Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar Szociológia Doktori Iskola - Szociológia Doktori Program
Varga Balázs AZ 1945-1956 KÖZÖTTI GYŐRI POLITIKAI ÉS KÖZIGAZGATÁSI VEZETŐRÉTEG TÁRSADALMI ÖSSZETÉTELE ÉS ÉLETÚTJAI
Doktori (PhD) értekezés
Témavezető: Dr. Valuch Tibor PhD
Budapest, 2009
Tartalomjegyzék I. Bevezetés.........................................................................................................................................................................0 II. Győr története a két világháború közötti időszaktól az 1950-es évek közepéig................................................... 10 II. 1. Előzmények......................................................................................................................................................... 10 II. 2. Győr a két világháború között........................................................................................................................... 10 II. 3. A második világháború gazdasági ésdemográfiaihatásai, a településfejlődés irányai.................................15 II. 4. A város és a megye politikatörténetének főbb eseményei1945 és 1956 között........................................... 19
III. Az elit és a helyi elit, a nómenklatúra ésa káder fogalmának elmélettörténete................................................... 27 III. 1. Az elit és a helyi elit fogalma...........................................................................................................................27 III. 1. 1. Elit-definíciók...........................................................................................................................................27 III. 1. 2. A modern elitelméletek kritikája a magyar történetírásban................................................................ 31 III. 1. 3. A helyi elit értelmezései.........................................................................................................................38 III. 1. 4. A helyi elit-pozíciók Győrben 1945 és 1948 között............................................................................42 III. 2. A nómenklatúra és a káder terminusa.............................................................................................................44 III. 2. 1. A nómenklatúra-fogalom definiálása az egyetemes és a magyar történetírásban............................ 44 III. 2. 2. A káder fogalm a......................................................................................................................................47 III. 2. 3. A pártfunkcionáriusok és a káderbürokrácia jellemzői az 1950-es és az1980-as években.............. 49 III. 2. 4. Nómenklatúra-pozíciók Győrben 1948 és 1956 között.........................................................................58
IV. Az 1945-ös győri elitváltás veszteseinek társadalmi jellem zői.............................................................................60 IV. 1. A mintába sorolás kritériumai..........................................................................................................................60 IV. 2. A vizsgálat alanyainak néhány jellemző mutatója........................................................................................ 62 IV. 2. 1. Születési idő és h ely ................................................................................................................................ 62 IV. 2. 2. Iskolázottság............................................................................................................................................. 63 IV. 2. 3. Foglalkozás............................................................................................................................................... 64 IV. 2. 4. Katonáskodás............................................................................................................................................ 65 IV. 2. 5. Nyelvismeret és felekezeti hovatartozás................................................................................................ 65 IV. 2. 6. Karrierpályák ........................................................................................................................................... 66 IV. 3. Az 1945 előtti politikai és közigazgatási vezetőréteg sorsa a II. világháború után....................................70 V. A győri politikai és közigazgatási elit a korabeli helyi sajtótükrében (1945-1948)..............................................79 V. 1. Az új elit megjelenései a győri sajtó (Szabad Győr) első három hónapjában.............................................. 80 V. 2. Helyi elit a győri orgánumokban (Győri Munkás, Dunántúli Szabad Nép, Győri Újság) 1945. augusztus és 1948. május között...................................................................................................................................................81 V. 2. 1. Életút és életmód........................................................................................................................................81 V. 2. 2. Botrányok és ügyek...................................................................................................................................89 V. 2. 3. Közlekedési balesetek ............................................................................................................................. 94 V. 2. 4. Elitváltás Győrben 1948 első hónapjaiban............................................................................................. 96
1
VI. A győri politikai és közigazgatási vezetőréteg társadalmi összetétele 1945 és 1956 között............................104 VI. 1. A vizsgálati minta sajátosságai......................................................................................................................104 VI. 2. A helyi vezetőréteg szociodemográfiai jellem zői........................................................................................106 VI. 2. 1. Nemi megoszlás......................................................................................................................................107 VI. 2. 2. Születési idő............................................................................................................................................ 109 VI. 2. 3. Születési hely.......................................................................................................................................... 111 VI. 2. 4. Származás................................................................................................................................................113 VI. 2. 5. Iskolázottság........................................................................................................................................... 117 VI. 2. 5. 1. Iskolai végzettség az első pozícióba kerülés idején.................................................................118 VI. 2. 5. 2. A teljes életpálya során megszerzett legmagasabbiskolai végzettség.....................................121 VI. 2. 6. Eredeti foglalkozás és szakképzettség................................................................................................. 124 VI. 2. 7. Az intergenerációs és az intragenerációs mobilitástendenciái........................................................... 125 VI. 2. 8. Politikai iskolai végzettség....................................................................................................................132 VI. 2. 9. A házastárs hivatása, a házastársak státusza köztikapcsolat.............................................................. 134 VI. 2. 10. Gyermekszám a szülői családban.......................................................................................................136 VI. 2. 11. Gyermekszám a saját családban......................................................................................................... 138
VII. Életutak és karrierpályák a helyi vezetőrétegben.................................................................................................141 VII. 1. Az 1945-ös helyi elitváltás „túlélői” ............................................................................................................ 141 VII. 2. A vezetőrétegbe kerülés útjai; be- és kikerülés...........................................................................................147 VII. 3. Az életutak és karrierpályák sajátosságai, főbb típusai..............................................................................156 VII. 3. 1. Családi háttér......................................................................................................................................... 157 VII. 3. 1. 1. Szociális helyzet........................................................................................................................ 157 VII. 3. 1. 2. Vallásosság és névmagyarosítás.............................................................................................. 159 VII. 3. 1. 3. Ideológia és értékrend............................................................................................................... 160 VII. 3. 2. Az iskolás időszak................................................................................................................................ 162 VII. 3. 3. A háború(k) hatásai.............................................................................................................................. 165 VII. 3. 4. Börtönidőszak és következményei......................................................................................................167 VII. 3. 5. A karrierpályák főbb típusai.................................................................................................................171 VII. 3. 5. 1. Az „országos” karrier................................................................................................................171 VII. 3. 5. 2. A „visszatérő” karrier............................................................................................................... 173 VII. 3. 6. Törések az életpályán........................................................................................................................... 174 VII. 3. 6. 1. Káderek....................................................................................................................................... 175 VII. 3. 6. 2. Emigránsok................................................................................................................................ 178 VII. 3. 6. 3. Börtönviselt ötvenhatosok........................................................................................................ 181 VII. 3. 6. 4. Pártfunkcionáriusok 1956 utáni sorsa..................................................................................... 184
VIII. Összegzés...............................................................................................................................................................189
2
IX. Felhasznált források és irodalom.............................................................................................................................197 IX. 1. Levéltári és archívumi források..................................................................................................................... 197 IX. 2. Újságok: napi- és hetilapok............................................................................................................................ 203 IX. 3. Forrásművek és feldolgozások.......................................................................................................................204 IX. 4. Cikkek és tanulmányok...................................................................................................................................207 IX. 5. Internetes források.......................................................................................................................................... 210
X. Mellékletek.................................................................................................................................................................211 X. 1. Diagramok és táblázatok jegyzéke..................................................................................................................211 X. 1. 1. Diagramok................................................................................................................................................211 X. 1. 2. Táblázatok.................................................................................................................................................211 X. 2. Rövidítések jegyzéke........................................................................................................................................212 X. 3. Névjegyzék........................................................................................................................................................ 213 X. 4. Képek................................................................................................................................................................ 240 X. 4. 1. Képek jegyzéke ....................................................................................................................................... 240 X. 4. 2. Képek........................................................................................................................................................242
3
I. Bevezetés
Az 1945 és 1956 közötti időszak társadalmi, politikai és gazdasági változásokban rendkívül gazdag korszak M agyarország történelm ében. Bő egy évtized leforgása alatt három esetben történt rendszerváltás (1945, 1948) - illetve rendszerváltási kísérlet (1956) - m ely két alkalom m al szinte teljes körű elitcserélődést is magával hozott (a harm adik -
1956 -
összességében „csak” egy elvetélt elitcsere-kísérlet maradt). Nem m eglepő tehát, hogy a korszak
politikai elit rétegeivel kapcsolatban
számos
történelm i,
társadalomtörténeti,
szociológiai nézőpontú m unka látott napvilágot, főként az elm últ közel két évtizedben. A könyvek, tanulm ányok java része azonban elsősorban az országos politikai elit csoport jellem zőinek áttekintésére törekedett - foglalkoztak többek között a m agyar arisztokrácia II. világháború utáni sorsával1, az 1944/45 és 1949 közti időszak parlam enti képviselőinek társadalom statisztikai jellem zőivel , az 1950-es évek kádereinek ism érveivel , vagy a káderelit életstílusával4 - mely tém ák m ellett a helyi elit(ek) és vezetőréteg(ek) kutatása ném ileg háttérbe szorult. Szociológusként
és
történészként,
illetve
győri
lokálpatriótaként
m ár
régóta
foglalkoztatnak a város és a m egye m ásodik világháború utáni társadalom történetének főbb kérdései. Érdeklődésem hom lokterébe elsősorban azon társadalm i csoportok kerültek, m elyek pozíciójuknál és ehhez kapcsolódó hatalmuknál, befolyásolási képességüknél fogva jelentős szerepet játszottak a város irányításában, döntöttek/dönthettek a közösség életét m eghatározó kérdésekben. M unkám ban arra törekszem , hogy bem utassam, az 1945 és 1956 közötti korszakban kik alkották G yőr politikai és közigazgatási vezetőrétegét, illetve m ilyen szociodemográfiai jellem zőkkel bírtak a csoporthoz sorolt személyek. A vezetőréteghez való tartozást szigorúan bizonyos pozíciók hozzárendelésével határozom meg az 1945 és 1948 közötti időszakban, 1 Gudenus János - Szentirmay László: Összetört címerek. A magyar arisztokrácia sorsa és az 1945 utáni megpróbáltatások. Budapest, 1989, Mozaik-Piremon. 2 Mádai Lajos: Az 1945-ös nemzetgyűlési képviselő-választási eredmények demográfiai összefüggései. Budapest, 1992, KSH. Hubai László - Tombor László (szerk.): A magyar parlament 1944-1949. Budapest, 1991, Gulliver. 3 Gyarmati György: A káderrendszer és a rendszer kádere az ötvenes években. Valóság, 1991/2. sz. 51-63. p. Gyarmati György: Káderpolitika a Rákosi-korszak tanácsrendszerében I. (1950-1953) Magyar Tudomány, 1998/10. sz. 1183-1194. p. 4 Majtényi György: Folt a kék díványon. Az uralmi elit életformája Magyarországon az 1950-es, 1960-as években. Beszélő, 2007/9. sz. 68-85. p. Majtényi György: Folt a kék díványon. Az uralmi elit életformája Magyarországon az 1950-es, 1960-as években II. Beszélő, 2007/10. sz. 60-70. p. Majtényi György: „Nem mehet akárki vadásznak”. Az elit és a vadászat a második világháború után. Fons, 2006/1. sz. 3-20. p.
4
valam int 1956 októberében és novem berében az elit, míg az 1948 utáni korszakban a káder term inusát alkalm azva a m intába került egyénekre. A dolgozatban többek között vizsgálom, hogy az 1944/45 előtti régi és az új elit között kim utatható-e valam ilyen kontinuitás, illetve, hogy a korszakban milyen szintű elitcserélődés valósult meg a helyi vezetőrétegen belül. Előfeltevésem szerint a kisebb-nagyobb mértékű elitfluktuáció nem csak a rendszerváltások körüli időszakoknak, hanem az egész korszaknak sajátja volt helyi szinten. Olyan szem élyeket szinte egyáltalán nem találunk a m intában, kik a városhoz (vagy a megyéhez) kapcsolódó funkcióikat - különböző okokból kifolyólag folyam atosan m egőrizték volna a periódus két végpontja között. Egy helyi vezetőréteget számtalan nézőpontból vizsgálhatunk. Kutatásom nak nem célja - a tém a kiterjedtsége és a források hiányos volta okán nem is lehet célja - hogy átfogó képet adjon a korszak politikai és közigazgatási vezető csoportjáról. Nem foglalkozom a vezetőrétegnek a döntéshozatali eljárásokban, a város vezetésében és irányításában betöltött szerepével, sem a helyi vezetés teljesítm ényével, működésével és érdekviszonyainak feltárásával. A dolgozatban arra vállalkozom , hogy megjelenítsem , és elemzés tárgyává tegyem a vezetőréteg sajátos jellem zőit, belső tagozódását, rekrutációját, iskolázottságát és szakképzettségét, inter- és intragenerációs mobilitását, családi viszonyait. H ipotéziseim szerint a vezetőrétegnek csak kisebb része „term elődött ki” helyből, döntő hányada semm ilyen szállal sem kötődött a városhoz vagy a megyéhez. A csoportban a munkás- és parasztszárm azású, fiatalon (a 20-as éveikben és a 30-as éveik elején) pozícióba kerülő
személyek dom inanciája figyelhető meg, kiknek jelentékeny
számú csoportja
nem zedékek közötti és/vagy nem zedéken belüli m obilitást valósított meg élete során. A tudásdeficit a vezetőréteg - különösen az 1948 utáni káderelit - jellem zőjének tekinthető, m elynek felism erése és tudatosulása többeknél felnőttkori továbbtanulást és továbbképzést eredményezett. M unkám ban
a helyi vezetőréteg
társadalm i összetételének
bem utatása mellett
áttekintést nyújtok a csoport tagjainak életútjáról, felvázolom , hogy milyen csatornákon keresztül kerültek be a főbb politikai és közigazgatási pozíciókba, valam int m ilyen karriereket futottak be életük során. Ú gy vélem, hogy a tisztségviselők egy része számára a helyben viselt funkció ugródeszkát jelentett/jelenthetett az országos szintű politikai, közéleti vagy szakmai karrier megvalósításához. A fentiekben taglaltakon kívül célom, hogy az önéletrajzok és visszaem lékezések alapján rávilágítsak a család, a vallás, az iskola és más társadalm i intézmények, illetve szocializációs faktorok szerepére a csoport tagjainak életében. K iem elten foglalkozom azzal,
5
hogyan élték meg a vezetőrétegbe tartozók az életpályájukban bekövetkező fordulópontokat. Előfeltevésem szerint a tisztségviselők jelentős részének életútja során akár több alkalomm al is radikális változásokkal (visszaminősítéssel, a pozíció és ezzel együtt az egzisztencia elvesztésével, börtönbüntetéssel) kellett szembenéznie, így a m intában m eglehetősen kevés olyan személy akad, aki egyenes, folyam atosan felfelé em elkedő karrierpályát futott volna be.
A tém ával kapcsolatos források sokfélék és szerteágazóak. A vizsgálati minta összeállításának érdekében a korszak (1945-1956) legm eghatározóbb helyi sajtóorgánumait (Szabad Győr, G yőri M unkás, D unántúli Szabad Nép, G yőri Újság, G yőri Szabad Szó, Független
Kisgazda,
Kisalföldi
Híradó,
G yőri
Hétfő,
G yőrm egyei
Hírlap,
Győr-
Sopronm egyei Hírlap, Kisalföld, Hazánk) tekintettem át. A helyi politikai és közigazgatási vezetőréteg képviselői m indennapos szereplői a különböző híradásoknak, így a pozíciókban bekövetkező változások és az életpályák részben rekonstruálhatók a napi- és hetilapok segítségével. A levéltári források jelentős része G yőr-M oson-Sopron M egye G yőri Levéltárában (GYM SM GYL) található. Az 1944/45-ös helyi elit sorsának alakulására vonatkozóan a Győri Népbíróság iratait (XXV 2 NB), míg a m unkáspárti (kom m unista és szociáldem okrata) szem élyiségek életútjával kapcsolatban az M SZM P Győr-Sopron M egyei Bizottság iratait (X. 415.), azon belül a megye m unkásm ozgalm i harcosainak visszaem lékezéseit és önéletrajzait (53. és 27. f.) használtam fel. Az 1948-tól datálható periódus helyi politikai és közigazgatási vezetőinek társadalm i jellem zőiről, karrierjük alakulásáról sokat m egtudhattam az M SZM P Győr-Sopron m egyei Bizottsága A rchívum ának anyagaiból (30. f.), elsősorban az M DP GyőrSopron m egyei Bizottság (2. fcs.) különböző osztályainak (Káder Osztály, Párt- és Töm egszervezetek Osztálya, Pártgazdasági és Ü gykezelési Osztály, K özigazgatási és A dm inisztratív Osztály), valam int a Fegyelm i m unkaterület és a D olgozók leveleinek irataiból. A Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltárban (PIL) tárolt visszaem lékezésekből (867. f.) számos értékes inform ációhoz jutottam olyan kom m unista és szociáldem okrata szem élyiségek életútjával kapcsolatban, akik a helyben betöltött funkcióikat követően később más m egyei vagy országos illetőségű intézm énynél vagy szervezetnél jutottak pozícióhoz. E m ellett fontos kiegészítő forrást jelentett számomra, a koalíciós időszak helyi viszonyaira és tisztségviselőire vonatkozóan, a M agyar K om m unista Párt K özponti Vezetősége (274. f.) K özigazgatási (15. cs.), Szervezési (16. cs.) és K áder (25. cs.) osztályának, illetve a
6
Szociáldem okrata Párt (283. f.) V álasztási Irodájának (28. cs.) és Statisztikai osztályának (38. cs.) iratanyaga. A M agyar Országos Levéltár (MOL) M DP-G yűjtem ényében az M DP KV (276. f.) A dm inisztratív Osztály Közigazgatási A losztálya (96. cs.) anyagait tekintettem át, melyből leginkább a városi és m egyei tanácsi vezetés személyi állom ányára vonatkozóan bővíthettem ismereteimet. Az M DP KV Politikai Bizottságának (53. cs.), Titkárságának (54. cs.) és Szervező B izottságának (55. cs.) jegyzőkönyveiben található káderjavaslatokból elsősorban az 1948 és 1956 közötti funkcióváltások követhetők figyelemm el, míg az M SZM P KV (288. f.) Központi B izottságának (4. cs.), Intéző, majd Politikai Bizottságának (5. cs.), Szervező Bizottságának
(6.
cs.),
illetve
Titkárságának
(7.
cs.)
anyagaiban
fellelhető
káder
előterjesztésekből az 1956 utáni életpályák rekonstruálhatók. Egyes tanácsi tisztviselők személyi adataira vonatkozóan a B elügym inisztérium Helyi Tanácsok Főosztálya Szem élyzeti O sztályának (XIX-B-1) iratai bizonyultak informatívnak. A győri politikai és közigazgatási vezetőréteg azon tagjairól (a régi elit képviselőiről, szociáldem okrata, kisgazdapárti és parasztpárti személyekről, 56-osokról), akik 1945 után folyam atosan az állam védelem látókörébe kerültek, az Á llam biztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában (ÁBTL) is számos anyagot találtam. Több, az 1956-os Intézet Oral H istory Archívum ában (OHA) levő életútinterjú és az Országos
Széchényi
Könyvtár
(OSZK)
kézirattárában
található
visszaem lékezés
áttanulm ányozása pedig hozzásegített ahhoz, hogy az 1956-os forradalom helyi esem ényeiben szerepet játszók gondolkodását, értékrendjét és m otivációit jobban m egism erhessem és megérthessem. A győri politikai és közigazgatási vezetőréteg azon tagjaival kapcsolatban, akik az 1944/45
és
1949 közötti időszakban nem zetgyűlési és/vagy országgyűlési képviselői
m andátum m al (is) bírtak, nagyon adatgazdagnak bizonyultak a korszak országgyűlési alm anachjai.5 A régi elit képviselőire és az 1945-ös elitváltás „túlélőire” vonatkozóan Palatinus József és H alász Imre6, míg számos szociáldem okrata és kom m unista személyiség
5 Vida István (főszerk.): Az 1944. évi december hó 21-re Debrecenbe összegyűlt, majd később Budapestre összehívott Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja: 1944. december 21. - 1945. november 29. Budapest, 1994, Magyar Országgyűlés. Vida István (főszerk.): Az 1945. évi november 29-re Budapestre összehívott Nemzetgyűlés almanachja: 1945. november 29. - 1947. július 25. Budapest, 1999, Magyar Országgyűlés. Marelyn Kiss József - Vida István (főszerk.): Az 1947. szeptember 16-ra Budapestre összehívott országgyűlés almanachja: 1947. szeptember 16. - 1949. április 12. Budapest, 2005, Magyar Országgyűlés. 6 Palatinus József - Halász Imre (szerk.): Győr szab. kir. városi és Győr-Moson-Pozsony k .e. e. megyei Fejek. Győr, 1931, Pohárnik Pál és Társa Könyvnyomdája.
7
életpályájával kapcsolatban, néhány pontatlanság és tárgyi tévedés ellenére, Kovács Győzőné7 m unkája tűnt használhatónak. A fentieken túl a vizsgált korszak városi és megyei 8 tisztviselőinek egyes személyi adatait a Győri Életrajzi Lexikonból pótoltam ki. *
M unkám
során
term észetesen
tám aszkodtam
a
G yőr
m últjával
foglalkozó
(hely)történeti irodalomra. A korszak településtörténete jórészt feldolgozatlannak mondható, így csak néhány, többnyire a város politika- és gazdaságtörténetét fókuszba állító, egy-egy ponton m ár ném ileg
elavultnak m inősülő tanulm ányt (a forráskritikát term észetesen
folyam atosan alkalmazva) tudtam csak felhasználni a dolgozat m egírásához.9 Ú gy gondolom, hogy a hiányosságok számos területen alapkutatások m egvalósítását igényelnék, mely m unkám nak nem célja. Az elit- és nóm enklatúra-kutatással kapcsolatos irodalm at a fogalm ak tisztázása során tekintem át, így erről itt külön nem ejtek szót. Kutatásaim
során
elsősorban
a
forrás-
és
dokum entum elem zés
módszerét
alkalmaztam . Ahol lehetséges volt, ott a különböző m unkákban és iratokban fellelhető adatok kvantifikálására, illetve - a könnyebb áttekinthetőség és értelm ezhetőség kedvéért - az eredm énysorok diagram form ájában történő m egjelenítésére törekedtem (VI. fejezet és a VII. fejezet egyes részei). Em ellett leíró- és tartalom elem zést végeztem (II., III., IV., V. fejezet és a VII. fejezet egyes részei). A tém a feldolgozásához használható m ódszernek m utatkozott a narratív interjú és az oral history technikája is. M indkét szóbeli, kvalitatív m ódszertani forrás az interjúalany valódi megism erésére törekszik, segítségükkel a lehető legteljesebb m értékben rekonstruálható az elbeszélő életrajzi adatai, az esem énysor és annak időrendi menete. A kutató képet kaphat általuk a m ikrotörténetekben megm utatkozó cselekvési és viselkedési mintázatokról, valam int az adott társadalom ban lehetséges válaszm echanizm usokról. Em ellett az oral history révén a történeti hitelességre törő inform ációszerzés is m egvalósulhat a
7 Kovács Győzőné (szerk.): Győr-Sopron megye forradalmi harcosainak életrajzgyűjteménye. Győr, 1975, MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottsága. 8 Grábics Frigyes - Dr. Horváth Sándor Domonkos - Kucska Ferenc (szerk.): Győri életrajzi lexikon. Győr, 2003, Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár. 9 Gallyas Camilló: Győr, a romváros élni akar! Győr, 1948, Győregyházmegyei Alap Nyomdája. Lengyel Alfréd - Sáry István - Tirnitz József: Az élet megindulása a felszabadulás után Győr-Sopron megyében. Győr, 1970, Győr-Sopron Megyei Tanács VB. Dávid Lajos: A város a népi demokratikus forradalom időszakában. In: Dávid Lajos - Lengyel Alfréd - Z. Szabó László (szerk.): Győr. Várostörténeti tanulmányok. Győr, 1971, Győr Városi Tanács. 509-562. p. Finta Lajos: A szocializmus építésének útján. In: Dávid Lajos - Lengyel Alfréd - Z. Szabó László (szerk.): Győr. Várostörténeti tanulmányok. Győr, 1971, Győr Városi Tanács. 563-600. p. Gecsényi Lajos - Göcsei Imre: A felszabadult Győr 40 éve. Győri Tanulmányok 6. Győr, 1985, Győr Megyei Városi Tanács.
8
vizsgálat során.10 A fentiekben elm ondottak m iatt szándékom ban állt, hogy néhány személlyel a korszak helyi vezetőrétegéből életútinterjút készítsek. A m intába kerültek közül m ár csak ketten élnek, ők azonban m egrom lott egészségi állapotukra hivatkozva nem járultak hozzá a beszélgetéshez. Így az életpályák rekonstruálását elsősorban a korábban m ár em lített interjúk, visszaem lékezések és életrajzok alapján valósítottam meg.
10 Udvarnoky Virág: „Van már nekem annyi élettörténetem...!” In: Évkönyv XI. Budapest, 2003, 1956-os Intézet, 111-126. p. (http://www.rev.hu/portal/page/portal/rev/kiadvanyok/evkonyv03/udvarnoky)
9
II.
Győr története a két világháború közötti időszaktól az 1950-es évek közepéig
II. 1. Előzmények
Győr a XIX. század közepére Felső-D unántúl kereskedelm i központjává fejlődött. Gabona- és állatkereskedelm e, sertéshizlalása az ország határain túl is ism ertté tették a várost. A kiegyezést követően az osztrák és cseh tőke beáram lása eredm ényeként kezdődött meg a gyárépítések korszaka, mely Győr gazdasági életében m inőségi változást és m odellváltást idézett elő. Ehhez azonban az előnyös földrajzi környezet (bőséges ipari víz, Bécs és Budapest között a többirányú vasúti kapcsolat) önm agában még nem bizonyult volna elegendőnek. Kellett hozzá az a polgári mentális, am ely felism erte az ipar hatását a város fejlődésére.11 A századforduló környékén a település közigazgatási területe megnagyobbodott, hiszen 1905-ben, évtizedes viták után, Győrhöz csatolták Révfalu, Pataháza és Sziget községeket, m ely által a város lakóinak száma elérte a 40.000 főt.12 A XX. század első évtizede m ár a háborús előkészületek jegyében telt, ennek eredm ényeként jö tt létre például a M agyar Á gyúgyár Rt. Az I. világháború folyam án G yőr a főváros után az ország legnagyobb iparvárosává vált. Ez a település társadalm ában is átalakulást okozott. A korábban m eghatározó számarányú kereskedő és kisiparos réteg egyre jobban visszaszorult, és a munkásság vált m eghatározóvá Győr népességében.
II. 2. Győr a két világháború között
A két világháború között M agyarország - és benne G yőr - a trianoni békeszerződés aláírásával teljesen új létfeltételek közé került. A határok változása az északnyugat-dunántúli régiót is érintette, ezért a háború utáni új közigazgatási beosztás kialakításakor az egykori Győr várm egyét egyesítették a területük töredékére zsugorodott M oson és Pozsony m egyékkel,
am elynek új elnevezése
„Győr-M oson-Pozsony közigazgatásilag
egyelőre
11 Gallyas: i. m. 3. p. Szakál Gyula: Vállalkozó győri polgárok 1870 - 1940 között. Sikeres történeti modellváltás. Budapest, 2002, L ’Harmattan. 83. p. 12 Cziglényi László: Győr. Budapest, 1981, Panoráma Kiadó. 21. p.
10
egyesített várm egyék” lett. Ez a megyenév utalt az ideiglenességre és a két háború közötti legfontosabb külpolitikai célra, a revízióra. Győr határm enti várossá vált, ennek összes következm ényeivel. A felvidéki Csallóköz és Burgenland elcsatolásával elveszítette korábbi legfontosabb gazdasági-kereskedelm i kapcsolatait. A legnagyobb győri gyárak tudniillik az egész M onarchia felvevőpiacára termeltek. 1920 után m integy 2000 m enekült érkezett Győrbe, akik főleg Felvidékről elűzött tisztviselők voltak, és semm iféle megélhetéssel, lakással nem rendelkeztek. Ez az ellátatlan tömeg (a vagonlakók) igen nagy gondot jelentett a város akkori vezetésnek. A Győri Á gyúgyár leszerelése, a krónikus szén- és nyersanyaghiány, a külkereskedelem hiánya, az utódállam ok csaknem teljes blokádja, a hatalmas infláció m iatt dezorganizálódó gazdaság a háború után közel 6000 főre növelte a győri m unkanélküliek szám át.13 A területi változások ezzel együtt a dualizm ushoz képest is tovább növelték Győr ipari-gyáripari jelentőségét. Ennek egyszerű oka az, hogy a jelentősebb iparvárosok, m int például Pozsony, Fiume, Nagyvárad, Arad, Kolozsvár, Kassa, Temesvár, stb. a trianoni határokon kívülre kerültek. Az 1930-as népszám lálás idején Győrött 11.568 munkavállaló dolgozott az iparban. Ehhez hasonló nagyságú ipari dolgozószám m al a korban Budapesten kívül csak Pécs, Ózd és Salgótarján környékén lehetett találkozni. Az iparból élők aránya tekintetében G yőr (45,8%), még Budapestet is m egelőzte (40,8% ).14 Az I. világháború utáni válságos helyzetből a 20-as évek közepére lábalt ki a város. A népszövetségi, illetve az országba beáramló m agánkölcsönök áradatából Győr is részesedett. Ezek m ellett különösen jelentős szerepet játszott a település gazdasági stabilizálódásában az ún. egyesített városok kölcsöne, m ely által két ízben (1925-ben és 1926-ban) összesen közel 1 m illió (805 ezer, ill. 103 ezer) dollár hitelhez jutott a város a New York-i Speyer és Társa bankkonzorciumtól. Győr a kölcsön döntő részét városfejlesztésre (kórházbővítésre, polgári fiúiskola építésére, kislakások építésére, hídépítésre, stb.) fordította. A hitelből jelentős összegek jutottak a városi közm űvek (víz-, csatorna- és gázmű) fejlesztésére is. A pénzösszegből m egvalósított beruházások közül kétségkívül az új, állandó M osoni-Duna-híd (Kossuth híd) volt a legjelentősebb, m elyet 1928-ban adtak át a forgalom nak.15 Győrben az 1920-as években főleg a textilipar fejlődött, hiszen ezen ágazat bővülése, gyarapodása útjából elhárultak a korábbi akadályok. Egyrészt az O sztrák - M agyar M onarchia 13 Honvári János: Győr vázlatos története a két világháború között. Győr Városi Levéltári Füzetek, 1997/1. sz. 110-111. p. 14 Uo. 111. p. 15 Uo. 111-112. p.
11
felbom lásával jórészt m egszűnt a korábbi osztrák és cseh konkurencia, m ásrészt az 1925. január 1-jén életbe lépő autonóm m agyar vám tarifa révén kifejezetten iparvédő, protekcionista vám okat vezettek be. K ülönösen magasak, átlagosan m integy 50% -osak lettek a textilipari vám tételek, ami igen kedvező hatással já rt a hazai textilipar számára. K özvetve szintén a m agyar (győri) textilipar fejlődését segítette elő az angliai és a nyugat-európai textilipar technológiai váltása, m elynek következtében az ott kiselejtezett régi, de még használható gépeket a m agyar textilgyárosok olcsón megvásárolták, és üzem eiket ezekkel a gépekkel szerelték fel. U gyancsak kedvezően hatott az iparág prosperálására az is, hogy a városban Trianon után sok helyiség vált üressé, ahová az 1920-as évek végén számos cég, az osztrák érdekeltségű M agyar Textilipar Rt. fonodája, a francia érdekeltségű Gyapjúfonó, Szövő-, Festő és Kikészítőgyár, illetve a bécsi H eller és Asconas H arisnyagyár Rt. költözött be. Ezen történések hatására G yőr a korszakban a vidék legjelentősebb textilipari központjává vált. A centrum jelleg több területen a város sajátja lett a két világháború közötti időszakban. Az ipar tekintetében, m int m ár fentebb em lítettem, G yőr az ország egyik legfontosabb településévé vált. A 20-as évek közepén m integy 35 nagyobb gyárral rendelkezett. A teljesség igénye nélkül, hogy csak a nevesebbeket em lítsem, itt m űködött a Vagongyár, a Kohn Olajgyár, M eller Ignác olajgyára, a Lederer-féle Szeszgyár, a Koestlin Kekszgyár, a Schmiedl-féle cukorka- és csokoládégyár, a G rab-féle viaszosvászon- és textilgyár, a Győri Textilm űvek Rt., a Richards Richard-féle finom posztógyár, vagy a csipkegyár (Gardénia). A közlekedési központ státuszát a város kedvező földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően m ár a történelem korábbi időszakaiban megszerezte. Ez a helyzet a korszakban csak tovább erősödött, hiszen ekkor került sor a B udapest-H egyeshalom vasúti fővonal villam osítására. Az első m enetrendszerinti Kandó-villanym ozdony vontatta vonat 1934. október 23-án futott be a győri pályaudvarra, a teljes Budapest-H egyeshalom villam osított vasúti vonal ünnepélyes átadására pedig 1935. július 24-én került sor.16 A városon áthaladó tranzitforgalom is jelentősnek volt mondható a két világháború közötti időszakban. Az állítás jogosságát számos adat igazolja. 1930-ban Győrött 19 benzinkút üzem elt, és az eladott üzem anyag mennyisége a vidéki városok közül itt volt a legnagyobb. Győrött 1927-ben 110 személyautó, 65 m otorkerékpár és 25 teherautó futott a kereken 37 km hosszú városi útvonalakon. A gépjárm űsűrűség tekintetében G yőr Budapest után a 2. helyet foglalta el. Ennek ellenére a helyi közlekedés legfőbb eszköze ekkor még a
16 Uo. 115-116. p.
12
kerékpár volt, m elyből 3730-at tartott számon a statisztika. A helyi autóbusz-közlekedés a Győri Általános K özlekedési V állalat (vagy más néven Staar A utóbuszüzem ) jóvoltából 1926 augusztusában két kocsival vette kezdetét. Ez a vállalkozás indította el 1928. február 15-én a háború utáni első két taxit is a városban. Később a buszok száma 5-re nőtt, és 1927-től fokozatosan kiépült az autóbusz-közlekedés a környező falvakkal.17 G yőr pénzügyi központ szerepét a korszakban itt m űködő nagy pesti bankok helyi fiókjai, például a M agyar Nem zeti Bank, a Pesti M agyar K ereskedelm i Bank, a M agyar Á ltalános Bank, Leszám ítoló és Pénzváltó Bank, A ngol-M agyar Bank, illetve a speciális helyi pénzintézetek (Győri Első Takarékpénztár, G yőrvárosi és M egyei Takarékpénztár, Győri Á ltalános Takarékpénztár) jelezték. Közigazgatási centrum jellegét a városban található intézmények, m int például bíróság, ügyészség, államrendőrség, gazdasági felügyelőség, Kereskedelm i és Iparkamara, adóhivatal, pénzügyőrség, Tankerületi Főigazgatóság, stb. adták. M indezek m ellett Győr az egyházi, iskolai és egészségügyi központ szerepét is betöltötte a két világháború közötti időszakban. Szintén lényeges m egem líteni, hogy a város m agyarországi viszonylatban m ár a korszakban is fejlett infrastruktúrával rendelkezett. V ízkivételi m űve 1884-ben, általános csatornam űve 1804-ben (1930-ban a lakások 60% -a m ár be volt kötve a vezetékes vízhálózatba), villam osm űve 1904-ben, gázm űve 1868-ban kezdte meg működését, m elyek term észetszerűleg több esetben átalakításon, bővítésen estek át. A telefon 1891-ben 122 előfizetővel kezdte meg m űködését Győrben. A 20-as évek végén m ár 100%-ban autom ata telefonközpont kapcsolta a feleket. M agyarországon ez volt az első vidéki város, ahol teljes m értékben autom atizálták a kapcsolást. 1937-ben 7 posta és 1103 távbeszélő állomás volt m egtalálható a városban, az egy lakosra eső telefonbeszélgetések száma (évi 1,6) tekintetében Győr 1936-ban még Budapestet is m egelőzte.18 A húszas évek m ásodik felének m érsékelt gazdasági konjunktúráját az 1929-33-as gazdasági válság szakította félbe, ami a vidék legjelentősebb ipari központja számára katasztrofális következm ényekkel járt. M íg 1880 és 1930 között tízévenként átlagosan 10-11 gyárat alapítottak Győrött, addig 1931-1939 között m indössze egy kis textilgyár létesült, m iközben több átmenetileg leállt vagy végleg megszűnt, az „életben m aradottak” nagy része pedig jelentősen csökkentett kapacitással m űködött tovább. A gyáripari foglalkoztatottak száma 6220-ról 4786-ra esett vissza. A V agongyár például, m elynek átlagos m unkáslétszám a 17 Uo. 116. p. 18 Uo. 117-118. p.
13
a 20-as években m eghaladta az 1000-et, a válság alatt kevesebb, m int 300 főnek adott m egélhetést. U gyancsak a válság hatására csökkent a gépipar, és nőtt a textilipar súlya, ez utóbbi 1932-ben m ár a term elési érték 44,9% -át adta, m elynek következtében nőtt a női m unkaerő aránya.19 A válságból való kilábalás a 30-as évek közepén indult el, m ikor a nagy gyárak a külföldi m egrendeléseknek is köszönhetően újraindultak, talpra álltak. A nagy lökést a gazdasági fellendüléshez azonban Darányi K álm án 5 évre tervezett, ám két év alatt megvalósított, 1938-ban éppen Győrben m eghirdetett 1 m illiárd pengős hadsereg-fejlesztési program ja adta, m elynek köszönhetően többek között a V agongyár 1939-40-től kezdve óriási állami m egrendeléseket kapott (különösen az autó és a repülőgéposztály). A hadikonjunktúra hatására a győri gyáripari alkalm azottak száma az 1932. évi 4786-ról 1940-re 10.487-re, a term elési érték 46,6 m illió pengőről 131,7 m illióra nőtt. G yőr
népességének
létszám ában,
összetételében,
m űveltségében
és
közéleti
aktivitásában érdekes tendenciák rajzolódtak ki a korszakban. Az 1920. évi népszám lálás idején a város lakosságának száma 50.036 fő volt. A következő, tíz év m úlva tartott népszám lálás idején, tehát 1930-ban Győrben 50.881 fő élt, a lakosság száma tehát gyakorlatilag stagnált. A város 19-20. századi történetében ez volt az első olyan időszak, am ikor m egállt a lakosságszám növekedése. Az okok sokfélék: háborús em berveszteségek; a hadiüzem ek
leszerelésével
a
m unkások
töm egének
elköltözése;
a
munkanélküliség,
bizonytalan szociális helyzet m iatt több száz győri polgár kivándorlása az U SA-ba, illetve nyugat-európai országokba; a városban egzisztencia nélkül m aradók zöm ének kiköltözése a környező falvakba. Az 1930-1941 közötti időszakban, jórészt a hadikonjunktúra hatására azonban m ár közel 7000 fővel gyarapodott G yőr népessége. 1941-ben 57.044 lakost szám láltak össze. A vallási m egoszlásnak a két világháború között különös jelentősége volt. Győrött az országosnál (63,8%) lényegesen magasabb volt a katolikusok (73,9%) és az izraeliták (5,1% helyett 10,6%) aránya, míg kisebb a reform átusoké (20,9% helyett csak 5,8% ).20 Az iskolai végzettség és műveltség tekintetében Győrött nagyon kedvezően alakult a helyzet. 1930-ban az írni, olvasni tudók aránya a 6 éven felüli népességben 95,4% volt. E tekintetben csak B udapest és Sopron előzte meg a várost. 1077 főnek volt főiskolai-egyetem i
19 Uo. 118. p. 20 Uo. 121. p.
14
végzettsége, 3399 fő rendelkezett teljes, 8 osztályos középiskolai végzettséggel, 4409 fő hatosztályos középiskolát végzett, 10.521 fő já rt legalább 4 osztályt a középiskolában.21 Az egyesületi élet igen intenzív volt a korszakban. 1932-ben a városban 190 egyesület tevékenykedett összesen 56.071 taggal (term észetesen ez úgy lehetséges, hogy sokan többszörös tagsággal is rendelkeztek). G yőrben m űködött könyvtár (bár kevés taggal), kultúr- és színház egyben, illetve két m ozi is. A sajtóterm ékek közül kiem elendő a Győri Hírlap, a D unántúli Hírlap, illetve a Győri N em zeti Hírlap. A korszak közepétől a város lakói elvileg m ár élvezhették a rádió adásait,
1930-ban 3252,
1938-ban pedig m ár 5693
rádióelőfizető volt Győrben. A két világháború közti időszakban a megye élén a központi akarat végrehajtásáért politikai értelem ben felelős, a korm ányzat által kinevezett és ahhoz m axim álisan lojális főispán állt. A várost a polgárm ester igazgatta. Az erősen korlátok közé szorított városi önkorm ányzat legfőbb intézm énye pedig a város törvényhatósági bizottsága volt. Tagjainak általános újjáválasztására az I. világháború után 1929-ben került sor első ízben. Ekkor a város törvényhatósági bizottságának 140 tagja lett, ebből 48-at az összes választó, 48-at a virilisek választották, a többi hivatali állásánál fogva lett tag, vagy az érdekképviseletek, egyházak delegálták, illetve 6 fő örökös tagsággal bírt. A választójogosultság rendkívül szűk voltát mutatja, hogy Győrött a lakosság 27,1% -a szavazhatott a törvényhatósági bizottság tagjaira, kiknek egy részét aztán 1934-ben újraválasztották. Ebben az évben m ár a város lakosságának 36,8%-a felelt meg a választójog kritériumainak. Az 1939. évi II. zsidótörvény értelm ében 23 rendes és egy örökös tagot eltávolítottak a törvényhatósági bizottságból. 1939 után új választásokat m ár nem tartottak, majd a háború végén,
1944-ben a belügym iniszter
felfüggesztette az önkorm ányzat am úgy is egyre szűkülő autonómiáját.
II. 3. A második világháború gazdasági és demográfiai hatásai, a településfejlődés irányai
A m ásodik világháború alatt a bom bázások, a kitelepítések, a deportálások, a harci cselekm ények nagy em berveszteséget és az anyagi javak nagym éretű pusztulását okozták a városban. A ném et megszállás után kezdődtek meg a bombázások. G yőrt 1944. április 13-tól a ném etek kiűzéséig összesen 26 - 18 nagyobb és 8 kisebb - angol-amerikai légitámadás érte. A város hangsúlyosan célpont voltát nyilvánvalóan ipari szerepe, és vele a háborúban betöltött
21 Uo. 122. p.
15
helyzete indokolta. A hivatalos jelentések szerint az első (1944. április 13-i) és egyben legpusztítóbb bom bázás m indössze 15-20 percig tartott, de ennek következtében 564 em ber halt meg, 1132 sebesülés történt, 77 lakóház pedig teljesen leégett.22 A nagyobb győri üzem ek közül a Városi G ázgyár 90%-os, a M agyar Vagon- és G épgyár 80%-os károkat szenvedett.23 Jelentős veszteségek érték a Szeszgyárat, a Cardo Bútorgyárat, a repülőteret és a repülőgyárat, illetve a Vas Gereben utcai és a pataházi házakat is. A későbbi hónapok folyam án végrehajtott légitám adások szerencsére nem voltak ilyen súlyosak. A bom bázások és a harcok alatt összességében 1052 polgári személy veszítette életét a városban. D eportáltak 5600 embert. A gyárak kitelepítésével együtt 4570 m unkást vittek nyugatra. U gyanekkor 5200 leventét hurcoltak el a városból.24 Az anyagi veszteségekről csak néhány adat: G yőr 5596 lakóházából rom m á lett 263 (4,1%), súlyosan m egrongálódott 809 (14%), m egsérült 4236 (75,2%) ház. 14.700 lakásából teljesen elpusztult 1504 (10,2%), m egsérült 3082 (20,9%); 29.686 szobájából m egsem m isült 3700 (12,4%), m egrongálódott 10.700 (36%). A bom batám adások az iparra még súlyosabb csapást mértek. 264 ipari, üzem i épülete közül teljesen elpusztult 72 (27,2%), súlyosan m egrongálódott 50 (18,9%), m egsérült 65 (24,6% ).25 Óriási kár érte a közm űveket és közlekedési hálózatot is. A város 16 hídjából 15-öt felrobbantottak, a szénhiány m iatt kiirtották a város parkjaiból a fákat, m egszűnt a víz, a gázés villanyáram -szolgáltatás. G yőr az ország negyedik rom városává vált. A ném et haderő alakulatait a II. U krán Front csapatai 1945. március 28-án űzték ki a városból. A háborús cselekm ények ettől az időponttól m egszűntek Győrben, így a romokon megindulhatott
a
„norm ális” ,
mindennapos
élet.
Az
O VIRT-m űvek
(Országos
Villam osm űvek Rt.) a harcok alatt sem állt le. Így az áram szolgáltatást néhány nap alatt biztosítani lehetett. A vízm űvek m ár három nap m úlva ellátta ivóvízzel a földszintes házakat a város nagy területén. A gázszolgáltatás azonban csak később indult meg, m ivel a harcok során a G ázgyár szinte teljesen elpusztult. Az üzem ekkel együtt a lakóházakat, lakásokat is igyekeztek m inél gyorsabban helyreállítani, ennek ellenére Győr egyik legsúlyosabb problém ája több évtizeden keresztül a lakáshiány volt és maradt. 1947-ben 5215 lakóház állt a városban, ami közel 400-al volt kevesebb, m int 1941-ben (5596).26 1950 és 1954 között csak 450 modern, fürdőszobás lakást adtak át, m ely nem elégítette ki az igényeket. 1954-55-ben 22 GYMSMGYL Polgármesteri iratok. 1944. - Légitámadások. (Külön cs.) Közli: Lengyel - Sáry - Tirnitz: i. m. U . p. 23 GYMSMGYL Magyar Vagon- és Gépgyár iratai. I./16. cs. Közli: Lengyel - Sáry - Tirnitz: i. m. 11. p. 24 Gecsényi - Göcsei: i. m. 10. p. 25 Gallyas: i. m. 6. p. 26 Uo. 5. p.
16
újabb 597 lakást építettek (66% -át állami erőből), ennek ellenére tovább növekedett a lakáshiány. Ennek oka főleg abban rejlik, hogy erre az időszakra a lakosság m ár igencsak összezsúfolódott a városban. 1955-ben Győrben 16.245 lakást tartottak nyilván, m elyek közül 1785-ben két család, 196-ban három család lakott, de volt olyan lakás is, am elyben öt, és olyan, am elyben hat család élt. Em ellett 40 család életveszélyes, romos lakásban lakott. 27 G yőr népességében a bom bázások és harcok igen nagy pusztítást okoztak. M íg a tízévenként végzett népszám lálások adatai szerint a XIX. század közepétől 1940-ig a lakosság száma jelentősen növekedett, addig a háborús esem ények következtében 1941 és 1949 között nem növekedett, hanem csökkent. A város lélekszám a 1945 márciusában m indösszesen 25.000 fő, az 1945. június 30-ai gyorsfelvétel szerint 50.400 fő, az 1946. augusztus 1-i élelm ezési létszám alapján 51.000 fő, 1947 szeptemberében 52.000 fő, míg 1948 januárjában 54.000 fő volt.28 1949 m ájusában 55.208 lakos élt G yőrben.29 Az 1941. évi létszám ot (57.190 fő) csak az 1950-es évek elején érte el a város, melytől kezdve a népesség szám a ismét roham osan növekedett. A népesség iskolai végzettségében a vizsgált korszakban még nem zajlottak le jelentősebb változások, bár ném i javulás így is megfigyelhető. Csak egy-két adatot em lítve az állítás alátámasztására: a 7 éves és idősebb népességen belül 1941-ben 3,5%-nak, míg 1949ben 6,2% -nak volt az érettségi a legm agasabb iskolai végzettsége. Felsőfokú oklevele 1941ben a népesség 1,7%-ának, 1949-ben 1,8%-ának volt.30 G yőr a II. világháború hatásaként rendkívül nehéz gazdasági helyzetbe került. M ár az első hetekben súlyos gondot okozott az általános pénzhiány. A győri bankok páncélszekrényei üresen tátongtak, forgótőke egyáltalán nem állt rendelkezésre. A Győri N em zeti Bizottság ezért
úgy
határozott,
hogy
a
szükséges
pénzm ennyiség
előterem tése
céljából
kölcsönkötvényeket bocsáttat ki Győr városával. Az akció gyakorlati lebonyolítása során 20.000 darab kam atfizetés
(egyenként mellett.
Az
11 pengős névértékű) kötvény került kibocsátásra, 4% -os értékpapírokat
a
városnak
1945.
decem ber
31-ig
kellett
visszaváltania, s azokat a lakosság köztartozásainak (pl. adók, közüzem i díjak) kiegyenlítésre is felhasználhatta.31 1945 m ájusáig 310.000 pengő volt a jegyzett kötvények névértékeinek összege. A győriek a kötvényeket leginkább elm aradt villany, gáz és csatornadíj tartozásaik
27 Gecsényi - Göcsei: i. m. 19. p. 28 Gallyas: i. m. 5. p. 29 GYMSMGYL 30. f. 2. fcs. 7. ő. e. MDP Győr-Sopron megyei Bizottsága. Közigazgatási és Adminisztratív Osztály. Az 1949. május 15-i országgyűlési választások előkészítésére, lebonyolítására, eredményeire, tapasztalataira vonatkozó iratok. 30 Gecsényi - Göcsei: i. m. 15. p. 31 GYMSMGYL Győri Nemzeti Bizottság iratai. 1945 - 8. és 12. Közli: Lengyel - Sáry - Tirnitz: i. m. 33. p.
17
kiegyenlítésére vették igénybe, a város pedig elsősorban a közellátás javítására használta fel az így befolyt pénzeket. A m ár ekkor érezhetővé vált infláció a későbbi hónapok folyam án azonban hátrányosan befolyásolta ezt a helyi kezdeményezést. A háborút követő esztendőben még mindig hatalmas volt a nyers- és üzem anyaghiány a városban, m elynek következtében alacsony volt a term elés színvonala, jelentős az áruhiány, illetve katasztrofális m éreteket öltött a m ár em lített infláció is. Ezek a tényezők nagyban akadályozták a termelés és a kereskedelem fellendülését, így term észetszerűleg a lakosság életszínvonala a m élyponton volt. A m unkanélküliség m értéke ugyancsak nagy problém ának mutatkozott. Egy 1947 októberében kelt alispáni jelentés szerint Győr-M oson várm egyében az összeírás alapján 6000 m unkanélkülit tartottak nyilván32, melyből a többség, 4172 győri személy volt.33 G yőr legnagyobb és legjelentősebb gyárában, a M agyar Vagon- és G épgyárban már 1945 áprilisában m egindult a m unka m integy 1350 dolgozóval. A vállalat jóvátételre termelt, em ellett azonban az újjáépítésből is kivette a részét. V asúti kocsikat, tehervagonokat, teherautókat, autóbuszokat javítottak, illetve tevékeny szerepet játszottak a budapesti Kossuth-híd, a m edvei Duna-híd, a győri Baross-híd (vasúti felüljáró) és a Petőfi-híd újjáépítésében. A textilgyárak pedig főleg a Szovjetunióból szállított nyersanyagot dolgozták fel. G yőr ipari term elése ekkoriban (1946-ban) m egfelelt az országos eredm ényeknek, mely szerint az 1938-as színvonalnak a kisipar a 75% -át, a gyáripar a 37% -át érte el.34 Az ország és a város gazdasági életének javulásában lényege szerepe volt az új pénz, a forint bevezetésének (1946. augusztus 1.). Az újjáépítés meggyorsult, a vasúti, közúti közlekedés fokozatosan javult. A Budapest - Hegyeshalom útvonalon m ár 1945. április 27-én újra közlekedett a vonat. G yőr - Budapest között 1947. március 20-tól pedig villany- (Kandó) m ozdonyok által vontatott szem élyvonatok szállították az utasokat. A hidak újjáépítése ugyancsak döntő fontosságú volt a közlekedés helyreállításában. 1946. decem ber 14-én készült el (a m ár em lített) Petőfi-híd, am ely a B udapest - Bécs közötti főközlekedési úton fekszik. 1947. május 4-én adták át a forgalom nak a G yőr - Hegyeshalom , Győr - Sopron vasúti vonalak állandó hídjait. Az autóbuszok kijavítása után előrelépés történt a távolsági és a városi közlekedésben is. 1947-től naponta hat vidéki járat közlekedett (délután Győrből, reggel Győrbe).
32 GYMSMGYL Alispáni iratok I. 12324/1947. alp. Közli: Dávid: i. m. 1971. 538. p. 33 Uo. 34 Gecsényi - Göcsei: i. m. 28. p.
18
A fentebb em lített tényezők az ipar fejlődésének is kedveztek. A gépipar term elése felfelé ívelt. 1946. decem ber 1-jén állam osították a M agyar Vagon- és Gépgyárat, mely a m agyar nehézipari vállalatok egyik legjobban m űködő üzem e lett. H idak vasszerkezeteit, vasúti kocsikat építettek és javítottak. Javításokat osztrák m egrendelésre is végeztek. A textilipar term elése is növekedett 1946. m ásodik felétől kezdve, a Cardo B útorgyár pedig a hazai piac m ellett m ár exportra is termelt. A konjunktúra a dolgozólétszám ok alakulásában is tetten érhető. A V agongyárban 1947 m árciusában 414935, 1948 januárjában 470036, míg 1950ben m ár 751637 munkás állt alkalmazásban. A város m ásodik legnagyobb üzeme, a Győri Textilm űvek Rt.
1947-ben
1000 főt38 foglalkoztatott, míg G yőr egyik külföldön is
legelism ertebb textilvállalatánál, a Richards-gyárnál ugyanebben az esztendőben 650-en39, 1948-ban pedig m ár 710-en40 tevékenykedtek. A bankok állam osítása (1947. novem ber 20.) után 1948. március 25-én a 100 főnél több m unkást foglalkoztató üzem ek állam osításával Győrött állami tulajdonba került: a M agyar Textil Rt., a Koestlin-gyár, a Linum Lenfonó- és Szövőgyár Rt., a Győri Textilm űvek Rt., a Gráb-gyár, a Richards-gyár, az Olajgyár, a Gyapjúfonó- és Szövőgyár és a K özlekedési Vállalat. G yőr m unkáslétszám ában az 1950-es években ism ét szembetűnő gyarapodás volt megfigyelhető. 1953-ban 19.169 fő dolgozott a város üzemeiben. Ez a szám ugyan 1954-ben 18.761-re csökkent, de 1955-ben ism ét lassú növekedésnek indult, és elérte a 19.018 főt.41
II. 4. A város és a megye politikatörténetének főbb eseményei 1945 és 1956 között
A hogy az országos, úgy a helyi politikában is eseményekben, változásokban bővelkedett az
1945 és
1956 közötti időszak. A város igazgatásához, irányításához
kapcsolódó lényegesebb történéseket röviden, kronologikus sorrendben közlöm. Az 1945. március 19-i pártközi m egegyezés álláspontja alapján Győrött április 6-án m egalakult a nem zeti bizottság. A testület 3 kom m unista, 3 szociáldem okrata, 2 parasztpárti, 2 kisgazdapárti, 3 szakszervezeti és 3 értelmiségi (utóbbiak csak rövid ideig ténykedtek)
35 36 37 38 39 40 41
Dávid: i. m. 1971. 539. p. Gecsényi - Göcsei: i. m. 27. p. Uo. 32. p. Dávid: i. m. 1971. 540. p. Gallyas: i. m. 31. p. Uo. Finta: i. m. 570. p.
19
tagból állt.42 A plénum elnöke dr. M eixner Ernő (FKgP, a K ereskedelm i és Iparkam ara főtitkára), míg titkára M olnár Antal (MKP) lett.43 A nem zeti bizottság feladata elsősorban az önkormányzati szervek m egalakítása, illetve a m egyeszékhely helyzetének, viszonyainak stabilizációja volt. Az Ideiglenes N em zeti K orm ány 14/1945. M. E. számú rendelete alapján az önkorm ányzatok újjászervezésével párhuzam osan, a nem zeti bizottságok a közigazgatási organizáció keretein kívül maradva, politikai szervekként, inkább kezdem ényező, szervező és főleg ellenőrző tevékenységet fejtettek volna ki. A gyakorlatban azonban az ország számos helyén - így Győrött is - a nem zeti bizottságok a későbbiekben is túlm entek ezeken a kereteken, és a helyi ügyeket illetően irányító erőként m űködtek.44 A nem zeti bizottságokat a korm ány az 1100/1949. sz. rendeletével szüntette meg, hatáskörüket pedig a Függetlenségi Népfront helyi szerveinek adta át. 1945. június 1-én tartotta alakuló közgyűlését Győr törvényhatósági jogú város törvényhatósági
bizottsága.
A
testületben
20
kom m unista,
20
szociáldem okrata,
20
kisgazdapárti, 4 parasztpárti és 16 szakszervezeti képviselő kapott helyet. Polgárm esterré az ideiglenesen m egbízott dr. V elsz A ladár (FKgP) helyett Udvaros Istvánt, az SZDP korábbi helyi titkárát választották meg. A polgárm ester-helyettesek Kolonich A rnold (MKP) és Pintér Sándor (SZDP) lettek, akik korábban m ár ideiglenesen is betöltötték ezt a pozíciót. Az új polgárm ester székfoglalójában, rávilágítva G yőr rendkívül súlyos helyzetére, az alábbi gondolatokat fogalm azta meg: „A m ostani idő nem alkalmas a beszédre, m a cselekvésre van szükség. A program ot m ajd a pártok fogják adni, azon kívül fel kell építeni a várost, így a program m agától adódik. M a kezet a kézbe téve, vállat a vállhoz vetve kell dolgozni, m ert csak ez hozhatja meg az újjászületést. A reánk váró nagy feladatok megvalósításában m indannyiunknak közre kell m űködnie.”45 G yőr-M oson-Pozsony k. e. e. várm egye törvényhatósági bizottsága 1945. július 2-án állt össze K atona János (MKP) főispán vezetésével. Tagjai között 11 kom m unista (4 győri), 11 szociáldem okrata (3 győri), 12 parasztpárti (1 győri), 12 kisgazdapárti és 6 szakszervezeti képviselő volt megtalálható. A plénum m egerősítette állásában a m ár ideiglenesen kinevezett alispánt, dr. Tézsla Józsefet (NPP) is.46 Ezzel 1945. közepére a háborús esem ények során
42 43 44 45
GYMSMGYL NB iratok. 1945. április 6-i jegyzőkönyv. Közli: Dávid: i. m. 1971. 513. p. Uo. Lengyel - Sáry - Tirnitz: i. m. 18. p. GYMSMGYL Győr város közgyűlési jegyzőkönyvei. 145 - 8. és 10. pont Közli: Lengyel - Sáry - Tirnitz: i. m. 23. p. 46 GYMSMGYL Győr-Moson vármegye törvényhatósági bizottsága közgyűlésének jegyzőkönyvei. 1945. július 2-i jegyzőkönyv. Közli: Dávid: i. m. 1971. 514. p.
20
összeom lott közigazgatási rendszer mind városi, m ind megyei szinten újjászerveződött és 1949-1950-ig kisebb-nagyobb személyi cserélődéssel, de változatlan struktúrában működött. 1948. február 23-án Udvaros István polgárm estert lem ondatták pozíciójából, március 7-én pedig pártja kizárta tagjai soraiból.47 Dr. Borbély Endrét, Győr-M oson várm egye és Győr thj. város 1946. január 1-én m egválasztott főispánját az SZDP ugyancsak 1948. március 7-én zárta ki tagjai közül, míg március 9-én tisztségéből is felm entették.48 Ezek a történések egyértelm űen jelezték a kom m unista hatalomátvétel, s ez által az egypártrendszerű diktatúra erőteljes közeledtét. 1948. május 9-én m egalakult Győr város M DP szervezete. A választm ány a Végrehajtó Bizottság titkárává Bozsóki Ferencet választotta.49 1948. május 23-án létrejött a Győr-M oson m egyei M D P-szervezet50, m ellyel a megyében (ahogy országosan is) végképp a kom m unisták kezébe került a politikai irányítás. A m egyebizottság titkára D öm ötör Ferenc lett. 1949. március 13-án alakult meg a Függetlenségi Népfront G yőr m egyei Tanácsa, az elnöki pozícióba D öm ötör Ferenc, az alelnökibe M ille Tibor került, míg a titkár G ódor Ferenc lett.51 A Függetlenségi N épfront a hivatalos ideológia szerint a népi egység m egvalósulását volt hivatott hirdetni, hiszen a vidéki szervezetek összetétele, így a győrié is, elviekben az M DP, a Független K isgazdapárt és a Nem zeti Parasztpárt m ellett a Szakszervezetek, a Dolgozó Parasztok és Földm unkások Szövetsége, az M N D SZ és a D ISZ helyi szerveinek aktivitására és
együttm űködésére
épült.
Valójában
nyilvánvaló,
hogy
össztársadalm i
egységről egyáltalán nem volt szó a Népfront esetében, hiszen az M DP ekkorra m ár régen teljesen m aga alá rendelte a csak névlegesen létező korábbi dem okratikus pártokat és a különböző szövetségeket. A m ásodik világháborút követő években a közigazgatási rendszer reform ját a kom m unista párt rendre megakadályozta, éppen úgy, m int az országos önkormányzati választások megtartását. Lényeges változások 1949-ben és 1950-ben történtek. Az 1949. évi XX. törvény (a M agyar N épköztársaság A lkotm ánya) V. fejezete egyértelm űen kim ondta, hogy a korábbi önkorm ányzatok helyett a tanácsok veszik át a megyei, városi, járási és községi
közigazgatás
irányítását.
A
tanácsok
m űködésének
sajátosságait
a
Győr-
Sopronmegyei Hírlap egyik cikke ekképp foglalta össze: „A helyi, járási és megyei
47 48 49 50 51
Grábics - Dr. Horváth - Kucska (szerk.): i. m. 344. Uo. 50. p. Győrmegyei Hírlap, 1948. május 11. Győrmegyei Hírlap, 1948. május 25. Győrmegyei Hírlap, 1949. március 15.
21
tanácsokba a dolgozó nép általános titkos és közvetlen választás útján küldi el képviselőit, és m unkájukat állandóan ellenőrzi. A tanácstagok kötelesek évente kétszer beszám olót tartani végzett munkájukról, és választóik bárm ikor visszahívhatják őket, ha úgy látják, hogy nem képviselik jó l a dolgozók érdekeit. A tanácsok hatásköre is sokkal szélesebb lesz, m int a m últban az önkorm ányzatoké volt. A m inisztérium ok, az országos jelentőségű ügyektől eltekintve a konkrét ügyintézés jogát fokozatosan a tanácsokra ruházzák át, ami nem csak a jobb
és
gyorsabb
m inisztérium ok
ügyintézést
túlterheltségét
biztosítja is,
és
majd,
hanem
jelentős
fokozatosan
m értékben
m egszünteti
hozzájárul
a
a
bürokrácia
felszám olásához.”52 A tanácsok tehát a szocialista rendszerben elvileg az önkormányzatiság funkcióit voltak hivatottak megtestesíteni. A valóságban azonban a központi politikai irányítás helyi végrehajtó szervezeteiként működtek. Sem politikai, sem gazdasági értelem ben nem rendelkeztek az önállóság alapjaival. Feladatuk a központi igazgatás által kiadott utasítások végrehajtása volt. 1950. június 15-én hívták életre a G yőr-Sopron megyei Tanácsot. A Végrehajtó Bizottság elnökének K enderessy K ároly alispánt, alelnökeinek Funk Józsefet és Szigethy A ttilát, míg titkárnak Szarvas A ladárnét választották.53 A M egyei Tanács, m elynek tagjait a M agyar Függetlenségi N épfront Országos Tanácsa delegálta, 81 tagból, míg a Végrehajtó Bizottság 13 tagból állt. A szerv jellem zőiről a megyei lap így írt: „A Végrehajtó Bizottság feladata,
hogy
a felm erült megyei
problém ákat
gondoskodjék. A V. B. felügyelete alá tartoznak
megoldja,
és
azok
végrehajtásáról
a Tanács különféle osztályai.
Tanács szervezeti felépítése tehát a következőképpen alakul. A legfelsőbb szerv a
A M egyei M egyei
Tanács, ennek keretén belül jö n létre a Végrehajtó Bizottság. A V. B.-ban az elnökön és a két alelnökön kívül a titkárság feladata az ügyek intézése. A titkárság 11 osztály vezetését végzi: 1. Pénzügyi osztály, 2. Terv- és statisztikai osztály, 3. Igazgatási osztály, 4. Ipari osztály, 5. Kereskedelm i osztály, 6. M ezőgazdasági osztály, 7. Építési osztály, 8. K özlekedési osztály, 9. Oktatási- és népm űvelési osztály, 10. K özegészségügyi osztály, 11. M unkaerő-gazdálkodási osztály.”54 1950. augusztus 15-én alakult meg ideiglenesen Győr Város Tanácsa. A Végrehajtó Bizottság elnöke M arkó Gyula, Győr addigi polgárm estere, alelnökei Jankovits Istvánné és W eller László, titkára pedig Szász Béla lettek.55 Az Elnöki Tanács 1950. október 22-ére írta ki a tanácsválasztások időpontját. A választás m egyei szinten (is) elsöprő (97,8% -os) N épfront 52 53 54 55
Győr-Sopronmegyei Hírlap, Győr-Sopronmegyei Hírlap, Győr-Sopronmegyei Hírlap, Győr-Sopronmegyei Hírlap,
1950. június 3. 1950. június 16. 1950. június 2. 1950. augusztus 16.
22
győzelem m el zárult. Így m ár semmi akadálya sem volt, hogy a városi és a m egyei tanács novem ber elején változatlan végrehajtó bizottsági és vezetői állom ánnyal megkezdje működését. Néhány hónap elteltével azonban, ahogy országosan, úgy a megyében is egyre több problém a m utatkozott a tanácsok tevékenységével kapcsolatban. A végrehajtó bizottsági üléseken
vissza-visszatérően
szóba
került
m egvalósítandó
célként
a
tanácsm unka
m egjavításának és a töm egkapcsolatok elm élyítésének gondolata. Ennek érdekében az állandó bizottságokat megerősítették, a tanácstagi fogadóórákat és beszám olókat tervszerűbbé, rendszeresebbé tették, a m egüresedő tanácsi státuszokba pedig elsősorban államigazgatási iskoláról
kikerülő
kádereket,
illetve
m unkás-paraszt
kádereket
helyeztek.
Em ellett
rendszeressé tették az osztályértekezleteket, többek között azért, hogy a hivatali apparátus dolgozóinak szakmai és politikai képzését ily m ódon oldják meg. A tanácsi m unka m egjavítását célzó intézkedések azonban nem hozták meg a várt és kívánt eredményeket. Tovább fokozta a nehézségeket Győrött is, hogy az M DP II. kongresszusa 1951 februárjában módosította, em elte a tervszámokat. Ezzel irreális célokat tűzött ki, m elynek következtében súlyos gazdasági nehézségek keletkeztek. Aránytalanságok alakultak ki a nehéz- és könnyűipar,
az
m ezőgazdaság
alapanyag-term elő fejlesztésére.
és
feldolgozó
ipar között.
M indezek következtében
Alig jutott fedezet a
1951-től jelentősen csökkent a
munkásság, a parasztság és az alkalm azotti réteg életszínvonala. Győrött is megfigyelhető volt, hogy a lakosság szemében ezen negatív jelenségek a tanácsok tehetetlenségét tükrözték vissza,
m ely jelentős
tekintélycsökkenéshez
vezetett.
Ilyen
körülm ények
között
az
államigazgatási szervezet ténykedése egyre körülm ényesebbé vált. M egnehezítette a tanácsi m unkát a felső irányító szervek részéről folyam atosan erősödő centralizációs törekvés is. A helyi tanácsok hatásköréből m ind több került központi kézbe, m ely tovább fokozta azok m egkötöttségét. A töm egkapcsolatokat rontotta, hogy a tanácsi m unka a felülről való túlzott irányítás m iatt adm inisztratívvá, sem atikussá vált. Em ellett a tanácstagok is egyre kevesebb érdeklődést tanúsítottak a közügyek iránt. Végül a párt számára is nyilvánvalóvá vált, hogy a változásokhoz „reform ra” van szükség, hiszen a meglévő tanácstörvény nem tette lehetővé a szükséges
átalakítások
véghezvitelét.
A
tanácsok
szerepével, jog-
és
feladatkörével
kapcsolatban az M DP III. kongresszusa m ondta ki az új irányelveket és hozta meg a döntéseket. Az új tanácstörvényt az országgyűlés az 1954. szeptember 25-i ülésen fogadta el. A törvény jelentős változásokat azonban nem hozott a helyi igazgatásban. A tanácsok szerepe továbbra is, a pártállam i m onolit struktúrának megfelelően, a végrehajtásra korlátozódott. Az 1954. novem ber 28-i új tanácsválasztásokat követően decem ber 6-én tartotta alakuló ülését a
23
G yőri Városi Tanács. A Végrehajtó Bizottság elnökének H orváth Istvánt választotta meg. Az elnökhelyettesi pozícióba Gergényi Lajos és C sizm adia Sándor kerültek, míg a titkár Szalai M argit lett.56 Két nappal később, decem ber 8-én G yőr-Sopron megye Tanácsa is megalakult. A V. B. elnöke M arkó Gyula, elnökhelyettesei M ezei József, K ecskem éti István és Zagyva Imre, míg titkára G önczöl Gyula lettek.57 Az 1944 utáni években az országnak az 1944 és 1947-1948 közötti időszakot követően 1956-ban volt ism ét (és sokáig utoljára) olyan hatalm i politikai elitje, am elyik demokratikus úton került pozícióba, és a legitim ációja valóságos volt. Az
1956-os vezető réteg
kiválasztódásában m eghatározó szerepe volt a társadalm i önszerveződésnek, a közvetlen dem okratikus
technikák
-
népgyűlés,
nyílt jelöltállítás
és
választás
-
széleskörű
alkalmazásának. Ennek a vezető rétegnek a tagjai közé a forradalm i m egm ozdulások következtében országos és helyi szinten irányító szerepet betöltő politikusokat, forradalm i bizottsági és munkástanács-vezetőket, az újjászerveződő pártok m eghatározó személyiségeit lehet besorolni.58 Győr az 1956-os esem ényekben kiem elkedő szerepet játszott. Objektív adottságainak (a nyugati határ közelsége, Budapest és Bécs közt félúton fekvés) és kedvező személyi feltételeinek köszönhetően a forradalom m ásodik fővárosa lett. Számos jelentős esem ény (pl. Jóború M agda oktatási m iniszterhelyettes részvételével tartott értelm iségi ankét, H áy Gyula írói estje, a Győri Petőfi K ör m egalakulása) után, a Győrben október 25-vel induló forradalm i időszakban sorra alakultak azok a szervezetek, testületek, m elyek néhány napig, hétig a helyi, a m egyei vagy a regionális hatalom letétem ényeseivé váltak. O któber 26-án jött létre az ideiglenes Győri N em zeti Tanács, m ely október 29-étől Győr-Sopron M egyei N em zeti Tanácsként m űködött tovább. Az elnevezés jelzi, hogy a város és a megye irányítása nem különült el. A tanács elnöke Szigethy A ttila lett. A nem zeti tanácson belül különböző tanácsokat hoztak létre. A m unkástanács elnöke Szabó György, a forradalm i katonatanácsé Krecz Géza őrnagy, az értelm iségi tanácsé Földes Gábor, a paraszttanácsé Szabó Sándor, a közigazgatási tanácsé pedig Szalai M ihály lett. A nem zeti tanács feloszlottnak nyilvánította az ÁVH-t, felhívott m inden községet, hogy hozza létre saját nem zeti tanácsát, egyben felszólította a lakosságot a közrend, a béke megőrzésére, a fosztogatások, garázdálkodások elkerülésére, a fegyveres testületeket pedig arra, hogy ne használjanak fegyvert a felkelt néppel szemben. A nem zeti tanács elrendelte az általános sztrájkot, am ely azonban nem 56 Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1954. december 7. 57 Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1954. december 9. 58 Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében. Budapest, 2001, Osiris Kiadó. 133. p.
24
vonatkozott a tanácsok, a közm űvek és erőm űvek, az élelem termelés, valam int az egészségügy, a posta, a közlekedés és a kiskereskedelem dolgozóira. Az esem ények alakításában fontos szerepet játszottak a G yőr-Sopron M egyei Tanács (Forradalmi) M unkástanácsa (elnök: Dr. Tóth István), illetve a különböző gyárak (M agyar Vagon- és Gépgyár, Győri H ajtóm űgyár, stb.) m unkástanácsai is. Az üzem i m unkástanácsok a SZOT, az M DP KV, illetve elsősorban a Győri N em zeti Tanács felhívása alapján alakultak meg. A szervek azon túl, hogy átvették az üzem ek irányítását, érdekvédelm i feladatokat is betöltötték, ellátták a munkásság politikai (érdek)képviseletét, és a felfegyverzett üzem i őrségek révén részt vállaltak a közrend fenntartásában. M indezek m ellett term elési és személyi kérdésekben
döntöttek,
a nagyobb
győri üzem ek
pedig
állandó
küldöttel
képviseltették m agukat a Győri Nem zeti Tanácsban. O któber 30-án alakult meg a forradalom vezető csúcsszerve, a Dunántúli Nem zeti Tanács. A tanács székhelye Győr, elnöke Szigethy A ttila lett. Az elnökség ekkor még zöm mel győriekből állt (Szabó György, Szigethy Attila, Krecz Géza őrnagy, Germán László) de bekerültek veszprém i szem élyek is. A m egyéket négy-négy, a városokat két-két, a bányavidékeket
összesen
négy
fő
képviselte.
M egalakították
a
DNT
különböző
szakbizottságait, így a sajtóbizottságot, valam int a katonai bizottságot is. A többpártrendszer visszaállításának bejelentése után G yőr-Sopron megyében is újjáalakultak a pártok. A forradalom intézm ényeinek (nemzeti tanácsok, m unkástanácsok) általános pártellenes álláspontja azonban nem sok teret engedett számukra a politikai életben, nem igen jutottak többre, m int m egalakulásuk és program juk közzétételére, a pártszervezés m egindítására. Az SZDP győri szervezete október 31-én a színházban tartotta alakuló ülését, elnökké az ötvenes években börtönbüntetést szenvedett Udvaros Istvánt, Győr korábbi polgárm esterét választották. N ovem ber 4-ig hat-hétezer em ber jelentkezett a pártba, amely novem ber 4-én m egjelentette felső-dunántúli napilapját Győri M unkás címen. O któber 31-én az FKgP is m egtartotta alakuló ülését, az elnöki pozícióba a korábbi Győr-M oson várm egyei főtitkár, M odrovics István került. M egalakult Győrött a Nem zeti Parasztpárt és a D em okrata N éppárt helyi szervezete is, az N PP-t Szigethy A ttila a párt országos vezetőségében is képviselte.59 A szovjet m egszállás hírére feloszlott a D unántúli Nem zeti Tanács és a Győri Nemzeti Tanács, vezetői közül többen N yugatra m enekültek (Galambos Iréneusz, Germán László stb.), m ások (Szigethy Attila) elrejtőztek. A forradalom szervei közül egyedül a m unkástanácsok 59 Szakolczai Attila: 1956. Forradalom és szabadságharc Győr-Sopron megyében. Győr, 2006, Győr Megyei Jogú Város Levéltára. 66. p.
25
elsősorban a vagongyár munkástanácsa, mely a novem ber 5-ével kezdődő héten egyértelm űen a győri forradalom legfontosabb intézm énye volt - próbálták és tudták ideig-óráig m egőrizni az októberi esem ények céljait és eredm ényeit. Pozíciójuk hangsúlyos voltát jelzi, hogy novem ber 11-ével küldötteket delegál(hat)tak a m egyei és a városi tanács végrehajtó bizottságába. A vagongyári m unkástanács novem ber 9-i ülésén a küldöttek feladatait a következőkben határozták meg: ellenőrizzék a városi és a m egyei tanács m unkáját, hogy a határozatok valóban a m unkások érdekeit szolgálják; ügyeljenek a forradalom ban elért eredm ények m egőrzésére, biztosítására; segítsék a tanácsot a helyzet norm alizálásában, hogy biztosítani tudja a rendet, a nyugalmat, a közellátást a városban és a megyében. A megyei tanács végrehajtó bizottságának novem ber 11-i ülésén pedig döntés született arról, hogy egy m unkásküldöttet választanak majd a m egyei tanács egyik elnökhelyettesévé (decem ber elején lett Tím ár Ottó a megyei tanács elnökhelyettese). A városi tanács élére novem ber közepén a vagongyári m unkástanács jelöltjét, Kofrán Á rpád hegesztőt választották. A forradalm i erők decem ber közepéig tudták pozícióikat tartani a városban. Decem ber 15-e, Fekete József, a Vagongyári M unkástanács egyik vezetőjének, a gyár fegyelmi bizottsági
elnökének
letartóztatása
jelentette
a
győri
forradalom
záróakkordját.
A
kiszabadítására tett kísérletek kudarca átértékelte a győri eredm ényeket. A klasszikus értelem ben vett politizálás lehetősége megszűnt, a fegyveres ellenállásnak pedig a nyomasztó szovjet katonai erő ellenében semmi esélye sem maradt. A m unkástanácsok ugyan folytatni próbálták a küzdelm et, de tevékenységük egyre inkább a gyárkapukon belülre szorult, és hatalm i pozícióból ott is egyre inkább védekezésre kényszerültek. A tömeges megtorlás azt követően indult be, hogy 1957 nyarán Győrött is felállt a népbíróság, am ely több száz súlyos ítéletet hozott, sok esetben teljesen légből kapott vádak alapján. Szigethy A ttila az őrizetben öngyilkosságot követett el, Földes Gábort, Tihanyi Á rpádot és Török Istvánt kivégezték. Börtönbüntetésre ítélték Kéri Józsefet, Éliás Ferenc és Krecz Géza őrnagyokat, a m unkástanácsok vezetői közül B erger Sándort, Fekete Józsefet, M enyhárt M iklóst, Tóth Istvánt és Vadas Józsefet.60
60 Uo. 103. p.
26
III.
Az elit és a helyi elit, a nómenklatúra és a káder fogalmának elmélettörténete Az em pirikus elitkutatások elsődleges feladata az elit fogalm ának tisztázása, annak
elm életi megalapozása, hogy kik és m iért tartoznak a társadalom vezetőrétegébe. Tém ám a győri politikai és közigazgatási elit tagjai életútjának vizsgálata 1945 és 1956 között, ahol a korszakhatárok, ism erve az időszakban bekövetkezett politikai, gazdasági és társadalmi változások sajátosságait, illetve a vezető pozíciókba kerülés elveit, úgy vélem, egyértelm űen indokolják a fentebb em lített kifejezések szétválasztását és értelm ezési lehetőségeinek bemutatását. A szocialista rendszer, különösképpen a K ádár-korszak felső vezető pozícióiban tevékenykedők szociológiai jellem zőivel foglalkozó hazai kutatások nyilvánvalóvá tették, hogy „a két világháború közötti m agyar elit vizsgálata során használt elm életi előfeltevések, kategóriák és m ódszerek újraértelm ezésre szorulnak: az elit és a nóm enklatúra csak az elvont azonosság szintjén vethető össze” .61
III. 1. Az elit és a helyi elit fogalma
III. 1.1 . Elit-definíciók
Az elit fogalm a a szociológiai és társadalom történeti irodalom ban leggyakrabban,
ugyanakkor
leglazábban
használt
kifejezés.
A
terminus
az egyik definiálási
sokszínűségéhez hozzájárul az is, hogy a szó a közfelfogásban is számos jelentéstartalom m al gazdagodott az idők folyamán. Az Idegen szavak és kifejezések kézi szótárában az elit címszó alatt,
több
más
feloldás
mellett,
a
következő,
tém ám
jellegéhez
kapcsolódó
jelentésváltozatokat olvashatjuk: „a társadalom kiváltságos vezető rétege” , „válogatott, előkelő társaság, valam inek a színe-java”.62 A M agyar Értelm ező K éziszótár összevonja és ném ileg kiegészíti, pontosítja az előbbi két m eghatározást, így az elit nem más, m int „a társadalom nak
vagy
valam ely
rétegnek,
csoportnak
(valamilyen
tulajdonságával,
adottságával) kiem elkedő helyzetű, irányító szerepű, befolyásos része, színe-java”.63 Az elit kifejezést egyébként a 17. században az üzletelők használták először kitűnő minőségű
61 Huszár Tibor: Az elittől a nómenklatúráig. Az intézményesített káderpolitika kialakulása Magyarországon (1945-1989). Budapest, 2007, Corvina. 7. p. 62 Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések kéziszótára. Budapest, 1997, Akadémiai Kiadó. 212. p. 63 Juhász József et al. (szerk.): Magyar Értelmező Kéziszótár. Budapest, 2003, Akadémiai Kiadó. 274. p.
27
portékájuk jellem zésére. Jelentése csak később terjedt ki a felső társadalm i csoportok megjelölésére, többek között a főnemességre vagy a hadsereg különleges osztagaira.64 A fogalm at Vilfredo Pareto vezette be a szociológiába a 19. század végén, m ikor m egalkotta a híres és nagyhatású elm életét az „elitek körforgásáról” . Pareto eliten leegyszerűsítve a társadalom legkiválóbb em bereit érti. Az egyének kiválóságát a különböző területeken, ágazatokban azonban egyetlen teszttel sem lehet mérni, ezt bizonyos cím ek helyettesítik. Ez alapján „a korm ányzó elitben azok találhatók, akik bizonyos rangú politikai funkciók cím ét viselik, például: miniszter, szenátor, képviselő, m iniszteri osztályvezető, fellebbviteli bírósági elnök, tábornok, ezredes stb.”.65 Pareto em ellett nem -korm ányzó elitről is beszél, ahová azokat az em bereket sorolja, kik a legm agasabb indexszám m al rendelkeznek ugyan abban az ágazatban, m elyben tevékenységüket kifejtik, de a korm ányzásban semmilyen m ódon nem töltenek be szerepet. Pareto m ellett a m odern elitelm életek m ásik fő m egalapozója Gaetano M osca66, kinek gondolatai, m int azt majd a későbbiekben érzékeltetem , ugyancsak jelentős hatással voltak a Horthy-kori társadalom történet-írásra. M osca elsősorban a hatalom
oldaláról próbálja
m egközelíteni a fogalm at, m ikor a társadalm at két osztályra bontja: az uralkodókra, és azokra, akik felett uralkodnak. Vélem énye szerint mindig az uralkodó osztály a kisebb létszámú, és kezében összpontosítja a hatalmat. M oscánál, Paretoval szemben, azonban a hatalom nem csak személyes képességekből fakad, hanem strukturális és szervezeti tényezők is szerepet játszanak. Az uralkodó osztály hatalm a elsősorban abból ered, hogy egy szervezett kisebbség áll szemben a szervezetlen többséggel. Az elitet, m elyet jelen esetben, ahogy gyakran a két világháború
közti
hazai
társadalom történeti
m unkákban
is,
az
uralkodó
osztály
szinonim ájának tekinthetünk, a szervezettsége, a személyes attribútum ai és társadalm i ereje helyezi a politikai hierarchia tetejére.67 U gyancsak a hatalm i orientációjú m egközelítések tárházát gazdagítja C. W right M ills klasszikussá vált műve. A m arxista indíttatású szociológus egyértelm űen szétválasztja a hatalm i és az uralkodó elit fogalmát. M ax W eber fogalom m agyarázatával élve hatalom nak nevezzük az akarat m ásokkal szembeni érvényesítésének lehetőségét, míg uralom nak az elfogadott parancsnoklás lehetőségét.68 Az uralkodó elit ezen felfogás alapján mindig legitim, a hatalm i elit viszont nem biztos, hogy az.
64 65 66 67 68
Takács Károly: Az elit szociológiai fogalmáról. Szociológiai Szemle, 1998/1. sz. 140. p. Uo. 140-141. p. Mosca, Gaetano: Elementi di Scienza Politica. Barl, Gius, Laterza & Figli, 1939. Takács: i. m. 141. p. Weber, Max: Gazdaság és társadalom. 1. Budapest, 1987, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 77. p.
28
M ills elittel kapcsolatos institucionális megközelítése, úgy vélem, az em pirikus jellegű elitkutatásokkal foglalkozók számára m indenképpen használható értelm ezési keretet biztosít, egyben segít a legkönnyebben és legkézzelfoghatóbban m egközelíteni a vizsgált problémát. M eglátása szerint „az elit azoknak az em bereknek a csoportja, akiknek birtokában a legtöbb van mindabból, am ivel em ber rendelkezhet: ezen általában pénzt, hatalm at és presztízst értenek, valam int ide sorolják az életnek m indazokat a lehetőségeit, am elyeket ez a három dolog hozzáférhetővé tesz. Az elit azonban nem egyszerűen azokból áll, akiknek m indebből a legtöbbjük van, hiszen azért van nekik a legtöbbjük, m ert a vezető intézm ényeknél a vezető pozíciókat foglalják el” .69 A hatalom tehát nem az egyén tulajdona, melytől elválaszthatatlan, lényege az intézm ényekben rejlik. H atalm asoknak pedig azokat tekinthetjük a társadalomban, akik hozzáférnek valam ely nagyobb intézm ény irányításához. M ills szerint, ugyan nem m inden hatalom nak alapja egy-egy intézmény, a hatalm at többé-kevésbé tartósan és hatékonyan azonban csak ezek révén lehet m egtartani.70 Az intézményes pozíciók által m eghatározott elit-fogalom használatával M ills, Pareto korábban m ár em lített értelm ezésével helyezkedik szembe, m elyben az elitet kiválasztott értékek statisztikai rendjében, vagy valam ilyen erkölcsi m érce szerint határozza meg. Érvelése alapján ezen m egközelítés problem atikus voltát az adja, hogy annyiféle elit határozható meg, am ennyi értéket vizsgálnak, vagy am ennyi erkölcsi m ércét állítanak fel.71 Sok más hatalm i nézőpontú definíció közül még G. Lowel Field és John Higley72 definiálási kísérletét em elném ki, hiszen fogalom m agyarázatuk pontos tám pontokat nyújt a gyakorlati kutatás számára is. A szerzőpáros szerint az elitbe azok a szem élyek tartoznak, akik stratégiai pozíciókat foglalnak el az állami és a m agántulajdonban lévő hierarchikus szervezetekben (például korm ányok, pártok, hadseregek, term elő vállalatok, szakszervezetek és más szervezetek, am ilyenek a m édia vagy vallási és oktatási szervezetek, különböző szervezett tiltakozó m ozgalm ak stb.). V élem ényük szerint, ha a nem zeti elitekről beszélünk, akkor ezek azok a szervezetek, am elyek elég nagyok, vagy legalábbis elég nagy hatalm uk van ahhoz, hogy az őket irányító szem élyeknek személy szerint állandó és kom oly befolyásuk legyen a nem zeti politikára.73 Az elitm eghatározások harm adik csoportja, a pozicionális-strukturális orientációjú definíciós kísérletek, ugyancsak tanulm ányozásra érdem esek az em pirikus kutatásokkal 69 70 71 72
Mills, C. Wright: Az uralkodó elit. Budapest, 1972, Gondolat Kiadó. 13. p. Uo. Uo. 374. p. Higley, John - G. Lowel Field - Knut Gröholt: Elite Structure and Ideology. New York, Columbia University Press, 1976. 73 Takács: i. m. 143-144. p.
29
foglalkozók számára, hiszen ezek az értelm ezések az elitet szigorúan bizonyos pozíciók hozzárendelésével határozzák meg. M. Ornstein és H. Stevenson74 felfogása szerint az elitbe azok az egyének tartoznak, akik a legm agasabb hivatali pozíciókat töltik be a társadalom különböző intézm ényeiben, azaz az elitet a szó szerint értelm ezett ranglétra felső fokán elhelyezkedők alkotják. A szervezeti elit m egközelítései közül A nthony Giddens75 definícióját em elném ki, mely szerint az elitet azok az egyének képezik, akik form álisan definiált hatalm i pozíciókat foglalnak el társadalmi szervezetek vagy intézm ények élén. Ebben az értelm ezésben a hatalom nem az egyes személyekhez, hanem az intézm ényi pozíciókhoz kötött.76 A dem okratikus elitizmus irányzatának egyik fő képviselője Clifford-V aughan77, aki azokat tekinti az elit tagjainak, kiket a társadalom elitként elfogad. N ézete szerint az elitbe kerülés fő kritérium a valam ilyen hierarchiában betöltött pozíció, mely lehet politikai, katonai, adm inisztratív vagy gazdasági, és m érhetik kabinettagsággal, ranggal, fokozattal vagy jövedelem m el.78 A
fentiekben
szociológiatörténetben
elsősorban m ilyen
arra
törekedtem ,
fontosabb
hogy
bem utassam,
elitdefiníciók
az
születtek.
egyetemes A zokra
a
fogalom m agyarázatokra, elm életekre fókuszáltam , m elyek egyrészről hatással voltak a m agyar
társadalom történet-írásra,
m ásrészről
alkalmasnak,
használhatónak
tűnnek
az
em pirikus elitkutatások során. M int láthattuk, a m eghatározások jelentős részénél a pozíció a kulcsfogalom . A későbbiekben én is ezt a nézőpontot követem a munkámban, és elsősorban bizonyos pozíciók alapján határozom meg, hogy kik azok, akik G yőr város vezetőrétegét alkották az 1945 és 1956 közötti időszakban.
74 Ornstein, M. - H. Stevenson: Elite and Public Opinion before the Referendum: A Commentary on the State in Canada. Canadian Journal of Political Science, 1981. No. 14. 745-774. p. 75 Giddens, A.: Preface. In: A. Giddens - P. Stanworth (eds.): Elites andPower in British Society.London, Cambridge University Press, 1974. 76 Takács: i. m. 145. p. 77 Clifford-Vaughan, Michelina: Democracy, Elitism and Scientific Methods. Inquiry, 1980. No. 23. 3-18. p. 78 Takács: i. m. 145. p.
30
III. 1. 2. A modern elitelméletek kritikája a magyar történetírásban
M agyarországon m ár a két világháború közötti időszakban születtek olyan munkák, m elyek a politikai vezetőréteggel, azon belül is elsősorban a képviselőház összetételével foglalkoztak. Az írások közül m indenképpen kiem elendő Lakatos Ernő 1942-ben m egjelent tanulmánya, m ely a szó szoros értelm ében is elit-kutatásnak tekinthető. A szerző a régi rendek és a feltörekvő osztályok szerepét vizsgálja a politikai elitben, am elyet ő a hatalom birtokosaival azonosít. M eglátása szerint a hatalom birtokosai a liberális államban a törvényhozó testületek tagjai és a főbb hivatalok vezető tisztviselői voltak.79 Ők azok, „akik a m agyar politikára lényeges hatást gyakoroltak” .80 Lakatos Ernő m unkájával egy időben több, az elit fogalmát, értelm ezési lehetőségeit tárgyaló tanulm ány jelent meg hazai gondolkodók tollából, m ellyel nyilvánvalóvá vált, hogy a jelenség vizsgálata M agyarországon is a társadalom tudom ányi kutatások hom lokterébe került. Kuffler Imre a szociológia alapító klasszikusának, Vilfredo Paretonak a társadalom elm életét veszi górcső alá, kiem elve elm életének két fő term inusát, a m egfontolásra épülő „logikus” és az érzelm eken és ösztönökön alapuló „nem -logikus” cselekvés kategóriáját. Ezen kifejezések segítségével próbálja Pareto m eghatározni az elit mibenlétét, jellem zőit. A vezető réteget, nézőpontja szerint, „olyan egyének képezik, akiknek cselekvéseiben a „logikus” elem van túlsúlyban a „nem logikussal” szemben. Ezek az egyének osztállyá töm örülnek, úgyhogy a társadalom az élite-rétegből és az e réteg uralm ának alávetett alsó osztályokból áll, am elyeknél viszont az érzelm ek vannak túlsúlyban a tudással szemben” .81 Az elit fő sajátosságát, Pareto nyomán, K uffler abban látja, hogy a csoport olyan tudással bír, ami képessé teszi az irányításra és a korm ányzásra, vagyis „a m indenkori élite tudja aránylag a legjobban vezetni a társadalm at” .82 Az elitcirkuláció, Pareto méltán híressé vált elm életének lényege ezekből a m egállapításokból kiindulva a következőképpen ragadható meg: a vezetőréteg összetételében nem állandó, vezetésre képes szem élyeket m indenkor m agába fogad, így a logikus cselekvés által az alsóbb osztályokból is kerülhetnek fel egyének, míg mások kikerülhetnek cselekvésük nem -logikus voltánál fogva. Ha viszont nincs lehetőség a term észetes szelekcióra, azaz az elit bezárkózik, tehát nem engedi a ráterm ettebb, nagyobb
79 Lakatos Ernő: A magyar politikai vezetőréteg 1848-1918. Társadalomtörténeti tanulmány. Budapest, 1942. 5. p. 80 Uo. 17. p. 81 Kuffler Ervin: Észrevételek Vilfredo Pareto társadalomtanához. Közgazdasági Szemle, 1942/10-11. sz. 749. p. 82 Uo.
31
tudású egyének beáram lását a csoportba, akkor ez a társadalom m űködésében zavarokhoz és feszültségekhez vezet.83 Szintén a paretoi szemléletmód hatása köszön vissza Bibó István 1942-ben írt, Elit és szociális érzék című tanulmányában. A szerző m unkájában elsősorban az elit fogalm ának és társadalm i feladatának, funkciójának m eghatározására vállalkozik. Szem behelyezkedve a közfelfogással, am ely elit alatt azokat érti, „akik adott társadalm i rendünkben társadalmi helyzetük alapján m agától értetődően a társadalom vezető rétegéhez tartoznak”, Bibó elitnek a társadalom legértékesebbjeit tartja, akikben a „közösség céljai tudatosan kiform álódnak”.84 Legfőbb szerepének azt tekinti, hogy kultúrát csináljon, azaz m intákat, példákat adjon az egyének
számára
az
erkölcsi
viselkedésre
és
az
em beri
szükségletek
mélyítésére,
finom ítására, gazdagítására. M eglátása szerint ezt a funkciót csak valam ilyen értékelési rend szerint kiválasztott em bercsoport képes ellátni, hiszen csak ez a rend képes biztosítani az elit által nyújtott példák és m inták érvényességét és kötelező erejét.85 Bibó szerint ahhoz, hogy az elit a fentebb em lített szerepkörét elláthassa, m űködése term ékeny legyen, két feltételnek kell teljesülni. Egyrészt lényeges, hogy „az elit kiválasztását igazoló értékelési rend m ögött olyan eleven társadalm i közm eggyőződés álljon, mely ezt az értékelést m agáévá teszi, s az elit kiválasztottságát egészében elism eri”. H a ez az állapot nem áll fenn, akkor „a vezető réteg és a társadalom m ásképpen értékelnek”, s így „a vezető réteg annak a társadalom nak a szó erkölcsi értelm ében m ár nem elitje”. M ásrészt, ugyancsak fontos, hogy „a társadalom valóságos szervezete az elfogadott értékelési rendnek egészében m egfeleljen, s az elit tagjai a társadalom szervezetében olyan helyeket foglaljanak el, ahonnan valóban képesek is a társadalm at irányítani”. Bibó vélekedése szerint az előbbiekben em lített két tényező, tehát az érvényes társadalm i értékrend igazoló ereje és a valóságos társadalm i vezetői helyzetek zavartalan birtoka egybefonódik a társadalom életében, mely egybefonódást különböző társadalm i eljárások, m ódszerek, konvenciók és viselkedési m inták terem tik m eg.86 Az elit feladata ezeknek a megőrzése, kezelése, terjesztése és fejlesztése. A társadalom ideális m űködéséhez ugyanakkor szükséges, hogy ezek a tényezők a társadalom ban elismertek, begyakoroltak és magától értetődőek legyenek. Az elit m űködésének m inősége pedig ezen eljárások m agától értetődésétől függ, hiszen „m inél m agától értetődőbbek a társadalm i eljárások, annál inkább m űködésre képes a társadalom vezető rétege”. Az elitet a
834 Uo. 750. p. 84 Bibó István: Elit és szociális érzék. In: Huszár Tibor (vál.): Bibó István - Válogatott tanulmányok. Társadalomtörténet - Szociológia - Társaslélektan. Budapest, 2004, Corvina. 417. p. 85 Uo. 418. p. 86 Uo. 419. p.
32
követők bizalm a juttatja a vezetői szerephez, mely bizalom valóságos társadalm i eljárásokban (pl. választás, felelősség) is megnyilvánul, illetve állandó erőfeszítésre és készenlétre kényszeríti az elitet, ezáltal biztosítva a szükséges szelekciót. U gyanakkor a túlzott dem okratizálás sem szerencsés dolog, m ivel egyértelm űen a dem okrácia gyengülését, sőt bukását eredm ényezheti, ha a társadalom tagjait állandóan belevonják az elitkijelölés folyam atába, ami egyrészről a vezetői helyzetek folytonos változásának izgalm ában tartja a követőket, m ásrészről, s ez talán még fontosabb, elbizonytalanítja őket a követendő társadalm i példák és az érvényes társadalm i szerepek kérdéseiben.87 Bibó úgy gondolja, hogy kora Európájának társadalm i válsága m ögött a születési elit felszám olódásának a folyam ata húzódik meg, m ely csoportot m indenkor a jó és term ékeny működés egyik legfontosabb feltétele, az elfogulatlanság jellem zett. Az új értékszem pontok alapján kialakuló elit viszont ezzel az erénnyel nem rendelkezik. Elfogulatlanság nélkül pedig m űködése csupán a puszta hatalom gyakorlásra és hatalom dem onstrálásra korlátozódik. Ahhoz, hogy az elit uralm át biztosítani tudja, lényeges, hogy szembenézzen a kihívásokkal, és azokra képes legyen megfelelő válaszokat adni. H a az elit nem akar a válság jeleivel szembenézni, és csak a tüneteit igyekszik enyhíteni, illetve legfontosabb célját a saját pozícióinak megőrzésében látja, akkor azzal csak súlyosbítja a társadalom válságát, végül pedig saját vesztét is okozza. Az elit legfontosabb feladata ilyen kritikus helyzetben az lenne, hogy lem ondjon „azoknak a kiváltságoknak a védelméről, m elyekben m ár m aga sem hisz, és belsőleg is felszám olja tarthatatlanná vált igényeit”. A társadalm i értékvilág regenerálása, Bibó szerint, sokkal fontosabb, m int a konkrét vezetői helyzetek, azaz a hatalom átadása. Pozitív példaként a m agyar reform kor elitjét hozza fel, amely „végig m erte gondolni az átrendeződés feladatait, és adott pillanatban az előkészített m egoldásokat m aga tette politikai realitássá”. V elük szembeállítva, szom orúsággal tölti el, hogy kora születési elitje nagy teljesítm ényekre egyáltalán nem képes, m ögötte az értékelési rend megbom lott, saját önbizalm a is m egrendült, így végeredm ényben nem képes a valóság érzékelésére és a válaszadásra, azaz hivatásának betöltésére.88 A
két
világháború
közti
időszakban
született,
tém ám jellegéhez
kapcsolódó
társadalom tudom ányi írások közül szükségesnek tartom m egem líteni W eis István m agyar társadalom ról szóló m unkáit, m elyeket sokan a kortárs szociológia legjelentősebb m űveinek tartanak. A szerző két könyvének m egjelenése között több m int tíz esztendő telt el, mely idő W eis nézőpontjában fogalm i, értelm ezésbeli változást hozott magával. Első m űvében a „felső 87 Uo. 419-420. p. 88 Uo. 420-427. p.
33
négyezer” term inust használja a társadalm i hierarchia csúcsán elhelyezkedő csoportra. A „felső négyezerbe”, mely kifejezés alatt a vagyonon alapuló felső osztály és az élethivatáson alapuló felső rend fogalm át egyszerre érti, m eglátása szerint az kerülhetett be, aki rendelkezett a közérdek m egfogalm azásának és képviseletének képességével, tehát akinek „az általános jó m eghatározására különös
tehetsége
van” .89 A
második,
1942-es
m unkájában
(mely
tulajdonképpen a korábbi kissé átdolgozott változata) W eis m ár csak a felső osztály term inust használja, am ely azokból áll, „akik nagy vagyonuk, fontos élethivatásuk, leszárm azásuk révén különös értéket képviselnek a nem zeti társadalom számára és azt hisszük róluk, hogy előnyös helyzetükben önzetlenül szolgálhatják a köz jav át”.90 W eis a felső osztálytól m egkülönbözteti az elitet, azaz a „nem zet jav át”, am elyet szemben a felső osztállyal, ami előnyös helyzetét gyakran saját önös érdekeinek kielégítésére használja, valóban a közérdek önzetlen szolgálata jellem ez.91 Vélem énye szerint kora m agyar vezető osztályai ezzel az erénnyel nem rendelkeznek, így feladatukat sem képesek ellátni. Ú gy véli, a legfontosabb teendő egy valóban nem zetnevelő elit megterem tése lenne, nevelési és jogi eszközök segítségével.92 A II. világháború utáni m agyar társadalom történet-írásban a fentiekben m egjelenített politikai jellegű elitelm életek nem igazán tudtak hatást gyakorolni, hiszen a korszak szellemi és ideológiai légkörének következtében a társadalom tudom ányos kutatásokra a m arxista osztályszem lélet nyom ta rá a bélyegét. Felism erve azonban, hogy a m arxi osztálykategóriák segítségével a m agyar társadalom nem írható le, az 1960-as évektől kezdve néhány kutató az elit kategória alkalm azásával próbálta az osztályelm életet fellazítani. „A mód viszont, ahogy a hazai historikusok a fogalm at használni kezdték a Horthy-kor politikai uralm i viszonyainak a megértésére, egyáltalán nem könnyítette meg a m arxista ortodoxiával történő szakítást”.93 Az egyik úttörőnek ezen a területen M árkus László tekinthető, aki tanulm ányában a H orthy-korszak uralkodó elitjét vizsgálja, mely alatt a rendszer politikai és gazdasági vezető rétegét érti. M árkus az elit fogalmát, m elynek m élyreható elm életi körbejárását nem ejti meg, elsősorban
politikatörténeti
m egközelítésben
használja,
m ely
erősen
megkérdőjelezi
eredm ényeinek felhasználhatóságát.94
89 90 91 92 93
Weis István: A mai magyar társadalom. Budapest, 1930. 126. p. Weis István: Hazánk társadalomrajza. Budapest, 1942. 93. p. Uo. 93. p. Uo. 102-103. p. Gyáni Gábor - Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a II. világháborúig. Budapest, 1998, Osiris Kiadó. 191. p. 94 Márkus László: A Horthy-rendszer uralkodó elitjének jellegéről. Történelmi Szemle, 1965/4. sz. 449-466. p.
34
M árkus László gondolatmenetén, azt továbbfejlesztve haladt tovább Stier M iklós a H orthy-kor korm ányzó rétegét elem ző írásában. Stier az elit autonóm iáját elfogadva úgy véli, hogy a képződm ény - am elyet a szerző hol uralm i, hol hatalm i elitnek nevez - geneziséből fakad a determ ináltsága, azaz alapvető funkciója, „hogy a gazdaságilag uralkodó osztályok társadalm i-politikai érdekeit az állami közéletben, a politikai gyakorlatban lehetőleg m aradéktalanul biztosítsa”. Ezen tevékenység pedig az elit önm ozgásával is párosulhat, véli a szerző.95 A tanulm ányban az elit fogalm ának m eghatározására is kísérletet tesz, mely kifejezés alatt az uralkodó osztály „legfelső köreit” érti, am ely „az állam i apparátus kézben tartására”, „annak önállósulásával párhuzam osan pedig legalábbis tám ogatásának elnyerésére törekedett”. Kormányzó rétegnek pedig azt a szűkebb elitcsoportot tekinti, m elynek tagjai „az állami élet rendje szerint a korm ányzati tevékenységhez hierarchikusan, jogszabályszerűen kapcsolódó funkciók, tisztségek birtokosai”. A definiálási próbálkozások ellenére Stier írásában is m egm aradt a term inológiai bizonytalanság, hiszen továbbra sem alakult ki egyértelm ű fogalm i különbség az uralkodó osztály, uralm i elit és politikai osztály (kormányzó réteg) term inusai között.96 A korszakban először Baranyi Béla próbálkozott a helyi elit mélyreható, tudományos igényű
elemzésével.
A
szerző
m unkájában
a
m arxista
társadalom szem léletet
és
fogalom rendszert próbálta összekapcsolni elsősorban M ax W eber és C. W right Mills felfogásával. Törekvése a következő, enyhén problem atikus elit-m eghatározást eredményezte: „Az adott korszak uralkodó elitjén az osztályoknál m ennyiségi összetevőjét tekintve szűkebb, de az uralkodó osztályok tagjaiból verbuválódó olyan érdekszövetséget értünk; az uralkodó osztályoknak azt a meglehetősen szűk és zárt vezető csoportját tekinthetjük, am ely konkrétan képviseli az uralkodó osztályok egy részének, egyes csoportjainak politikai, gazdasági stb. érdekeit”,
kiknek
„állandó
törekvésük:
új
hatalm i
csoportosulás
létrehozása
az
osztályuralom ban, hogy annak hasznából még fokozottabb m értékben részesülhessenek” .97 A helyi elit m ibenlétének m eghatározásakor Baranyi elsősorban az országos elitből indul ki: „A helyi politikai, gazdasági, hatalm i és pártviszonyok kialakításában egy-egy város, helység, várm egye elitje az adott szűk keretek között m egközelítőleg azt a szerepet tölti be, m int az úgynevezett központi elit országos, tágabb m ozgási lehetőségek között”. A szerepkör különbözősége vélem énye szerint, abból fakad, hogy a helyi társadalm ak alá vannak rendelve 95 Stier Miklós: Uralkodó elit, kormányzati hatalom - kormányzó réteg a Horthy-korban. Századok, 1983/2. sz. 436. p. 96 Uo. 436. p. 97 Baranyi Béla: Gondolatok az uralkodó elitről, valamint egy helyi elit történetéről a debreceni virilizmus kapcsán (1870-1930). In: Fehér András (szerk.): Magyar Történelmi Tanulmányok V., Debrecen, 1972, KLTE. 7-14. p.
35
az ország társadalm i rendjének. A helyi eliten belül, mely alatt a polgári korszakban a helyi hatalm asságokból álló felső zárt csoportot érti, két típust különít el: a földbirtokosokat, akik a politikai kulcspozíciókkal rendelkeznek, illetve az újgazdagokat, akik közé elsősorban a gazdasági tevékenységet folytató iparosokat és kereskedőket sorolja.98 A definíciós problém ák m ellett a m ódszertani nehézség is m egm utatkozik Baranyi tanulmányában,
hiszen
nem
a
helyi
elit
vizsgálatánál
többnyire
alkalm azott
virilisjegyzékekben rejlő lehetőségeket használja ki (foglalkozási szerkezet, stabilitás, vagyonszerkezet stb.), hanem a jegyzékek kapcsán a rendelkezésre álló forrásokat igyekszik az elit előre konstruált fogalm a szerint hasznosítani.99 A valódi szemléletbeli váltás az 1980-as évek végén következett be a m agyar társadalom történetben.
Elsőként
Lengyel
G yörgy
kísérelte
meg,
hogy
a
m arxista
historiográfiai tradíciót félretolva pontosan leírja az osztályelm élet és az elitelm élet közötti viszonyt, ez által pedig tisztázza az elit fogalom történetét. Lengyel M ax W eber felfogására épít, melyben a ném et szociológus m egkülönbözteti egym ástól a hatalom, azaz az osztályviszony és az uralom , tehát az elitviszony term inusát. Lengyel m eglátása szerint a kettő ugyan elválik egym ástól, kapcsolatuk azonban számos ponton továbbra is fennmarad, azaz: „Tipikusnak az osztályhatalom és az elituralom párhuzamos gyakorlása tekinthető” .100 Lengyel ezen túlm enően az elit fogalm ának újszerű definiálására is vállalkozik. A kifejezést azokra az uralkodó csoportokra vonatkoztatja, am elyek a társadalm i újraterm elési folyam atokban
m egkülönböztetett
döntési-befolyásolási
kom petenciákkal
rendelkeznek,
illetve akiknek m ódjukban áll, hogy személyes döntéseikkel, vélem ényeikkel érdem ben befolyásolják ezeket a folyam atokat.101 Lengyel G yörgy elit-m eghatározása a modern társadalom történeti kutatásokra is nagy hatást gyakorolt. G yáni G ábor eliten
a társadalm i hierarchia csúcsán
elhelyezkedő
kollektívum ot vagy azok együttesét érti, akiket a társadalom többi csoportjával szembeni erőfölény jellem ez. Ennek a politikai akarat m onopolizálása (politikai elit), az anyagi javak kisajátítása (arisztokrácia, gazdasági elit), vagy pedig a javak elosztásában érvényesített fölény (menedzserek, értelm iségi elit) volt az alapja a H orthy-korszakban. Az elit tagjainak kezében különböző uralm i pozíciók halm ozódnak fel (multipozicionális elit), m ely pozíciók
98 Uo. 15-17. p. 99 Szakál: i. m. 2002. 70. p. 100 Lengyel György: Vállalkozók, bankárok, kereskedők. A magyar gazdasági elit a 19. században és a 20. század első felében. Budapest, 1989, Magvető. 16. p. 101 Lengyel György: A multipozicionális gazdasági elit a két világháború között. Budapest, 1993, ELTE. 15. p.
36
biztosítják az egyének számára az eliten belül elfoglalt helyük szilárdságát, illetve az elithelyzetükből fakadó befolyásuk m értékét.102 Az előbb em lített m eghatározással áll szoros rokoni viszonyban V aluch Tibor definíciója, aki az 1945 utáni elitre vonatkozóan, a fogalom ba azokat sorolja, „akik személy szerint tartós befolyással rendelkeznek a társadalom ügyeinek intézésében; akik a társadalom m űködtetésében fontos szerepet betöltő kom plex szervezetek vezetői közé tartoznak; akik döntéseikkel
vagy
vélem ényükkel
képesek
a
társadalm i
újratermelés
folyam atának
befolyásolására”.103 U gyancsak elsősorban a döntéshozatalra helyezi a hangsúlyt H uszár Tibor is az elit fogalm ának megalkotásakor, hiszen vélekedése szerint „az elit - elitek - a társadalmi folyam atok vezérlésében, a döntések meghozatalában, a legitimációs elvek alakításában m eghatározó szem élyek (csoportok)” .104 Némileg m ásféle m egközelítést alkalmaz K arády V iktor tanulm ányában, m ikor az osztály és az elit fogalm ának összevetésére tesz kísérletet. U tóbbi term inus alatt K arády a társadalm i hierarchiákban elöl járó, a csoportok közötti kapcsolatokban erőfölénnyel rendelkező, fent lévő kollektívum ot érti, m elyet a társadalom többi részével szembeni nagyobb hatalom, a társadalm i erőforrások feletti kiterjedtebb rendelkezés, illetve a közösen term elt javakból (tekintély, jövedelem , vagyon, jólét, stb.) való nagyobb részesedés, vagy az ezekhez való hozzájutás nagyobb esélye jellem ez.105 Ahogy az a fentiekben látható volt, az elit fogalm ának m eghatározása jelentős változáson m ent keresztül az elm últ közel fél évszázadban a m agyar társadalomtörténetben. Az 1940-es években született m unkák többségében a paretoi hagyom ány továbbélése figyelhető meg. Az elit terminus elm életi megalapozásakor, a tém át aktualizálva, a szerzők gyakran fogalm aznak meg éles kritikát koruk vezető rétegeivel szemben, rögzítve azokat a szükséges tulajdonságokat, m elyekkel nem
rendelkeznek, illetve felsorolva azokat a
feladatokat, funkciókat, m elyek ellátására, betöltésére nem képesek a társadalm i hierarchia csúcsán levő csoportok. E m ellett ugyancsak hangsúlyos tém aként jelenik meg, különösen Bibó írásában, az elit legitim istásának, tehát uralm a jogosságának kérdése. A II. világháború utáni időszakban a m arxista szem léletm ód dom inálta a társadalom tudom ányos gondolkodást,
102 Gyáni - Kövér: i. m. 192. p. Gyáni Gábor: A felső 4000. A társadalmi hierarchia csúcsán. Rubicon, 2007/4-5. sz. (Elitek a Horthykorszakban) 22. p. 103 Valuch Tibor: i. m. 121. p. 104 Huszár Tibor: Tagválasztás az Akadémián és a tudás-elit. Valóság, 1993/2. sz. 20. p. 105 Karády Viktor: Az elitről és az elit kutatásának kérdéseiről a magyar társadalomtörténetben. Sic Itur Ad Astra, 1995/1-2. sz. 131. p.
37
m elyben az 1960-as évek egyes tanulm ányai hoztak ném i változást. Az elit fogalm ának az osztályelm életbe történő beem elése azonban, m int ahogy m ár jeleztem , a két kifejezés eltérő jellege okán bizonytalan, homályos definíciókat eredm ényezett. Így jutottunk el a modern (rendszerváltozás utáni) elit-m eghatározásokig, m elyek főként az elit által betöltött pozíciókra és ezeknek a döntési folyam atokra gyakorolt hatására koncentráltak. A megközelítések társadalom történeti
hasznosíthatóságát
indokolja,
hogy
pozíciók
alapján
könnyebb
meghatározni az elit személyi összetételét, különösképpen a politikai elit esetében, ahol a döntési folyam atoknak egyértelm ű eredm ényei vannak. M eg kell em líteni persze azt is, hogy a döntések befolyásolására informális úton, rejtett csatornákon gyakran pozícióval nem rendelkező egyéneknek is esélye lehet, a jelenség elemzése, a források hiányos volta miatt, azonban m eglehetősen nehézkes a társadalom tudósok számára.
III. 1. 3. A helyi elit értelmezései
A helyi elit(ek) kutatása M agyarországon, m ár relatíve korán, az 1960-as években megindult,
azt követően pedig
nagy
számban
születtek egy várm egye vagy város
vezetőrétegével foglalkozó munkák. A következő sorokban nem törekszem a hazai irodalom teljes palettájának bem utatására, hanem csak a meghatározó, kutatási irányt és szem életet adó írásokra, illetve főleg G yőr városának elit csoportjaival foglalkozó, elsősorban Vörös Károly és Szakál G yula tollából származó, m unkákra koncentrálok, majd ezekből kibontva fogalm azom meg saját elgondolásom at az 1945 utáni helyi elittel kapcsolatban. Az em pirikus elitkutatások előfutárának egyértelm űen az előbbiekben em lített Vörös Károly tekinthető, aki m ár 1966-ban m egjelentette első tanulm ányát B udapest legnagyobb adófizetőiről105, hogy aztán kutatásait bő tíz esztendő m últán könyv form ájában is közölje. Vörös m unkájában a virilisjegyzékek feldolgozását, elem zését végzi el, m ellyel egyben a helyi elit, főként a helyi gazdasági elit, vizsgálatának irányát is kijelöli. U gyanakkor a mű a szó szoros értelm ében nem tekinthető elitkutatásnak, a szerző következetesen kerüli is az elit fogalmát, hiszen a virilizmus kapcsán főként a tőke felhalm ozódásának m ikéntjére fókuszál, illetve a főváros legnagyobb adófizetői összetételének és a városfejlesztő tényezőknek a kapcsolatát, egym ásra gyakorolt hatását boncolgatja.107
106 Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1903-1917. In: Tanulmányok Budapest múltjából, XVII. Budapest, 1966. 145-195. p. 107 Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői. Budapest, 1979, Akadémiai Kiadó.
38
U gyancsak Vörös Károly volt az, aki először tett kísérletet G yőr város dualizm us kori társadalm ának
vizsgálatakor
a legnagyobb
adózók
csoportjainak
m eghatározására és
feldolgozására. Az 1871 és 1913 közötti időszakban 282 személy került be a leggazdagabbnak tartott hetven polgár közé. M egállapítása szerint a csekélyebb jövedelm ű réteg (az egész m inta kb. 40% -a) nem tudott ezen a szinten tartósan megmaradni. Ezzel szemben nagyjából ugyanennyien voltak képesek akár 10-15 esztendőn keresztül is biztosítani a pozíciójukat. A cserélődés mértéke azonban nem volt egyenletes. Vörös a fluktuáció három szakaszát különbözteti meg. 1881-ig a mobilitás igen erős volt, am it egy a századfordulóig tartó stabil periódus követett, majd ezután 1913-ig ism ét felerősödött a mozgás. A szerző szerint ezek a változások
szorosan
kapcsolódnak
ahhoz
a
gazdasági
fejlődéshez,
ami
G yőrt
kereskedővárosból ipari centrum m á tette. Ezzel az állítással meg is érkeztünk a m unka fő céljához, hiszen Vörös kutatásában főképp arra törekedett, hogy a virilisek és a városfejlődés egészének kapcsolatára világítson rá, ahogy azt m ár a fővárosi adózókról szóló könyvében is tette.108 Baranyi Béla, korábban m ár taglalt tanulm ányának újbóli em lítését az indokolja, hogy ő volt az első, aki úgy gondolta, a virilis jegyzékek elem zése elegendő m ódszer az elittel kapcsolatos fontosabb m egállapítások levonására, kiem elve azonban, hogy a legnagyobb adófizetők csoportja nem azonos a helyi elittel. A m unka érdeme, hogy a fogalmi bizonytalanságok
ellenére,
a
vállalkozói
típusokról,
vállalkozói
életutakról,
családi
kapcsolatokról és m entalitásról szóló gondolatok kijelölték a főbb kutatási irányokat a helyi elittel foglalkozók szám ára.109 A helyi elit kutatásának egy új vetületére világít rá Vörös K ároly írásában, m ikor a dualizm us korszakára vonatkozóan G yőr választott törvényhatósági bizottsági tagjainak összetételével foglalkozik, a tém át a városigazgatás és várospolitika jelenségköréhez kapcsolva. Tanulm ányában a virilisek és a választott tagok eltérő társadalm i helyzetének taglalásakor megállapítja, hogy az 1861 és 1914 közötti időszakban a képviselőtestület választott felében a hangsúly az anyagilag m ódosabb vagy intellektuálisan függetlenebb elem ekről
egyrészt
a
felem elkedő
jobb
módú,
részint
a
süllyedéssel
fenyegetett
kispolgárságra, és a növekvő szerepű alkalm azotti rétegre, de még inkább az ennek a szavát vinni képes értelm iségi csoportokra: a harcos plébánosokra és a harcos ügyvédekre (esetleg tanárokra) tevődött át. Vörös tanulm ányában a választott bizottsági tagokat, ahogy korábban a
108 Vörös Károly: Gazdaság és társadalom a dualizmus korában. In: Dávid - Lengyel - Z. Szabó (szerk.): i. m. 323-404. p. 109 Baranyi: i. m. 4-68. p.
39
viriliseket, nem tekinti elitnek, a term inust ez alkalom m al sem használja. Fő szándéka, hogy rám utasson a csoport személyi és foglalkozás szerinti összetételében bekövetkezett változások és a társadalm i-gazdasági folyam atok közti kapcsolatra.110 Szakál Gyula kutatásainak alapját Győr legnagyobb adót fizető csoportjának az elem zése képezte. Őket kezdetben a helyi gazdasági elittel azonosította. Első átfogó tanulm ányában még érződik a m arxista történetfelfogás hatása, hiszen a gazdasági elit szinonim ájaként a helyi uralkodó osztály term inusát is használja. M eghatározása szerint a gazdasági elitet olyan kiem elkedő em berek alkotják, akik az uralkodó osztályok tagjaiból verbuválódó, szűk, viszonylag zárt réteggé form álódtak és bizonyos érdekszövetség alapján hatékonyan képviselték az uralkodó osztályt, vagy egy részének érdekeit. Ezen személyek számára a vagyoni helyzet és a pozíciók intézm ényesített m onopólium a olyan előnyöket biztosított, am elyek lenyűgözőnek bizonyultak az átlagos városi polgárokhoz viszonyítva. Szakál írásában az adóívek segítségével a vagyoni gyarapodás nagyságát m éri fel, majd a gazdasági elit szerkezeti átalakulását jeleníti meg, illetve a különböző foglalkozási csoportok és tagjaik egym áshoz viszonyított helyzetének az összevetésével a város gazdasági életének a kereteire világít rá.111 Szakál néhány évvel későbbi m unkájában a virilisek és a törvényhatósági bizottság választott tagjainak m obilitását és foglalkozási szerkezetét hasonlítja össze a legtöbbet adózó 70 polgáréval. K utatásába a politikai elit jelenségét is beleszőve, a fogalom alatt az em berek azon csoportjait érti, akik form álisan (a törvényhatósági bizottság keretein belül, pártok, szervezetek keretei között), vagy esetleg inform álisan befolyást tudtak gyakorolni a városi életre, a helyi politikát formáló döntésekre. V élem énye szerint, ugyanakkor a befolyásolt csoportok állandó törekvése is az volt, hogy hatalmukat, kedvező pozíciójukat ne csak kifelé biztosítsák, hanem igyekezzenek autonóm iára szert tenni más elitcsoportokkal szemben. Tanulm ányában elsősorban arra keresi a választ, hogy a tőkés fejlődés által kialakított gazdasági elit milyen m ódon tudta hatalm ába keríteni a városi politika irányító posztjait, milyen kapcsolat van a gazdasági és a politikai elit között, illetve m ilyen úton és milyen eredetű polgári rétegek nyom ultak a városi politika vezető pozícióiba.112 A gazdasági elittel kapcsolatos későbbi kutatásaiba Szakál a részvénytőkét és a részvénytársasági vezető posztokat is bevonta, és rávilágított a helyi vállalkozók lényeges 110 Vörös Károly: A győri városigazgatás és várospolitika történetéhez 1861-1914. In: Gecsényi Lajos (szerk.): Tanulmányok Győr és vidéke történetéből. Győr, 1978, Győr Megyei Város Tanácsa. 113-127. p. 111 Szakál Gyula: Gondolatok a győri gazdasági elit történetéről 1900 és 1940 között. Győri Tanulmányok, 1987/8. sz. 25-47. p. 112 Szakál Gyula: Adatok a győri politikai vezetőréteg történetéhez. Győri Tanulmányok, 1991/1. sz. (Fejezetek a győri önkormányzatok történetéből) 47-71. p.
40
szerepére a város sikeres modellváltásában. M onográfiájában szemléletbeli és term inológiai változás is megfigyelhető, hiszen a m űben m ár a vállalkozó polgárt állítja érdeklődésének hom lokterébe, és a gazdasági elit fogalm át csak a helyi polgárság legvagyonosabb felső csoportjára alkalm azza.113 A fentiekben bem utatott kutatások és tanulmányok, ahogy m ár előre jeleztem , korántsem adnak teljes képet a helyi elit kutatásának hazai irodalmáról. K észültek különböző m élységű tanulm ányok és feldolgozások az 1970-es és 80-as években Esztergom ra114, H ódm ezővásárhelyre115, K aposvárra116, M iskolcra117 és D ebrecenre118, majd a későbbiekben Szom bathelyre119,
Szekszárdra120,
N yíregyházára121
és
K őszegre122
vonatkozóan
is.
Ö sszességében az írásokból kiviláglik, hogy a hazai kutatók, más-m ás m egfontolásból, a dualizm us korában és a két világháború közötti időszakban az adott város legtöbbet adózó polgárait, a viriliseket vagy a képviselőtestület tagjait (azon belül esetleg különböző súllyal a viriliseket és a választott tagokat) tekintették helyi elitnek. Egyetértve számos kutató, például Tokaji Nagy Erzsébet, Tóvári Judit123, A ndrássy Gyula vagy Takács Tibor124 nézetével, m agam is úgy vélem, hogy az em lített korszakokban a városi elit fogalm ával leginkább a képviselőtestületi tagság feleltethető meg. A képviselőtestület ugyanis az a szerv, am ely egy közösség egészét testesíti meg, tagjai pedig a település sorsára ható legfontosabb döntések m eghozatalára jogosultak, így nekik van meg a legnagyobb esélyük és lehetőségük arra függetlenül attól, hogy virilisek, vagy választottak - hogy vélem ényükkel a közösség életét
113 Szakál: i. m. 2002. 114 Ortutay András: Esztergomi virilisták 1895 és 1944 között. In: Farkas Gábor (szerk.): A Dunántúl településtörténete V. 1900-1944. I. Veszprém, 1982. 134-140. p. 115 Gyáni Gábor: Hódmezővásárhely legnagyobb adófizetői (1888-1941). Történelmi Szemle, 1977/3-4. sz. 626 640. p. 116 Andrássy Gyula: Az uralkodó elit Kaposváron 1919-1944 között. In: Farkas (szerk.): i. m. 154-157. p. 117 M. Tóvári Judit: A miskolci társadalom gazdasági vezető csoportjának átrétegződése (1872-1917). Századok, 1980/5. sz. 781-817. p. 118 Baranyi: i. m. 7-14. p. 119 Tokaji Nagy Erzsébet: Szombathely urbanizációja a századfordulón. Éhen Gyula szerepe a város modernizációjában. In: V. Fodor Zsuzsa (szerk.): Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Veszprém, 1995. 212-227. p. 120 Csekő Ernő: A szekszárdi virilisek összetétele 1872 és 1918 között. In: Tóth G. Péter (szerk.): Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Veszprém, 2002. 149-161. p. 121 Gottfried Barna: Nyíregyházi virilisek 1874 és 1912 között. In: Gyarmathy Zsigmond (szerk.): Helytörténeti tanulmányok IX. Nyíregyháza, 1993. 141-168. p. 122 Söptei Imre: Kőszeg legtöbbet adózó polgárai 1872-től a századfordulóig. In: Tóth G. (szerk.): i. m. 133-146. 123 p. 123 Tóvári Judit: Az elit Miskolc város társadalmában 1872-1917. Nyíregyháza, 1997. 124 Takács Tibor: A nyíregyházi képviselőtestület választott tagjai 1902-1939. In: Henzsel Ágota (szerk.): Szabolcs-Szatmár-Beregi Levéltári Évkönyv XV., Nyíregyháza, 2001. 93-120. p. Takács Tibor: A városi elit és a városi önkormányzat Nyíregyházán a 20. század első felében. PhD értekezés. Kézirat. Debrecen, 2005.
41
befolyásolják. Az általam vizsgált időszakban (1945-1956) azonban úgy gondolom, a helyi elittel m ásfajta szervezetek és testületek, illetve m ásfajta pozíciók hozhatók kapcsolatba. H a V aluch Tibornak az 1945 utáni elitre vonatkozó definíciójából indulunk ki, akkor a helyi elitbe azokat sorolhatjuk, akik személy szerint tartós befolyással rendelkeznek a helyi társadalom ügyeinek intézésében, akik a helyi társadalom m űködtetésében fontos szerepet betöltő kom plex
szervezetek vezetői közé tartoznak, illetve akik döntéseikkel vagy
vélem ényükkel képesek a (helyi) társadalm i újratermelés folyam atának befolyásolására. A tartós befolyásolás és a döntéshozatal lehetősége, M ills értelm ezési m egközelítését elfogadva, különböző intézményes pozíciókhoz kapcsolódik. A helyi vezetőréteg ezen meghatározott pozíciók birtoklásával biztosítja a m aga számára a döntések monopóliumát. Helyi szintű befolyásolási-döntési kom petenciákról, illetve az ezeket birtokló vezetőrétegről csak akkor beszélhetünk, ha az adott település, az adott közösség valam ilyen szintű autonómiával rendelkezik. Ezekből kiindulva megállapítható, hogy helyi elit csak dem okratikus politikai rendszerű társadalm akban létezhet és láthatja el feladatait, ahol a helyi közigazgatást törvényes keretek között működő szabad önkorm ányzatok végzik el, és ahol a helyi vezetőréteg bizonyos m értékű legitim itással bír.
III. 1. 4. A helyi elit-pozíciók Győrben 1945 és 1948 között
M agyarország 1944/1945 és 1956 közötti történelm ében két olyan időszak volt, am ikor az em lített feltételek teljesültek. Győr esetében az első korszak kezdőpontjának 1945. április 6-át, a győri nem zeti bizottság m egalakulásának napját, míg szim bolikus végpontjának 1948. február 23-át, Udvaros István, G yőr város polgárm estere lem ondatásának napját tekintem. A hogy korábban m ár szóltam róla, Győrben 1945 júniusában alakult meg a városi, míg júliusban a várm egyei törvényhatósági bizottság. A testületek azonban, m eglátásom szerint,
nem
rendelkeztek
egyértelm űen
a
korábban
m ár
em lített
döntéshozatal
m onopólium ával, így tagjaikat nem lehet a város vagy a várm egye elitjének, politikai vezetőrétegének tekinteni. A város irányítása, a döntések m eghozatala több testület és számos pozíció között oszlott meg. Egyrészt 1947-ig a nem zeti bizottság(ok) párhuzam osan m űködtek a törvényhatósági bizottság(okkal), hatáskörük több területen fedte egymást, így gyakori volt a két testület közti rivalizálás is. M ásrészt a korlátozott parlam entarizm us bő három esztendeje alatt a pártok befolyása (Győrben kezdetben a Szociáldem okrata Párt és a M agyar K om m unista Párt, később m ár csak az utóbbi részéről) ugyancsak erőteljesen érvényesült
a
várospolitikában,
így
a
pártoknak,
42
különösképpen
a
pártok
vezető
szem élyiségeinek ugyancsak m egvolt az esélyük és lehetőségük a döntések alakítására. A m ásodik időszak, m elyben m eglátásom szerint szintén helyénvaló a helyi (politikai) elit term inusának használata, az 1956-os forradalm i korszak, m elyet Győrrel kapcsolatban 1956. október 26. (a Nem zeti Tanács megalakulása) és novem ber 4. (a D unántúli Nem zeti Tanács megszűnése) közé datálok. A fentiekből kiindulva úgy vélem, hogy a koalíciós időszakban a következő pozíciók betöltőit tekinthetjük a város politikai elitjének: főispán, alispán, polgárm ester, polgárm ester helyettes, nem zeti bizottság elnöke, elnökhelyettese, titkára, az M KP, SZDP, FKgP, NPP városi és m egyei titkára, városi és m egyei elnöke, illetve a győri választókerület országgyűlési képviselői közül azok, akik győri kötődésűek vagy több cikluson keresztül képviselték a választókerületet. A politikai vezetőrétegbe tartozónak tekintem még azokat a szem élyeket is, akik több, de vélem ényem szerint, kisebb befolyással bíró tisztséget egyszerre láttak el (például egy időben voltak a városi és a várm egyei törvényhatósági bizottságnak is tagjai, vagy valam ilyen pártbeosztás m ellett a képviselőtestületi funkciót is elláttak, stb.). Az 1956-os forradalom napjai alatt a helyi politikai elitet, nézetem szerint, az alábbi pozíciók birtokosai alkották: a Győri Ideiglenes Nem zeti Tanács, majd a D unántúli Nem zeti Tanács elnöke, a Győri Ideiglenes N em zeti Tanácsban az értelmiségi-, a munkás-, a paraszt-, és a közigazgatási tanács elnöke, a M egyei M unkástanács elnöke, a nagyobb gyárak (például a Vagongyár, a Hajtóműgyár) m unkástanácsainak vezetői, illetve az újjászerveződő pártok (SZDP, FKgP, DNP, stb.) m egyei és városi vezetői. A felsorolt tisztségeket betöltőkön kívül a politikai elithez sorolom még azokat a szem élyiségeket is, akik ugyan konkrét fontosabb pozícióval nem rendelkeztek, tevékenységükkel mégis nagy hatást gyakoroltak a forradalm i esem ények alakítására (például Tihanyi Árpád). Szükségesnek tartom rögzíteni, hogy az előbbiekben feltüntetett posztok (mind a két időszak esetében) különböző mértékű és jellegű döntési-befolyásolási kom petenciákkal jártak együtt, illetve az em lített pozíciókon kívül is lehettek olyan beosztások, m elyekben az egyéneknek lehetőségük volt arra, hogy formális vagy inform ális úton hatással legyenek a helyi döntéshozatalra, mégis úgy vélem, hogy az általam kiválasztott funkciók betöltői relatíve jó l m intázzák Győr politikai vezetőrétegét a két periódusban.
43
III. 2. A nómenklatúra és a káder terminusa
III. 2 .1 . A nómenklatúra-fogalom definiálása az egyetemes és a magyar történetírásban
A hogyan arról oldalakkal fentebb m ár em lítést tettem , a szocialista rendszer politikai vezetőrétegével foglalkozó hazai kutatások nyomán igazoltnak tekinthetjük azt a korábbi előfeltevést, m ely szerint az elit és a nóm enklatúra fogalm a nem azonosítható egymással. Ugyanis míg - H uszár Tibor szavaival élve - az elit kiválasztódik, tagjainak kiem elkedését tudáson, teljesítm ényen alapuló tekintély alapozza meg, s ez jelenti szuverenitásuk forrását is, addig
a nóm enklatúra tagjait kinevezik
(kiválasztják),
m egválasztásuk
a különböző
testületekbe formális, tulajdonképpen az őt kinevező testület előzetes döntésének utólagos jóváhagyása.125 Sok más szakkifejezéshez hasonlóan a nóm enklatúra term inusát is különböző értelem ben használják a tém ával foglalkozó kutatók. Em ellett a közbeszédben is elterjedt a kifejezés alkalmazása, m ely szintén növeli a definíciós próbálkozások számát. Bakos Ferenc 1997-es kiadású szótárában az alábbi jelentésváltozat olvasható: „A pártállam idején a kiváltságos szem élyek köre: a párt- és államapparátus vezető tisztségviselői” .126 A fogalom efféle feloldása egyébként sokáig nem létezett a hazai közgondolkodásban, csak az 1990-es években „nyerte el” a fenti jelentését. A term inus ilyetén értelm ezésének késői m egjelenése nem m agyar sajátosság. Nagy valószínűséggel először Bogdan H arasym iv 1984-ben, K anadában m egjelent tanulm ánya nevezi
a
szovjet
vezető
káderek
kiválasztásának
és
kinevezésének
rendszerét
nómenklatúrának. A nyolcvanas évek politológiai irodalm ában m ár gyakrabban használták a kifejezést, de korántsem következetesen vagy egyértelm űen. Az elit és a nóm enklatúra fogalm ának
összehasonlításával
foglalkozó
különböző
kutatások
abban
m indenesetre
egyetértenek, hogy az elit(ek) feltételezik a szabad választás elvét és gyakorlatát, m ely a dem okratikus
államokban
dinam ikusabban,
az
autokratikus
államokban
gyengébben
érvényesül, míg a totalitárius rendszerekben csak névleges és elnapolható. A kinevezés gyakorlatában is lényeges eltérés figyelhető meg, hiszen dem okratikus rendszerekben az elitek kiválasztódásában a testületi elv érvényesül, az autokratikus rendszerekben hatásuk gyengül, míg a totalitárius államokban form álissá és szem élyfüggővé válik.127
Huszár: i. m. 2007. 47. p. 126 Bakos: i. m. 538. p. 127 Huszár: i. m. 2007. 51-52. p.
44
A nem zetközi szakirodalomban T. H. Rigby nevéhez fűződik a nóm enklatúra-fogalom történelm i alakváltozásainak rögzítése és elemzése. M eglátása szerint a nóm enklatúrához hasonló jelenséggel a politika világában mindenhol, a dem okratikus politikai rendszerekben is, találkozhatunk, hiszen m indenütt létezik „az államhatalmi, államigazgatási pozíciók betöltésével kapcsolatban a bizonyos pozíciókba történő kinevezésre, választásra vonatkozó jogosultságoknak
az
állam
alaptörvényeiben,
többnyire
az
alkotm ányban
rögzített
rendszere” .128 Ebből kiindulva Rigby úgy véli, a Szovjetunióban kialakult kom m unista nóm enklatúra-rendszer specifikuma, hogy az a hivatalos és az „önkéntes” szervezetek fontos beosztásait koncentráltan összegyűjti a pártszervezetek hatásköri listáin és azokat alárendeli a párt vezető testületeinek. Ilyen m ódon a rendszer m indenre kiterjedő és átfogó jellegű.129 A hazai tudom ányos gondolkodásban Szakadát István tett először kísérletet a nóm enklatúra-rendszer elem zésére és értelm ezésére, m ely kifejezés alatt „a különböző szintű pártszervek (káder)hatásköri (illetve vélem ényezési jogköri) listáinak összefüggő rendszerét” érti, közelebbről a kom m unista párt különböző szintű szervezeteinek azt a jogát, hogy a társadalmi, gazdasági és a politikai élet különböző posztjaival kapcsolatos kiválasztási, kinevezési, ellenőrzési és felm entési jogokat gyakorolják.130 A káderhatásköri lista ebből következően azoknak a pozícióknak a jegyzéke,
am elyek betöltése a párt előzetes
engedélyéhez volt kötve. Az első ism ert hatásköri lista elfogadása (1950) előtt 2700-3000 körüli volt a nómenklatúrás pozíciók száma. 1950-ben 3812; az 1950-es évek közepén 2414 2261; 1966-ban 2789; 1987-ben 1241; 1988-ban 435 tisztség szerepelt a hatásköri listákon.131 A
nóm enklatúra
funkciójának
m egértéséhez
a
nóm enklatúra-határozatok
tanulm ányozása viheti közelebb a kutatót, m elyek bizonyos jogosultságokat tartalm aznak, „valakinek valakikkel szembeni jogára utalnak, tehát adott, társadalm i kapcsolatokban lévő szereplők között létező, egyirányú viszonyt rögzítenek” . Szakadát szerint a káderhatásköri jogok tartalm át a nóm enklatúra-határozatokban általában nem közölték, m ely állítás különösképp igaz az 1950-es évekre vonatkozóan. Az első ilyesform a említés az M SZM P KB 1977-es nóm enklatúra-határozatában jelenik meg. E dokum entum ban többek között az alábbi m egállapítások olvashatók: „A káderhatáskör a következő fontosabb személyi ügyekre terjed ki: kinevezés (választás), előléptetés, áthelyezés, felm entés, leváltás, visszahívás, alacsonyabb m unkakörbe helyezés; minősítés; korm ánykitüntetés; m agasabb szintű politikai és állami
128 Szakadát István: Káderfo(r)gó. A hatásköri listák elemzése. Társadalmi Szemle, 1992/8-9. sz. 104. p. 129 Uo. és Huszár: i. m. 2007. 52. p. 130 Szakadát: i. m. 97. p. 131 T. Varga György - Szakadát István: Íme, a nómenklatúrák! Az MDP és a volt MSZMP hatásköri listái. Társadalmi Szemle, 1992/3. sz. 75. p.
45
iskolára
küldés;
hosszabb
időtartam ú
hivatalos
külföldi
kiutazás;
fegyelmi
eljárás
kezdem ényezésének engedélyezése” . A káderhatásköri jo g tehát a párt különféle szintjein található szervek, illetve szem élyek uralm át rögzíti (tükrözi) a társadalom legkülönfélébb szervezetei felett. A káderhatáskörökkel, a rendszer létezésének m ajd’ fél évszázada alatt, a következő szervezetek és szereplők rendelkeztek: Központi Bizottság (1956-1989), Központi Vezetőség (1945-1956), Politikai Bizottság, Titkárság, Szervező Bizottság (1946-1953), KB titkárok,
KB
osztályvezetők, megyei,
budapesti, megyei jogú
pártbizottságok, járási
pártbizottságok, városi pártbizottságok, üzem i, hivatali, intézményi, községi pártbizottságok, pártalapszervezetek. Lényegesnek tartom m egemlíteni, hogy az 1956 előtti (tehát az általam is fókuszba állított időszakban) határozatokban a Politikai Bizottságnak, a Titkárságnak, a Szervező Bizottságnak voltak listái, és csak a nóm enklatúra-határozatok cím ében szerepelt a K özponti Vezetőség neve, azaz valószínűsíthető, hogy a formális párthierarchia csúcsán álló szervnek 1956-ig tényleges hatásköri jogosultsága nem volt. Ezt követően a Politikai Bizottság és/vagy a Titkárság volt(ak) a tényleges döntéshozó szervek, a Központi Bizottság legalább részleges autonómiája, feltételezhetően csak 1988-tól létezett. A dokum entum okból egyértelm űen kiviláglik az a megállapítás is, mely szerint 1956 előtt a Titkárság, majd 1988ig a Politikai Bizottság hozta a nóm enklatúra-határozatokat.132 Szakadát tanulm ányaiban a nóm enklatúra-rendszer főbb sajátosságait is szám ba veszi. Ú gy véli, hogy a nóm enklatúra-rendszer m indenekelőtt a választás m ozzanatát szünteti meg a politikai élet területén, a politikailag fontosnak m inősített szervezetek esetében. Em ellett további fontos ism érve a politikai uralom gyakorlása, fenntartása szem pontjából fontos pozíciók egyetlen összefüggő rendbe fűzése. Rigby által használt term inus (egyszervezeti rendszer) helyett a szerző az „egycentrum ú” kinevezési rendszer fogalm ának használatát véli célravezetőnek, hiszen a nóm enklatúra rendszere a kinevezés elvét szinte teljes m értékben kizárólagossá tette, és csak egyetlen helyen érvényesült ettől eltérő pozícióba kerülési elv: éppen azon pártvezérek esetében, akik az egész rendszert m űködtették. Ahhoz, hogy a nóm enklatúra-rendszer az elvárásoknak m egfelelően „üzem elhessen” , szükség volt arra, hogy a társadalom ban m inden - a politikai cselekvések szem pontjából lényeges - hatalom forrást „nóm enklatúrás” szervezeti pozíciókhoz kössenek. U gyancsak a rendszer vonásai közé tartozott még az is, hogy a különböző hatalom forrásokat „állam osították” , azaz m eghatározott pozíciókhoz kötötték, mely által a rendszerben m egszűnt m inden nóm enklatúrán kívüli hatalom koncentrálási lehetőség.133 132 Szakadát: i. m. 97-103. p. 133 Uo. 106-109. p.
46
Szakadát kutatásai alapján megállapítja, hogy a nóm enklatúra-rendszer a Titkárság 1950. március 22-i és 29-i határozatától 1989-ig lényegét tekintve nem változott. A kisebb m ódosulások közül egyről-m ásról m ár fentebb tettem említést, m ost azonban még egy fontos változásra hívnám fel a figyelmet. A Kádár-rendszerben a központi hatásköri listák gyakorlatilag
csak
az
országos, központi
szervezetek pozícióit tartalm azzák.
Ugyan
előfordult, hogy a kiem elt városok esetében úgym ond lenyúltak még a városi pártbizottságok szintjére
is,
de
a nóm enklatúra-rendszerben
m indenképpen
létezett egyfajta területi
decentralizálás: bár a m egyei vezetés a központ kinevezésétől függött, de saját megyéjében szabad kezet kapott a káderpolitikában. Ezzel szemben a R ákosi-korszak központi hatásköri listáin még sok m egyei szervezeti beosztás is megtalálható, m elyek fölött később m ár a m egyei vezetések rendelkezhettek (például a járási pártbizottságok titkárai, a SZOT megyei titkárai, vidéki városok függetlenített titkárai, a SZÖVOSZ m egyei titkárai, a m egyei tanácsok végrehajtó bizottságainak tagja stb.).134
III. 2. 2. A káder fogalm a
A nóm enklatúra m ellett a m ásik fogalom, mely gyakran m egjelenik a szocialista rendszer vezetőrétegével foglalkozó tanulm ányokban, a káder term inusa. A korábban elm ondottak alapján talán m ár nem meglepő, hogy a kifejezésnek különböző értelmezései lehetőségei léteznek. A M agyar Értelm ező K éziszótár szócikkében a következő jelentéseket találjuk:
„Párt- vagy társadalm i
szervezet,
illetve üzem,
intézm ény tevékeny tagja,
munkatársa. Politikailag és szakmailag egyaránt m egfelelő szakem ber” . A káder szocialista korszakban betöltött szerepére, m egítélésére utal a szótár egy harm adik meghatározása: „Érdem telenül magas beosztásba, előnyös helyzetbe került személy” .135 1948-tól, a klasszikus szocialista rendszer kiépülésétől kezdve valóban eltűnt az érdem i kapcsolat az elitbe kerülés és az egyéni képességek, szaktudás és teljesítm ény között. A kom m unista párt saját szempontjai alapján választotta ki, hogy kit helyez a különböző vezető pozíciókba. A legfontosabb kritérium m á a „politikai m egbízhatóság” , a „politikai ideológiai fejlődőképesség” , a m indenféle észszerűségen túlm utató párt- és elvhűség vált. A kiválasztás folyam atában a főszerepet a pártközpont káderosztályának m unkatársai játszották, kiknek
a feladata az volt, hogy a kiem elésre kiszem elt
szem élyekről körültekintő
káderjellem zést készítsenek. A káderanyagban a fent em lített pontok m ellett szükséges volt 134 Uo. 110-115. p. 135 Juhász et al. (szerk.): i. m. 610. p.
47
kitérni a jelölt előéletére is, m elynek során a nagyszülőkig visszam enően kellett elvégezni az identifikálást.
A
dokum entum okban
feltüntették
a
korábbi,
illetve
az
1945
utáni
foglalkozásokat, illetve az összes valaha volt lakóhelyet, abbéli reményben, hogy az egykori szomszédoktól ugyancsak inform ációkhoz juthatnak a káderjelöltről. V égül szintén lényeges eleme volt a káderjellem zésnek a párthoz, a Szovjetunióhoz, a szocialista építéshez, a különböző politikai kam pányokhoz, illetve „a klerikális reakcióhoz” való viszonyulás is. Az iskolai végzettségről és szakképzettségről a fentiekkel ellentétben viszont alig tettek em lítést.136 A rendszer lényeges elemeként, úgy vélem, érdemes néhány szót ejteni „a káderforgó” fogalm áról is. A jelenség elsősorban az 1950-től kiépülő tanácsi igazgatás községi szinten tevékenykedő funkcionáriusait érintette. Az akkori politikai vezetés úgy gondolta, hogy ha valakit a szülőfalujában helyeznek vezető beosztásba, akkor ő a rokoni és baráti kapcsolatai m iatt nagy valószínűséggel nem viszi végig kellő határozottsággal a kulákság elleni harcot és nem teljesíti a kívánt m értékben a begyűjtési kötelezettséget. Ezen „veszély” kiküszöbölése érdekében vezették be azt a gyakorlatot, hogy a tisztségbe kerülést követő egy-m ásfél év múlva, a tevékenységétől függetlenül, más községbe, esetleg más járásba helyezték a tanácselnökök, titkárok egy részét. A további rotációval pedig azt kívánták elkerülni, hogy az állam hatalom m áshonnét érkezett képviselői betagozódjanak a település társadalmába. A káderforgó rendszere azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hiszen a gyakori fluktuáció nagym értékben akadályozta az ügyvitel rendszerességét.137 Az ötvenes évek végére a párt, belátva a jelenség negatív hatásait, lelassította a „káderkörforgót” , s így egyre gyakoribbá vált, hogy az adott településen élők közül kerültek ki a helyi közigazgatási vezetők, ezzel párhuzam osan pedig az iskolázottsági és képzettségi színvonal is emelkedett.
136 Gyarmati: i. m. 1991. 51-52. p. 137 Uo. 55-56. p.
48
III. 2. 3. A pártfunkcionáriusok és a káderbürokrácia jellem zői az 1950-es és az 1980-as években
A
szocialista
rendszer
gazdasági-politikai
vezető
rétege
vizsgálatának
egyik
legérdekesebb vetülete, hogy m ilyen társadalm i összetétellel, szociológiai jellem zőkkel bírt ez a csoport a pártállam különböző időszakaiban. Káderjellem zések, a káderek m egism eréséhez kapcsolódó anyagok (önéletrajzok, felülvizsgálati kérdőívek, pártm unkáról és term elési m unkáról szóló beszám olók) csak töredékesen m aradtak fenn, ennek ellenére néhány dokum entum alkalmas arra, hogy azokból egyes következtetéseket vonjunk le a jelenségre vonatkozóan. Az egyik, az 1952. decemberi, a pártfunkcionáriusokról készült kim utatás, mely a központi vezetőség apparátusában dolgozó elvtársaktól az alapszervi titkárig terjedően közöl statisztikákat. A vizsgálatba 24 110 fő került be, míg a viszonyításként az anyagban em lített 1950-es keltezésű kim utatásban 17 916 szem ély adatait összesítették. 1952-ben a m intába került függetlenített funkcionáriusok száma is em elkedett, az 1950-es 4253 főről 7600-ra. A fluktuáció m értékére utal a kim utatás azon megállapítása, m ely szerint az 1951-es évben a funkcionáriusok 77% -a volt olyan, aki 1 évnél rövidebb ideje volt funkciójában, m ely adat 1952-re 42,5% -ra csökkent. A függetlenített funkcionáriusok esetében hasonló tendencia figyelhető meg: míg 1951-ben 65,1% -uk, addig 1952-ben 42,1% -uk volt 1 évnél rövidebb ideje funkcióban.138 A m ásik hasznos inform ációforrás az 1951-ben készült „Összefoglaló értékelés az állami szervekben dolgozó vezető és középkáderekről” 139 című anyag, m elyben 6701 vezető összevont statisztikáit jelenítették meg. A pozíciókat külön nem jelölték, ezért azok elkülöníthetően nem vizsgálhatók. A két dokum entum , a term inológia zavaros volta és az ideológiai indíttatású torzítás ellenére, lehetővé teszi az összehasonlítást egyes adatsorok tekintetében. A származást vizsgálva elmondható, hogy az 1952-es összesítésben a függetlenített funkcionáriusok 70% -a m ondta m agát m unkásnak vagy m ezőgazdasági munkásnak, ezen belül 51,6% m unkásnak, míg az alkalm azotti és az egyéb kategóriába 9,4%, az értelm iségibe 3,3% sorolta magát. Az iskolai végzettséget tekintve kitűnik, hogy 62,7% -uk 8 elem inél kevesebbet végzett, az egyetem i diplom ával rendelkezők aránya viszont m indössze 2,8%. Az állami alkalm azottakról
Huszár: i. m. 2007. 62-63. p. 139 MOL 276. f. 62. cs./34. ő. e. Összefoglaló értékelés az állami szervekben dolgozó vezető és középkáderek 1951. december 15-i kimutatásáról. KV Iroda anyaga. Készült 6 példányban.
49
szóló felmérés alapján a m unkásszárm azásúak aránya 47% , az úgynevezett „dolgozó parasztszárm azásúaké” 10,3%, az értelm iségieké 11,5%, az alkalm azottak aránya 11,4%, az „egyéb” szárm azásúaké 18,7%, míg a nagytőkés, nagykerekedő, kulák szárm azásúak aránya 1,1%. A fentebb em lített adatsorok m ögött egyértelm űen kiolvashatók az M SZM P KV 1951. augusztus 7-én m egjelent határozatának főbb m egállapításai és célkitűzései. A dokum entum elsősorban a „kártevő káderm unka m aradványaira” hívta fel a figyelmet, hiszen az írás szerint a „m unkásosztály soraiba a hatalom ból kiszorított kizsákm ányoló, polgári deklasszált, reakciós, ellenséges elem ek is bekerültek, m ely által növekszik az ellenség behatolásának veszélye a pártba” . A határozat a származás szerepét túlm isztifikálva, ösztönözte annak megham isítását, az életrajzok kiigazítását. A kategorizálás szerint a munkás-, és a (szegény) parasztszárm azásúak támogatandók, az értelmiségi, alkalm azott felm enőkkel rendelkezők a tűrtek és lehetőség szerint korlátozandók, míg az úgynevezett egyéb, az osztályidegen, az Xes (nagyiparos, bankár, földbirtokos, volt magas rangú állami hivatalnok, kulák)
a
kiszorítandók (később kitelepítendő, „likvidálandó”) kategóriába tartoztak.140 Az 1952-es kim utatásban a készítők m aguk is elismerik, hogy az osztályidegen elem ek aránya az elvártnál még mindig magasabb, ezért számos ilyen származású egyént az egyéb kategóriába soroltak. A foglalkozási kategóriák pontos elem zését akadályozza többek között az, hogy a készítők összevontan kezelik az „üzemi, kisipari és m ezőgazdasági m unkások” csoportját (50,1%), míg külön beszélnek a pontosabban nem definiált „nagyüzem i m unkások” kategóriájáról (31,1%). Az iskolai végzettségre vonatkozó arányszám ok jó l jelzik, m ilyen tudás-deficittel bírt a korszak vezető rétege. A z állami felső és középszintű kádereknek m indössze 27% -a végzett egyetem et és főiskolát (mely diplom ák különböző értékűek, és gyakran pártfőiskolai jellegűek voltak), 16,5%-a rendelkezett érettségivel, 22,6% -a négy középiskolát, 30,3% -a 5-8 általános iskolai osztályt, míg 3,6% -a csak négy elem it végzett.141 A szocialista rendszer politikai vezetőrétegének összetételével kapcsolatos kutatások jelentős része M agyarországon, a források időbeli behatároltsága és hiányos fennm aradása miatt, elsősorban a Kádár-korszak (azon belül is a 70-es, 80-as évek) pártelitjére fókuszál. Az M SZM P
Politikai
Bizottságának
1976.
július
13-i
határozata
egységes
statisztikai
adatrendszer kialakítását írta elő az állami és szövetkezeti vezetők származására, iskolai végzettségére, szakmai és politikai pályafutására, valam int anyagi helyzetére vonatkozó adatok összegyűjtésére és feldolgozására vonatkozóan. Az első adatfelvétel 1978-ban történt 140 Huszár: i. m. 2007. 61. p. 141 Uo. 64. p.
50
meg,
m elyet
kétévenként
m egismételtek.
1983-ban
az
M SZM P
KB
Párt-
és
Töm egszervezetek Osztálya egy kötetet állított össze, melyben a statisztika és az életrajz adatgyűjtési m ódszerének összekapcsolásával a párt- és töm egszervezeti apparátus tagjairól, illetve az állami és szövetkezeti vezetők adatairól közöltek összesítést. V ida István a pártközpont ezen, 33 140 főre kiterjedő, intézm ényi alapon összeírt felm érését felhasználva tett
kísérletet
a
„káderbürokrácia”
sajátos
jellem zőinek,
belső
tagozódásának,
iskolázottságának, rekrutációjának, illetve anyagi viszonyainak a bem utatására.142 Az elem zésbe a pártapparátusban, a töm egszervezetekben, a szakszervezetekben, a KISZ-ben, illetve a fegyveres testületekben (a Belügym inisztérium ban és a H onvédelm i M inisztérium ban) dolgozó személyek, valam int az állami, gazdasági és szövetkezeti vezetők kerültek be. 1983-ban a politikai döntéshozó pozícióban levő egyének szám a 5793 fő volt. A párt számos nőpolitikai határozata ellenére, m elyek a női káderek pozíciókba történő juttatását irányozták elő, a káderbürokrácia nem i összetétele jó l tükrözte a társadalm i m unkamegosztás hagyom ányos voltát. A nyolcvanas évek elején a m agyar vezetők 82,1% -át a férfiak, 17,9%-át a nők tették ki. A káderbürokrácia átlagéletkora 1983-ban 44 év volt. Az állom ány zöm e (közel kétharm ada) a 40-60 év közötti középgenerációhoz tartozott. A pártapparátusban (illetve a szakszervezeti apparátusban) jelentős volt a fiatal m unkatársak számaránya. A pártbürokrácia kétharm ada olyanokból került ki, akik m ár 1945-öt követően szocializálódtak és fejezték be iskoláikat. A jelenség oka abban rejlik, hogy míg az 1960-as évekig elsősorban, sőt szinte kizárólag, a m ár em lített politikai megbízhatóság és feltétlen elvhűség jelentették a kiválasztás fő szempontjait, addig a 60-as évektől egyre inkább törekedtek arra, hogy a pártapparátusban m inél több fiatalt alkalmazzanak, akik képzettebbek és felkészültebbek voltak, illetve könnyebben alkalm azkodtak és a lojalitásukat is egyszerűbb volt megszerezni. A
tendenciát
az
iskolai végzettségre
és
szakképzettségre
vonatkozó
statisztikák
is
alátám asztják. 1983-ban a káderbürokrácia tagjainak 77,3% -a rendelkezett egyetem i vagy főiskolai diplomával, 25,5% -ának volt középiskolai végzettsége, míg m indössze 2,2% -ot tett ki azoknak az aránya, kiknek a legm agasabb iskolai végzettsége az általános iskola volt. Az állom ány szakképzettségét tekintve a lista élén az úgynevezett egyéb felsőfokú végzettségűek (az Á llam igazgatási Főiskola volt hallgatói, a M arxista-Leninista Esti Egyetem szakosító tagozatát elvégzők stb.) álltak, a m ásodik helyen a technikusok voltak megtalálhatók, míg a harm adik helyet a tanárok foglalták el, akiket sorrendben az agrárm érnökök, a közgazdászok, a pártfőiskolai végzettségűek, illetve az ipari m érnökök követtek. A jogászok számaránya 142 Vida István: Az állami-politikai vezető réteg összetétele az 1980-as évek elején. Budapest, 1992, MTA Történettudományi Intézet.
51
(7,6%) m eglehetősen alacsony volt. A szakmunkás végzettségű és a szakképesítés nélküli vezetők aránya volt a legkisebb (4%, illetve 3,9%) a káderállom ányban, mely adatok egyértelm űen jelezték, hogy az 1980-as évekre a régi m unkáskáderek kikerültek a hatalm at gyakorlók köréből. A pártapparátusban dolgozók közül a legtöbben (30%) oktatói képesítéssel bírtak, m elyet a pártfőiskolán lehetett m egszerezni. Az M SZM P Politikai Főiskolája azonban egyáltalán nem adott igazi szaktudást, illetve kellő m élységű vezetői-politikai ism ereteket.143 A káderállom ány szárm azásának statisztikai rögzítésekor a pártközpont a szokásos hármas kategorizálást használta, m ely m egnehezíti az adatok tudom ányos elemzését. Em ellett ugyancsak problém a, hogy az adatközlők a szárm azásukra vonatkozó kérdésekre nagy valószínűséggel az elvárások szerint válaszoltak (m unkás-paraszt származás preferálása), m intsem a valós tényeknek megfelelően. Az 1983-as felm érésben a válaszolók 72,8% -a m unkás-paraszt származásúnak, 9,6% -a értelmiséginek, míg 17,6%-a alkalm azotti és egyéb szárm azásúnak vallotta m agát.144 A vizsgálat időpontjában a káderréteg tagjai közül m indössze 10%-ot tett ki azon vezetők aránya, akiket még a Rákosi-korszakban helyeztek pozícióba, tehát a döntő többségük a K ádár-rendszer idején vált vezetővé. A cserélődés nagyságát jelzi, hogy az 1983-ban hivatalban levők vezetők több m int fele, 55,4% -uk 1971 után, 35,9% -uk pedig 1976 után került funkcióba. A káderbürokrácia rekrutációja szem pontjából a származás m ellett a m ásik fontos tényező az első vagy eredeti foglalkozás. E tekintetben a 33 140 fő 43,5% -a volt munkás vagy paraszt, 29,3% -a értelm iségi és 27% -a alkalm azott vagy egyéb foglalkozású. A vezető rétegnek 84,4% -a volt tagja az M SZM P-nek 1983-ban, m ely adat egyértelm űen jelzi, hogy a K ádár-rendszer idején a politikai megbízhatóság továbbra is fontos szerepet töltött be a vezetővé válásban. 145 A káderbürokrácia anyagi helyzetéről, életkörülm ényeiről nem adnak inform ációkat a rendelkezésre álló statisztikák, az egyedüli használható adat a fizetés nagysága. A hatalm i elit havi átlagjövedelm e a felmérés időpontjában (1983-ban) 9200 forint volt, s egyharm aduk rendelkezett 10 000 forint feletti átlagjövedelem mel, m ely jóval m eghaladta az országos jövedelm i átlagot. A hatalm i elit más csoportjaitól eltérően a K özponti Statisztikai Hivatal felm érése alapján az állam i-szövetkezeti vezetők vagyoni helyzetének néhány aspektusa is számba vehető. 1983-ban 45% -uk tanácsi lakásban lakott, telek, illetve üdülő viszonylag kevesük tulajdonában volt (15-16,5% ), míg földdel még ennyien sem rendelkeztek. A csoport
143 144
145
Uo. 3-12. p. Uo. 12-13. p. Uo. 13-17. p.
52
egyharm ad részének (27,4%) semm iféle ingatlana sem volt. M ásodállásból csak nagyon kevesen (3,1%) egészítették ki jövedelm üket.146 A nóm enklatúra, azaz az M SZM P KB hatáskörébe tartozó legfőbb párt-, állami és gazdasági vezetők létszám a 1983-ban 979 fő volt. K özülük 554 fő pártm unkásként (56,6%), 373 állami vezetőként (38,1%), m íg 52 fő töm egszervezeti vezetőként (5,3%) tevékenykedett. A csoportot 844 férfi (86,2%) és 135 nő (13,8%) alkotta. Átlagéletkoruk 51 év, m ely 7 évvel magasabb, m int a káderállom ány egészéé. A hatalm i elit csúcsán elhelyezkedők 94,5% -a rendelkezett felsőfokú végzettséggel, 54-en nem szereztek diplom át (5,5%), és m indössze 17 olyan szem élyt lehetett találni, kiknek a legm agasabb iskolai végzettsége az általános iskola volt. A szakképzettség tekintetében a nóm enklatúrában a tanárok és a közgazdászok dom ináltak (29,3, illetve 22,7%), míg a harm adik helyen a pártfőiskolai végzettséggel rendelkező oktatók szerepeltek. A vezetők eredeti foglalkozását tekintve a munkásokparasztok és az értelm iségiek arányszám a m egegyezett (42,6-42,6% ), míg az alkalm azottak aránya kisebb
volt,
m int
a teljes
káderbürokráciában.
A
legfelső
vezető
rétegben
m egfigyelhető volt az elitcirkuláció jelensége, m ely a csoport tagjainak 30-40% -át érinthette. A nóm enklatúra 61,8% -a 1976, míg 19,6%-a 1981 után került az 1983-as beosztásába. 147 A másik, szociológiai szem pontokat is érvényre juttató vizsgálat, m elynek főbb m egállapításait ugyancsak érdem esnek tartom
bem utatni,
1989-ben, belső terjesztésű
anyagként látott napvilágot.148 „A pártapparátus helyzetének kom plex vizsgálata” cím alatt futó kutatási program fő célkitűzése az volt, hogy átfogó képet adjon a pártapparátusban dolgozók társadalm i-dem ográfiai összetételéről, anyagi-jövedelm i viszonyairól, családi és magánéleti hátteréről, az apparátus tagjainak életútjáról, azaz szakmai, iskolai és m ozgalm i pályafutásáról, illetve az apparátusi munkáról. A kérdőíves vizsgálatba Borsod-AbaújZem plén megye, Győr-Sopron megye, Békés megye, két fővárosi kerület (VI. és XIII. kerületek), illetve a Budapesti Pártbizottság apparátusa került be. A kutatás megállapításai 558 értékelhető kérdőív eredm ényeire épülnek, és az 1988-as év m ásodik felére vonatkozó helyzetet tükrözik. Az M SZM P politikai apparátusának származását tekintve elmondható, hogy a csoport tagjainak jelentős része, különösen azok, akik 1949 előtt születtek, mélyről, a társadalm i hierarchia alsóbb szintjeiről (agrárproletár, kisparaszti, szakképzetlen munkás és szakmunkás
146 Uo. 18. p. 147 Uo. 18-20. p. 148 Tóth Pál: Az apparátus helyzetének komplex vizsgálata. Zárójelentés I. 1989. Készült a Társadalomtudományi Intézet megbízásából az APB I. 2-01-04. alprogram keretében. Témaszám: 2. 5. 7. Témafelelős: Lehóczky Alfréd
53
család) érkeztek. 1945-öt, illetve 1949-et követően a szülői családok jelentős részének az alsó-középbe sikerült felemelkednie. M egfigyelhető, hogy az apparátus egyes csoportjai különböző társadalm i bázisról indultak. A vezető funkcionáriusok közel egyharm ada (30,6%) jö tt szakmunkás családból, a politikai m unkatársaknál és az üzem i pártitkároknál szintén a szakmunkás szárm azásúak képviseltetik m agukat a legnagyobb arányban (de itt m ár csak 17,7, illetve 17,1% a csoport részesedése), míg a községi párttitkároknál az agrárproletárok dom inálnak (24,5%). A fiatalabb apparátusi korosztályokat szemlélve kitűnik, hogy körükben jóval sokszínűbb a társadalm i származás képe, és ahogy egyre ifjabbakat vizsgálunk, úgy csökken az alsóbb társadalm i csoportokból érkezők aránya. Az apparátus tagjainak több m int 90% -a házasságban élt a felmérés időpontjában, a leggyakoribb a négy főből álló család háztartás volt (44%). A vizsgált családokban átlagosan 1,3 gyerek élt a szülőkkel, míg a családi életciklust nézve a leggyakoribb család-típus az iskoláskorú, illetve a tinédzserrel és ifjúval együtt élő család volt. A foglalkozásszerkezet alapján a családok nagy része az értelm iségbe tagolódik be, kb. egyötöd részük pozícióik, jövedelm eik és kapcsolataik alapján a káder-elit (vagy elit) részét képezi, míg az apparátus harm adik csoportja az alkalmazotti rétegekhez kapcsolható.149 Az apparátus tagjai iskolaútjának vizsgálatából kiderül, hogy átlagosan 31 éves korukban szerezték meg azt a végzettséget, am ivel a felm érés időpontjában rendelkeztek. Ez azt jelenti, hogy a m egkérdezettek több m int kétharm ada (68,5%) felnőtt fejjel, m unka mellett is tanult, hogy érettségihez vagy diplom ához juthasson, az apparátusba való bekerülés pedig iskolai mobilitás szempontjából a pártm unkások többsége számára egyértelm űen em elkedést, előrelépést jelentett. Lényeges rögzíteni, hogy az egyetem i diplom ával rendelkezők aránya bizonyos funkcionáriusi szinteken egyáltalán nem marad el attól, m int ami általában a különböző területeken vezető pozícióban levők iskolázottságát jellem zi. A hierarchiában lefelé haladva az egyetem et végzettek aránya csökken, míg a felsőfokú politikai végzettséggel rendelkezők aránya növekszik. A községi szinten pedig a legnagyobb arányt m ár a középfokú végzettségűek
alkotják.
A
diplom ások
között,
a
korábbi
kutatások
eredm ényeivel
egybecsengően, a civil életben nagyobb presztízsnek örvendő, speciális ism eretek igénylő szakmák képviselői (például a jogászok vagy a közgazdászok) m élyen alul vannak reprezentálva,
szemben
a kizárólag
Politikai Főiskolát vagy M arxista-Leninista Esti
Egyetem et végzettekkel.150
149 150
Uo. 1-22. p. Uo. 23-31. p.
54
A pártapparátus tagjaira egy nagyon erőteljes felfelé irányuló társadalm i mobilitás volt jellem ző, m ind az apparátusba történő bekerülésig tartó életszakaszt, mind az azt követő pályát tekintve. B ár a m intában szereplők több m int a fele eredeti foglakozását illetően fizikai m unkásnak minősült, belépő státuszukat szemlélve azonban m ár alig volt olyan, aki m egőrizte volna munkás mivoltát. A csoport jó része két irányban valósított meg feljebb lépést: egyesek m unkahelyükön kerültek közvetlen term elésirányítói vagy vezetői pozícióba, míg m ások a szükséges iskolai végzettség m egszerzésével a politikai intézm ényrendszer apparátusaiba jutottak. A m egkérdezettek többsége (60%) sikeresnek mondható életpályát futott be. Közel 15%
tipikusan értelm iségi karriert valósított meg,
azaz pályafutása
során beosztott
értelm iségiből vezetővé vált. A m ásodik legnagyobb csoportot a „dinamikus, képzett m unkáskáder karrier-útjának” nevezhetjük. Ezek a szem élyek érettségizett szakmunkásként kezdték, ezt követően közvetlen term elésirányítói vagy szakalkalm azotti munkakörbe kerültek, ahonnan politikai tám ogatással a m agasabb iskolai végzettség megszerzése után jutottak korábbi m unkahelyükön vezető pozícióba vagy a pártapparátusba. Az előzetesen feltételezettnél jóval szerényebb számú csoportot a „m unkásból-vezetővé” váltak alkotják, tehát azok, akik kiemelés révén lettek vezetők. U gyancsak egy jellegzetes kategóriának tekinthető a valam ilyen alkalm azotti végzettséget igénylő m unkakörből startoló és/vagy a végzettség m egszerzésével együtt, vagy a nélkül pusztán a kiemelés által vezető beosztásba lépők csoportja. A „kiemelkedés a tanulás által” út az érettségizett szakm unkások egy m ásik tipikus karrier-útja. Ezek az em berek a felsőfokú végzettség m egszerzését követően még egy ideig szakmájukban dolgoztak, majd csak ez után kerültek vezető beosztásba. Végül szintén az életpályatípusok egy jelentős csoportját alkotják a „m indvégig értelm iségiek” . Ők zöm mel olyan, a m agasabb pártszervekben tevékenykedő fiatalabb munkatársak, akik mindig értelm iségi pályán dolgoztak, és a párt apparátusába is m int ilyenek kerültek be.151 A politikai-m ozgalm i utat vizsgálva m egállapítható, hogy a pártm unkások m indegyike ebből a szem pontból a KISZ szervezetében indult, majd egy aktív KISZ-es életpályaszakasz után
igen
nagy
hányadban
sikeres
M SZM P-beli
szereplést
valósítottak
meg.
A
m egkérdezettek döntő részének életét átfogta az aktív, politizáló kedv, a tudatos „m ozgalm ár” beállítódás, mely gyakran más, a politikai karrieren kívüli, m obilitási dim enziókban is feljebb juttatta őket. V alam ilyen közéleti karriert (pozíció társadalmi, érdekvédelmi, szakmai, tudom ányos, szabadidő, sport stb. egyesületekben, illetve társadalm i megbízatás, m int
151 Uo. 31-43. p.
55
tanácstag, országgyűlési képviselő, stb.) a pártm unkások harm ada valósított meg, elsősorban az apparátusba történő bekerülést követően.152 Az apparátus tagjainak „tudását” elem ezve elmondható, hogy szinte teljes körben vettek részt pártoktatásban, sokan több form ában is. A m egkérdezettek nyelvtudása hasonlóan elszom orító képet mutatott, m int általában M agyarország lakosságának nyelvtudása. 4%uknak
volt
felsőfokú,
3% -uknak
középfokú
és
6% -uknak
alapfokú
nyelvvizsgája.
Tudom ányos cím m el csak nagyon kevesen (6%) rendelkeztek, és a publikációs tevékenység sem tartozott az apparátus általános jellem zői közé.153 A
m egkérdezettek
közéleti
szerepei
jórészt
funkcióikhoz
és
státuszukhoz
kapcsolódtak. Elsősorban a kisvárosi és községi titkárok, illetve a magasabb szintű pártszervek káderei voltak azok, akik a közéleti szerepekhez kötődő „kijáró” tevékenységet elvállalták. Az apparátus tagjai valam elyest nagyobb számban csak néhány kifejezetten értelm iségi egyesület (TIT, M TESZ)
m unkájába kapcsolódtak
be, ezen kívül helyi
egyesületekben és sportklubokban töltöttek be pozíciókat.154 A lakásviszonyok és az anyagi helyzet tém ája különösen kényes kérdéskört jelent, bármilyen kutatásról is legyen szó. A politikai elit rejtőzködő term észete a rendszerváltás környékére oldódott, így a m intába kerülők valószínűsíthetően őszintébben válaszoltak az életm ódra utaló kérdésekre (bár a m egkérdezettek
13%-a még így is m egtagadta a
jövedelem re vonatkozó válaszadást). A saját jogcím en lakó pártm unkások 71% -a tulajdonos, 22% -a pedig főbérlő volt. A tulajdon jellege alapján 31% -uk családiház-tulajdonosnak, míg 41% -uk társasház, öröklakás és szövetkezeti, tanácsi értékesítésű OTP lakás és tanácsi értékesítésű lakás tulajdonosának minősült. A városban lakók közül a legtöbben lakótelepeken éltek. A pártm unkás családok által lakott lakások átlagos alapterülete 76 m2 volt, ami lényegesen nagyobb, m int a hazai lakások átlagos nagysága. A pártm unkások harm ada olyan lakásban lakott, mely 4 vagy több szobából állt. Az em lített adatok alapján elmondható, hogy az apparátus tagjainak lakásviszonyai kiem elkedően jónak m inősültek, m elyek m egfeleltek azoknak a standardoknak, am ikkel 1988-89-ben a felső és felső-közép rétegek bírtak M agyarországon. A pártm unkások átlagfizetése a felmérés időpontjában bruttó 13 381 forint volt. Ehhez egyéb főállásból származó jövedelem ként még átlagosan 1463 forint jö tt havonta. A vizsgált családokban az egy főre jutó havi nettó jövedelem 5990 forint volt, de ezen átlag m ögött igen nagy, elsősorban területi alapú különbségek húzódtak meg, a budapestiek javára.
152 Uo. 43-48. p. 153 Uo. 48-57. p. 154 Uo. 58-64. p.
56
Ö sszességében
elm ondható,
hogy
az
apparátus
többsége
az
átlagosnál
jobb
jövedelem viszonyokkal bírt, de az egyes csoportokban voltak olyanok is (például a községi tikárok 18%-a), akik a társadalm i m inim um alatt éltek. Egy szem élygépkocsival a vizsgálat időpontjában a pártm unkások 78% -a rendelkezett, 5% -ának kettő vagy több személygépkocsi volt
a
tulajdonában,
míg
14%-nak
nem
volt
sem
a
vizsgálatkor,
sem
korábban
személygépkocsija. N yaralóval és az ehhez tartozó üdülőtelekkel a m egkérdezetteknek alig több m int 5% -a bírt, míg 20% -nak volt telke vagy hobby-kertje, de az utóbbira vonatkozó arányszám egyes apparátusi csoportokban elérte a 35-40% -ot is. Így nem meglepő, hogy a m egkérdezettek körében a szabadidős tevékenységek sorában a kertészkedés és a hobby-kert m űvelése állt az első helyen.155 A szabadidő és a művelődés jelenségkörét szemlélve megállapítható, hogy a pártm unkások pontosan úgy művelődnek, szórakoznak és rekreálódnak, ahogy azt a m agyar értelm iség nagy átlaga teszi. Az életm ód m inőségének, és így a társadalm i rétegek közti különbségeknek egyik legjellegzetesebb kifejezője az éves rendes szabadság felhasználása és az üdülés gyakorisága. A vizsgálatot m egelőző három esztendőben a m egkérdezettek több m int egyharm ada (37%) volt három szor vagy több alkalom m al is üdülni beutalóval vagy rokonoknál, illetve cam pingben saját költéségén, stb. A pártm unkások kb. 20% -a ez alatt az időszak alatt legalább kétszer és körülbelül ugyanennyien legalább egyszer m entek el valahová. Jelentős hányaduk m inim um egy alkalom m al töltötte szabadságát beutalóval pártüdülőben. Az apparátus tagjainak 23% -a azonban az em lített időszakban egyszer sem m ent el üdülni, többnyire m unkával, házépítéssel és a háztáji művelésével volt elfoglalva szabadsága alatt.
Az
apparátus
tagjainak körében
sorrendben
az
alábbi
szabadidős
elfoglaltságok m utatkoztak a legkedveltebbnek: olvasás, kertészkedés (hobby-kert, telek), barkácsolás-ezerm esterkedés, horgászat. Ezeken kívül többek kedvenc időtöltési formáihoz tartozott
még
a
kirándulás,
term észetjárás,
illetve
a
kedvtelésből
űzött
sportolás
(szabadidősport) is. Az olvasási szokások jellem zői egy m ondatban ekképpen összegezhetők: az apparátus olvas, de főként folyóiratot, újságot és hetilapot. A m egkérdezett pártm unkások kétharm ada (67%) öt vagy ennél is több sajtótermékre fizetett elő, míg a napilapok közül csak N épszabadságot 20%, helyi sajtót és a N épszabadságot együtt 36% járat. A legtöbben azonban a különböző képes hetilapokra és hírm agazinokra fizettek elő (pl. N ők Lapja, Képes 7, Új Tükör, stb.). Az apparátus 23% -a a vizsgálatot megelőző fél év során egyetlen könyvet sem olvasott el, am it többnyire elfoglaltságukkal indokoltak. 40% alkalmilag, ritkán, havonta
155 Uo. 93-99. p.
57
egy-két könyvet olvasott, 19% m ár intenzívebb olvasó, azaz havonta több könyvet is elolvasott, míg 18%-ról mondható, hogy rendszeres könyvolvasó. Ezek az adatok egyébként nagyjából
egybecsengenek
az
olvasásszociológiai
felm érések
értelm iségre
vonatkozó
statisztikáival. Az apparátus tagjainak jelentős hányada lektürt és politikai bestsellereket olvas,
a
m egkérdezettek
kétharm ada
azonban
politikával
és
különböző
társadalom tudom ányokkal foglalkozó, illetve ism eretterjesztő jellegű könyvet a vizsgálatot m egelőző fél évben a kezébe sem vett. A valódi szépirodalom ugyancsak háttérbe szorult a kalandregények és a ponyva mögött, hiszen a m egkérdezettek m indössze 15%-a nyilatkozott úgy, hogy olvasott szépirodalm at (főként kortárs m agyar irodalm at és klasszikus, XIX-XX. századi világirodalmat) a vizsgálatot m egelőző fél év során.156
III. 2. 4. Nómenklatúra-pozíciók Győrben 1948 és 1956 között
A fentiekben bem utatott szakirodalm ak alapján úgy vélem, hogy a vizsgált korszakban 1948 februárját-m árciusát, Udvaros István polgárm ester és dr. Borbély Endre főispán pozícióból történő elm ozdítását követően, G yőr politikai vezetőrétegére vonatkozóan m ár indokoltabb az elit helyett a nóm enklatúra (bár az első, a hatásköri lista fogalmát, illetve a párttestületek jogosítványait m eghatározó dokum entum nak csak egy későbbi, 1949. augusztus 22-i keltezésű Szervező Bizottsági állásfoglalás tekinthető) és a káder term inusait alkalmazni. Győrben és a megyében a jelzett időponttól kezdve folyam atosan, nagy számban kerültek ki a helyi hatalm at m egtestesítő funkciókból a korábban dem okratikusan m egválasztott személyek és egyre inkább a M agyar D olgozók Pártja különböző szervei nevezték ki, a m ár em lített feltétlen engedelm esség, lojalitás, párt- és eszm ehűség elveit szem előtt tartva, az új vezetőket a különböző posztokra. A legfontosabb pozícióknak, m elyek birtokosaikat feljogosították a város (és a megye) sorsát befolyásoló politikai és közigazgatási döntések m eghozatalára, az alábbiakat tekintem: főispán és polgárm ester (a posztoknak a tanácsrendszer bevezetésével történő megszűnéséig), a nem zeti bizottság elnöke, elnökhelyettese, tikára (a testület 1947-1948-as megszűnéséig), a Győr városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, elnökhelyettesei, tikára, a Győr-Sopron megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, elnökhelyettesei, tikára, az M DP megyei bizottság titkára, az M DP m egyei bizottság osztályvezetői, az M DP városi bizottság titkára, az M DP városi bizottság osztályvezetői, városi függetlenített titkár, az ÁVH m egyei vezetője, a
156 Uo. 99-103. p.
58
SZOT m egyei tikára, a V agongyár vezérigazgatója, az FKgP m egyei titkára, az NPP megyei titkára, a győri választókerület győri kötődésű országgyűlési képviselői (amennyiben a társadalm i m egbízatás más, az előbbiekben nem em lített fontosabb funkcióhoz kapcsolódik). A felsorolt posztok közül az első ismert, 1950. március 29-i hatásköri listán a következők szerepeltek: a M egyei Pártbizottság titkára (a Politikai Bizottság döntési jogkörébe tartozott), a SZOT m egyei tikára, a m egyei Tanács elnöke, a V agongyár vezérigazgatója (a Titkárság hatáskörébe tartoztak), a m egyei pártbizottságok osztályvezetői, a város függetlenített titkára, a m egyei
székhely
(így
Győr
város)
tanácselnöke
(a
Szervező
Bizottság
döntési
kom petenciájába estek). A többi pozíció fölött az alsóbb pártszervek, elsősorban a megyei vezetés, rendelkeztek. Hasonlóan a helyi elitről elm ondottakhoz, m ost is úgy vélem, hogy az egyes funkciók különböző mértékű döntési kom petenciával bírtak, így nem m inden szem pontból vehetők egy kalap alá, illetve az em lített posztokon kívül más tisztségek is léteztek, m elyek betöltői befolyást gyakorolhattak a helyi döntéshozatalra, ezzel együtt m eglátásom szerint az általam kiválasztott pozíciókon keresztül jó l megragadható a város politikai vezetőrétege a vizsgált korszakban.
A továbbiakban, m ielőtt rátérnék a fentiekben m eghatározott vezetőréteg főbb társadalom statisztikai jellem zőinek és életpálya-típusainak bemutatására, röviden azoknak a politikusoknak és tisztségviselőknek a jellem zőit m utatatom be, akik 1945 m árciusának végéig kerültek ki (véglegesen) Győr város és Győr-M oson-Pozsony k. e. e. vármegye közigazgatási
és
politikai
vezetéséből.
Felvázolom ,
hogy
a
csoport
tagjai
m ilyen
szociodem ográfiai ism érvekkel bírtak, m ilyen életutat jártak be, illetve hogyan alakult az 1945 utáni sorsuk. A tém a áttekintését azért tartom indokoltnak, m ert egyértelm űen rá szeretnék világítani a régi és az új elit közti indíttatásbeli, származásbeli és ideológiai szakadékra, valam int ez által az elitkontinuitás szinte képtelen voltára.
59
IV. Az 1945-ös győri elitváltás veszteseinek társadalmi jellemzői
IV. 1. A mintába sorolás kritériumai
A m ásodik világháború befejezésével egyidejűleg M agyarországon jelentős mértékű elitcserére került sor. A korábban elitpozícióban lévők nagy része elm enekült az országból. Sőt m aga az állam, illetve az állam ot reprezentáló intézm ények jó része is kivonult az országból. Ezt tette többek között a nem zetvezető cím et viselő Szálasi Ferenc m ellett a korabeli törvényhozás, a kormány, valam int a m inisztérium ok tisztviselői is. A politikai elit tagjainak jelentős része sosem tért vissza M agyarországra, m ásokat viszont háborús bűncselekm ények elkövetésében történő részvétel m iatt a népbíróságok felelősségre vontak, és halálra vagy különböző m értékű börtönbüntetésre ítéltek. Győrben és Győr-M oson-Pozsony k. e. e. várm egyében (ahogy egyébként az országban mindenhol) a közélet m inden szintjén igyekeztek m egszabadulni azoktól a személyektől, akik szerepet vállaltak a H orthy-rendszer és a nyilas korszak alatt a helyi vezetésben. Rögtön a világháború lezárulása után felállított igazoló bizottságoknak volt a feladata, hogy a nem kívánatos elem eket a társadalom ból, így a politikai életből is kiszűrjék. Az 1945 m árciusa-áprilisa előtti helyi politikai és közigazgatási vezetőréteg személyi összetételének m eghatározása és vizsgálata korántsem egyszerű feladat. Egyrészről a nyilas korszakban számos olyan új tisztség (pl. pártm egbízott) került kialakításra, m elyek egyes „hagyom ányos”
pozícióknál
(pl.
polgárm ester,
alispán)
nagyobb
hatalom m al
bírtak,
m ásrészről több olyan, főleg a nyilas korszak alatt vezető beosztásban levő személyre akadtam a kutatás során, akiket a m intába szerettem volna ugyan bevonni, de a rendelkezésre álló források adatszegény volta m iatt erre nem volt lehetőségem. Az utóbbi oknál fogva nem került bele az analízisbe többek között M olnár Sándor, polgárm esteri pártm egbízott (foglalkozása:
képkeretgyári
(foglalkozása:
fogtechnikus)158;
igazgató)157; Pundinger
M észáros László,
a
Imre,
alispáni
Nyilaskeresztes
pártm egbízott Párt
helyettes
m egyevezetője; Pécsi Sándor, a Nyilaskeresztes Párt Győr városi vezetője és Káldy Zoltán, a Nyilaskeresztes Párt G yőr városi vezető helyettese.159 A népbírósági iratokban az em lített személyekkel kapcsolatban csak a hozzávetőleges életkor, a személyleírás, a gyanúsítás oka
GYMSMGYL XXV 2 NB 910/1946. A Győri Népbíróság iratai. Szekendy György. 158 Uo. 159 GYMSMGYL XXV 2 NB 1234/1946. A Győri Népbíróság iratai. Magyarffy Gyula és 48 társa.
60
és a vád szerepel.160 M ivel a közigazgatási és a politikai vezetést szándékoztam vizsgálni, ezért a m intába nem vontam bele az 1944 októberétől különösen nagy hatalom m al és befolyással bíró testület, a Nyilas Szám onkérő Szervezet irányítóit, a pártszolgálatosokat, valam int a helyi katonai- és csendőrparancsnokokat.161 Az elem zésbe végül tizenhárom , a Horthy-rendszerben, illetve a nyilas korszakban vezető szerepet vivő egyén került be. Egy részük m ár jóval 1945 előtt kikerült a tényleges helyi hatalomból, a világháború utáni rendszerváltás azonban számukra egzisztenciális szempontból (külföldre távozás, börtönbüntetés, nyugdíj elvesztése) hozott változást, így indokoltnak tartottam őket szerepeltetni a mintában. A csoport m ásik részét azon tisztviselők alkotják, kik kontinuitást jelentenek a két rendszer (Horthy és nyilas) között, azáltal, hogy 1944 őszén úgym ond „átigazoltak” Szálasi Ferenchez és vele tartottak egészen a bukásig. Végül, term észetszerűleg, a tizenhárom fő közé bekerültek a helyi nyilas vezetés prom inens képviselői is. A csoport kialakításánál lényeges szem pontnak tekintettem , hogy a bekerülő személyekkel az 1945 utáni sajtóorgánum ok is foglalkozzanak, m ely egyrészt jelzi, hogy a korábbi időszakban valóban m eghatározó közéleti szereplőknek m inősültek, m ásrészt a híradásokon keresztül többé-kevésbé m egbízható inform ációkhoz juthatunk a világháború utáni sorsukra vonatkozóan. Név szerint a következő személyek főbb jellem zőit, életútját veszem górcső alá: Späth Gyula (polgármester), K oller Jenő (polgármester), dr. Kászonyi Richárd (főispán), dr. Telbisz M iklós (alispán), dr. Valló István (helyettes polgárm ester), dr. Háhn Géza (vármegyei főjegyző), M agyarffy Gyula (főispán), dr. László Lajos (alispán), dr. Karsay Á rpád (polgármester), dr. R est Ferenc (főszolgabíró), dr. Barcsai M iklós (főszolgabíró), dr. Drobni Lajos (országgyűlési képviselő) és Szekendy György (a Nyilaskeresztes Párt megyei vezetője).
16601 Uo. 161 Lásd bővebben a Nemzeti Számonkérő Szervezetről és az Állambiztonsági Rendészetről: Kovács Tamás: Nyilas rendvédelem 1944-1945-ben. Rubicon, 2004/11. sz. (Kik voltak a nyilasok?) 18-23. p.
61
IV. 2. A vizsgálat alanyainak néhány jellemző mutatója
Az 1945-ös elitváltás veszteseinek társadalm i összetételét tekintve vizsgálni lehet a szem élyek születési idejét, illetve ebből kiindulva a pozícióba kerülés életkorát és az egyes tisztségekben eltöltött idő hosszát. Érdemes elem ezni a születési helyüket, különös tekintettel arra, hogy az a trianoni országhatáron belül vagy azon kívül helyezkedett el, illetve, hogy Győr városa, valam int más megyei település m ilyen gyakran szerepel születési helyként. Előbbit szemlélve választ kaphatunk arra, hogy a történeti M agyarország egyes területei milyen „súllyal” voltak jelen a helyi politikai és közigazgatási szférában, utóbbit nézve pedig képet kaphatunk arról, hogy az 1945 előtti tíz esztendőben (hiszen a m intában szereplők közül legkorábban, 1936-ban Späth Gyula került a pozíciójába) m ennyire szám ított a helyi származás és kötődés a legfontosabb tisztségekbe történő bekerüléskor. Az iskolázottság elem zése rávilágít a műveltség és a közigazgatási-politikai elit összefüggéseire, továbbá rám utat a politikusok és tisztviselők anyagi, társadalm i helyzetére is. A foglalkozás vizsgálata egyértelm űen jelzi, hogy m elyek azok a hivatások, m elyek lehetővé teszik, m egkönnyítik a vezetőrétegbe kerülést. Az em lített ism érveken kívül figyelem be lehet még venni a vizsgálatba bevont szem élyek vallási megoszlását, nyelvism eretét, valam int katonai pályafutását is.
IV. 2. 1. Születési idő és hely
A
születési
időpontok
számbavételekor,
a
m inta kis
száma
miatt,
öt éves
intervallum okra bontva hét korcsoport kialakítása tűnt indokoltnak. A legidősebbek az 1881 és 1885 között született tisztviselők (3 fő), közülük is a legkorábban (1883-ban) Späth Gyula látta meg a napvilágot, aki 1936 és 1940 között töltötte be Győr polgárm esteri posztját.162 Egy személy, dr. Kászonyi Richárd alkotja a második, az 1886 és 1890 között születettek kohorszát. Három olyan egyén akad a csoportban, akik 1891 és 1895 között születtek. Szintén m indössze egy fő, Szekendy György került a következő, az 1896 és 1900 között születettek csoportjába. 1901 és 1905, illetve 1906 és 1910 között 2-2 fő született. A legfiatalabb generációhoz, az 1911 után születettekhez dr. Barcsai M iklós sorolható, aki 1912-ben jött világra.163 A m intában szereplő szem élyek 1945-ben a hatvanas éveik elején, illetve az ötvenes, a negyvenes, és a harmincas éveikben jártak. Az egyes nem zedékek viszonylag 162 Bana József: Győr polgármesterei. Városi Levéltári Füzetek, 1997/1. sz. 91-92. p. 163 GYMSMGYL XXV 2 NB 986/1946. A Győri Népbíróság iratai. dr. Barcsai Miklós.
62
egyenletesen oszlanak meg a m intában, egyik generáció sem tekinthető túlreprezentáltnak. A legidősebb és a legfiatalabb személy között 29 esztendő húzódik, mely m ajd’ egy teljes szolgálati-hivatali időt jelent. A különbség term észetszerűleg az egyes pozíciók közti súlybeli eltérésből (is) adódik, m ellyel együtt jár, hogy bizonyos beosztásokat (pl. főszolgabíró) inkább a hivatali pályafutás első felében, míg m ásokat csak később volt szokás betölteni. Az 1945 előtti közigazgatási és politikai vezetőréteg születési helyének vizsgálata alapján megállapítható, hogy 8 olyan egyén akad, aki a trianoni országhatárokon belül született. K özülük is 4-en Győrben, 1 fő más Győr-M oson-Pozsony k. e. e. várm egyei településen, míg hárm an más megyében születettek. Elm ondható, hogy a győri illetőségű szem élyek többnyire a város irányításához szorosan, sőt nagyon szorosan kapcsolódó pozíciót töltöttek be - a m intában szereplő három polgárm ester közül kettő a város szülöttje - mely jelzi, hogy a korszakban (is) egyértelm űen törekedtek arra, hogy a település élére a városhoz régóta, ezer szállal kötődő, lokálpatrióta egyént válasszanak. A trianoni országhatárokon kívül 4 fő született, ketten Délvidéken (Jugoszlávia) és ugyancsak ketten Erdélyben (Románia). M egfigyelhető, hogy a várm egyei pozíciót (főispán, alispán) betöltők közül senki sem született Győr m egyei településen, m ely úgy vélem, érzékelteti, hogy ezeknél a tisztségeknél m ár az aktuális rendszerhez való lojalitás, m intsem a város, vagy a m egye ismerete számított a kinevezéskor. Karsay Árpád, nyilas polgárm esterrel kapcsolatban a születési helyet nem sikerült beazonosítani.
IV. 2. 2. Iskolázottság
A csoport iskolázottságát, m űveltségét figyelem be véve szembetűnő annak szoros összefüggése a közigazgatási-politikai pályával és a foglalkozással. A középfokú oktatással kapcsolatban 6 főre vonatkozóan sikerült adatokhoz jutni. Ezek alapján elmondható, hogy m ajd’ m indegyikőjük egyházi kezelésben levő (pl. győri bencés, egri cisztercita, tem esvári piarista), jó hírű, magas szintű képzést nyújtó gim názium ba járt, m ely nyilvánvalóan belépőt jelentett valamilyen kiem elkedő színvonalú felsőoktatási intézménybe. A m intában szereplők közül 11 fő jog- és/vagy állam tudom ányi diplom át/doktorátust szerzett, m ely adat egyértelm űen jelzi, hogy a korban a közszolgálati vagy a m agasabb szintű politikai pályafutás
m egvalósításához
az em lített végzettség
szinte elengedhetetlenül
szükséges volt. A 11 fő közül 6 személy esetében a diplom a m egszerzésének helyét is sikerült beazonosítani.
Ketten
a budapesti egyetemen, ketten
63
Kolozsvárott, a Ferenc József
Tudom ányegyetem en, míg 1 fő a szegedi egyetem en és ugyancsak 1 fő a bécsi egyetem en szerezte meg a felsőfokú végzettséget. A hat tisztviselő közül három esetében m egfigyelhető, hogy egyetem i tanulm ányaikat ilyen-olyan okoknál fogva nem egyetlen intézm ényben végezték. Így Koller Jenő polgárm ester Budapesten kezdte meg tanulm ányait, majd K olozsvárott folytatta, és a diplom át is itt szerezte m eg164, Valló István helyettes polgárm ester jogi tanulm ányait részben az egri érseki jogakadém ián, részben pedig a budapesti Pázm ány Péter tudom ányegyetem en végezte és az utóbbin avatták doktorrá165, míg Drobni Lajos országgyűlési képviselő a budapesti és a bécsi egyetem en tanult és az osztrák fővárosban lett a jogtudom ányok doktora.166 A m intában egy fő, nevezetesen, Szekendy György nem rendelkezik diplomával, legm agasabb iskolai végzettsége felsőipar iskola.167 Az alacsonyabb képzettséget, a jogi diplom a hiányát az „indokolja” , hogy Szekendy nem a mintában szereplők többségére jellem ző közigazgatási pályát futotta be, melyhez, m int m ár em lítettem, szükséges volt az em lített végzettség, hanem a N yilaskeresztes Párton belül valósított meg karriert.
IV. 2. 3. Foglalkozás
A csoport foglalkozási összetételének vizsgálatakor m eglehetősen egysíkú kép rajzolódik
ki.
A
13
személyből
11
fő
főhivatású
közigazgatási
tisztviselőnek,
köztisztviselőnek tekinthető, jövedelm üket szinte egész karrierjük alatt efféle státuszuk, pozíciójuk alapján szerezték. Főállású állami hivatalnokként az aktuális rendszertől való függésük m inden bizonnyal nagyfokú volt. B ár a jogászok jelentős számban (10 fő) képviseltetik m agukat a m intában, mégis m indössze 1 fő, nevezetesen D robni Lajos volt az, aki
összjövedelm ének
jelentős
részét,
képviselői
javadalm azása
mellett,
ügyvédi
gyakorlatából szárm aztatta.168 Szekendy G yörgy az egyetlen személy a csoport tagjai között, aki fizikai jellegű m unkát végzett, legalábbis életének egy részében. „Dolgoztam, m int egyszerű lakatos és szerelő, m int m unkavezető, m int tervező tisztviselő a rajzasztal mellett, és
164 Palatinus - Halász (szerk.): i. m. 79. p. 165 Uo. 80. p. 166 Haeffler István (szerk.): Országgyűlési almanach. Az 1935-40. évi országgyűlésről. országgyűlési almanach) Budapest, 1940. 244. p. 167 GYMSMGYL XXV 2 NB 910/1946. A Győri Népbíróság iratai. Szekendy György. 168 Haeffler (szerk.): i. m. 244. p.
64
(Sturm-féle
m int m unkaadó” -
írja
a curriculum
vitae-ében.169 A
kihallgatási jegyzőkönyvben
foglalkozásaként a m űszaki tisztviselői hivatást jelölte m eg.170
IV. 2. 4. Katonáskodás
A m intában szereplők jó részének életében közös vonásnak tekinthető a katonai szolgálat, mely hatással volt későbbi sorsukra is. 8 személy volt katona, öten az I. világháború alatt teljesítettek szolgálatot, közülük hárm an hadifogságban rövidebb-hosszabb időt töltöttek. Kászonyi Richárd főispán hét esztendőt (1915-1922)171, Telbisz M iklós alispán pedig hat évet (1914-1920)
volt
orosz
hadifogságban.172 A
fogság
m indkettőjük
éppen
beinduló
közigazgatási karrierjét egy időre parkoló pályára helyezte, ezzel együtt „pozitívum ként” említhető, hogy az évek alatt m indketten m egtanultak oroszul, ami segítette/segíthette későbbi hivatali pályafutásukat. Az em lített harm adik személy, Drobni Lajos, aki 1916-1917 folyam án 9 hónapot olasz hadifogságban töltött173, m ely időszak alatt az olasz nyelvvel került közelebbi ismeretségbe. A katonai szolgálat nála a jó l menő ügyvédi praxis felfüggesztésével járt, m elyet azonban a világháború után zökkenőm entesen folytatott.
IV. 2. 5. Nyelvismeret és felekezeti hovatartozás
A korszakban m agától értetődő volt a nem elitben is (az értelm iségi pályákon egyértelm űen) egy vagy két nyelv ismerete, a latin általános ism erete az érettségi szintjén.174 M ivel a m intában szereplők közül, m int m ár em lítettem, 11 fő jog- és/vagy állam tudom ányi diplom ával rendelkezett, m ely szakterületek m egkövetelték a latin nyelv ismeretét, ezért erősen valószínűsíthető, hogy ők bírták a nyelvet. A csoport nyelvtudorának Telbisz M iklós alispán minősül, aki a latin m ellett m ásik három nyelven, ném etül, oroszul és bolgárul is beszélt.175 A rendelkezésre álló források alapján nagy bizonyossággal csak az állítható, hogy ném etül legalább 3 fő (Drobni, Telbisz, Szekendy), oroszul 2 fő (Telbisz és Kászonyi), míg olaszul és bolgárul 1-1 személy (Drobni, ill. Telbisz) beszélt. Späth és Háhn esetében sváb
169 GYMSMGYL XXV 2 NB 910/1946. A Győri Népbíróság iratai. Szekendy György. 170 Uo. 171 Győri Nemzeti Hírlap, 1943. augusztus 7. 172 GYMSMGYL XXV 2 NB 570/1946. A Győri Népbíróság iratai. dr. Telbisz Miklós. 173 Haeffler (szerk.): i. m. 244. p. 174 Gergely Jenő: A katolikus egyházi elit Magyarországon 1919-1945 között. In: Valuch Tibor (szerk.): Hatalom és társadalom a XX. század magyar történelmében. Budapest, 1995, Osiris Kiadó - 1956-os Intézet. 398. p. 175 GYMSMGYL XXV 2 NB 570/1946. A Győri Népbíróság iratai. dr. Telbisz Miklós.
65
szárm azásuk m iatt gyanítható, hogy ők is bírták a ném et nyelvet, míg M agyarffy nyilas főispán és Karsay nyilas polgárm ester szem élyénél a ném etekkel való kapcsolattartás okán valószínűsíthető az em lített nyelv bizonyos fokú ismerete. Angol nyelven a m intában szereplők közül senki sem beszélt, m ely jelzi, hogy a korszakban ez még közel sem volt általános igény, s a helyi (és az országos) közigazgatási és politikai vezetésen belül egyáltalán nem szám ított „világnyelv”-nek. A m intába soroltak vallási hovatartozását szemlélve elmondható, hogy az országos arányokhoz képest még inkább felülreprezentált a róm ai katolikusok aránya, ami ism erve a H orthy-rendszer m ögött álló társadalm i csoportokat és ideológiát, valójában nem is annyira meglepő. Az em lített felekezethez 12 személy tartozott, s m indössze 1 fő, a m áram arosszigeti (Románia) születésű Barcsai főszolgabíró vallotta m agát evangélikus vallásúnak.176
IV. 2. 6. Karrierpályák
Az elitkutatásoknak egyik fontos
vizsgálati szempontja a főbb karriertípusok
m eghatározása, annak a számbavétele, hogy a közigazgatási/politikai elitbe jutásnak m ilyen útjai álltak rendelkezésre az adott korszakban. A csoport tagjait vizsgálva m egállapítható, hogy a leggyakoribb életpálya a „közszolgálati út” volt. Persze a magas arányt a m intába vett köztisztviselők dom inanciája is indokolja. 9 fő a jog- és/vagy állam tudom ányi diplom a m egszerzését követően szinte azonnal közigazgatási pályára lépett, közülük ketten
(Koller és Barcsai)
előtte rövid ideig
ügyvédjelöltként tevékenykedtek.177 Az efféle karriertípust megvalósító személyek többnyire közigazgatási gyakornokként, aljegyzőként vagy jegyzőként kezdték pályafutásukat. A megyénél szolgálatot teljesítők esetében (4 fő) a következő lépcsőfok a szolgabírói vagy főszolgabírói pozíció volt, mely átlagban hat-hét évvel követte a kezdő beosztást. Az em lített tisztség(ek)be a harmincas éveikben kerültek a pozíciót valaha betöltő személyek. Kászonyi 37 évesen a főszolgabírói178, László 35 évesen a szolgabírói179, R est 35 évesen a főszolgabírói180, míg Barcsai 30 évesen ugyancsak a szolgabírói széket foglalhatta el.181 Dr.
GYMSMGYL XXV 2 NB 986/1946. A Győri Népbíróság iratai. dr. Barcsai Miklós. 177 Palatinus - Halász (szerk.): i. m. 79. p. GYMSMGYL XXV 2 NB 986/1946. A Győri Népbíróság iratai. dr. Barcsai Miklós. 178 Győri Nemzeti Hírlap, 1943. augusztus 7. 179 Győri Nemzeti Hírlap, 1945. február 1. 180 GYMSMGYL XXV 2 NB 1004/1945. A Győri Népbíróság iratai. dr. Rest Ferenc. 181 GYMSMGYL XXV 2 NB 986/1946. A Győri Népbíróság iratai. dr. Barcsai Miklós.
66
László Lajos a főszolgabírói státuszt 42 évesen182, míg dr. Barcsai M iklós, a korábbi főszolgabíró m egbetegedése okán, 33 évesen érte el.183 A zoknál az egyéneknél, akik nem álltak meg a főszolgabírói státusznál, a következő pozíció a közszolgálati karrierben az alispáni vagy a főispáni beosztás lehetett. A hivatali pályája csúcsára Kászonyi 50 évesen (1937-ben) jutott, m ikor is Csanád-A rad-Torontál várm egye főispánjává nevezték ki.184 Ezt követően a főispáni tisztséget alig hét esztendő leforgása alatt öt várm egyében is betöltötte.185 Dr. László Lajos pályáján a főszolgabírói után az alispáni pozíció jelentette a következő, egyben utolsó lépcsőfokot, m elyet 43 évesen (1945 februárjában) ért el.186 A városnál szolgálatot teljesítő szem élyek a közigazgatási gyakornoki vagy a jegyzői pozícióból előbb-utóbb az első osztályú jegyző tisztségébe kerültek. M indhárm an (Späth, Koller, Valló) pályájuk során városi tanácsnokok lettek.187 Späth 46 évesen188, Koller 43 évesen189, míg Valló m ár 31 éves korában elérte ezt a pozíciót.190 U gyancsak közös pont a karrierjükben, hogy m indnyájan a város valam elyik ügyosztályának vezetői tisztségét is betöltötték közszolgálati pályafutásuk során. A poszt egyébként a városi tanácsosi státusszal együtt járó beosztás volt a hivatali pályán. Späth a Közigazgatási Ü gyosztály191, Koller a Szociálpolitikai és K özegészségügyi O sztály192, míg Valló a M űvelődésügyi Ü gyosztály élén állt.193 A közszolgálati karrier csúcsára Späth polgárm esterként (53 évesen)194, Koller ugyancsak polgárm esterként (55 évesen)195, míg Valló helyettes polgárm esterként (48 évesen) ért fel.196 Az em lített pozícióban Späth négy197, Koller ugyancsak négy198, míg Valló öt esztendőt töltött el.199 A
m ásik
jó l
körülhatárolható
életpálya
a
„politikai-ideológiai
elem ek
által
m eghatározott köztisztviselői út” . A rendelkezésre álló adatok alapján ebbe a kategóriába két 82 Győri Nemzeti Hírlap, 1945. február 1. 83 GYMSMGYL XXV 2 NB 986/1946. A Győri Népbíróság iratai. dr. Barcsai Miklós. 84 Győri Nemzeti Hírlap, 1943. augusztus 7. 85 Uo. 86 GYMSMGYL Alispáni iratok I. 1945/930. Közli: Bana József: Személycserék a közigazgatásban Győrben és Győr-Moson-Pozsony k. e. e. vármegyében 1944. október 15. után. Győri Tanulmányok, 1994/14-15. sz. 13. p. 187 Palatinus - Halász (szerk.): i. m. 78., 79., 80. p. 188 Uo. 78. p. 189 Uo. 79. p. 19901 Uo. 80. p. 191 Palatinus - Halász (szerk.): i. m. 78. p. 192 Uo. 79. p. 193 Uo. 80. p. 194 Bana: i. m. 1997. 91. p. 195 Uo. 91. p. 196 Grábics - Dr. Horváth - Kucska (szerk.): i. m. 348. p. 197 Bana: i. m. 1997. 91. p. 198 Uo. 199 Grábics - Dr. Horváth - Kucska (szerk.): i. m. 348. p.
67
fő, M agyarffy Gyula nyilas főispán és dr. Karsay Á rpád nyilas polgárm ester sorolható. Az em lített
személyek
esetében
a
karrier
kezdő
pozíciója
nem
ismert.
M agyarffy
Székesfehérváron az Országos Társadalom biztosító Intézetnél a számvevőség vezetői posztját töltötte be, majd a Felső-dunántúli M ezőgazdasági K amaránál teljesített szolgálatot.200 Karsayról m indössze annyi állítható teljes bizonyossággal, hogy 1943-ban Ú jvidékről rendőrfogalm azónak Nyilaskeresztes
került
Párthoz,
Szom bathelyre.201
karrierjük
gyors
M indketten
felfelé
ívelést
szorosan
kötődtek
egyértelm űen
a
ideológiai
elkötelezettségüknek, lojalitásuknak köszönhették 1944. október 15. után. M agyarffy a H ungarista M ozgalom nak 1935 óta volt tagja, 1942-ben pedig Szálasi a Hűségszék tagjává avatta.202 A hivatali pálya egyik tetőpontját M agyarffy esetében a főispáni poszt jelentette, ahová 1944 októberében, 42 évesen került. H atalm a és befolyása növekedését jelzi, hogy 1944 novem berében a megye területén hadm űveleti korm ánybiztosi jogkörrel ruházták fel, majd 1945. március 1-jei hatállyal a Nyilaskeresztes Párt H ungarista M ozgalom egyesített várm egyei szervezeteinek vezetésével „m egyevezető” lett.203 Karsay polgárm esterként érte el karrierje csúcspontját, ahová 1944 decemberében, kb. 35 évesen kinevezéssel került. Karsay esetében a becsült életkort az indokolja, hogy a polgárm ester pontos születési adataival nem rendelkezem . Az életrajzi és hivatali előéletére vonatkozó adatokat 1945 júliusában az egyik városi tanácsos m agával vitte.204 A születési időpont m eghatározásánál a Győri Népbíróság irataira hagyatkoztam. A Győri N épbíróság 1947. május 23-ai keltezésű figyelőlapja és nyom ozólevele dr. Karsay Árpád hozzávetőleges életkorát 38 évre teszi.205 A harm adik karrier-típus a „közszolgálati és a szakmai pálya kom binációjaként” határozható meg. Ebbe a kategóriába 1 fő, nevezetesen dr. D robni Lajos tartozik. Drobni folyam atosan praktizált ügyvédi irodájában, em ellett, kisebb megszakítással, aktív közéleti tevékenységet is végzett. 1918-tól sok éven keresztül a győri ügyvédi kamara, nagy presztízzsel járó titkári pozícióját töltötte be. Ezen kívül tagja volt a város törvényhatósági bizottságának, a kisgyűlésnek, a pénzügyi, jogi, kulturális és színházépítő bizottságának is. Az országos politikai vezetőrétegbe 1935-ben (50 évesen) került, m ikor képviselőként az országgyűlés tagja lett.206 M andátum át öt esztendőn keresztül őrizte m eg.207
200 Uo. 209. p. 201 Uo. 160. p. 202 Uo. 209. p. 203 Uo. 210. p. 204 Bana: i. m. 1997. 80-81. p. 205 GYMSMGYL XXV 2 NB 1234/1946. A Győri Népbíróság iratai. Magyarffy Gyula és 48 társa. 206 Palatinus - Halász (szerk.): i. m. 172. p. 207 Haeffler (szerk.): i. m. 244-245. p.
68
Végül a helyi elitbe jutás negyedik útját a „párt-karrier” jelenti. Ebbe a csoportba 1 fő, név szerint Szekendy György tartozik. Életrajza alapján 1939 áprilisában lépett be a N yilaskeresztes
Pártba,
de
a
pártéletbe
csak
1940
augusztusában-szeptem berében
kapcsolódott bele. 1940 novem berében (43 évesen) a párt m unkásvezetője lett, mely poszt a megyevezető 2. számú helyettesének számított. 1944 márciusában fegyelm ezetlenség miatt kitiltották a pártból, tagságát 1944 szeptemberében kapta vissza. 1944 októberében (47 évesen) a N yilaskeresztes Párt m egyevezetői tisztségébe került. A posztot négy hónapon keresztül, 1945. március 1-jéig töltötte be.208 A legmagasabb pozícióba (a helyi elitbe) történő bekerülés életkorát vizsgálva összességében a következő kép rajzolódik ki: 3 fő 30 és 35 éves, 2 fő 41 és 45 éves, 5 fő 46 és 50 éves életkora között, míg 3 fő 51 éves életkora fölött jutott karrierje csúcsára. Az adatokból kitűnik, hogy a m inta több m int 60% -a a 40-es évei második, illetve az ötvenes évei első felében érte el pályafutása tetőpontját. A 30-as korosztály képviselői általában a többiekéhez képest alacsonyabb (pl. főszolgabíró) pozíciót foglaltak el. A helyi elitből (a legm agasabb pozícióból) való kikerülés életkorát górcső alá véve m ár inkább elhúzódó mezőnnyel találkozhatunk. 30 és 35 év között 1 fő, 36 és 40 év között 2 fő, 41 és 45 között 2 fő, 46 és 50 év között 2 fő, 51 és 55 év között 3 fő, míg 56 éves életkor fölött ugyancsak 3 fő került ki pozíciójából. M int látható a m inta közel 40% -a (5 fő) már azelőtt az életkor előtt kikerült a vezetőrétegből, m ielőtt a döntő részük még legmagasabb pozícióját el sem érte. Ebbe a kategóriába nyilvánvalóan azon szem élyek tartoznak, kiknek nem volt szerencséjük egy teljes életpályát végigdolgozniuk, kiknek hivatali-politikai karrierjét a rendszerváltozás kettétörte.
A nyilas közigazgatás
vezető tisztviselőinek
dom inanciája jellem zi ezt a csoportot, kiknek sajátossága, hogy a legm agasabb pozíciójukban az ism ert okoknál fogva m axim um néhány hónapot töltöttek, így náluk a helyi elitbe történő be-, illetve az onnan való kikerülés életkora között szinte alig van differencia. A vizsgálat alanyainak 46% -a (6 fő) az ötvenes éveik első vagy m ásodik felében került ki vezető pozíciójából, azonban m indössze két személyről (Späth Gyula és Koller Jenő) mondható el, hogy relatíve sikerült végigvinni hivatali karrierjüket, am it elegendő szolgálati idejük birtokában nyugállom ányba vonulással fejezhettek be.209
GYMSMGYL XXV 2 NB 910/1946. A Győri Népbíróság iratai. Szekendy György. 209 Bana: i. m. 1997. 88. p.
69
IV. 3. Az 1945 előtti politikai és közigazgatási vezetőréteg sorsa a II. világháború után
A
II.
világháborút
következm ényekkel
kellett
követően
az
szem benéznie
előző korábban
korszak
helyi
m egvalósított
elitjének vélt
súlyos
vagy
valós
tevékenysége okán. Az 1945. február végétől létrejövő népbíróságok és igazoló bizottságok hangsúlyos
szerepet
játszottak
a
Horthy-rendszerben
és
a
nyilas
korszak
alatt
kom prom ittálódott köztisztviselők és politikusok megbüntetésében. A m intában szereplő 13 személy közül a népbíróságok 9 főt (dr. Karsay Á rpád polgárm estert és M agyarffy G yula főispánt távollétében) vontak perbe. A főbb vádpontok gyakran hasonlóak voltak, mégis m eglehetősen eltérő súlyú ítéletek születtek. Dr. Kászonyi Richárd volt főispánt és dr. Telbisz M iklós volt várm egyei alispánt 1946 januárjában „nyilas együttm űködés” m iatt tartóztatták le, majd az őrizetbe vétel m ásnapján a főispánt internálták, míg az alispánt, betegségére való tekintettel, szabadon engedték és rendőri felügyelet alá helyezték.210 A győri népügyészség 1946. február 14-én kelt vádiratában dr. Kászonyi Richárdot háborús és népellenes bűntettel vádolta meg. A vád szerint 1944 júliusában a főispán tagja volt annak a bizottságnak, mely a csendőrség, a rendőrség és a közigazgatás tagjaiból alakult abból a célból, hogy a zsidóknak tekintendő személyek elhurcolását lebonyolítsa. E mellett egész főispáni m űködése alatt a főszolgabírókat a kormány, főleg a zsidókkal kapcsolatos, rendeleteinek
legkím életlenebb
végrehajtására
utasította,
és
m int joghatósággal
bíró
közalkalm azott következetesen népellenes és fasisztabarát hivatali m űködést fejtett ki. Végül pedig a M agyar Élet Pártjában, m ely fasiszta és dem okráciaellenes párt volt, m inden külső kényszer nélkül várm egyei elnöki tisztséget vállalt.211 Az 1946. április 16-án hozott ítéletében a Győri N épbíróság, az egyértelm ű terhelő bizonyítékok hiányában, illetve több pozitív tartalm ú tanúvallom ás fényében dr. Kászonyi Richárdot m inden vádpont alól felm entette, azonban a Népbíróságok Országos Tanácsa (NOT) 1947. január 29-i ítéletében 6 hónap börtönre m int főbüntetésre, illetve 3 évi politikai jogvesztésre m int m ellékbüntetésre ítélte. A szabadságvesztést azonban a vádlott előzetes letartóztatásban és internálásban eltöltött idejével teljesen kitöltöttnek tekintették. Az 1946. áprilisi ítélet m egváltoztatásának oka az volt, hogy a N O T szerint a M agyar Élet Párt már 1943 augusztusa és 1944 tavasza között is, m ikor Kászonyi a várm egyei elnöki pozíciót
210 Győri Munkás, 1945. január 19., január 20. Dunántúli Szabad Nép, 1945. január 19., január 20. 211 GYMSMGYL XXV 2 NB 415/1945. A Győri Népbíróság iratai. Dr. Kászonyi Richárd.
70
betöltötte, fasiszta párt volt, illetve nem áll meg Kászonyi azon védekezése sem, hogy akkoriban a főispáni állás és a M ÉP megyei elnöki pozíció nem volt szétválasztható. Ezt igazolja az is, hogy 1944 tavaszán Kászonyi Fricke V alér országgyűlési képviselőnek adta át a M ÉP elnökségét.212 Dr. Telbisz M iklós ellen a győri népügyészség 1946. március 26-án em elt vádat. A nyugalm azott alispánt háborús és népellenes bűntettel vádolták. A vád szerint többek között 1944-ben tagja volt annak a vegyes bizottságnak, mely a zsidók gettóba való töm örítését foganatosította, illetve annak lebonyolítására tervet készített. E m ellett köziratot készített és adott ki, melyben valam ennyi alá rendelt hivatalnok számára a Szálasi-féle köszöntést rendelte
el,
illetve
m int
a korm ány
rendeleteinek
kím életlen
végrehajtásával
m int
joghatósággal bíró közalkalm azott következetesen népellenes hivatali m űködést fejtett ki. V égül pedig M akai Béla ellen az angol ejtőernyősökkel való em berséges bánásmód miatt eljárást indított és őt m egdorgálta.213 A győri népbíróság 1946. július 31-én tárgyalta Telbisz ügyét. A bíróság végül dr. Telbisz M iklós elm eállapotának m egvizsgálását rendelte el. A rossznyelvek szerint az egykori főispán nem tudott szembenézni a felelősséggel, lelkiism erete nem hagyta nyugodni az elkövetett tettek miatt, m elyek súlyosságára csak később döbbent rá. Az 1946. október 1-én kelt törvényszéki elm eorvosi szakvélem ény megállapította, hogy dr. Telbisz M iklós elm ebaja m iatt ön- és közveszélyesnek tekinthető, ezért zárt elm egyógyintézeti kezelést írtak elő 214 számára. A győri népbíróság 1947. április 19-én kelt végzésében az eljárást m egszüntette, a vádat pedig ejtette Telbisszel szemben. 1947 folyam án az egykori alispán paralízisben hunyt el.215 Dr. Háhn Géza egykori várm egyei főjegyző szintén a tám adások kereszttűzébe került a korábbi rendszerben történt szerepvállalása miatt. A D unántúli Szabad Nép cím ű napilap (a M agyar K om m unista Párt északdunántúli lapja) állítása szerint ő volt az egyetlen tisztviselője a vármegyének, aki a nyilas idők alatt nyilas köszöntést használt és az iratok végére pedig mindig
rávezette:
„Kitartás, Éljen
Szálasi” . Továbbá,
a sajtóorgánum
szerint Háhn
nagyszabású panam aüzleteket is lebonyolított dr. R est Ferenc főszolgabíróval, aki pedig rengeteg bőrt sikkaszott el.215 Az állítások a későbbiekben nem igazolódtak be.
212 Uo. 213 GYMSMGYL XXV 2 NB 570/1945. A Győri Népbíróság iratai. dr. Telbisz Miklós. 214 GYMSMGYL XXV 2 NB 570/1945. A Győri Népbíróság iratai. dr. Telbisz Miklós. 215 Uo. 216 Dunántúli Szabad Nép, 1945. február 20.
71
A győri népügyészség 1946. április 2-ai keltezésű vádiratában a nyugalm azott várm egyei főjegyzőt népellenes bűntettel vádolta meg. H ogy csak a főbb vádpontokat említsem: a városon és a m egyén keresztülkísért és a deportálási kíséretből m egszökött zsidók elfogására rendeletet adott ki; a ném et győzelem propaganda híreit hivatalnoktársainak öröm m el és lelkendezve újságolta; rendeletet adott ki, m elyben üdvözli Szálasi uralom ra jutását, illetve javasolja, hogy képét tegyék ki a hivatalokban; a tisztviselői karnak a nyilas pártba való egyöntetű beléptetését szorgalmazta; beosztottjaitól a „kitartás” köszöntést követelte meg. A győri népbíróság az 1946. július 5-én hozott ítéletében dr. Háhn Gézát bizonyítékok hiányában felm entette a népellenes bűntett vádja alól. Az ítélet jogerőssé 1949. március 11-én vált.217 Nem m eglepő módon, a Nyilaskeresztes Párt egykori m egyei vezetője, Szekendy G yörgy sem kerülhette el a felelősségre vonást a II. világháborút követően. A győri népügyészség 1946. június 11-én Szekendy ellen háborús bűntett miatt em elt vádat, a következő vádpontok alapján: Győrött 1944. október 15. után Győr várm egye területére kiterjedő „m egyevezetői” kinevezést kapott a nyilas közigazgatásban, és az alá rendelt tisztségviselők, különösen a pártszolgálatosok által elkövetett különféle visszaéléseket és kegyetlenkedéseket elnézte, azok m egtorlásáról nem intézkedett, a nyilas m ozgalom nak fontos
segítséget nyújtott a hatalom m egtartásában; Győrött 1944. október 15-én a
Nyilaskeresztes Párt tagjai,
1945 januárjában pedig a m unkásdandár előtt m egtartott
beszédében a hungarista M agyarország megvalósítása, a hungarista eszm e terjesztése és a N yilaskeresztes Párt célkitűzéseinek ism ertetése által, a háborús hírverés szolgálatában jelentős szellemi tevékenységet végzett.218 A Győri N épbíróság 1946. szeptem ber 21-i ítéletében 5 év börtönt m int főbüntetést és 5 évi politikai jogai felfüggesztését m int m ellékbüntetést rótt ki Szekendyre, am it aztán a N OT 1949. január 29-én 10 évi fegyházbüntetésre m int főbüntetésre, továbbá teljes vagyonelkobzásra
és
politikai
gyakorlatának
10
évi
tartam ú
felfüggesztésére
m int
m ellékbüntetésre módosított. Az ítélet 1949. április 6-án em elkedett jogerőre.219 A két főszolgabírónak, dr. Barcsai M iklósnak és dr. R est Ferencnek ugyancsak bíróság elé kellett állnia az előző rendszerben végzett tevékenysége miatt. Barcsai esetében népellenes bűntett volt a vád, mely a következő pontokra épült: Szálasi képét m ár annak uralom ra jutása előtt hivatali helyiségében kifüggesztette; nyilas
218 219
GYMSMGYL XXV 2 NB 519/1945. A Győ ri Népbíróság iratai. dr. Háhn Géza. GYMSMGYL XXV 2 NB 910/1945. A Győ ri Népbíróság iratai. Szekendy György.
72
jelvényt, karszalagot és pisztolyt viselt; a Győri Nem zeti H írlapban „Hungarizm us és középosztály” cím em m el cikket írt, m elyben fasiszta szólam okat hangoztatott; hivatalát nem zeti szocialista plakátokkal díszítette; többek ellen politikai indokból közigazgatási rendészeti határozatokat bocsátott ki, am elyben a vallás m ellett az illető „faját” is feltüntette; valam int hivatali beosztottjai előtt nyilas szellemű beszédet mondott, m ely tevékenységei által következetesen fasisztabarát közhivatali m űködést fejtett ki. A Győri N épbíróság 1946. szeptem ber 18-án hozott ítéletében dr. Barcsai M iklóst 1 és fél évi börtönre m int főbüntetésre, továbbá öt évre politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésre ítélte. A népügyészség fellebbezése m iatt elrendelt következő tárgyaláson (1948. decem ber 7-én) végül a N OT 2 évi börtönbüntetésre, valam int nyugdíjigényének elvesztésére és politikai jogai gyakorlatának 10 évi felfüggesztésére ítélte. Barcsai 1949. április 21-én szabadult a börtönből.220 Dr. R est Ferencet a Győri Népbíróság az Nbr. 1004/1945. sz. ítéletében népellenes bűntett m iatt 1 évi és 11 hónapi börtönre, politikai jogai gyakorlásának 8 évi felfüggesztésére, valam int győrsági m ezőgazdasági ingatlanából 6 kataszteri hold elkobzására ítélte. Az egykori főszolgabíróval szemben a következő vádpontok igazolódtak be: a nyilas uralom idején nyilas jelvényt és zöld inget viselt, később nyilas form aruhát is öltött magára, valam int nyilas köszöntést használt; m inden vonakodás nélkül kiszolgálta a nyilas rendszert, a nyilas hatóságokkal, a nyilas vezetőkkel baráti viszonyt tartott fenn, így M agyarffy Gyula főispánnal és M észáros Imre pártm egbízottal és nekik segítségükre volt, a m aga képességeihez mérten abban, hogy a várm egye közellátását, am it R est vezetett, a nyilas érdekek szolgálatába állítsák; a nyilas rendszerbe szervesen beilleszkedett és az ott elfoglalt pozíciójából eredő előnyöket a m aga részére biztosította.221 Dr. Jám bor Kálm án ny. tisztifőorvos bizonyítványa szerint R est 1945 elején idegösszeom lást kapott, ami után m ár csak korlátozottan volt beszámítható.
A
volt főszolgabíró
ennek következtében később
hosszú
időt töltött
elem gyógyintézetben gyógyítás és megfigyelés céljából.222 Dr. Drobni Lajos ügyével a Győri Ú jság (a M agyar K om m unista Párt északdunántúli napilapja) foglalkozott kiem elten 1947 decemberében. Az írás „a fajgyűlölet győri ő s a ty já nak nevezi az egykori országgyűlési képviselőt, akinek bírái előtt kell számot adnia tetteiről. A cikk a volt M ÉP vezér terhére többek között azt rója, hogy a parlam entben elhangzott beszédében a zsidótörvény elfogadása m ellett foglalt állást, valam int az ügyvédi kam arából a
GYMSMGYL XXV 2 NB 985/1945. A Győri Népbíróság iratai. dr. Barcsai Miklós. 221 GYMSMGYL XXV 2 NB 1004/1945. A Győri Népbíróság iratai. dr. Rest Ferenc. 222
73
kitűzött határidő előtt m ár egy hónappal kitiltotta a zsidó ügyvédeket.223 A bíróság végül internálással sújtotta D robnit.224 A vizsgálat alanyai közül 3 fő (a korábban m ár em lített, de bővebben az előző csoportnál nem tárgyalt Karsay Á rpádon és M agyarffy Gyulán kívül Späth Gyula egykori polgárm ester)
választotta
a
külföldre
távozást,
hogy
elkerülje
a
valószínűsíthető
számonkérést. 1948 februárjában a Győri M unkás „Späth Gyula ham ar felejt” cím m el közöl cikket, m elyben finom an szólva is negatív képet fest Späth munkálkodásáról: „Ő volt az a városi tanácsos, akinek az íróasztalán évtizedekig porosodtak az elintézetlen akták. Ő volt az, akit a N em zeti Hírlap asszisztálása m ellett polgárm esternek választottak... am it úgy hálált meg, hogy szálláscsinálója lett a nyilasoknak.” A vesztes háború után Späth N yugatra menekült. 1947 szeptemberében azonban felesége visszatért Budapestre, hogy nyugdíjért folyamodjék. A kérését azonban elutasították. Az újság inform ációi szerint az egykori polgárm ester D eggendorfban m agyar javakat őriz.225 Späth
Gyula
a
II.
világháborút
követően
hivatalosan
külföldre
távozott,
N ém etországban az am erikai m egszállási övezetben teljesített szolgálatot. Feladata volt, hogy a m agyarországi kórházi javakra felügyeljen. Az utolsó adat 1948 végéről m aradt fenn róla, am ikor m ár súlyos beteg volt, így feltételezhető, hogy valam ikor az 1940-es évek végén, vagy az 1950-es évek elején hunyt el.226 Karsay Árpád polgárm ester és M agyarffy Gyula főispán világháború utáni élete, sorsának alakulása több éven keresztül foglalkoztatta a győri sajtót és a helyi nyilvánosságot. A helyi lapokban időről-időre találkozhatunk olyan cikkekkel, m elyek változó, többnyire kevés valóságtartalm ú inform ációkat közölnek többek között az em lített nyilas tisztviselők külhoni életének alakulásáról is. „Távollétében is ítélkezik a N épbíróság Karsay Árpád, G yőr nyilas polgárm estere fölött”- írja a D unántúli Szabad Nép 1945 szeptemberében. A cikk szerint tízm illió pengővel károsították meg a várost az előző rendszer korábbi tisztviselői, köztük legsúlyosabban Karsay. Udvaros István polgárm ester éppen ezért bűnvádi eljárás lefolytatását kérte
223 224 225 226
Győri Újság, 1947. december 4. Győri Újság, 1948. január 18. Győri Munkás, 1948. február 12. Bana: i. m. 1997. 80. p.
74
ellenük.227 A végleges vádirat egyébként csak 1948 márciusában készült el az egykori polgárm ester ellen.228 A győri népbíróság 1947. május 23-ai keltezésű nyom ozólevele alapján Karsay Á rpádot háborús bűntett elkövetésével vádolták meg, m ivel m int Győr nyilas polgárm estere a zsidó származásúaknak, illetve a zsidótörvények szerint kivételezetteknek gettóba való bezárását, majd elhurcolását rendelte el. M ivel azonban tartózkodási helye a különböző inform ációk ellenére ism eretlen volt és maradt, ezért szám onkérése több más nyilas vezetővel egyetem ben elm aradt.229 1945 novem berében a D unántúli Szabad Nép még arról számol be, hogy nincs semmi biztos
hír
az
elm enekült
győri
városi
tisztviselőkről,
többek
között
G yőr
nyilas
polgárm esteréről, Karsayról, M ártonffy főszám vevőről, Horváth Istvánról és Jeney Ferencről, akik a város rengeteg értékét és pénzét „m enesztették” nyugatra230, azonban szűk három hónap
m úlva m ár
azt írják,
hogy
K arsay
Árpád
nyilas
polgárm ester bajorországi
vasútépítésnél dolgozik.231 A D unántúli Szabad Nép egyik 1946. áprilisi cikkében azt állítja, hogy az egykori nyilas vezetők, köztük Karsay, nagyon jó l élnek Irlbachban, egy apró bajorországi faluban, m ely egy nagy erdős hegy alján helyezkedik el. A települést elsősorban szegény bajor parasztok lakják. Az egyenruhát viselő Karsay és Belányi László egykori tanácsnok pedig a nyomorgó m enekültek élelm iszereit sikkasztja itt.232 M agyarffy Gyulával kapcsolatban ugyancsak érdekes, m ár-m ár kalandregénybe illő, kétes m egbízhatóságú inform ációk láttak napvilágot a helyi orgánumokban. Az országból történő elm enekülése után az első, sajtóban is m egjelent híradás 1946 júniusában érkezik róla, m ely szerint az egykori főispánból tűzkőárus és vándorkereskedő lett Bajorországban.233 M agyarffy Gyulát a győri népbíróság 1947. május 23-ai keltezésű nyom ozólevele alapján háborús bűntettekkel vádolták meg, m ivel m int Győr nyilas főispánja m egalapította a nyilas pártszolgálatot, illetve az NSZK nyilas terrorszervezetet, és zöm m el ezek tagjai
227 Dunántúli Szabad Nép, 1945. szeptember 23. 228 Győri Munkás, 1948. március 4. 229 GYMSMGYL XXV 2 NB 1234/1945. A Győri Népbíróság iratai. Magyarffy Gyula és 48 társa. 230 Dunántúli Szabad Nép, 1945. november 25. 231 Dunántúli Szabad Nép, 1945. február 15. 232 Dunántúli Szabad Nép, 1945. április 4. 233 Győri Munkás, 1946. június 6.
75
számára m integy 300 esetben törvénytelen kivégzésekre adott utasítást.234 A felelősségre vonás elől azonban, m int m ár korábban em lítettem, külföldre menekült. Egy későbbi beszám olóban, egy ism eretlen személytől származó levélre hivatkozva arról tudósítanak, hogy számos nyilas tisztviselő Irlbachban tartózkodik, ahol a legnagyobb kényelem ben élnek egy kastélyban és a m agukkal vitt vagyonból valam int kereskedésből, feketézésből tartják fenn magukat. A riport szerint 600 perzsaszőnyeg, 3 m ázsa arany és 80 ezer dollár van M agyarffy tulajdonában, kinek tartózkodási helyét társai tagadják. A hírforrás szerint sok egykori nyilas Dél-A m erikába (pl. Argentínába) szándékozik kim enni, hogy a kihurcolt kincsekkel ott nyugodtan élhessen tovább.235 Kétségtelen tény, hogy több a nyilas hatalom átvételben, illetve a Szálasi-rezsim ben szerepet játszó vagy a nyilas m ozgalm at a propaganda útján tám ogató személy em igrált 1945-ben, vagy 1956-ban A rgentínába (pl. Gömbös Ernő, Szálasi szárnysegédje; Luttor Ferenc, Szálasi vatikáni követe; Oláh György, újságíró és Literáti Vágó Pál, közíró), illetve Brazíliába (pl. K under Antal, az Imrédy- majd a Sztójay-korm ány kereskedelem - és közlekedésügyi m inisztere)236, Győr és a megye nyilas tisztségviselőinek D él-A m erikába történő távozását azonban semmilyen biztos forrás nem erősíti meg. Bő egy hónap m úlva a Győri Újság ism ét terítékére veszi a témát, m ikor is a Világosság
m unkatársának,
Polgár
D énesnek
egyértelm űen
politikai
célzatú,
sok
valóságalappal nem bíró, részletes riportját közli, „Győri nyilasok eldorádója egy osztrák városkában” címmel. Az írás szerint M agyarffy főispán, Karsay Á rpád nyilas polgárm ester, dr. Puskás Árpád nyilas ügyész és Zim onyi László nyilas pénzügyigazgató m agukkal vitték a közpénztárak tulajdonában lévő letéti értéktárgyakat, rengeteg aranyat és dollárt, am iket M agyarffy főispán a többiek tiltakozására ellenére magánál tartott, majd egy osztrák városka katolikus tem plom ában elrejtett. Az értékek m a is megvannak. A cikk szerint 130 győri nyilas él odakint, Irlbachban. Az iratokból kitűnik, hogy náluk van a város két tűzoltókocsija, egy m entőkocsi és öt láda gyógyszer is. A városban lakik Pohárnok Jenő, a Győri N em zeti Hírlap volt főszerkesztője és két m unkatársa dr. Gerő László és Liszy Lajos is.237 A különböző híradásokban ezután m ár nem találkozhatunk olyan beszám olókkal, m elyek Karsay Á rpád és M agyarffy Gyula sorsának alakulásával foglalkoznának, így arról sem lehet semmi biztosat tudni, hogy m elyik országban éltek tovább, és m ilyen tevékenységet végeztek a továbbiakban. Karsay ugyan később büntetlenségére hivatkozva kérelm ezte 234 235 236 237
GYMSMGYL XXV 2 NB 1234/1945. A Győri Népbíróság iratai. Magyarffy Gyula és 48 társa. Győri Újság, 1947. május 4. Kovács Tamás: A nyilas emigráció, 1945-1998. Rubicon 2008/1. sz. (Emigrációk.) 54-57. p. Győri Újság 1947. június 21.
76
hazatelepülését, de Udvaros István polgárm ester ezt m egtagadta.238 Valószínűleg mindketten külföldön hunytak el. A helyi közigazgatási és politikai elitből 1945-ben kikerülők harm adik csoportjába 3 fő (László Lajos, Koller Jenő és Valló István) sorolható. Ők olyan személyek, akik ugyan a világháború után nem távoztak külföldre, különböző okoknál fogva mégsem kellett népbíróság elé állniuk az előző rendszerben tanúsított magatartásuk, illetve vélt vagy valós tevékenységük miatt. Az egyéb egzisztenciális következm ényeket azonban általában ők sem kerülhették el. Dr. László Lajosra vonatkozóan a Szabad Győr egyik 1945. május eleji számában találkozhatunk híradással. A cikk szerint a főispán felfüggesztette állásukból azokat az állami tisztviselőket, akik a Vörös Hadsereg bevonulásakor nem voltak szolgálati helyükön és szolgálattételre idejében nem jelentkeztek. Az érintett személyekről egy névsort is közöl az újság, m elynek elején, pozíciójánál fogva számos főszolgabírót, ülnököt, szolgabírót és aljegyzőt megelőzve dr. László Lajos alispán található.239 A nyilas közigazgatásban betöltött szerepe miatti felelősségre vonása nem történhetett meg, m ivel 1945. június 12-én a szombathelyi Em berbaráti kórházban elhunyt.240 Dr. Valló István személye és korábbi szerepvállalása ugyancsak tém át jelentett az 1945 utáni helyi sajtóban. A városi törvényhatósági bizottság közgyűlése nem fogadja vissza azokat a távollevő tisztviselőket, köztük dr. Valló István helyettes polgárm estert, akik még G yőr ostrom a előtt elm enekültek a városból, és azóta sem tértek vissza - szól a Szabad Győr egyik írásában.241 „N yugdíjat kap a várostól m egszökött polgárm ester-helyettes” - írja a D unántúli Szabad Nép 1945 szeptemberében. A cikk beszám ol arról, hogy Valló Istvánt, egykori helyettes polgárm estert az igazoló bizottság jobboldali m agatartása és a felszabadító szovjet hadsereg elöli szökése m iatt nyugdíjazásra ítélte. Az írás felháborítónak tartja, hogy havi nyolc ezer pengőt kap az, „aki segített a várost a pusztulás irányába vinni” .242 Valójában m int dem okratikus gondolkodású tisztviselő m ár 1944. október 15-e után A por Vilmos püspökkel és Udvaros István későbbi polgárm esterrel a háború utáni feladatokra készült, ennek ellenére félreértések és ügyetlen véletlenek nyom án 1945 nyarán nyugdíjazták, majd 1946-ban - m ár félreérthetetlenül - nyugdíját is megvonták. Ezt követően Budapestre
238 Grábics - Dr. Horváth - Kucska (szerk.): i. m. 150. p. 239 Szabad Győr, 1945. május 5. 240 GYMSMGYL Alispáni iratok I. 1945/1138. Közli: Bana: i. m. 1994. 13. p. 241 Szabad Győr, 1945. július 1. 242 Dunántúli Szabad Nép, 1945. szeptember 8.
77
került, ahol néhány viszontagságos esztendő után 1950-ben a M űegyetem városgazdasági tanszékén kapott feladatot. 1964-ben Budapesten hunyt el.243 K oller rendszerváltás
Jenő,
a
nem já rt
H orthy-korszak súlyosabb
utolsó
polgárm estere
következm ényekkel.
1944.
életében
az
1945-ös
decem ber
2-án került
nyugállom ányba, nyugdíját pedig élete végéig folyósították a számára. 1956-ban Győrben hunyt el.244 1945
m árciusa-áprilisa, m int láthattuk, a régi helyi vezetés szinte teljes körű eltűnését
eredm ényezte Győr város és G yőr - M oson - Pozsony k. e. e. várm egye irányító testületeiből. A felelősségre vonások különböző m értékűek voltak. A fentiekből kitűnik, hogy elsősorban a N yilaskeresztes Pártban pozíciót betöltő, ott aktív tevékenységet végző személyek, valam int a nyilasokhoz 1944 őszén „átigazolt” tisztviselők szám íthattak akár súlyosabb, letöltendő börtönbüntetésre. A korszakban uralkodó hisztérikus hangulat következtében a népbíróságok és az igazolóbizottságok több esetben túlságosan szigorú ítéleteket és határozatokat hoztak, m elynek okán olyan szem élyek (pl. Valló István) is elveszítették állásukat, egzisztenciájukat, kiknek 1939 utáni m agatartása semm iben sem sértette a m agyar nép érdekeit, valam int olyanokat is perbe fogtak és elítéltek, kik semm ilyen bűntettet nem követtek el. Végül még felm erülhet a kérdés, hogy ilyen körülm ények között m egfigyelhető-e bárm ilyen szintű elitkontinuitás 1945 folyam án Győrben. Sikerült-e az előző rendszerben vezető pozíciót betöltők közül bárkinek is szerepkörét m egőriznie vagy esetleg növelnie az új politikai viszonyok között. A legjelentősebb tisztségek birtokosai között ilyen egyénekkel nem
találkozhatunk,
ellenben
a
helyi
vezetés
m ásodik
vonalából
(például
városi
törvényhatósági főügyész vagy kereskedelm i és iparkam arai főtitkár pozícióból) indulva, egy két egyén a világháború után is m eghatározó szerepet játszott Győr közéletében. A következőkben a tém a feldolgozásához, illetve az 1945 és 1956 közötti elitnévsor kialakításához elengedhetetlenül szükséges forrást, a helyi sajtót veszem górcső alá. Elsősorban a koalíciós időszak győri napilapjaira koncentrálva próbálom bem utatni a cikkekből, beszám olókból kirajzolódó elitképet. Az 1945 és 1948 közötti időszak kiem elt voltát az indokolja, hogy ekkoriban a különböző pártok sajtóorgánumai nagyobb számban és különböző tém ákkal kapcsolatban foglalkoztak a helyi politikai és közigazgatási vezetőkkel, m ely által a kutató számára is rem ek elem zési szem pontokat nyújtanak. Az 1948-as fordulat utáni cikkek m ár erőteljesen politikai tematikájúak, szárazak, tényszerűek, a vezetőréteg m élyebb m egism eréséhez nem igazán járulnak hozzá. 243 Grábics - Dr. Horváth - Kucska (szerk.): i. m. 348. p. 244 Bana: i. m. 1997. 92. p.
78
V.
A győri politikai és közigazgatási elit a korabeli helyi sajtó tükrében (1945-1948)
Az 1945 és 1948 közötti korszak Győr város sajtójának történetében az egyik legm ozgalm asabb, legszínesebb időszaknak tekinthető. A változásokat az újonnan megjelenő sajtóorgánum ok sokasága jelzi: 1945. április 25-én indul a dem okratikus pártok politikai napilapja Szabad Győr címmel; három nappal korábban jelenik meg a N em zeti Parasztpárt hetilapja, a Győri Szabad Szó; augusztus 5-én kerül utcára a város kom m unista napilapja, a D unántúli Szabad Nép; ugyanakkor lát napvilágot a szociáldem okraták Barátság című hetilapjának első száma, melyből szeptem ber elején Győri M unkás cím m el napilap lesz, és a példákat még hosszan lehetne sorolni.245 A korszak kutatójának, m int látható, számos m egyei és városi napi- és hetilap áll rendelkezésére, hogy választott tém ájához értékes inform ációkat gyűjtsön. Term észetszerűleg a cikkeket, híreket többnyire szigorú forráskritikával kell kezelni, hiszen a különböző sajtóterm ékek mindig az azt m egjelentető párt álláspontját, ideológiáját képviselik, így általában szubjektív nézőpontot tárnak az olvasó elé. Ennek ellenére a kutatásom hoz számos hasznos inform ációval járultak hozzá. A politikai elit tagjai ugyanis m indennapos szereplői a különböző híradásoknak, így a pozíciókban bekövetkezett változások, az életutak részben rekonstruálhatók a sajtó segítségével. A
város
és
a
m egye
lapjai
1945
áprilisától
folyam atosan
írtak
a
pártok
nagygyűléseiről, am ellyel kapcsolatban azok m egyei és városi vezetőit is próbálták m egism ertetni az olvasókkal. Bőségesen cikkeztek a városi és a m egyei közigazgatás újjáéledéséről, a kulcsfontosságú pozícióba kerülő személyekről. Az új elit egyes tagjait győri kötődésük révén sokan ism erhették a városban, m ások viszont távoli megyékből kerültek ide a világháború
után,
ezért
származásuk,
életpályájuk,
mentalitásuk,
stb.
felvázolása
m indenképpen indokolt volt a helyi orgánum ok részéről.
245 Horváth József (szerk.): Győr-Moson-Sopron megye időszaki sajtójának bibliográfiája (1779-1995). Győr, 2000, Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár. 45-46. p.
79
V. 1. Az új elit megjelenései a győri sajtó (Szabad Győr) első három hónapjában
A m egyei és városi történések, m int korábban em lítettem 1945. április 25-étől követhetők a sajtóban. Az első három hónapban (1945. július. 31-ig) a Szabad Győr, m int a város egyetlen lapja látta el kizárólagosan az inform ációnyújtást szerepkörét. A különböző cikkek, beszám olók hangvételében, tartalm ában is m egm utatkozik, hogy egy koalíciós lapról van szó, hiszen az időszak m inden m eghatározó pártjáról, vezető személyiségeikről, illetve nagygyűléseikről közel egyform a terjedelem ben számol be az orgánum. Az újságban m egjelent cikkek leginkább arra fókuszálnak, hogy lényegre törő módon, hírt adjanak a városban újonnan alakult vagy újjászerveződött testületekről, szervezetekről és vezető személyiségeikről. Érdekes, hogy a Szabad Győrnél nem érezték szükségét annak, hogy életpályájuk, korábbi m unkásságuk m egjelenítésével az olvasók számára bem utassák az új elit tagjait. Ez alól csak egyetlen esetben tesznek kivételt, m ikor is az 1945. június 19-ei számban dr. Tézsla Józseffel, a várm egye alispánjával, a Nem zeti Parasztpárt tagjával közölnek beszélgetést, m elyben az alispán születésére (1910. március 6., M akó), származására (törpebirtokos szülők), iskolai pályafutására (Szegedi Jog- és Állam tudom ányi Kar elvégzése Erdei Ferenccel együtt sum m a cum laude-val, egy éves ösztöndíj a bécsi egyetemen), illetve hivatali pályafutására (a bajai törvényszéknél volt törvényszéki bíró) vonatkozóan szolgálnak inform ációkkal.246 Tisztüknél, pozíciójuknál fogva a leggyakrabban Szántó dunántúli területi titkára és
Zoltán (az M KP észak
nem zetgyűlési képviselő) M olnár Ferenc (az M KP
győri
szervezetének titkára, Katona János (a vármegye M KP-s főispánja), dr. M eixner Ernő (a N em zeti Bizottság elnöke és nem zetgyűlési képviselő), Udvaros István (az SZDP városi titkára, majd G yőr polgárm estere), Szigethy Elem ér (az SZDP városi pártelnöke és nem zetgyűlési képviselő), M alasits Géza (nemzetgyűlési képviselő), dr. V elsz Aladár (ideiglenes polgárm ester), dr. H orváth József (helyettes polgárm ester), Kolonich Arnold (helyettes polgárm ester), illetve D omokos János (a N em zeti Parasztpárt megyei titkára) neve köszön vissza gyakrabban a lap hasábjairól a bő három hónap leforgása alatt.
246 Szabad Győr, 1945. június 19.
80
V. 2.
Helyi elit a győri orgánumokban (Győri Munkás, Dunántúli Szabad Nép, Győri Újság) 1945. augusztus és 1948. május között
1945.
m ásodik felétől, ahogy az fentebb m ár látható volt, a legjelentősebb politikai
pártok saját heti- vagy napilap létrehozására törekedtek, hogy ezeken keresztül közvetlenül szólhassanak az em berekhez, a választókhoz, szimpatizánsaikhoz. Az elem zésbe a helyi szinten jelentős tám ogatottsággal és hagyom ányokkal bíró Szociáldem okrata Párt orgánumát, a Győri M unkást, illetve a M agyar K om m unista Párt egym ást időben követő lapjait, a D unántúli Szabad Népet, illetve a Győri Ú jságot vontam be. Általános sajátosságként az újságokról elm ondható, hogy szinte kizárólagosan a saját pártjuk vezető személyiségeire, a velük kapcsolatosan történésekre koncentráltak az egyes híradások során. A konkurens pártok prominens alakjai általában csak em lítés szintjén vagy valamilyen kom prom ittáló ügy kapcsán jelentek meg a különböző cikkekben, beszámolókban. U tóbbi m ár ideje korán jelezte, hogy m ilyen ideológiai és hatalm i ellentétek húzódnak meg a koalíciós korszak pártjai között, m elyek rövid időn belül éles konfrontációhoz is vezettek. Az áttekintést és elem zést négy fő tárgykör m entén szándékozom megvalósítani. Olyan tém ákat választottam , m elyek gyakrabban, m eghatározott rendszerességgel vissza visszatértek a híradásokban, m utatva az időszak közhangulatának sajátosságait, a sajtó érdeklődésének fókuszpontjait a helyi vezető réteggel kapcsolatban. V izsgálom tehát az életpályák és az életmód, a botrányok és ügyek, a balesetek és szerencsétlenségek, illetve az 1948-as helyi elitváltás témaköreit.
V. 2. 1. Életút és életmód
M íg a Szabad Győrben csupán egy közéleti szereplőről (Tézsla József, alispán) ism erhetett meg az életpályával kapcsolatos inform ációkat az olvasó, addig az 1945. m ásodik felében beinduló párthoz kötődő napilapok profiljának egyik m eghatározó elem évé vált, hogy a politikusokról, a vezető szem élyiségekről rövid életrajzokat, interjúkat közöltek. Ezek a beszám olók többnyire adott esem ényekkel kapcsolatban, m int például nem zetgyűlési és
országgyűlési választások
előtt (képviselőjelöltek esetében),
illetve
valam ilyen pozícióba történő kinevezéskor, beiktatáskor, vagy valam ilyen évforduló esetén, jelentek meg a lapok hasábjain. A Győri M unkásban tíz, a D unántúli Szabad Népben három, a Győri Újságban pedig ugyancsak három olyan hosszabb-rövidebb terjedelm ű cikk látott napvilágot, m elyekben a
81
politikai és közigazgatási vezető réteg szem élyiségeit próbálták közelebb hozni az olvasókhoz életpályájuk megrajzolásával, életkörülm ényeik és életm ódjuk bem utatatásával. A leírások term észetszerűleg gyakran elfogult hangvételűek, m indenkor törekedtek „saját em bereik” erényeinek kihangsúlyozására, illetve az ideológia, a közhangulat elvárásainak megfelelő életút - munkás vagy paraszt származás, szegény család, m unkásm ozgalm i múlt, stb. megjelenítésére. A Győri M unkás hasábjain leginkább dr. Borbély Endre, Győr-M oson várm egye és G yőr törvényhatósági jogú város szociáldem okrata főispánja, bem utatatására helyezte a hangsúlyt. Dr. Borbély Endre neve, tevékenysége és m űködése - a pozíciójából fakadóan term észetszerűleg sűrűn visszaköszön a lap oldalairól, de hat alkalom m al életpályájával, életkörülm ényeivel kapcsolatban is jelentek meg cikkek. 1946. január elején, készülve a m ár kinevezett új főispán Győrbe érkezésére és beiktatására, illetve 1946 júniusának első napjaiban, egy éves főispánságának (a Zem plén várm egyei pozíciót is beleszám ítva) évfordulóján, a szociáldem okrata napilap dr. Borbély Endre addigi életének főbb állom ásait veszi sorba. Az írásokból kiderül, hogy szegény szülők gyerm ekeként 1913. június 24-én Tasnádon látta meg a napvilágot. Édesapja borbély volt, aki szembetegsége m iatt megvakult, így attól kezdve édesanyja tartotta el a családot, aki hosszú időn keresztül varrással kereste meg a napi betevőre, illetve fia iskoláztatására elegendő jövedelm et. Azonban m ár gim nazista korában neki is dolgoznia kellett, hogy szüleinek segítsen előterem teni a tandíjra, illetve a kenyérre valót. K özépiskoláit Rákospalotán, jogi tanulm ányait pedig a pécsi Erzsébet Tudom ányegyetem en végezte, ahol 1940-ben avatták doktorrá. Tizenhárom esztendős közigazgatási pályafutásából az első négy évet, m int szellemi ínségm unkás
heti
hét pengő
keresettel küzdötte
végig.
Ezt követően
volt
városi,
postatakarékpénztári, OTI és belügyi tisztviselő is. 1945. június 1-jén nevezték ki Zem plén várm egye főispánjává, majd 1946. január 1-től Győr-M oson vármegye és G yőr thj. város főispánjává. Politikai és közéleti szerepvállalásához hozzátartozik még, hogy 1945 áprilisát követően Rákospalotán az ő kezdem ényezésére alakították meg a N em zeti Bizottságot, majd az Igazoló Bizottságot. Dr. Borbély Endre, aki tíz esztendeje az SZDP tagja, nős és családos ember, katolikus vallású.247 A sport abban az időszakban (is) nagyon fontos szerepet játszott a társadalom életében, a különböző területeken élért sportsikerek pedig örömet, büszkeséget okoztak a sokat szenvedett em bereknek. Az a közéleti szereplő, aki tám ogatta a sportéletet, illetve akiről 247 Győri Munkás, 1946. január 4., Győri Munkás, 1946. június 5.
82
köztudott volt, hogy m aga is aktívan sportol, okkal szám íthatott nagyobb népszerűségre, szim pátiára a nép körében. A főispáni beiktatása előtt egy nappal m egjelent beszám olóban arról cikkeznek, hogy dr. Borbély Endre m eglátogatta a Barátság SE-t, ahol beszédet tartott, m elyben nem felejtette el megemlíteni, hogy fiatalabb korában ő m aga is aktív sportoló volt.248 A sport, azon belül pedig főleg a labdarúgás iránti szenvedélyét ékesen bizonyította a későbbiekben is. 1947 júliusának egyik hétvégéjén Kiskúton a Szociáldem okrata Párt népünnepélyt rendezett, m elynek keretében az SZDP idősebb és fiatalabb közéleti szereplői, politikusai között focim érkőzés is lebonyolításra került, m elyen a főispán is részt vett. A humoros hangvételű cikk m egjegyzi, hogy dr. Borbély Endre a legjobb lövő hírében áll.249 A főispán anyagi lehetőségeit, életkörülm ényeit, illetve a kor fő problém áját, az inflációt, jó l jelzi egy másik, 1946 áprilisában megjelent felháborodott hangvételű cikk, m elyben arról számolnak be, hogy dr. Borbély Endre vasalásra adta be a ruháját, a vasalásért és a stoppolásért (a ruha kopott volt) pedig 25 millió pengőt szám oltak fel neki. A beszám oló megemlíti, hogy a főispán havi fizetése 54 millió pengő.250 Az írás egyértelm űen azt érzékelteti, amellett, hogy tiltakozik a magas árak miatt, hogy a főispán m eglehetősen szerény anyagi kondíciókkal bír (még új ruhára sincs pénze), ami még inkább felértékeli a városért végzett tevékenységét. Egyúttal azt is sugallja, hogy a m egyei közigazgatás első em berének ugyanolyan anyagi problém ái vannak, m int bárm ely más átlagem bernek, ami által azok még inkább m aguk közül valónak érezhetik ők. A Szociáldem okrata Párt m ásik jellegadó képviselője a városban a korábban már em lített M alasits G éza volt. A Győri M unkás az 1945. novem ber 4-ei választások előtt több esetben méltatta munkásságát, gyakran megemlítve, hogy M alasits m ár több m int 20 esztendeje Győr képviselője a parlam entben.251 M alasits Gézáról a sajtó gyakran képeket is m egjelentetett (talán ő volt az a helyi politikus, akiről a legnagyobb számban jelent meg fotó ebben az időszakban, általában ugyanaz). Az 1947. augusztusi országgyűlési választások előtt életpályájának főbb állom ásait is számba vette az újság. M alasitsot az SZDP „G reat Old M an”-jének nevezik az írásban, hiszen m ár 73 éves és 54 éve a szocdem párt tagja. M egjelenítve a korszak által elvárt életrajzi
248 249 250 251
Győri Munkás, Győri Munkás, Győri Munkás, Győri Munkás, Győri Munkás,
1946. január 13. 1947. július 5. 1946. április 16. 1945. október 31. 1945. november 4.
83
elem eket és szófordulatokat, kiem elik, hogy a politikus a m unkásm ozgalom kipróbált harcosa, aki többek között 1905 és 1919 között a M agyarországi Vas és Fém m unkások Szövetségének titkára volt. Írnak külföldi tanulm ányútjairól (Szerbia, Románia, Oroszország, Belgium, Hollandi, Spanyolország, Anglia), illetve visszatérő m otívum ként a hosszú képviselői pályafutásra utalnak - 1924. óta (23 éve) G yőr parlam enti képviselője. A beszám oló kiemeli, hogy a Horthy-rendszerben végig benn volt az országgyűlésben, am ikor pedig vidéken sehol m áshol nem választottak szocdem képviselőt a parlam entbe.252 M edey Istvánnal, az SZDP m egyei titkárával kapcsolatban két olyan beszám oló született, melyben életrajzába, életkörülm ényeibe nyerhetett betekintést az olvasó. 1946.
novem ber közepén egy, az FKgP részéről, Soltész Jenő korm ánybiztos által
indított politikai tám adásra reagálva tárja fel a lapban M edey életkörülm ényeit és lakáshelyzetét. Nem m ellékesen Soltész a Független K isgazda című újságban M edey István közéleti tevékenységét bírálta, olyan vádakat vágva a fejéhez, m int hogy sváb kitelepítettek bebútorozott házát kapta meg, illetve a parasztság elől háziállatokat igényelt és kapott.253 M int ahogy azt majd későbbiekben még inkább látni fogjuk, a politikai-közéleti vádaskodás, a sárdobálás nagyon is a korszak sajátossága volt, az egyes pártok pedig kom oly erőket m egm ozgatva próbálták egymás vezető szem élyiségeit befeketíteni, a választók előtt lejáratni. M edey a tám adásra reagálva beszám olt arról, hogy a város környékén, Bácsán, a m unkások között él m ár húsz esztendeje egy kis házban. Egész vagyona egy konyha és egy fél hálószoba-berendezés, vonatkozóan
pedig
közli,
ami
saját m unkájának érdeme.
hogy
szülei
hét
gyerm eket
Származására,
szemléletére
neveltek
becsületben,
fel
m indegyikőjüket egyszerű m unkásnak, m ert a családjának a taníttatásra m ár nem futotta.254 Az ügynek a későbbiekben folytatása nem lett, M edey m eggyőzően védte meg m agát a vádakkal szemben. Az 1947. augusztusi választásokon M edey m ár képviselőjelöltként indult az SZDP színeiben, így M alasitscsal egy cikkben őt is igyekeztek alaposabban bem utatni az olvasóközönség számára. A m ár többször em lített, életrajzi m otívum ok és sablonok az ő életpályájának taglalásakor is visszaköszönnek. Az írást azzal nyitják, hogy közlik, M edey villanyszerelőből lett nem zetgyűlési képviselő, m ellyel nyilván érdem eit, kiváló képességeit jelzik, m ásrészt a társadalm i mobilitás mindenki, egy egyszerű m unkásem ber számára is m egvalósítható lehetőségét körvonalazzák, ami a korszak, illetve a későbbi szocialista
252 Győri Munkás, 1947. augusztus 10. 253 Győri Munkás, 1946. november 12. 254 Győri Munkás, 1946. november 12.
84
rendszer ideológiájának alappillérét jelentette. M ég inkább éreztetve, hogy M edey m ilyen mélyről is jött, megírják, hogy nagyapja még a hédervári grófok földjén dolgozott, m int cseléd, illetve, hogy apja m alom m unkásként tevékenykedett, kinek hét gyermeke közül három az első világháborúban halt hősi halált. M edey pályájának taglalásakor az első helyen tüntetik fel, hogy m ár 1931-ben bekapcsolódott a m unkásm ozgalom ba, m int a N épszava kihordója. 1936-ban a faluszervezési m ozgalm at irányította, 1945-ben az SZDP m egyei titkára, 1947ben pedig a Győri M unkás főszerkesztője lett.255 Az írás, m int ahogy általában a korszakban a politikusokat pozitív fényben feltüntető cikkek, azt szándékozik elérni, hogy az olvasók, a szavazók M edeyt m aguk közül valónak érezzék, aki át tudja érezni problém áikat, és kész értük m indent megtenni. Éppen ezért a bem utató azzal zárul, hogy közlik M edey egyes falvakban többször m egfordult, m int összes képviselőtárs együttvéve. E m ellett M edey István m egm aradt egyszerű m unkásem bernek, aki m a is falun, Kisbácsán lakik egy földes padlójú, fél hálószobabútorral rendelkező szoba-konyhás házban.256 Érdekes, hogy Udvaros Istvánnal, G yőr város polgárm esterével kapcsolatban, am ellett persze, hogy tevékenysége, m unkája nap, m int nap tém át adott a korabeli sajtónak, illetve, hogy az 1948-as fordulat során se szeri se száma az őt támadó cikkeknek, nem igazán jelent meg életútját, életkörülm ényeit taglaló írás. Az egyetlen kivételt egy 1948-ban, újév napján született írás képezi, m elyben egy visszaem lékezés során többek között hányattatásairól, börtönben töltött éveiről számol be a polgárm ester. A börtönben elszenvedett m egpróbáltatások hangsúlyozása egyébként szintén egy olyan elem az életrajzokban, m em oárokban, am ellyel gyakran éltek a kom m unista és a szociáldem okrata politikusok, még inkább éreztetve a baloldali eszm eiségért vállalt teljes elkötelezettségüket, áldozatvállalásukat. „A kinek az a sors jutott, hogy szociáldem okrata párttitkár volt a H orthy-éra alatt, az nem panaszkodhat (arra), hogy veszélytelenül m últ az élete” - m ondja a cikkben Udvaros István. A riportból az olvasó megtudhatja, hogy 1919-ben nyolc és fél évre ítélték, melyből két és negyed évet le is ült Szombathelyen, ahonnan közkegyelem m el szabadult. A későbbiekben is többször kapott fogházbüntetést, három szor ült izgatásért Budapesten, Vácott és Győrött (négy napig). A Lakatos-korm ány is számon tartotta személyét. 1944 októberében három és fél hétig volt börtönben - a vagongyári dolgozók erélyes fellépése m iatt Szálasiék aztán szabadlábra helyezték. A riportban em ellett életének egyik m egrázó élm ényével is m egism erteti a politikus az olvasókat: G yőr egyik bom bázása során négy éves kislánya 255 Győri Munkás, 1947. augusztus 10. 256 TTrt
85
(M arika), aki egyébként - Udvaros elm ondása szerint - mindig hősiesen viselkedett az ilyen helyzetekben, teljesen elveszítette önuralm át és úgy kellett levinni az óvóhelyre. Ez az eset nagyon m egrendítette Udvaros Istvánt.257 A Dunántúli Szabad Népben 1945 augusztusa és 1946 novem bere között mindössze három olyan riporttal, cikkel találkozhat az olvasó, m elyben a M agyar K om m unista Párt prominens szem élyiségeinek életpályájáról tudhat meg inform ációkat. A legalaposabb bemutatás term észetszerűleg Szántó Zoltánt, az M KP megyei tikárát illette meg. Az SZDP helyi politikusaihoz hasonlóan szintén az 1945. novem beri nem zetgyűlési választásokat m egelőzően, m elyen Szántó Zoltán jelöltként indult, és képviselő is lett, olvashatunk először vele kapcsolatos bővebb tájékoztatást. A rövid életrajzban a m ár oly sokszor em lített állandó megem lítendő „klisék” jelennek meg. 1893-ban
N agykanizsán
született
egy
munkáscsaládban.
14
éves
korában
asztalostanonc lett, m unkásm ozgalm i tevékenységét pedig m ár 15 éves korában megkezdte, am ikor
belépett
a
Szociáldem okrata
Párt
ifjúm unkás
szervezetébe,
a
„Szabadság”
m unkásképző egyletbe, am elynek egyik vezetője lett. Az I. világháború alatt orosz fogságba került, ahonnan még a háború alatt hazajött és tevékeny szerepet vállalt az őszirózsás forradalom katonai előkészítésében és végrehajtásában. 1918 novem berében a K om m unista Párt m egalakulásakor a párt budapesti szervezetének kiépítésével foglalkozott, majd a Tanácsköztársaság alatt, m int ezredparancsnok a fronton harcolt. A Tanácsköztársaság bukása után A usztriába m enekült és részt vett a Horthy-uralom elleni m agyarországi m ozgalom szervezésében. 1926-ban hazajött, hogy a M agyar K om m unista Párt földalatti m ozgalm át irányítsa. 1927-ben elfogták és statáriális bíróság elé állították. A kivégzéstől csak a közvélem ény tiltakozása mentette meg. Végül nyolc és fél éves fegyházbüntetést kapott, m elyet le is ült. A szabadulás után M oszkvába utazott, majd rövid idő után a m agyar határra jö tt a m ozgalom vezetésére. 1938-ban visszatért a Szovjetunióba. A II. világháború alatt a rádióban kifejtett m unkásságával tám ogatta a hazai ellenállási m ozgalm at és a Függetlenségi Frontot. Hazatérése, 1945 áprilisa óta a M agyar K om m unista Párt észak-dunántúli területi bizottságának, majd később a Győr-M oson m egyei bizottság titkára lett.258 Szántó Zoltán pályája a tipikus kom m unista politikus életútja: munkás származás, hosszú és aktív m unkásm ozgalm i múlt, kem ény börtönbüntetések, vezető szerep az illegális K om m unista Pártban, hosszabb m oszkvai kint-tartózkodás, stb.
257 Győri Munkás, 1948. január 1. 258 Dunántúli Szabad Nép, 1945. október 31.
86
A m ásik kom m unista politikus, Bozsóki Ferenc, akinek pályáját a sajtó, 1946 szeptemberében, az M KP győri szervezetének titkári pozíciójába történő kinevezésekor taglalta. Érdekes, hogy itt a születésre, családi háttérre vonatkozó adatokkal nem szolgál az írás, a cikkben elsősorban a m unkásm ozgalm i és politikai szerepvállalására koncentrálnak. A
beszám oló
szerint Bozsóki Ferenc, m int fiatal vasmunkás kapcsolódott a
mozgalomba, m elyben mindvégig tevékeny szerepet töltött be. Kezdetben több vidéki városban játszott vezető szerepet, majd a vegyészeti m unkások szervezetében működött. 1929-ben a Vörös Segély m ozgalom ban dolgozott, majd 1930-ban lett a K om m unista Párt tagja. 1932-ben Budapest déli kerületi bizottságának vezetőségi tagja lett, majd 1934-ben külföldre ment, ahol 1938-ig pártm unkát végzett. 1938-ban hazatért és újra bekapcsolódott a vegyészm unkások szakszervezeti munkájába. Később a Békepártban dolgozott. 1945 áprilisa után Rákospalota városi szervezetének titkára lett, majd a város Nem zeti B izottságának elnöki pozíciójába is megválasztották. Ezen kívül a vármegye törvényhatósági és az M KP nagybudapesti bizottságának tagja lett.259 Az 1946. decem ber 1-jén induló Győri újság hasábjain szűk m ásfél esztendő leforgása alatt három alkalom m al jelent meg a szűkebb helyi elithez kapcsolódó kom m unista politikus életútját taglaló írás. D öm ötör Ferencről kettő, Török Istvánról pedig egy ilyen tem atikájú cikk született. A kom m unista orgánum októl m ár m egszokott módón, az első alaposabb ismertető D öm ötör Ferencről akkor látott napvilágot, m ikor 1946. decem ber végén a más pozícióba kerülő Szántó Zoltán helyett, az M KP m egyei titkárává választották, a m ásodik pedig akkor, midőn az 1947. augusztusi választásokon az M KP Győr m egyei listavezetőjeként, m int országgyűlési képviselőjelöltet szándékoztak bemutatni. A két riport nyilvánvalóan hasonló sablonokból építkezik, azonban különbségek is felfedezhetők. Érdekes, hogy míg először (1946-ban) D öm ötör életkorát 45 évben jelölik meg (helyesen, hiszen valóban 1901-ben született), addig az 1947-es cikkben, m ár véletlen tévedés folytán, vagy netán a politikus tudatos fiatalítása végett azt írják, hogy D öm ötör 1906-ban látta meg a napvilágot V erőcén.260 Az első riportban, rövidebb terjedelem ben csak az életpálya főbb sarkpontjait vázolják fel az olvasó számára, a családi háttere, szárm azása azonban inkább a m ásodik beszámoló alapján követhető nyomon. D öm ötör Ferenc egyszerű proletárcsaládból származott, apja
259 Dunántúli Szabad Nép, 1946. szeptember 11. 260 Győri Újság, 1946. december 31. Győri Újság, 1947. augusztus 17.
87
kovácssegéd, anyja m osónő volt. A sanyarú, m ostoha életkörülm ényeket itt sem felejti el rögzíteni a cikk, hiszen megírják, hogy szülei m ár korán elhunytak, és „az árvaságra jutott gyerek végigszenvedte, végigküzdötte a proletárélet m inden keservét, kínját.”261 Az első cikkben a politikus foglalkozását festősegédként aposztrofálják, addig az 1947-es riportban pontosabb foglalkozási pálya rajzolódik meg: volt szabóinas, bőrgyári munkás, dolgozott cipőgyárban, sörüzemben, hordta a m altert az építőállványokra, végül szobafestősegéd lett.262 A m unkásm ozgalm i tevékenység, m int a baloldali politikusok életrajzaiban mindig, ezekben a beszám olókban is hangsúlyosan jelenik meg. M ár 13 esztendős korában bekapcsolódott a kom m unista ifjúmunkás m ozgalom ba, 1919-ben pedig a Szociáldem okrata Párt tagja lett. A Tanácsköztársaság idején a Vörös H adsereg katonájaként a fronton harcolt és Érsekújvárnál meg is sebesült. A Tanácsköztársaság bukása után C sehszlovákiába került, ahol tevékeny résztvevője volt a m unkásm ozgalom nak, illetve a vezetője volt a csallóközi kom m unista m agyarságnak.263 A börtönidőszak, m int állandó motívum, Döm ötör életrajzaiban is visszaköszön. A Felvidék M agyarországhoz történő csatolása után az üldöztetés lett az osztályrésze, többek között 13 hónapot töltött a győri fogházban, majd hosszú időre a nagykanizsai táborba internálták. A II. világháború alatt egyébként a békem ozgalom egyik vezetője lett.264 A háború utáni szerepvállalását különösen az 1947-es riport magasztalja, m ikor közlik, hogy m időn a N ógrád megyei Pártbizottság titkára lett, gyakran a m inisztérium okat járta, hogy élelm et szerezzen Salgótarján lakosságának. Győrbe kerülvén pedig a környékbeli falvakat járta és többek között 75 vagon vetőm agot szerzett az aszálytól szenvedő parasztoknak. Több alkalom m al pedig cukrot és krum plit hozatott az élelm iszerhiány által sújtott Győrbe.265 D öm ötör Ferenc életrajzában, ahogy más kom m unista politikusnál is, lényeges elem ként jelenik meg a szerető, gyerm ekcentrikus család képének felvázolása. A háború utáni években nősült meg, 1947-ben pedig m ár négy gyermek apjának, sőt nagyapának is m ondhatta magát.
Felesége D öm ötör Ferencné
261 Győri Újság, 1947. augusztus 17. 262 Győri Újság, 1946. december 31. Győri Újság, 1947. augusztus 17. 263 Uo. 264 Uo. 265 Győri Munkás, 1947. augusztus 17.
88
volt,
aki
Szabó
Juliska néven
írói
tevékenységet fejtett ki. Végül az írás hangsúlyozza, hogy D öm ötör Ferenc, „aki annyi szegény proletárcsaládon, bányászgyerm eken segített már, rajongásig szereti családját” .266 Az 1947-es választásokon indult az M KP színeiben Török István, ak iről Döm ötör Ferenccel egyetem ben képet is közölt a Győri Újság. A képviselőjelölt (majd országgyűlési képviselő) 1923-ban született Budapesten baloldali családban. Fiatal korából fakadóan néhány hagyom ányos
életrajzi
elem,
m int
például
a
régi
m unkásm ozgalm i
m últ
vagy
a
Tanácsköztársaság idején történő szerepvállalás nyilvánvalóan nem jelenhet meg, ezeket mással próbálják meg pótolni. Az írásból az olvasó m egtudhatja, hogy Török István édesapja, kinek hat gyermeke volt, m ár 1919-ben aktív tagja volt a munkásm ozgalom nak. A fiatal Török István a vasesztergályos szakmát tanulta ki és m ár 1941-ben bekerült a szakszervezeti mozgalomba, illetve a Szociáldem okrata Pártba. A m ozgalom ban 1943-tól m ár igen aktív tevékenységet végzett, hiszen egy bérkérdés m iatt kitört megmozdulás élére állt, am iért egy hónapra Székesfehérvárott katonai fogházba csukták. Szabadulása után Budapestre került, ahol folyam atosan bujkált, a katonai behívó, illetve a nyilasok elöl. 1945
áprilisában az M KP m egbízásából a rendőrségen tevékenykedett, majd a
szakszervezetek szakmaközi titkára lett. Győr „felszabadulása” után az M KP végrehajtó bizottságának és a Vasas szakszervezet vezetőségének is tagja lett.267 Az egyes sajtóorgánum ok politikusaik életútjának felvázolásakor a kor ideológiájának, elvárásának m egfelelő elem eket építették bele az életrajzokba. Fő céljuk term észetszerűleg az volt, hogy m inél nagyszerűbb jellem nek, m inél állhatatosabb, ráterm ettebb em bernek m utassák be pártjuk vezető személyiségeit. A rra törekedtek, hogy alacsony származásuk, puritán életkörülm ényeik felem legetésével még inkább hangsúlyozzák legitim itásukat; azáltal, hogy ők a „nép fiai” , valóban az egyszerű em berek érdekeit képviselik a politikai színpadon.
V. 2. 2. Botrányok és ügyek
A koalíciós időszak a különböző politikai, közéleti jellegű botrányok szinte napi tém át adta a helyi orgánumoknak. Hol megalapozott, hol m egalapozatlan vádakat fogalm aztak meg a lapok oldalain a politikai ellenfelekkel kapcsolatban, vagy a saját közéleti személyiségeiket próbálták m egvédeni a „m ásik oldalról” érkező támadásoktól. Az újságok hasábjain történő kölcsönös üzengetés a párok részéről gyakran hosszú hónapokon keresztül is eltartott.
266 Győri Munkás, 1946. december 31. Győri Munkás, 1947. augusztus 17. 267 Győri Munkás, 1947. augusztus 20.
89
A Győri M unkásban 21, a D unántúli Szabad Népben m indösszesen egy, a Győri Ú jságban pedig szintén egy ilyen jellegű cikk jelent meg. Az utóbbi újság esetében, m int azt majd a későbbiekben látni fogjuk, főleg a szocdem politikusokkal kapcsolatos támadó hangvételű írások jelentek meg nagyobb számban, am it azonban az elitváltás tém akör alatt külön tárgyalok. Az első kiem elt ügy, am ellyel a Győri M unkás többször is foglakozott, 1945. október végéhez köthető. Ekkor indított nyilvánvalóan politikai jellegű „tám adást” Bogdanov István, a M agyar Kom m unista Párt egyik helyi politikusa U dvaros István, Győr akkori és dr. V elsz A ladár a város volt polgárm estere ellen. Bogdanov korrupcióval vádolta meg a helyi közigazgatás szociáldem okrata és kisgazda párti prominens személyiségeit, m ivel szerinte dr. Velsz Aladár 36 m éter fát, U dvaros István pedig egy vagon fát kapott a dolgozók fájából, am iért segítettek a Vagongyárnak a fabeszerzésben. Udvaros és V elsz term észetszerűleg visszautasították és m egcáfolták a korrupciós vádakat.268 Az ügy folytatásával később is foglalkozott a város sajtója. 1946. május közepén arról szám oltak be, hogy a rágalm azási ügy m ár a törvényszék előtt van, 1946. május végén pedig m ár az ítéletet is közölték, mely szerint Bogdanov Istvánt 200 ezer adópengő pénzbüntetésre ítélte a bíróság, m elyet azonban 3 évi próbaidőre felfüggesztettek.269 Hogy m ennyire nem csak az egyes pártok, illetve politikusaik között lehettek viszályok, hanem akár az egy párton belüli nézeteltérések is elfajulhattak annyira, hogy ez által tém át adjanak a sajtónak, arra példa dr. M eixner Ernő, nem zetgyűlési képviselő, az FKgP m egyei pártelnöke, illetve Kun Aladár, az FKgP várm egyei pártigazgatója ügye. 1945 októberében és novem berében a különböző sajtóorgánum okban (Dunántúli Szabad Nép, Győri Szabad Szó, Győri M unkás) több alkalom m al jelentettek meg kölcsönösen egymás közéleti tevékenységét bíráló, támadó hangvételű írásokat.270 1947 januárjában még dr. Csejkey (M eixner) Ernő képviselői m entelm i jogát is felfüggesztették „párviadalukban” rágalmazás vétsége miatt, m ivel Kun A ladárt panam ával vádolta m eg.271 Az ügy háttérben egyébként valószínűleg
a
Kisgazda
Pártban
pozíciószerző törekvések húzódtak meg.
268 Győri Munkás, 269 Győri Munkás, Győri Munkás, 270 Győri Munkás, Győri Munkás, 271 Győri Munkás,
1945. október 30. 1946. május 17. 1946. május 29. 1945. november 14. 1945. november 28. 1947. január 25.
90
m ár
akkoriban
létező
hatalm i harcok,
A harm adik jelentősebb, az orgánum okat hosszú hónapokon keresztül foglalkoztató botrány dr. Tézsla József személyével kapcsolatos, aki 1945. június elején a Nemzeti Parasztpárt színeiben került a vármegye alispáni tisztségébe. Hivatali pályafutása azonban csak közel bő fél esztendeig tartott. A Győri M unkás m ár 1946. január végén egy nappal botrány kirobbanása előtt megszellőztette, hogy
súlyos
bejelentések várhatók a várm egyei kisgyűlésen vezető
tisztviselők, köztük dr. Tézsla József ellen is.272 M int másnap kiderült, a lap inform ációi m egbízhatónak bizonyultak, hiszen dr. Tézsla József alispánt a kisgyűlés felfüggesztette állásából különböző vádak - politikai megbízhatatlanság, útiszám lák elszám olása, hivatali m ulasztás, népellenes cselekedetek és erkölcsi lehetetlenség - m iatt.273 Az ügy szövevényes, korántsem egyértelm ű voltát mutatja, hogy alig egy hónappal később arról cikkeztek, hogy a belügym iniszter m egsem m isítette a felfüggesztő határozatot, aztán néhány hét elteltével m ár a fegyelm i vizsgálat m egkezdődéséről és befejeződéséről is hírt adtak.274 Három hónap csend után az ügy újfent m egjelent a sajtóban. A beszám oló szerint a veszprém i fegyelm i választm ány kényszernyugdíjazásra ítélte dr. Tézsla Józsefet, m ivel 24 vádpontból 9-ben fegyelm ileg vétkesnek találták az egykori alispánt. Dr. Tézsla fellebbezett ugyan az ítélet ellen, de állásáról végleg lem ondott.275 Az utolsó, dr. Tézsla József ügyével kapcsolatos hír 1947. február elején jelent meg a G yőri M unkásban, m elyben arról tudósítottak, hogy az Országos Fegyelm i Bizottság már korábban valam ennyi fegyelm i vétség vádja és következm ényei alól felm entette az egykori alispánt, aki ennek ellenére az állásáról történt lem ondását fenntartotta és még visszatartott illetm ényéről is lem ondott.276 Dr. Tézsla József ügye, m int az a fenti beszám olókból is kiviláglik, egy nagyon nehezen megítélhető, ellentm ondásokkal telített esem énysorozat volt. Gyanítható, hogy ez esetben is a N em zeti Parasztpárt egyik m eghatározó m egyei közigazgatási vezetője elleni erősen politikai színezetű tám adásról volt szó, tele m egalapozatlan vádakkal. Az egykori alispánt, m int láttuk, a későbbiekben m inden vádpontban ártatlannak találták, de későbbi
272 Győri Munkás, 1946. január 26. 273 Győri Munkás, 1946. január 27. 274 Győri Munkás, 1946. február 22. Győri Munkás, 1946. március 23. 275 Győri Munkás, 1946. június 18. Győri Munkás, 1946. július 9. 276 Győri Munkás, 1947. február 4.
91
közéleti szerepvállalását ez a botrány egyértelm űen megnehezítette, jó hírén jelentős csorba esett. M edey Istvánt, az SZDP m egyei titkárát bíráló egyik hírről m ár a fentiekben beszám oltam. Ezen kívül személye még egyszer kerül a tám adások kereszttüzébe. 1947.
január végén a Győri M unkás a Győri Szabad Szó című újság egyik
beszám olójára reagál, melyben M edeyt parasztellenes beállítottságúnak tüntették fel. A szocdem újság szerint ez a vád teljesen m egalapozatlan és pusztán sárdobálásról van szó.277 Két héttel később, csak hogy visszaadják a N em zeti Parasztpárt orgánum ától kapott kölcsönt, nem felejtenek el beszám olni az N PP-n belül dúló „háborúról” . A cikk szerint Domonkos János, a Győri Szabad Szó szerkesztője lapjában M észáros Ödönt, a Nem zeti Bizottság elnökét támadta. Domonkos szerint M észáros nem alkalmas a tisztség betöltésére, m ivel becsületén csorba esett. Domonkos bizonyítékul, bárm ennyire is nevetségesnek tűnik, egy pokróc jogtalan eltulajdonításának ügyét hozza fel ellene. Domonkos Jánost a bíróság végül 500 forint pénzbüntetésre ítélte, am it ha nem tudna kifizetni, akkor azt kétnapi fogházzal is megválthat. A magas összeg oka az ítélet indoklása szerint az, hogy a rágalmazás olyan köztiszteletben álló személy ellen irányult, akinek az újjáépítés terén is voltak érdem ei.278 Az utolsó kisebb-nagyobb botrányok, m ár előrevetítve az 1948. februári elitváltás eseményeit, Udvaros István polgárm ester szem élyéhez kötődnek. A Győri Újság cikkére reagál a szocdem lap egyik 1947. m árciusi beszám olójában. A kom m unista újság azt tette szóvá, hogy a polgárm ester lovas fogaton (és nem gyalog) járta be a töltések és a gátak veszélyeztetett pontjait az árvíz során. A Győri M unkás term észetesen védelm ébe veszi Udvarost, és azt állítja, hogy a polgárm ester elfoglalt em ber és számára a belügym iniszter a költségvetésben engedélyezte a fogattartást. Egyébként is a polgárm ester puritán személyiségű, akitől távol áll m indenféle hivalkodás. Az egész ügyet pedig egyszerűen sárdobálásnak tekintik.279 A m ásik két hír egy közism ert belpolitikai ügy helyi vonatkozásait érinti. A Győri M unkásnak a Független K isgazda című újság egyik hírére reagálva ism ét védelm ébe kellett vennie a helyi szociáldem okrata politikusokat. A kisgazda lap szerint 200 győri szociáldem okrata táviratban biztosította Peyer Károlyt, aki akkoriban m ár a m agyar politikai élet „nem kívánatos szem élyévé” vált, hogy tám ogatni fogják az 1947. augusztusi
277 Győri Munkás, 1947. január 29. 278 Győri Munkás, 1947. február 14. 279 Győri Munkás, 1947. március 20.
92
választásokon bárm elyik listán is induljon. A szocdem lapban Udvaros István, M edey István és dr. Borbély Endre is nyilatkozott, azt kifejtvén, hogy a győri szociáldem okraták egységesen elítélik Peyer „árulását” .280 A tém a azonban ezután sem került le egy ideig a napirendről, és U dvarosnak különböző irányból érkező felvetésekre reagálva, a vádakat egyébként alantas kortesfogásnak tartva, azt kellett bizonygatnia, hogy ő nem tárgyalt Peyer Károllyal, akit a lap ekkoriban már a „m unkásosztály árulójának” titulált.281 Érdekes módon, a kom m unista sajtóorgánum ok (Dunántúli Szabad Nép, Győri Újság) korántsem szenteltek olyan nagy teret a botrányok taglalásának. A Dunántúli Szabad Nép m indössze a m ár többször em lített dr. Tézsla József ügyének kirobbanásakor közölt egy hírt, m ely szerint az alispánt felfüggesztették korrupciós vádak, reakciós ténykedés és hivatali m ulasztások m iatt.282 Az ügy további alakulásáról, a későbbi felm entő ítéletről azonban az orgánum ezt követően „elfelejtette” értesíteni az olvasókat. A Győri Újságban is csak egy „botrányszagú” írás jelent meg, nem számolva term észetesen a m ár em lített 1948-as helyi elitváltáshoz, az egypártrendszerű diktatúra kialakulásához köthető beszámolókat. 1947 hasábjain,
áprilisában politikai színezetű, lejárató írás jelent meg a kom m unista lap m elyben
Latesz
Józsefnek,
a Független
K isgazdapárt m egyei
elnökének
pénzügyleteibe avatták be az olvasókat. A cikk szerint Latesz József üzleti összeköttetésben állt B. I. cukrászm esterrel. Latesznek tízezer forintot kellett volna adnia a cukrászm esternek, melyből hatezret kifizetett, a fennmaradó négyezerrel azonban hosszú időn át adós maradt. Többszöri felszólítás után aztán egy nap Latesz a kifutó fiújával három ezret, majd később még ezret küldött B. I.-nek. A cukrászm ester azonban nem sokkal később levelet kapott az egyik győri banktól, hogy szám láját három ezer forinttal megterhelték. M int állítólagosan időközben kiderült Latesz B. úr nevében vette fel a banktól a pénzt. Latesz egyébként m egfenyegette B. urat, hogy becsületsértésért feljelenti. A cikk szerint „szomorú, hogy városunk egyik köztiszteletben álló nagy pártjának vezetője az erkölcsi süllyedés m ély fokára került.”283 Ez az ügy szintén nehezen m egítélhető korunkból visszatekintve, hiszen a két fél m erőben eltérő vélekedést fogalm azott meg az esettel kapcsolatban. Az ügy következm ényei a sajtóban nem követhetők nyom on a továbbiakban. Az azonban jó eséllyel kijelenhető, hogy 280 Győri Munkás, 1947. augusztus 8. 281 Győri Munkás, 1947. augusztus 30. 282 Dunántúli Szabad Nép, 1946. január 27. 283 Győri Újság, 1947. április 4.
93
ez alkalom m al is a kom m unisták részéről kiinduló, az egyik legnagyobb politikai ellenfél egyik prom inens képviselőjét érintő negatív kam pányról lehet szó. Összességében elm ondható, hogy a botrányok iránt egyértelm űen a szociáldem okrata G yőri M unkás bizonyult a legérzékenyebbnek, ami talán abból következik, hogy m ár ebben az időszakban is többnyire e párt politikusait érték különböző jellegű támadások, am iket nem igazán hagyhattak szó nélkül; arra törekedtek, hogy vezető szem élyiségeikről a gyanú árnyékát is elhessegessék, m egőrizve erkölcsi és közéleti tisztaságukat.
V. 2. 3. Közlekedési balesetek
A II. világháború utáni években a m agyar társadalom ban folyam atosan terjedt a gépkocsi-használat, ami kezdetben a jobb módúak, a magasabb pozíciókat betöltők kiváltsága volt. Az autók nagyobb száma, technikai színvonalának relatíve alacsony volta, az utak rossz minősége, a közlekedési szokások kialakulatlan volta, az időjárási viszonyok (különösen a téli hónapok voltak veszélyesek) term észetszerűleg m aguk után vonták a közlekedési balesetek számának gyarapodását is. A politikai elit tagjait, akik tevékenységüknél, feladatkörüknél fogva gyakrabban használtak gépjárműveket, nagyobb eséllyel lehettek szenvedő alanyai a közúti baleseteknek, m elyekről az időszak sajtóorgánumai több alkalom m al be is számoltak. A Győri M unkásban hat, a Győri Újságban pedig kettő ilyen tem atikájú cikk jelent meg. M indkét napilap term észetesen a saját pártjuk politikusaival, közéleti szereplőivel történt esetek bem utatásra helyezte a hangsúlyt, m elyek során m egjelenítették a baleset körülm ényeit,
m egnevezték
a vétkeseket,
illetve
beszám oltak
a
sérültek
gyógyulási
folyamatáról. Az első „eset” 1946. január végén történt meg dr. Borbély Endre főispánnal, kinek gépjárm űvét két szökött orosz katona autós banditák m ódjára szorította le az útról, hogy kirabolják őt. A támadás azonban, a kiérkező rendőri erőknek köszönhetően, kudarcba fulladt, a főispánnak nem esett baja.284 A m ásodik esem ény m ár valóban a szigorú értelem ben vett közlekedési baleset kategóriájába sorolható. 1946. június elején Udvaros István gépkocsijával egy éjszaka Pápa városából jö tt Győr felé, am ikor egy szabálytalanul haladó teherautó leszorította őt. A polgárm ester több helyen sérülést és zúzódást szenvedett, de a baleset szerencsés voltát jelzi, hogy Udvaros a délutáni tanácsülésen m ár m egjelent.285 284 Győri Munkás, 1946. január 29. 285 Győri Munkás, 1946. június 6.
94
A harmadik, az előzőhöz hasonlóan szintén szerencsés kim enetelű autóbaleset főszereplője M edey István, az SZDP m egyei titkára volt. 1947. január elején történt, hogy M edey és M olnár-Tóth Béla, az SZDP Sopron m egyei titkára egy gépkocsivezetővel Budapestre indultak a szociáldem okrata m egyei párttitkárok értekezletére. Piszke községnél azonban gépkocsijuk a síkos úton m egcsúszott és teljes erővel egy villanyoszlopnak rohant. Az autó összetört, a három utast pedig a m entők eszm életlen állapotban szállították a kórházba, ahol a későbbiekben m indnyájan m agukhoz tértek. M edey a szemén és a homlokán szenvedett kisebb zúzódásokat, míg M olnár-Tóthnak a bal arca hasadt fel. M edey István az orvosi ellátás után el is hagyhatta a kórházat.286 1947 januárja a helyi szocdem politikusok számára egy különösen szerencsétlen hónap volt. Ekkor érte ugyanis súlyos autóbaleset M alasits Gézát, a párt országgyűlési képviselőjét is. A közlekedési baleset Kiskunm ajsa határában történt, ahonnan a politikust Budapestre szállították, ahol két nap fekvés után újból m unkába állt. M int kiderült, túl korán próbált ism ét kötelezettségeinek
megfelelni,
hiszen
egy
újabb
orvosi
vizsgálat
kim utatta,
hogy
csigolyatörést szenvedett a balesetben, ezért az orvosok két hét szigorú fekvést írtak elő 287 számára. Alig
három
hónappal
később
a
város
és
a
megye
közigazgatásának jeles
szem élyiségeit érte ism ét baleset. Udvaros István, dr. Borbély Endre és dr. Bessenyei Tibor járásbírósági elnök Nyúlról jöttek vissza Győrbe, am ikor gépkocsijuk belerohant egy szabálytalanul hajtó szekérbe. A főispán a két kezén sérült meg, a polgárm ester belső zúzódást szenvedett, Bessenyei az ujján szerzett sérüléseket, a gépkocsivezető pedig könnyebb fejsebet szerzett. A sebesülteket egy m ásik autó vette fel és szállította a kórházba, ahonnan a tetanuszoltás után otthonukba távozhattak.288 1948 januárjában a főispánt im m ár harm adik alkalom m al érte közlekedési baleset. A beszám oló szerint dr. Borbély Endre Pérre és M ezőörsre indult, hogy hivatalvizsgálatot tartson. A gépkocsija alig haladta át a város határán, am ikor a kilences kilom éterkőnél a korm ánykerék kiesett a korm ányrúdból és a főispáni autó belezuhant az úttest m ellett húzódó három m éter m ély gödörbe. Dr. Borbély Endre könnyebben m egsérült és kisebb zúzódásokat szenvedett. A gépkocsi vezetőjének nem esett baja. A súlyosabban sérült gépkocsit Töltéstaváról vontatták be a várm egye javítóm űhelyébe.289
286 287 288 289
Győri Munkás, Győri Munkás, Győri Munkás, Győri Munkás,
1947. január 4. 1947. január 8. 1947. május 4. 1948. január 17.
95
A M agyar K om m unista Párt helyi politikusait úgy tűnik, jórészt elkerülték a közlekedési balesetek, hiszen a párt orgánum aiban a közel három esztendő alatt m indössze egy esettel kapcsolatban közöltek két cikket. D öm ötör Ferenc, az M KP m egyei titkára és országgyűlési képviselője 1947-ben egy októberi napon Budapesten az A kadém ia utcában a Pártközpont felé tartott és a Géza utcán sarkánál egy tehergépkocsi, am elyet Sárkány Lajos 26 éves sofőr vezetett - elgázolta. A rendőrségi vizsgálat szerint a sofőr volt a hibás, m ivel nem dudált. D öm ötört az OTI baleseti kórházába szállították. A politikus a fején és a nyakán szenvedett sérüléseket, de állapota nem volt életveszélyes és sebei gyorsan gyógyultak.290 A bem utatott esetekben egyértelm űen m egm utatkozik, hogy a különböző orgánumok milyen
hangsúlyosan
tárgyalták
a vezető politikusokkal történt balesetek lefolyását.
M egállapítható, hogy ahogy napjainkban, úgy akkoriban sem volt vétkes sosem az esetbe „belekeveredő” közéleti személyiség. A napilapok beszám olóikban törekedtek arra, hogy hírt adjanak a politikus felgyógyulásáról, az újbóli m unkába állásáról, am ivel gyakran különböző közszájon forgó téves inform ációkat próbáltak egyben megcáfolni. Az egyik eset kapcsán a Győri M unkás kicsit kényes tém át érintve bátran közli, hogy a hibásak, az „elkövetők” szökött orosz katonák voltak, egyébként a lap nem tartja fontosnak a vétkesek pontos megnevezését. Nem úgy a Győri Újság, am ely D öm ötör Ferenc esete kapcsán rögzíti a felelős nevét is, ezzel is talán egy fajta szemléletbeli, értékrendbeli különbséget jelezve a kom m unista és a szociáldem okrata sajtó, illetve párt között.
V. 2. 4. Elitváltás Győrben 1948 első hónapjaiban
1947
őszétől az egypártrendszer kiépítésével párhuzam osan m egfigyelhető volt a
politikai elit hom ogenizálódásának folyamata. A koalíciós időszak pártjainak azon képviselői, akik nem értettek egyet a kom m unista egyeduralom , a diktatúra kiépítésével, folyam atosan kikerültek (belső em igráció, bebörtönzés, külföldre távozás) a m agyar politikai életből. Ezek a változások nem csak a talán jobban ismert, alaposabban kutatott nagypolitikai szinten, hanem helyi, települési szinten is megvalósultak. Győrben és a m egyében az elitváltás látványos, a különböző forrásokban dokum entált részét a helyi szociáldem okrata politikusok pozíciójukból történő leváltása, a közéletből való eltávolítása jelentette 1948 első negyedévében.
290 Győri Újság, 1947. október 25.
96
Az em lített időszakban a Győri M unkásban tíz ilyen tem atikájú írás jelent meg, m elyek közül öt foglalkozik a szűkebben vett helyi elithez tartozó szocdem politikusok m egítélésével és leváltásával. A kom m unista Győri Újság nyilvánvalóan még gyakrabban vette terítékre a témát. Az orgánumban a négy hónap leforgása alatt szinte m ajd’ m inden nap jelent meg a sorba beállni nem akaró szociáldem okrata politikusokat rágalm azó írás, illetve az „eltüntetésükről” szóló tudósítás. A
háttérmunka,
a
lejárató
tevékenység
m ár
m egkezdődött a M agyar K om m unista Párt, illetve
nyilvánvalóan
jóval
korábban
sajtója részéről. Jól jelzi ezt a
napilapjukban 1947. augusztus végén m egjelent írás, m ely dr. Borbély Endre tevékenységét kritizálja éles hangon. A beszám oló Szobek András közellátásügyi állam titkárt idézi: „A főispán urat három hónapja nem láttam .” A riport Győr közellátásában jelentkező problém ák legfőbb okozójaként, így a népharag fő célpontjaként dr. Borbély Endrét nevezi m eg.291 A
Győri
M unkás
1948
januárjában
még
pozitív
kicsengésű
beszélgetést,
élm énybeszám olót közölt dr. Borbély Endrével, illetve Udvaros Istvánnal, így tulajdonképpen derült égből villám csapásként érkezik - a háttérben zajló küzdelm et nem ism erő olvasó számára - a február végi bejelentés Udvaros István polgárm ester lemondásáról. Az orgánumnál történő kom m unista hatalom átvételt, az ideológiai elvárásoknak való m egfelelést jelzi, hogy a népszerű polgárm esterről ekkor m ár rágalmazó stílusban, a m egszokottá váló frázisokkal írnak. A cikk szerint a jobboldali szociáldem okraták országszerte és Győrben is m egakadályozták az építő munkát, a m unkásegység megerősödését. Ennek a jobboldali szellemnek pedig Udvaros István volt az egyik megtestesítője G yőrött.292 1948
m árciusának végén aztán m ár sorban jelentek meg az éles hangú írások. M ikó
Erzsébet, akit nem sokkal korábban választottak meg az SZDP m egyei titkárának, az első közös összvezetőségi ülésen Győrt szinte bűnös városnak titulálta. Szerinte a várost előszeretettel keresték fel a jobboldali szónokok, nem hiába volt a vezetők között pl. Udvaros István vagy dr. Benatzky Ottó (a városi törvényhatósági bizottság és az SZDP megyei ellenőrző bizottságának tagja). A polgárm estert kem ény, m egalapozatlan vádakkal támadta, hiszen állítása szerint Udvarost azért állították félre, m ert m unkásáruló (egy későbbi cikkben a II. világháború utáni m unkásm ozgalom tudatos akadályozója állandó jelzőjét is megkapta), a H orthy-rendszerben pedig rendőrbesúgó volt. Ezen kívül, ahelyett, hogy rendet terem tett
291 Győri Újság, 1947. augusztus 28. 292 Győri Munkás, 1948. február 21.
97
volna a lakáshivatal portáján vagy felépítette volna a Baross-hidat, száz éves terveket készített.293 Egy-két héttel később aztán M edey Istvánt is utolérte a „végzete” . Előbb országgyűlési képviselői pozíciójából hívta vissza a pártja, április végén pedig m ár az országból történő távozásáról cikkeztek. A szokásos szófordulatok persze ez alkalom m al sem m aradhattak el a beszám olóból, m elyben közlik az olvasókkal, hogy az SZDP egykori m egyei titkára dr. Benatzky
Ottóval
együtt
szökött
át
Ausztriába.
M edeyt
a
hírben
„kétkulacsos
karriervadásznak” m inősítik, akinek annyi arca volt, ahány em berrel beszélt. Visszatérő m otívum ként nála is m egemlítik, hogy a m unkásegység m egbontása körül senki sem végzett Győrben akkora „m éregkeverést” , m int ő. Hogy még negatívabb színben tüntessék fel a politikust az olvasók előtt, az 1945-ös elitváltásnál m ár többször elsütött aranylopás-tém át veszik elő, m ikor azt állítják, hogy M edey István három kiló aranyat próbált sikertelenül egy ism erősével átcsem pésztetni a határon.294 Nem m eglepő m ódon a kom m unista Győri Újság még a Győri M unkás vádjain is túltesz a különböző szocdem politikusokkal kapcsolatos rágalm ak során, képtelennél képtelenebb
állításokat
m egfogalm azva,
cinikus
hangvételű
riportokat
közölve
az
eseményekről. Az elitváltás előszele m ár m ásfél-két héttel a változások előtt érződik a sajtóban. A fő célpont term észetesen a városvezetés első em bere Udvaros István. A Győri Újság február 10-ei cikkében Kovács István, országgyűlési képviselőnek az M KP Győr m egyei konferencián tartott beszédéből idéznek, m elyben tulajdonképpen az egyértelm ű jelet adta meg a helyi szocdem vezetőkkel való leszámolásra. Á llítása szerint Győr m egyében Udvarosék és Puskásék voltak az élharcosai a kom m unista ellenes aknamunkának. Ezen kívül a polgárm ester tevékenységét is élesen kritizálja, a korábban már m egism ert pontokra (a Baross-híd fel nem építése, a közellátás m egoldatlansága) fókuszálva. Kovács határozottan kijelentette beszédében, hogy Udvaros az em lített hibái, illetve m últja m iatt nem m aradhat ennek a hatalmas m unkásvárosnak a polgárm estere.295 A „helyzet” ezt követően „fokozódott” , a hangnem pedig egyre durvábbá vált. A Győri Újság azt nehezm ényezte, hogy a Győri M unkás a polgárm ester védelmére kelt, és próbálta őt tisztára mosni. A változásokat a kom m unisták nézőpontja alapján nem lehet megállítani, melyet jó l tükröznek a beszám oló következő sorai: „Ez a harc, a jobboldali
293 Győri Munkás, 1948. március 23. 294 Győri Munkás, 1948. április 28. 295 Győri Újság, 1948. február 10.
98
szociáldem okraták elleni küzdelem nem csak Budapest ügye. Az egész országé. Ezért kell m ennie Udvaros Istvánnak.”296 A kom m unista párt országos vezetésének szem léletm ódját term észetszerűleg a város M KP-s prominens szem élyiségei is gyorsan m agukévá tették. D öm ötör Ferenc, m egyei titkár február közepén a párt III. városi konferenciáján nyílt kirohanást intézett a polgárm esterrel szemben:
„Nem
antikom m unisták
lehet a
addig
m unkásegységről
Szociáldem okrata
Pártban
beszélni, vannak.”
amíg
Udvarosék
Török
István
és
társai
pedig
a
szakszervezetekkel kapcsolatban azt fájlalja, hogy sok helyen még m egtalálhatók a „kis Udvarosok” , akik nyugtalanságot keltenek és m unkásegység ellenesek, ezért nekik is el kell tűnniük a szakszervezetekből és a gyárakból.297 M int látszik a fő, és az újra meg újra visszatérő vádpont a m unkásegység ellenesség volt a szocdem politikusokkal szemben, azaz egyszerűen egyáltalán nem tám ogatták a két m unkáspárt egyesülését, felismerve, hogy az a kom m unista diktatúrához vezet, vagy azt még nem érezték időszerűnek. Ettől kezdve még inkább napi tém a lett a kom m unista sajtóban Udvaros távozásának követelése. A „M eddig lesz még polgárm ester Udvaros István?” című cikkben azt nehezményezik, hogy míg országos szinten a nem kívánatos szem élyek (Kéthly Anna, Bán Antal) eltűntek a politikai életből, addig Győrben csak a „kétbalkezes” Borbély Endre távozott a hatalom ból (az SZDP végül az 1948. március 7-ei kongresszuson zárta ki tagjainak sorából), de ő is csak központi nyomásra. Udvaros István azonban, akit a jobboldali politika szim bólumának, Peyer K ároly és Kéthly Anna barátjának titulálnak, még mindig a város polgárm esteri székében ül.298 A Győri Újság ugyanezen számában a társutas szocdem politikus, nevezetesen M arosán György is egyértelm ű állásfoglalást tesz az ügyben, m ikor leszögezi, hogy félre kell állítani a jobboldali politika „bajnokait” , akik nem a m unkásosztály érdekeit képviselik, köztük Udvaros Istvánt. A beszám olóban a polgárm ester állítólagos hibáit is összegyűjtötték, m elyek közül a legfontosabb, hogy szovjetellenes hangulatot teremtett. Ezt a következőkkel érte el: a lakáskérelm ezőknek azt mondta, azért nem tud segíteni, m ert a lakásokat szovjet katonák foglalják el; Győrben nem állíttatott fel szovjet emlékművet; alig akart pénzt adni a N em zeti B izottságnak koszorúra a szovjet hősi halottak sírjára, stb.299 Egy nappal a polgárm ester „lem ondása” előtt „Az osztályárulás lovagja” cím m el ismét egy lejárató beszám oló jelent meg a kom m unista lapban, m elyben újfent a „hibák” 296 297 298 299
Győri Újság, 1948. február 13. Győri Újság, 1948. február 17. Győri Újság, 1948. február 19. Uo.
99
összegyűjtését (szovjetellenesség, a régi világ em bereivel vette körbe magát, 1947-ben a győri közkórházak alkalm azottainak megtiltotta, hogy szakszervezeti gyűléseket tartsanak) teszik meg, hogy az olvasók számára még inkább hangsúlyozzák Udvaros szakmai és morális hiányosságait, ezáltal pedig alkalm atlanságát a városvezetői pozíció betöltésére.300 A koholt vádakra épülő tám adásokat sokáig nem lehetett bírni, főleg úgy nem, hogy a játszm a m ár lefutott volt, így m indenféle védekezés sikertelen m aradt abban az ellenséges politikai környezetben. Udvaros István 1948. február 20-án a tanácsülésen jelentette be lem ondását (az SZDP 1948. március 7-én zárta ki soraiból), am it persze a kom m unista újság m egnyugvással és elégtételt érezve komm entált. A beszám oló szerint Udvaros a jobboldali szellem egyik m egtestesítője, sőt szim bólum a volt Győrött, „aki elszakadva a munkásság érdekeitől
kom m unistaellenes,
szovjetellenes
politikát
folytatva
elárulta
a
proletár
érdekeket.”301 A M agyar Kom m unista Párt és helyi orgánum a azonban korántsem tekintette Udvaros eltávolításával befejezettnek a szocdem vezetők elleni harcot. Szándékuknak a „Tovább!” című cikkben adtak hangot. Az új célpontot Gallyas Camilló, m űszaki tanácsosban és Pintér Sándor, a városháza lakáshivatalának vezetőjében találták meg. M indkettőjüket Udvaros István hű segítőtársának, „kebelbarátjának” titulálják, am ely m ár m agában elég, hogy eltávolításukat követeljék. De, hogy alkalm atlanságukat még inkább alátám asszák, ez alkalom m al is koholt vádak sorozatát fogalm azzák meg velük szemben. Gallyas Cam illót a H orthy-rendszer kiszolgálója, illetve a 100 éves terv kidolgozója cím kéjével bélyegezték meg, míg Pintért peyerista m agatartással és lakáshivatali visszaélésekkel vádoltak m eg.302 A kom m unista sajtó próbálta a tém át és az újonnan kiválasztott „áldozatok” személyét napról napra az érdeklődést kereszttűzében tartani, melyet jó l jelez a „Teljes leszám olást” című cikk is. A riport egyértelm űsíti, hogy még nagyon sok teendő van az ún. „jobboldali” szociáldem okraták elleni harcban: „Udvaros távozásával a jobboldali szellem még nem távozott a városházáról. H ogyan távozott volna, m ikor továbbra is ott ülnek az Udvaros klikk emberei, a Gallyasok, a Pintérek és társaik? A zt hisszük, ezek eltávolítása elsőbbrendű érdek a hirtelen polgárm ester keresésnél. A zt hisszük van még tisztogatnivaló G yőrött.”303 Néhány nappal később, február végén egy gúnyos hangvételű „tragédiát” jelentettek meg Udvarosról „Egy üres szék, meg a négy szürke” címmel. Az írás színházi darab m ódjára épül fel, m elynek során a különböző szereplők szájába adott m ondatokkal vázolják fel a kor 300 301 302 303
Győri Újság, Győri Újság, Győri Újság, Győri Újság,
1948. 1948. 1948. 1948.
február 20. február 21. február 24. február 25.
100
politikai hangulatát. A „m ű” Udvaros szavaival zárul, m elyben a szerző cinikus hangon a polgárm ester kom m unista felfogású „szem élyiségét” rögzíti, utalva egy korábban m ár em lített botrányra (a polgárm ester négy lovas fogata): „Ö lelgettem én a szocdem jobbszárnyat, közben aztán elvesztettem állásom at - meg a kurta pipámat. Kurta nyelű kis pipám at nem bánom. Csak azt a négy, csak azt a négy, sej, de csak azt a négy szürke lovat sajnálom .”304 1948.
március elején aztán (Udvaros István, Gallyas Camilló és Pintér Sándor
eltávolítása után) az SZDP m egyei titkára és országgyűlési képviselője, M edey István is felkerült a nem kívánatos személyek listájára. M edey a Szakm aközi Bizottság tagságának m egválasztásakor fejtett ki a kom m unisták számára nem tetsző nézeteket és tevékenységet, m ely egy újabb politikai vihart vont m aga után.305 Ezt követően a m ár m egszokott m ódon és stílusban beindult M edey ellen is a m ocskolódó kampány. A politikus szűkebb pátriájáról, Bácsáról készített a Győri Újság riportot, melyben hangsúlyozzák, hogy az ottani iskolában 150 gyerek sínylődik m ocsokban és szennyben, a tanító pedig m ár egy év óta nem kap fizetést, am iért egy személyben a képviselő tehető felelőssé a lap szerint.306 Egy hétre rá újból előveszik a m ár alkalm azott eszközt, és színházi darab form ájában m utatják be a szocdem vezetők hatalom ból való kikerülését. Az „Á talm ennék én a Tiszán lad ik o n ...” cím ű gunyoros írásban az egykori városvezetők szájába szokásos, kom prom ittáló tartalm ú m ondatokat adnak - Udvaros: „Jó volna még egy kicsit halászni a zavarosban.” ; Gallyas: „Nem Bán-om, nem Bán-om, csak váltig sajnálom, hogy eltűnt az élről az én jó Pipásom .”307 Nem zeti ünnepünk, április 4-e sem m últ el a kom m unista sajtóban nagy leleplezések, rágalm ak közlése nélkül. Egyrészt a G ázgyárból adnak helyzetjelentést, onnan, ahová állítólag Udvaros és M edey alatt egyetlen kom m unista újságíró sem tehette be a lábát. Állítólag „uralm uk” alatt a m unkások sem éjszakai pótlékot, sem üzem i jutalékot nem kaptak. A másik írás egy olyan tém át feszeget, mely a későbbi időszak sajtójában (nevezetesen a Győrmegyei Hírlapban) is többször visszaköszön. A cikk tovább gázol a m ár eltávolított polgárm ester becsületében, am ikor azt közli (nyilvánvalóan alaptalan a vád), hogy 1932-ben Udvaros politikai detektíveknek árult be 40 baloldali munkást, akiket letartóztattak és folyam atosan
304 305 306 307
Győri Újság, Győri Újság, Győri Újság, Győri Újság,
1948. február 29. 1948. március 5. 1948. március 21. 1948. március 28.
101
vertek. Ezek a szem élyek aztán összesen 82 év börtönbüntetést kaptak, és alig m aradt hírm ondó közülük.308 A Győri Újság utolsó számában (1948. április 30.), csak hogy keretbe foglalja a témát, H orváth Sándor szavait közli, m elyet a M DP vagongyári szervezetének m egalakulásakor mondott. H orváth beszédében ism ét m egbélyegezte a M edeyeket, a Benatzkyakat, akik állítása szerint (a vád m ár a nevetségesség határát súrolja) „pártérdekből lisztet csempésztek, gazdasági m erényleteket követtek el, és részegen karam boloztak.309 M int az a fenti cikkekből és riportokból látszik, az 1948 első három -négy hónapjában Győrben és a m egyében lezajló elitváltás szinte folyam atosan tém át szolgáltatott a város sajtóorgánumai
számára.
Az
esem ények
lefolyásának
bem utatása,
a politikai
háttér
ism eretében nem m eglepő módon, m eglehetősen egyoldalúan történt. A Győri M unkás érthető m ódon (hiszen mégis csak a saját pártja politikusairól volt szó) sokkal ritkábban foglalkozott a megye és a város vezetésében bekövetkezett változásokkal, 1948. február végétől
azonban
(a
kom m unista
hegem ónia
sajtóban
történő
m egvalósulásától)
a
szociáldem okrata napilap is éles hangú, kem ényen bíráló cikkeket jelentetett meg a néhány héttel korábban még „m agasztalt” , m inden külső tám adástól védett helyi vezetőkkel szemben. Érdekes, hogy a helyi szocdem vezetőket rágalm azó első írások szinte m inden előzm ény jelentek meg a sajtóban, azt követően azonban m ár m inden apró történésről beszám oltak a lapok (leginkább a Győri Újság). A rágalm azási hadjárat kereszttüzébe szinte kizárólag csak az SZDP prom inens politikusai kerültek, az unikum ot M észáros Ödön jelentette, aki m eglehetősen furcsa és kacifántos pályát futott be. A koalíciós időszak elején még a Nem zeti Parasztpárt tagjaként tevékenykedett, későbbiekben a Polgári D em okrata Párt színeiben politizált, majd 1948 folyam án m ár a Barankovics Párt soraiban ült a parlamentben. O lykor olykor M észárost is m egtalálta a kom m unista orgánum. Többször vádolták azzal, hogy az országgyűlésben Udvaros Istvánt védte, de korábbi népbírósági m űködésébe is belekötöttek, m ondván, hogy több alkalom m al „m entett” meg rosszabb sorsra (börtönre) érdemes szem élyeket.310 Ahogy a beszám olókból kitűnt, a korszak orgánumai, különösképpen a Győri Újság, nem válogattak az eszközökben, ha a nem kívánatos közszereplők lejáratásáról volt szó. K oholt vádjaikat nagyon meggyőzően,
állítólagos tanúkat ésbizonyítékokat bem utatva
tálalták az olvasók számára, így talán nem meglepő, hogy a közvélem ény nagy részét sikerült 308 Győri Újság, 1948. április 4. 309 Győri Újság, 1948. április 30. 310 Győri Újság, 1948. február 13. Győri Újság, 1948. március 19.
102
egykori tám ogatottjaikkal szembeállítani. A hatalom ból kikerült személyek befeketítése, kitalált, fantáziadús sztorik megjelentetése nem szűnt meg 1948 májusával, hanem még ezt követően is hosszú hónapokon át újra meg újra visszaköszönt a m ár m onopolhelyzetben levő lap, a Győrmegyei Hírlap hasábjairól. A város lapjai, m int a fentiekben láthattuk, nagy hangsúlyt fektettek a helyi vezetők tevékenységének, előéletének, sorsának tárgyalására. A fejezetben bővebben tárgyalt témák, úgy vélem, jó l érzékeltetik, m elyek voltak a korszak helyi orgánum ai érdeklődésének főbb fókuszpontjai a politikai és közigazgatási elittel kapcsolatban. A kor ideológiájának, eszm éinek módosulásai, a dem okráciából totalitárius rendszerbe lépés, a cenzúra kialakulása ugyancsak jó l nyom on követhető a beszám olók, riportok alapján. Láthattuk, hogy az írott sajtó m ár abban az időszakban is, ahogy napjainkban, nagy hatalom m al és befolyással rendelkező intézm ény volt. Félelmetes manipuláló ereje segítségével irányíthatta az em berek véleményalkotását, befolyásolhatta gondolkodását, ami által a politikai irányítás egyik leghatékonyabb eszközévé is válhatott. Ennek ellenére, vagy éppen ezért úgy érzem, izgalmas dolog volt áttekinteni, hogy a koalíciós időszakban a város m eghatározó lapjai milyennek látták, vagy még inkább m ilyennek szerették volna láttatni a letűnt rendszerek személyiségeit, saját vezető politikusaikat, illetve az ellentábor prominens képviselőit.
A továbbiakban az 1945 és 1956 közötti helyi politikai vezetőréteg szociodem ográfiai jellem zőinek több szempontú bem utatatására és elem zésére vállalkozom; rávilágítok az egyes társadalm i ismérvek, valam int a politikai-közigazgatási karrier típusai és irányai közti kapcsolatra.
103
VI.
A győri politikai és közigazgatási vezetőréteg társadalmi összetétele 1945 és 1956 között
VI. 1. A vizsgálati minta sajátosságai
A korábbiakban m eghatározott pozíciókat és besorolási kritérium okat alapul véve és alkalm azva egy 140 főből álló csoport alakult ki, m elynek tagjai az em lített korszakban, vagy legalább is annak egy részében, a helyi politikai és közigazgatási vezetőréteghez tartoztak. A m inta
m eghatározásában
elsősorban
a
korabeli
sajtó
volt
segítségemre,
melyben
term észetszerűleg időről időre m egjelentek a fontosabb beosztásokat betöltő személyek. A lista azonban ezen forrás alapján nyilvánvalóan nem lehetett teljes, számos pozíció és egyén beazonosításához levéltárak (G yőr-M oson-Sopron M egyei Levéltár, Győr M egyei Jogú Város Levéltára, Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár, Á llam biztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, M agyar Országos Levéltár, Oral H istory Archívum) dokum entum ait tekintettem át. A 140 fő közül 119 személyre vonatkozóan sikerült, hol több, hol kevesebb inform ációhoz jutnom , így a vizsgálati m intát is ez a kisebb létszám ú csoport jelenti. A kutatás eredm ényeit, m egállapításait erre a 119 főre vetítve tekintem érvényesnek. A kutatási m intából kim aradók között vegyesen
szerepelnek parasztpárti személyiségek
(Vándor Ferenc,
a Nemzeti
Parasztpárt megyei titkára; Fehér Imre, az NPP helyettes megyei titkára; N agy György, az NPP megyei titkára), kom m unista politikusok (M olnár Antal, a győri N em zeti Bizottság titkára; M üller Jenő, a győri N em zeti Bizottság helyettes elnöke; H orváth Lajos, G yőr város helyettes polgárm estere; id. Kiss István, az M KP G yőr városi titkára), kisgazda személyek (Neubauer György, az FKgP m egyei elnöke, M ille Tibor, az FKgP m egyei titkára), tanácsi vezetők (Gergényi Lajos és Csizm adia Sándor, Győr Város Tanácsa Végrehajtó Bizottság elnökhelyettesei; Szalai M argit és Turóczi Béláné, G yőr Város Tanácsa V. B. titkárai), valam int az 1956-os ellenelit egyes képviselői (Szabó Sándor, a Győri Ideiglenes Nem zeti Tanácsban a paraszttanács elnöke; Szalai Mihály, a Győri Ideiglenes N em zeti Tanácsban a közigazgatási tanács elnöke). Az em lített személyekkel kapcsolatban többnyire csak az általuk betöltött posztot, valam int néhány szám szerűsítésre és elem zésre nem alkalmas adatot sikerült felderíteni, így a végleges kutatási m intába nem kerülhettek be. M ivel a kim aradók egyenletesen oszlanak meg a különböző pártok és a különböző időszakok között, ezért úgy vélem a használt minta, az elérhető m intára vonatkozó sajátosságokat is figyelem be véve, reprezentatívnak mondható.
104
Az előbbiekben taglaltakat is szem előtt tartva a csoport m egoszlása a párthovatartozás tekintetében a következőképpen alakul: 68 fő (a m inta 57,1%-a) M KP/M DP-tag; 9 fő (7,6%) szociáldem okrata politikus; 17 fő (14,3%) olyan személyiség, aki 1947/48-ig az SZDP színeiben tevékenykedett, majd ezt követően az M DP tagja lett; 9 fő (7,6%) kisgazda; 4 fő (3,4%) parasztpárti személy; 2 fő (1,7%) a parasztpártból a M agyar D olgozók Pártjába, míg 1-1 fő (0,8-0,8% ) a parasztpártból a D em okrata Néppártba, illetve a kisgazdáktól szintén a DNP-be igazoló politikus. 8 személy (6,7%) ism eretlen párttagságú, illetve párton kívüli.
Párttagság 1945-1956 között (l\l=119)
■mkp/mdp (57 ,1 %) ■ FKGP {7,6%]
2 fű
:
1 fő ^
■SZDP (7,6%)
8 Fó
■ NFP(3,4%)
A
17 Fő
. 4
■SZ3P/MDPÍ14.3“/«)
■
■NPP/DNP (0,8%)
68 Fű
■N PP/MDP (1,7%)
fó 9 fő
■ FKGP/DNP{0,894)
■ Ism e retle n p árttag sá g /p á rto n kívüli
(6,7%)
1. diagram
A m inta sajátosságainál fontosnak tartom rögzíteni azt is, hogy a benne szereplők a Győrhöz kapcsolódó pozícióik tekintetében hogyan oszlanak meg az egyes alkorszakok (1945-1948, 1948-1956, 1956. október-november) között. 36 fő (30,3%) helyi szerepvállalása 1945 és 1948 közé datálható, 52 fő (43,7%) leginkább 1948 és 1956 között végzett politikai, közigazgatási és közéleti tevékenységet Győrben és a megyében, míg 16 személy (13,4%) az 1956-os
ellenelithez
sorolható.
A
m intában
15
olyan
egyén
(12,6%)
akad,
kinek
m unkálkodása korszakokon átívelő. Ebben a csoportban több olyan politikus található, aki 1945-1948 között és 1956 októberében-novem berében (pl. Lates József, Kiss Sándor, dr. M odrovits
István,
Fertetics
Ferenc)
vagy
1948-1956
között
és
1956
októberében-
novem berében (pl. Szigethy Attila, dr. G önczöl Gyula) egyaránt m eghatározó pozíciót töltött be helyi szinten.
105
Korszakoka helyi szerepköralapján (N=119)
■ 1945 1S48 (36 fő)
■ 1948-1556(52 fő)
■ 1956-os forradalom hónapjai (16 fő )
2. diagram
VI. 2. A helyi vezetőréteg szociodemográfiai jellemzői
A győri politikai és közigazgatási vezetőréteg társadalm i összetételét vizsgálva elem ezni lehet a nem ek arányát a csoporton belül, hogy lássuk a nők pozíció vállalása m ennyire szám ított ritkaságnak a korszakban; m elyek voltak azok a tisztségek, am iket a nők relatíve nagyobb
számban töltöttek/tölthettek be; valam int m ely párt(ok) és m ilyen
eszközökkel próbálták a nők szám arányát javítani az egyes politikai és a közigazgatási posztokon. A születési idő, és ez által a korösszetétel változásának áttekintése az elitalakulás dinam ikájának feltárásához segíthet hozzá, hiszen vizsgálhatóvá válik, hogy a különböző életkorú csoportok a bő egy évtized leforgása alatt mikor, m ilyen eséllyel kerülhettek irányító pozícióba, valamint, hogy onnan hány évesen kerültek ki véglegesen. A születési hely számbavétele is számos kérdés m egválaszolásához járulhat hozzá. Többek között szembetűnővé válik, hogy a történeti M agyarország egyes területei m ilyen súllyal voltak jelen a helyi vezetőrétegen belül. Előny volt-e, és ha igen, akkor m elyik periódusban a győri származás és kötődés, valam int a trianoni M agyarország m ely térségei tekinthetők felülreprezentáltnak a mintában. Az egyes szem élyek szárm azásának a feltérképezése abban segít, hogy m egértsük m ilyen családi hátterű, m ilyen szocializációs közegből érkező egyéneknek nyílt lehetősége arra, hogy 1945-öt, majd 1948-at követően bekerüljenek a helyi vezetőrétegbe.
106
Az vezetőréteg
iskolázottság sajátos
elem zése
viszonyára,
rávilágít a m űveltség az
iskolai
pályafutás
és
a politikai-közigazgatási
végigkövetésével
pedig
az
intragenerációs mobilitás alakulásáról kaphatunk képet. Az eredeti foglalkozás és ezzel szoros összefüggésben a társadalm i helyzet analízise m egm utatja többek között az intergenerációs mobilitás esélyeit és tendenciáit a korszakban, valam int érzékelteti, hogy a vizsgálati m intában m ely szakmák és hivatások voltak felülreprezentáltak. A fentieken túl elem zési szem pont lehet még többek között a házastárs származásának, foglalkozásának és ideológiai kötődésének (ezzel összefüggésben pozíciójának) vizsgálata is, m ely megmutatja, hogy a m intában szereplő egyénekre a hom ogám vagy a heterogám házasodási hajlandóság volt-e inkább jellem ző. U gyancsak vizsgálat tárgyát képezheti a szülői család, valam int a saját család gyermekszáma, m elyből a jövedelm i-vagyoni helyzetre, illetve a gyerm ekvállalási tendenciákat befolyásoló tényezőkre következtethetünk. Az elem zési kategóriák számának valójában csak a rendelkezésre álló adatok és inform ációk szabnak határt. M indegyiket a súlyának m egfelelő m élységben és terjedelem ben kívánom elem ezni és tárgyalni a továbbiakban.
VI. 2. 1. Nemi megoszlás
A vizsgálatba bekerülő szem élyek nem enkénti m egoszlását tekintve elmondható, hogy az elérhető m intában 111 férfi (93,3%) és 8 nő (6,7%) szerepel. Ha a teljes (140 fős) m intát nézzük, akkor abban 130 férfit (92,9%) és 10 nőt (7,1%) találhatunk. M int látható, nemi megoszlás alapján nem m utatkozik jelentős differencia a két m inta között. Az adatokból kitűnik, hogy bár a korszakban m ár lassan túljutottunk azon a felfogáson, m ely szerint a nők közéleti és társadalm i szerepvállalása szinte kizárólag a jótékonyság és a kultúra területére kell, hogy szorítkozzék, a nők jelenléte a politikai döntéshozó pozíciókban még mindig elenyészőnek tűnik. A koalíciós időszakban elsősorban a m unkáspártok (M KP és SZDP) figyeltek arra, hogy egyes funkciókba nőket (is) helyezzenek, az FKgP és az NPP, valam int a polgári dem okratikus pártok esetében teljesnek volt mondható a férfiak hegem óniája. A M agyar K om m unista Párt, majd 1948-tól a M agyar D olgozók Pártja tudatosan törekedett női vezetők kiválasztására, a női káderszegénység, az alkalmas szem élyek hiánya azonban, mely problém ával több dokum entum ban találkozhatunk, sokáig gondot okozott a pártnak. M eruk Vilm osnéról (Gőcze Valéria) például a következőképpen vélekednek egy káderjellem zésben: „Női káderszegénységünk m iatt jelöltük. M int M ND SZ m egyei titkárt szűkebb nőrétegek
107
megismerték. Szerény, szimpatikus m egjelenésű, de nem igazi vezetőtípus.”311 Egy m ásik dokum entum ban így minősítik: „ ...M in t M ND SZ m egyei titkárnő nem tud átfogó m unkát végezni. Szántó Zoltánné elvtársnő m ellett a nőm unkában statisztaszerepet vitt. M ost m ár kicsit jobban mozog, önállóan dolgozik. A közelm últban m ent férjhez M eruk elvtárshoz, a pártiskola vezetőjéhez, ami fejlődése szem pontjából is előnyös. V ezető funkcióra nem alkalm as.”312 Ez a példa pedig korántsem szám ított egyedinek. A m intában szereplő nők pozícióját vizsgálva még egy szembetűnő tényre lehetünk figyelmesek: főként kisebb hatalomm al, befolyással járó tisztségeket (pl. országgyűlési képviselő - leginkább 1949-et követően), illetve közigazgatási pozíciókat (pl. G yőr-Sopron m egyei Tanács Végrehajtó Bizottság titkára, G yőr Városi Tanács V. B. alelnöke és titkára) töltöttek be. Összességében tehát elmondható, hogy a vizsgált korszakban tényleges hatalom nem összpontosult nő(k) kezében a helyi vezetőrétegen belül.
3. diagram
4. diagram
311 PIL 274. f. 25. cs. 13. ő. e. Magyar Kommunista Párt Központi Vezetősége iratai. A Káder Osztály levelezése a Megyei Bizottságokkal, névjegyzékek, életrajzi adatok a képviselőjelöltekről és a megválasztottakról választókerületenként. V. választókerület: Győr-Moson-Pozsony megye. 1947. március 17. - augusztus 8. 312 PIL 274. f. 25. cs. 50. ő. e. Magyar Kommunista Párt Központi Vezetősége iratai. A Káder Osztály megyékkel kapcsolatos iratai. Győr megye. 1946. január 26. - 1948. június 10.
108
VI. 2. 2. Születési idő
A vizsgált szem élyek (1 főnek, nevezetesen Szarvas Imrének, a N em zeti Parasztpárt m egyei elnökének születési időpontját nem sikerült felderíteni) korösszetételét tekintve figyelem be kell venni, hogy az 1945-1956 között eltelt tizenegy esztendő nem elég hosszú idő ahhoz,
hogy
a
vezetőréteg
elöregedéséről
vagy
(természetes)
generációváltásról
beszélhessünk, így indokoltabb a születési időpontok alapján áttekinteni a korcsoportokat. Ezt figyelem be véve m egállapítható, hogy a legidősebbek, az 1870 és 1880 között születettek csoportjába m indösszesen 1 fő (0,8%), nevezetesen M alasits Géza szociáldem okrata politikus, országgyűlési képviselő sorolható, aki 1874-ben313 született. Hogy M alasits mennyire a csoport doyenjének számít, azt mi sem bizonyítja jobban, m int az tény, hogy a mintában szereplő m ásodik legidősebb személynél is, aki egyébként Fejes László (szül. 1885)314, az FKgP Győr városi alelnöke, több m int tíz esztendővel előbb látta meg a napvilágot. H at olyan személyiség akadt (a m inta 5,1%-a), akik 1881 és 1890 között születtek. Ehhez a csoporthoz tartoznak a koalíciós időszak m eghatározó szociáldem okrata (Szigethy Elemér, Pintér Sándor és Schramm Pál) és kisgazda szem élyiségei (dr. M eixner - később: Csejkey - Ernő és az előbbiekben em lített Fejes László), valam int egy parasztpárti, majd DNP-s országgyűlési képviselő, M észáros Ödön. Érdekes, hogy annak ellenére, hogy a m intában m essze a legnagyobb létszám m al vesznek részt, a két legidősebb kohorszban kom m unista (MKP-s és M DP-s)
politikussal
nem
találkozhatunk.
m unkásm ozgalm i veteránok jó
Az
idős
kom m unista
része ugyanis vagy m ár meg
személyiségek,
sem érte az
a
1945-ös
rendszerváltozást, vagy egészsége úgy m egrom lott a különböző m egpróbáltatások során, hogy aktív politikai és közéleti tevékenységet nem tudott vállalni az új korszakban. A helyi vezetőrétegből 12 fő (10,2%) 1891 és 1900 között született, köztük vegyesen szerepelnek kom m unista, szociáldem okrata és kisgazda párti személyek. Több m int kétszer annyian (25 fő, a m inta 21,2%) alkotják az 1901 és 1910 között születettek csoportját. A legnépesebb társaságot az 1911 és 1920 között született politikusok jelentik (46 fő, a m inta 39%-a). A legfiatalabb generáció, az 1921 és 1930 között születettek (28 fő, a m inta 23,7%) benjám inja Török István, az 1956-os forradalom alatt a m egyei rendőrfőkapitány helyettese, aki 1930-ban született, és akit forradalm i tevékenysége m iatt 1958-ban kivégezték.315
313 Palatinus - Halász (szerk.): i. m. 40. p. 314 GYMJVL Illetőségi törzslapok. Fejes László. 315 Bana József et al. (szerk.): Győr 1956. II. kötet. Dokumentumgyűjtemény. Győr, 1996b, Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal. 545. p.
109
Az 1911 és 1920 közötti nem zedék magas arányának oka abban az ism ert tényben keresendő, mi szerint az 1948-as rendszerváltást követően egy új, fiatal káderelit term elődött ki, kiknek jelentős része húszas életévei m ásodik felében, illetve a harmincas évei elején került pozícióba. Ezzel együtt a m unkásm ozgalom amúgy is kis számú idősebb szereplőinek egy része (pl. Gőcze Géza) végképp kikerült a helyi vezetés m eghatározó funkcióiból, míg mások (pl. Szántó Zoltán és Döm ötör Ferenc) országos politikai és diplom áciai karriert futottak be. A fiatalabb generációk felülreprezentáltságának m ásik oka, hogy az 1956-os ellenelit döntő része az 1910-es évek m ásodik felében, az 1920-as évek első felében született, így ők a harmincas és a negyvenes éveikben jártak, m ikor rövid időre döntéshozó pozícióba kerültek/kerülhettek.
A vizsgált csoport születési idő szerinti megoszlása (N=118) 0 ,8% ■ 1870-1880 között (1 fő) ■ 1881 1890 között (6 fő) ■ 1891-1900 között (12 fő) ■ 1901-1910 között (25 fő) ■ 1911-1920 között (46 fő) ■ 1921-1930 között (28 fő)
5. diagram
110
VI. 2. 3. Születési hely
Az 1945 és 1956 közötti helyi vezetőréteg születési helyének (107 személyé ismert) vizsgálata alapján m egállapítható, hogy 90 (84,1%) azon politikusok száma, akik a trianoni M agyarország területén születtek. Ezen belül 26 fő (24,3%) Győr városában, míg 18 fő (16,8%) Győr m egyei (G yőr-M oson-Pozsony k. e. e. vármegyei) településen látta meg a napvilágot. Ö sszességben tehát a korszak politikusainak több m int 40% -a úgym ond helyből „term elődött ki” , több szállal kötődött a városhoz, és életének jó részét is szűkebb pátriájában töltötte. A győri születésű személyek párthovatartozás tekintetében m eglehetősen tarka képet mutatnak: kom m unista (16 fő), szociáldem okrata (4 fő), kisgazda (2 fő), M DP-be igazolt egykori szociáldem okrata (2 fő) és pártonkívüli személy (2 fő) egyaránt található soraikban. A vezetőréteg tagjai közül 13 fő (12,1%) Budapesten és tágabb agglom erációjában született. A fővárosiakkal kapcsolatban két tényre érdemes felhívni a figyelmet: 5 fő (Földes Gábor, Vadas József, B erger Sándor, Fekete József és M enyhárt M iklós) az 1956-os ellenelithez tartozott, azaz a forradalm i időszakban a budapesti kötődésű személyek különösen nagy arányban voltak jelen a helyi vezetésben. Hárman (M alasits Géza, M észáros Ödön, Török István) pedig az országgyűlési képviselő pozíciót (más-más párt színeiben) töltötték be a korszakban, ami, úgy vélem, jelzi, hogy a fővárosi származás előnyt jelentett/jelenthetett a honatyai pozícióba, ez által pedig az országos politikai elitbe történő kerülésnél. Más (Győrön kívüli) dunántúli városban 10 fő (9,3%), míg D una-Tisza közi és tiszántúli városban 3-3 fő (2,8-2,8% ) született. A dunántúli városok közül különösen Szom bathely játszott
fontos
szerepet
a
győri
vezetőréteg
rekrutációjában.
A
vasi
m egyeszékhelyen többek között olyan befolyásos szem élyiségek születtek, m int dr. M eixner (Csejkey) Ernő, a győri Nem zeti
Bizottság elnöke, az FKgP G yőr városi elnöke,
országgyűlési képviselő; Szigethy Elemér, az SZDP G yőr városi elnöke, az Ideiglenes Nemzetgyűlés képviselője; Gonda György, a G yőr-Sopron m egyei pártbizottság titkára vagy H orváth Ede, a Győri Szerszám gépgyár igazgatója (később a Rába Vagon- és G épgyár vezérigazgatója), országgyűlési képviselő. M ás (Győr m egyei településen kívüli) dunántúli községben 9 fő (8,4%), Duna-Tisza közi faluban 2 (1,9%), míg tiszántúli községben 6 személy (5,6%) látta meg a napvilágot. A városokat és a falvakat együtt szemlélve elmondható, hogy m essze a legtöbb szem élyt (9 fő) Vas megye adta a helyi vezetésbe, ami részben a földrajzi közelséggel magyarázható. A második helyen azonban egy nagyon is távoli megye, H ajdú-Bihar található, ahol a m intába
111
kerültek közül 5 személy született. Az em lítetteken kívül 3 fő Zala, 2-2 személy KomáromEsztergom (akkor: Komárom), V eszprém, Csongrád, Bács-Kiskun, Heves, Békés, valam int az akkori Sopron, míg 1-1 fő Fejér és N ógrád m egye szülöttje. A vizsgálat alá vont egyének közül 16 fő (14,9%) a trianoni országhatárokon kívül, az utódállam ok valam elyikének területén született. Erdélyben és a Partium ban (Románia) 6 személy (5,6%), Felvidéken (Csehszlovákia) ugyancsak 6 fő (5,6%), D élvidéken és a D ráva mentén (Jugoszlávia) 2 (1,9%), míg K árpátalján (Szovjetunió) és Burgenlandban (Ausztria) 1 1 fő (0,9-0,9% ) jö tt világra. Egy személy, nevezetesen Funk József, a Győr-Sopron m egyei Tanács Végrehajtó Bizottság elnökhelyettese (1950. június-1954. március), Northam ptonban (M assachusetts, USA) született, ahová édesapja, a szegénység elöl menekülő földm unkás 1905-ben vándorolt ki. Felesége 1907-ben követte, majd Funk édesanyjával 1914-ben, ötesztendős korában tért vissza M agyarországra.316
Születési hely szerinti megoszlás (N=107)
6. diagram
316 MOL 276. f. 54. cs. 302. ő. e. 1954. március 15.
112
VI. 2. 4. Származás
A m intába került 119 fő közül 98-nál (a vizsgálati m inta 82,4%-a) sikerült kideríteni a szülők társadalm i állását, pozícióját. N ehezíti a tényleges kategóriák m egállapítását és a pontos analízist, hogy a korabeli forrásokban gyakran olyan általánosságok szerepelnek megjelölésként, m int „szegény parasztcsalád” , vagy „m unkáscsalád” . Az efféle társadalm i helyzet bevallása és m egjelölése az 1948-tól datálható időszakban előnyt jelentett a pozícióba kerülésnél, így sokan valós társadalm i helyzetüket elhallgatva, ha tehették, m unkásként vagy parasztként identifikálták magukat. A klasszikus szocialista rendszer időszakában a párttal szembekerülő egyénekre gyakran az értelm iségi vagy a kulákparaszt származás bélyegét sütötték, m elyek egyeseknél megfeleltek, m ásoknál nem
a valós helyzetnek. Ebből
következően a későbbiekben közölt adatokat ném ileg kritikusan kell szemlélni. A vizsgálat során a származás m egállapításánál az apa státusát vettem mérvadónak. A m intában szereplők közül 41 fő (41,8%) m unkáscsaládból indult. Ehhez a társadalm i csoporthoz soroltam a nagyipari (20 m unkásnál többet alkalmazó) üzem ek dolgozóit, a kisipari m űhelyek segédeit, a szolgáltató szektor fizikai alkalmazottait, a kereskedősegédeket, valam int a közlekedési segédszem élyzetet és az irodai altiszteket.317 A munkások kategóriájának magas reprezentáltsága a korábban elm ondottakhoz szorosan kapcsolódóan azzal magyarázható, hogy a m intában nagyobb számban szerepelnek olyan személyek, akik 1948-at követően töltöttek be vezető pozíciót, azaz olyan korszakban, m ikor a káderek kiválasztásának egyik fő sajátossága a m ár em lített munkás (és paraszt) származás favorizálása volt. Az apa konkrét foglalkozását, hivatását szemlélve (ez 41-ből 27 személynél ismert) nagyon színes képpel találkozhatunk. A legszám osabb csoportot (5 fővel) a M ÁVdolgozók összevont kategóriája (vasúti kisegítő m unkás, fékező, segédfékező, vasúti munkás, m ozdonyvezető) jelenti. A m ásodik helyen (3-3 fő) a vagongyári m unkások m eglehetősen tágan értelm ezhető csoportja, valam int a kőm űves segédek állnak. A további szakmák m ind m ind 1-1 fővel képviseltetik m agukat a m intában: nyomdász, asztalos, uradalm i főgépész, hentessegéd, csavargyári segédmunkás, kovácssegéd, bányász, lakatossegéd, cipészsegéd, m ázolósegéd,
téglagyári
munkás,
m űbőrm intázó,
géplakatos,
vas-
és
fémöntő,
kereskedősegéd (majd vasúti írnok és gyors-fényképész), segédmunkás. A felsorolásból kitűnik, hogy a munkás származású helyi vezetők édesapjainak túlnyom ó része csak kevésbé m egbecsült és rosszabb m egélhetési lehetőséget biztosító segéd-, illetve betanított m unkát
317 Gyáni - Kövér: i. m. 294. p.
113
végzett, tehát a m unkásság csoportján belül is inkább az alsóbb rétegekben helyezkedett el. A m intában m indössze két ún. „elitebb” szakma fordul elő. G ódor Ferencnek, az M KP M egyei Bizottság Agitációs és Propaganda Osztály vezetőjének (1946. július-1948. május) édesapja m ozdonyvezetőként318, míg Szabó Györgyé (a Győri Ideiglenes N em zeti Tanácsban a m unkástanács elnöke) nyom dászként dolgozott.319 Kisiparos (önálló, zöm m el segéd nélküli vagy 1-3 segédes m űhelytulajdonosok320) és kiskereskedő
(összevontan:
kispolgári)
családok
gyerm ekei
relatíve
magas
számban
képviseltetik m agukat a helyi vezetőrétegben. Ebből a társadalm i csoportból a mintában szereplők közül 19 fő (19,4%) származott. A kategórián belül a kom m unista/M D P-s szem élyiségek dom inanciája érhető tetten, akik 13 fővel képviseltetik magukat. Az édesapa pontos szakmája 16 személlyel kapcsolatban volt egyértelm űen beazonosítható. Ez alapján 3 egyénnél a családfő cipész, míg 2 személy esetében hentes hivatást űzött. 1-1 fő apja szatócs, borbély, férfiszabó, csizmadia, bádogos, bőrványoló tímár, hajóács-kádárm ester, patkoló- és kocsi kovács, autószerelő-mester, vaskereskedő, míg 1 személyé háztulajdonos volt. Az ősterm eléshez-m ezőgazdasághoz (mely kategóriát két csoportra bontva elemzem) kapcsolódó származás szintén gyakran fordul elő a vizsgálati mintában. Uradalm i cseléd, zsellér, földm unkás és agrárproletár eredetű fam íliákból 11 fő (11,2%) jött, egy személy kivételével m indnyájan a M agyar K om m unista Párt és a M agyar D olgozók Pártja színeiben folytattak politikai-közéleti tevékenységet. Paraszt (törpe, kis- és középbirtokos) ősökkel 13 fő (13,4%) rendelkezett. A társadalm i helyzetre vonatkozó m eghatározások túlságosan sematikus volta m iatt csak annyi bizonyos, hogy a m intába kerültek közül 2 fő (két parasztpárti tisztségviselő) született biztosan törpebirtokos családba. Dr. Tézsla Józsefnek, G yőr-M oson-Pozsony k. e. e. várm egye alispánjának (1945. június-1946. január) szülei hagyma-, illetve torm akertészettel foglalkozó parasztok voltak321, míg Szarvas Imrének, a N em zeti Parasztpárt Győr-Sopron m egyei tikárának (1949-től) szülei 4 kat. hold földön dolgoztak.322 Nagy valószínűséggel ugyancsak ehhez a csoporthoz sorolhatjuk dr. Szilágyi Gábort, Győr-M oson-Sopron várm egye alispánját (1947. m árcius-1950. április) és Zámbó Józsefet, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége (1950-1955) G yőr-Sopron m egyei titkárát, kiket a különböző
forrásokban
szegényparaszt
családból
érkezőknek
aposztrofálnak.323
A
318 MOL 288. f. 5. cs. 33. ő. e. 1957. július 2. 319 Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) Kézirattára, 1956-os gyűjtemény. Interjú Szabó Györggyel. Columbia University Research Program for the Hungarian Revolution (CURPH), No. 253. 2. p. 320 Gyáni - Kövér: i. m. 258. p. 321 Szabad Győr, 1945. június 19. 322 Győrmegyei Hírlap, 1949. május 10. 323 Győrmegyei Hírlap, 1949. május 11., MOL 288. f. 7. cs. 61. ő. e. 1959. október 6.
114
törpebirtokos és a kisbirtokos lét határáról (6. kat. hold föld) egy M KP/M DP-s politikus Kozm a József, országgyűlési képviselő324 - valam int egy NPP/M DP-s tisztségviselő - dr. Kéri József, Győr-Sopron m egye főügyésze (1954-1956), a Dunántúli N em zeti Tanács Tagja325 indult. Nem m eglepő m ódon középparaszt326 és kulák paraszt családok sarjaival elsősorban a Független K isgazda Párt soraiban találkozhatunk. Ebből a társadalm i közegből került a helyi vezetőrétegbe Lates József, az FKgP G yőr városi elnöke (1946. szeptembertől), az FKgP Ideiglenes Intéző Bizottságának alelnöke (1956. novem ber 1-től)327; Kiss Sándor, az FKgP megyei elnöke (1948-ig), az FKgP Ideiglenes Intéző B izottságának elnöke (1956. novem ber 1-től)328; valam int dr. M odrovits István, az FKgP megyei főtitkára (1946-ban), az FKgP m egyei főtitkára (1956. novem ber 1-től).329 Két kom m unista párti politikus szintén az em lített társadalm i állásból startolva jutott politikai-közigazgatási pozícióba Győrben és a megyében. Szili Ferencnek, a győri N em zeti Bizottság titkárának (1946. augusztustól), az M KP Győr városi szervezete kádervezetőjének szülei középparasztok voltak330, míg Sárosi Jánosnak, az M DP Győr-Sopron m egyei Bizottsága Párt- és Töm egszervezetek O sztálya vezetőjének (1950-1952),
az M DP
Győr-Sopron m egyei B izottsága m ásodtitkárának
(1952-1957)
édesapját a káderanyagokban kuláknak minősítik, persze nem felejtik el megemlíteni, hogy Sárosi vele m ár 1930 óta nem tart kapcsolatot, m ivel anyjával azóta különváltan él. H ozzáteszik azt is, hogy az apa a „felszabadulás” előtt kiszökött külföldre, akiről onnantól semm it sem tudnak.331 Ezzel Sárosi származásából fakadó hátrányát sikerült is semmissé tenni. A m intában az alkalm azott és az értelm iségi csoport részvétele nem m ondható jellem zőnek. Előbbi kategóriához 7 személy (7,1%) tartozik, kiknek apjai katonatisztként, bírósági végrehajtóként, vasúti tisztviselőként, postaellenőrként, M ÁV tisztként, illetve városi főszám vevőként tevékenykedtek. Egy esetben, Kardos M ártonnal, az M DP Győr-Sopron m egyei B izottsága Agitációs és Propaganda Osztály vezetőjével (1950-1954) kapcsolatban, az apa pontos foglalkozása nem volt beazonosítható, de társadalm i helyzetként a forrásban az
324 Marelyn Kiss - Vida (főszerk.): i. m. 239. p. 325 OHA Kéri József-interjú. Készítette Hegedüs István 1984-ben. 1956-os Intézet Oral History Archívuma, V 149. sz. 1. p. (a továbbiakban: Kéri József-interjú) 326 Amíg országosan általában a 20-50 holdas birtokhatárok között volt szokás meghatározni a középparaszti gazdaságokat, addig az Alföldön azok alsó határa 20-30 hold közé esett, a Dunántúlon pedig már 10-20 hold között is lehetett találni hamisítatlan középparaszti gazdaságokat. Gyáni - Kövér: i. m. 270. p. 327 ÁBTL 3. 1. 5. O-14847/106 Lates József. 328 ÁBTL 3. 1. 5. O-14847/1 Fasiszta pártok, szervezetek és polgári pártok tagjai I. 329 ÁBTL 3. 1. 5. O-14847/1 Fasiszta pártok, szervezetek és polgári pártok tagjai I. 330 MOL 276. f. 54. cs. 408. ő. e. 1956. augusztus 28. 331 MOL 276. f. 54 cs. 372. ő. e. 1955. július 11.
115
„alkalm azotti család” volt m egjelölve.332 U tóbbi csoportba szintén 7 fő (7,1%) sorolható. Négy esetben a konkrét hivatásra is sikerült rálelni, ezek a következők: várm egyei főlevéltáros, gim názium i tanár, kereskedelm i iskolai tanár és tanító. Az értelm iségi pozícióból indulók esetében megfigyelhető, hogy m indegyikőjüknek sikerült, a család kulturális tőkéjét kihasználva, diplom át - többségüknek jogi doktorátust - szerezni, mely általában a státuszm egőrzést is m aga után vonta. Ez a megállapítás név szerint az alábbi személyekre érvényes: dr. A lapy Gyula, a győri állam ügyészség vezetője (1947. júniustól), az SZDP központi ellenőrző bizottságának titkára (1948. m árciustól); dr. H orváth József, Győr város polgárm ester-helyettese
(1945.
július-1945.
december),
az
FKgP
Ideiglenes
Intéző
Bizottságának tagja (1956. október 31-től); dr. Petrovich Ferenc, az M DP Győri Végrehajtó Bizottsága közigazgatási
felelőse
(1948.
m ájustól);
dr.
Csincsák
Endre,
a M egyei
M unkástanács tagja, a szakszervezeti bizottság elnöke (1956.október-decem ber); dr. Bálint Károly, a városi Értelm iségi Tanács tagja (1956. október-december); Jobbágy Kálmán, a V agongyári M unkástanács tagja, a m unkástanács delegáltja a M egyei Tanácsban (1956. október-december) és Tárnok Gyula, SZDP titkár, az M DP Győri Végrehajtó Bizottságának kulturális m egbízottja (1948. márciustól). Az értelmiségi fam íliába születettek között, talán nem m eglepő módon, négy olyan személy akad, aki az 1956-os forradalom idején különböző pozíciókban
ugyan,
de
egyértelm űen
a dem okratikus
átalakulás
irányába fejtett ki
tevékenységet.
Származás szerinti megoszlás az apa pozíciója szerint (N-98) ■uradalmi cseléd, zsellér, agrárproletár {11
41,8%
7. diagram
M int ahogyan arról m ár fentebb tettem em lítést, a család társadalm i helyzetének m egítélésekor a vizsgált korszakban (is) az apa státusa volt a mérvadó, ennek ellenére úgy
332 MOL 276. f. 54. cs. 371. ő. e. 1955. július 14.
116
vélem, érdekes lehet m egvizsgálni az anyák hivatását is. A m intába kerülők közül 17 fővel kapcsolatban sikerült felderíteni az anya foglalkozását. Az alacsony elem szám fő oka, amit m ár korábban ugyancsak részben érintettem, hogy a különböző dokum entum ok jelentős részében csak az apa pozícióját szerepeltetik vagy csak a család társadalm i helyzetét rögzítik általánosságban (pl. parasztcsalád, munkáscsalád, értelmiségi család), m elynek során az anya státuszát tulajdonképpen beolvasztják az apáéba. M indezekből kiindulva az alábbi szakmák fordulnak elő az anyák körében: 4-4 fő gyári munkásnő, illetve háztartásbeli, 3 személy cseléd, 2 fő mosónő, míg 1-1 személy orvosi asszisztens, házvezetőnő, varrónő, illetve szövőnő. A foglalkozások között, m int látható, tipikus női, elsősorban az alsóbb társadalmi rétegekre jellem ző szakm ákat találunk. A háztartásbeli pozíció kialakulásának előfeltétele, illetve oka az átlagosnál jobb apai státusz (például Szigethy Attila, a D unántúli Nemzeti Tanács elnöke esetében, kinek apja bírósági végrehajtó volt)333 vagy a magas gyermeklétszám (például Szántó Zoltán, az M KP Észak-dunántúli Területi Bizottság titkára és M edey István, az SZDP Győr-M oson-Pozsony m egyei titkára, országgyűlési képviselő szülői családjában) volt.
VI. 2. 5. Iskolázottság
A vizsgálati m inta iskolázottságának-m űveltségének elem zésekor a m agyar oktatási rendszerben nagyjából az 1870-es évekre kikristályosodó iskolatípusokat, m int önálló kategóriákat vettem figyelem be és alkalm aztam .334 A helyi vezetőréteg tagjainak esetében külön szemlélem az iskolai végzettséget az első, a m intába történő bekerülést jelentő, pozíció idején, valam int a teljes életút során szerzett legm agasabb végzettséget. Az adatsorok lehetőséget biztosítanak az intragenerációs mobilitás sajátosságainak feltárására, valam int az iskolázottság, a foglakozás és politikai pálya közti sajátos összefüggések érzékeltetésére.
333 Marelyn Kiss - Vida (főszerk.): i. m. 401. p. 334 Lásd bővebben: Gyáni - Kövér: i. m. 156-157. p.
117
VI. 2. 5. 1. Iskolai végzettség az első pozícióba kerülés idején
A kutatásban szereplők közül 95 fővel kapcsolatban (a m inta 79,8% -a) sikerült rálelni az iskolai végzettségre az első fontosabb politikai-közigazgatási poszt idején. Ez alapján elmondható, hogy 2 fő (2,1%) az em lített időpontban még elemi iskolai végbizonyítvánnyal sem rendelkezett. M indkettőjük (Mikó Erzsébet, az SZDP m egyei titkára; V arga Ferencné, országgyűlési
képviselő)
esetében
a
tanulatlanság
oka
a
sanyarú
családi-,
és
életkörülm ényekben keresendő. Erre a többnyire helytálló indokra, az alacsony iskolai végzettséget m agyarázandó, egyébként számos személy hivatkozik az önéletrajzokban és visszaem lékezésekben. V arga Ferencnével kapcsolatban így ír a napilap az egyik cikkében: „N agyszentjánoson született, egy földes, világtalan cselédlakásban. H ét gyerek volt a családban: a kislány nyolcéves korában m ár lovat vezetett, alig érte, de segíteni akart szüleinek. Évszám ra ugyanazt ették, reggel egy szelet kenyeret, ebédre száraz krumplit, vagy bablevet, vacsorára kenyeret, - de ha a negyedév a vége felé já rt és a kom m enció fogytán volt, még azt sem ... Öt elem it végzett, azaz hogy végezte volna, ha törődik valaki azzal, hogy jár-e iskolába, van-e csizm ácskája, am iben e lin d u ljo n .335 Az elem i iskola hat osztályát 23 fő (24,2%) végezte el, 8 általános iskolai osztályt (term észetesen m ár 1945 után) 5 egyén (5,3%) já rt ki, míg be nem fejezett polgári iskolával három (3,2%) személy (Markó G yula336, Győr polgárm estere - 1948. decem ber 22-től, a Győri Városi Tanács V. B. elnöke - 1950. augusztus 15-től, a G yőr-Sopron M egyei Tanács V. B. elnöke - 1951. június 20-tól, D óczi Róbert337, az M DP Győr-Sopron M egyei Intéző Bizottsága titkára - 1956. október 27-től és Takács A ndrás338, az M DP G yőr-Sopron M egyei Bizottsága Párt- és Töm egszervezetek Osztálya vezetője - 1952-től, az M DP Győr-Sopron M egyei B izottsága harm adik titkára - 1955-1956. október) rendelkezett. A legfeljebb népiskolát végzettek száma és aránya valószínűsíthetően még m agasabb a m intában, hiszen a nem ism ert iskolázottságúak kategóriájában (24 fő)
10 munkás foglakozású és 1 földműves
személy is található. Az elem i iskolai bizonyítványt szerzők között, jellem ző
módon, a
kom m unista párti szem élyiségek dom inanciája érhető tetten, akik 19 fővel képviseltetik m agukat
a
csoportban.
Polgári
iskolai
végzettséggel,
m elyet
eredetileg
középfokú
tanintézetnek szántak, végül azonban nem nyújtott középfokú végzettséget, viszont a tanítóképzőhöz, a felső kereskedelm i iskolához, valam int a jegyzői tanfolyam ra való 335 Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1953. május 10. 336 MOL 276. f. 54. cs. 148. ő. e. 1951. június 13. 337 MOL 276. f. 54. cs. 313. ő. e. 1954. május 8. 338 MOL 276. f. 54 cs. 413. ő. e. 1950. szeptember 14.
118
felvételhez is m egfelelő előkészítést nyújtott339, 13-an (13,7%) bírtak, alsófokú szakiskolát (például fém ipari szakiskolát vagy szénipari előkészítő iskolát) 4-en (4,2%) végeztek, míg 5 szem élynek (5,3%) a jelzett időpontig be nem fejezett középiskolája volt. A m intában szereplők közül 11 fő (11,6%) tudott érettségit felm utatni, mely a korban nem csak az egyetem re történő továbbjutás kapuját jelentette, hanem m ár m agában is önálló státust biztosított a magán- és közhivatalok széles spektrumában. A bizonyítványt négyen gim názium ban, hárm an kereskedelm i felső iskolában, míg ketten felső ipari iskolában szerezték meg, em ellett 1-1 fő reáliskolában, illetve gépipari technikum ban (ez az iskolatípus m ár az 1945 utáni oktatási rendszerben jö tt létre) jutott a végzettséget igazoló papírhoz. Az érettségizettek csoportjában több párt is képviselteti magát: 5 M KP/M DP-s, 1 parasztpárti, 1 szociáldem okrata, 1 N PP/M DP-s, míg 3 párton kívüli, illetve nem ism ert párt-hovatartozású személy található soraikban. U tóbbiak között főleg az 1956-os forradalm i cselekm ényekben fontos szerepet játszó egyéneket (Vadas József, a V agongyár főm érnöke és irányítója 1956 októberében-novem berében; Berger Sándor, üzem i m unkásküldött a városi tanácsban, majd a M egyei Tanács V égrehajtó Bizottságában) találunk. Középfokú szakiskolát, legalább is annak m inősíthető oktatási intézm ényt 2 személy (2,1%) já rt ki. M alasits Géza, szociáldem okrata országgyűlési képviselő, három ipariskolában is tanult. Londonban évekig a W orkingm an College m unkáskollégium , majd a cam bridge-i Ruskin College hallgatója volt.340 Dékán Sándor, a SZOT Győr m egyei titkára (1947-ben) szülővárosában, Balassagyarm aton m űszeripari iskolát végzett.341 A helyi vezetőréteg tagjai között egy olyan személy (1,0%) akad, aki bár felsőfokú tanulm ányokba kezdett, diplom át azonban nem sikerült szereznie. Fertetics Ferenc a D em okrata N éppárt G yőr városi titkára (1948-ban) az érettségi m egszerzése után egy évig a püspöki teológia hallgatója volt Győrben, majd 1942-ben a budapesti Közgazdaságtudom ányi Egyetem re iratkozott be, tanulm ányait azonban két év után, 1944 őszén az akkori háborús esem ények m iatt kénytelen volt m egszakítani.342 Felsőfokú oktatási intézm ényben 24 személy (25,3%) jutott diplomához, közülük 19en egyetemi, míg öten főiskolai (például tanítói, pedagógiai, zenem űvészeti) képzésben vettek részt.
Az
egyetem et
végzettek
között
a kisgazdapárti
szem élyek
(7
fő)
magasan
reprezentáltnak tekinthetők. 4-4 fő M KP/M DP-s, valam int az SZDP-ből az M DP-be átigazoló
339 Gyáni - Kövér: i. m. 157. p. 340 Marelynn Kiss - Vida (főszerk.): i. m. 253. p. 341 PIL 867. f. 1/d-90 Dékán Sándor. MOL 288. f. 7. cs. 530. ő. e. 1977. augusztus 15. 342 ÁBTL 3. 1. 5. O-14847/35 Fertetics Ferenc István.
119
tisztviselő, míg 3-3 személy parasztpárti, illetve ism eretlen párt-hovatartozású. A csoportban 1-1 olyan egyén akad, aki az Szociáldem okrata Párton belül, az NPP/DNP-ben, illetve az N PP/M D P-ben politizált. Az egyetemi diplom ával rendelkezők túlnyom ó része (15 fő) államés jogtudom ányi egyetem en szerezte képesítését, mely adat jelzi, hogy a korszakban, am ikor az iskolázottság m ár nem szám ított annyira egy adott pozícióba történő kerülésnél, az em lített végzettség és a közigazgatási-politikai pálya között még mindig relatíve szoros - bár a korábbinál nyilvánvalóan gyengébb - kapcsolat m utatkozott. A m intában szereplők közül 2 személy, nevezetesen Kecskeméti István343, a G yőr-Sopron m egyei Tanács Végrehajtó Bizottságának
elnökhelyettese
(1954-1980)
és
Jobbágy
K álm án344,
a
V agongyári
M unkástanács tagja, a m unkástanács delegáltja a M egyei Tanácsban (1956. október novem ber) m űszaki egyetem i végezettséggel bírt a(z) (első) pozícióba bekerülés idején. 1-1 fő gazdasági egyetem i diplom ával (Lates József, az FKgP Győr városi
elnöke - 1946.
szeptembertől, az FKgP Ideiglenes Intéző Bizottságának ügyvezető alelnöke novem ber
1-től)345, illetve
m atem atika-fizika
szakos
középiskolai
1956.
tanári képesítéssel
(M észáros Ödön, a Győri Nem zeti Bizottság elnöke 1945. novem bertől 1946 végéig, országgyűlési képviselő 1947. szeptembertől 1948. novem berig)346 rendelkezett. A korszak helyi vezetőrétegében 1 (1,0%) személy (Éliás Ferenc, a Győr-Sopron M egyei Rendőr-főkapitányság vezetője 1956 októberétől, a Győri N em zeti Tanács Forradalm i Katona Tanácsa helyettes vezetője 1956. októbertől) a rendőrtiszti347, míg ugyancsak 1 (1,1%) fő (Török István, a forradalom alatt a m egyei rendőr-főkapitány helyettese) a tüzértiszti iskolát járta ki.348
A
m intába
kerültek
iskolai
végzettségét
(az
első
pozícióba kerülés
idején)
összességében szemlélve elmondható, hogy több m int a felük (58,9%) a középfokúnál alacsonyabb szintű végzettséggel bírt. A tudás-deficit tehát a vezetőréteg jelentős része esetében egy fő sajátosságnak tekinthető, különösen igaz ez az állítás az 1948 utáni káderekre vonatkozóan. A m ásik domináns csoportot, m int m ár fentebb em lítettem, az egyetem et végzettek alkotják, akikkel kapcsolatban két érdekes tényre hívnám fel a figyelmet. Egyrészt megfigyelhető, hogy a négy diplom ával bíró kom m unista személyiség közül kettő (dr. Tóth
343 MOL 276. f. 54. cs. 341. ő. e. 1954. november 1. 344 Bana et al. (szerk.): i. m. 1996b. 541. p. 345 ÁBTL 3. 1. 5. O-14847/1 Fasiszta pártok, szervezetek és polgári pártok tagjai I. ÁBTL 3. 1. 5. 0-14847/106 Lates József. 346 Marelyn Kiss - Vida (főszerk.): i. m. 261. p. 347 Bana et al. (szerk.): i. m. 1996b. 540. p. 348 T T ^ C / I C ™
120
István és Földes Gábor), valam int a három ism eretlen párttagságú/párton kívüli tisztségviselő (Tihanyi Árpád, dr.
Bálint Károly, Jobbágy Kálmán)
az
1956-os
győri forradalm i
eseményekben, a rendszerrel szembefordulva, fontos szerepet töltött be. M ásrészt az adatokból kiolvasható, hogy a kom m unista párt az 1948-as fordulat idején tudatosan törekedett arra, hogy az SZD P-ből (dr. A lapy Gyula, dr. Gönczöl Gyula, dr. Petrovich Ferenc, Tárnok Gyula) és az N PP-ből (dr. Kéri József) egyetem et vagy főiskolát végzett (elsősorban jogvégzett) szem élyeket igazoljon át a M agyar D olgozók Pártjába, bővítve ezzel a saját, szűknek mondható értelm iségi rétegét.
8. diagram
VI. 2. 5. 2. A teljes életpálya során megszerzett legmagasabb iskolai végzettség
A helyi vezetőréteg tagjainak (98 fő adatai alapján, a m inta 82,4%-a) az életút során szerzett legmagasabb iskolai végzettségét górcső alá véve term észetszerűleg az előzőtől eltérő képpel találkozhatunk. Be nem fejezett elem i iskolája m ár csak 1 (1,0%) főnek (Varga Ferencné) volt. 13 személy esetében (13,4%) az elemi iskola hat osztálya, 2 főnél (2,0%) pedig az általános iskola nyolc osztálya m inősült a legm agasabb végzettségnek az életút során. A m intában 1 (1,0%) olyan személy akad, aki m egkezdett polgári iskolai tanulm ányait nem fejezte be, 11 egyén (11,2%) kijárta a polgári iskolát, 2 személy (2,0%) alsófokú szakiskolai bizonyítványt tudott felm utatni, m íg 3 fő (3,1%) nem ért a középiskolai tanulm ányai végére. Érettségivel, m int legm agasabb végzettséggel 13 fő (13,4%) bírt, míg középfokú szakiskolája 1 szem élynek (1%) volt. Felsőfokú tanulm ányaikat ketten (2,0%) nem fejezték be, akadém iákon 4-en (4,1%) tanultak, m íg felsőoktatási intézm ényben 42-en
121
(42,9%)
szereztek diplomát. Az általam
az egyéb kategóriába sorolt intézm ényeket
(rendőrtiszti iskola, tüzértiszti iskola, építőipari továbbképző) 1-1 fő járta ki. Az adatsorokat vizsgálva m egállapítható, hogy szigorúan csak az iskolai végzettséget tekintve, a m intában 28 fő valósított meg karrier-m obilitást, azaz az első pozícióba kerüléskor m egfigyeltnél m agasabb végzettséget szerzett élete folyamán. Soraikban, ism erve a kor politikai és társadalm i változásainak hatásait, egyáltalán nem m eglepő módon, szinte kizárólagosan M KP/M DP-s, illetve SZDP/M DP-s szem élyiségeket találhatunk. Az első végzettséghez képest a m obilak közül (egy személy esetében a mobilitás m értéke nem ismert) 2 fő (7,4%) egy szinttel (pl. szakiskoláról befejezett középfokú végzettség), 3 fő (11,2%) két szinttel (pl. középfokról befejezett felsőfokú végzettség), 5 személy (18,5%) három fokkal (pl. szakiskoláról befejezett felsőfokú végzettség vagy nyolc általánosról középfokú végzettség, stb.), míg ugyancsak 5 fő (18,5%) négy fokkal (pl. négy polgáriról felsőfokú végzettség vagy hat elem iről középfokú, stb.) lépett előre. Öt szintet (pl. nyolc általánosról felsőfokú végzettség) 6 személy (22,2%), míg hat fokot (pl. hat elem iről felsőfokú végzettség) szintén 6 fő (22,2%) ugrott felfelé az iskolai pályafutása során. Összességében 16 főnek sikerült - m int láthattuk, gyakran alacsony iskolai szintről indulva - 1948 után diplom át szereznie, elsősorban jogi, m űszaki vagy közgazdasági területen. Többük a párt tám ogatásával a m unka mellett levelező tagozaton tanult, és a negyedik x-en túl kapta kézhez a felsőfokú végzettséget igazoló bizonyítványt. H araszti Jánost, az M DP Városi Pártbizottság titkárhelyettesét (1948. júniustól), a Győri Városi Pártbizottság titkárát (1950. februártól 1951. szeptemberig) 40 esztendősen349; M arkó Gyulát, Győr város, majd G yőr-Sopron megye tanácselnökét 43 évesen350; míg K atona Lajost, győri tanácselnököt (1951-1954), majd G yőr-Sopron megyei tanácselnököt
(1957-1967)
ugyancsak
43
esztendős
korában
avatták
az
állam-
és
jogtudom ányok doktorává.351 Lombos Ferenc, az M SZM P G yőr-Sopron m egyei pártbizottság első titkára (1957-1966), a Győr-Sopron m egyei Tanács elnöke (1966-1985) 45 évesen a Zrínyi M iklós Katonai Akadém ián diplom ázott352, míg Bittmann Ernő még később, 50 évesen szerezte meg oklevelét a K özgazdaságtudom ányi Egyetem külkereskedelm i szakán (korábban m ár a Gazdasági és M űszaki A kadém ia belkereskedelm i tagozatát is elvégezte).353 A kom m unista politikusok közül a legkitartóbb tanulónak Dékán Sándor, a SZOT Győr-Sopron
349 GYMSMGYL X. 415. 53. f. 31. ő. e. A MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottsága iratai. Győr-Sopron megye munkásmozgalmi harcosainak visszaemlékezései. Haraszti János. 350 MOL 288. f. 5. cs. 26. ő. e. 1957. május 21. 351 Kisalföld, 1963. február 22. 352 Szabó Csaba: Lopással vádolták a megyei párttitkár feleségét. Múlt-kor történelmi portál, 2007. november 29. (http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=19031) 353 Grábics - Dr. Horváth - Kucska (szerk.): i. m. 48. p.
122
m egyei tikára (1947-ben) minősült, aki 1962-ben, 45 esztendősen, a K özgazdaságtudom ányi Egyetem en ipari közgazdász diplom át szerzett, majd 1968-ban, 51 évesen, elvégezte a Jogtudom ányi Egyetem munkajog szakát is.354 Az egyetlen olyan személy, aki nem M DP tagként valósított meg felsőfokú végzettséggel záruló iskolai mobilitást, Szigethy A ttila volt, aki 43 esztendősen (1955-ben) a soproni Erdészeti Főiskolán szerezte meg diplom áját.355 Az intragenerációs m obilitást végrehajtók közül két fő (Mikó Erzsébet356, SZDP m egyei titkára 1948-ban és Csizm azia Lajos357, az M DP Győr-Sopron m egyei Bizottsága Ipari O sztályának vezetője - 1953 tavaszától) számára a kétéves Gazdasági és M űszaki Akadémia, m íg ugyancsak két személynek (Bognár Kálm án358, az M DP Győr-Sopron megyei Bizottsága M ezőgazdasági O sztályának vezetője - 1949-től 1954-ig, az M DP Győr-Sopron megyei Bizottsága m ásodtitkára 1954-től 1956. októberig és M ezei József359, a Győr-Sopron m egyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökhelyettese -
1953-tól) a M ezőgazdasági
A kadém ia jelentette az iskolai pályafutás betetőzését. Az em lített oktatási intézm ények valahol a közép és a felsőfok között helyezkedtek el a korabeli oktatási struktúrában, és azokat, am int a nevükből is kiderül, elsősorban a m ezőgazdaság és az ipar területén funkcióba állítani szándékozott, vagy m ár ott tevékenykedő káderekkel végeztették el. A m obil szem élyek közül öt főnek az érettségiig sikerült eljutnia élete folyamán, m elyet zöm ük, a beosztásukhoz szorosan kapcsolódó oktatási intézm ényben (pl. gépipari technikum, m ezőgazdasági technikum ) szerzett meg. Sárosi János, az M DP Győr-Sopron m egyei Bizottsága Párt és Töm egszervezetek O sztálya vezetője (1950-1952), az M DP GyőrSopron m egyei B izottsága m ásodtitkára (1952-1957) iskolai pályáján a nyolc általános360, míg Károlyi István, az M DP Győri V égrehajtó B izottságának töm egszervezője (1948. májustól) esetében az építőipari továbbképző jelentette a végállom ást.361
354 PIL 867. f. 1/d-90 Dékán Sándor. 355 Marelyn Kiss - Vida (főszerk.): i. m. 401. p. 356 MOL 276. f. 54. cs. 150. ő. e. 1951. július 4. 357 GYMSMGYL 30. f. 2. fcs. 88. ő. e. MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottság Archívuma. MDP Győr-Sopron megyei Bizottsága Párt és Tömegszervezetek Osztálya. Kitüntetési javaslatok. 358 GYMSMGYL 30. f. 2. fcs. 38. ő. e. MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottság Archívuma. Párt és Tömegszervezetek Osztálya. Az MDP és a Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ) megyei apparátusában dolgozó függetlenített pártfunkcionáriusok állami oktatásának szervezésére vonatkozó iratok. 359 MOL 276. f. 54.cs. 251. ő. e. 1953. július 13. 360 MOL 288. f. 7. cs. 13. ő. e. 1957. szeptember 6. 361 PIL 274. f. 25. cs. 50. ő. e. Magyar Kommunista Párt Központi Vezetősége iratai. A Káder Osztály megyékkel kapcsolatos iratai. Győr megye.
123
9. diagram
VI. 2. 6. Eredeti foglalkozás és szakképzettség
A helyi vezetőréteg eredeti foglalkozás szerinti összetételének vizsgálatát megnehezíti, hogy számos egyénnel kapcsolatban a különböző dokum entum ok gyakran több, eltérő jellegű hivatást is feltüntetnek. A könnyebb áttekinthetőség érdekében az elem zésben m inden személlyel kapcsolatban csak egy foglalkozást szerepeltetek, az eredeti foglalkozásnak az első m egszerzett szakmát tekintem. Ahol rokon területek adódnak, ott összevont kategóriákat alkalmazok. A vizsgált egyének foglalkozási m egoszlása rendkívül tarka képet mutat. 113 személy (a teljes m inta 95%-a) 40 szakmán és foglalkozási csoporton osztozik. A m intában a legnagyobb számban (12 fővel) a főhivatású közigazgatási tisztviselők és közhivatalnokok (állami, megyei, járási és városi tisztviselők, rendőrségi alkalmazottak) képviseltetik magukat. K özülük többen (pl. dr. Velsz Aladár, dr. Borbély Endre, dr. Tóth István) a későbbi karrierjük során - jogtudom ányi végzettségüknek köszönhetően -
ügyvédként is praktizáltak. A
m ásodik legnépesebb kategóriát (9 fő) a lakatos(segéd) szakmát űzők alkotják. A hivatás gyakori előfordulása a foglalkozás korabeli elterjedtségével magyarázható, különösen Győrben, az ipari központban. A m intában 8-8 olyan személy akad, kinek eredeti foglalkozása m ásik két úgynevezett „divatszakm a” : az asztalos(segéd), illetve a vasesztergályos(segéd) hivatás volt. Szövőként és
124
textilm unkásként
6
személy,
villanyszerelőként,
m érnökként
míg
tanítóként/tanárként/egyetem i
(gépész-,
bánya-,
valam int
tanársegédként,
textilm érnök),
valam int
földm űvesként 5-5 fő tevékenykedett. A
helyi
vezetőrétegben
négyen
kereskedőként
keresték
a
kenyerüket.
Kőműves(segéd), M ÁV -alkalm azott (és munkás), műszerész, nyomdász, illetve autó- és m otorszerelő egyaránt 3-3 fő található a vizsgálati mintában. K etten-ketten cipészként, technikusként, illetve gyári tisztviselőként dolgoztak. Ü gyvédi praxisából két fő (dr. M eixner Ernő és dr. Bálint Károly) származtatta jövedelm ét jelentős részét. Ü gyészi, pontosabban népügyészi hivatást a m intában szereplők közül, jellem ző módon, két, 1948 folyam án a SZDP-ből az M DP-be igazoló személy (dr. A lapy Gyula és dr. Petrovich Ferenc) űzött. (Előbbi személy - pályája legelején Érsekújváron rövid ideig ügyvédkedett is).362 M int m ár arról fentebb szóltam, a kom m unista párton belül 1948 környékén égető problém ának m utatkozott a jogi „értelm iség” hiánya; a problém át egyes kádereik ilyen irányú továbbképzésével, illetve a m ár jo g i végzettséggel rendelkezők pártba történő beléptetésével szándékoztak kezelni. U tóbbi jelenséget, Szakolczai A ttila szavaival élve, „fordított káderpolitikának” is nevezhetjük.363 Az 1-1 fő által űzött szakmák tárháza m eglehetősen széles, akad köztük szobafestő és mázoló, hajóács segéd, kereskedelm i alkalmazott, gépmunkás, fém ipari munkás, vagongyári munkás, gazdatiszt/jószágkorm ányzó, tetőfedő, vaskereskedő segéd, szabósegéd, gazdasági cseléd, fűtésszerelő, szerszám készítő, m érlegkészítő segéd, bőripari munkás, kárpitos segéd, cipőtűző, bányam unkás, m űszaki rajzoló, valam int színházi rendező és református pap is.
VI. 2. 7. A z intergenerációs és az intragenerációs mobilitás tendenciái
Az egyes foglalkozásokból társadalm i kategóriákat alkotva képet kaphatunk arról, hogy m ilyen pozícióból is startoltak saját karrierpályájukon a m intában szereplő egyének. A korszak vezetőrétegéből 67 fő (59,3%) a m unkásság társadalm i csoportjába tartozik. Az alkalm azotti kategóriához 21 (18,6%), az értelm iséghez 15 személy (13,3%) sorolható, míg a parasztság (földműves, kisgazda) csoportjában 6 (5,3%), a kereskedők között pedig 4 személyt (3,5%) találhatunk. A kapott adatokat és az apa társadalm i pozíciójánál látott eredm ényeket, a m obilitás-vizsgálatok egyik leggyakrabban alkalm azott módszerével, az
362 http://server2001.rev.hu/oha/oha_display_biography.asp?id=34718&lang=h 363 OHA Fekete József-interjú. Készítette Szakolczai Attila 1997-ben. 1956-os Intézet Oral History Archívuma, 702. sz. 10. p. (a továbbiakban: Fekete József-interjú)
125
ISA-paradigm a segítségével vetem össze. A könnyebb értelm ezhetőség kedvéért öt fő társadalm i kategóriát használok az analízisben. Az értelmiség fogalm át - Gyáni Gáborral egyetértve - m agam is azokra az egyetem i (főiskolai) diplom át szerző „szellem i dolgozók”-ra alkalmazom, akik nem szorosan adm inisztratív m unkát végezve, tehát nem m int tisztviselők töltöttek be értelm iségi funkciót. Ebbe a szűkebb fogalom ba beleértem az összes szabadpályás élethivatást és a nem tisztviselőként alkalm azott szellemi dolgozók ném ely csoportját, amely így többek között ügyvédeket,
orvosokat, tanárokat, m érnököket, papokat, valam int
újságírókat és egyéb kreatív értelm iségieket rejt m agában.364 A lkalm azottnak az állami és közalkalm azottakat, illetve köztisztviselőket tekintem , például a városi és a megyei igazgatásban, valam int a rendőrségnél dolgozó tisztviselőket, a M ÁV-tiszteket, a vállalati tisztviselőket,
a
katonatiszteket,
valam int
a
technikusi
m unkakörben
(többnyire
alsóvezetőként) tevékenykedőket. A (kis)iparos/(kis)kerekedő kategóriába belesorolom az ún. nagykereskedőket
is,
míg
m ezőgazdasággal
kapcsolatos
földm űves,
és
kis-
a
paraszti
társadalm i
tevékenységet
középparaszt,
stb.).
és A
helyzethez
állapotot munkásság
szám ítok
(például csoportját
m inden
gazdasági a
a
cseléd,
származásnál
elm ondottakhoz hasonlóan határozom meg.
Társadalmi helyzet az eredeti foglalkozás alapján (N =113) ■ M u n k á s ( 6 7 Fő)
■ É r t e lm is é g i (15 fő)
■ Paraszt {földműves, gazda) (6 fő)
■ Alkalmazott (21 fő)
■ Kereskedő {4 fő)
10. diagram
A vizsgálati m intában 97 olyan személy (81,5%) akad, akivel kapcsolatban lehetőség nyílik az apa társadalm i helyzetének és a saját eredeti foglalkozásnak az összehasonlítására, elemzésére. A m obilitási kereszttáblázatok alapján egyértelm űen látszik, hogy a 97 egyénből 47 személy (48,5%) im m obilnak, m íg 50 fő (51,5%) m obilnak tekinthető. Az im m obilakat szemlélve megfigyelhető, hogy az értelm iségi apák gyermekei közül (7 fő) m ajd’
364 Gyáni - Kövér: i. m. 241-242. p.
126
m indenkinek
(5
személy)
sikerült pozícióját megőriznie.
Ha
az
értelm iség
tágabb
m eghatározását alkalmaznám, azaz a csoporthoz sorolnék m inden felsőfokú végzettséggel rendelkező szem élyt (a közhivatalok diplomás tisztviselőit is), ahogy azt egyes történészek (pl. Hajdu Tibor) teszik365, akkor a státuszmegőrzés 100%-os lenne. Az értelm iségi családok a sajátos érték- és norm arendszerükkel, a tanítás és tanulás iránti elkötelezettségükkel, a kulturális tőkéjükkel egyszerűen predesztinálták gyerm ekeiket arra, hogy m aguk is ebbe a társadalm i
kategóriába
tartozzanak,
másféle,
alacsonyabb
presztízsű
hivatás
szinte
elképzelhetetlen volt körükben. A csoportban vegyesen találhatunk kisgazda, parasztpárti, 1948-ban az SZDP-ből az M DP-be átigazoló, valam int párton kívüli személyiségeket. A m intában a hét alkalm azotti származású egyénből két fő sorolható eredeti foglalkozása alapján az apja kategóriájába: Szigethy Attila, országgyűlési képviselő (1947-1957), a Győr-Sopron megyei Tanács elnökhelyettese (1950-1954), a D unántúli Nem zeti Tanács elnöke (1956. október
31-től)
édesapja
bírósági
végrehajtó
volt,
míg
ő
m aga
tisztviselőként
tevékenykedett366; dr. Gönczöl Gyula, a G yőr-Sopron m egyei Tanács V. B. titkára (1953 szeptembertől), a Forradalm i M unkástanács Intéző Bizottságának titkára (1956. novem ber 2től) eredeti foglalkozását tekintve közigazgatási tisztviselő volt, míg apja postaellenőrként dolgozott.367 Kisiparos és kiskereskedő családokból érkezők közül senki sem vitte tovább a felm enők hivatását, a 60 m unkásként tevékenykedő személyből 34-nek az édesapja m aga is munkás volt, míg 6 olyan személy (4 kom m unista és 2 kisgazda) akad a m intában, kinél a paraszti háttér az eredeti foglalkozásnál is egyértelm űen visszaköszön. U tóbbi csoportból ném ileg kilóg dr. M odrovits István (az FKgP m egyei főtitkára 1946-ban és 1956. novem ber 1-től), aki jogtudom ányi végzettség birtokában biztosította m egélhetését a földtulajdonából.368 A kilépési m obilitási arányszám okat tekintve elmondható, hogy az értelm iségi apák gyerm ekeinek 71,4% -a m aga is értelm iségivé vált m ár a karrierje elején, míg 28,6% (2 fő) alkalmazotti, közelebbről tisztviselői pozícióba került. Az alkalm azotti családból indulók 14,3%-a (1 fő) értelm iségi (Tihanyi Árpád, a D unántúli Nem zeti Tanács tagja369), 28,6% -a (2 fő) alkalmazott, míg 14,3%-a (1 fő) (kis)iparos/(kis)kereskedő lett. Az alkalm azotti háttérrel rendelkezők számára a legfőbb
365 Uo. 241-242. p. 366 Marelyn Kiss - Vida (főszerk.): i. m. 401. p. 367 MOL 276. f. 54. cs. 258. ő. e. 1953. augusztus 11. Bana József et al. (szerk.): Győr 1956. I. kötet. Dokumentumgyűjtemény. Győr, 1996a, Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal. 179. p. 368 ÁBTL 3. 1. 5. O-14847/1 Fasiszta pártok, szervezetek és polgári pártok tagjai I. 369 Bana József et al. (szerk.): i. m. 1996b. 545. p.
127
m obilitási iránynak a m unkássá válás tekinthető, hiszen 42,8% -uk (3 fő) ehhez a társadalmi csoporthoz tartozik. A (kis)iparos/(kis)kereskedő felm enőkkel bíró szem élyek 22,4% -a (4 fő) értelmiségi pozícióba került (köztük 2 kom m unista, 1 kisgazda és 1 NPP/DNP-s politikus található), míg alkalm azottként 16,7%-uk (3 fő) dolgozott. A döntő részük (61,1%, 11 fő), az előző csoportnál m egfigyeltekhez hasonlóan, m unkássá vált. A munkás fam íliák gyerm ekeire az életút elején történő, értelm iségbe való belépés egyáltalán nem volt jellem ző, m indössze egyetlen személy (2,4%) büszkélkedhetett azzal, hogy nagyon gyors és nagyon m eredek m obilitást sikerült megvalósítania. Ezt a „sikert” Kecskeméti István, okleveles gépészm érnök, a Győr-Sopron m egyei Tanács V égrehajtó Bizottságának elnökhelyettese (1954-1980)370 tudhatta a magáénak. Ugyan Kecskeméti rövid ideig m unkásként is dolgozott, diplom áját azonban fiatalon, m ár 24 esztendős korában megszerezte a m iskolci Nehézipari Egyetem en, ami után m ár főm űvezetői beosztásban tevékenykedett.371 Ebből kifolyólag indokoltnak tartom őt ennél a csoportnál figyelembe venni. A m unkáscsaládból érkezők 14,6%-a (6 fő), az első foglalkozását szemlélve, alkalm azotti pozícióba került. A munkás helyzetből startolók túlnyom ó része (83,0%, 34 fő) továbbvitte a szülők társadalm i állását, néhány esetben az apával ugyanolyan hivatást űzve. Bali Zoltánnál, Győr-M oson vármegye főispánjánál (1948. május 29-től) a közös foglalkozás az asztalos372, Gábri M ihálynál, az M KP G yőr városi titkáránál (1946. május 1-től), az M KP Győr V árm egyei Bizottság kádervezetőjénél (1946. július-1948. május) a lakatos373, míg Szabó György, a Győri Ideiglenes N em zeti Tanácsban a m unkástanács elnöke (1956. október 26-tól), esetében a nyom dász szakma volt.374 A parasztcsaládok gyerm ekei 12,5%-ának (3 fő) sikerült m ár pályafutása elejére a „nagy ugrást” megvalósítania, azaz az értelmiség rétegébe em elkednie. Szarvas Imre, a N em zeti Parasztpárt G yőr-Sopron m egyei titkára (1949-től) tanítóként375; dr. Kéri József, Győr-Sopron
m egye
főügyésze
(1955-1957),
kollégium i
igazgatóként,
majd
tanársegédként376; míg Szili Ferenc, a győri Nem zeti Bizottság titkára (1946. augusztustól), az
370 MOL 276. f. 54. cs. 341. ő. e. 1954. november 1. 371 Uo. 372 Győrmegyei Hírlap, 1949. május 11. 373 MOL 276. f. 54. cs. 152. ő. e. 1951. július 18. 374 Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) Kézirattára, 1956-os gyűjtemény. Interjú Szabó Györggyel. Columbia University Research Program for the Hungarian Revolution (CURPH), No. 253. 375 Győrmegyei Hírlap, 1949. május 10. 376 OHA Kéri József-interjú. 40. p. Uo. Lektori jelentés, 11. p.
128
M KP Győr Városi Szervezete kádervezetője m érnökként tevékenykedett.377 Többükkel kapcsolatban elmondható, hogy egyetem i/főiskolai éveik alatt, elsősorban a nyári szünidőben, kénytelenek voltak m unkát vállalni, hogy további tanulásukat biztosítsák. A lkalm azotti pozícióba ugyancsak hárm an (12,5%) kerültek: dr. Tézsla József, Győr-M oson-Pozsony k. e. e. vármegye alispánja (1946. június-1947. január) törvényszéki jegyzőként378; dr. Szilágyi Gábor, Győr-M oson várm egye alispánja (1947. m árcius-1950. április) jegyzőgyakornokként (majd
segédjegyzőként)379; míg Lates József, az FKgP G yőr városi elnöke
(1946.
szeptembertől), az FKgP Ideiglenes Intézőbizottságának ügyvezető alelnöke (1956. novem ber 1-től) gazdatisztként, illetve jószágkorm ányzóként dolgozott karrierje elején.380 Szembetűnő, hogy a m ezőgazdaságból élő családok fiainak pontosan fele (50,0%, 12 fő) a munkásság csoportjába került m ár a karrierje elejére. Társadalm i állását a kategóriába tartozók 25,0%-a (6 fő) őrizte meg.
F iú /lán y e ls ő fo g la lk o zá sa (k ilép ési m ob ilitási arán yszám ) % (fő) Apa társadalmi helyzete Értelmiségi Alkalmazott
Iparos / keresk.
Munkás
Paraszt ÖSSZESEN
Értelmiségi
71,4 (5)
28,6 (2)
0
0
0
100,0 (7)
Alkalmazott
14,3 (1)
28,6 (2)
14,3 (1)
42,8 (3)
0
100,0 (7)
Kisiparos/kiskereskedő
22,2 (4)
16,7 (3)
0
61,1 (11)
0
100,0 (18)
Munkás
2,4 (1)
14,6 (6)
0
83,0 (34)
0
100,0 (41)
Paraszt
12,5 (3)
12,5 (3)
0
50,0 (12) 25,0 (6) 100,0 (24) 9 7 fő
1. táblázat
Az ISA-paradigm a alapján felvázolt kereszttáblázatokból a belépési m obilitási arányszám ok is felvázolhatók, m elyek azt fejezik ki, hogy m intában az egy-egy kategóriába tartozók hogyan oszlanak meg származás szerint. Ez alapján elmondható, hogy az értelm iségiek 35,7% -a (5 fő) értelmiségi, 7,1% -a (1 fő) alkalmazotti, 28,6% -a (4 fő) (kis)iparos/(kis)kereskedő, 7,1% -a (1 fő) munkás, míg 21,5% -a (3 fő) paraszti családból érkezett.
377 MOL 276. f. 54. cs. 408. ő. e. 1956. augusztus 28. 378 Szabad Győr, 1945. június 19. 379 GYMSMGYL XXIII. 14. A Győr-Sopron megyei Tanács V. B. Munkaerőgazdálkodási (munkaügyi) osztályának iratai. Személyi lapok. Dr. Szilágyi Gábor. 380 ÁBTL 3. 1. 5. O-14847/1 Fasiszta pártok, szervezetek és polgári pártok tagjai I.
129
A
karrierjük
elején
alkalm azotti beosztásban
tevékenykedők
12,5%-a
(2
fő)
értelmiségi, ugyancsak 12,5%-a (2 fő) alkalmazotti, 18,7%-a (3 fő) (kis)iparos/(kis)kereskedő, 37,6% -a (6 fő) munkás, míg 18,7%-a (3 fő) felm enőkkel rendelkezik. A (kis)iparosként/(kis)kereskedőként dolgozók 100%-a (1 fő), nevezetesen dr. Rácz Ferenc, az FKgP G yőr városi alelnöke (1945-től), olajkereskedő alkalm azotti családban született, hiszen édesapja városi főszám vevő volt.381 A
munkás
státuszba kerülők
5,0% -a
(3
fő)
alkalmazotti,
18,3%-a
(11
fő)
(kis)iparos/(kis)kereskedő, 56,7% -a (34 fő) munkás, 20,0% -a (12 fő) paraszti fam íliából érkezett. A foglalkozási pályájuk elején parasztként dolgozók 100%-a (6 fő) m aga is paraszti családban látta meg a napvilágot.
F iú /lán y e ls ő fo g la lk o zá sa (b e lé p é si m ob ilitási arán yszám ) % (fő) Apa társadalmi helyzete
Értelmiségi
Alkalmazott
Iparos / keresk.
Munkás
Paraszt
Értelmiségi
35,7 (5)
12,5 (2)
0
0
0
Alkalmazott
7,1 (1)
12,5 (2)
100,0 (1)
5,0 (3)
0
Kisiparos/kiskereskedő
28,6 (4)
18,7 (3)
0
18,3 (11)
0
Munkás
7,1 (1)
37,6 (6)
0
56,7 (34)
0
Paraszt
21,5 (3)
18,7 (3)
0
20,0 (12)
100,0 (6)
ÖSSZESEN
100,0 (14)
100,0 (16)
100,0 (1)
100,0 (60)
100,0 (6)
97 fő
2. táblázat
M int fentebb em lítettem, a m intába kerültek 51,5% -a valósított meg m obilitást, azaz első (eredeti) foglalkozása eltért az apa társadalm i pozíciójától. Ezt az összes mobilitást, jelen esetben is, fel lehet osztani strukturális és cirkuláris m obilitásra. A strukturális mobilitáson azoknak az arányát értjük, akik szükségképpen m obilak voltak a származási és az elért társadalm i helyzetek m egoszlása közötti eltérés miatt, azaz azért kellett m obillá válniuk, mert az apák nem zedékének összetétele eltér a fiúk nem zedékének összetételétől. M egjegyzendő, hogy a társadalm i szerkezet változásán kívül az egyes társadalm i kategóriák eltérő gyerm ekszám a is a strukturális m obilitásban jelenik meg. A kereszttáblázatok széleloszlásaiból kiindulva a strukturális mobilitás 36,1%, ami viszonylag magas aránynak mondható. Az okok eléggé egyértelműek. M agyarországon az
381 ÁBTL 3. 1. 5. O-14847/139 Dr. Rácz Ferenc.
130
1930-as és 40-es években, és különösen az 1945 utáni időszakban, am ikor a mintában szereplők döntő része m unkába állt, a társadalm i-gazdasági struktúra jelentős változásokon m ent keresztül. Az iparosodás-iparosítás m aga után vonta a m unkásság gyors ütemű létszám növekedését.
Elsősorban
a
társadalm i
hierarchia
legalján
levő
föld
nélküli
m ezőgazdasági munkás, törpe- és kisbirtokos parasztok számára jelentette a proletarizálódás, rövidebb-hosszabb távon, a társadalm i felem elkedés csatornáját, így körükből nagy arányban (a m intában a paraszti szárm azásúak 50,0%-a) kerültek a m unkásság csoportjába. Ezen kívül a (kis)iparos/(kis)kereskedő családok gyermekeinél, különösképp a kom m unista pártban tevékenykedő szem élyek között, figyelhető meg a proletárrá válás jelensége (a m intában a kistulajdonosi háttérből érkezők 61,1% -ból lett munkás m ár foglalkozási pályája elejére). Az értelm iségbe történő felemelkedés lehetőségei 1945 előtt m eglehetősen korlátozottak voltak. Leginkább a biztosabb egzisztenciával bíró középparaszti családok gyerm ekeinek adatott meg a diplom a megszerzése és ez által szellemi hivatás betöltése. A szegényparaszti fam íliák leszárm azottainak legtehetségesebbjei csak elvétve tudtak ilyen gyors karriert m egvalósítani. Az alkalm azotti háttérrel bírók 14,3%-ából, míg a (kis)iparos/(kis)kereskedő családok gyerm ekeinek 22,2% -ából lett értelmiségi. A munkás helyzetből startolókra a sajátos értékrendszer okán, m elyben a tanulás, a taníttatás nem töltött be fontos szerepet, a korai szellemi hivatásúvá válás szinte egyáltalán nem volt jellem ző. A kereszttáblázat adataiból, pontosabban az összes és a strukturális mobilitás arányából kiindulva a cirkuláris, azaz a „helycserék” útján létrejött mobilitás a mintában 15,4%. A foglalkozás alapján történő felfelé és lefelé irányuló nem zedéken belüli mobilitás vizsgálata a m intában meglehetősen problem atikus tűnik. Ha a politikai és a közigazgatási pozíciókat, funkciókat foglalkozásnak minősítjük, akkor egyértelm ű, hogy m inden egyes személy az eredeti hivatásához képest felfelé irányuló m obilitást valósított meg karrierje során, hiszen a különböző posztok által a helyi, vagy akár az országos vezetőrétegbe került és tartozott, hosszabb-rövidebb ideig, az 1945 és 1956 közötti időszakban, esetleg azt követően is. H a azonban az úgynevezett civil szakmák alapján tekintjük át a karrier-m obilitást, akkor egészen más képet kapunk. U gyanakkor felm erülhet a kérdés, vajon mi m inősül polgári foglalkozásnak. M ennyiben tekinthetjük civil hivatásoknak 1948-at követően az olyan, a politika által egyértelm űen befolyásolt tisztségeket, m int például a vállalatigazgatói vagy a term előszövetkezeti elnöki poszt. Úgy gondolom, a leghelyesebb, ha civil foglalkozásokhoz azokat a hivatásokat soroljuk, m elyeket az egyének csak a kellő iskolai végzettség és szakképzettség birtokában töltenek/tölthetnek be, legyen szó bárm ilyen politikai rendszerről
131
is. H a ebből a m egközelítésből kiindulva tekintjük át az eredeti foglalkozás és az életút során folytatott legm agasabb presztízsű hivatás viszonyát, akkor m eglehetősen alacsony m obilitási adatok rajzolódnak ki. Olyan, az eredeti foglalkozástól gyakran m erőben eltérő szakmához, m elyet karrierjük során bizonyos ideig gyakoroltak is, m indösszesen 9-en jutottak. K öztük elsősorban jogászokat (6 személy), m érnököket (2 fő), valam int egy közgazdászt találunk. A lefelé irányuló karrier-m obilitással (a civil foglalkozás alapján) szem besülők közé azokat
soroltam,
akik
az életpályájuk
során
valam ikor az eredeti foglalkozásuknál
alacsonyabb presztízsű állásban voltak kénytelen dolgozni. A m intában összesen 20 ilyen személy akad. M indnyájan a politikai-közigazgatási funkciójuk elvesztését követően (12-en 1956 után) kerültek az iskolai végzettségükkel és szakképzettségükkel nem harmonizáló m unkakörbe. A legnagyobb „bukást” a diplom ával rendelkező (értelmiségi) és az alkalm azott személyeknek kellett elszenvedniük. Egy-egy példát említve: a korábban ügyvédként praktizáló, majd népügyészként tevékenykedő dr. A lapy Gyulát 1956-ban m ozdították el pozíciójából, melyet követően hosszú ideig villany- és gázóra leolvasóként dolgozott382; míg az eredeti foglalkozására nézve tisztviselő Fertetics Ferenc (a D em okrata N éppárt G yőr városi titkára 1948-ban) az 50-es évek elejétől m ár m int gyári segédmunkás (tisztító) kereste kenyerét383, és a sort hosszasan lehetne folytatni. (Az 1956-ban bebörtönzöttek foglalkozási pályának alakulásáról a következő fejezetben szám olok be bővebben.)
VI. 2. 8. Politikai iskolai végzettség
1948 után azok számára, akik a Szovjetunió valam elyik felsőoktatási intézm ényében diplom át szereztek, vagy az M KP, majd az M DP pártiskoláin, politikai továbbképző intézm ényeiben kim agasló teljesítm ényt nyújtottak, szinte garantált volt a vezető pozícióba kerülés. A m intában szereplő 87 M KP-s és/vagy M DP-s politikus között, kiknek az elvi lehetőségük m egvolt valam ilyen fokú pártiskolai végzettség m egszerzésére, összesen 50 olyan személy (57,5%) akad, aki karrierje során különböző hosszúságú, lényegében elsősorban elm életi-ideológiai képzést adó iskolában szerzett papírt. K özülük 20-an 1-2 év időtartam ú pártfőiskolán tanultak. Ezen csoporton belül 2 fő, nevezetesen Bozsóki Ferenc, az M DP Győr városi titkára és D öm ötör Ferenc, az M KP Győr-M oson m egyei pártbizottság tikára a m oszkvai Lenin Iskolán tanult. Előbbi 1934 őszétől 1936 nyaráig384, m íg utóbbi 1935
382 http://server2001.rev.hu/oha/oha_display_biography.asp?id=3471&lang=h 383 ÁBTL 3. 1. 5. O-14847/35 Fertetics Ferenc István. 384 PIL 867. f. 1/b-238. Bozsóki Ferenc.
132
őszétől 1938 tavaszáig végezte tanulm ányait a nem zetközi intézm ényben.385 Döntő részük egyébként az 1950-es évek első felében jutott pártiskolai diplomához, m ely végzettség által az országos politikai-tisztviselői karrier is elérhetővé vált többek (például az előbb em lített Bozsóki Ferenc, Török István, G ódor Ferenc, Sárosi János, Dékán Sándor, Zagyva Imre) számára. A vezetőréteg tagjai közül 10 szem élynek az 5-6 hónapos pártiskola a legmagasabb ideológiai végzettsége, közülük Palásthy László, rendőr-alezredes, Győr-M oson-Pozsony k. e. e. várm egye és G yőr város rendőrfőkapitánya (1945. májustól) M oszkvában végzett 5 hónapos antifasiszta iskolát.386 A m intában 5 személy 3 hónapos, 1 fő 2 hónapos, míg 7 fő 1 hónapos (4-5 hetes) pártiskolát teljesített. Ezekkel a képesítésekkel többnyire a párt m egyei és városi apparátusában tevékenykedtek az egyének. Egy személy, közelebbről Petrik István, az SZDP Győr városi titkára (1948. április 1-től), az M DP Győri V égrehajtó Bizottságának területi szervezője (1948. május 10-től) 3 hónapos szakszervezeti iskolával rendelkezik.387 Szem inárium ot, propagandista szeminárium ot, 4 hónapos tanügyi tanfolyam ot, 5 hónapos állam igazgatási iskolát, 5 hetes továbbképzőt és K om szom ol iskolát, illetve felsőfokú párttanfolyam ot 1-1 fő végzett.
11. diagram
385 GYMSMGYL X. 415. 53. f. 22. ő. e. A MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottsága iratai. Győr-Sopron megye munkásmozgalmi harcosainak visszaemlékezései. Dömötör Ferenc. 386 PIL 274. f. 25. cs. 50. ő. e. Magyar Kommunista Párt Központi Vezetősége iratai. A Káder Osztály megyékkel kapcsolatos iratai. Győr megye. 1946. január26. - 1948. június 10. 387 PIL 274. f. 25. cs. 118. ő. e. Magyar Kommunista Párt Központi Vezetősége iratai. Életrajzok és jellemzések L-Z.
133
VI. 2. 9. A házastárs hivatása, a házastársak státusza közti kapcsolat
A
helyi vezetőréteg
szociológiai jellem zőinek
szám bavételekor érdekes
lehet
m egvizsgálni a házastársak (zömm el feleségek) foglalkozását is. A kapott adatok révén rávilágíthatunk a házasfelek hivatásai közti kapcsolatra, valam int a házassági mobilitás sajátosságaira. Ezen kívül képet kaphatunk arról, hogy a vezetőréteg tagjainak pártbeosztása, funkciója m ennyiben
segítette
a feleséget/férjet jobb
m unkahelyhez
vagy magasabb
pozícióhoz a pártapparátus különböző területein. A m inta tagjai közül összesen 33 személy (27,7%) házastársával kapcsolatban sikerült inform ációkat gyűjteni az eredeti foglalkozásra vagy a pártbeosztásra, vagy m indkettőre vonatkozóan. A m inta alacsony számának oka, hogy a dokum entum okban és káderanyagokban többnyire csak az adott személy családi állapotát tüntetik fel, valam int azt rögzítik, hogy a házastárs párttag-e vagy sem. Az eredeti szakma 24 személy házastársával kapcsolatban vált szám om ra ismertté, köztük 23 nő (feleség) és 1 férfi (férj) található. A hivatások között zöm m el tipikus női foglalkozásokat találunk. 4 politikus felesége m unkásként dolgozott (közül ketten szabó szakképzettséggel rendelkeztek), míg 3-3 feleség gyors- és gépíróként, illetve tanítóként-tanárként tevékenykedett. A további szakmák változatos képet m utatnak: 1-1 államügyészt, tisztviselőt, könyvtárost, postai tisztviselőt, hírlap- és divatlap-kereskedőt, OTP-pénztárost, boltvezetőt, fodrászt, előadót, m inisztérium i titkársági alkalmazottat, illetve technikust találhatunk a házastársak között. 2 személy felesége háztartásbeli volt, míg az egyetlen férj (Szarvas Aladárnéé, a M egyei Tanács V. B. titkáráé) pék szakképzettséggel bírt.388 A házastársak eredeti foglalkozásait együtt szem lélve 11 hom ogám és 11 heterogám házasságkötéssel találkozhatunk (a háztartásbelieket nem soroltam be). A m intában több olyan esetre lelhetünk, elsősorban a kom m unista szem élyiségek között, ahol a feleség magasabb iskolai végzettséggel, illetve nagyobb presztízsű foglalkozással bír, m int a férj. M olnár Ferenc, az M KP G yőr Városi Pártbizottság titkárának a felesége állam ügyészként389, Bánki Endre,
a G yőr-Sopron
megyei Pártbizottság
Ipari és
Kereskedelm i Osztálya
vezetőjének első házastársa (aki a II. világháborúban meghalt) tanítónőként390, míg Kócza András, az M KP Győr V árm egyei Bizottság töm egszervezőjének felesége általános iskolai
388 MOL XIX - B - 1 - r. Szaa - 0062 - 10/3/1950 (Szarvas Aladárné). 389 Vida (főszerk.): i. m. 1994. 293. p. 390 GYMSMGYL X. 415. 53. f. 7. ő. e. A MSZMP Győr-Sopron MegyeiBizottságairatai. Győr-Sopron megye munkásmozgalmi harcosainak visszaemlékezései. Bánki Endre (korábban:Braun Endre).
134
tanárként tevékenykedett.391 Egyértelm ű házassági m obilitást m indössze három feleség valósított meg. Polgár Józsa tisztviselőként m ent hozzá a bölcsészkart végzett, középiskolai tanár M észáros Ö dönhöz392; Dobó Etelka, m iniszteri tikársági alkalm azottként dolgozott, m ikor a jogvégzett dr. Kéri József felesége lett393; míg K ecskem éti Istvánné gyors- és gépírói m unkakörből m ent férjhez az okleveles gépészm érnökhöz, a G yőr-Sopron m egyei Tanács későbbi elnökhelyetteséhez.394 Az azonos társadalm i csoportba tartozó házasfelek között m unkások (7 család) és alkalm azottak (4 család) találhatók. A házastárs pártbeosztása a különböző dokum entum okból 13 személlyel kapcsolatban vált ismertté. Legnagyobb részben (5-5 fő) a valam ilyen pártiskolához kapcsolódó funkciót (vezető,
tanár,
előadó,
adm inisztrátor)
betöltők, illetve
a párt központi és
megyei
apparátusában tevékenykedők szerepelnek a mintában. Két politikus felesége gazdasági vonalon,
egyértelm űen
a párt által befolyásolt pozícióban
dolgozott.
Török István,
országgyűlési képviselő házastársa a csepeli M irelit M élyhűtő V állalat igazgatói székében ült395, míg Bánki Endre, a Győr-Sopron m egyei Pártbizottság Ipari és Kereskedelm i Osztálya vezetőjének felesége a Győri K iskereskedelm i V állalat igazgatója volt.396 Képmutató m ódon a párt Bánki Endrénét csak akkor váltotta le tisztségéről arra hivatkozva, hogy kinevezésekor „erősen érvényesült a sógor kom aság, a rokoni kapcsolat” , m iután korábban férjét m ondvacsinált ürüggyel m ár elm ozdították pozíciójából.397 Az eset, úgy vélem, jó l példázza, m ilyen szoros kötődés valósult meg a házasfelek pártbeosztásai között a klasszikus szocialista rendszer időszakában, m elynek hol az előnyeit élvezték, hol pedig a hátrányait szenvedték a funkcióban levő személyek. Egy fő, nevezetesen Révai Em m a (Révai József testvére), Szántó Zoltán m ásodik felesége egy töm egszervezet helyi irányítója volt, hiszen a M agyar Nők Demokratikus Szövetségének (M NDSZ) Győr városi elnöki pozícióját töltötte be.398
391 GYMSMGYL X. 415. 27. f. 215. ő. e. A MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottsága iratai. Győr-Sopron megye felszabadulás előtti munkásmozgalmára és munkásmozgalmi harcosaira vonatkozó iratok. Kócza András. 392 Marelyn Kiss - Vida (főszerk.): i. m. 261. p. 393 OHA Kéri József-interjú. sz. 52-53. p. 394 MOL 276. f. 54. cs. 341. ő. e. 1954. november 1. 395 Marelyn Kiss - Vida (főszerk.): i. m. 429. p. 396 GYMSMGYL 30. f. 2. fcs. 18. ő. e. MSZMPGyőr-Sopron megyei Bizottsága Archívuma. MDP GyőrSopron megyei Bizottsága. Káder Osztály. Gazdasági funkcionáriusokra általában vonatkozó káder iratok: Központi Vezetőség körlevelek, Megyei Pártbizottság Káder Osztály jelentései és személyenkénti káderanyagok, információk. 397 Uo. 398 Vida (főszerk.): i. m. 1999. 559. p. Győri Újság, 1946. december 8.
135
VI. 2.10. Gyermekszám a szülői családban
A XX. század első három évtizedében, am ikor a m intába kerültek több, m int 80%-a született, a m agyar családok életben maradó gyerm ekinek száma 2,21 és 2,33 között volt. Ez a családonkénti gyerm ekszám ban m egjelölt term ékenység igen eltérően alakult attól függően, hogy városi vagy vidéki (falusi), agrárm unkából vagy ipari, szolgáltató tevékenységből élő, netán az alsó osztályokhoz tartozó vagy közép-, sőt felső osztálybeli népességről van-e szó. E m ellett regionálisan is különbségek m utatkoztak a korszakban a term ékenység tekintetében. Az ország északi és keleti m egyéiben (Szabolcs-Szatmár, Bereg, Zem plén és Hajdú), m elyekben egyébként a m intából több személy is született, hagyom ányosan magas, míg a dél dunántúli m egyékben (Somogy, Baranya, Tolna) m eglehetősen alacsony volt a természetes szaporodás rátája. A gazdasági ágak és a hierarchikusan tagolódó státusok szerint eltérő gyerekszám ot jó l érzékelteti, hogy (1930-as adatok szerint) az 50-59 éves korú és húsz évnél régebben házas gazdasági cseléd nők átlagos gyerekszám a 7, a velük azonos korú és hasonlóan hosszú házas élettartam ú m ezőgazdasági napszám os nők esetébe pedig 6,15 az átlag; a szellemi foglalkozású (többnyire városi) családok gyerekszám a viszont ugyanebben az időben m ár az egyszerű reprodukcióhoz szükséges m inim um ot sem éri el.399 A m intában szereplők szülői családjai gyerm ekszám ának vizsgálatakor m inden esetben az összes m egszületett gyerm ekkel kalkuláltam , még akkor is, ha több esetben a testvér(ek) viszonylag fiatalon elhunyt(ak). Az elem zésben 35 személy (29,1%) szülői családjának nagyságát vettem górcső alá. M ivel a helyi vezetőréteg tagjainak közel 2/3-a alsó társadalm i csoportokból érkezett (ezen belül a m inta m ajd’ 1/4 része paraszti származásúnak tekinthető), valam int kb. 40% -uk családja községi lakóhellyel rendelkezett, várható volt, hogy az édesanyák között magas átlagos gyerm ekszám m al fogunk találkozni. A legtöbb gyermek (11) egy-egy munkás- (Szántó Zoltán)400, illetve parasztcsaládban (Bognár Kálm án)401 látta meg a napvilágot. M egjegyzendő, hogy előbbi politikus testvérei közül hárman még kiskorukban meghaltak. 10 gyerm ek egy m unkáscsaládba (Szigethy Zoltán) született bele.402 8 gyerm eket egy-egy paraszt- (Funk József)403,illetve munkás család (Dékán Sándor) nevelt.404 A legnépesebb csoportot a 7 gyermekes családok alkotják, hiszen összesen hét háztartás, köztük három paraszt-, három kisiparos/kiskereskedő és egy munkás 399 Gyáni - Kövér: i. m. 180. p. 400 Vida (főszerk.): i. m. 1999. 559. p. 401 Győrmegyei Hírlap, 1949. május 8. 402 Kovács (szerk.): i. m. 1975. 216. p. 403 MOL 276. f. 54. cs. 302. ő. e. 1954. március 15. 404 PIL 867. f. 1/d - 90 Dékán Sándor.
136
család, bírt ennyi gyermekkel. A m intában „négyes holtversenyben” a m ásodik leggyakoribb háztartás (összesen 5 család) a 6 gyermekes volt, két munkás, két alkalm azotti és egy parasztcsaládon belül találkozhatunk fél tucat gyermekkel. 5 gyerm eket öt háztartásban (három kisiparos/kiskereskedő és két munkás), 4 gyerm eket szintén öt családban (két munkás, két paraszt, egy alkalmazott), míg három gyerm eket egy-egy kisiparos (M észáros Ödön)405, illetve
munkás
(Gőcze
Valéria,
az
M KP
G yőr
várm egyei
Bizottság
nőszervezője,
országgyűlési képviselőjelölt) fam íliában neveltek.406 5 személy 2 gyermekes családban (két munkás, egy kisiparos, egy alkalmazott, egy paraszt) nőtt fel, míg az 1 gyermekes lét m indössze egy kisiparos család jellem zője volt, dr. Tóth Istvánnak nem voltak testvérei.407 Az egy családra eső átlagos gyerm eklétszám a mintában: 5,4. Az adatokból egyértelm űen kitűnik, hogy az 1910-es, 20-as és 30-as években a sokgyermekes háztartás a m intában szereplők közül nem csak a m ezőgazdaságból élőkre (cselédekre, napszám osokra, törpe- és kisbirtokos parasztokra), hanem a munkásokra, kisiparosokra, kiskereskedőkre és az alkalm azottakra egyáltalán jellem ző volt. Ezen nagy létszám ú családok, részben az apa hivatásától
függetlenül,
többnyire
m eglehetősen
sanyarú
körülm ények
között
voltak
kénytelenek gyerm ekeiket felnevelni, hiszen a bejövő kisebb-nagyobb jövedelem sokfelé esett szét.
405 Marelyn Kiss - Vida (főszerk.): i. m. 261. p. 406 GYMSMGYL X. 415. 53. f. 29. ő. e. A MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottsága iratai. Győr-Sopron megye munkásmozgalmi harcosainak visszaemlékezései. Gőcze Géza. 407 OHA Dr. Tóth István-interjú. Készítette Szakolczai Attila 1997-ben. 1956-os Intézet Oral History Archívuma, 682. sz. 6. p. (a továbbiakban: Dr. Tóth István-interjú)
137
Gyermekszám a szülői családban (N=35) 7
12. diagram
VI. 2.11. Gyermekszám a saját családban
Az 1940-es és 50-es években, m ikor a helyi vezetőréteg tagjainak közel 2/3-a szülőképes korba lépett, a term ékenység csökkenése, néhány rövidebb korszaktól eltekintve, tovább folytatódott. A két világháború közötti időszakhoz hasonlóan a gyerm ekvállalási kedv, a születések száma társadalm i csoportonként jelentősen eltérő volt és maradt. A magasabb iskolázottságúak és a képzettebbek körében a kétgyerm ekes családm odell egyre inkább uralkodóvá vált. A magas gyerm ekszám általában az alacsonyabb iskolázottságúakra volt jellem ző. A hagyom ányosan sok gyerm eket vállaló paraszti/falusi családok esetében a gyerm ekvállalási hajlandóságot az is befolyásolta, hogy a kollektivizálás után m ár jóval kisebb m értékben volt szükség a családi m unkaerőre.408 A
m intában
61
személyre
(51,3%)
vonatkozóan
vizsgáltam
a
saját
család
gyermekszámát. A legnagyobb háztartásnak a négy gyermekes m inősült, ennyi gyermeke három munkás foglalkozású tisztségviselőnek, nevezetesen D öm ötör Ferencnek409, Funk Józsefnek410, valam int M árfi Istvánnak411 volt. Bánki Endre családtörténete plasztikusan jellem zi a II. világháború viszontagságait, tragédiáit. Bánki 1938-ban nősült először, majd egy 408 409 410 411
Valuch: i. m. 35. p. Marelyn Kiss - Vida (főszerk.): i. m. 98. p. MOL 276. f. 54. cs. 302. ő. e. 1954. március 15. MOL 276. f. 54. cs. 264. ő. e. 1953. szeptember 15.
138
kislánya született. Családját a háború alatt deportálták, felesége és gyermeke odavesztek. 1950-ben ism ét m egházasodott, m ásodik felesége előző férjét szintén deportálták, tőle két gyermeke volt. M ásodik feleségétől két gyermeke született, így Bánki összesen négy gyerm eket nevelt.412 H árom gyermek 13 politikus családjában (7 munkás, 3 alkalmazott, 2 értelmiségi, 1 paraszt) élt. Ebben a csoportban egy kicsit sajátos dr. Kéri József helyzete, akinek három
feleségétől
(egyszer elvált,
egyszer m egözvegyült)
egy
saját és két
m ostohagyerm eke volt.413 A legnépesebb csoportot a m intában a kétgyerm ekes háztartások alkotják, összesen 15 m unkás, 4 alkalmazott, 2 értelm iségi és 1-1 kiskereskedő, illetve nem ism ert társadalm i státuszú családban neveltek két gyermeket. Némileg meglepő, hogy az egygyerm ekes háztartások magas számban (20) képviseltetik magukat.
12 munkás, 5
alkalmazott, 2 értelm iségi és 1 paraszt családban m indössze egyetlen gyerm ek nőtt fel. Egy személynek, nevezetesen Vadas Józsefnek (a V agongyár főmérnöke, az 1956-os forradalom alatt a gyár irányítója, a m unkástanács és az „Igazgató Tanács” tagja) nem volt gyermeke.414 A fenti adatokból kiindulva az átlagos gyerm ekszám a saját családban: 1,98. Az alacsony gyerm ekszám oka több okra vezethető vissza. Egyrészt a m intában m egnövekedett az értelmiségi, míg csökkent a parasztcsaládok száma és aránya; m ásrészt a még mindig felülreprezentált m unkáscsaládok (melyek körében korábban ugyancsak magas term ékenységi m utatót figyelhettünk meg) m ár inkább a vezetőrétegre, a felső társadalm i csoportokra jellem ző gyerm ekszám ot produkáltak. Gyermekszám a saját családban (N=61)
nincs gy erm ek
1 g y erm ek
2 gy erm ek
3 gy erm ek
4 gyerm ek
13. diagram
412 GYMSMGYL X. 415. 53. f. 7. ő . e. A MSZMP Győ r-Sopron Megyei Bizottsága iratai. Győ r-Sopron megye munkásmozgalmi harcosainak visszaemlékezései. Bánki Endre (korábban: Braun Endre). 413 OHA Kéri József-interjú. 77., 239., 249. p. 414 OHA Fekete József-interjú. 29. p.
139
A fentiekben arra tettem kísérletet, hogy áttekintsem az 1945 és 1956 közötti győri politikai és közigazgatási vezetőréteg főbb szociológiai jellem zőit. Érdekes lett volna feltárni többek között a csoport tagjainak vagyoni, jövedelm i és lakáshelyzetét, a szabadidős- és m űvelődési szokásokat, valam int rávilágítani az apa és anya, valam int a házastárs legmagasabb iskolai végzettsége közötti, illetve a szülők és a m intába kerültek születési helye közti összefüggésekre. Ezen elem zési szem pontok vizsgálatba történő bevonására azonban a rendelkezésre álló források hiányos volta m iatt nem volt lehetőségem.
A későbbiekben arra törekszem, hogy bem utassam m ilyen lehetőségei voltak a m intában szereplőknek bekerülni a helyi elitbe, vezetőrétegbe, és mikor, hogyan kerültek ki onnan. Felvázolom
a jellem ző karrierpályákat és életutakat, valam int az életrajzok,
visszaem lékezések és interjúk segítségével az egyéni tettek és cselekedetek m ögött húzódó motivációs szándékokat elemzem.
140
s
VII. Életutak és karrierpályák a helyi vezetőrétegben
VII. 1. Az 1945-ös helyi elitváltás „túlélői”
M inden elitképződésnél figyelm et érdemel, hogy m ilyen kontinuitás mutatható ki a régi és az új vezetőréteg között. A hogyan arról fentebb m ár szóltam, 1945 első felében Győrben és a m egyében igen nagym értékű elitcserére került sor, ennek ellenére a 119 fős vizsgálati m intában 4 olyan személy (3,4%) is akad, aki m ár a két világháború közti időszakban is m eghatározó közéleti és politikai tevékenységet fejtett ki helyi vagy akár országos szinten. Döntő részük azonban akkoriban még nem a városi és m egyei irányítás első, hanem a m ásodik vonalában működött. Udvaros Istvánt m ár 1929 szeptem berében az M SZDP központi pártvezetőségének javaslatára a győri pártszervezet titkárává választották, majd 1934-től a város törvényhatósági bizottságának tagja lett.415 A kisgazdapárti dr. V elsz Aladár 1928-tól a város gazdasági hivatalának vezetője volt, valam int ugyanettől az évtől a városi főügyész pozícióját töltötte be.416 Az ugyancsak kisgazda színekben politizáló dr. M eixner (Csejkey) Ernőt 1930. október 16-án választották meg a győri Ipari és Kereskedelm i K am ara főtitkárává, majd ezt követően a város törvényhatósági bizottságába is bekerült.417 A kvartettből ném iképp kilóg M alasits Géza személye, hiszen ő nem a városi vezetésben elfoglalt tisztsége alapján sorolódik a győri elithez. A szociáldem okrata politikus 1924. június 30-tól nem zetgyűlési képviselő lett a győri 2. számú választókerületben, az időközi pótválasztáson elért sikerével.418 H ogyan tudták szerepkörüket és befolyásukat különböző politikai rendszerekben is megőrizni, sőt növelni az em lített személyiségek? Erre a kérdésre nehéz egyértelm ű választ adni. Talán közelebb kerülhetünk a „m egoldáshoz” , ha áttekintjük az em lített politikusok életútjának sajátosságait, közös vonásait. A négy személy családi háttér, politikai pálya, párthovatartozás, stb. alapján két csoportba osztható, de am int látni fogjuk, több esetben átfedések, hasonlóságok is m egfigyelhetők a „kategóriák” között. Bár tevékenységüket illetően m indnyájan szorosan kötődtek Győrhöz, némileg különös módon, egyikük sem a városban látta meg a napvilágot. M alasits Géza 1874-ben Budapesten419, dr. M eixner Ernő 1887-ben Szom bathelyen420, dr. Velsz A ladár 1893-ban 415 416 417 418 419
Grábics - Dr. Horváth - Kucska (szerk.): i. m. 344. p. Uo. 354. p. Uo. 220. p. Vida István (főszerk.): i. m. 1999. 350. p. Palatinus - Halász (szerk.): i. m. 40. p.
141
Nem esócsán (akkoriban Komárom vármegye, később Csehszlovákia)421, m íg Udvaros István ugyanebben az esztendőben Budafokon született.422 Az ő példájuk is egyértelm űen bizonyítja, hogy abban az időben sem volt feltétlenül szükséges a győri származás a nagy ívű politikai és közigazgatási pálya befutásához. A „szülői házat” vizsgálva elmondható, hogy a négy politikus alapvetően kétféle társadalm i csoportból származott. M eixner kispolgári családból indult, édesapja háztulajdonos volt423, míg Udvaros
m unkáscsaládban
nőtt fel, hiszen
apja uradalm i főgépészként
tevékenykedett424. V elsz és M alasits esetében a szülők társadalm i helyzete ugyan nem ismert, bár
utóbbi
tisztségviselő
m ár
nagyon
fiatalon
(19
esztendősen)
a
M agyarországi
Szociáldem okrata Párt és a vasasszakszervezet tagja lett, és később is aktív és meghatározó szakszervezeti funkcionáriusnak
számított, mely indíttatás és
szerepvállalás, a korra
jellem zően, nála is nagy valószínűséggel a szervezett munkás családi háttérből fakadt.425 A vallási kötődést górcső alá véve igencsak vegyes képpel találkozhatunk. M eixnert A
A 0 ”7
szülei róm ai katolikus vallásúnak426, U dvarost reform átusnak427, míg M alasits Gézát unitáriusnak nevelték.428 Az iskolai végzettséget tekintve m egállapítható, hogy M eixner és V elsz jog-és állam tudom ányi doktorátust szereztek, előbbi 1913-ben429, utóbbi 1914-ben430. M eixner em ellett a kereskedelm i akadém iát is elvégezte Budapesten431, így esetében a foglalkozás rubrikába - az ügyvéd m ellé - a közgazdász hivatás is beírható. Elism ert gazdasági szakem ber voltát az 1945 után betöltött pozíciói (a Kereskedelem- és Szövetkezetügyi M inisztérium államtitkára, a N em zeti Bank elnöke) egyértelm űen jelzik. Az előbbiekben em lítettekkel szemben M alasits Géza nem vált a szó szigorú értelem ében vett értelmiségivé, hiszen ő az öt elem i elvégzése után lakatosinasnak állt, később még a villanyszerelő-m esterséget is kitanulta. M égsem tekinthető egy egyszerű, hétköznapi munkásem bernek. Ismeret- és tapasztalatszerzési vágyát, folyam atos fejlődni akarását mutatja, hogy lakatos szakképesítési oklevéllel
420 421 422 423 424 425 426 427 428 429 430 431
a
zsebében
bebarangolta
Európát,
Uo. 105. p. Uo. 89. p. Grábics - Dr. Horváth - Kucska (szerk.): i. m. 344. p. Vida (főszerk.): i. m. 1994. 77. p. Vida (főszerk.): i. m. 1999. 626. p. Uo. 350. p. Uo. 360. p. Uo. 626. p. Uo. 350. p. Uo. 360. p. Palatinus - Halász (szerk.): i. m. 89. p. Uo. 105. p.
142
já rt
Belgiumban,
Hollandiában,
Spanyolországban, Szerbiában, Romániában, Oroszországban és Nagy-Britanniában, az utóbbi helyen
a londoni W orkm ans
College m unkáskollégium ában tanult, illetve a
cam bridge-i Ruskin College hallgatója volt. A közel tízesztendős vándorlás során tökéletesen elsajátította a ném et és az angol nyelvet.432 Udvaros a középiskolai tanulm ányai után m űszerész szakképzettséget szerzett.433 M eixner és V elsz életében, az iskolaút mellett, ugyancsak hasonlóságként említhető, hogy az I. világháborúban m indketten az orosz fronton teljesítettek szolgálatot, ahol hadifogságba estek. 1918-ban M eixner kétévi434, míg Velsz háromévi fogság után került vissza M agyarországra.435 U tóbbi politikus a későbbi ideiglenes polgárm esteri pozícióját (1945. április 1. - június 1.), a korabeli rossznyelvek szerint, kizárólag annak köszönhette, hogy a helyi tisztviselők közül ő beszélt a legjobban oroszul, így könnyen m egértette m agát a várost egy ideig ténylegesen irányító szovjet katonai vezetőkkel. A világháborút követően Velsz kifejezetten közigazgatási karriert futott be, hiszen közigazgatási gyakornoki pozícióból indulva főispáni titkár lett, majd m ásodosztályú, később pedig első osztályú aljegyzővé választották. 1928-tól Győr város gazdasági hivatalának vezetője, valam int városi főügyész lett. 1936-ban a Pesti M agyar Kereskedelm i Bank helyi kirendeltségének igazgatói székébe került, m ely pozíciót 1945-ig töltötte be.436 M eixner leszerelése után újból átvette a háború előtt beindított, jó hírnévnek örvendő ügyvédi irodája vezetését, em ellett azonban a város közéletében is jelentős tevékenységet fejtett ki. 1930. október 16-án a Győri Kereskedelm i és Iparkam ara főtitkárává választottak, m ely tisztségét
1946-ig tartotta meg.
Em ellett
1939.
decem ber
14-től Győr Város
Közigazgatási Bizottságának, majd 1943. január 21-től a törvényhatósági bizottságnak is tagja lett.437 A fentiekből kitűnik, hogy a két kisgazda személyiség 1945-ig hagyom ányosnak mondható politikai karriert valósított meg. Először m egszerezték a politikai pálya belépőjének számító jog- és állam tudom ányi diplomát, majd különböző pozíciókon, tisztségeken keresztül aktív szerepet játszottak a helyi közélet formálásában. M eixner em ellett mindvégig törekedett arra, hogy polgári hivatását (ügyvéd) is megőrizze, hiszen jövedelm e jó részét ebből a tevékenységből származtatta.
432 Vida (főszerk.): i. m. 1999. 350. p. 433 Uo. 626. p. 434 Palatinus - Halász (szerk.): i. m. 105. p. 435 Uo. 89. p. 436 Grábics - Dr. Horváth - Kucska (szerk.): i. m. 354. p. 437 Vida (főszerk.): i. m. 1999. 360. p.
143
M alasits G éza ugyancsak harcolt az I. világháborúban, szakmai és politikai pályája azonban nem csak Győrhöz, hanem Budapesthez is kötődik. M ár 1893-ban belépett a M agyarországi Szociáldem okrata Pártba, illetve a vasasszakszervezetbe. 1895-től az óbudai M unkásképző
Egylet
elnökévé
választották,
majd
1904-től
tizenöt
esztendőn
át
a
M agyarországi Vas- és Fém m unkások K özponti Szövetségének titkári posztját töltötte be. Em ellett a Szociáldem okrata Párt vezetőségi tagjává és az angyalföldi pártszervezet titkárává választották. Az I. világháború idején részt vett az Ipari M unkások Élelm ezési Bizottsága, valam int a munkaügyi panaszbizottság munkájában. 1919-ben, a kom m ün bukása után bebörtönözték, majd internálták. Szabadulása után, 1920-ban, azonnal visszatért a közéletbe. 1924. június 30-tól nem zetgyűlési képviselővé választották a győri 2. sz. választókerületben. M andátum át huszonnégy esztendőn keresztül, haláláig megőrizte. K épviselősége idején beválasztották a Győr-M oson várm egyei és a Győr városi törvényhatósági bizottságba, m ely tisztségek révén még jelentősebb szerepet játszott a város közéletében. 1944. március 19-ét, a ném et m egszállást követően, a korábbi zsidóüldözés-ellenes parlam enti felszólalásai és interpellációi m iatt a m authauseni koncentrációs táborba hurcolták, ahonnan szerencsés körülm ények között 1944 augusztusában tudott hazatérni.438 Udvaros István m ár az 1910-es évek elején csatlakozott az illegális szakszervezeti m ozgalom hoz, majd
1915-ben belépett a M agyarországi Szociáldem okrata Pártba. A
Tanácsköztársaság alatt a Vas m egyei direktórium tagjává választották. A bukás után letartóztatták és három évi fegyházra ítélték. Két év és négy hónap letöltése után am nesztiával szabadult. 1922. június 3-tól a Szociáldem okrata Párt szombathelyi, 1929-től győri titkára lett. 1930-tól az országos pártválasztm ány tagja, 1936-tól a felső-dunántúli titkárság vezetője. 1934-ben bekerült Győr város törvényhatósági bizottságába. 1939-től a vasasszövetség győri csoportjának titkári pozícióját töltötte be, m ajd a m ásodik világháború idején a győri szakszervezeti bizottság titkári tisztét is ellátta. 1944. október 18-án a nyilas hatóságok letartóztatták, de a vagongyári m unkásküldöttség követelésére a főispán elrendelte a szabadon bocsátását.439 A két szociáldem okrata személyiség a kisgazdákétól teljesen eltérő politikai utat járt be. M indketten a szakszervezeten, a m unkásm ozgalm on keresztül jutottak egyre jelentősebb pozícióba, m ely által tekintélyük és befolyásuk is folyam atosan növekedett, elsősorban term észetszerűleg a m unkások körében. Pályájuk korántsem volt olyan töretlen, m int M eixneré és Velszé. M ivel tevékenységük és szerepvállalásuk a két világháború közötti 438 Marelyn Kiss - Vida (főszerk.): i. m. 253-254. p. 439 Vida (főszerk.): i. m. 1999. 626. p.
144
korszakban gyakran illegálisnak minősült, ezért életük során többször kellett szembenézniük az „igazságszolgáltatással” . A börtönévek azonban csak átmeneti „kitérőt” jelentettek karrierjükben, pályájuk a szabadulást követően szinte töretlenül folytatódott és ívelt felfelé. Az 1945-ös rendszerváltás M eixner és Velsz politikai és közéleti karrierjében egyértelm űen em elkedést idézett elő, am it nyilván az is segített, hogy ebben az esztendőben m indketten a korszak m eghatározó politikai pártja, a Független K isgazdapárt tagjai lettek. Velsz, m int m ár korábban em lítettem, 1945. április 1-től két hónapon keresztül Győr város polgárm esteri tisztségét töltötte be440, majd tagja lett a város törvényhatósági bizottságának441, illetve a nem zeti bizottságnak is.442 Később utóbbi testület elnöki pozíciójába is m egválasztották.443 M eixner, aki vezetéknevét 1946-ban Csejkeyre m agyarosította, még nagyobb ívű, m ondhatni országos karriert futott be a II. világháborút követően. 1945. április 6-tól 1945. október 5-ig a Győri N em zeti Bizottság elnöki tisztségét töltötte be, 1945. június 1-től pedig ism ét tagja lett a város törvényhatósági bizottságának. 1945 tavaszától 1946. szeptem ber 22-ig az FKgP győri szervezetének elnöke volt. Az országos politikai elithez történő kapcsolódását jelzi, hogy 1945. június 24-től az Ideiglenes Nemzetgyűlés képviselője, majd novem ber 4-től G yőr - M oson és Sopron várm egyei választókerület nem zetgyűlési képviselője lett. 1946. június
14-én kinevezték a Kereskedelm i- és
Szövetkezetügyi M inisztérium
politikai
állam titkárává (augusztus 9-ig volt a pozícióban), majd 1946. augusztus 7-től a M agyar N em zeti Bank elnöke lett. 1947. augusztus 31-én kerületében ism ét parlam enti mandátum ot 444 szerzett. Udvaros István 1945. április 6-tól, a Győri N em zeti Bizottság m egalakulásától, a testület aktív tagjának számított. 1945. június 1-jén Győr szabad királyi, majd törvényhatósági jogú város újjáalakult közgyűlése egyhangú lelkesedéssel, közfelkiáltással polgárm esterré választotta. A párttitkári funkciójáról ekkor lemondott, de a városi és a m egyei szervezet elnöki tisztét 1948-ig betöltötte. 1945. augusztus 20-án beválasztották az SZDP országos pártvezetőségébe, majd az 1945. novem beri nem zetgyűlési választásokat követően képviselő lett. A Nemzetgyűlés 1946. február 15-i ülésén azonban m andátum áról lemondott, mivel továbbra is polgárm esterként kívánt dolgozni.445
440 Grábics - Dr. Horváth - Kucska (szerk.): i. m. 354. p. 441 Gecsényi Lajos (szerk.): Dokumentumok a népi demokratikus fejlődés történetéhez Győr-Sopron megyében 1945-1948. Győr, 1986, MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottsága. 55. p. 442 Győri Munkás, 1945. október 6. 443 Győrmegyei Hírlap, 1948. május 26. 444 Marelyn Kiss - Vida (főszerk.): i. m. 76. p. 445 Vida (szerk.): i. m. 1999. 627. p.
145
M alasits Géza esetében az 1945-ös esztendő különösebb változást, m obilitást nem hozott. M eixnerhez hasonlóan képviselő lett az Ideiglenes N em zetgyűlésben, majd tagja lett az 1945. novem ber 4-e és az 1947. augusztus 31-e után összeülő parlam entnek is. Em ellett a Községi Élelm iszerüzem aligazgatói székébe is bekerült.446 Az 1948-as év alig négy esztendő leforgása alatt m ár harm adik alkalom m al hozott rendszerváltást M agyarország történelm ében, m ely term észetszerűleg kihatott a helyi közélet szereplőinek életére, karrierjére is. Velsz 1948 után, m int kisgazda politikus, folyam atosan kiszorult a helyi közéletből és a tanult hivatásába, az ügyvédi szakmába „vonult vissza” . Az ötvenes években a Győri Ügyvédi Kam ara titkári (1951-től), majd a Győri Ü gyvédi Kam ara elnöki (1955-től) tisztét töltötte be.447 M eixnert 1949. augusztus 30-án, parlam enti m andátum ának lejárta után, úgymond nyugdíjazták, így a politikai életből ő is végleg eltűnt. Ezt követően gazdasági szaktudását hasznosítva a cukoriparban dolgozott főkönyvelőként. Dr. M eixner (Csejkey) Ernő 1969-ben hunyt el B udapesten.448 Karrierjében a legnagyobb visszalépést Udvaros Istvánnak kellett elszenvednie. 1948. február 23-án, heves kom m unista tám adások után, lem ondatták polgárm esteri pozíciójából, pártja kongresszusa pedig március 7-én kizárta tagjai sorából. 1946-tól a győri református gyülekezet főgondnokaként tevékenykedett.449 M alasits esetében az 1948-as fordulat következm ényeit nem igazán lehet megítélni. 1948 júniusában ugyan átigazolták a M agyar D olgozók Pártjába, ám az egyesítés után néhány hónappal elhunyt, így rejtély, hogy m ilyen pozíciót töltött volna be az idős politikus a Rákosikorszak M agyarországán.450 Az 1950-es évek az addig m erőben eltérő pályát befutó Udvaros István és dr. Velsz A ladár életútjában nem kívánatos
eredm ényeztek hasonlóságokat.
személyekké
váltak,
m elynek
Az egypártrendszerben
következtében
kom oly
mindketten
egzisztenciális
megpróbáltatásokkal kellett szembenézniük. U dvarost 1950-ben koholt vádak alapján életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték, győri családi házát és felesége könyvkölcsönző üzletét államosították,
a bútoraikat
elárverezték. A börtönből 1956 m árciusában szabadult. 1956 októberében tevékenyen részt
446 447 448 449 450
Marelyn Kiss - Vida (főszerk.): i. m. 254. p. Grábics - Dr. Horváth - Kucska (szerk.): i. m. 354. p. Marelyn Kiss - Vida (főszerk.): i. m. 76. p. Grábics - Dr. Horváth - Kucska (szerk.): i. m. 344. p. Uo. 210. p.
146
vett
a
szociáldem okrata
párt
újjászervezésében;
helyi
elnökké
választották.
1956
novem berében m egjelentette a hajdani pártlap, a Győri M unkás egyetlen számát.451 A forradalom ban vállalt szerepéért ugyan nem érte m egtorlás, azonban szinte haláláig, 1971-ig, állam biztonsági m egfigyelés alatt állt.452 Velsz A ladár ugyancsak aktív szerepet játszott az 56-os eseményekben, m elynek folyom ányaként 1957-ben ellenforradalm i összeesküvés vádjával letartóztatták, és a „győri ügyvédper” egyik vádlottjaként 3 év szabadságvesztésre ítélték. Tanult szakm ájába csak 1967-ben térhetett vissza, m ikortól jogtanácsosként működött. Dr. V elsz A ladár 1976-ban hunyt el Győrben.453 Az 1945-ös elitváltás „túlélői” a 48-as fordulatot követően m ár nem tudták m egőrizni korábbi
pozícióikat;
egyeseknek
(pl.
M eixner
Ernőnek)
sikerült
szépen
csendben
„visszavonulni” , míg m ásoknak nem adatott meg ez a szerencse. M int láthattuk, Udvaros m ár 1948-tól, míg Velsz 1956 után a rendszer célkeresztjébe került. Politikai pályájuk és életútjuk plasztikusan jeleníti meg „kicsiben” M agyarország társadalm i és ideológiai fordulópontjait 1945 és 1956 között. K arrierjük jó l példázza azt is, hogy a korszakban, különösen a klasszikus szocialista rendszer időszakában nagyobb m értékű megalkuvás, az egész életen át vallott és követett érték- és norm arendszer felrúgása nélkül egyetlen közéleti szereplő sem őrizhette meg funkcióját.
VII. 2. A vezetőrétegbe kerülés útjai; be- és kikerülés
A vizsgálatba bevont személyek életútjainak alakulása szem pontjából többnyire kiem elkedő fontossággal bírt a politikai-közéleti-m ozgalm i út, m égpedig annak az a szakasza, am elyik addig tartott, míg az egyének bekerültek a helyi elithez/vezetőréteghez történő tartozásra feljogosító pozícióba. A 119 fő meglehetősen változatos, gyakran kacskaringós pályát járt be, mígnem betölthette az em lített funkcióját. Ennek ellenére közös pontok, hasonlóságok is tetten érhetők életük ezen szakaszában. M indent egybevetve a helyi elitbe/vezetőrétegbe jutásnak - ném i leegyszerűsítéssel - hét útja vázolható fel.
451 Vida (főszerk.): i. m. 1999. 627-628. p. ÁBTL 2. 1. IX/8/2 Összefoglaló az „SZDP-ügyben” őrizetbe vett és elítélt személyekről. II. kötet. 452 ÁBTL 3. 1. 5. O-14847/1 Fasiszta pártok, szervezetek és polgári pártok tagjai I. ÁBTL 3. 1. 5. O-14847/2 Fasiszta pártok, szervezetek és polgári pártok tagjai II. 453 Grábics - Dr. Horváth - Kucska (szerk.): i. m. 354-355. p.
147
A vezetőrétegbejutás útjai (l\I=104) ■ Káderút -26 fő
■ Közigazgatási út -9 fő
■ Szakmai út 14 tő
■Pártpolitikai út 10 tő
■ Munkásmozgalmi út -31 fo ■ Törmegszervczcti út lO f ö ■ Szakszervezeti út -4 fő
14. diagram
Az első az úgynevezett „m unkásm ozgalm i út” , mely a m inta 29,8% -a (31 fő) esetében figyelhető meg. Az ehhez a csoporthoz tartozó szem élyeknek nagyjából a fele az illegális K om m unisták M agyarországi Pártjának
(KMP), míg a m ásik fele a M agyarországi
Szociáldem okrata Pártnak lett a tagja az 1910-es, 20-as vagy 30-as években (a születési időponttól függően), és ezen pártok, valam int a szakmájukhoz kapcsolódó szakszervezetek zászlója alatt fejtettek ki m ozgalm i tevékenységet (agitáció, sztrájkok szervezése, stb.). Közülük többen (pl. Bozsóki Ferenc, D öm ötör Ferenc, Dékán Sándor), m int m ár em lítettem, a Szovjetunió különböző pártiskoláin részesül(het)tek ideológiai képzésben. A K om m unista Párton belül a két világháború közti időszakban Szántó Zoltán és Bozsóki Ferenc (előbbi a prágai Ideiglenes K özponti Bizottság vezetője, utóbbi annak tagja volt)454, míg az M SZDPben a fentebb m ár taglalt Udvaros István (az M SZDP győri pártszervezet titkára) és M alasits Géza (országgyűlési képviselő) jutottak a legm agasabb pozíciókba a m intába kerültek közül. A helyi vezetőrétegbe jutás m ásodik legjellem zőbb formájának, nem m eglepő módon, a „káder-út” tekinthető. Az 1945 és 1956 között pozíciót betöltők pontosan 1á része (26 fő) kiemelés által, pártiskolai végzettséggel a zsebében, vagy egyszerűen csak a párt iránt tanúsított feltétlen engedelm ességnek, végtelen lojalitásnak köszönhetően került funkciójába. A
csoport
tagjainak
döntő
része
munkásként,
míg
kisebbik
hányada
parasztként
tevékenykedett, m ielőtt tisztségbe állították. K áderként elsősorban a helyi (városi és megyei) apparátusba kerültek a „kiem eltek” , míg néhányan a közigazgatás, a rendőrség valam int a gazdaság területén jutottak pozícióhoz. A harm adik legszám osabb karriertípust (14 fő, 13,5%) az általam „szakm ai útnak” nevezett pálya jelenti. Ehhez a csoporthoz elsősorban azokat a szem élyeket soroltam, akik
454 PIL 867. f. 1/b-238. Bozsóki Ferenc.
148
főleg az iskolai végzettségüknek és a hivatásukban m egszerzett presztízsüknek köszönhették, hogy hosszabb-rövidebb időre a helyi vezetés tagjai közé kerültek. A kategória m eglehetősen heterogénnek
tekinthető,
hiszen
benne
a
koalíciós
időszakban
leginkább
jog-
és
állam tudom ányi doktorátussal érvényesülők (pl. dr. M eixner Ernő és dr. Alapy Gyula), az M DP-ben fiatal diplom ásként pozícióhoz jutók (pl. Zagyva Imre és Kecskeméti István), valam int az 1956-os esem ényekben értelm iségiként (pl. Földes Gábor, Tihanyi Árpád, dr. Bálint Károly, Jobbágy Kálmán) vagy üzem ük irányítójaként/kulcsm unkásaként (pl. Vadas József,
Fekete
József,
Berger
Sándor,
M enyhárt
M iklós)
tevékenykedők
egyaránt
megtalálhatók. Az elitbe/vezetőrétegbe jutás következő típusának a „töm egszervezeti út” tekinthető. A m intában 10 fő (9,6%) különböző töm egszervezetek (pl. M agyar N ők Demokratikus Szövetsége, M agyar Ifjúság Népi Szövetsége, M agyar D em okratikus Ifjúsági Szövetség, Újgazdák és Földhözjuttatottak Országos Szövetsége, Dolgozó Parasztok és Földm unkások Országos Szövetsége, Egységes Parasztifjúsági Szervezetek Országos Szövetsége, stb.) keretein belül dolgozott bizonyos ideig, m ielőtt helyi szinten m eghatározó politikai vagy közigazgatási pozícióba jutott. Az előzővel hasonló létszám ú (10 fő, 9,6%) csoportot a „pártpolitikai-utat” bejárók alkotják. Ehhez a kategóriához azokat a politikusokat soroltam, akik 1945 és 1948 között valam ilyen dem okratikus párton belül (FKgP, NPP, DNP) valósítottak meg karriert, m elynek során a párt irányítói pozíciójába (városi vagy m egyei (fő)tikár/elnök/alelnök, vezetőségi tag, stb.), és ezzel egyetem ben gyakran más, a helyi elithez történő tartozásra m inősítő tisztségbe (országgyűlési képviselő, Nem zeti Bizottsági elnök, polgárm ester-helyettes, stb.) kerültek. Az ötödik jó l körülhatárolható pálya a „közigazgatási út” . A m intában 9 olyan személy (8,7%) akad, aki a szükséges iskolai végzettség m egszerzését követően
közszolgálatba
lépett,
és
(jog- és állam tudom ányi diploma) a hivatali
ranglétrán
folyam atosan
előrehaladva érte el a főispáni, alispáni, polgárm esteri vagy a tanács V. B. titkári tisztséget. A hetedik, legkevésbé népes csoportot a „szakszervezeti utat” m egvalósítók alkotják. A m intába kerültek közül 4 fő (3,8%) különböző szakszervezetek (pl. Textilszakszervezet, Vasas Szakszervezet, stb.) berkein belül ténykedett az első fontosabb funkciójába kerülését megelőzően. A pozícióba kerülés és kikerülés között m ajdnem pontosan hatesztendőnyi eltolódás, „késés” m utatkozik, ami egyértelm űen kism értékű távolságnak tekinthető. A funkcióba állítás és az onnan történő elhelyezés logikájának ism eretében azonban, elsősorban az 1948-tól datálható időszakra gondolva, az adat m ár nem is annyira meglepő.
149
A helyi szintű vezető pozícióba kerülés legnagyobb m értékben (39,3%) a 30-as korosztályban történt meg. Ezen belül is a 31-35 közötti évek m utatnak kiem elkedően magas arányt, a m intában szereplők közel 1á része (24,8%) ekkor került be. A legkorábbi pozícióba kerülés 20 és 25 éves kor között valósult meg. Összesen 9 fő (7,7%) büszkélkedhet azzal, hogy m ár ilyen fiatalon befolyásos pozícióhoz jutott a helyi politikai életben vagy a közigazgatás területén; köztük m essze a kom m unista káderek tekinthetők felülreprezentáltnak. A „legfiatalabban pozícióba ju tó ” címén négyen osztoznak. H uszonnégy esztendős korában Török István az M KP G yőr m egyei listájáról országgyűlési képviselő455, K ócza András az M KP Győr m egyei Bizottságának töm egszervezője456, Horváth Ottó az M DP Városi Bizottság agitációs propaganda titkára457, míg Dom okos János, szintén ugyanennyi évvel a háta mögött, a Nem zeti Parasztpárt Győr-M oson m egyei tikára lett.458 A 20-as éveik m ásodik felében m ár jóval többen, szám szerint 24-en (20,5%) kerültek funkcióba. Körükben Fertetics Ferenc, a D em okrata N éppárt Győr városi titkára459, kivételével szintén csak M KP-s és M DP-s személyekkel találkozhatunk. A pozícióba jutás a m inta közel 1á része (23,9%) számára a 40-es életévekben következett be. A korosztály nagyobb része (18 fő, 15,4%) a 40-es évei első, m íg kisebbik része (10 fő, 8,5%) a m ásodik felében jutott funkciójába. A csoport párthovatartozás tekintetében m ár jóval heterogénebb, m int a fiatalabb korosztályok esetében. Az illegális kom m unista m ozgalom olyan „kipróbált harcosai” , m int például M olnár Ferenc460, Döm ötör Ferenc461 vagy Bozsóki Ferenc462 ugyanúgy a 40-es életéveiben kerültek helyi vezető pozícióba, m int a kisgazda politikusok közül dr. M eixner Ernő, Lates József és Kiss Sándor, vagy a szociáldem okraták közül Kotormán László463 és Farnady Ernő.464 A tisztség elfoglalása 9 személy (7,8%) esetében, a m inta egészéhez viszonyítva, relatíve későn, az 50-es életévekben történt meg. Az idősebb politikusok között a szociáldem okraták tűnnek felülreprezentáltnak, hiszen hat fő (Szigethy Elemér, Horváth Sándor, Szigethy Zoltán, Pintér Sándor, Schramm Pál, Tárnok Gyula) az em lített párt
455 MOL 276. f. 54. cs. 232. ő. e. 1953. február 25. 456 GYMSMGYL X. 415. 27. f. 215. ő. e. A MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottsága iratai. Győr-Sopron megye felszabadulás előtti munkásmozgalmára és munkásmozgalmi harcosaira vonatkozó iratok. Kócza András. 457 Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1951. január 30. 458 Grábics - Dr. Horváth - Kucska (szerk.): i. m. 80. p. 459 ÁBTL 3. 1. 5. O-14847/35 Fertetics Ferenc István. 460 Kovács (szerk.): i. m. 1975. 145. p. 461 Győri Újság, 1946. december 31. 462 Dunántúli Szabad Nép, 1946. szeptember 11. 463 Győri Munkás, 1945. szeptember 8. 464 ÁBTL 3. 1. 5. O-14847/1 Fasiszta pártok, szervezetek és polgári pártok tagjai I.
150
színeiben jutott funkcióba. Em ellett ugyancsak az 50-es éveiben került helyi pozíciójába a később országos karriert megvalósító Szántó Zoltán is.465 A legidősebben, 61 esztendős korában, Fejes László jutott a helyi elitbe, m ikor 1946 folyam án a Független K isgazdapárt Győr városi alelnökévé választották.466 A helyi vezetőrétegb e kerülés életkora (N -1 1 7 )
0
b
1U
lb
20
2b
3U
3b
15. diagram
A kérdéskört összességében szemlélve elmondható, hogy az idősebb korosztályok felé haladva folyam atosan növekszik a nem kom m unista szem élyiségek előfordulásának mértéke. Úgy tűnik tehát, hogy az SZDP-n, az FKgP-n, valam int az N PP-n belül elsősorban az idősebb, rutinosabb, a hivatásában vagy a helyi közéletben valam it m ár az asztalra letevő személyeket választottak meg különböző funkciókba; körükben fiatalabb (értsd: legfeljebb a 30-as életéveikben bekerülő) tisztviselőkkel csak elvétve találkozhatunk. Kérdéses, hogy ha nem következik be az 1948-as fordulat, akkor ezekben a pártokban m ikor és milyen mértékű generációváltás valósult volna meg helyi szinten. A helyi elitből/vezetőrétegből való kikerülés m ár inkább elhúzódó m ezőnyt m utat a fentiekben vizsgáltakhoz képest. A m intában szereplők több, m int 1/3 része (33,7%) m ár a 30-as éveikben kikerült a helyi szintű politikai-közigazgatási pozícióból. Ezen belül a 36-40 közötti évek m utatnak magas arányt, az egyének több, m int 1/5-e (20,2%) ekkor vált meg tisztségétől. A csoport egyértelm űen heterogénnek tekinthető, hiszen körükben
1948
folyamán, vagy még azt megelőzően pozíciójukból elm ozdított szociáldem okrata (M edey István467), kisgazda (dr. Rácz Ferenc468) és parasztpárti (dr. Tézsla József469) személyek, be 465 Dávid: i. m. 1971. 512. p. 466 Dávid Lajos: A népi demokratikus forradalom Győr-Moson megyében 1945-1948. Arrabona, 6., 1964. 232 233. p. 467 Győri Munkás, 1948. március 23., Győri Munkás, 1948. április 11. 468 ÁBTL 3. 1. 5. O-14847/139 Dr. Rácz Ferenc. 469 Győri Munkás, 1946. január 27.
151
nem vált káderek (Bencsik János470), a Párt által még „felelősségteljesebb” beosztásba helyezett egyének (Katona János471, Bali Zoltán472, M ikó Erzsébet473, Zagyva Imre474), valam int az 1956-os forradalm i esem ényekben szerepet vállaló szem élyiségek (Tihanyi Árpád, Éliás Ferenc, Szabó György, dr. Csincsák Endre, dr. Tóth István, M enyhárt M iklós) egyaránt megtalálhatók. Nyolc fő (9,0%) m ár nagyon korán, 25 és 30 éves kora között távozott a helyi vezetőrétegből. A kategóriában túlnyom órészt olyan politikusok szerepelnek (Török István475, Gonda György476, G ódor Ferenc477, Gábri M ihály478), kiknek számára a m egyei vagy a városi pártapparátusban betöltött funkció „csak” ugródeszkát jelentett a későbbi, gyakran országos ívű karrierjében. Ezeket a tehetséges, fejlődni képes kádereket, m iután helyi szinten m ár bizonyítottak, a Párt m ár nagyon fiatalon jelentős(ebb) feladattal bízta meg. A 40-es életévekben a m inta közel 1á része (24,7%, 22 fő) került ki helyi funkciójából. Ebben az ugyancsak vegyes csoportban találjuk többek között, a később m agasabb szinten, különböző területeken (szakszervezet, diplomácia, államapparátus) tevékenykedő három m unkásm ozgalm i „veteránt” , M olnár Ferencet479, D öm ötör Ferencet480, valam int Bozsóki Ferencet481; a képviselői m andátum át feladó/elveszítő Füredi Sándornét482, Dubi Ferencnét és Kiss Jenőt; a Párt által funkciójától különböző okok m iatt m egfosztott Bánki Endrét483 és K enderessy Károlyt484; valam int az 56-os forradalom leverést követően pozíciójából kikerülő Szigethy Attilát, Berger Sándort, dr. Bálint Károlyt és Jobbágy K álm ánt.485 Az 50-es életéveiben (a 60 éves életkorral bezárólag) a vizsgálatban szereplők több m int
1/5 része (22,5%, 20 fő) került ki tisztségéből. A csoportban m ár befejezett
470 GYMSMGYL 30. f. 2. fcs. 9. ő. e. MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottság Archívuma. MDP Győr-Sopron megyei Bizottsága. Káder Osztály. Az MDP megyei apparátusában dolgozó függetlenített funkcionáriusok és beosztott munkatársak káderanyaga. 471 Dunántúli Szabad Nép, 1945. december 15. 472 PIL 867. f. 1/b-339. Bali Zoltán. 473 MOL 276. f. 54. cs. 150. ő. e.1951. július 4. 474 MOL 276. f. 53. cs. 289. ő. e. 1956. május 31. 475 MOL 276. f. 54. cs. 232. ő. e. 1953. február 25. 476 MOL 276. f. 54. cs. 306. ő. e. 1954. március 29.) 477 MOL 288. f. 5. cs. 33. ő. e. 1957. július 2. 478 MOL 276. f. 54. cs. 152. ő. e. 1951. július 18. 479 Vida (főszerk.): i. m. 1994. 293. p. 480 Győrmegyei Hírlap, 1949. június 21. 481 PIL 867. f. 1/b-238. Bozsóki Ferenc. 482 Marelyn Kiss - Vida (főszerk.): i. m. 126. p. 483 GYMSMGYL X. 415. 53. f. 7. ő. e. A MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottsága iratai. Győr-Sopron megye munkásmozgalmi harcosainak visszaemlékezései. Bánki Endre (korábban: Braun Endre). 484 MOL 276. f. 54. cs. 148. ő. e. 1951. június 13. 485 ÁBTL 3. 1. 5. O-18810/1 Győr-Sopron megye területén élő ellenséges tevékenységgel gyanúsítható politikai elítéltek I.
152
karrierpályákkal is találkozhatunk, hiszen Szaló Lajos, Pápai A ntal486 és Kozm a József487 60 esztendősen, helyi szintű politikai-közigazgatási pozícióból m ent nyugdíjba. M indhárom személy első funkcióba kerülésétől kezdve folyam atosan a városhoz vagy a m egyéhez kapcsolódó tisztséget töltött be. U gyancsak az 50-es éveikben veszítették el véglegesen posztjukat az 1945-ös győri elitváltás „túlélői” közül hárman, nevezetesen Udvaros István, dr. V elsz A ladár és dr. M eixner Ernő, valam int a Független K isgazda Párt két prom inens személyisége Lates József488 és Kiss Sándor489 is. Rajtuk kívül szintén az ötödik x után került ki a helyi vezetésből az országos szintű pártkarriert m egvalósító Szántó Zoltán490, vagy a súlyos balesetet szenvedő, és ebből kifolyólag m unkaképtelenné váló H orváth Sándor is.491 A hatvanas életéveik első felében összesen hét főnek (7,9%) „szűnt m eg” a helyi vezetőréteghez való tartozásra feljogosító funkciója. Az okok alapvetően három félék lehettek: elhalálozás (Szigethy Elem ér492), nyugdíjazás (Lakatos Albert493, Horváth Ede, Lombos Ferenc494), leváltás/pozícióból elm ozdítás
(M észáros
Ödön495, Pintér Sándor496, Fejes
László497). A m inta m inden szem pontból doyenjének számító M alasits Géza, Győr és a megye országgyűlési képviselője, 74 éves korában bekövetkezett halálakor került ki a helyi vezetőrétegből.498
486 487 488 489 490 491 492 493 494 495 496 497 498
Kisalföld, 1973. május 5. Marelyn Kiss, Vida (főszerk.): i. m. 239. p. ÁBTL 3. 1. 5. 0-14847/106 Lates József. ÁBTL 3. 1. 5. 0-14847/1 Fasiszta pártok, szervezetek és polgári pártok tagjai I. Győri Újság, 1946. december 14. Kovács (szerk.): i. m. 1975. 96. p. Vida (főszerk.): i. m. 1994. 445. p. Kisalföld, 1963. március 2. MOL 288. f. 5. cs. 906. ő. e. 1984. március 27. Győrmegyei Hírlap, 1949. január 1. Győri Újság, 1948. április 9. Dávid: i. m. 1964. 232-233. p. Győrmegyei Hírlap, 1948. november 12.
153
16. diagram
A városi/m egyei politikai és közigazgatási vezetésben eltöltött időt szemlélve elmondható, hogy a m intában szereplők átlagosan 6,04 évet töltöttek valamilyen helyi pozícióban. Ez az adat azonban nem jelzi pontosan a m ögötte rejlő szélsőségeket. Az 1945 és 1956 közötti helyi vezetőréteg közel 2/3 része (63,5%) m axim um 3 esztendőt volt funkcióban. A képet tovább árnyalva elmondható, hogy a m inta 27,0% -a m axim um 1 éven (gyakran csak néhány hónapon), 20,0% -a 2, míg 16,5%-a 3 esztendőn keresztül birtokol(hat)ta helyi tisztségét.
17. diagram
Az első csoportban zöm m el az 1956-os forradalom alatt vezető szerepet vivő szem élyiségek (Földes Gábor, Tihanyi Árpád, Vadas József, B erger Sándor, dr. Csincsák Endre, Török István, Fekete József, dr. Bálint Károly, Jobbágy Kálmán, M enyhárt M iklós, Szabó György) szerepelnek, akik többnyire csak néhány hétig, esetleg hónapig viselhették tisztségüket. Em ellett találhatunk köztük pozíciójukból elm ozdított parasztpárti (dr. Tézsla
154
József) és kom m unista tisztségviselőket (Gáti József499, Kolonich A rnold500), valamint nagyon gyorsan m agasabb beosztásba helyezett kádereket (Katona János, M ikó Erzsébet, Kálló Iván501, Dékán Sándor502) is. A
m ásodik
kategóriában
egyform án
m egjelennek
felfelé
ívelő
karrierpályák
m egvalósítói (M olnár Ferenc, Szántó Zoltán, Bali Zoltán, Terjék Pál, Zagyva Imre, Török István, dr. A lapy Gyula), az 1948-as rendszerváltás idején, vagy még azt megelőzően pozícióját elveszítő
szociáldem okrata (dr. Borbély Endre503, K otorm án László504) és
kisgazdapárti (dr. H orváth József) tisztségviselők, valam int a funkcióból kikerülő M DP-s szem élyiségek (M uzslai József505, H orváth István, Gőcze Géza) is. A helyi politikai közigazgatási pozícióban 3 esztendőt töltők között két jellem ző csoport rajzolódik ki. Egyrészt ennyi idő adatott meg számos, a koalíciós időszak végeztével tisztségéből elm ozdított szociáldem okrata (M edey István, Pintér Sándor, Schramm Pál), kisgazda (Lates József, Kiss Sándor, dr. Rácz Ferenc), valam int dem okrata néppárti (M észáros Ödön) politikusnak, m ásrészt három év után került feljebb
a ranglétrán több kom m unista
személyiség (Dömötör Ferenc, G ódor Ferenc, Gonda György) is. 4 és 10 év közötti időt a vizsgálati m inta 16,5%-a töltött a helyi vezetésben. A csoportban dom inánsan M KP/M DP-s politikusok szerepelnek, közük olyanok, akik a városi vagy a m egyei apparátusból feljebb kerültek (Gábri M ihály, Kardos M árton506) illetve kiknek karrierjében ilyen-olyan m értékben az 1956-os forradalom eredm ényezett törést (Hortobágyi János507, Takács András, Bognár K álm án508, dr. Tóth István). A m intába kerültek 13%-a 11-20 esztendőt tartózkodott a helyi hatalomban. A csoportban találjuk a m ár a Horthy-rendszerben is különböző tisztségeket viselő dr. Velsz Aladárt, dr. M eixner Ernőt és Udvaros Istvánt, valam int a hosszú ideig helyi funkcióval bíró
499 GYMSMGYL 30. f. 2. fcs. 8. ő. e. MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottsága Archívuma. MDP Győr-Sopron megyei Bizottsága. Fegyelmi munkaterület. Párttisztségekben a Megyei Pártbizottságon, városi, járási és vagongyári pártbizottságon dolgozók - titkárok, politikai munkatársak - fegyelmi iratai. 500 Győri Munkás, 1945. december 23. 501 PIL 867. f. 1/k-310. Kálló Iván. 502 PIL 867. f. 1/d-90. Dékán Sándor. 503 Győri Újság, 1948. február 19. 504 GYMSMGYL X. 415. 57. f. 127. ő. e. A MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottsága iratai. Győr-Sopron megye munkásmozgalmi harcosainak visszaemlékezései. Medey István. 505 MOL 276. f. 54. cs. 182. ő. e. 1952. február 27. 506 MOL 276. f. 54. cs. 371. ő. e. 1955. július 4. 507 Mészáros Antal - Tapolcai Ernőné (szerk.): Tatabányai kislexikon. Tatabánya, 1975, Tatabánya Város Tanácsa és József Attila Megyei Könyvtár. 170. p. 508 Kisalföld, 1956. november 28.
155
kádereket (Katona Lajos509, Funk József, Belovicz Ferenc510, K ócza A ndrás511, Sárosi János512). Több m int két évtizedig 4 fő (4,7%) bírt a helyi vezetéshez kapcsolódó pozícióval. Pápai Antal 21 esztendőn keresztül, egészen nyugdíjazásáig, az M DP/M SZM P Pártgazdasági és Ü gykezelési Osztály vezetői tisztségét töltötte be, M alasits Géza 24 éven át országgyűlési képviselői m andátum m al rendelkezett, Kecskem éti István 26 évig a m egyei tanács V. B. elnökhelyettese volt, míg Lombos Ferenc, kisebb megszakításokkal, de összességben 28 éven keresztül helyi politikai (M DP városi titkár, M SZM P megyei tikár) és közigazgatási (megyei tanácselnök) tisztségeket viselt. A m intában két olyan személy található, kinek tevékenysége három évtizednél is hosszabb ideig m eghatározó volt Győr és a m egye életében. Szaló Lajos 35 éven át különböző pártapparátusi (M DP G yőr-Sopron m egyei Bizottsága Közigazgatási és Adm inisztratív O sztályának vezetője) és közigazgatási (megyei tanácselnök-helyettes) posztokat töltött be, míg H orváth Ede 38 esztendőn keresztül gazdasági (Győri Szerszám gépgyár igazgatója, W ilhelm Pieck - később RÁBA - Vagon- és G épgyár vezérigazgatója), valam int politikai (országgyűlési képviselő) funkciókat látott el.
VII. 3. Az életutak és karrierpályák sajátosságai, főbb típusai
Az 1945 és 1956 közötti győri vezetőréteg vizsgálatánál külön figyelm et érdemel, hogy
m ilyen
közös
vonások,
jellem zők
m utathatók
ki
a
politikusok,
tisztviselők
életpályájában, egyéni sorsuk alakulásában. A csoporton belül lehetséges-e különböző életutak, életút-m odellek csoportosítása, tipizálása? Az elemzés során számos szempontot, kérdéskört érdemes górcső alá venni: M ilyen volt az egyének szociális és családi háttere? M ik voltak a neveltetés, a családi szocializáció m eghatározó élményei? Közvetítettek-e a szülök vagy a rokonok bárm iféle politikai ideológiai értékeket? Az iskolai karrier során hogyan változott a szem élyek érték- és norm arendszere, gondolkodásm ódja? M ilyen utat bejárva, m ilyen pozíciókon keresztül jutottak el vezető funkciókig? M ilyen törések, fordulópontok következtek be az életutak során, hogyan reagáltak erre az egyes személyek? H ogyan élték meg a katonaságot és a börtönidőszakot? A társadalm i és politikai váltások (1945, 1948, 1956) m iként befolyásolták 509 Grábics - Dr. Horváth - Kucska: i. m. 163. p. 510 MOL 288. f. 7. cs.61. ő. e. 1959. október 6. 511 MOL 288. f. 7. cs.683. ő. e. 1983. december 12. 512 MOL 288. f. 7. cs.505. ő. e. 1976. június 21.
156
a későbbi m unkahelyválasztásokat, a karrierlehetőségeket, a családi és baráti kapcsolatok rendszerének változásait. A fenti kérdések m egválaszolása csak különböző források együttes felhasználásával és elem zésével lehetséges. A G yőr-M oson-Sopron m egyei Levéltárban, illetve a Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltárban összességében 15, a vizsgálati m intában szereplő politikustól származó önéletrajzot és visszaem lékezést, míg az O ral H istory Archívum ban négy életútinterjút (dr. Kéri József, dr. Tóth István, Fekete József, Csatár Imre) sikerült áttekintenem , m elyek az analízis alapját képezik. Em ellett ugyancsak értékes, inform ációban gazdag forrásnak m inősültek a helyi lapokban m egjelent rövidebb-hosszabb terjedelmű életrajzok,
interjúk,
m elyeket
többnyire
a
pozíciókba
(pl.
országgyűlési
képviselő,
polgárm ester, főispán, alispán, tanácselnök, m egyei és városi párttitkár) történő bekerüléskor közöltek az orgánumok; valam int az állam biztonsági szolgálatok ügynökeinek jelentései, beszám olói. M ódszerként kínálkozott volna az oral history technikája is. A hogy azt a bevezetésben m ár em lítettem, a m intában szereplők közül m indössze ketten vannak az élők sorában, akik azonban, akceptálhatóan, egészségi állapotukra hivatkozva nem vállalták az interjút. M indent egybevetve nyilvánvaló, hogy a források hiányos volta okán nem biztosítható a m intavétel véletlenszerűsége, ennek ellenére úgy vélem, a későbbiekben felvázolt kép, különösképp a baloldali (kom m unista és szociáldem okrata) személyiségekre vonatkozóan, akik a vizsgálati m inta java részét alkotják, a főbb tendenciák és sajátosságok érzékeltetésére m indenképpen alkalm asnak m utatkozik. Összességben az alapm inta (119 fő) valam ivel több, m int egyharm adával kapcsolatban sikerült bővebb, az elem zést lehetővé tevő inform ációhoz jutnom , így a későbbiekben részletezett következtetések és m egállapítások jó részét elsősorban erre a csoportra vonatkoztatom . A pályaívvel, a karrierrel kapcsolatos észrevételeket azonban, a pozíciók és funkciók ismeretében, az egész vizsgálati m intára vonatkozóan tekintem érvényesnek.
VII. 3.1. Családi háttér
VII. 3. 1. 1. Szociális helyzet
A szűkebb m intában szereplők jelentős hányada munkás-, földm űves-, valam int kisiparoscsaládból származott, így a kor társadalm i viszonyait ism erve egyáltalán nem meglepő, hogy többen bizonytalan egzisztenciális körülm ényekről, szegénységről számoltak be az önéletrajzokban és visszaem lékezésekben, valam int a korabeli újságok riportjaiban (bár
157
ebben nyilvánvalóan a kurzus elvárásainak történő megfelelés is benne foglaltatik). A kiszolgáltatottságoktól
terhes
létfeltételek
nagym értékben
alakították
a
gyermekkori
élm ényeket és tapasztalásokat. Néhányuknak nem adatott meg, hogy teljes családban nőjenek fel,
többen
pedig
hozzájáruljanak
a
m ár
nagyon
családi
fiatalon
dolgozni kényszerültek,
költségvetéshez.
„Szegény
hogy
parasztcsaládban
keresetükkel születettem ...
édesapám vasúti szerencsétlenség folytán 38 éves korában meghalt. Édesanyám öt kiskorú gyerm ekét napszám os m unkából nevelte f e l . V égigéltem fiatalon a proletárélet keserveit: voltam szabóinas, bőrgyári munkás, dolgoztam cipőgyárban, szövőüzem ben, m altert hordtam építőállványokra, végül szobafestő és m ázoló lettem .”513 „Szüleim szegény sorsú zsellérem berek voltak. Tízéves voltam, m ikor édesapám m eghalt az I. világháborúban. A nyom orúságon öt apró testvérem m el osztoztam. Tizenhárom éves korom ban m ár kifutó voltam és gyári napszám os.”514 „Dr. Borbély Endre szegény szülők gyermeke. A pja borbély volt, aki szembetegsége m iatt megvakult. A ttól kezdve édesanyja tartotta el a családot. Negyven éven át két keze munkájával, varrással kereste a kenyeret, neveltette és iskoláztatta f i á t . (Borbély Endrének) m ár gim nazista korában dolgoznia kellett, hogy a tandíjat m egkeresse és szüleinek segítsen kenyeret terem teni.”515 Többük szülői családja foglalkozási m obilitást valósított meg az előző nem zedékekhez képest, m elynek következtében gyakran a m egélhetési körülm ények is jelentősen javultak. „M ind a négy dédapám zsellér volt, m égpedig házatlan zsellér. A legszegényebb fajtából. A családom m égiscsak olyan fölfelé m enő fajta, m ert a nagyapáim m ár iparosok v o l t a k . Az apám cipész volt, majd a vagongyárban dolgozott, később a V á g ó h íd o n . Az apám állandóan m eghizlalta azt az évi negyven disznót, ami akkora jövedelm et jelentett neki, hogy több volt a jövedelm e, sokszorosa, m int az úri gyerekek apjának (aki egyszerű tisztviselő volt).”516 „Apám nagyon törekvő em ber v o l t . m int forgalm ista tiszt állami tisztviselő volt, kereskedelm i érettségit tett V e s z p ré m b e n . Apai nagyapám eredetileg pék volt, majd
513 GYMSMGYL X. 415. 53. f. 22. ő. e. A MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottsága iratai. Győr-Sopron megye munkásmozgalmi harcosainak visszaemlékezései. Dömötör Ferenc. GYMSMGYL X. 415. 27. f. 72. ő. e. A MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottsága iratai. Győr-Sopron megye felszabadulás előtti munkásmozgalmára és munkásmozgalmi harcosaira vonatkozó iratok. Dömötör Ferenc. 514 GYMSMGYL X. 415. 27. f. 230. ő. e. A MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottsága iratai. Győr-Sopron megye felszabadulás előtti munkásmozgalmára és munkásmozgalmi harcosaira vonatkozó iratok. Lakatos Albert. 515 Győri Munkás, 1946. január 4. Győri Munkás, 1946. június 5. 516 OHA Dr. Tóth István-interjú. 1., 2., 6. p.
158
autodidakta m ódon villanyszerelő lett...
Ketten, az apám és Gyula, apám testvére
„kiugrottak” a családból, azaz értelm iségiek lettek.”517
VII. 3. 1. 2. Vallásosság és névmagyarosítás
A család vallási kötődését elsősorban az 1956-os forradalom alatt aktív tevékenységet vállalók tartották fontosnak m egem líteni az életútinterjúkban és a visszaem lékezésekben, az erre történő utalás, érthető módon, a kom m unista szem élyiségek önéletrajzaiból szinte teljesen kimaradt. „Apai nagyanyám rendkívül vallásos volt, míg nagyapán n e m . Anyai nagyszüleim nél fordított volt a helyzet. N agyanyám at közönyösen hagyta a vallás. Nem járt tem plom ba.
Nagyapám jelen volt m inden m isén.”518
„(Fekete József) katolikus nevelést kapott, bár nem bigott vallásosság jellem zi.
A
feleségem m el a Szent Imre tem plom építésénél ism erkedtem meg a m ostani paplakban tartott tánciskolában, a hitközségen belül.”519 „Zsidó család volt a m i é n k . A zsidó vallásnak (azonban) nem volt szerepe sem apai, sem anyai részről, ateistának neveltek, sőt apai részről bizonyos antiszemitizmus is volt.”520 A 119 fős m intából 9 személy (7,6%) esett át az élete során névmagyarosításon. Tihanyi Árpád kivételével, kinek vezetéknevét még édesapja változtatta meg Till-ről 1922ben521, m indenki saját vagy a pártja döntésére m agyarosította családnevét a II. világháborút követően, többnyire a sikeres politikai karrier érdekében. „ ... A felszabadulás után - 1945. május végén - feleségem is hazatért és tudtom ra adta, hogy a M agyar K om m unista Párt K özponti Vezetősége vár bennünket. M indketten visszatértünk M agyarországra, jelentkeztünk a pártközpontban és annak utasítására régi nevem helyett (Oszwald Ferdinánd) vettem fel a magyaros „D öm ötör Ferenc” nevet.”522 A csoportban zöm m el zsidó származású, kom m unista politikusokat találhatunk (6 fő), akik a párt elvárásának, a hirdetett ideológiának (a nem zet fogalm ának, a nacionalizm usnak az eltüntetése, az internacionalizm us m egvalósítása) m egfelelően
igyekeztek
elfelejteni,
elhallgatni
származásukat,
m egpróbáltak
teljesen
asszim ilálódni, új identitást keresni. Ezen személyek valószínűsíthetően, az M KP zsidó
517 OHA Csatár Imre-interjú. Készítette: Murányi Gábor 1986-ban. 1956-os Intézet Oral History Archívuma, 1., 2., 3. p. (a továbbiakban: Csatár Imre-interjú) 518 OHA Kéri József-interjú. Függelék 1. p. 519 OHA Fekete József-interjú. 8. p., Fekete József interjú kivonata 19. p. 520 OHA Csatár Imre-interjú. 6. p. 521 Grábics - Dr. Horváth - Kucska (szerk.): i. m. 335. p. 522 GYMSMGYL X. 415. 27. f. 72. ő. e. A MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottsága iratai. Győr-Sopron megye felszabadulás előtti munkásmozgalmára és munkásmozgalmi harcosaira vonatkozó iratok. Dömötör (Oszwald) Ferenc.
159
származású legfelső vezetőihez hasonlóan, m ár nem tartották a vallási ünnepeket, nem ápolták a zsidó hagyom ányokat, sőt igyekeztek m inden szálat elvágni a múltjuktól. A kisgazdapárti dr. M eixner Ernő ném et hangzású családnevét 1946-ban változtatta Csejkeyre, m ikor m ár az országos elitben foglalt el különböző pozíciókat (kereskedelem ügyi államtitkár, Nemzeti Bank elnöke).523
VII. 3. 1. 3. Ideológia és értékrend
A vallásossággal és a származással szemben a különböző források jóval gyakrabban és bővebben tárgyalják a család, illetve a szűkebb környezet által közvetített politikai értékek témakörét. A m em oárokban szólnak arról, hogy m ilyen hatás(ok)ra kötelezték el m agukat valam ilyen ideológia és értékrendszer (leginkább a kom m unista) mellett, m elynek során a „m egtérést” , az „öntudatra ébredést” az új élet kezdeteként értelmezik. „Fordulópontot jelentett
az
életem ben
a
Tanácsköztársaság.
osztálybizalm inak, beléptem az Ifjúmunkás
Tizenöt
éves
voltam,
m egválasztottak
Szövetségbe, érzelm ileg hatottak rám az
események, de aktív m unkát nem végeztem. Egyik fivérem tevékenyen részt vett az ifjúm unkás mozgalomban, ő hívta fel a figyelm em et a társadalm i p ro b lé m á k ra .
A
Tanácsköztársaság bukása után barátaim baloldali gondolkodású fiatalok, diákok l e t t e k . Nevelésemet, gondolkodásom at nem annyira a szülői környezet, hanem ezek a baráti kapcsolatok befolyásolták, illetve azok a tapasztalatok, benyom ások, am iket külvárosi lakóhelyem en a m unkások, ifjúm unkások életéből m erítettem .”524 „Apám a vasúton dolgozott m int fizikai munkás és 1919-ben részt vett Felvidéken, pontosabban Érsekújvárott az ellenállásban, am ikor a cseh im perialista csapatok jöttek be. Em iatt később m enekülnie kellett, így jö tt át Győrbe, ahol a Tanácsköztársaság idején a korm ánynak a páncélvonatán szolgált mint fékező.”525 „A szülői háznál tizenöt éves korom ig nevelkedtem , m ikor szüleim Győrből elköltöztek, engem egy többgyerm ekes család - haladó gondolkodásúak - fogadott magához. A Szilárd család tagjai m ár a proletárdiktatúra alatt vezető szerepet töltöttek be, majd közülük ketten a Szovjetunióba em igráltak, ahol dr. Szilárd Károly m a is magas tudományos m unkakört tölt be. Ilyen környezetben nevelkedve m ár 1919-ben kisebb m egbízásokat kaptam 523 Vida (főszerk.): i. m. 1999. 360. p. 524 GYMSMGYL X. 415. 27. f. 260. ő. e. A MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottsága iratai. Győr-Sopron megye felszabadulás előtti munkásmozgalmára és munkásmozgalmi harcosaira vonatkozó iratok. Molnár Ferenc. 525 GYMSMGYL X. 415. 53. f. 31. ő. e. A MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottsága iratai. Győr-Sopron megye munkásmozgalmi harcosainak visszaemlékezései. Haraszti János.
160
(telefonos ügyelete küldönc). A proletárdiktatúra leverése után évekig fegyvereket, lőszereket, sajtóterm ékeket rejtegettünk.”526 „ . Tizenhét éves lehettem, am ikor barátaim elvittek a győri Term észetbarátok Turista Egyesületébe. Ott ism erkedtem meg Krausz Dezső, Krausz (Molnár) Ferenc és más elvtársakkal. Tőlük hallottam először, hogy mi a célja a m unkásm ozgalom nak. Ettől kezdve rendszeresen eljártam
az egyesület összejöveteleire, kirándulásaira és tagja lettem a
szavalókórusnak.”527 Egyes
visszaem lékezésekben
a
m ár
idősebb
(huszonéves)
fejjel
felism ert
„m essianisztikus küldetéstudat” és „karizmatikus hit” teljes m értékű elfogadásának és m egkérdőjelezhetetlenségének lehetünk tanúi, m ely mélyebb tudati alap kialakulása többeknél célzott iskoláztatás, vagy m unkahelyi tapasztalatok, élm ények hatására történt meg. A sorokból a kom m unista (marxi) ideológia és a vallás összeférhetetlensége, antagonisztikus ellentéte is kiolvasható. „A legfontosabb esemény, ami döntő változást és fordulatot jelentett az életem ben - a kom m unista pártiskola elvégzése volt. A háború előtti években az ózdi vagongyárban voltam alkalmazva. Hivatali m unkaköröm nél fogva igen sokat érintkeztem munkásokkal, akik különböző panaszokkal fordultak felém. Láttam a nyomort, az állati kizsákm ányolást, a gyár dolgozóinak felülről m egszabott kasztokba sorolását. Az „Úr” csak az előkelő családból származó tisztviselőnél kezdődött, a napszám os viszont még em bernek sem számított. M élyen vallásos voltam, de eszem be nem jutott lázadni. Ez Isten rendelése gondoltam - amibe bele kell nyugodni. A háború elején a frontra kerültem , a doni áttörésnél fogságba estem. Itt döbbentem rá, hogy a rendszer becsapott. A bajtársaim nem a Végzet kezében voltak játékszerek, hanem egyes em berek önzésének, kapzsiságának lettek áldozatai. Politizálni kezdtem, M arxot olvastam. Később iskolába jelentkeztem . Rájöttem arra, hogy az elnyomatás és kizsákm ányolás ellen fel lehet és fel kell venni a harcot mindazoknak, akik lelkiism eretükkel nem hajlandók m egalkudni. Láttam azt, hogy ezen a földön a bűnt és a gonoszságot se szenteltvízzel, se ráolvasással m egszüntetni nem lehet, de igenis meg lehet változtatni azt a társadalm i rendszert, amely ezeket kiterm eli magából. M indezek felism erése volt életem nek döntő fordulatot jelentő esem énye.”528 „ .
Édesapám kérelm ére a községünkben lévő Fakereskedelm i K FT-nél kaptam
munkát, ahol m int pénztárkezelő két éven keresztül dolgoztam, és ahol a munkás kizsákm ányolása és nyom orgatása előttem a lehető legvilágosabban játszódott le. Ekkor m ár 526 GYMSMGYL X. 415. 53. f. 7. ő. e. A MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottság iratai. Győr-Sopron megye munkásmozgalmi harcosainak visszaemlékezései. Bánki Endre (korábban: Braun Endre). 527 Kisalföld, 1980. április 4. (Bittmann Ernő) 528 Győri Munkás, 1948. január 1. (Palásthy László)
161
világosan láttam a tőke uralm át országunkban, annál is inkább, m ert azelőtt Kurilla Bálint endrődi cipészm esternél dolgoztam, m int cipőtűzőnő, ahol m unka közben nagyon sokat hallottam a Szovjetunióról, a kizsákm ányolás-m entes társadalomról, és arról, hogy ham arosan eljön az idő, am ikor a jelenleg fennálló társadalm i rendszert a Szovjetunió hatalmas ereje meg fogja semm isíteni, amely ham arosan be is következett.”529
VII. 3. 2. Az iskolás időszak
Az iskolai évek többnyire kiem elt fontossággal bírnak az em ber életében, számos élménnyel, tapasztalással lesz gazdagabb, új értékek és norm ák épülnek be a személyiségébe, jelentősen bővül kapcsolati hálója. A mintában szereplők döntő része ennek ellenére viszonylag kis terjedelem ben tárgyalja visszaem lékezéseiben az „iskolás időszakot” , m elynek oka
talán
abban
keresendő,
hogy
többségük
relatíve
rövid
időt
töltött
oktatási
intézményekben, így élénken m egm aradó em lékek, benyom ások nem igazán alakulhattak ki. A jelenség hátterének m egm agyarázása a leggyakoribb visszatérő elem nek tekinthető az iskola tém akörén belül. Többen a család anyagi helyzetével, súlyos egzisztenciális problém ák felm erülésével indokolják a kurta iskolai pályafutást. „Öten voltunk fiútestvérek a családban, s így az elem i iskola elvégzése után, m int legidősebb gyereknek, dolgoznom kellett.”530 „Bátyám és én nagy szegénységben nőttünk fel. Iskolás korom ban édesanyám megbetegedett, így nekem is m unkába kellett állnom. N yom dászként helyezkedtem el. A tízes éveim elején jártam , m ikor ott kellett hagynom az iskolát.”531 „.
Az elem i iskoláim elvégzése után - m ivel nagyon szerettem tanulni - az édesapám
beíratott a polgári iskolába, am elyet csak nagy nehézségek árán tudtam elvégezni, mivel édesapám a tandíjat fizetni nem tudta, úgyhogy em iatt a bizonyítványt visszatartották, am elynek kiváltását csak később - évek m úlva - saját keresetem ből tudtam eszközölni. Továbbtanulásra anyagiak m iatt lehetőség nem volt, így a polgári iskola elvégzése után édesapám cipészm űhelybe adott tanoncnak, ahol cipőfelsőrész ragasztását és tűzését tanultam két éven keresztül.”532
529 MOL XIX - B - 1 - r. Szaa - 0062 - 10/3/1950 (Szarvas Aladárné). 530 GYMSMGYL X. 415. 53. f. 29. ő. e. A MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottsága iratai. Győr-Sopron megye munkásmozgalmi harcosainak visszaemlékezései. Gőcze Géza. 531 Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) Kézirattára, 1956-os gyűjtemény. Interjú Szabó Györggyel. Columbia University Research Program for the Hungarian Revolution (CURPH) No. 253. 2. p. 532 MOL XIX - B - 1 - r. Szaa - 0062 - 10/3/1950 (Szarvas Aladárné).
162
„Jó eszű gyerek volt, de az anyagiak hiányában nem tudott tovább tanulni. Tizenkét éves korában m ár a Cardoban dolgozik.”533 „Tanult volna szívesen, ha több lett volna a fillér, és ha a rossz gerendákról nem csurrant volna az esőlé az irhájába.”534 Az anyagi háttér m ellett a szocialista elvek iránti elköteleződés is több politikus ígéretesen induló iskolai karrierjének tett keresztbe. „Az elem i iskola elvégzése után a főreáliskolába jártam .
O tt három
osztályt végeztem
el, m ikor baloldaliságom m iatt
eltávolítottak. U tána kerültem a fa- és fém ipari szakiskolába.”535 „... az ellenforradalom alatt tanúsított m agatartásom m iatt számos összeütközésem volt a tanári karral. Egyik barátom at el is távolították az iskolából, én pedig fegyelm it kaptam. A konfliktusok oda vezettek, hogy a reáliskola VII. osztályából kim aradtam , és asztalos inas lettem .”536 Végül akadt olyan személy, kit a háborús viszonyok akadályoztak m eg abban, hogy nagyobb ívű iskolai karriert valósítson meg. „ ... M agam az alsóbb iskoláim elvégzése után középiskolai tanulm ányaim at a győri bencés gim názium ban végeztem. A gim názium négy felső osztályában a győri püspöki papnevelde növendéke voltam, az érettségi elvégzése után egy évig a püspöki teológia hallgatója lettem. 1942-ben Pesten a K özgazdasági Egyetem re iratkoztam be, és két év után 1944 őszén kénytelen voltam félbeszakítani az akkori idők m iatt.”537 A diplomát, m agasabb végzettséget szerző személyek számára az iskola korábban az adott társadalm i pozícióból történő kilépés egyetlen lehetőségének m utatkozott, m ellyel ők sikerrel tudtak élni. Az oktatási intézm ényekben töltött idő hosszabb volta okán az élmények, a hatások is m egszaporodtak, m ely m otívum ok különösen az 56-osok életút-interjúiban köszönnek vissza. „A negyedik elem i elvégzése után szerettem volna gim názium ba menni. Apám ezt nem támogatta, m ert az volt a véleménye, hogy aki „úr” lesz, az m egtagadja a szüleit. Erre voltak is intő példák. Az én makacs kitartásom , anyám sok könnye, a tanítók és a pap érvelései végül m eggyőzték apám at és ötödik elem i után beírattak a Kecskeméti Piarista G im n á z iu m b a .. 1943-ban é re tts é g iz te m . egy régi kecskem éti ism erősöm elvitt a Győrffy István K o llé g iu m b a . részt vettem a felvételi tá b o r b a n . A felvételi sikerült, a kollégium 533 Győrmegyei Hírlap, 1948. december 19. (Markó Gyula). 534 Győrmegyei Hírlap, 1949. május 4. (Dömötör Ferenc). 535 GYMSMGYL X. 415. 53. f. 7. ő. e. A MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottsága iratai. Győr-Sopron megye munkásmozgalmi harcosainak visszaemlékezései. Bánki Endre (korábban: Braun Endre). 536 GYMSMGYL X. 415. 27. f. 260. ő. e. A MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottsága iratai. Győr-Sopron megye felszabadulás előtti munkásmozgalmára és munkásmozgalmi harcosaira vonatkozó iratok. Molnár (Krausz) Ferenc. 537 ÁBTL 3. 1. 5. O-14847/35 Fertetics Ferenc István.
163
tagja lettem. Ebben a közösségben politikai tisztánlátásom tovább erősödött a képzettebb kollégista társak és a személyesen m egism ert nép írók (Veres Péter, Erdei Ferenc, Darvas József,
N agy
István)
h a tá s á r a .
Az
állatorvosira
azért
m entem
először,
m ert
a
term észettudom ányokat nagyon szerettem, illetve még apám tól is öröklődött egy bizonyos tulajdonság, m ert ő kitűnően értett az á lla to k h o z .é n az Á llatorvosi Egyetem en is ugyanazt a gyakorlatot folytattam, am it azelőtt. Tehát mindig kiszúrtam azokat az em bereket, akikben láttam valam i társadalm i érdeklődést, és azokkal képes voltam órákig sétálgatni és beszélni és m e g k ö z e líte n i. Egy évet jártam az egyetem re a fe ls z a b a d u lá s ig . nekem olyan volt a felfogásom , hogy am ikor m ár tudtam, hogy nem fogom ezt folytatni, m ert végig gondoltam, hogy én teljesen a politikának szentelem magam, és akkor ezt nem szabad f o ly ta tn i. egy év kihagyás után eldöntöttem, hogy a jogra iratkozom be. Az vezérelt, hogy ha én teljesen a m ozgalom nak akarok élni, akkor nem tudok bejárni az egyetemre. M árpedig az Állatorvosi Egyetem nem tűri azt el, hogy m ezei legyen az ember. Oda dem onstráció kell, mindig be kell járni. És akkor eldöntöttem, hogy '45 őszétől a jogra iratkozok be. Am ennyire kellett, bejártam , am ennyire kellett, ta n u lta m . summa cum laude végeztem az egyetemet, még a m unka m ellett is.”538 „Általános iskoláim at Győr-Újvárosban, majd fél év m úlva a gyárvárosi iskolában végeztem , ahol éltanulónak s z á m íto tta m . Az 1930/31-es tanévtől kezdve a győri bencés gim názium ba jártam , ahol jeles-kitűnő tanuló v o l t a m . A bencés gim názium ban H orthy nem volt népszerűsítve, m ert református volt, úgyhogy ott nem volt H o rth y -k u ltú ra . 1938-ban érettségiztem, majd felvettek a jogi egyetem re és a Szent Imre kollégium ba, ahol tagja lettem a Szent Imre Körnek. A lacsony szárm azásom m iatt mindig is kiríttam diáktársaim k ö z ü l . Az egyetem alatt m ár abszolút nem voltam vallásos, agnosztikus v o l t a m . túlságosan nem em elkedtem ki az e g y e te m e n . a doktori értekezésem a büntetőjog és a vallás volt.”539 A szűkebb m intában szereplők közül sokan m ár nagyon fiatalon a M agyarországi Szociáldem okrata
Párt,
a
K om m unisták
M agyarországi
Pártja,
illetve
különböző
szakszervezetek tagjaiként aktív tevékenységet végeztek a munkásm ozgalom ban. Az idősebb generációk képviselői közül többen m ár a Tanácsköztársaság alatt is a baloldali eszm ék m ellett szálltak síkra, fegyverrel vagy a politizálás eszközével. „ . A proletárdiktatúra alatt tagja voltam a munkás- katona és paraszt Tanácsnak, m int az 519. gyalogezred zászlóaljának
538 OHA Kéri József-interjú. Dr. Kéri József visszaemlékezése az 1945 előtti időszakra 4., 15. p. OHA Kéri József-interjú. Kéri-interjú 6., 11., 12., 33., 37. p. 539 OHA Dr. Tóth István-interjú. 3., 4., 5., 7., 8., 9. p.
164
hadügyi politikai megbízottja. A zászlóaljjal részt vettem a felvidéki harcokban, hősien m egálltuk a helyünket a Sajó völgyében, egészen Dobsináig jutottunk előre.”540 „ ...
1918-ban részt vettem az őszirózsás forradalomban, majd
1919-ben m int
vöröskatona harcoltam a m unkáshatalom ért, Érsekújvár környéki harcokban vettem részt.”541 „ ... 1918-ban a budapesti karhatalm i alakulat századparancsnoka lett. Az őszirózsás forradalom napjaiban századával a N em zeti Tanács mellé állt, részt vett a dunai hidak v é d e lm é b e n . A kom m ün kikiáltása után belépett az újonnan szerveződő hadseregbe, ezredparancsnok lett, és az északi hadjáratban kiem elkedő szerepet játszott nem zetközi dandár politikai m egbízottja.”542 Az politikusok
előbbiekben
em lített kom m unista
szerepvállalása is m egfigyelhető
szem élyiségek
m ellett
szociáldem okrata
a proletárdiktatúra időszakában.
„.
A
Tanácsköztársaság alatt a Belügyi Népbiztosság Szombathelyre küldte az 1919. áprilisi tanácsválasztások
lebonyolítására.
Április
22-én
a Vas
m egyei
direktórium
tagjává
választották.”543
VII. 3. 3. A háború(k) hatásai
Sokak életében m eghatározó élm ényt jelentett az első és/vagy a m ásodik világháború, a frontharcok, a hadifogság. A rendelkezésre álló források alapján elmondható, hogy a teljes vizsgálati m inta (119 fő) 8,4% -a (10 fő) töltött hosszabb-rövidebb időt hadifogságban. A tíz személy összesen 14 évet és 5 hónapot, azaz átlagban 1 év 5 hónapot volt kénytelen fogolytáborokban tartózkodni. Az idősebb politikusok közül ketten (dr. Velsz A ladár és dr. M eixner Ernő) még az I. világháborúban estek orosz fogságba, míg Lates József mint tartalékos főhadnagy m ár a II. világháborúban került hadifogságba Franciaországban.544 A fiatalabb nem zedékek tagjai term észetszerűleg m ár a II. világháborúban voltak hadifoglyok, és Tihanyi Á rpád kivételével, aki 11 hónapot am erikai fogságban töltött545, m indnyájan szovjet hadifogolytáborokban voltak kénytelenek élni hónapokon, sőt akár éveken keresztül. U tóbbiak közül többen a „raboskodás” időszaka alatt találtak kapcsolatot a kom m unista elvekkel és mozgalomm al. 540 GYMSMGYL X. 415. 53. f. 29. ő. e. A MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottság iratai. Győr-Sopron megye munkásmozgalmi harcosainak visszaemlékezései. Gőcze Géza. 541 GYMSMGYL X. 415. 53. f. 22. ő. e. A MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottsága iratai. Győr-Sopron megye munkásmozgalmi harcosainak visszaemlékezései. Dömötör Ferenc. 542 Vida (főszerk.): i. m. 1999. 559-560. p. (Szántó Zoltán) 543 Uo. 626. p. (Udvaros István) 544 ÁBTL 3. 1. 5. O-14847/106 Lates József. 545 Bana et al. (szerk.): i. m. 1996b. 545. p.
165
A m intában 7 fő összesen 7 év 7 hónapot, azaz átlagban 1 év 1 hónapot dolgozott különböző
okok
(pl.
politikai
megbízhatatlanság,
zsidó
származás)
m iatt
m unkaszolgálatosként. A m unkásszázadban szerzett tapasztalatok és élm ények végigkísérték őket pályájukon, és többnyire erősítették bennük a baloldali eszm ék iránti elköteleződést, valam int a jobboldali rendszerekkel szembeni ellenérzést. „ . 1944. október 3-án m ár vagy ötödszörre vonultattak be, és m int m egbízhatatlant ekkor m ár nem engedték haza. Kom árom ban az ún. 2/2 m unkásszázadba vonultam be, ahonnét K őszegre vittek, itt ért a felszabadulás, ami az éjszakai fogdából, nappal pedig a hidegben való m unkától szabadított m eg.”546 „ .
1945. január 1-jével bevonultattak a m unkásszázadba, a 200/401-be. Az ok: a
gépem et (belső csiszoló) kivitték Ném etországba és én nem voltam hajlandó kim enni a géppel együtt, m ásrészt heves vérm érsékletű voltam, a gyűléseken, a beszélgetéseken éles ném et- és fasisztaellenes kirohanásaim voltak. A m unkásszázadban tábori repülőtereket építettünk Uszoron és N em esócsán. Három hónap elteltével a szovjet hadsereg tavaszi offenzívájakor szöktem meg egy társam m al együtt.”547 „ .
1942 tavaszán a Tungsram gyár (Egyesült Izzó RT.) katonai parancsnokának
feljelentésére, a M argit körúti fegyházban vád alá helyeztek, kom m unista, háborúellenes agitáció vádjával. A katonai ügyész az első tárgyaláson súlyos, több évig tartó büntetés kiszabását kérte. Az újabb tárgyalást be sem várva, 1942 áprilisában a 402-es különleges m unkásszázaddal zárt vagonban kivittek U krajnába rabmunkára. V orozsba városában vagoníroztak ki, a csapatcsendőrök elszedték m inden értékünket és fegyveres őrizet alatt m unkára vittek a frontvonalba. A gyakori kikötések, a kevés és ehetetlen élelem, az em bertelenül nehéz m unka, az aknam ezőre hajtás és élő em berekre céllövöldözés m iatt a frontra kivitt századunkból alig 30-40-en tértek vissza. 1942 augusztusában sikerült ebből a „halálszázadból” Szabó Pállal, az akkori B SZK RT Szakszervezet kom m unista alelnökével együtt m egszöknöm .”548 „ . Először katonának, m ajd m unkaszolgálatosnak osztottak be zsidó származásom miatt. 1940 decem berében Esztergom ba v i t t e k . Pár hétig voltam Esztergomban, ahol alaki kiképzést k a p t u n k . Sárga szalagot kaptam később, mely a „teljes zsidóknak” j á r t . 1941 telén Ruszinszkóba, Ruszinföldre kerültem , ahol egy keveset m egtanultam u k r á n u l. Több
546 GYMSMGYL X. 415. 53. f. 29. ő. e. A MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottsága iratai. Győr-Sopron megye munkásmozgalmi harcosainak visszaemlékezései. Gőcze Géza. 547 GYMSMGYL X. 415. 53. f. 31. ő. e. A MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottsága iratai. Győr-Sopron megye munkásmozgalmi harcosainak visszaemlékezései. Haraszti János. 548 PIL 867. f. 1/d - 90. Dékán Sándor.
166
hónapot töltöttünk Szojván és Hársfalván, ahol utat é p íte ttü n k . Később bevagoníroztak m inket és az esztergom i táboron keresztül a nyugati határra vittek bennünket, egy ideig M osonm agyaróváron v o lt u n k . Később visszakerültem Pestre és m int lakatos dolgoztam a leszerelésig a Tim ót utcai vasútépítő szertár m ű h e ly é b e n .. Itt két és fél évet tö ltö tte m . 1943 nyarán leszereltek.”549 „ .
S
eljött
negyvennégy
M agyarországot. A Gestapo -
március
19-e,
am ikor
feleségem m el együtt -
a
ném etek
megszállták
még aznap letartóztatott. Én
büntetőszázadba kerültem. A Vas m egyei alsósági kőbányában szabadultam fel negyvenöt m árciusában.”550
VII. 3. 4. Börtönidőszak és következményei
A 119 fős vizsgálati m inta közel 1/3 része (29,4%, 35 fő) élete során hosszabbrövidebb időre börtönbe vagy internálásra került elsősorban a H orthy-rendszer alatt (16 fő), valam int az 1956-os forradalom utáni m egtorlások során (17 fő). U tóbbi korszakban közülük hárm ukat kivégezték (Földes Gábor, Tihanyi Árpád, Török István), míg Szigethy A ttila a raboskodás alatt a harm adik öngyilkossági kísérletével vetett véget életének. A 35 személy összesen 107 évet és 2 hónapot, azaz átlagban valam ivel több, m int 3 évet töltött valamilyen büntetés-végrehajtási intézetben. A
gyakran hosszú ideig elhúzódó büntetőeljárás
és
börtönidőszak, m elyek a fizikai bántalm azást sem nélkülözték, kem ény lelki és fizikai m egpróbáltatásokat jelentettek a fogva tartottak számára, ennek ellenére többségük nem tört meg, a személyiség torzulása nem következett be náluk. Az illegális kom m unista mozgalom képviselői a kínzások ellenére a börtönben is próbáltak, legalábbis a visszaem lékezések szerint, kitartani elveik mellett, sőt törekedtek arra, hogy a raboskodás ellenére is fenntartsák a kapcsolatot a baloldali csoportokkal. „ . 1933. május 14-én tartóztattak le. A győrszentiváni csendőrörsön a nyom ozók kínoztak és vallattak. Olyan állapotba akartam hozni magam, hogy ne kelljen válaszolnom , ezért látszat öngyilkosságot követtem el, felvágtam az ereim. H at nap kínzás után fogházba kerültem. A fogházból titkosírással kapcsolatot kerestem a kinti elvtársakkal. Egy alkalom m al azonban rajtakaptak, és újabb vizsgálatot rendeltek el a levél tartalm áról, m elyet azonban nem tudtak megfejteni, így m agánzárkát kaptam. A Törvényszék
549 OHA Csatár Imre-interjú. 134., 136., 137., 141., 155., 158., 160., 164. p. 550 Kisalföld, 1980. április 4. (Bittmann Ernő).
167
előtt tagadtam a kom m unista szervező munkámat, így vétség m iatt csak hét hónapra ítéltek, melyet a győri fogházban töltöttem le.”551 „ ... Radikálisabb politika m eghonosítására törekedve részt vettem az Ausztriából érkezett röplapok és kom m unista sajtó terjesztésében. Szervezkedésünket a rendőrség 1923 m árciusában felderítette, s a tagokat, köztük engem is - „a társadalm i rend erőszakos felforgatása” cím én - letartóztattak 1923. június 29-én. Két hónapig voltam a budapesti főkapitányság fogdájában, majd a M arkó utcai és a gyűjtő fogházban töltöttem négy hónapot. Brutális bántalm azásban volt részem. Az 1924-ben m egtartott főtárgyaláson bizonyítékok hiányában felm entettek.”552 Számos kom m unista személyiség az 1920-as, 30-as, 40-es évek során különböző intervallum ú
szünetekkel
többször
is
„élvezhette”
a
büntetés-végrehajtási
intézetek
„vendégszeretetét” , egyeseknél a börtönévek legfőbb hozadéka az ideológiai elmélyülés, a m ozgalom iránti még nagyobb elköteleződés volt. „ ... A m ikor a CSK P-t 1938. október 9-én betiltották és H orthyék bevonultak a Felvidékre, a kom m unista vezetőket, köztük engem is, letartóztatták. Egy hónapi fogság után szabadultam, de rendőri felügyelet alá h e ly e z te k . 1940. május 5-én 54 társam m al együtt letartóztattak. Vallatás közben em bertelenül m egkínoztak. Ü gyem tárgyalására 1940. szeptem ber 2-án Győrött került sor, három és fél év börtönt kaptam, m elynek egy részét Győrben, nagyobb részét a szegedi Csillagban ültem le. 1944 elején szabadultam a börtönből. Röviddel szabadulásom után, a ném etek bevonulását követően m egint letartóztattak, majd N agykanizsára internáltak. Innen 1944 augusztusában szabadultam .”553 „ ... 1929 őszén letartóztattak, bizonyíték hiányában közel két hónap fogság után szabadlábra, illetve rendőri felügyelet alá h e ly e z te k .
1930-ban pártutasításra Bécsbe
m entem azzal, hogy ki fognak küldeni a Szovjetunióba pártiskolára. Később m egváltozott az elhatározás és visszaküldtek M agyarországra, pártmunkára. V isszatérésem kor a m agyar rendőrség őrizetbe vett, s a rendőri felügyelet m egszegése m iatt rendőri úton egy hónapi fogságra í t é l t e k .. 1931 júniusában az országgyűlési választásokkal kapcsolatos helyi akciók m egszervezése m iatt letartóztattak, és egy évi börtönbüntetésre ítéltek. A büntetés letelte után kifejtett tevékenységem ért - területi szervező m unka (cél: a kerületi kom m unista bizottság
551 GYMSMGYL X. 415. 53. f. 7. ő. e. A MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottsága iratai. Győr-Sopron megye munkásmozgalmi harcosainak visszaemlékezései. Bánki Endre (korábban: Braun Endre). 552 GYMSMGYL X. 415. 27. f. 162. ő. e. A MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottsága iratai. Győr-Sopron megye felszabadulás előtti munkásmozgalmára és munkásmozgalmi harcosaira vonatkozó iratok. Horváth Sándor. 553 GYMSMGYL X. 415. 53. f. 22. ő. e. A MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottsága iratai. Győr-Sopron megye munkásmozgalmi harcosainak visszaemlékezései. Dömötör Ferenc.
168
m egalakítása), propaganda m unka szóban és írásban (röplapok terjesztése, falfeliratok) 1932. október 12-én ism ét letartóztattak és 1932. decem ber 22-én négy és fél évi fegyházra ítéltek, m elyet Győrben és a szegedi Csillag börtönben ültem le. A szegedi börtönévek szélesítették látókörömet, m arxista ismereteimet. R észt vettem az elvtársak által illegálisan használt
rádiókészülékek készítésében,
egy
ideig
tagja
voltam
a
börtön-kollektíva
vezetőségének. 1937. április végén szabadultam .”554 „ .
A rendszer erőszakos m egdöntésére irányuló szervezkedés vádjával 1929-ben
letartóztattak, s úgy megvertek, hogy eltörték az orromat. Tizennyolc éves v o l t a m . Nehezek, de tartalm asak voltak ifjú éveim. Harm inckettőben újra a vádlottak padjára ültem Lőwinger O szkárral, V otisky Andorral és a többiekkel. A vád: felforgatás és illegális sajtótevékenység. Egy év
és négy hónapi börtönre í t é l t e k .
Ham arosan
(az
1930-as évek közepén)
feleségem m el együtt letartóztattak, súlyosan bántalmaztak, m ajd több hónapi vizsgálati fogság után Győrbe toloncoltak.”555 A fogva tartás alatt nem m indenki viselkedett „jó kom m unistához” méltóan, a „botlás” azonban nem feltétlenül okozott törést a későbbi karrierpályán. „ . 1935 áprilisában Jolsvai és társa ügyében letartóztatták és két év és két hónap fogházra ítélték. A rendőrségi kihallgatáskor gyáván viselkedett, vallom ása alapján sok elvtárs került rendőrkézre, elárult egy sor találkozóhelyet. A bírósági tárgyaláson a tagadásban levő elvtársak szemébe m ondta az illegális kapcsolatukat és tevékenységüket. A szegedi börtönben a kom m unista kollektíva az akkori vezetőség határozata alapján - kizárta a pártból. A KEB 1950-ben „Szigorú m egrovás” pártbüntetésben részesítette az 1935-ös m agatartása miatt. 1956-ban a KEB pártbüntetését törölte.”556 A börtön a kiszolgáltatottság és egykori,
leginkább
56-os rab számára
a különböző m egpróbáltatások ellenére számos pozitív élm ényeket is jelentett, elsősorban a
bebörtönzött társaság vonatkozásában. Több elítélt intellektuális tapasztalatszerzésként élte meg a fogság éveit, hiszen rövidebb-hosszabb ideig nagy form átum ú gondolkodókkal, írókkal voltak összezárva. A baráti és a szolidaritásból fakadó kapcsolatok ném ileg megkönnyítették, elviselhetővé tették a bent töltött időt. „ . 1958. április 24-én a gyűjtőbe, m ajd a kisfogházba kerültem , ahol a II. em eleten Cserbakövivel, O bersovszkyval és Békési Bélával ültem
554 GYMSMGYL X. 415. 27. f. 260. ő. e. A MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottsága iratai. Győr-Sopron megye felszabadulás előtti munkásmozgalmára és munkásmozgalmi harcosaira vonatkozó iratok. Molnár (Krausz) Ferenc. 555 Kisalföld, 1980. április 4. (Bittmann Ernő). 556 GYMSMGYL X. 415. 27. f. 230. ő. e. A MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottsága iratai. Győr-Sopron megye felszabadulás előtti munkásmozgalmára és munkásmozgalmi harcosaira vonatkozó iratok. Lakatos Albert.
169
e g y ü t t . 1959 elejétől Vácott, a fordító irodán dolgoztam Szente László és Göncz Árpád s e g íts é g é v e l. 1960-ban M árianosztrára kerültem , ahol találkoztam Göncz Árpáddal és Bibó Istvánnal.”557 „ . Egy hónapig Zelk Zoltán költővel, majd egy évig H áy Gyula íróval voltam egy zárkában.”558 „ . Vácon egy kazánházba kerültem 1957-ben. Nem cellám volt, hanem egy kis fülkém ággyal, ott kellett egy-két m űszaki dolgot m e g o ld a n o m . A K isfogházban két és fél évet töltöttem 1957 és 1959 között, a m agyar rendőrség Csepel 250-eseit és Pannónia m otorkerékpárjait szereltem. A Kisfogházban Vadas József a m űszakiaknál dolgozott - tőle hallottam először arról, hogy fel akartam robbantani V ácott a kazánt. Tóth István is ott volt a Kisfogházban, ő a fordító irodán dolgozott.”559 A börtönidőszak különösen az ’56-osok családjai (feleség, gyermekek) számára járt súlyos
következm ényekkel.
Gyakori
jelenség
volt
a
börtönviseltek
házastársainak
ellehetetlenítése, m unkahelyükről történő elbocsátása, az újbóli elhelyezkedés megnehezítése. A gyerm ekeket is különböző szankciók, atrocitások érhették apjuk tevékenysége, m últja miatt, m ely jelenségek elsősorban az iskolához, az oktatáshoz kapcsolódóan m utatkoztak meg (iskola kényszerű elhagyása, továbbtanulás megnehezülése). A nehézségek ellenére a munkatársak, a barátok tám ogatására több esetben számíthattak. „ . A családom is sokat szenvedett miattam. Fiam at az iskolában kiközösítették, azt m ondták rá, hogy apád fasiszta volt. Őt a győri püspökség a bencéseknél helyezte el, bentlakással. Idősebbik lányom Debrecenbe, míg a kisebbik lányom feleségem testvéréhez került, aki akkor Rábapatonán volt állatorvos, m ár nyugdíjban van. A hányan voltunk, annyifelé kerültünk. Öten, ö t f e l é . A feleségem tüdőbeteg v o l t . Ü ldözték a V agongyáron belül, egy ideig dolgozni se nagyon engedték, tették egyik helyről a m ásikra a gyáron b e l ü l . Feleségem a párt felszólítása ellenére sem vált el tőlem, pedig akkor m egszűnt volna a m o le s z tá lá s . A vagongyári közösség is nagyon kiállt m ellettem .”560 A börtönévek és az ezzel járó m egpróbáltatások egyeseknél a házasság végleges m egrom lását eredm ényezték. „ . 1961-ben s z a b a d u lta m . M ár a bentlét alatt elég világossá vált, hogy az én házasságom tönkrem ent, többször fölvetette a válást E t e l k a . Ő idegileg már eléggé zilált v o l t . egyébként is ő erősen intellektuális volt és eléggé ügyetlen az otthoni m unkában, annak ellenére, hogy proletárszárm azású volt, de inkább intellektuális alkat és 557 558 559 560
OHA Dr. Tóth István-interjú. 74., 75., 76. 77. p. OHA Kéri József-interjú. 213., 214., 216. p. OHA Fekete József-interjú. 60., 61. p.
170
ügyetlen a főzésben, meg a rendcsinálásban. Szinte terhes volt ilyen körülm ények között neki a kislány és beadta a Pirikét a nevelőotthonba.
Feleségem nek több kapcsolata volt (a
börtönidőszak alatt), még a nyom ozókkal is. Elváltunk.”561
VII. 3. 5. A karrierpályák főbb típusai
VII. 3. 5. 1. Az „országos ” karrier
A vizsgálati m intában szereplők életútját összességében szemlélve elmondható, hogy jelentős részük meglehetősen kacskaringós, gyakran kisebb-nagyobb törésekkel tűzdelt karrierpályát valósított meg az idők folyamán. 34 személy (28,6%) a helyi vezető pozíciójából kikerülve, vagy azzal párhuzam osan, országos illetőségű szervezetekben és intézm ényekben töltött be különböző befolyással és hatalom m al bíró funkciókat. A csoportban 12 fő (10,1%) elsősorban az egyes korszakokban eltérő presztízzsel bíró nem zetgyűlési/országgyűlési képviselői m andátum ának köszönhetően sorolódott bizonyos szempontból a politikai vezető réteghez. A társaság másik, közel 2/3 részét (22 fő, 18,5%) döntően olyan kom m unista és M DP-s szem élyiségek (20 fő) alkotják, kinek karrierjében a helyben viselt tisztség többnyire csak ugródeszkát jelentett egy nagyobb ívű pálya befutásához. Győrhöz vagy a m egyéhez kapcsolódó
politikai és közigazgatási funkcióból jellem ző
továbblépési lehetőségnek
m utatkozott valam ilyen m inisztérium i státusz (államtitkár, osztályvezető, PB titkár, stb.) elfoglalása. Ezt az utat „választotta” a kisgazdapárti dr. M eixner (Csejkey) Ernő mellett D öm ötör Ferenc, Bali Zoltán, dr. Szilágyi Gábor, Bittm ann Ernő, dr. Gonda György, Kálló Iván és Zagyva Imre. U gyancsak gyakoribb lépcsőfoknak tűnik a közigazgatási területén, főleg Budapesten történő elhelyezkedés. Így folytatta pályáját D omokos János, Dékán Sándor és Katona János. Szintén hárman, nevezetesen M olnár Ferenc, Bozsóki Ferenc és Török István kikerülve helyi funkciójukból valam ilyen országos szintű szakszervezetnél jutottak vezető beosztáshoz (osztályvezető, titkár). A karrier következő grádicsa egyeseknél (Gódor Ferenc és - kis kitérővel - Gábri M ihály) a Központi V ezetőség/K özponti Bizottság valam ely osztályánál elfoglalt pozíció vagy diplom áciai kiküldetés (Szántó Zoltán) volt. Utóbbi területen összesen öten (az előbbiekben em lített Szántó Zoltánon kívül D öm ötör Ferenc, Bozsóki
Ferenc,
Kálló
Iván,
Katona
János)
tevékenykedtek
pályafutásuk
valam ely
időszakában. Az előbbi két személy közvetlenül helyi funkcióból (területi titkár, megyei
561 Kéri József-interjú. 227., 229., 230., 231. p.
171
titkár), míg utóbbi három tisztségviselő m inisztérium i (leginkább külügym inisztérium i) posztról került kiküldetésbe. A szocialista rendszerben a diplom áciai, követi pozíciók sajátossága volt, hogy oda egyeseket (általában a befolyásosabb, m ásoknak konkurenciát jelentő politikusokat - pl. D öm ötör Ferencet és Szántó Zoltánt) úgym ond büntetésből helyezett a párt, hogy a
belügyek intézésre, a döntések m eghozatalára m inél kisebb befolyást
gyakorolhassanak, míg m ások (pl. Bozsóki Ferenc, Kálló Iván, K atona
János) az előző
területen végzett m unkájukért jutalm ul kapták a tisztséget. „ . 1946 végétől 1949. augusztus 1-ig G yőr-M oson pártbizottságának első titkára voltam. Innét a Rajk-perből kifolyólag felm entettek funkcióm alól és áthelyeztek Budapestre a Földm űvelésügyi M inisztérium ba az igazgatóságra főosztályvezetőnek, m ajd a Földm űvelésügyi M inisztérium pártbizottságának titkára
lettem.
1950
őszén, az
akkori
helyzetnek m egfelelően,
párton
belüli
törvénytelenségekből kifolyólag, m egkérdezésem és m eghallgatásom nélkül leváltottak funkcióm ból. Ezt az ügyet m egfellebbeztem a pártközpontnál, de nem helyeztek vissza, hanem
1951.
január
1-jével kineveztek
H elsinkibe követnek
és
m eghatalm azott
m iniszternek.”562 „ . A zokat a funkciókat viszont, am elyeket 1945 után kapott, (Szántó Zoltán) korábbi szerepéhez és politikai am bícióihoz m éltatlannak érezhette. M ár a néhány hónapos visszatartásnak is jelentősége volt - 1945 júniusában tárt haza -, hiszen itthon csak az észak dunántúli területi pártbizottság titkári tisztsége v á r t a . Győr várm egye képviselőjeként tagja lett az 1945-ös nem zetgyűlésnek, ám m andátum áról 1947. február 6-án lemondott. Ezután kis m egszakításokkal közel tíz évre különböző
- egyébként fontos
- nagykövetségekre
irányították. 1947. január 4-én m egbízták a belgrádi követség vezetésével, rendkívüli követ és m eghatalm azott m iniszteri rangban. augusztus
Em ellett augusztus
13-tól tiranai k ö v e t .
1949.
15-ével a Károlyi M ihály lem ondásával m egüresedett párizsi nagykövetség
vezetését bízták rá, 1949. szeptem ber 15. és 1954. március 22. között irányította a képviselet munkáját.”563 Lukács G yörgy szerint: „Ő t Rákosiék háttérbe szorították, és az a furcsa helyzet jö tt létre, hogy Szántó sokkal nagyobbnak tudja a m aga szerepét, m int amilyen a valóságban volt.”564 „ . N agy Imre m egbuktatása után, 1955. június 20-tól újra külügyi állom ányba helyezték, nagyköveti „szám űzetés” lett sorsa. Ezúttal 1955. június 8-tól Varsóba küldték,
562 GYMSMGYL X. 415. 27. f. 72. ő. e. A MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottsága iratai. Győr-Sopron megye felszabadulás előtti munkásmozgalmára és munkásmozgalmi harcosaira vonatkozó iratok. Dömötör (Oszwald) Ferenc. 563 Vida (szerk.): i. m. 1994. 431. p. 564 Nyírő András (szerk.): Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához. Budapest, 1989, Interart Stúdió. 315. p.
172
ahonnan csak Rákosi leváltása után térhetett haza (1956. július 30.).”565 Az előbbiekben elm ondottak ellenére a m intában szereplők közül egyedül Szántó Zoltán m ondhatja el magáról, hogy karrierje során (1956. október 23/24-én) bekerült a legfontosabb párttestület, a Politikai Bizottság tagjai közé, azaz rövid ideig ugyan, de az ország legfelső politikai vezetésében is helyet és szerepet kapott. Az em lített öt személy közül négyen követi pozícióban zárták le karrierpályájukat (sőt életpályájukat), hiszen D öm ötör Ferenc egészen haláláig (1954. május 8.) a M agyar N épköztársaság helsinki követeként dolgozott566, míg Kálló Iván szófiai követként567, Bozsóki Ferenc
törökországi főkonzulként568, Katona János
pedig
nairobii
(Kenya)
nagykövetként vonult nyugállom ányba.569 A m intába kerültek közül utóbbi személy tekinthető a „legsokoldalúbb” tisztségviselőnek, hiszen karrierje során kronológiai sorrendben közigazgatási (Győr-M oson várm egye főispánja, Budapest alpolgármestere), szövetkezeti (Nyersbőrgyűjtő és Elosztó Szövetkezet elnöke), gazdasági (Pestvidéki Bőripari Központ vezérigazgatója), diplom áciai (washingtoni, stockholmi, londoni, varsói követ), m inisztériumi (a K ülügym inisztérium afrikai országokkal foglalkozó Területi O sztályának vezetője), majd újfent diplom áciai (nairobii követ) pozíciókat egyaránt betöltött.570
VII. 3. 5. 2. A „visszatérő” karrier
„V isszatérő” pályaívet több személy járt be a m inta tagjai közül. Ehhez a csoporthoz egyrészt azokat a funkcionáriusokat (dr. K atona Lajos, Bittm ann Ernő, Belovicz Ferenc, Sárosi János, Lombos Ferenc) soroltam, akik hosszabb-rövidebb ideig helyben viselt tisztségüket követően, más, országos vagy m egyei hatáskörű intézménynél, szervezetnél, illetve testületnél kaptak státust, de karrierjük során később visszakerültek valam ilyen GyőrSopron m egyei vagy városi politikai/közigazgatási/gazdasági funkcióba, és általában innen vonultak nyugállom ányba is. Ketten (Bittmann és Belovicz) városi és m egyei pártbizottsági funkcióból, míg Sárosi megyei gazdasági (vállalatigazgató) szerepkörből került m inisztérium i pozícióba. Ezekből a tisztségekből, Beloviczot és Sárosit néhány esztendő m últán a korábbi
565 Vida (főszerk.): i. m. 1994. 432. p. 566 Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1954. május 9. 567 PIL 867. f. 1/k - 310. Kálló Iván. 568 PIL 867. f. 1/b - 238. Bozsóki Ferenc. 569 MOL 288. f. 5. cs. 365. ő. e. 1965. május 11. 570 MOL 276. f. 54. cs. 199. ő. e. 1952. június 25. MOL 288. f. 5. cs. 299. ő .e. 1963. április 30. MOL 288. f. 5. cs.343. ő. e. 1964. szeptember 8. MOL 288. f. 5. cs. 365. ő. e. 1965. május 11.
173
státuszába, míg Bittmannt, nyolc év elteltével, magasabb helyi politikai posztra (győri városi pártbizottság első titkára) helyezték.571 Lombos Ferenc előbb Győr, majd a Dunai Vasmű építkezés (Sztálinváros) pártbizottságának titkári pozícióját töltötte be, innen a Központi Vezetőség Párt és Töm egszervezetek O sztályára került helyettes vezetőnek, majd 1956 októberét követően a G yőr-Sopron m egyei pártbizottság titkára lett.572 Dr. Katona Lajos 1951-től 1954-ig G yőr városának, majd ezt követően 1957-ig Pécsnek volt tanácselnöke. Innen helyezték vissza a győri tanács élére.573 A káderforgó-rendszer ezen típusának kialakulását történelm i szükséghelyzet indukálta. Az
1950-es évek m ásodik felében,
különösen az 1956-os forradalom utáni „nehéz” időkben az újjászerveződő pártnak m inden megbízható, lojális em berére szüksége volt, így a fontosabb pozíciókba a korábban ott már bizonyított, a helyi társadalm i és politikai viszonyokat jó l ism erő kádereket helyeztek. Ezen elv és szem lélet alapján került vissza helyi funkciójába ’56 októberét követően Lombos Ferenc, dr. K atona Lajos, Bittm ann Ernő és Belovicz Ferenc is. A „visszatérő” pályaív egy m ásik változatát nyolc személy, nevezetesen dr. H orváth József, Lates József, Kiss Sándor, dr. M odrovits István, Udvaros István, Farnady Ernő, K otorm án László és Szabó György já rt be a m intába kerültek közül. Az em lített kisgazdapárti és
szociáldem okrata politikusok m indnyájan
közigazgatási
vagy
pártfunkciójukból,
az
majd
1948-as fordulat idején kerültek ki az
1956-os
forradalom
idején
vállaltak/vállalhattak ism ét ideig-óráig tisztséget, elsősorban az újjáalakult dem okratikus pártok soraiban. Ezekben a pozíciókban azonban valódi hatalomm al, befolyással m ár nem rendelkeztek, így a forradalm i esem ények alakításában sem igazán játszottak szerepet.
VII. 3. 6. Törések az életpályán
A hogyan arról fentebb m ár szóltam, az 1945 és 1956 közötti helyi vezetőréteg tagjainak jelentős részénél (több m int a felénél) a karrierpályát számos kisebb-nagyobb törés, visszam inősítés, funkcióvesztés tarkította. A pozícióból történő kikerülés a m inta többségénél a politikai/gazdasági/társadalm i fordulópontok (1948, 1956) idején következett be, ezzel együtt a vizsgált korszakban párthovatartozástól függetlenül szinte m indenkinek tartania kellett attól, hogy különböző indokokkal tisztségéből elmozdítják. 571 Grábics - Dr. Horváth - Kucska (szerk.): i. m. 48. p. MOL 288. f. 7. cs. 61. ő. e. 1959. október 6. MOL 288. f. 7. cs. 540. ő. e. 1978. január 16. 572 MOL 276. f. 54. cs. 158. ő. e. 1951. augusztus 29. MOL 276. f. 53. cs. 262. ő. e. 1955. december 22. 573 MOL 288. f. 5. cs. 26. ő. e. 1957. május 21.
174
VII. 3. 6. 1. Káderek
Az 1950-es évek elejétől az „éleződő osztályharc” és az „éberség” szellemében, a párton belül dúló hatalm i harcok következtében politikai, közigazgatási és gazdasági területen jelentős tisztogatásokra került sor. A visszaem lékezésekből és önéletrajzokból egyértelm űen kiolvasható, hogy az egykor hirtelen kiem elt funkcionáriusokat lelkileg m ilyen érzékenyen érintette a több esetben koholt vádakra épülő leváltás és büntetés, m ely általában kom oly egzisztenciális következm ényekkel is já rt a számukra. A velük történtek azonban a pártba vetett hitüket nem ingatták m eg és jó kom m unistához illően továbbra is próbáltak párthoz kötődő, m ozgalm i tevékenységet végezni. „ .
1952 szeptemberében a Politikai Bizottság
értekezletén a Rákosi ezt mondta: ’elég szégyen, hogy M olnár (Krausz) Ferenc m ost is vezető funkciót tölt be a SZO T-nál.’ M olnár Ferencet ezután váltották le a SZOT-nál viselt beosztásából és nevezték ki egy felszám olás alatt levő bankba igazgatónak. Rákosi felszólalása utáni szünet után az országos K áderosztálytól valaki felszólalt, hogy a szünetben m egnézte M olnár Ferenc káderanyagát, m elyben azt is olvasta, hogy Bánkit az illegalitás alatt ő szervezte be a pártba. Rákosi akkor szó szerint ezt mondta: ’ugye az alma nem esik messze a fájától.’ A következő
szünetben
Gonda G yörgy közölte velem, hogy leváltottak
funkcióm ból, utazzam Győrbe és tegyem rendbe az ipari osztály a n y a g á t. Hetekig m unka és kereset nélkül voltam, m ajd egy építőipari trösztnél helyezkedtem el, am it egy m úlva felszámoltak, így ism ét m unka nélkül maradtam.
Később a V agongyárban jutottam
m unkához. A párt nem törődött velem leváltásom után, sőt segítséget adott zaklatásom hoz, m ikor ötödm agam m al laktam egy szoba-hallos lakásban, ki akartak lakoltatni. A feleségem ez időben negyedik gyerm ekünkkel volt várandós - nem bírta a zaklatásokat - egészsége leromlott. A kilakoltatást az országos Pártközpont beavatkozására szüntették meg. Ennek ellenére pártm unkát végeztem , nem a pártot okoltam .”574 „1951
augusztusáig
pártfunkcionárius
voltam
(Téten
járási
titkár,
M osonm agyaróváron városi tikár). A pártfunkcióból a D em ény-frakcióban való részvételem m iatt váltottak le. M ozgalm i vonalon 1955-ben m int a Hazafias N épfront megyei titkára folytattam tevékenységem et 1956 novem beréig, majd ezt követően rövid ideig, 1957. augusztusig az M SZM P M egyei Intéző Bizottság Ipari O sztályának vezetője voltam. Innen a
574 GYMSMGYL X. 415. 27. f. 21. ő. e. A MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottsága iratai. Győr-Sopron megye felszabadulás előtti munkásmozgalmára és munkásmozgalmi harcosaira vonatkozó iratok. Bánki Endre. GYMSMGYL X. 415. 53. f. 7. ő. e. A MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottsága iratai. Győr-Sopron megye munkásmozgalmi harcosainak visszaemlékezései. Bánki Endre (korábban: Braun Endre).
175
K özponti Bizottság különböző opportunista hibák m iatt leváltott és pártbüntetésként m egrovásban részesített. Pártbüntetésem et a KEB törölte.”575 M ás káderek esetében nem a „rosszul” m egválasztott illegális m ozgalm i kapcsolat, hanem a kom prom ittáló „jobboldali” m últ okozta a pozícióból történő kikerülést. „(Bencsik Jánost)
1952.
augusztus
11-én
pártfunkciójából
leváltották,
m ivel
állítólagosan
a
felszabadulás előtt a nyilaskeresztes párt tagja volt. Ideiglenesen a Cardo B útorgyárba vitték gazdasági funkcióba, a m űszaki irodába került te c h n ik u s n a k . Végül nem bizonyosodott be, hogy a nyilas párt vagy a Volksbund tagja lett volna, de az 1930-as évek végén jobboldali elem ekkel volt szoros kapcsolata, m elyet a Párt előtt nem tárt fel. Fegyelm i büntetés kiszabása nem szükséges, de a M egyei Bizottságtól való leváltása helyes volt.”576 Egyesek
funkcionáriusoknál
a
több
alkalom m al
előforduló
vélt
vagy
valós
pártszerűtlen viselkedés eredm ényezte a pozícióból történő elmozdítást. A fegyelm i ügyek általában különböző fokú pártbüntetéssel (pl. megrovás, szigorú m egrovás) zárultak az érintettek számára, a funkcióból való leváltás, esetleg kizárás csak „indokolt” , „m inősített” esetekben és visszaeső m ódón elkövetett hibák során következett be. „ .
1952 m ájusában
(Gáti József) hivatalos m unkaideje alatt M osonm agyaróvárott nem funkcionáriushoz méltóan több szeszes italt fogyasztott, m int az m egengedhető lett volna. H ibáját súlyosbítja az is, hogy ittas állapotban a Párt kocsijával egy idegen nőt hozott el Győrbe, m ert a m egbeszélt helyen nem tették le és így a M egyei Pártbizottság kocsijával visszavitette. Ezzel a m agatartásával vétett a kom m unista példam utatás ellen. Ezen kívül a Párt kocsiját engedély nélkül idegen egyén részére is felhasználta és ezzel a magatartásával hozzásegítette a kocsivezetőt a fegyelm ezetlenség fokozásához. A G yőr-Sopronm egyei Pártbizottság 1952. szeptem ber 2-i ülésén m egrovásban részesítette e z é r t . A M egyebizottság fegyelm i elé állítja (Gáti Józsefet), mivel a három hónapos pártiskoláról, m int gazdasági osztályvezető helyettes több esetben fogadott el húst, sajtot, vajat, stb. És fizetés nélkül az iskolán étkezett több esetben. Igen súlyos felelősség terheli abban, hogy az ellenőrzést elhanyagolta és a pártiskolán Kacsóh Sándor gazdaságvezető által több különböző élelm iszer és felszerelési tárgy eltűnt, am it neki
575 GYMSMGYL X. 415. 27. f. 215. ő. e. A MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottsága iratai. Győr-Sopron megye felszabadulás előtti munkásmozgalmára és munkásmozgalmi harcosaira vonatkozó iratok. Kócza András. 576 GYMSMGYL 30. f. 2. fcs. 9. ő. e. MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottsága Archívuma. MDP Győr-Sopron megyei Bizottsága. Káder Osztály. Az MDP megyei apparátusában dolgozó függetlenített funkcionáriusok és beosztott munkatársak káderanyaga.
176
az ellenőrzés során fel kellett volna tárni a felsőbb szervek f e l é . A M egyei Pártbizottság 1952. novem ber 18-i ülésén kizárásban részesítette.”577 Az egykori szociáldem okrata személyiségekre, akiket az 1948-as pártegyesítéskor átigazoltak a M agyar D olgozók Pártjába, mindig is ferde szemm el tekintettek a kom m unisták. Ebből következően
gyakran
kerestek
és
találtak
alkalm at
arra,
hogy
m unkájukba,
m agatartásukba belekössenek, majd különböző szankciókkal, akár a pártból történő kizárással sújtsák
őket.
A
későbbiekben
ezen
szem élyek
többségét,
elism erve
a
vádak
m egalapozatlanságát, visszavették a pártba. „ ... 1950-ben kerültem a Belügym inisztérium ba, a VI-os főosztályra, konspiratív m u n k á r a . 1951-ben, m ikor a pártban elkezdődött a szektás, helytelen nézetek terjedése, akkor m inden ok nélkül, koholt vádak alapján kizártak a pártból. A zzal vádoltak, hogy olyan térképet kértem a szovjet tanácsadó elvtárstól, amihez nekem nem volt jogom , de sajnos azt nem lehetett tisztázni, hogy m ilyen térkép is volt e z . Ezt követően a Paszom ánygyárba kerültem a szakszervezet segítségével. 1954-ben rehabilitáltak, teljes joggal visszakaptam a párttagságom at.”578 „ .
1948.
október
30-án
üzem i
autóbaleset
ért,
am elynek
következtében
rokkantságom m iatt m int teljesen m unkaképtelent nyugdíjaztak. A személyi kultusz idején 1952-ben m egalapozatlan hamis vádak (kapcsolattartás korábbi jobboldali szociáldem okrata politikusokkal és vagongyári munkásokkal; illegális szociáldem okrata párt szervezésének előkészülete) alapján kizártak a pártból, ami nagyon fájdalm asan érintett. Kérésemre 1963ban az ügyben a KEB vizsgálatot folytatott. M egállapította, hogy a vádak nem felelnek meg a valóságnak, a vádak alól felm entettek, s 1927-től elism ert tagsággal visszavettek a pártba.”579 „ . (Szigethy Zoltánt) 1950 szeptemberében a személyi kultusz és szektás politika következtében koholt vádak alapján leváltották állásából és kizárták a pártból. Ezzel 1919-es párttagságát szüntették meg. N agy m egrázkódtatást jelentett ez annak az embernek, aki kora ifjúságától a m ozgalom ban élt, s akinek élete, egész m unkásm ozgalm i tevékenysége bizonysága volt a munkás osztályhűségnek. Úgy érezte, kirekesztették abból a közösségből, amelyben addig é l t . Kommunisták, régi sorstársai győzték meg arról, hogy tegye félre sértődöttségét, erősítették meg benne az elhatározást, hogy a pártból való kizárása ügyének felülvizsgálatát kérje. Ez ügyben 1963. július 1-én beadott kérését a KEB felülvizsgálta,
577 GYMSMGYL 30. f. 2. fcs. 8. ő. e. MSZMP Győr-Sopron megyei bizottsága Archívuma. MDP Győr-Sopron megyei Bizottsága. Fegyelmi munkaterület. Párttisztségekben a Megyei Pártbizottságon, városi, járási és vagongyári pártbizottságon dolgozók - tikárok, politikai munkatársak - fegyelmi iratai. 578 PIL 867. f. 1/b - 339. Bali Zoltán. 579 GYMSMGYL X. 415. 27. f. 162. ő. e. A MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottsága iratai. Győr-Sopron megye felszabadulás előtti munkásmozgalmára és munkásmozgalmi harcosaira vonatkozó iratok. Horváth Sándor.
177
tisztázta a vádak alól, felm entette, rehabilitálta. 1964. január 15-én az M SZM P Győr-Sopron m egyei Végrehajtó Bizottsága visszavette a pártba, a KB Titkársága pedig az 1964. március 5-i ülésén párttagságát 1919-től elism erte.”580
VII. 3. 6. 2. Emigránsok
A vizsgált korszak politikai fordulópontjaiban számos helyi politikus helyzete olyan szinten lehetetlenült el, hogy az egyedüli alternatívát szám ukra az em igrálás jelentette. A m inta tagjai közül 1948-ban ketten, M edey István és dr. Rácz Ferenc, míg 1956-ban ugyancsak ketten, Szabó György és Farnady Ernő távoztak illegálisan külföldre. Az emigrálás okairól és körülm ényeiről M edey István így ír az 1985-ös visszaem lékezésében: „ .
1948
tavaszán napirendre került a két m unkáspárt egyesülésének kérdése. Nekem az volt a véleményem, hogy az M SZDP-nek m ég történelm i feladatai vannak, ezért a fúzió abban az időben még nem volt aktuális. Az egyesülés feltételei szerintem még nem értek meg ekkor, én a fokozatos egyesülés híve voltam. A kialakult politikai légkörben nem m aradt más választásom, m int az ország elhagyása. Ebben az ügyben Rákosi M átyással négyszem közti beszélgetést folytattam , aki m egpróbált lebeszélni a disszidálásról. (Rákosi egyébként ezt a győri ÁVH jelentése alapján vetette fel.) Találkoztam abban az időben Szakasits Árpáddal is, aki kényszerhelyzetben volt. A nyugati hatalm aktól tám ogatást nem kapott a tiltakozáson kívül.
Ú gy
határoztam ,
hogy
elhagyom
hazámat.
K om árom on
keresztül
távoztam
M agyarországról, Csehszlovákián át Ném etország nyugati felébe, majd Svájcba mentem. Ott m enedékjogot kértem és egy zürichi gyárban helyezkedtem el. Az ottani m agyar követség titkára m egkeresett és m egpróbált rábírni a hazatérésre. N agyon kínzott a honvágy, de nem jöttem haza. Öt évet töltöttem Svájcban, majd Nagy Ferenc sürgetésére politikai vízum ot kaptam az Egyesült Államokba. Itt élek 30 éve. Különböző gyárakban dolgoztam, s ezután nyugdíjba kerültem. Kint létem alatt többször hívtak M ünchenbe, hogy ott a m agyar politikai életről
és
a m unkásm ozgalom
történetéről
nyilatkozzam,
de
én
ezt megtagadtam.
M egm aradtam gyári m unkásnak, ahol életutam at kezdtem .”581 Az
em igránsok
életútját
az
állam biztonsági
szolgálatok különböző
ügynökök
segítségével, valam int többé-kevésbé m egbízható híradások nyom án folyam atosan igyekeztek figyelem m el kísérni. A próbálkozások ellenére dr. Rácz Ferenccel kapcsolatban szinte
Kovács (szerk.): i. m. 1975. 218. p. 581 GYMSMGYL X. 415. 53. f. 127. ő. e. A MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottsága iratai. Győr-Sopron megye munkásmozgalmi harcosainak visszaemlékezései. Medey István.
178
semmilyen
pontos
inform ációt
sem
sikerült begyűjteniük
az
1948
utáni
időszakra
vonatkozóan. Egy 1959 augusztusában készült jelentésben az ügynök a következőket írja az FKgP egykori győri alelnökéről: „ . A K isgazdapárt felbom lásakor őt a pártból kizárták, ekkor szökött Nyugatra. Állítólag részvényei voltak kinn Nyugaton Tirolban valam i gyárban, majd azt beszélik, hogy Benes Györgynek volt kint gyára és azért szöktek együtt ki. Kiszökése után felesége is ki akart szökni utána, őt állítólag Fekete Tivadar taxisofőr akarta kiszöktetni, de a határon elfogták. H ogy jelenleg hol él, nem tudom .”582 Szabó György és Farnady Ernő 1956. novem ber 1-én a Szociáldem okrata Párt vezetőségének m egbízásából Bécsbe ment, hogy részt vegyenek a Szocialista Internacionálé Irodája ülésén. Ezt követően egyikük sem tért vissza az országba, Szabó G yörgy a N ém et Szövetségi Köztársaságba, míg Farnady Ernő A ngliába vándorolt ki. M indkettőjükről számos ügynöki jelentés készült az évek során. A lányától származó beszám oló szerint, aki 1968 júniusában látogatta meg az édesapját, Szabó G yörgy M ünchenben él, nyom dászként dolgozik, havi keresete 700 márka. A ném et nyelvet még nem sajátította el teljesen, csupán csak a legszükségesebb hétköznapi nyelvi ism erettel rendelkezik. A kintléte során, állítása szerint, édesapja politikai kérdésekről nem nyilatkozott, sőt kinti barátainak sem m utatta b e . Egy ügynök Szabó G yörgy volt barátjától megtudta, hogy a CIA több alkalom m al is be akarta szervezni, de ő ezt elutasította, mondván, hogy ő szoc. dem. és nem h a z a á r u ló . Ebben az időben Szabó György szoros kapcsolatot tartott fenn Kéthly Annával, majd viszonyuk a későbbiekben m egrom lott, m ert a Szociáldem okrata Párt elnöki tisztségébe egy idegent választottak meg az elhunyt Szélig Imre helyett. Ezt követően, a jelentések szerint, nagyfokú fásultság jelei m utatkoztak nála, politikai érdeklődése lanyhult.583 Farnady Ernővel kapcsolatban az állam biztonsági szolgálat külön dossziét nyitott, melyben a kinti életére vonatkozó beszám olókat, inform ációkat gyűjtötték össze. Egy 1957 m árciusában készült jelentés szerint Farnady Angliában, Szélig Imre volt szociáldem okrata országgyűlési képviselőnél é l . 584 1957
decem berében közlik, hogy Farnady levélben tájékoztatta feleségét arról, hogy jó
helye van és az egyik londoni m agyar nyelvű lapnál (a Széligék által kiadott „N épszavánál”) dolgozik m int szedő. Örül annak, hogy legújabb m intájú gépen dolgozik, és jó l k e r e s . 585
582 583 584 585
ÁBTL 3. 1. 5. O - 14847/139 Dr. Rácz Ferenc. ÁBTL 3. 1. 5. O - 14847/2 Fasiszta pártok, szervezetek és polgári pártok tagjai II. ÁBTL 3. 2. 4 K-377 Farnady Ernő.
179
Pár hónappal később barátjának, M entler Endrének küldött levelében azt írja, hogy annyit keres, hogyha nem kellene az itthon m aradt családot rendszeresen anyagilag tám ogatni (csomagokkal és pénzküldem ényekkel), fényesen élhetne, de így is rem ekül é l . 586 Farnady külföldre távozását követően egy ideig politikailag is aktivizálta magát, hiszen 1957. október 19-én részt vett Bonnban, a „M agyar Szociáldem okrata Párt Em igrációban” nevű em igráns szervezet pártértekezletén. A londoni Szélig-féle szoc. dem. csoport vezetőségének újjáválasztásakor a vezetőségbe is b e k e r ü l t .587 1958
júniusában két ügynök felkereste Farnadyt Londonban, a m unkahelyén, akitől
megtudták, hogy anyagilag nagyon jó l jö n ki, sokkal jobban, m int otthon. A családja viszont otthon van, és ő nagyon vágyódik utánuk. Farnady úgy nyilatkozott, hogy haza akar menni, de csak akkor, ha M agyarországon m egváltozik a helyzet. Nem tudja ugyanis azt elviselni, hogy az ÁVH kénye-kedve szerint uralkodjon. Vélem énye szerint nem a korm ánnyal, nem a párttal, hanem az ÁVH-val van a baj. Elm ondta azt is, hogy ő itt jól érzi magát, hetenként átlagban 16 fontot keres, különálló lakása van, am iért 3 guineas-t fizet hetenként. Ő nyom tatja a N épszavát és az Irodalm i Újságot, továbbá m agyar írók által írt könyveket. Jelenleg Pálóczi által írt könyv kinyom tatásán d o l g o z i k .588 A politikából való kiábrándulását jelzi, hogy egy 1961. májusi beszám oló szerint otthagyta a nyomdát, ahol addig dolgozott, mert, elm ondása szerint, Széligék elvtelen és kalandor tevékenységének nem akart részese lenni. Inkább angol nyom dában dolgozik, ahol nem idegesíti őt, hogy a lap m it és hogyan í r . 589 Szűk egy esztendő m úlva egy őt m eglátogató ügynöknek m ár úgy nyilatkozott, hogy szívesen hazamenne, ha feleségének m egadnák a kiutazási útlevelet, hogy vele tudja ezt a kérdést előzőleg m egbeszélni. Ezután ő is beadná a hazatérési kérelmet. V isszajövetele után nem kíván különösebb funkciót, csak azt szeretné, hogy hagyják őt dolgozni egy olyan állásban, am elyből a családja m egélhetését biztosítani t u d j a . 590 1963 folyam án végül Farnady Ernőné kb. 6 hónapot tölthetett kint férjénél abból a célból, hogy annak hazatérésével kapcsolatos kérdéseket megbeszélje. Elm ondása szerint Farnady erősen foglalkozik végleges hazatérésének kérdésével és m egállapodtak abban, hogy ez év végén hazajön. A hátralevő időszakban igyekszik olyan anyagi bázist teremteni, mely
586 587 588 589
590
Uo. Uo. Uo. Uo. Uo.
180
hazatérése alkalmával a kezdeti nehézségeken átsegíti. Jelenleg egy nyom dában dolgozik, m int nyomdász, havi fizetése 70 f o n t . 591 A tervekkel ellentétben Farnady Ernő csak 1970 októberében jö tt vissza véglegesen M agyarországra, Győrbe. Ezt követően a győri Nyom daipari V állalatnál helyezkedett el, ahol jelenleg (1971-ben) is dolgozik. M agatartása ellen problém a nem m erült fel, de a jelentések szerint intenzív levelezést folytat a M ünchenben élő Szabó G yörggyel.592
VII. 3. 6. 3. Börtönviselt ötvenhatosok
Az 1956-os forradalom idején kifejtett tevékenységük m iatt börtönbe, internálásra vagy rendőri felügyelet alá kerülők életútja sajátos pályára került szabadulásukat követően. Politikai karrierről term észetszerűleg m ár nem álmodozhattak, fő céljuk a családi és baráti kapcsolatok segítségével történő társadalm i beilleszkedés és a m unkába állás volt. A korábbi, nagyobb presztízzsel és magasabb jövedelem m el járó pozíciójukat nyilvánvalóan nem foglalhatták el, az értelm iségieknek általában rutin szellemi, míg a technikusoknak fizikai dolgozó m unkakörben, azaz a végzettségükhöz képest egy-két foglalkozási kategóriával lejjebb sikerült elhelyezkedni. Integrálódásukat, érvényesülésüket m egnehezítette, hogy hosszú időn keresztül szám olniuk kellett a m unkahelyi vezetőség bizalm atlanságával, az állandó megfigyeléssel. „A szabadulásom után egyik barátom hoz mentem , albérletbe, nagyon kedvező összegért, 100 Ft-ért laktam ott. M unkát is kaptam: az Egyesült G yógyszergyárba kerültem, Sándor József elvtárs segítségével előadónak az anyag- és áruforgalm i osztályra 1800 Ft-ért.”593 „1963.
március
28-án
szabadultam.
Ezt
követően
a
Győr-Sopron
megyei
G yógyszertári Központnál m int adm inisztrátori előadó helyezkedtem el.”594 „A szabadulás után 8 napon belül m unkát kellett vállalnom. A V agongyárba m entem dolgozni. .
A V agongyárban szekrényépítő lakatos lettem. A m unkám m al kifogás nem volt,
de állandóan m egfigyelés alatt álltam, provokáltak.”595 Az ötvenhatosok között nem csak a szabadulás utáni startpozícióban, de a későbbi foglalkozási karrierben is jelentős különbségek mutatkoznak. Egyesek relatíve törésektől mentes pályát futhattak be a 60-as évektől kezdve, m elynek során, kapcsolataiknak és
591 Uo. 592 ÁBTL 3. 1. 5. O - 14847/2 Fasiszta pártok, szervezetek és polgári pártok tagjai II. 593 OHA Kéri József-interjú. 231. p. 594 OHA Dr. Tóth István-interjú. 80. p. 595 OHA Fekete József-interjú. 82-83. p.
181
tehetségüknek köszönhetően, az évtized m ásodik felétől vagy a 70-es évek közepétől m ár a korábbi szakmájukban és beosztásukban vagy azzal azonos képesítést igénylő m unkakörben tevékenykedhettek. Ez a hirtelen felfelé irányuló foglalkozási m obilitás, mely term észetesen a bérezés javulásával is együtt járt, különösen a m agasan képzett, jogvégzett személyek esetében volt megfigyelhető, persze nem mindegyikőjüknél. „N em sokára (még 1963-ban) a gyárban
(Egyesült Gyógyszergyár)
üzem szervezőnek neveztek ki
az üzem szervezési
osztályra. ... M ajd az Invest közgazdasági főosztályára kerültem 1963 kora tavaszán. ... Később az Ipargazdasági és Ü zem szervezési Intézet dolgozója lettem m int koordinátor. ... Fokozatosan léptem előre, fizetésem et is rendesen felemelték. ... A NIM IG Ü SZI-nél döntő szerepem volt a koordinációs szerkesztési kérdésekben. M ár néhány m unkát önállóan is megírtam, sőt m egjelent egy százoldalas m unkám az európai vezetőképzés állapotáról. 1963 64-ben az A kadém ia egyik bizottsága Erdei Ferenc vezetésével felkért, hogy a külföldi tapasztalatok földolgozásában vegyek részt, sőt a hazai vezetőképzés helyzetét is tárjam fel. 1964-ben jelent meg a kötet erről a kutatásról, m elybe több fejezetet egyedül írtam. ... A kötet m egnövelte a tekintélyem et az intézetben és talán indíték volt arra, hogy később kandidátusi dolgozatom at megírjam. Telt-m últ az idő, állandóan em elkedett a fizetésem és teljes elism eréssel dolgoztam az intézetben. ... 1969-ben, baráti kapcsolataim nak is köszönhetően, m egtörtént mentesítésem , azaz a hátrányos következm ények (56-os forradalom, börtön) alól mentesítettek. ... 1966-ban ideiglenes m egbízással a Nehézipari M inisztérium vezetőképző intézm ényébe
kerültem
igazgatóhelyettesnek.
közgazdaságtudom ányok kandidátusa fokozatot. N IM IG Ü SZI
igazgatóhelyettese,
mégpedig
. .
1972-ben
szereztem
meg
a
A disszertáció m egvédése után a
szervezési
igazgatóhelyettes
lettem
1972
decemberében. ... 1976 karácsonyán beutaltak a feleségem m el Hévízre, a bányászüdülőbe, s m ikor visszatértem , közölték velem, hogy funkcióm at megszüntették. . m iniszter mellé kerültem főtanácsadónak. .
Juhász Ádám
A N IM IG Ü SZI-ben a beosztásom tudományos
tanácsadó volt, ahová később visszakerültem . .
60 éves korom ban m entem n y u g d íjb a .”596
„1970-ben a Győri V ízm űnél beruházási előadó lettem, majd 1976-tól, a városi párttitkár külön engedélyével, a Győri Közmű és M élyépítő V állalatnál jogi előadóként helyezkedtem el. 1979-ben vonultam nyugdíjba, a városi tanácsnál tanácsi m egbízottként nyugdíjas állást vállaltam .”597 Dr. M odrovits István, az FKgP egykori m egyei titkára, 1963-ban még a Győri Lakatos KTSZ-ben m int adm inisztrátor tevékenykedett, 1965-től kezdve viszont, végzettségének 596 OHA Kéri József-interjú. 233., 235-237., 250-253., 256., 264., 271-272., 275., 277.p . 597 OHA Dr. Tóth István-interjú. 81-82. p.
182
megfelelően, m ár jogtanácsosi m unkakörben dolgozott. A 60-as évek közepétől ugyanilyen beosztásban ténykedett dr. Horváth József egykori polgárm ester-helyettes, volt FKgP vezető is.598 Az ötvenhatosok gyors „felem elkedésére”, kapcsolataik felhasználásával történő magasabb
pozícióba
kerülésére
az
állam biztonsági
nem tetszésüknek több esetben hangot is adtak.
„ .
szolgálatok
is
felfigyeltek
és
Az a tapasztalatunk, hogy az
ellenforradalm i esem ények során súlyosan kom prom ittálódott, elítélt és azóta szabadlábra került értelm iségi személyek az utóbbi két-három évben ism ét jelentős beosztásokba kerültek a népgazdaság különböző területein, sok esetben fontos objektumokban. Jellem ző például, hogy az 1959 és 1962 között szabadult ellenforradalm ár elítéltek (műszaki és egyéb értelmiségiek) jelenleg kivétel nélkül a korábbi, vagy ahhoz hasonló, anyagilag jól jövedelm ező beosztásban vannak. .
Ezen szem élyek éppen képzettségüknél fogva, az
átlagnál magasabb szellemi, irányító tevékenységre képesek, ami veszélyességüket fokozza. ... A „Falazók” fedőnevű ügyben szereplő szem élyek egymás segítségével kerültek a vállalathoz, közülük kilencen egy osztályon dolgoznak. M inden m ódon segítik egym ást a munkában, és az előm enetelben e g y a r á n t .”599 Az
1956-os
forradalm i esem ényekben
aktív
tevékenységet végzők,
fontosabb
pozíció(ka)t betöltők közül többeket későbbi életükben is kísértette kom prom ittált múltja, m ely jelentősen m egnehezítette számukra a társadalm i beilleszkedést. Egyeseket különböző indokokkal az 1960-as évek m ásodik felében is (rendszerint a forradalom évfordulójának közeledtével) több esetben helyeztek rendőrségi megfigyelés alá vagy előzetes letartóztatásba. Életpályájukat em ellett a gyakori m unkahelyi áthelyezések és visszam inősítések jellem ezték. Az Á llam biztonsági Szolgálatok jelentései szerint Berger Sándort (a városi m unkástanács, majd a M egyei Tanács Végrehajtó B izottsága korábbi tagja) 1965-ben kapcsolatai révén a V agongyár
Szerkesztési
Osztályára
helyezték,
innen
azonban
az
illetékes
alosztály
eltávolíttatta, és ism ét fizikai m unkakörbe tette: ezt követően a M agyar Vagon - és G épgyár Vasúti főmű TM K Gyáregységében adagolóként dolgozott. ... 1966. október 20-án rendőri felügyelet
alá
helyezték,
melyet csak
1967.
április
végén
szüntették
meg.
...
A
m egpróbáltatások és nehézségek ellenére Berger Sándor 1969-ben a gönyűi TSZ-nél a Lakatos Üzem vezetője lett.600
598
599
ÁBTL 3. 1. 5. O-14847/1 Fasiszta pártok, szervezetek és polgári pártok tagjai I. ÁBTL 3. 1. 5. O-14847/2 Fasiszta pártok, szervezetek és polgári pártok tagjai II. ÁBTL 3. 1. 5. 0-18810/3 Győr-Sopron megye területén élő ellenséges tevékenységgel gyanúsítható politikai elítéltek III.
600
183
Dr. Csincsák Endre, a M egyei Tanács M unkástanácsa, majd a M egyei Tanács Végrehajtó
Bizottsága korábbi tagja, későbbi életpályájára is árnyékot vetett 56-os
szerepvállalása. Szabadulását követően a Győri Tanácsi Építőipari Vállalatánál norm ásként helyezkedett el, 1966-ban azonban m ár m int m űszaki csoportvezető tevékenykedett a cégnél. A hirtelen em elkedő karrier sokaknak szemet szúrt, 1966. novem ber 28-án izgatás vádjával előzetes letartóztatásba helyezték.601 Lates Józsefnek (az FKgP egykori Győr városi elnöke, a forradalom alatt az FKgP Ideiglenes Intézőbizottságának ügyvezető alelnöke) 56-os tevékenysége m iatt ugyan nem kellett hosszú
éveket börtönben
töltenie
(melyet egyébként számos
állambiztonsági
beszám oló sérelmez is), azonban 1957 folyam án több esetben preventív közbiztonsági őrizetbe vették; az internálás alól úgy „szabadult m eg” , hogy súlyos szívbetegsége miatt Budapestre m ent szanatóriumba. Lates József 1959-ben a Fertőszéplak községben m egalakult TSZ-ben helyezkedett el m int agronómus. Az állam biztonsági jelentések szerint m unkáját hanyagul, felületesen látta el, különösen az 1962-es évben. A beszám olóban azt állítják, hogy rossz m unkáján keresztül hatalmas károkat okozott a term előszövetkezetnek, m elyet feltételezhetően tudatosan, kártevő célzattal valósított meg, hiszen m int kiváló szakem ber ism eri a m ezőgazdasági és állattenyésztési m unkák m inden válfaját. A TSZ vezetősége Lates Józsefet 1962. decem ber 16-i hatállyal elbocsátotta. Látszólag nagyobb törés nem keletkezett pályájában, hiszen ezt követően Cirákra, a TSZ-hez került főagronóm usnak, ahonnan 1965. január 1-jével m ent nyugdíjba.602
VII. 3. 6. 4. Pártfunkcionáriusok 1956 utáni sorsa
Az 1956-os forradalom közvetve vagy közvetlenül több olyan személy politikai pályájában is változást, törést eredm ényezett, akik addig helyi szinten m eghatározó pártfunkciókat láttak el. Az újjászerveződő párt tekintélye és befolyása növelésének érdekében ugyanis nem engedhette meg m agának, hogy az előző korszakban végzett tevékenysége m iatt kom prom ittálódott, népszerűtlenné vált kádereket a helyén hagyja. Egyes szem élyiségek nem kívánatos volta m ár 1956. október 23-a előtt egyértelm űen kirajzolódott a m egyei lap hasábjain. A G yőr-Sopronm egyei Hírlap cikke szerint a Szabad Nép 1956. október 19-i száma a G yőr-Sopron M egyei Párt-végrehajtóbizottság kibővített üléséről (1956. 601 ÁBTL 3. 1. 5. O-14847/1 Fasiszta pártok, szervezetek és polgári pártok tagjai I. ÁBTL 3. 1. 5. O-18810/3 Győr-Sopron megye területén élő ellenséges tevékenységgel gyanúsítható politikai elítéltek III. 602 ÁBTL 3. 1. 5. O-14847/106 Lates József.
184
október 17.) egyoldalú, hamis képet adott. A sajtóorgánum szerint különösen Zalai Emil elvtárs (a M egyei Pártbizottság Agitációs Propaganda O sztály vezetője) szem élyét illetően van egyoldalúság, hiszen a beszám oló szóvá teszi Zalai hibáit Földes G ábor felszólalása alapján, elhallgatja azonban, hogy számos felszólaló bírálta Hortobágyi János (a M egyei Pártbizottság első titkára) és Bognár Kálm án (a M egyei Pártbizottság m ásodik tikára) elvtársakat az 1956 júliusa után elkövetett hibák m iatt.603 1956 novem berében új szem élyek is célkeresztbe kerültek, illetve az írások még kritikusabb hangot ütöttek meg. A Kisalföld egyik cikkében Lónyai Sándor Takács Andrást, a M egyei Pártbizottság korábbi harm adik titkárát támadja. „Takács elvtárs, aki erősen terhelt a m últ hibáitól és vezetőkészséggel sem rendelkezik, alkalmas-e arra, hogy tagja legyen az intézőbizottságnak. A m agam részéről határozottan azzal válaszoltam, hogy Takács András nem alkalmas vezetőtisztség betöltésére és csak árt az intézőbizottság, árt a M agyar Szocialista M unkáspárt te k in té ly é n e k . Takács elvtárs egész tevékenysége mindenben összefügg Hortobágyi János és Bognár Kálm án népszerűtlen és rendkívül káros működésével. Takács elvtárs is részese az erőszakos TSZ-szervezésnek, az adm inisztratív intézkedésnek, a hibás káderm unkának, a dolgozók le b e c s ü lé s é n e k . Takács elvtárs egész eddigi m unkája joggal enged arra következtetni, hogy nem képes önálló, a helyi adottságokat is szem előtt tartó politika vitelére.”604 Takács András 1956-ot követően kom olyabb, nagyobb hatalom m al bíró pártfunkciókat m ár nem kapott, sőt egy ideig fizikai szakm unkát volt kénytelen végezni, az elszenvedett presztízsveszteség után elsősorban kisebb, jelképes posztokat (a Győr-Sopron m egyei választási bizottság elnöke) és töm egszervezeti tisztségeket (a Hazafias N épfront Győr-Sopron m egyei Bizottságának elnöke) tölthetett be. A legélesebb hangú beszám olók a Hazánk című napilapban jelentek meg a korábbi m egyei vezetőkről, bukásuk okairól és körülm ényeiről. Az újság nyitó számának (november 4.) egyik cikkében Hortobágyi Jánost, Zalai Em ilt és Petrovics K árolyt (a Városi Pártbizottság volt tikára) az egykori győri kiskirályoknak, a Rákosi-G erő klikk utolsó győri kiszolgálóinak aposztrofálja,
akik
a
kritikus
helyzetben
az
ÁVH-s
ism eretségüket
kihasználva
Csehszlovákiába menekültek. Az írás többek között felrója Hortobágyinak, hogy m int a m egye élet-halál ura, korábban kiköltöztette a Győri Tervezőirodát, hogy az irodákból luxuslakás legyen saját m aga és Bognár Kálmán számára. Az átalakítás költségeit pedig az egyik állami gazdasággal fizetette ki. Az ilyenkor m egszokott toposzokat felidézve nem felejtik
el m egem líteni
azt
sem,
hogy
a menekülésben
603 Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1956. október 20. 604 Kisalföld, 1956. november 21.
185
Zalai Em il családjáról is
m egfeledkezett, hiszen feleségét és gyerm ekét M agyarországon hagyta, míg Petrovics Károly előbb felvette kéthavi fizetését, csak azután távozott.605 Az em lített szem élyiségek döntő része (Zalai
Emil,
Petrovics
Károly,
Bognár
Kálmán)
1956
után
m ár
egyáltalán
nem
vállalt/vállalhatott pártfunkciót, míg H ortobágyi Jánost más megyébe, kisebb hatalom m al járó pozíciókba (az M SZM P tatabányai városi bizottság politikai m unkatársa - 1957-1959-ig, a Tatabányai Szénbányák anyagellátó üzem ének vezetője - 1959-től nyugdíjba m eneteléig606) helyezték. Az
1956-os esem ények a m egyei tanács vezetésében is nagyfokú fluktuációt
eredm ényeztek.
Első
körben,
1956.
novem ber
11-én
a
M egyei
Tanács
végrehajtó
bizottságának kibővített ülésén, M ezei Józsefet, a V.B. elnökhelyettesét váltották le pozíciójából, egyúttal törölték a V.B. tagságból is. Az ülésen M ezeit azzal vádolták, hogy erőszakos, durva m ódon bánt a beosztottjaival, nem ism ert bírálatot és kénye-kedve szerint intézte a megye ügyeit, valam int a megye parasztsága előtt is népszerűtlen em ber volt. A sajtóban még hozzáteszik azt is, hogy M ezei József a legutóbbi napokban eltűnt, itt hagyva a bizonytalanságban feleségét és két gyerm ekét.607 Néhány nappal később,
1956. novem ber
16-án a Városi Tanács
m unkástanácsa a
reprezentációs kiadások körüli szabálytalanságok, valam int egy éjszakai botrányos mulatozás m iatt elm ozdította pozíciójából H orváth Istvánt, a V.B. elnökét, valam int Turóczi Bélánét, a V.B titkárát.608 A forradalom néhány funkcionárius esetében csak „átm eneti zavart” okozott a karrierben, pályájuk néhány hónapos, esetleg bő egy éves kitérővel visszakerült a helyes vágányra. „ . Az 1956-os ellenforradalom ideje alatt éppen az N D K -ban voltam. H azafelé Pozsonyig jutottam . A határra vagongyáriak jöttek elém, azok vittek be a gyárba. De ez már az ellenforradalom leverése után volt, a határról két szovjet kiskatona vitt vissza a Vagongyárba. A gyárban ekkor még m űködött a M unkástanács, am ely legélesebben szem befordult velem, a vezérigazgatóval. Az em berek sztrájkoltak, nem akartak dolgozni és azt követelték, hogy ne én legyek a vezérigazgató, m ert m ár van igazgatójuk. A M unkástanács ugyanis Vadas főm érnököt bízta meg s V agongyár vezetésével. Ekkor felm entem Budapestre a m inisztérium ba, ott korm ánybiztosi m egbízatást kaptam. Ózd korm ánybiztosának neveztek ki. Nekem kellett rendet teremteni, 1200 em bert kellett elbocsátani. Körülbelül két hónapig voltam Ózdon, akkor a m iniszter Sajóvárra helyezett át, 605 Hazánk, 1956. november 4. 606 Mészáros - Tapolcai (szerk.): i. m. 170. p. 607 Hazánk, 1956. november 13. 608 Hazánk, 1956. november 17.
186
ott egy hétig voltam, m ert ott m eglógott az igazgató, az is ellenforradalm ár volt. Ezután M osonm agyaróvárra, a M OFÉM igazgatójának neveztek ki. 1957 m árciusában Hidasi, az akkori m iniszter felhívatta a Győri V agongyár M unkástanácsának összes vezetőjét, és közölte velük, hogy a V agongyárban Lakatos A lbert lesz az igazgató. Ezek után visszatértem a V agongyárba. Akkorra m ár egy kicsit elcsendesedtek a viszonyok. A ddigra V adast m ár letartóztatták és elítélték. A M unkástanács többi tagját pedig szétraktuk különféle üzemekbe, hogy ne tudjanak ártani. És m egkezdtük a m unkát, szigorúan m egköveteltük a fegyelmet. Azt lehet mondani, hogy akkor kezdődött meg a rendszeres munka, am ikor engem visszaraktak a V agongyárba, addig az em berek sztrájkoltak, nem nagyon dolgoztak. 1963. március 31-én m entem nyugdíjba, utódom egy kis interm ezzóval Horváth Ede lett.”609 Szaló Lajossal, a V agongyár pártbizottságának titkárával (korábban az M DP GyőrSopron m egyei Bizottsága K áder Osztályának, m ajd a Közigazgatási és Adm inisztratív O sztályának vezetője) kapcsolatban a M agyar Vagon- és G épgyár igazgatói tanácsa a 1956. decem ber 3-i ülésén úgy döntött, hogy a jövőben fizikai szakmunkára fogják alkalm azni610, azonban a politikai helyzet stabilizálódása után, 1958-tól (egészen nyugdíjazásáig) m ár a m egyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettesi pozícióját tölthette be. A m intában akad olyan káder (Bánki Endre), akinek pályája 1956-ban m ár m ásodjára szenvedett el törést, m ásodjára kellett azt éreznie, hogy a párt tevékenysége, helytállása ellenére nem kezeli az értékén, sőt cserben is hagyja őt. Ez a tudat nagyfokú csalódást és kiábrándultságot, míg a „persona non grata”-vá válás kom oly egzisztenciális problém ákat eredm ényezett.
A
sérelm ekért
a párt később
kisebb
gazdasági
pozícióval
próbálta
kiengesztelni a funkcionáriust. „ ... Az ellenforradalom kitöréséig a vagongyáregységi párt csúcsvezetőségének tagja v o l t a m . A szovjet csapatok Győrbe érkezésekor a szovjet parancsnokságra mentem , hogy segítséget adjak a párt újraszervezéséhez. A szovjet parancsnokság kérése az volt, hogy az elném ult győri rádió beindításában se g é d k e z z e m . Szovjet kérésre a rádióállom ás területén tartózkodtam
állandóan és csak a szovjet
parancsnokság által engedélyezett anyagot olvashattam be. Ezt a feladatot novem ber 18-ig, a H azánk „A győri rádióállom ás” című cikkéig láttam e l . Később a vagongyári pártbizottság újjászervezésével G ódor Ferencet bízták meg, aki engem kért meg, hogy tegyek javaslatot a leváltott Lakatos A lbert más területre való elhelyezésére. Az ülésen résztvevők közül néhányan tiltakoztak javaslatom végrehajtása ellen, ezért Lakatos leváltásáról többet nem
609 GYMSMGYL X. 415. 53. f. 125. ő. e. A MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottsága iratai. Győr-Sopron megye munkásmozgalmi harcosainak visszaemlékezései. Lakatos Albert. 610 Hazánk, 1956. december 4.
187
esett s z ó . A történtek után a vagongyárban elveszett em ber l e t t e m . A helyi sajtóban „rákosistának” és „sztálinistának” neveztek. Az Intéző Bizottság szerint megalkuvó politikát folytattam, nem a revizionisták ellen, hanem a „baloldali túlzók” ellen. A pártbizottság helyiségéből is kitiltottak, „szektásnak” bélyegeztek. . meg, keresztülvitték a pártból való kizárásom at is. .
Semmilyen m unkával nem bíztak A gyárba nem vettek vissza, négy
kisgyerm ekes családom m ár éhezett. Éjszakai röplapszórásból éltem és falm eszelő brigádot szerveztem. .
A fellebbezésem nek a Városi Pártbizottság helyt adott, a Belkereskedelm i
M inisztérium megbízott, hogy a Győr-Sopron megyei V asm űszaki N agykereskedelm i V állalat (később Ferrovill) osztályvezetője legyek. Ezt a m unkakört 1959. decem ber 29-től 1981. január 17-ig (nyugdíjazásomig) töltöttem be.611
611 GYMSMGYL X. 415. 27. f. 21. ő. e. A MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottsága iratai. Győr-Sopron megye felszabadulás előtti munkásmozgalmára és munkásmozgalmi harcosaira vonatkozó iratok. Bánki Endre. GYMSMGYL X. 415. 53. f. 7. ő. e. A MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottság iratai. Győr-Sopron megye munkásmozgalmi harcosainak visszaemlékezései. Bánki Endre (korábban: Braun Endre).
188
VIII. Összegzés Dolgozatom ban az 1945 és 1956 közötti győri politikai és közigazgatási vezetőréteg társadalm i összetételének és életútjai főbb ism érveinek bem utatására tettem kísérletet. A vezetőréteghez való tartozást bizonyos pozíciók hozzárendelésével határoztam meg. Az 1945 és 1948 közötti korszakban, valam int 1956 októberében és novem berében az elit és a helyi elit, míg az 1948 utáni időszakban a káder és a nóm enklatúra term inusait alkalm aztam a csoportra vonatkozóan. A teljes m intába összességében 140 főt vontam be, melyet a források adatszegény volta m iatt 119 főre kellett csökkentenem. M unkám ban a kutatás m egállapításait az elérhető m intával kapcsolatban tekintem érvényesnek. A főbb eredm ények közvetlen összevetése más vizsgálat adatsoraival nem lehetséges, hiszen tudtom m al még nem készült hasonló
jellegű
kutatás
valam ely
város
politikai
és
közigazgatási
vezetőrétegével
kapcsolatban az em lített korszakra vonatkozóan. A dolgozat eredm ényeit ezért a III. 2. 3. alfejezetben (A pártfunkcionáriusok és a káderbürokrácia jellem zői az 1950-es és az 1980-as években) tárgyalt dokum entum okkal és vizsgálatokkal próbálom összehasonlítani, ahol ez lehetséges. Az em lített anyagokban m inden esetben országos szintű adatsorokat közölnek, ebből kifolyólag, valam int a m inták létszám beli és összetételbeli különbözőségei, illetve a kutatások időbeli eltérései m iatt csak közvetett összevetésre nyílik mód. 1945 gondoltam,
után országosan és helyi szinten is radikális elitváltásra került sor, így úgy hogy
G yőr
esetében
sem
találok
példát
az
elitkontinuitás jelenségére.
Előfeltevésem csak részben bizonyult helytállónak. A Horthy-korszakban, valam int a nyilas uralom alatt a legfontosabb tisztségeket betöltő szem élyek ugyan teljes m értékben eltűntek a város és a m egye irányításából, ellenben a helyi vezetés m ásodik vonalából (például városi törvényhatósági főügyész, kereskedelm i és iparkam arai főtitkár vagy SZDP városi titkár pozícióból) indulva, néhány szem élynek sikerült még nagyobb hatalom m al együtt járó pozícióba kerülnie a világháborút követően. A vizsgált korszak vezetőrétegének nem i m egoszlását tekintve szem betűnőnek tetszett a nők minim ális arányú (119 főből 8 nő, a m inta 6,7%-a) jelenléte a politikai döntéshozó pozíciókban. Elsősorban a m unkáspártok (M KP/M DP, SZDP) törekedtek arra, hogy egyes funkciókba nőket (is) helyezzenek, ezzel együtt a nők a m ásodik világháború utáni bő egy évtizedben még csak kisebb befolyással bíró tisztségeket tölthettek be. A 80-as évekre (az 50es években született két dokum entum a nem i m egoszlást nem taglalja), a várt módon, relatíve jelentősnek
mondható
változás
következett
189
be
- részben
a nőpolitikai
határozatok
következtében - a nem ek szerinti tagozódásban. A korszak elején a káderbürökrácia (33.140 fő) 17,9%-a612, míg 1988-ban a pártapparátus (558 fős minta) 21,0% -a volt nő.613 Bár, ahogy az adatokból kitűnik, elnőiesedésről még ekkor sem beszélhettünk. A születési időt szemlélve a legnépesebb csoportnak (a m inta 39%-a) az 1911 és 1920 között születettek minősültek. A nem zedék magas arányának egyik oka, hogy az 1948 után kiterm elődő új káderelit tagjai rendszerint nagyon fiatalon (a húszas éveik m ásodik felében, a harmincas
éveik
elején)
kerültek
helyi
funkcióba.
A
fiatalabb
generáció
felülreprezentáltságának m ásik oka, hogy az 1956-os ellenelit döntő része harmincas és negyvenes éveiben járt, m ikor rövid időre döntéshozó pozícióba kerülhetett. A kutatás születési helyre vonatkozó hipotézise helytállónak bizonyult, hiszen a korszak vezetőrétegének csak kisebb része (41,1%-a) term elődött ki helyből (Győrből vagy Győr m egyei településről), a nagyobbik hányadnak pozícióba kerüléséig nem igazán volt kapcsolata a településsel, így a politikai és közigazgatási poszt sikeres betöltéséhez rendszerint szükséges helyi viszonyokra vonatkozó ism eretekkel sem rendelkezett. Az előzetes várakozásoknak m egfelelően a helyi vezetőréteg domináns része (41,8%a) m unkáscsaládból származott. A társadalm i kategória magas reprezentáltsága azzal magyarázható, hogy a m intában nagy számban szerepeltek olyan személyek, akik 1948-at követően
töltöttek be helyben
tisztséget,
azaz
olyan korszakban, m ikor a káderek
kiválasztásának egyik fő sajátossága a munkás (és paraszt) származás favorizálása volt. Az alkalm azott származásúakkal egyetem ben a legkevésbé számos csoportot (7 fő, 7,1%) az értelm iségi fam íliába születettek alkották, kik között négy olyan személlyel találkozhattunk, aki az 1956-os forradalm i időszakban töltött be m eghatározó pozíciót. Ha a m intát - a pontosabb összehasonlítás kedvéért - azokra a személyekre szűkítjük, akik az M KP és/vagy az M DP tagjai voltak (87 fő, 71 személy szárm azása ismert), akkor 45,1% -ban találkozunk m unkáscsaládból érkezőkkel. A kom m unista funkcionáriusok 25,4%a paraszti, 19,7%-a kisiparos/kiskereskedő, 5,6% -a alkalmazotti, míg 4,2% -a értelmiségi felm enőkkel bírt. A pártfunkcionáriusokról készült (országos szintű) adatfelvétel szerint 1952-ben
a függetlenített funkcionáriusok 70% -a vallotta m agát munkásnak,
illetve
m ezőgazdasági m unkásnak, ezen belül 51,6% m unkásnak, míg alkalm azottnak és egyébnek 9,4%, értelm iségnek 3,3% .614 Az állami alkalm azottakról készült (1951. decem ber 15-i) felmérés szerint a m unkásszárm azásúak aránya 47% -a, a „dolgozó parasztszárm azásúaké”
612 Vida: i. m. 1992. 6. p. 613 Tóth: i. m. 86. p. 614 Huszár: i. m. 2007. 63. p.
190
10,3%, az értelm iségieké 11,5%, az alkalm azottak aránya 11,4%-a, míg az „egyéb” származásúaké 18,7%, a nagytőkés, nagykereskedő, kulák szárm azásúak aránya 1,1%-a.615 A dolgozat adatsorait a két dokum entum m al összevetve kitűnik, hogy egyes eredm ények (pl. az értelm iség aránya) a pártfunkcionáriusokról készült felvétel adataihoz, míg más statisztikák (pl. a m unkásszárm azásúak aránya) inkább az állami alkalm azottakról szóló kutatás eredm ényeihez esnek nagyon (1-2% -on belüli különbség) közel. M ég egy-két hasonlóságot említve:
ha
összeadjuk
a
kom m unista
funkcionáriusok
szűkebb
m intájában
a
m unkásszárm azásúak (45,1%) és a paraszti (többnyire m ezőgazdasági munkás, cseléd, törpeés kisparaszt) szárm azásúak (25,4%) arányát, akkor szinte pontosan (fél százalék eltéréssel) m egkapjuk a pártfunkcionáriusok vizsgálatában szereplő 70% -os m unkásarányt. V alam int, ha az 1951-es felm érésben -
kizárásos alapon -
az „egyéb” kategória (18,7%) m ögött
kisiparos/kiskereskedő szárm azást tételezünk fel, akkor a dolgozat eredm ényével (19,7%) szintén egybecsengő statisztikát kapunk. A tudás-deficit a vezetőréteg jelentős részének egyik fő jellem zője volt, hiszen a m intában szereplőknek több mint a fele (58,9%-a) középfokúnál alacsonyabb szintű végzettséggel bírt az első pozícióba kerülése idején Az állítás különösen az M KP/M DP-s káderekre vonatkozóan tekinthető érvényesnek. A vezetőréteg több m int 1á része (24 fő, 25,3%-a) m ár diplom ával a zsebében jutott első funkciójába. Az egyetem i végzettséggel rendelkezők túlnyomó hányada (15 fő) állam- és jogtudom ányi egyetem en
szerezte
képesítését, m ely adat jelzi, hogy a korszakban, am ikor az iskolázottság m ár nem számított annyira egy adott pozícióba történő kerülésnél, az em lített végzettség és a közigazgatási politikai pálya között még m indig relatíve szoros - bár a korábbinál nyilvánvalóan gyengébb - kapcsolat mutatkozott. H a a m intában az M KP és/vagy M DP funkcionáriusok iskolai végzettségét külön tekintjük az első pozícióba kerülés idején (68 főé ismert), akkor az alábbi eredm ényeket kapjuk: a csoport 13,2%-a végzett egyetem et (8,8%) és főiskolát (4,4%), 8,8% -a érettségizett, rendőrtiszti iskolát 1,5% végzett, 7,4% -nak be nem fejezett középiskolája volt, ugyancsak 7,4% -uk rendelkezett 8 általánossal, 14,7% négy polgárit végzett, 4,4% -uk polgári iskolai tanulm ányait nem fejezte be, 1,5% középfokú ipariskolai, míg 4,4% alsófokú szakiskolai végzettséggel bírt, 33,8% -nak hat elem iről volt végbizonyítványa, m íg 2,9% -uk nem ért elemi iskolai
tanulm ányai
végére
(öt
elem ivel
bírtak).
Az
1952-es
felmérés
szerint
a
pártfunkcionáriusok 62,7% -a 8 elem inél kevesebbet végzett, míg az egyetem et végzettek
615 Uo.
191
aránya 2,8% .616 Ha a fentebb tárgyalt kategóriákat összevonjuk, akkor a nyolc eleminél kevesebbet végzettek
aránya
(61,7%)
az
1952-es kim utatáshoz hasonlóan
alakul
a
kom m unista szem élyiségek szűkebb mintájában. A diplom ások aránya ellenben jóval m agasabbnak m utatkozik az utóbbi csoportban. Az állami szervekben dolgozó vezető és középkáderek iskolázottsági m egoszlása
1951-ben a következő volt: 27% -uk végzett
egyetem et és középiskolát, 16,5% érettségizett, 22,6% négy középiskolát, 30,3% 5-8 általánost végzett, míg 3,6% -nak m indössze négy elem iről volt bizonyítványa.617 Ezen adatsorokat tekintve jelentős lemaradás figyelhető meg képzettség tekintetében a győri kom m unista (MKP-s és M DP-s) szem élyiségek szűkebb csoportjában, a diplom ások és az érettségizettek aránya m indössze fele annak, m int am it 1951-ben az állami alkalm azottakkal kapcsolatban rögzítettek. Ennek fő oka nyilvánvalóan abban rejlik, hogy az állami gépezet rendeltetésszerű m űködtetése mindig is igényelte a nagyobb szaktudást és képzettséget a különböző m unkakörökben és szervezetekben (pl. a m inisztérium okban, a közhivatalokban stb.),
m íg
a
m intában
pártpolitikusként,
a
győri
funkcionáriusként
kom m unista
szem élyiségek
tevékenykedett,
ahol ez
az
jelentős elvárás
része
inkább
korántsem
fogalm azódott meg. H a így nézzük, akkor a diplom ások 27%-os aránya az
állami
alkalm azottak között inkább csekélynek mondható. Szigorúan csak az iskolai végzettséget tekintve, a
m intában 28 fő (az
ism ert
iskolázottságúak 28,6%-a) valósított meg karrier-m obilitást, azaz az első pozícióba kerüléskor m egfigyeltnél magasabb végzettséget szerzett élete folyamán. Soraikban szinte kizárólagosan M KP/M DP-s, illetve SZDP/M DP-s szem élyiségekkel találkozhattunk. Az első végzettséghez képest a m obilak közül (egy személy esetében a mobilitás mértéke nem volt ismert) 2 fő (7,4%) egy szinttel (pl. szakiskoláról befejezett középfokú végzettség), 3 fő (11,2%) két szinttel (pl. középfokról befejezett felsőfokú végzettség), 5 személy (18,5%) három fokkal (pl. szakiskoláról befejezett felsőfokú végzettség vagy nyolc általánosról középfokú végzettség, stb.), míg ugyancsak 5 fő (18,5%) négy fokkal (pl. négy polgáriról felsőfokú végzettség vagy hat elem iről középfokú, stb.) lépett előre. Öt szintet (pl. nyolc általánosról felsőfokú végzettség) 6 személy (22,2%), míg hat fokot (pl. hat elem iről felsőfokú végzettség) szintén 6 fő (22,2%) ugrott felfelé az iskolai pályafutása során. Összességében 16 főnek sikerült - m int láthattuk, gyakran alacsony iskolai szintről indulva - 1948 után diplom át szereznie, elsősorban jogi, m űszaki vagy közgazdasági területen. A 80-as évek végi pártapparátus-vizsgálatban az iskolázottsági szint változásának dinam ikája és ez által a karrier-m obilitás (az 1950-es évek
Uo. 64. p.
192
dokum entum ai ilyen összehasonlításra nem adnak lehetőséget) jóval nagyobbnak mutatkozott. Folyam atosan, tehát tanköteles korban, csak m inden negyedik pártm unkás végezte el iskoláit, és szerzett valamilyen végzettséget. A m egkérdezettek 68,5% -a felnőtt fejjel, m unka mellett tanult, hogy közép vagy felsőfokú végzettséget szerezzen.618 Az első végzettséghez képest az apparátus tagjainak 28,0% -a egy szinttel, 15,0%-a két szinttel, míg 6,0% -a öt vagy több fokkal lépett előre (azaz nyolc általánosnál alacsonyabb végzettségről indulva egyetemi diplom át szerzett).619 A m intában szereplő M KP és/vagy M DP tagokat az életút során szerzett legmagasabb végzettség szem pontjából vizsgálva (70 személy esetében ismert) elmondható, hogy 37,1%uk (26 fő) jutott diplom ához tanulm ányai során. A csoportban a jogászok (10 fő) és a mérnökök (6 fő) dom inanciája tűnt jellem zőnek, ellenben bölcsészekkel és agrárm érnökökkel -
a
későbbi
időszakok
m eghatározó
foglalkozási
kategóriáival
-
egyáltalán
nem
találkozhattunk soraikban. Közgazdász diplom ával is m indössze ketten rendelkeztek. Az első két em lített szakképzettséggel bíró funkcionáriusok elsősorban a közigazgatásban, az állam igazgatásban és a gazdasági életben tevékenykedtek, azaz olyan területeken, ahol a szakértelemre, a m agasan kvalifikált vezetőkre m ár a korszakban is szükség volt. 1983-ban a hatalm at közvetlenül gyakorló káderbürokrácia tagjainak m ár 77,3% -a szerzett egyetemi vagy főiskolai
diplomát,
köszönhetően
többek
között
annak
az
1973.
évi káderpolitikai
határozatnak, m ely számos gazdasági, állam igazgatási és pártpozíció betöltéséhez előírta a felsőfokú végzettséget. A káderállom ány egészét tekintve a szakképzettségi lista élén az egyéb felsőfokú végzettségűek (az Á llam igazgatási Főiskola egykori hallgatói, a M arxistaLeninista Esti Egyetem szakosító tagozatát elvégzők stb.) álltak, a m ásodik helyet a technikusok foglalták el, harm adik helyre a tanárok kerültek, őket követték az agrárm érnökök, a közgazdászok, a pártfőiskolai végzettségűek (a csoportot az értekezésben külön kezeltem), majd az ipari mérnökök. Feltűnően alacsony volt - a saját kutatási eredm ényeim hez képest is a jogászok száma (7,6% ).620 Az 1988-as pártapparátus-vizsgálatban (a teljes m intát tekintve) az egyetem et végzettek iskola-típusok
szerinti m egoszlására
a bölcsész
diplom ások
dom inanciája volt a jellem ző. M inden harm adik egyetem et végzett pártm unkás ilyen jellegű egyetem i végzettséggel rendelkezett. A diplom ások közül m indössze 9,0% volt a jogász és 12,0% a közgazdász. V iszonylag jelentős csoportot alkottak - saját vizsgálatom hoz hasonlóan
618
619
Tóth: i. m. 23. p. Uo. 28. p. Vida: i. m. 1992. 8-9. p.
193
- a mérnökök; m inden negyedik diplomás pártm unkás volt okleveles mérnök. U gyancsak m eghatározó volt, 16,0%-kal, az agrárm érnökök kategóriája is.621 A helyi vezetőréteget az eredeti foglalkozás szem pontjából elem ezve a munkás hivatásúak
dom inanciájával
(67
fő,
a m inta
59,3%-a)
találkozhattunk.
A
második
legszám osabb csoportot az alkalm azottak alkották (21 fő, 18,6%). Értelm iséginek 15 fő (13,3%) minősült. Szem beötlő volt a paraszt (6 fő, 5,3%) és a kisiparos/kiskereskedő csoport (4 fő, 3,5%) visszaszorulása az előző időszakhoz (az apák nem zedékéhez) képest. A helyi vezetőréteg M KP-s és/vagy M DP-s szem élyiségeinek m egoszlása az eredeti foglalkozás alapján (81 főé ismert) a következő képet mutatja: 75,3% munkás, 11,1% értelmiségi,
7,4%
alkalmazott,
4,9%
paraszt,
1,3 kereskedő.
A
munkás
hivatásúak
felülreprezentáltsága egyértelm űen szembeötlő, jóval m eghaladja az 1951-es dokum entum ban közölt 50,1% -os arányszám ot.622 Az apák társadalm i helyzetének és a m intába kerültek eredeti foglalkozásának összevetése alapján elm ondható, hogy a vezetőréteg tagjainak valam ivel több, m int a fele (51,5%) valósított meg intergenerációs m obilitást, mely egyértelm űen magas arányúnak mondható. Az im m obilakat szemlélve megfigyelhető, hogy az értelm iségi apák gyermekei döntő részének (71,4%), többek között a család kulturális tőkéjének segítségével, sikerült társadalm i pozícióját megőriznie. A státuszmegtartás a munkás felm enőkkel rendelkezők körében még m agasabbnak (83,0%) m utatkozott. A foglalkozás alapján történő felfelé és lefelé irányuló intragenerációs mobilitás vizsgálata problem atikusnak tűnt. A kutatásban a jelenséget az úgynevezett civil szakmák alapján tekintettem át. Polgári foglalkozásokhoz azokat a hivatásokat soroltam, m elyeket az egyének csak kellő iskolai végzettség és szakképzettség birtokában tölthetnek be, legyen szó bárm ilyen politikai rendszerről is. Ebből a m egközelítésből szemlélve az eredeti foglalkozás és az életút során folytatott legmagasabb presztízsű hivatás viszonyát, m eglehetősen alacsony m obilitási adatok rajzolódtak ki. M indössze 9 olyan szem élyt találtam a m intában, akik a fenti kritérium ok alapján valósítottak meg felfelé irányuló nem zedéken belüli mobilitást. Lefelé irányuló karrier-m obilitással a m intába kerültek közül 20 főnek kellett szem benéznie élete során,
többük
értelm iségiként
kényszerült
arra,
hogy
hosszabb-rövidebb
ideig
(segéd)m unkásként dolgozzon. Az iskolai végzettség m ellett vagy inkább helyett a szocialista korszakban szükséges elvárás volt a funkcióba kerülésnél bizonyos politikai iskolai végzettség m egléte is. 621 Tóth: i. m. 27. p. 622 Huszár: i. m. 2007. 64. p.
194
K utatásom ban m agam is szoros összefüggést találtam a pártiskolai papír és a vezető funkcióba jutás között. Azon személyek jelentékeny hányada (20 főből 8 személy) például, aki 1-2 év időtartam ú pártfőiskolát végzett, a későbbiekben országos szintű politikai tisztviselői karriert futott be. A m intában szereplő 87 M KP-s és/vagy M DP-s személyiség közül összességében 50-en (57,5%) rendelkeztek politikai iskolai végzettséggel. Ezzel szemben az 1980-as évek végén m ár az apparátusban dolgozó pártm unkások túlnyomó többsége, 95% -a bírt valam ilyen politikai-pártiskolai végzettséggel állami iskolai végzettsége, oklevele, bizonyítványa m ellett.623 A
gyerm ekszám ot górcső
alá véve
egyértelm űen
látszott a gyermekvállalási
preferenciákban néhány évtized alatt bekövetkezett jelentős változás. A szülői családban az átlagos gyerm ekszám 5,4, míg a saját családban 1,98 volt. A term ékenységi arányszám jelentős visszaesését a - XX. század m ásodik felében - jó l mutatja, hogy a 1988-as felmérés szerint az apparátus tagjainak családjaiban m ár átlagosan csak 1,3 gyerm ek élt.624 A kutatásba bevont szem élyek életútjainak alakulása szem pontjából kiem elkedő fontosságúnak bizonyult a politikai-közéleti-m ozgalm i út, mégpedig annak az a szakasza, am ely addig tartott, míg az egyének bekerültek a helyi vezetőréteghez történő tartozásra feljogosító
pozícióba.
Az
összesen
hétféle
út
közül
a
legm eghatározóbbnak
a
„m unkásm ozgalm i út” (31 fő, 29,8%), valam int a „káder-út” (26 fő, 25,0%) bizonyult. A helyi szintű vezető pozícióba kerülés legnagyobb m értékben (39,3%) a 30-as korosztályban történt meg. Ezen belül is a 31-35 év közötti évek m utattak kiem elkedően magas arányt, a m intában szereplők közel 1á része (24,8%) ekkor került be. A funkcióból történő kikerülést szemlélve elmondható, hogy a vezetőréteg több m int 1/3 része (33,7%) m ár a 30-as éveiben kikerült a helyi szintű politikai-közigazgatási pozícióból. Ezen belül a 36-40 közötti évek m utattak magas arányt, az egyének több m int 1/5 e (20,2%) ekkor vált meg tisztségétől. A m intában szereplők összességében átlagosan 6,04 évet töltöttek valam ilyen helyi funkcióban. A fluktuáció nagyságát jelzi, hogy közel 2/3 részük (63,5%) legfeljebb „csak” három esztendőt volt városi és/vagy m egyei pozícióban. A korszak vezetőrétegének életútjai törésekkel teletűzdelt karrierpályák voltak. A vizsgálati m inta 8,4% -a (10 fő) hosszabb-rövidebb időt (átlagosan
1 év 5 hónapot)
hadifogságban töltött, 7 fő átlagban 1 év 1 hónapot m unkaszolgálatosként dolgozott, míg a csoport közel 1/3 része (29,4%, 35 fő) börtönbe vagy internálásra került (átlagban több m int 3 évre). Em ellett a pozícióból történő indokolatlan elmozdítással, visszam inősítéssel, az 623 Tóth: i. m. 48. p. 624 T T „ 1/C «
195
egzisztencia elvesztésével, esetleg az em igrálás kényszerével ugyancsak többeknek kellett szem benézniük életük során. A helyi vezetőréteg tagjaival kapcsolatban, a rendelkezésre álló források alapján, két karriertípus m eghatározása tűnt indokoltnak. „O rszágos” karriert (34 személy, 28,6%) azok valósítottak meg, akik a helyi vezető pozícióból kikerülve, vagy azzal párhuzamosan, országos illetőségű szervezetekben és intézm ényekben töltöttek be különböző befolyással és hatalom m al bíró funkciókat. A csoport közel 2/3 részét döntően olyan kom m unista és M DP-s szem élyiségek (20 fő) alkották, kiknek karrierjében a helyben viselt tisztség többnyire csak ugródeszkát jelentett egy nagyobb ívű pálya befutásához. A „visszatérő” karrier kifejezését kétféle csoporttal kapcsolatban alkalm aztam a dolgozatban. Egyrészt ide soroltam azokat a funkcionáriusokat, akik hosszabb-rövidebb ideig helyben viselt tisztségüket követően más, országos vagy m egyei hatáskörű intézménynél, szervezetnél, illetve testületnél kaptak státust, de karrierjük során később visszakerültek valam ilyen G yőr-Sopron m egyei vagy városi politikai/közigazgatási/gazdasági funkcióba, és általában innen vonultak nyugállom ányba is. A „visszatérő” pályaív egy m ásik változatát azok a kisgazdapárti és szociáldem okrata politikusok járták be, akik az 1948-as fordulat idején kerültek ki a közigazgatási vagy pártfunkciójukból, majd
az
1956-os forradalom
idején vállalhattak ism ét ideig-óráig
tisztséget. Dolgozatom ban az elitkutatásnak csak egyféle aspektusára helyeztem a hangsúlyt. Elsősorban arra törekedtem , hogy feltárjam az 1945 és 1956 közötti győri politikai és közigazgatási
vezetőréteg
szociológiai jellem zőit,
életútjainak
főbb
sajátosságait.
A
vállalkozás nem valósulhatott meg m aradéktalanul. Érdekes lett volna elemzés tárgyává tenni többek között a vizsgált csoport tagjainak vagyoni, jövedelm i és lakáshelyzetét, a szabadidősés m űvelődési szokásokat, valam int rávilágítani az apa és anya, valam int a házastárs legmagasabb iskolai végzettsége közötti, illetve a szülők és a m intába kerültek születési helye közti összefüggésekre. Ezen szem pontok alkalm azására azonban a rendelkezésre álló források hiányos volta m iatt nem volt lehetőségem. A téma, úgy vélem, számos ponton új kutatási irányokat is mutathat. Érdemes lenne a későbbiekben vizsgálni a korszak vezetőrétegének a döntéshozatali eljárásokban, a város vezetésében és irányításában betöltött szerepét, valam int górcső alá venni a helyi vezetés teljesítményének, m űködésének, érdekviszonyainak és kapcsolathálózatának alakulását is. Külön kutatás problém ája lehetne a továbbiakban a helyi gazdasági elit társadalmi összetételének
és
életútjainak
analízise,
valamint,
a
korszakhatárok
K ádár-kor (1956-89) helyi vezetőrétegének több szem pontú bem utatása is.
196
kitolásával,
a
IX. Felhasznált források és irodalom IX. 1. Levéltári és archívumi források Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL): ÁBTL 2.1. IX/8/2 Összefoglaló az „SZDP-ügyben” őrizetbe vett és elítélt személyekről II. kötet. ÁBTL 3.1.5. O-14847/1 Fasiszta pártok, szervezetek és polgári pártok tagjai I. ÁBTL 3.1.5. 0-14847/106 Lates József. ÁBTL 3.1.5. 0-14847/139 Dr. Rácz Ferenc. ÁBTL 3.1.5. 0-14847/2 Fasiszta pártok, szervezetek és polgári pártok tagjai II. ÁBTL 3.1.5. 0-14847/35 Fertetics Ferenc István. ÁBTL 3.1.5. 0-18810/1 Győr-Sopron megye területén élő ellenséges tevékenységgel gyanúsítható politikai elítéltek I. ÁBTL 3.1.5. 0-18810/2 Győr-Sopron megye területén élő ellenséges tevékenységgel gyanúsítható politikai elítéltek II. ÁBTL 3.1.5. 0-18810/3 Győr-Sopron megye területén élő ellenséges tevékenységgel gyanúsítható politikai elítéltek III. ÁBTL 3.2.4. K-377 Farnady Ernő.
Győr Megyei Jogú Város Levéltára (GYMJVL): GYMJVL GYMJVL GYMJVL GYMJVL
Illetőségi törzslapok. Illetőségi törzslapok. Illetőségi törzslapok. Illetőségi törzslapok.
Bali Zoltán. Fejes László. Pintér Sándor. Schramm Pál.
Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára (GYMSMGYL): GYMSMGYL 30.f. 2.fcs. 10.ő.e. MDP Győr-Sopron megyei Bizottsága. Káder 0sztály. Az MDP járási, városi apparátusában és a Vagongyárban dolgozó függetlenített funkcionáriusok és beosztott munkatársak káderanyaga. GYMSMGYL 30.f. 2.fcs. 12.ő.e. A közigazgatásban, tanácsoknál dolgozó funkcionáriusokra vonatkozó fegyelmi iratok. GYMSMGYL 30.f. 2.fcs. 13.ő.e. A párthoz tartozó intézmények: Pártiskolák tanári, személyi állományára általában vonatkozó káder iratok. GYMSMGYL 30.f. 2.fcs. 14.ő.e. A párthoz tartozó intézmények: Lapkiadó és a megyei lap. Szerkesztőség személyi állományára általában vonatkozó káder iratok. Személyenkénti káder anyagok. Rádió, Színház alkalmazottainak káderanyagai. GYMSMGYL 30.f. 2.fcs. 15.ő.e. Tömegszervezeti funkcionáriusokra általában vonatkozó káderiratok. GYMSMGYL 30.f. 2.fcs. 16.ő.e. Az MDP Győr megyei, járási, városi választott testületi tagjai és pártapparátusában és a pártiskolán tisztségviselők, függetlenített munkatársak pártból való kizárására vonatkozó iratok. GYMSMGYL 30.f. 2.fcs. 17.ő.e. A fegyveres testületekben dolgozó funkcionáriusokra általában vonatkozó káder iratok. GYMSMGYL 30.f. 2.fcs. 18.ő.e. Gazdasági funkcionáriusokra általában vonatkozó káder iratok. Központi Vezetőség körlevelek, Megyei Pártbizottság Káder 0sztály jelentései és személyenkénti káderanyagok, információk. GYMSMGYL 30.f. 2.fcs. 19.ő.e. Munkásmozgalmi harcosokra, veteránokra vonatkozó káder iratok. GYMSMGYL 30.f. 2.fcs. 20.ő.e. MDP Győr-Sopron megyei Bizottsága. Pártgazdasági és Ügykezelési 0sztály. A pártapparátus dolgozóinak illetményére, fizetésére vonatkozó iratok: Központi Vezetőségi körlevelek, Megyei Pártbizottság Pártgazdasági 0sztálya jelentései, körlevelei, a járási városi bizottságok jelentései. GYMSMGYL 30.f. 2.fcs. 21.ő.e. A pártapparátus dolgozóinak szociális helyzetére, annak javítására vonatkozó iratok: Központi Vezetőségi körlevelek, tájékoztatók, Megyei Pártbizottság Pártgazdasági 0sztálya jelentései, az alsóbb pártszervekhez küldött körlevelei, és az alsóbb pártszervek jelentései, levelei. GYMSMGYL 30.f. 2.fcs. 21.ő.e. Káder 0sztály. Nem megfelelő káderek eltávolítására vonatkozó iratok.
197
GYMSMGYL 30.f. 2.fcs. 22.ő.e. A pártapparátus dolgozóinak üdültetésére vonatkozó iratok: Központi Vezetőségi körlevelek, Megyei Pártbizottság Pártgazdasági Osztály jelentései, körlevelei a hatáskörbe tartozó alsóbb szervekhez. GYMSMGYL 30.f. 2.fcs. 22.ő.e. Káder Osztály. A pártkongresszusra és pártértekezletre javasolt küldöttek káderanyaga. GYMSMGYL 30.f. 2.fcs. 24.ő.e. Káder Osztály. Külföldi delegációk káder összetételére vonatkozó iratok. GYMSMGYL 30.f. 2.fcs. 3.ő.e. MDP Győr-Sopron megyei Bizottsága Közigazgatási és Adminisztrációs Osztály. Közigazgatási és adminisztratív munka egészére vonatkozó iratok: Központi Vezetőség körlevelei, MDP Megyei Bizottsága jelentések, az alsóbb pártszervezetekhez küldött Megyei Pártbizottság körlevelek, a járási, városi pártbizottságok jelentései (pártbizottságonként külön). GYMSMGYL 30.f. 2.fcs. 35.ő.e. Revíziós Bizottság létrehozására, tagjaira és működésére vonatkozó iratok. GYMSMGYL 30.f. 2.fcs. 36.ő.e. MDP Győr-Sopron megyei Bizottsága. Párt és Tömegszervezetek Osztálya. Káder átcsoportosítás. GYMSMGYL 30.f. 2.fcs. 37.ő.e. A megyei pártbizottság Párt és Tömegszervezetek Osztályának a pártoktatásra, pártfőiskolára való beiskolázás szervezésére vonatkozó iratok. GYMSMGYL 30.f. 2.fcs. 38.ő.e. Az MDP és a Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ) megyei apparátusában dolgozó függetlenített pártfunkcionáriusok állami oktatásának szervezésére vonatkozó iratok. GYMSMGYL 30.f. 2.fcs. 39.ő.e. Függetlenített pártfunkcionáriusok tiszti továbbképzésére vonatkozó iratok. GYMSMGYL 30.f. 2.fcs. 40.ő.e. Jobboldali szociáldemokratákra vonatkozó jelentések, kimutatások. GYMSMGYL 30.f. 2.fcs. 41.ő.e. Felszabadulás előtti munkásmozgalmi múlttal kapcsolatos iratok. GYMSMGYL 30.f. 2.fcs. 46.ő.e. A népfront mozgalom szervezésére vonatkozó iratok. GYMSMGYL 30.f. 2.fcs. 5.ő.e. Dolgozók levelei. Pártfunkcionáriusok ellen tett bejelentések. GYMSMGYL 30.f. 2.fcs. 7.ő.e. Az 1949. május 15-i országgyűlési választások előkészítésére, lebonyolítására, eredményeire, tapasztalataira vonatkozó iratok. GYMSMGYL 30.f. 2.fcs. 8.ő.e. MDP Győr-Sopron megyei Bizottsága. Fegyelmi munkaterület. Párttisztségekben a Megyei Pártbizottságon, városi, járási és vagongyári pártbizottságon dolgozók - titkárok, politikai munkatársak - fegyelmi iratai. GYMSMGYL 30.f. 2.fcs. 88.ő.e. Kitüntetési javaslatok. GYMSMGYL 30.f. 2.fcs. 9.ő.e. Az 1953. évi országgyűlési és az 1954. évi tanácsválasztások előkészítésére, lebonyolítására, eredményeire, tapasztalataira vonatkozó iratok. GYMSMGYL 30.f. 2.fcs. 9.ő.e. MDP Győr-Sopron megyei Bizottsága. Káder Osztály. Az MDP megyei apparátusában dolgozó függetlenített funkcionáriusok és beosztott munkatársak káderanyaga. GYMSMGYL 30.f. 2.fcs. MDP Győr-Sopron megyei Bizottsága. Káder Osztály. Kitüntetettekre vonatkozó káder iratok. GYMSMGYL Győr város Nemzeti Bizottság 1946-1947 XVII 1/2. GYMSMGYL Győr város Nemzeti Bizottsága. Vegyes. 1945-1949. XVII. 1/3. GYMSMGYL Győr város Nemzeti Bizottsági iratai. 1945. XVII. 1/1. GYMSMGYL Választási iratok. 1947. XXXIII. 2 Jegyzőkönyvek, különjegyzetek. Választási iratok. GYMSMGYL X. 415. 27.f. 120.ő.e. Az MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottsága iratai. Győr-Sopron megye felszabadulás előtti munkásmozgalmára és munkásmozgalmi harcosaira vonatkozó iratok. Gőcze Géza. GYMSMGYL X. 415. 27.f. 162.ő.e. Az MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottsága iratai. Győr-Sopron megye felszabadulás előtti munkásmozgalmára és munkásmozgalmi harcosaira vonatkozó iratok. Horváth Sándor. GYMSMGYL X. 415. 27.f. 21.ő.e. Az MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottsága iratai. Győr-Sopron megye felszabadulás előtti munkásmozgalmára és munkásmozgalmi harcosaira vonatkozó iratok. Bánki Endre. GYMSMGYL X. 415. 27.f. 215.ő.e. Az MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottsága iratai. Győr-Sopron megye felszabadulás előtti munkásmozgalmára és munkásmozgalmi harcosaira vonatkozó iratok. Kócza András. GYMSMGYL X. 415. 27.f. 230.ő.e. Az MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottsága iratai. Győr-Sopron megye felszabadulás előtti munkásmozgalmára és munkásmozgalmi harcosaira vonatkozó iratok. Lakatos Albert. GYMSMGYL X. 415. 27.f. 260.ő.e. Az MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottsága iratai. Győr-Sopron megye felszabadulás előtti munkásmozgalmára és munkásmozgalmi harcosaira vonatkozó iratok. Molnár (Krausz) Ferenc. GYMSMGYL X. 415. 27.f. 72.ő.e. Az MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottsága iratai. Győr-Sopron megye felszabadulás előtti munkásmozgalmára és munkásmozgalmi harcosaira vonatkozó iratok. Dömötör (Oszwald) Ferenc. GYMSMGYL X. 415. 53. f. 125.ő.e. Az MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottsága iratai. Győr-Sopron megye munkásmozgalmi harcosainak visszaemlékezései. Lakatos Albert. GYMSMGYL X. 415. 53. f. 127.ő.e. Az MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottsága iratai. Győr-Sopron megye munkásmozgalmi harcosainak visszaemlékezései. Medey István. GYMSMGYL X. 415. 53. f. 29.ő.e. Az MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottsága iratai. Győr-Sopron megye munkásmozgalmi harcosainak visszaemlékezései. Gőcze Géza.
198
GYMSMGYL X. 415. 53. f. 47.ő.e. Az MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottsága iratai. Győr-Sopron megye munkásmozgalmi harcosainak visszaemlékezései. Kócza András. GYMSMGYL X. 415. 53. f.31.ő.e. Az MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottsága iratai. Győr-Sopron megye munkásmozgalmi harcosainak visszaemlékezései. Haraszti János. GYMSMGYL X. 415. 53.f. 22.ő.e. Az MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottsága iratai. Győr-Sopron megye munkásmozgalmi harcosainak visszaemlékezései. Dömötör Ferenc. GYMSMGYL X. 415. 53.f. 7.ő.e. Az MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottsága iratai. Győr-Sopron megye munkásmozgalmi harcosainak visszaemlékezései. Bánki Endre (korábban: Braunk Endre). GYMSMGYL XXIII. 14. A Győr-Sopron megyei Tanács V.B. Munkaerőgazdálkodási (munkaügyi) osztályának iratai. Személyi lapok. Bali Zoltán. GYMSMGYL XXIII. 14. A Győr-Sopron megyei Tanács V.B. Munkaerőgazdálkodási (munkaügyi) osztályának iratai. Személyi lapok. Dr. Szilágyi Gábor. GYMSMGYL XXIII. 14. A Győr-Sopron megyei Tanács V.B. Munkaerőgazdálkodási (munkaügyi) osztályának iratai. Személyi lapok. Szász Béla. GYMSMGYL XXV 2 NB 1004/1945. A Győri Népbíróság iratai. Dr. Rest Ferenc. GYMSMGYL XXV 2 NB 1151/1946. A Győri Népbíróság iratai. Dr. Demeter Zoltán. GYMSMGYL XXV 2 NB 1234/1946. A Győri Népbíróság iratai. Magyarffy Gyula és 48 társa. GYMSMGYL XXV 2 NB 416/1946. A Győri Népbíróság iratai. Dr. Kászonyi Richárd. GYMSMGYL XXV 2 NB 427/1947. A Győri Népbíróság iratai. Kántor András. GYMSMGYL XXV 2 NB 570/1946. A Győri Népbíróság iratai. Dr. Telbisz Miklós. GYMSMGYL XXV 2 NB 619/1946. A Győri Népbíróság iratai. Dr. Hahn Géza. GYMSMGYL XXV 2 NB 844/1945. A Győri Népbíróság iratai. Dolai Zoltán. GYMSMGYL XXV 2 NB 910/1946. A Győri Népbíróság iratai. Szekendy György. GYMSMGYL XXV 2 NB 929/1946. A Győri Népbíróság iratai. Czigány István. GYMSMGYL XXV 2 NB 941/1946. A Győri Népbíróság iratai. Báró Strahlendorf Gyula. GYMSMGYL XXV 2 NB 986/1946. A Győri Népbíróság iratai. Dr. Barcsai Miklós.
Magyar Országos Levéltár (MOL): MOL 276.f. 53.cs. MDP jegyzőkönyvek. Politikai Bizottság MOL 276.f. 53.cs. 215.ő.e. 1955. február 10. MOL 276.f. 53.cs. 262.ő.e. 1955. december 22. MOL 276.f. 53.cs. 289.ő.e. 1956. május 31. MOL 276.f. 54.cs. MDP jegyzőkönyvek. Titkárság. MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL
276.f. 276.f. 276.f. 276.f. 276.f. 276.f. 276.f. 276.f. 276.f. 276.f. 276.f. 276.f. 276.f. 276.f. 276.f. 276.f. 276.f. 276.f. 276.f. 276.f. 276.f. 276.f.
54.cs. 54.cs. 54.cs. 54.cs. 54.cs. 54.cs. 54.cs. 54.cs. 54.cs. 54.cs. 54.cs. 54.cs. 54.cs. 54.cs. 54.cs. 54.cs. 54.cs. 54.cs. 54.cs. 54.cs. 54.cs. 54.cs.
48.ő.e. 1949. június 1. 49.ő.e. 1949. június 8. 50.ő.e. 1949. június 15. 53.ő.e. 1949. július 13. 70.ő.e. 1949. november 2. 86.ő.e. 1950. február 15. 107.ő.e. 1950. július 5. 119.ő.e. 1950. november 22. 139.ő.e. 1951. április 18. 140.ő.e. 1951. április 25. 148.ő.e. 1951. június 13. 150.ő.e. 1951. július 4. 152.ő.e. 1951. július 18. 158.ő.e. 1951. augusztus 29. 182.ő.e. 1952. február 27. 199.ő.e. 1952. június 25. 200.ő.e. 1952. július 2. 205.ő.e. 1952. augusztus 6. 207.ő.e. 1952. augusztus 21. 210.ő.e. 1952. szeptember 10. 215.ő.e. 1952. október 22. 226.ő.e. 1953. január 14.
199
M 0L M 0L M 0L M 0L M 0L M 0L M 0L M 0L M 0L M 0L M 0L M 0L M 0L M 0L M 0L M 0L M 0L M 0L M 0L M 0L M 0L M 0L M 0L M 0L M 0L M 0L M 0L M 0L M 0L
276.f. 276.f. 276.f. 276.f. 276.f. 276.f. 276.f. 276.f. 276.f. 276.f. 276.f. 276.f. 276.f. 276.f. 276.f. 276.f. 276.f. 276.f. 276.f. 276.f. 276.f. 276.f. 276.f. 276.f. 276.f. 276.f. 276.f. 276.f. 276.f.
54.cs. 54.cs. 54.cs. 54.cs. 54.cs. 54.cs. 54.cs. 54.cs. 54.cs. 54.cs. 54.cs. 54.cs. 54.cs. 54.cs. 54.cs. 54.cs. 54.cs. 54.cs. 54.cs. 54.cs. 54.cs. 54.cs. 54.cs. 54.cs. 54.cs. 54.cs. 54.cs. 54.cs. 54.cs.
232.ő.e. 237.ő.e. 251.ő.e. 258.ő.e. 261.ő.e. 263.ő.e. 302.ő.e. 306.ő.e. 313.ő.e. 322.ő.e. 324.ő.e. 326.ő.e. 328.ő.e. 336.ő.e. 340.ő.e. 341.ő.e. 342.ő.e. 344.ő.e. 347.ő.e. 355.ő.e. 371.ő.e. 372.ő.e. 374.ő.e. 397.ő.e. 399.ő.e. 401.ő.e. 405.ő.e. 408.ő.e. 413.ő.e.
953. február 25. 953. április 1. 953. július 13. 953. augusztus 11. 953. augusztus 28. 953. szeptember 7. 954. március 15. 954. március 29. 954. május 8. 954. június 28. 954. július 5. 954. július 23. 954. augusztus 2. 954. szeptember 30. 954. október 25. 954. november 1. 954. november 8. 954. november 22. 954. december 20. 955. február 21. 955. július 4. 955. július 11. 955. augusztus 1. 956. április 9. 956. május 7. 956. június 4. 956. augusztus 4. 956. augusztus 28. . 1950. szeptember 14.
M 0L 276.f. 55.cs. MDP jegyzőkönyvek. Szervező Bizottság M 0L M 0L M 0L M 0L M 0L
276.f. 276.f. 276.f. 276.f. 276.f.
55.cs. 55.cs. 55.cs. 55.cs. 55.cs.
44.ő.e. 1948. november 29. 79.ő.e. 1949. július 18. 210.ő.e. 1952. július 21. 216.ő.e. 1952. október 13. 227.ő.e. 1953. február 16.
M 0L 276.f. 96.cs. MDP KV Adminisztratív 0sztály. Közigazgatási Alosztály. M 0L M 0L M 0L M 0L M 0L M 0L M 0L M 0L
276.f. 276.f. 276.f. 276.f. 276.f. 276.f. 276.f. 276.f.
96.cs. 96.cs. 96.cs. 96.cs. 96.cs. 96.cs. 96.cs. 96.cs.
4.ő.e. 7.ő.e. 10.ő.e. 13.ő.e. 18.ő.e. 25.ő.e. 34.ő.e. 38.ő.e./2.
M 0L 288.f. 4.cs. MSZMP jegyzőkönyvek. Központi Bizottság. M 0L 288.f. 4.cs. 45.ő.e. 1962. február 9. M 0L 288.f. 4.cs. 76-77.ő.e. 1965. november 18-19-20. M 0L 288.f. 5.cs. 20.ő.e. 1957. április 2. MSZMP jegyzőkönyvek. Intéző Bizottság. 1957. április 30. M 0L 288.f. 5.cs. 24.ő.e. 1957. április 2. MSZMP jegyzőkönyvek. Intéző Bizottság. 1957. április 2. M 0L 288.f. 5.cs. 26.ő.e. 1657. május 21. MSZMP jegyzőkönyvek. Intéző Bizottság. 1957. május 21. M 0L 288.f. 5.cs. 33.ő.e. MSZMP jegyzőkönyvek. Politikai Bizottság. 1957. július 2. M 0L 288.f. 5.cs. 49.ő.e. MSZMP jegyzőkönyvek. Politikai Bizottság. 1957. november 22.
200
90.ő.e. MSZMP jegyzőkönyvek. Politikai Bizottság. 1958. augusztus 22. 93.ő.e. MSZMP jegyzőkönyvek. Politikai Bizottság. 1958. szeptember 22. 176.ő.e. MSZMP jegyzőkönyvek. Politikai Bizottság . 1960. március 29. 210.ő.e. MSZMP jegyzőkönyvek. Politikai Bizottság . 1960. november 22. 228.ő.e. MSZMP jegyzőkönyvek. Politikai Bizottság . 1961. április 11. 247.ő.e. MSZMP jegyzőkönyvek. Politikai Bizottság . 1961. október 17. 252.ő.e. MSZMP jegyzőkönyvek. Politikai Bizottság . 1961. december 5. 253.ő.e. MSZMP jegyzőkönyvek. Politikai Bizottság . 1961. december 19. 299.ő.e. MSZMP jegyzőkönyvek. Politikai Bizottság . 1963. április 30. 319.ő.e. MSZMP jegyzőkönyvek. Politikai Bizottság . 1963. november 12. 326.ő.e. MSZMP jegyzőkönyvek. Politikai Bizottság . 1964. február 4. 343.ő.e. MSZMP jegyzőkönyvek. Politikai Bizottság . 1964. szeptember 8. 365.ő.e. MSZMP jegyzőkönyvek. Politikai Bizottság . 1965. május 11. 389.ő.e. MSZMP jegyzőkönyvek. Politikai Bizottság . 1966. március 8. 397.ő.e. MSZMP jegyzőkönyvek. Politikai Bizottság . 1966. június 7. 402.ő.e. MSZMP jegyzőkönyvek. Politikai Bizottság . 1966. augusztus 9. 403.ő.e. MSZMP jegyzőkönyvek. Politikai Bizottság . 1966. augusztus 23. 406.ő.e. MSZMP jegyzőkönyvek. Politikai Bizottság . 1966. október 4. 633.ő.e. MSZMP jegyzőkönyvek. Politikai Bizottság . 1974. március 26. 748.ő.e. MSZMP jegyzőkönyvek. Politikai Bizottság . 1978. június 13. 884.ő.e. MSZMP jegyzőkönyvek. Politikai Bizottság . 1983. június 7. 906.ő.e. MSZMP jegyzőkönyvek. Politikai Bizottság . 1984. március 27. 5.cs 909.ő.e. MSZMP jegyzőkönyvek. Politikai Bizottság . 1984. május 8. 5.cs 912.ő.e. MSZMP jegyzőkönyvek. Politikai Bizottság . 1984. június 5.
K> 00 f.
K> 00 K> 00 K> 00 K> 00 K> 00 K> 00 K> 00 K> 00 K> 00 K> 00 K> 00 K> 00 K> 00 K> 00 K> 00 K> 00 K> 00 K> 00 K> 00 K> 00 K> 00 K> 00 K> 00 K> 00 f. f. f. f. f. f. f. f. f. f. f. f. f. f. f. f. f. f. f. f. f. f. f. f.
5.cs 5.cs 5.cs 5.cs 5.cs 5.cs 5.cs 5.cs 5.cs 5.cs 5.cs 5.cs 5.cs 5.cs 5.cs 5.cs 5.cs 5.cs 5.cs 5.cs 5.cs
s 5.c.
MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL
MOL 288.f. 6.cs. 6.cs MSZMP jegyzőkönyvek. Szervező Bizottság. MOL 288.f. 6.cs. 5.ő.e. 1956. december 10. MOL 288.f. 6.cs. 7.ő.e. 1956. december 30. MOL 288.f. 6.cs. 9.ő.e. 1957. január 24. MOL 288.f. 7.cs. és 8.cs. MSZMP jegyzőkönyvek. Titkárság. MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL
288.f. 288.f. 288.f. 288.f. 288.f. 288.f. 288.f. 288.f. 288.f. 288.f. 288.f. 288.f. 288.f. 288.f. 288.f. 288.f. 288.f. 288.f. 288.f. 288.f. 288.f. 288.f.
7.cs. 7.cs. 7.cs. 7.cs. 7.cs. 7.cs. 7.cs. 7.cs. 7.cs. 7.cs. 7.cs. 7.cs. 7.cs. 7.cs. 7.cs. 7.cs. 7.cs. 7.cs. 7.cs. 7.cs. 7.cs. 7.cs.
5.ő.e. 1957. április 19. 13.ő.e. 1957. szeptember 6. 15.ő.e. 1957. október 18. 18.ő.e. 1957. december 20. 20.ő.e. 1958. január 17. 36.ő.e. 1958. október 22. 61.ő.e. 1959. október 6. 87.ő.e. 1960. augusztus 23. 110.ő.e. 1961. július 4. 191.ő.e. 1964. február 19. 240.ő.e. 1965. június 22. 317.ő.e. 1968. december 29. 441.ő.e. 1973. november 26. 459.ő.e. 1974. július 22. 505.ő.e. 1976. június 21. 530.ő.e. 1977. augusztus 15. 540.ő.e. 1978. január 16. 552.ő.e. 1977. március 28. 553.ő.e. 1978. június 5. 581.ő.e. 1979. június 4. 640.ő.e. 1981. november 30. 683.ő.e. 1983. december 12.
MOL XIX-B-1-r Szaa-0062-10/3/1950 (Szarvas Aladárné). MOL XIX-B-1-r t. 438/1945. MOL XIX-B-1-m 141/7/1-29/1952 A tanácsok személyzeti ügyeire vonatkozó iratok.
201
Oral History Archívum (OHA) OHA Csatár Imre-interjú. Készítette Murányi Gábor 1986-ban. 1956-os Intézet Oral History Archívuma, 20. sz. OHA Dr. Tóth István-interjú. Készítette Szakolczai Attila 1997-ben. 1956-os Intézet Oral History Archívuma, 682. sz. OHA Fekete József-interjú. Készítette Szakolczai Attila 1997-ben. 1956-os Intézet Oral History Archívuma, 702. sz. OHA Kéri József-interjú. Készítette Hegedűs István 1984-ben. 1956-os Intézet Oral History Archívuma, V 149. sz.
Országos Széchényi Könyvtár (OSZK): Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Kézirattára, 1956-os gyűjtemény. Interjú Szabó Györggyel. Columbia University Research Program for the Hungarian Revolution (CURPH), No. 253.
Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár (PIL): PIL 274.f. 15.cs. Magyar Kommunista Párt Központi Vezetősége Iratai. Közigazgatási Osztály, Jogügyi Osztály. PIL 274.f. 15.cs. 26.ő.e. PIL 274.f. 15.cs. 28.ő.e. PIL 274.f. 15.cs. 71.ő.e. PIL 274.f. 16.cs. Magyar Kommunista Párt Központi Vezetősége Iratai. Szervezési Osztály. PIL PIL PIL PIL PIL PIL PIL
274.f. 274.f. 274.f. 274.f. 274.f. 274.f. 274.f.
16.cs. 16.cs. 16.cs. 16.cs. 16.cs. 16.cs. 16.cs.
42.ő.e. 43.ő.e. 44.ő.e. 87.ő.e. 113.ő.e. 114.ő.e. 162.ő.e.
PIL 274.f. 25.cs. Magyar Kommunista Párt Központi Vezetősége Iratai. Káderosztály. PIL 274.f. 25.cs. 13.ő.e. PIL 274.f. 25.cs. 50.ő.e. PIL 274.f. 25.cs. 117.ő.e. PIL 283.f. 28.cs. Szociáldemokrata Párt. Választási Iroda (osztály). PIL 283.f. 28.cs. 67.ő.e. PIL 283.f. 38.cs. Szociáldemokrata Párt. Statisztikai Osztály. PIL 283.f. 38.cs. 18.ő.e. 867.f. 867.f. 867.f. 867.f. 867.f. 867.f.
1/b-238. Bozsóki Ferenc 2/b-238. Bozsóki Ferenc 1/b-339. Bali Zoltán 1/d-90. Dékán Sándor 1/k-310. Kálló István 1/p-74. Petrovics Károly
202
IX. 2. Újságok: napi- és hetilapok Dunántúli Hírlap. Győr, 1944-1945. Dunántúli Szabad Nép. Győr, 1945. augusztus 5-1946. november 30. Független Kisgazda. Győr, 1946. április 21-1947. augusztus 31. Győri Hétfő. Győr, 1947. június 16-1948. július 19. Győri Munkás. Győr, 1945. szeptember 8-1948. április 30. Győri Nemzeti Hírlap. Győr,
1943. augusztus 1-1943. augusztus 31. 1944. október-1945. március 25.
Győri Szabad Szó. Győr, 1945. április 22-1945. november 25. Győri Újság. Győr, 1946. december 1-1948. április 30. Győrmegyei Hírlap. Győr, 1948. május 1-1950. március 14. Győr-Sopronmegyei Hírlap. Győr-Sopron, 1950. március 15-1956. november 3. Hazánk. Győr, 1956. november 4-1956. december 9. Kisalföld. Győr,
1956. november 8-1957. december. 1958. október-1958. december. 1963. j anuár-1963. április. 1967. j anuár-1967. április. 1971. március-1971. június. 1973. március-1973. június. 1980. március-1980. július. 1985. március-1985. július.
Kisalföldi Híradó. Győr, 1947. február 23-1947. szeptember 21. Szabad Győr. Győr, 1945. április 25-1945. július 31.
203
IX. 3. Forrásművek és feldolgozások Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések kéziszótára. Budapest, 1997, Akadémiai Kiadó. Bana József - Borbély János - Szakolczai Attila (szerk.): Győr 1956. III. kötet. Dokumentumgyűjtemény.
Munkástanács-vezetők pere a Győri Megyei Bíróság Népbírósági Tanácsa előtt 1957-1968. Győr, 2002, Győr Megyei Jogú Város Önkormányzat. Bana József és mások (szerk.): Győr 1956. I. kötet. Dokumentumgyűjtemény. Győr, 1996, Győr Megyei Jogú
Város Polgármesteri Hivatal. Bana József és mások (szerk.): Győr 1956. II. kötet. Dokumentumgyűjtemény. Győr, 1996, Győr Megyei Jogú
Város Polgármesteri Hivatal. Borbándi Gyula: Magyar politikai pályaképek 1938-1948. Budapest, 1997, Európa Kiadó. Botos János - Gyarmati György - Korom Mihály - Zinner Tibor (szerk.): Magyar hétköznapok Rákosi Mátyás
két emigrációja között, 1945-1956. Budapest, 1988, Minerva. Cziglényi László: Győr. Budapest, 1981, Panoráma Kiadó. Dr. Horváth Sándor Domonkos: Győr város díszpolgárai. Budapest, 2002, CEBA. Dr. Tomaj Ferenc (szerk.): Győr thj. város címtára 1947. évre. Győr, 1947. Dusza András: A birodalom végnapjai - Így láttam Horváth Edét. Győr, 2003, X-Meditor. Fonyó Gyula (szerk.): A közigazgatás személyi állománya. Tanulmányok az összetétel, az anyagi és erkölcsi
megbecsülés köréből. Budapest, 1980, Közigazgatási és Jogi Könyvkiadó. Gallyas Camilló: Győr, a romváros élni akar! Győr, 1948, Győregyházmegyei Alap Nyomdája. Gecsényi Lajos - Göcsei Imre: A felszabadult Győr 40 éve. Győr, 1985, Győr Megyei Városi Tanács. Gecsényi Lajos (szerk.): Dokumentumok a népi demokratikus fejlődés történetéhez Győr-Sopron megyében
1945-1948. Győr, 1986. Grábics Frigyes - Dr. Horváth Sándor Domonkos - Kucska Ferenc (szerk.): Győri életrajzi lexikon. Győr, 2003, Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár. Gudenus János - Szentirmay László: Összetört címerek. A magyar arisztokrácia sorsa és az 1945 utáni megpróbáltatások. Budapest, 1989, Mozaik-Piremon. Gyáni Gábor - Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Budapest, 1998, 0siris Kiadó. Győri Szabó Róbert: A kommunista párt és a zsidóság Magyarországon. Budapest, 1997, Windsor Kiadó. H aeffler István (szerk.): 0rszággyűlési almanach. Az 1935-40. évi országgyűlésről. (Sturm-féle országgyűlési
almanach.) Budapest, 1940. Higley, John - G. Lowel Field - Knut Grholt: Elite Structure and Ideology. New York, Columbia University
Press, 1976. Horváth Ede: Én volnék a Vörös Báró? Budapest, 1990, Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat. Horváth József (szerk.): Győr-Moson-Sopron megye időszaki sajtójának bibliográfiája. Győr, 2000, Kisfaludy
Károly Megyei Könyvtár. Hubai László - Tombor László (szerk.): A magyar parlament 1944-1949. Budapest, 1991, Gulliver. Huszár Tibor: Az elittől a nómenklatúráig. Az intézményesített káderpolitika kialakulása Magyarországon
(1945-1989). Budapest, 2007, Corvina. Izsák Lajos:
Rendszerváltástól rendszerváltásig. Magyarország története
1944-1990. Budapest,
1998,
Kulturtrade. Juhász József - Szőke István - 0 . Nagy Gábor - Kovalovszky Miklós (szerk.): Magyar Értelmező Kéziszótár.
Budapest, 2003, Akadémiai Kiadó. Kovács Győzőné (szerk.): Győr-Sopron megye forradalmi harcosainak életrajzgyűjteménye. Győr, 1975,
MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottsága.
204
Kovács M. Mária - Örkény Antal: Káderek. Budapest, 1991, ELTE Szociológiai és Szociálpolitikai Intézet. Lakatos Ernő: A magyar politikai vezetőréteg 1848-1918. Társadalomtörténeti tanulmány, Budapest, 1942. Lengyel Alfréd - Sáry István - Tirnitz József: Az élet megindulása a felszabadulás után Győr-Sopron megyében.
Győr, 1970, Győr-Sopron Megyei Tanács VB. Lengyel György: A multipozicionális gazdasági elit a két világháború között. Budapest, 1993. Lengyel György: Vállalkozók, bankárok, kereskedők. A magyar gazdasági elit a 19. században és a 20. század
első felében. Budapest, 1989, Magvető Könyvkiadó. M ádai Lajos: Az 1945-ös nemzetgyűlési képviselő-választási eredmények demográfiai összefüggései. Budapest,
1992, KSH. M arelyn Kiss József - Vida István (főszerk.): Az 1947. szeptember 16-ra Budapestre összehívott Országgyűlés
almanachja: 1947. szeptember 16-1949. április 12. Budapest, 2005, Magyar Országgyűlés. M észáros Antal - Tapolcai Ernőné (szerk.): Tatabányai kislexikon. Tatabánya, 1975, Tatabánya Város Tanácsa
és József Attila Megyei Könyvtár. Mills, C. Wright: Az uralkodó elit. Budapest, 1972, Gondolat Kiadó. Mosca, Gaetano: Elementi di Scienza Politica. Balr, Gius, Laterza & Figli, 1939. Néma Sándor (szerk.): Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményei Győr-Sopron megyében. Forráskötet.
Győr, 2006, Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára. Nyíró András (szerk.): Politikai szociológiai tanulmányok a kommunista bürokrácia vezérkaráról. Budapest,
1990, Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem. Nyíró András (szerk.): Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához. Budapest, 1989, Interart Stúdió. Palatínus József - Halász Imre (szerk.): Győr szab. kir. városi és Győr-Moson-Pozsony k. e. e. megyei Fejék.
Győr, 1931, Pohárnik Pál és Társa könyvnyomdája. Pünkösti Árpád: Kiválasztottak. Budapest, 1988, Árkádia. Rainer M. János: Nagy Imre. Budapest, 2002, Vince Kiadó. Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Budapest, 2005, Osiris Kiadó. Szakál Gyula: Vállalkozó győri polgárok 1870-1940 között. Sikeres történeti modellváltás. Budapest, 2002, L’Harmattan. Szakály Sándor: A magyar katonai elit 1938-1945. Budapest, 1987, Magvető. Szakolczai Attila: 1956. Forradalom és szabadságharc Győr-Sopron megyében. Győr, 2006, Győr Megyei Jogú
Város Levéltára. Takács Tibor: A városi elit és a városi önkormányzat Nyíregyházán a 20. század első felében. PhD értekezés.
Kézirat. Debrecen, 2005. Tánczos Gábor: A népi kollégisták útja 1939-1971. Budapest, 1977, Statisztikai Kiadó. Tengelyi László: Élettörténet és sorsesemény. Budapest, 1998, Atlantisz Könyvkiadó. Tóth Pál: Az apparátus helyzetének komplex vizsgálata. Zárójelentés I. 1989. Készült a Társadalomtudományi Intézet megbízásából az APB I. 2-01-04. alprogram keretében. Témaszám: 2. 5. 7. Témafelelős: Lehóczky Alfréd. Tóvári Judit: AZ elit Miskolc város társadalmában 1872-1917. Nyíregyháza, 1997. Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében. Budapest, 2001, Osiris Kiadó. Vida István - Vörös Vince: A Független Kisgazdapárt 1944-1949. Elitkutatási sorozat. Budapest, 1991, ELTE Szociológiai Intézet. Vida István (főszerk.): Az 1944. évi december hó 21-re Debrecenbe összegyűlt, majd később Budapestre összehívott Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja: 1944. december 21-1945. november 29. Budapest, 1994, Magyar Országgyűlés. Vida István (főszerk.): Az 1945. évi november 29-re Budapestre összehívott Nemzetgyűlés almanachja: 1945. november 29-1947. július 25. Budapest, 1999, Magyar Országgyűlés.
205
Vida István: Az állami-politikai vezető réteg összetétele az 1980-s évek elején. Budapest, 1992, MTA Történettudományi Intézet. Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői. Budapest, 1979, Akadémiai Kiadó. Weber, Max: Gazdaság és társadalom. 1. Budapest, 1987, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Weis István: A mai magyar társadalom. Budapest, 1930. Weis István: Hazánk társadalomrajza. Budapest, 1942.
206
IX. 4. Cikkek és tanulmányok Andrássy Gyula: Az uralkodó elit Kaposváron 1919-1944 között. In: Farkas Gábor (szerk.): A Dunántúl
településtörténete V. 1900-1944. I. Veszprém, 1982. 154-157.p. Bana József: Győr polgármesterei. Városi Levéltári Füzetek, 1997/1. sz. 77-94.p. Bana József: Személycserék a közigazgatásban Győrben és Győr-Moson-Pozsony k. e. e. vármegyében 1944.
október 15. után. Győri Tanulmányok, 1994/14-15. sz. 9-21.p. Baranyi Béla: Gondolatok az uralkodó elitről, valamint egy helyi elit történetéről a debreceni virilizmus kapcsán
(1870-1930). In: Fehér András (szerk.): Magyar Történelmi Tanulmányok V., Debrecen, 1972, KLTE, 4-67.p. Barta Róbert: Az Egységes Párt parlamenti képviselőinek társadalmi összetétele. In: Valuch Tibor (szerk.):
Hatalom és társadalom a XX. század magyar történelmében. Budapest, 1995, 0siris Kiadó - 1956-os Intézet, 388-399.p. Bibó István: Elit és szociális érzék. In: Huszár Tibor (vál.): Bibó István - Válogatott tanulmányok.
Társadalomtörténet - Szociológia - Társaslélektan. Budapest, 2004, Corvina, 417-427.p. Bittmann Ernő visszaemlékezése a győri illegális kommunista mozgalomra. Közlik: Gecsényi Lajos - Honvári
János. Győri Tanulmányok 7. Győr, 1986, Győr Megyei Város tanácsa, 117-125.p. Bogár László: Bevezetés a „politikai bizottságtanba” - adatok egy pártelit történetéhez (1.) Hitel, 1990/22. sz.
26-28.p. Clífford-Vaughan, Michelina: Democracy, Elitism and Scientific Methods. Inquiry, 1980. No. 23. 3-18.p. Csekő Ernő: A szekszárdi virilisek összetétele 1872 és 1918 között. In: Tóth G. Péter (szerk.): Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Veszprém, 2002. 149-161.p. D ávid Lajos: A népi demokratikus forradalom Győr-Moson megyében 1945-1948. Arrabona 6., Győr, 1964,
206-246.p. D ávid Lajos: A város a népi demokratikus forradalom időszakában. In: Dávid Lajos-Lengyel Alfréd-Z. Szabó
László (szerk.): Győr. Várostörténeti tanulmányok. Győr, 1971, Győr Városi Tanács, 509-562.p. Finta Lajos: A szocializmus építésének útján. In: Dávid Lajos - Lengyel Alfréd - Z. Szabó László (szerk.):
Győr. Várostörténeti tanulmányok. Győr, 1971, Győr Városi Tanács, 563-600.p. Gazsó Ferenc: A káderbürokrácia és az értelmiség. Társadalmi Szemle, 1990/11. sz. 3-12.p. Gergely Jenő: A katolikus egyházi elit Magyarországon 1919-1945 között. In: Valuch Tibor (szerk.): Hatalom és társadalom a XX: század magyar történelmében. Budapest, 1995, 0siris Kiadó -1956-os Intézet. Gergely Jenő: Az egyházi elit, 1919-1944. Rubicon, 2007/4-5. sz. (Elitek a Horthy-korszakban). 32-39.p. Giddens, A.: Preface. In: A. Giddens - P. Stanworth (eds.): Elites and Power in British Society. London,
Cambridge University Press, 1974. Gottfried Barna: Nyíregyházi virilisek 1874 és 1912 között. In: Gyarmathy Zsigmond (szerk.): Helytörténeti tanulmányok IX. Nyíregyháza, 1993. 141-168.p. Gyáni Gábor: A felső 4000. A társadalmi hierarchia csúcsán. Rubicon, 2007/4-5. sz. (Elitek a Horthykorszakban), 22-25.p. Gyáni Gábor: Hódmezővásárhely legnagyobb adófizetői (1888-1941). Történelmi Szemle, 1977/3-4. sz. 626-
640.p. Gyarmati György: A káderrendszer és a rendszer kádere az ötvenes években. Valóság, 1991/2. sz. 51-63.p. Gyarmati György: Káderpolitika a Rákosi-korszak tanácsrendszerében I. (1950-1953). Magyar Tudomány,
1998/10. sz. 1183-1194.p. György: Kényszerpályás rendszerváltások (http://www.mindentudas.hu/gyarmatigyorgy/20051017gyarmati.html) Gyarmati
Magyarországon,
1945-1949.
Hegedűs András: A funkcionárius. Századvég, 1988/6-7. sz. 123-133.p. Honvári János: Győr vázlatos története a két világháború között. Győr Városi Levéltári Füzetek, 1997/1. sz. 109-
124.p.
207
Horváth Sándor - Majtényi György - Tóth Eszter Zsófia: Élmunkások és sztahanovisták. História, 1998/8. sz.
29-32.p. H uszár Tibor: Tagválasztás az Akadémián és a tudás-elit. Valóság, 1993/2. sz. 20-30.p. I. Varga György - Szakadát István: Íme, a nómenklatúrák! Az MDP és a volt MSZMP hatásköri listái.
Társadalmi Szemle, 1992/3. sz. 73-95.p. Karády Viktor: Az elitről és az elit kutatásának kérdéseiről a magyar társadalomtörténetben. Sic Itur Ad Astra,
1955/1-2. sz. 130-144.p. Kovács Tamás: A nyilas emigráció, 1945-1998. Rubicon 2008/1. sz. (Emigrációk). 64-67.p. Kovács Tamás: Nyilas rendvédelem 1944-1945-ben. Rubicon, 2004/11. sz. (Kik voltak a nyilasok?) 18-23.p. Kuffler Ervin: Észrevételek Vilfredo Pareto társadalomtanához. Közgazdasági Szemle, 1942/10-11. sz. 742-
751.p. Lengyel Alfréd: A nemzeti bizottságok szerepe az élet megindulásában Győr-Moson megyében (1945-1946). Levéltári Közlemények, 1962/2. sz. 255-273.p. M. Tóvári Judit: A miskolci társadalom gazdasági vezető csoportjának átrétegződése (1872-1917). Századok,
1980/5. sz. 781-817.p. M ajtényi György: „Nem mehet akárki vadásznak”. Az elit és a vadászat a második világháború után. Jons,
2006/1. sz. 3-20.p. M ajtényi György: Életmódváltozás a szakérettségizettek életében. In: Cseri Miklós - Kósa László - T. Bereczki
Ibolya (szerk.): Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón. Szentendre, 2000. 393-404.p. M ajtényi György: Folt a kék díványon. Az uralmi elit életformája Magyarországon az 1950-es, a960-as években
II. Beszélő, 2007/10. sz. 60-70.p. M ajtényi György: Folt a kék díványon. Az uralmi elit életformája Magyarországon az 1950-es, a960-as években.
Beszélő, 2007/9. sz. 68-85.p. M ajtényi György: Mobilitás és életstílus. Szakérettségisek életútja. In: Bódy Zsombor - Mátay Mónika - Tóth
Árpád (szerk.): A mesterség iskolája. Budapest, 2000. 429-449.p. M árkus László: A Horthy-rendszer uralkodó elitjének jellegéről. Történelmi Szemle, 1965/4. sz. 449-466.p. M árkus Mária: C. W. Mills és az elitszociológia. Magyar Filozófiai Szemle, 1962/1. sz. 34-53.p. Ornstein, M.-H. Stevenson: Elite and Public Opinion Before the Referendum: A Commentary on the State in Canada. Canadian Journal of Political Science, 1981. No. 14. 745-774.p. Ortutay András: Esztergomi virilisták 1895 és 1944 között. In: Farkas Gábor (szerk.): A Dunántúl településtörténete V. 1900-1944. I. Veszprém, 1982. 134-140.p. Paksa Rudolf: Elitcsere a nyilaskereszt jegyében. A szélsőjobboldali koalíciós kormány 1944-1945-ben.
Rubicon, 2007/4-5. sz. (Elitek a Horthy-korszakban). 66-71.p. Pünkösti Árpád: Az elithez tartozni. A téeszelnökök kapcsolatrendszere. In: Pelle János (szerk.): Magyar Mozaik
’86. Budapest, 1987, Minerva. 61-104.p. Söptei Imre: Kőszeg legtöbbet adózó polgárai 1872-től a századfordulóig. In: Tóth G. Péter (szerk.): Struktúra és
városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Veszprém, 2002. 133-146.p. Stier Miklós: Uralkodó elit, kormányzati hatalom - kormányzó réteg a Horthy-korban. Századok, 1983/2. sz.
434-443.p. János: Az 1948-1990 közötti Társadalomkutatás, 1993/3. sz. 46-64.p. Szabó
magyar
katonatársadalom
néhány
szociológiai
jellemzője.
Szakadát István - Kelemen Gábor: Karriertípusok és mobilitási csatornák a Magyar Kommunista párton belül
(1945-1989). In: Valuch Tibor (szerk.): Magyar társadalomtörténeti olvasókönyv 1944-től napjainkig. Budapest, 2004, Argumentum - Osiris. Szakadát István - Szakadát László: A magyar kommunista párt politikai bizottságának és titkárságának
egymáshoz való viszonya (az adatok tükrében). In: Fokasz Nikosz - Örkény Antal (szerk.): Magyarország társadalomtörténete III. (1945-1989). Budapest, 1998, Új Mandátum Könyvkiadó, 187-201.p.
208
Szakadát István: Káderfo(r)gó. A hatásköri listák elemzése. Társadalmi Szemle, 1992/8-9. sz. 97-120.p. Szakál Gyula: Adatok a győri politikai vezetőréteg történetéhez. Győri Tanulmányok, 1991/1. sz. (Fejezetek a győri önkormányzatok történetéből), 47-71.p. Szakál Gyula: Gondolatok a győri gazdasági elit történetéről 1900 és 1940 között. Győri Tanulmányok, 1987/8.
sz. 25-47.p. Szakály Sándor: A katonai elit Magyarországon, 1919-1945. Rubicon, 2007/4-5. sz. (Elitek a Horthykorszakban). 40-43.p. Takács Károly: Az elit szociológiai fogalmáról. Szociológiai Szemle, 1998/1. sz. 139-148.p. Takács Tibor: A nyíregyházi képviselőtestület választott tagjai 1902-1939. In.: Henzsel Ágota (szerk.): SzabolcsSzatmár-Beregi Levéltári Évkönyv XV, Nyíregyháza, 2001. 93-120.p. Tokaji Nagy Erzsébet: Szombathely urbanizációja a századfordulón. Éhen Gyula szerepe a város modernizációjában. In. V. Fodor Zsuzsa (szerk.): Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Veszprém, 1995. 212-227.p. Udvarnoky Virág: „Van már nekem annyi élettörténetem...!” In: Évkönyv XI., Budapest, 2003, 1956-os Intézet,
111-126.p. Vági Gábor: Az íróasztalok túloldalán. A tanácsi apparátus dolgozói. Valóság, 1988/5. sz. 54-67.p. Valuch Tibor: Egy konfliktus és következményei. ’56-osok életútelemzésének kérdései. In: Valuch Tibor: Metszetek. Válogatott tanulmányok. Budapest, 2006, Argumentum Kiadó - 1956-os Intézet, 91-103.p. Varga Balázs: Az 1945 előtti győri elit kapcsolatrendszerének mobilitása és változása a II. világháború utáni években. In: Szretykó György (szerk.): A helyi társadalom szociológiai dimenziói. Pécs, 2003, Comenius Bt. 93108.p. Varga Balázs: AZ 1945 és 1956 közötti győri politikai és közigazgatási vezetőréteg szociodemográfiai jellemzői. In: Dr. Lőrincz Ildikó (szerk.): Apáczai Napok 2007. Értékőrzés és értékteremtés. Tudományos konferencia. Tanulmánykötet. Győr, 2008, Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar. 670-680.p. Varga Balázs: Az 1945-ös győri elitváltás „túlélői”. Három személyiségjegy, három fordulatos életút. Győri Közélet, II. évf. 33. sz. (2008. augusztus 23.), 16-17.p. Vörös Károly: A győri városigazgatás és a várospolitika történetéhez 1861-1914. In: Gecsényi Lajos (szerk.) Tanulmányok Győr és vidéke történetéből. Győr, 1978, Győr Megyei Város Tanácsa, 113-127.p. Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1903-1917. In: Tanulmányok Budapest múltjából, XVII. Budapest, 1966, 145-195.p. Vörös Károly: Gazdaság és társadalom a dualizmus korában. In: Dávid Lajos - Lengyel Alfréd - Z. Szabó László (szerk.): Győr. Várostörténeti Tanulmányok. Győr, 1971, Győr Városi Tanács, 323-404.p.
209
IX. 5. Internetes források http://1956.mti.hu/ http://mek.oszk.hu/ http://server2001.rev.hu/oha/oha_display_biography.asp?id=3471&lang=h http://server2001.rev.hu/oha/oha_picture_id.asp?pid=2785&idx=8139&lang=h http://www.abtl.hu/ http://www.bpxv.hu/ http://www.c3.hu/~eufuzetek/ http://www.digitarchiv.hu/ http://www.fszek.hu/ http://www.gyel.gyor.hu/ http://www.gyormegy-arc.hu/ http://www.hetilap.hetek.hu/ http://www.kisalfold.hu/ http://www.kkmk.hu/ http://www.menfocsanak.hu/ http://www.mindentudas.hu http://www.mol.gov.hu/ http://www.mult-kor.hu/ http://www.ogyk.hu/e-konyvt/mpgy/ http://www.polhist.hu/ http://www.rev.hu/ http://www.valasztas.hu/ http://www.vleveltar.gyor.hu/
210
X. Mellékletek
X. 1. Diagramok és táblázatok jegyzéke
X. 1.1 . Diagramok 1. diagram: Párttagság 1945-1956 között................................................................................................................ 105 2. diagram: Korszakok a helyi szerepkör alapján................................................................................................... 106 3. diagram: A teljes csoport nemi megoszlása.........................................................................................................108 4. diagram: Az elérhető minta nemi megoszlása.....................................................................................................108 5. diagram: A vizsgált csoport születési idő szerinti m egoszlása..........................................................................110 6. diagram: Születési hely szerinti megoszlás..........................................................................................................112 7. diagram: Származás szerinti megoszlás az apa pozíciója szerint.......................................................................116 8. diagram: Iskolai végzettség szerinti megoszlás az első pozícióba történő bekerüléskor................................121 9. diagram: Az életút során szerzett legmagasabb iskolai végzettség................................................................... 124 10. diagram: Társadalmi helyzet az eredeti foglalkozás alapján............................................................................ 126 11. diagram: Politikai iskolai végzettség..................................................................................................................133 12. diagram: Gyermekszám a szülő i családban....................................................................................................... 138 13. diagram: Gyermekszám a saját családban......................................................................................................... 139 14. diagram: A vezető rétegbe jutás útjai...................................................................................................................148 15. diagram: A helyi vezető rétegbe kerülés életkora.............................................................................................. 151 16. diagram: A helyi vezető rétegbő l való kikerülés életkora..................................................................................154 17. diagram: A helyi vezető rétegben eltöltött idő ....................................................................................................154
X. 1. 2. Táblázatok
1. táblázat: Fiú/lány első foglalkozása (kilépési mobilitási arányszám).............................................................. 129 2. táblázat: Fiú/lány első foglalkozása (belépési mobilitási arányszám).............................................................. 130
211
X. 2. Rövidítések jegyzéke Könyvtárak, levéltárak és archívumok:
ÁBTL:
Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára
GYMJVL:
Győr Megyei Jogú Város Levéltára
GYMSMGYL:
Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára
MOL:
Magyar Országos Levéltár
OHA:
Oral History Archívum
OSZK:
Országos Széchényi Könyvtár
PIL:
Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár
Pártok, intézmények és szervezetek:
ÁVH:
Államvédelmi Hatóság
BSZKRT:
Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság
CSKP:
Csehszlovák Kommunista Párt
DNP:
Demokrata Néppárt
DISZ:
Dolgozó Ifjúság Szövetsége
DÉFOSZ:
Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetsége
DNT:
Dunántúli Nemzeti Tanács
FKgP:
Független Kisgazdapárt
KISZ:
Kommunista Ifjúsági Szövetség
KMP:
Kommunisták Magyarországi Pártja
KEB:
Központi Ellenőrző Bizottság
MADISZ:
Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség
MDP:
Magyar Dolgozók Pártja
MÉP:
Magyar Élet Pártja
MINSZ:
Magyar Ifjúság Népi Szövetsége
MKP:
Magyar Kommunista Párt
MNDSZ:
Magyar Nők Demokratikus Szövetsége
MSZMP:
Magyar Szocialista Munkáspárt
MSZDP:
Magyarországi Szociáldemokrata Párt
MOFÉM:
Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyár
MTESZ:
Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége
NIMIGÜSZI:
Nehézipari Minisztérium Ipargazdasági és Üzemszervezési Intézet
NPP:
Nemzeti Parasztpárt
NOT:
Népbíróságok Országos Tanácsa
OTI:
Országos Társadalombiztosító Intézet
SZOT:
Szakszervezetek Országos Tanácsa
SZDP:
Szociáldemokrata Párt
SZÖVOSZ:
Szövetkezetek Országos Szövetsége
TIT:
Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat
212
X. 3. Névjegyzék Akurátni Sándor Születési idő: Párttagság: Politikai iskolai végzettség: Főbb pozíciók:
Alapy Gyula, dr. Születési hely és idő: Elhalálozás ideje: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Főbb pozíciók:
Ambrus Rozália Születési hely és idő: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Főbb pozíciók:
Bali Zoltán Születési hely és idő: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Főbb pozíciók:
Bálint Károly, dr. Születési hely és idő: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Főbb pozíciók:
1917. MKP, MDP háromhónapos pártiskola az MKP Győri Városi Szervezete üzemszervezője Az MDP Győri Végrehajtó Bizottságának tömegszervezője (1948 márciusától)
Komárom (Csehszlovákia, Szlovákia), 1919. 1972. értelmiségi népügyész jogtudományi egyetem SZDP, MDP a győri (1946-tól), majd a budapesti államügyészség vezetője (1948. júliustól) az SZDP Győr-Moson Vármegyei Végrehajtó Bizottságának tagja (1947. márciustól) az SZDP központi ellenőrző bizottságának titkára (1948. márciustól)
Piski (Románia), 1920. január 12. kisiparos kocsitakarító, MÁV altiszt hat elemi MKP, MDP a Győri Városi Pártbizottság agitációs propaganda felelőse
Gérc, 1910. július 6. munkás textilmunkás hat elemi SZDP, MDP, MSZMP Győr-Moson vármegye főispánja (1948. május-1950. március) a bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezet elnöke (1956. januártól) a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökhelyettese (1958-1959. február)
Korond (Románia), 1912 értelmiségi ügyvéd jogtudományi egyetem a városi Értelmiségi Tanács tagja (az 1956-os forradalom idején)
213
Bánki (Braun) Endre Születési hely és idő: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség:
Győr, 1905. június 3. kiskereskedő hajóács segéd fa- és fémipari szakiskola két osztálya, főreáliskola három osztálya, két év közgazdaságtudományi egyetem MKP, MDP, MSZMP Párttagság: Politikai iskolai végzettség: háromhónapos központi iskola Főbb pozíciók: az MKP Győr Városi Szervezete propagandavezetője az MKP Győr megyei Bizottsága Ipari és Mezőgazdasági Osztályának vezetője (1947. augusztus-1948. június) az MDP Győr megyei Bizottsága Ipari Osztályának vezetője (1948. június-1949. ősz) az MDP Győr megyei Bizottsága Ipari és Kereskedelmi Osztályának vezetője (1949. ősz-1952. szeptember)
Belovicz Ferenc Születési hely és idő: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Politikai iskolai végzettség: Főbb pozíciók:
Bencsik János Születési hely és idő: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Politikai iskolai végzettség: Főbb pozíciók:
Győr, 1922. munkás villanyszerelő segéd négy polgári MKP, MDP, MSZMP kétéves Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem az MDP Győr megyei Bizottság oktatási felelőse (1948-1949) az MDP Győr megyei Bizottsága Agitációs Propaganda Osztályának vezetője (1949-1950) az MDP Győr-Sopron megyei Bizottsága Adminisztratív Osztály vezetője (1954. december-1956. október) az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottsága második titkára (1958. január-1959. szeptember)
Sopron, 1915. július 18. kisiparos asztalos négy polgári SZDP, MDP egyéves pártfőiskola az MDP Sopron városi titkára (1948. decembertől) országgyűlési képviselő (1949. májustól) az MDP Győr-Sopron megyei Bizottság Agitációs csoportvezetője (1950. július-1952. augusztus)
214
Propaganda
Osztály
Berger Sándor Születési hely és idő: Elhalálozás ideje: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Főbb pozíciók:
Bittmann Ernő Születési hely és idő: Elhalálozás helye, ideje: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Főbb pozíciók:
Bognár Kálmán Születési hely és idő: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Főbb pozíciók:
Borbély Endre, dr. Születési hely és idő: Elhalálozás helye, ideje: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Főbb pozíciók:
Győr, 1913. február 23. 2002. munkás textiltechnikus reáliskolai érettségi a Richards-gyár munkásküldöttje a városi munkástanácsban (1956. október 29-től) mint munkásküldött, a Győr-Sopron megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának tagja (1956. november 4-től)
Győr, 1911. december 16. Győr, 1993. augusztus 16. kisiparos cipész közgazdasági egyetem MKP, MDP, MSZMP az MKP Győr városi Bizottsága függetlenített munkatársa (1946-1949) az MSZMP Győr Városi Bizottsága titkára (1957-1965) a Magyar Vagon- és Gépgyár kereskedelmi igazgatója (1965-1971)
Ménfőcsanak, 1907. zsellér paraszt földműves Mezőgazdasági Akadémia MKP, MDP az MDP Győr megyei Bizottsága Mezőgazdasági Osztályának vezetője (1949 1954) az MDP Győr megyei Bizottsága másodtitkára (1954-1956 október)
Tasnád (Románia), 1913. június 24. Budapest, 2000. július 29. kisiparos postatakarékpénztári, OTI-, majd belügyi tisztviselő jogtudományi egyetem SZDP Zemplén megye főispánja (1945. június-1946. január) Győr-Moson vármegye és Győr thj. város főispánja (1946. január-1948. május)
215
Bozsóki Ferenc Születési hely és idő: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Politikai iskolai végzettség: Főbb pozíciók:
Csatár Imre Születési hely és idő: Elhalálozás ideje: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Főbb pozíciók:
Csincsák Endre, dr. Születési hely és idő: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Főbb pozíciók:
Csizmazia Lajos Születési hely és idő: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Politikai iskolai végzettség: Főbb pozíciók:
Várpalota, 1904. augusztus 10. zsellér paraszt lakatos négy polgári MKP, MDP, MSZMP kétéves Lenin-iskola az MKP Győr városi Bizottságának titkára (1946. szeptember-1948. május) az MDP Győr városi Bizottságának titkára (1948. május-1950. március) országgyűlési képviselő (1949. júniustól) a Vegyipari Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége főtitkára (1950. március1958. november) Magyarország törökországi főkonzulja (1962. március-1963. július)
Budapest, 1918. szeptember 19. 2003. alkalmazott szerszámkészítő gimnáziumi érettségi MKP, MDP, MSZMP a Győri Újság c. lap főszerkesztője (1946. december-1948. április) a Győrmegyei Hírlap felelős szerkesztője (1948. május-1950. október) Győr város törvényhatósági bizottságának tagja (1948. májustól)
Zenta (Szerbia), 1917. november 6. értelmiségi bírósági fogalmazó, jogtanácsos jogtudományi egyetem NPP a Megyei Tanács Munkástanácsának tagja (az 1956-os forradalom alatt) mint a munkástanács képviselője, a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának tagja (1956. november 4-től)
Szenc (Csehszlovákia), 1912. paraszt lakatos kétéves Műszaki és Gazdasági Akadémia MKP, MDP, MSZMP négyhetes pártiskola az MDP Győr-Sopron megyei Bizottsága Ipari és Közlekedési 0sztály vezetője (1953. szeptembertől, majd 1957. decembertől ismét)
216
Dékán Sándor Születési hely és idő: Elhalálozás ideje: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Politikai iskolai végzettség: Főbb pozíciók:
Domokos János Születési hely és idő: Elhalálozás helye, ideje: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Főbb pozíciók:
Dóczi Róbert Születési hely és idő: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Politikai iskolai végzettség: Főbb pozíciók:
Dömötör Ferenc (Oszwald Születési hely és idő: Elhalálozás helye, ideje: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Politikai iskolai végzettség: Főbb pozíciók:
Balassagyarmat, 1917. március 22. 1987. december 29. munkás műszerész közgazdasági egyetem, jogtudományi egyetem MKP, MDP, MSZMP Pártfőiskola a SZOT Győr megyei titkára (1947) a Fővárosi Tanács Közműszolgáltatási Igazgatóságának vezetője (1951-től) a Budapesti Politikai Bizottság megbízott osztályvezetője (1957-1960) az Öntödei Vállalat szociális igazgatója (1973-1978)
Mácsa (Románia), 1921. október 14. Budapest, 1987. július 23. vagongyári tisztviselő gimnáziumi érettségi NPP, MDP a Nemzeti Parasztpárt Győr-Moson megyei titkára (1945-től) a földosztás kormánybiztosa Debrecen és Hajdú vármegye főispánja (1948. szeptember-1949. július) a Népművelési Minisztérium Főosztályának vezetője (1949-1951)
Budapest, 1921 munkás kárpitos segéd három polgári MKP, MDP, MSZMP kétéves „Sztálin” Politikai Akadémia az MDP Győri járási Bizottsága titkára (1954. májustól) az MDP Győr-Sopron megyei Intéző Bizottsága titkára (1956. október 27-től)
Ferdinánd) Verőce (Jugoszlávia, Horvátország), 1901. augusztus 30. Helsinki (Finnország), 1954. május 8. munkás szobafestő és mázoló hat elemi MKP, MDP, kétéves Lenin iskola (Moszkva) az MKP Nógrád megyei Bizottsága titkára és nemzetgyűlési képviselő (1945-től) az MKP Győr-Sopron megyei Bizottsága titkára és országgyűlési képviselő (1946. decembertől) a Földművelésügyi Minisztérium Pártbizottsága titkára (1949. augusztustól) Magyarország finnországi követe és meghatalmazott miniszter (1951. január-1954. május)
217
Dubi Ferencné Születési hely és idő: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Főbb pozíciók:
Éliás Ferenc Születési hely és idő: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Főbb pozíciók:
Farnady Ernő Születési hely és idő: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Főbb pozíciók:
Fejes László Születési hely és idő: Származás: Párttagság: Főbb pozíciók:
Fekete József Születési hely és idő: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Főbb pozíciók:
Dunaszeg, 1915. földmunkás textilmunkás hat elemi MKP, MDP, MSZMP az MKP Győr városi Szervezete tömegszervezője, nőszervezője a Richards-gyár üzemi pártszervezetének titkára (1948. decembertől) országgyűlési képviselő (1949-1958)
Tapolca, 1918. munkás villanyszerelő négy polgári, rendőrtiszti iskola MKP, MDP Tapolca függetlenített párttitkára (1945-től) a Győr-Sopron megyei Rendőrfőkapitányság vezető helyettese (1954. júliustól) a Győr-Sopron megyei Rendőrfőkapitányság vezetője (1956. október 29-től) a Győri Nemzeti Tanács Forradalmi Katona Tanácsa helyettes vezetője
Győr, 1911. június 26. munkás nyomdai kalkuláns négy polgári SZDP az SZDP Győr városi Bizottságának tagja (1946. februártól) az SZDP Győr városi titkára (1956. október 31-től)
Győrszemere, 1885. augusztus 7. nagykereskedő FKgP a Győri Nemzeti Bizottság tagja (1945. április-1945. október) Győr város Törvényhatósági Bizottságának tagja (1945. júniustól) az FKgP Győr városi alelnöke
Budapest, 1921 munkás gépésztechnikus gépipari technikum MKP, MDP a Vagongyári Munkástanács tagja (az 1956-os forradalom idején) az „Igazgató Tanács” tagja (a forradalom alatt) a Vagongyár fegyelmi bizottságának elnöke (a forradalom alatt)
218
Fertetics Ferenc István Születési hely és idő: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Főbb pozíciók:
Földes Gábor Születési hely és idő: Származás: Elhalálozás helye, ideje: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Főbb pozíciók:
Funk József Születési hely és idő: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Politikai iskolai végzettség: Főbb pozíciók:
Füredi Sándorné Jancsecz Születési hely és idő: Elhalálozás helye, ideje: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Főbb pozíciók:
Győrszentiván, 1922. május 29. munkás repülőgépgyári tisztviselő gimnáziumi érettségi, két év közgazdasági egyetem FKgP, DNP az FKgP sokoróaljai járás titkára (1947. januártól) a Demokrata Néppárt (Barankovics Párt) Győr városi titkára (1948)
Budapest, 1923. május 31. kispolgár Győr, 1958. január 15. színházi rendező színművészeti főiskola MKP, MDP a Győri Nemzeti Tanács Értelmiségi Bizottságának elnöke (1956. október 26-tól)
Northampton (Massachusetts, USA), 1909. földmunkás gépmunkás hat elemi MKP, MDP, MSZMP öthónapos pártiskola a Győr-Sopron megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökhelyettese (1950. június-1953. közepe) a Győr-Sopron megyei Begyűjtési Hivatal vezetője (1954. márciustól) a Győr-Sopron megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának tagja, a kereskedelmi állandó bizottság elnöke (1958. decembertől)
Magdolna Nagykanizsa, 1906. július 1. Budapest, 1990. január 18. kisiparos kereskedelmi alkalmazott hat gimnáziumi osztály SZDP, MDP a demokratikus nőszövetség országos szervező titkára (1949-től) országgyűlési képviselő a Győr-Moson és Sopron megyei választókerületekben (1948. áprilistól) országgyűlési képviselő (1949-1953)
219
Gábri Mihály Születési hely és idő: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Politikai iskolai végzettség: Főbb pozíciók:
Gáti (Steiner) József Születési hely és idő: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Politikai iskolai végzettség: Főbb pozíciók:
Gonda György, dr. Születési hely és idő: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Politikai iskolai végzettség: Főbb pozíciók:
Gódor Ferenc Születési hely és idő: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Politikai iskolai végzettség: Főbb pozíciók:
Brassó (Románia), 1921. munkás lakatos négy polgári MKP, MDP, MSZMP hathónapos pártiskola az MKP Győr városi Bizottság titkára (1946. májustól) az MKP Győr vármegyei Bizottsága kádervezetője (1946. július-1948. május) az MDP Győr-Sopron megyei Bizottságszervező titkára (1950) az MDP Baranya megyei Bizottsága titkára (1954. február-1954. december) az MDP Központi Bizottság tagja (1954. május-1956. október) az MSZMP Központi Bizottság Párt- és Tömegszervezetek osztály helyettes vezetője
Mosonmagyaróvár, 1920. munkás asztalos hat elemi MKP, MDP négyhetes pártiskola az MDP Győr-Sopron megyei Bizottság Pártgazdasági és Ügykezelési Osztály megbízott vezetője (1952)
Szombathely, 1923. alkalmazott fémipari munkás kereskedelmi érettségi, jogtudományi egyetem MKP, MDP, MSZMP hathónapos pártiskola az MDP Győr-Sopron megyei Bizottság titkára (1949. június-1952. augusztus) a Helyi Ipar Minisztériuma Lakásgazdálkodási Igazgatósága vezetője (1952. augusztus-1957. november) az MSZMP Vas megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága elnöke (1957. novembertől) az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke, államtitkára rangban (1978-1984)
Érsekújvár (Csehszlovákia, Szlovákia), 1919. munkás műszerész felső kereskedelmi két osztálya MKP, MDP, MSZMP egyéves pártiskola az MKP Győr vármegyei Bizottság propagandistája (1946. július-1948. május) az MDP Baranya megyei Bizottsága másodtitkára (1954-1956) az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottsága titkára (1959-1966) az MSZMP Központi Bizottság tagja (1962. november-1966. december) a Magyar Rádió és Televízió elnökhelyettese és a Televízió vezetője (1966. decembertől)
220
Gönczöl Gyula, dr. Születési hely és idő: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Főbb pozíciók:
Gőcze Valéria Születési hely és idő: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Politikai iskolai végzettség: Főbb pozíciók:
Gőcze Géza Születési hely és idő: Elhalálozás helye, ideje: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Politikai iskolai végzettség: Főbb pozíciók:
Haraszti János, dr. Születési hely és idő: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Politikai iskolai végzettség: Főbb pozíciók:
Mosonmagyaróvár, 1919. október 30. alkalmazott előadó, aljegyző állam- és jogtudományi egyetem SZDP, MKP, MDP, SZDP (1956. október végétől) a Győr-Sopron megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága titkára (1953. szeptembertől) a Forradalmi Munkástanács Intéző Bizottsága titkára 1956. november 2-től)
Győr, 1920. munkás szövőnő hat elemi MKP, MDP, MSZMP kéthónapos pártiskola a Magyar Nők Demokratikus Szervezete (MNDSZ) megyei titkára az MKP Győr vármegyei Bizottság nőszervezője (1946. februártól)
Nagysitke, 1898. január 17. Győr, 1968. december 27. munkás kőműves segéd hat elemi MKP, MDP, MSZMP propagandista szeminárium Győr város polgármestere (1948. október-1948. december) Győr város helyettes polgármestere (1948. december-1950)
Győr, 1921. október 31. munkás lakatos gimnázium négy osztálya, jogtudományi egyetem MKP, MDP, MSZMP egyéves pártiskola az MDP Győr városi Bizottsága szervező titkára (1948. június-1950. február) az MDP Győr városi Bizottsága titkára (1950. február-1951. szeptember) az MDP Mosonmagyaróvár városi Bizottsága titkára (1952. szeptember-1954.) az MDP Győr-Sopron megyei Bizottsága Párt- és Tömegszervezetek Osztálya vezetője (1954-1956. október) Győr-Sopron megye főügyésze (1972-ig)
221
Hortobágyi János Születési hely és idő: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Politikai iskolai végzettség: Főbb pozíciók:
Horváth Ede Születési hely és idő: Elhalálozás helye, ideje: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Főbb pozíciók:
Horváth István Születési hely és idő: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Politikai iskolai végzettség: Főbb pozíciók:
Horváth József, dr. Születési hely és idő: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Főbb pozíciók:
Tatabánya, 1919. február 8. munkás esztergályos hat elemi, szénipari előkészítő iskola MKP, MDP, MSZMP kétéves pártfőiskola az MDP Tatabányai városi Bizottság titkára (1949-1950. augusztus 15.) az MDP Győr-Sopron megyei Bizottsága titkára (1952. augusztus-1956. október) Győr-Sopron megye országgyűlési képviselője és a Győr-Sopron megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának tagja (1953-1957) az MSZMP Tatabányai városi Bizottság politikai munkatársa (1957-1959) a Tatabányai Szénbányák anyagellátó üzemének vezetője (1959-től)
Szombathely, 1924. szeptember 18. Győr, 1998. szeptember 24. kisiparos vasesztergályos hat elemi, műszaki egyetem MKP, MDP, MSZMP a Győri Szerszámgépgyár igazgatója (1951. októbertől) Győr-Sopron megye országgyűlési képviselője (1953-1967) a Wilhelm Pieck (később: RÁBA) Vagon- és Gépgyár vezérigazgatója (1962-1989) az MSZMP Központi Bizottságának tagja (1967. június-1966, 1970-1989)
Középpulya (Ausztria), 1918. munkás pályafenntartási munkás négy polgári MKP, MDP négyhónapos tanügyi tanfolyam a Győr városi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke (1954. december-1956. október)
Tápszentmiklós, 1912. értelmiségi rendőrségi tisztviselő jogtudományi egyetem FKgP Győr város polgármester-helyettese (1945. július-1945. december, 1946. májustól) az FKgP Ideiglenes Intézőbizottságának tagja (1956. október 31-től) az FKgP Ideiglenes Intézőbizottsága Jogász Tagozatának szervezője-vezetője (1956. november 1-től)
222
Horváth Ottó Születési hely és idő: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Politikai iskolai végzettség: Főbb pozíciók:
Horváth Sándor Születési hely és idő: Elhalálozás helye, ideje: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Főbb pozíciók:
Jankovits Istvánné Születési hely és idő: Párttagság: Politikai iskolai végzettség: Főbb pozíciók:
Jobbágy Kálmán Születési hely és idő: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Főbb pozíciók:
Joó Antal Születési idő: Származás: Eredeti foglalkozás: Párttagság: Főbb pozíciók:
Győr, 1927 munkás tisztviselő kereskedelmi érettségi, egyetem MKP, MDP háromhónapos pártiskola a Magyar Ifjúság Népi Szövetsége (MINSZ) Győr megyei titkára (1948-tól) az MDP városi Bizottsága oktatási felelőse az MDP városi Bizottsága Agitációs Propaganda titkára (1951. áprilistól)
Szár, 1892. április 6. Győr, 1971. április 17. munkás lakatos négy polgári SZDP, MDP, MSZMP a gépkocsikat gyártó üzemegység társigazgatója a győri Vagongyárban (1945 1947) a Vagongyár személyzeti és jóléti ügyekért felelős munkásigazgatója (1948. március-1949. március) a Szociáldemokrata Párt győri szervezetének alelnöke, egyben a végrehajtó bizottság tagja Győr-Sopron megye országgyűlési képviselője (1948. áprilistól)
Győr, 1922. MKP, MDP öthónapos államigazgatási iskola a Győr városi Tanács Végrehajtó Bizottságának alelnöke (1950. augusztus 15-től) a Győr járási Bizottság politikai munkatársa
Kecskemét, 1914. értelmiségi vagongyári mérnök műszaki egyetem a Vagongyári Munkástanács tagja (az 1956-os forradalom idején) a Győr-Sopron megyei Tanács tagja a munkástanács delegáltjaként (1956. november 4-től)
1915. munkás lakatos MKP, MDP a SZOT Győr megyei titkára (1948-tól) a Függetlenségi Népfront Győr megyei Tanácsának tagja (1949. márciustól)
223
Kardos Márton Születési hely és idő: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Politikai iskolai végzettség: Főbb pozíciók:
Katona János Születési hely és idő: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Politikai iskolai végzettség: Főbb pozíciók:
Hajdúböszörmény, 1923. alkalmazott villanyszerelő négy polgári, műszaki egyetem MKP, MDP, MSZMP egyéves pártiskola az MDP Sopron megyei Bizottsága oktatási felelőse (1948-1950) az MDP Győr-Sopron megyei Bizottsága Agitációs Propaganda Osztályának vezetője (1950-1954) az MDP Füzesabonyi járási Bizottsága első titkára (1955. júliustól) az MSZMP Pest megyei Bizottsága Agitációs Propaganda Osztályának vezetője (1957-től)
Vác, 1907. szeptember 29. bőripari munkás négy polgári MKP, MDP, MSZMP háromhónapos pártiskola Győr-Moson vármegye főispánja (1945. július-1945. december) Budapest polgármester-helyettese (1945. december-1946. december) a washingtoni magyar követség tanácsosa, majd new york-i főkonzul (1949. március-1950. február) stockholmi ügyvivő (1950. február-1952. augusztus) Magyarország stockholmi követe (1952. augusztustól) Magyarország londoni követe, majd varsói követe (1960. márciusig) Magyarország nairobi (Kenya) követe (1964. februárig)
Katona (1951-ig Klein) Lajos, dr. Születési hely és idő: Gyirmót, 1916. március 15. Elhalálozás helye, ideje: Győr, 1980. május 29. Származás: kisiparos Eredeti foglalkozás: lakatos Iskolai végzettség: fémipari szakiskola, jogtudományi egyetem MKP, MDP, MSZMP Párttagság: Politikai iskolai végzettség: egyéves pártiskola Főbb pozíciók: Győr városi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke (1951-1954) a Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke (1954-1957) a Győr-Sopron megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke (1957-1976) a Győr-Sopron megyei húsipari vállalat igazgatója (1967-1976)
Kálló István Születési hely és idő: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Politikai iskolai végzettség: Főbb pozíciók:
Battonya, 1901. december 12. kisiparos esztergályos hat elemi, egyetem MKP, MDP, MSZMP szeminárium a győri Vagongyár munkásigazgatója (1947. május-1948. november) a Külügyminisztérium Elnöki Főosztályának vezetője (1948. november-1949. szeptember) Magyarország bukaresti nagykövete és meghatalmazott miniszter (1949. szeptembertől) Magyarország római nagykövete (1951. júliustól) Magyarország izraeli nagykövete (1957. február-1958 nyara) Magyarország szófiai nagykövete (1958. augusztus-1961. december)
224
Károlyi István Születési hely és idő: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Főbb pozíciók:
Kecskeméti István Születési hely és idő: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Főbb pozíciók:
Kenderessy Károly Születési idő: Eredeti foglalkozás: Párttagság: Politikai iskolai végzettség: Főbb pozíciók:
Kéri József, dr. Születési hely, idő: Elhalálozás helye, ideje: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Főbb pozíciók:
Kiss János Születési hely, idő: Eredeti foglalkozás: Párttagság: Főbb pozíciók:
Győr, 1899 munkás kőműves hat elemi, építőipari továbbképző SZDP, MDP az SZDP Hetes Bizottságának tagja (1948. februártól) az MDP Győri városi Bizottság tömegszervezője (1948. májustól)
Győr, 1929. munkás gépészmérnök műszaki egyetem MDP, MSZMP a Győr-Sopron megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökhelyettese (1954 1980)
1905. szabósegéd SZDP, MKP, MDP négyhetes pártiskola Győr-Sopron megye alispánja (1950-től) Győr-Sopron megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke (1950. június-1951. június)
Lajosmizse, 1924. augusztus 20. Budapest, 1985. december 3. paraszt egyetemi tanársegéd, tudományos munkatárs jogtudományi egyetem NPP, MDP a miniszterelnökség párttitkára és az adminisztrációs csoport vezetője (Nagy Imre első miniszterelnöksége idején) Győr-Sopron megye főügyésze (1955-1957) a győri Nemzeti Tanács és az ügyészség forradalmi bizottságának tagja (1956. október 26-tól) az MSZMP végrehajtó bizottságának tagja (1956. november 4-től)
Győr, 1905. kereskedő MKP az MKP Győr városi Bizottsága közigazgatási vezetője közellátási kormánybiztos (1945. májustól) a győri Nemzeti Bizottság titkára (1946. augusztus-1948. július)
225
Kiss Jenő Születési hely, idő: Elhalálozás helye, ideje: Származás: Eredeti foglalkozás: Párttagság: Főbb pozíciók:
Kiss Sándor Születési hely, idő: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Főbb pozíciók:
Kolonich Arnold Születési idő: Származás: Párttagság: Főbb pozíciók:
Kotormán László Születési hely, idő: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Főbb pozíciók:
Kozma József Születési hely, idő: Elhalálozás helye, ideje: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Politikai iskolai végzettség: Főbb pozíciók:
Győr, 1898. január 8. Győr, 1960. december 30. munkás vasesztergályos MKP Győr város Törvényhatósági Bizottságának tagja (1945. júniustól) az Ideiglenes Nemzetgyűlés képviselője (1945. júniustól)
Mezőörs, 1896. középparaszt földműves hat elemi FKgP az FKgP Győr megyei elnöke (1948-ig) az FKgP Ideiglenes Intézőbizottságának elnöke (1956. november 1-től)
1910. kisiparos MKP Győr város polgármester-helyettese (1945. április-1945. december) az MKP Győr városi Bizottsága közigazgatási felelőse (1945. áprilistól)
Hódmezővásárhely, 1902. munkás nyomdász négy polgári SZDP a győri Nemzeti Bizottság tagja (1945. áprilistól) a Győri Munkás c. lap főszerkesztője (1945. szeptember-1947. március) Győr város Törvényhatósági Bizottságának tagja (1945. júniustól) az SZDP Győr vármegyei Végrehajtó Bizottságának tagja (1946. márciustól) az SZDP vezetőségi tagja (az 1956-os forradalom alatt)
Páli, 1898. január 6. Győr, 1964. június 2. paraszt földműves hat elemi, mezőgazdasági technikum MKP, MDP, MSZMP felsőfokú párttanfolyam Győr-Moson és Sopron megye, majd képviselője (1947. augusztustól 1964-ig)
226
Győr-Sopron megye
országgyűlési
Kócza András Születési hely, idő: Elhalálozás helye, ideje: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Politikai iskolai végzettség: Főbb pozíciók:
Kursics József Születési hely, idő: Származás: Eredeti foglalkozás: Párttagság: Politikai iskolai végzettség: Főbb pozíciók:
Lakatos Albert Születési hely, idő: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Főbb pozíciók:
Lates József Születési hely, idő: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Főbb pozíciók:
Lőrinci, 1922. május 17. Győr, 2009. január munkás villanyszerelő nyolc általános, műszaki egyetem MKP, MDP, MSZMP Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem szakosító az MKP Győr megyei Bizottságának tömegszervezője (1946. júniustól) az MKP, majd az MDP Mosonmagyaróvári városi Bizottság titkára (1947. februártól) a Hazafias Népfront Győr-Sopron megyei titkára (1955-1956. november) az MSZMP Győr-Sopron megyei Intéző Bizottság Ipari Osztályának vezetője (1956. november-1957. augusztus) a Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyár igazgatója (1960. decembertől)
Kapuvár, 1920. kisparaszt tetőfedő MKP, MDP, MSZMP négyhetes pártiskola a Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetsége (DÉFOSZ) kapuvári járási titkára (1949. május-1950. november) az Ikrényi Vörös Hajnal Állami Gazdaság igazgatója (1952. október-1953. június) az MDP Győr-Sopron megyei Bizottsága Mezőgazdasági Osztályának vezetője (1954. júniustól)
Pátroha, 1901. augusztus 10. zsellér paraszt géplakatos hat elemi, gépipari technikum MKP, MDP, MSZMP a győri Vagongyár helyettes vezérigazgatója (1948. november-1950. március) a győri Vagongyár vezérigazgatója (1950. március-1956. október, 1957. március1962.) kormánybiztos (1956. október-1957. február)
Győr, 1897. október 17. középparaszt uradalmi gazdatiszt, jószágkormányzó gazdasági egyetem FKgP az FKgP Győr városi elnöke (1946. szeptembertől) az FKgP Ideiglenes Intézőbizottságának ügyvezető alelnöke (1956. november 1-től)
227
Ligeti Imre Születési idő: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Főbb pozíciók:
1919. textilmérnök egyetem MKP, MDP az MKP Győr városi Bizottsága gazdasági vezetője (1946-tól) az MDP Győri Végrehajtó Bizottság gazdasági vezetője (1948. májustól) a Győri Gyapjúfonó és Szövőgyár igazgatója
Lombos (Leisztinger) Ferenc Születési hely, idő: Győr, 1923. Származás: munkás Eredeti foglalkozás: motorszerelő Iskolai végzettség: nyolc általános, iparüzem-gazdálkodási iskola, Zrínyi Miklós Katonai Akadémia Párttagság: MKP, MDP, MSZMP Politikai iskolai végzettség: kétéves pártiskola Főbb pozíciók: az MDP Győr városi Bizottság kádervezetője (1948-1949) az MDP Győr városi Bizottság titkára (1950-1951) a Dunai Vasmű építkezés Pártbizottság titkára a Dunai Vasmű építkezés Pártbizottság szervező titkára (1951. szeptember-1956. január) az MDP Központi Vezetőség Párt és Tömegszervezetek osztálya helyettes vezetője (1956. januártól) az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottság titkára (1957. május-1966. szeptember) az MSZMP Központi Bizottság tagja (1959. december-1966. december) Győr-Sopron megye országgyűlési képviselője (1958-1967) a Győr-Sopron megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke (1966-1985)
Malasits Géza Születési hely, idő: Elhalálozás helye, ideje: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Főbb pozíciók:
Markó Gyula, dr. Születési hely, idő: Elhalálozás helye, ideje: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Politikai iskolai végzettség: Főbb pozíciók:
Budapest, 1874. augusztus 24. Budapest, 1948. november 9. lakatos, villanyszerelő középfokú ipariskola SZDP, MDP a Magyarországi Vas- és Fémmunkások Szövetségének titkára (1904-1919) Győr és Győr megye országgyűlési képviselője (1924-1948) az SZDP országos vezetőségének tagja
Jobaháza, 1914. december 24. Győr, 1972. március 11. uradalmi cseléd asztalos polgári iskola két osztálya, jogtudományi egyetem MKP, MDP, MSZMP öthónapos pártiskola Győr város polgármestere (1949-1950. augusztus) a Győr városi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke (1950. augusztus-1951. június) a Győr-Sopron megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke (1951. június1957.)
228
Márfi István, dr. Születési hely, idő: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Politikai iskolai végzettség: Főbb pozíciók:
Medey István Születési hely, idő: Elhalálozás helye, ideje: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Főbb pozíciók:
Vaspőr, 1922. munkás bányamunkás hat elemi, jogtudományi egyetem MKP, MDP, MSZMP öthónapos pártiskola a Sátoraljaújhelyi Rendőrkapitányság vezetője (1949-1950) a Heves megyei Rendőrkapitányság helyettes vezetője (1950-1951) a Belügyminisztérium Igazgatásrendészeti Osztályának vezetője (1951-1953) a Vas megyei Rendőrkapitányság ideiglenes vezetője (1953) a Belügyminisztérium Tolna megyei Főosztálya vezetője (1953-tól) a Belügyminisztérium Győr-Sopron megyei Főosztálya vezetője (1956-tól)
Celldömölk, 1909. október 14. New York (USA), 1996. június 21. munkás villanyszerelő négy polgári SZDP az SZDP Győr-Moson megyei titkára (1945 tavasza-1948. március) Győr-Moson megye országgyűlési képviselője (1946 február-1948. április) a Győri Munkás c. lap szerkesztője és felelős kiadója (1947. március-1948. március)
Meixner (1946-tól Csejkey) Ernő, dr. Születési hely, idő: Szombathely, 1887. szeptember 11. Elhalálozás helye, ideje: Budapest, 1969. január 9. kiskereskedő Származás: Eredeti foglalkozás: ügyvéd, közgazdász Iskolai végzettség: jogtudományi egyetem, kereskedelmi akadémia FKgP Párttagság: Főbb pozíciók: a győri Nemzeti Bizottság elnöke (1945. április-1945. október) az FKgP Győr városi szervezetének elnöke (1945-1946. augusztus) Győr-Moson megye országgyűlési képviselője (1945-1949) a Kereskedelmi és Szövetkezei Minisztérium politikai államtitkára (1946. május1946. augusztus) a Nemzeti Bank elnöke (1946. augusztus-1949. augusztus)
Menyhárt Miklós Születési hely, idő: Eredeti foglalkozás: Főbb pozíciók:
Mészáros Ödön Születési hely, idő: Elhalálozás helye, ideje: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Főbb pozíciók:
Budapest, 1921. elektroműszerész a Hajtóműgyár Munkástanácsának vezetője (az 1956-os forradalom elején)
Budapest, 1887. január 10. Győr, 1965. március 22. kisiparos tanár természettudományi egyetem (matematika-fizika szak) NPP, DNP a győri Nemzeti Bizottság elnöke (1945-1946) Győr megye országgyűlési képviselője (1947. augusztus-1948. november)
229
Mikó Erzsébet Születési hely, idő: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Politikai iskolai végzettség: Főbb pozíciók:
Mocsár Gábor Születési hely, idő: Elhalálozás helye, ideje: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Politikai iskolai végzettség: Főbb pozíciók:
Modrovits István, dr. Születési hely, idő: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Főbb pozíciók:
Molnár (Krausz) Ferenc Születési hely, idő: Elhalálozás helye, ideje: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Főbb pozíciók:
Győr, 1911. munkás textilfelvető, szövőnő öt elemi, Gazdasági és Műszaki Akadémia SZDP, MDP öthetes pártiskola, kéthónapos szakszervezeti iskola az SZDP Győr megyei titkára (1948. március-1948. június) a Kelenföldi Textilkombinát vállalatvezetője (1951. július-1954. november) a Kispesti Textilgyár személyzeti osztályvezetője (1954. novembertől)
Gut (Szovjetunió, Ukrajna), 1921. február 24. Debrecen, 1988. december 3. agrárploretár esztergályos, műszaki rajzoló fémipari szakiskola SZDP, MKP, MDP kétéves pártfőiskola a Győrmegyei Hírlap c. újság pártrovatának vezetője a Győrmegyei Hírlap c. újság felelős szerkesztője (1950-1954) a Szabad Nép szerkesztőbizottsági tagja (1954-1956)
Nagybarátfalu, 1916. június 11. kulák paraszt földműves, kisgazda jogtudományi egyetem FKgP az FKgP Győr megyei titkára (1946) a Független Kisgazda c. napilap főszerkesztője (1946-1947) az FKgP Ideiglenes Intézőbizottságának tagja (1956. október 31-től) az FKgP Győr-Sopron megyei főtitkára 81956. november 1-től)
Győr, 1904. november 1. Budapest, 1960. május 15. kiskereskedő asztalos reáliskola hat osztálya MKP, MDP, MSZMP az MKP Észak-dunántúli Területi Bizottság titkára (1945. március-1945. június) az MKP Győr városi Bizottsága titkára Győr város országgyűlési képviselője (1945-1947) az MKP Központi Vezetőség Szakszervezeti Osztályának osztályvezető helyettese (1947. november-1948. november) a SZOT titkára a Pénzintézeti Központ igazgatója (1953. március-1955) MEDOSZ titkár (1955-1956. november) a SZOT Gazdasági Osztály osztályvezetője (1956. december-1960. május)
230
Muzslai József Születési hely, idő: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Politikai iskolai végzettség: Főbb pozíciók:
Németh Vendel Születési idő: Eredeti foglalkozás: Párttagság: Politikai iskolai végzettség: Főbb pozíciók:
Palásthy László Születési idő: Származás: Eredeti foglalkozás: Párttagság: Politikai iskolai végzettség: Főbb pozíciók:
Pápai Antal Születési hely, idő: Párttagság: Főbb pozíciók:
Petrik István Születési idő: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Politikai iskolai végzettség: Főbb pozíciók:
Petrovich Ferenc, dr. Születési hely, idő: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Főbb pozíciók:
Kisbér, 1920. földműves fűtésszerelő hat elemi MKP, MDP háromhónapos pártiskola a Győr-Sopron megyei Államvédelmi Hatóság vezetője (1950. március-1952. február)
1907. mérlegkészítő segéd MKP, MDP öthónapos pártiskola az MDP Győr városi Bizottság kádervezetője (1951) az MDP Győr-Sopron megyei Bizottság Káderosztályának politikai munkatársa (1952 első fele) az MDP Győr városi Bizottság Adminisztratív Osztályának vezetője (1952 közepétől)
1917. munkás munkás MKP, MDP öthónapos antifasiszta iskola (Moszkva) Győr-Moson vármegye és Győr város rendőrfőkapitánya (1945. májustól)
Kispest, 1913. MKP, MDP, MSZMP az MDP, majd az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottsága Pártgazdasági és Ügykezelési Osztály vezetője (1952-1973)
1920. munkás szövőmunkás hat elemi SZDP, MDP háromhónapos szakszervezeti iskola az SZDP Győr városi pártszervezet titkára (1948. áprilistól) az MDP Győri Végrehajtó Bizottságának területi szervezője (1948. májustól)
Eger, 1910. értelmiségi népügyész jogtudományi egyetem SZDP, MDP az MKP és az SZDP városi Egységbizottságának tagja (1948. március 12-től) az MDP győri Végrehajtó Bizottságának tagja (1948. május 10-től)
231
Petrovics Károly Születési hely, idő: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Politikai iskolai végzettség: Főbb pozíciók:
Pintér Sándor Születési hely, idő: Eredeti foglalkozás: Párttagság: Főbb pozíciók:
Rácz Ferenc, dr. Születési hely, idő: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Főbb pozíciók:
Sárosi János Születési hely, idő: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Politikai iskolai végzettség: Főbb pozíciók:
Schramm Pál Születési hely, idő: Eredeti foglalkozás: Párttagság: Főbb pozíciók:
Győr, 1919. december 2. munkás asztalos nyolc általános MKP, MDP, MSZMP egyéves pártiskola a győri Vagongyár Agitációs Propaganda titkára (1949-1951) az MDP Győr városi Bizottsága titkára (1951-1953, 1954-1956)
Győr, 1887. szeptember 13. lakáshivatal vezető SZDP Győr város polgármester-helyettese (1945. április-1945. július) a győri lakáshivatal vezetője (1948. márciusig) a VASAS Szakszervezet elnöke
Győr, 1908. alkalmazott olajnagykereskedő jogtudományi egyetem FKgP az FKgP Győr városi alelnöke (1945-től) Győr város Törvényhatósági Bizottsága tagja (1945. júniustól)
Mosonmagyaróvár, 1922. január 1. kulák paraszt kőműves segéd hat elemi, nyolc általános MKP, MDP, MSZMP kétéves pártfőiskola az MDP Téti járási Bizottsága titkára (1949-1950) az MDP Győr-Sopron megyei Bizottsága Párt- és Tömegszervezetek Osztálya vezetője (1950-1952) az MDP, majd az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottsága másodtitkára (1952 1955, 1956-1957) az MDP Csornai járási Bizottság titkára (1955-1956) az MSZMP Győri járási Bizottság titkára (1957-1964) a Győr-Sopron megyei Állami Építőipari Vállalat vezérigazgatója (1964-1976, 1978-1982) az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium miniszterhelyettese (1976. június1978. január)
Győr, 1889. augusztus 13. kereskedő SZDP a győri Nemzeti Bizottság tagja Győr város Törvényhatósági Bizottságának tagja (1945. júniustól) az SZDP Győr városi Szervezete Végrehajtó Bizottságának tagja (1946-1948)
232
Szabó György Születési hely, idő: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Főbb pozíciók:
Szaló Lajos Születési hely, idő: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Politikai iskolai végzettség: Főbb pozíciók:
Szalai István Születési idő: Eredeti foglalkozás: Párttagság: Főbb pozíciók:
Győr, 1917. munkás nyomdász hat elemi SZDP a Győri Ideiglenes Nemzeti Tanácsban a munkástanács elnöke (1956. október 26tól)
Győr, 1925. július 13. munkás autószerelő nyolc általános, erőgépgyártási technikum, tanárképző főiskola MKP, MDP, MSZMP öthónapos pártiskola az MDP Győr-Sopron megyei Bizottsága Káder Osztályának vezetője (1950-1952) az MDP Győr-Sopron megyei Bizottsága Közigazgatási és Adminisztratív Osztályának vezetője (1952-1953) a Vagongyár Pártbizottságának titkára (1953-1956) az MDP Győr-Sopron megyei Intéző Bizottságának tagja (1956. október 27-től) az MSZMP Győr-Sopron megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökhelyettese (1957-1958, 1963-1985)
1922. autószerelő, lakatos SZDP, MKP, MDP a Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) Győr-Sopron megyei titkára (1950 1951)
Szarvas Aladárné Fekécs Jolán Endrőd, 1920. Születési hely, idő: kisiparos Származás: cipőtűző Eredeti foglalkozás: négy polgári Iskolai végzettség: MKP, MDP Párttagság: Politikai iskolai végzettség: egyhónapos pártiskola Főbb pozíciók: megyei fogalmazó Győr-Moson megyében (1950. január-1950. június) Győr-Sopron megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára (1950. júniustól)
Szarvas Imre Születési hely: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Főbb pozíciók:
Balmazújváros törpe paraszt tanító tanítóképző NPP az NPP Moson megyei járási titkára (1948-1949) az NPP Győr-Sopron megyei titkára (1949-től)
233
Szántó (Scheiber) Zoltán) Születési hely, idő: Elhalálozás helye, ideje: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Főbb pozíciók:
Szász Béla Születési hely, idő: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Főbb pozíciók:
Szigethy Attila János Születési hely, idő: Elhalálozás helye, ideje: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Főbb pozíciók:
Nagykanizsa, 1893. december 17. Budapest, 1977. március 26. munkás asztalos felsőkereskedelmi iskola SZDP, MKP, MDP az MKP észak-dunántúli területi bizottsága titkára, majd az MKP Győr-Moson megyei bizottsága titkára (1945. június-1947. január) az Ideiglenes Nemzetgyűlés képviselője (1945. június-1945. november) Győr-Moson és Sopron vármegye nemzetgyűlési képviselője (1945. november1947. február) Magyarország belföldi nagykövete, meghatalmazott miniszter (1947. január-1949. július) Magyarország tiranai nagykövete, megtartva a jugoszláviai követi posztot is (1947. augusztus-1949. február) Magyarország párizsi követe (1949. szeptember-1954. március) a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala elnöke (1954. március-1955. június) Magyarország varsói követe (1955. június-1956. augusztus) az MDP Központi Bizottság tagja (1954. május-1956. október) az MDP Politikai Bizottság tagja (1956. október 24-től) az MDP hattagú elnökségének tagja (1956. október 28-tól)
Kóródszentmárton (Románia), 1902. július 29. jegyző gimnáziumi érettségi Győr-Moson vármegye főjegyzője (1949. március-1950. augusztus) a Győr Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára (1950. augusztustól)
Kapuvár, 1912. március 10. Győr, 1957. augusztus 12. alkalmazott tisztviselő érettségi, Erdészeti Főiskola NPP az NPP Sopron megyei titkára (1947, 1948-1949) az NPP országos vezetőségi tagja (1948. áprilistól) Győr-Moson és Sopron, majd Győr-Sopron megye országgyűlési képviselője (1947. augusztus.1957. május) a Győr-Sopron megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökhelyettese (1950 1954) a Hazafias Népfront Győr-Sopron megyei bizottságának alelnöke (1954. október1955. május) az NPP budapesti központjának politikai munkatársa (1955. május-1955. október) a Kistölgyfapusztai Állami Gazdaság igazgatója (1955. október-1957. május) a győri Ideiglenes Nemzeti Tanács elnöke (1956. október 26-tól) a Dunántúli Nemzeti Tanács elnöke (1956. október 31-től)
234
Szigethy Elemér Születési hely, idő: Elhalálozás helye, ideje: Származás: Eredeti foglalkozás: Párttagság: Főbb pozíciók:
Szigethy Zoltán Születési idő: Elhalálozás helye, ideje: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Főbb pozíciók:
Szilágyi Gábor, dr. Születési hely, idő: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Főbb pozíciók:
Szili Ferenc Születési hely, idő: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Főbb pozíciók:
Szombathely, 1887. november 22. Győr, 1948. július 6. kisiparos vasesztergályos SZDP a Vasmunkások Országos Szövetségének és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt városi szervezetének tagja (1910-től) a Vasasszakszervezet elnöke (1912-től) a győri Nemzeti Bizottság tagja (1945. április 6-tól) Győr város képviselője az Ideiglenes Nemzetgyűlésben (1945. június-1945. november) a Győr városi törvényhatósági bizottság tagja (1945. július 1-től) a Győr-Moson vármegyei törvényhatósági bizottság tagja (1945. július 2-től
1893. június 22. Győr, 1972. munkás vasesztergályos hat elemi SZDP, MDP, MSZMP az SZDP Győr belvárosi szervezetének elnöke (1945 őszétől) a RÁBA Szabályozó Társulat és nyolc más vízszabályozó társulat miniszteri biztosa (1946. augusztus-1948.) az SZDP győri szervezete Végrehajtó Bizottságának tagja (1947. decembertől) a győri Temetkezési Vállalat igazgatója (1949-1950 szeptember)
Mecsér, 1906. november 18. paraszt jegyző jogtudományi egyetem FKgP Győr-Moson vármegye főjegyzője (1945. július-1946. január) Győr-Moson vármegye megbízott alispánja (1946. január-1947. március) Győr-Moson vármegye, majd Győr-Sopron megye alispánja (1947. március-1950. április)
Börcs, 1920. március 3. középparaszt bányamérnök nehézipari egyetem MKP, MDP, MSZMP a győri Nemzeti Bizottság titkára (1946. augusztus 5-től) az MKP Győr Városi Szervezete kádervezetője
235
Takács András Születési hely, idő: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Politikai iskolai végzettség: Főbb pozíciók:
Tárnok Gyula Születési hely, idő: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Főbb pozíciók:
Terjék Pál Születési idő: Származás: Eredeti foglalkozás: Párttagság: Politikai iskolai végzettség: Főbb pozíciók:
Tézsla József, dr. Születési hely, idő: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Főbb pozíciók:
Marcellháza (Csehszlovákia, Szlovákia), 1920. asztalos segéd polgári iskola három osztálya, gimnáziumi érettségi MKP, MDP, MSZMP egyéves pártfőiskola az MDP Magyaróvári Járási Bizottság titkára (1950-1952) az MDP Győr-Sopron megyei Bizottsága Párt- és Tömegszervezetek Osztályának vezetője (1952-től) az MDP Győr-Sopron megyei Bizottsága harmadik titkára (1955-1956. október) a Hazafias Népfront Győr-Sopron megyei Bizottságának elnöke
Komárom (Csehszlovákia, Szlovákia), 1894. értelmiségi református pap főiskola SZDP, MDP Győr vármegye szabadművelődési felügyelője (1947. áprilistól) az MDP Győri Végrehajtó Bizottságának kulturális megbízottja (1948. márciustól) a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság (MSZT) győri elnöke
1902. földműves cipész MKP, MDP, MSZMP Lenin iskola az MKP Győr Vármegyei Bizottság tömegszervezője (1946. július-1948. május) a megyei tervbizottság elnöke (1947. júliustól)
Makó, 1910. március 16. törpe paraszt törvényszéki jegyző állam- és jogtudományi egyetem NPP Győr-Moson-Pozsony k. e. e. vármegye alispánja (1945. június-1946. január)
Tihanyi (1922-ig Till) Árpád Születési hely, idő: Győr, 1916. január 7. Győr, 1957. december 31. Elhalálozás helye, ideje: Származás: alkalmazott Eredeti foglalkozás: tanító, tanár Iskolai végzettség: tanítóképző, Pedagógiai Főiskola Főbb pozíciók: a Dunántúli Nemzeti Tanács tagja (az 1956-os forradalom alatt)
236
Tóth István, dr. Születési hely, idő: Elhalálozás helye, ideje: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Főbb pozíciók:
Török István Születési hely, idő: Elhalálozás helye, ideje: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Politikai iskolai végzettség: Főbb pozíciók:
Török István Születési hely, idő: Elhalálozás helye, ideje: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Főbb pozíciók:
Udvaros István Születési hely, idő: Elhalálozás helye, ideje: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Főbb pozíciók:
Győr, 1919. november 26. Győr, 1999. október 29. kisiparos városi tisztviselő jogtudományi egyetem MKP a szociálpolitikai osztály vezetője a győri városházán (1948-1949) a Győri Városi Tanács titkárságának elnökhelyettese (1950-1951) a Győr-Sopron megyei tanács adminisztratív csoportjának vezetője (1951-1957) a Megyei Tanács Munkástanácsa elnöke (1956. október 27-től)
Budapest, 1923. augusztus 18. Székesfehérvár, 2001. december 6. munkás vasesztergályos segéd ipariskola, szakérettségi MKP, MDP, MSZMP pártfőiskola Győr megye országgyűlési képviselője (1947. augusztus 31.-1949. május) a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetének titkára (1952. június-1953. március) a Szakszervezetek Országos Tanácsa titkára (1953. március 1-1957. március 6.) az MSZMP Központi Bizottság tagja (1957. június 29-1961. november 17.) Győr-Sopron megye országgyűlési képviselője (1958. november-1961. szeptember 27.)
Sárvár, 1930. november 12. Győr, 1958. december 2. munkás vasesztergályos nyolc általános, Kossuth Tüzértiszti Iskola a megyei rendőrfőkapitány helyettese az 1956-os forradalom alatt
Budafok, 1893. december 27. Győr, 1971. január 24. munkás vasúti szertárnok felső fa- és gépipari iskola SZDP az MSZDP győri pártszervezet titkára (1929-1945. június 1.) Győr város törvényhatósági bizottságának tagja (1934-től) a Győri Nemzeti Bizottság tagja (1945. április 6-tól) Győr város polgármestere (1945. június 1-1948. február 23.) az SZDP országos vezetőségének tagja (1945. augusztus 20-tól) Győr-Moson vármegye nemzetgyűlési képviselője (1945. november 4.-1946. február 15.) az SZDP győri elnöke (1956. október 31-től)
237
Vadas József Születési hely, idő: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Főbb pozíciók:
Varga Ferencné Születési hely, idő: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Főbb pozíciók:
Varga Jenő Születési idő: Párttagság: Politikai iskolai végzettség: Főbb pozíciók:
Velsz Aladár, dr. Születési hely, idő: Elhalálozás helye, ideje: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Főbb pozíciók:
Weller László Születési hely, idő: Párttagság: Főbb pozíciók:
Budapest, 1904. munkás üzemvezető, műhelyfőnök felsőipari iskola a Vagongyár főmérnöke (az 1956-os forradalom előtt és alatt) a Vagongyár munkástanácsának és az „Igazgató Tanács”-nak a tagja (az 1956-os forradalom alatt)
Nagyszentjános, 1916-1918 körül zsellér paraszt fonónő, textilipari munkás öt elemi MKP, MDP, MSZMP Győr-Sopron megye országgyűlési képviselője (1953. május-1967. március)
1918. MKP, MDP egyhónapos NIK iskola a Szakmaközi Bizottság titkára (1948. márciustól) az MKP Győr városi választmányának tagja (1948. májustól) a Győri Nemzeti Bizottság titkára (1948. júliustól)
Nemesócsa (Csehszlovákia, Szlovákia), 1893. október 5. Győr, 1976. február 20. közigazgatási tisztviselő jog- és államtudományi egyetem FKgP Győr város gazdasági hivatalának vezetője és városi főügyész (1928-tól) Győr város polgármestere (1945. április 1.-1945. június 1.) a Győri Nemzeti Bizottság tagja (1945. október 5-től), későbbiekben a Nemzeti Bizottság elnöke a Győri Ügyvédi Kamara titkára (1951-1955) a Győri Ügyvédi Kamara elnöke (1955-1957)
Győr, 1902. március 24. MKP, MDP a DÉFOSZ alapító tagja a DÉFOSZ Győr városi elnöke (1948) Győr Város Tanácsa Végrehajtó augusztustól)
238
Bizottságának
elnökhelyettese
(1950.
Zagyva Imre Születési hely, idő: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Politikai iskolai végzettség: Főbb pozíciók:
Zalai Emil Születési hely, idő: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Politikai iskolai végzettség: Főbb pozíciók:
Zámbó József Születési hely, idő: Származás: Eredeti foglalkozás: Iskolai végzettség: Párttagság: Politikai iskolai végzettség: Főbb pozíciók:
Zottl Károly Születési idő: Eredeti foglalkozás: Párttagság: Főbb pozíciók:
Sárrétudvari, 1916. kisiparos tanító tanítóképző, zeneművészeti főiskola MKP, MDP, MSZMP egyéves pártiskola a Győr-Sopron megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökhelyettese (1954. december 6-tól) az MDP Központi Vezetősége Tudományos és Kulturális Osztálya osztályvezető helyettese (1956. június-1957. április) a Művelődésügyi Minisztérium Tanácsi Főosztályának vezetője (1957. április1958. augusztus)
Budapest, 1922. kisiparos vaskereskedő segéd négy polgári, egyetem MKP, MDP hathónapos pártiskola a Kulturális Minisztérium kollégiumi főosztályának vezetője (1949-1950) a Kulturális Minisztérium Tudományegyetemi főosztálya helyettes vezetője (1950 1953) a Lenin Intézet igazgatóhelyettese (1953-1954. július) az MDP Győr-Sopron megyei Bizottsága Agitációs és Propaganda Osztályának vezetője (1954. július-1956. október)
Páli, 1929. paraszt földműves, mezőgazdasági munkás nyolc általános, mezőgazdasági technikum MKP, MDP, MSZMP öthetes továbbképző tanfolyam, KOMSZOMOL iskola a DISZ megyei titkára (1950-1955) az MDP Mosonmagyaróvári járási Bizottsága állami gazdaságokkal foglalkozó titkára (1955-1956. november) az MDP Mosonmagyaróvári járási Bizottsága központi pártszervezője (1956. november-1957. május) az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottsága politikai munkatársa (1957. májustól) az MSZMP Csornai járási Bizottság titkára (1959. októbertől) Győr-Sopron megye országgyűlési képviselője (1967. márciustól) az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottságának titkára (1966. októbertől) a Győr városi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke
1919. szövő SZDP, MKP, MDP az MDP Győr-Sopron megyei Bizottság másodtitkára (1951. decembertől)
239
X. 4. Képek X. 4 .1 . Képek jegyzéke
1. kép: A Megyei Pártbizottság előtt 1956. október 25-én (Földes Gábor, Hortobágyi János, Takács András) (Bana József és mások (szerk.): Győ r 1956. I. kötet. Dokumentumgyű jtemény. Győ r, 1996, Győ r Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal. A forradalom fotói.)............................................................................ 242 2. kép: Bali Zoltán (Győ rmegyei Hírlap, 1949. május 11.).......................................................................................242 3. kép: Bánki (Braun) Endre (GYMSMGYL X. 415. 53.f. 7.ő .e.).........................................................................243 4. kép: Bánki Endre párttagsági könyve (1958) (GYMSMGYL X. 415. 27.f. 21.ő .e.)..................................... 243 5. kép: Bánki Endre párttagsági könyve (1967) (GYMSMGYL X. 415. 27.f. 21.ő .e.).....................................244 6. kép: Berger Sándor és családja 1956 karácsonyán (Bana József - Borbély János - Szakolczai Attila (szerk.): Győ r 1956. III. kötet. Dokumentumgyű jtemény. Munkástanács-vezető k pere a Győ ri Megyei Bíróság Népbírósági Tanácsa elő tt 1957-1968. Győ r, 2002, Győ r Megyei Jogú Város Önkormányzat.).........................244 7. kép: Berger Sándor (Bana József - Borbély János - Szakolczai Attila (szerk.): Győ r 1956. III. kötet. Dokumentumgyű jtemény. Munkástanács-vezető k pere a Győ ri Megyei Bíróság Népbírósági Tanácsa elő tt 1957 1968. Győ r, 2002, Győ r Megyei Jogú Város Önkormányzat.).................................................................................245 8. kép: Bognár Kálmán (Győ rmegyei Hírlap, 1949. május 8.)................................................................................ 245 9. kép: Borbély Endre, dr. (http://www.bpxv.hu/index.php?page=diszpolgarok&id=25)................................... 246 10. kép: Bozsóki Ferenc (Győ rmegyei Hírlap, 1949. május 10.).............................................................................246 11. kép: Csincsák Endre, dr. (Bana József - Borbély János - Szakolczai Attila (szerk.): Győ r 1956. III. kötet. Dokumentumgyű jtemény. Munkástanács-vezető k pere a Győ ri Megyei Bíróság Népbírósági Tanácsa elő tt 1957 1968. Győ r, 2002, Győ r Megyei Jogú Város Önkormányzat.).................................................................................247 12. kép: Csincsák Endre, dr. és családja 1956-ban (Bana József - Borbély János - Szakolczai Attila (szerk.): Győ r 1956. III. kötet. Dokumentumgy ű jtemény. Munkástanács-vezető k pere a Győ ri Megyei Bíróság Népbírósági Tanácsa elő tt 1957-1968. Győ r, 2002, Győ r Megyei Jogú Város Önkormányzat.).........................247 13. kép: Dékán Sándor (PIL 867.f. 1/d-90 Dékán Sándor).......................................................................................248 14. kép: Dömötör Ferenc (GYMSMGYL X. 415. 27.f. 72.ő .e.).............................................................................. 248 15. kép: Dömötör Ferenc vasúti segédtiszti egyenruhában (GYMSMGYL X.
415. 27.f. 72.ő .e.)................ 249
16. kép: Dubi Ferencné (Győ rmegyei Hírlap, 1949. május 12.).............................................................................. 249 17. kép: Farnady Ernő esküvői fényképe (ÁBTL 3.2.4. K-377)............................................................................250 18. kép: Farnady Ernő a híres sörözőben, a Münchner Hofbrauhaus-ban (ÁBTL 3.2.4. K-377).................250 19. kép: Farnady Ernő (ÁBTL 3.2.4. K-377)............................................................................................................ 251 20. kép: Fertetics Ferenc (ÁBTL 3.1.5. O-14847/35).............................................................................................. 251 21. kép: Földes Gábor (http://www.c3.hu/~eufuzetek/22/gfx/Foldes.jpg)..............................................................252 22. kép: Földes Gábor (http://hetilap.hetek.hu/images/10.045/hatter/foldes.jpg).................................................. 252 23. kép: Földes Gábor (Bana József és mások (szerk.): Győ r 1956. I. kötet.Dokumentumgyű jtemény. Győ r, 1996, Győ r Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal. A forradalom fotói.)........................................................253 24. kép: Gőcze Géza (1957. augusztus) (GYMSMGYL X. 415. 27.f. 120.ő .e.)................................................... 253 25. kép: Gőcze Géza (1967. május 1.) (GYMSMGYL X. 415. 27.f. 120.ő .e.)...................................................... 254 26. kép: Gőcze Géza időskori képe (GYMSMGYL X. 415. 27.f. 120.ő .e.)...........................................................255 27. kép: Közös konyhás cselédház, melybe Gőcze Géza családja költözött 1900. körül (GYMSMGYL X. 415. 27.f. 120.ő .e.)........................................................................................................................................................ 255
240
28. kép: Gőcze Géza szülőháza Nagysitkén (urasági cselédház) (GYMSMGYL X. 415. 27.f. 120.ő .e.).........256 29. kép: Hortobágyi János (Győ r-Sopronmegyei Hírlap, 1953. május 16.)........................................................... 256 30. kép: Horváth Ede (Kisalföld, 1971. április 18.)...................................................................................................257 31. kép: Horváth Ede (http://www.menfocsanak.hu/hires_emberek_2.htm#horvathede).....................................257 32. kép: Horváth Sándor (GYMSMGYL X. 415. 27.f. 215.ő .e.)............................................................................ 258 33. kép: Kócza András (GYMSMGYL X. 415. 27.f. 120.ő .e.)................................................................................258 34. kép: Kozma József (Kisalföld, 1958. november 13.).......................................................................................... 259 35. kép: Lates József (ÁBTL 3.1.5. 0-14847/106)....................................................................................................259 36. kép: Malasits Géza (Palatínus József - Halász Imre (szerk.): Győ r szab. kir. városi és Győ r-Moson-Pozsony k. e. e. megyei Fejék. Győ r, 1931. 40.p.)....................................................................................................................260 37. kép: Márfi István, dr. (http://www.valasztas.hu/ve/j51/j51-iwRRTVkTxYYeYiwkIUlsHPV7CA.htm) ... 260 38. kép: Meixner Ernő, dr. (Palatinus József - Halász Imre (szerk.): Győ r szab. kir. városi és Győ r-MosonPozsony k. e. e. megyei Fejék. Győ r, 1931. 105.p.)..................................................................................................261 39. kép: Mocsár Gábor (http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09732/10628.htm).....................................261 40. kép: Molnár (Krausz) Ferenc (GYMSMGYL X. 415. 27.f. 260.ő .e.)............................................................. 262 41. kép: Sárosi János (http://www.valasztas.hu/ve/j51/j51-iwZ4RkECDhmyciw2RL3X-f6C36.htm)............... 262 42. kép: Szántó Zoltán (Győ ri Újság, 1947. július 2 5 .)............................................................................................ 263 43. kép: Szarvas Imre (Győ rmegyei Hírlap, 1949. május 10.).................................................................................263 44. kép: Szigethy Attila (Bana József és mások (szerk.): Győ r 1956. I. kötet. Dokumentumgyű jtemény. Győ r, 1996, Győ r Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal. A forradalom fotói.)........................................................264 45. kép: Szigethy Attila (Bana József és mások (szerk.): Győ r 1956. I. kötet. Dokumentumgyű jtemény. Győ r, 1996, Győ r Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal. A forradalom fotói.)........................................................264 46. kép: Szilágyi Gábor, dr. (Győ rmegyei Hírlap, 1949. május 11.).....................................................................265 47. kép: Tihanyi Árpád (Bana József és mások (szerk.): Győ r 1956. I. kötet. Dokumentumgyű jtemény. Győ r, 1996, Győ r Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal. A forradalom fotói.)........................................................266 48. kép: Tóth István, dr. (Bana József - Borbély János - Szakolczai Attila (szerk.): Győ r 1956. III. kötet. Dokumentumgyű jtemény. Munkástanács-vezető k pere a Győ ri Megyei Bíróság Népbírósági Tanácsa elő tt 1957 1968. Győ r, 2002, Győ r Megyei Jogú Város Önkormányzat.).................................................................................266 49. kép: Tóth István, dr. hivatalos igazolványa az ügyvédi névjegyzékbe vételről (Bana József - Borbély János - Szakolczai Attila (szerk.): Győ r 1956. III. kötet. Dokumentumgyű jtemény. Munkástanács-vezető k pere a Győ ri Megyei Bíróság Népbírósági Tanácsa elő tt 1957-1968. Győ r, 2002, Győ r Megyei Jogú Város Önkormányzat.).............................................................................................................................................................267 50. kép: Török István (országgyűlési képviselő, MKP) (Győ ri Újság, 1947. augusztus 20.)...........................267 51. kép: Udvaros István édesapja fotóival (http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/kozfelkialtassal_ polgarmester/2013097/)................................................................................................................................................268 52. kép: Varga Ferencné (Kisalföld, 1958. november 13.).....................................................................................268 53. kép: Velsz Aladár, dr. (Palatinus József - Halász Imre (szerk.): Győ r szab. kir. városi és Győ r-MosonPozsony k. e. e. megyei Fejék. Győ r, 1931. 89.p.).................................................................................................... 269 54. kép: Zámbó József (Kisalföld, 1971. április 10.).............................................................................................. 269
241
X. 4. 2. Képek
2. kép: Bali Zoltán
242
3.
kép: Bánki (Braun) Endre
_ 2 1 JL 4 9 Név-
i
szám.
b a n k í £nd r ^
Leánykori név :_______ ________ Anyja neve: Á/'CtUfO
J-U ÍT.
Születési éve és h elre:.
-----------ú y C r ___________ Foglalkozás* :
_J7Q /Ó CtC 6
A munkásmoigalomban ré s st vess
c<;ta
Párttagságinak kelte:
J& A
¿/t
4. kép: Bánki Endre párttagsági könyve (1958)
243
5. kép: Bánki Endre párttagsági könyve (1967)
6. kép: Berger Sándor és családja 1956 karácsonyán
244
7. kép: Berger Sándor
8. kép: Bognár Kálmán
245
9. kép: Borbély Endre, dr.
10. kép: Bozsóki Ferenc
246
11. kép: Csincsák Endre, dr.
12. kép: Csincsák Endre, dr. és családja 1956-ban
247
m W
Dékán Sándor m
a Fjodorov partiián egység m agyar
csoportjának
parancsnoka
T tl /
/9*S eV/ f o t ó
f
13. kép: Dékán Sándor
14. kép: Dömötör Ferenc
248
voll
15. kép: Dömötör Ferenc vasúti segédtiszti egyenruhában
16. kép: Dubi Ferencné
249
17. kép: Farnady Ernő esküvői fényképe
18. kép: Farnady Ernő a híres sörözőben, a M ünchner Hofbrauhaus-ban
250
20. kép: Fertetics Ferenc
251
21. kép: Földes Gábor
22. kép: Földes Gábor
252
23. kép: Földes Gábor
24. kép: Gőcze Géza (1957. augusztus)
253
25. kép: Gőcze Géza (1967. május 1.)
254
26. kép: Göcze Géza időskori képe
27. kép: Közös konyhás cselédház, melybe Gőcze Géza családja költözött 1900. körül
255
29. kép: Hortobágyi János
256
30. kép: Horváth Ede
31. kép: Horváth Ede
257
32. kép: Horváth Sándor
33. kép: Kócza András
258
259
36. kép: Malasits Géza
37. kép: Márfi István, dr.
260
38. kép: Meixner Ernő, dr.
39. kép: Mocsár Gábor
261
40. kép: Molnár (Krausz) Ferenc
41. kép: Sárosi János
262
42. kép: Szántó Zoltán
43. kép: Szarvas Imre
263
44. kép: Szigethy Attila
45. kép: Szigethy Attila
264
46. kép: Szilágyi Gábor, dr.
265
47. kép: Tihanyi Árpád
48. kép: Tóth István, dr.
266
50. kép: Török István (országgyűlési képviselő, MKP)
267
51. kép: Udvaros István édesapja fotóival
52. kép: Varga Ferencné
268
______________m
*
V
>
\
53. kép: Velsz Aladár, dr.
54. kép: Zámbó József
269
