EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének első albekezdése szerinti módosítás jóváhagyására irányuló kérelem

2016.5.18.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

HU

C 176/21

Módosítás iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján (2016/C 176/08) Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra. AZ OLTALOM ALATT ÁLLÓ EREDETMEGJELÖLÉSEKHEZ/OLTALOM ALATT ÁLLÓ FÖLDRAJZI JELZÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ TERMÉKLEÍRÁS NEM KISEBB JELENTŐSÉGŰ MÓDOSÍTÁSÁNAK JÓVÁHAGYÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRELEM

Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének első albekezdése szerinti módosítás jóváhagyására irányuló kérelem „MAROILLES”/„MAROLLES” EU-szám: FR-PDO-0217-01378 – 2015.9.28. OEM ( X ) OFJ ( ) 1.

Kérelmező csoportosulás és jogos érdek Syndicat du Maroilles 148, avenue du Général de Gaulle 02 260 La Capelle FRANCE Tel.: +33 323975757 Fax: +33 323975758 E-mail: [email protected] A csoportosulás a „Maroilles”/„Marolles” sajt előállításában részt vevő tejtermelőkből, háztáji gazdálkodókból, feldolgozókból és sajtérlelőkből áll. A csoportosulás ebből kifolyólag jogosult a módosítás iránti kérelem benyújtására.

2.

Tagállam vagy harmadik ország Franciaország

3.

4.

5.

A termékleírás módosítással (módosításokkal) érintett rovata —

A termék elnevezése

—

A termék leírása

—

Földrajzi terület

—

Származás igazolása

—

Az előállítás módja

—

Kapcsolat

—

Címkézés

—

Egyéb: az ellenőrző szervek elérhetőségi adatai, nemzeti előírások

A módosítás típusa —

Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek nem tekinthető módosítása

—

Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek nem tekinthető oly módon történő módosítása, amelyre vonatkozóan nem tettek közzé egységes (vagy azzal egyenértékű) dokumentumot

Módosítás(ok) A termék leírása: Az alapanyag jellege (kizárólag tehéntejből) ebben a pontban szerepel, mivel a csoportosulás úgy ítélte meg, hogy az a termék leírásának egyik eleme. Ez az elem tehát „Az előállítás módja” pontból „A termék leírása” pontba került át.

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

C 176/22

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

2016.5.18.

A termék jobb meghatározása érdekében bővültek a leíró elemek. — A termék megjelenése: az élek kissé lekerekítettek lehetnek, a sajt lapjain láthatóak a sajtérlelő rács nyomai. — A kéreg megjelenése: homogén színű, többé-kevésbé nedves. — Centripetális (kívülről befelé haladó) érlelés. — A sajt tésztájának megjelenése: a „lágy és zsíros”, illetve az „egynemű” jelzőket törölték, mivel kevéssé jellemzik a terméket és pontatlanok. A leírás pontosítja az elfogadható színeket (sajt tésztájának színe a fehértől a krém­ színűig terjed). A sajttészta néhány kisebb szerkezeti vagy erjedési lyukat tartalmaz, puha tapintású, belső része szilárdabb, hosszabb érlelés esetén azonban megpuhul. — Érzékszervi jellemzők: a sajtnak a pince, a nedves tégla és az avar illatát idéző erős, kissé ammóniás illata, illetve tejes, enyhén sós íze van, amelyet a sajttészta savanykássága, enyhe kesernyésség, (a minimális érlelési idő elteltével) az alvadt tej íze, mogyoróíz, valamint fokhagymás jegyek egészítenek ki. Hosszabb érlelés esetén a sajt íze erőteljesebb és jellegzetes lesz. Pontosításra kerültek az analitikai tulajdonságok (zsírtartalom és szárazanyag-tartalom): a leírás a zsírtartalmat (a százalékarány helyett) aszerint adja meg, hogy a teljes kiszárítást követően a sajt 100 grammonként mennyi zsírt tartalmaz, a szárazanyag-tartalom arányát pedig a következőképpen adja meg: 100 gramm „Maroilles”/„Marolles” sajt szárazanyag-tartalma legalább 50 gramm. A módosított leírás meghatározza továbbá, hogy tehát 100 gramm „Maroilles”/„Marolles” sajt zsírtartalma legalább 22,5 gramm. Mivel az érlelési idő a különböző kiszerelésű sajtok esetén más és más, a csoportosulás úgy ítélte meg, hogy az a termék leírásának elemét képezi. Ezek az elemek tehát „Az előállítás módja” pontból „A termék leírása” pontba kerültek át. Ezenkívül kijavítottak egy az előző bejegyzett termékleíráshoz kapcsolódó nemzeti jogszabályszöveg átírásakor keletkezett hibát (ez a hiba ugyanakkor sem az összefoglaló lapon, sem magában a bejegyzett termékle­ írás összefoglalásában nem jelent meg): a „Maroilles”/„Marolles” sajt minimális érlelési ideje nem 4, hanem 5 hét, azaz 35 nap. Továbbá, a Mignon és a Quart elnevezésű kiszerelések érlelési idejét 7 nappal megnövelték, így az – a szokásos gyakorlathoz igazodva – 28, illetve 21 napra módosult. Ez a hosszabb érlelési idő lehetővé teszi, hogy a termék érzékszervi tulajdonságai és gazdag aromavilága jobban kifejezésre jussanak. A különböző kiszerelések leírásának egyértelművé tétele érdekében a leírás az egyes kiszereléseket a sajtformák belső méretein kívül a szárazanyag teljes tömegével, valamint az érlelési idővel határozza meg (amelyet a nagyobb pontosság kedvéért a beoltás napjától számítanak, és hetek helyett napokban fejeznek ki): — „Maroilles”/„Marolles”: 360 gramm, 35 nap, — a Sorbais elnevezésű kiszereléssel kiegészített „Maroilles”/„Marolles”: 270 gramm, 28 nap, — a Mignon elnevezésű kiszereléssel kiegészített „Maroilles”/„Marolles”: 180 gramm, 28 nap, — a Quart elnevezésű kiszereléssel kiegészített „Maroilles”/„Marolles”: 90 gramm, 21 nap. Ezenkívül, az ellenőrzések nagyobb objektivitása érdekében a leírás a sajtok méreteit a sajtformák belső méretei szerint adja meg. Ennek oka, hogy a sajtok méreteinek ellenőrzése a sajt deformálódása következtében pontatlan­ nak bizonyulhatott. A terméknek a földrajzi területről való származását igazoló elemek Pontosításra kerültek a gazdasági szereplők bejelentési kötelezettségei. Ezek a módosítások a nemzeti jogszabályok és rendelkezések változásával függnek össze. A módosított szöveg így előírja, hogy a gazdasági szereplőket azonosítani kell annak tanúsítása céljából, hogy képesek eleget tenni a termékleírás követelményeinek, valamint az eredetmegjelölés alatt forgalomba hozni szándékozott termékek ismeretéhez, nyomon követéséhez és ellenőrzésé­ hez szükséges nyilatkozatokat. Az előállítás módjára vonatkozó leírás Tej t er m el é s – A t e j e l ő t e h e n e k t a k a r m án yoz ás a A termékleírás megadja a „tejelő tehén” kifejezés meghatározását (fejés alatt lévő tejelő tehenek és szárazra állított tehenek). E meghatározás célja, hogy a félreértések elkerülése és az ellenőrzések megkönnyítése érdekében egyértel­ műen megállapítsa, hogy a „tejelő tehén” kifejezés a termékleírás többi részében mely állatokra vonatkozik.

2016.5.18.

HU

—

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 176/23

Legeltetés A földrajzi területtel való kapcsolat egyik fontos tényezőjét jelentő legeltetés kiemelt fontosságát hang­ súlyozandó a termékleírás meghatározza, hogy az évi minimális legeltetési idő 170 nap. Az egy tejelő tehénre jutó füves terület legalább 30 ár, amelyből legalább 15 ár legelőterület, a maradék 15 ár pedig képezhet legelőterületet vagy zöldtakarmánytermő területet. A területekre vonatkozó követelmények biztosítják, hogy a tejelő tehenek takarmányadagjának jelentős részét a fű képezze, és figyelembe veszik a gazdaságok parcellabeosztását és az állományok méretét, mivel a hozzáférhető területek nem mindig elegen­ dőek a tejelő tehenenkénti 30 ár eléréséhez. A rétek sokszínű növényzete által a termék gazdag aromavilágára gyakorolt hatás figyelembevétele érdekében a termékleírás kiemeli a „Maroilles”/„Marolles” sajt előállítására szánt tejet termelő földrajzi területen található gazdaságok sövényes, tagolt jellegét: — 90 lineáris méter sövény a fő takarmánytermő területek hektáraiként, mely sövényt a meghatározás szerint nagyobb részt lombhullató növények alkotják. A sövények azáltal, hogy elválasztják a legelőket, védik azokat a hirtelen hőmérséklet-ingadozásoktól, meg­ tartják a nedvességet, és kedveznek a gazdag növényvilágnak, amely hatással van a tej minőségére, valóban szerepet játszanak a füves területek védelmében. A sövények emellett menedéket nyújtanak a tejelő tehe­ neknek a széllel és a napsütéssel szemben. — Az állandóan fűvel borított területek és az időszakos gyepterületek (váltólegelők) összes területének és a fő takarmánytermő területnek az aránya legalább 0,65, annak biztosítása érdekében, hogy a fő takarmány­ termő terület legalább kétharmadát állandó és időszakos legelőterületek képezzék. Bizonyos gazdasági szereplők, akik a kifogásolással kapcsolatos nemzeti időszakban e rendelkezések (tejelő tehenenként 15 ár legelőterület, hektáronként 90 lineáris méter sövény, minimum 0,65-os arány) egyikével szemben kifogást nyújtottak be, és megfelelnek az 1151/2012/EU rendelet 15. cikke (4) bekezdésében sze­ replő feltételeknek, 2020. június 30-ig tartó átmeneti időszakot kaptak.

—

A tejelő tehenek takarmányadagja A takarmányozás legeltetéses jellegének igazolásaképpen a fű takarmányadagon belüli aránya (a szálastakarmány-mennyiség szárazanyaga alapján számítva) a legeltetési időszakban átlagosan legalább 65 %, és sohasem kisebb mint 25 %. A termékleírás meghatározza, hogy ez a fű legeltetéssel, zöldtakarmányként vagy elraktározott, több mint 35 % szárazanyag-tartalmú fű formájában adható az állatoknak. A termékleírás felsorolja az engedélyezett szálastakarmányokat. E szálastakarmányok a földrajzi területen hagyományosan használt takarmányoknak felelnek meg, és a teljes napi takarmányadag szárazanyagának leg­ alább 60 %-át teszik ki. A koncentrátum formájában adott takarmány mennyisége szárazanyagban kifejezve tejelő tehenenként és évente legfeljebb 1 800 kg lehet. A termékleírás tartalmazza az e takarmányok számára engedélyezett összete­ vők listáját.

—

Takarmány-önellátás A földrajzi területtel való kapcsolat erősítése érdekében a termékleírás meghatározza, hogy a tejelő tehenenként évente elfogyasztott szálastakarmány szárazanyaga legalább 80 %-ának a földrajzi területről kell származnia.

A s aj t g yá r t á s i f o l y a m a t a Ez a rész jelentős mértékben kiegészült, hogy leírja a „Maroilles”/„Marolles” sajt készítése során alkalmazott technológiai eljárás jellemzőit. E fejezet célja a gazdasági szereplők szaktudásának részét képező előállítási sza­ bályok pontos leírása, ugyanakkor a termék sajátosságait garantálni hivatott célértékek megállapítása. —

A felhasznált tej Az egyéb hőkezelési eljárások kizárása érdekében a termékleírás meghatározza a felhasznált tej esetében enge­ délyezett kezeléseket: a tej lehet nyers, termizált vagy pasztőrözött. Kizárólag a hőkezeléses eljárások engedélyezettek. A hagyományos sajtkészítési eljárás tiszteletben tartása és különösen a kéreg színének brevibacterium linens (rúzsflóra) segítségével történő elérése érdekében tilos színezőanyagot használni. A termékleírás ezenkívül pontosítja, hogy a tej lefölözése engedélyezett, a fehérjetartalom szabványosítása viszont tilos: a tej összetétele kizárólag fölözés útján szabályozható.

C 176/24

HU

—

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

2016.5.18.

A feldolgozás A legkorábbi fejés és a gyártás kezdete – azaz az erjesztő anyagokkal való beoltás – közötti időt a termékleírás 72 órában rögzíti, hogy meggátolja a tej minőségének romlását. A tejoltóval való beoltást megelőző technológiai útvonal a jelenlegi szokásoknak megfelelően szerepel a termékleírásban. Ez a következő: előzetes savanyítási szakasz nagyobbrészt mezofil tejsavas erjesztő­ anyagokkal, illetve a tej esetleges beoltása különleges érlelő baktériumflórákkal. A termékleírás meghatározza a beoltáskori célértékeket (savasság 18 és 24 °D között, a tej hőmérséklete 32 és 38 °C között), mivel azok lehetővé teszik a termék technológiai útvonalának leírását. A leírás pontosítja a tejoltó jellegét. A tejoltó kizárólag borjú oltógyomrából készülhet, azaz növényi vagy mikrobiális eredetű oltóenzimek használata tilos. A termékleírás a felhasznált dózisokat is meghatározza: 100 liter tejhez literenként 520 gramm kimozint tartalmazó tejoltókivonat esetében 18–30 ml tejoltó adható.

Az „alvadékot mosás nélkül feldarabolják” kifejezést törölték, és a nagyobb pontosság kedvéért a következőkkel helyettesítették: — a „mosás nélkül” kifejezést az „öblítéses laktózmentesítés tilos” szakkifejezés váltotta fel, — a „feldarabolják” helyett az „alvadék kockákra aprítása” kifejezés szerepel, amely a hagyományos szaktudást tisz­ teletben tartva pontosabban írja le a sajtkészítők által alkalmazott technikát. A termékleírás ezenkívül előírja, hogy az alvadék aprítására a „formázás előtt” kerül sor. Az „és hagyják lecsöpögni” kifejezés törlésre került, helyette a pontosabb „a sajtformában lecsöpögtetik (…)” össze­ tétel szerepel. A formába helyezés és a formából való kivétel közötti minimális időtartam 16 óra, amely idő alatt legalább háromszor meg kell fordítani a sajtot, és ezt a műveletet egy olyan helyiségben kell végrehajtani, amelynek hőmérséklete legalább 16 °C. Ezek a célértékek megfelelnek a lecsöpögtetés jelenlegi gyakorlatának. A módosított termékleírás a sózás szakaszát is részletesebben leírja: — a „száraz só” kifejezés törlésre került, és azt a megfelelőbb „szárazon besózzák” kifejezés váltotta fel, amely a só jellege helyett a sózás technikáját írja le, — a bejegyzett termékleírás szövege alapján azt lehetett gondolni, hogy a sózás két szakaszból áll, márpedig a sajtkészítők különböző módszereket alkalmaznak, nevezetesen a következőket: „száraz sózás, száraz sózás és sósvizes sózás vagy kizárólag sósvizes sózás”. A technológiai útvonal érlelés előtti szakaszát leíró rész kiegészítése érdekében a termékleírás meghatározza az érle­ lőpincébe való szállítás előtti kiszárítás/élesztővel való beoltás szakaszának időtartamát, amely legalább 48 óra. A szokásos gyakorlatnak megfelelően a termékleírás pontosítja, hogy ezt a műveletet egy kifejezetten erre a célra szánt helyiségben végzik, hogy ily módon jól szabályozhassák a savtartalom csökkentésének ezt az első szakaszát – amikor a sajt felszínén élesztő- és penészgombák telepednek meg –, amely befolyásolja a rúzsflóra kialakulásával járó második érlelési szakasz sikerét. É r le lé s A termék sajátosságaihoz hozzájáruló érlelés körülményeinek szabályozása érdekében a módosított termékleírás: — leírja az érlelőpincék burkolatát: csupasz téglaburkolat, csupasz kőburkolat vagy higiéniai szempontból semleges anyagú burkolat, — a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően meghatározza az érlelés körülményeit: minimum 90 %-os páratartalom, 9 és 16 °C közötti hőmérséklet, — leírja a sajt kezelését: legalább egyszeri átdörzsölés kefével, majd a termék érésétől függően átdörzsölés kefével és/vagy lemosás sós vízzel, amelyet beolthatnak nagyrészt brevibacterium linens alkotta felületi baktériumkultú­ rákkal. „A kérget sós vízzel többször lemossák” rendelkezés törlésre került, mivel a felületi kezelés pontosabb leírást kapott. „Az érlelés időtartama a sajt kiszerelésétől függően legalább (a kisebb kiszerelésű sajtok esetében) két hét és legalább négy hét között változik” rendelkezés törlésre került, mivel az egyes kiszerelések érlelési idejét „A termék leírása” című 2. fejezet részletesen ismerteti. „Az érlelés során kialakult narancsos szín kizárólag a természetes rúzsflórának köszönhető” mondatrész törlésre került, mivel „A sajt gyártási folyamata – a felhasznált tej” című pont meghatározza, hogy tilos színezőanyagot felhasználni, a „természetes rúzsflórát” pedig máshol határozza meg a leírás („brevibacterium linens”). Címkézés Az INAO logójára vonatkozó rész törlésre került, és azt felváltotta az Európai Unió „OEM” szimbólumának feltünte­ tésére vonatkozó kötelezettség.

2016.5.18.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

HU

C 176/25

A termékleírás pontosítja, hogy a valamennyi sajtra vonatkozó, jogszabályban foglalt információkon túl az eredet­ megjelölés mellett a minőségre utaló vagy egyéb jelölés nem helyezhető el, kivéve egyes márkaneveket vagy kiegé­ szítő információkat, amelyeket „A termék leírása” című pontban előírt feltételek betartása mellett kell alkalmazni. Egyéb Az ellenőrző szervekre vonatkozó adatok: a módosított termékleírás frissíti az ellenőrző szervek nevét és elérhető­ ségi adatait. Nemzeti előírások: Az eredetmegjelölések ellenőrzési rendszerének fent említett nemzeti reformjával összhangban a termékleírás kiegészült a legfontosabb ellenőrizendő szempontokat és azok értékelési módját bemutató táblázattal. EGYSÉGES DOKUMENTUM

„MAROILLES”/„MAROLLES” EU-szám: FR-PDO-0217-01378 – 2015.9.28. OEM ( X ) OFJ ( ) 1.

Elnevezés „Maroilles”/„Marolles”

2.

Tagállam vagy harmadik ország Franciaország

3.

A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa 1.3. osztály. Sajtok 3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása A „Maroilles”/„Marolles” sajtot kizárólag tehéntejből készített, lágy tésztájú, mosott, egynemű, narancsos-piros kérgű, négyszögletes alakú, esetleg kissé lekerekített élű sajt. A sajtrács nyomai jól láthatók a sajt lapjain. A sajttészta a fehértől a krémszínűig terjedő színű, puha tapintású, és néhány kisebb szerkezeti vagy erjedési lyukat tartalmaz. A „Maroilles”/„Marolles” sajt alakját tekintve (a sajtforma belső méretének megfelelően) 12,5–13 cm oldalhosszú­ ságú téglatest, és különböző kiszerelésekben jelenhet meg, kiegészítő elnevezésekkel: Sorbais: 12–12,5 cm; Mignon: 11–11,5 cm és Quart: 8–8,5 cm. A minimális érlelési idő a beoltás napjától számítva: — 35 nap a „Maroilles”/„Marolles” esetében, — 28 nap a Sorbais elnevezéssel kiegészített „Maroilles”/„Marolles” és a Mignon elnevezéssel kiegészített „Maroilles”/„Marolles” esetében, — 21 nap a Quart elnevezéssel kiegészített „Maroilles”/„Marolles” esetében. Teljes kiszárítást követően a sajt 100 grammonként legalább 45 gramm zsírt tartalmaz, és 100 gramm sajt száraz­ anyag-tartalma legalább 50 gramm, tehát 100 gramm sajt zsírtartalma legalább 22,5 gramm. A „Maroilles”/„Marolles” sajtnak a pince, a nedves tégla és az avar illatát idéző erős, kissé ammóniás illata, illetve tejes, enyhén sós íze van, amelyet a sajttészta savanykássága, enyhe kesernyésség, (a minimális érlelési idő elteltével) az alvadt tej íze, mogyoróíz, valamint fokhagymás jegyek egészítenek ki. Hosszabb érlelés esetén a sajt íze erőtelje­ sebb és jellegzetes lesz. 3.3. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében) A tejelő tehenek évente legalább 170 napig legelnek, és egy tehénre legalább 30 ár terület jut, amelyből 15 ár a legelőterület; a kiegészítő takarmány betakarított fű formájában biztosítható. A legeltetési időszak alatt a fű a szálastakarmány-mennyiség szárazanyagának átlagosan legalább 65 %-át teszi ki. Az egész évre vetítve a fű napi takarmányadagon belüli részaránya nem lehet kevesebb mint a szálastakarmány-mennyiség szárazanyagának 25 %-a.

C 176/26

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

2016.5.18.

A koncentrátum formájában adott kiegészítő takarmány mennyisége szárazanyagban kifejezve tejelő tehenenként és évente legfeljebb 1 800 kg lehet. A szálastakarmány-mennyiség szárazanyagának legalább 80 %-a a földrajzi területről származik. A tejelő tehenek takarmányozására szánt többi alapanyag szintén származhat a földrajzi területről, különösen ha a gazdaság ter­ meszt ilyen takarmánynövényeket. Mindazonáltal a földrajzi terület meglehetősen kis kiterjedése miatt, és figye­ lembe véve, hogy a gazdaságok nem minden alapanyagot állítanak elő, nem előírás, hogy a koncentrátumok a földrajzi területről származzanak. Tejelő tehenenként évi 7 000 kg szárazanyag-fogyasztással és ezen belül 1 800 kg koncentrátumfogyasztással számolva a földrajzi területről származó takarmány aránya legalább 59 %. 3.4. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni A tej termelését és a sajt gyártását és érlelését a földrajzi területen kell végezni, az egységes dokumentum 4. pontjá­ ban leírtak szerint. 3.5. A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok — 3.6. A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok A címkén fel kell tüntetni az eredetmegjelölés nevét a címkén szereplő legnagyobb betű méretének kétharmadával legalább megegyező nagyságú betűvel, valamint az Európai Unió OEM szimbólumát. A kiegészítő feliratoknak, adott esetben, az eredetmegjelölés neve mellett kell megjelenniük. 4.

A földrajzi terület tömör meghatározása Nord megye: Aibes, Anor, Aulnoye-Aymeries, Avesnelles, Avesnes-sur-Helpe, Bachant, Baives, Bas-Lieu, Bazuel, Beaufort, Beaurepaire-sur-Sambre, Beaurieux, Bérelles, Berlaimont, Beugnies, Boulogne-sur-Helpe, Bousignies-surRoc, Cartignies, Catillon-sur-Sambre, Choisies, Clairfayts, Cousolre, Damousies, Dimechaux, Dimont, Dompierresur-Helpe, Dourlers, Eccles, Eclaibes, Ecuélin, Eppe-Sauvage, Étroeungt, Felleries, Féron, Flaumont, Floursies, Floyon, Fontaine-au-Bois, Fourmies, Glageon, Grand-Fayt, Haut-Lieu, Hecq, Hestrud, La Groise, Landrecies, Larouillies, Le Favril, Leval, Lez-Fontaine, Limont-Fontaine, Liessies, Locquignol, Marbaix, Maroilles, Monceau-Saint-Waast, Moustier-en-Fagne, Noyelles-Sur-Sambre, Obrechies, Ohain, Ors, Petit-Fayt, Pommereuil, Pont-sur-Sambre, Preuxaux-Bois, Prisches, Quievelon, Rainsars, Ramousies, Rejet-de-Beaulieu, Robersart, Solre-le-Château, Solrinnes, Trélon, Saint-Aubin, Sains-du-Nord, Saint-Hilaire-sur-Helpe, Saint-Rémy-Chaussée, Sars-Poteries, Sassegnies, Sémeries, Semousies, Taisnières-en-Thiérache, Wallers-en-Fagne, Wattignies-la-Victoire, Waudrechies, Wignehies, Willies. Aisne megye: Any-Martin-Rieux, Archon, Aubenton, Autreppes, Bancigny, Barzy-en-Thiérache, Beaumé, Berguessur-Sambre, Besmont, Brunehamel, Boué, Bucilly, Buire, Burelles, Buironfosse, Braye-en-Thiérache, Chigny, Clairfontaine, Coingt, Cuiry-lès-Iviers, Crupilly, Dagny-Lambercy, Dohis, Dorengt, Englancourt, Effry, Éparcy, Erloy, Esquéhéries, Étréaupont, Etreux, Fesmy-le-Sart, Flavigny-le-Grand-et-Beaurain, Fontaine-lès-Vervins, Fontenelle, Froidestrées, Gercy, Gergny, Grandrieux, Gronard, Guise, Harcigny, Hary, Haution, Hirson, Houry, Iron, Iviers, Jeantes, La Bouteille, La Capelle, La Flamengrie, La Hérie, Laigny, Landouzy-la-Cour, Landouzy-la-Ville, La Neuvillelès-Dorengt, La-Vallée-au-Blé, Lavaqueresse, Lemé, Le-Nouvion-en-Thiérache, Lerzy, Les Autels, Leschelles, Le-Sourd, Leuze, Logny-lès-Aubenton, Lugny, Luzoir, Malzy, Marly-Gomont, Martigny, Monceau-sur-Oise, Mondrepuis, MontSaint-Jean, Morgny-en-Tiérache, Nampcelles-la-Cour, Neuve-Maison, Ohis, Oisy, Origny-en-Thiérache, Papleux, Parfondeval, Plomion, Prisces, Proizy, Résigny, Rocquigny, Rogny, Romery, Sommeron, Sorbais, Saint-Algis, SaintClément, Saint-Michel, Thenailles, Vervins, Villers-lès-Guise, Voulpaix, Watigny, Wiège-Faty, Wimy.

5.

Kapcsolat a földrajzi területtel A földrajzi terület sajátosságai A „Maroilles”/„Marolles” sajt földrajzi területe Thiérache természeti tájegység területének felel meg, amely Avesnes kerület (Nord megye) déli részén és Vervins kerület (Aisne megye) északi részén fekszik. A tájkép nagyon sajátos: igazi „bocage” (sövényekkel és fasorokkal határolt kisebb-nagyobb földterületek alkotta tájegység) Nord megye sík­ sága és Pikárdia krétás talajú fennsíkja között. Thiérache képét a sövényekkel behálózott legelők határozzák meg. A régiót közepes magasságú domborzat, rétekkel és erdőkkel (főleg kőris- és bükkerdőkkel) borított rövid, meredek domboldalak, valamint bőséges csapadék (évi több mint 900 mm) jellemzik. Az elismert geológiai képződmények anyaga a cenomán kori márga és a löszös-agyagos iszap, amelyek viszonylag állandó nedvességtartalmú és hőmér­ sékletű alapréteget képeznek. A terület agyagos, zsíros és vízzáró talajának növényeiről végzett florisztikai felméré­ sek gazdag és sokszínű növényvilágot tártak fel a vidéken.

2016.5.18.

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 176/27

A bőséges csapadékot hozó nyugati szeleknek kitett Thiérache nedvességét fokozza, hogy talajai vízzáróak, ami kedvező a fű számára. A fűnövekedés azonban nem egyenletes, így a betakarított fű mennyisége változó. Albert Ledant a nemzeti tejipari kongresszuson már 1930-ban felhívja a figyelmet „Thiérache természeti sajátossá­ gaira és különösen altalajára és nedves éghajlatára, amelyet a jelentős erdők, a kiterjedt lágyszárú növényzet és a sövények alkotta számos menedék biztosít és szabályoz. Ami az emberi tényezőket illeti, a „Maroilles”/„Marolles” sajt eredete minden kétséget kizáróan a VII. században alapított Maroilles-i Saint-Humbert-apátsághoz kötődik, amelynek birtokait jelentős részben a mai Avesnes és Ver­ vins kerületek területe képezte. A XIX. század folyamán Thiérache-ban fejlődésnek indult az állattenyésztés, és elterjedt a legelőgazdálkodás, aminek során a megművelt földeket részben sövényekkel körülölelt legelőkké alakították. Mivel a legelőkről betakarított széna mennyiségének eloszlása szabálytalan volt, a gazdálkodók (a Thiérache-ban használt kifejezés szerint „herba­ ger”) más, helyben előállított takarmányt vettek igénybe (szalmát, később pedig kukoricát), valamint a helyi agrárélelmiszeripar melléktermékeit – például sörtörkölyt, endíviagyökeret, cukorrépapépet – használták fel. Ezeket a jellegzetességeket a mai tenyésztési rendszer – amelyben a „Maroilles”/„Marolles” sajt előállítására szánt tejet adó tejelő teheneket nevelik – is őrzi. A „Maroilles”/„Marolles” sajtot eredetileg kizárólag háztáji keretek között készítették. A gazdaságok téglával és ese­ tenként ún. kék kővel kirakott, nedves, délnyugati fekvésű, jól szellőző, enyhe hőmérsékletű pincékkel voltak ellátva. Ezek a körülmények kedveznek a gazdaságban előállított sajtok felszínét borító rúzsflóra kialakulásának. A XIX. század végétől a sajtérlelők a helyi piacokon vagy a gazdaságokban megvásárolják a még nyers sajtot, majd saját pincéikben megérlelik azt. A pincékre jellemző körülmények ma is fennállnak, vagy modernebb létesítmények­ ben reprodukálják azokat. A sajtérlelők változatlan módon kezelik a sajtokat: az érlelőkultúrák megtelepedésének és fejlődésének felgyorsítása és a felszíni (főleg kék) penészréteg kialakulásának elkerülése érdekében kefével átdörzsö­ lik és/vagy megmossák (többé vagy kevésbé sós vízzel, fermentumokkal vagy azok nélkül) a sajtokat, azok fejlődé­ sének függvényében. A termék sajátosságai A „Maroilles”/„Marolles” mosott kérgű, lágy tésztájú, 12,5–13 cm oldalhosszúságú téglatest alakú érlelt sajt. A sajt kisebb kiszerelésekben – Sorbais, Mignon és Quart – is készülhet. A „Maroilles”/„Marolles” sajt jellemzői a következők: — egynemű, homogén, narancsos-piros színű kéreg, — puha tapintású sajttészta, — erős, jellegzetes, kissé ammóniás illat, — tejes, enyhén sós íz, amelyet a sajttészta savanykássága, enyhe kesernyésség, (a minimális érlelési idő következté­ ben) az alvadt tej és a mogyoró íze, valamint hagymás jegyek egészítenek ki. Hosszabb érlelés esetén ezek a jellemzők markánsabbak és jellegzetesebbek lesznek. Ok-okozati kapcsolat A földrajzi terület természeti jellegzetességeiből adódóan egyrészt még a téli időszakban is lehet folytatni a legelte­ tést, ugyanakkor a talajok bizonyos időszakokban gyenge hordképességűek, és a fű nehezen legelhető. A rendszeres és bőséges csapadék ugyanis megnehezíti a fű betakarítását és tárolását. E korlátozó tényezők ellenére Thiérache igazi tejtermelő régió. Azokban az időszakokban, amikor a fű nem hozzáférhető vagy nem áll rendelkezésre ele­ gendő mennyiségben, a többi helyi takarmánynövény biztosítja a tehenek táplálékát. A sövényekkel szabdalt vidék – azaz a „bocage” – kiválóan alkalmas a takarmánynövény-termesztésre és a legeltetéses állattenyésztésre. A sövények védelmet nyújtanak a hirtelen hőmérséklet-változásokkal szemben, és segítenek megtartani a nedvessé­ get. Ezenkívül hozzájárulnak a rétek gazdag növényvilágához, és ily módon hatással vannak a sajt minőségére. A „Maroilles”/„Marolles” sajt jellegzetes négyszögletes alakja a hagyományos szögletes sajtformáknak köszönhető, ame­ lyeket a földrajzi területen honos kemény fákból (bükkből, kőrisből) készítettek. Ezek a fák nehezen hajlanak, szemben azokkal a fafajtákkal, amelyeket azon más sajttermelő vidékeken használnak, ahol a kerek sajtok kialakultak. A földrajzi terület nedves éghajlata, amely lehetővé teszi az érlelőpincék sajátos feltételeinek fenntartását, a sajtérlelő mesterek sajtkezelés terén szerzett szakértelmével párosulva elősegíti az egynemű, – a rúzsflórának köszönhetően – narancsos-piros színű kéreg kialakulását, és hozzájárul a „Maroilles”/„Marolles” sajt jellegzetes ízének és illatának kifejlődéséhez.

C 176/28

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

2016.5.18.

A „Maroilles”/„Marolles” tehát a területéhez szorosan kötődő sajt, ahogyan arról Château-Thierry elsőfokú bírósága 1955. július 17-i ítéletének indokolása is tanúskodik: „az ebben a régióban készített sajt tehát a nyers tejnek, a régióra jellemző baktériumflórának, az altalajba vájt különleges érlelőpincéknek köszönheti értékét, mely jellegze­ tességekből kifolyólag olyan különleges megjelenésű és ízű sajt készül itt, amelyet más régióban lehetetlen lenne előállítani”. Hivatkozás a termékleírás közzétételére (e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése) https://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-d2d8b040-611d-4631-94ed-6dc1141858c6/ telechargement