToolbox.do?go=7 www.leonardo.org.uk/partnersearch http://crm.formez.it/crm/ricerca_partner/index.php

A Socrates programban kialakított Túlélıkészlet szerint, “csapatépítı tevékenységek” … -

megismerni egymást emberként megismerni egymást szakmabeliként megismerni valamennyi partner különleges szakértelmét megismerni a projektben résztvevık motivációját megismerni a projektben résztvevı intézmények motivációját nevet adni a csapatnak meghatározni a projekt fıbb fogalmait és céljait felállítani az értékelési kritériumokat és módszereket motivált és elkötelezett egyénekkel és intézményekkel dolgozni világosan meghatározni a szerepeket és felelısségeket egyetérteni konfliktushelyzetek kezelését illetıen

-

-

megosztani a projekt tulajdonjogát egyetérteni a csapatmunka alapszabályain figyelemmel követni a csapat munkáját és haladását alkalmas kommunikációs rendszert használni különbözı munkamódszerek használata a találkozókon egyéni szakértelem felismerése és megosztása tartózkodó tagok bátorítása fontos események megünneplése elégséges idıt szentelni társadalmi eseményeknek a politikából, korból, gazdasági körülményekbıl vagy nyelvi okokból fakadó elszigeteltség megakadályozása a projekten belül irányítani és vezetni – érzékenységet mutatni mások érzelmei iránt

Kérjük, tárgyalja, miért vagy miért nem ért egyet ezzel a jegyzékkel? Hiányzik valami belıle? Lehetséges vagy egyáltalán ajánlott-e rangsorolni ezeket az ajánlatokat?

Hallgassa / Olvassa / Gyakorolja 6.1.2. Kulturális és nyelvi problémák A nemzetközi partnerek hatékony munkájához elengedhetetlen a bizalom, tudás és megértés kialakulása. Azonban a kulturális különbségek, földrajzi távolságok és nyelvi korlátok miatt ez jelenti az egyik legnagyobb kihívást. A kulturális különbségek megértése (azaz üzletkötési módozatok, formalitási szintek, stb.), valamint a különféle megközelítések kipróbálására való nyíltság és hajlam rendkívül fontos a hatékony nemzetközi partnerségek kiépítésében. Országoktól függıen a kulturális különbségek többszintő különbözıséget foglalhatnak magukba, mint például: - Jogi és pénzügyi rendszerek - Vallásos meggyızıdések - Ünnepnapok és nemzeti ünnepek - A formalitás szintjei Milyen más kulturális különbségek befolyásolhatják projektje végrehajtását? Milyen saját tapasztalata van ezzel kapcsolatosan?

100

Más lényeges problémák ebben a kontextusban a megfelelı nyelv és kommunikációs struktúrák kiválasztása. Már az elsı fázisban szükséges a nyelvvel és kommunikációval kapcsolatos problémák megoldása. Partnereinek szüksége lehet arra, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy megfelelı nyelvi készségekkel rendelkeznek, és hogy egyetértsenek a munkanyelvet illetıen. A nemzetközi partnerek között szintén jó kommunikációra és kapcsolatra van szükség, ami mind informális hálózatokat, mind pedig formális kommunikációs eszközöket foglalhat magába. Azonban még mindezek figyelembevétele sem zárja ki a projektpartnerekkel kapcsolatosan a kényelmetlen helyzetek lehetıségét, ahogyan az alábbi esettanulmányból kiderül. Craft Into Technology – Technology Into Craft project (UK/00/B/F/PP/129_106): A projektvezetı, June J., sokat tanult azokból a problémákból, amelyekkel ı maga a partnerség során találkozott. Nemcsak hogy ideje jórészét kellett a különféle problémák megoldásaira szentelnie, de ugyanakkor aggódott is, hogy ezek komoly nehézségekhez vezethetnek a projekt kimenetelét illetve büdzséjét illetıen.

Ebben a projektben kiderült, hogy Partner 1 képtelen volt befejezni a munka ráesı részét. A A Partner 2 kontaktembere folyton változtatta a következtetéseket céljaik megvalósításának érdekében. Partner 3 nem tudott hozzáférni a támogatáshoz a könyvelıjükkel való belsı nehézségek miatt, és Partner 8 kilépett a projektbıl, mielıtt az megkezdıdött volna. Az EK Országos Ügynökséggel való tárgyalások során az alábbi megoldásokat találták:

A többi partnerrel való részletes tárgyalások után Partner 1-et felkérték, lépjen ki a projektbıl, és a szerzıdés véget ért. A partner munkáját és a büdzsét újra felosztották a megmaradt partnerek között.

 Partner 2-t illetıen folyamatos erıfeszítéseket tettek, hogy kapcsolatokat teremtsenek és fenntartsanak valamennyi kontaktszeméllyel, ahogyan a részletek hozzáférhetıvé váltak. June valamennyi személyt értesítette a projekt céljairól és szervezetük szerepérıl, valamint naprakészen tájékoztatta ıket a projektrıl és a még elvégzendı munkáról.

June formálisan szólította fel a Partner 3 könyvelıjét, és állhatatosságának köszönhetıen, a támogatást végül eljuttatták a partnernek.

 Partner 8 helyett sikerült egy másik partnert találni, akit a többiek elfogadtak. June javaslatai mások számára:



Körültekintıen ellenırizze jövıbeli partnereit Legyen terve elıre nem látható eseményekre Körültekintıen fogalmazza a partnerségi megállapodásokat Bizonyosodjanak meg arról, hogy a partnerek értik a szerepüket és egyetértenek vele.

101

Modul 6 - A sikeres pályázatírás mővészete I: Mőszaki rész

Milyen következtetést tud levonni a fenti esettanulmányból a saját projektterveit illetıen?

102

6.2. Fejezet

A fejezet dióhéjban

Eredmények

A projektterv    

Szerepének és szükségességének megértése A legjobb gyakorlatok eszközeinek és módszereinek ismertetése Egy jó projektterv kulcskritériumainak tárgyalása A projektterv használata proaktív irányítóeszközként

A fejezet végén tudni fog  közös irányítói kereteket kidolgozni projekt-mérfıldkövekkel és partnerszerepekkel  a projekt alkalmazásával összefüggı és azzal megegyezı munkatervet meghatározni  a projekt egész idıtartamára világos és megvalósítható idıbeosztást meghatározni A projektkatasztrófák nagytöbbsége jóelıre megtervezett (Jerry Maiden, NASA)

Bemelegítés:

Hol állunk? Noha ez a diagram nem hozzáférhetı anyanyelvén, próbálja meg kitalálni, mirıl szól.

Hallgassa / Olvassa 6.2.1. Hogyan dolgozzunk ki projekttervet Minthogy minden projekt bonyolult és egyedi folyamat, az átfogó és alapos tervezés döntı fontosságú a célok hatékony elérése érdekében. A pályázat vázlatának elkészítése elıtt hasznos a tevékenységek beütemezésével kezdeni, és elkészíteni a projekt vázlatos és vizuális bemutatását. A következı dolgokra és lépésekre kell figyelni: 1. lépés: A projekt tartalma

 Határozza meg a projekt rövid- és hosszútávú céljait, kimenetelét, termékeit és minıségi mutatóit , követve …  a Projektciklus irányítását (PCM) (lásd fent)  a Logikai Keretszemléletet (LFA), amely segít egy logikai keretet felépíteni a partnerek tárgyalását és az összes alkalmazás átgondolását segítendı  specifikus (konkrét), mérhetı, megvalósítható, realisztikus és idıhöz kötött célokat (= SMART)

 Jelölje ki a monitorizálási és értékelési stratégiákat (lásd alább) 2. lépés: A projekt szervezésének megtervezése

 Ossza

fel a projektet szakaszokra és csoportosítsa a fıbb tevékenységeket; bontsa le a projektet különbözı fázisokra, mint például:

103

Modul 6 - A sikeres pályázatírás mővészete I: Mőszaki rész

   

Kezdeti fázis: csapat toborzás partnerség céljából Megvalósítás fázisa: a nemzetközi tevékenységek szerves részei a projekt céljainak, nem csupán melléktevékenységek Koordinációs fázis: monitorizálás, disszemináció, értékelés, pénzügyi irányítás és jelentés A véglegesítés fázisa: a partnerek a projekt következı lépését illetve kilépésüket mérlegelik

 Szögezze le, mely partnereket von be és kinek a felelıssége lesz az elıadás  Csatolja a munkatervet és a benne lévı feladatokat egy ütemtervhez   

Becsülje fel, mennyi idıre lesz szükség és szögezzen le határidıt a kivitelezésre A projekt egész idıtartamára tervezzen Bizonyosodjon meg, hogy az idıbeosztás realisztikus

 Állítson

föl egy koherens munkatervet: egy jól meghatározott munkatervben minden tevékenységet, eredményt és határidıt világosan le kell írni és beütemezni

3. lépés: Pénzügyi és adminisztratív tervezés

 Végül a feladatok ütemezése magába kell hogy foglalja valamennyi feladat költségének adatait: tervezési költségek és erıforrások, szerzıdéses megállapodások megtervezése, jelentéssel kapcsolatos rendszer és eljárásmódok megtervezése (lásd 5. fejezet).

Hallgassa / Olvassa / Gyakorolja A projektterv elkészítésében az egyik legnagyobb kihívás elsısorban a probléma, a kívánt megoldás és a megoldáskeresés folyamatának a meghatározása. Az alábbi üzlettervbıl vett módszer segítségére lehet.

A probléma és a célok értékelése

E módszer a problémamegoldás folyamatát kívánja megkönnyebbíteni a problémák célokká való átalakításával. Ilymódon a problémaértékelés azonosítja és strukturálja a késıbbiekben kezelendı problémákat. Ebben az értelemben a célok nem tevékenységek, hanem elérendı jövıbeli helyzetek. Egy tevékenységgel kapcsolatosan a javítani, csökkenteni, építeni igéket használjuk. A cél azonban azt mutatja be, milyenné válik a javított, csökkentett, felépített dolog. Egy cél megfogalmazásakor egyszerően csak átfogalmazzuk a problémát vagy egy teljesen új helyzetet képzelünk el, ahogyan az alábbi példa szemlélteti. Elıkészítés és alkalmazás: 1.

Valamennyi résztvevı két csomag színes kártyát kap: sárga kártyákat, amelyek a problémát jelzik, illetve zöld kártyákat a célok megfogalmazására (fontos: ne tevékenységeket írjanak, hanem szituációkat írjanak le!)

2.

Jelöljenek ki megfelelı idıkeretet a problémák és célok megfogalmazására

3.

Ezután valamennyi sárga és zöld kártyát helyezzék két oszlopba úgy, hogy maradjon hely egy közbülsı oszlopnak (lásd alább az 1. fázist; fontos: az azonos témájú sárga problémakártyák és a zöld megoldókártyák egymás mellé helyezendık)

4.

Mihelyt valamennyi problémakártyára legalább egy megoldókártya kerül, próbálja fölállítani a problémák hierarchiáját (melyik a legnagyobb valamennyi közül?) valamint a célok hierarchiáját (melyikük a legfontosabb elérendı cél?), valamennyi problémát megtárgyalva.

5.

Mostanra baloldalt megvan a problémák rangsora a legnagyobbal kezdıdıen, jobboldalt pedig a problémát helyettesítı leginkább elérni kívánt céllal kezdıdı célok rangsora. Lehetséges, hogy maradt egy-két üres hely mindkét hierarchiában; ez esetben át kell rendezni ıket vagy pedig részletesebben meg kell határozni mind a problémákat, mind pedig a célokat (fontos azonban, hogy ne tévesszük szem elıl az eredeti problémát)

6.

Miután egyetértettek egy sor megfelelıen rangsorolt problémán és célon, próbálják kitölteni a középsı oszlopot olyan tevékenységekkel, amelyek a problémák legyızését és a célok megvalósítását célozzák. Azon tevékenységek, amelyek a legnagyobb valószínőséggel változtatják a legnagyobb problémát a legjobb céllá, képezhetik projekttervének alapját. (lásd alább a 2. fázist)

MEGJEGYZÉS: A fenti gyakorlat a folyamat valamennyi stádiumában újrakezdhetı; valamennyi résztvevı írhat bármilyen célt bármelyik problémához. A megírandó kártyák száma nem korlátozott.

104

1. Fázis Problémák

Célok

Idıskorúak részvételének hiánya az AEC-ben

Idıskorúak önkéntes munkában való részvétele Idıskorú állampolgárok felvállalnak hagyományosan szakemberek / fiatalkorúak által vállalt felelısségeket Idıskorúak aktív bevonása az AEC-t érintı döntések meghozatalának folyamatába

Túl kevés idıskorú vesz aktívan részt EUprojektekben

Az idıskorúakkal kapcsolatos témákkal foglalkozó EU- projektek aránya nagyjából demográfiai erejüket tükrözi Az idıskorúak ismerik az EU-s támogatási lehetıségeket Az idıskorúak egyenlı képviselettel rendelkeznek az EUs projekt-csoportokban Az idıskorúakat bevonják a dıntéshozatalba új támogatási alapok és programok létrehozásakor

2. Fázis Problémák

Tevékenységek •

•

Idıskorúak részvételének hiánya az AEC-ben

•

•

•

•

•

Túl kevés idıskorú vesz aktívan részt EUprojektekben

•

•

•

Célok

Az AEC job b megismertetése az idıskorúakkal Az önkéntes munka alkalmasabbá tétele az idıskorúak számára Az idıskorúak jobb felkészítése az önkéntes munkára képzési programokkal Több idıskorú bevonása vezetıi szinten Stb.

Idıskorúak önkéntes munkában való részvétele Idıskorú állampolgárok felvállalnak hagyományosan szakemberek / fiatalkorúak által vállalt felelısségeket Idıskorúak aktív bevonása az AEC-t érintı döntések meghozatalának folyamatába

Tanfolyamok indítása idıskorúaknak projektvezetıi kompetenciák növelésére EU -programokat ismertetı tevékenységek szervezése különös tekintettel e korcsoportra Több, kifejezetten az idıskorúak szükségleteinek és igényeinek megfelelı program indítása Jobb hozzáférés az idıskorúaknak a döntéshozatalhoz és bizottságokhoz Stb.

Az idıskorúakkal kapcsolatos témákkal foglalkozó EU- projektek aránya nagyjából demográfiai erejüket tükrözi Az idıskorúak ismerik az EU-s támogatási lehetıségeket Az idıskorúak egyenlı képviselettel rendelkeznek az EUsprojekt -csoportokban Az idıskorúakat bevonják a dıntéshozatalba új támogatási alapok és programok létrehozásakor

105

Modul 6 - A sikeres pályázatírás mővészete I: Mőszaki rész

Hallgassa / Olvassa / Gyakorolja 6.2.2. Hogyan határozzuk meg a monitorizálási stratégiákat A projektvezetésnek követnie kell a projekt folyamatát a költségek, a források felhasználása, tevékenységek alkalmazása, eredmények bemutatása, kockázatkezelés stb szempontjaiból. Ezt monitorizálással, azaz a hatékony döntéshozatalt támogató információk rendszeres és állandó győjtésével, elemzésével és felhasználásával éri el. A projekttevékenységek valamint az adminisztratív és pénzügyi területek monitorizálásával bizonyítható, hogy a projekt megvalósította a pályázatban kitőzött célokat. A monitorizálás belsı vezetési felelısség, noha kiegészíthetı külsı monitorizálással. Ez utóbbi hasznos lehet a vezetésnek az eredmények objektív megítélése, mőszaki tanácsok illetve az átfogó összkép szempontjából. Ennélfogva a sikeres projekt-végrehajtás szempontjából döntı fontosságú

 a projekt típusának megfelelı monitorizálási szintek megválasztása  a projekt ideje alatt győjtendı információk feldolgozása  a szabályok megbeszélése valamennyi résztvevıvel, hogy mindenki

birtokában legyen a

megfelelı információnak A logikai keret

Egy projektterv készítésekor a logikai keret hasznos eszköznek bizonyulhat. A következıképpen épül fel:

célok

mutatók

bizonyíték

végsı eredmény

1

7

8

a partner célja

2

9

10

6

eredmények

3

11

12

5

tevékenység

13

14

15

16

elıfeltevések

feltevések

4

A sorrend betartása fontos a logikai keret megfelelı felhasználása érdekében: 1. A célok oszlopát töltjük ki elsıként felülrıl lefele haladva az 1-3 kék négyzetekben 2. Ezt követıen a feltevések oszlopát töltjük ki alulról (!) felfele a 4, 5 és 6-os (elıfeltevések) zöld négyzetekben. A célok és feltevések közötti kapcsolat becsüli fel a kockázat szintjét. A feltevések oszlopa belsı és (részben általunk befolyásolhatatlan) külsı tényezıket foglal magába, amelyek hatással vannak sikerére, és amelyek tesztelik a célok logikája szerint. 3. Következnek a mutatók és a bizonyítékok oszlopai, amelyekl a célok hatékonyságát és tisztaságát mérik. Töltsék ki párban a piros 7 és a sárga 8 négyzetet, a 9-10-et és a 11-12-t – kérjük, tartsák be a sorrendet. 4. Végül töltsék ki a tevékenység sort (13-16 rózsaszínő négyzetek) szem elıtt tartva, hogy a célok és nem a tevékenységek kell hogy vezessék a projektet. A tevékenységeket nem a projekt eredményeinek, hanem erdményt, azaz a célokat megvalósító módszereknek kell tekintenünk.

Használja a fentieket eszközként projekttervének elkészítésekor, és csoportban tárgyalják meg erısségeit és gyengeségeit. Lenne javaslata a fentiek fejlesztésére?

106

6.3. Fejezet

A fejezet dióhéjban

Eredmények

Értékelés    

Az értékelés szerepe és szükségessége A legjobb gyakorlatok eszközei és módszerei A jó projekt-értékelés legfontosabb kritériumai Az értékelés szintjeinek, perspektíváinak és részvényeseinek megértése

E fejezet után tudni fogja  az értékelés céljait  a különbséget a belsı és külsı értékelés között  a mennyiségi és minıségi mutatók közötti különbséget  hatékony értékelı stratégiát kidolgozni projektje számára Bízunk Istenben. Másnak tilos adatokat hozni. (Robert Hayden)

Bemelegítés: Életünket sokkal inkább meghatározzák az értékelési folyamatok és eszközök, mint gondolnánk. Ezek olykor szabványosak és hivatalosak (pl. iskolai vizsgák vagy sofırvizsgák, útlevélkérelem stb), olykor nagyon személyes tényezıkön alapulnak, és nem-hivatalos jellegőek (pl. amikor többé-kevésbé szeretetreméltó embereket értékelünk, amikor eldöntjük, hová megyünk nyaralni vagy amikor ételünket válsztjuk ki egy vendéglıben stb.). Milyen más értékelési példákat tudna említeni az életébıl? Szükséges-e az értékelés, hogy tiszta képet nyerjünk a világról – és képes-e arra, hogy ezt megadja?

Hallgassa / Olvassa / Kutassa / Tárgyalja 6.3.1. Az értékelés jellege és céljai Legtöbb projekt-koordinátor számára egy európai projekt értékelési folyamata az Európai Bizottságnak beadandó pályázat elıkészítésének pillanatával kezdıdik. Azonban sok projektnél az értékelési stratégia igazi alkalmazása az elsı projekt-találkozón kezdıdik. A projektek hatásának felmérése nem könnyő; a végeredmény – például a publikációk, tanfolyamok, weboldalak, stb. mérése sokkal egyszerőbb. A projektek értékelésével kapcsolatos munka tanusága szerint az értékelés legtermékenyebb formája az, amely valamennyi partnert bevonja, magával a projekttel kezdıdik, és a partnerségen belüli vita és megállapodás eredménye. Mindenekfölött, az értékelés folyamatát nem szabad a projekt végsı stádiumára hagyni! Meg kell érteni, hogy a sikeres projekt-értékelés komoly tapasztalatot, mesterségbeli tudást, hozzáértést, és nem utolsósorban munkát igényel. E téma kezdeteként próbálja meghatározni és tisztázni az értékeléssel kapcsolatos kulcselemeket: Milyen értékelési módszereket és eszközöket ismer? Van tapasztalata ezekkel kapcsolatosan? Ismeri elınyeiket és hátrányaikat?

Milyen mennyiségi és minıségi mutatókat ismer a projekt értékelésével kapcsolatosan?

Belsı és külsı értékelés – mik ezek és mi a különbség közöttük?

107

Modul 6 - A sikeres pályázatírás mővészete I: Mőszaki rész

Kérjük, nevezzen meg módszereket, mutatókat, értékelıket és idıpontokat/kereteket a projekt értékelésének három fı területével – eredmények – munkafolyamat – disszemináció/végrehajtás kapcsolatosan. Az értékelés területei és kérdései Kérdések tananyagok

Projekteredmények

tréningek

weboldal Disszeminációs anyagok Tudatosítási stratégiák Konferenciák, szemináriumok, mőhelyek stb. Más:

Más:

Projekt-találkozók

Munkafázisok

Munkafolyamat

Idı/válság-kezelés Információáramlás és -kezelés Konferenciák, szemináriumok, mőhelyek stb. Szervezési munkálatai

Partnerek közötti együttmőködés Együttmőködés az Európai Bizottsággal Mások:

Disszemináció és hatás

A termékek fontossága A termékek elfogadása a célcsoportok / résztvevık által A disszeminációs tevékenységek minısége és mennyisége Projekt-végi kérdések (pl. szerzıi tulajdonjogok) Fenntarthatóság és a termékek további használhatósága

Konferenciák, szemináriumok, mőhelyek, stb. Mások:

Mások:

108

Módszerek/eszközök

Mutatók mennyiségi

Értékelık minıségi

belsı

külsı

Idı/gyakoriság

A folytonos monitorizálás és értékelés fontossága miatt a következı alapelveket kell hangsúlyozni a partnereknek már az elsı fázistól:

Együtt állapodjanak meg a projekt monitorizálását és értékelését, valamint a monitorizálás mechanizmusát illetıen!

Tisztázzák

az értékelés fogalmát és beszéljenek az elınyeirıl: lehetséges, hogy néhány partner nem ismeri az értékelési tevékenységeket, és gyanúval fogadja ezeket!

Bizonyosodjon meg, hogy minden résztvevı megérti, mennyire fontos a monitorizálás és értékelés a projekt sínen tartásában az egyes fázisokban. Ugyanakkor abban is segítenek, hogy a projekt problémáit föltérképezzék, és ezek kellene hogy képezzék a projekt folytatását illetı döntések alapját.

Tegye világossá kezdettıl, milyen információt kíván a partnerektıl, milyen formában és mikor!

6.4. Fejezet

A fejezet dióhéjban

Eredmények

A disszeminációs terv    

A disszemináció szerepének és fontosságának megértése A legjobb gyakorlat eszközeinek és módszereinek ismertetése A jó projekt-disszemináció kulcskritériumainak tárgyalása A disszemináció szintjeinek, perspektíváinak és résztvevıinek megértése

E fejezet végén tudni fogja  hogyan alakítson ki átfogó disszeminációs stratégiát a projekt kezdetétıl a végéig  hogyan határozza meg a disszeminációs tevékenységek célcsoportját  hogyan tartsa fenn a projekt eredményeit annak végezetével Egyetlen ember sem sziget, önmagára hagyva; mindannyian a Kontinens részei vagyunk, része az egésznek; ha egy rögöt elmos a tenger, Európa lesz kevesebb. (John Donne)

Bemelegítés: Mit gondol, melyek lehetnek egy EU projekt kézzelfogható és nem érzékelhetı eredményei? Mit gondol, miért tartja az Európai Bizottság olyan fontosnak a disszeminációs tevékenységeket?

Hallgassa / Olvassa 6.4.1. A disszeminációs és hasznosítási tevékenységek célja és haszna Valamennyi projektcsoport eredményei, az általa tanultak és tapasztaltak a lehetı legszélesebb közönség számára kellene hozzáférhetıvé váljanak. Ennek elsıdleges eszközei a disszemináció és a hasznosítás ikertevékenységei, amelyeket együtt értékesítésnek is nevezünk. Ezek legfontosabb célja, hogy maximalizálják a projekt eredményeinek hatását értékeik optimalizálásával, hatásuk erısítésével, különféle környezetekbe való átültetésével, fenntartható módon való beépítésükkel és aktív felhasználásukkal helyi, regionális, országos és európai szintő rendszerekben és gyakorlatokban.

109

Modul 6 - A sikeres pályázatírás mővészete I: Mőszaki rész

A különféle eredmények a disszemináció és a hasznosítás különféle formáit igényelhetik. Például a kézzelfogható eredmények, mint a termékek könnyen bemutathatóak grafikus reprezentációkkal illetve modellekkel, míg a nem látható eredmények, mint a tapasztalatok másféle bemutatást igényelnek, például felmérések eredményét, interjúelemzést és akkreditációs programokat. Az EU-s projektek disszeminációjára általában számos különféle formális és informális lehetıség illetve módszerek és eszközök bı választéka áll rendelkezésre, mint például események, mőhelyek, szemináriumok és konferenciák. Különleges disszeminációs weboldalak4; készíthet posztereket, brosúrákat, füzetkéket, logókat, weboldalakat, hírleveleket, videókat és más reklámanyagokat; használhat (és kellene használnia) a tömegtájékoztatási eszközöket (TV, radió, újságok, folyóiratok, stb.) … korlátok nélkül. Azonban bármelyik formát is választja, soha ne feledje föltüntetni, hogy a projektjét az EB támogatja, továbbá tüntesse föl a projekt számát és az EU Program logóját. Az EB projekt-politikájának fı célja a projektek termékeinek és eredményeinek fenntartható hasznosítása. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a termékek ingyen használhatók csak azért, mert fejlesztésüket az EB támogatta, és amennyiben szeretné, szerzıi jogvédelmet (IPR) kérhet. Végül projekttermékeinek különféle státusza lehet, úgymint teljes vagy nem teljes szerzıi jog, de lehet köztulajdon (fenntartott jogok nélkül). Ez egyébként bonyolult probléma, és ajánlatos szakemberrel tárgyalni róla. Végül, de nem utolsó sorban, hangsúlyoznunk kell, hogy elsıdleges fontosságú egy erıs és személyre szabott disszeminációs és hasznosítási terv alkalmazhatóvá tétele már a kezdetektıl, ezt mélyrehatóan kiértékelik pályázatának jóváhagyási folyamatában. Ennélfogva ajánlatos alaposan átgondolni, projektje mely szakaszában, kinek, hogyan és mit disszeminál illetve hasznosít. Az alábbi táblázat, amely a 2007 LLP Projekt Kézikönyv egy lehetséges projektcélokat bevezetı listáján alapul, segítheti tevékenységi területeinek, a disszemináció céljainak, a módszerek és eszközök kiválasztásának, lehetséges célcsoportjainak, stb. strukturálásában. Termékek

A disszemináció módszerei és eszközei

A disszemináció célcsoportjai

A disszemináció/alkalmazás ideje/tartama/gyakorisága

Jelentések és összehasonlító tanulmányok Innovatív oktatói és képzı-modulok Új tanterv és képesítések Segédanyag új szemléletekhez és módszertanokhoz Online oktatói és képzési anyag (elearning) Konferenciák és kulturális események Szemináriumok, viták és szimpoziumok

4

Mint pl. a Leonardo da Vinci projektek adatbázisa ADAM (www.adam-europe.eu) vagy az EU Projekt- eredményeket Hasznosító Európai Hálózat (E.N.T.E.R.); non-profit társaság adatbázisa www.enter-network.eu.

110

Módszerek

A disszemináció módszerei és eszközei

A disszemináció célcsoportjai

A disszemináció/alkalmazás ideje/tartama/gyakorisága

A disszemináció módszerei és eszközei

A disszemináció célcsoportjai

A disszemináció/alkalmazás ideje/tartama/gyakorisága

A résztvevık bizonyos területeken és témákról szerzett tudása Együttmőködési folyamatok és módszertanok

Tanult vezetıi anyag és know-how Ötletek és a legjobb gyakorlat megosztása Tapasztalatok A projektpartnereknek a vezetésben és a nemzetközi partnerség vállalásában szerzett tapasztalatai Az egyéneknek a mobilitásban szerzett tapasztalatai Tapasztalatcsere és a legjobb gyakorlat megbeszélése hálózatok kialakításán keresztül

Eljárásmód

A disszemináció módszerei és eszközei

A disszemináció célcsoportjai

A disszemináció/alkalmazás ideje/tartama/gyakorisága

A projekt egészének vagy egyéni projektek különösen újító jellegő vagy hatékony tapasztalataiból leszőrt eljárásmódok Visszacsatolás a vezérelvek megfogalmazásához (pl. az Élethosszig tartó Tanulás területén a Bizottságon és a tagállamokon belül)

EU együttmőködés

A disszemináció módszerei és eszközei

A disszemináció célcsoportjai

A disszemináció/alkalmazás ideje/tartama/gyakorisága

Új vagy kiterjesztett európai partnerségek Nemzetközi tapasztalatcsere és a legjobb gyakorlatok megosztása Kultúrák közötti párbeszéd és együttmőküdés Új párbeszéd és partnerség EU-s és nem-EU-s országok között

111

Modul 6 - A sikeres pályázatírás mővészete I: Mőszaki rész

6.5. Fejezet

A projekt költségvetése A címszó, kategória és kerek összeg - költségvetés meghatározása Hogyan csatoljuk a költségvetést a projekttervhez és a partnertevékenységekhez  Hogyan számoljunk helyesen költségvetést  Dinamikus és statikus költségvetés  

A fejezet dióhéjban

Eredmények

E fejezet végén tudni fogja  a különbséget címszó, kategória és kerek összeg között  hogyan csatolja a költségvetést a projekttervhez és a partnertevékenységekhez  hogyan számoljon helyesen költségvetést

A költségvetés csak egy módszer arra, hogy aggódjunk a pénz elköltése elıtt és után. (Ismeretlen)

Bemelegítés: Minden projektmítingen beszélünk pénzügyekrıl, tulajdonképpen idınk felét áldozzuk erre a témára. Partnereink mégis rendszeresen kérik, hogy tisztázzuk vagy több információt nyújtsunk az elszámolható költségekrıl, fizetésekrıl, jelentésrıl, stb. (egy Comenius projekt- koordinátor) Mit gondol, hogyan lehet elkerülni ilyen kínos és a folyamatot veszélyeztetı helyzeteket?

Hallgassa / Olvassa 6.5.1. Költségvetési keret és tervezés Attól függıen, hogy milyen programra pályázik, ki kell számolnia egy hozzávetıleges költségvetést az EB által nyújtott keretek és formák felhasználásával. A költségvetés módszerei programról programra változhatnak, azonban alapvetıen két különbözı költségvetés – felfogás létezik:

Részletes költségvetés: ez a költségvetés mindenféle tervezett költség és jövedelem becsült részleteit tartalmazza, különféle címszavak alá besorolva, úgymint személyzet, utazás és létfenntartás, felszerelés, alvállalkozói szerzıdések vagy más költségek. A pályázat benyújtásakor részletes pénzügyi tervet kell bemutatnia az EB-nek az egyes költségekre vonatkozóan (ez általában tartalmazza valamennyi partnerszervezet minden egyes munkanapjának a költségeit, valamennyi lefordítandó oldal, minden utazás költségét stb). Az efféle büdzsé kiszámítása és kezelése igen sok tapasztalatot és erıfeszítést igényel. Kerek összeg - költségvetés: ez esetben a költségvetést megállapított kerek összegben számolják, amelyet a meghatározott elem használata alapján fizetnek ki (pl. egy bizonyos összeg egy megtett kilométerre vagy egy projekt-eseményen eltöltött munkanapra stb.).

Mivel a kerek összeg – költségvetést nem bontják föl részletes költségekre, kiszámítása és kezelése kevesebb tapasztalatot és erıfeszítést kíván. Azonban legyen tudatában annak, hogy mindkét típusú költségvetést az EB becslésként tekinti, a végsı kifizetés a projekt alkalmazásával kapcsolatos valós költségeken vagy valóban felhasznált elemeken alapul majd.

112

Kutassa / Tárgyalja A pályázatok elıkészítésénél mindig nehéz a költségvetés kiszámítása, és mindig van két komoly kihívás ezzel kapcsolatosan: a) a költségvetés kiszámítása és b) a költségvetés kezelése (könyvelés, költségek, fizetések stb.). A jó hír az, hogy a pályázathoz szükséges dokumentumok többé-kevésbé részletes útmutatásokat valamint számítási eszközöket (word vagy excel állományt) tartalmaznak, amelyek letölthetık a programok weboldalairól! Kérjük, tekintse meg az alábbi programok weboldalait, és próbálja megtalálni a megfelelı költségvetéssel kapcsolatos dokumentációt: a) LLP/Grundtvig/Multilateral projekt b) ECP/Aktív Állampolgárok Európáért/Measure 1.1. Testvérváros projekt Hasonlítsa össze a pénzügyi kereteket és a költségvetés kiszámításának eszközeit, és tárgyalja a számításokkal és kezelésükkel kapcsolatos elınyöket és hátrányokat, esélyeket és kockázatokat!

Elınyök/esélyek

Aktív Állampolgárok Európáért/Testvérvárosok

Hátrányok/ckázatok

Hátrányok/kockázatok

Elınyök/esélyek

Grundtvig/Sokoldalú Projekt

E dokumentumokkal való ismerkedése során találhat néhány nem teljesen ismerıs szakkifejezést. Azonban, mivel egy bizonyos szintő terminológiai kompetencia rendkívül fontos az EUtámogatásokkal kapcsolatosan, kérjük, magyarázza meg a következı kifejezéseket (használhat bármilyen segédeszközt, amennyiben szükséges!): Kifejezés

Magyarázat

elszámolható / nem-elszámolható költségek direkt / indirekt költségek Jövedelmek (hogyan kezeljük) Áruforgalmi Adó (ÁFA) (mentesség) Közös költségviselés (százaléka) önrész (százaléka) Napi díjszabás maximuma Az elıfinanszírozás szabályozása részletek Végsı fizetés Mások: ______________________________ Mások:______________________________

113

Modul 6 - A sikeres pályázatírás mővészete I: Mőszaki rész

Ötletek a modul gyakorlatba ültetését segítı további tevékenységekre •

Tervezzen egy olyan tevékenységet, ahol az egész csoportnak az EU különbözı országaiból származó többféle ételt kell elıállítania. Tekintse e feladatot fıként projektvezetıi kihívásnak, amelyet az e modulban tanultaknak a segítségével old meg sikeresen.5 Azaz, • egyezzenek meg a mennyiségi és minıségi keretekben (Mikor, hol és mit fızzenek? Van-e pénzügyi korlát? Legyenek-e meghívottak stb.)

• • • • • •

•

határozzák meg a tevékenységeket és osszák fel a résztvevık között egyezzenek meg egy idı- és költségvetési tervben ne feledkezzen meg az értékelı és esetleges disszeminációs tevékenységekrıl mások …. élvezze és – jó étvágyat!

Hagyja el a tantermet (pl. látogasson meg egy EU projektcsoportot munka közben) vagy hozzon be külsı embereket amilyen gyakran cask lehetséges (pl. tapasztalt projektvezetıket, képviselıket EU- programok hivatalaiból vagy az Ön régiójának információs irodájából, stb.) Ne feledje: tanuljon és dolgozzon lehetıség szerint kreatívan és aktívan, és használja a szükséges tömegtájékoztatási eszközöket.

Hivatkozások és más hasznos információforrások Bienzle, Holger (Ed.) (2002): A Survival Kit for European Project Management. Advice for Coordinators of Centralised Socrates Projects. 2nd edition: Wien. Büro für Europäische Bildungskooperation/SOKRATES. Development DG (2004): Project Cycle Management Guidelines. Volume 1. pp. 158. Brussels. Directorate General Education and Culture (2009): Grundtvig Senior Volunteering projects – Tips and resources for a good project pp. 11-12. Brussels. Directorate-General for Education and Culture The EU's 5-stage plan for dissemination and exploitation. Brussels. Directorate-General for Employment, Social Affairs and Equal Opportunities (2005): EQUAL Guide on Transnational Cooperation 2004-2008; European Communities. ECOTEC Research & Consulting Ltd, LLP UK National Agency (2007): Learning Together - How to work effectively with partners and get the best out of your European project. Birmingham. Forum on Partnerships and Local Governance (2006): Successful Partnerships - A Guide. OECD LEED Editor. Leonardo UK National Agency (2003): Transnational Partnership Guidance Note for Leonardo da Vinci Projects. London. Sida - Methods Development Unit (2003): The Logical Framework Approach. Edita Sverige. The GB Equal Support Unit (2006): Transnationality – a guide for Development Partnerships. Birmingham. The GB EQUAL SUPPORT UNIT: A Project Cycle Management and Logical Framework Toolkit. London. http://creativecommons.org/about http://crm.formez.it/crm/ricerca_partner/index.php (Partnerkeresı adatbázis EU-s és nemzetközi szintő projektekhez) http://ec.europa.eu/dgs/education_culture/index_it.html (EB Nevelési és Kulturális fıigazgatósága) http://ec.europa.eu/dgs/education_culture/valorisation/index_en.html http://ec.europa.eu/employment_social/equal/about/key-doc_en.cfm (metodológiai útmutatók) http://ec.europa.eu/ploteus (PLOTEUS - Portal on Learning Opportunities throughout the European Space) http://partbase.programkontoret.se (könnyen használható partnerkeresı adatbázis a GRUNDTVIG alkalmazásához) www.bond.org.uk (Több mint 280 EK-beli nemzetközi fejlesztéssel és –oktatással foglalkozó önkéntes szervezet hálózata)

5

114

Ha kifogy a receptekbıl, ihletet nyerhet az Európai Szakácsok Munkában címő könyvben, egy másik, közétkezdékben való fızéssel kapcsolatos EU projekt keretében kiadott szakácskönyvbıl; a levelek Ausztriából, Dániából, Spanyolországból, Franciaországból, Romániából, Hollandiából, Máltából és az Egyesült Királyságból származnak; könnyen elkészíthetıek és finomak! (nézze meg a letölthetı részt a www.europe-at-work.eu-n)

www.enter-network.eu ( EU Projekt-eredmények transzferének és hasznosításának európai hálózata – E.N.T.E.R.) www.europe-at-work.eu (cégeknél és az EU-ban dolgozó munkásokkal kapcsolatos EU projekt weboldal) www.eurodesk.org/edesk/EUToolbox.do?go=7 (európai partnerkeresı adatbázisok jegyzéke) www.leonardo.org.uk/partnersearch (az EK Országos Ügynökségének Partnekeresı Adatbázisa) www.mdf.nl/en/training (Management képzési és konzultációs büró Hollandiában) www.pcm-group.com/pcm (Képzési és konzultációs társaság Belgiumban) www.peermentor.bdf.es/Not_catalogo.asp?idioma=1&home=2 www.spokenspaces.eu

115

Modul 7 - Hogyan valósítsunk meg sikeresen egy projektet

Michael Schwaiger (AUXILIUM/AT)

7. modul: Hogyan valósítsunk meg sikeresen egy projektet 7.1.fejezet

A fejezet dióhéjban

Eredmények

Fontos tudnivalók, amelyekre projekt indítása elıtt oda kell figyelni E) A legfontosabb tudnivalók a projekt indítása F) Az EU-s projektek szerzıdés típusai G)Az EU-s projektek stakeholders-elemzése H) Az EU-s projektek íratlan szabályai I) Az EU-s projektek ellenırzı listája

elıtt

Az 1. fejezet után Ön: J) ki tudja választani a szerzıdésnek megfelelı menedzsment stílust K) menedzsment stílusát a projektben résztvevı érintettek (stakeholders) elvárásaihoz és igényeihez alakítja L) azonosítja azokat a minıségi mutatókat, melyekkel a projekt sikere mérhetı

A pályázat elsı 90%-a elveszi idınk 90%-át. A maradék 10% elveszi az idınk maradék 90%-át. (Ismeretlen szerzı)

Bevezetı: Soha véget nem érı vita zajlik a nemzetközi projektek menedzsmentjével kapcsolatban arról, hogy a projektet cask egyetlen partnernek (a kezdeményezı vagy a koordinátor szervezetnek) kell-e irányítania, vagy inkább az összes partnernek, demokratikus döntések alapján. Melyek egyik illetve másik stílus elınyei és hátrányai? Mely kulcsfontosságú tényezık játszhatnak meghatározó szerepet a döntés meghozatalában? Ön melyik stílust preferálja?

Gyakorlatok

7.1.1. Pályázati menedzsment stílusok és célcsoport orientált intézkedések A fenti kérdés könnyőnek tőnhet, de egyáltalán nem az. A projektmenedzsment nagyon összetett dolog, amely egy idıben több különbözı szinten mőködik, egy állandóan változó folyamat és meglehetısen változatos is az éppen aktuális projektpartnerek valamint az érintettek függvényében. Ugyanakkor a projektmenedzsment nagymértékben kulturálisan és társadalmilag meghatározott. Egy neves finn író, Hannu Raittila, Canal Grande címő novellájában arról ír, hogy egy finn mérnök csoport Velencébe utazik, hogy segítsenek olasz kollégáiknak egy gátrendszer megépítésében. A két egymástól merıben különbözı pályázati menedzsment szemlélet komoly kulturális ellentétekhez vezet, és jól szemlélteti, milyen átláthatatlan a különbözı kulturális és társadalmi háttérbıl adódó ellentétek labirintusa.

116

Mindez természetesen nemcsak a fiktív történetekben, hanem a mindennapi életben is elıfordul. Rövid gyakorlatként képzeljék el a következı szerepjátékot: Ön egy, a saját városában található ötcsillagos, 20 ágyas szálloda vezetıje. Egy hétvégére egy turistacsoport lefoglalta a szálloda teljes kapacitását. Szombat reggel azzal a kéréssel fordulnak Önhöz, hogy szervezzen számukra egy “rendkívüli esti programot” a városban, és ez tartalmazzon “egy meglepetésekkel teli vacsorát” is. Még egyik vendég sem volt az Ön városában, és úgy tőnik, számukra a pénz nem jelent problémát. Egyetlen kikötésük van, hogy ık is aktívan részt vehessenek a délutáni program elıkészítésében, megvalósításában. Kérem, készítsen saját maga számára egy programot 13.00 órától kezdıdıen, használva az alábbi táblázatot: Idıpont

Tevékenységek

Hogyan vonjuk be a vendégeket az egyes tevékenységekbe

Mire kell különösen figyelnie (mit kell elkerülni, mit kell feltétlen megtenni) • • •

• • •

• • •

• • •

• • •

• • •

• • •

• • •

• • •

• • •

• • •

• • •

• • •

• • •

• • •

Mielıtt elkezdenék, válasszanak az alábbiakból egy “vendég csoportot”, és a tevékenységek minél személyre szabottabbak legyenek •

iskolás tanulók (8-10 év közöttiek), akik ezt a kirándulást I. díjként nyerték egy nemzetközi olvasás-versenyen, amelyet az Oktatási Minisztérium támogatott;

•

egy csoport zsidó menekült, akik 60 évvel ezelıtt mentek el ebbıl a városból, és azóta most vannak itt elıször;

•

egy német fiatalokból álló csoport, akik egy alkohol-ellenes program befejezését ünneplik;

•

egy spanyol apáca csoport, a Szentháromság Rend tagjai;

•

az Aktív Európai Polgárság címő nemzetközi pályázat idıskorú tanulókból álló csoportja.

Egyértelmő, hogy az egyes csoportok számára nagymértékben eltérı módon kell megterveznie a programot. A program ugyanakkor nagymértékben eltérı lesz annak függvényében, hogy melyik városban található a képzeletbeli szálloda. Milyen következtetések vonhatók le a gyakorlatból a projektmenedzsment kihívásaira vonatkozóan?

117

Modul 7 - Hogyan valósítsunk meg sikeresen egy projektet

Gyakorlatok 7.1.2. Az EU-s projektek érintettjei (stakeholders-ei) A sikeres projekt menedzsment egyik titka – mondhatnánk, mővészete - hogy egyazon idıben miként lehet minél több érintett személy, szervezet (stakeholders) igényeit kielégíteni a lehetı legmagasabb szinten. Komoly feladat már az érintettek, kedvezményezettek kiválasztása is, nem kevesebb fejtörést okoz ugyanakkor ezen személyek, csoportok igényeinek, elvárásainak kielégítése sem. Egyes érintetteket könnyebb, másokat nehezebb azonosítani. Ugyanakkor nem mindig egyszerő eltalálni igényeiket illetve elvárásaikat sem. Egy gyakorlat erejéig gondolkodjanak el az AESAEC projekten, amely részeként készült ez a gyakorló könyv is. Mit gondolnak, kik a projekt érintettjei? Mik az ık érdekeik, és hogyan lehet ezeket minél jobban kielégíteni? Az EU-s projektek részvényesei, felhasználva az AESAEC projekt példáját:

___________

Abban az esetben ha már van Önnek egy kész projektje vagy projektötlete, gondolkozzon azon, kik a projekt érintettjei, és hogyan lehet elvárásaikat és igényeiket kielégíteni?

Gyakorlatok 7.1.3. Szerzıdéstípusok és ezek lehetséges hatása a projektmenedzsmentre Az EU-s projektek fı részvényesei sok esetben szerzıdéses viszonyban vannak egymással. A szerzıdés szereplıi leggyakrabban a következık: a finanszírozó testület (Európai Bizottság, EACEA, Nemzeti Ügynökségek stb.), a kezdeményezı vagy a kedvezményezett (a vezetı partner) és a pályázati partner(-ek). A finanszírozó testületet és a kezdeményezı közötti viszonyt szerzıdés szabályozza, melyet az EB diktál, ezen kívül a partnerek és a kezdeményezı szervezet is

118

szerzıdéses viszonyban állhatnak egymással. Általában három különbözı szerzıdés típus létezik, és ezek más-más projekt menedzsment stílust igényelnek6:

1. A “szendvics”szerkezet Az EB csak a kezdeményezıvel áll szerzıdéses viszonyban (Partner 1) és csak errıl a két részrıl vannak leszögezve a kötelezetségek, jogok és feladatok a projekt menedzsmentet illetıen.

Kezdeményezı, P1

P2

Kezdeményezı, P1

P3

P2

Pn

…

P3

… Pn

6

P3

…

2. A “Primus inter pares” szerkezet Az EB direkt szerzıdéses viszonyban van az összes projektben résztvevı szervezettel (a kezdeményezıvel és a partnerekkel is), és mindenik szervezetnek megvannak a feladatai, jogai és kötelezetségei, amelyeket az EB határoz meg (nagyrészt a Nemzeti Ügynökség közvetítésével). Ebben a szerkezetben is vezetheti a kezdeményezı a projektet, de semmilyen szerzıdéses megállapodás nem köti a partnerekhez ıt. Példák: Grundtvig és Leonardo Tanulási Partnerség

3. Az “egy mindenkiért”szerkezet Ebben az esetben az EB csak a projekt kezdeményezıjével van szerzıdéses viszonyban, de a kezdeményezınek nem feltétlenül kell szerzıdést kötnie a többi projekt partnerrel. A kezdeményezı csak az EB-nak tartozik felelısségel a projekt sikerét illetıen. Példák: Leonardo Mobilitási Projektek, Testvérvárosi Projektek

Kezdeményezı, P1

P2

Ugyanaz a szerzıdéses viszony létezik a kezdeményezı és az összes többi projekt partner között. (P2, P3, …), amely tartalmazza az egyes pályázati partnerek jogait és kötelezetségeit a projekten belül. Fontos megjegyezni, hogy az EB és az egyes partnerek között nincs szerzıdéses viszony. Példák: Sokoldalú projektek, Hálozatok az Egész életen át tartó tanulás program keretében.

Pn

Nincs hivatalos terminológia: a megnevezések mind a szerzı ötletei.

119

Modul 7 - Hogyan valósítsunk meg sikeresen egy projektet

Gyakorlatok Mit gondol ezek a szerkezetek hogyan befolyásolják a projektmenedzsmentet, különösen a kezdeményezı szemszögébıl nézve? Hogyan változhatnak a jogok, kötelességek, felelısségek, kockázatok, stb.? Befolyásolhatják ezek a szerkezetek a menedzsment stílust? Miért? A következı táblázat hasznos lehet e nehéz téma megvitatásában:

Milyen mértékő … … felelısséggel tartozik a kezdeményezı az EB felé … felelısséggel tartozik a kezdeményezı a partnerek felé … nyomást gyakorolhat az EU a kezdeményezıre … nyomást gyakorolhat az EU a partnerekre … nyomást gyakorolhat a kezdeményezı a partnerekre … a partnerek lehetısége, hogy saját érdekeiket érvényesítsék a kezdeményezıvel szemben

Szendvics alacsony

magas

1–2–3–4–5–6–7

alacsony

magas

1–2–3–4–5–6–

alacsony

magas

1 – 2 – 3 – 4 – 5 – 6 –7

alacsony

magas

1–2–3–4–5–6–7

alacsony

magas

1–2–3–4–5–6–7

alacsony

magas

1–2–3–4–5–6–7

Primus inter pares alacsony

magas

1–2–3–4–5–6-7

alacsony

magas

1–2–3–4–5–6–

alacsony

magas

1 – 2 – 3 – 4 – 5 – 6 –7

alacsony

magas

1–2–3–4–5–6-7

alacsony

magas

1–2–3–4–5–6-7

alacsony

magas

1–2–3–4–5–6-7

Egy mindenkiért alacsony

magas

1 – 2 – 3 – 4 – 5 – 6 –7

alacsony

magas

1 – 2 – 3 – 4 – 5 – 6 –7

alacsony

magas

1–2–3–4–5–6-7

alacsony

magas

1–2–3–4–5–6-7

alacsony

magas

1–2–3–4–5–6-7

alacsony

magas

1–2–3–4–5–6-7

Gyakorlatok 7.1.4. Ötletek és megfontolásra érdemes feltételek a projekt megkezdése elıtt Annak ellenére, hogy a projekt menedzsment bizonyos elemei (jogi felelısség, a támogatás folyósítása, az egyes költségelemek elszámolása, stb.) nincsenek a szerzıdésben meghatározva, jelentıségüket nem szabad alábecsülni a projekt sikeres megvalósítása érdekében. Gyakran az íratlan törvények és szabályok a meghatározói a sikeres kommunikációnak, az információ áramlásának, a munkafolyamatnak, a sikeres kapcsolatépítésnek és a jó partnerségnek. Ezek nagy része az úgynevezett finom készségekkel van összefüggésben, mint pl. a szociális és interkulturális képességek, az intelligencia, a tapasztalatok, melyeket sokszor nehéz tudatosan elsajátítani. Mindazonáltal, mielıtt a pályázati munkába belefognának, mi szeretnénk pár általános útbaigazítással ellátni Önöket. Bizonyosodjon meg, hogy ismeri a program összes szabályzatát és követelményét (a szerzıdés szerkezetét, a költségvetést, a támogatás folyósításának módját, a beszámolási kötelezettségeket, stb.). Lépjen kapcsolatba a pályázati tisztviselıvel (az elbíráló szervezet tisztségviselıje), bemutatkozás és fontos részletek megbeszélése céljából. Ne aggódjon, legtöbb esetben ezek az emberek nagyon kedvesek és segítıkészek, mivel nekik is érdekük, hogy a projekt problémák nélkül, sikeresen valósuljon meg – tehát fontos az együttmőködés. A hatékony kommunikáció érdekében használja partnereivel a modern technika vívmányait (elektronikus levél, telefon, projekt találkozók a skype segítségével). Minden partner számára elérhetıek kell, hogy legyenek ezek az eszközök, mert használatuk elengedhetetlen! De

120

ugyanakkor ne feledje ezen eszközök erısségeit és gyengeségeit!(pl. az elektronikus levél, email – segítségével gyorsan, elküldhet információkat sok embernek. Viszont egy probléma megoldásához mégsem ez az eszköz a legmegfelelıbb, mert könnyen félreérhetı. Tehát, problémamegoldáshoz hatékonyabb a telefon). Természetesen nagyon fontos a partnerek közötti párbeszéd, és az egymás iránti tisztelet és bizalom – de egy nehezebb probléma megoldása legtöbbször a kezdeményezıre (koordinátorra) hárul! Mindazonáltal a projektben vállalt tevékenységeket nem lehet demokratikus szavazások alapján elosztani, ezért az együttmőködés és közös megegyezés elengedhetetlen. A parancsoló hangnem nem alkalmas a hatékony projektmenedzsment során.

Figyeljen a kényes témákra, mint pl. a kulturális, erkölcsi, társadalmi és vallási hovatartozás, történelmi szemlélet és személyes elvárások. Manapság a menedzsment ezen csapdái már kevésbé gyakoriak, mert az emberek nyitottak Európa interkulturalitása felé. Azonban, kétszer is gondolja meg, mielıtt a vegetáriánusnak malacsültet rendel vacsorára, mielıtt a bilbaoi vagy belfasti vendégnek tanácsokat adna a szeparatista mozgalom kezelésérıl, illetve mielıtt megkérdezné a skandináv vendéget, tényleg van-e értelme a sok parlamenti képviselını munkájának. Bizonyosodjon meg, hogy az összes partnerintézmény – legalább a kapcsolattartó személy – megfelelı szinten beszéli a pályázatban elfogadott közös nyelvet (legtöbbször az angol nyelvet, de más nyelvrıl is szó lehet)! Megfelelı nyelvtudás nélkül nagyon nehéz (és nagyon költséges) lesz a projektet sikeresen megvalósítaniuk! A pályázat tartalmi része (létrehozandó produktumok, mobilitási tevékenységek szervezése stb.) a projektnek csupán egyik oldala, a népszerősítés és az értékelési tevékenységek ugyanolyan fontossággal bírnak. A projekt csapat kulcsembere a projekt menedzser. Ennek érdekében fontos körültekintıen megfontolni, kire esik a választás. Ezt a pozíciót csak egy jól felkészült, tapasztalt, interkulturális és társadalmi intelligenciával, nem utolsó sorban menedzseri képességekkel rendelkezı személy töltheti be. Fontos az informatikai szaktudás, flexibilitás és mobilitás, alapvetı az adminisztratív és költségvetési dokumentációban való jártasság, valamint a projekt tartalmi részének teljes körő ismerete, és természetesen a (idegen) nyelvtudás, amely elengedhetetlen a beszámolók sikeres megírásához, stb. Ha lehetetlen, ezekkel a képességekkel rendelkezıt találni, akkor a feladatokat fel kell osztani egy vagy több személy között. A projekt idıtartama alatt valószínőleg több száz oldal dokumentum, számla, képanyag, stb. kerül az asztalára. Ezért rendkívül fontos, hogy ezen dokumentumok nyilvántartása pontos legyen és könnyedén elérhetı. Ezek a dokumentumok képezik az EB-nak elküldött beszámolók alapelemeit. Ennek érdekében, bizonyosodjon meg már az elejétıl, hogy nyilvántartó rendszere hibátlan, mind elektronikus, mind nyomtatott formában. Projektjét tegye elérhetıvé a nagyközönség számára rögtön a kezdetektıl! Próbáljon kiépíteni egy nemzeti/nemzetközi hálózatot, ahol az érintettek és más szakértık is láthatják munkáját, és segíthetnek. Vonják be ıket a pályázat tevékenységeibe, ebbıl mindenkinek csak elınye származhat!

121

Modul 7 - Hogyan valósítsunk meg sikeresen egy projektet

Teljesítve

Ellenırzı lista a projekt elindításához!

Folyamatban

Felkészülni? – RAJT!

Nincs teljesítve

Gyakorlat

Ismert a program összes szabálya és rendelete. Az összes partner tájékozódott a pályázat jóváhagyásáról, megerısítették részvételüket, és kineveztek egy kapcsolattartó személyt. A projektben használt nyelvrıl megállapodás született, nem várhatóak jelentıs nyelvi akadályok. Felkereste a projekt tisztviselıt, és kész együtt mőködni vele a projekt idıtartama alatt. A projektre vonatkozó szerzıdés a koordinátor és az EB között megszületett, vagy most van folyamatban. A projektre vonatkozó szerzıdés a koordinátor és a partnerek között megszületett, vagy most van folyamatban. A projektet egy rátermett, tapasztalt személy vezeti, aki tudja, hogyan vigye azt sikerre. A partnerek megegyeztek használható kommunikációs eszközökben, amelyek minden partner számára elérhetık. A partnerség ismeri a projekt tartalmi oldalát (célkitőzések, célok, célcsoportok stb.) A partnerség ismeri a pályázat menedzsment oldalát (munkaterv, költségvetés, beszámolók és dokumentáció, stb.). A partnerség tisztában van a pályázat terjesztési és értékelési stratégiájával. Semmi nem mutat arra, hogy a projekt elsı tevékenységeit ne lehetne terv szerint végrehajtani. Egy hatékony és könnyen feltölthetı nyilvántartási rendszer van kiépítve (elektronikus és nyomtatott formában). A partnerek közös érdeke, hogy minél több érintett személy, szervezet, csoport, stb. számára elérhetıvé tegyék a projektet. Létezik egy úgynevezett “fenntarthatósági” forgatókönyv. A partnerek nagy része úgy gondolja, érdemes volt ebbe a projektbe belevágni. Más egyéb: Más egyéb: Más egyéb: Más egyéb: Mielıtt elkezdenék a pályázatot, ellenırizzék le, hogy a biztonságos keretek között vannak-e! Ezt abból láthatják, ha válaszaik nagy része a ZÖLD mezıben van, (lehetıleg az összes, de több mint fele mindenképpen) és egyetlen sincs a PIROS mezıben.! Ebben az esetben Önök felkészültek! RAJT! – Jó szórakozást!

122

7.2.Fejezet A fejezet dióhéjban

Eredmények

Projekt találkozók és nemzetközi látogatások M) A projekt találkozók mibenléte és fı céljai N) Hatékony eszközök a találkozó elıkészítéséhez és

lebonyolításához

A 2. fejezet után Ön: O)képes lesz megszervezni és sikeresen lebonyolítani egy nemzetközi projekt találkozót P) megismeri a projekt találkozó megszervezéséhez szükséges hatékony eszközöket

Egymásra találni, egy kezdet - Együtt maradni, haladás. - Együtt dolgozni, siker. (Henry Ford)

Bevezetı: Látogasson a www.bpb.de/fsd/europapuzzle/puzzle_flash1.html weboldalra, ahol országokból kirakhatja Európa térképét. Ha a csoport is egyetért, versenyezzenek, ki készíti el hamarabb a kirakóst. Utánna vitassák meg, mely országgal szeretnének közös projektben részt venni és miért.

Olvasmány/ Útmutató 7.2.1. Projekt találkozók − útmutató és gyakorlati szabályok A legnagyobb kihívás az EU-s projektek esetében a partnerek közötti fizikai távolság ellenére gyümölcsözı kapcsolatot fenntartani. Ismerve sokszor milyen nehéz a közvetlen mellettünk dolgozó személlyel is hatékonyan együtt dolgozni, nehéz elképzelni, hogyan lehet azokkal dolgozni, akik tılünk több száz kilométerre vannak. Természetesen idınként találkozunk velük (a projekttalálkozókon, látogatásokon), ezért nagyon fontos ezeket a „mérföldköveket“ kihasználni a menedzsmentkérdések tisztázása érdekében ― ezért is elengedhetetlen a találkozók aprólékos megszervezése! A projekt találkozó vagy látogatás megszervezése és kivitelezése, projekt a projektben, ugyanazon a szabályokon illetve munkameneten alapszik. A projektmenedzsment nagyban hasonlít egy kirakós játékhoz: adott egy bizonyos számú darab, aminek az elején nincs nagy értelme, de ha helyesen összerakod, megkapod a teljes képet. Az Ön esetében a kép a projekttalálkozó és a darabok a következı kulcsfontosságú elemek: A projekt találkozó dátumának rögzítése A projekt találkozók dátumait minél elıbb le kell szögezni (egy fél évvel elıbb ― ez egy szabály), és ezután már nem szabad megváltoztatni! Megjegyzés: megtalálni a megfelelı dátumot sokkal nehezebb mint gondolnánk: betartani az egyes partnerek idıbeosztását, az egyes országok nemzeti ünnepeit, a pályázat ütemtervét, stb. Kiválasztani az országot/ fogadó intézményt Rendszerint az elsı találkozó a koordinátor országában zajlik, majd utána sorra kerülnek a partnerek is. Ha több ország van, mint ahány találkozó szervezhetı, elég kényes ügy lesz eldönteni, hol legyen, illetve hol ne legyen találkozó. Bárhogy is dönt, tartsa szem elıtt a pályázat témáját, Európa kulturális és földrajzi változatosságát, és azt, hogy a fogadó intézmény ne legyen túlterhelve munkával. Mivel ez a dolog már a pályázat leadásakor látható, beszéljen errıl ıszintén a partnerekkel.

123

Modul 7 - Hogyan valósítsunk meg sikeresen egy projektet

A találkozónak legyenek világos célkitőzései Önnek tudnia kell, miért van szükség (azon kívül, hogy a pályázatban megígértük) az adott projekttalálkozóra. Azt is jó tudni elıre, mi várható a találkozó után a projekt életében – tartalmi, pénzügyi, kapcsolati, stb. szempontból. A résztvevık és más kívülálló személyek bevonása Természetesen minden projekt találkozó legfontosabb résztvevıi a partnerek, de a találkozó sikeressége érdekében nem árt bevonni szakembereket, kedvezményezetteket, a sajtó képviselıit, stb. is. A projekt találkozó idıtartama A siker nem a találkozó idıtartamán, hanem a jó szervezésen múlik. Jó elıre felmérni, mennyi idı kell az elıkészületekre, szocializációs tevékenységekre, utazásra, és tekintettel kell lenni a rendelkezésre álló forrásokra is (pénz, szálloda, szobák, találkozóhely, stb.). Manapság a projekt találkozók nem tartanak többet mint, 1½ maximum 2 teljes munkanap (nem számítva az utazás idejét). Szocializációs tevékenységek Semmi esetre se értékelje alul a közös tevékenységek fontosságát (közös étkezések, kulturális eseményeken való részvétel, városlátogatás, stb.), szánjon rájuk elegendı idıt. Ezek a tevékenységek képezik a projektcsapat összetartó erejét, ilyenkor mindenki kikapcsolódik. Ez az alkalom jó a fogadó szervezet országának, kultúrájának megismerésére. A találkozó helyszíne A kreatív munkafolyamat és a kellemes hangulat érdekében nagyon fontos a helyszín (szálloda, szeminárium terem, étterem, stb.) megválasztása a tevékenységek zökkenımentessége érdekében. A kihívás abban rejlik, hogy mindezt úgy valósítsuk meg, hogy ne rójunk plusz terhet a partnerek nyakába, ami a találkozó pénzügyi részét illeti. Mindig figyeljünk a szemináriumi terem technikai felszereltségre (számítógépek, internet elérhetıség, fénymásolók, kivetítı, tábla, stb.) A kommunikációban használt nyelv Ha nem minden partner beszéli a projekt nyelvét, akkor ezt a problémát Önnek valahogy át kell hidalnia. Pl. Ön átveheti a fordító szerepét, amit megszervezni is könnyebb, és anyagilag is sokkal kevesebbe kerül. Természetesen ha egy szakembert kér fel erre a feladatra, az megkönnyíti az Ön dolgát, és ennek költségét némely projektben el is lehet számolni. Különleges igények és kérések Megtörténhet, hogy a vendégek közül valakinek különleges kérései, igényei vannak. Ez lehet bármi (a szállítás megoldása a reptérrıl, vagy a vonatállomásról, vegetáriánus étrend, különleges helyekre való ellátogatás, a gyerek felvigyázás megoldása, stb.) A kellemetlen meglepetések elkerülése végett idıben meg kell kérdezni a partnerektıl, van-e valamilyen különleges kérésük.(Az erre kidolgozott őrlapot, megtalálja alább.) A felelısség megosztása és a kommunikáció hatékonysága Az eddigiek alapján már biztosan tudja, hogy egy ilyen nemzetközi projekt találkozó elıkészítése nagyon sok munkába telik ― és még a vendégek meg sem érkeztek. Ezért fontos, hogy a feladatok jól ellegyenek osztva, a kommunikáció az érkezı partnerekkel akadálymentes legyen, különösen a kezdeményezı (projekt irányító) és a ”házigazda” partner között. A napirendi pontok leosztása A napirendi pontok kidolgozása a projekt találkozó egyik kulcseleme. Mivel a résztvevık az utazás megszervezésével vannak elfoglalva, a projekttalálkozót a legapróbb részletekig a házigazdának kell elıkészíteni.

124

Lényeges információk és dokumentumok begyőjtése Ne feledje a találkozó elıtt kiosztani az összes megvitatandó dokumentumot, elmondani a fontos információkat. Ugyanilyen fontos a találkozó elıtt a begyőjtött információkat kielemezni: a résztvevık száma, a résztvevık neve, ha vannak különleges igények, stb. Célszerő szabvány jelentkezési lapot használni. (Megtalálja az alábbiakban.) A projekt találkozó vezetése Általában egy vagy két személy vezeti le a projekttalálkozót. Ennek a személynek megfelelı (idegen) nyelvtudással és jó vezetıi tulajdonságokkal kell rendelkeznie. (Megfelelıen készítse elı, győjtse össze, rendszerezze és elemezze az információkat/adatokat, gondoskodjék jó munka hangulatról, stb.) Kulturális sokszínőség, az öltözködés és a hivatalos megszólítás szabályai A kulturális sokszínőség mindig komoly tényezı a projekt találkozók megszervezésében. Bár ezek a találkozók sokszor arról gyıznek meg, hogy kevés igazság van az egyes országokkal kapcsolatos sztereotípiákban. Mindazonáltal érdemes számolni a kulturális sokféleséggel. (Pl., amikor megfelelı idıpontot keres a vacsorára, más-más elvárásai lesznek a spanyol és a skandináv partnernek. Ilyenkor a középút megtalálása lehet a megoldás.) Az öltözködést illetıen alapvetıen nincs semmiféle szabályzat, mindenki úgy öltözik ahogy neki a legkényelmesebb. Többnyire az észak-európai projekt találkozók kevésbé hivatalos formában zajlanak mint a dél-európaiak, de ez sem érvényes minden esetben. Ebbıl a szempontból mérvadóbb, hogy a projekttalálkozón éppen milyen tevékenységre készülünk ― egy közérdekő konferenciára természetesen másképp kell felöltözni, mint a városnézésre. Egy másik kényes téma a beszélgetés szabályaira vonatkozik ― mikor kit hogyan szólíthatunk meg udvarias formában. Az európai együttmőködési projektekben zajló projekttalálkozók egyik erıssége, hogy a találkozók alkalmával a résztvevık a keresztnevükön szólítják egymást, anélkül hogy más hivatalos címeket használnának. Ez nagyban megkönnyíti a csoporton belüli kommunikációt. Természetesen ez alól is lehetnek kivételek. Jelenléti ív A pontos nyilvántartás érdekében szükséges egy névsor, melyet minden résztvevı minden munkanapon aláír. (A listát megtalálják az alábbiakban). Jegyzıkönyv A jegyzıkönyv két fontos szempontnak kell, hogy megfeleljen: meg kell könnyítenie a résztvevık munkáját, és meg kell ismertetnie az eddig elért eredményeket, valamint a projekt soron lévı tevékenységeit. A jegyzıkönyvben a lényeges dolgokat kell rögzíteni és gondoskodni kell róla, hogy a találkozó befejeztével eljusson minden partnerhez. Kiértékelés Akár a projekt többi tevékenységét, a projekttalálkozót is ki kell értékelni. Mivel azon kevés alkalmak közé tartozik a projekt találkozó, amikor minden partner együtt van, az interjú és a megfigyelés a kiértékelés fontos elemei lehetnek, de egy kitöltött kérdıív alkalmas mindezek rögzítésére. (Részletekért olvassa el a következı fejezetet.)

125

Modul 7 - Hogyan valósítsunk meg sikeresen egy projektet

Gyakorlat 7.2.2. Sablonok a sikeres projekt találkozó végrehajtásához Az alábbiakban megtalálja, az AESAEC projekt bevezetı találkozójára összeállított jelentkezési lapot, valamint a következı oldalon a jelenléti ívet. Mindkettıt olvassa el figyelmesen. Minden szükséges információt megtalál rajta? Változtatna a tartalmán illetve a külalakján? Bátran igazíthatja a sablonokat az Ön igényeihez!

AESAEC (141757-2008-LLP-AT-GRUNDTVIG-GMP)

I. nemzetközi találkozó ― Jelentkezési lap Ausztria, 2008. november 9 ―11. A résztevı szervezet neve: A résztvevı személyek neve: A résztvevık telefonszáma: A résztvevık e-mail címe: Az érkezés dátuma és idıpontja (hozzávetıleg): (ne feledjék, hogy vasárnap november 9-én, 16,00-18,00 között találkozunk a gráci repülıtéren)

Az elutazás dátuma: (kedden, november 11-én, legkésdöbb 16,00 órakor egy autóbuszvisszaviszi Önöket a repülıtérre)

Ha valami különleges elvárása, igénye van, kérem, jelezze: (e.g. diéta, dohányzó szoba a szállodában, stb.)

Az utazás módja: (jelılje be a megfelelıt) Kérem küldje vissza

repülı

vonat

egyéb: ___________

[email protected] címre legkésıbb 2008. szeptember 19-ig NAGYON SZÉPEN KÖSZÖNJÜK!

126

autó

Jelenléti ív 1. nap A projekt címe: Helyszín:

________________________________________________________________ Dátum (-tól …- ig)

Résztvevık neve

Szervezet neve

Megjegyzések (ha van)

Aláírás

127

Modul 7 - Hogyan valósítsunk meg sikeresen egy projektet

Gyakorlat Alább megtalálja az AESAEC projekt bevezetı találkozóján született jegyzıkönyv rövidített változatát. Vitassák meg elemeit és felépítését.

AESAEC – Projektindító találkozó 2008 November 10 / Graz/Kukmirn (AT) Nagler Szálloda, A-7543 Kukmirn, Tel+Fax: +43-3328-32xxx; www.nagler.cc Napirendi - jegyzıkönyv

Idı

Résztvevı partner(-ek)

09:00

A projekt hivatalos megnyítója

09:05

Ismerkedés – a parnerek bemutatkozója (max. 5perc/szervezet!!!)

09:45

AESAEC projekt dióhéjban – fıbb vonatkozások és várt eredmények

11:00 11:15

Kávé szünet Mőhely-munka (párban) a partnerek érdekeirıl és elvárásairól

Az osszes partner

12:00

A mőhelymunka eredményének bemutatása

Az osszes partner

13:00 14:00 15:00

128

HÉTFİ, November 10 Tevékenység

Auxilium / AT Az osszes partner Auxilium és a többi partner

Ebéd Szerzıdéses, pénzügyi és adminisztratív problémák megvitatása (szerzıdések, kifizetések, beszámolók stb.) A projekt népszerősítése, értékesítése és hatása (értékesítési terv, külsı partnerek bevonása)

Auxilium és a többi partner Auxilium és a többi partner

15:30

Minıségbiztosítás és értékelési stratégia (Értékelési terv, a partnerek megjegyzései, javaslatai , kommunikációs stratégia kiépítése stb.)

Auxilium és a többi partner

16:00

A projekt soron következı tevékenységei – szabad beszélgetés (felelısség, feladatok, határidık, következı találkozó stb.)

Auxilium és a többi partner

17:00

A projekt találkozó kiértékelése

Az összes partner

18:00 20:00

A projekt hivatalos bezárása Közös vacsora

Az összes partner Az összes partner

Jegyzıkönyv AESAEC – Elsı, projektindító találkozó 2008 November 10 / Graz/Kukmirn (AT) AT / Auxilium AT / VHS Graz DK / Fritid & Samfund ES / ASAEL

Mr. Michael Schwaiger Mr. Georg Müllner Ms. Christina Pusswald Mr. Max Reisinger Mr. Steffen Hartje Mr. Carlos Franco Ms. Marta Munoz

IT / Obbiettivo Formazione RO / SEC Soros Oktatási Központ

Ms. Patrizia Giorio Ms. Arianna Neri Ms. Csilla Lázár Mr. Gusztav Balazs Ms. Dušana Findeisen Ms. Alenka Hebar

SI / 3rd Age University

Hétfı, November 10 Hivatalos megnyitó & A partnerek bemutatkozása Michael Schwaiger/Auxilium, hivatalos megnyitó beszéde után, az összes pályázati partner bemutatta a szervezetet amelyet képvisel

Az AESAEC projekt dióhéjban Michael Schwaiger/Auxilium, bemutatta az AESAEC pályázat fıbb vonatkozásait : • A képzés lényege: A képzés lényege az eredeti tanulási helyszínekre, és a tapasztalati tanulásra fekteti a hangsúlyt. • A képzés kézikönyve: A fıbb anyagokat kinyomtatjuk kézikönyv formájába • Kisérleti képzések: A kiséleti képzéseken 5 60 év fölötti személy – ık a képzés végeztével saját pályázatot készítenek - mivel 7 partner van ezért 7 pályázati javaslatot várnak tılünk. • A II. nemzetközi találkozó , Zaragozába/ Spanyolországba lesz 2009. május 25-26 között. • A pályázat emblémáját a SEC fogja elkészíteni, 2008. december 12-ig. Múhelymunkák Három csoportnak az AESAEC képzési könyv fejezet címeinek megvitatása volt a feladat : A három csoport a AESAEC Képzési Könyv moduljainak a következı cimeket javasolta: 1. Csoport: • Mobilitás és együttmőködés az önkéntességi projektekben és a testvérvárosi projektekben 2. Csoport: • Hasonlóságok és különbözıségek az aktív EU-polgárságot tekinte a különbözı európai államokban élı idıskorúak körében 3. Csoport: • Idegen nyelvek, finom készségek és modern technológiák a projektmenezsmentben Szerzıdéses, pénzügyi és adminisztratív problémák megvitatása Georg Müllner/Auxilium-tól az AESAEC pályázat szerzıdésre vonatkozó, pénzügyi és adminisztratív tudnivalóiról tartott beszámolót: • A pénzügyi elszámolásnak tartalmaznia kell az aláírt számlamásolatokat. • Az alvállakozói szerzıdéseknek és számláknak tartalmazniuk kell a projekt nevét és számát, az alvállakozó nevét, a kifizetett összeget, a szolgáltatás nevét, dátumot és aláírást. Költségvetési módosítások lehetnek, de nem a pályázat kezdetén Minıségbíztosítás és értékelési stratégia Michael Schwaiger/Auxilium-tól az értékelési tevékenységekrıl és a munkafolyamatról tartott beszámolót.

Terjesztés, értékesítés és hatás stratégia A pályázatnak megfelelıen, a következı tevékenységek és termékek kerültek megbeszélésre: -

ENTER (Az AESAEC pályázat már bejelentkezett az ENTER hálozatba)

-

E-mail Cím lista: Kérjük, készítsen a nemzeti és nemzetközi szakértıi szervezetekrıl e-mail listát (min. 10/ partner), és legkésıbb 2009 január 15-ig küldje el nekünk. Hírlevél: Az AESAEC pályázat elsı kiadványa a Hírlevél 2009. januárban lesz kiadva. AESAEC szórólap: Az AESAEC szórólap 2009. májusában készül el. Más tevékenységek Az elsı bevezetı találkozó kiértékelı kérdıívét mindenki nyomtatott formában kapta meg, az elektronikus változatot szerdán küldjük el. Kérjük kitöltve visszaküldeni az Auxiliumnak, legkésıbbt 2008. november 21-ig. A TALÁLKOZÓ HIVATALOS BEZÁRÁSA

129

Modul 7 - Hogyan valósítsunk meg sikeresen egy projektet

7.3. Fejezet

A fejezet dióhéjban

Eredmények

Monitoring (ellenırzés) és értékelés Q)A projekt menedzsment munkafolyamatainak R) Az értékelés szerepe és elınyei S) Bevezetés a kiértékelés módszertanába

bemutatása

A 3. fejezet után Ön : T) azonosítja és kiválasztja a legjobb kiértékelési módszert U) elınyben részesíti a kiértékelésben résztvevı érintettek érdekeit és szükségleteit V) elkészíti a kiértékelési tervet W) használni tudja a projektmenedzsment kiértékelésére kiválasztott eszközöket Nincsenek tények, csak értelmezések. (Friedrich Nitzsche)

Bevezetı Mikor monitorizálásról (ellenırzésrıl) és kiértékelésrıl beszélünk, Önök biztos egy összetett tudományos eljárásra gondolnak. Pedig az életünk, a mindennapjaink tele vannak kisebb-nagyobb tudatossággal és módszerességgel végrehajtott értékelési folyamatokkal. Milyen értékelési folyamatokat tud példaként felhozni a mindennapi életébıl? Miért szükséges az értékelés?

Olvasmány/ Tájékoztató 7.3.1. A projekt ciklus céljainak értékelése

tervezés

mőködtetés

beavatkozás

ellenırzés

Bal oldalon láthatja az ún. PDCA (az angol szavak ― plan, do, control, act ― rövidítése) ciklust, melyet az amerikai Williams Edwards Deming a minıségbiztosítás úttırıje fejlesztett. Keressen részletes információkat a PDCA ciklussal kapcsolatosan, és vitassák meg, hogy a fejlesztési folyamatok valóban ilyen módon történnek-e.

Követve a PDCA ciklus alaptételét, a projektmenedzsment számos értékelési fázison megy keresztül, és az értékelés garantálja a minıség folyamatos biztosítását. Ezért az EB nem is hagy jóvá olyan pályázatot, amely nem gondoskodik megfelelı értékelési rendszerrıl. Ahhoz hogy a kiértékelés sikeres legyen, fontos hogy idıben azonosítsuk a projekt értékelhetı céljait, eredményeit. Az alábbi táblázat a projektcélok rendszerébe nyújt betekintést. (Mint látni fogja, egyes célokat nem lehet csupán egyetlen kategóriába besorolni ― a projekttalálkozó mind a négy csoportban megtalálható.)

130

Az értékelés tárgya eredmények,produktumok

szervezés

folyamat


tervezés és


munkafolyamat és idı-
weboldal/honlap gazdálkodás
kézikönyvek
munka módszerek
konferenciák és nyil-vános rendezvények
projekt találkozók
kommunikáció és
látogatások/mobilitási fázisok információ-áramlás
hálózatfejlesztés
monitoring (ellenırzés)
népszerősítési anyagok és értékelés (szórólapok, plakátok stb.)
terjesztés
információk és bevált módszrek továbbadása
tanulságok
egyebek
hivatalos beszámolók az EB

menedzsment


a partnerség összetétele


elkötelezettség
koordinálás és menedzsment


krízis és konfliktus menedzsment


tanulságok
egyebek

hatás




nemzeti és nemzetközi visszajelzés a projektrıl, illetve annak eredményeirıl a célcsoport részérıl




a kedvezményezettek, más érintettek és (politikai) döntéshozók bevonása




az eredményeinek fenntarthatósága a pályázat befejezése után is




fenntartható hálózat a projekt befejezése után is




a projekt ideje alatt született együttmőködések nyomon követése

felé


tanulságok
egyebek





szerzıi jogok

forgalmazás és a projekt lezárását követı elképzelések




egyebek

Amilyen sokszínőek az értékelés szempontjai, olyan sokszínőek az értékelés módszerei és eszközei is. Ideális esetben a különbözı módszerek és eszközök egyszerre több célra, és több szinten alkalmazhatók. Gyakorlatok 7.3.2. Kik és milyen módon vehetnek részt az értékelésben? Az alábbiakban rövid összefoglalót láthatnak a projektek értékelésére használt legfontosabb módszerekrıl és eszközökrıl. Ismerısek önnek ezek a módszerek? Mik az elınyei és hátrányai az egyes módszereknek? Mit gondol, melyek a legmegfelelıbbek a fenti táblázatba foglalt elemek értékelésére? questionn aires official reports

Experts analyses

diary notes

surveys

pilot / focus groups

inte

desk research

document s approval observati ons

improvem ent analyses

131

Modul 7 - Hogyan valósítsunk meg sikeresen egy projektet

A projekt értékelését számos érintett végzi. Az alábbiakban felsoroltunk néhány, az értékelésben is aktív szerephez jutó csoportot. Még milyen más személyek/csoportok kaphatnak szerepet az értékelésben? Az egyes csoportok a projekt milyen aspektusait hivatottak leginkább értékelni, és miért érdekük részt venni az értékelésben? szakértık/érintettek

A projekt partnerek

Az Európai Bizottság

Célcsoport /végsı felhasználók

Más érintettek, politikai döntéshozók az EU-s projektek külsı támogatói

Külsı/Belsı értékelési szakértık

Mások:______________

132

Mely szempontok értékelésére hivatottak? A projekt mely aspektusainak értékelését várhatjuk tılük?

Miért érdekük részt venni az értékelésben? Mit várnak el ık az értékeléstıl?

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

Gyakorlatok 7. 3. 3. Az értékelés eszközei A következıkben bemutatjuk hogyan is mőködnek az értékelésre leggyakrabban használt eszközök. Kérem, használják és tökéletesítsék a saját igényeiknek megfelelıen! A projekt fázisainak kiértékelése: Az itt található dokumentum segít visszajelzést kapni a partnerektıl arról, hogy milyen mértékben elégedettek a projekt aktuális fázisával, milyen problémákba ütköztek. Itt mindenki leírhatja a projekttel kapcsolatos észrevételeit, benyomásait. A PROJEKT FÁZISAINAK KIÉRTÉKELÉS Projekt fázisainak kiértékelés -tól : __/__ -ig A szervezet neve:_______________________ __/__ TÉMA Beszámoló/Megjegyzések • 1.1. Kérem, röviden sorolja fel a projektben eddig elvégzett tevékenységeket (a népszerősítési tevékenységeket a 1.3. pontban találja meg)

1.2.

Az Ön véleménye szerint van-e eltérés a tevékenységek végrehajtása és a pályázatban megfogalmazottak között?

1.3. Milyen népszerősítési, terjesztési tevékenységre került sor ebben a fázisban?

1.4. Mit gondol Ön, a partnerek között egyetértés van a célkitőzéseket illetıen?

1.5. Hogyan értékeli ― mennyiségileg és minıségileg ― projekt találkozók közötti idıben folyó kommunikációt?

1.6. Hogyan értékeli ― mennyiségileg és minıségileg ― , a mostanáig elkészült projekt anyagokat, termékeket?

1.7. Mit gondol a projekt és projekt folyamatok átláthatóságáról?

1.8. Érzékelt Ön mostanáig a projektben kockázatokat illetve veszélyeket?

1.9. Jól érzi magát a projekt csapatban? Úgy érzi, hogy megbecsülik Önt, és számítanak Önre a projekt csapatban?

1.10. Bármilyen más meglátását, észrevételét szívesen vesszük!

•

•

•

•

•

•

•

•

•

133

Modul 7 - Hogyan valósítsunk meg sikeresen egy projektet

A projekttalálkozó kiértékelése: A projekttalálkozó vagy mobilitás kiértékelése elengedhetetlen bármilyen nemzetközi projektben. A következı eszközök segítenek Önnek ebben. A projekt címe: Az értékelés tárgya:

Projekttalálkozó

Szervezet neve:

Kérem, saját véleményére alapozva töltse ki az alábbi értékelı ívet, és ha szükségét látja írjon megjegyzéseket is ! ☺☺ = Nagyon pozitív; ☺ = pozitív; ☺ = egyik sem/egyáltalán nem;  = negatív;  = nagyon negatív; NA= nem alkalmazható

☺☺

Kérdések

☺

 

NA

Q1) Elégedett volt a projekt találkozó elıkészítésével? (Pl. a találkozót megelızıen Ön mennyiségileg és minıségileg elegendı információhoz jutott-e; mind a projektvezetı mind a szálloda részérıl megkapta-e a szükséges információkat, stb.)

Q2) Elégedett volt a szeminárium teremmel? (Pl. helyszín, felszereltség, méret, asztalok szerkezete, stb.)

Q3) Elégedett volt a találkozó napirendjével? (Pl. idıbeosztás, a partnerek részvétele, megfelelı módszerek és témák stb.)

Q4)Elégedett volt-e a projekttalálkozó ideje alatt kapott információkkal, illetve anyagokkal, ami a pályázat tartalmi és szerkezeti részét illeti? (Pl. munkamenet, terjesztés és értékelési tervezet; célok és célkitőzések stb.)

Q5) Elégedett volt-e a projekttalálkozó ideje alatt kapott információkkal, illetve anyagokkal, ami a pályázat pénzügyi és adminisztratív kérdéseit illeti? (Pl. szerzıdések, kifizetések, költségvetések, stb.)

Q6) Elégedett volt-e a projekttalálkozó ideje alatt kapott információkkal, illetve anyagokkal, ami a pályázat következı lépését illeti? Tudatában van milyen típusú hozzájárulást várnak az Ön részérıl? Q7) Elégedett volt-e a találkozó hangulatával? (Pl. Mindenkinek egyenlı esélye volt hogy kifejthesse mondanivalóját? Mindenki véleménye tiszteleben volt tartva? stb.)

Q8) Elégedett volt-e a találkozó lezajlásával? (Pl. kommunikáció, idı/krízisek/konfliktus menedzsment, stb.)

Q9) Elégedett volt a partnerek részvételével, mind minıségi mind mennyiségi szempontból? Q10) Elégedett volt a találkozó szocializációs tevékenységeivel? Q11) Mit gondol Ön, a találkozó sikeres volt? Mit gondol a projekt csapat elérte céljait, haladtak munkájukkal, közelebb kerültek a kitőzött célokhoz? Q12) Hogy érzi, az elsı találkozó és a tapasztalatai alapján, érdemes volt csatlakozni ehhez a pályázathoz? Milyen pozitívumokat vár a következıkben:

Q13) Ha a projekt következı lépését nézi, mit gondol az elkövetkezıkben, pozitív vagy negatív irányba alakul a projekt? (Pl. Milyen típusú kockázatokat, veszélyeket, illetve esélyeket és lehetıségeket lát Ön? Mi lenne az, ami Önt elégedettebbé tenné ebben a projektben?)

Milyen negatívumokat vár a következıkben:

Q14) Ha még van valami kérdése, észrevétele, kérjük, az alábbiakban írja le nekünk:

Köszönjük szépen az együttmőködést!

134

Megjegyzések:

A munkafolyamat monitorizálásának (ellenırzésének) eszközei: A következı kiértékelı rács segítségére lehet a projektmunkafolyamatok átláthatóságának biztosításában. Végül is ez a projekt menedzser alapvetı feladata! A szerkezetet (rácsot) nagyon egyszerő használni: a baloldalon találja a feladatokat és a várt eredményeket, a jobb oldalon (kékkel) a feladat állapotát, mindez idırendi sorrendben. Nem kell mást tennie, csak kipipálja azt, ami már a pályázati javaslatban foglaltak alapján megvalósult.

A munkafolyamat ellenırzéseinek eszközei

Feladatok/várt eredmények

Rövid leírás (ha szükséges)

Határidı

Résztvevı partnerek

Állapot (pl. elkezdıdött, folyamatban van, befejezıdött, törölve; megjegyzések, stb.)

135

Modul 7 - Hogyan valósítsunk meg sikeresen egy projektet

7.4. Fejezet

A fejezet dióhéjba

Eredmények

Disszemináció és értékesítés X) A disszeminációs és értékesítési tevékenységek elınyei és Y) Fenntartható népszerősítési módszerek és tevékenységek Z) A disszeminációs és értékesítési módszerek értékelése

hátrányai

A 4. fejezet után Ön: AA) képes a népszerősítési és értékesítési módszerek és eszközök azonosítására BB) népszerősítési és értékesítési tevékenységeiben elınyben részesíti az érintettek érdekeit és szükségleteit CC) elkészíti a népszerősítési tervet DD) a népszerősítési terv megvalósításához ellenırzési eszközöket rendel Ha csak egyetlen dollárom maradna, azt ügyfélszolgálatra költeném. (Bill Gates)

Bevezetı: Terjesztett, népszerősített Ön valaha EU-s alapokból támogatott projektet? Ön szerint van értelme terjesztésre, népszerősítésre költeni?

Gyakorlat 7.4.1. A disszeminációs (terjesztési, népszerősítési) tevékenységek haszna és kockázatai Az EU-s projektek menedzsmentjének mindenkori nagy feladata a népszerősítés. A pályázó köteles jól átgondolt népszerősítési tervet bemutatni az EB-nak, de minimum jelentıs számú terjesztési, népszerősítési (disszeminációs) tevékenységet kell felmutatni. Kérem, gondolja át, mi a terjesztési és népszerősítési (disszeminációs) tevékenységek haszna, melyek az elınyei, illetve mik a kockázatai, és milyen veszélyeket rejtenek. Egészítse ki az alábbi táblázatot. A népszerősítési tevékenységek haszna és elınyei

A következı felek szempontjából

•

Népszerősítési tevékenységek Kockázatai és veszélyei

• Partnerség

•

• EB

•

Célcsoport /végsı felhasználók

•

•

Érintettek, politikai döntéshozók, Az EU-s projektek külsı támogatói

•

•

Tömegkommunikációs eszközök

•

•

• Általános közönség

•

• Mások:______________

136

Terjesztési, népszerősítési terv és értékelés: Az alábbi táblázat segítségével számos lehetséges népszerősítési és terjesztési módszert azonosíthat. Legyen kreatív, próbáljon meg a népszerősítési tevékenységekbe minél több érintettet bevonni, aknázza ki az egyes módszerekben rejlı elınyöket. Alakítsa a disszeminációs eszközöket az aktuális projekt igényei szerint.

Terjesztési és népszerősítési módszerek és eszközök

Milyen módon alkalmazhatóak az alábbi eszközök? Mi a konkrét teendı a használatukkal kapcsolatban? Kit tudunk bevonni, hogy az illetı terjesztési tevékenységhez hozzájáruljon?

Elektronikus levelek, e - mail listák

Találkozók /Kerekasztal megbeszélések

Sajtóközlemények, cikkek

TV / rádió

A projekt weboldala

Szórólapok

Plakátok

Nyomtatás (kézikönyvek, tanulmányok, stb.)

DVD / CD ROM

Kísérleti alkalmazás/ tesztelés

Hálózat / Lobbi

Munkaértekezletek, konferenciák, nyilvános rendezvények Mőhelymunkákon, mások által szervezett konferenciákon való részvétel Népszerősítési platformok és hálózatok

Fenntartható használat

Hivatásos közönségszolgálati menedzser/ PR szakértı Megállapodás a szerzıi jogokról a projekt során készült termékek forgalmazása végett Egyebek: ____________

Egyebek: ____________

137

Modul 7 - Hogyan valósítsunk meg sikeresen egy projektet

Gyakorlatok Találjon egy EU által támogatott projektet, ha lehet, saját városában. Nézze át a projekt terjesztési módszertanát és eszközeit. Információszerzés céljából beszéljen meg találkozót a projektet lebonyolító szervezet képviselıjével. Kérjen tanácsot a projektmenedzsertıl a terjesztési és értékesítési tevékenységekrıl, az ı tapasztalatai szerint melyek a legalkalmasabb eszközök a projektek minél szélesebb körő értékesítésére. Útmutató a fejezet sikerességét növelı kiegészítı gyakorlatohoz Ragadjon meg minden lehetıséget az osztálytermen kívüli tanulásra, látogasson meg különbözı szervezeteket, illetve hívja meg különbözı szervezetek képviselıit (pl. tapasztalt projektmenedzsereket, látogasson el EU-s projekteket disszemináló eseményekre, stb.) Referenciák és egyéb hasznos információk forrásai Adam, Tammy/Means, Jan/Spivey, Michael (2007): The Project Meeting Facilitator: Facilitation Skills to Make the Most of Project Meetings. San Francisco: John Wiley & Sons. Bienzle, Holger (Ed.) (2001): A Survival Kit for European Project Management. Advice for Coordinators of Centralised Socrates Projects. 2nd edition: For projects of selection round 1-3-2001 and later. Wien. Büro für Europäische Bildungskooperation/SOKRATES. Browaeys, Marie-Joelle/Price, Roger (2008): Understanding Cross-Cultural Management. Harlow. Pearson Education Ltd. Dussap, Anne/ Merry, Peter (2000/2008): Project Management. T-Kit N°3. Strasbourg. Council of Europe Publishing. ECOTEC (2008): Cost-effectiveness Analysis of Dissemination and Exploitation Actions. A Final Report to DG Education and Culture of the European Commission under the framework contract on evaluation and related services. ECOTEC. Birmingham. European Platform for Dutch Education (2005): Grundtvig Learning Partnership Navigator. Your Guide to European Cooperation in Adult Learning. The Hague/Alkmaar. Lientz, Bennet P./Rea, Kathryn P. (2003): International Project Management. London. Academic Press. Marr, Steve (2009): Effective Leadership of Meetings. (www.womentodaymagazine.com/career/goodmeeting) Murphy, Own J. (2005): International Project Management. London. Thomson Learning. Raittila, Hannu (2001): Canal Grande. Werner Söderström Osakeyhitö. Helsinki. Tilkin, Guy/Biesen, Alden (2007): Self-evaluation of your Project. How are we doing? How do we know? What do we do next? Handout at Coordinators Meeting for Grundtvig1 projects organised by the EACEA in Brussels 2007. www.adam-europe.eu (Dissemination platform for Leonardo da Vince projects) www.bpb.de/fsd/europapuzzle/puzzle_flash1.html www.deming.org/ (The W. Edwards Deming Institute) www.eacea.ec.europa.eu (Education, Audiovisual and Culture Executive Agency) www.ec.europa.eu/education/lifelong-learning-programme/doc1208_en.htm (List of all Executive Agencies for the Lifelong Learning Programme) www.ecotec.com (British NA for the LLP) www.enter-network.eu (European Network for Transfer and Exploitation of EU Project Results) www.ezinearticles.com/?Intercultural-Management&id=24218 (intercultural management articles) www.ipma.ch (International Project Management Association) www.pmi.org (Project Management Institute) www.skype.com (Open/Free internet communication/telephone source) www.sokrates.at/download/survivalkit/inhalt (Surival Kit for EU project management) www.yourchildlearns.com/mappuzzle/europe-puzzle.html (EU puzzle)

138

AESAEC - Szójegyzék

AESAEC - Szójegyzék

Agytröszt (think tank)

Egy szervezet vagy csoport, amely kutatói és tanácsadói tevékenységet folytat különféle területeken, mint pl. társadalompolitika, politikai stratégia, gazdaság, tudomány, technológia, stb. A jelen kézikönyv értelmezésében ugyanakkor olyan csapatot is jelent, amely projektötleteket dolgoz ki adott célcsoport helyzetének javítására.

Aktív állampolgárság

Már az ókori Görögországban használt fogalom, arra vonatkozik, miképpen vehetnek részt egy állam polgárai cselekvı módon a társadalmi folyamatokban (pl. politikai vagy szociális téren). Ennek gyakori megvalósulási módja a közösség érdekében végzett önkéntes munka.

Aktív EU-polgár

A klasszikus fogalom adaptálása az  Európai Unió által, annak elımozdítására, hogy az európai állampolgárok minél inkább részt vegyenek a közös Európa alakításában, gazdagítva azt saját kulturális sajátosságaikkal, és ezáltal kialakuljon egy közös európai identitás, mely a közös értékek, történelem és kultúra elismerésén alapul.

Aktív európai emlékezet

Az  Európa a polgárokért program egyik akciójának neve, mely keretében támogatandó projektek fı célja, hogy életben tartsák a nácizmus és a sztálinizmus áldozatainak emlékét, hogy a mostani és jövıbeni generációk is tudják és megértsék, mi és miért történt a koncentrációs táborokban és más tömeges kivégzések, deportálások helyszínein.

Aktív öregedés

Az idısebb munkavállalók munkaerıpiacon való magtartására, függetlenségük, jólétük, személyes fejlıdésük biztosítására, valamint jobb társadalmi integrációjukra vonatkozó irányelvek és kezdeményezések összefoglaló neve.

Átalányösszegő támogatás (lump sum)

Elıre meghatározott mértékő támogatási összeg, melyet különbözı mutatók alapján számítanak ki. (Például az érintett személyek száma, vagy egy EU-s projekt kapcsán másik országban eltöltött napok száma).

Az alulról fölfelé építkezı folyamat

A politikai és társadalmi életben ez azt jelenti, hogy a legkisebb egység (ebben az esetben az állampolgárok) kívánságai, szükségletei vagy igényei a kiinduló pont a döntésekben és folyamatokban, illetve hogy ezen igények, szükségletek, stb. fölfelé valamilyen nagy politikai vagy társadalmi egységre vannak befolyással. (Például egy országra vagy az EU-ra).

Az EU tagállamai

Azon 27 szuverén állam, melyek az EU-hoz csatlakoztak. Ezek közül jelenleg húsz köztársaság, hat királyság és egy nagyhercegség található.

Az Európai Unió Tanácsa

Az Európai Unió Tanácsa az Európai Parlamenttel közösen alkotja az  Európai Unió (EU) fı törvényhozó szervét. Mind a huszonhét tagállam kormányának a miniszterét tartalmazza.

Bıvítés

140

Új országok csatlakozása az Európai Közösségbe és az Európai Unióba.

Civil szervezet

Nem kormányzati szervezet (angolul Non-governmental Organisations, NGO) vagy civilszervezet olyan minden kormánytól független, magánjog alapján mőködı civilekbıl álló nonprofit szervezet, amely saját költségvetéssel rendelkeznek. Általában spontán módon, kezdeményezésre, mozgalomból kinıve jön létre. Körülbelül 40,000 nemzetközi civil szervezet mőködik a világon.

Civil társadalom

A civil társadalom egy olyan elméleti színtér, ahol az egyéni érdekek, célok és értékek megosztása kollektív módon történik és ahol az egyes szervezetek az államtól, a családtól vagy a piactól elkülönülnek. A civil társadalom az állam és a piac intézményeinek háttérstruktúráin túl mőködı társadalom alapjait képezı önkéntes szociális és polgári szervezetek és

intézmények összességébıl áll.

Csapatmunka

Két vagy több személy együttmőködése, melyhez mindenik fél hozzájárul saját tudásával, egyéni érdekeivel és véleményével, és ezzel erısíti a csapat egységét és hatékonyságát adott közös cél elérése érdekében.

Disszemináció (szórás, népszerősítés)

A projekttel kapcsolatos közönségszolgálati munka, ami a eredményekkel és termékekkel kapcsolatos. A disszemináció általános célja, hogy minél több érdekelt felet, értintettet tájékoztasson. (lásd még: kiaknázás, hatás, valorizáció)

EACEA (Education, Audiovisual and Culture Executive Agency) EB

Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség - Feladata bizonyos EU-s programok operatív végrehajtása (pl.  Európa a polgárokért,  Egész életen át tartó tanulás) Európai Bizottság

Egész életen át tartó tanulás

Jelentése egész életen át tartó, minden élethelyzetre kiterjedı, önkéntes, és saját indíttatású törekvés a tudásra és szakértelemre, személyes vagy szakmai okok miatt. Mint ilyen, nem csak segíti a társadalmi beilleszkedést, az aktív állampolgárságot és a személyes fejlıdést, hanem a versenyképességet és a foglalkoztathatóságot is erısíti. Az egész életen át tartó tanulás az EU oktatási politikájának alapvetı elve, ezért támogatására külön program létezik, ez az Egész életen át tartó tanulás program (Lifelong learning program).

Egész életen át tartó tanulás program - Lifelong Learning Programme (LLP)

Az Egész életen át tartó tanulás programja az Európai Bizottság által támogatott, az EACEA által bonyolított oktatási program, mely gyerekkortól idıskorig teljes mértékben lefedi az élethosszig való tanulást. A négy szektoriális alprogram közül a Comenius a közoktatást, az Erasmus a felsıoktatást, a Leonardo a szakmai képzést (a felsıoktatási szint kivételével), a Grundtvig pedig a felnıttoktatást támogatja.

Egyesület

Civil alapon szervezıdı, valamilyen közös célért dolgozó személyek csoportja.

Emberi jogok

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata egy, az ENSZ által elfogadott nyilatkozat, mely összefoglalja a világszervezet álláspontját a minden embert megilletı alapvetı jogokról. A Nyilatkozatot a II. világháború borzalmai ihlették, és 1948. december 10-én fogadták el. A Nyilatkozat egy bevezetıbıl és 30 cikkbıl áll. Ebben a 30 cikkben fogalmazza meg az emberi jogokat (az alapvetı polgári, kulturális, gazdasági, politikai és szociális jogokat), amelyek megilletnek minden embert, fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra vagy politikai meggyızıdésre való tekintet nélkül.

Érintettek (stakeholders)

Általános értelemben mindazon személyek és szervezetek, akik valamilyen módon érintettek az adott kérdésben, tevékenységben vagy EU-s projektben, (pl. politikai döntéshozók, célcsoportok, felhasználók, támogatók, média stb.)

Értékelés

Minıségirányítás: ellenırzési, megfigyelési és kiigazítási folyamat, amelynek célja a projekt fejlesztése annak minden szintjén. (Pl. a termékfejlesztés, a partnerekkel való együttmőködés, az idıgazdálkodás, a népszerősítési tevékenységek, stb. szintjén).

Euró

Az euró egy egységes, európai fizetıeszköznek szánt pénznem, amely az azt bevezetı országokban a korábbi nemzeti valuták helyébe lép az EUban. Az Euro (€) a 27 tagállamból 16-ban hivatalos pénznem. Az ún. Eurózónát alkotó államok: Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Málta, Hollandia, Portugália, Szlovákia, Szlovénia és Spanyolország.

141

AESAEC - Szójegyzék

142

Európa a polgárokért program

Az EU egyik programjának megnevezése. Szerepe, hogy igazi kapocs legyen a polgárok és az Unió között, lehetıséget teremtve nemzetközi együttmőködési tevékenységekben való részvételre, amelyek fejlesztik az európai együvé tartozás eszméjét, és ösztönzik az európai integrációs folyamatot.

Európai Bizottság (EB)

Az Európai Bizottság az Európai Unió (EU) végrehajtó szerve. Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa mellett egyike az EU három fı kormányzati intézményének. Legfıbb feladata a jogszabályok kezdeményezése és becikkelyezése, valamint az uniós szerzıdések feletti ırködés.

Európai Gazdasági Közösség (EGK)

Nemzetközi szervezet, amely 1958 és 1993 között létezett az Európai Unió elıdjeként. (Közismert néven Közös Piac.)

Európai hozzáadott érték

Olyan eredmény, amely kifejezetten az európai együttmőködésbıl eredeztethetı, jellegzetesen európai dimenziót képvisel, és túlmutat az egyes tagországok kezdeményezésein és irányelvein.

Európai Parlament (EP)

Az Európai Parlament (EP) az Európai Unió (EU) parlamentáris testülete, amelyet az EU állampolgárai közvetlenül választanak 5 éves idıtartamra. A Miniszterek Tanácsával együtt alkotja az EU törvényhozó hatalmi ágát.

Európai Unió (EU)

Az Európai Unió (EU) (angolul European Union) egy túlnyomórészt Európában található, 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. A regionális integráció iránt elkötelezett szervezetet 1993. november 1-jével hozta létre a Maastrichti Szerzıdés az Európai Gazdasági Közösség alapjain.

EU-s program

Speciális célterületek, csoportok, tevékenységek részére szánt EU-s alap. Jelenleg több mint 450 különbözı EU-s program létezik. A támogathatóságra vonatkozó szabályok figyelembe vételével, valamint szabványosított pályázati folyamatok során szervezetek és magánszemélyek is pályázhatnak pénzügyi támogatásra ezen programok keretében. (EU-s projekt).

EU-s projekt

Egy EU-s program által finanszírozott tevékenység, amely általában egy pályázati kérelem benyújtását és elbírálását követıen jön létre.

Felnıttoktatás

Ezzel a kifejezéssel jelölik a nem szakképzés jellegő, felnıtteket célzó formális, nem formális vagy informális jellegő oktatást. A felnıtt Grundtvig értelemben általában 25 éves kor feletti személyt jelent, aki már nem vesz részt az alapoktatási, a hivatalos iskolai vagy felsıoktatási rendszerben valamely  támogatható országban.

Fogadó intézmény

Önkénteseket, vendégeket, látogatókat, stb. fogadó szervezet a csereprogram vagy mobilitási projekt keretében. Olyan általános elıkészületekért felelıs, mint pl. a szállás/étkezés, a munkaprogram megszervezése (lásd még: küldı szervezet)

Formális oktatás/tanulás

Olyan oktatás/tanulás, ami az iskolákban, egyetemeken és képzési intézményekben történik, és errıl tanúsítványt, diplomát adnak. (lásd még: informális képzés/tanulás és nem-formális oktatás/tanulás)

Grundtvig

Az Egész életen át tartó tanulás program egyik alprogramja, amely a felnıttek általános oktatását támogatja.

Grundtvig idıskorú önkéntes projektek (GIVE)

Az Európai Bizottság által 2009-tıl megvalósított új kezdeményezés, amely a legkevesebb két résztvevı ország együttmőködésével magvalósított idıskori csere-önkéntes projekteket támogatja az Egész életen át tartó tanulás program keretében.

Hálózat

Természetes vagy jogi személyek közötti formális, fél-formális és informális

kapcsolat, mely alkalmas a közös értékek, érdekek érvényesítésére, tevékenységek végzésére, stb.

Hálózatépítés

Olyan tevékenység, amelyek során felépítik a hálózatokat, fenntartják azokat és/vagy együttmőködnek más hálózatokkal.

Hatás

A projekt befolyása tágabb környezetére és hozzájárulása a szélesebb értelemben vett ágazati célokhoz. (lásd még:  kiaknázás,  disszemináció  valorizáció)

Informális képzés/tanulás

Olyan tanulás, mely nem kifejezetten oktatási környezetben zajlik, hanem például családokban, munkahelyen, civil szervezeteknél, szabadidıs tevékenységek során (pl. a színjátszó kör, olvasás, internet böngészés, stb.). Annak ellenére, hogy ez a fajta tanulás teljesen strukturálatlan, fontos kompetenciák és ismeretek megszerzését teszi lehetıvé. (lásd még: formális oktatás/tanulás és nem formális oktatás/tanulás)

Innováció

Újszerő cselekvési mód. Utalhat járulékos vagy radikális változásokra, amelyek a gondolkodásban, a termékekben, a folyamatokban vagy a szervezetek életében nyilvánulnak meg. Sok EU-s program keretében a pályázat támogathatóságának alapvetı feltétele bizonyos szintő innováció megléte.

Interkulturalizmus

Két vagy több kultúra kapcsolatát jelöli. A kifejezés arra utal, hogy különbségek vannak a kultúrák között, de ugyanakkor arra is, hogy lehetıség van a kultúrák közötti eszmecserére.

Jogi képviselı

Az a törvényesen felhatalmazott személy, aki jogi és pénzügyi kötelezettségeket vállalhat az általa képviselt szervezet nevében.

Jogosultsági idıszak

Az idıtartam, amely alatt felmerülı költségeket a támogatás fedezi.

Jövı mőhely

A Jövı mőhely Robert Jungk, Ruediger Lutz és Norbert R. Muellert által a 1970-es években kifejlesztett módszer. Emberi csoportok számára lehetıvé teszi, hogy új ötleteket és megoldásokat fejlesszenek ki társadalmi problémákra. A Jövı mőhely különösen olyan résztvevıkkel eredményes, akiknek kevés tapasztalatuk van a kreatív döntéshozatali folyamatokban.

Kedvezményezett

Szervezet, konzorcium vagy személy, amely/aki közvetlenül kap EU-s támogatást egy projekt megvalósítására, és amely/aki hivatalos szerzıdéses partnere a finanszírozónak. Egy  EU-s projekt csoport esetén, mely kettı vagy több szervezetet tömörít, a kedvezményezett általában a kezdeményezı, vezetı szerepet ellátó partner, amely egyúttal felelıs a pályázatért, a projekt végrehajtásáért és a beszámolók elkészítéséért is.

Kezdeményezı

Kiaknázás

Koherencia Kohézió

kedvezményezett Egy EU-s projektekbıl származó eredmények fenntartható használata (pl. egy termék véglegesítése és használata, szakpolitikák és rendeletek megváltoztatása, stb.); minden projekt egyik fı célja. (lásd még: disszemináció hatás valorizáció) Nyelvészeti értelemben egy szövegre tartalmának logikus szerkesztése. Nyelvészeti értelemben egy szöveg megfelelı grammatikai felépítése.

Küldı szervezet

A küldı szervezet az, aki önkéntest, vendéget, látogatókat stb. küld egy másik országba egy csereprogram vagy mobilitást tartalmazó nemzetközi projekt keretében; felelıs a résztvevık kiválasztásáért, a fogadó szervezettel való együttmőködésért és a kiválasztott személyek mobilitására való felkészítéséét.

Kulturális sokszínőség

Különbözı emberi társadalmak és kultúrák sokszínősége egy adott régióban, vagy az egész világon. A nyilvánvaló kulturális különbségek mellett (pl.

143

AESAEC - Szójegyzék

nyelvi, öltözködésbeli és a szokásbeli) jelentıs eltérések léteznek a társadalmi önszervezıdés, erkölcsi felfogás, értékrendszer, a környezettel való kapcsolat, stb. tekintetében is.

Megvalósíthatóság

Mérföldkı (milestone)

Minıségbiztosítás

144

Arra vonatkozik, hogy meg lehet-e valósítani a projekt célját vagy sem. Az összetett munkafolyamatok olyan kulcseseménye, amelynek a bekövetkezése könnyen megállapítható. Ebben a jól meghatározott ellenırzési pontban a projekt megvalósításának elırehaladását, a költségek alakulását, a munka minıségét és az esetleges hiányosságokat meg lehet figyelni, és szükség esetén az ütemterv és a költségvetés komolyabb veszélyeztetése nélkül be lehet avatkozni a munka további menetébe. értékelés

Mobilitás

Egy EU-s projekt keretében egy másik tagállamban eltöltött, tanulási, munkatapasztalat-szerzési, tanítási vagy közigazgatási célú hosszabbrövidebb idejő tartózkodás.

Monitoring (ellenırzés)

Egy EU-s projekt irányítása és vezetése a projekt egyes szintjeinek és céljainak folyamatos ellenırzése által. A monitoringot gyakran külsı, a projektben közvetlenül részt nem vevı szakértık végzik.

Mozaikszó

A mozaikszók hosszabb kifejezések betőibıl vagy részleteibıl összevont szavak. Leginkább a tulajdonnevek, azokon belül is az intézménynevek között gyakoriak. (pl. ENSZ, Benelux)

Nem-formális oktatás/tanulás

Magában foglalja a választható (opcionális), gyakran félig strukturált oktatást / tanulást, amely folyhat szakkörökben, projektek keretében, illetve vitacsoportokban. Ezek rendszerint a saját ritmusukban valósulnak meg, nem zárulnak hivatalos vizsgával és elismervény megszerzésével. (Lásd még: formális oktatás/tanulás és informális képzés/tanulás).

Nemzeti ügynökség

Nemzeti szinten létrehozott hivatalos szerv, mely minden, az  EU-s programokban részt vevı országban az EU és/vagy az EACEA nevében jár el, és felel az adott program koordinálásáért, végrehajtásáért országos szinten.

Non-verbális kommunikáció (NVK)

A non-verbális kommunikáció a nem szavakkal való közlés, a nem szándékos és nem tudatos közlésmód. A szavak az információ átadását szolgálják, a mimika, a testtartás, a gesztusok pedig a beszélı érzelmeit fejezik ki. A beszélgetést kísérı jelek csoportja (pl: szemkontaktus, az arckifejezés, a testtartás stb.) (lásd még: verbális kommunikáció)

Önkéntesség

Az önkéntes munka mások által ki nem kényszerített, el nem rendelt, nem kötelezı, kifejezetten személyes akaratból született, közvetlen anyagi haszonnal nem járó (tevékenység), melyet egyénileg vagy csoportosan, rendszeresen vagy alkalmanként, belföldön vagy külföldön a közös jó érdekében végeznek anyagi ellenszolgáltatás nélkül. Az önkéntes nem elsısorban saját családjának segít, munkálkodása hozzáadott értékként jelenik meg a fogadó szervezet életében. A tevékenység megvalósulhat non-profit, civil szervezet, vagy állami intézmény-, ritkább esetben forprofit szervezet (cégek, vállalkozások) keretein belül. Az önkéntesség segít környezetünk és közösségünk jobbá tételében.

Pályázati felhívás

A pályázati felhívás az EU-s alapok lehívásának elsı lépése, amelyben az Európai Bizottság vagy valamely hasonló szerv részletes információkat közöl a pályázati célokról, célcsoportokról, a pénzügyi keretrıl, stb., ugyanakkor kiadja a pályázati dokumentációt a nagyközönség részére.

Pályázó

Egy személy vagy szervezet, aki valamilyen  EU-s projektre vagy ösztöndíjra nyújt be támogatási kérelmet, gyakran egy projekt csoport nevében. A pályázat jóváhagyása esetén a pályázóból  kedvezményezett válik.

Polgárság

Egy adott társadalmi, politikai, vagy nemzeti közösséghez való tartozás.

Projekt koordinátor

Nemzetközi projektek esetén általában a koordinátor és a projekt  kedvezményezettje egy és ugyanaz a szervezet; némely programban lehetséges, hogy legyen külön kedvezményezett és külön koordinátor, amely az elıbbit a menedzsment és adminisztráció szintjén támogatja.

Projektpartner

Személy vagy szervezet, aki/amely tagja a projekt csoportnak, de nem ı a kedvezményezett.

Projektvezetés (projektmenedzsment)

Olyan tevékenység vagy folyamat irányítása, amely egy elıre meghatározott célra vagy eredményre vezet azáltal, hogy adott eljárást (munkatervet) követ; ez általában még a projekt finanszírozása elıtt elkezdıdik (pl. pályázatírással, projekt csoport összeállításával, szerzıdések megkötésével, stb.) és a finanszírozás lezárulta után is folytatódik (pl. beszámolók készítése, stb.). Ebbe a folyamatba tartozik egyebek mellett az értékelés vagy a disszemináció is.

Részvételi (vagy közvetlen) demokrácia

Direkt vagy közvetlen részvételen alapuló demokráciában a közösség minden tagja személyesen részt vehet a közügyek közvetlen eldöntésében. Ennek gyakorlásához szükséges egy népgyőlés (egy kis létszámú tevékeny közösség), vagy a népszavazás jogintézménye. Ezzel szemben a közvetett vagy képviseleti demokrácia esetén a nép által jelölt és választott képviselık hozzák meg bizonyos közügyekkel kapcsolatos döntéseket.

Skype

Egy ingyenes és szabadon használható internetes kommunikációs/telefon szolgáltatás. (www.skype.com)

Szerzıdı fél

 Kedvezményezett

Szerzıi jog

A szerzıi jog lényegét tekintve kizárólagos tulajdonjog, azt biztosítja, hogy az alkotó (másképpen a jogtulajdonos), tulajdonként, vagyontárgyként rendelkezhet a saját alkotásával („mő”), azaz joga van azt másolni és terjeszteni, illetve másokat felhatalmazni, például a következıkre: a mővet reprodukálni, abból újabb mőveket készíteni, forgalmazni, nyilvános helyen megmutatni, elıadni stb.

Támogatási szerzıdés

A támogatás odaítélésérıl szóló szerzıdés, amely tartalmazza a támogatási feltételeket és a pénzügyi szabályokat. A megállapodást a kedvezményezett és a támogató írja alá.

Támogathatóság

Azok a feltételek, amelyeknek teljesülniük kell annak érdekében, hogy érvényes pályázat szülessék. (pl. résztvevı országok, célcsoportok, szervezet-típusok)

Társadalmi kohézió

A szociális szakpolitikákban, szociológiában, és politikai tudományokban használt kifejezés, amely azokat a kötıdéseket és kötıanyagokat jelenti, amelyek egy (adott esetben kulturálisan sokszínő) társadalmat összetartanak.

Valorizáció (értékesítés)

Eredetileg francia kifejezés, de ma már széles körben elfogadott az EU-s projektek menedzsmentje terén mind a fejlesztési folyamatokra, mind a projekt eredményeinek kiaknázására vonatkozóan. Célja a projektekben létrehozott értékek optimális hasznosítása, hatásuk fokozása, a projekteredmények beépítése a helyi/nemzeti/európai képzési rendszerekbe.

Verbális kommunikáció

A verbális kommunikáció emberi beszélt vagy írott nyelven való közlést jelent. (lásd még: non verbális kommunikáció).

145

Európa mi vagyunk A tartalomért felelős AESAEC projektcsapat tagjai:

Austria, www.auxilium.co.at

Denmark, www.fritid-samfund.dk

Austria, www.vhsstmk.at

DK

Romania, www.sec.ro

AT

Spain, www.asael.es

SI

ES

RO

IT

Spain

Italy, www.formazionenet.eu

Slovenia, www.univerza3.si

www.aesaec.eu

Az AESAEC projektet (projekt szám 141757-2008-LLP-AT-GRUNDTVIG-GMP) az Európai Bizottság képviseletében az Oktatási és Kulturális Főigazgatóság támogatta.