2016.9.10.
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
HU
C 334/17
Módosítás iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján (2016/C 334/09) Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra. AZ OLTALOM ALATT ÁLLÓ EREDETMEGJELÖLÉSEKHEZ/OLTALOM ALATT ÁLLÓ FÖLDRAJZI JELZÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ TERMÉKLEÍRÁS NEM KISEBB JELENTŐSÉGŰ MÓDOSÍTÁSÁNAK JÓVÁHAGYÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRELEM
Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének első albekezdése szerinti módosítás jóváhagyására irányuló kérelem „OSSAU-IRATY” EU szám: FR-PDO-0517-01391 – 2015.10.21. OEM ( X ) OFJ ( ) 1.
Kérelmező csoportosulás és jogos érdek Syndicat de défense du fromage d’appellation d’origine contrôlée OSSAU – IRATY Maison Apezetxea 64120 Ostabat-Asme FRANCE Tel.: +33 559378661 Fax: +33 559378104 E-mail: mailto:
[email protected] Összetétel: A csoportosulást tejtermelők, tejfeldolgozók és sajtérlelők alkotják. A csoportosulás ebből kifolyólag jogosult a módosítás iránti kérelem benyújtására.
2.
Tagállam vagy harmadik ország Franciaország
3.
4.
A termékleírás módosítással (módosításokkal) érintett rovata —
A termék elnevezése
—
A termék leírása
—
Földrajzi terület
—
A származás igazolása
—
Az előállítás módja
—
Kapcsolat
—
Címkézés
—
Egyéb: a csoportosulás elérhetősége, ellenőrzés
A módosítás típusa —
Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek nem tekinthető módosítása
—
Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek nem tekinthető oly módon történő módosítása, amelyre vonatkozóan nem tettek közzé egységes (vagy azzal egyenértékű) dokumentumot
(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.
C 334/18
5.
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
2016.9.10.
Módosítás(ok) 1.
„A termék leírása”
— A módosítás törli a sajtformák méreteire vonatkozó előírásokat, és azokat a sajtok méreteire vonatkozó elő írásokkal váltja fel; az erről szóló bekezdés a következőképp módosul: „A sajtok méretei és súlya: — 22,5–27 cm átmérőjű, 8–14 cm magas, 3,8–6 kg-os érlelt sajtok, — 17–21 cm átmérőjű, 7–13 cm magas, 1,8–3,3 kg-os érlelt sajtok.” A módosítás a 2015. február 5-i (EU) 2015/194 bizottsági végrehajtási rendelettel jóváhagyott rendelkezések alkalmazásához kötődik, melyek pontosították a különböző formátumokat, de rámutattak bizonyos nehézsé gekre is. A formák jelenleg meghatározott méretei (emlékeztetőül: 25,5–26 cm átmérőjű, 9–12 cm magas formák a 4–5 kg-os érlelt sajtokhoz vagy 18–20 cm átmérőjű, 7–10 cm magas formák a 2–3 kg-os érlelt sajtokhoz) problémát okoznak a minimum 2 kg-os érlelt sajtok készítésében: a formákat teljesen ki kell tölteni, ami azután problémákat okoz a préseléskor. Ezért tűnt jobb megoldásnak a sajtok méreteinek és súlyának oly módon történő meghatározása, amellyel elkerülhetővé váltak ezek a problémák. Másfelől a sajtkészítési eljárások jegyzéke alapján megállapítható volt, hogy eltérések vannak az érlelési folyamat végén lévő sajtokra meghatározott súlyhatárok között. Ezért a módosítás a meglévő formákon belül kissé kiszé lesíti a súlyhatárokat. Mivel a háztáji előállításhoz használatos, maximum 7 kg-os sajt készítésére alkalmas, különösen nagy méretű formákat már nem használják, az erre a formára való utalás törlésre kerül. — A termék egyértelműbb megkülönböztetése érdekében a kéreg meghatározása kiegészült: „A kéreg természetes anyagokból, élő baktériumflórából áll. A sajttésztához tapad, nem emészthető, nem mállik szét, nem hámlik le. Tapintásra száraz vagy enyhén nedves, de nem ragacsos. Színe a narancsos sárgától a szürkéig terjed.” — Az adagokban történő forgalmazásra vonatkozó rendelkezés a következők szerint egészül ki: „A feldarabolás engedélyezett, a sajt adagokban vagy sajtkockák, sajtpálcikák, vékonyra szeletelt sajtlapok, sajtforgács, sajtszele tek, reszelt sajt formájában forgalmazható. E kiszerelések és az 50 gramm alatti súlyú adagok kivételével a kérges rész jelenléte mindig kötelező, mivel ez az eredetmegjelölés jellegzetessége.” Az új kiszerelésekkel (sajtkockák, sajtpálcikák, vékonyra szeletelt sajtlapok, sajtforgács, sajtszeletek, reszelt sajt) való kiegészítés lehetővé teszi a sajtkészítők számára, hogy diverzifikálják az értékesítési csatornákat, s így jobban alkalmazkodjanak a fogyasztók igényeihez. Az adagokban történő forgalomba bocsátásnak a termékle írás előző módosítása alkalmával történő bevezetése szükségessé teszi az adagok súlya (50 g alatti vagy nem) szerinti különbségtételt. Továbbá nem tűnt szükségesnek az előrecsomagolás fogalmának megtartása, mivel ez nem volt pontosan meghatározva. 2.
„A földrajzi terület tömör meghatározása”
A terület kiterjesztésre kerül néhány, Pau városát észak-nyugati irányból szegélyező községre: — a földrajzi terület által teljes egészében tartalmazott községek listája kibővül Billère és Lons községeivel, — a földrajzi terület által részben tartalmazott községek listája kibővül Poey-de-Lescar, Sauvagnon, Serres-Castet, Uzein községeivel. Ezek a községek, melyek az eredetmegjelölés eredeti földrajzi területéhez tartoztak, a termékleírásnak a 2003. május 14-i 828/2003/EK bizottsági rendelet szerinti módosítása kapcsán törlésre kerültek a földrajzi területről. Azonban a termékleírásnak a 2015. február 5-i (EU) 2015/194 bizottsági végrehajtási rendelet alapján történt módosítására vonatkozó jóváhagyást követően a fejési időszakban az erjesztett takarmányok használatát tiltó ren delkezés sajtkészítők általi fokozatos bevezetésével nyilvánvalóvá vált, hogy ennek a különleges körzetnek a föld rajzi területről származó állományok számára szükséges élelem biztosítása érdekében vissza kell kerülnie a földrajzi területen belülre. Ez a körzet egy, a Gave de Pau folyó hordalékából származó geomorfológiai egységnek felel meg, mely hasonlatos az „Ossau-Iraty” OEM földrajzi területe által jelenleg is tartalmazott egyéb völgyes körzetekhez. Éghajlata, mely hasonló a jelenlegi terület északi részének éghajlatához, enyhe és nedves, ugyanazon szelek befolyása alatt áll, és lehetővé teszi, hogy egész évben szinte folyamatosan nagy mennyiségű fű nőjön a területen. Erős, ősi gyökerekkel kapcsolódik Ossau völgyéhez, és a völgy állattenyésztői számára szükséges takarmány és magvak termesztésére szolgál. A földrajzi területhez a történelmileg a téli transzhumáló állattartáshoz használt út környezetében elhelyez kedő Billère, Lons és Pau településeken át kapcsolódik.
2016.9.10.
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 334/19
A földrajzi terület e módosításának nincs hatása a földrajzi terület és a termék kapcsolatára. 3.
„Annak igazolása, hogy a termék a földrajzi területről származik”
— A termék azonosításának olyan jellegű módosítása érdekében, mely lehetővé teszi a sajtkészítőknek, hogy a sajtok azonosítási módját az egységes megjelenés megőrzése mellett a kéreg kinézetéhez és az érlelési módsze rekhez igazíthassák, az „A termék azonosítása” című 4.3. pont a következők szerint módosul: A „Minden egyes sajtot kötelező azonosító jelzéssel ellátni. Az azonosítást a formába helyezéskor a sajtba nyomott jelzés szolgálja. A nem megfelelő minőségű sajtokat a jelzés lekaparásával vonják ki a megjelölt sajtok közül.” bekezdés helyébe a következő lép: „Minden egyes sajtot kötelező azonosító jelzéssel ellátni. Az azonosítást a formába helyezés és a formából való kivétel között a sajtba nyomott jelzés vagy kazeinpecsét szolgálja, melynek juhfejet ábrázoló, a házi vagy háztáji eredettől függően eltérő képi jelét jóvá kell hagyatni a csoportosulással. A nem megfelelő minőségű sajtokat a jelzés eltávolításával vonják ki a megjelölt sajtok közül. A nyári legelőkön történő legeltetéshez kapcsolódva készített sajtok speciális, a csoportosulás által jóváhagyott azonosítót kapnak.” Így megengedetté válik egy második azonosítási mód, a kazeinpecsét használata is. A szöveg pontosítja azt is, hogy a feliratozást a formába helyezés és a formából való kivétel közötti szakaszban kell elvégezni. A szöveg kiegészül a nyári legelőkön történő legeltetéshez kapcsolódva készült sajtokat megkülönböztető, speciális azonosításra vonatkozó előírással. A használt képi jelek birkafejet ábrázolnak (házi vagy háztáji eredet szerint eltérőek), és a szöveg előírja, hogy azokat jóvá kell hagyatni a csoportosulással. — „Az előállítás módja” című rovat és a „Bejelentési kötelezettség” című pont közötti összhang kialakítása érdeké ben utóbbi kiegészítésre kerül. A szöveg kiegészül egy „Transzhumálási nyilatkozat”-tal azon termelők vonatkozásában, akik a nyári legelőn történő legeltetés során szeretnének fejni és sajtot készíteni. 4.
„Az előállítás módja”
Az állatok takarmányozására vonatkozó rendelkezések kiegészültek, és beillesztésre kerültek „Az állatok takar mányozása” című bekezdésbe: — Az új „Alaptakarmány” című bekezdésen formai módosítást végeztek, valamint a bekezdés kiegészült a termelő által a gazdaság területén elkészített takarmánykeverékre vonatkozó szakasszal. A szöveg pontosítja, hogy „– az egyetlen, de többféle formában (például szálas takarmány és csutak formájában) felhasznált takarmányalapanyagból készült keverékek nem minősülnek alaptakarmány-alkotórészek és az 5.3.2. pontban megha tározott listába tartozó alkotórészek keverékének.” Ezt a pontosítást a takarmánykeverékre vonatkozó rendelkezésnek a termékleírás előző módosításakor történt végrehajtása tette szükségessé. E kiegészítés azzal a céllal került a szövegbe, hogy meghatározásra kerüljön, hogy mi tilos és mi megengedett a takarmánykeverékekkel kapcsolatosan. — Az ellenőrzés megkönnyítése érdekében az állatok kiegészítő takarmányozására megengedett alapanyagok felsorolása egyszerűsödik, és a takarmány-alapanyagok jegyzékéről szóló, 2013. január 16-i 68/2013/EU bizottsági rendelet által bevezetett takarmányosztályozási rendszer alapján kerül meghatározásra: — A gabonamagvakon felül a gabonamagvakból „származó termékek” használata megengedett. Az is pontosításra kerül, hogy az egész kukoricacső felhasználható a kukoricacsuhé nélkül. — A szöveg pontosítja, hogy a csillagfürt, a lóbab, a bükköny a hüvelyesek kategóriájába tartozik. — A repce-, a lenmag-, a szója- és a napraforgómag-pogácsára vonatkozó „formalinnal nem kezelt” felirat helyébe az „a bendőbeli lebomlás ellen aldehidmentes eljárással megvédhető” felirat lép. — Az élelmiszerek listája kibővül az észterezett növényi olajból előállított glicerinnel. A glicerint vagy glicerolt édes ízéért használják a nedvesség megtartására és oldószerként, emulgeálószerként; tulajdonságai hasonlóak a már engedélyezett melasz jellemzőihez. Másfelől a szöveg a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján pontosítja a megengedett adalékanyagok kategóri áit. A szöveg kiegészül a „technológiai adalékanyagok” kategóriájával, az állattenyésztésben alkalmazott adalék adagok pedig az aminosavakkal, az emészthetőséget fokozó anyagokkal és a bélflóra-stabilizálókkal. Ezeket az adalékanyagokat általánosan használják az állatok számára készült takarmánykeverékekben.
C 334/20
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
2016.9.10.
— A hagyományos gazdálkodási rendszer megerősítése érdekében, amelyben a kiegészítő takarmányozás gabonaalapú volt, valamint a termékleírásnak a 2015. február 5-i (EU) 2015/194 bizottsági végrehajtási rendelet alapján végbement, jóváhagyott módosítása következtében, az erjesztett takarmányhasználat fejési időszakban bevezetett tilalmának figyelembevétele érdekében a kiegészítő takarmányozásban egyre inkább terjed a száraz ter mékeken alapuló keverékek használata. Ezért az alapanyagok és adalékadagok nagy része esetében a szárazanyag-tartalmat minimum 84 %-ban határozták meg. Ez a szárazanyag-tartalom kizár néhány erjesztett alapanyagot (az olyan típusúakat, mint például az árpakeményítő/folyékony búzakeményítő, a nedves lepárlási üle dék, a szeszgyári oldott maradékok, a kukoricaglutén, a gluténtakarmány, a kukoricacsíra, a gabonamoslék-szirup stb.) — A bárányok elválasztás előtti etetéséhez megengedett takarmányok listája kiegészül egy, az állattenyésztésben a vesekő kialakulásának megelőzésére alkalmazott adalékadaggal (az ammónium-kloriddal). A „Sajtkészítés és sajtérlelés” című bekezdésben: — „A termék leírása” című rovat módosításával összhangban a szövegben a „melynek méretei a 2. fejezetben kerültek meghatározásra” szöveg helyébe a „henger alakú, lapos aljú, lekerekített széllel vagy anélkül” szöveg lép. — Az érlelés minimális időtartamával kapcsolatban a sajtok súlyának „A termék leírása” című rovatban történt módosítása alapján módosult az a minimális és maximális súly, amelyre az időtartamok érvényesek: a 120 napos minimális érlelési idő a 3,8–6 kg-os sajtokra, a 80 napos pedig az 1,8–3,3 kg-os sajtokra érvényes. — Az érlelési eljárásra vonatkozó pont kiegészül azzal, hogy „A sajt kérgének kezelésére használható növényi olaj (repce-, olíva- vagy napraforgóolaj) vagy fehérecet”. Az eljárások jegyzéke alapján megállapítható volt, hogy ezeket az elavultnak tekintett eljárásokat még ma is alkalmazzák, és a csoportosulás kifejezetten enge délyezni kívánta azokat. Az olajat és az ecetet egyes, a sajtok kérgét megrágó atkafajták elleni küzdelemre használják, különösen hosszú (3-4 hónapos) érlelés esetén. A sajtok kérgének olajjal történő bevonása ugyanis elvágja az oxigén-utánpótlást, míg az ecet gátolja az ecetre érzékeny atkák, baktériumok, élesztőbak tériumok és penészgombák egy részének növekedését. Mivel a csoportosulás a nyári legelőkön történő legeltetéshez kötődő sajtkészítés gyakorlatának felelevenedését figyelte meg, szükségesnek ítélte, hogy megkülönböztesse az ilyen különleges feltételek mellett készített sajtokat az „Estive” („Nyári legelő”) felirattal. A szöveg pontosítja a pásztorok által az állatok takarmányozása valamint a sajtok készítése terén betartandó eljárásokat: „A nyári legelőterületek a következők: — hegyekben elhelyezkedő, magán- vagy kollektív használatú, az állományok nyári legeltetésére szánt legelőte rületek, melyeket természetes határok kerítenek el, — az állatok által vagy bozótirtással és/vagy tarlóégetéssel karbantartott területek, — a nyári időszakban a nyári legelők kezelői által meghatározott ideig használható területek. A nyári legelőkön töltött időszakban a birkák takarmányozása a legeltetésen alapul. Kizárólag az 5.3.2. pontban jóváhagyott gabonaszemek és az ásványi anyagok alkalmazása megengedett. A tejtermelés, a fejés és a sajtkészítés ugyanazon a helyen, a pásztor kunyhójában (cayolar, etxola vagy cuyala) történik, de ez a hely nem lehet azonos a téli sajtkészítés színhelyével, és csak a 4.4. pontban említett transzhu málási nyilatkozatban megjelölt dátumtól kezdve használható. A sajtot nyers tejből, naponta készítik, a beoltást legkésőbb a legrégebbi fejéstől számított 24 órán belül el kell végezni.” 5.
„A címkézés sajátosságai”:
A szöveg kiegészül az „estive” („nyári legelő”) felirat feltüntetését lehetővé tévő bekezdéssel: „Az – esetleg a nyári legelő nevével kiegészített – »estive« felirat használata azoknak a sajtoknak az esetében megengedett, amelyeknél a tejtermelés, a fejés, a sajtkészítés és a sajt azonosítása a nyári legelőn folytatott legeltetés során történik, a jelen termékleírás 4.3. és 5.4. pontjában leírt feltételek mellett.” Az „estive” felirat használatának – a termékleírásban meghatározott különös feltételek alkalmazása révén – lehetővé kell tennie e speciális sajtkészítési mód felértékelődését.
2016.9.10.
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
HU
6.
C 334/21
Egyéb (a csoportosulás elérhetősége, ellenőrzés)
A csoportosulás elérhetősége frissítésre került. Az felügyeleti szervek elérhetősége szintén frissítésre került. A főbb ellenőrizendő pontok táblázata frissítésre került az alábbiakra vonatkozó rovatokban végzett módosítások szerint: — a termék leírásánál és az előállítás módnál: a sajtformák méreteinek törlése, a sajtok súlyának és méreteinek pontosítása, — a földrajzi területről való származást igazoló elemek rovatában: azonosítás feliratozással. EGYSÉGES DOKUMENTUM
„OSSAU-IRATY” EU szám: FR-PDO-0517-01391 – 2015.10.21. OEM ( X ) OFJ ( ) 1.
Elnevezés(ek) „Ossau-Iraty”
2.
Tagállam vagy harmadik ország Franciaország
3.
A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása
3.1. A termék típusa 1.3. osztály: Sajtok 3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása Az „Ossau-Iraty” kizárólag feldolgozatlan, nem standardizált és beoltott juhtejből készített sajt. A sajt sózott és érlelt, henger alakú, tésztája kissé préselt, nem hevített, oldala egyenes vagy kissé domború, zsírtartalma a száraz kivonatban legalább 50 %, szárazanyag-tartalma pedig – 100 gramm sajtra vetítve – nem lehet kevesebb 58 grammnál. A háztáji „Ossau-Iraty” sajtot kizárólag nyers tejből készítik. A sajtok méretei és tömege: — 22,5–27 cm átmérőjű, 8–14 cm magas, 3,8–6 kg-os érlelt sajtok, — 17–21 cm átmérőjű, 7–13 cm magas, 1,8–3,3 kg-os érlelt sajtok. A sajttészta színe az érleléstől függően az elefántcsontszíntől a borostyános krémszínig terjedhet. A sajt felülete sima, állaga a szilárdtól az omlósig terjed. A sajton néhány kisebb méretű lyuk mutatkozhat. A kéreg természetes anyagokból, élő baktériumflórából áll. A sajttésztához tapad, nem emészthető, nem mállik szét, nem hámlik le. Tapintásra száraz vagy enyhén nedves, de nem ragacsos. Színe a narancsos sárgától a szürkéig terjed. Az érlelés a 1,8–3,3 kilogrammos sajtok esetében legalább 80 napig, a 3,8–6 kilogrammos sajtok esetében 120 napig tart. Minden egyes sajtot kötelező azonosító jelzéssel ellátni. Az azonosítást a formába helyezés és a formából való kivé tel között a sajtba nyomott jelzés vagy kazeinpecsét szolgálja, melynek a házi vagy háztáji eredettől függően eltérő képi jele juhfejet ábrázol. A nem megfelelő minőségű sajtokat a jelzés eltávolításával vonják ki a megjelölt sajtok közül. A nyári legelőkön történő legeltetéshez kapcsolódva készített sajtok speciális azonosítót kapnak. 3.3. Takarmányok (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében) Az állomány takarmánya elsősorban a meghatározott földrajzi területről származik. Egyes takarmányok származ hatnak a földrajzi területen kívülről is a földrajzi területhez tartozó részterületek domborzati viszonyai és magas sága miatt. Az e területen kívülről származó takarmány (a legeltetésen kívül) egy idényben átlagosan legfeljebb 280 kg szárazanyag lehet juhonként. Az anyajuhonként 840 kg-ra becsült éves összes szárazanyag-fogyasztáson belül a földrajzi területről származó takarmányok aránya minimum 67 %-ra becsülhető.
C 334/22
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
2016.9.10.
Az alaptakarmányt a legeltetés, friss, szárított és dehidratált takarmányok, szalma és erjesztett takarmány alkotják. Az állomány takarmányozását az alaptakarmány és a kiegészítő takarmányok alapanyagait tartalmazó jegyzék alap ján kell összeállítani. Az állomány takarmányozása nem transzgenikus termékeken alapul. A juhok egy idény alatt legalább 240 napot legelnek. A fejési időszakban, azokon a napokon, amikor nem legelnek, a juhok legalább 600 gramm, a földrajzi területről származó szárazanyagot tartalmazó napi takarmányadagot kapnak. Az állomány fejési időszakban történő takarmányozására a következők vonatkoznak: — 2018. január 31-ig a juhoknak adott erjesztett takarmány mennyisége naponta és juhonként átlagosan legfel jebb bruttó 1,5 kg kukoricaszilázs és bruttó 1 kg bálázott takarmány vagy fűszilázs lehet, — 2018. február 1-jétől tilos szilázzsal etetni a juhokat, és a bálázott fű napi adagja átlagosan legfeljebb bruttó 1 kg lehet juhonként. A két rendelkezés azzal a feltétellel alkalmazandó, hogy a bálázott fű szárazanyag-tartalmának legalább 70 %-nak kell lennie. A napi takarmányadagon belül a koncentrátumok juhonként átlagosan legfeljebb 800 gramm szárazanyagot tehet nek ki. Egy idényben a takarmány juhonként átlagosan legfeljebb 150 kg szárazanyagnak megfelelő koncentrá tumot tartalmazhat. Az alapanyagok és az alaptakarmány kiegészítéseként megengedett adalékanyagok felsorolásra kerültek a megengedett anyagok listáján. Ezeknek az alapanyagoknak és adalékanyagoknak a nagy része esetében a szárazanyag-tartalom 84 %-ban került meghatározásra, és azokat etetés előtt nem szabad rehidratálni. Tilos transzgenikus növényeket termeszteni a gazdaságok azon területein, amelyeket OEM-mel ellátott termékek előállítására szánt tej termelésére használnak fel. Ez a tilalom a gazdasághoz tartozó állatoknak takarmányul adható valamennyi növényfajra vonatkozik, illetve minden olyan növénykultúrára, amely azokat megfertőzheti. Az „Ossau-Iraty” sajtot kizárólag Basco-béarnaise vagy Manech fekete fejű vagy Manech vörös fejű juhok tejéből készítik. Az állomány tejhozama egy tejelési időszakban (november 1-jétől a következő év október 31-ig) átlagosan legfel jebb 300 liter juhonként. A tejtermelés szezonális jelleggel folyik: az állomány fejési időszaka évente legfeljebb 265 napig tarthat, és szeptemberben és októberben a fejés tilos. 3.4. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell végrehajtani A juhtej termelése, valamint a sajt előállítása és érlelése a földrajzi területen belül történik. 3.5. Az elnevezéssel jelölt termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok A feldarabolás engedélyezett, a sajt adagokban vagy sajtkockák, sajtrudacskák, vékonyra szeletelt sajtlapok, sajtforgács, sajtszeletek, reszelt sajt formájában forgalmazható. E kiszerelések és az 50 gramm alatti súlyú adagok kivételével a kérges rész jelenléte mindig kötelező, mivel ez az eredetmegjelölés jellegzetessége. 3.6. Az elnevezéssel jelölt termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok A valamennyi sajtra vonatkozó, jogszabályban előírt feliratokon kívül valamennyi sajt címkéjén fel kell tüntetni az eredetmegjelölést, a címkén szereplő legnagyobb betűméret legalább kétharmadának megfelelő betűmérettel. Az – esetleg a nyári legelő nevével kiegészített – „estive” felirat használata azoknak a sajtoknak az esetében megen gedett, amelyeknél a tejtermelés, a fejés, a sajtkészítés és a sajt azonosítása a nyári legelőn folytatott legeltetés során történik, a következő feltételek mellett: — a juhok takarmányozása a legeltetésen alapul, kizárólag a megengedett gabonamagvak listáján szereplő magvak és ásványi anyagok adhatók az állatoknak, — a tejtermelés, a fejés és a sajtkészítés ugyanazon a helyen, a pásztor kunyhójában (cayolar, etxola vagy cuyala) történik, de ez a hely nem lehet azonos a téli sajtkészítés színhelyével, és csak a transzhumálási nyilatkozatban megjelölt dátumtól kezdve használható, — a sajtot nyers tejből, naponta készítik, a beoltást legkésőbb a legrégebbi fejéstől számított 24 órán belül el kell végezni.
2016.9.10.
4.
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 334/23
A földrajzi terület tömör meghatározása A földrajzi területet az alábbi települések vagy településrészek alkotják: — Pyrénées-Atlantiques megyében: — az alábbi kantonok valamennyi községe: Baïgura et Mondarrain; Biarritz; Hendaye-Côte Basque-Sud; Montagne Basque; Oloron-Sainte-Marie 1 és 2; Ouzom, Gave et Rives du Néez; Pays de Bidache, Amikuze et Ostibarre; Saint-Jean-de-Luz; Ustaritz-Vallées de Nive et Nivelle. — az alábbiakban felsorolt községek: Abitain, Andrein, Angaïs, Anglet, Angous, Arau-juzon, Araux, AthosAspis, Aubertin, Audaux, Auterrive, Autevielle-Saint-Martin-Bideren, Bardos, Barraute-Camu, Bastanès, Baudreix, Bellocq, Bénéjacq, Bérenx, Beuste, Billère, Boeil-Bezing, Bordères, Bordes, Briscous, Bugnein, Burgaronne, Cardesse, Carresse-Cassaber, Castagnède, Castetnau-Camblong, Castetbon, Castetner, Charre, Coarraze, Cuqueron, Dognen, Escos, Espiute, Gelos, Gestas, Guiche, Guinarthe-Parenties, Gurs, Hours, Igon, Jasses, Jurançon, Laà-Mondrans, Laàs, La-bastide-Villefranche, Labatmale, Lacommande, Lagos, Lahonce, Lahourcade, Lanne-plaà, Lay-Lamidou, Léren, Lestelle-Bétharram, L’Hôpital-d’Orion, Lons, Loubieng, Lucgarier, Lucq-de-Béarn, Mazères-Lezons, Méritein, Mirepeix, Monein, Montaut, Montfort, Mouguerre, Mourenx, Nabas, Narp, Navarrenx, Noguères, Ogenne-Camptort, Oraàs, Orion, Orriule, Ossenx, OzenxMontestrucq, Parbayse, Préchacq-Navarrenx, Rivehaute, Saint-Dos, Saint-Faust, Saint-Gladie-Arrive-Munein, Saint-Pé-de-Léren, Saint-Pierre-d’Irube, Saint-Vincent, Salies-de-Béarn, Salles-Mongiscard, Sames, Sarpourenx, Sauvelade, Sauveterre-de-Béarn, Sus, Sus-miou, Tabaille-Usquain, Viellenave-de-Navarrenx, Vielleségure, Villefranque. — az alábbi települések területének egy része: Abos, Abidos, Arbus, Argagnon, Artigueloutan, Artiguelouve, Barzun, Bayonne, Bésingrand, Biron, Bizanos, Castétis, Denguin, Es-poey, Gomer, Idron, Lacq, LabastideCézeracq, Lagor, Lahontan, Laroin, Lée, Lescar, Livron, Maslacq, Mont, Nousty, Orthez, Os-Marsillon, Ousse, Pardies, Pau, Poey-de-Lescar, Pontacq, Sauvagnon, Serres-Castet, Siros, Soumoulou, Tarsacq, Urcuit, Urt, Uzein. A fenti községek térképei a polgármesteri hivatalokban találhatók. — Hautes-Pyrénées megye Pyrénées-Atlantiques megyével határos következő községei: Arbéost, Arrens-Marsous, Ferrières.
5.
Kapcsolat a földrajzi területtel A földrajzi terület sajátosságai Az eredetmegjelölés szerinti terület Francia Baszkföld és Béarn hegyeit és a hegyek lábánál fekvő területeit foglalja magában. A földrajzi terület természeti viszonyai, óceáni éghajlata és az arra jellemző rendszeres és bőséges (évente legalább 1 200 mm, de akár 1 800 mm) csapadék, valamint a viszonylag kis hőingadozás kedveznek a legelőknek és ennélfogva a tejelő juhok tenyésztésének. Ezenkívül a domborzati viszonyok – dombok, alacsony és középhegysé gek, magasan fekvő területek – is az állattenyésztés, különösen annak extenzív formája felé terelték a mezőgazdaságot. A tejtermeléshez hagyományos juhfajtákat használnak. A helyi fekete fejű Manech, vörös fejű Manech és a Basco-béarnaise fajták különösen jól alkalmazkodtak a földrajzi terület viszonyaihoz, azaz a fű- és szénaalapú takarmányhoz, illetve az igen csapadékos éghajlathoz, amely ellen szinte vízhatlan gyapjukkal védekeznek. A juhok a hóeséses és a szélsőséges időjárású napokat kivéve télen is minden nap legelnek, és jól alkalmazkodtak a transz humáló állattartáshoz, amelyet az állomány háromnegyedével folytatnak. E helyi fajok csak télen, tavasszal és nyár elején tejelnek. A sajt előállításának módját a szezonális tejeléshez igazították, így szeptemberben és októberben tilos a fejés és a sajtkészítés. A földrajzi terület juhainak teje rendkívül gazdag, így az előállítási mód literenként átlagosan több mint 110 gramm hasznos szárazanyagot (zsír + fehérje) biztosít. A sajtkészítési eljárást és paramétereket a tej e tulajdonságához igazították. A sajttészta az érlelőpincébe helyezéskor ily módon alkalmas az átalakulásra, azaz az érlelés során végbemenő lipolízisre és proteolízisre. A sajtkészítők érlelési eljárása (a sajt megfordítása, lekefélése, a gombaölők használatának tilalma) hozzájárul ahhoz, hogy a sajt felszínén olyan hasznos flóra tenyésszen, amely elősegíti az aromák kialakulását. A termék sajátosságai Az „Ossau-Iraty” kissé préselt tésztájú, a „tomme” sajtokhoz hasonló alakú, egyenes vagy kissé domború oldalú juhsajt. Kérge kemény, néhány milliméter vastag, színe a narancsos sárgától a szürkéig terjed. Az „Ossau-Iraty” sajt tömege legalább 1,8 kilogramm, ezért érlelési ideje hosszú, a mérettől függően 80–120 nap. A sajttészta színe az érleléstől függően az elefántcsontszíntől a borostyános krémszínig terjedhet. Textúrája sima, szilárd, omlós, állaga a krémestől a keményig terjedhet. A sajton néhány kisebb méretű lyuk mutatkozhat.
C 334/24
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
2016.9.10.
Illata finom, néha virágok és gyümölcsök illatára emlékeztet. Íze kiegyensúlyozott, a savas és zsíros jegyek közötti egyensúlyt mutat, intenzív, nem túlzottan sós, gyakran a mogyoró és gyümölcsök aromáját idézi. A földrajzi terület és a termék minősége vagy jellemzői közötti ok-okozati kapcsolat A földrajzi területet Francia Baszkföld és Béarn hegyei és a hegyek lábánál fekvő területek alkotják, amelyeket nagy részt természetes és időszakos rétek borítanak, mind azokon a hegyvidéki területeken, ahol az állomány nagy részét nyaranta legeltetik, mind a gazdaságok területén, ahol a tenyésztők mindenekelőtt a legeltetéshez és széna előállítá sához szükséges takarmányt termesztenek. Ez a növénytakaró biztosítja a földrajzi területről származó, nagyrészt szénából, sarjúból és különböző legelői növényfajtákból álló takarmány előállítását. A takarmánykészletet kizárólag helyi juhfajták (fekete fejű Manech, vörös fejű Manech és Basco-béarnaise) tenyész tése révén hasznosítják. A helyi fajták felhasználása, a legeltetésen és a szénafogyasztáson alapuló takarmányozás és az intenzív állattartást korlátozó tenyésztési körülmények sajtkészítéshez kiválóan alkalmas tej termelését teszik lehetővé. A Pireneusok nyugati részén már legalább a középkor óta készítenek juhsajtot. A XIV. századból származó földbér leti szerződések és a XV. század elején kelt közjegyzői iratok tanúskodnak a régióban folytatott juhsajtkészítésről. A magashegyi nyári legelők és a völgyek közötti nehéz közlekedés hamar arra késztette a pásztorokat, hogy a tejből helyben sajtot készítsenek, amit értékesítés céljából leszállíthattak a völgybe. Az „Ossau-Iraty” a „préselt, nem hevített” tésztájú sajtok kategóriájába tartozik: több kilogrammos tömege, préselt tésztája, alakja és a viszonylag kemény kéreg kialakulását eredményező hosszú érlelési ideje könnyen szállítható termékké teszi ezt a sajtot. Eltarthatósága miatt egész évben fehérjedús táplálékot biztosított a pásztornak és családjának. A közlekedés ma már sokkal egyszerűbb, ám a hosszú érlelés hagyománya fennmaradt. A sokféle aromát maguk ban foglaló sajtok jellegzetességei a megfelelő gyártási eljárásnak, többek között a hosszú érlelésnek köszönhetően mutatkoznak meg. Hivatkozás a termékleírás közzétételére (e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése) https://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-f4d1060d-6774-4b84-9770-8bf826b9e892/ telechargement
